Tokodaltáró Község Önkormányzatának 7/2008. (IV. 10.) rendelete az egyes szociális ellátásokról Tokodaltáró Község Önkormányzata az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja, hatálya 1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben nyújtható szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. (2) Jogi hatálya kiterjed az e rendelet alapján nyújtható ellátásokra, továbbá – magasabb szintű jogforrás által szabályozott – a Szt. által nyújtható ellátásokra. (3) A szociális törvényben biztosított ellátásokra a Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet szabályai, és az egyes pénzbeli és szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az irányadók. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Tokodaltáró Önkormányzat közigazgatási területén élő Szt. 3. § (1)-(3) bekezdés szerinti személyekre. (2) Az eljárásra illetékességet a Szt. 32/A §-a határozza meg. (3) Az önkormányzat – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére – köteles az arra rászorulónak átmeneti (krízis) segélyt nyújtani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (4) A (3) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti az illetékességgel rendelkező szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett támogatás megtérítését. Közös szabályok 3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a.) hozzátartozó: az a vérszerinti-, mostoha- vagy nevelt gyermek, aki e rendelet tekintetében nem minősül közeli hozzátartozónak, továbbá az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; b.) tartásra köteles és képes személy: ba) az a közeli hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíjmindenkori legkisebb összegének (továbbiakban öny.) kétszeresét, bb) a tartást szerződésben vállaló, bc) akit a bíróság tartásra kötelezett; c.) szociálisan rászorult: az a személy, aki vagyontalan, és akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öny mindenkori legkisebb összegét, ettől eltérni az ügyfél javára az egyes ellátásoknál szabályozottak szerint lehet. d.) rászoruló: az a szociálisan rászorult személy, da) aki tartási-, életjáradéki szerződést nem kötött – vagy eltartója tartási kötelezettségét nem teljesíti –, és db) akinek az ellátás hiánya az életét és testi épségét veszélyeztetné. e.) rendkívüli élethelyzet: olyan előre nem látható rendkívüli esemény, mely a kérelmező és családja létfenntartását átmenetileg veszélyezteti. f.) válsághelyzet: a)
rendkívül súlyos egészségi állapota miatt,
b)
baleset következtében,
c)
elemi csapás vagy egyéb súlyos anyagi kár érte,
és emiatt olyan helyzetbe kerül, hogy az anyagi segítség elmulasztása életét vagy létfenntartását veszélyezteti. g.) továbbá az Szt 4. § (1) bekezdése szerinti, valamint a Gyvt. 5. §-a szerinti meghatározások. (2) Ahol e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. Szociális hatáskörök 4. § (1) A Képviselő-testület a Szt-ben biztosított I. fokú hatáskörét az alábbi ügyekben a Szociális Művelődési és Közoktatási Bizottságra átruházza, továbbá az e rendeletben meghatározottak szerint I. fokú hatáskört biztosít az alábbi ügyekben: a)
Méltányos ápolási díj,
b)
Átmeneti segély,
c)
Lakásfenntartási támogatás,
d)
Átmeneti természetbeni segély,
e)
Temetési segély,
(2) A polgármester a Szt. felhatalmazása alapján eredeti hatáskörben jár el: a) Köztemetés kérelem ügyében. (3) A Képviselő-testület e rendeletben meghatározottak szerint a)
krízis segély kérelmek,
b) gyógyszertámogatás iránti kérelmek elbírálásához a polgármesternek I. fokú hatáskört biztosít. (4) A jegyző a Szt. felhatalmazása alapján eredeti hatáskörben jár el: a) Alanyi jogú ápolási díj, b) Időskorúak járadéka, c)
Rendszeres szociális segély,
d) Közgyógyellátás e) Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolása, kérelmek ügyében. (5) A Képviselő-testület biztosítja a 70 év feletti tokodaltárói lakosok karácsonyi csomagját, és II. fokon jár el a) a Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság (1) bekezdés szerinti feladatkörében, és b) a polgármester a (3) bekezdés szerinti feladatkörében I. fokon hozott döntése elleni jogorvoslatok elbírálásában. (6) A jegyző, továbbá a polgármester (2) és (4) bekezdés szerinti eredeti hatáskörében hozott I. fokú döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek II. fokon történő elbírálása a KözépDunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális- és Gyámhivatala hatáskörébe tartozik.
(7) A képviselő-testület az (5) bekezdés alapján hozott döntésének a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az eljárásra illetékes Esztergom Városi Bíróságtól lehet kérni a döntés közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. (8) A jogorvoslati kérelmeket a II. fokon elbírálásra jogosult szervnek címezve, az I. fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani. II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 5. § (1) Az e rendelet alapján nyújtható ellátásokra jogosultság egyik feltétele a Szt. 4. § (1) bek. b) pontjában szabályozott vagyonnal nem rendelkezés. A vagyon vizsgálata a kérelmezővel közös háztartásban együtt élő családtagokra is kiterjed. (2) Az e rendelet-, továbbá a szociális törvény szerint nyújtható ellátásokra általánosan érvényes eljárási szabályokat a 6-8. §-ok határozzák meg. (3) Az ettől eltérő eljárási szabályok az egyes ellátásoknál kerülnek meghatározásra. Az eljárás megindítása 6. § (1) Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelem iránti nyomtatványok a Polgármesteri Hivatalban átvehetők. A szükséges mellékletekkel felszerelt papíralapú kérelmet postai úton, vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalnál írásban lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Szt-ben, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokat. (2) A Szt. 10. §-ának eljárási szabályait az e rendeletben biztosított ellátásokra is alkalmazni kell. Ettől eltérni a (3) bekezdésben foglaltak szerint lehet. (3) Ha a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint kell benyújtani jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: a.) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél egy hónap, b.) az egyéb jövedelmeknél pedig fél év, c.) ettől a Szt. 10. §-ban meghatározott mértékig akkor lehet eltérni, ha az az ügyfélre nézve kedvezőbb. (4) A kérelmező köteles együttműködni a hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a jogszabály az egyes ellátásoknál előír, és amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek. (5) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a hatáskör birtokosa határozattal dönt. (6) Az e rendeletben biztosított ellátások iránti kérelmek kivizsgálása a Szt. 5-16. §-ait, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának,
valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az ellátások kifizetése, folyósítása, ellenőrzése 7. § (1) A jegyző a szociális ellátás megállapításáról, fenntartásáról és megszüntetéséről – a Szt. 18. §-a szerinti adatkörben – nyilvántartást vezet, arról jogszabályban meghatározott esetben adatot szolgáltat. (2) A pénzbeni kifizetést elrendelő határozat rendelkezése alapján a jegyző a.) postai úton címre utalással, b.) folyószámlára utalással, vagy c.) házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti. (3) A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint a jegyző a.) ajándékcsomaggal, b.) az ellátást, szolgáltatást nyújtó által kiállított számla kiegyenlítésével; c.) az ellátást, szolgáltatást nyújtó részére havi, vagy negyedéves utalással; vagy d.) utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti. (4) A jegyző további feladatként: a.) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet; b.) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról. 8. § (1) A rendszeres ellátásokra való jogosultságot – ha a Szt, vagy e rendelet másként nem rendelkezik – legalább kétévente egy ízben felül kell vizsgálni. (2) Az e rendelet alapján megállapított, rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni, melynek szabályairól – az ellátástól függően – a Szt. 17. §-a rendelkezik. (3) A Szt. 17. § (8) bekezdés szerinti méltányosságot e rendelet 4. §-a szerint hatáskörrel rendelkező szerv gyakorolja. III. PÉNZBENI ELLÁTÁSOK 9. § (1) Pénzbeni ellátások:
a) b) c) d) e) f) g)
Ápolási díj Időskorúak járadéka Rendszeres szociális segély Lakásfenntartási támogatás Átmeneti segély Krízis segély Temetési segély Időskorúak járadéka 10. §
Az időskorúak járadékának feltételeit a Szt. 32/B-32/E §-ai határozzák meg. A kérelem benyújtása, jövedelem igazolása, a kérelmező és családja szociális helyzetének feltárása során e rendelet szabályait kell alkalmazni. Rendszeres szociális segély 11. § (1) A jegyző a Szt. 37/A-37/H §-ai alapján a) egészségkárosodott, vagy b) nem foglalkoztatott, vagy c) támogatott álláskereső
aktív korú kérelmező részére – rendszeres szociális segélyt állapít meg, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A jogosultság összegét a Szt. 37/E § alapján kell megállapítani. (2) Aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyére jogosult kérelmező – a Sztben szabályozott egyéb feltételek megléte esetén –, aki a) Önkormányzat által szervezett közcélú munkát elfogadja, ennek hiányában b) SILVER-NET Bt-vel (továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv) együttműködik.
(3) Az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélye megállapításának feltétele, hogy – a Szt-ben és e rendeletben meghatározottak szerint – vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt, melynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b)
a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(4) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b)
a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,
c)
a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
d) az önkormányzat által szervezett – a Szt. 37/H. § (6) bekezdés szerint megfelelő – közcélú
munka, vagy részére felajánlott más munkalehetőség elfogadására, e)
az illetékes munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésre.
(5) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 3 hónapig 75 %-os csökkentett összeggel kell folyósítani. (6) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a)
a megállapító határozatban együttműködésre kijelölt szervnél, vagy közcélú munkavégzésre kijelölt helyen második alkalommal nem jelenik meg, és távolmaradását hitelt érdemlően nem tudja igazolni, vagy
b)
a munkavégzésre kijelölt helyen való megjelenésekor láthatóan nincs munkavégzésre alkalmas állapotban (betegség kivételével), vagy
c) megbeszélt időpontban a határozatban megjelölt időpontig nem teljesíti a Szt 37/D § (1)
bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat, és e késedelmet hitelt érdemlően nem tudja alátámasztani. (7) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén – Szt. 37/B § (2) bekezdés b) pontja – a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (8) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy b)
az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg, vagy
c)
a (6) bekezdés a)-b) pontjai szerinti bármelyik együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi, vagy
d)
két éven belül ötödik alkalommal fordul elő, hogy a megállapító határozatban együttműködésre kijelölt szervnél, vagy közcélú munkavégzésre kijelölt helyen nem jelenik meg, és távolmaradását hitelt érdemlően nem tudja igazolni, vagy
e) két éven belül második alkalommal fordul elő, hogy a munkavégzésre kijelölt helyen való
megjelenéskor láthatóan nincs munkavégzésre alkalmas állapotban, vagy f)
nem teljesíti a Szt 37/D § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakat.
(9) Az együttműködésre kijelölt szervezet az együttműködés hiányát a határozatot hozó jegyzőt soron kívül – legkésőbb 3 munkanapon belül – tájékoztatja, mely alapján a jegyző az (5)-(7) bekezdései figyelembe vételével dönt a segély összegének csökkentéséről, vagy a rendszeres szociális segély megszüntetéséről. 12. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek esetében a rendszeres szociális segély – az Szt-ben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – akkor állapítható meg, ha a kérelmező a megállapító határozatban foglalt együttműködési kötelezettségének eleget tesz. (2) A kérelmező együttműködésre a 11. § (2) bekezdés szerint az Önkormányzattal, vagy – megfelelő közcélú munkalehetőség hiányában – a Szolgálattal együttműködésre kötelezhető. (3) Az együttműködés során a) az Önkormányzatnál nyilvántartásba veteti magát, a segélyre való jogosultság felülvizsgálata során együttműködik. Az Önkormányzat illetve a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, b)
az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban legalább 30 munkanap időtartamú munkát végez.
c)
alkalmi munkavállalói könyvvel a munkavállaló akkor foglalkoztatható, ha a foglalkoztatás első napjától számított 6 hónapon belül a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a 30 munkanapot,
d)
amennyiben megfelelő munkalehetőség nem áll rendelkezésére, a Szolgálattal beilleszkedése érdekében írásos megállapodást köt, az általuk szervezett programokban részt vesz.
(4) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban a)
meg kell jelölni az együttműködésre kijelölt szervet, intézményt, az együttműködés típusát (11. § (2) bekezdés a)-b) pontjai),
b) a jogosultat max. 5 munkanap határidő megjelölésével kötelezni kell az együttműködési
megállapodás megkötésére, c) figyelmeztetni kell az együttműködés megszegésének következményeire.
(5) A (3) bekezdés d) pontja alapján kötelezően előírható programok: a) szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni
és családi életstratégiák kialakításának elősegítése, b) álláskeresést ösztönző program.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt programok teljesítéséhez kapcsolódó együttműködés eljárási szabályai:
a)
a segélyben részesülő – a határozatban megjelölt határidőn belül - köteles személyesen megkeresni a szolgálatot.
b)
a személyes konzultáció alapján az (5) bekezdés a)-b) pontjai szerinti megállapodást a szolgálat és a segélyben részesülő köti meg, amely tartalmazza a program (2) bekezdés szerinti meghatározását, a programban való részvétel módját és idejét, teljesítésének fontosabb céljait, a kölcsönös tájékoztatás rendjét és a fontosabb magatartási szabályokat.
(7) Ha az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres segélyben részesülő a 11. § (8) bekezdése a) vagy c) pontjaiban foglalt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor őt az ellátásból ki kell zárni. (8) Az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás bérezésére és egyéb feltételeire vonatkozóan a Szt 37/C §. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (9) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatásra - jogszabályban foglalt eltérésekkel - a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. 13. § (1) Az aktív korú rendszeres szociális segély megállapításakor a 13. § (2)-(6) bekezdéseiben meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. (2) A jegyző a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását követően, de a segély megállapítása előtt a kérelmező foglalkoztatási lehetőségét – figyelemmel a Szt. 37/H §-ában meghatározottak szerint – megvizsgálja. (3) Ha a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a kérelmező foglalkoztatása biztosítható, akkor a jegyző, a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra – a havi segélyösszeg időarányos részében – a segélyt megállapítja. (4) Ha a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatás nem biztosítható, akkor a jegyző a 12. § (5)-(9) bekezdései szerint együttműködésre kötelezéssel – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtásának időpontjától a segélyt megállapítja. (5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély – a Szt 37/B (3) bekezdés feltételei szerint – a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható. (6) A segély folyósítása szünetel, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy az Önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. (7) Ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban részt vevő havi keresete legalább ezer forinttal kevesebb a rendszeres szociális segély összegénél, jövedelmét a Szt. 37/C § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély összegére ki kell egészíteni. Lakásfenntartási támogatás 14. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – lakásfenntartási támogatást nyújt a)
az Szt. 38. §-ában meghatározottak szerint jogosultak részére (normatív lakásfenntartási támogatás),
b) méltányosságból, az e rendeletben meghatározott feltételek alapján jogosultak részére. (3) Amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés a) pontja szerinti normatív támogatásra jogosult, de a (2) bekezdés b) pontja szerint megállapítható lakásfenntartási összege magasabb, úgy a normatív alapon megállapított támogatás összegét a Szociális Művelődési és Közoktatási Bizottság e rendeletben méltányosságból nyújtható támogatás összegére kiegészíti, melyről egy határozatban dönt. 15. § (1) Lakásfenntartási támogatás csak akkor állapítható meg, ha a kérelmezőnek és a vele egy háztartásban élőknek a lakásfenntartási kiadásoknál figyelembe vehető közüzemi díj hátraléka nincs. (2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultság elbírálásakor nem vehető figyelembe az a hátralék, amelyre a kérelmező a szolgáltatóval részlettörlesztésre irányuló megállapodást kötött, vagy a kérelem benyújtását megelőző egy hónapon belül a Szociális Közoktatási és Művelődési Bizottság átmeneti természetbeni támogatást állapított meg részére. 16. § (1) Lakásfenntartási támogatásban az a vagyonnal nem rendelkező személy, illetve család részesíthető, akire nézve a következő feltételek együttesen teljesülnek: a) a háztartásban együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek, b) lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek, c) a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öny. 200 %-át, d) lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás havi költségei elérik vagy meghaladják, az e rendelet mellékletében meghatározott mértéket. (2) Az elismert minimális lakásnagyság mértéke komfortfokozatra való tekintet nélkül: a) egyszemélyes háztartás esetén legfeljebb 40 m2, b) többszemélyes háztartás esetén 40 m2 és együttlakó személyenként további 6-6 m2, legfeljebb 100 m2. (3) A lakásfenntartás indokolt költségeként a Szt. 38. § (10) bekezdésében felsorolt költségek vehetők figyelembe. 17. § (1) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(3) Ugyanazon lakásra vonatkozó több jogosult esetén a lakásfenntartási támogatást a lakás tulajdonosa, bérlője, vagy tényleges használója részére kell megállapítani. (4) A magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti díját szerződéssel és a postai feladóvevénnyel, vagy a bérbeadó és bérlő személyes nyilatkozatával kell igazolni. (5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban. (6) A lakhatással kapcsolatos költségek összegét a kérelem benyújtását megelőző 3 havi számlával kell igazolni. (7) A támogatás összegét e rendelet melléklete szerint kell megállapítani. 18. § (1) Amennyiben a kérelmező lakásfenntartási támogatásra jogosult, azt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. (2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható, melyet egy évre (azaz 12 hónapra) lehet megállapítani. (3) A határozott idő elteltével a támogatás megszűnik. Amennyiben a támogatás feltételei továbbra is fennállnak, új kérelem benyújtását követően a támogatás újból megállapítható. (4) Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni, ha a folyósítás ideje alatt a lakásfenntartási kiadásokban a közüzemi szolgáltató felé hátraléka keletkezik. 19. § (1) A támogatás mértékét a csatolt igazolások és az e rendelet mellékletében foglaltak figyelembevételével száz forintra kerekített összegben kell meghatározni. (2) A lakásfenntartási támogatást – a kérelmező lakhatásának biztonsága érdekében – úgy kell megállapítani, hogy elsődlegesen a lakbér, vagy albérleti díj, továbbá a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete csökkentését kell szolgálják. Ápolási díj 20. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díjra jogosultság feltételeit a Szt. 40-44. §-a szabályozza. 21. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
(2) A Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy – Szt. 43/B. § (1) bekezdés – gondozását végzi, amennyiben a)
a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni, vagy munkahelyét elhagyni, b) a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani, és c) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg, d) sem az ápolásra szoruló hozzátartozó, sem az ápolási díjat igénylő – és a közös háztartásban együtt élő hozzátartozó – nem rendelkezik vagyonnal. (3) A kérelmező nyilatkozata alapján – a jövedelem számításánál – külön háztartásban élőnek kell tekinteni az ápolásra szoruló hozzátartozót, ha az ápolásban részesülő és az ápolási díjat igénylő az ápolás céljából létesített közös lakóhelyet. (4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság – ha annak szükségessége felmerül, de legalább kétévente egyszer – felülvizsgálja. (5) A (2) bekezdés a) pontja szerint munkahelye elhagyásának minősül, ha az ápolást nyújtó egyébként e rendelet 11-13. §-ai alapján rendszeres szociális segélyre lenne jogosult. 22. § (1) Nem állapítható meg ápolási díj a hozzátartozónak a Szt. 42. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben. (2) Az ápolás ellenőrzésére az ápolt személy tartózkodási helyén a jegyző jogosult. A méltányosságból nyújtott ápolási díjak esetén az ellenőrzésre a Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság is jogosult. (3) Az ápoló kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a) az ápolásra szoruló személy nincs megfelelően ellátva, b)
ha az ápolási díjban részesülő egészségi állapota, alkoholos vagy egyéb kábító hatású szerek befolyása alatt áll, és nincs abban az állapotban hogy vállalt kötelezettségét ellássa,
c)
ha az ápolt személy nem található a megjelölt tartózkodási helyen, és új tartózkodási helyet az ápolást végző személy nem közölt.
(4) Nem jogosult ápolási díjra, illetve a már megállapított ellátást meg kell szüntetni a Szt. 42. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben felsorolt esetekben.
23. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a Szt. 43. § szerinti igazolásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell a 21. § (3) bekezdés a)-c) pontban meghatározott tény fennállása esetén a munkáltató által kiállított igazolást is. 24. § (1) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. (2) A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
a
(3) Az e rendelet alapján megállapított ápolási díj havonta folyósítandó összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a. Átmeneti és krízis segély Átmeneti segély 25. § (1) Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) Átmeneti segélyben az a személy részesíthető a.) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öny. 100 %-át, b.) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öny. 150 %-át nem haladja meg. (4) A megállapítható átmeneti segély összege 1.000 Ft-nál kevesebb, és az öny. 50 %-ánál több nem lehet. Krízis segély 26. § (1) A polgármester – ha a kérelmező időszakosan létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és azonnali segítségre van szüksége – krízis segélyt nyújthat.
(2) Krízis segély jogosultsági feltételei megegyeznek az átmeneti segély feltételeivel, azzal az eltéréssel, hogy a krízis segély összege 1.000 Ft-nál kevesebb, és az öny. összegének 200 %ánál több nem lehet. (3) Válsághelyzetbe került kérelmező esetén krízissegélyben részesíthető a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öny. 150 %-át, b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öny. 200 %-át nem haladja meg. (4) Ha a polgármester a krízis segélyt megállapítja, arról a Szociális Művelődési és Közoktatási Bizottságot a határozat 1 példányával tájékoztatja. (5) A krízis segélyt legkésőbb a megállapítást követő munkanapon a jogosult részére biztosítani kell. Közös szabályok 27. § (1) Az átmeneti és krízis segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. (2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban rendelkezni kell a felhasználás céljáról és az elszámolás módjáról. (3) Amennyiben a már kifizetett átmeneti segély megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kért bizonyítékokat csatolni. Ha a közreműködést megtagadja, vagy a segélyt nem a határozatban megjelölt célra használta fel, a támogatás összegének visszafizetésére kötelezhető. (4) Átmeneti, vagy krízis segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni – és a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer –, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt a kérelmező szükségleteihez igazodva természetben kell megállapítani. Temetési segély 28. § (1) A Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak:
a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öny. 120 %-át, egyedül élő esetén 180 %-át, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) ahol a temetés költsége meghaladja a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget. (3) A jegyző minden év januárban és júliusban bekéri a tokodi köztemető üzemeltetőjétől a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét. 29. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, valamint a kérelmező és családja jövedelemigazolását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak 50 %-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. 30. § Gyógyszertámogatás (1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, aki közgyógyellátásra nem jogosult, havi gyógyszerköltsége meghaladja a nyugdíjminimum 25 %-át, családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öny. 150 %-át, egyedülálló esetén a öny. 250 %-át. (2) Gyógyszertámogatás 6 hónapra állapítható meg, havi 3.000 Ft összegben. (3) Alanyi jogon gyógyszertámogatás illeti meg azt a kérelmezőt, aki daganatos betegségben szenved, és közgyógyellátásra nem jogosult.
IV. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK 31. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv, vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. (2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
32. § (1) Természetbeni ellátások: a) közgyógyellátás, b) köztemetés, c) 70 év felettiek karácsonyi ajándékcsomagja, d) átmeneti természetbeni segély. (2) A pénzben nyújtható ellátások közül az alábbiak természetben is megállapíthatók: a) b) c) d)
lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, krízis segély. Közgyógyellátás 33. §
(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A közgyógyellátásra jogosultságot a Szt. 49-53. §-ai szabályozzák. (2) Méltányosságból közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a tokodaltárói lakóhelyű személyt, akinél, a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme az öny. 150 %-át, egyedülállónál a 200 %-át nem haladja meg, és közgyógyellátásra kiváltható gyógyszereinek havi költsége eléri, vagy meghaladja az öny. 20 %-át. (3) A közgyógyellátásra való jogosultságot a jegyző állapítja meg, mely alapján az igazolványt a MEP állítja ki. (4) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés alapján benyújtott igény esetén a kérelmező és a családja jövedelemigazolását, valamint a háziorvos igazolását a részére havonta rendelt gyógyszerek megnevezéséről. Köztemetés 34. § (1) A polgármesternek kell gondoskodnia – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – annak a Tokodaltáró közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, akinél a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A köztemetés elrendeléséhez a Szt. 48. §-a szabályait kell alkalmazni.
70 év felettiek karácsonyi ajándékcsomagja
35. § (1) A Képviselő-testület éves költségvetésben biztosított keret erejéig – egységes értékben – a 70 év feletti lakosok részére karácsonyi ajándékcsomagot adhat. (2) Ajándékcsomagra jogosult minden tokodaltárói lakóhellyel rendelkező személy, aki a tárgyév december 31-ig a 70. életévét betölti. (3) Az ajándékcsomagok kézbesítéséhez Képviselő-testület részére a jogosultak nevét és lakcímét a jegyző szolgáltatja. (4) Jogosultság szempontjából tokodaltárói lakosként kell figyelembe venni azokat a (2) bekezdés szerinti személyeket, akik a (3) bekezdés szerint szolgáltatott adatok alapján a tárgyév november 30-án Tokodaltárón lakóhellyel rendelkeznek.
Átmeneti természetbeni segély 36. § (1) A Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság átmeneti természetbeni segélyt állapíthat meg annak a szociálisan rászorult kérelmezőnek, aki rendkívüli élethelyzetbe került, ezért lakásfenntartási kiadásainál elmaradása keletkezett, és azt önerőből nem képes megoldani. (2) Támogatás abban az esetben adható, ha a kérelmező elmaradása a három hónapot nem haladja meg, továbbá jövedelmi viszonyai, lakásfenntartási költségei valamint a lakásnagysága az e rendelet szerinti lakásfenntartási támogatásoknál meghatározott ellátásra való jogosultsági feltételeknek megfelelnek. (3) A támogatás összege alkalmanként nem lehet több az öny. mértékénél. (4) Nem adható támogatás, ha ugyanazon lakásra kérelmező, vagy családja részére a kérelem benyújtása előtt két éven belül már megállapítottak ilyen jellegű támogatást. 37. § (1) Az átmeneti természetbeni segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges igazolásokat, továbbá a szolgáltató igazolását arról, hogy mennyi az elmaradása, és ezt mennyi idő alatt halmozta fel. (2) A támogatást annak a szolgáltatónak a részére kell folyósítani, ahol a kérelmezőnek hátraléka keletkezett. (3) Amennyiben a kérelmezőnek több szolgáltató felé van tartozása, úgy a Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság elsődlegesen a lakhatást fenyegető tartozás-, másodlagosan az Önkormányzat felé fennálló tartozás kiegyenlítéséhez állapítja meg az átmeneti természetbeni segélyt.
V. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 38. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az, az ügyfélre kedvezőbb, a 2008. április 1-ét követően indult folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tokodaltáró Község Önkormányzatának 12/2005. (VI. 03.) sz. rendelete.
Tokodaltáró, 2008. április 10.
Petrik József polgármester
dr. Szax Márta Veronika jegyző
Záradék: Jelen rendelet kihirdetésre került. Tokodaltáró, 2008. április 15.
dr. Szax Márta Veronika jegyző
Melléklet A LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁSNÁL JOGOSULTSÁGKÉNT FIGYELEMBE VEHETŐ JÖVEDELEM, LAKÁSFENNTARTÁSI KIADÁSOK, VALAMINT TÁMOGATÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Lakásfenntartási támogatás
egy főre jutó jövedelem az öny. %-ában
Lakásfenntartás igazolt kiadásai a család összes jövedelme %-ában
Lakásfenntartási támogatás (min. 2500 Ft/hó)
200 %-ig
30 %-tól
2.500 Ft
