Az egyenlő bánásmód követelménye, és a hátrányos megkülönböztetés tilalma
Mottó: Nem minden jogsértés diszkrimináció, de minden diszkrimináció jogsértés!
Diszkrimináció, azaz hátrányos megkülönböztetés Az elterjedt, és általánosan használt diszkrimináció szó jelentése magyarul hátrányos megkülönböztetést jelent. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény is így használja a fogalmat, azzal együtt, hogy mindkét kifejezés helyes. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény pedig ugyanennek a fogalomnak a pozitív meghatározása, melynek értelmében minden embert megillet a jog, hogy egyenlő méltóságú személyként bánjanak vele az élet különböző területein. Amennyiben megsértik ezt a jogát, akkor beszélhetünk diszkriminációról, hátrányos megkülönböztetésről. A hátrányos megkülönböztetés megállapításának kötelező feltételei Védett tulajdonság: Csak akkor beszélhetünk diszkriminációról, ha a sérelmet szenvedett fél rendelkezik az egyenlő bánásmódról szóló törvényben felsorolt valamely védett tulajdonsággal, és a sérelem a védett tulajdonságával van összefüggésben. Minden ember rendelkezik olyan tulajdonsággal, ami miatt hátrány érheti, ezért a törvény védett tulajdonságnak nevezi őket. A törvény a következő védett tulajdonságokat sorolja fel: ~ nem ~ nemzetiség, és nemzetiséghez való tartozása ~ faji hovatartozás ~ bőrszín ~ anyanyelv ~ fogyatékosság ~ egészségi állapot ~ vallási vagy világnézeti meggyőződés ~ politikai vagy más vélemény ~ családi állapot ~ anyaság (terhesség) vagy apaság ~ szexuális irányultság ~ nemi identitás ~ életkor ~ társadalmi származás ~ vagyoni helyzet ~ foglalkoztatási jogviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama
3
~ érdekképviselethez való tartozás ~ egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző.1 Hátrány: Akkor beszélhetünk hátrányról, ha egy személy vagy csoport egy másik személyhez vagy csoporthoz képest részesül kedvezőtlenebb bánásmódban. Hátrány például, ha valaki nem tud dolgozni, mert nem vették fel egy munkahelyre, hátrány az is, ha egy fiatal nem tud szombat este szórakozni, mert nem engedik be a diszkóba. A hátránynak és a védett tulajdonságnak összefüggésben kell állnia, azaz azért éri hátrány a személyt, mert védett tulajdonsággal rendelkezik. Az előző példák alapján azért nem veszik fel a munkahelyre, mert elmúlt ötven éves (életkor miat ti megkülönböztetés), vagy azért nem mehet be a szórakozóhelyre, mert roma (nemzetiséghez való tartozás miatti megkülönböztetés). Összehasonlítható helyzet: A sérelmet szenvedett személynek, vagy csoportnak a hátrányt minden esetben egy másik, a védett tulajdonsággal nem rendelkező személyhez vagy csoporthoz képest kell elszenvednie, ezt nevezzük összehasonlítható helyzetnek. A korábbi példákból kiindulva az ötvenéves jelentkezőt a fiatalabbakkal, a roma szórakozni vágyót, a nem roma szórakozókkal kell összehasonlítani. E három feltétel együttes fennállásán túl, csak akkor beszélhetünk hátrányos megkülönböztetésről, ha a védett tulajdonság és a hátrány között fennáll az okozati összefüggés. Amennyiben a három feltétel közül egy is hiányzik, bizonyosan nem beszélhetünk diszkriminációról! Az egyenlő bánásmód megsértésének esetei Csak akkor valósul meg a hátrányos megkülönböztetés, ha a jogsértő által elkövetett magatartás beleillik az alábbi öt fogalom közül legalább egybe! 1. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy védett tulajdonsággal rendelkező személy vagy csoport részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.2 Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek tekinthetjük az olyan eseteket, amikor egy szórakozóhelyre nem engednek be roma származású, vagy színesbőrű személyeket, vagy valakit nem alkalmaznak az életkora, származása, neme, stb. miatt egy munkahelyen. 1
Ebktv. 8. §
4
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban: Ebktv.) 8. §
2
2. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.3 Közvetett hátrányos megkülönböztetés, amikor például egy munkahelyen a részmunkaidőben dolgozók kimaradnak bizonyos juttatásokból, feltéve, hogy a részmunkaidősök között arányaiban magasabb egy védett tulajdonsággal rendelkező csoport, például a nők száma. 3. Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személy védett tulajdonságával függ ös�sze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.4 A zaklatás lényege a védett tulajdonsággal rendelkező személy „ellehetetlenítése”a környezetében. Ha például egy munkahelyen a meleg munkavállaló jelenlétében a kollégák folyamatosan melegekkel kapcsolatos gúnyolódó, sértő megjegyzéseket tesznek, és ez ellen a főnök sem lép fel, zaklatásról beszélhetünk. Fontos azonban, hogy a problémát a sérelmet szenvedett személy jelezze a vezetőség felé, ennek hiányában nem tudja sem a hatóság, sem a bíróság megállapítani a diszkriminációt. Zaklatás esetén a hátrány maga az ellenséges, támadó, megalázó, megszégyenítő, vagy megfélemlítő légkör kialakulása. Hétköznapi kifejezéssel élve, amikor valaki körül „megfagy a levegő”. 4. Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a védett tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít.5 Abban az esetben, ha például egy településen a hátrányos helyzetű illetve roma gyerekeket nem roma társaiktól elkülönítetten, külön iskolában vagy osztályban tanítják, jogellenes elkülönítésről (szegregációról) beszélünk.
3 4
Ebktv, 9. § Ebktv. 10. § (1) bekezdés
5
Ebktv. 10. § (2) bekezdés
5
Az eddig felsorolt négy fogalom közös jellemzője, hogy megköveteli a védett tulajdonságot, a hátrányt, és az összehasonlítható helyzetet is! 5. Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben, ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.6 Abban az esetben, ha például a munkavállaló panaszt tesz amiatt, hogy őt munkahelyén hátrányos megkülönböztetés éri és emiatt kimarad a prémiumból, megtorlásról beszélhetünk. Megtorlás az is, ha a példánkban szereplő munkavállaló mellett tanúskodó kollégát a tanúskodást követően hasonló hátrányok érik a munkahelyen. A megtorlás az egyetlen diszkrimináció-fogalom, ahol nincs szükség védett tulajdonságra. Itt a legfontosabb követelmény, hogy a sérelmet szenvedett személy egy diszkrimináció miatt indult eljárásban közreműködjön, akár úgy hogy őt érte hátrányos megkülönböztetés, akár úgy, hogy csak segítette a hátrányos megkülönböztetést elszenvedő személyt. 6. Diszkriminációra adott utasításnak minősül az a rendelkezés, melynek értelmében egy személyt vagy csoportot úgy ér hátrányos megkülönböztetés, hogy a jogsértés elkövetője egy harmadik személy utasítása alapján cselekszik. A munkaerő-közvetítés körében fordulhat elő például az az eset, hogy a megbízó azt kéri például a közvetítőtől, hogy romákat ne közvetítsen ki az állásra, és ő ennek eleget tesz. Ilyen esetben mind a közvetítő, mind pedig a megbízó megvalósítja a hátrányos megkülönböztetést. Az egyenlő bánásmód követelményét betartani köteles szervek Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az állam és az önkormányzatok valamen�nyi szervének kötelessége betartani az esélyegyenlőségi törvényben foglaltakat. Ebbe a körbe tartoznak a különböző közszolgáltatást végző szervek, azaz a vil lamosenergia-, gáz-, víz-, és a hőszolgáltatók, valamint a postai, a távközlési szolgáltatások, és a menetrendszerű személyszállítás is. Ugyancsak ebbe a körbe 6
Ebktv. 10. § (3) bekezdés
6
tartoznak a különböző szociális és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézmények, és az orvosi ellátás is, függetlenül attól, hogy az egészségügyi intézmény, vagy háziorvos. Az állami és önkormányzati szervek: A magyar állam, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervezetek (különböző hatóságok, hivatalok, minisztériumok), a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek (pl. rendőrség, vám- és pénzügyőrség), a közalapítványok, a köztestületek, a közszolgáltatást végző szervezetek, (különösen a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, postai és távközlési szolgáltatás, továbbá a menetrend alapján közlekedő járművekkel végzett közforgalmú személyszállítás), oktatási intézmények ( iskola, óvoda, egyetem, főiskola), a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények, a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíj pénztárak, az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók (kórházak, egészségházak, rendelőintézetek, háziorvos) a pártok, valamint egyéb költségvetési szervek.7 Az előbb felsoroltaktól függetlenül, a jogalkotó bizonyos esetekben nem csak az állami és önkormányzati szervezeteket kötelezi az esélyegyenlőségi törvényben foglaltak betartására. Az alábbi jogviszonyokban olyan szolgáltatásokról beszélhetünk, amelyeknek a nyilvános jellege dominál, így mindenképpen kötelesek az egyenlő bánásmódról szóló törvényben foglaltak betartására. Aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív Amikor például valaki nyilvános hirdetést tesz közzé hirdetési újságban, napilapban, vagy akár az interneten keresztül is, bármely témában, lehet az lakás kiadó hirdetés, autó adás-vétel stb. Aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz Ide tartozik az üzlet, a helyi kisbolt, a dohánybolt, a vendéglátóipari egység, a szórakozóhely, a diszkó, de ide tartozik a fitneszterem, a wellness központ valamint a pénzintézetek is.
7
Ebktv. 4. §
7
Az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Kiterjedhet az esélyegyenlőségi törvény hatálya akár egy építési vállalkozóra is, ha az útépítés során állami támogatásban, vagy uniós támogatásban részesült. Ide nem értve a munkaviszonyt, hiszen ott minden esetben be kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.8 Ide tartozik a munkaviszony, az alkalmai munkavállalói jogviszony, a közfoglalkoztatás, a bedolgozó jogviszony, de a szövetkezeti tagság is.
Nem kell betartani az egyenlő bánásmód követelményét ~ a családjogi jogviszonyokban, ~ a hozzátartozók közötti jogviszonyokban, ~ a vallási közösségek – ide tartoznak a különböző egyházak hitéletével közvetlenül összefüggő jogviszonyokban, ~ a különböző szervezetek például egyesületek, gazdasági társaságok belső jogviszonyaiban.9 A tagság létesítése és megszüntetése során azonban be kell tartani az esélyegyenlőségi törvény rendelkezéséit. Ez vonatkozik a pártokra is, azzal a különbséggel, hogy a más politikai véleménnyel rendelkező személytől megtagadhatják a felvételt, és a részvételt!10 Ha valakit azért nem vesznek fel egy egyesületbe, mert roma származású, az mindenképpen jogellenes, és az is, ha csak azért hoznak létre egy egyesületet, és kérnek egyesületi tagságit egy szórakozóhelyen, hogy oda a romákat ne kelljen beengedni.
8
Ebktv. 5. §
8
9 10
Ebktv. 6. § (1) bekezdés Ebktv. 6. § (2) bekezdés
A sérelmet szenvedett személyt terhelő bizonyítás szabályai Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított ügyekben a sérelmet szenvedett félnek úgynevezett valószínűsítési kötelezettsége van, azaz nem neki kell bizonyítani azt, hogy őt diszkrimináció érte. Akkor beszélhetünk sikeres valószínűsítésről, ha a sérelmet szenvedett személy által előadottakból az a következtetés vonható le egy átlagember számára is, hogy a panasz megalapozott.11 A valószínűsítési kötelezettség két részből tevődik össze: 1. A sérelmet szenvedett személy vagy csoport a jogsértéskor rendelkezett a védett tulajdonsággal. 2. A sérelmet szenvedett személyt vagy csoportot hátrány érte. A sérelmet szenvedett félnek nem kell a hátrány és a védett tulajdonság közötti okozati összefüggést bizonyítania! Annak a kismamának például, akit nem vesznek vissza a munkahelyére miután a gyermeke betöltötte a hároméves kort, azt kell valószínűsítenie, hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal – ebben az esetben ez az anyaság – és, hogy elküldték az állásából. Az első állítást a gyermek születési anyakönyvi kivonatával, míg a másodikat a felmondási papírokkal tudja valószínűsíteni. A sérelmet szenvedett fél sikeres valószínűsítése után a sérelem okozóját terheli a bizonyítása annak, hogy 1. megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, azaz az általa okozott hátrány nem állt összefüggésben a sérelmet szenvedett fél védett tulajdonságával. Azért nem engedte be a roma fiatalokat a diszkóba, mert ott épp zártkörű rendezvényt tartottak, és mindezt jelezték is a bejáratnál egy kiírással. 2. Vagy nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, azaz az adott jogviszonyra nem vonatkozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény. A szülő eltiltja középiskolás gyermekét az udvarlójától, mert az fekete bőrű.
11
Egyenlő Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testület 384/4/2008. (III.28.) számú TT. állásfoglalása
9
Akkor is eredményre vezethet a sérelem okozójának (úgynevezett kimentési) bizonyítása, ha ésszerű indokát tudja adni annak, hogy miért bánt másképpen – hátrányosabban - a védett tulajdonsággal rendelkező személlyel, vagy csoporttal. Egy ügyben például ésszerű indoknak fogadta el a hatóság annak a boltnak a kimentését, aki arra hivatkozva nem engedett be babakocsival az áruházba vásárlókat, mert a sorok túl szűkek voltak, és a babakocsival balesetveszély állt fent. Az egyes területekre vonatkozó külön szabályok Foglalkozatás: A munkaviszony valamennyi elemében be kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, kezdve a munkaviszony létrejöttétől, egészen a munkaviszony megszüntetéséig. Ide tartoznak a különböző juttatások, a munkabér, az előmenetel, a munkafeltételek meghatározása, a különböző képzésekben való részvétel meghatározása.12 A munka világában alkalmazható speciális kimentés: Nem minden megkülönböztetés tekinthető diszkriminatívnak, előfordulhat ugyanis hogy meghatározott speciális foglalkoztatási jellemzők miatt, szükséges a munkavállalók között megkülönböztetést tenni, de csak akkor, ha ennek van úgynevezett ésszerű indoka. Ilyen, az alkalmazásnál számba vehető, minden lényeges körülményt figyelembe vevő arányos megkülönböztetés, ha azt a munka jellege vagy természete indokolja. Megengedett továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzetiségi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés, ha az az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt.13 Egy hittantanári állásra jelentkező esetében joga van az munkáltató egyházi iskolának egyházi ajánlólevelet kérni, és elutasítani az ezzel nem rendelkező pályázót. Ugyanakkor ez az egyházi iskola mindezeket már nem követelheti meg a takarítótól, vagy az iskolatitkártól.
12
Ebktv. 21. §
10
13
Ebktv. 22. § (1) bekezdése
Szociális biztonság és egészségügy: A szociális ellátások körében külön nevesített ellátási formák, melyek megsértése esetén sérül az egyenlő bánásmód követelménye: a) A társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott ellátások, b) a szociális ellátások és a gyermekvédelmi ellátások, c) valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások.14 Az egészségügyi ellátások során pedig betegségmegelőző programok, szűrővizsgálatok, a gyógyító ellátások, a tartózkodásra szolgáló helyiségek használata és az élelmezés és egyéb szükségletek kielégítése került kifejezetten nevesítve a törvényben.15 Diszkriminációról beszélünk, ha pl. a roma kismamákat külön kórteremben helyezik el, még akkor is, ha ezt azzal indokolják, hogy ők együtt érzik jól magukat. Lakhatás: A lakhatás során különösen az alábbi diszkriminatív esetek fordulhatnak elő: a) Az állami, vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények során hátránnyal sújtani valakit a védett tulajdonsága miatt. b) Állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások értékesítése vagy bérbeadási feltételeinek meghatározása során hátránnyal sújtani valamely védett tulajdonsággal rendelkező személy, vagy csoportot. c) Az önkormányzatok által kiállított használatbavételi engedélyek, illetve az egyéb építéshatósági engedélyek kiadása, megtagadása sem állhat semmilyen módon összefüggésben a védett tulajdonsággal.16 Vagyoni helyzet – mint védett tulajdonság - alapján diszkriminatív annak az önkormányzatnak a helyi rendelete, amelyik olyan feltételeket támaszt a szociális bérlakásban élő, határozatlan szerződéssel rendelkező lakók számára, amely miatt a közös megegyezéssel történő szerződésmegszüntetés feltételek esetén az önkormányzattól kapott ellenértékből csak a városon kívül vehetnek ingatlant. Oktatás, képzés: Az egyenlő bánásmód követelménye mindarra a nevelésre, oktatásra kiterjed, amelyik államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amikor az oktatási intézmény normatív támogatásban részesül, vagy amelyhez az állam valamilyen közterhek elengedésével járul hozzá.17 14 15
Ebktv. 24. § Ebktv. 25. § (1) bekezdés
16 17
Ebktv. 26. § (1) bekezdés Ebktv. 27. § (1) bekezdés
11
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban.18 Ezen túlmenően az oktatási intézményekben semmilyen olyan szakkör, diákkör, szülői vagy tanulói szervezet nem működhet, melynek célja, hogy más személyeket vagy csoportokat lejárasson, megbélyegezzen, kirekesszen.19 Az oktatás világában alkalmazható speciális kimentés: Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri.20 Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét az sem, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.21 Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele: Az egyenlő bánásmód sérelmét jelenti különösen a) ha üzletben, vendéglátóipari-egységben megtagadják szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását, b) ha az üzletben, vendéglátóhelyen az ott rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben nyújtanak szolgáltatást illetve forgalmaznak árut, c) ha az üzletben, vendéglátóhelyen olyan feliratot vagy jelzést helyeznek el, amely alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az ott nyújtott szolgáltatásokból valakit vagy valakiket kizárnak.22 Nemzetiségen, mint védett tulajdonságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg annak a fitness teremnek az eljárása, ahová azért nem engedik be a roma fiatalokat, mert akkor a nem romák nem járnak a terembe.
18 19
Ebktv. 27. § (3) bekezdés Ebktv. 27. § (4) bekezdés
12
20 21 22
Ebktv. 28. § (1) bekezdés Ebktv. 28. § (2) bekezdés Ebktv. 30 § (1) bekezdés
A szolgáltatások körében alkalmazható speciális kimentés: Hagyományápolás céljából létrehozott intézménybe a belépést lehet tagsághoz kötni, de ennek egyértelműen ki kell derülnie az elnevezésből. Ez a korlátozás sem lehet alkalmas arra, hogy más személyeket megsértsen, vagy megalázzon. Eljárási lehetőségek az egyenlő bánásmód megsértése esetén Amennyiben valakit a korábban felsorolt védett tulajdonságok valamelyike miatt hátrányos megkülönböztetés ért, a következő jogi eljárási lehetőségek állnak rendelkezésére: ~ személyiségi jogi per, ~ munkaügyi per, ~ Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárása, A személyiségi jogi per lefolytatására bármely, az egyenlő bánásmód követelményét sértő esetben van lehetőség. Az eljárásra a jogsértő személy lakóhelye (székhelye) szerint illetékes megyei (fővárosi) törvényszék illetékes. Az eljárás során a felperes követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását, a jogsértés abbahagyását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. A megállapításon túl többek között azt is lehet kérni, hogy a diszkrimináció elkövetője kérjen bocsánatot, és ezt akár saját költségén hozza nyilvánosságra az általa meghatározott fórumon. Ezeken túlmenően az, akit személyiségi jogában megsértenek, úgynevezett sérelemdíjat követelhet. Ennek összege a bírói mérlegeléstől függ, az eddigi joggyakorlat alapján öt-hatszázezer forint körüli összegre lehet gondolni. Fontos tudni, hogy a bírósági eljárás illetékköteles! (Meghatározott alacsony jövedelmi viszonyok esetén van lehetőség költségmentességet igényelni.) Munkaügyi per akkor indítható, ha a hátrányos megkülönböztetés a munkaviszon�nyal kapcsolatosan történik. Amennyiben a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, azaz az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, akkor a munkáltatónak kötelessége megtéríteni a jogellenes megszüntetéssel okozott kárát a munkavállalónak, mely kártérítés összege nem lehet több, mint a munkavállaló tizenkét havi úgynevezett távolléti díjának összege. Munkaügyi eljárás esetén ügyelni kell az eljárási határidőkre, mert a határidőn túl benyújtott kérelmeket a bíróság elutasítja! Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) eljárása A Hatóság a hátrányos megkülönböztetés kivizsgálására szakosodott független közigazgatási szerv. A Hatóság előtt bárki eljárást kezdeményezhet, aki úgy gondolja, hogy sérül az egyenlő bánásmódhoz való joga, azaz diszkrimináció áldozata lett.
13
A sérelmet szenvedett fél ebben az esetben kérelmező lesz, míg a jogsértés elkövetője eljárás alá vont. A hatósági eljárásban költségek nem terhelik a kérelmezőt. A Hatóság a kérelmező lakóhelyén vagy ahhoz legközelebb lévő tárgyalás tartására alkalmas településen tartja a tárgyalásait. A hatósági eljárás határideje: 75 nap, gyerekeket érintő ügyekben soron kívül jár el, de maximum 45 nap. A hatósági eljárásban lehet kérni, hogy a hatóság a kérelmezőt, illetve a tanút az eljárás alá vont távollétében hallgassa meg. Nem lehet egyszerre a Hatóság előtt is, és a bíróság előtt is eljárást indítani (párhuzamos eljárások tilalma). A Hatóság előtti eljárásban a kérelmező képviseletét elláthatja olyan civil szervezet is, amelyik kifejezetten az eljárásban érintett védett csoport érdekképviseletével foglalkozik. A hatóság az eljárás befejezéseként indokolt határozatot hoz, mely lehet jogsértést megállapító, vagy a kérelmet elutasító. A határozat ellen a kézhez vételtől számított harminc napon belül jogszabálysértésre való hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni. Jogsértést megállapító határozat esetében a Hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és bírságot szabhat ki. A bíróság 50.000 Ft - 6.000.000 Ft. közötti összeg lehet. Fontos! A jogsértés bekövetkeztét követő egy éven belül meg kell indítani a hatósági eljárást. A bírósági eljárással szemben a Hatóság kártérítést nem állapít meg! Aki szeretne kártérítést kapni, annak a bírósághoz kell fordulnia. Ezt megteheti azt követően is, hogy a hatóság megállapította a jogsértést. Egy ilyen hatósági döntéssel a kezünkben a bírósági kártérítési eljárás is leegyszerűsödhet Egyenlő Bánásmód Hatóság elérhetőségei: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B. Telefon: 06-1-795-2975 Zöldszám: 06 80 203 939 Fax: 06-1-795-0760 Postafiók: 1539 Budapest, Pf. 672 e-mail:
[email protected] A Hatósági és Jogi Főosztály ügyfélfogadása: hétfő 9.00 - 16.00 Előzetes bejelentkezés telefonon: 06-1-795-2975, 06-80-203-939 (zöldszám)
14
KÉRELEM MINTA Tisztelt Hatóság! Alulírott XY (név, cím) a következőket kívánom előadni. ………………… (pontos dátum) napján ………………… (pontos cím) településen XY cég/intézmény/ szervezet (a bepanaszolt pontos neve, címe, székhelye) velem szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A diszkrimináció alapja ………………… (megjelölni a védett csoportot, amely alapján a kérelmezőt hátrányos megkülönböztetés érte) csoporthoz való tartozásom volt. Az események a következőképpen történtek: ………………… (részletesen, időrendi sorrendben, pontos dátumokat, címeket és neveket megjelölve előadni a történteket). A fenti események álláspontom szerint azért diszkriminatívak velem szemben, mert ………………… (megjelölni pontosan, hogy álláspontunk szerint a bepanaszolt eljárása miért diszkriminatív véleményünk szerint. A fenti események miatt engem a következő hátrányok értek ………………… (megjelölni, milyen hátrányt szenvedtem el: pl. nem vettek fel egy munkahelyre, nem szolgáltak ki egy nyilvános helyen, megaláztak, emberi méltóságomban megsértettek, stb.) A fenti események megtörténtével kapcsolatban a következő bizonyítékok állnak rendelkezésemre ………………… (pl. munkaügyi diszkrimináció esetén az újság, amiben a hirdetés megjelent, telefon híváslista arról, hogy kapcsolatban álltunk a bepanaszolttal, egyéb okiratok, tárgyi bizonyítékok, fényképek, stb.). A fenti események megtörténtével kapcsolatosan kérem tanúként meghallgatni XY-t (pontos név, idézhető cím), aki arról tud nyilatkozni, hogy ………………… (megjelölni, hogy az illető tanú mire vonatkozóan tud majd nyilatkozni, miről van ismerete). Ezúton nyilatkozom arról, hogy ügyemben bírósági eljárás folyamatban nincs, kérem a Hatóságot, hogy hozzon határozatot az ügyben. Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tisztelettel: XY
MEGHATALMAZÁS MINTA Alulírott XY (név, cím) ezúton meghatalmazom az XY Egyesületet/Alapítványt/Szervezetet (pontos név, székhely) vagy dr. XY ügyvédet (pontos név, cím), hogy engem az egyenlő bánásmód megsértése miatt az XY cég/intézmény/stb. ellen indított eljárásban az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt képviseljen. Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meghatalmazó
Meghatalmazott
Tanú: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tanú: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakcím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lakcím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kiadó: Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 1082 Budapest, Üllői út 68. Szerző: dr. Muhi Erika A kiadványban szereplő fotó R Barraez D´Lucca munkája. Forrás: www.flickr.com
