Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKAL0101 Magyarország kultúrája a XXI. század elején Dr. Agárdi Péter habil. CSc., egyetemi tanár, intézetigazgató, tanszékvezető
Az EMO kultúra: Az ifjúsági (szub)kultúra napjainkban
Ozsváth Dóra Informatikus könyvtáros 1/2. Levelezős hallgató KL
A szubkultúra alatt valamely elkülönülő/jellegzetes társadalmi csoportot jellemző, a bevett formákat és viselkedési normákat elutasító életmódot értjük.1 Az amerikai funkcionalista szocilógia szerint azok az alsóosztálybeli fiatalok lépnek a szubkultúrába, akiknek a tapasztalatai alapján nem illenek össze a társadalmi célok és az ezekhez vezető lehetőségek. Így válik lehetővé számukra, hogy az alternatív kritériumok alapján magasabb státuszt érjenek el.2 Az 1980-as évek magyar ifjúsági szubkultúráival kapcsolatban két kitüntetett irány rajzolódik ki. Az egyik estben a szubkultúra, mint csoport fogható fel, mely kialakítja saját világmeghatározását. A csoport „valósága”, mint közös háttértudás biztonságot ad a tagok számára a környezet leértékelésével szemben. Ez a „valóság” nem teljesen más, mint a környező társadalom „valósága”, inkább csak más elemek kerülnek előtérbe. Például a szociális kategorizációival járó sémás észleléssel a szubkultúra a szélesebb társadalom szimbolikus „valóságát” képes megbontani és átrendezni. A csoportosulás szabályozza a tagok egymáshoz és a külvilághoz fűződő viszonyát, ezáltal jelentős szocializáló szerepet tölt be éppen azoknál a fiataloknál, akik más szocializációs intézményekből kirekesztettek, akik egy társadalmi „űrben” magukra maradottak. A szubkultúrának ez a szerepe leginkább a csöveseknél és a punkoknál volt tapasztalható. Más esetekben az említett csoportszintű hatások mellett nagyobb lehetőség volt az egyéni önkifejezés, önmeghatározás számára. A jobb szociókultúrális körülmények közül kikerülő, nagyobb társadalmi mozgástérrel rendelkező, domináns szimbolikus univerzumból kivonuló fiataloknak volt erre nagyobb lehetőségük. A szubkultúra tagjai egyéni „valóságukkal”, illetve a domináns „valóságot” mintegy eltolva helyet csinálnak maguknak. A szubkultúra háttér az egyéni önkifejezés számára.3 Magyarországi előzmények: A nyolcvanas évek- különösen az évtized eleje – a szubkultúrák „kibomlásának” időszaka volt Magyarországon. Ezt a társadalmi élet relatív szabadsága tette lehetővé, de közrejátszott az állami represszió, a társadalom előítéletessége is, ami ellen a szubkultúrák lázadtak, illetve amivel szemben kifejezték másságukat.4 A nyolcvanas évek elején jellegzetes szubkultúra típusa a csöves volt. Ők az egyenlőtlenséget és a szegénységet jelenítették meg az egyenlősdit hirdető
1
Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2002. 647. p. Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák. Válogatott tanulmányok. Bp., Scientia Humana, 1998 136. p. 3 U. o. 62. p. 2
4
U. o. 139. p.
2
szocialista társadalommal szemben. Bizonyos társadalmi, öltözködésbeli külsőségeket is igénybe vettek saját lázadásuk és másságuk kifejezésére. A punkok és a skinhedek hidelemrendszerének középpontjába a káosz, az atomháború és a nyomában megszülető rend áll. Öltözködésük és szimbólumhasználatuk a társadalmi elnyomás mikrofolyamatait mutatta be. 5 Egyes szubkultúrák zártabbá váltak és a fiatalok egyre korábbi életkorba kerülnek bele. A kilencvenes években a szubkultúrák az ifjúsági társadalmikulturális differenciálódásnak megfelelően egyre messzebb kerültek egymástól. Manapság a rockzenéhez kötődő szubkultúrák megsokszorozódásának lehetünk tanúi, a heavy metáltól a technón és a rapen keresztül az underground és az alternatív különféle fajtájáig.6 A fiatal korosztályok körében végzett vizsgálatok cáfolják azt a korábban közkeletű vélekedést, hogy az ifjúság –amely természeténél fogva lázad és természeténél fogva radikális- szükségképpen progresszív, egyúttal baloldali nézetek vall, magától értetődően követi a szabadság, az egyenlőség és a testvériség értékeit.7 Mi az, hogy emo? Maga a kifejezés az angol emotion azaz érzelem szóból ered és az 1980-as évekre nyúlik vissza. Ekkor még nem a szubkultúrára vonatkozott, hanem a New York-i punkszcénával ellentétben érzelmes washingtoni hardcore és punkzenére. Ilyen együttesek voltak például a Rites of Spring, az Embrance és a Fugazi. A szó maga arra vonatkozik, koncertjeik során a zenekarok spontán módon fejezték ki érzelmeiket. A kamaszkori nihilizmus önmagában nem új keletű,a 80-as évek végén a Cure és a Depeche Mode zenekar volt ugyan ilyen sikeres volt. Az emót ezekhez hasonló, ellenkulturális mozgalomnak hívnánk, már ha nem lenne akkora divat, mint maga a mainstream. Az emotional, azaz az érzelmes hardcore Washingtonban alakult ki az egyre durvább New York-i hardcore ellenáramlataként. Az emocore zenekarok – például a Rites of Spring, akiktől állítólag az emo kifejezés is származik – a szakirodalom szerint dallamosabb zenét játszottak. A hasonlóságot aztán a történelem is igazolta, amikor a 90-es évek elején az egész egyszerre tűnt el. Az emo 5-6 évvel később feltámadt, aztán most pár éve harmadszor is, hogy popos fordulatok után olyan, szerelmi problémákról és világfájdalomról éneklő tinizenekarokba torkolljon, mint a Taking Back Sunday, a My Chemical Romance vagy a Funeral for a Friend. 5
Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák. Válogatott tanulmányok. Bp., Scientia Humana, 1998 141. p. 6 U. o. 7 Gábor Kálmán: Ifjúság: Autoriter lázadók. Rádai Eszter interjúja. In.: Élet és Irodalom 2006. december 16. 6. p.
3
Mára az underground emo kultúra szinte teljesen eltűnt. Kezdődött ez a 90-es évek elején a Jimmy Eat World, majd a 2003-ban feltűnt Dashboard Confessional nevű bandával, kiknek szövegei olyan módon zúdították érzelmeiket a közönségre, mintha azok egy naplót olvasnának. Ezen együttesek sikere láttán a kiadók elkezdtek hasonló bandák után kutatni. Hogy tovább kavarodjanak a fogalmak, az emo-n belül megkülönbözetünk egy screamo-nak nevezett alfajt, amely a 90-es években örvendett igazi népszerűségnek. Ilyen volt például a Thrick and Glassjaw. Az emo mai formája: Az emo ma sokkal inkábba külsőségekben nyilvánul meg, a divatra, embercsoportokra vonatkozik, sokkal kevésbé a zenére.Lássuk, hogyan néz ki egy hiteles emo fiú: tépett, zselével rögzített, egyik oldalra fésült, általában feketére festett frizurával rendelkezik, ami a szexi hatás érdekében erőteljesen a szemébe lóg. Ha ezt a hatást még tetézni akarja, kihúzza a szemét feketével (hisz itt a feminim jelleg nem baj, hanem inkább előny). Bonustrack a fejszerkezeten a hatalmas, tányér fülbevaló. Szűk farmert, szegecses övet és feszülős pólót visel, amin általában emo együttesek feliratait olvashatjuk. Cipője fekete, Chuck Taylor All Stars vagy más márkájú. Ha van szemüvege, akkor az természetesen vastag keretes. Egész viseletére jellemző a retro hatás, minél régibbnek tűnik, annál jobb. Lányoknál mindez hasonló, kiegészülve főleg az ajkakra helyezett piercinggel. Az emo fiúkat és lányokat nem sok különbözteti meg egymástól. Hiba volna a nemeket szexuális szokásaik alapján megpróbálni elkülöníteni őket. Az emóknak ugyanis olyannyira fontosak az érzelmek, hogy azokat adott esetben saját nemükön vezetik le. A lényeg ugyanis az érzékenység, amit nem korlátozhatnak olyasmik, mint az elsődleges nemi jegyek. A magyar és külföldi oldalak tömegével mutatnak be egymással csókolózó emo fiúkat, amit az emo lányok állítólag nagyon szexinek tartanak. Persze ez is csak általánosítás. A nemek igazából elmosódnak, a fiúk külseje közelít a lányokéhoz, de nem igazán meleg, hanem inkább aszexuálisan eldönthetetlen külsőt öltve.
4
Az emo személyiségére jellemző az érzelemközpontúság és az érzékenység. Egy emo elvileg szégyellős, befelé forduló, csendes és ami nagyon fontos, hogy összetört szívű, a világ romlottságán és hitványságán kesereg. Az emoellenes szövetségek gyakran támadják e törékeny lelkek szuicid világfájdalmát, miszerint egy igazi emonak szépen ki van dekorálva csuklója a szenvedése (vagy szenvelgése) által demonstrált érfelvagdosástól.8 Viszont a legtöbb szájt megmagyarázza: azért, mert emo vagy, még nem kell felvágnod az ereidet. Aki emos az depressziós? Igazából ezzel nem is a depresszió a baj (ld. anno a Cure, Depeche Mode, stb. által keltett hatások), hisz az lehet a túlérzékeny tiniknek a 21. század visszásságára adott egyfajta válasza, hanem a divattá válás, néha a depresszió eltúlzása és majmolása, ami épp azokon üthet vissza, akik valóban ilyen gondokkal küszködnek, hisz a divatemberek hatására lassan már az ő bajaikat senki se veszi komolyan. Másik probléma az, hogy az emonak lassan már semmi köze az eredeti zenei stílushoz. Cukorszirupos, pár punkrockos riff által magát zenének álcázni próbáló, a tinik hiszékenységét és sebzettségét kihasználó üzleti fogás ma már az emo. Több hullámot követően az emo a kilencvenes évek végére vált igazán populárissá az USA-ban. Közönsége is ekkor mozdult el a serdülő korosztály irányába. Az emo-tudat kisajátította magának a lelki szenvedést és a személyiséget felőrlő világfájdalmat, erényként állítva be azt az önmagukat kereső tizenéves fiúk és lányok számára. Az emo fiatalok érzékenyebbek az átlagnál, többet sírnak, zárkózottak, verseket írnak, elmondásuk szerint az emberek nemtörődömsége 8
http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=64140
5
ellen lázadnak. Figyelemfelkeltésük elsődleges eszközei a netre feltett bizarr felvételek: kóbor állatok feletti véres könnyhullatás, baljós misztikum, önvagdosás és csókolózó egyneműek látványa kimerítő mennyiségben.
A példaképek A 13-15 évesek körében ma az emo számít menőnek. Bár ez a letargikus hangvételű, punk-pop stílus a különböző irányzatok rangsorában még legalul van, sőt az idősebb punkok is ellenérzéssel viseltetnek iránta, jó ideje óriási sikert arat Európában. A közelmúltban hazánkban fellépő, az emo harmadik, populáris hullámához tartozó egy Kelet-Németországból jövő pop-punk tinibanda, a Tokio Hotel, s bár németül énekel, ez semmit sem von le az extrém módon lányos külsejű fiúk hallatlan népszerűségéből, akik civilben egyébként meglehetősen konszolidált gyerekek. Sokak szerint ők az egyik jellegzetes zenei képviselői ma annak a divatirányzatnak, amit gyűjtőnéven emoként emlegetnek. Elődjét, a Devillisht (Ördögi) 12 éves korukban alapították az NDK-s születésű Kaulitz ikrek, akik példaképükként Nenát és David Bowie-t emlegetik. Magyarországon a No Thanx tiniformáció képviseli felvállaltan az emo stílust. Átlagéletkoruk 16 év. Marketingpunk A külsőségeiben és életérzésében egyaránt a tiniket megcélzó „marketingpunk” jellegzetes külső ismertetőjegyeket tartalmaz. Mondhatni, íme a gyerekek méltó reakciója a kizárólag magukkal elfoglalt felnőttek agresszív világára, amit a média jó érzékkel kiaknáz. „A popipar rendkívül profizálódott, jelen esetben sincs másról szó, mint az egyre fiatalabb korosztályt megcélzó trendgépezetről, amely felkarolt egy zenei szubkultúrát Amerikában – mondja Király Györgyi kulturális menedzser. – Ezúttal a célcsoport a nem elhanyagolható piaci szegmenst jelentő tini korosztály, akin keresztül jól pumpolhatók a szülők. A kamaszkori életérzés fájdalmaira építő, harsány külsőségekkel operáló stílusirányzat szükségszerűen hamar el fog múlni, miután kiöregednek belőle mind az előadók, mind közönségük, az új generációk meg szükségszerűen mást keresnek majd.” Gábor Kálmán ifjúságkutató szerint a kilencvenes években hazánkban is felgyorsult a fiatalok korai önállósodása, legalábbis a pénzköltés és szabadidőtöltés tekintetében. A szülőkkel egy lakáson osztozó, de önálló életvitel ma tizenkét-tizenhárom éves korban elkezdődik, és elhúzódik a harmincas évekre. A korai önállósodás része az is, hogy az iskolai és a szülői tekintély meggyengülésével párhuzamosan fölerősödik a média befolyása a fiatalok értékválasztására. A felkészületlen életkorban rájuk zúduló fogyasztói 6
kultúra szinte maga alá temeti és kihasználja őket. Az emós életérzés minden bizonnyal az elit, de legalábbis a középosztálybeli gyerekek kiváltsága. 9 Az ellentábor . Az emót egyébként nagyjából abban a korban hagyják abba a srácok, amikor az előző generációk éppen kezdtek cure-osok, depeche-esek, alterosok lenni. Aki ma 17 évesen még emós, az valamit nagyon elrontott, és kiútnak valóban csak a befalcolás marad. Akinek viszont 13 évesen még nincs vastagon kihúzott szeme, arcba fésült haja, szegecselt öve, szűk, női csípőfarmere, hát az tényleg csak egy plázabiccs lehet. Az emók túlnyomó többsége feltehetően csak külsőségeket utánozza, míg egy ideologizáló kisebbség az öngyilkosságot és a homoszexualitást eszményíti. Úgy tűnik, a zeneipar és a média a mostani tinikben egy fogékony korcsoportot talált a nyafogókultúrára. Aki még nem nőtt ki az emóból, ami mellesleg a leglesajnáltabb irányzat a fiatalok körében, és kitermelte harcos ellenfeleit, akik anitemo oldalakat üzemeltetnek, antiemo filmeket készítenek, sőt antiemo ruhákat árulnak, úgyhogy a kör bezárult. Meg kell jegyezni, hogy maga a szub- és ellenkultúra is főleg internetes fórumokban terjed. Ilyen ellentársulás található például az antiemo.atw.hu website-on , ahol mindenki kedvére szidhatja az őt idegesítő és frusztráló emo népséget. A zavarba ejtő helyzet az oka, hogy aki emo, az leginkább a többi emóra dühös, mert ők csak divatból csinálják. A mozgalom kulcsa egyébként éppen a net. Míg kulturális háttér tekintetében az emo elég hektikus, a stílus legapróbb jegyei is pontosan terjednek a blogokon és a honlapokon. A magyar oldalak jó részén pontosan ugyanaz a hosszú használati utasítás olvasható, amelyből kiderül, hogyan néznek ki, miket gondolnak, hogyan viselkednek az emók. Az oldal legelején elküldik azt, akinek nem tetszik, amit lát. Az egyes mondatok végén X-ek szerepelnek, ami a straight edge nevű antidrogos és alkoholellenes hardcore-mozgalom jele, és senki sem tudja, pontosan miért került az emós szimbólumok közé és néhány vers van Adytól. A képeken önmagát felülről vagy tükörből fotózó androgünök képei láthatók, vagy a saját, csámpásan álló lábukról raknak fel fotókat. Esetleg fejbelövést imitálnak a kamera előtt és fiatal fiúk csókolóznak.10 Az emónak szerteágazó a hatása, terjedésének, a külsőségek burjánzásának az internet a táptalaja, s bár elég idegborzolók egyes honlapok, azért semmi jel nincs arra, hogy tömeges öngyilkosság lenne kitörőben. A szakember szerint a felháborodás helyett sokkal inkább azon kellene elgondolkodni, hogy miért tud ma harsány divattá válni az önsajnálattal teli nyafogókultúra. A Depeche Mode, a Nirvana vagy a Guns N’ Roses után a mai szülőknek a lázadás terén már nem sok újat 9
http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=64140 http://index.hu/kultur/eletmod/emo071011/
10
7
lehet felmutatni, egyesek szerint a homoszexualitás és az öngyilkosság imitálása talán képes lehet a felnőttek ingerküszöbét átvinni, figyelmüket felkelteni. A jelenség a maga módján vészjelzőként kellene hogy tudassa a túlontúl elfoglalt felnőtteknek, hogy semmilyen kapcsolatuk nincs a gyermekeikkel, akik teljesen magukra hagyva élnek az interneten.
8
A cikkben hivatkozott linkek: ·
[1] http://privi.hu/
Felhasznált irodalom: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Bp.: Akadémiai Kiadó, 2003. Ferge Zsuzsa: Vészhelyzet. Sztankay Ádám interjúja. In: 168 Óra. 2007. május 3. 12-13. p. Gábor Kálmán: „Egyre vonzóbbak a radikális cselekvés minták”: M. László Ferenc Interjúja. In.: Magyar narancs 2006. november 23. 8-10. p. Gábor Kálmán: Ifjúság: Autoriter lázadók. Rádai Eszter interjúja. In.: Élet és Irodalom 2006. december 16. 6., 7. és 14. p. Gazsó Ferenc – Laki László: Fiatalok az újkapitalizmusban. Bp., Napvilág, 2004 Kiss Viktor: A modern kapitalizmus és a huszonévesek. I-II. In.: Egyenlítő 2005. 6. sz. 34-37. p. Kiss Viktor: A modern kapitalizmus és a huszonévesek. I-II. In.: Egyenlítő 2006. 1. sz. 24-29. p. Rácz József: Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák. Válogatott tanulmányok. Bp., Scientia Humana, 1998 Rácz József (szerk.): Leszakadók. A társadalmi kirekesztődés folyamata. Bp., L’Harmattan, 2007 Slézia Gabriella (szerk.): Fiatalok az utcán. Tanulmányok a városi fiatalok utcai csoportjait elérni kívánó közművelődésről 1998-2000. Bp., Budapesti Közművelődési Központ, 2001 Somlai Péter (szerk.): Új ifjúság. Szociológia tanulmányok a posztadolszcensekről. Bp., Napvilág, 2007 Zsuppán András: Ifjú szívekben. Politikai okkultizmus Magyarországon 8. In: Magyar Narancs 2006. január 5. 20-21. p.
9
http://emo.lap.hu/ http://emo.lapozz.hu/ http://www.hetek.hu/?q=node/10849 http://index.hu/kultur/eletmod/emo071011/ http://index.hu/gal/?dir=0701/kult/emo/ http://www.antropos.hu/cikk.php?id=1503 http://www.szon.hu/hirek/Orszagos/cikk/egy-uj-nemzedek---terjed-azemo/cn/news-20070529-07091257
.
10