AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Iromány: H/9425. A Magyar-Bolgár Barátság Napjáról Előterjesztő: Varga Szimeon (bolgár Témafelelős: Németh Zsolt nemzetiségi szószóló), Vágó Sebestyén (Jobbik), Kucsák László (Fidesz), Ander Balázs (Jobbik), Dunai Mónika (Fidesz), Pánczél Károly (Fidesz), Gyopáros Alpár (Fidesz), Szabó Sándor (MSZP) Benyújtás dátuma: 2016. 03. 01. Hatálybalépés: közzététel napján Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A határozati javaslat elfogadását indokolja a két ország közötti baráti kapcsolat elmélyítése, a bolgár-magyar keresztény kapcsolatok építése. Továbbá, a bolgár közösség 2016-ban ünnepli a Bolgár Ortodox Egyház magyarországi működésének 100 éves évfordulóját. Így október 19-ét a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánítanák. Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/9784. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt 1
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016.03.23. Megjegyzés: normál eljárásban
Hatálybalépés: 2017. augusztus 1.
A szabályozás célja: A külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagáló képességének fokozása; átlátható, egységes és stabil külszolgálati rendszer megteremtése. A törvényjavaslat korábban részben törvényben, részben kormányrendeletben szabályozott területeket szabályoz egységesen törvényi szinten. Alapvetően átalakítja a kihelyezettek juttatási rendszerét. Külszolgálatuk ideje alatt a jövőben nem lesznek jogosultak belföldi illetményükre, ami – tekintettel arra, hogy belföldön ténylegesen munkát nem végeznek – jobban megfelel a társadalmi igazságosság követelményének. A korábbi természetbeni juttatások helyébe szabadon elszámolható költségtérítés lép, ami növeli a kihelyezett mozgásterét, egyúttal az adminisztratív teher jelentős csökkentésével jár. Parlamenti események: Általános vita (2016.03.30.): A Fidesz vezérszónoka (Németh Zsolt) jelezte, hogy négy módosító javaslatot fog benyújtani, amit az előterjesztő (Magyar Levente) üdvözölt. Az MSZP (Mesterházy Attila) szerint a kezdeményezés helyes, de a megoldás nem, lehet toldozni-foldozni, de összességében nem támogatják. A Jobbik és az LMP felszólalói kitöltették ugyan az időkeretüket, de érdemi véleményt, javaslatot nem fogalmaztak meg. Jelentősebb képviselői módosítók: Négy kormánypárti módosító javaslat került benyújtásra. T/9784/2-5. számú módosító javaslatok, mind Csenger-Zalán Zsolt és Németh Zsolt beadványai: a 14., 16. és 34-35.§- okhoz fogalmaz meg módosítást, amely egyeztetésre került az előterjesztővel. T/9784/2.: A rangadományozás általános szabályaitól való eltérést a külszolgálat idejére korlátozza (14. §). T/9784/3: A kihelyezettekkel szemben támasztott általános szabályok alóli kivételt a képviseletvezetőre szűkíti (16. §) T/9784. /4: A külképviseletek által folytatott vállalkozási tevékenység szabályait pontosítja (34. §). T/9784/ /5: A támogatásokra, adományokra vonatkozó szabályokat pontosítja (35. §). Öt ellenzéki módosító javaslatot nyújtott be az MSZP frakciója. (T/9784/6-10. számú módosító javaslatok, Mesterházy Attila és Demeter Márta). Részletesvita-szakasz (2016.04.05.): 9784/11 – Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat: A korábbi módosítások mellet, javasolja a szakminiszter bevonását a szakmai felkészítésbe, illetve a jelenlegi javaslat az egyetértési jogot kizárólag a szakdiplomaták esetében nevesíti, míg ez szükséges lenne kulturális intézet vezetőinek kinevezésénél is. TAB-szakasz (2016.06.03.): A bizottság a kormánypárti módosításokat, valamint jogtechnikai módosításokat fogadott el.
2
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Szavazás (2016.06.13.):
Iromány: T/10095. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Manninger Jenő miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.04.05. Hatálybalépés: A Javaslat az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba, amely naptári napot a nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Ezen kívül a VET és az Energetikai törvény néhány rendelkezését hatályon kívül helyezi a Javaslat. Megjegyzés: normál eljárásban
3
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Szabályozás célja: A Javaslat célja az, hogy költséghatékonyabb legyen a megújuló villamos energiatermelést ösztönző működési-támogatási rendszer. Erre azért van szükség, hogy Magyarország megfeleljen annak az Európai Uniós irányelvnek, amely 2020-ra uniós szinten 20%-os megújuló energiaforrás részarányt tűzött ki, és amelyből hazánk részarány vállalása 14,65%. Az új magyar megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés működési támogatási rendszerének (METÁR) keretein belül további maximum 4177 GWh villamosenergia-mennyiség beszerzése szükséges ahhoz, hogy hazánk elérje a kitűzött részarányt. Az új támogatási rendszerbecslések 2020-ban kb. 21 % költségnövekedés megtakarítást eredményezhet az ipari fogyasztóknál. Az új rendszer alapvető jellemzője, hogy a termelők a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként (prémium) kapják, amelynek költségviselői az egyetemes (lakossági) szolgáltatásra nem jogosult villamosenergia-fogyasztók. A javaslat szerint a 0,5 megawattnál kisebb kapacitású erőművek (a szélerőművek kivételével) és a demonstrációs projektek esetében a termelt energiát az átvételi rendszerirányító (MAVIR) veszi át a termelőktől, és értékesíti a magyar áramtőzsdén. A demonstrációs projektek olyan nem kiforrott innovációs technológiát alkalmaznak, ahol nincsenek beruházási, működtetési tapasztalatok, a támogatások mértékének meghatározását segítő referenciák, ezért ezek költsége kiugróan magas is lehet. A demonstrációs és a termelési célú támogatások optimális arányának fenntartása érdekében felső korlátja lesz az éves támogatási keretnek, továbbá a támogatás odaítélésénél csak azok a demonstrációs projektek részesülnek kötelező átvételben, amelyek beruházási támogatást kaptak más forrásból. A beruházási támogatás összegét le kell vonni a működési támogatás összegéből, így az energiatermelés (működés) kisebb támogatást igényel azoknál a projekteknél, amelyek beruházási támogatásban részesültek, és ez lehetővé teszi a rendelkezésre álló keret optimális felhasználását. Az új támogatási rendszer további fontos eleme, hogy a működési támogatásra a jogosultságokat alapvetően versenyeztetés révén kell kiosztani. Ez egyrészt a költséghatékonyságot, másrészt az új termelőkapacitások rugalmas bevonását szolgálja. Parlamenti események: Általános vita (2016. 04. 13.): Az általános vitában az ellenzéki frakciók szakmai érveket felsorakoztatva bírálták a törvényjavaslatot. Jelentősebb módosítók: A kormánypárti módosító javaslatok közül Németh Szilárd technikai jellegű, Bányai Gábor pedig szakmai tartalmú módosító javaslatot nyújtott be, melynek célja, hogy az állami, vagy önkormányzati szerv tulajdonában lévő háztartási kiserőműnél nagyobb, de legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőműben megtermelt energia szaldó típusú elszámolására lehetőség legyen. Az LMP frakciója a módosítási javaslatával lehetővé teszi, hogy összhangban legyen a megújuló energia irányelv, a hulladék keretirányelv rendelkezéseivel, valamint a zöldenergia ágazatba befektetők kiszámíthatóság iránti igényével. Részletesvita-szakasz (2016.04.20.): A Gazdasági Bizottság ülésén érdemi vita lefolytatására nem került sor. A Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén, akik kapcsolódó bizottságként tárgyalták a témát, szakmai vita bontakozott ki. Az LMP részéről Sallai R. Benedek véleménye szerint a szélerőművek terjedése elé tesz féket a javaslat, illetve sérelmezi az égetők preferálását. A Jobbik részéről Kepli Lajosban merült fel a 4
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. kérdés, hogy az anyagában történő újrahasznosítás esélyeit - az égetéssel szemben - nem fogja-e rontani az új rendszer, melyre Szabó Zsolt államtitkár úr megnyugtató választ adott, mely szerint nem fogja rontani. TAB-szakasz (2016.06.02.): A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat került elfogadásra, illetve TAB módosító javaslat került benyújtásra. A Kormány képviselője Bányai Gábor módosító javaslatáról külön szavazást kért az ülésen, amit a frakció támogatott, a Kormány pedig nem. Szavazás (2016.06.13.):
Iromány: T/10307. A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (belügyminiszter) Témafelelős: Kósa Lajos Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.19. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A 31. és 32. § 2017. január 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód; kétharmados törvényjavaslat 5
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Szabályozás célja: A BM intézkedési csomagja egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára. A javaslat rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például a TIBEK nem lesz jogosult titkos információgyűjtő tevékenység végzésére, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra. A javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról is rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítása nyomán lehetővé válik, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, korlátozásokat. A technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek, valamint e szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett e szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök is. Ennek nyomán az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával megteremti annak a lehetőségét, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amik a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Továbbá a módosítás a szolgáltató részére kötelező jelleggel írná elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését. A javaslat nyomán lehetőség nyílik, hogy a rendőrség a határterületen a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése érdekében speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen. Ezzel együtt elhagyja a javaslat azt a korlátozást, ami szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet felhasználni. Parlamenti események: Általános vita (2016. április 27.): Az MSZP és az LMP néhány kifogás és politikai hangulatkeltés ellenére támogatni fogja a törvényjavaslatot. Módosító javaslatok benyújtását ígérte az ellenzék, amiket egyeztettek a BM-mel. Vadai Ágnes, nem támogatja. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: -T/10307/8. számú módosító indítvány, Dr. Harangozó Tamás (MSZP), Dr. Molnár 6
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Zsolt (MSZP): A módosító javaslat a már ma is meglévő rendőri eszközök alkotmányos alkalmazásának szabályait fogalmazza meg. A módosító javaslat új rendőrségi intézkedésként határozza meg az Rtv.-ben a „kiemelt biztosítási intézkedést”, hogy a rendőrség hatékonyan képes legyen fellépni a terrorcselekmény megakadályozása, illetve a már elkövetett terrorcselekmények következményeinek kezelése érdekében. A módosító javaslat 1. és 2. pontja elhagyja azt az intézkedési jogkört, ami felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatását, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények kivételével, a tömegrendezvények tartását korlátozhatja. -T/10307/10. számú módosító indítvány, Dr. Harangozó Tamás (MSZP), Dr. Molnár Zsolt (MSZP): A módosító javaslat elhagyja a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítását, ami a fogvatartottak jogainak korlátozását tartalmazta, mert jogkorlátozást szerintük nem lehet egy kormányhatározatban szabályozott terrorfenyegetettségi fokozati skálához kötni. Részletesvita-szakasz (2016.05.04.): A részletes vitára kijelölt bizottság az NBB volt, ahol a vita során a módosító javaslatokat a bizottság megtárgyalta, illetve bizottsági módosító javaslat került megfogalmazásra, melyet a BM egyeztettet le és ellenzéki javaslatokat tartalmaz. Kapcsolódó bizottságként a HRB is megtárgyalta a tv. javaslatot és bizottsági módosító javaslatot fogadott el. TAB-szakasz (2016. 06. 02.): az ellenzéki észrevételeket kompromisszumos TAB módosító került kidolgozásra.
figyelembe
vevő,
Szavazás (2016. 06. 07.) Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 182 NEM- 9 TART-3
7
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10377. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről Előterjesztő: Kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: dr. Szűcs Lajos (Fidesz) miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. április 26. Hatálybalépés: 2016. július 01. Megjegyzés: normál tárgyalási mód A törvényjavaslat célja: A kiszámíthatóság és a tervezhetőség jegyében a tavalyi évhez hasonlóan a Kormány idén is tavasszal készítette el költségvetési törvénytervezetet, így a nyár elejére ismételten elfogadott költségvetéssel rendelkezik majd az ország a következő esztendőre. A 2017-es év az adócsökkentésről és az otthonteremtésről fog szólni. Az alapvető élelmiszerek köréből a baromfi, a tej és a tojás áfa kulcsa 5 százalékra csökken, míg az eddigi 27 helyett 18 százalékos kulccsal kell majd adózni az éttermi szolgáltatások és az internet-hozzáférés után. A 2017-es költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 1 százalék alatti inflációval számol. Az uniós módszertan szerinti hiánycélt a kormány 2,4 százalékban határozta meg úgy, hogy az állam működésére fordított kiadások nem haladhatják meg az erre szolgáló bevételeket. Parlamenti események: Általános vita 2016.05.11. és 12. (szerda, csütörtök) Az MSZP szerint a 2017-es költségvetés egy a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához. Úgy látják a nyugdíjemelés mértéke megalázó, ha rajtuk múlna jóval többet juttatnának a szociális területre, az oktatásra és az egészségügyre. LMP véleménye szerint a 2017-es költségvetés "betonba önti" azt az alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikát, amelynek egyetlen célja, hogy a külföldi multi cégek összeszerelő üzemévé tegye Magyarországot. Jobbik szerint nem helyes, hogy még meg sem történt a 2015. év zárszámadása, de máris tárgyaljuk a jövő évi költségvetést. Együtt: A Kormány legalább ezermilliárd forintot nem a megfelelő célokra fordít, hanem különböző presztízsberuházásokra. DK meglátása szerint 500-600 milliárd forint hiányzik csak az egészségügy költségvetéséből, a részletes vitában nem vesznek részt, és módosító indítványokat sem nyújtanak be, mert a kormány egész gazdaság- és társadalompolitikáját súlyosan elhibázottnak tartják. Jelentősebb képviselői módosítók: A frakció által támogatásra kerülő képviselői módosító javaslatokról később küldünk tájékoztatást. Részletesvita-szakasz (2016.05.18-19.) Költségvetési bizottsági szakasz (2016. 05. 31.) Szavazás: összegző módosító elfogadása (2016. 06. 07.) zárószavazás (2016.06.13.)
8
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10399. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról Előterjesztő: Jakab István, Győrffy Balázs Témafelelős: Horváth István Benyújtás dátuma: 2016. április 25. Hatálybalépés: A kihirdetést követő 8. napon. Megjegyzés: normál tárgyalási rend; kétharmados törvényjavaslat Szabályozás célja: Két fontos, gyakorlati problémát igyekszik orvosolni: Egyrészt meghatározza, hogy földek adásvétele és haszonbérlete esetén milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy személy ökológiai gazdálkodásra hivatkozva legyen elővásárló, ill. előhaszonbérlő. A földforgalmi törvény az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendben kedvezményt biztosít az ökológiai gazdálkodással foglalkozóknak, mellyel eddig, a nem egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat miatt vissza lehetett élni. Másrészt a bírósági eljárásokban ügyféli jogállást biztosít a helyi földbizottságok feladatait törvényi felhatalmazás alapján ellátó Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, hogy földadásvételekre kiadott állásfoglalásai ellen benyújtott települési önkormányzati kifogásokkal szemben megfelelően tudja képviselni szakmai álláspontját. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.23.): Az MSZP politikai, a többi ellenzéki párt szakmai szempontok alapján nem ért egyet a javaslattal. A Jobbik és az LMP szerint az ökológiai gazdálkodási tevékenység igazolására vonatkozó javaslat finomításra szorul. További ellenzéki kifogás, hogy az Agrárkamarának már így is túl széles jogköre van. Fennáll a veszély, hogy a módosítás végleg bebetonozná a Kamara helyét a Helyi földbizottságok helyettesítő szerveként. Jelentősebb képviselői módosítók: A T/10399/3. /4. és /6. számú, Magyar Zoltán (Jobbik) és Sallai R. Benedek (LMP) által benyújtott módosító javaslatok az ökológiai gazdálkodás esetén igénybe vehető elővásárlási kedvezmény feltételeit finomítják. Részletesvita-szakasz (2016.06.01.): A Mezőgazdasági bizottság ülésén részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat került elfogadásra, mely az ökológiai gazdálkodási tevékenység igazolására vonatkozó szakaszokat a Jobbik és az LMP javaslatait figyelembe véve módosította, többek között 10 éves ökológiai gazdálkodási kötelezettséggel és 3 éven belüli birtokbavételi kötelezettséggel szigorítva az eredeti javaslatot. Az Agrárkamara perképességére vonatkozó szakaszok is pontosításra kerültek. Az ellenzék továbbra sem tudja támogatni a javaslat ez utóbbi részét. TAB-szakasz (2016.06.02.): Az ülésen elfogadott összegző módosító javaslat sarkalatossá tette az ökológiai gazdálkodás igazolására vonatkozó szakaszokat, mivel azok közvetve a Földforgalmi törvényben szabályozott elővásárlási ill. előhaszonbérleti szabályokat szigorítják. A módosító egyúttal kivette a javaslatból a kamara perképességére vonatkozó, az ellenzék által erősen elutasított szakaszokat. Szavazás: 2016. 06. 07.: Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 157 NEM- 36 TART-1
Iromány: T/10416. Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása 9
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Előterjesztő: Témafelelős: Dr. Gulyás Gergely Kósa Lajos (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) Dr. Gulyás Gergely (Fidesz), Dr. Simicskó István (KDNP), Dr. Vejkey Imre (KDNP) Dr. Rubovszky György (KDNP) Benyújtás dátuma: 2016.04.26. Hatálybalépés: a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód; nagy kétharmados javaslat Szabályozás célja: A módosítás az Alaptörvény különleges jogrendi szabályainak kiegészítését szolgálja a terrorizmus új típusú biztonsági kihívásainak megelőzése és kezelése érdekében, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban az ilyen típusú– fegyveres és nem fegyveres – fenyegetések fokozódtak Európában. Ez azt jelenti, hogy a javaslatban Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó szabályai egy új terrorveszélyhelyzet c. esetkörrel egészülnének ki. Következésképpen az elfogadásra váró javaslat lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, abban az esetben, ha a rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem bizonyulnak elégségesek. Terrortámadás esetén vagy jelentős és közvetlen veszély esetén a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés 2/3-os többséggel hirdeti ki. Az intézkedések hatálya kihirdetésre vonatkozó döntésig, de legfeljebb tizenöt napig tart. A különleges jogrend kihirdetése a Kormány számára gyors beavatkozási lehetőséget biztosít, abban az esetben, amennyiben az állampolgárok mindennapi élete közvetlen fenyegetésnek van kitéve. Továbbá a bevezetett intézkedésről a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint illetékes bizottságait köteles folyamatosan tájékoztatni. Parlamenti események: Általános vita: A Jobbik képviselőcsoportjának (Mirkóczki Ádám) álláspontja, hogy támogatnak minden olyan észszerű és szakmai javaslatot, amely Magyarország tényleges biztonságát, a terrorizmus elleni küzdelmet vagy megelőzését szolgálja. Az LMP képviselőcsoportja látni szeretné, hogy a különleges jogrend jelenlegi szabályozása mennyire jelent védelmet. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: -T/10416/4. Schiffer András (LMP): A módosító javaslat célja az arányosság elvének beillesztése. -T/10416/5. Schiffer András (LMP): A módosító javaslat önálló és egyértelmű alkotmánybírósági (AB) hatáskört ad minden rendkívüli jogrendi helyzet kihirdetésének és a rendkívüli intézkedéseknek a felülvizsgálatára, hatvan napon túl pedig rendszeres hivatalbóli felülvizsgálatot ír elő. -T/10416/6. Schiffer András (LMP): A módosító javaslat garanciaként négyötödös többséghez kötné az új rendkívüli jogrend hatvan napon túli meghosszabbítását. TAB-szakasz: Szavazás: 2016. 06. 07.: Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 153 NEM- 13 TART-1
10
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10417. Egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról Előterjesztő: Kósa Lajos, Harrach Péter, Témafelelős: Kósa Lajos Dr. Gulyás Gergely, Dr. Simicskó István, Dr. Vejkey Imre, Dr. Rubovszky György Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.26. Hatálybalépés: A törvény kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód, kétharmados törvényjavaslat Szabályozás célja: A törvényjavaslat az Alaptörvény hatodik módosításával összefüggő módosítások átvezetésére irányul. Változtatja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011 évi CXIII. törvényt - a Hvt-t, továbbá kiterjed a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt – az Rtv-t, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt - az Nbtv-t. Parlamenti események: Az általános vita során a Jobbik és az LMP is elvi támogatásáról nyilatkozott, de ahhoz kötötték a törvényjavaslat támogatását, hogy az illetékes szolgálatok és szervek mutassák be, hogy miért szükséges ez a módosítás és, hogyan változna a jelenlegi szabályozás. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: A T/10417.3. számú módosító javaslatban dr. Schiffer András a szükséges parlamenti gyors összehívási szabályait szeretné megteremteni arra az esetre, ha az Országgyűlésnek különleges jogrenddel kapcsolatos döntést kell meghoznia. Arra tesz javaslatot, hogy képesek legyenek 72 órán belül biztosítani az Országgyűlésben a képviselők jelenlétét. A T/10414/4. számú módosító javaslatban dr. Schiffer András arányossági garanciát rögzít az elrendelt rendkívüli intézkedések mindegyikére. Részletesvita-szakasz (2016. 05. 18.): A részletes vita során ellenzéki módosító javaslatot nem tartott fenn a bizottság. TAB-szakasz: A javaslathoz nem lett elfogadva módosító javaslat, így nem volt TAB szakasz. Szavazás (2016. 06. 07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 152 NEM- 42 TART-1
11
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Iromány: T/10518. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb, intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról Előterjesztő: Győrffy Balázs Témafelelős: Benyújtás dátuma: 2016. május 3. Hatálybalépés: A kihirdetést követő napon lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási rend. Szabályozás célja: Két probléma megoldására tesz javaslatot: Egyrészt az MVH-eljárási törvény (2007. évi XVII. tv.) jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó szabályait egészíti ki azok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján. A javaslat szerint jogszerű földhasználóként kell figyelembe venni a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználónak minősülőket, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület használatára szerződés alapján jogosultakat. A javaslat másik fontos tárgya az Agrárkamaráról szóló törvény (2012. évi CXXVI. tv.) módosítása, melynek célja, hogy az Agrárkamara az új Vámtörvény hatályba lépése után is egyértelműen a Közösségi Vámkódex szerinti származási bizonyítványt kiállító szervként működhessen a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében. Parlamenti események: Általános vita (2016. 05. 23.): Az MSZP politikai indokok alapján nem támogatja a javaslatot. A Jobbik és az LMP jórészt egyetért a módosításokkal. Jelentősebb képviselői módosítók: – Részletesvita-szakasz (2016.06.01.): A bizottság helyesírási pontosításokat tartalmazó részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el. TAB-szakasz (2016.06.02.): A bizottság által elfogadott összegző módosító javaslat a Mezőgazdasági bizottságban elfogadott módosításokat viszi tovább. Szavazás (2016. 06. 07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 134 NEM- 4 TART-56
12
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10523. Egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Bányai Gábor miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. nap, kivéve a törvényjavaslat 4-9. §-a, 10. § (2) bekezdése, 11. § (2) bekezdése, 15-16. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18- 20. §-a, 22-26. §-a, 27. § (2) bekezdése, 28. § (2) bekezdése, 29. §-a és a (3) bekezdése, amely 2016. október 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód (a Javaslat 29. §-a sarkalatosnak minősül!) Szabályozás célja: Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió harmadik energiacsomagja átültetésével összefüggésben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a javaslat célja a szükséges törvényi szintű módosítások megvalósítása. Ennek keretében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítására kerül sor. A módosítások az alábbi két fő kérdéskört érintik: a rendszerhasználati és egyéb díjakkal kapcsolatos rendelkezések módosítása és az energiapiacra történő belépéssel kapcsolatos egyes jogszabályi rendelkezések módosítása. Parlamenti események: Általános vita (2016. 05.17.): Az MSZP különösebb szakmai vitát nem folytatott, a sarkalatos részek támogatásáról biztosította a Kormányt, de a teljes törvényjavaslatot nem fogják támogatni. A JOBBIK üdvözölné ha az energiapolitika inkább nemzeti hatáskörben dőlne el és nem Európai Uniós szinten, de ettől függetlenül a sarkalatos részeken túl az egész törvényjavaslatot is támogatni fogják valószínűleg. Jelentősebb módosítók: Kizárólag egy technikai jellegű módosító javaslat került benyújtásra. Részletesvita-szakasz (2016.05.23.): A törvényjavaslattal kapcsolatban szakmai vita nem alakult ki, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat apróbb pontosításokat tesz a törvényjavaslatban. TAB-szakasz (2016.05.26.): A törvényjavaslattal kapcsolatban szakmai vita nem alakult ki, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat került elfogadásra, a TAB által tett jogtechnikai pontosításokkal. Szavazás: 2016. 06. 07.: Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 129 NEM- 6 TART-59
13
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Iromány: T/10524. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány Témafelelős: Varga Gábor (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 15. nap Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy megteremtse az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association, továbbiakban ERRA) feletti állami kontrollt a törvényességi felügyelet, illetve a nyilvántartás tekintetében. Az ERRA egy olyan sajátos, intézményközi szervezet, amely a magyar jog szerinti egyesület, tevékenysége pedig a nemzetközi energiapolitikai együttműködés speciális módja. Tagjai a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kivételével külföldi hatóságok, így indokolt a más hazai egyesületektől részben eltérő szabályozást alkalmazni. Az állami feladatok ellátására a Javaslat a külgazdaságért és külpolitikáért felelős minisztert jelöli ki. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.18.): Az MSZP nem támogatja a törvényjavaslatot, mert véleményük szerint nincs valódi szakmai indok a törvényességi felügyelet megváltoztatására, ugyanakkor az intézkedés jelentős károkat okozhat a MEKH nemzetközi kapcsolataiban. A Jobbik ugyanakkor támogatni fogja a törvényjavaslatot, melyhez lényegesebb indokolást nem fűztek hozzá a vitában. Jelentősebb módosítók: Módosító javaslat nem érkezett. Részletesvita-szakasz: Módosító javaslat hiányában nem került rá sor. TAB-szakasz (2016.05.26.): Jelentős vita nem alakult ki, egy jogtechnikai módosító javaslat került benyújtásra. Szavazás: 2016. 06. 13.
14
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Iromány: T/10525. A kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról Előterjesztő: miniszterelnökséget vezető Témafelelős: Simon Róbert Balázs miniszter Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: A módosítását az indokolja, hogy a Kormány döntött a központi háttérintézmények megszüntetéséről, átalakításáról, így az ebből fakadó változások átvezetése szükséges. Fontos eleme a régészeti (különösen a nagyberuházásokat megelőző) feltárások szabályainak módosítása, ezáltal egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. E törvénymódosítás lehetővé teszi a műemlékek kategóriába sorolásának rendszeres felülvizsgálatának elvégezhetőségét. Cél még a védetté nyilvánított kulturális javak a hatóság látóköréből történő kikerülésének megakadályozása. A törvényjavaslat új jogcímet vezet be a műemlék kisajátításának indokai közé: a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség. A fémkereső műszer jogellenes használata szabálysértéssé válik, valamint meghatározásra kerül, hogy ki kap jogosítványt helyszíni bírságolásra, ha ilyen szabálysértést tapasztalnak. Két, nemzetünk múltja szempontjából kiemelkedő jelentőségű helyszín (a nagycenki kastély és a szigetvári vár) nemzeti emlékhelyé nyilvánítását javasolja. Mindezek összhangban vannak a bürokráciacsökkentés elvével is. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.18): Az MSZP és a Jobbik szerint a törvény elfogadásával az örökségvédelmet aláhelyezzük a gazdasági, beruházói érdekeknek, ezért nem támogatják. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10525/2 Dr. Völner Pál (Fidesz): Az esztergomi Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítását indítványozza. T/10525/3 Dr. Pósán László (Fidesz): A közlekedési infrastruktúra-beruházások esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv ne csak bevonhassa a gyűjtő területén érintett megyei hatókörű városi múzeumot, hanem legyen kötelező, de ha a megkeresésre öt napon belül nem válaszolnak, bevonásuk nélkül is legyen elvégezhető a régészeti feltárás. Részletesvita-szakasz (2016.05.24.): A bizottság a benyújtott képviselői módosítókat elfogatta. TAB-szakasz (2016.06.03.): A Törvényalkotási bizottság elfogadta a Kulturális bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát, és saját módosító javaslatot, valamint részletes vitát lezáró bizottsági módosító fogadott el. Szavazás (2016.06.13.)
15
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Iromány: T/10526. A határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (Belügyminiszter) Témafelelős: dr. Vas Imre Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A tömegesen illegálisan érkező menedékkérők esetében indokolt volt megteremteni a határon történő eljárás speciális szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy a menekültügyi eljárások gyorsan lefolytathatóak legyenek. A módosítások célja a határon lefolytatott eljárások széles körben való alkalmazhatóságának biztosítása, azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy azon jogellenesen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, akik Magyarország határvonalától 8 km-es sávon belül kerültek feltartóztatásra az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísérésre kerüljenek. Abban az esetben, ha nem merül fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja, a rendőr a harmadik országbeli állampolgárt a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 100/A. §-a alapján szóbeli figyelmeztetésben részesíti és államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átkíséri. A szabályozás az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísért személyek részére lehetőséget teremt a határon lefolytatott eljárás szabályainak alkalmazására, a menedékjog iránti kérelem benyújtására. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.17.): Az általános vita során a Jobbik képviselői kifogásaiknak adtak hangot, de mivel a törvényjavaslatot félreértelmezték a BM államtitkára tisztázta a félreértéseket. Jelentősebb módosítók: A Jobbik 2-es számú módosító javaslata szerint, aki tiltott határátlépéssel jut az országba, az ne adhasson be menekültügyi kérelmet. A 3-as számú módosító javaslattal a rendőröknek kötelezettség lenne a migránst feltartóztatni. A 4-es számú módosító javaslat a 8 km-es távolságot kiterjeszti az egész országra. Részletesvita-szakasz (2016. 05. 25.): A részletes vita során a benyújtott három Jobbikos módosító javaslat közül egyet sem támogatott a bizottság. TAB-szakasz:Szavazás (2016.06.13.)
16
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10527. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről Előterjesztő: Témafelelős: Dr. Vas Imre kormány (igazságügyi miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. 05. 03. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 8. napon. Egyes rendelkezések 2017. október 1-jén lépnek hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Az előterjesztés elsődleges célja az Európai Unió közös jogkezelésre vonatkozó irányelvének átültetése. Az Irányelv két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének átláthatóságát. Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásnak közös jogkezelő szervezetek által történő, több területre kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit. Az előterjesztés tárgyát képező, a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényjavaslat ennek megfelelően tartalmazza a közös jogkezelésre irányadó, a KJK-irányelv előírásaival összhangban megalkotott hazai szabályokat. Az előterjesztés célja továbbá, hogy a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2424/EU rendelet hazai végrehajtása érdekében kiigazítsa a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) egyes rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy a védjegyrendelet-módosítás végrehajtásához csupán a Vt. kis terjedelmű, technikai jellegű módosítása szükséges, és hogy e módosítások tárgya is a szellemi tulajdon területét érinti, azt – a KJK-irányelv átültetését szolgáló törvény elfogadásának hasonló ütemezésére tekintettel – ebben a törvényjavaslatban indokolt elvégezni. A KJK-irányelv tárgykörébe tartozó terület jelenleg is jogszabályokban, főként törvényi szinten szabályozott Magyarországon. Az irányelvi rendelkezések teljes átültetése érdekében a továbbiakban szükségessé válik - a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására, felügyeletére, felügyeleti díjára, valamint e szervezetek nyilvántartásával, felügyeletével és díjszabásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokban az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 307/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet; valamint - a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokról szóló 37/2011. (XII. 23.) KIM rendelet 17
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. hatályon kívül helyezése, és e tárgykörökben új kormányrendelet, valamint miniszteri rendelet megalkotása. A védjegyrendelet-módosítás végrehajtása a Vt. egyes rendelkezéseinek kiigazításával valósítható meg. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.12): Az MSZP frakciója (Bangóné Borbély Ildikó) sérelmezte, hogy a törvényjavaslat indoklása nem ad magyarázatot arra, hogy ha a szabályozás alapjául szolgáló irányelvet 2016. április 10-ig kellett átültetni, akkor miért csak most került sor a törvényjavaslat benyújtására. Azt feltételezik, hogy az Országgyűléshez történő beterjesztést megelőzően komoly szakmai viták lehettek. A törvényjavaslatot abban az esetben támogatják, amennyiben a szaktárca szavazásra bocsátásig nyilvánosan és alaposan meg nem győzi őket. A Jobbik frakciójának (Novák Előd) álláspontja szerint összességében előrelépést jelent a benyújtott törvényjavaslat, ezért a Jobbik támogatja, de a szakmai kritikákat módosító javaslatokban fogják előterjeszteni. Képviselői módosítók: Dr. Vas Imre indítványa szerint a módosítás azt a célt szolgálja, hogy a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevétel kerüljön a Nemzeti Kulturális Alapba. Novák Előd módosító indítványában indokoltnak tartja a szabad felhasználást kiterjeszteni a felnőttképzésre is. Részletesvita-szakasz (2016. 05. 19): Az Igazságügyi Bizottság a részletes vitát lefolytatta és részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el. TAB-szakasz (2016. 05. 26.): Az összegző módosító javaslatban megfogalmazott 21. és 25. pontok azt a célt szolgálják, hogy a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevétel kerüljön a Nemzeti Kulturális Alapba. Szavazás (2016. 06. 13.)
18
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Iromány: T/10528. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (igazságügyi Témafelelős: Dr. Vas Imre miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. 05. 03. Hatálybalépés: Ez a törvényjavaslat 2016. július 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény néhány rendelkezése a kezdettől fogva vitatott, tehát a módosítás célja, hogy az Alaptörvény egyes rendelkezéseit átültesse, az uniós követelményeknek megfeleljen, valamint gazdasági igényeket részesítsen előnyben. A módosítás a következőket érinti: - Ptk. Második Könyv: Az Alaptörvény VI. cikkében megjelenő szabály átültetése: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán –és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.” - Ptk. Harmadik Könyv: Vezető tisztségviselő által, szerződésen kívüli károkozásért, e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott kárért a jogi személy felel. Ha azonban kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, jogi személlyel egyetemlegesen felel. - A javaslat tőkepiaci szabályozással való összhangja érdekében előírja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatóak, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját. (Zrt-ből Nyrt-vé történő alakulás esetén) - Ptk. Negyedik Könyv: A Javaslat nyomatékosítja a nagykorú gyermekek szüleik iránt fennálló tartási kötelezettségét, megismételve az Alaptörvény rendelkezését, tehát olyan idős személyek esetén, akik ellátásáról intézmények gondoskodnak, nem térítésmentes ellátás juttatásával, a ki nem fizetett díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől. Az ellátás nyújtásától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül. - Ptk. Ötödik Könyv: A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát a pénzügyi intézmény önálló zálogjoggá alakítsa át. Leglényegesebb különbség az, hogy az átalakításos önálló zálogjogot kizárólag az eredeti célra lehet felhasználni, más biztosítéki cél tehát nem léphet az eredeti helyébe.
19
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.18.): Az MSZP képviselőcsoportjának álláspontja szerint az Alaptörvény rögzíti, hogy a nagykorú gyermek köteles a rászoruló szülőkről gondoskodni, így ez a szabály szükségtelen. Kiemelték, hogy ez a javaslat az új rendelkezés alapján a jogi személy vezető tisztségviselője által a harmadik személynek okozott kár esetén a tisztségviselő most még fennálló felelősségét csökkenti. Nem fogják támogatni az előterjesztés elfogadását. A Jobbik képviselőcsoportja szívesen részt vett az ötpárti egyeztetésen, rengeteg módosító javaslatuk van és nyitottak további egyeztetéseken való részvételre. Kritizálták a szülőtartást és a zálogjog intézményét. Az LMP (Schiffer András) képviselőcsoportjának frakcióvezetője vitatja, hogy ennyi idővel az új PTK. hatálybalépését követően szükséges –e már a módosítás. Álláspontja szerint 2 problémakör határozható meg, a szülőtartás és az önálló zálogjog. A javaslatok bizonyos banki érdekcsoportoknak és a spekulánsoknak kedveznek leginkább. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: -10528/2: Dr. Staudt Gábor indítványa szerint a vezető tisztségviselő felelősségét a szándékosság mellett a súlyosan gondatlan károkozásra is ki kell terjeszteni. -10528/3: Dr. Staudt Gábor módosító indítványában a párhuzamos szabályozás elkerülésére tesz javaslatot. Részletesvita-szakasz (2016.05.18.): A törvényjavaslattal kapcsolatban szakmai vita nem alakult ki, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat apróbb pontosításokat tesz a törvényjavaslatban. TAB-szakasz (2016.06.02): A bizottsági ülésen a tagok vitát folytattak az érdemtelenség témakörével összefüggésben. Továbbá Schiffer András újravázolta a zálogjoggal kapcsolatos aggályait. Szavazás (2016.06.13.)
Iromány: T/10529. Az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Witzmann Mihály miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: A Javaslat a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. A 4. § és a 6. § 2016. szeptember 18-án lép hatályba. Megjegyzés: normál eljárásban
20
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Szabályozás célja: A törvényjavaslat egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést. Az előterjesztés szerinti törvénymódosítás ennek megfelelően lehetővé teszi, hogy a fővárosi/megyei kormányhivatal (mint közlekedési hatóság) elrendelhesse az olyan internetes tartalom blokkolását, amely közvetlen hozzáférést biztosít a jogellenes diszpécser-szolgáltatáshoz vagy közvetlenül népszerűsíti a jogellenes diszpécser-szolgáltatást, az igénybevételhez szükséges lépések bemutatásával A Javaslat továbbá előírja, hogy a blokkolás végrehajtásáról – a büntetőügyekben és a tiltott szerencsejáték-honlapok esetében kialakított megoldást alkalmazva – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gondoskodik. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén az elrendelhető pontok száma 9 pontra emelkedi. Ez megalapozza azt, hogy az engedély nélkül személygépkocsival végzett közúti közlekedési szolgáltatatás esetén a járművezetőnek a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben 9 büntetőpont jár. Az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy a motoros vízi sporteszközöket is csak a megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Továbbá jogharmonizációs céllal előírja ugyanezt a tengerészeti felszerelésekre is. Ezen túlmenően a módosítás a közúti árutovábbítási szerződéssel kapcsolatos pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.17.): Az MSZP (Tóth Bertalan) szerint az a részlet a törvényben, hogy az engedély nélküli diszpécser-szolgáltatást végző weblapját blokkolhatják egy évre, egyáltalán nem jó irány, hogy megjelent egy ilyen szankció, hogy amikor nem tetszik valami a kormánynak, akkor betilt, blokkol stb. Tóth szerint az Ubernél a kereslet-kínálat azonnal találkozik, informatikai megoldásokon keresztül érhető el, fontos a bizalmi jelleg, közösségi élményt is nyújt, ami jövőbe mutató, mindenképp mellette szól, de természetesen szabályozni kell, azzal ők is egyetértenek. A részleteken lehet vitatkozni, de nem a teljes tiltás a megoldás. A Jobbik tartózkodni fog a szavazás során, mert egyetértenek a tervezet bizonyos részeivel, de összességében az az álláspontunk, hogy jobban át kellett volna gondolni úgy, hogy a sofőrök és az állam is jól járjon. Az LMP szerint (Schumck Erzsébet) olyan szabályozásra van szükség, ami kihasználja az Uber társadalmi és innovációs hasznát, de rákényszeríti a megfelelő adózásra. Az Uber 1200 embernek nyújt rugalmas bevételi forrást, és bár van sok szabályozni való az adózásban és a munkavállalói jogokban, de ezt meg lehetne oldani tiltás nélkül. Az LMP-s politikus példaként hozta fel Észtországot, ahol partnernek és nem ellenségnek tekintik a 21
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
céget. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10529/2 – Bánki Erik: A módosító indítvány nyelvhelyességi és jogtechnikai korrekciókat vezet át a Javaslaton. Részletes vita (2016.05.24) T/10529/3 – Gazdasági Bizottság (Az indítvány tartalmilag azonos Bánki Erik T/10529/2. sz módosító indítványával): A módosító indítvány nyelvhelyességi és jogtechnikai korrekciókat vezet át a Javaslaton.
TAB-szakasz (2016.06.02.): a Törvényalkotási bizottság indítványa tartalmilag azonos Bánki Erik T/10529/2. sz módosító indítványával, valamint a Gazdasági Bizottság T/10529/2.sz módosító indítványával. A módosító indítvány nyelvhelyességi és jogtechnikai korrekciókat vezet át a Javaslaton.
Szavazás (2016. 06. 13.)
Iromány: T/10530. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (földművelésügyi Témafelelős: Varga Gábor (vezérszónok) miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: két lépcsőben: kihirdetést követő 8. napon, illetve 2016.okt.1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Kiterjeszti a hulladéklerakási járulék fizetésére kötelezett hulladék körét valamennyi hulladékra, így a települési lerakókba beszállított egyéb hulladékokra is (bezárva ezzel azt a kiskaput, hogy ipari és egyéb hulladékot is ott tegyenek le). Bővül ugyanakkor a nevesített járulékmentes hulladékok köre a következőkkel: lakossági azbesztet tartalmazó építőanyag, 22
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. erőművi és hulladékégetésből származó nem veszélyes salak és pernye, az építési célú felhasználás. A hulladékstátusz megszüntetésének megállapítására a környezetvédelemért felelős minisztert hatalmazza fel. Megteremti a felhatalmazást a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek listájának miniszteri rendeletben történő kihirdetéséhez. Egyszerűsíti az adminisztratív és egyéb vállalkozói terheket. Ha egy gazdálkodó saját járművel saját hulladékot nem üzletszerűen, hanem alkalmilag szállítja, akkor mentesül hulladékszállítási engedély beszerzésének kötelezettsége alól. Továbbá uniós harmonizációs és jogértelmezési egységesítési célt is szolgál. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.23.): Az ellenzéktől megint jött a szokásos hulladékgazdálkodási rendszert értintő kritika: a Ht-t folyamatosan módosítja a kormány, az új rendszer nem fenntartható, állami pénzlenyúlásról, Fideszes haverokról és központosításról van szó, nem eredményez költségmegtakarítást és minőségi javulást. A hulladéklerakási járulék túl magas, tönkreteszi a közszolgáltatókat. Részletesvita-szakasz (2016.05.30.): A Fenntartható fejlődés bizottság 10530/2 Szabó Zsolt (Fidesz) módosító javaslatát elfogadta. A javaslat úgy módosítja az FM által benyújtott T/10530. számú javaslatot, hogy biztosítva legyen az új hulladékgazdálkodási rendszer hatályos jogszabályoknak megfelelő működése az átmeneti időszakban. A lerakási járulékot egységesen 6000 forint/tonnában határozza meg, a kedvezményeket eltörli, a fizetésre kötelezettek körét kibővíti. A melléktermékké nyilvánítás jogát a kormányhivatalokba integrált környezetvédelmi hatóságoknak adja. A hulladékstátusz megszüntetését és a tanúsítást kormányrendeleti szintű szabályozásként tartja fenn (miniszteri szint helyett). TAB-szakasz (2016.06.02.): A TAB összegző módosító javaslatot fogadott el, amely nem tartalmazza a Szabó Zsolt képviselő úr által benyújtott módosító javaslatot (nem támogatták). Szavazás (2016. 06. 13.)
Iromány: T/10531. Egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról Előterjesztő: kormány Témafelelős: Hadházy Sándor (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: A törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Megjegyzés: normál eljárásban
23
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Szabályozás célja: A Javaslat célja a területrendezési tervek között az összhang biztosításával a jogbizonytalanság megszűntetése, valamint a megyei önkormányzatok területrendezési tervezési önállóságának növelésével a területi érdekek és sajátosságok nagyobb érvényre juttatása. Cél az is, hogy a területfejlesztési dokumentumok területrendezési tervekben való hatékonyabb érvényesülésével a tervek fejlesztésbaráttá váljanak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő területrendezési tervrendszer átalakítása a tervezési szintek csökkentésével részben a tervrendszer átláthatóságát és költséghatékonyságát célozza, de emellett kiemelt célként kívánja elősegíteni a balatoni települések fejlesztési elképzeléseinek hatékonyabb megvalósítását a természeti és épített környezeti értékek sérelme nélkül. A tervezet több területrendezési tárgyú törvény módosítására tesz javaslatot. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása alapján a tervhierarchia különböző szintjein lévő terveket egy időben kell elkészíteni, ezáltal a tervek összhangja hosszútávra biztosítható, amely jogbiztonságot eredményez mind a településrendezési eszközök készítésére, mind a beruházások megvalósítására vonatkozóan. A módosítás továbbá javaslatot tesz az összhang igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás idejének csökkentésére, segítve a települési önkormányzatokat terveik módosításában és a beruházási szándékok megvalósításában. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása megteremti a jogszabályi feltételeit a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervezés területrendezési tervbe történő integrálásának és egyszerűsítésének. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításával a megyei önkormányzatok számára megteremtődik az önálló térségi övezet és vonatkozó szabályok megalkotásának lehetősége, amely segítségével a megyék a területi sajátosságokat hatékonyabban érvényesíthetik a településrendezési eszközökben. Tekintettel arra, hogy a megyei területrendezési tervek önkormányzati rendeletek, a módosító javaslat garanciális szabályokat tartalmaz a megyei önkormányzatok túlszabályozásának elkerülésére. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.18.): Az MSZP (Heringes Anita) szerint a Balaton-törvényt módosító javaslatban a partvonal-szabályozásra vonatkozó garanciális rendelkezések elhagyása nem biztos, hogy előnyös. Különösen aggasztónak tartják azt az átmeneti szabályt, miszerint kiemelt beruházások esetében figyelmen kívül hagyhatók a vízpartrehabilitációs tanulmányi tervben foglalt követelmények. A hatályos szabályozás látványos felpuhítása a párt szerint felveti annak gyanúját, hogy a javaslat a Balaton-partot célzó hatályos szabályoknak meg nem felelő beruházások megvalósítását szolgálja majd a jövőben. A Jobbik (Hegedűs Lórántné) nem támogatja a törvényjavaslatot. Azzal még egyet is értenének, hogy az országos, a kiemelt térségi, illetve a megyei területrendezési terveknek a felülvizsgálatát összhangba hozzák az európai uniós pénzügyi finanszírozási ciklusokkal. Ugyanakkor problémás, hogy nem önállóan dönti el az ország, hogy az országos területrendezési tervet és a kiemelt térségi terveket mikor szeretnénk felülvizsgálni, hanem az Európai Unió szekeréhez köti magát az ország. A párt kifogásolta, hogy a társadalmi egyeztetés lehetőségeinek kereteit a Javaslat a két hónapos időszak egy hónapra csökkentésével leszűkíti. A Jobbik is aggályait fejezte ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet törvény módosításával kapcsolatosan, amely szerintük tovább puhítja a jelenlegi 24
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. szabályozást, a párt szerint nem tiszta, hogy kinek az érdekét szolgálva. Az Otrt. módosítás kapcsán a képviselő asszony kifogásolta, hogy az erdőgazdasági terület-felhasználási kategórián belül erdőgazdálkodási térségbe sorolt arány csökkentésének eredményeként az Otrt.-ben megjelenő területek fele lesz csupán erdő a valóságban. Az ajánlott megyei övezetek eltörlése kapcsán kifogásolták különösen a tanyás térség, mint lehetőség eltörlését. Az LMP nem szólalt föl a vitában. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10531/2 – Gőgös Zoltán, Harangozó Gábor: A Javaslat törli a balatoni partszabályozásra vonatkozó új rendelkezéseket, amely a benyújtó megítélése szerint relativizálja a vonatkozó, törvényi szintű garanciális szabályokat. T/10531/3 – Sallai R. Benedek: Az indítvány a partvonal-szabályozásra vonatkozó előírást kiegészíti a vízpart-rehabilitációs terv készítésének kötelezettségét előíró szakasszal is. Részletes vitaszakasz (2016. május 24.): A Gazdasági Bizottság T/10531/4. számú módosító javaslata jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosító rendelkezéseket tartalmaz. TAB-szakasz (2016.06.02.): A módosító indítvány tartalmilag megegyezik a T/10531/4. sz módosító indítvánnyal: A módosító indítvány jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosító rendelkezéseket tartalmaz. Szavazás (2016.06.13.) Iromány: T/10534. A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról Előterjesztő: Kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: Szabolcs Attila (Fidesz) miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. május 03. Hatálybalépés: kihirdetését követően lép hatályba Megjegyzés: normál tárgyalási mód A törvényjavaslat célja: A 2016. évben a vártnál kedvezőbben alakulnak a költségvetési folyamatok. Előreláthatólag több bevétele lesz a költségvetésnek a társasági adóból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és személyi jövedelemadóból. Ezért a Kormány a rendelkezésre álló többletforrásokat az oktatásra, otthonteremtésre, Modern Városok Programra kívánja elkölteni. Mivel a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét az ipar és a külkereskedelem szolgálja, így az iparfejlesztésre is fordít ebből a Kormány. A költségvetési hiánycél változatlan szinten marad.
25
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.13.): Az MSZP-s Józsa István megkérdőjelezi, hogy tényleg ilyen nagymértékű többletbevétel tényleg lesz-e a költségvetésben. Ha ilyen sok többletbevétel van, akkor miért nem inkább az egészségügyre fordítják. A Jobbik szerint a honvédekre és a rendőrökre nem a határokon lenne szükség, vissza kellene állítani az önálló határőrséget. A CSOK kidolgozottsága nem jó, kevesen tudják igénybe venni. A plusz pénzt lehetne bérlakások építésére, vagy további ÁFA-csökkentésre is fordítani. Az LMP meglátása az, hogy a forrásokat lakhatásra és energiahatékonysági projektekre kellene költeni. Jelentősebb képviselői módosítók: Szűcs Lajos mód.: Pest megyei fejlesztésekre 2 milliárd forint, Lázár János mód.: Návay Lajosnak, az Országgyűlés egykori elnökének állítana emléket egy szobor állításával 75 millió forint értékben. Boldog István mód: A kistelepülések polgármestereinek illetményéről szóló törvényjavaslat hatással van az idei évi költségvetésre, ezért szükséges plusz források biztosítása, amelynek forrásigénye megközelítőleg 1,25 milliárd forintot összegre tehető. Részletesvita-szakasz (2016.05.19.): A költségvetési bizottság az ülésen megtárgyalta a fenti módosító indítványokat, amelyeket támogatott, továbbá bizottsági módosítókat is nyújtott be. Ezek között szerepel például az ’56-os emlékév, a kiemelt sportegyesületek, kézilabda szövetség, Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatása. TAB-szakasz (2016.05.26.): A Költségvetési Bizottság, mint Törvényalkotási Bizottság is egyben megtárgyalta a részletes vitát lezáró módosító javaslatokat, továbbá újabb módosítási szándékot fogalmazott meg. Szavazás: összegző módosító (2016. 06. 07.) zárószavazás (2016. 06. 13.)
Iromány: T/10535. A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról Előterjesztő: Bánki Erik és Kósa Lajos Témafelelős: Bánki Erik és Kósa Lajos Hatálybalépés Benyújtás 2016.május 3. A kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. dátuma: Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. Szabályozás célja: A módosítás a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges új ingatlanokkal bővíti a törvény 1. mellékletét.
26
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.17): MSZP: Kifogásolják az építkezési engedély nélküli munkálatokat, illetve mi értelme van 3szor is tárgyalni a törvényjavaslatot. A Helyrajzi számokkal komoly problémák vannak. Jobbik: Korrupció melegágya a törvényjavaslat, nem fogják támogatni, mivel nem vonták be a Jobbikot az egyeztetésbe. Helyrajzi szám problémák vannak. LMP: Túlárazott, károkat fog okozni az országnak a beruházás. Részletes vita szakasz (2016. 05.24.) T/10535/3 – Gazdasági Bizottság: A „közigazgatási” szövegrész szerepeltetése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény fogalomhasználatával való összhang megteremtése miatt indokolt. A módosító javaslat – tekintettel a világbajnokság utómunkálataira – 2018. december 31-én javasolja a Törvényt hatályon kívül helyezni. A tervezés jelenlegi állása szerint a törvényjavaslat 1. mellékletében meghatározott ingatlanok helyrajzi száma felülvizsgálatra került, és a módosító javaslat ezek törlésére, illetve pontosítására tesz javaslatot. Az indítványban szereplő táblázat tartalmazza az 1. melléklet módosításában szereplő ingatlanok tulajdonosát, jelenlegi funkcióját és az ingatlan beruházásban betöltött szerepét. TAB-szakasz 2016.05.26. T/10535/6 – Törvényalkotási Bizottság (Az indítvány tartalma megegyezik a Gazdasági Bizottság T/10535/3. sz. módosító indítványával) Szavazás: 2016.06.07. : Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 124 NEM - 12 TART - 51
Iromány: T/10536 A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról Előterjesztő: Kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: László Tamás (Fidesz) miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. május 03. Hatálybalépés: 2016. július 1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód A törvényjavaslat célja: A törvényjavaslat a fejezetek által megküldött törvénymódosítási javaslatok közül azokat tartalmazza, amelyek kimutatható kapcsolatban állnak a 2017. évi központi költségvetés előirányzataival, összefüggnek a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvénnyel, összhangban állnak a kiadott, 2017. évi költségvetési keretszámokkal.
27
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.13.) Az MSZP az átláthatóság csökkenéséről beszélt, ugyanis szerintük a törvényjavaslat által a titkosításba bevont adatsorok, elemzések csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet majd titkosítani. Az LMP meglátása szerint egyenesen alaptörvény ellenesek a megalapozó törvényjavaslat bizonyos passzusai. Szerintük ezzel a Kormány csak az államilag szervezett lopás nyomait kívánja eltüntetni. Továbbá a saláta-törvény egy betű megváltoztatásával tenné kérdésessé a bejegyzett élettársak jogosultságát, akik élete ezek után a jogalkotó és a jogalkalmazók jóindulatától függne. A Jobbik is sérelmezte, hogy az MNB és a posta után az állami energetikai cégeknél sem tenné lehetővé a kormány, hogy az állampolgárok megismerjék, hogy ezek a cégek mire költötték az adóforintokat. Jelentősebb képviselői módosítók: Pánczél Károly – Bóna Zoltán mód: Az új Szigetszentmiklósi Járási Bíróság létrejöttével fontos, hogy Ráckeve is megőrizze feladatai egy részét, ezért a Ráckevei Járási Bíróság megmarad, de csak a Ráckevei járásra kiterjedő hatáskörrel. Részletesvita-szakasz (2016. 05. 18.):A Költségvetési bizottság támogatta a kormánypárti indítványokat, a bizottság módosítási szándékot nem fogalmazott meg. TAB-szakasz 20616.06.02.): A Törvényalkotási bizottság június 2-i ülésén a Kormány által kezdeményezett számos módosítási javaslatot befogadott. Szavazás (2016.06.07.) Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 125 NEM- 41 TART-24
Iromány: T/ 10537 - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: Mengyi Roland miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: A Javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez alól kivételt képeznek a 252.§ (2) – (9.) bekezdésben foglaltak Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: Az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően sikerült olyan növekedésösztönző adórendszert kiépíteni, amely markánsan támogatja a családokat, a munkavállalást, egyúttal mérsékeli a kis és középvállalkozások adóterheit és ösztönzi fejlődésüket, beruházásukat. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is elismert lépéseket tett a kormány a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében, melyek által javult az adóbeszedés 28
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. hatékonysága és látványosan növekedtek a fogyasztási-forgalmi adókból származó bevételek. Mindez együttesen lehetővé tette, hogy jövőre is folytatódjon az adócsökkentésre irányuló munka. A 2017-es, vállalkozásbarát szemléletű adócsomag elsődleges célja az adó- és az adminisztrációcsökkentés. Az adócsökkentés adócsomagja több ponton is farag jövőre a közterheken. Tízmilliárdok maradnak a lakosság zsebében. A legfontosabb tervezett adóváltozások 2017-ben az alábbiak: Az internet áfája 27-ről 18%-ra csökken. A baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója 5 %-ra esik. A két gyermeket nevelő családok esetében a személyi jövedelemadó gyermekkedvezményének emelése miatt még tovább nő a családi büdzsében maradó összeg. Több mint 350 ezer családnál együttesen 15 milliárd forintot hagyunk. Ez pedig azzal jár, hogy a négytagú, kétgyermekes családoknál 80-85 ezer forintot hagynak együttesen. Parlamenti események: Általános vita (2016. május 13.): Az MSZP alapvetően azzal támadja az adótörvényeket, hogy valójában az elmúlt években növekedett az adónemek és az adóterhelés, és hiába az adócsökkentések, a minimálbér adókötelessége miatt a szegények rosszabbul járnak. Visszatérő kritika az is, hogy az adókedvezményekkel csak a magasabb jövedelműek járnak jól. A felszólalók bírálták az adótörvények tárgyalásának módját is, szerintük „összevissza”, átgondolatlan módon történik a költségvetési és az adótörvények országgyűlési tárgyalása. Az MSZP az egész adótörvényt nem tudja támogatni, de a NAV átalakítására irányuló részeket üdvözli. Az LMP azzal a szembeállítással támadta az adótörvényeket, hogy még a családoknál csak 15 milliárd forintot hagy a kormány a jövő évi intézkedésekkel, addig stadionokra 50 milliárd forint jut. Az LMP is megfogalmazta azt a kritikát, hogy az átlagjövedelem alatt keresők nem részesülnek az adókedvezmények áldásaiból. A Jobbik helyesli az adócsökkentéseket, de bátortalannak tartja őket. Ezen kívül bírálták a CSOK-ot és az új lakás építésére vonatkozó intézkedéseket. A Jobbik azt is kifogásolta, hogy a kormányzat nem kezeli adópolitikai eszközökkel a magas albérletárak problémáját, és csak a felső-középosztálynak kedvez intézkedéseivel. Képviselői módosítók: T/10537/4 – Tóth Bertalan, Szakács László: A módosító javaslat hatályon kívül helyezi az üzemanyagok jövedéki adójára vonatkozó változtatásokat, valamint jogtechnikai (házszabály-szerűségi) hibát korrigál. T/10537/5 – Gőgös Zoltán, Tóth Bertalan: A Javaslat az alapvető élelmiszerek áfakulcsát csökkentené. T/10537/6 – Lukács László György (Jobbik): A javaslat biztosítaná az adómentesség lehetőségét valamennyi egyéni vagy társas vállalkozó ápoló számára. T/10537/7 – Novák Előd: A Javaslat az internet áfáját a 18% helyett 5%-ra csökkentené. T/10537/8 – Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: A módosító indítvány végrehajtja a jövedéki adómérték automatikus korrekciójára vonatkozó szabályokat arra az esetre, ha nagymértékben drágulna az olaj. T/10537/9 - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: A módosító indítvány további 29
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. élelmiszereket (pl. rizs, hal, cukor) is az 5%-os áfa-kulcs alá sorolna. T/10537/10. - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: Az indítvány törölné a társasági adóra vonatkozó szabályozásból a „sportcélú adókedvezmény” intézményét. T/10537/11 - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: A Javaslat a természetbeni egészségbiztosítási járulékot 4%-ról 1%-ra, a nyugdíjjárulékot 10%-ról 6,5%-ra javasolja csökkenteni. T/10537/12 - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: Az indítvány többkulcsos, progresszív adórendszert vezetne be az egykulcsos adó helyett (szja kulcs: 111 000 forintig: 0%, 250 ezer forintig: 12%, a fölött: 24%) Részletes vita (2016. május 19.): T/10537/15. Gazdasági Bizottság A bizottsági módosító indítvány fontosabb pontjai:
A törvényjavaslat kiegészítő szabályt iktat be, amely alapján a távmunkát végzők a munkáltató székhelyére történő berendelése esetén csak a munkába járással kapcsolatos költségtérítést kaphatnák meg.(1. pont)
A javaslat szerint a pénzügyi vállalkozások adóalapját a versenysemlegesség érdekében – a hitelintézetekhez hasonlóan – az adóévet megelőző második adóévi beszámoló adatai alapján kell megállapítani. (34. pont)
Ha a gyógynövény nedvességtartalma nem 15%, akkor a minimális gyógynövénymennyiséget ennek megfelelően kell számítani (magasabb nedvességtartalom esetén a gyógynövényes italhoz minimálisan felhasználandó gyógynövény-mennyiség is arányosan nagyobb).(34. pont)
A hatályos reklámadó-szabályozás kiegészül két új szankciójellegű rendelkezéssel. Az egyik ilyen szabály a reklám-közzétevő adóalanyok bejelentkezési kötelezettségének elmulasztásához kapcsol bírságfizetési kötelmet, melyet az állami adóhatóság napi rendszerességgel, határozatban állapít meg. Az adóhatóság által hozott határozat ellen kezdeményezett bírósági felülvizsgálat során kizárólag okirati bizonyításnak van helye, illetve, hogy a bíróság tárgyaláson kívül határoz. (35. pont)
A módosító javaslat többi pontja jogharmonizációs, joghézagot kezelő, jogtechnikai, illetve pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.
TAB-szakasz (2016. 06.02.):
T/10537/ - Törvényalkotási Bizottság: A módosítás célja, hogy az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ápjt.) alapján létrejövő állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggésben felmerülő aggályokat tisztázza. A Javaslat a jogrendszer belső koherenciájának biztosítása érdekében szükséges és szakmailag indokolt módosításokat tartalmazza. T/10537/ - Törvényalkotási Bizottság: A módosító indítvány lényegi rendelkezései: 30
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
béren kívüli juttatások, a cafetéria rendszer átalakítása az szja törvénybe beépülő átmeneti rendelkezések őstermelőkkel kapcsolatos módosítása a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyott osztalékot nem kell figyelembe venni a kisajátítási ellenérték és érintett eszköz értéke közötti különbözet adóalap csökkentő tétel Tao. törvény: arányszám számítása, belföldi vagy külföldi telephely K+F költség (OECD javaslataira figyelemmel) külföldön adóztatható jövedelemre jutó adó mértéke progresszív mentesítéskor jogdíj kedvezmények módosítása az OECD észrevételeire tekintettel adó feltételes megállapítása – tényállásra irányuló ellenőrzés, felügyeleti szolgáltatóval kapcsolatos követelmények Art. módosítása: jogkövetkezmények részesedés átruházás esetén áfa-köteles tevékenységet folytató adózókra vonatkozó ellenőrzési szabályok módosítása helytállási kötelezettséggel összefüggő módosítások a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IRFS) átvezetési kötelezettségének 2018-ra halasztása a társasági közkézhányad maximumot meghaladó rész értékesítésének lehetővé tétele ingatlanbefektetési társaság által is lehetővé válik hitel szerződések kötése az ingatlanügyek finanszírozására 4%-os, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás áfa nélküli ellenértékére, mint közteher-alapra vetített turizmusfejlesztési hozzájárulás bevezetése 2018. január 1től (az Áfa törvény szerint 2018. január 1-jétől 5%-os Áfa mértékkel adózó, az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomnak, mint szolgáltatásnak az ellenérték fejében való nyújtására vonatkozik.) adómentesség kiterjesztése a bölcsődei ellátás mellett az óvodai ellátásra is
Az indítvány a fentieken kívül jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz. Szavazás (2016.06.07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 126 NEM- 6 TART-59 Iromány: T/10538. Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Bányai Gábor miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. nap, kivéve a 18. § és a 24. § (2) bekezdés, amely 2016. október 1-jén, valamint az 1. §, amely 2017. január 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód 31
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy összesen öt ágazati törvény módosításának eredményeként, az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak megfelelően módosítsa az egyes ágazati szabályokat. A Javaslat apróbb módosításokat tesz a már hatályos rendelkezésekben, illetve újakat is bevezet ott, ahol ezek hiánya akadályozta az egyes jogszabályok gyakorlati alkalmazását. Amely jogszabályok változni fognak: - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény: a felügyeleti díj éves mértéke változik, amely az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén 300 millió Ft, illetve a felszíni tároló esetén 100 millió Ft, a felszín alatti tároló esetén 200 millió forint. - A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény: megteremti annak a lehetőségét, hogy amennyiben egy szolgáltató fel kíván hagyni a tevékenységével, úgy az új szolgáltató akadályok nélkül át tudja venni a szolgáltatást. A Javaslat előírja továbbá, hogy mely dokumentumok, megállapodások és szerződések MEKH részére történő megküldése, illetve a távhőszolgáltatók honlapján történő feltüntetése kötelező. - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény: a Javaslat rögzíti az elektromos gépjárművek töltésére vonatkozó előírásokat, illetve pontosítja a végső menedékes kijelölése esetén alkalmazandó szabályokat. - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény: meghatározza a földgázelosztó együttműködési kötelezettségét, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára előírhatja a MEKH a megfelelő bontású és részletezettségű mintaajánlat elkészítését. Meghatározza továbbá, hogy a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó mely esetekben köteles térítésmentesen felszerelni a fogyasztásmérő berendezést, illetve ezzel kapcsolatban milyen szolgáltatások nyújtására kötelezett eltérő megállapodás hiányában díjmentesen, illetve mely szolgáltatásokért kérhet el a felhasználótól külön díjat. Végezetül pedig meghatároz bizonyos személyi összeférhetetlenségi szabályokat, illetve rögzíti a párnagáz felhasználására, valamint a 120 millió m3 feletti párnagáz esetén a kötelező ajánlattételre vonatkozó szabályokat. - Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény: meghatározza a végső felhasználó fogalmát, valamint a távfűtés esetében alkalmazandó egyes fogyasztóvédelmi szabályokat. Parlamenti események: Általános vita (2016. május 17.): Az MSZP a távhőszektorra vonatkozó átalakításokat nem támogatja, leginkább azért, mert az önkormányzatok, a tulajdonukban álló távhőszolgáltatók árszabályozási kérdéseit nem véleményezhetik. A villamos energiára vonatkozó, illetve a földgázellátásra vonatkozó javaslatokat sem támogatják. Ez utóbbit azért, mert véleményük szerint csökkentené az ellátásbiztonság magas színvonalát az intézkedés. Azt sem érti az MSZP, hogy miért van szükség a mobilgázzá átminősített párnagáz értékesítésére. Ami pedig véleményük szerint teljesen kimaradt a saláta törvényből az a rezsicsökkentés, hiszen elmondásuk szerint az energiaárak világpiaci alakulása újabb rezsicsökkentést igényelne. A JOBBIK szinte teljes mértékben azonos vélemények miatt fog tartózkodni a törvényjavaslat elfogadásánál. Jelentősebb képviselői módosítók: Kizárólag egy technikai jellegű módosító javaslat került benyújtásra. 32
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Részletesvita-szakasz (2016.05.23.): Jelentősebb vita nem alakult ki a törvényjavaslattal kapcsolatban. TAB-szakasz (2016.05.26.): A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat került elfogadásra. Szavazás (2016.06.13.)
Iromány: T/10539. A jövedéki adóról Előterjesztő: kormány (nemzeti gazdasági Témafelelős: Mengyi Roland miniszter) Hatálybalépés: 2016.11.01. Benyújtás dátuma:2016.05.04. Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. Szabályozás célja: Az előterjesztés célja a jövedéki szabályozás modernizációja, ennek keretében az elektronikus eljárások, nyilvántartások, adatszolgáltatások általánossá tétele, ugyanakkor a szabályozás lehetőségek szerinti egyszerűsítése, logikusabb felépítésűvé alakítása a visszaélések elleni hatékony fellépés lehetőségének és a piaci szereplők versenysemleges kezelésének biztosítása mellett. Az előterjesztés egyrészt megállapítja az uniós jövedéki szabályozási környezethez is igazodó törvényi szintű jövedéki szabályokat, másrészt javaslatot tesz azoknak a törvényeknek a módosítására, amelyek vagy csak formai, vagy tartalmi szempontból is kapcsolódnak a jövedéki szabályozáshoz. Főbb céljai: 1. Az elektronikus nyilvántartás kiszélesítése, ami könnyebbséget jelenthet a gazdáknak és a hatóságnak is; 2. A visszaélések lehetőségének minimalizálása a hatóságok rendelkezésére álló naprakész információk által; 3. A piacra jutás feltételeinek egyenlővé tétele (a cégmérettől való függetlenné tétele); 4. Az elektronikus nyilvántartás bevezetésével a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése; 33
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. 5. Az új termékek (pl. elektromos cigaretta) bevonása a jövedéki szabályozásba; 6. A fűtési célú földgáz és szén adóztatásának bevonása a jövedéki törvény alá.
Parlamenti események: Általános vita (2016.05.13.): Józsa István (MSZP) A tv. javaslat nem felel meg a házszabálynak, kodifikációs hibákkal teli, Nem lehet A és B variánst meghatározni az üzemanyag jövedéki adójának emelésekor. Z Kárpát Dániel (Jobbik) Kodifikációs hibák. Csökkenne a benzinár a kormány mégis növeli a lakossági terheket. Schmuck Erzsébet (LMP) A dohánytermékek árának növelésével nem fog csökkenni a dohányzó emberek száma. A üzemanyag jövedéki adójából a környezetvédelemre kellene többet fordítani. Jelentősebb módosítók: Tóth Bertalan & Szakács László (MSZP) Tartalmi szempontból pedig elfogadhatatlan, hogy a Kormány az üzemanyagok jövedéki adómértékének változtatásán keresztül kívánja megakadályozni, hogy az olajárcsökkenés kedvező hatásai az új rendelkezések hatálybalépését követően eljussanak az autósokhoz és a közlekedési ágazatok szereplőihez. Szél Bernadett & Schiffer András (LMP) Az előterjesztő elfelejtkezett az adómérték automatikus korrekciójáról arra az esetre, ha nagymértékben drágulna az olaj. E hiányosságot pótolja a módosító javaslat. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (2016. 05. 20.): A Gazdasági bizottsági módosítója: a köztartozást felhalmozó, majd más cégnév alatt a tevékenységet azonos telephelyen, azonos eszközökkel a köztartozás megfizetése nélkül folytatni kívánó gazdálkodók ellen irányuló szabály módosítása a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás fogalmának alkalmazásával annak érdekében, hogy az új kérelmező közvetett módon történő többségi befolyásolásával se lehessen kijátszani a rendelkezést. A rendőrség esetében is indokolt biztonságtechnikai szempontból a honvédséggel azonos eljárás biztosítása. A biztosítékmaximumot nyújtó adóraktár engedélyesek ellenőrzöttségének a korábbiakkal megegyező szinten tartása érdekében szükséges módosítás, mely szerint az érintettek számára fennmarad a szabad forgalomba bocsátásról kiállított okmány jogszabályban meghatározott adattartalmának az okmány kiállításával egyidejű megküldésére vonatkozó kötelezettség. A zárjegykészlet-változásokról történő adatszolgáltatás, valamint az egyéb bejelentések akkor is a változást követő munkanapon teljesítendőek, ha az adóraktár engedélyese más adatok tekintetében egyébként nem köztelezett napi adatszolgáltatásra egyébként. 34
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
A cigaretta és a fogyasztási dohány adómértékének kisebb mértékben történő emelése, ugyanakkor a szivar és szivarka adómértékének emelése. Valamennyi külföldi személy jogosult jövedéki ügyét papír alapon intézni. A hatályos szabályozás alapján kötelezően megtartandó, előre kiszámítható időpontban lefolytatott elszámolások helyett komplex, a NAV Szakértői Intézetének ásványolaj vizsgáló mobil laboratóriumának alkalmazásával végzett váratlan ellenőrzésekkel hatékonyabban feltárhatók az üzemanyag-töltőállomásokon elkövetett jogsértések.
TAB-szakasz (2016.06.02.): A módosító indítvány lényegi rendelkezései:
a szárított, fermentált dohány behozatalára, tárolására, értékesítésére vonatkozó regisztráció kiterjesztése indokolt a dohánynövény termesztésére is
az üzemanyagok adómértékének kőolaj világpiaci árához kötése kapcsán az indítványban rögzített, 50 USD/hordó kőolaj világpiaci ár megállapítása
Az indítvány a fentieken kívül jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz. Szavazás: 2016. 06. 07.: Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 124 NEM- 37 TART-29
Iromány: H/10540. Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról Előterjesztő: Igazságügyi bizottság Témafelelős: Dr. Vas Imre Benyújtás dátuma: 2016. 05. 03. Hatálybalépés: Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény vonatkozó szakaszára tekintettel Dr. Székely László benyújtotta az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolóját az Országgyűlésnek. Az Igazságügyi bizottság, mint feladat és hatáskör szerint illetékes bizottság 2016. május 3-án megtárgyalta a beszámolót. A bizottság megállapította, hogy az Ajbt.-ben foglalt követelményeknek a beszámoló 35
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. megfelel, így a tagok a beszámolót 10 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlották az Országgyűlésnek. Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Képviselői módosítók Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/10632. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról Előterjesztő: Lázár János Témafelelős: Lázár János Hatálybalépés Benyújtás 2016.05.10. A kihirdetését követő napon lép hatályba. dátuma: Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. Szabályozás célja: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 2015. november 1. napján lépett hatályba. A hatálybalépés óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségesnek mutatkozott a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó rendelkezések pontosítása, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében. A módosítás új, a jogerősen megállapított versenyjogi jogsértésekre vonatkozó kizáró okkal egészíti ki az ún. fakultatív kizáró okok körét. Mindemellett Európai uniós közbeszerzési irányelveknek való megfelelésről rendelkezik.
36
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016. május 24.): Az MSZP (Józsa István) szerint versenyjogba ütköző az a rendelkezés, amely szerint nem lenne kötelező kizárni a közbeszerzésekből azokat a vállalkozásokat, amelyeket versenyfelügyeleti eljárásban jogerősen elmarasztaltak. A törvényjavaslat szerintük nem alkalmas azon cél megvalósítására, hogy a pénzügyi közvetítőrendszert bevonják az uniós források kifizetésének folyamatába. Azt kifogásolták, hogy a javaslat kinyithat egy olyan kiskaput, amelyen keresztül mást is be tudnak engedni abba az engedélyezett listába, amely részt vehet a források kifizetésére, és ez korrupcióra adhat lehetőséget. A Jobbik (Apáti István) azt vetette fel, hogy gyanús, hogy a Javaslatot kartellezéssel kapcsolatos versenyfelügyeleti határozat másnapján nyújtották be. Ezen kívül a Jobbik is a szabályozás enyhítését kifogásolta, ami azt eredményezheti, hogy a módosítás után az ajánlatkérő már megteheti, hogy az eddig kizáró okot, amelyet az elmarasztalás jelentett, nem alkalmazza, akkor egy ilyen súlyos szankcióval cégcsoport nyugodtan részt vehetnek akár sokmilliárdos értékű közbeszerzési eljárásokban is, legyen szó akár uniós, akár hazai támogatási forrásokról. Az LMP (Schiffer András) felidézte a korábbi közbeszerzési törvénymódosításokat, többek között azt, amely szerint miniszterek hozzátartozói is elindulhatnak a közbeszerzéseken. Felhívta a figyelmet, hogy a törvényt az MTVA Liga Tévés pályázataival kapcsolatos elmarasztaló GVH döntés másnapján nyújtották be. A képviselő szerint ezzel a törvénnyel a kartellezők előtt nyitja meg a kiskapukat a törvényjavaslat. Jelentősebb módosító indítványok: T/10632/3. - Hiszékeny Dezső: A módosító indítvány kezeli a közbeszerzési eljárásban az egymásnak ellentmondó rendelkezésekből fakadó koherencia zavart. A módosító indítvány kötelezné az ajánlattevőket, hogy nyilatkozzanak az ajánlatkérőknek juttatandó ellenszolgáltatások mértékéről. Az ajánlattevők a teljesítést követően állítanák ki a számlát, amelynek ellenértékét az ajánlatkérő 15 napon, EU-s támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén 30 napon - belül köteles lenne átutalni az ajánlattevőnek. Az ajánlattevőként szerződő felek kötelesek lennének átadni az átutalások igazolásának másolatait, valamint a köztartozást mutató együttes adóigazolás másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek. Nemfizetés esetén az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás fennmaradó részét őrizné addig, amíg az ajánlattevők be nem mutatják a kifizetésekről szóló igazolásokat. 10632/4 - Bánki Erik: Az indítvány alapján a közbeszerzési eljárásban a kizáró ok megmarad a kötelezően alkalmazandó kizáró okok között, azonban a Kbt. kiegészül egy új rendelkezéssel, miszerint a Kormány egyedi határozatban dönthet azon közbeszerzési eljárások eseteiről, amelyek során az ajánlatkérők mentesülnek a szóban forgó, kartellezéssel kapcsolatos kötelező kizáró ok alkalmazása alól. A Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának eredeti célja így a továbbiakban is érvényesülhet, amellett, hogy a módosítással azon közbeszerzések esetében, amelyek piacán a verseny korlátozott (mert a potenciális gazdasági szereplők többsége a szóban forgó kizáró ok hatálya alatt áll), a Kormány a verseny megfelelő biztosítása érdekében egyedi határozatban mentesíthetné az ajánlatkérőket a kizáró ok alkalmazása alól. T/10632/5- Apáti István: A módosító indítvány törölné a javaslatból a kartellügyben 37
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. elmarasztalt vállalkozások esetében a közbeszerzési eljárásból történő kizárásra vonatkozó mérlegelési lehetőségről szóló szakaszt. Részletesvita-szakasz (2016.05.31.): a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat Bánki Erik módosítóját tartalmazza. TAB-szakasz (2016. 06.02.): Összegző módosító javaslat: A módosító javaslat alapján a Kormány – és nem az ajánlatkérő - dönt a verseny biztosítása érdekében a kizáró ok alkalmazásának mellőzéséről. Szavazás: 2016. 06. 07.: Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 128 NEM - 62 TART - 0
Iromány: T/10688. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról Előterjesztő: Kósa Lajos, Font Sándor Témafelelős: Horváth István Benyújtás dátuma: 2016. május 13. Hatálybalépés: A kihirdetést követő 15. napon. Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: A Közigazgatási eljárási törvény előírásainak megfelelően törvényi szintre helyezi a hazánkba behozott borászati termékek vizsgálatához szükséges ügyintézési idő meghatározását, mivel az – az import borok hatékony ellenőrzése érdekében – hosszabb az általános hatósági ügyintézési időnél. A versenyképesség javítása érdekében 120-ról 160 hl/ha-ra emeli az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez felhasználható termés mennyiségét.
38
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016. 05. 23.): Az MSZP a javaslattal egyetért, de politikai okból tartózkodni fog. Az LMP szerint az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borokra vonatkozó változtatás minőségromláshoz vezethet, ezért tartózkodni fog, bár a javaslat hatósági ügyintézési határidőre vonatkozó részével egyetért. A jobbik támogatja a javaslatot. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10688/3. Magyar Zoltán (Jobbik): 90-ről 120 napra hosszabbítja az import borok ellenőrzésére vonatkozó hatósági határidőt. Részletesvita-szakasz (2016. 06. 01.): A Mezőgazdasági bizottság nem nyújtott be részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot. TAB-szakasz: – Szavazás (2016.06.13.)
Iromány: T/10715. Önkormányzati közfeladat ellátása érdekében állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes átadásáról Előterjesztő: Révész Máriusz Témafelelős: Révész Máriusz Hatálybalépés Benyújtás 2016.05.17. A kihirdetését követő napon lép hatályba. dátuma: Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. A törvényjavaslatot a Frakcióvezetés megállításra javasolta, tekintettel arra, hogy a Kormány az őszi ülésszakra egy olyan nemzeti vagyontörvény módosítást készít elő, amely ezt a kérdést is kezelni fogja. Szabályozás célja: Kőbányán a Csajkovszkij parkot az önkormányzat megalakulása óta az önkormányzat gondozza. A megrongálódott, ellopott szobrokat az önkormányzat javította, a tönkrement sportpályát az önkormányzat újította fel, az önkormányzat nyírja füvet és gyűjti az avart is. Az állam az elmúlt 26 évben nem költött a park fenntartására. A park azonban ennek ellenére állami tulajdonban van, és állapota sem kielégítő, a kerítése borzasztó állapotban van. Az önkormányzat az elkövetkező években szeretné teljesen felújítani a parkot, ami a kerület egyik ékessége lehetne. Ehhez mindenképpen célszerű lenne tiszta tulajdonviszonyokat teremteni. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.18.): 39
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Az MSZP (Hiszékeny Dezső) szerint a javaslat egy helyes törekvést igyekszik megvalósítani a park átadással, ezért a párt támogatja ezeket a célokat. A Jobbik (Hegedűs Lórántné) szerint furcsa, hogy a Háznak ezzel a kérdéssel kell foglalkozni egy adott park esetén és egy önkormányzat érdekében eljárva, de ennek szerinte az az oka, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény túl szűkre szabja a kereteket. A Jobbik nem nyilatkozott arról, hogy támogatná-e a javaslatot. Az LMP nem szólalt fel a vitában. Részletes vitaszakasz: Jelentősebb képviselői módosítók: T/10715/3 – Hiszékeny Dezső: A módosító indítvány azzal egészítené ki a törvényjavaslatot, hogy a XIII. kerületi Klapka Szolgáltatóházat is az államából az önkormányzat tulajdonéba adná. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma): -
Iromány: T/10717. A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításaival egységes szerkezetben történő kihirdetéséről Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter Témafelelős: Németh Zsolt Benyújtás dátuma: 2016.05.17. Hatálybalépés: 2016.07.1. Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: A törvényjavaslat célja a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodásnak (SzMGSz) és Mellékletei 2015. és 2016. évi módosításainak egységes szerkezetben történő kihirdetése. Az SzMGSz-t a keleti országok vasúttársaságai az egymás közötti vasúti forgalom szabályozására kötötték 1951-ben, hazánk 2002. január 1-től részese. Az SzMGSz és Mellékletei évente kerülnek módosításra.
40
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.24.): Az MSZP támogatja a törvényjavaslatot, ugyanis Magyarországnak elemi gazdasági érdeke, hogy egy ilyen szabályozási rendszerben leghatékonyabb módon tudjon részt venni. A Jobbik képviselő csoportja támogatja a javaslatot, mert véleményük szerint a Megállapodás nem növeli Magyarország függőségét a többi államtól. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (2016.06.13.):
Iromány: T/10720. Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előterjesztő: kormány Témafelelős: Gelencsér Attila (nemzetgazdasági miniszter) Hatálybalépés Benyújtás 2016.05.17. A kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. dátuma: Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja.
41
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Szabályozás célja: A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésének szabályozása érdekében az Európai Unió a kiküldetési irányelvben rögzítette azokat a követelményeket, melyeknek a más tagállamban szolgáltatást nyújtó vállalkozások meg kell, hogy feleljenek. A kiküldetési irányelv végrehajtásának elősegítésére az EU végrehajtási Irányelvet alkotott a kapcsolódó munkaügyi ellenőrzésekre, valamint kijelölte a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős szervek együttműködésének kereteit. A kiküldetési irányelvek célja a kiküldetési helyzetben foglalkoztatott munkavállalók védelme, valamint a gazdasági szereplők számára tisztességes versenyfeltételek biztosítása az egységes belső piacon. A feltételek meghatározásán túl az Irányelv a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat terhelő, azokra vonatkozó közigazgatási követelményeket ír elő. Az irányelv együttműködési kötelezettséget ír elő a tagállami munkaügyi ellenőrzésért felelős hatóságok és szervezetek számára az irányelvben foglaltak határokon átnyúló végrehajtásának javítása, gyakorlati alkalmazásának pontosítása érdekében. A módosítás célja továbbá a munkavédelemről szóló törvény szakmai és jogalkalmazást segítő, pontosító módosítása, az egységes és könnyebb jogalkalmazás érdekében, valamint módosításra kerül a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Kjt. besorolási rendszere a megváltozott képzési fogalomrendszerhez hozzáigazításra kerül. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.26) Az ellenzéki pártok alapjában véve pozitív változásnak tartják a törvényjavaslatot, néhány lényegtelen kritikát azért megfogalmaztak. TAB-szakasz (2016.06.02.) Összegző módosító javaslat: A fokozott expozíció még nem betegség, így szakmailag fontos, hogy ne kelljen megvárni, hogy még mindkét fülön kialakuljon a minimum 30 db-es hallásvesztés, hanem már ezt megelőzően legyen kivizsgálva, hogy miért alakult ki, és megelőző intézkedéseket hozva elkerüljük a további hallásromlást. Szavazás (2016.06.13.)
Iromány: T/10722. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a Statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről Előterjesztő: igazságügyi miniszter Témafelelős: Németh Zsolt Benyújtás dátuma: 2016.05.17. Hatálybalépés: 60. csatlakozó állam 42
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. ratifikációját követő két hónappal Megjegyzés: normál eljárásban A törvényjavaslat a tavaszi ülésszakban megállításra került, mert a KEH nem teljesen ért egyet a módosítással. Szabályozás célja: Magyarország – 127 ország küldöttségével együtt – döntött a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának elfogadásáról 1998. június 15. és július 17. között. 2010. júniusában került sor az ugandai Kampalában a Statútumának átfogó módosító konferenciájára, ahol elfogadták a törvényjavaslatban is szereplő módosítást. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.25.): Az MSZP támogatja a törvényjavaslatot, ami szükséges módosításokat tartalmaz. A Jobbik képviselőcsoportja támogatja a javaslatot, de kiemeli a problémás fogalomrendszert és büntetési rendszert. Jelentősebb képviselői módosítók: 10722/2 Dr. Staudt Gábor (Jobbik); a javaslat jelen formája jogbizonytalanságot valamint nem kellően pontos büntetőjogi tényállást eredményez. Részletesvita-szakasz (2016.05.30.): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum):
Iromány: T/10723. Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról Előterjesztő: kormány Témafelelős: Vécsey László (miniszterelnökséget vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.05.17. Hatálybalépés: Ez a törvény 2016.július 1jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási rend, kétharmados törvényjavaslat 43
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Szabályozás célja: Az állami tisztviselőkről szóló törvény elfogadásával közelebb kerülünk ahhoz a célhoz, amelyben a közigazgatás tisztviselői számára olyan hivatásrend és ehhez kapcsolódó illetményrendszer kerül kialakításra, ahol megbecsülik a szakmai tapasztalatot. Azonban az imént említett törvény elfogadását és kihirdetését követően szükséges az Áttv. hatályba lépésig a törvényjavaslat elfogadásával azon törvények módosítása, melyek a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket tartalmazzák. A törvényjavaslat a közszolgálati jogviszonyt érintő törvények technikai jellegű módosítását tartalmazza. Parlamenti események: Általános vita (2016. 05.23.) Az MSZP frakciójának álláspontját Horváth Imre ismertette, miszerint jelen törvényjavaslat elfogadásakor a képviselőcsoport tartózkodni fog, hiszen már korábban sem támogatták az állami tisztviselőkről szóló indítványt sem. A Jobbik támogatja a javaslatot, ugyan kényesnek tartja, hiszen 12 sarkalatos törvény módosítást tartalmaz, de az állami tisztviselők javaslat átvezetéséről szól különböző törvényekbe. AZ LMP nem vett részt az általános vitában. Képviselői módosító javaslatok:Részletesvita-szakasz (2016.05.31.): A törvényjavaslattal kapcsolatban szakmai vita nem alakult ki, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat apróbb pontosításokat tesz a törvényjavaslatban. TAB-szakasz (2016.06.02.): A bizottsági ülésen kizárólag a sarkalatossági záradék szükségessége váltott ki vitát. Az MSZP továbbra sem támogatja a javaslat elfogadását. Szavazás (2016. 06. 07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 151, NEM – 37, TART – 5
Iromány: T/10725. A Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet között az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016.05.17. Hatálybalépés: utolsó értesítés 44
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. kézhezvételétől számított harmincadik naptári napon lép hatályba Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: A WHO egyes globális szolgáltató funkcióinak Budapestre történő áthelyezésével kapcsolatos tervekről és lehetőségekről szóló tárgyalások 2015 decemberében kezdődtek. Ezt követően a WHO 2016 márciusában erősítette meg szándékát a WHO Budapesti Központja létrehozására vonatkozóan. A Megállapodás aláírására 2016. május 11-én került sor. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.24.): Az MSZP támogatja az előterjesztés elfogadását, hiszen Magyarország számára mindig kiemelt jelentőséggel bír, ha egy nemzetközi szervezet úgy dönt, hogy Budapestre helyezi bármilyen szervének a központját. A Jobbik képviselő csoportja támogatja a javaslatot, amelyet presztízsnek és megtiszteltetésnek vél. Jelentősebb képviselői módosítók:Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (2016. 06. 07.): önálló indítvány elfogadása: IGEN - 187
Iromány: T/10718. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról Előterjesztő: Kormány (nemzeti Témafelelős: Vantara Gyula fejlesztési miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. május 18. Hatálybalépés: kihirdetést követő 8. napon Megjegyzés: normál eljárásban, kétharmados törvényjavaslat Szabályozás célja: Annak érdekében, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram Kormány által elfogadott helyszíneire EU-s forrás biztosítható legyen 45
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. szükségessé vált a Nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat kiegészítése új helyszínekkel. Egyúttal a Kormány felülvizsgálta a nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek körét, így azok is pontosításra kerültek. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.24.) Alapvetően minden frakció támogatta a törvényjavaslatot. Az MSZP egyedül azt vetette fel, hogy szükség lenne olyan garanciális elemekre, amelyek biztosítják az állami tulajdont, és a felújított ingatlanok hosszú távú hasznosítását. Jelentősebb képviselői módosítók: Szabolcs Attila képviselő nyújtott be egy módosító indítványt, ami pontosít kisebb elírásokat, a hatálybalépést júl.1-jére tolja ki, valamint a mellékletet kiegészíti a váli Ürményi-kastély együttessel. Részletesvita-szakasz (2016.05.31.): A fenti indítványt a Gazdasági bizottság támogatta, de a Gazdasági Bizottság további kisebb módosítási szándékot fogalmazott meg az 1. sz. mellékletet illetően. Bővíti a Csongrád megyei nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek körét. TAB-szakasz (2016.06.02.): A Törvényalkotási Bizottság támogatta a fentebb ismertetett módosítókat, de további változtatási szándékot nem fogalmazott meg. Szavazás (2016. 06. 07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 185, NEM – 6, TART – 3
Iromány: T/10726. A XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről Előterjesztő Bánki Erik & Gulyás Gergely Témafelelős: Bánki Erik & Gulyás Gergely Hatálybalépés Benyújtás 2016.05.17. A kihirdetését követő ötödik napon lép dátuma: hatályba, egyes részek az olimpiai pályázat 46
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. elnyerésétől függően. Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. Szabályozás célja: Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével Magyarország a világ legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. A sikeres pályázathoz, illetve a rendezéshez, a hatékony és gyors lebonyolításhoz szükséges egy speciális hazai szabályozó rendszer felállítása, aminek a központjában a jelen törvény áll. A NOB a pályázó városoktól számtalan garancia kiállítását követeli meg. Ezek a garanciák egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok, amiket különböző tárgyakban (például biztonság, finanszírozás, adók, közlekedés, szállás, létesítmények) kell kiállítani. A törvény lényeges célja ezen garanciák kiállítása szükségességének elismerése, és a garanciák gyors és hatékony kiállítását elősegítő eljárási szabályok megalkotása. A törvény egyaránt tartalmazza mind az Olimpiai és Paralimpiai Játékok pályázati szakaszának, mind a rendezési jog elnyerését követő rendezési szakaszának a szabályait. A törvény célja továbbá, hogy a NOB felé bemutassa azt, hogy a kockázatok kizárása, illetve minimalizálása mellett lehet majd megrendezni az Olimpiai és Paralimpiai Játékokat, továbbá azt, hogy Magyarországon nincsenek az Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezését gátló jogi akadályok. Parlamenti események: Általános vita: Az MSZP szerint veszteséges lesz az Olimpia, hiszen csak meg kell figyelni az vizes Vb túlköltekezéseit. Magyarország jelenleg nem képes megrendezni egy ekkora rendezvényt. Jobbik szerint fontos a társadalmi támogatottság a kérdésben. Véleményük szerint, akkor lesz veszteséges, ha az Olimpia után nem lehet majd hasznosítani a felépített létesítményeket. Fenntartásokkal, de a Jobbik támogatja. Az LMP szerint romokban van az ország, mégis Olimpiára költenénk az egészségügy és az oktatás helyett. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (2016.05.31.): a Gazdasági bizottság jogtechnikai, nyelvhelyességi módosítót adott be. TAB-szakasz (2016.06.02.): Összegző módosító javaslat: az olimpiai örökség hatóság feladataként meghatározott jelentés Kormány részére történő elkészítésének határidejét kettőről egy évre módosítja. Szavazás (2016. 06. 07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN: 149, NEM: 24, TART: 5
47
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10729. Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előterjesztő: Kormány (Balog Zoltán, az Témafelelős: Dr. Pósán László emberi erőforrások minisztere) Benyújtás ideje: 2016. május 17. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. napon Megjegyzés: Szabályozás célja: A működési tapasztalatok, a kerekasztal-tárgyalások alapján szükséges törvényi szintű módosítások érvényesítése a köznevelésben. Így a köznevelési, ide értve a szakképzés irányítási rendszerében a hatáskörök (döntések, gazdálkodás) lejjebb szállítása, a működés rugalmasabbá tétele; A szakmai érettségi, a gyakorlati képzés egyes szabályainak pontosítása; A köznevelési intézményi struktúra átalakítása, a működtetés átvétele a helyi önkormányzatoktól; A gyógypedagógiai ellátás egyes kérdéseinek újraszabályozása, A felsőoktatásban a kancellári rendszer, és a konzisztóriumok működési szabályainak finomítása; Az alapfeladatokhoz nem tartozó közfeladat-ellátás (kivéve köznevelési intézmények, egészségügyi ellátás) és az intézményi társaság (jellemzően K+F és művészeti tevékenység) – jogi kereteinek megteremtése; A teljes idejű képzés időkeretének rugalmasabb szabályozása az oktató személyes jelenlétét nem igénylő foglalkozások lehetőségének megteremtésére. Parlamenti események: Általános vita (2016.május 25.) Az ellenzék a törvényjavaslatot árnyaltabb megítélés mellett összességében nem támogatta. Többen felvetették az iskolák önkormányzati fenntartása lehetőségének biztosítását, az oktatás, a tankönyvek korszerűtlenségét emlegették. Jobbik:felvetette a működési költségvetésnek az induláskor a fenntartási költségekhez hasonló kiszámíthatatlan mértékét, hiányolta az oktatás minőségét szolgáló intézkedéseket, a gyógypedagógia területén ellenezte a megfelelő képzettség megszerzését célzó szabályozást az álláshelyen dolgozók számára, nem minden aggály nélkül, de támogatta az intézményi társaságok lehetőségét a felsőoktatásban. Az MSZP: a rendszer működőképességét vitatta. Az LMP úgy ítélte, hogy a Fidesz nem tett eleget a pedagógusok követeléseinek. Jelentősebb képviselői módosítók: Pósán László és Kucsák László 33. 38. sz. módosító javaslata Részletesvita-szakasz (2016.05.31.): A bizottság támogatta a kormánypártok valamennyi és az ellenzék 2 módosító javaslatát, továbbá három bizottsági módosító javaslatot. TAB-szakasz (2016.06.02. és 03.): A TAB 51 pontos összegző módosító javaslatában a törvény fő célkitűzéseinek változatlansága mellett számos ponton érdemileg és nyelvileg módosította a törvényjavaslatot. Szavazás (2016.06.13.):
48
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10727. Az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról Előterjesztő: Lázár János országgyűlési Témafelelős: Pócs János (vezérszónok) képviselő (Fidesz) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.17. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 7. § (1 ) bekezdés b) pontja szerint „az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja”. Tekintettel arra, hogy a Kormány célja a kárpótlási folyamat lezárása, annak első lépéseként a „Földet a gazdáknak” program keretében rendezni kívánja a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdonjogi helyzetét. Jelen törvénymódosítás célja ezen ingatlanok értékesítési lehetőségének megteremtése. Parlamenti események: Általános vita (2016. 05. 24.): Az ellenzéki pártok politikai okok miatt egyértelműen elutasítják a javaslatot. Leginkább azt kifogásolják, hogy a kárpótlás során hátramaradt területek az Állam tulajdonába kerülnének, majd a Földet a gazdáknak! Program keretén belül kerülnének értékesítésre. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10727/3. Magyar Zoltán (Jobbik): Elidegeníthetetlen állami tulajdonná tenné a kárpótlási maradékból az állam tulajdonába kerülő földet. Részletesvita-szakasz (2016. 06. 01.): A Mezőgazdasági bizottság nem nyújtott be részletes vitát lezáró bizottsági módosítót. Az ellenzék az általános vitában felhozott, főleg politikai indokok alapján továbbra is elutasítja a javaslatot. TAB-szakasz: – Szavazás: 2016. 06. 07.: Az önálló indítvány elfogadása: IGEN: 127, NEM: 37, TART: 27
49
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10730. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető Témafelelős: Farkas Sándor (vezérszónok) miniszter Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.17. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Célja a Császári és Királyi Ménesintézet (új nevén Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság), Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása, fejlesztése, valamint a hagyományokra épülő, de a korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítése állami szerepvállalással. A fejlesztés iránya a honos lófajták fenntartása, egységes, és létszámában jelentős ménesállomány kialakításán, az oktatás, valamint a turisztika fellendítésén keresztül a térség fejlesztése. Parlamenti események: Általános vita (2016. 05. 25.): Az ellenzéki pártok támogatóan állnak a javaslathoz. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10730/2. – Farkas Sándor: 2016. dec. 31-ig felkészülési időt biztosít a földek állami tulajdonba adásához, valamint meghatározza mekkora kártalanítást kapjanak a földterületek jelenlegi bérlői, illetve a korábbi földárverési nyertesek. Farkas képviselő úr egy további módosító javaslatot is benyújtott, mely a törvénytervezet preambulumát egészíti ki. Részletesvita-szakasz (2016. 06. 01.): A Mezőgazdasági bizottság által benyújtott részletes vitát lezáró módosító javaslat egyrészt tartalmazza a Farkas Sándor által benyújtott módosító javaslatokat, másrészt jogtechnikai pontosításokkal egészíti ki a törvényjavaslatot, biztosítja a jogszabályi környezetnek való megfelelést továbbá a javaslat mellékletének kiegészítése útján pontosítja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság működéséhez szükséges területek lehatárolását. TAB-szakasz: (2016. 06. 02.) A bizottság által elfogadott összegző módosító javaslat lényegében a Mezőgazdasági bizottságban elfogadott módosításokat viszi tovább. Szavazás: 2016. 07. 13.
50
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10721. Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról Előterjesztő: Harrach Péter, Vejkey Imre Témafelelős: (KDNP) Benyújtás ideje: 2016.05.17. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Az MFB a jövőben a közvetett vagy közvetlen tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében kizárólagos jog alapján, üzletszerűen nyújtana szolgáltatásokat a pénzügyi és számvitel, a kontrolling, az eszköz-forrás gazdálkodás, az informatika, a humánerőforrás gazdálkodás, a szervezet- és folyamatszabályozás, a beszerzés, valamint az üzemeltetés területén. Ezen gazdasági társaságok köre, amelyek a fentebb meghatározott szolgáltatásokat kizárólag az MFB-től vehetik igénybe, majd rendeletben lesznek meghatározva. További változás, hogy a javaslat szerint egyházi jogi személyeket is finanszírozhatna a jövőben az MFB. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.25.) Józsa István alapvetően támogathatónak tartja a javaslatot, hiszen a párhuzamosságok megszüntetésével, tényleg megtakarítások érhetőek el. Mindösszesen annak a nem tetszésének adott hangot, hogy egy újabb jogosítvány, érdekeltség kerül a Miniszterelnökség irányítása alá. Jelentősebb képviselői módosítók: Szabolcs Attila nyújtott be egy alapvetően pontosító javaslatot, ami a hatálybalépést is módosítja, július 1-jére. Részletesvita-szakasz (2016.05.31.): A Gazdasági bizottság alapvetően egy pontosító tartalmú módosítót nyújtott be, ami részletesebben taglalja a gazdasági társaságok részére végezhető szolgáltatások körét. TAB-szakasz (2016.06.02.): a Törvényalkotási Bizottság támogatta a fentebb ismertetett biz.módosítót, további módosítói szándékot nem fogalmazott meg. Szavazás (2016. 06. 13.):
51
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10724. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Manninger Jenő miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.17. Hatálybalépés: 2017. január 1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslat alapvető célja, hogy növelje a vegyipari vállalkozások versenyképességét azáltal, hogy visszaigényelhetővé teszi azon földgáz mennyiség után megfizetett tagi hozzájárulás legfeljebb 80%-át, amelyet igazoltan nem energetikai célra, hanem vegyipari célra, vegyipari alapanyagként hoznak be, használnak fel vagy értékesítenek. Visszaigényelhetővé válik továbbá a tagi hozzájárulásnak azon része is, amelyet az egyetemes szolgáltató lakossági fogyasztó részére történő földgáz értékesítés után a Szövetség részére megfizetett. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.24.): A törvényjavaslattal összefüggésben nem alakult ki vita. Az MSZP és a Jobbik egyaránt támogatni fogja a törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy az növeli a vegyipari vállalkozások versenyképességét. Jelentősebb módosítók: Módosító javaslat nem érkezett. Részletesvita-szakasz (2016.05.30.): A bizottsági módosító javaslat szerint megszűnik a 80%-os visszaigénylési korlát és új időpontban lép hatályba a jogszabály (2016. szeptember 1.). TAB-szakasz (2016.06.02.): Vitára nem került sor, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat került elfogadásra. Szavazás (2016.06.13.)
52
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10728. A településkép védelméről Előterjesztő: kormány Témafelelős: folyamatban (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.17. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 3. napon kivéve a 15. § (5) bekezdés e) pontja, amely 2016. július 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslattal elérni kívánt cél, a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, illetve kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatóságának elősegítése. A törvényjavaslatban meghatározásra kerülnek a településkép-védelem elemei és követelményei, mint például a településképi rendelet, vagy arculati kézikönyv elkészítése. Utóbbi keretein belül feltárható és ismertethető a településen belül jól elkülöníthető településrészek arculati jellemzői és értékei. A kézikönyv a területileg illetékes főépítész közreműködésével készíthető el, melynek tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg, végleges formájáról pedig ki kell kérni a Magyar Építés Kamara véleményét is. A településképi rendelet elkészítésekor ki kell kérni az állami főépítész hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatal véleményét. Meghatározásra kerül, hogy építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége. A Javaslat meghatározza a településkép-érvényesítés eszközeit, illetve lehetőséget ad az önkormányzatok számára támogatási és ösztönző rendszer bevezetésére, melynek részleteit a településképi rendelet kell, hogy rögzítse. A törvényjavaslat felhatalmazást ad a Kormány, illetve az önkormányzati képviselő testületek, közgyűlések számára számos részletszabály megalkotására. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.25.): Az MSZP nem érti, hogy miért kell sokadszorra ugyanazt a témát újratárgyalni, csak más címékkel, miért nem lehetett alaposabban előkészíteni a törvényjavaslatot és egyúttal nyilvánosságra hozni a hozzá kapcsolódó kormányrendeletet is. Hiányolják továbbá a társadalmi, valamint az önkormányzatokkal való egyeztetést is. Nem fogják támogatni a törvényjavaslatot, mert az gyengíti az önkormányzatok rendeletalkotási lehetőségeit. A Jobbik szerint nem lenne szükség ilyen törvényjavaslatra, ha kötelező lenne a vizuális kultúra oktatása. Ezen túlmenően a 3. § pontosítását találják a legfontosabbnak, illetve számos egyéb szakmai, politikai észrevételt tettek a törvényjavaslattal kapcsolatban. Jelentősebb módosítók: Hegedűs Lorántné (Jobbik) módosító javaslata a 66/1999. évi FVM rendelettel való összhangot kívánja megteremteni. Részletesvita-szakasz (2016.05.30.): Érdemi vitára nem került sor a bizottsági ülésen, viszont a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat számos pontosító, illetve jogtechnikai módosítást tartalmaz, mint például, hogy a homlokzaton elhelyezhető műszaki berendezések, reklámtáblák, cégérek elhelyezésére vonatkozó előírásokat is tartalmazhat a 53
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. településképi rendelet. A módosító javaslat tartalmazza továbbá azt is, hogy az építtető mentesül a felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség a tervezőt, vagy kivitelező terheli. TAB-szakasz (2016.06.02.): A TAB ülés vitáján, az általános vitában is már elmondott érveket hozták fel ismételten az ellenzéki képviselők. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat került elfogadásra. Szavazás (2016.06.13.)
54
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10729. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előterjesztő: Kormány (Balog Zoltán, az Témafelelős: Dr. Pósán László emberi erőforrások minisztere) Benyújtás ideje: 2016. május 17. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. napon Megjegyzés:
Szabályozás célja: A működési tapasztalatok, a kerekasztal-tárgyalások alapján szükséges törvényi szintű módosítások érvényesítése a köznevelésben. Így a köznevelési, ide értve a szakképzés irányítási rendszerében a hatáskörök (döntések, gazdálkodás) lejjebb szállítása, a működés rugalmasabbá tétele; A szakmai érettségi, a gyakorlati képzés egyes szabályainak pontosítása; A köznevelési intézményi struktúra átalakítása, a működtetés átvétele a helyi önkormányzatoktól; A gyógypedagógiai ellátás egyes kérdéseinek újraszabályozása, A felsőoktatásban a kancellári rendszer, és a konzisztóriumok működési szabályainak finomítása; Az alapfeladatokhoz nem tartozó közfeladat-ellátás (kivéve köznevelési intézmények, egészségügyi ellátás) és az intézményi társaság (jellemzően K+F és művészeti tevékenység) – jogi kereteinek megteremtése; A teljes idejű képzés időkeretének rugalmasabb szabályozása az oktató személyes jelenlétét nem igénylő foglalkozások lehetőségének megteremtésére. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.25.): Az ellenzék a törvényjavaslatot árnyaltabb megítélés mellett összességében nem támogatta. Többen felvetették az iskolák önkormányzati fenntartása lehetőségének biztosítását, az oktatás, a tankönyvek korszerűtlenségét emlegették. Jobbik:felvetette a működési költségvetésnek az induláskor a fenntartási költségekhez hasonló kiszámíthatatlan mértékét, hiányolta az oktatás minőségét szolgáló intézkedéseket, a gyógypedagógia területén ellenezte a megfelelő képzettség megszerzését célzó szabályozást az álláshelyen dolgozók számára, nem minden aggály nélkül de támogatta az intézményi társaságok lehetőségét a felsőoktatásban. Az MSZP: a rendszer működőképességét vitatta. Az LMP úgy ítélte, hogy a Fidesz nem tett eleget a pedagógusok követeléseinek. Jelentősebb képviselői módosítók: Pósán László és Kucsák László 33. 38. sz. módosító javaslata Részletesvita-szakasz (2016.05.31.): A bizottság támogatta a kormánypártok valamennyi és az ellenzék 2 módosító javaslatát, továbbá három bizottsági módosító javaslatot. TAB-szakasz (2016.06.02-03.): A TAB 51 pontos összegző módosító javaslatában a törvény fő célkitűzéseinek változatlansága mellett számos ponton érdemileg és nyelvileg módosította a törvényjavaslatot. Szavazás (2016.06.13.)
55
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10735. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról Előterjesztő: Manninger Jenő Témafelelős: folyamatban Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.17. Hatálybalépés: kihirdetést követő 15. napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy a szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban való tulajdonszerzési korlát alóli kivétel tekintetében a földgáz rendszerirányítóra, a villamos energia átviteli rendszerirányítóval megegyező szabályok vonatkozzanak. Parlamenti események: Általános vita (2016.05.24.): Szakmai vitára nem került sor, az MSZP és a Jobbik egyaránt támogatni fogja a törvényjavaslatot. Jelentősebb módosítók: Módosító javaslat nem érkezett. Részletesvita-szakasz (2016.05.30.): Vitára nem került sor, módosító javaslat nem lett benyújtva. TAB-szakasz (2016.06.02.): Az összegző módosító javaslatban a következő módosult: a 80%-os korlát kikerül a törvényjavaslatból, és a törvényjavaslat 2017. január 1. helyett, 2016. szeptember 1-jén lép hatályba. Szavazás (2016.06.13.)
56
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: H/10847. A Magyar Haditengerészet és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjáról Előterjesztő: Dr. Rubovszky György Témafelelős: Dr. Vejkey Imre (KDNP) (KDNP), Dr. Vejkey Imre (KDNP) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.26. Hatálybalépés: a közzétételét követő napon lép hatályba Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: az I. Világháborúban tengersírban elesett magyar haditengerész hősi halottak emlékére emeljen emlékművet a horvátországi Pula haditengerészeti temetőjében,oly módon, hogy a 2017. június 10-én tartandó első haditengerészeti emléknapon, már az emlékmű előtt tisztelettel adózhassunk a hősi halált halt magyar haditengerészek előtt. Parlamenti események: Általános vita (): Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz): TAB-szakasz (2016. . .): Szavazás (2016. . .): -
57
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/10903. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról Előterjesztő: Költségvetési Bizottság Témafelelős: Dunai Mónika Benyújtás dátuma: 2016.05.30. Hatálybalépés: Megjegyzés: A jogszabályok értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetését és zárszámadását az éves ország éves költségvetésétől és zárszámadásától elkülönülten kell tárgyalni, és benyújtója a Költségvetési Bizottság. Tárgyalására az őszi ülésszakban kerül sor. Szabályozás célja: törvényi kötelezettség alapján beszámolás az NMHH költségvetésének végrehajtásáról. Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás(dátuma):
Iromány: H/10931. Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról Előterjesztő: Európai ügyek bizottsága Témafelelős: Németh Zsolt Benyújtás dátuma: 2016.05.31 Hatálybalépés: Megjegyzés: normál eljárásban 58
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Szabályozás célja: Az Európai Bizottság 2016. május 4-én terjesztette el ő az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránt i kérelem megvizsgálásáért felel ő s tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárás i szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetet (átdolgozás) [COM (2016) 270 ; 2016/0133 (COD)] Az Európai ügyek bizottsága javaslata alapján az Országgyűlés úgy határozz, hogy megállapítja a szubszidiaritás elvének sérelmét és elindítja az úgy nevezett sárga lapos eljárást. Parlamenti események: Összevont vita (2016.): a napirendi pont előadója, Vas Imre volt a TAB előadója, Mátrai Márta volt a vezérszónok. A napirendi pont előadója Hörcsik Richárd, a TAB előadó Vas Imre, a vezérszónok Mátrai Márta volt. Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka: az MSZP a közös Európai Uniós megoldásban hisz csak s elutasítja azt a fideszes álláspontot, miszerint a tagállamok egyedül hatékonyabban képesek kezelni a válságot. Az Európai Bizottság rendelettervezete az MSZP szerint egyértelműen sérti az Európai Unió alapszerződésének 5. cikke szerinti arányosság elvét, emiatt az MSZP is megszavazza a határozati javaslatot. Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka is megállapította, hogy a rendelettervezet miatt indokolt a sárga lapos eljárás s a Jobbik támogatja a határozati javaslatot. Schiffer András, az LMP vezérszónoka fontosnak tartja a sárga lapos eljárás megindítását, az LMP támogatja a határozati javaslatot. Jelentősebb képviselői módosítók: – Részletesvita-szakasz: A részletes vitát a TAB folytatta le. TAB-szakasz (2016.06.06.): A Törvényalkotási bizottság saját módosításra irányuló szándékot nem fogalmazott meg. Szavazás (2016.06.13.): Iromány: T/10933. Magyarország Kormánya és a Ghánai Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló Megállapodás kihirdetéséről Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016.05.31. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon; illetve a ratifikációt követő harmincadik napon Megjegyzés: normál eljárásban
59
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Szabályozás célja: Magyarország Kormánya és a Ghánai Köztársaság Kormánya között a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló, 2016. május 9-én Accrában aláírt Megállapodás kihirdetése. Törekvéseinkben kiemelt szerepet játszik Ghána, ahol a kapcsolataink örvendetes bővülése, valamint az accrai magyar nagykövetség 2016. április 1. napján történt megnyitása kapcsán, sürgős igény merül fel a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkezők kölcsönös utazásainak megkönnyítésére. Parlamenti események: Általános vita (2016.06.08.): Az MSZP képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Más képviselőcsoport nem szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum):
Iromány: T/10934. A Montenegrónak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016.05.31. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon; illetve tájékoztatás után Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: Az Észak-atlanti Tanács 2015. december 1 és 2. napja közötti brüsszeli külügyminiszteri ülésén hozott döntés alapján Montenegró meghívást kapott az Északatlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. A NATO-nak a nyugat-balkáni térség ezen országgal történő bővítése jelentős mérföldkő az euro-atlanti térség biztonsága és stabilitása erősítésében.
60
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Parlamenti események: Általános vita (2016.06.08.): A Házszabálytól eltérés támogatása révén összevont vitára került sor. A vitában az MSZP képviselőcsoportja véleménye szerint a NATO erejét növeli, ha minél több ország válik tagjává, így támogatják a javaslatot. A Jobbik képviselőcsoportja szerint, amennyiben Montenegró úgy ítéli meg, hogy szüksége van a NATO védelmére, támogatnunk kell törekvéseit, így a javaslatot is. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (2016.06.13.):
61
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: B/10303. Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére (B/10303. szám) Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) Előterjesztő: Gazdasági Bizottság Témafelelős: Bánki Erik Benyújtás dátuma: 2016.04. 28. Hatálybalépés: Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: Az Állami Számvevőszék életében a 2015 év a módszertani megújulás éve volt. A megújulás hátterében a nemzetközi ellenőrzés-szakmai standardok körében történt megújulás is szerepet játszott. Folytatódott a számvevőszéki munka hasznosulására vonatkozó alapelvek intézményesítése. A minőség iránti követelmény beépült a szervezet stratégiájába, kultúrájába, működési eljárásaiba, tevékenységeibe egyaránt. Az ÁSZ 2015-ben támogatta az Országgyűlés munkáját, nagy hangsúlyt helyezett a folyamatos társadalmi tájékoztatásra, az intézményi átláthatóságra, valamint fokozottan élt a törvényekben meghatározott eljárás kezdeményezési lehetőségeivel. A 2015. évben 221 jelentést, 26 tanulmányt, elemzést hozott nyilvánosságra, illetve a jó minőségű törvényalkotás céljával 12 tájékoztatót készített az országgyűlési képviselők részre, négy saját szervezésű „jó gyakorlatok” szemináriumot rendezett, és több tucat külső konferencián, egyéb rendezvényen osztotta meg széleskörű tapasztalatait. Az ÁSZ tavaly számos önkormányzati és állami tulajdonú gazdasági társaságot is ellenőrzött. Ennek keretében sor került az önkormányzati távhő- és hulladékgazdálkodó társaságok, az állami erdőgazdaságok ellenőrzésére, továbbá befejeződött az állami felsőoktatási intézmények rendszerszintű ellenőrzése. Az ÁSZ 2015-ben tovább lépett előre a korrupció elleni küzdelem, az integritásalapú szervezeti kultúra terjesztése terén. Ötödik alkalommal végezte el a magyar közszféra korrupciós kockázatait feltérképező integritás felmérést, amelyhez a megelőző évi részvételi rekordhoz képest 2015-ben mintegy ezerrel több szervezet csatlakozott. A szervezet tavaly is aktív résztvevője volt a számvevőszékek nemzetközi együttműködésének. Ellátták az EUROSAI kapacitásfejlesztési munkacsoportjának vezetését, továbbá részt vettek több kooperatív ellenőrzés lebonyolításában és előkészítésében, amellett, hogy nemzetközi együttműködés keretében alanyai voltunk külső szervezetek által végzett értékeléseknek és társintézményi felülvizsgálatnak is. Az ÁSZ-nak továbbra is célja, hogy az ellenőrzéseivel, elemzéseivel, folyamatos tudásmegosztó tevékenységével átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, a közvagyon kezelését, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat 62
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. nyújtó intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez.
Parlamenti események: Általános vita (2016. 06. 08.): Az MSZP (Szakács László) hiányolta, hogy az ÁSZ a széles körben megbotránkozást keltő ügyekben nem vizsgálódik vagy tesz megállapítást, és ezzel teszi tisztába az ilyen kérdéseket, noha az eredményességi hatékonysága alapján erre lehetne kapacitása. Az előadó konkrét utalást tett a Questor-ügyre, az MNB alapítványok működésére, a Magyar Posta szerződéseire, valamint a MET Zrt. ügyeire. Az MSZP szerint ezek az ügyek árnyékot vetnek arra a két célra, ami az ÁSZ részéről elhangzott, a korrupcióellenességre és a pénzügyi kultúra fejlesztésére. A Jobbik (Z. Kárpát Dániel) felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ megállapításai pont az államadósság menedzselése terén tesznek utalást arra, hogy itt valaminek történnie kellene. Az előadó megemlítette, hogy az ÁSZ már elkezdett vizsgálódni a Pallas Athéné alapítványok ügyében. A képviselő kritizálta a kormányt azért, hogy az elmúlt hat évben nem tudott olyan gazdasági környezetet teremteni, amelynek segítségével „ki lehetett volna nőni” az államadósságot. Az LMP nem képviseltette magát a vitában. Részletesvita-szakasz: Jelentősebb képviselői módosítók: TAB-szakasz (.): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/11001. A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény módosításáról 63
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Előterjesztő: Dr. Völner Pál (Fidesz) Témafelelős: Dr. Völner Pál (Fidesz) Benyújtás dátuma: 2016.06.03. Hatálybalépés: Kihirdetést követő napon Megjegyzés: Házszabálytól eltéréssel tárgyalta az OGY a javaslatot A törvényjavaslat célja: A javaslat célja, hogy a befektetők a befektetési kockázatot megjelenítő önrész viselése mellett hozzájussanak ahhoz – a hozamok levonásával számított – tőkéhez, amit korábban befektettek. Így igazságosabbá válhat a brókerbotrányokban (Questor-botrányban) érintett károsultak esetében a kárrendezési folyamat. A tervezet pontosítja a „hozam” definícióját, e szerint „a hozam a kamat összegéből a kárrendezésre jogosult által ténylegesen elért jövedelem". A javaslat előzménye, hogy a Quaestor Hrurira által kibocsátott kötvényeket nemcsak kibocsátáskor, hanem utólag, a kötvények másodpiacán is meg lehetett venni bruttó árfolyamon, tehát az adott idő alatt eltelt felhalmozott kamatokkal növelt értéken. Azonban ugyanakkora kamatot vontak le attól az ügyféltől, aki kibocsátáskor vette meg a kötvényt, mint attól, aki a lejárat előtt egy hónappal. Holott utóbbi esetben a bruttó árfolyamon vett kötvény nem egyenlő a kifizetett hozammal. A Javaslat értelmében a módosítás a folyamatban lévő kárrendezéseket is érintené, tehát azok, akik már megkapták a Kárrendezési Alaptól az értesítő levelet, és számukra tévesen lettek levonva a jóváírt hozamok, új levelet kapnának, és az alapján történne a kárrendezés, az így járó különbözetet kifizetné az alap. Parlamenti események: Összevont vita (2016.06.08.): jelentős vita nem alakult ki, az ellenzék elsősorban a felszámolás folyamatát, eredményességét kérte számon. Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (2016.06.06.): A javaslat több ponton nyelvhelyességi pontosításokat igényelt, ezt kezeli az összegző módosító javaslat. Szavazás (2016.06.07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 185 NEM - 0 TART-3
64
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Iromány: T/11005. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról Előterjesztő: Kósa Lajos, Vona Gábor, Témafelelős: Dr. Répássy Róbert Schiffer András, Tóbiás József, Harrach Péter Benyújtás dátuma: 2016. 06. 06. Hatálybalépés: Ez a törvény 2016. június 16án lép hatályba. Megjegyzés: A törvényjavaslat tárgyalására a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel került sor. Szabályozás célja: Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvény módosítására kerül sor nemzeti ünnepünk 60. évfordulója alkalmából. A jelenleg hatályos rendelkezések alapján az ítéletek semmisségéről szóló igazolás az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik. A módosítás célja, hogy a Kúria hatáskörébe tegye át az eljárási jogosultságot, így fellebbezésnek nem lesz helye és az egyfokú eljárás hatékonyabb elbírálást tesz lehetővé. Továbbá a módosítás értelmében a semmisség igazolása iránti eljárást a terhelt hozzátartozója a terhelt életében is indítványozhatja, nem csak halála után.
Parlamenti események: Összevont vita (2016.06.06.): Az ellenzéki frakcióvezetők is támogatják a törvényjavaslat elfogadását, ezt az is bizonyítja, hogy a javaslat ötpárti indítványként került benyújtásra. TAB-szakasz (2016.06.06.): A törvényjavaslat elfogadását egyhangú döntéssel támogatták a frakciók. Szavazás (2016.06.07.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN -185 NEM- 0 TART-3
65
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10. Iromány: T/11014. Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: dr. Mengyi Roland miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.06.06. Hatálybalépés: A kihirdetést követő napon Megjegyzés: Kivételes eljárásban került megtárgyalásra.
Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy lezárja a takarékszövetkezeti integrációt és teljes egészében a bankfelügyelet ellenőrzése alá rendelje a takarékszövetkezeti rendszert a korábban tapasztalható csalások és visszaélések megelőzése érdekében. A módosítás értelmében az integráció központi bankja, vagyis a Takarékbank helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete lesz a központi, erősebb szereplő, amely új jogosítványokhoz jut. A javaslat új elemként az integrációba történő be- és kilépést a Felügyelet előzetes hozzájárulásához köti. Az új szabályok értelmében az SZHISZ utasítási jogot kap a központi bank felett a szövetkezeti hitelintézeti integrációval kapcsolatos feladatkörében, amely utasítást a Felügyelet részére is továbbítani kell. Az utasítás megtagadása esetén a tervezet komoly szankciókat ad az SZHISZ kezébe (180 napos felfüggesztés, illetve indokolt esetben az Integrációs Szervezetből történő kizárás). Az Integrációs Szervezet jogosult a központi banki feladatokat ellátó hitelintézettől az e törvényben a Központi Bank részére biztosított jogkört megvonni, és új hitelintézetet kiválasztani erre a szerepre. Az erről szóló rendeletet a nemzetgazdasági miniszter hozhatja meg. Válsághelyzet esetén a központi banknak lesz a jövőben kezdeményezési jogköre, míg a döntést az SZHISZ hozza meg. Az SZHISZ dönt a szövetkezeti hitelintézetek esetleges kizárásáról is válsághelyzet esetében, a felügyelet előzetes hozzájárulását követően. Változást jelent, hogy a jövőben az SZHISZ előzetes hozzájárulása szükséges a szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez. Az új rendszerben erősödik a jegybank felügyeleti szerepe is, amely kötelezheti a központi bankot, hogy átfogó ellenőrzést folytasson le, ha az adott tag nem felel meg a jogszabályoknak. Változást jelent a jelenlegi rendszerhez képest, hogy az integrált informatikai rendszerrel kapcsolatos beszerzési döntéseket is az SZHISZ hozza meg, míg korábban ez a központi bank feladata volt. A felelősség tekintetében a Javaslat kimondja, hogy az Integrációs Szervezet, a Központi Bank és a szövetkezeti hitelintézet egyetemlegesen felelnek egymás valamennyi kötelezettségéért, függetlenül azok keletkezésének időpontjától. A kártalanításra vonatkozóan a Javaslat kimondja, hogy az Integrációs Szervezetnek a megszűnt intézményvédelmi alapoktól átvett vagyon erejéig meg kell térítenie az Országos Betétbiztosítási Alap által az Integrációs Szervezetből a kockázatkezelési szabályzat adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozó Takarékbank Zrt. általi kibocsátását megelőzően kizárt szövetkezeti hitelintézet betéteseinek kártalanítására fordított összeget. 66
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. június 6 – 2016. június 10.
Parlamenti események: Összevont vita (2016. június 7.): Az MSZP (Szakács László) szerint a törvényjavaslat valójában a Fideszen belüli szembenállásba illeszthető be, mert nem sikerült egy „Posta-FHB-Szövetkezetek tengelyt” kialakítani. A párt szerint a takarékszövetkezeti szövetség tájékoztatása szerint 2 milliárd forintos veszteséggel zárt a szektor, nem nyereséggel. Szerintük a takarékszövetkezetektől elvették az önállóságot, a döntés lehetőségét, és egy céghálózaton keresztül kicsorgatják a szektor nyereségét, és az FHB veszteségét is a takarékszövetkezeteknek kell kifizetnie. A képviselő idézi a szakszövetségek és a Bankszövetség leveleit is, amely szerint az integráció hatására a szektor vagyona és eredménye nem hogy javult, hanem romlott. A képviselő szóvá tette a benyújtott törvényszöveg színvonaltalanságát is. A fentiekre tekintettel a szocialista frakció nem támogatja a javaslatot. A Jobbik (Z. Kárpát Dániel) szerint a törvény egy „kodifikációs szemét”, amelyet vissza kellene vonni, mert egy „fideszes bandaháború” eredménye. A javaslat nem a fogyasztóvédelemről szól az előadó szerint. Megemlíti, hogy a Fidesz az ügyfelek kárára kiegyezett a Bankszövetséggel, és ezért a Bankszövetség levelének hatására, mely szerint a takarékszövetkezeti rendszer nem működik jól, benyújtották ezt a javaslatot. A Jobbik ezért nem támogatja a javaslatot. Jelentősebb képviselői módosítók:TAB-szakasz (2016. 06.06.): A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító javaslatok szövegpontosítást, valamint a koherencia-zavar kiküszöbölésére irányuló módosításokat tartalmaznak. Szavazás (2016. június 7.): Önálló indítvány elfogadása: IGEN – 119 NEM -22 TART-19
67