Az edelényi kistérség sport és szabadidıs stratégiája
Szerkesztette: Nagyné Sándor Edina Szakértıi csoport tagjai: Antal Ferenc, Szlifka Béla Készítette: Nagyné Sándor Edina Szakmai konzulens: Rév András Stratégiakutató Intézet Kht.
2008. december 10.
1
Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................................... 3 1. Az edelényi kistérség sport és szabadidıs helyzetképe ..................................................... 5 1.1. A kistérség általános bemutatása................................................................................. 5 1./1.1. Óvodák (állami és magánóvodák)………………………..……………..............14 1./1.2 Általános iskolák, középiskolák, szakmunkásképzı intézetek, stb…………......15 1./1.3. Diáksport egyesületek és az iskolai sportkörök………………………………..17 1./1.4. Munkahelyek, vállatok, vállalkozások (stb.) sportolási lehetıségei…………..18 1./1.5. Sportegyesületek (versenysport, utánpótlás nevelés, stb.)…………………….18 1./1.6. Közösségi sport helyzete (szabadidıs egyesületek, csoportok, körök, s egyéb civil sport- és szabadidıs formák és lehetıségek)………………………………….....24 1./1.7. Önkormányzati és vállalkozói oktatási, egészségügyi, közmővelıdési, kulturális, továbbá egyházi (stb.) intézmények, amelyek támogatják a sport- és szabadidıs tevékenységet……………………………………………………………..28 1.2. Sport és szabadidıs rendezvények, akciók, szolgáltatások felmérése ...................... 29 1./2.1. Kistérségi sport és szabadidıs rendezvények……………………………...….29 1./2.2. Információs rendszer, internetes szolgáltatás, oktatás………………………...33 1.3. A helyzet összefoglaló elemzése............................................................................... 34 2. A sport és szabadidıs jövıkép, stratégia intézkedése ...................................................... 36 2.1. A kistérségi sport és szabadidıs stratégia célrendszere (táblázat) ............................ 36 2.2. A táblázat kifejtése, magyarázata.............................................................................. 40 3. A sport és szabadidıs stratégia konkrét projektjei ........................................................... 48 3.1. Kiemelt projektek ...................................................................................................... 48 3.2. A teljes projekttáblázat.............................................................................................. 49 3.3. A fontosabb projektek részletes bemutatása, indoklása ............................................ 64 4. Összefoglaló gondolatok, üzenetek.................................................................................. 75 Irodalomjegyzék....................................................................................................................... 76 Mellékletek...................................................................................................................................
2
Bevezetés A Magyar Köztársaság Alkotmánya alkotmányos jogként fogalmazza meg az ország területén élıknek a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja – többek között – rendszeres testedzés biztosításának lehetısége. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem, a megelızés és rekreáció fontos eszköze. „A sport a kultúra része”
Ha ebben a megvilágításban vizsgáljuk a sport jelentıségét és fontosságát, könnyő beismerni, hogy a sportnak elengedhetetlen szerepe van mindennapi életünkben. A kistérség lakosságának egészsége, közérzete kiemelten fontos a Társulás -, a társulást alkotó valamennyi önkormányzat számára. Az, hogy a kultúra szó hallatán az embereknek ma még csak hazánk mővészei, költıi, zeneszerzıi, írói vagy festıi jutnak eszükbe, társadalmi probléma, amely társadalmi összefogást igényel. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy szőkebb régiónkban, az Edelényi Kistérségben adjunk nagyobb jelentıséget a sportnak, a sportos életmódnak abból a célból, hogy gyerekeink a sporttal nıjenek fel, felnıttként pedig a sporttal kiegészítve munkájukat egészségesebb, jobb közérzető, hatékonyabb munkavégzésre képesebb emberként éljék életüket. Ahogy az Olimpikonok viszik Magyarország jó hírét szerte a világban, és rajtuk keresztül „mérettetik meg” az ország, a mi kistérségi sportolóink is tovább viszik a kistérség jó hírnevét, és általuk mérettetik meg kistérségünk is. Annak érdekében, hogy tovább öregbítsük az Edelényi Kistérség jó hírnevét, hogy gyerekeink, és a lakosság életében a sport fontos szerepet játsszon, elengedhetetlenül szükséges egy olyan hosszú távú célkitőzéseket, irányelveket megfogalmazó kistérségi szabadidıs és sportstratégia megalkotása, amely segíti az ehhez szükséges feltételek kialakítását. A sport és a szabadidıs tevékenységek nem csupán az egészséges életmód szempontjából fontosak, de társadalmi és nevelési szerepük is vitathatatlan. Az Európai Unió igyekszik a polgárokat minél szélesebb körben tájékoztatni a testmozgás jótékony egészségügyi hatásairól. A sport különösen fontos az egészség megırzése, a betegségek megelızése és az elhízás leküzdése terén. A Közösség arra törekszik, hogy a sport ügyét 3
európai dimenzióba emelje át. Ha a sportoláshoz és más szabadidıs tevékenységek gyakorlásához sikerül kedvezı környezetet kialakítani, csökkenhet a balesetek és a sérülések száma. Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása célul tőzte ki a fenti eszmék hirdetését, és megvalósítását. Szeretnénk olyan sport és szabadidıs stratégiát alkotni, amely a kistérségben élı sportvezetıkkel, testnevelıkkel, edzıkkel, sportszakemberekkel lefolytatott párbeszédre épül, átfogja a sport minden szegmensét (szabadidısport, versenysport, diáksport) és konkrét, megvalósítható, reális jövıképet alkot, reális célokat tőz ki az elkövetkezendı idıszakra.
Szaniszló János elnök Edelényi Kistérség Többcélú Társulása
4
1. Az edelényi kistérség sport és szabadidıs helyzetképe 1.1. A kistérség általános bemutatása Az edelényi kistérség 47 települése az Észak-magyarországi régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas térségében található. A kistérség területe: 739 km2, a népessége 37 ezer fıt tesz ki. A kistérség két városában – Edelényben és Szendrın – él a kistérség lakosságának kb. 40%-a, a fennmaradó 60 % viszont 500 és 1000 fı alatti településeken él. A kistérség központi települése Edelény.
5
A társulást alkotó települések:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47.
Település Abod Aggtelek Balajt Becskeháza Bódvalenke Bódvarákó Boldva Borsodszirák Bódvaszilas Damak Debréte Edelény Égerszög Galvács Hangács Hegymeg Hídvégardó Irota Jósvafı Komjáti Lak Ládbesenyı Martonyi Meszes Nyomár Perkupa Rakaca Rakacaszend Szakácsi Szalonna Szendrı Szendrılád Szin Szinpetri Szögliget Szılısardó Szuhogy Teresztenye Tomor Tornabarakony Tornanádaska Tornaszentjakab Tornaszentandrás Tornakápolna Varbóc Viszló Ziliz
Lakosságszám 263 631 490 44 204 124 2.534 1.242 1.233 250 20 11.084 80 109 690 116 715 107 338 316 648 315 526 225 336 948 869 406 151 1.088 4.326 1.861 825 273 782 151 1.238 26 277 32 618 257 280 21 68 88 419
6
Iskola
Óvoda
X
X X X
X X X
X
X
X X
X X
X
X X X X
X X X
X X X X
X X X X
X
X
X
X X
X
X
X
A kistérség demográfiai helyzete rossz. A települések népesség megtartó képessége fıleg az északi részen és a kis falvakban nagyon gyenge. Összességében a lakosságszám csökken. Egyes falvakban a roma lakosság aránya 50 % feletti, a kistérség területén becsült arányuk 30-35%-ra tehetı. Születési mutatóik igen magasak. A szegénység és a tartós munkanélküliség nemcsak a romákra jellemzı. A tartósan leszakadók között sok a megszőnt, vagy kihaló szakmákban – bányász, kohász, szénégetı, mészégetı stb. – szaktudással rendelkezı. Az innovációs képesség igen gyenge, tekintettel az alacsony iskolázottsági és képzettségi szintre. Az öregedı lakosság és a romák körében kicsi a képzési és átképzési hajlandóság, másrészt a képzett munkaerı számára sem biztosítható elegendı munkahely. A megszerzett szakmai tudás helyben nem érvényesíthetı. A keresett, vagy eladható tudással rendelkezıket a piac azonnal el is szívja a fejlettebb régiókba. A munkahelyek hiánya a helyi humán erıforrás fokozatos minıségcsökkenését eredményezi. A gazdaság jövedelem termelı képessége gyenge, a vállalkozások száma kevés. Többségük a kis-, és a mikro- valamint az egyéni vállalkozás kategóriájába tartozik, és tıkehiánnyal küzdenek. Ezzel magyarázható az alacsony pályázati aktivitás, mivel hiányzik az önerı, vagy a megvalósításhoz szükséges további fedezet. Középvállalkozás Edelényen kívül csak további három településen mőködik. A kistérség legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok. A kistérségben tradícionálisan az agrárszektor dominál. A mővelt terültek mellett azonban sok a parlagföld, a mőveletlen, elhanyagolt gyümölcsös. A föld nagy része alacsony termıképességő, aranykorona értéke kicsi. Sok az osztatlan, közös tulajdonú terület. A kis birtoknagyság mellett jellemzı ezekre a gazdaságokra a tıkeszegénység és az eszközállomány korszerőtlensége és elöregedése is. A tıkehiány ugyancsak gátló tényezı. A korszerő, vagy akár a régi termelési ismeretek, tapasztalatok hiánya is nehezíti az életképes, a piac igényeihez dinamikusan igazodó gazdaságok kialakulását. A gazdaságok életképességét növelné a birtoknagysághoz illeszkedı, piacképes termékek elıállítása. A hagyományos termékszerkezettıl való elszakadás jövedelmezıbb lehetne. A terület élelmiszertermelı potenciáljához képest kicsi az élelmiszeripari termelı, feldolgozó üzemek száma. A tej-, húsfeldolgozás és a zöldségek, gyümölcsök tárolása zömmel Miskolcon történik. A gyümölcsösökhöz nem tartozik vagy kevés az aszaló, hőtıház, pálinkafızı.
7
A kistérség ipara sohasem volt jelentıs, mőködését tekintve a borsodi nagyüzemek beszállítója volt. A bányászat, kohászat és a többi ipari üzem összeomlásával a beszállítók jelentıs része is tönkrement, így a 90-es évek elsı felében hatalmas munkanélküli tömeg zúdult a kistérségre. A kistérség idegenforgalmi lehetıségei sokszínőek. A Társulás területének egy része különösen védett. Az Aggteleki Nemzeti Park és a barlangrendszer a világörökség része. Gazdag a védett növény és állatvilág, a térség gazdag történelmi múltjának és a viszonylagos elzártságnak köszönhetıen pedig páratlan természeti értékekkel rendelkezünk. A sok látnivaló, programlehetıség ellenére azonban a térségben csak átmenı, egynapos turizmus van. Kevés a nívós szálláshely és alacsony a szolgáltatások színvonala. A kistérséghez tartozó települések a 27. sz. fıúton, illetve az arról leágazó mellékutakon közelíthetıek meg. A vasút a fıúttal párhuzamosan, Tornanádaskáig jár. Fı közlekedési eszköz az autóbusz és a személygépkocsi. A Kistérség közlekedési infrastruktúrája elavult, nehezen szervezhetı. A távolabbi településekre csak többszöri átszállással lehet eljutni. A vasútvonalnak vége szakad Tornanádaskánál, nem megy át a határon, gátolva ezzel a határmenti együttmőködés különbözı formáit. Az utak teherbírása kicsi, minısége rossz. A vezetékes infrastruktúra néhány helyen még hiányos. Több településen nincs gáz- és szennyvízvezeték, a már kiépített vezetékeken a rákötések száma meglehetısen alacsony. A kistérség területén nehézkesen bıvül a szélessávú (ADSL, Kábelnet) Internet-elérési lehetıség . A Társulás távol esik a gyorsforgalmi utaktól és a gazdaságilag fejlett régiók találkozási pontjaitól, s ez negatív hatással van a térség gazdasági fejlıdésére is. Vannak olyan települések, ahonnan egy óra alatt sem érhetı el az autópálya.
Sporttörténet, sportélet A sport az egészségmegırzés és egészségfejlesztés leghatékonyabb formája, örömforrás, társadalmilag fontos értékek hordozója (akaraterı, versenyszellem, másokra való odafigyelés, fair play, felelısség magunk és mások iránt, közösségi szellem). Az edelényi kistérség huszadik századi történetében mindig kiemelkedı jelentıséggel bírt a sport. A század elsı évtizedeiben kialakult az a szervezeti forma, amely megfelelı keretet biztosított mind a kedvtelésbıl folytatott, mind a versenyszerő sportoláshoz. Ennek csúcspontja a 80-as évekre tehetı, amikorra a térség sportélete országosan elismertté vált. Az elmúlt években végbement társadalmi-gazdasági változások országosan - így helyben is alapjaiban rengették meg a sporttársadalmat. Az erıfeszítések ellenére a szervezeti keretek 8
bizonytalanná váltak, a sportélet válságba került. Ez igaz akkor is, amikor néhány elhivatott ember munkájának köszönhetıen ebben az idıszakban is továbbra is él a sport a kistérségben. Az utóbbi években az önkormányzatok lehetıségeikhez képest, alapszinten támogatták a települések sporttevékenységét.
Gazdasági, társadalmi környezet Magyarországon a megszőnı bázisvállalati rendszer, a csökkenı állami részarány a sportszervezeti bevételekben, a szigorodó gazdasági környezet gazdasági kényszerként hatott a társadalomra. A kistérségben is egyértelmővé vált, hogy az átalakuló gazdaság, bizonytalan gazdálkodói szféra, a kialakulóban lévı piacgazdasági viszonyok, a csak lassan gyarapodó társadalom jelenleg nem tudja biztosítani a sporttevékenységek szinten tartását. Az anyagi körülmények romlása a családok többségét is olyan helyzetbe hozta, hogy nem tudta fölvállalni a gyermekek és fiatalok mozgásigényének anyagi terheit. Ebben a helyzetben az önkormányzatok kötelezı feladatként kapták a települési sportfeladatok koordinálásának és finanszírozásának kötelezettségét. Az elmúlt idıszak testületi döntései, jogszabályi változások, a jelentıs sportsikerek vagy kudarcok, az ebbıl adódó új feladatok megjelenése szükségessé tették a sportlétesítmények, sportintézmények szerkezetének, feltételeinek, feladatainak áttekintését, több esetben a módosítását is.
Edelény sporttörténete A sportban legnagyobb múlttal Edelény rendelkezik. •
Labdarúgás Az elsı szabályos labdarúgó mérkızést Edelényben 1913 augusztusában rendezték a finkei réten egy jó képességő miskolci csapat ellen. Az akkor nagy eseménynek számító rendezvényen jelen volt szinte az egész község, és utána reggelig tartó táncmulatságot rendeztek a helyszínen. Az elsı sportegyesület megalakítására 1921. március 6-án került sor Boldvavölgyi Sport Club néven. Késıbb a bányászat felfutásával a bányaüzemre támaszkodva hosszú éveken át - a bányák bezárásáig- az Edelényi Bányász SE a Megyei I. osztály illetve az NB III-as labdarúgó bajnokság meghatározó csapata volt.
9
Sajnos 2000-ben Edelényt is elérte az a krízis, ami a futball erkölcsi és anyagi leépüléséhez, majd a csapat 2001. ıszén történı megszőnéséhez vezetett a városban. Az önkormányzat a 2003. évben kérte fel a Bódva-völgyi Tömegsport Egyesületet, hogy hozza létre a labdarúgó szakosztályt, amihez 2 millió forint támogatást nyújtott. •
Kézilabda 1946. nyarán az ipartelepeken sorra alakultak a kézilabda csapatok. Így Edelényben is megalakult a nıi kézilabda, s már a kezdetek kezdetén nem találtak legyızıre. 1957-ben Bányász SE néven szerepeltek, ahol a kézilabdázók kezdték meg a mőködést elıször. /Forrás : Edelény Múltjából / 1980-as években is nagyon jól szerepeltek a lányok, Edelényi Bányász SE néven. 1978-1988 közötti idõszakban is az élvonalban szerepelt a nıi kézilabda a Megyei I. osztályban. Ifi csapatuk is volt. A lányok a bajnokság során bronzérmesek és ezüstérmesek is voltak. Sok tornán is jól szerepeltek. A hazai és külföldi edzıtáborozás alkalmával rendezett tornákon elıkelı helyen végeztek és gólkirályi címet,
a
legjobb
kapus
díjat
is
elhozták.
1990-ben szőnt meg a kézilabda. Sok év kihagyás után 2002-ben újra indult Edelényben a Bódva-völgyi Tömegsport Egyesület nıi kézilabda szakosztálya, ami sajnos a pénzhiány miatt 2006. évben meg is szőnt.
Szendrı sporttörténete Szendrıben sporttal kapcsolatos tevékenységet az 1920-as évek elejérıl találni. 1923ban alakult meg a Szendrıi Torna Egylet, mely elsıként labdarúgó szakosztályt mőködtetett. Az alakulás után nem sokkal már élénk külkapcsolatokat ápoltak Szendrı jelenlegi egyik testvér településével a szlovákiai Torna községgel. Rendszeresen rendeztek labdarúgó mérkızéseket. Jelentısebb és aktívabb sportélet az 1930-ban átadott modern iskola létrejöttével kezdıdött, valamint a szintén ekkor átadott hidegviző strandfürdı felépítésével. Ekkortól rendszeresek voltak a különbözı versenyszervezések, cserkész találkozók a létesítményekben. A második világháború után 1951-tıl jegyeznek megint sportéletet Szendrıben. Ismét labdarúgás sportágban rendeznek mérkızéseket a környékbeli települések részvételével. Ekkor a Szendrıi Vörös Meteor Egyesület színeiben sportoltak a szendrıi fiatalok. Jelentısnek mondható változás az 1963-ban megalakult Szendrıi MEDOSZ SE létrejöttével kezdıdött. Már 4 sportágban - labdarúgás, férfi-nıi kézilabda, sakk, asztalitenisz 10
- rendeztek versenyeket, illetve vettek részt különbözı szintő bajnokságokban. Ezen sportágak látványos eredményeit az 1980-as évek elején érték el, amikor is a településen széles körő összefogással megépült egy tornacsarnok, egy tanuszoda, egy tornaterem valamint kettı db aszfaltozott kézilabda pálya. Legtöbb sikerét ebben az idıszakban élte meg a szendrıi sport, mely a rendszerváltás idején bekövetkezett változásokkal kissé háttérbe szorult. 1992-tıl a megszőnı járási hivatalok térségi sportszervezési tevékenységét (szakember alkalmazás, iroda biztosítása ) Szendrıbıl irányították ekkortól néhány évig ismét komoly eredményeket értek el. Nagy szerepet kapott a tömegsport szervezése, például majd 10 éven keresztül rendszeres résztvevıi voltak a „Kihívás napja” rendezvényeknek, a különbözı sport spartakiádoknak. 1996-ban megalakult a Szendrıi Városi SE, mely 4 szakosztályt mőködtetett. A következı jelentısebb változás 2006, amikor is a meglévı sportegyesület megszőnik és létrejön a Szendrıi Városi Sport és Szabadidı Egyesület. Az Önkormányzat jelentıs támogatást nyújt az egyesületnek, ekkortól mőködik külön sport Bizottság is a testületen belül, és az alpolgármester egyben az Egyesület elnöke is. A fıbb eredmények már 2 év távlatában is jelentkeznek, pl. a labdarúgók bajnokságot nyernek, a természetjárók országos versenyeket szerveznek nagy részvétellel, a sakk szakosztályban sportolók a megyei bajnokság élmezınyében foglalnak helyet, a tömegsport szinten mőködı asztaliteniszezık rendszeresen versenyeznek. Jelentısnek mondható az iskolai sport is a városban, a külön mőködı II. Rákóczi Ferenc Diák SE szervezésében folyamatosan rendeznek kistérségi és megyei diák sport versenyeket.
A sport helye, szerepe a kistérségi együttmőködésben Edelényi kistérség települési önkormányzati képviselı-testületei (1. sz. melléklet) – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés h) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 41. § (1) bekezdése (Ötv.), a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 3.§. alapján, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a (Ttv.), valamint a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) alapján.
- a kistérséghez tartozó települési önkormányzatok kapcsolat- és együttmőködési rendszere szervezeti keretének biztosítására,
- térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az 11
egyes települések önkormányzatainak teljesítıképességét meghaladó önkormányzati feladathatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, összehangolására, mőködtetésére, fejlesztésére,
- a térség intézményrendszerének integrálására, feladatellátásának összehangolására, fejlesztésére,
- a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinálására, fejlesztésére, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére,
- a közigazgatási (államigazgatási) feladat- és hatáskörök ellátására, a közigazgatás korszerősítésére
a közösségi szolgáltatások térségi szinten történı kiegyenlített, magas színvonalú és minıségő ellátása érdekében társulási megállapodást kötöttek, mellyel létrejött az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása. Már ekkor megfogalmazódtak igények a sportfeladatok kistérségi szintővé emelésére. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. tv már lehetıvé
tette,
hogy
a
szervezetekben
szakági
szervezési-igazgatási
funkciók
is
megjelenjenek, pl oktatás, egészségügy, szociális ellátás stb. A Társulás a kötelezıen ellátandó feladatok mellett a sport feladatokat is térségi feladatellátás szinten látja el a Társulási Megállapodásban foglaltak szerint.
Feladatvállalás a kistérség megalakulásakor A Társulási megállapodásban önálló feladatként, valamint a közoktatási feladatok között jelennek meg a sportfeladatok:
Többcélú Társulás a kistérség egészére kiterjedıen gondoskodik a jelen megállapodásban meghatározott térségi feladatellátásról.
Sport feladatok:
Térségi feladatok 1. Térségi szintő utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás. 12
2. Térségi iskolai sportversenyek szervezése, rendezése. 3. Sport rendezvénynaptár készítése, összehangolása. 4.
Térségi
versenyrendszer
mőködtetéséhez
segítségnyújtás
(technikai
és
infrastrukturális háttér biztosítása) 5. Szabadidı- sport rendezvények szervezése, összehangolása.
Közoktatási feladatok:
7. Pedagógiai szakszolgálati tevékenység útján: - nevelési tanácsadás, - logopédiai ellátás, - gyógy-testnevelés, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.
Továbbfejlesztési javaslatok A kistérséghez tartozó önkormányzatok mellett 2 településen mőködik sporttal foglalkozó állandó bizottság. Sportreferens foglalkoztatásával is a két településen találkozunk.
Edelény Bizottság neve:
Oktatási, Közmővelıdési, Ifjúsági és Sport Bizottság,
Önkormányzati sportreferens:
van
Munkaviszonya:
fıállás
Iskolai végzettsége:
fıiskola
Szendrı Bizottság neve:
Oktatási, Közmővelıdési és Sport Bizottság,
Önkormányzati sportreferens:
van
Munkaviszonya:
társadalmi megbízatás
Iskolai végzettsége:
fıiskola
Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulásának munkaszervezetében 1 fı lát el térségi sportfeladatokat, a társulási tanács mellett nem mőködik sporttal foglalkozó bizottság.
13
A térség sportéletének fellendítése érdekében az összefogáson túl szükséges lenne az szervezeti háttér fejlesztése is. Szakmai Munkacsoport, Szakmai Bizottság felállítása szükséges, melynek tervezett feladata, hogy javaslatokat tegyen a sportprogramokra, a kiemelt rendezvényekre, a támogatásokra, a pályázati lehetıségekre. A mőködéshez elengedhetetlen feltétel a megfelelı szervezeti és anyagi háttér biztosítása, amiben a helyi és a központi forrásoknak egyaránt szerepük kell, hogy legyen. A munkacsoport tagjai a térség sportéletében kiemelkedı szerepet vállaló polgármesterek, testnevelı tanárok, sportegyesületi tagok, amatır sportolók közül kerülnének ki. Elıtérbe kerülhetne a közös gondolkodás, az együttmőködés, és a jelenleg nehézségekbe ütközı információáramlás is megoldottá válna. 1./1.1. Óvodák (állami és magánóvodák)
A sport területén viszonylag pontosan körvonalazható az érintett sportszervezetek, létesítmények, intézmények, valamint használók köre, a feladat és erıforrás-megosztás lehetısége, az érdekeltség szintje és a tulajdonviszonyok helyzete. Az óvodák esetében kiemelt feladatként kell tekinteni a mozgásfejlesztést, mely két területen valósul meg: a.) szabad játék: a gyerekek spontán természetes mozgása b.) a kötelezı testnevelési foglalkozások és a gyógytorna Az egészséges, óvodába kerülı kisgyermek szeret mozogni. A feladat az, hogy megırizzük – ha kell felkeltsük – ezt a mozgáskedvet. A mozgáshoz, testneveléshez szükséges lehetıségek részben biztosítottak a kistérség 19 településén található óvodáiban. Az óvodák közül egy egyházi óvoda, 15 önkormányzati önálló vagy intézményfenntartó társulásban mőködı óvoda és ezeknek 3 tagóvodája mőködik Az óvodákhoz – egy – két kivétellel - tágas, nagy kiterjedéső játszóudvarok állnak rendelkezésre. Tornateremmel 2 óvoda, tornaszobával 4 óvoda rendelkezik. A mozgáshoz szükséges eszközök csak a nagyobb települések óvodáiban állnak rendelkezésre. A sporteszközök vásárlásának anyagi fedezetét, az eszközök további bıvítését, folyamatos cseréjét
alapítványi
támogatásokkal,
pályázati
önkormányzati pénzekbıl biztosítják.
14
és
szülıi
támogatásokkal,
továbbá
1./1.2 Általános iskolák, középiskolák, szakmunkásképzı intézetek, stb.
Az iskola szempontjából a szaktárgyi feladatok, célkitőzések és elıírások teljesítését a tanulócsoportok
száma,
az
osztályok
létszáma,
a
tanárok
felkészültsége,
a
létesítményellátottság, valamint a pénzügyi keret határozza meg. A kistérségben 18 településen összesen 11 önkormányzati általános iskola, 5 tagiskola, 2 alapítványi iskola, egy egyházi iskola mőködik jelenleg és egy középiskola, valamint egy második esély gimnázium és egy szakképzı iskola. Ezen intézményekben sport területén a tanterv által elıírt kötelezı testnevelés órák, továbbá az intézmények által megállapított és beindított sportszakkörök biztosítják a megfelelı mozgást a kistérségben tanulók részére. A gyermekek többsége kizárólag a testnevelésóra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentıs feladat ellátására. A különbözı sportágakban legkiválóbb tanulók a diákolimpia különbözı versenyein bizonyíthatják képességeiket. Ezeken a versenyeken az elmúlt évtizedekben tanulóink szép eredményeket értek el. Az életkor emelkedésével csökken a sportolási intenzitás ami a térség egyetlen gimnáziumának sportéletében is megmutatkozik. A 2008/2009-es tanévben 14 tanulócsoportban 356 tanuló vesz részt a testnevelés órákon. A testnevelés tantárgy oktatásának hatékonyságát nagymértékben gátolja, hogy az órák koedukáltak. Az órakeret is nagyon kevés: heti 2 óra. Részben az óraszámcsökkenés miatt is az utóbbi évtizedekben romlott az ifjúság fizikai teljesítıképessége, általános edzettségi állapota, másrészt a megváltozott életvitel, a számítógép és a televízió káros hatásai miatt. Ezt jól szemlélteti, hogy a gimnáziumban is nıtt az elmúlt években a gyógytestnevelésre utaltak és a felmentettek száma. A 356 tanulóból 6 állandó felmentett, 35 gyógytestnevelésre jár, 4 tanulónak könnyített testnevelés javasolt. Ez 45 tanuló, ami 12,6 %! A tanórán kívüli sportlehetıségek a tanulóknak: kézilabda, atlétika és kispályás labdarúgás.
Az iskolák létesítmény ellátottsága A tanulók számára a megfelelı mozgást és versengést az általános iskolában sajnos még tornaterem sem biztosítja. Ahol éppen van, a felszereltségük elfogadható. A meglévı tornatermek zsúfoltak. Méretüket tekintve a jövıt illetıen bıvítésre szorulnának. Az iskolák nagy része sportpályákkal, illetve testnevelés órák levezetésére alkalmas szabad térrel rendelkezik. 15
Külön problémát okoz a sporteszköz és sportszerpiacon bekövetkezett árrobbanás, mert a sportszerek elhasználódásuk esetén nem, vagy csak részben pótolhatók a rendelkezésre álló keretbıl.
Az iskolák tornaterem, sportpálya, és tanuszoda ellátottsága:
Település Aggtelek Boldva Borsodszirák Bódvaszilas Edelény Hidvégardó Lak Nyomár Perkupa Rakaca Szalonna Szendrı Szendrılád Szin Szögliget Szuhogy Tornanádaska
Tornaterem X X X X X
tornaszoba X X X X
kézilabdapálya Labdarúgópálya a településen X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
tanuszoda
X
X
A kistérségben az alsó és középfokú oktatási-nevelési intézmények testnevelı tanári ellátottsága nem megfelelı, ami pedig biztosítéka lenne a magas színvonalú munkának. A nagyobb iskolákban testnevelı tanárok munkaközössége mőködik. A tanórai testneveléshez szervesen kapcsolódó úszásoktatás Edelényben és Szendrın mőködtetett tanuszodában folyik, ami mindkét helyszínen túlzsúfolt, nagyrészt a székhely település általános iskolásait, óvodásait szolgálják ki. Szendrın az uszodában gyógy-úszás is folyik.
Gyógytestnevelés A kistérségben a Családsegítı és Nevelési Tanácsadó Intézet által 1999-tıl mőködik gyógy-testnevelés, 2008. január 1-tıl a feladatot a fenntartóváltás miatt átalakult Edelényi Kistérség Többcélú Társulása Pedagógiai Szakszolgálati Intézet látja el és koordinálja. Sajnos az országos átlaghoz igazodva katasztrofális a gyerekek egészségi állapota. A gyermekek
16
egészségmegırzésében óriási szerepet kap a képzett szakemberek vezetésével folyó gyógytestnevelési foglalkozások beindulása. Gyógytestnevelést Edelényben, Boldván, Hívégardón, Perkupán és Bódvaszilason vehetnek igénybe a rászorul gyerekek, Szendrın gyógy-úszási lehetıség is adott. Ezeken a településeken heti rendszerességgel több 100 fı vesz részt az órákon. A gyógy-testneveléshez szükséges tornaszobát Edelényben pályázati pénzekbıl sikerült berendezni, a többi településen az iskolai tornatermek adnak otthont az óráknak. A gyógy-testnevelés orvosi felügyelettel, orvosi beutalókkal történik. Jelentıségük a szülık visszajelzései alapján is pozitív. Kár, hogy Edelényben a gyógy-testnevelést megfelelı gyógy-úszással nem lehet kombinálni az Általános Iskola uszodájának túlterheltsége miatt. 1./1.3. Diáksport egyesületek és az iskolai sportkörök
A tanórán kívüli sportolási és szabadidıs lehetıségeket majd minden iskola kihasználja: diák sportkör, diák sportegyesület 7 település iskolájában nem mőködik, de tömegsportra a lehetıség minden iskola diákjainak adott. A diák sportkörök, egyesületek sportlehetıségei elsısorban a labdarúgás, a kézilabda és az atlétika, de az asztalitenisz, a sakk, a természetjárás is fontos jelentıséggel bír. Ahol tanuszoda üzemel ott az úszás is megjelenik a sportkörök tevékenységi körében. A diáksportkörök évente több alkalommal szerveznek térségi sportági versenyeket. A diáksportkörök mőködésére jellemzı, hogy azokon a településeken végeznek aktív sporttevékenységet, ahol a testnevelık nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkeznek és elkötelezettek a sport iránt. Az általuk irányított diáksportkörök, sportegyesületek, iskolák a legeredményesebbek a kistérségben: •
Szendrı: atlétika, sakk, labdarúgás sportágakban,
•
Edelény: I. iskola: úszás, kézilabda, atlétika sportágakban, II. iskola: sakk, atlétika sportágakban,
•
Perkupa: kisiskolások versenyén jól szerepelnek, országos bajnokságot is megnyertek már.
•
Borsodszirák: asztalitenisz sportágban
17
1./1.4. Munkahelyek, vállatok, vállalkozások (stb.) sportolási lehetıségei
Problémát jelent az országos átlaghoz igazodva, hogy a munkaadók még nem kellı mértékben ismerték fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megırzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a rekreációs sporttevékenység. A kistérségben nem találhatók meg a munkahelyi sportkezdeményezés csírái sem.
I./1.5. Sportegyesületek (versenysport, utánpótlás nevelés, stb.)
A versenysport feladata, a sportszervezetek sportolóinak a továbbfejlıdésének, versenyeztetésének biztosítása, a tehetséggondozás fontos feladatának ellátása és szórakozási lehetıség biztosítása a kistérségben élıknek. A kistérségben a versenysportot jellemzıen az Egyesületek
szervezik.
Kívánatos,
hogy
a
gazdasági
élet
szereplıi
szponzori
tevékenységükkel részt vállaljanak, vagy növeljék részvételüket a különbözı szinten versenyképes sportágak forrásainak hosszabb távon történı biztosításához. A minél jobb feltételek megteremtésével elérhetı, hogy a kistérség sportolói felkészültebben és eredményesebben tudják a kistérség hírnevét öregbíteni a különbözı versenyeken, bajnokságokon, rendezvényeken. Az elért eredmények a példa erejével ösztönzıleg hatnak a felnövekvı nemzedék sportba való bekapcsolódására. Az élsport az ifjúság erkölcsi, fizikai nevelésére, személyiségformálására, valamint a testi-lelki jólétére pozitív hatást gyakorol. A kistérségben az egyesületek között a kistérségi adatbázis szerint 40 egyesület tevékenységi körei között jelenik meg a sport, de aktívan közülük kizárólag a kimondottan csak sporttevékenységet folytató 15 egyesület mőködik. Ezen egyesületek mindennapi mőködési és anyagi problémákkal küzdenek, többségüket a koncepció nélküli mőködés jellemzi. Jellemzıen labdarúgó szakosztállyal mőködnek, ahol még a szakképzett edzık hiánya is gondot okoz, a forrás és eszközhiányon kívül. A kistérség területén mőködı sportegyesületekre jellemzı, hogy nem rendelkeznek saját tulajdonú sportpályákkal, sporthelyiségekkel, az edzések-, foglalkozások megtartására az önkormányzatok létesítményeit veszik igénybe.
18
A kistérség legaktívabb, legeredményesebb egyesületei:
Bódva-völgyi Tömegsport Egyesület A Bódva-völgyi Tömegsport Egyesületet 2002. március 5-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Az egyesület elsısorban a Bódva völgyében élık számára nyújt tömegsport lehetıséget és ezen tevékenységek szervezésében vesz részt. További célja a Bódva völgyében nem gyakorolt sportágak meghonosítása (technikai sportok, rögbi). E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi. Mőködtetett szakosztályok: •
Labdarúgó szakosztály
2003. évben alakult a labdarúgó szakosztály. 2004. évben a labdarúgócsapat megnyerte az Edelény Körzeti Labdarúgó-bajnokságot, ezzel jogot szerzett a Megyei II: osztályban való indulásra. 2004. júliustól beindították a serdülıcsapatot, a 7, 9 és 11 éves csapatokkal vesznek részt a Bozsik-program, illetve NUPI tornáin. A 2004/05. évi megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokságban az újonc csapat a 4. helyen végzett. A serdülık csoportjukban a 2. helyet szerezték meg. A Bozsik-tornákon több tehetséges gyermek is feltőnt, ami biztató a jövıre nézve. •
Motocross szakosztály
Állandó taglétszám: 35 fı. 2002-ben bérelt területen motocross pálya kialakítására került sor, amelyet minden évben a lehetıségekhez képest bıvítettek. A pályán évente 2 alkalommal KeletMagyarországot átfogó versenyt rendeznek gyerekek, amatırök és profik számára. 2005-ben elindították az 5-6 éves gyerekek részére a motoros oktatást. Az oktatás iránt élénk érdeklıdés mutatkozik meg.
19
•
Darts Szakosztály
A szakosztálynak a 2003. évben sikerült Steel Darts OB-t rendeznie, a "Karácsonyi darts kupa" pedig mára már hagyománnyá vált. Bódva-völgyi TE sportolója 2005. évben az év darts játékosa lett B.-A.-Z. Megyében.
•
Kézilabda szakosztály
Sok év kihagyás után 2002-ben újra indult Edelényben a Bódvavölgyi Tömegsport Egyesület nıi kézilabda szakosztálya. Megalakulása óta a Megyei I. osztályban szerepelt a csapat, a létszám 10-12 fı. Tárgyi feltételek alapszinten rendelkezésre állnak (mez, labda, háló), Edzési lehetıséget az Általános Iskola biztosított. 2006. tavaszán az egyesület új szakosztályt indított Bendegúz Focisuli néven, mely a fiatalabb korosztály (már óvodás korú is) futball oktatását, edzését valósítja meg és nagy népszerőségnek örvend.
Edelényi Városi Sportegyesület Mőködtetett szakosztályok: •
Sakk Szakosztály A szakosztály 1984 novemberének végén alakult. Egy csapattal indult, mely a megyei
II-ben szerepelt. Mára odáig fejlıdött, hogy három csapat vesz részt a különbözı bajnokságokban, ez az NB I/B, a megyei I. és megyei II. osztály. Legnagyobb sikereik: NBI. 2006/2007.évadban! Szakmailag bent maradt a csapat, de az óriási finanszírozási hiány miatt vissza kellett lépniük két osztályt, így az NB-II-be indultak 2007-ben. Ekkor a szakosztály tagsága 30 %-kal csökkent. A szakosztály tagsága jelenleg 35 játékos, közöttük a FIDE mestertıl a rajtengedélyes szintig terjed a játékerı. Évente két nemzetközi versenyt rendeznek, ez a megyében egyedülálló, de országos szinten is kiemelkedı.
20
Kiemelten foglalkozik az ifjúságneveléssel, jelenleg is sok általános iskolás tanuló tagja a szakosztálynak, akik edzéseken és országos szintő versenyeken vesznek részt. İk késıbb, a megfelelı rutin és tudás megszerzése után jó eséllyel épülnek be NB I/B-s, illetve megyei csapatokba. •
Atlétika Szakosztály
•
Férfi Kézilabda Szakosztály
Biliárd Klub Edelényben 1990-ben alakult meg a Biliárd Klub, amelyben az úgynevezett karambol válfaját őzik a biliárdnak. A biliárd asztalon nincsenek lyukak, három golyóval játsszák, a legnehezebb válfaja ennek a sportágnak. Jelenleg a Bányász Klubban tartanak edzéseket minden kedden és csütörtökön 18.00 órától. A helyiséget Edelény Város Önkormányzata biztosítja a részükre. A klub létszáma 15 fı.
Vasakarat Sportegyesület Edelény Alakulásának idıpontja: 2002. július 01. Tagsága: 86 fı Tevékenysége: Értelmileg akadályozott emberek versenyeztetése Az egyesület 2 sportszervezettel áll kapcsolatban: - Magyar Speciális Olimpia Szövetség, - Magyar Parasport Szövetség. A versenyzık a Szövetségek által meghirdetett versenyeken vesznek részt évente 10-12 alkalommal. Versenyszámok, melyeken részt vesznek: - atlétika - asztalitenisz - erıemelés - hófutás - kerékpár A versenyzık szép eredményeket érnek el regionális-, országos- és nemzetközi versenyeken. 1 fı sportoló erıemelı szakágban részt vehetett a 12. Speciális Olimpia Nyári Világjátékán Kínában, aki 1 bronzéremmel gazdagította a magyar delegációt.
21
Városi Sport és Szabadidı Klub Egyesület Szendrı Igazolt sportolók száma: 210 Rendszeresen sportolók száma: 150 Mőködtetett szakosztályok: •
Természetjáró Szakosztály
A szakosztály 2004. január 25-én alakult. Programjaikkal népszerősítik a természetjárást, hangsúlyozzák a környezetvédelem, a környezeti nevelés fontosságát, segítik a vidék idegenforgalmi fejlıdését. Legfontosabb elért eredmények: - 3 alkalommal rendezett tavasszal Vitézlı néven országos teljesítménytúrát folyamatosan növekvı létszámmal (legutóbb 1000 fı) - 4 alkalommal rendezett ıszi túrát Szendrı Körül Gyalogszerrel néven folyamatosan növekvı létszámmal (legutóbb 100 fıve) - 30 km turistautat festett ki, ezzel több irányból is bekapcsolva Szendrıt a turistaútvonal hálózatba, 2 turistapihenıt létesített - rendszeres nyári táborok 4 éve 8 – 30 éves korosztály számára kistérségben, hazánk más tájain és külföldön egyaránt - szenior korosztálynak 2 éve programsorozatot szervezünk az egészsége életmódjegyében.
•
Labdarúgó szakosztály
Megye III. osztály bajnok 2008. •
Sakk-szakosztály
A csapat 23 igazolt versenyzıvel mőködik, amelybıl 6 fı ifjúsági, kölyök versenyzı, illetve 2 nı játékos is van. 1 fı mesterjelölt, I. osztályú játékos 1 fı, II. osztályú versenyzı 1 fı, III. – IV. osztályú versenyzı 16 fı. Megyei csapatbajnokságban rendszerint a bajnokság elsı harmadában szokott végezni a csapat. 22
•
Birkózó szakosztály
Diák olimpiai II. III. IV. helyezések 2002-2006 között •
Asztalitenisz Szakosztály
Tagjainak száma 10 fı. Tömegsport versenyeken több alkalommal csapat és egyéni I-III. helyezést érnek el.
A Kistérségben aktív sporttevékenységet folytató sportegyesületek: •
Sportegyesület Boldva Megyei II.
•
Tomor-Lak Községi Sportegyesület Megyei I.
•
Községi Sportkör Bódvaszilas Megyei II.
•
Sportegyesület Borsodszirák Megyei II.
•
Szalonna Sport és Közösségfejlesztı Egyesület Megyei I.
•
Meszesi Sportegyesület Megyei III.
•
Perkupa Sportegyesület Megyei III.
•
Községi Sportegyesület Szendrılád Megyei III.
•
Községi Sportegyesület Hídvégardó Megyei III.
Az egyesületek zömében labdarúgó szakosztályokkal mőködnek Megyei I - III. kategóriában. 2 sportegyesület nem rendelkezik közülük minısítéssel rendelkezı edzıvel. Egy-két sportegyesület (Meszesi SE, Szalonna SKE) mőködési körében megtalálható a természetjárás, azonban természetjáró programokat az egyesület nem szervez.
Nemzetközi kapcsolatok A szlovák határ közelsége, a kistérség határmenti jellege és a határon átnyúló baráti kapcsolatok már korábban is létrehoztak határon átnyúló kezdeményezéseket. Jó lehetıségek kínálkoznak határmenti sportvetélkedık megrendezésére, további kapcsolatok kialakítására. A nagyobb települések mindegyike rendelkezik szlovák testvérvárosi kapcsolatokkal. Edelény városa Szepsi nevő szlovák településsel tart fenn testvérvárosi kapcsolatot. A nyár elején megrendezésre kerülı Szepsi napok már hagyományırzınek számítanak, ahol a kulturális programok mellett marathoni futás, kerékpár verseny és kispályás labdarúgás sportágakban mérhetik össze erejüket a két ország amatır sportolói.
23
A Bódva-völgyi Tömegsport Egyesület szintén rendelkezik szlovák kapcsolatokkal, tavalyi évben pályázati támogatás elnyerésével nemzetközi tapasztalatcserét szerveztek a Krasznahorka Váraljai Motocross Egyesület közremőködésével. Határmenti kispályás labdarúgó tornát minden évben kétszer szerveznek a kistérség északon elhelyezkedı településein megtalálható sportegyesületek, melynek hagyományai szintén több évre nyúlnak vissza. Az Edelényi Városi Sportegyesület évente két alkalommal rendez nemzetközi tornát – Cseppkı Open, mely 2008-ban a 17. volt, illetve a Zúzmara Open, melybıl 2007-ben volt az 5.opus - ahol sakkban mérhetik össze erejüket a résztvevık. A versenyzık: Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Lengyelországból, Svájcból, Franciaországból és Szerbiából érkeznek. A Szendrıi Városi Sport és Szabadidı Club természetjáró szakosztályának túravezetıi közös magyar - szlovák oktatási program keretien belül szereztek túravezetıi képesítést. A szakosztály számos kirándulást tett a szlovákiai területeken az ottani természeti értékek megismerése kedvéért. Élı kapcsolatuk van a szlovákiai turinform irodákkal. Ismernek számos természetjáró gyalogos és kerékpáros egyesületet. A közös barlangi túráknak már hagyományai vannak. A legnagyobb rendezvényüket a Vitézlıt egy nemzetközi túramozgalomba, a IVV túramozgalomba felvették. Így egész Európát feltérképezı túraajánlatba is szerepelnek.
1./1.6. Közösségi sport helyzete (szabadidıs egyesületek, csoportok, körök, s egyéb civil sport- és szabadidıs formák és lehetıségek) E tevékenységi forma társadalmi szintő feladatai közül kiemelkedik: - a foglalkozási ártalmak ellensúlyozása - az egészségmegóvás - a szabadidı hasznos eltöltése - a szórakozás - mozgásigény kielégítése. A testedzı és sporttevékenység természetesen csak akkor hatékony eszköz, ha kedvezı élettani folyamatokat vált ki, ennek viszont alapfeltétele a heti több alkalommal végzett, rendszeres, intenzív testmozgás. Az önkéntes szabadidıs csoportok megjelenése inkább a nagyobb településeken jellemzı, itt is elsısorban a kispályás labdarúgás a fı tevékenység, de megjelenik már az aerobik, kosárlabda, jóga, és a természetjárás is.
24
A szabadidı és tömegsport versenyek anyagi oldalát legtöbb esetben az önkormányzatok biztosítják költségvetésileg, de az elmúlt két évben a pályázati támogatások segítségével tovább bıvült a lehetıségek köre. A választott sportágakat a lehetıségek határozzák meg. Évente rendezett sportrendezvények közül kiemelkednek: •
Kastély Kupa kispályás labdarúgó-bajnokság
•
Asztalitenisz versenyek
•
Karácsony Kupa kosárlabda torna
•
Vitézlı teljesítménytúra
•
Szendrı Körül Gyalogszerrel
•
Szenior sportprogramok
•
Sneider József emlékverseny – kispályás labdarúgás
A tömegsport rendezvények minden évben több száz amatırt, sportolni vágyót mozgatnak meg. Szabadidıs Sportegyesületek: •
Baráti Kör Aggtelekért Egyesület
Az egyesület 2001-tıl végzi hivatalosan tevékenységét. A kis közösség fıként kulturális tevékenységet végez, de nem idegen számukra a sport sem. Az egyesületnek többségében helyi tagjai vannak, de tagjaik sorában találunk miskolci, debreceni és budapesti lakosokat is. A tagságuk száma 30-35 fı Az egyesület tevékenységi körei: - Kulturális örökségünk megırzése, ápolása - A falu idıs embereinek segítése - Világörökségünk megismertetése - Környezeti nevelés - Kulturális turizmus segítése - A határon túli magyarsággal való kapcsolattartás - Az egyesületi tagok és családjaik részére a szabadidı hasznos eltöltését szolgáló, mővelıdési célzatú programok, kirándulások szervezése, melyek erısítik a közösségi szellemet, segítik annak munkáját.
Néhány amatır önszervezıdı szabadidı csoport a kistérségben: •
Boldva: kispályás labdarúgó csapatok 2, kosárlabdacsapat, nıi aerobik csoport
25
•
Edelény: kispályás labdarúgó csapatok 7, kosárlabda csapat, de megjelenik a jóga, az aerobik, a tenisz és nagyon népszerő a hosszútáv futás
•
Szendrı: öregfiúk asztalitenisz csoport, kispályás labdarúgó csapatok 5,
•
Bódvaszilas: nıi kézilabda csapat, kispályás labdarúgó csapat,
•
a Majorett Csoport amely 1996-ban alakult felsı tagozatos tanulókból. Jelenleg 25 taguk van, a környékbeli településeken vállalnak fellépéseket.
2004. óta vesz részt rendszeresen a kistérség egy-egy amatır csapata a Borsod-AbaújZemplén Megyei Testnevelési és Sportintézet által szervezett megyei „Téli Sportvarázs” elnevezéső kistérségi szabadidıs sportvetélkedın. A sportvetélkedı versenyszámai általában: sakk, kispályás labdarúgás, asztalitenisz, darts. A kistérség lakosai minden sportágban képviseltették már magukat és eredményesen szerepeltek. A 2008. évben megrendezésre kerülı vetélkedın az Edelényben megrendezett „Kastélykerti Kispályás Focibajnokság” bajnok kispályás labdarúgó csapata vesz részt.
Pályázatok 2007. évtıl sikeresen vesz részt a Társulás az Önkormányzati Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága által indított sportpályázatokon, ami a térségben eddig megrendezett programok körét bıvíti tovább. 2007-ben 3 kategóriában nyújtott be pályázatot a társulás hivatala: táborozási sportprogram megvalósítása, szenior sportprogram megvalósítása és komplex szabadidıs sportprogram megvalósítása jogcímeken. A támogatások segítségével megrendezett programok a kistérség több településére is hatást gyakoroltak. A táborozási programok résztvevıi az iskolás korosztályból, a komplex szabadidıs sportprogram résztvevıi fıként a felnıtt korosztályból, a szenior sportprogram résztvevıi az idısebb korosztályból kerültek ki. A komplex szabadidıs sportprogramok a kistérség 6 településén zajlottak 47 település lakosainak bevonásával. A megrendezett 10 program között az alábbi sportágak szerepeltek: kispályás labdarúgás, asztalitenisz, kézilabda, ügyességi vetélkedık, darts, kézilabda, gyalogtúra, kötélhúzás, vízi vetélkedık. A táborozási sportprogramok Jósvafın, Szendrın, Edelényben, Szelcepusztán, a szenior sportprogram Szendrı helyszínen valósult meg. Hasonló programok a kistérségben eddig nem vagy alig valósultak meg, mert a programok finanszírozása
az
amúgy
is
leghátrányosabb
helyzető
kistérség
önkormányzatainak, intézményeinek saját forrásából nem megvalósítható.
26
egyesületeinek,
A programok megvalósítása a civil szervezetekkel való közremőködés fejlesztéséhez is hozzájárul, hiszen a megvalósítás során az egyesületekkel a szoros kapcsolattartás, közösen végzett munka elengedhetetlen. 2008. évben az elızı év tapasztalataira támaszkodva nyújtotta be a társulás a sportprogramok megvalósítására elkészített pályázatait. Komplex táborozási sportprogramot összesen 5 helyszínen – Égervölgye, Meszes, Szendrı, Edelény, Rakacai tó - valósítottak meg a közremőködı
egyesületek,
szervezetek,
amelyek között egyaránt megtalálható a napközis és a bentlakásos típusú sporttábor program is. Újdonságként szolgált egyes táborok programjai között az informatikai oktatás, ami a gyerekek körében nagy népszerőségnek örvendett. A sporttáborok résztvevıi a kistérség általános iskolás diákjaiból tevıdtek össze. Senior sportprogram megvalósítása az elızı évhez képest és az elızı évi program sikereire építve már 2 helyszínen történt Szendrın és Aggteleken. A komplex szabadidıs sportprogram keretében a Társulás a közremőködı szervezetekkel, sportegyesületekkel, önkormányzatokkal 11 programot valósított meg. A programok a kistérség 8 településén zajlottak a kistérségben található valamennyi település lakosainak bevonásával. A megrendezett programok között az alábbi sportágak jelentek meg: kispályás
labdarúgás,
asztalitenisz,
kézilabda, ügyességi vetélkedık, darts, kézilabda,
gyalogtúra,
szkander,
kötélhúzás, úszás, vízi vetélkedık. A 2008. évi sportesemények - hasonlóan az elızı évihez - megvalósítása saját forrás hiánya miatt nem jöhetett volna létre központi támogatás igénybe vétele nélkül.
27
Nemzetközi kapcsolatok Határmenti összefogásról a szabadidıs csoportok rendezvényei is tanúskodnak, Edelényben és Szendrın mőködı öregfiúk kispályás labdarúgó csapat szlovákiai csapatokkal mérkızik rendszeresen több éves hagyományokra visszatekintve, a szendrıi öregfiúk asztalitenisz csapatának Jávorka kupája szintén határon átnyúló rendszeresen megszervezett sportrendezvény. 1./1.7. Önkormányzati és vállalkozói oktatási, egészségügyi, közmővelıdési, kulturális, továbbá egyházi (stb.) intézmények, amelyek támogatják a sport- és szabadidıs tevékenységet A kistérség településein elsısorban – ahol található – a közmővelıdési központok, kultúrházak támogatják sport és szabadidıs rendezvényeket elsısorban helyszínek biztosításával, ritkább esetben program szervezéssel. Külön említést érdemel itt a Százszorszép Majorett Csoport. A szendrıi Közmővelıdési Központ és Könyvtár 1994 tavaszán hozta létre majorette csoportját azzal a céllal, hogy az intézmény által szervezett helyi rendezvények mősorait színesítsék, illetve szakmai versenyeken, más településeken történı fellépésükkel a város hírnevét növeljék.
Nagyon sok helyre kapnak meghívást, néhány településre már több éve visszajárnak, de ezek a meghívások mindig bıvülnek újabb és újabb felkérésekkel. Testvérvárosaiktól - a németországi Leutershausen és a szlovákiai Torna településektıl- is több alkalommal kapott meghívást a csoport valamint a Budai Fesztiválon is bemutathatták koreográfiáikat. Koreográfiák menettánc és színpadi tánc jelleggel íródnak, melyek mind szabadtéren, mind pedig színpadon elıadhatóak.
28
1.2. Sport és szabadidıs rendezvények, akciók, szolgáltatások felmérése 1./2.1. Kistérségi sport és szabadidıs rendezvények Az edelényi kistérség jelenleg még nem játszik jelentıs szerepet a régió szabadidıs sportéletében, ennek ellenére számos természeti értékkel és épített mőemlékkel rendelkezik, melyek érdemesek arra, hogy minél több látogató csodálhassa meg ıket. Az edelényi kistérség településeinek idegenforgalmi értékét leginkább a térség gazdag történelmi múltjának és a viszonylagos elzártságnak köszönhetı páratlan természeti tájnak köszönheti. Szakértık véleménye szerint nem az ipar vagy a mezıgazdaság, hanem az idegenforgalom fejlesztése lehet a kiugrási lehetıség a jövıben az egész kistérség számára. Az érintetlen természet, a magyar világi és egyházi kultúra történelmi értékei várják az idelátogató turistákat. Az idegenforgalom fellendülésének a kulcsa az edelényi L' Huillier Coburg kastély felújítása és hasznosítása, valamint a Rakacai víztározó reorganizációja lehet.
Meglévı szabadidıs programlehetıségek
Kulturális, sport rendezvények Az immár hagyományos Jósvafıi Falunapok mellett többé-kevésbé rendszeres kulturális eseményekként jelentkeznek a Bódva-völgyi Kulturális Hetek, Borsodi Mővészeti Fesztivál, Sajó –menti Folklór Fesztivál, a Barlanghangversenyek. Az Edelényi Hét, a Kastély Napok, a Borsodi vásár, Császtai búcsú Edelényben, a hídvégardói Határmenti Találkozó, Nyitnikék – falusi vendéglátók szezon nyitója Irotán, Szendrıi napok, Gömör-Tornai Fesztivál, Aggteleki és Jósvafıi Hagyományırzı és Mővészet Napok, Aggteleki Kupa sziklamászó verseny és több helyi jelentıségő falunap. 2005-tıl új program jelent meg – a Kistérségi Szakmai és Sportnap szakmai rendezvényeivel, fızıversenyével és sport és kulturális programjaival igazi térségi közösségi rendezvénnyé.
29
A Társulás 2005-tıl hagyományteremtı jelleggel megrendezi az egész térségre kiterjedı szakmai és sport napját, ahová meghívást kapnak a kistérségben található önkormányzatok köztisztviselıi, a képviselıtestületek
tagjai,
intézmények
valamint
az
közalkalmazottai.
A
önkormányzati szakmai
nap
helyszíne változó jelleggel a kistérség valamelyik települése. Ezen a napon különbözı szakágazati elıadások mellett egész napos sportvetélkedık várják a sportolni vágyókat. A legnépszerőbb sportág a kispályás erısember tejeskanna
labdarúgás, vetélkedı cipelés
de
mellette
kötélhúzás,
(rönkhajítás,
autótolás,
versenyszámokkal),
asztali
csocsó,
asztali
tenisz
sportágakban
mérkızhetnek az érdeklıdık. A legtöbb rendezvény kisugárzása azonban a település, a szőkebb körzet határain túl csak ritkán érezhetı, egymással nincsenek egyeztetve és fıként pontos idıpontjuk és programjuk elıre nem ismert, megrendezésük a finanszírozási források megszerzésének függvényeként meglehetısen bizonytalan. Természetjárási lehetıségek Jelzett turistautakon a térség látványosságai felkereshetık. Különösen a Galyaságban sőrő a turistautak hálózata, de keresztül halad az Országos Kéktúra Útvonal is a térségen. Szendrıbıl kiinduló turista utakon elérhetı a Rakacai víztározó, Telekes völgy, Abod települések. Szendrı környékén fellelhetı nevezetességek felkeresését a Bebek portya jelvényszerzı jelvény szerzı túramozgalom segítségével is megteheti. Az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében lévı területeken számos jól jelzett turista jelzéssel találkozunk. Tanösvények: •
Köleséri út Tanösvény /Szendrı körül/
•
Baradla Tanösvény /Aggtelek - Jósvafı/ - sárga jelzés
•
Tohonya-Kuriszlán Tanösvény /Jósvafı/ - sárga jelzés
•
Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény /Bódvaszilas/ fehér körben piros T
•
Szádvár tanösvény /Szögliget/
•
Fürkész-ösvény /Jósvafı/
•
Borz tanösvény /Szin-Szelcepuszta/
30
Strandolási lehetıségek A szendrıi hidegviző strand a térség egyetlen kiépített fürdési lehetısége volt. 2 éve forráshiány miatt megszőnt az üzemeltetése. A Rakacai tó és a Bódva kínál a meleg napokon hősölési lehetıséget, de ezek egyikénél sincsenek kiépített fürdıhelyek. Lovaglási lehetıségek Lovaglási lehetıséggel Szılısardón találkozhatunk. Elızetes bejelentés alapján igénybe vehetı szolgáltatások: lovaglás, lovas oktatás, oktatás futószáron, egyéni vagy csoportos tereplovaglás vezetıvel vagy vezetı nélkül, sétakocsikázás, télen szánkózás egyszerre 8-10 fı részvételével. Az állatoknak fontos szerepe lehet továbbá az exkluzív rendezvényeken való közremőködésben is (felvonulás, esküvı). Ezen kívül megtekinthetık a helyszínen a speciális rideglótartás, lóápolás ill. a kisparaszti gazdálkodás lovas munkafolyamatai és eszközei. A szolgáltatáshoz szálláslehetıség, teljes ellátással és gyermek táboroztatás is kapcsolódik Lovaglási lehetıségekkel találkozhatunk még Jósvafın. Lehetıségek: lovaglás karámban, tereplovaglás vezetıvel, Shadow ranger (nemzeti park ırével végiglovagolja a természetvédelmi terület érdekes részeit), lovastúrák az Aggteleki-karszton (20-40 km-es tereplovaglás), fogatozás. Vadászati lehetıségek Vadásztatást a vadásztársaságok végeznek. A vendégvadászok fogadása azonban csak korlátozott keretek között lehetséges. Horgászati lehetıségek A Rakacai-tó, Bódva folyó, valamint az edelényi és a borsodsziráki horgásztavak, Karicsos horgász-halastó Bódvarákón horgászjegy vásárlása mellett legálisan használhatók. Sportolási lehetıségek Bár sportpályával majdnem minden település rendelkezik, versenysportok fogadására nincs alkalmas pálya a térségben. Teniszpálya a városokban érhetı el. Unikumnak számít azonban a Tomoron létesített fedett lıtér, ami kiépítettségében versenyek szervezésére is alkalmas. A technikai sportok terén az autós rally versenyek rendezése már hagyományosnak mondható. Edelény mellett pedig motocross pálya létesült. Gasztronómiai lehetıségek Étterem is alig van, és a meglévık sem jelenítenek meg speciális gasztronómiai kínálatot. A borospincék sem biztosítanak programszerő borkóstolási lehetıségeket. Az edelényi Tájház és a falusi vendégfogadók szoktak tájjellegő ételek és házi borok kóstolására alkalmat teremteni. 31
Rekreációs lehetıségek Kiépített pihenıhelyek alig vannak. Pihenıhelyet Aggteleken, Jósvafın, Szendrı Várdombon találhatunk. Több településen az utóbbi években a Leader+ pályázat támogatásainak köszönhetıen épültek pihenıhelyek: Tornaszentandráson, Szögligeten, Varbócon, Galvács Szabadidıparkban valamint Bódvaszilason a Kastély-kertben. Külön említésre méltó szabadidıs lehetıségeket kínálnak az Aggteleki Nemzeti Park programjai: 6 különbözı barlangban 10 különbözı barlangtúra •
Aggteleki rövidtúra (1óra -1 km)
•
Vörös-tói túra (2 óra)
•
Raisz Keresztély emléktúra (4 óra - 6 km)
•
Hosszútúra (5 óra - 7 km)
•
Retek-ági speciális túra (7 óra - 9 km)
•
Rákóczi-barlang (1 óra - 400 m)
•
Vass Imre-barlang (1 óra -400 m + 2 km ökotúra)
•
Kossuth-barlang (3 óra)
•
Meteor-barlang (3 óra + felszíni túra)
•
Béke-barlang (5 óra)
4 helyszínen 5 különbözı felszíni túra •
Jósvafıi faluséta (3 óra)
•
Aggteleki faluséta (3 óra)
•
Ökotúra túra (6 óra)
•
Ökotúra túra (3 óra)
•
Esztamos-hegy (2 óra)
Kerékpártúrák •
Szelce-Szádvár körtúra
•
Galyasági körtúra
•
A Bükki Nemzeti Parkból az Aggteleki Nemzeti Parkba
Kerékpárkölcsönzés •
Szalamandra-ház, Szögliget
32
Állandó programjaik •
Március 18. Víz Világnapja
•
Március 20. Meterológiai Világnap
•
Április 22. Föld Napja
•
Május 8. Madarak és Fák Napja
•
Október 9. İrszolgálati Nyíltnap
•
Szeptember 23. Takarítási Világnap
•
Október 2. Állatok Világnapja
•
Október 4-5. Nemzetközi Madármegfigyelı Napok
Táborok- Erdei Iskolák •
Jósvafıi Kézmőves Tábor
•
ANP Természetismereti tábor
•
Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor
•
ANP Erdei Iskola - Szögliget, Szalamandra-ház
•
Jósva Erdei Iskolai Bázishely - Jósvafı
1./2.2. Információs rendszer, internetes szolgáltatás, oktatás Az edelényi kistérség területén elhelyezkedı 47 település közül 23 település tudhat magáénak önálló honlapot. Közülük csak Edelény és Szendrı honlapján található sport menüpont, ami alatt a sportegyesületek, klubok adatai, sporteseményekrıl írt tájékoztatók, versenyeken elért eredmények találhatók. A sport információkat a helyi és regionális sajtó, rádió és televízió juttatja el a kistérségben élıkhöz. Az edzık és a sportszervezık oktatására a kistérségben nincs lehetıség jelenleg -legközelebb Miskolcon lehet elérni. A képzéseken sportoktató, középfokú edzı és sportszervezı szakirányokon szerezhetnek OKJ-s bizonyítványt a tanfolyamok résztvevıi.
33
1.3. A helyzet összefoglaló elemzése SWOT analízis Erısségek Természeti
környezet
megkíméltsége,
Gyengeségek viszonylagos Nincs társadalmi elismertsége a helyszín, sportéletnek, a sport mint mozgásforma
világörökségi
magas erdısültség mindezen környezet nem turista utakkal egyre jobban behálózott Az
önkéntesek
és
a
sportélet
pioritásként
kezelt
szabadidıs
tevékenység civil A tárgyi és technikai feltételek nem
szervezetek szakmai tudása és tapasztalata megfelelıek
egyrészt
hiányoznak,
mind a programok szervezésében, mind a másrészt karbantartásuk nem megoldott, közösségi sport propagálásában elkötelezett
Vezetıség
így leamortizáltak
a
sportélet
fejlesztése iránt Fejlıdıképes
mőködés is csak bizonytalan pályázati pénzekbıl lehetséges
új
kezdeményezések, Információhiány,
közösségi sportélet iránti nyitottság Szlovák
Fejlesztési saját források teljes hiánya,
magyar
programegyeztetés,
közösségi platform hiánya
határon
átnyúló
kapcsolatok megléte, folyamatos törekvés az elmélyítésükre
Nincsenek
piaci
alapokon
mőködı
sportszolgáltatók a térségben
Lehetıségek
Veszélyek
Jó vízrajzi adottságok, Bódva folyó és a Modern kor életstílusában az aktív mozgás Rakacai Víztározó vízi sportokra alkalmas gazdag életmód szerepét más veszi át (TV, helyszín,
turista
úthálózat
és
kerékpár számítógép, internet, stb.)
úthálózat fejlesztés Új sportágak iránti érdeklıdés magas
A sport hátérbe szorulása az iskolai képzés során
Kistérség egyéb közösségi programjaihoz a A sport
hozzákapcsolható
támogatásokhoz
(falunapok, nehezedése, megteremtése
hagyományırzı napok stb.)
34
a
való
mőködési
hozzájutás feltételek
Meglévı szervezetek közötti kapcsolatok Vállalkozások gyenge versenyképessége rendszeres munkahelyi felnıtt sportolás
erısítése
teljes hiánya Nyitás
a
kistérségen
kívülre
nagyobb
rendezvényekre több ember idecsábítása, kedvet csinálni ezzel a helyieknek is, közös külsı marketing
Lakosság
a
problémákkal
mindennapi
megélhetési
küzd,
anyagi
és
és
a
nincs
fizikális erıforrás a sportra
Kistérség sport honlap indítása elektronikus Egyre
kevesebb
az
edzık
sportszakemberek létszáma, újak képzése
hírlevél kialakítása
nem megoldott Mőhelymunka,
szakmai
segítségnyújtás, Nincs a sportnak intézményi rendszere és
képzések kistérségen belül, és országos mőködésének szervezeti struktúrája, csak lelkes önkéntesek munkájára alapoznak
szakmai konferencia A települések kiemelkedı értékeire épített rendezvénysorozat létrehozása Iskolai tömegsport fejlesztésére adottak a tömegsportok hagyományai
35
2. A sport és szabadidıs jövıkép, stratégia intézkedése 2.1. A kistérségi sport és szabadidıs stratégia célrendszere (táblázat)
1. Hosszú távú cél 2020-ig
A sport-kistérségeknek és a kistérségi sportstratégiának négy hosszú távú célja lehet:
a. az európai és a nemzeti sportstratégiára építve legyen a kistérség a sport és a szabadidı kistérsége, valamint ennek érdekében minden kistérségben szülessen meg a kistérségi sportstratégia és operatív program, amely egységre épüljön és egységes iránymutatásokat tartalmazzon;
b. A kistérségben párhuzamosan fejlıdjön a helyi igényekre épülı a versenysport és a szabadidıs tevékenységet fejlesztı közösségi sportélet, a kistérségi szabadidıs programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések;
c. Jöjjenek létre a sport- és szabadidıs önkormányzati irányító testületek, menedzser szervezetek, s a sport- és szabadidıs tevékenységet koordináló sport- és szabadidıs intézmények
d. A tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze a tudásokat, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását
36
2. Átfogó tíz vertikális cél (tíz beavatkozási terület) 2013-ig
A. (részvétel a
B. (kistérségi
C. (közösségi
D. (egészség-
E. (a sport
regionális,
versenysport
sport- és
megırzés-, és
révén a
nemzeti és
fejlesztése –
szabadidı
fejlesztés, új
kistérségi
globális sport
kistérségi
önfejlesztés –
életminıség
tudástársadalo
világában)
sportnemzet
kistérségi
program)
mban
program)
sportoló
Sportprogramok
A kistérségben
összehangolása
mőködı sport
a szomszédos
és diáksport
kistérségekkel
közösség-
nemzet
A sport és
program)
szabadidıs
fejlesztés)
tevékenység
Közösségi
Szabadidıs
egészségvédı
kohézió
egyesületek,
programok
és regeneráló
erısítése közös
nagyobb
oktatási
palettájának
hatásainak
sport-
volumenő
intézmények
bıvítése
javítása.
programokban
rendezvények
támogatása a
különös
való
rendezése
magasabb
tekintettel a
részvétellel.
céljából.
szintő
korcsoportok-
Sportban
Diáksport
versenyzésben
hoz kötıdıdı
tevékenykedık
rendezvényeken
való részvétel
speciális
tudásszintjének
aktív részvétel.
elısegítése
igények
emelése
Egyesületek
érdekében
figyelembe
képzésekkel,
vételével
továbbképzés-
versenysportba való
sel szakmai
részvételének
konferenciákon
elısegítése
való részvételi lehetıségek biztosítása által.
37
F. (sport- és
G. (sport és
H.
I. (új
J. (új
szabadidı-
szabadidıs
(fenntartható
mentalitás a
szabadidı
gazdaság
oktatási-
fejlıdés és a
sportban, s
kultúra és
fejlesztése)
képzési
sportprogram
mentalitás-
kultúra-
program)
összefőzése)
fejlesztés)
fejlesztés)
ellátottság
Oktatási,
A sport és
A közösségi
Helyi
javítása, a
képzési
szabadidıs
sportok
igényekre,
meglévık
programok
programok
fontosságának
tradíciókra
komfort-
szervezése a
összefőzése,
hangsúlyozása
épülı
fokozatának
sport és
egymásra
az egyén
szabadidıs
javítása, jobb
szabadidıs
építése helyi,
fejlıdése
programok
kihasználtságra
programokban
kistérségi,
érdekében, a
kínálatának
való törekvés
foglalkoztatot-
regionális vagy
tudás és a
bıvítése.
magántıke
tak részére,
akár
tudásközpontú
bevonásával, a
pályázati
nemzetközi
életformák
szolgáltatások
lehetıségek
szinteken.
széleskörő
körének
kihasználása.
Sportszerveze-
elfogadtatása és
bıvítése,
A megfelelıen
tek további
gyakorlása.
gazdasági
kvalifikált
erısítése,
Esély-
alapokra
szakemberek
gazdasági
egyenlıség
helyezése.
elvándorlásának
stabilitásának
megteremtése
megakadá-
elısegítése.
Létesítmény-
lyozása
38
3. Átfogó horizontális célok (egyaránt hatnak mind a tíz vertikális célra) 2013-ig K.
TUDÁS- ÉS GONDOLKODÁS FEJLESZTÉS:
elsı horizontális
Kistérségi sportinformációs rendszer, tudás-innováció,
célcsoport
Európai Uniós, magyarországi, kistérségi sportstratégiák megismertetése Sportszereplık képzése, továbbképzése, konferenciák szervezése, tudásátadás
L.
KISTÉRSÉGI TUDAT FEJLESZTÉSE:
második
A sport kohéziós szerepének kihasználása a kistérségen belül a települések és az
horizontális
ott élık személyes tudatának, kistérségi kollektív tudatának fejlesztése,
célcsoport
kapcsolatainak megteremtése, megismertetése céljából, ezáltal új együttmőködési területek kiépítése.
M.
LOKÁLIS DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE:
harmadik
Sport szervezetek és sporttal, szabadidıs tevékenységgel is foglalkozó
horizontális
szervezetek munkájának összehangolása. Hatékony szervezeti struktúra
célcsoport
kialakítása. Új kistérségi demokrácia program és megvalósítása.
N.
TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS:
negyedik
Új technológiák megértése, megismerése, megismertetése, alkalmazása.
horizontális
Innovációk befogadása. Létesítmény fejlesztés, meglévık versenyképessé tétele,
célcsoport
új létesítmények építése, közösségi terek kialakítása. Sport és szabadidıs tevékenységhez szükséges infrastruktúra megteremtése.
O.
INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS:
ötödik
A kistérségi sportot és szabadidıs tevékenységet szolgáló szervezetek
horizontális
áttekintése, modernizálása. Új szervezetek, intézmények létrehozása, elsısorban
célcsoport
kistérségi szinten mőködı munkacsoport, sportbizottság kialakítása.
Készítette: Varga Csaba, 2007
39
2.2. A táblázat kifejtése, magyarázata 2./1.1. A hosszú távú stratégia 2020-ig Az európai és a nemzeti sportstratégiára építve legyen a kistérség a sport és a szabadidı kistérsége, valamint ennek érdekében minden kistérségben szülessen meg a kistérségi sportstratégia és operatív program, amely egységre épüljön és egységes iránymutatásokat tartalmazzon. •
Ki kell dolgozni a kistérség sport és szabadidıs stratégiáját erre építve az operatív programokat.
•
A kidolgozás, megvalósítás széleskörő társadalmi egyeztetésen alapuljon, egységre épüljön és egységes iránymutatásokat tartalmazzon
A kistérségben párhuzamosan fejlıdjön a helyi igényekre épülı a versenysport és a szabadidıs
tevékenységet
fejlesztı
közösségi
sportélet,
a
kistérségi
szabadidıs
programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések; Versenysport, utánpótlás-nevelés •
Elsırendő feladat a kistérségben eredményes sportágak szinten tartása, és lehetıség szerinti fejlesztése.
•
Cél: olyan sportegyesületek támogatása, melyek az utánpótlásban tevékenykednek, a település szabadidısportját szervezik, illetve mőködésükkel az egészséges életmódot, a természet szeretetét, környezetünk megóvását népszerősítik.
•
Kiemelten fontos a sportszakmai munka, ezen belül az utánpótlás-nevelés segítése, mert ez képezi az eredményesség legfontosabb belsı feltételét, és ebben még számos kiaknázatlan lehetıség rejlik. Fontos feladat továbbá az iskolai sportkörökben folyó minıségi felkészítı munka összehangolása, különös tekintettel az utánpótlás nevelési programokra.
•
A kiválasztott tanulók számára meg kell teremteni a magasabb szintő szakosztályi sportolás, versenyeztetés feltételeit. Ennek érdekében ki kell alakítani és anyagilag támogatni egy utánpótlás bázist, sportiskolai rendszerő intézményt (utánpótlás foglalkoztatás, versenyeztetés biztosítása, edzıtáborok szervezése)
•
Törekedni kell a sportszakemberek, oktatók és edzık folyamatos szakmai továbbképzésére.
40
•
A kiemelkedı eredményt elért sportolók, edzıik és a sportaktívák munkáját rendszeres elismerésben kell részesíteni (kitüntetések, emléklapok, tárgy- és pénzjutalmak). Szabadidısport
•
Meglévı értékeink megırzése és lehetıség szerinti javítása mellett - figyelemmel a szabadidı megváltozott szerkezetére és idıtartamára - azokat a formákat kell elınyben részesíteni, amelyek hatékonyan biztosítják a szabadidı mozgással, sportolással való eltöltését.
•
A sportprogramok szervezésénél fokozattan kell építeni a családokra, mert a gyermekek és szülık együtt eredményesebben motiválhatók.
•
A rendezvények jellegét, helyszínét és idıpontját a lakosság érdeklıdéséhez és igényéhez kell igazítani.
•
A rendezvények helyét és idejét tömegkommunikációs eszközök segítségével rendszeresen ismertetni szükséges. Fokozott propagandamunkával törekedni kell a kistérség
lakosai
szemléletmódjának,
életmódjának,
életvitelének
pozitív
megváltoztatására. •
Törekedni kell a kistérség természeti, földrajzi sajátosságait jobban figyelembe vevı formák (pl.: kerékpáros turizmus, természetjárás, síelés, sífutás, extrém sportok) szélesebb körő elterjesztésére. E területeken is elengedhetetlen a folyamatos munkakapcsolat létesítése az érintett sportegyesületekkel.
Jöjjenek létre a sport- és szabadidıs önkormányzati irányító testületek, menedzser szervezetek, s a sport- és szabadidıs tevékenységet koordináló sport- és szabadidıs intézmények •
Valamennyi sportszakmai kérdésben ki kell kérni a helyi, kistérségi sportszakemberek véleményét.
•
Éves rendszerességgel kell rendezni Sportfórumot, lehetıséget teremtve ezzel a kistérségi társulás, az önkormányzatok és a sportszakma között a felmerülı kérdések és problémák megbeszélésére.
•
Létre kell hozni egy Sport Szakmai Bizottságot, Munkacsoportot, amely folyamatosan kísérje figyelemmel a kistérség sportéletét, valamint a stratégia célkitőzéseinek, az operatív programban megfogalmazott projekteknek a megvalósulását.
41
•
Segíteni kell a különbözı sportszakmai bizottságok, szövetségek adminisztratív és szervezést elıkészítı munkáját.
A tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze a tudásokat, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását •
A sport és szabadidıs stratégia középpontjában a kistérség lakosságának egészségmegırzése - beleértve a sportolók egészségének védelmét is - áll. Ebben a társadalomban a közösség és az egyén kölcsönösen felelısséget éreznek egymás testi és lelki egészsége iránt. A közös felelısség kölcsönös cselekvésben nyilvánul meg, s a cselekvés a szemléletmód formálására irányul. A célok megvalósításában az érintett társadalmi szférák összehangolása mellett kiemelt szerepe van a sportnak. A sport az egészségmegırzés, a lakossági szemléletformálás érdekében stratégiai ágazat.
•
Arra kell törekedni, hogy sportoljanak a társadalom olyan csoportjai is, mint a fiatalok, a nık, az idısek, a mozgássérültek, az etnikai kisebbség tagjai, a munkanélküliek és az alacsony jövedelmőek.
•
A sport különleges szereppel bír az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében, a közösség formálásában.
2./1.2. Átfogó tíz vertikális cél 2013-ig
A. Részvétel a regionális, nemzeti és globális sport világában Kistérségi szinten elsısorban sportkapcsolatok kiépítésére kell törekedni. A rendszeresen és tervszerően felépített sportprogramokat össze kell hangolni, cél a szomszédos
kistérségekkel
közös,
nagyobb
volumenő
rendezvények,
programok
megrendezése. Fontos a regionális és nemzeti programokban való részvétel és nem feledkezhetünk meg a kistérség határmenti jellegébıl adódóan a szomszédos országokkal való sportkapcsolatok kiterjesztésérıl sem. Az idegen közösségekkel való ismerkedést, kapcsolatteremtést már gyermekkorban el kell kezdeni, ennek módja a diáksport rendezvényeken való aktív részvétel. Ösztönözni kell, valamint meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy az egyesületek versenysportba való részvételét elısegítsük.
42
B. Kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program A kistérségben a versenysporttal és az utánpótlás neveléssel elsısorban az egyesületeken belül találkozunk. A kistérségben található egyesületek folyamatos financiális gondokkal küszködnek, szükséges tehát a rendszerszerő támogatásuk. A támogatások körét ki kell terjeszteni a humán erıforrás fejlesztésre is. Cél, hogy a kistérség sportolói olyan szintő felkészítést kapjanak, hogy ne csak kistérségi rendezvényeken, hanem magasabb szintő sportversenyeken - regionális és nemzeti - egyaránt részt vehessenek és eredményesen szerepeljenek.
C. Közösségi sport- és szabadidı önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program A települések és önkormányzataik települési és kistérségi szinten egyaránt mindenki által őzhetı fizikai aktivitásra, sportolásra és hasznos szabadidı eltöltésre ösztönözzék a lakosságot, alakítsák ki az erre való igényt. Fontos szempont, hogy a kistérségi sport minden polgárt érintsen, nemre, korra, társadalmi és gazdasági helyzetükre tekintet nélkül. Különös tekintettel kell foglalkozni az idısebbek, nık, a hátrányos helyzető csoportok sportolási lehetıségeivel, amely fontos elem az esélyegyenlıség megteremtése szempontjából. További célként megfogalmazható a sportági kínálat bıvítése és a rendszeresen sportolók számának növelése a kistérségben
D. Egészség-megırzés-, és fejlesztés, új életminıség program A rendszeres testedzés életkortól függetlenül közvetlen pozitív hatással van az egészségi állapotra és a közérzetre. Hazánkban magas a dohányzásból, egészségtelen táplálkozásból és mozgáshiányból fakadó betegségek aránya. A sportolók körében ugyanakkor kisebb mértékben jelentkeznek a kóros stresszterhelés tünetei, alvászavarok, fejfájás, kevesebb a káros szenvedéllyel élık száma, kisebb a szív- és érrendszeri betegségben, anyagcsere-betegségekben szenvedı betegek aránya. Cél tehát, a népesség egészségi állapotának javítása a sport segítségével, minél szélesebb rétegek mozgósítása, hogy az egészség megırzése érdekében növeljék sportaktivitásukat. Fontos feladat továbbá a már megromlott egészségi állapotúak bevonása rehabilitációs célból. Az oktatási intézményekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozásra, egészséges életmódra nevelésre, a lakosság számára pedig a szőrıvizsgálatok fontosságának megismertetésére, lehetıségeinek megteremtésére.
43
E. A sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösségfejlesztés A sport sem maradhat ki a tudástársadalom és az informatikai társadalom vívmányainak használatából. Az aktívan sportolók számának emelése mellett kiemelkedı fontosságú a minıség ismételt erısödésének tendenciája a sport minden területén. Minıséget a
modern
tudástartalmak
mindennapi
sportgyakorlat
felé
történı
intenzívebb
„visszaforgatása” jelentene. A magyar sport legnagyobb értékét a meglévı humán tıke jelenti. A sport, különösen a csapat sportok nagy jelentıséggel bírnak egy-egy település vagy közösség életében. A közösségek a sport révén megismerhetik egymás személyiségét, életformáját. Sokszor a pályákon kialakult csoportok a hétköznapi életben is egymást segítik
F. Sport- és szabadidı-gazdaságfejlesztése A rendszerváltás óta eltelt idı alatt sportéletünk anyagi feltételei nem javultak kielégítı mértékben. A gondok enyhítésének egyik lehetséges módja a sport és a gazdaság kapcsolatainak fejlesztése, erısítése, a kölcsönös érdekek alapján. A sportszféra sajátosságai miatt fontos, hogy a sportjavakat egyre nagyobb mértékben szolgáltatásként állítsák elı az erre szakosodott szervezetek. A létesítmények gazdasági hasznosítása az elsı lépés. Magán, vállalati célra történı hasznosítás versenyeken kívül, szolgáltatások betelepítése. A bevételek a mőködési kiadások csökkentésére fordíthatóak. A vállalkozókat sportcélú beruházásokra kell ösztönözni annak érdekében, hogy a sportért fizetni hajlandó réteg növekvı igényeit kielégítsük.
G. Sport és szabadidıs oktatási-képzési program Nemcsak a versenysportban, hanem a közösségi sportban is a siker feltétele a magas színvonalú oktatás, képzés, ide értve a felnıttképzést is, ezért a sportképzés átfogó fejlesztése szükséges. Oktatási, képzési programok szervezése a kistérségi sport és szabadidıs programokban
foglalkoztatottak
részére.
Konferenciák,
ismeretterjesztı
elıadások
szervezése a sportaktívák számára a sport innovációk átvételének és bevezetésének céljából. A képzéseket, konferenciák szervezése az alábbi területeken: •
ágazati jogszabályok megismertetése
•
pályázatfigyelési, pályázatírási, lebonyolítási, elszámolási ismeretek átadása,
•
sport marketing
•
egyesületek mőködtetésével kapcsolatos jogszabályok ismertetése
44
•
rendezvényszervezés
A sportoktatás és sportképzés a kistérség területén egyáltalán nem megoldott, az oktatás és a képzés szervezését oktatási bázis létrehozásával lehetne segíteni, ami egy kialakítandó sportirodának része lehetne.
H. Fenntartható fejlıdés és a sportprogram összefőzése A fenntartható fejlıdés elmélete az ökológiai, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságot egyidejő harmóniaként feltételezi. A fenntartható fejlıdés csak a társadalom életébe
aktívan
bekapcsolódó
állampolgárok
együttgondolkodásának
és
közös
tevékenységének eredményeképp jöhet létre. A sport szerepe itt felértékelıdik, különösen a kohéziós szerep, amely felkészít az aktív együttmőködésre, a közös felelısségvállalásra.
I. Új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés A kistérség szociális helyzete az országos átlagtól nagy mértékben rosszabb. A halmozottan hátrányos helyzető lakosság körében felülreprezentált a cigányság aránya. Önkormányzati becslésen alapuló adatok szerint a kistérségben 24 %-os a roma kisebbség aránya. Ezen társadalmilag hátrányos rétegeknek, a roma lakosságnak különösen rossz a szomatikus helyzete. A sportösztöndíjakat a kistérségben célszerő lenne már 10-14 éves kortól hozzáférhetıvé tenni, nem csupán a felsıoktatási korcsoportban. A hatékonyabb testi nevelésüket más óvodás korban célszerő megkezdeni, kisiskolás korban pedig részükre külön foglalkozásokat lehetne bevezetni a sportos és egészséges életmódra nevelés érdekében. Különösen fontos körükben a hasznos szabadidı eltöltésére vonatkozó igény kialakítása. Mindehhez a testi nevelésen kívül mentális fejlesztésük éppen úgy szükségeltetik.
J. Új szabadidı kultúra és kultúra-fejlesztés A szabadidıs tevékenység a személyiség önmegvalósításának fontos színtere. A szervezett programok a szabadidıs tevékenységek alapvetı funkcióit kell, hogy megvalósítsák: - a rekreáció, a pihenés, - a kikapcsolódás, a szórakozás. - a személyiség építése, kibontakoztatása. A jól szervezett szabadidıs programokkal segítjük: •
az erkölcsi értékek tudatosítását, 45
•
a mővelt magatartási szokások megalapozását,
•
a közösségi tudat erısítését,
•
a másság elfogadását, (a különbözı nemő, adottságú, képességő, szemlélető és értékrendő lakosok körében),
•
a szocializációs folyamatok eredményesebb kezelését,
•
a prevenciós esély kihasználását,
•
a kompenzálási lehetıségek kiszélesítését.
2./1.3. Átfogó horizontális célok 2013-ig
Tudás és gondolkodás fejlesztés A sport és szabadidıs tevékenység bıvítése, fejlesztése elképzelhetetlen az új tudások, új ismeretek, innovációk megismerése és átadása nélkül. Arra kell törekedni, hogy a sport és szabadidıs tevékenységek tekintetében is csak a minıségi munkaerı kapjon teret, aminek megvalósítását képzésekkel, átképzésekkel szükséges megteremtenünk. Információs rendszer fejlesztése
Kistérségi tudat fejlesztése Harmonikus társadalom nem képzelhetı el az egyén képességeinek és készségeinek fejlıdése, fejlesztése mellett a meggyengült közösségi kapcsolatok erısítése nélkül. A sport a legalkalmasabb eszköz a közösségi kohézió erısítésére, kialakult gyakorlata, technikái, metodikája van. A sport a hétköznapok rendszeres erıfeszítést igénylı tevékenysége, és a versenyek ünnepi lényege, közösségi kohéziót erısítı hatását a jövıben kutatni, dokumentálni és tudatosan fejleszteni kell.
Lokális demokrácia fejlesztése Sport szervezetek és sporttal, szabadidıs tevékenységgel is foglalkozó szervezetek munkájának összehangolása. Hatékony szervezeti struktúra kialakítása. Új kistérségi demokrácia program és megvalósítása. Helyi szintő támogatási rendszerek átgondolása, új támogatási rendszerek kidolgozása egységes szempontrendszer alapján. Civil szervezetek bevonása a sportszervezésbe, sporttal kapcsolatos döntések elıkészítésébe.
46
Technológiai fejlesztés A sport és szabadidıs tevékenységek területén a technológiai változások megismerése, alkalmazása alapvetı követelmény a továbbfejlıdés érdekében. A kistérségben a létesítmény ellátottság nem megfelelı, szükséges új létesítmények építése, de a meglévı létesítmények technológiai fejlesztése elengedhetetlen mind a biztonságos sport megvalósítása, mind a gazdaságos üzemeltetés céljából. A technológiai változások nem kimondottan csak az infrastrukturális változásokra értendık, legalább ilyen fontos pl az edzés technológiák fejlesztése is.
Intézményfejlesztés Az intézményfejlesztés területén olyan munkacsoport/ sportbizottság felállítása szükséges a kistérségben, amely a sportszervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolatot, a különbözı sport és szabadidıs szervezetek közötti kapcsolatot segíti. Összefogja és koordinálja a különbözı sporteseményeket, pályázati források elıteremtését segíti. A munkacsoport/sportbizottság feladatának végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges egy kistérségi sport információs adatbázis létrehozása. Ehhez az adatbázishoz a kistérség minden sport és szabadidıs szervezete hozzáférhetne. A rendszer segíthetné a sport és szabadidıs szervezetek és az önkormányzatok munkáját.
47
3. A sport és szabadidıs stratégia konkrét projektjei 3.1. Kiemelt projektek
Kiemelt kistérségi sport- és szabadidıs feladatok (2008-2010/2012) 1.
Diáksport körének szélesítése különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzető diákokra
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Szabadidıs sportprogramok, rekreációs tevékenységek lehetıségének bıvítése
Humán infrastruktúra fejlesztés és információáramlás megoldása
Sport infrastruktúra feltételek javítása, létesítmény ellátottság javítása
Kistérségi sportirányítási rendszer kiépítése
Egyesületi sporton belüli sportágak bıvítése
Természet kínálta lehetıségek kihasználása
A megkezdett kistérségi szabadidıs -, táborozási -, szenior -, diáksport -, programok továbbfejlesztése, bıvítése.
Varga Csaba, 2007
48
3.2. A teljes projekttáblázat A. Részvétel a regionális, nemzeti és globális sport világában
A. 1.
A. 2.
A. 3.
A.4.
A. 5.
A sport és
A kistérségek
A hálózati
Sport-
Országos
szabadidıs
együttmőködésének logika és
kistérségek
kistérségi
kistérség
erısítése minden
horizontális
(sportvárosok
stratégia- és
lokális és
régióban
együttmőködés és
projekttár
globális
alkalmazása a
sportfalvak)
létrehozása
tengelykapcsoló Közös programok
kistérségi
díj alapítása
sportban
és cím
Kistérségi
odaítélése
adatbázis
szint
kidolgozása, régiós szintő programokban
A kistérségi
való részvétel,
Kistérségen
programkínálat
programok
belüli és
kidolgozása,
összekapcsolása. A
kistérségek
sport címek,
sport és
összehangolása
régión belül
közötti szakmai
díjak és
sporttal is
más
fellelhetı
kapcsolatok
feltételeik
foglalkozó
kistérségekkel,
lehetıségek
megteremtése.
kidolgozása,
szervezetek
határon átnyúló
kiaknázása, igénybe
Régiós
mely
adatait,
programok
vétele
rendszerbe való
példaként
szakemberek
kapcsolódás
szolgálhatnak
névsorát,
szervezése
létrehozása. Kistérségi
Tartalmazza a
a kistérségben elérhetıségét,
49
élıknek
sport és
ezáltal
szabadidıs
ösztönzıleg
programokat,
hatnak.
lehetıségeket.
B. Kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program
B. 3.
B. 4.
B. 5.
B. 1.
B. 2.
Egy kiemelt
Egy UP Mőhely
Kistérségi sport Sport-kistérségi Egy sportoló
versenysport –
– egy kistérség
és szabadidıs
modellkísérletek „Arc” – egy ıt
egy kistérség
koncepció - A
központok
indítása projekt támogató
koncepció -
versenysportot
építése projekt
versenysportos
támogató
arculat
kistérségi
felépítése
kistérség - Út a A kistérség
londoni
Többfunkciós
sajátos
olimpiáig
utánpótlás
szabadidıköz-
helyzetébıl
projekt
Világbajnoko-
nevelés
pont építése,
adódóan az
kat a kistérségi
projektje
uszoda építése.
iskolákban a
Sportrendez-
kisebbség részére vények, tábori
versenysportból A kistérségben az
sporttagozat
programok
utánpótlás
létrehozása
között
A kistérségi
neveléssel
hozzájárulva
szerepeljen az
verseny-sport
elsısorban az
egészségi
élsportolókkal
fejlesztése olyan egyesületeknél
állapotuk jobb
való
mértékben, hogy találkozunk.
megırzéséhez,
ismerkedés,
kerüljenek ki
Egyesületek
közösségi
találkozás,
olyan
erısítése közös
szemléletük
élsportolói
kialakításához.
életpályák
program
versenyzık, akik utánpótlás rangosabb
nevelési
versenyeken
programok
helyezettek
kidolgozása
bemutatása
lehetnek
50
C. Közösségi sport- és szabadidı önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program
C. 1.
C. 2.
C. 3.
Kistérségi
Kistérségi
Kistérségi családi Kistérségi
Közösségi futó-
közösségi
közösségi
sport és
gyermeksport és
C. 4.
komplex
C. 5.
(hálózati jellegő) sportolimpia
szabadidı (civil- táboroztatási
más pályaépítési
sport-reneszánsz projekt
háló) projekt
program
projekt
Családi
A szünidı
Intézmények
Kistérségen belül fellelhetı
sportnapok
hasznos
létesítményeinek
elıforduló sport
(labdarúgás,
településenként,
kihasználása
közösségi szintő
és szabadidıs
motocross,
majd összefőzve
céljából sport és
jobb kihasználása,
programok
asztalitenisz,
kistérségi
szabadidıs
ennek érdekében
összefőzése,
marathoni futás) szintővé.
táborok
létesítmény
projekt A kistérségben
egymásra építése, sportok között
Óvodai és iskolai szervezése. Új
fejlesztés.
a programkínálat sportolimpiai
sport és
sportágak
Új pályák építése
kibıvítése a
szabadidıs
megismertetése,
kistérségen belül megrendezése,
programok
szabadidı
egykor
kistérségi szintővé hasznos eltöltési
versenyek
minél több
elıforduló, de ma település már feledésbe
emelése
bevonásával.
igényének kialakítása
merülı programokkal
51
D. Egészségmegırzés-, és fejlesztés, új életminıség program
D. 1.
D. 2.
D. 3.
D. 4.
D. 5.
Egészségmegır
Hagyományos
Iskolai sport-
Fogyatékkal
Nİ az esély
zı és fejlesztı
sport és
foglalkozások
élık területi
program a
kistérségi
szabadidıs
megújítása
alapú
sportoló nık,
sporthálózatok
kultúrák
projekt
szabadidısport
sportoló
projekt
visszaállítása
jának,
édesanyák
A testnevelésen
sportolási
számának
belül kapjon
lehetıségeinek
gyarapításáért
projekt Nem csak sport rendezvényeken
Hagyomány-
nagyobb
bıvítése
, hanem egyéb
okon alapuló
hangsúlyt a testi
projekt
rendezvényeken
versenyek
nevelés.
is kapjanak
megrendezése,
Nagyobb
A kistérségben
lehetıségek
helyet
egyéb
hangsúlyt
mőködı sport-
kibıvítése nıi
egészségügyi
hagyományırzı
fektetni a tanórán egyesületek
sportágak
szőrések, ezek
programokkal
kívüli
tekintetében.
fontosságának
való
sportfoglalkozás segítése, más
Ezek
megismertetése,
összekapcsolása
okra, szabadidıs sportegyesülete
népszerősítése,
a sportrendez-
.
tevékenységekre. kkel való
támogatása.
szabadidıs
támogatása,
vények
kapcsolatrendsz
összekapcsolása
erük fejlesztése.
kábítószer elles
Versenyek
prevenciós
rendezése,
programokkal
52
A sport és
E. Sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösség-fejlesztés
E. 1.
E. 2.
E. 3.
E. 4.
E. 5.
Sport-
Kistérségi
A kistérségi
A
Szellemi
kistérségek
internetes
sport
tudástársada-
sportok,
fejlesztése a
sportportálok
szakemberek
lom korszak
terjesztése és
tudástársadalo
projekt
bekapcsolása a
követelményei
támogatása
globális
szerint
projekt
Kistérségi
sporttudomány
sportképzés
Sport és
sportportál
ba
projekt
egészséges
létrehozása min.
életmódra
alábbi
Konferenciák,
Sportszakember
szélesebb körő
nevelés
tartalommal:
képzések
ek képzése,
elterjesztése
szorosabb
sport és
szervezése,
továbbképzése,
Sakk szakosztá-
összekapcsolása
szabadidıs vagy
konferenciákon,
Sport és
lyok nemzeti és
, tudásfejlesztés,
azzal is
képzéseken való
szabadidıs
nemzetközi
ismeretterjesz-
foglalkozó
részvétel
programok
versenyeken
tés. Szabadidı
egyesületek,
elısegítése.
kapcsán
való részvételét
hasznos
civil szervezetek Humánerıforrás
informatikai
elısegíteni.
eltöltésének
adattára,
ismeretek
Oktatási
tudatosítása,
sportszakembe-
bıvítése (gyerek intézményekben
igényének
rek elérhetısége,
táborok,
, nyugdíjas
kialakítása.
rendezvények,
komplex
szervezetekben
programok
programok
szellemi
adattára
kapcsán)
vetélkedık
mban projekt
Szellemi sportok
fejlesztés
népszerősítése
53
F. Sport- és szabadidı-gazdaság fejlesztése
F. 1.
F. 2.
F. 3.
F. 4.
F. 5.
Munkahelyi és
Kistérségi
Közösségi sportok
A sport és a
Új projekt-
szabadidıs
szabadidıs
eszköz ellátásának
turizmus
generálási és
sportolás az
gazdaság-
javítása
összekapcsolása pályázati
egyik új
központok
a
(tudás)gazdasági létrehozása
Létesítmények
ágazat
eszközellátottságának program
projekt
kultúra a
kistérségekben sportfejlesztések érdekében
javítása, pályázati Az egészség
Aggteleki
lehetıségek jobb
A meglévı
Az
megırzés közös Nemzeti Parkon kihasználása,
turisztikai
együttgondolko-
érdek
lehetıségek
dás fejlesztése,
munkáltatónak és szolgáltatások
kibıvítése,
projektötletek
munkavállalóknak bıvítése,
szálláshelyekhez győjtése,
egyaránt,
tartozó
összehangolása
amelynek fontos bázis
programok
más ágazatok
eszköze a
körének
projektjeivel,
szélesítése
kistérségi
belül
Rakacai tavi vízi
létrehozása
rekreációs sporttevékenység.
szemlélet kialakítása
54
G. Sport és szabadidıs oktatási-képzési program
G. 1.
G. 2.
G. 3.
G. 4.
G. 5.
Kistérségi
Sportedzık
Az önkéntes
Új tananyag-
Új didaktika, új
sportakadémiák rendszeres tovább- sport, a civil
fejlesztés a
módszertan, új
megszervezése
sport, a családi
sportban és a
pedagógia a
sport
szabadidıs
sportban
szervezıinek
képzésben
program
Sport és
A képzés és
szabadidıs
oktatás
képzésekhez
vívmányainak
képzése a
és mőködtetése versenysport erısítése, és a Sport
legjobb gyakorlatok folyamatos
menedzserek
elterjesztése
képzése,
érdekében
továbbképzése.
képzései
Konferenciák,
Kistérségi
Edzık, sportvezetık képzések,
sportakadémiák
képzése,
tapasztalatcserére távoktatási
sport képzések
szervezése
továbbképzése,
alapozott
tananyag
területén.
(labdarúgás)
sportszakembereknek programok
készítése,
Oktatástechnika
továbbképzések,
szervezése a
informatika
színvonalának
konferenciák
kistérségben sport szélesebb
szervezése
és szabadidıs
körben való
tevékenységben
elterjesztése.
résztvevı aktivisták számára
55
írásos, digitális, beillesztése a
emelése.
H. Fenntartható fejlıdés és a sportprogram összefőzése
H. 1.
H. 2.
H. 3.
H. 4.
A fenntartható
A sport a
Sport és
A kistérségi sport A zöld sportok
fejlıdési
természeti-
szabadidıs
és szabadidıs
dimenziói a
környezeti
jövıvízió projekt fejlesztések
sportfejlesztése értékek kben
megvédéséért
fenntarthatók Hosszú távú
A kistérségi sport megvalósítása,
prioritása és a fenntarthatóság garantálása
legyenek
fejlesztések Kultúrára,
H. 5.
A természeti A programokat,
környezet
hagyományokra és szabadidıs
megvalósításuk
infrastrukturális
adottságainak, az
épülı sport és
projektek a
utáni
fejlesztéseket a
Aggteleki
szabadidıs
természeti értékek továbbfejlesztése: fenntarthatóság
Nemzeti Park adta
rendezvények, a megırzésével
létesítményfejlesz figyelembevételév lehetıségek
sport által
kerüljenek
tés,
el kell tervezni, és kihasználása zöld
környezeti
megvalósításra,
komplex
megvalósítani.
sportok
nevelés
sport és
programok,
Üzleti tervek,
tekintetében.
megvalósítása,
környezeti
életmód
fenntarthatósági
Túraútvonalak,
pályázati
nevelés
programok
tanulmányok
kerékpárutak
lehetıségek
összekapcsolása
készítése
kiépítése.
kiaknázása
rendezvények
Létesítmények
keretében.
fenntartható üzemeltetése
56
I. Új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés
I. 1.
I. 2.
I. 3.
I. 4.
I. 5.
Mentalitás
A sport
Mentális
„Sporttal a drog ellen program”
Mentális tréning
fejlesztés kiemelt segítségével
fejlesztı
szerepe a sport és közösségi
gyakorlatok
sportoló
védıernyı
sportolóknak,
kistérségi
kiterítése
szabadidıs
projektekben
sportban Pozitív
HHH lakosság
részevıknek
szerepminták
bevonása sport és felmutatása,
A fiatalok hasznos szabadidı
sportkistérségekben
kitöltésének elısegítése sportprogramokkal, akár éjszakai
Mentális
központok a
programokkal (pl:
Mentális tréningközpont létrehozási lehetıségének
szabadidıs
konfliktuskezelési fejlesztés a sport
programokba,
képességek
révén, az elért
szerepvállalásuk
fejlesztése,
sikerek
Intézmények
erısítése, a sport
különös
önbizalom
adottságainak
hatásainak
tekintettel a
növelı hatásával,
felmérése.
kihasználása
kistérségre
kitartásnövelés,
(kötelességtudat
jellemzı, HHH-
csapatmunka
fejlesztése,
ek és a roma
erısítése,
kitartásra nevelés) lakosság
közösségi
tudatformálás
felelısség tudat
tekintetében
fejlesztése
57
asztalitenisz, csocsó, darts) is.
kidolgozása a kistérségben.
J. Új szabadidı kultúra és kultúra-fejlesztés
J. 1.
J. 2.
J. 3.
J. 4.
Sportfejlesztéssel
A jövı élet-
Sportkultúra (és Gyalogolj a
J. 5. Magyar
kultúrafejlesztésért minıségéért -
életminıség
természetbe és kistérségi
program
sportközpontú
kultúra)
a jövı
kidolgozása
életmód
internetes rádió természetébe
program
programok
és televízió
kidolgozása és
Sport és kulturális
projekt
csatornák
rendezvények
Életmód
összekapcsolása.
programok,
létrehozása
PROGRESS
elterjesztése Természetjáró szakosztályok
Esélyegyenlıséget
támogatása,
javító programok
Kistérség Szakmai reform
A
és sportnap
táplálkozást
digitális/internetes programjaik
beiktatása,
továbbfejlesztése.
népszerősítı
rádió és televízió szélesítése
társadalmi
programok
csatornák
céljából.
befogadás
szervezése sport lehetıségeinek
Tanösvények,
ösztönzése.
vagy szabadidıs kihasználása,
erdei iskolák
A folyamatos,
rendezvényekkel kistérségi sport és fejlesztése,
élethosszig tartó
egybekötve
sportolás
szabadidıs rendezvények minél szélesebb körben való terjesztése, propagálása
58
létrehozása
népszerősítése
K. Tudás - és gondolkodás fejlesztés
K. 1.
K. 2.
K. 3.
K. 4.
K. 5.
A 21. századi új A sporttudomány Az új
A sport-
A sport
paradigmák (az mindenkori új
gondolkodás
innováció
indikátorok
új gondolkodás) eredményeinek
jegyében
meghonosítása a rendszerének
elterjesztése a
megismertetése és szakmai hálók
kistérségekben
kidolgozása és
sport
alkalmazása
program
széleskörő
szervezése
és sportoló kistérségekben
Képzések,
elterjesztése Kistérségi
A szakemberek, a Az oktatási
rendezvényeken,
meglévı szakmai intézmények,
Kistérségi szinten
konferenciákon,
csoportok
szükséges egy
sport és
továbbképzések, kistérségi
magasabb szintre szabadidıs
egységes
konferenciák
információs
emelése azáltal,
egyesületek
indikátor rendszer
tekintetében az
rendszeren
hogy
legyenek fogadó kidolgozása.
innovációk
keresztül az új
tömörüljenek egy készek a sport
megismertetése, tudományos
magasabb szintő innovációk
ezáltal beépítése eredmények
kistérségi
befogadására. Az
a kistérségi sport megismertetése,
szervezetbe
innovációs
és szabadidıs
ismertetése
tevékenységek
programokba
nagyobb támogatást kell, hogy kapjanak.
59
L. Kistérségi tudat fejlesztése
L. 1.
L. 2.
Sporttudatos
L. 4.
L. 5.
Sportfejlesztéssel Kistérségi
A hétköznapi élet
Kommunikációs
kistérségi
a
biztonságának,
kampány a
program
tudatfejlesztésért kistérségi
biztonságtudatának sport
nélkül nincs
projekt
erısítése program hagyományos és
kistérségi fejlıdés
L. 3.
sportnapok a
kohézió erısítéséért
Sportlétesítmények
új funkcióinak A sport hatásainak
elfogadtatása érdekében
infrastruktúra
Kistérségi
kihasználása a
A
fejlesztése,
sportnapok
közösségi tudat
sportközpontú
kistérségi szintő
szervezése, a már fejlesztésében
szabadidıs
elérhetısége sport hagyományırzı (önmérséklet -,
kommunikációs
életforma
és szabadidıs
kistérségi
kudarctőrı
eszközök széles
fejlesztése,
programok által
szakmai és
képesség-, siker
körének
kiterjesztése,
magasabb
sportnap
egészséges
kihasználása a
ezáltal a
színvonalú
továbbfejlesztése, kezelésének
kistérségi
komplex
kiterjesztése a
A
sportos,
fejlesztés Magasabb egészséges
kollektív tudat rendezvények
közszférán kívül színvonalú
életmód,
fejlesztése.
szervezése
egyéb ágazatokra rendezvények az
szabadidı kultúra
Kezdı lépés a
kistérségi szinten is
agresszivitás ellen
elfogadtatása,
kistérségi sport
népszerősítése,
és szabadidıs
érdekében.
stratégia elkészítése és annak megvalósítása
60
M. Lokális demokrácia fejlesztése
M. 1.
M. 2.
Részvételi
A regionális
M. 3. Az intelligens,
M. 4.
M. 5.
Sport civilháló
Az elektronikus
sportdemokrácia sport-agóra
részvétel alapú program és
sportirányítás és
elvei és módszerei program mint
sportrégiós és
regisztrációs
döntési rendszer
program
kistérségi
kártya minden
elterjesztése
szakmai
központ a sport- modell Részvételi
kistérségben Kistérségi sport,
kistérségekért
demokrácia
Intelligens sport Regisztrációs és szabadidıs portál
elveinek és
Partnerségi
kistérségi
teljesítményt
kialakítása,
módszereinek
szerepvállalás a
modell
mérı személyes
mőködtetése.
érvényesítése sport regionális
kidolgozás
sportkártya
Digitális
és szabadidıs
lehetıségének
bevezetése,
eszközök
tevékenységek
vizsgálata,
elterjesztése a
széleskörő
terén,
tapasztalatok
kistérségen belül használata ,
döntéshozatal
győjtése, régiós nem csak a sport, alkalmazása
terén.
modellprogram- hanem szabadidıs
intézményekkel
hoz való
tevékenységek
csatlakozás
körén belül is.
61
N. Technológia fejlesztés
N. 1.
N. 2.
N. 3.
N. 4.
N. 5.
A folyamatos
A kistérségi
Az új
Kistérségi
Szabadidıs
technológiai
informatikai
edzéstechnikák, technológiai
forradalmak
közmőfejlesztése az új
protokollok
eredményeinek k projektjei
edzéstervek, az kidolgozása
beépítése a
új felkészítési
mentalitásfejlesztı technikák elterjesztése
sportba, a
Informatikai
technológiák
Új módszerek
A személyes
sportolók
infrastruktúra
ismertté tétele
kidolgozása,
mentalitások
felkészítése, a
fejlesztése
átvétele
fejlesztése
sportversenyek intézményekben,
Edzéstechnikák, szakterületenként, képzéseken,
intézmények
edzéstervek
sport és
továbbképzéseken,
közötti
kölcsönös
szabadidıs
mentalitást
Technikai és
kommunikációs
megismertetése, egyesületeknek
sport
rendszerek
átadása átvétele, segítségnyújtás a technológiák
technológiai
kiépítése. Minden
ennek
szükséges
megismertetése
vívmányok
településen
elısegítése
technológiai
központilag
megismerése,
legalább egy
képen
protokollok
szervezett
bevezetése,
helyen elérhetıek
találkozók,
kidolgozásában
tanfolyamok
alkalmazása a
legyenek info-
szakmai
sport és
kommunikációs
értekezletek
szabadidıs
eszközök
szervezése,
szervezésébe
tevékenységek
tapasztalatcsere
terén.
lehetıségének elısegítése
62
fejlesztı
keretében
O. Intézményfejlesztés
O. 1.
O. 2.
O. 3.
O. 4.
O. 5.
Kistérségi sport A többcélú
Kistérségi
Kistérségi
Új finanszírozási
és szabadidıs
kistérségi
versenysport és
rendszerelvő.
formák,
koordinációs
társulások
közösségi sport
célirányos sport, módszerek,
testületek
mellett állandó
bizottságok
szabadidıs
technikák
létrehozása
sport és
mőködtetése
intézmények
megismertetése
szabadidıs
bıvítése,
Kistérségi sport és bizottságok
Önkéntes
szabadidıs
bizottságok
megszervezése
koordinációs
létrehozása
fejlesztése
Saját finanszírozási
A kistérségi
modell
testületek
Kistérségi szinten különbözı
központok
kidolgozása
létrehozása .
sportbizottság/
sportterületen
sportközponti
kistérségen belül
Tagjai kistérségi munkacsoport
informáló,
szerepének
egységes elvek
vezetık,
megalakítása,
koordináló
erısítése,
alkalmazásával.
sportreferensek,
feladatainak
szereppel, melyek települési
Országos sport-
egyesületi
kidolgozása,
a kistérségi
sportintézmények finanszírozási
képviselık,
konkretizálása
sportbizottság
kistérségi szintővé rendszer
munkájának
emelése bizonyos megismerése.
hatékonyságát
területeken
sportszakemberek
segítik elı.
63
3.3. A fontosabb projektek részletes bemutatása, indoklása 3./3.1. A. Részvétel a regionális, nemzeti és globális sport világában A kistérségek közötti koordinációra, együttmőködésre alapozva ki kell dolgozni a kistérségi programkínálatot. A programokat összhangba kell hozni más kistérségek programjával, régiós vagy országos programokkal. A kistérség határmenti jellegénél fogva hangsúlyt kell fektetni a határokon átnyúló programok szervezésére. Települések és kistérségek közötti szakmai kapcsolatfelvétel, együttmőködés, programok egyeztetése, szervezése, közös megvalósítás. Azoknak a sportágaknak a fejlesztése, támogatása ahol magasabb szinten kerülhetnek ki sportolók regionális, vagy akár nemzetközi szinten
3./3.2. B. Kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program Cél elsısorban az élsportban már hagyományosan elért eredményességi szint fenntartása, valamint a nemzetközileg is népszerő sportágakban (például a labdajátékok), az eredményesség javítása. A fenntartható sikerek elérése és a versenysport utánpótlás bázisának biztosítása érdekében szükséges az igazolt sportolók számának növelése és az utánpótlásnevelés egységes rendszerének mőködtetése. Mindennek alapvetı feltétele, a létesítmény- és az eszközellátottság javítása, a meglévı létesítmények korszerősítése, fejlesztése, versenyképessé tétele. 3./3.3. C. Közösségi sport- és szabadidı önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program A kistérségben a versenysport és az utánpótlás nevelés elsısorban az egyesületeken belül valósul meg, ezért szükséges az egyesületek kiemelt támogatása. Ezek fejlesztésének legfontosabb két eleme a létesítmény fejlesztés és a megfelelı eszközellátottság biztosítása. Mindezek érdekében fontos a pályázati források hatékonyabb kihasználása, ennek érdekében szükséges különbözı sportági fejlesztési programok kidolgozása.
3./3.4. D. Egészségmegırzés-, és fejlesztés, új életminıség program Egészségmegırzı,
egészségfejlesztı,
életmód,
életreform
programok
elindítása,
népszerősítése a lakosság széles körében. A természet adta lehetıségek kihasználására fontos hangsúlyt fektetni, zöldsportok, szabadban végezhetı programkínálatok növelése, bakancsos-,
64
vízi-, természetjáró-, barlang-, kerékpár túrák szervezése, ezek infrastruktúrájának kialakítása, meglévı infrastruktúrák fejlesztése. A kistérségben elterjedt falusi turizmus hálózat kialakítása, ehhez kapcsolódó attrakciók bıvítése sport és szabadidıs programokkal. Fogyatékosok sportegyesületének támogatása, tagjainak sporteseményekbe bevonása, esélyegyenlıség megteremtése.
3./3.5. E. Sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösség-fejlesztés A kistérségben sajnos még most sem megfelelı az internet hozzáférés, a kommunikációs eszközök hiánya még ettıl is nagyobb gondot okoz, ami különösen igaz a sportegyesületek tekintetében. Törekedni kell arra, hogy a sportszervezetek mindegyike rendelkezzen internet hozzáféréssel, info-kommunikációs parkkal, aminek érdekében hatékonyabban kell kihasználni a pályázati forrásokat. A kistérségben élı és dolgozó sportszakemberek nem elégedhetnek meg jelenlegi tudásukkal, folyamatos
képzésekkel,
konferenciákon
való
részvétellel
kell
biztosítani,
hogy
megismerkedhessenek a sport tudomány legújabb vívmányaival, munkájukba beleillesszék azokat. Fontos az informatikai ismeretek bıvítése az iskolás korosztály számára is, nekik komplex táborozási programokat kell szervezni, ahol a sporttevékenységek, hasznos szabadidı eltöltésre való felkészítés mellett informatikai ismereteket is szerezhetnek.
3./3.6. F. Sport- és szabadidı-gazdaság fejlesztése A munkahelyi sportolás szélesebb körben való elterjesztése, kihasználva a sport egészségmegırzı valamint közösségfejlesztı szerepét. Fel kell ismertetni munkáltatókkal, munkavállalókkal, hogy az egészségmegırzés közös érdek. Vállalatok, intézmények dolgozóinak sportnapok szervezése nem csak települési szinten. Turizmus és sport összekapcsolása, turizmus infrastruktúrájának fejlesztése a kistérségben, a falusi turizmushoz tartozó szálláshelyeken a programkínálat bıvítése. A falusi turizmusban résztvevık hálózatba tömörítése, érdekképviselet, támogatások kihasználásának növelése. Új komplex szabadidıs központok építése, a meglévı létesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, hatékonyabb kihasználása, bérbe adása szabadidıs sporttevékenységek végzése céljából, a létesítményekben szolgáltatás bıvítések.
65
3./3.7. G. Sport és szabadidıs oktatási-képzési program A sport szakemberek képzését, oktatását, továbbképzését meg kell szervezni a kistérségben. Az innovációk átvételére szakmai konferenciákat szükséges szervezni, egyúttal növelni kell a szülık szerepét a különbözı sport szervezési feladatok terén. A környezı kistérség sport szakembereivel rendszeres tapasztalatcserét kell folytatni új technológiák, módszerek megismerése, átvétele céljából. Élsportolók meghívása, sportolói pályák bemutatása, személyes találkozások ösztönzése. Információs szinten: oktatási anyagok hozzáférhetısége, egységes rendszerbe foglalása (kistérségi sport portál)
3./3.8. H. Fenntartható fejlıdés és a sportprogram összefőzése A sporthoz szervesen hozzátartozik az egyén és a közösség egészsége mellett a természetvédelem és környezetvédelem kötelezettsége is. A fenntarthatóság gondolatköre teljesen rokon, szinergiában van a sport alapgondolataival, hiszen a sportoló legtöbbször rendszeresen
a
természetben,
vagy
speciálisan
kialakított
védelemre
szoruló
sportkörnyezetben végzi tevékenységét. Kistérségünknek kedvezı természeti adottságai vannak, az érintetlen természeti környezet, az Aggteleki Nemzeti Park elhelyezkedése, ami számtalan lehetıséget kínál a szabadidı hasznos eltöltésére. A kerékpárutak, turistaútvonalak építése, fejlesztése hozzájárul a falusi és öko turizmus fejlesztéséhez, javítva a szabadidıs lehetıségek tárházát.
3./3.9. I. Új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés Az edelényi kistérségben az országos átlaghoz képest magasabb a halmozottan hátrányos helyzető lakosság, valamit a roma lakosság aránya. Fontosnak tartjuk ezeknek a rétegeknek a bevonását különbözı sportprogramokba, ahol még nagyobb jelentıséget kell hogy kapjon az egészséges életmódra való nevelés. Körükben különösen fontos a szabadidı hasznos eltöltésének megismertetése, az erre való igény kialakítása. Szabadidıs programok szervezése, pozitív szerepminták felmutatása, konfliktuskezelési képességek fejlesztése, a sport által kitartásnövelés, csapatszellem erısítése, kötelességtudat fejlesztése. A szabadidı hasznos kitöltésének megszervezése fıleg a fiatalok körében, része a kistérség drogprevenciós programjának.
66
3./3.10. J. Új szabadidı kultúra és kultúra-fejlesztés A szabadidıs tevékenység a személyiség önmegvalósításának fontos színtere. Alapvetı funkciói a rekreáció, a pihenés; a kikapcsolódás, a szórakozás; a személyiség építése, kibontakoztatása. Ennek érdekében a kistérségben bıvíteni kell a meglévı rendezvények, programok körét, olyan programokat kell szervezni, amiben összekapcsolódik a sport, a kultúra, az egészséges életmódra nevelés. Törekedni kell a komplexitásra. Sportegyesületek sportköreinek bıvítését is szükséges támogatni, különös tekintettel a nıi sportágak tekintetésben, törekedni kell a kínálatnövekedésre.
3./3.11. K. Tudás és gondolkodás-fejlesztés Minden eszközt ki kell használni a sport értékeinek a megismertetésére. Az eredményes sport propagálása, példaképek, élsportolók népszerősítése, elérhetısége folyamatos kell legyen. Rendezvénykínálattal segíteni kell, hogy a sportolási szokások kialakuljanak
(sportolási
forma,
rendszeresség),
belsı
igénnyé
váljon
a
sport.
Sportrendezvényeken, hírportálokon ismertetni kell a sport egészségre gyakorolt hatását. Fel kell hívni a figyelmet segédeszközök és táplálék kiegészítık szerepére a sportban. Modell kísérletekben való aktív részvételt kell szorgalmazni.
3./3.12. L. Kistérségi tudat fejlesztése A sportközpontú szabadidıs életforma fejlesztése, kiterjesztése, magas szintő kistérségi komplex sportprogramok szervezése, ezáltal a kistérségi kollektív tudat fejlesztése. Sportlétesítmények építése, a meglévık infrastruktúrájának fejlesztése, eszközellátottság javítása, sportlétesítmények kistérségi szintő elérhetıségének megteremtése. A kistérségben magas a roma lakosság aránya, a rendezvényekbe magasabb számmal kell bevonni ıket, ezáltal ki kell használni a sport közösségre gyakorolt hatásait.
3./3.13. M. Lokális demokrácia fejlesztése A sportstratégia kidolgozása, megvalósítása széleskörő társadalmi egyeztetésen alapuljon. Nagy hangsúlyt kell fektetni a partnerségre a regionális térségben, a kölcsönös kapcsolattartásra, egymás értékeinek elismerésére. Sportközigazgatás korszerősítésben való részvétel, kísérleti kistérség szerepének felvállalása az útkeresés és a jobbítás érdekében. Egészséges életmód regisztráció vezetése, éves értékelése egyénileg és térségi szinten, a feltételeinek megteremtése. Kistérségi honlapon a sporttal kapcsolatos fórum beindítása. 67
3./3.14. N. Technológia fejlesztés Sajnos a kistérség sport és szabadidıs egyesületei kevesen rendelkeznek info-kommunikációs eszközökkel. Eszközellátottságukat növelni kell pályázati források igénybevételével. A sikeres sportágak esetében az edzésterveket, módszereket célszerő egységesen rendszerezni, mások által hozzáférhetıvé tenni (kistérségi sportportál). A technológia fejlesztést különbözı sportmőhelyek létrehozásával is tudjuk támogatni.
3./3.15. O. Intézményfejlesztés Ki kell dolgozni a sport szakigazgatás rendszerét. Ehhez szükséges megvizsgálni a jelenlegi helyzetet, a helyi adottságokhoz mért lehetıségeket. Sport Bizottság, vagy Munkacsoport felállítása szükséges települési képviselettel, sportszakemberek, vezetık bevonásával, konkrét feladatok, hatáskörök megfogalmazásával.
Projektek részletes bemutatása, indoklása
1./ Diáksport körének szélesítése különös tekintettel a HHH diákokra A diáksportot az iskolai testnevelés lehetıségeinek bıvítésével, új iskolai mozgásprogramok bevezetésével, valamint a tanórán kívüli sportolási lehetıségek biztosításával kívánjuk élénkíteni. A testnevelés órai keretek, újragondolásával több kedvet csinálnánk a tanórán kívüli sportolási programokhoz. Az iskolákon belül lehetıséget teremteni rendszeres délutáni, sportprogramokra. Az iskolák közötti versenysorozatok szervezésével a jelenlegi Diáksportkörök népszerősítésével, új sportágakkal, illetve az egymás közötti versenyek színvonalának emelésével. A „jó sportoló”, nagyobb elismertséget kapjon az adott oktatási intézményben. Lehetıséget ad a sokoldalúbb és rendszeresebb testmozgás az egyes tehetségek felismerésére. Ezen tehetséges diákokat a versenysport irányában is el lehet mozdítani, a fejlıdésüket a minél színvonalasabb sportélet sokban segítheti. Elsısorban a teremsportok, azon belül is a közösségi szellemet kialakító csapatsportok lehetıségeinek megteremtése lenne a feladat. Hosszú távon iskolákban sporttagozatok indítása, esetlegesen sportiskolák létrehozása is megvalósulhat, különös tekintettel a nagyszámú roma lakosságra, rossz egészségügyi állapotuk javítása -, a gyerekek túlzott energiájának lekötése -, egészséges életszemlélet kialakítása céljából. Ezek hasznát leginkább a társadalomra gyakorolt hatásában lehet 68
lemérni, a gyermekként egészségesen felnövı, felnıttként is egészséges emberekben. Nem a mozgáshiánytól kialakult betegségek kezelésére kell a pénzeket fordítani, sokkal inkább a sportolást, mint életformát a gyerekekben meghonosító programokra. Program javaslat: a kistérség 4 legnagyobb iskolájában (Boldva, Edelény, Bódvaszilas, Szendrı) sporttagozat feltételeinek megteremtése. Tornatermek, szabadtéri sportpályák felújítása, újak építése, eszközpark bıvítése, humán infrastruktúra fejlesztés.
2./ Szabadidıs sportprogramok lehetıségének bıvítése Az általános iskolás diákokon kívül valamennyi korosztály megmozgatására alkalmas programokat kívánunk nyújtani. A szabadidıs sportélet fejlesztése azt jelenti, hogy több különbözı sportág kipróbálására, illetve gyakorlására a lehetıséget kívánunk teremteni. A fı fókuszba állítanánk azon sportágakat, amelyekre környezeti adottságaink alkalmasak. Abból próbálunk elınyt kovácsolni, ami a kistérség kézenfekvı értéke a csodálatos szinte érintetlen természeti környezete. A természet megismerésével a jó levegın történı sportolással próbálunk többet nyújtani más sportolásra alkalmas helyszínnél. A természeti értékeinket ismerjék meg sportolás, testmozgás közben. Vegyenek részt kirándulásokon turistautakon és barlangokban, túrázzanak vízen, szárazföldön, bakancsban, lóháton, szekéren, kerékpáron, vagy csónakban a helybéliek, illetve a máshonnan ide látogatók Ez magába foglalná több korosztály sportoló nemzetbe történı integrálását. A felsıbb iskolákba járó diákoktól a szenior korúakig bezárólag, mindenkinek egyformán kínálnánk sportolási lehetıségeket. A felnıtt korúak bevonása is könnyebben megtörténhet akár munkahelyi szervezett programok keretében. Ezen tengely gazdaságilag is meg tud térülni, nem csak olyan módon társadalmilag, mint a diáksport. A megfelelıen kiépített sportolási lehetıségek, jól kidolgozott szabadidıs programok a turizmus élénkítése révén a kistérségbe jövedelmet hozhat. A sportot mint alaptevékenységet, a természeti környezetet pedig mint hozzáadott értéket kívánjuk a szabadidı mozgással történı eltöltése kapcsán propagálni. Program javaslat: Természetjáró egyesületek, szakosztályok sporteszköz- és informatikaiparkjának bıvítése, turistautak kiépítése, meglévık fejlesztése.
3./ Humánfejlesztés és információáramlás megoldása Minden elképzelés akkor válik valóra, amint abba emberek megfelelı munkát tesznek. Meg kell találni a megfelelı embereket, és képezni kell, hogy véghez tudják vinni a megfogalmazott célokat. A helyzetfelmérésbıl kiderül, már most is megvannak az 69
alapszemélyek akik a kistérség sportéletéért sokat tettek iskolákban, egyesületekben történı ténykedésükkel . Azonban melléjük újabb szereplıket kell bevonni, több lábra állítani a néha teljesen személytıl függı cselekvéseket. A sportéleti személyiségeket képezni kell, egyrészt, hogy naprakészek legyenek az adott sportág, szakterület mindennapjaiban másrészt, hogy ık is képesek legyenek ezt a tudást átadni a kistérség sportolni vágyóinak. Információs társadalmunkban elengedhetetlen az, hogy különbözı elképzeléseket, híreket az emberekhez erıtejes propagálás révén eljuttassunk. A rengeteg információ közül ami nap, mint nap ér el kell juttatnunk azt is, hogy sportoljanak, vegyék igénybe az általunk kínált sportolási lehetıségeket, jöjjenek el a sportprogramokra. Mindehhez, hogy sikeresen megvalósuljon komoly kommunikációs csatornákat kell kiépítenünk és mőködtetnünk. Közösen kell terveznie a sportegyesületeknek, az oktatási intézményeknek, valamint valamennyi sportolási lehetıséget kínáló szereplınek az esetleges szinergiák kihasználása kedvéért. Hirdetni egymást és a másik által kínált lehetıségeket. A személyi feltételek megteremtése, valamint az információs csatornák kiépítése tudja a „stratégia életre kelését megteremteni”. Ha lesznek, akik csinálják a stratégiából lebontott operatív feladatokat, ha ezek a programok, sportolási lehetıségek eljutnak az emberekhez, akkor fognak a stratégiában megvalósultak kézzel foghatóan jelentkezni. Program javaslat: Képzések, konferenciák szervezése, képzéseken, konferenciákon való részvétel elısegítése, informatikai eszközpark bıvítése.
4./ Infrastrukturális feltételek javítása Mindennek az alapja a megfelelı infrastruktúra. Legyen szó tornateremrıl, ugráló kötélrıl, vagy kistérségi sport honlapról. Az általános iskolai diáksport fejlesztési tematikák, és a valamennyi nemzedéket megmozgató szabadidı sportnak akkor van ereje, ha azt van hol mővelni. Alapvetıen két irányvonalat határoztunk el infrastruktúra fejlesztés alatt. Egyik a létesítményfejlesztési program, másik az eszközfejlesztési elképzelés. Elıbbi olyan közösségi terek kialakításáról szólnak, ahol bármely korosztály talál magának sportolási lehetıséget. Megteremteni a kistérségen belül azokat a helyszíneket, ahol több sportág gyakorlására is lehetıség nyílik, és a célközönség számára is elérhetık ezek a helyszínek. Iskolai sportlétesítmények felújítása, labdajátékokhoz, teremsportokhoz; közösségi terek multifunkcionális burkolattal és többféle sportág sporteszközeivel történı felszerelése nagyobb lakosságú településekre, túraútvonalak csomópontjához, természeti és kulturális látnivalókhoz turistapihenık kialakítása, erdei iskolák, nyári sporttáborok helyszíneinek létrehozása. Mindegyik esetben az a cél, hogy megteremtsük azt keretet, ahol európai 70
mércével mérve is biztonságos és színvonalas helyet biztosítunk a sportnak a társadalom széles rétege számára. Másik vonal az eszközfejlesztés valamennyi sportolásnak teret adó létesítményben. A sporteszközöket biztosítani kell, ahhoz hogy mindenki számára elérhetıek legyenek a kínált sportolási lehetıségek. A közkedveltebb sportágak eszközeire ugyanúgy szükség van, mint a kevésbé népszerő sportágak egyes felszereléseire. A kevésbé népszerő sportágakat ilyen módon ki tudják próbálni szélesebb körben, valamint a mindennapok közkedvelt sportágait is tudják gyakorolni a mozogni vágyók. Fontos, hogy az egyes létesítmények kialakításánál szempont legyen a minél gazdaságosabb mőködtetés biztosítása. Az energiai költségek jelentıs csökkenése érhetı el a jó szigetelési technológiák
alkalmazásával,
esetlegesen
megújuló
energiák
használatával.
Adott
sporteszközök bérbe adásából is lehetıség van a mőködési bevételek gyarapítására. Program javaslat: Többfunkciós sportcsarnok építése, uszoda építése
5./ Kistérségi sportirányítási rendszer kiépítése Az alapja az információs társadalmunknak, amiben élünk, hogy a megfelelı információk eljussanak a megfelelı helyre. Így van ez a sportinformációkkal is. Közösségi portál kialakítása, üzemeltetése a létalapja egy jól mőködı kistérségi sportéletnek. A már meglévı kezdeményezéseknek generál megfelelı kommunikációs fórumot, míg a leendı új sportolási lehetıségeknek, rendezvényeknek jó hirdetési igényfelmérési lehetıségre ad alkalmat. A honlap interaktív részének megvalósítása segítené a sportélet szereplıinek egymás közötti kommunikációt. Fórumok, blogok létrehozása bizonyos témákban segítene az erıforrások hatékony felhasználásában. A honlap lehetıséget adna más webhelyekkel történı keresztbelinkeléssel, mely sokat segít a honlap népszerőségének, ezáltal egyúttal a sportélet közkincsé tételében is. A rendezvények, sportolási lehetıségekrıl történı tájékoztatáson túl az egyes programokról történı beszámolók megjelenésére is alkalmas lehet. Ez segíti a sportolók, elismerését, egy fórum lehet az elért eredmények publikálására is. A sportélet támogatóit is fel lehet tüntetni ezen a webhelyen. A sportra áldozó vállalatoknak, mint
társadalmi
felelıséget
is
vállalók
megjelenhetnének.
Lehetne
külön
egyes
sportrendezvények támogatóit, vagy egyesületek, szakosztályok mőködését támogató vállalatokat is bemutatni.
71
A sportegyesületek támogatóin kívül stratégiai, együttmőködı partnereiket is fel lehetne tüntetni. Az elnyert pályázatoknak a kommunikációjában is nagy segítség volna egy kistérségi sportportál. Program
javaslat:
sportiroda
létrehozása,
berendezése,
humánerıforrás
fejlesztés,
informatikai eszköz park bıvítése, sportportál létrehozása
6./ Egyesületi sporton belüli sportágak bıvítése A térségbıl hiányozik jó néhány sportág. Ezek népszerősítése, infrastrukturális lehetıségek megteremtése lenne a cél. Fıként azon sportágak meghonosítását szeretnénk megvalósítani, amelyeknél valamelyik adottságunknál fogva helyzeti elınybe tudunk kerülni. A sziklamászás, hegymászás nem gyakorolt sportág a kistérségben, pedig számos alkalmas szikla „mászóhely” van amelyekre máshonnan járnak edzeni. A vízi sportoknak is nagyon kedvezı a kistérségünk természeti környezete, így ki kívánjuk alakítani a kajak kenu és evezı szakosztályt valamelyik nagyobb sportegyesület szakosztályaként, amennyiben sikerül a sportághoz szükséges eszközöket megszereznünk. A kistérség két uszodájában a vízi labdának, mint sportágnak nem sok szerep jutott. A medencék átalakítását követıen vízi labda szakosztályt is mőködtetnének a kistérség városinak sportegyesületei. Megfelelı medence hiányában azonban nem adottak a versenyeztetés feltételei, csupán a jól úszó és vízi labda után érdeklıdı gyerekek vannak. A térség nagyobb oktatási intézményeiben az udvarokon jégkészítésére alkalmas felületek kialakításával lehetıvé válna a korcsolyázás oktatása. A gyorskorcsolya, mint sportág, illetıleg a jégkorong elindítása. Ezek is jelenleg hiányoznak a kistérségi sportélet palettájáról. A másik pillér a nıi sportolók felé történı nyitás, azon sportágakban, ahol érdemes külön nıi és férfi szakágat mőködtetni beindítani a nıi szakágakat (pl.: labdarúgás, kézilabda, stb.) Ezen sportágakban a nemek közötti különbségek nagyok a rendszeres edzéseket célszerő nemekre lebontani. Egyesületi szinten egy egységként maradnának, csupán két csoport mőködne egy egyesületen belül. Reméljük ezen elképzelés egyrészt növeli a sportolók létszámát, másrészt nagyobb társadalmi elismertséget is biztosít ezen sportágaknak. A sportági lehetıségek kiszélesítésétıl, valamint a nemenkénti megosztástól azt várjuk elsısorban, hogy több emberhez tudjuk eljuttatni a sportolás élményét azáltal, hogy személyes igényeire jobban rászabjuk a kínált lehetıségeket, azáltal hogy több választási alternatívát kínálunk. Program javaslat: Sportegyesületek eszköz parkjának bıvítése, pályák, szabadidıparkok építése nagyobb településeken Szendrı, Edelény, Boldva, Bódvaszilas, Aggtelek. 72
7./Természet kínálta lehetıségek kihasználása A térség mesterségesen kialakított tava a Rakaca Víztározó. A tó mentén korábban horgászat, valamint nyáron a vízi sportok hívei lepték el a partot. Mára az infrastruktúra fejlesztésének hiányában elnéptelenedett a tó környéke.
A korábbi vonzerejének visszaállítása a cél, melyhez minden adottság megvan. A tó könnyedén megközelíthetı aszfalton a kerékpárosok és autósok számára, turistaútvonalakon a környezı településekkel össze van kapcsolva, valamint tömegközlekedéssel is könnyedén el lehet jutni a tó partjára. A korábban kialakított szálláshelyek, üdülık, part menti házak kitőnıen fejleszthetık stégekké, turistafogadókká, valamint sportolásra alkalmas közösségi terekké. A környéken számos építészeti emlék található, melyet érdemes felkeresni az ide látogatóknak akár gyalog, akár kerékpáron. Ilyen a Martonyi Kolostorrom, a Szalonnai Református templom csak hogy a legnevezetesebbeket említsem. A Rakacai tó kiválóan alkalmas a vízi sportokra is. Vízi biciklizéstıl kezdıdıen kajakozásra, kenuzásra , evezésre alkalmas a vízfelület. A közeli Bódva folyóra az ide telepített vízi közlekedési eszközök átszállíthatók és a folyó alkalmas vízállásakor lehet ott is a vízi jármővekkel közlekedni. Az egész kistérségben hiányzik a vízi sport, így amennyiben sikerül itt egy bázist kialakítani az egész térség tudna ide járni, valamint a kistérségen kívülrıl érkezık is tudnának aktívan pihenni a tó partján. A régi üdülıtelepeken vízi sport bázisokat lehetne létrehozni, ahová járhatnának a térség iskolásai a vízi sportok fortélyait megtanulni. Több sportág kombinálását is meg lehetne
73
valósítani itt a vízi sportok mellett a túrázás, gyalogosan és kerékpárral egyaránt jó perspektívát nyújt akár a fent említett épített kulturális örökség megtekintésére, akár az Aggteleki Nemzeti Park természeti értékeinek felkeresése ürügyén. Program javaslat: a fejlesztés révén stéget és a vízi jármővek tárolására alkalmas épültet hoznánk létre, emellett olyan szárazföldi komplexumot, ami alkalmas a vízi sportolás után felfrissülésre, csomagmegırzésre. Ez a központ a kerékpáros és gyalogos turisták számára is biztosítaná ugyanezen szolgáltatásokat, vagyis kerékpárok bérlésére, útbaigazító táblák térképek kihelyezése is megvalósulna ezen komplexumba.
8./A megkezdett kistérségi szabadidıs -, táborozási -, szenior -, diáksport -, programok továbbfejlesztése, bıvítése. Az elmúlt években zajló kistérségi programok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése. A következı cél egyrészt gyermektáboroknak helye adó sportlétesítmény kialakítása, másrészt olyan közösség tér fejlesztése, ahol klubélet valósulhat meg az egyes programokra történı elıkészítı munkák, valamint a programok utóéletének dokumentálására alkalmas helyszín kialakítása. A létesítményt fel kell sporteszközökkel szerelni, mely a térségben népszerő sportágak eszközeinek beszerzése, az itteni használatra, illetıleg a kistérség sportszervezeteinek bérbe lehessen adni. Ilyen sporteszközök a labdajátékokhoz labdák, hálók, sportszınyegek, kerékpárok. A közösségi térnek alkalmasnak kell lenni a sporteszközök tárolására is. A létesítmény mellett megfelelı nagyságú szabadtérnek kell lenni. Ezen szabad téren különbözı sportpályák kialakítása tudjon a késıbbiekben megtörténni. Labdajátékokra alkalmas pályákon túl kressz pálya a kerékpáros közlekedési szabályok megtanítása kedvéért. A komplexumot igénybe vehessék a kistérség iskolásai erdei iskolás és sporttáborok tartására, valamint lehetıség nyíljon vállalatoknak felnıtt sportolóknak is a komplexum kibérlésére. Utóbbi lehetıség megteremtésével elısegítenénk a térségbıl szinte teljesen hiányzó felnıtt korosztály sportolási kultúrájának kialakítását. A szenior korúak ezen klubhelységeket különösképpen igényelnék, tornázási alkalmakra, jógaórákra, néptánc próbákra az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint. A külsı térben pedig mindezen nyári idıszakban lehetne megvalósítani. A sportolási formák közül sokat csak így lehet egész évben gyakorolhatóvá tenni. Míg kedvezı idıjárás esetén például néptánc próbákat lehet szabadban is tartani, a mostohább idıjárási körülmények esetén, ha nincs megfelelı tér a sportolási alkalmak megtartására, akkor a csoport könnyen szétszéledhet. 74
4. Összefoglaló gondolatok, üzenetek Az edelényi kistérségben a legnagyobb kihívás, a sportos életszemléletre, a szabadidı hasznos eltöltésére való igény kialakítása.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az itt
élık részére konkrét sportkínálatot tudjuk biztosítani. Az egyének életében alapvetı paradigma váltás történt az elmúlt években. A szabadidı szerepe megváltozott, sokfélesége az egyén saját életviteléhez, életmódjához igazodik Sokak számára az egészségmegırzés, a megelızés eszközeként hasznosul. Ehhez kell minél gazdagabb szabadidıs programokat biztosítani, aktív sportolási feltételeket megteremteni. A kistérség vezetıinek, a települési önkormányzatok képviselıinek mindent el kell követni, hogy helyben, a szubszidiaritás elvét követve, minél változatosabb sportolási, kikapcsolódási lehetıséget biztosítsanak. Ezért a gazdaság, a település, a kistérség valamennyi résztvevıjének össze kell fogni, kihasználva az országos és helyi pályázati lehetıségeket. A közös jövıért, a közös élményekért támogatni kell minden közösséget fejlesztı kezdeményezést.
75
Irodalomjegyzék 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatokról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2004. évi CVI. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi I. törvény a sportról Dr. Bekényi József, Dr. Bércesi Ferenc, Czene Zsolt, Csorba József,V. Csorba Éva, Horváth Gábor , Horváth Lajos, Imi Markos, Nagy Piroska, Dr. Németh Jenı, Pázmány Gábor, Varga Csaba: Kistérségi sport- és szabadidıs stratégia (2008) Dr. Németh Jenı (szerk.): Kistérségi Tervezési Módszertan (IDEA – MKI) (2006) Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia (www.nsh.hu) Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiája (2007) Edelény múltjából (1973)
76