József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem Kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken, szerezhetnek jártasságot. 3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megértésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális ónkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek késztésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére,
245
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására. a néphagyomány, a kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban népi az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze, a teremt képzeletet és az improvizációs készséget.
A VIZUÁLIS ALAISMERETEK TANTÁRGY CÉL ÉS FELADATRENDSZERE Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a az előképző szakaszban oktatott vizuális alapismeretek tantárgy cél- és feladatrendszere a következő Az előképző célja: - a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, - az általános vizuális alapismeretek elsajátítása. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezze. Fontos célja a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését, vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. Az előképző feladata: a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés, az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása, a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg-ismertetése és játékos módon való feldolgozása, az alapvető formaelemzés gyakoroltatása, a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotójátékos munka kialakítása, az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása, az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek, jártasságszintű elsajátíttatása, az örömteli alkotómunkára való felkészítés.
246
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS TANTÁRGY CÉL ÉS FELA-DATRENDSZERE Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a rajz-festés- mintázás területén a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:
a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás képességeinek fejlesztése, jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttása, az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, a vizuális kifejező képesség fejlesztése, a személyiségfejlődés segítése.
Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a rajz-festés-mintázás területén a következő követelményeket határozza meg: A tanuló ismerje: a rajz-festés-mintázás alapelemeit, a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. A tanuló legyen képes: a látványt értelmezni, a kompozíciós ismereteket alkalmazni, síkban és térben alkotásokat létrehozni, a népművészetből ismereteket meríteni. A KÉZMŰVES MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ és KÉZMŰVES MŰHELYGYAKORLAT TANTÁRGY CÉL ÉS FELADATRENDSZERE, Általános fejlesztési KÖVETELMÉNYE Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a kézműves műhely-előkészítő és kézműves műhelymunka területén a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: A kézműves műhelymunka tanításának célja: a tanulók számára azoknak az elméleti és gyakorlati tudnivalóknak a biztosítása, melyek lehetővé teszik az önálló alkotómunkát, az önkifejezést. A kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos kultúra területének továbbéltetése, átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába,
247
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
tárgyalkotó tevékenységbe. A kézművesség során a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése. A természetes anyagok felhasználásával a természetközeli szemlélet kialakítása és megerősítése, a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és -megőrzés igényének létrehozása. A fentiek segítségével a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A kézműves műhelymunka feladata:
a kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása, a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése, a kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között, a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül, a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, a kézügyesség, a technikai érzék, a tervező-teremtő fantázia fejlesztése, az értékteremtésen és -megőrzésen keresztül a munkára nevelés, a felnőtté válás elősegítése, az érzelmek gazdagítása, az esztétikai és etikai fogékonyság, igényesség alakítása, ezáltal a személyiség fejlesztése.
Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók számára a program a kézműves műhely-előkészítő és kézműves műhelymunka területén a következő követelményeket határozza meg:
a tanuló ismerje meg a kézműves tevékenységek minél szélesebb körét; alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés; tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez; rendelkezzen ismeretekkel: a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól; legyen jártas: a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, a felhasznált anyagok megfigyelésében, a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés), a gazdaságos munkavégzésben,
248
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában, a tárgyak elemzésében; legyen képes: a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására; fedezze fel: a tárgyakban rejlő esztétikumot, a kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.
KÉPZŐ-és IPARMŰVÉSZET ÁG Kézműves tanszak A képzés ideje: 12 év Tantárgy vizuális alapismerete k rajz-festésmintázás Műhelyelőké szítő Műhelygyak orlat összesen:
Előképző 1. 2. 1. 2 2-4 -
ÉVFOLYAMOK Alapfok Továbbképző 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. - - - - - - -
-
-
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
-
-
2
2
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2-4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
Az előképző kötelező tárgya a vizuális alapismeretek tantárgy. Az előképzőben levő vizuális alapismeretek tantárgy helyi tanterve a központi program adaptált programja. Az alapfok és középfok két kötelező tantárgya a rajz-festés-mintázás, és a műhelygyakorlat. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján a középső és a továbbképző szakaszra intézményünk sajátosságainknak megfelelő, egyedi tantervi programot alakított ki. A rajz-festés-mintázás helyi tanterv témaköre egy-egy téma komplex vizuális feldolgozását teszi lehetővé. A rajz-festés-mintázás tantárgy témakörei: 1. évfolyam: A mesék világa 2. évfolyam: Az élővilág 3. évfolyam: Az élettelen világ 4. évfolyam: Az ember természeti környezete 5. évfolyam: Az ember épített környezete 6. évfolyam: Az otthon, az iskola világa 7. évfolyam: A képzőművészet világa 8. évfolyam: A képzőművészet világa 9. évfolyam: A képzőművészet világa 10. évfolyam: A képzőművészet világa
249
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A kézműves műhelygyakorlat tananyagtartalmának kialakításakor messzemenően figyelembe vettük az alapfokú művészetoktatás kézműves műhelytevékenységének követelményeit. A dokumentumban megfogalmazottakat kiegészítve hoztunk létre egy olyan tevékenységrendszert, mely intézményünkben megvalósítható, mely lehetővé teszi, hogy a képzésben részt vevő tanuló a kézművesség, a népművészet és iparművészet minden területét megismerhesse. A műhely-előkészítő a rajz-festés-mintázás tananyagtartalmat továbbbővítve a kép- és tárgyalkotó tevékenységet fejleszti. Az életkori sajátosságokat figyelembe vevő játékos kézműves tevékenységek során a kézművesség alapanyagaival ismerkednek meg a növendékek, azokkal az anyagokkal, amelyre a későbbi bábkészítő, kerámia, textilműves, bőrműves, papír- és zománcműves műhelymunka felépíthető. A kézműves műhelygyakorlat egy-egy évfolyamának tananyagtartalmát a központi tantervi program műhelyprogramjaiból, az életkori sajátosságok figyelembe vételével építettük fel. A kézműves tanszak tananyaga: 1. évfolyam - Műhelyelőkészítő: Természetes anyagok 2. évfolyam - Műhelyelőkészítő: Természetes anyagok 3. évfolyam: Bábkészítés 4. évfolyam: Textil 5. évfolyam: Kerámia 6. évfolyam: Papír 7. évfolyam: Bőr 8. évfolyam: Zománc 9. évfolyam: Zománc 10. Évfolyam: Fém ALAP ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNY AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSBAN 1. A vizsgára bocsátás feltételei Vizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú, illetve továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A vizsga tantárgyai: Az alapfokú, illetve továbbképző évfolyamot elvégző, vizsgára jelentkező tanuló az alap és záróvizsgán a két kötelező tárgyból: rajz – festés – mintázásból, és műhelygyakorlatból, illetve önkéntes választás alapján, ezeken felül a szabadon választható tárgyakból is tehet vizsgát, ha a vizsgáztatási követelmények teljesítésére felkészült. 3. A vizsgakövetelmények és vizsgafeladatok meghatározásának módja
250
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A vizsgakövetelményeket, vizsgafeladatokat – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A vizsgán a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon. A vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A kötelező tantárgy (rajz-festés-mintázás), és a kötelezően választható tárgyak (a különböző tanszakok műhelygyakorlat tantárgyai) alapvizsgája gyakorlati vizsgákból, a művészeti záróvizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, a szabadon választható tantárgyak (művészettörténet, népművészet) alap és záróvizsgája írásbeli és szóbeli vizsgákból áll. 4. A vizsga egyes részei alóli felmentés Mentesül az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga vagy záróvizsga bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható rajz-festés-mintázás tantárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. 5. A vizsga minősítése A tanuló teljesítményét vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgarészekből kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzata a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdem-jegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatan-tárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 6. A vizsga szervezése A művészeti alapvizsga és záróvizsga csak alapfokú művészetoktatási intézményben szervezhető. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama: – Rajz-festés-mintázás max. 90 perc 2. A vizsga tartalma 251
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A rajz-festés-mintázás vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező, képtárgy alkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról - a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát. 2.1. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott tanuló által készített alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (pl.: tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok…). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldást vagy megldásokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt, önállón készített tanulmány. A tetszőlegesen választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: – természetes forma, – mesterséges forma, – forma és mozgás, – forma, tér, szerkezet. 3. A vizsga értékelése 3.1. Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, képzőművészeti technikákban való jártasság, – kísérletező készség, – tervező, feladatmegoldó készség, – kreativitás, – manuális készség. A RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: – Rajz-festés-mintázás max. 120 perc 2. A vizsga tartalma Rajz-festés-mintázás vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, látványmegfigyelő, -értelmező, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező készsége, tervező, tárgyalkotó tudása. A
252
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
feladatmegoldás tükrözze a tanuló művészeti ismereteit, a képzőművészeti ágakról – grafikáról, festészetről, szobrászatról – a képzőművészeti műfajokról, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett tudását. A képtárgy alkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, tudását. 2.1. A rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott a tanuló által megoldott projektfeladat. A projektfeladat megoldását bemutató portfólió szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának menetét (időterv, folyamatterv), fázisait (pl.: tanulmányrajzok, tervvázlatok, szerkezeti rajzok, forma-, kompozíció-, és színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok, plasztikai kísérletek, makettek, látvány- és arculattervek…), a feladatra adott választ vagy válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén és ideje alatt önállóan készített tanulmány. A tetszőlegesen választott (grafikai, festészeti, plasztikai) eljárásokkal készülő tanulmány témája lehet: – külső vagy belső tér, – térben álló emberi alak, – portré. 3. A vizsga részletes értékelése 3.1. Rajz-festés-mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, – gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, tervező, feladatmegoldó készség, képzőművészeti technikákban való jártasság, kísérletező készség, kreativitás, manuális készség, művészeti ismeretek, – esztétikai érzékenység, tárgyalkotó készség, – a feladatmegoldás egyedisége, minősége, összhatása. A KÉZMŰVES MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: – Rajz-festés-mintázás* max. 90 perc – Kézműves műhelygyakorlat max.180 perc - rajzi, tervezési feladat 30 perc - tárgykészítés 150 perc *A rajz-festés-mintázás kötelező tantárgy alapvizsga vizsgakövetelményét a II. fejezet tartalmazza. 2. A vizsga tartalma A kézműves műhelygyakorlat vizsga tartalma:
253
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. 2.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott hagyományos kézműves eljárással készített tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott technikával (természetes alapanyagokból készített, formázással, festéssel, fonással, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással…) alakított és díszített kézműves alkotás lehet: – gyermekjáték, népi hangszer, hagyománytárgy (betlehem…) – használati tárgy, ajándéktárgy. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan elkészített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, természetes anyagokból, szabadon választott kézműves technikával létrehozott alkotás (gyermekjáték, maszk…). 3. A vizsgarészletes értékelése 3.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai: – tárgytervező képesség, formaalkotó és díszítményképző készség, – anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, kézműves alapismeret, – a műfaji jellegzetességek megfelelő alkalmazása, a vizsgamunka összhatása. A KÉZMŰVES MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI, TÉMAKÖREI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 1.1. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama: – Rajz-festés-mintázás* max. 120 perc – Kézműves műhelygyakorlat max. 240 perc - rajzi, tervezési feladat 40 perc - tárgyalkotás 200 perc 1.2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama: – Kézműves műhelygyakorlat max. 10 perc 2. A vizsga tartalma A kézműves műhelygyakorlat vizsga tartalma: A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét. A
254
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
kézművességhez tartozó anyagok tulajdonságairól, felhasználási lehetőségeiről, a kézművesség munkafolyamatairól, a díszítési módszerek műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, hagyományairól, a népművészet kézműves emlékeiről megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását. 2.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kézműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással tervezett és kivitelezett – színes rajzi, tervezési munka alapján (vázlat-, szerkezet-, nézet-, műszaki rajzi dokumentáció) szabadon választott díszítési és összeállítási technikával (ásványi, növényi vagy állati eredetű anyagokból készült, formázással, fonással, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással, faragással, festéssel, batikolással…) létrehozott vizsgamunka lehet: – népi gyermekjáték, – népi hangszer, – hagyománytárgy (betlehem…), – használati tárgy (lakástextil, öltözetkiegészítő…), – ajándéktárgy. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt, önállóan készített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített terv alapján, hagyományos kézműves anyagokból, tetszőleges kézműves technikával megoldott alkotás (öltözetkiegészítő, ékszer…). 2.2 A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a kézművesség anyagai, – kézműves technikák, technológiák, – kézműves díszítési módok, – jelentéstartalom a tárgyakon, – a kézműves mesterségek története, szakosodása – a kézművesség tárgytípusai – a kézművesség legjelentősebb tárgyi emlékei, alkotói, műhelyei, – a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, – a kézművesség egészség- és környezetvédelmi alapismeretei. 3. A vizsga részletes értékelése 3.1. A kézműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – manuális és konstruáló készség – díszítő, stilizáló készség, – a tervezéshez szükséges magyarázó-közlő rajz szintje, – a terv egyedisége, kreativitás – az anyag- és eszközhasználat szintje
255
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
– – –
a kézműves ismeretek gyakorlati alkalmazásának (szabás, összeillesztés, díszítés…) szintje, a megfelelő kézműves műveletek, munkafolyamatok kiválasztása a vizsgatárgy összhatása, a funkció – forma - díszítmény összhangja.
3.2. A kézműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága.
256
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
VIZUÁLIS ALAPISMERETEK TANTÁRGY ÉVFOLYAMOKRA LEBONTOTT TANANYAGTARTALOMA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE
257
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
1. évfolyam KÖVETELMÉNY: - a vizuális alapelemek ismerete (pont, vonal, folt, szín, sík, tér), - a vizuális alapelemek alkalmazása, - a hasonlóság, azonosság, különbözőség fogalmának ismerete, - térbeli tájékozódási képesség, - színismeret (főszínek, mellékszínek), - színkeverési ismeret, - a színek kifejező erejének, hangulati hatásának felsmerése, - arány és irány felismerési képesség, - élmény, szituáció és karakter kifejezési képesség, - a ceruza, zsírkréta, filctoll, vizfestés technikájának ismerete - a plasztikai alakítás, konstruálás technikáinak ismerete TANANYAGTARTALOM Élmény kifejezés Élményrajzokon a szereplők érzelmeinek kifejezése Az öröm (születésnapomon, győztem ...), bánat (szomorú voltam ...), félelem (megijedtem ...) megjelenítése A színek hangulati szerepének felhasználása (mérettel, tiszta színnel a kép központi alakjának kiemelése) Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel Vizuális alapelemek: a pont, vonal, folt, megismerése Játékos gyakorlatok: pont – sűrűsödés, ritkulás, vonal és folt képzése ponttal (eső, esőcseppek, szirmok), vonal – sűrűsödés, ritkulás, vékony, vastag, rövid, hosszú, vonalból foltképzés (zápor, szalmakötegek), folt – kicsi, nagy, fekete-fehér foltritmus (tél) Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés, tenyérnyomatok Műalkotások bemutatása: őskori barlangrajzok, poentilista képek, Victor Vasarely vonalas jellegű képei Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással Karakter kifejezése arányok torzításával Hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevétetése Jellemvonások felismerése képekről, fotókról Technika: kollázs, plasztikai feladatok A tér felfedezése A képmezőben való tájékozódás és ennek gyakorlati alkalmazása Téri szituációs feladatok végzése építőkockával Irányfelismerés játék közben (fenn, lenn, kívül, belül) Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelenetekből 258
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Technika: zsírkréta, tempera A tér ábrázolása A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatkertben, cirkuszban, játszótéren) Séta az állatkertben, játszótéren (termések, növények gyűjtése) Állatok rajza, formázása agyagból Technika: zsírkréta, diófapác, lavírozott pác, monotípia, agyagozás Bábkészítés - bábjátszás A séta során gyűjtött növények, termések felhasználásával bábkészítés egyé-ni ötlet alapján Az elkészült bábok segítségével szituációs játékok, mese dramatizálása A színek világának felfedezése Ismerkedés a színekkel: a főszínek megismerése, színkeverési próbálkozások, a hideg-meleg színek megismerése, színkontrasztok szerepe, a sötét és világos színek hangulati hatása A feladatok végezhetők: zene felhasználásával, az évszakok jellemző színeinek megfigyeltetésével, színkompozíciók létrehozásával Javasolt technika: akvarell, színes ceruza, mozaik Kiállítás, múzeumlátogatás Múzeum vagy kiállítás közös látogatása. Lehetőség szerint néprajzi anyag megtekintése (tájház, népi eszközök, viseletek) Csoportkiállítás rendezése
Minimum követelmény A tanuló legyen képes a vizuális alapelemek összefüggéseinek felismerésére, az alapelemek alkalmazására (pont, vonal, folt, irány, tér), ábrázolásaiban a színek hangulatkeltő erejére építeni, Rendelkezzen alapvető jártassággal a színkeverésben. Jártasság szintjén ismerje a csoportos munka alapelemeit. 2. évfolyam KÖVETELMÉNY: - a vizuális alapelemek ismerete (pont, vonal, folt, szín, sík, tér), - a vizuális alapelemek alkalmazása, 259
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
-
a hasonlóság, azonosság, különbözőség fogalmának ismerete, megfigyelési, térbeli tájékozódási képesség, véleménymegfogalmazási képesség, színismeret (főszínek, mellékszínek, komplementer színpárok), színkeverési ismeret, egyéni színhasználat, a színek kifejező erejének, hangulati hatásának felsmerése, méret, arány, irány, térfelismerési képesség, az anyag, forma, funkció összefüggésének felismerése kiemelési képesség, élmény, szituáció és karakter kifejezési képesség, a ceruza, zsírkréta, filctoll, vizfestés technikájának ismerete a papírmetszet, papírdúc, kollázs technikáinak ismerete a plasztikai alakítás, konstruálás technikáinak ismerete
TANANYAGTARTALOM Az előző évi ismeret felmérése A méretek, arányok megértése, felismerése A tér érzékeltetése (takarások) Szubjektív színhasználat Meseillusztráció készítés: leporelló - kollektív munkával Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás Műalkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér) A szerkezet felfedezése Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég, sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl.: szüret) Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás, -ragasztás Portré és alakrajz Önarckép készítése (emlékezetből vagy tükörből) Szüleim portréja (alapvető arányokra figyelemmel) Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör) Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs A sík és tér Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése Maszk rajza, maszk készítése Témakör: Farsangi népszokások (busójárás) A külső tér megfigyeltetése séta során Vázlatok készítése épületekről Játékos épülettervezés (papírplasztika, makett készítése vegyes anyagok felhasználásával) A térből szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka során (az utcán) A feladatsorban javasolt technikák: zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag
260
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A színek kifejező ereje A színek hangulati hatásának felhasználása Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszta színek megismerése Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése Dramatizálás Kiállítás, múzeumlátogatás Minimum követelmény A tanuló legyen képes a vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) fel-ismerni és alkalmazni, megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni, a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni, Ismerje és legyen képes alkalmazni a kiemelést, az anyag, forma, funkció összefüggéseit, az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét, önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat, Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.
261
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A RAJZ – FESTÉS – MINTÁZÁS TANTÁRGY KÖVETELMÉNYE ÉS ÉVFOLYAMOKRA LEBONTOTT TANANYAGTARTALOMA 1. évfolyam
Tananyag Ahhoz, hogy a tanuló a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés eszköztárát, technikáit. Tervezetünk az ismeret-, készség- és képességfejlesztést a tanuló érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja. Az első évfolyamban a világról való ismeretek bővítése a tanulók számára kedves lények, a mesék és játékok, az épített környezet megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő. A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják. Virág- és terménybábokat készíthetnek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez díszleteket készíthetnek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben rögzíthetik. Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat megszemélyesíthetik. Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben játszhatnak. Közös munkával nagyméretű faliképeket alkothatnak. Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét. Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék- és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják. Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és hajtogatás technikáit. Követelmény A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni: az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről, a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, a vizuális művészet jellemző sajátságairól, a köznapi és a művészi szépről, a gyermekek lelkivilágához közel álló alkotásokról. Legyenek nyitottak a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni.
262
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat. Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat. A tananyag témaköre: A mesék világa Növényekről szóló mesék illusztrálása Mesekönyvek nézegetése. Mesehallgatás A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzelése Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása A mese képi megjelenítése A választott meserészlet eljátszása A játék élményének vizuális megjelenítése Madarakról szóló mesék illusztrálása Művészi illusztrációk nézegetése Illusztrációkészítési technikák megismerése Madarakról szóló mesék, versek, énekek meghallgatása A gyermekeknek tetsző irodalmi alkotásokhoz illusztráció tervezése A képi megjelenítés választható feladatai: - Illusztráció készítése grafikai és festészeti eszközökkel - Színespapír-kollázzsal dekoratív illusztráció összeállítása - Színek összefuttatásával, fröcsköléssel, szivaccsal érdekes felületű képek alkotása - Tuskimosással (a fehér temperával megfestett kép fekete tussal történő lefedése, majd „kimosása” által) fekete-fehér folthatású illusztrációk készítése A négylábú mesefigurák megjelenítése Négylábúakról szóló mesék, versek meghallgatása (Pl.: nyuszi, róka, oroszlán…. ) Képek, videofilmek megtekintése az állatok mozgásáról Állatokkal kapcsolatos élmények felelevenítése A négylábú testfelépítésének, arányainak, színének vizsgálata képek alapján (esetleg a természetben is) Négylábú mesefigurákról szóló történetek vizuális megjelenítése A képi megjelenítés választható feladatai: - Pl.: Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása - Pl.: Arany János: Rege a csodaszarvasról című művének illusztrálása grafikai meg-oldással Mesebeli lények tervezése Művészi állatábrázolások nézegetése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek felolvasása Meselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével. A füzetecskéből nyert ötletek alapján térben mozgó mesebeli lény rajzolása, festése a környezet jelzésével Szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával Állatfigurás játék készítése Állatfigurás játékok megfigyelése otthonról hozott tárgyak segítségével Játékkészítésre alkalmas tárgyak, anyagok gyűjtése
263
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Talált és gyűjtött tárgyak, anyagok (érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző) minőségének, alakításának élményszerű megtapasztalása A tárgyakból, anyagokból játékok tervezése A fő- és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztása A különböző részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztése Az elkészült játék bemutatása A játékkal jelenetek, szituációk eljátszása A játék élményének képi kifejezése Meselény park kialakítása Az előző órákon készített állatfigurák, meselények számára állatkert, játékpark kialakítása csoportmunkával A feladat lépései: - Állatkerti élmények felelevenítése - Az állatok életfeltételeinek megismerése fotók, videofilmek segítségével - A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése - Különböző anyagokból emelkedő, mélyülő terepek kialakítása - A terepasztalon kialakított térbe fák, növények telepítése, patakok, tavak kialakítása, építmények emelése. A dobozházakon nyílások bejáratok képzése. Utak, kerítések konstruálása. - A játékfigurák környezetbe helyezése. A játékfigura „életterének” megrajzolása, megfestése Tündérek… megjelenítése Tündérekről, királylányokról szóló mesék, versek felidézése. Egyéni döntés alapján a főszereplő kiválasztása A főszereplő formájának, mozdulatának, ruhájának, környezetének elképzeltetése A vizuális megjelenítés választható feladatai: - A mese vagy vers főszereplőjének és környezetének megrajzolása tussal vagy diópáccal a gyűjtött élmények alapján - A választott irodalmi mű egy részletének megfestése temperával – színfolttal kiemelve a kompozíció egy részletét A meseszereplők síkbábjainak elkészítése A gyermekeknek tetsző meserészletek és a kedvenc meseszereplők kiválasztása A fő és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak számbavétele A mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztása Egy-egy mesefigura síkbábjának elkészítése Az elkészült bábok jelenetbe helyezése. A bábok életre keltése mozgatással. A bábokkal a mese jeleneteinek bemutatása. A kiválasztott meserészlet illusztrálása (vegyes technikával: zsírkréta-vízfesték, tus-vízfesték, filctoll-vízfesték, tempera-kréta) A kiemelés, figyelemfelkeltés módjának feltérképezése (szín, méret, elhelyezés, díszített felület). A megfelelő eszközök, anyagok, technikák megválasztása A különböző ábrázolási módok megnevezése (vonalas ábrázolás, foltszerű ábrázolás, kevert, színes)
264
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Meséhez díszlet készítése Meseköltés, improvizáció az elkészült bábokkal A kitalált történethez paraván, díszletek, háttérelemek készítése A díszletkészítésben a szín dekoratív hatásának, érzelem és hangulat kifejező szerepének figyelembevétele. A kitalált történet, a bábjelenet, a bábjátszás élményének megfestése A bemutatott festmények és versrészletek összevetése az egyéni meseköltéssel és képalkotással Mesevár alkotása Várformák, várbelsők megfigyelése A mesehősökhöz illő építmény kiválasztása. A kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös munkával A várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele „Várépítő”, „díszletező csoport kialakítása Vár építése dobozokból és hullámpapírból A dobozokon nyílások (ablakok, ajtók) kialakítása kivágással A kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a várkapukba Az építményhez, szereplőkhöz illő háttér díszletszerű megfestése A színek megválasztásával hangulatok, érzelmek (jó, gonosz) érzékeltetése Várzászló, címer, pajzs tervezése Szituációs játék a vár körül
Minimumkövetelmény: A tanuló alkalmazza a vizuális nyelv jelrendszerét. Használja az önkifejezés, a képi, plasztikai megjelenítés különböző technikáit, lehetőségeit. A formákról, színről, térről szerzett tapasztalatait tudja egyénileg megfogalmazni.
265
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
2. évfolyam
Tananyag Az általunk készített tantervi program az alapfok második évfolyamában a természet és a tanuló kapcsolatát helyezi a vizuális megismerés, vizsgálódás középpontjába. A második évfolyamos tananyag elsajátításának célja az élő természetről való ismeretek gazdagítása. A tanulók megfigyelhetik a természet körforgását. Először a növényvilág vizuális feldolgozásával foglalkoznak. Felfedezhetik az apró kis gyomnövények szépségét, bogyós ágakkal nyomatokat készíthetnek, kéregdarabokból változatos felületeket képezhetnek. A virágok emberi tulajdonságokkal való felruházásával „Virágországot” alkothatnak. A növényvilág vizuális feldolgozása után a vizsgálódás iránya az állatvilág felé terelődik. A madarak testének tömegét a tömbszerű mintázás, a testet borító tollazat színességét, rajzolatát a grafika és festészet eszközeivel adhatják vissza, fejezhetik ki. A népművészetben megjelenő madárformák tanulmányozásával sokféle átírási módot ismerhetnek meg. Saját mesemadaruk elkészítéséhez az alkotási szándék függvényében a kifejezési eszközök és technikák – tuskimosás, viaszkaparás, monotípia, papírmetszet, papírdúc, forma kitakarás, különböző vegyes technikák – teljes tárházát felsorakoztathatják. A megismert, tanulmányozott formák segítségével meséket illusztrálhatnak, diafilmeket, bábokat készíthetnek. A négylábú állatok megismerését plasztikai, grafikai megjelenítés segíti. Az egyénileg megmintázott kis szobrokkal téri jeleneteket modellezhetnek, szoborcsoportokat alkothatnak. A tanulmányozott állatok síkra redukált formáival jeleket képezhetnek, információkat közölhetnek. Az ember vizuális megismerésére, megjelenítésére programunk sokféle megoldást kínál. Követelmény Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő természet formáiról, tér-idő viszonyairól. Szerezzenek ismereteket: a formák tulajdonságairól, mozgásáról; az élő természet fény-, szín-, tér- és időviszonyairól, a térben való tájékozódásról és a téralakításáról, a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről, a színek, formák átírásáról, a műalkotásokból felénk sugárzó érzelmi hatásokról, az élő természethez fűződő hagyományokról. Készítsenek a természet ünnepeihez köthető tárgyakat. Törekedjenek tapasztalataik, a természet gazdag formakincsének élményszerű ábrázolására. Tegyék árnyaltabbá önkifejező képességeiket. Bővítsék kompozíciós ismereteiket. Ismerjenek meg újabb technikákat, fejlesszék anyag- és eszközhasználati jártasságukat. A tananyag témaköre: Az élő világ
266
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Növények rajza, festése Ismerkedés a környezet, az évszak növényeivel A növények megfigyelése, részeinek megnevezése, arányainak megállapítása A grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása Festésre alkalmas virág kiválasztása. A virág színeinek megnevezése, a színárnyalatok kikeverése. A virág és hátterének megfestése A látvány dekoratív átírása Növényi nyomatokkal gipszdombormű készítése A plasztikáról szerzett ismeretek felelevenítése képzőművészeti alkotások, gyermekmunkák segítségével A domborműkészítés lehetőségeinek megismertetése. A gipsznyomat, a negatívból pozitívba való öntés technológiájának bemutatása Az előzetesen gyűjtött növényi részekkel gipszdombormű készítése Természeti formák agyagba nyomkodása, negatív formák létrehozása rendezgetés, komponálás alapján. A formák kiemelése az agyagból Az elkészült munkák értékelése Alkotások növényi részek felhasználásával Növényi részekből készült tárgyak, alkotások bemutatása A gyűjtött növényi részek formáinak, felületének, színének, rugalmasságának vizsgálatával felhasználhatóságuk kitalálása A tárgyalkotás választható feladatai: - Virágokról, fákról szóló vers, mese felolvasása után növényi részekből illusztráció készítése. Kompozíció kialakítása az irodalmi mű vagy az egyéni élmény alapján. A ragasztás technikájának megbeszélése. A felragasztott növényi részek kiegészítése vonallal, pontszerű elemekkel, színnel. - A préselt növényi részek, kéregdarabok, termések rendezgetésével dekoratív felületalakítási kísérletek készítése - Gyűjtött növényi elemekből virágszőnyeg szövése. Keménypapír kereten felvetett spárga láncfonalak közé növényi vetülékek (virágok) beszövése - A sodrás, a fonás alapelemeinek elsajátításával virágkoszorú készítése A virágok megszemélyesítése Viaszkarc alkotások bemutatásával a viaszkarc-készítés lehetőségeinek megismertetése. Viaszkarchoz szükséges lap készítése sűrű, többszínű zsírkrétával való alapozással, az alap temperával való lefedésével. A száradási idő alatt beszélgetés az eddigi növénymegfigyelésekről, a mesebeli növényekről, a virágokkal kifejezhető jelentéstartalomról. Részletek felolvasása növényről szóló versekből, mesékből; zenehallgatás A növényeket ábrázoló képzőművészeti alkotások szépségének felfedezése Egy gyermek virágjelmezbe öltöztetése a képzelőerő fokozása érdekében A gondolatban megszemélyesített növény megrajzolása karcolással a megszáradt, lealapozott felületre. A vizuális jelek arányos, tudatos használata. A kompozíció helyes kialakítása. A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymásmellé helyezésével. „Virágország” kialakítása A legkülönösebb virág gazdájának Virágkirállyá, Virágkirálynővé választása
267
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Növénymotívumok a népművészetben Motivációként növényekről, virágokról szóló népköltészeti alkotások felidézése Az előzetesen gyűjtött népművészeti tárgyak és róluk készült képek alapján a növénymotívumok alkalmazásának és formai sajátosságainak megfigyelése: a stilizált és naturális ábrázolás, a motívumok felépítése, elrendezése, az egyes virágfajtákkal kifejezhető jelentéstartalom felfedeztetése A kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok gyűjtése A megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése nádtollal és diófapáccal A motívumgyűjtés után választható tevékenységek: - Sorritmusok vagy terülő ritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával - Szubjektív érzelmek kifejezése a megismert növénymotívumok továbbalakításával Lepkék, halak vizuális megjelenítése Az állatvilág változatos formáinak megismerése a gyűjtött tapasztalatok, videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével Egyszerű sík- vagy plasztikus formára redukálható állatalakok tanulmányozása, vizuális megjelenítése Választható tevékenységek: - A lepkék testfelépítésének, szimmetriarendszerének, a lepkeszárny színének, rajzolatának megfigyelésével dekoratív feladatok alkotása - A halak alakjának, színének, mintázatának tanulmányozásával az áramvonalas test jellemzőjének megfigyelése; az azonosságok és különbségek felismertetése. Változatos formájú halak megjelenítése papírnyomattal - Egy óriás akvárium élővilágának megfestése csoportmunkával. Az óriás háttér elé egyénileg megfestett és kivágott halacskák elhelyezése A madarak plasztikai megjelenítése A madarak változatos formáiról szerzett ismeretek bővítése videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével A megismert sajátosságok összegzése plasztikai megjelenítés által A mintázási lehetőségek megismerése: egy tömbből formálás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés. A mintázás műveleti sorrendjének megismerése A körplasztika és a dombormű közötti azonosságok és különbözőségek Az agyag és a plasztilin eltérő tulajdonságainak összevetése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Relief készítése egy elképzelt madárról - Egy madár körplasztikában történő megmintázása. Tömbből való formázással a test fő tömegének kialakítása Az elkészült munkák alapján a dombormű és körplasztika jellemzőinek összegzése Állatfigurákkal diafilm készítése A diafilm jellemzőinek megbeszélése Diafilmkészítésre alkalmas mese (pl. A kóró és a kismadár c. történet) meghallgatása A mese szereplőinek jellemzése Madárfotók, egyéni élmények, kitömött modellek alapján a madár felépítésének, arányainak, tollazatának vizsgálata. A tapasztalatok megfogalmazása Az egymást követő eseményeknek megfelelően a mese tagolása Az egyes részekhez vázlatok készítése
268
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Az időben egymást követő események ábrázolása egy-egy képben A formák megrajzolása tussal, színezés vízfestékkel. A száradást követően további díszítés ponttal, vonallal, folttal Az elkészült képek felragasztása a fotókarton „filmszalagra” Az összeállított képsor (diafilm) „levetítése” alatt a történet felolvasása A repülés megjelenítése A madár jellemző mozgásának, a madár repülésének a vizsgálata személyes megfigyelések, videofilmek, fázisfotók alapján A levegővel teli könnyű csontok megfigyelése madárcsontvázon A repülőgépek, sárkányrepülők és a madár alakja, testfelépítése közötti azonosságok felismertetése A vizuális megjelenítés választható technikái: - A madár testrészeit jelképező sablonok kivágásával, azok téri helyzetének megváltoztatásával a repülés fázisainak több képben való megjelenítése A szerzett tapasztalatok alapján madár formájú közlekedési eszközök (repülőgépek, sárkányrepülők) tervezése - Papírhajtogatással repülő szerkezetek készítése. Röptetés. Állatfigurák a térben Képek, képzőművészeti alkotások, videofilm segítségével élmények felelevenítése az állatok mindennapjairól. Az állatok formájának, tömegviszonyainak összehasonlítása a művészi feldolgozásokkal A plasztikai megjelenítés választható tevékenységei: - Kerekszobor készítése cirkuszi állatról. Az állatmutatványok felidézése. A kerekszobor készítési sorrendjének megismerése - Csoportmunkával egy cirkuszi produkció figuráinak megalkotása (az elefántok vagy lovak sétája a porondon; fókák, medvék labdázása), a figurák szoborcsoporttá rendezése - Közös munkával „Noé bárkájának” benépesítése. A bárka agyagból való kialakítása közös munkával. A bárkán utazó állatok egyéni megmintázása Állatábrázolás a népművészetben Népművészeti tárgyakon, róluk készült fotókon, fénymásolatokon az állatmotívumok megfigyelése A motívumok felépítésének, elrendezésének, alkalmazásának vizsgálata. A hozzájuk kötődő jelentéstartalom felfedeztetése Tárgyak, képek, fénymásolatok alapján motívumok gyűjtése A gyűjtött motívumok felhasználása, alkalmazása, továbbépítése Állatfejes farsangi maszk készítése Beszélgetés a farsangi néphagyományokról Farsangi énekek, mondókák felelevenítése, képek, videofilmek megtekintése A természet, az évszakok változásának és a farsangi szokások összefüggésének felismertetése. Mesék, versek meghallgatása az állatok farsangjáról Álarcok, maszkok megfigyelése, lényeges tulajdonságaik kiemelése Az egyszerűsítés, dekorativitás felfedeztetése Az állatokkal kifejezett tulajdonságok, a maszkokról leolvasható gesztusok értelmezése. Az „állatportrék” jellemző formájának megfigyelése, képi ábrázolása A papírmasé álarc készítés műveleti sorrendjének megismerése Az elkészült állatálarcokkal maskarázás 269
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Emberalak nézetei, mozdulatok Az emberről szerzett ismeretek gyarapítása vizuális megfigyelés, leképzés által Az alakábrázolás fejlesztése mozdulattanulmányok, krokik segítségével Várakozó, álló mozdulat megrajzolása szemből. Ülő alak megrajzolása oldalnézetből. Ülő és álló alak rajza oldal- és hátulnézetből. Vázolás, lavírozás diófapáccal, nádtollal. A munkák értékelése az arányok, irányok, gesztusok, nézetek helyes ábrázolása szempontjából Öltöztetőbaba tervezése Az elölnézeti képek segítségével öltöztethető baba tervezése Beszélgetés korunk divatjáról, a történeti és népi viseletekről régi fotók, képzőművészeti alkotások segítségével Az ismeretek alapján ruhatervek (női-férfi, mai-régi, történeti-népi ruhák és tartozékok) készítése. A tervek kivitelezése különféle technikákkal: - A fehér papírból kivágott ruha ritmikus mintázása burgonyanyomattal - Papírzsebkendő vízfestékkel való batikolásával színes nyári ruha készítése Az elkészült munkákból közös divatlap összeállítása Szoborcsoport készítése Különböző korok szobrászati alkotásainak bemutatása, családi fotók nézegetése Két ember kapcsolatának, mozdulatának elképzelése, eljátszása, a mintázandó téma (szülőknagyszülők, apa-gyermek, anya-gyermek, testvérek) kiválasztása A két ember tömegének kialakítása, mozdulatok, részletek kidolgozása (sodrás, gömbölyítés, lapítás, kihúzás, nyújtás, simítás, nyomhagyás) Érzelmek kifejezése mozdulattal, arckifejezéssel Az alkotások értékelése Emberi mozgások megjelenítése papírdúccal Metszetek, nyomatok, fekete-fehér színre komponált képzőművészeti alkotások nézegetése. Beszélgetés a képek foltszerűségéről Néhány jól kifejezhető mozdulat megfigyelése. Lépcsőn menő, kerítésen átmászó, kézen álló mozdulatok vázolása. Az elkészült vázlatok segítségével papírdúcok, papírnyomatok készítése A gyermekmunkák és a művészeti alkotások kompozíciójának, mozgásábrázolásainak összevetése Portrék megjelenítése A portré fogalmának tisztázása Tükörből a saját arc részeinek, arányainak megfigyelése. A fej megrajzolása Az arcot kiemelő színes háttérelem kiválasztásával, színkeverési gyakorlatokkal tükörre portré festése A megszerzett ismeretek felhasználása a mesebeli lények portréinak elkészítésében Előzetes gyűjtőmunkával szerzett anyagok (pl.: falapok, parafadugók, rafia, háncs, csuhé, facsipesz) segítségével meseszereplők (Mirigy boszorka, Háncs tündér) domborműszerű kialakítása Mesebeli portrék mintázása papírmaséból. Játék a mesebeli lények portréival A gyermeki fantázia és a művészi alkotások összevetése. A szerzett tapasztalatok verbális megfogalmazása
270
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Múzeumlátogatás – kiállításrendezés Múzeumlátogatás: Az élő természetről tanultak áttekintését, összefoglalását követően látogatás egy közeli természetvédelmi múzeumba Az előzetesen megbeszélt szempontok és a szubjektív élmények alapján a látottak verbális megfogalmazása A látottak, a tapasztalatok alapján az év végi kiállítás megrendezése A második évfolyam záró kiállításáról készült fotók elemzése Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes a szerzett vizuális tapasztalatokat verbálisan is megfogalmazni Juttassa kifejezésre a színek érzelem- és élménykifejező hatását. Legyen képes személyes élményeit képben, plasztikában kifejezni. Legyen jártas a rajz, festő és mintázóeszközök használatában.
271
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
3. ÉVFOLYAM
Tananyag Az általunk készített tantervi program az alapfok harmadik évfolyamában az élettelen természet és az ember kapcsolatát helyezi a vizsgálódás középpontjába. A harmadik évfolyamos tananyag elsajátíttatásának célja az élettelen természetről való ismeretek gazdagítása. Bevezető feladatként a világegyetemről való ismeretbővítést tűzzük célul. A tanulók először a csillagok és bolygók keletkezésével, a keletkezéshez kapcsolódó eredetmondákkal ismerkedhetnek meg, majd a Tejútrendszer, a Nap és a Hold kerül a vizsgálódás középpontjába. Játékosan feldolgozhatják az égitestek mozgását, megismerhetik környezetre, emberre gyakorolt hatásukat. A Föld keletkezéséhez, formájához kapcsolódó néhány elképzelés bemutatása alapján érzékelhetik az emberi elme, a tudomány fokozatos ismeretbővülését. A fentiek után térünk rá a közvetlen élettér, a földfelszín, a szervetlen világ anyagainak vizsgálatára. Foglalkozunk a földfelszínt alakító erőkkel – a szél, a víz, a jég, a vulkán építő és romboló munkájával. A tanulmányok sorából nem marad ki a tűz, a fény és az árnyék vizsgálata sem. A tanulók játékosan megjeleníthetik a különböző eredetmondákat, a föld-, szél-, víz- és tűzisteneket, -démonokat, szellemeket és boszorkányokat. Rajzos magyarázatokat készíthetnek az őselemekkel kapcsolatos kifejezésekről. Alkotásaikban továbbépíthetik a hagyományozódott jeleket és motívumokat. Játékos modelleket, tereket építhetnek. Foglalkozhatnak a tüzet idéző meleg és a vizet idéző hideg színekkel, a kontrasztok és a dekoratív átírások szerepével. Faktúrákat képezhetnek, agyag és homoképítményeket emelhetnek, játékos papírplasztikákat, kavics- és papírmasé szobrokat, árnybábokat, napórát, szélkereket készíthetnek. Múzeumot látogathatnak, alkotásaikból kiállítást rendezhetnek. Követelmény Legyen sokoldalú tapasztalatuk a térről és az azt alakító formák térviszonyairól. Szerezzenek ismereteket: az élettelen természet jelenségeiről, gazdag formakincséről, a formák tulajdonságairól, színvilágáról, a természetben lezajló változásokról, az anyagok alakíthatóságáról, az élettelen természet műalkotásokban való megjelenéséről. Legyenek ismereteik az élettelen természet ember életére kifejtett hatásairól. Kapjanak képet az élettelen természethez kapcsolódó hagyományokról. Használják fel az élettelen természet anyagait a tárgyalkotásban. Hozzanak létre téri konstrukciókat, képi, plasztikai alkotásokat, formaátírásokat. Érzékeltessenek fényhatásokat, színérzeteket, színhangulatokat, színellentéteket. Gyakorolják a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket.
272
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tananyag témaköre: Az élettelen Világ A csillagok és a bolygók Az égitestek keletkezéséről szóló történetek bemutatása. A Tejútrendszer magyar eredetmondája – Sánta Kata története A csillagok, a kis- és óriásbolygók világa. A csillagokhoz, a hullócsillagokhoz, az üstökösökhöz, a meteorokhoz kapcsolódó sorsmeghatározó hiedelmek A csillagok helye az égbolton – csillagképek. A legérdekesebb csillagmondák bemutatása: A Göncölszekér magyar eredetmondája Csillagjóslások, csíziók megismerése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A világ teremtésével, a Tejútrendszer létrejöttével kapcsolatos mesék, mondák megjelenítése szabadon választott eszközzel - A Göncölszekér vagy más néven a Tündérkirálynő Szekerének és a Fiastyúk mondájának megrajzolása - A gyermek saját csillagképének megalkotása - Az égitestek egymáshoz való viszonyának eljátszása mozgással A Nap A Naprendszer keletkezése. A Nap mint égitest. A Föld útja a Nap körül Napfordulók. Az év, a hónapok, a hetek és a napok származtatása. Naptárak A Nap mint fényforrás, a világosság megtestesítője, a sötétség ellentéte, a rossz szellemek távoltartója, a szerencse csillaga A Nap mint hőforrás, a melegség, a tűz megjelenítője – az éltető erő A természeti népek Napkultusza. A Nap ábrázolása a különböző kultúrákban Naphívogató mondókák a magyar folklórban Napsugaras kapuk, oromfalak a népi építészetben A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A Nap útjának (felkel, lenyugszik) játékos megjelenítése - Napóra készítése a megfigyelések jelzésével - A különböző napszakok fényhatásainak, színérzeteinek festői megjelenítése - A népművészetben megjelenő Nap motívumok gyűjtése, továbbépítése a kifejezésben - A természet változásait bemutató naptár készítése szabadon választott technikával A Hold A Hold mint mellékbolygó. A Hold anyaga, légköre A Hold felszíne, holdhegyek, -tengerek, holdkráterek A Hold keletkezéstörténetei Holdév, holdhónap A Hold alakváltozásai – holdfázisok és a hozzájuk kapcsolódó néphiedelmek A Hold emberi életre gyakorolt hatása. A Hold női jelképként való megjelenése A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek – holdfogyatkozás, ezüst- és aranyhíd A Holddal kapcsolatos kifejezések fogalmak magyarázata – holdvilágos, holdfényes, holdképű Az ember holdkutató, világűr meghódító törekvései A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:
273
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- A hold fázisainak játékos megjelenítése - A Hold emberre gyakorolt hatásának (holdkór) karikatúraszerű ábrázolása - A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek megfestése - A hold jelképének beépítése az ábrázolásba - Az életfán megjelenő égitest ábrázolások megfigyelése és felhasználása a kifejezésekben A Föld Föld helye a világegyetemben. A Föld helye a Naprendszerben A Föld keletkezéstörténetei a különböző kultúrákban A Föld istenként való tisztelete a természeti népeknél. Földanya kultusz A Földet felépítő anyagok. A szilárd kéreg, melyen élünk. A Föld izzó belső magja A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A Föld teremtésével kapcsolatos teremtésmítoszokból a tanulóknak tetsző, őket érdeklő részletek megrajzolása - A Föld teremtésével kapcsolatos táncos, zenés rítusok, ősi improvizatív jellegű táncok és szertartások eljátszása, illusztrálása - A Föld alakjával kapcsolatos ókori és középkori elképzelések játékos megrajzolása - Gazdagságot, termékenységet szimbolizáló Földanya készítése agyagból A földkérget formáló vulkán A vulkáni tevékenység felszínformáló hatása A természeti jelenségekhez fűződő mítoszok, legendák, népmesék megismerése A természetfeletti lények, a szellemek és istenek szerepe a természet életében: kígyószellemek, földrengésboszorkányok, sértődött istenek, lángdémonok A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A legjobban tetsző vulkánmítoszok egy-egy részletének képi megjelenítése - Gyűjtött anyagokból földrengésboszorkány konstruálása - A tűzistennő hajának, könnycseppjének különböző anyagokkal (fémszálak, fonalak...) való megjelenítése - A különböző természetfeletti lények cselekedeteinek dramatikus megjelenítése A földkérget formáló víz és szél A víz, a jég és a szél felszínformáló hatása A természeti erők természetfelettivé alakítása a hiedelmekben. Szél- és vízistenek A természeti jelenségekhez, a vízhez, szélhez fűződő mítoszok, legendák, népmesék Vízözönről szóló történetek megjelenése a különböző kultúrákban A vízözön legendájának, Noé szerepének, bárkájának képi, plasztikai megfogalmazása A föld szilárd kérgét alkotó kőzetek A kőzetek fajtái, tulajdonságai A kőzetek jellegzetes szerkezetének, színének, fényének megfigyelése. A kőzetek felhasználása a mindennapi életben és a művészetben A drága- és féldrágakövek kultikus szerepe Sziklákhoz, kövekhez fűződő hiedelmek A kavics kialakulásának folyamata A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A kőzetgyűjtemény legérdekesebb, legrajzosabb, legfestőibb darabjainak tanulmányozása; rajzi, képi megjelenítése - A kavics formaelemzése - A kavics felszínének, a törésvonal érdekes rajzolatának dekoratív átfogalmazása 274
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- Kövek összeragasztásával kavicsszobrok készítése -Térrendezés, térlehatárolás kövekkel - Ásványszerű, kőzetszerű anyagok kialakítása üvegdarabkák összeragasztásával - Különböző faktúrák létrehozása papírmasszába kevert kavicsokkal, vágott kövekkel A kő az építészetben és a szobrászatban Természet alkotta, szél és víz formálta építmények és szobrok megismerése A kő szerepének vizsgálata az építészetben és a szobrászatban: - Az ember építő tevékenysége - Az őskor kőkultúrája – jelzőkövek, sírépítmények, kör alakú kultuszhelyek - Az óriások építőtevékenységének tulajdonított küklopsz-falak bemutatása - A későbbi korok védelmi falai, álboltozatai Az ember szoborformáló tevékenységének megismerése: - A Húsvét-szigetek kőóriásai; az inka, a maja és az azték művészet totemoszlopai; az ókori egyiptomi művészetben megjelenő óriás szfinx A kő felületburkoló anyagként és díszítő anyagként való megismerése - A mozaikművészet legszebb példáin a mozaik-felhasználás lehetőségeinek bemutatása A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Óriásokról, gólemekről, kőemberekről szóló mesék képi, plasztikai feldolgozása a technika szabad megválasztásával vagy a szereplők és a környezet megjelenítése kövekből, agyagból, gyurmából - Agyagba kövek lenyomataival faktúraképzés - A kialakított mélyedések gipsszel történő kiöntésével reliefek képzése - Terméskő fal faktúrák megjelenítése rajztollal, gyűrt papírok nyomataival - Római márványpadozatok mintájára színes papírragasztással padlótervek, játékos útburkolatok tervezése, a bizánci mozaikok hatására egységnyi kis négyzetlapokból vagy burgonyából kialakított formákból mozaikhatás keltése - Gaudi formagazdag térépítményeinek, felületburkolatainak élményéből kiindulva játékos játszótéri alakzatok képzése agyagból, és az elkészült forma felületének díszítése kavicsokkal, színes csempedarabkákkal Az agyag szerepe a kézműves tevékenységben Az agyag tulajdonságainak, formálhatóságának megfigyelése Az agyag felhasználásának megfigyelése az ősi és hagyományos építészetben, tárgyalkotásban és a mai mindennapi környezetben Ismerkedés az agyag előkészítésének szerepével, az agyag egyszerűbb formázási és mintázási lehetőségeivel A tanulói tevékenység választható feladatai: - Marokedények készítése - Edény készítése körbetapasztással, formába-rakással - A formába, formára rakás érdekesebbé tehető egységnyi elemek (pl.: csigavonalak, apró agyaggömbök) egymásba építésével - Használati tárgy (persely, gyertyatartó...) készítése, felrakása sodrott agyaghurkákból, díszítése rátétes technikával A homok A kövek mállásából keletkezett parányi szemcsékből álló laza anyag – a homok – sokrétű megismerése A szél és a hő szerepe a homoksivatagok, homokképződmények (dűne, bucka) keletkezésében 275
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A víz szerepe a homokzátonyok, homokpartok kialakulásában A homok mint kötő- és építőanyag A homok tulajdonságaihoz kapcsolódó kifejezések (homokba dugja a fejét, homokra épít, nehéz, mint a homokzsák) magyarázata A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Gaudi homokdűnékre, homokpartra emlékeztető építményeinek hatására vizes homokból hullámzó vonalú térelhatárolók építése - A szél formaképző hatásainak ismeretében változatos homokfelületek kialakítása terepasztalon - Homok felhasználásával festésre alkalmas faktúraalapok kialakítása A csapadék – víz, jég, hó A víz alakváltozásainak megfigyelése: - Harmatcsepp, köd és zúzmara - Eső, jégeső, havaseső és hó - Jégvirág, jégcsap, jégtábla Az évszak jellegzetes csapadékfajtáinak megfigyelése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Hóember, hószobor, hóvár építése a szabadban - A jégvirág gyönyörű rajzolatának grafikai megjelenítése - Az érintetlen havas táj szépségének megfestése - A téli táj kínálta sportolási lehetőségek – szánkózó, csúszkáló, korcsolyázó, síelő mozgásos élmények – képi megjelenítése Az örvény és a hullám Videofilmen a szél által felkorbácsolt víz, a hullám és a fodrozódás megfigyelése Az esőcsepp által keltett körkörös hullámok megfigyelése, vagy azok modellezése vízzel teli edénybe csöpögtetett víz segítségével A hullám és örvény szavak átvitt értelmű jelentéseinek magyarázata (összecsapnak felette a hullámok, a gondolatok kavargása, az érzelmek hullámzása...) A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A hullámok természetének, mozgásának ábrázolása lendületes temperamunkákkal - Örvénylő mozgás megjelenítése mozgással egybekötött nagyméretű krétarajzokkal - A tálkában megkevert víz felületére csöpögtetett tus mozgásának rögzítése a vízfelületre helyezett papír segítségével. A papír által felszívott folt kifejezőerejének tovább fokozása lendületes vonalak belerajzolásával - A hullámmal, örvénnyel kapcsolatos fogalmak, gondolatok játékos megfogalmazása, sordíszek képzése hullámvonalakkal A levegő, a pára és a köd A levegő mozgása, áramlása. A hő hatása a légmozgások, áramlások kialakulásában A levegő halmazállapot-változásának, a légnemű anyag cseppfolyóssá válásának feltételei A légköri páratartalomnak, a csapadékfajtáknak (eső, köd, pára, harmat, zúzmara, hó, jég) megismerése A levegőből való pára- és gőzképződés, cseppfolyós kicsapódás bemutatása egyszerű eszközökkel (víz forralása, a gőz kicsapódása a fedőn, a pára lecsapódása az üvegen...) A levegőtávlat érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése és megbeszélése képzőművészeti alkotások, fotók, filmek, egyéni tapasztalatok alapján A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Levegőtávlatot érzékeltető akvarell készítése lavírozással 276
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- Térbeli távolságot érzékeltető festmény készítése szivacs alkalmazásával A víz körforgása A víz körforgása – levegő, pára, felhő, csapadék A levegő körforgása. A szél A természeti népek hitében megjelenő szél-isten. A lélek széllel való azonosítása A szél mint bánat és bánatűző jelkép A forgószelet jelképező forgórózsa motívumok a különböző népek művészetében A légköri páratartalom felhővé alakulása. A felhő anyaga, formája, színe A levegő, pára, gőz, köd, szél és felhő átvitt értelmű jelentéseinek megismerése (levegőnek nézi, levegőből él, szegény pára, köd előtte-köd utána, széllel bélelt, felhős...) A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Magyarázó rajzok készítése a víz körforgásáról, a csapadék keletkezéséről - A témához kapcsolódó átvitt értelmű szavak rajzos magyarázata - A mesékben szereplő széldémonokkal vagy a láthatatlanságot biztosító ködsüveggel kapcsolatos elképzelések rajzi megjelenítése A tűz A tűz mint őselem. A tűz istenként való tisztelete a természeti népeknél Tűzimádás, tűzáldozatok A különböző kultúrák tűzről szóló mondáinak, legendáinak bemutatása Tűzokádó szörnyek, sárkányok, kígyók a mesék világában A tűz mint lélekszimbólum A tűz formájának, anyagának, színének vizuális megismerése Fémtálban meggyújtott gyűrt papír vagy gyertyaláng segítségével a láng felépítésének, természetének, színének, formaváltozásainak tanulmányozása A tűz színeit idéző meleg színek színskálájának összeállítása Tűzhöz kapcsolódó kifejezések – tüzesvérű, tűzről pattant ... – magyarázata A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A tűz, forma- és színváltozásainak megfestése - A tűz és víz ellentétének kifejezése kontrasztokkal, redukált formákkal - Tűzokádó szörnyek megjelenítése A fény és árnyék A fény és a fényforrás természetének megismerése A fény-árnyék megfigyelése irányított fénnyel megvilágított tárgyon A fény világosságot, ragyogást, derűt, örömet, dicsőséget, értelmet kifejező jelentése Az árnyék sötétet, borút, előnytelenséget kifejező jelentése Az árnykép, árnyjáték kialakulása a különböző kultúrákban Az árnykép létrehozási lehetőségeinek bemutatása A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Fény- és színhatások megfestése más-más napszakban - Árnyjátékra alkalmas mozgatható síkbábok készítése, dramatizálás a kész bábokkal - Fázisrajzok készítésével az árnyszínházi jelenetek egy-egy részletének rögzítése - A világosság és sötétség, a tisztaság és gonosz, a jó és rossz ellentétének kifejezése szubjektív átírásokkal Kiállításrendezés
277
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Kiállítás rendezése tanulói munkákból. Válogatás adott szempontok alapján az éves anyagból (pl.: téma, technika, ötletesség, egyéni megfogalmazás, kompozíció) Az alkotások előkészítése, elhelyezése a térben érdekes alakzatokban elrendezett paravánokon, különböző síkokat létrehozó posztamenseken A múzeum információs rendszerének alkalmazása a tanulók munkáiból készült kiállításon (feliratozás, magyarázószöveg ...). A kiállítás megörökítése fotón, videón Minimumkövetelmények Ismerje fel az élettelen természet képi, plasztikai megjelenítésre alkalmas formáit. Legyen képes a tér- és formaélmények képi, plasztikai megjelenítésére. Tudjon létrehozni téri konstrukciókat. Alkalmazza a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket.
278
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
4. ÉVFOLYAM Tananyag Az általunk készített negyedik évfolyamos tantervi program segítségével a tanulók megismerhetik az élő- és az élettelen természet kapcsolatát, az ember létezésének feltételét jelentő környezetet. Az ember természetben elfoglalt helyét képi, plasztikai tanulmányokon keresztül vizsgálhatják, elemezhetik. Megfigyelhetik az évszakok változó forma- és színvilágát. A nyár és ősz vidám színkavalkádját, a tél tisztaságot, visszafogottságot, néha szomorúságot sugalló hangulatát, az ébredő tavasz frissességét sokféle kifejezési technikával adhatják vissza, idézhetik fel. A képzelőerő, az alkotókedv segítségével a táj évszak szerint változó hangulatát színes képek összemontírozásával jelezhetik. Az évszakokhoz kötődő hagyományokat, például a téltemetés eseményét kiszebáb készítésével erősítjük. Megfigyelhetik az érintetlen természetet. Hegyeket, dombokat, völgyeket, síkságokat jeleníthetnek meg, megismerhetik a felszíni vizeket – a patakokat, folyókat, tavakat, tengereket. Óriásképen rögzíthetik a megszerzett ismereteket. Az elsajátítandó ismeretek körét úgy állítottuk össze, hogy a tanuló megérezze a természet és ember harmonikus együttélésének, a természet védelmének fontosságát. Követelmény Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő és élettelen természet formáiról. Szerezzenek ismereteket: a formák tulajdonságairól, fény-, szín- és térviszonyairól, a térben való tájékozódásról és a téralakításról, a színek, formák átírásáról, a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről, az élő és élettelen természethez fűződő hagyományokról. Legyenek ismereteik: a formák különböző tulajdonságainak, funkcióinak, nézeteinek, színének vizsgálatáról, a műalkotásokban megjelenő természet alkotta formákról. Alkalmazzák a hagyományos tárgykészítés szempontjait alkotó munkájukban, sajátítsanak el újabb kézműves technikákat. Használják tudatosan a képi kifejezés eszközeit.
279
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tananyag témaköre: Az ember természeti környezete Virágok, fák rajza Ismerkedés a környezet, az évszak virágaival A virágokról szerzett élmények rögzítése rajzzal, festéssel A tapasztalatok dekoratív átírása Beszélgetés a képző- és iparművészetben, népművészetben megjelenő virágábrázolásokról A közvetlen környezet fáinak, a fák formagazdagságának, szépségének felfedezése Az évszakok, okozta változások és a különböző fafajták karakterének megfigyelése, felismerése Fát ábrázoló képzőművészeti alkotások elemzése A fa jelentésének, szerepének megismerése a társművészetekben (életfa, égig érő fa) Tanulmányrajzok készítése fákról A tanulmányozott és megismert forma dekoratív átírása Vadon élő növények Séta a mezőn, vízparton vagy erdőben A táj természetes növényzetének, a vadon élő növényeknek a megismerése A felszín, a talaj, az éghajlat, a vízháztartás, a természetvédelem szerepének megfigyelése a környezet növényfajtáinak kialakulásában A természetes növényzet értéke. A természetvédelem fontossága Védett növényekről katalógus készítése Vadon élő állatok A környezet állatvilágának, a vadon élő állatoknak a megismerése Az erdő, folyó, mező rovarai, rovarevői A vizek élőlényei a halak és a békák Az erdő, mező rágcsálói és éjszakai vadjai A földön és fán fészkelő madarak Az énekesmadarak. A védett állatok. Az erdőgazdaság szerepe a vadon élő állatok gondozásában A vizuális megjelenítés választható feladatai: - Az apró kis lepkék, tücskök, szöcskék, cincérek tanulmányozásával a rovarvilág szépségének megjelenítése - A tájra jellemző madarak (pl.: fácántyúk és kakas) formájának, színének, tollazatának megfigyelése, a formai különbségek rajzi összehasonlító elemzése - Az állatok rejtőzködés biztosító kültakarójának (pl.: a sikló és béka bőre) megfigyelése, elemzése - Az életmóddal, táplálékszerzéssel összefüggő testfelépítés (pl.: a gázlómadarak hosszú lába, csőre) tanulmányozása - Az erdészek munkájának (pl.: vadetetés) életképszerű bemutatása
280
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Őszi táj vizuális megjelenítése Az őszi séták, a családi kirándulások élményének felelevenítésével, fotókkal, képzőművészeti alkotásokkal, verssel, énekkel A képzelőerő és az alkotókedv segítségével az őszi táj napszakonként változó hangulatának (reggeli derengés, déli napsütés, esti szürkület) megjelenítése A kép és plasztikai alkotás választható feladatai: - Színes újságokból kivágott – különböző formájú, színhatású – tájelemek más-más színű alapon való összemontírozásával a napszakok hangulatának kifejezése - Csoportonként más-más napszak megfestésével – a tájelemek, hegyek, dombhátak laza felfestésével, fákkal, bokrokkal, virágokkal való benépesítésével (sűrűbb és lazúrosabb festéssel, színkeverésekkel) – az évszak hangulatának kifejezése Hegy, völgy, domb, síkság A közvetlen környezet, a lakóhely felszíni formáiról szerzett ismeretek gazdagítása Élményszerzés a tanulókkal vízparton, dombos, hegyes-völgyes, fövenyes, köves tájon A felszíni formák (hegy, völgy, domb, síkság) jellemző jegyeinek (hegytető, völgyoldal, dombhajlat ...) megfigyelése A természeti látványok megfigyelési szempontjainak gyarapítása (pl.: a táj nagyobb tagolódásai, rétegződései, erővonalai, felületi elemei) A látványok verbális megfogalmazására vonatkozó képességek fejlesztése Az élettelen és élő természet kapcsolatának megfigyelése A közvetlen környezet felszíni formáinak összehasonlítása más területek felszíni formáival (pl.: síkság és hegyvidék) Egy-egy vidék jellemző jegyeinek megismerése elbeszélések és tájleírások alapján A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A lakóhely felszíni formáinak elkészítése terepasztalon - A közvetlen környezet, a lakóhely legjellemzőbb felszíni formáinak megrajzolása, megfestése. A megismert forma dekoratív átfogalmazása - A tanuló számára fontos tájrészletek önálló képként való megjelenítése - A táj megjelenítése az évszak és napszak függvényében - Az ember és a természet harmonikus kapcsolatának kifejezése a tanulók számára nem tetsző környezeti elemek átírásával Az érintetlen táj Az érintetlen természet változatossága, a látvány sokszínűsége, gazdagsága, különlegessége. A táj szépsége A táj hatása a lelki állapotra A táj története, legendái, jellegzetességei Új technika elsajátítása a pontosabb vizuális kifejezés érdekében: - Komponálás nedves ecsettel, tusfuttatás, lavírozás tussal, páccal A képi megjelenítés választható feladatai: - A közvetlen környezetben található táj látványszerű megjelenítése - A tájhoz fűződő érzelmek képi kifejezése a színek és formák szubjektív megválasztásával - Egy adott táj látványbeli változatosságának megragadása a fény- és légköri viszonyok, az évszak, a természet körforgásának, változásának hatására – szivárvány, napfényes és párás délelőtt hangulatának megörökítése Nagyméretű falikép az élő természetről
281
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Megfigyelések, tanulmányrajzok segítségével az ember természetes környezetéről szerzett tapasztalatok összegzése A nagyméretű falikép témájához a tanulmányrajzok összeválogatása A nagyméretű falikép témájának közös kialakítása Az egyéni munkák ritmikus közös képpé, díszítősorrá, frízzé rakosgatása, komponálása A közös alkotás felhasználása az iskola, az osztályterem díszítésére Az ember által alakított táj Az érintetlen természet, a megműveletlen táj és az emberi beavatkozással kialakítottmegművelt táj közötti különbség felfedezése Az alapvető formák tagoltságának, a részformák kapcsolódásának megfigyelése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Egy tájról készült fotó képi átfogalmazása - A tájról készült vázlatok dekoratív átírása - Terepasztalon agyagból, homokból dekoratív tájformák létrehozása - Egységnyi lapokból formaritmusra épülő reliefek kialakítása - A reliefek síkredukciója A víz színét, színváltozását befolyásoló anyagok, fényviszonyok A víz alatti világ gazdag formakincsének bemutatása videofelvételek segítségével Az akváriumok élettelen anyagainak, vízi növényeinek, élőlényeinek megfigyelése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Folyóval, tóval kapcsolatos élmények képi felidézése - Hideg színek sorozatával az egyre mélyülő víz színárnyalatainak megjelenítése A téli ünnepkör a karácsony Karácsonyi készülődés: az ünnep felidézése bibliai háttér és személyes élmények alapján A betlehemi csillag történetének kapcsán beszélgetés a csillagokhoz fűződő hiedelmekről: a csillag és a lélek, az emberi élet kapcsolatairól (új csillag – születés, hullócsillag – halál) A csillagok útmutató szerepének felfedeztetése az éjszakai égbolton A csillag mint a szerelmesek jelképének megfigyelése a népköltészetben A népszokások épített betlehemeinek elemzése Betlehem készítése Téltemetés, tavaszköszöntés Beszélgetés az élő természet körforgásáról – a téli nyugalmi időszak és a tavaszi újjászületés sajátosságairól (sötétség-fény, hideg-meleg, alvó-ébredő, csend-zene ...) A téltemetés tavaszköszöntés szokásának bemutatása videofilm, képek, dalok segítségével A népszokás kellékeivel kifejezett szimbolikus tartalom értelmezése – a telet, bajt jelképező kisze kivitele a faluból; a tavaszt, egészséget jelképező zöld ág behozatala Választható tevékenységek: - Egy nagy kiszebáb építése, felöltöztetése csoportmunkával - Tanulónként egyéni munkával egy-egy kisebb báb elkészítése faágakból készített vázszerkezet felöltöztetésével Tavaszi hangulat
282
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Beszélgetés a tavaszról személyes és közös tapasztalatok alapján A tavaszi hangulat felidézése közös énekkel, versmondással, műalkotások nézegetésével Tavaszi hangulat kifejezése játszó, sportoló emberi figurákkal A témafeldolgozás lépései: - Sétáló, futó, horgászó, játszó mozdulatok beállítása, vázolása zsírkrétával - Az alakok tavaszi környezetbe helyezése - Az emberalakok kiemelése komplementer színhasználattal Húsvét Beszélgetés a húsvét vallási hátteréről Ismerkedés húsvéti népszokásokkal Mozgással, gesztusokkal létrehozott élőképpel a húsvéti ajándékozás vagy locsolás élményének felidézése Kora nyár Beszélgetés kora nyári élményekről A élmények szabad feldolgozása
Minimumkövetelmény A tanuló ismerje fel az élő és élettelen természet kölcsönhatását. Téri megfigyeléseit legyen képes képi, plasztikai munkájába beépíteni. Legyen képes a kifejezés lényeges elemeinek kiemelésére. Tudja személyes élményeit rajzban, festményben, plasztikában, térkonstrukciókban megjeleníteni.
283
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
5. ÉVFOLYAM Tananyag
Az ötödik évfolyamos tantervi program a természet és az ember kölcsönhatásával, az építészet szerepével, anyagaival, az építkezéshez fűződő hagyományokkal, az épületek fajtáival, a középületek funkciójával, a szakrális építmények jellemzőivel, a lakás, az otthon iránti elvárás tényezőivel, a népi építészet hagyományaival foglalkozik. A tanulók megfigyelhetik az épületek formáit, tömegét, tagolását, díszítését; a várfalak, kapuk, kerítések funkcióit; a formán megjelenő díszítmények szerepét. Megismerhetik azokat a legegyszerűbb sík- és térformákat, amelyekből az építmények, tárgyak modellezhetők. Megtanulhatják a testek származtatását és azt, hogy a különböző formák összeépítésével, csonkolásával hogyan lehet új formákat képezni. Elsajátíthatják a magyarázórajz készítésének lehetőségeit, a felépítést, tagolást, szerkezetet értelmező rajzok készítésének lépéseit. Készíthetnek tájba illő maketteket, modellezhetnek parkokat, játszótereket, a fenti terekbe szobrokat, szökőkutakat is tervezhetnek, de létrehozhatnak jövő századi építményeket is. Megismerhetik a különböző történeti korok belső tereit, a parasztház berendezéseit. Tervezhetnek házakat, szobákat, készíthetnek lakásdíszeket, használati és dísztárgyakat. Követelmény Gyűjtsenek tapasztalatokat a tér háromirányú kiterjedéséről, beosztásáról, lehatárolásáról, lefedéséről. Legyenek képesek: az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, szerkezetének, térbeli viszonyainak ábrázolására. Értsék: az épület, építmény funkcióit, esztétikáját, a műalkotás szerepét a tájban és az épített környezetben. Ismerjék a hagyományos népi építészetet, legyenek jártasak megfigyelésében. Tudják az építkezés elemeit, meghatározó tényezőit. Készítsenek maketteket, valamint a berendezéshez kapcsolódó hagyományos tárgyakat. Alkalmazzanak szubjektív kifejezési módokat a térkonstrukciók és a képi megjelenítések során. Tudjanak: megjeleníteni elképzelt és épített környezetet, bizonyos formákat leegyszerűsíteni, átírni, az épített környezetben megjelenő mozgásokat ábrázolni. Legyen igényük az esztétikus, tiszta környezet kialakítására. Tökéletesítsék a már elsajátított kifejezési eljárásokat.
284
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A TANANYAG TÉMAKÖRE: AZ EMBER ÉPÍTETT KÖRNYEZETE Egyszerű építmények alkotása Beszélgetés az építészet kialakulásáról, az építmények szerepéről A természeti és az emberi tényezők hatásának megfigyelése az építkezés alakulásában Az építmények fajtáinak, alaprajzának fejlődése A kör alaprajzú építmények nyomon követése az őskori és az ókori kultúrákban, a népi és a modern építészetben Választható tevékenységek: - Egyszerű kör alaprajzú építmények készítése, jurta modellezése - Sátor készítése a szabadban - Egy lakatlan sziget enyhelyének, berendezési tárgyainak megtervezése, elkészítése természetes anyagokból A népi építészet jellemzői Beszélgetés a települések kialakulásáról, a falu és a város elkülönüléséről A népi építészet anyagainak megismerése, tulajdonságaik összehasonlítása (fa, kő, föld, nád, szalma, ág, vessző, napraforgó- és kukoricaszár) A természeti adottságok tükrében a népi építészet jellemzőinek megismertetése az építkezés anyagai és technikái alapján. Az építkezéshez fűződő szokások, hiedelmek bemutatása (pl.: építőáldozat, zöld ág kitűzése, házszentelés) Választható tevékenységek: - A jellegzetes háromosztatú parasztház alaprajzának elkészítése - Csoportmunkában épületek modellezése a megismert építkezési technikák alkalmazásával - Az elkészült épületekkel falukép kialakítása A ház külső díszei A homlokzat díszítő és tagoló elemeinek megfigyelése a történeti stílusok építményein és a népi építészetben. Ajtó- és ablaknyílások, szoborfülkék tanulmányozása; lábazatdíszek, oromfalak, stukkódíszítmények, épület-sgrafittók megfigyelése Beszélgetés a tornác kialakulásának építészeti szükségszerűségéről Az eresz megnyújtása fa-, illetve kőoszlopokkal, alátámasztása, majd az oszlopok közötti terület bizonyos magasságig való felfalazásának hagyománya Képek segítségével a különböző típusú tornácok összehasonlítása Választható tevékenységek: - A környező házak, épületek homlokzattagolásának rajzi megjelenítése - A homlokzatok ornamentikájának, vakolatdíszeinek grafikus és plasztikus ábrázolása A lakóépület belső terei Különböző korokból származó lakásbelsők bemutatása, elemzése A hagyományos parasztházban található helyiségek funkciójának megvitatása. A helyiségek bútorainak, eszközeinek bemutatása. A szobában kialakított belső terek (szentsarok, munkatér) és a családtagok szerep és rang szerinti elhelyezkedése közti kapcsolat vázolása. Az egyes bútorokhoz, berendezési tárgyakhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek megismerése 285
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A mai lakás tereinek, funkcióinak vizsgálata fotók, diaképek, tervrajzok alapján Az alaprajz készítésénél használt jelrendszer megismerése (a fal, ablak, ajtó, lépcső, terasz ábrázolásának módjai) Saját lakás alaprajzának és berendezésének megtervezése A tervezés mozzanatai: - Életmódhoz illő terek kigondolása - Az elképzelt lakás alaprajzának kialakítása. A falak megrajzolása, a nyílások jelölése. A különböző rendeltetésű terek bútorainak elképzelése, a bútorok alaprajzának berajzolásával a célszerűség, praktikum, otthonosság, kényelem szempontjának figyelembevétele - A tervezés során elképzelt lakás rekonstruálása térben, dobozok, kartonok felhasználásával A színek és formák szerepe a belső térben A modern és a hagyományos lakberendezés összehasonlítása, a lakáskultúra főbb tényezőinek felelevenítése. A tárgyak rendeltetéséből adódóan a funkció-forma-díszítmény összhangjának hangsúlyozása Az enteriőrt meghatározó tényezők elemzése. A lakástextil szerepe Választható feladatok: - Lakásmakett készítése. A lakásmakett különböző textíliákkal való díszítésével más-más enteriőr kialakítása. A makettkészítés lépései: Megfelelő méretű papírdobozok kiválasztása. A papírkartonból készített főfalakon és válaszfalakon az ajtó- és ablaknyílások kivágása. A kartoncsíkokból kialakított válaszfalak rögzítése - Lakástextilek tervezése hajtogatott papírzsebkendők festékkel való batikolásával A függönyök, szőnyegek, térelválasztók elhelyezése. A színek érzelmi hatásainak tudatos érvényesítése - Edényfogó kesztyű készítése nemezeléssel - Terítő batikolása csomózással - Falikép, ikebana összeállítása szárazvirágokból Várak megjelenítése Fotók és festmények bemutatása várakról, erődtemplomokról Az építmény megfigyelése tájban és épített környezetben (pl.: cseszneki, budai vár) Várról szóló mítosz- vagy meserészlet felolvasása Az elképzelt vár vizuális megjelenítése A térbeli helyzet meghatározása alaprajz, nézőpont alapján (alálátás, rálátás) Az elő-, közép- és háttér érzékeltetése (pl.: az előtérben mozgó szereplők, a középtérben álló vár, a háttérben hegyek, égbolt). Rajzolás tussal, festés temperával Az alkotás során szubjektív fantáziaképek, érzelmek, események megjelenítése és szóbeli megfogalmazása Szakrális terek, épületek megjelenítése A templom mint vallási célú épület forma- és funkcióváltozásainak megismerése Templomtípusok összehasonlítása Választható feladatok: - Templomról makettek készítése. A makettek vetületi rajzának elkészítése - Az elöl- és oldalnézet felhasználásával képeslap tervezése - A képeslap elkészítése történhet papírnyomattal, papírkivágással vagy a kivágott templomforma körbefújásával, az üres részek grafikai kitöltésével
286
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Tájba illő település tervezése, makettezése A táj és az épített környezet különböző viszonyainak bemutatása fotók, videók segítségével Terepasztalon a természeti és mesterséges formák – hegyek, völgyek, folyók, tavak, fák, utak, alagutak, hidak, vízvezetékek, vízlefolyók, vízgyűjtők, víztárolók, csatornák, csatornarendszerek – modellezése A település elhelyezése a természeti környezetben Térképkészítés Park, játszótér tervezése köztéri szobrokkal Különböző parkok, játszóterek bemutatása A természet és az épített környezet viszonyának elemzése A parktípusok egymással való összehasonlítása, kialakulásuk eszmei hátterének a megértése. A parkok díszítőelemeinek (szobrok, szökőkutak ...) megfigyelése A játszótér berendezéseinek elemzése, felsorolása A modellezés választható feladatai: - Egy játszótér makett formában való elkészítése (labirintus, hinta, mászóka ...) - Az előző órai terepasztal-gyakorlat során kialakított környezetbe – műalkotásként funkcionáló – mobilszobor tervezése, kivitelezése, beillesztése - Szerves, organikus szobrok készítése folyami kavicsokból, uszadékfából - Calder nyomán függesztett formájú mobilszobrok tervezése. A szobrok kiegyensúlyozása és felfüggesztése Az ember helye az épített környezetben Az előző órákon kialakított terepasztal benépesítése mozgó emberi alakokat ábrázoló kisplasztikákkal A körplasztikakészítés munkafázisainak megismertetése: - Az emberalak tömbjének hengerré formálása. A végtagok megjelenítése kihúzással. A mozgás ábrázolása a formák izületekben történő behajlításával. Törekvés a statikus szoboralkotásra Feladat: Utcákon, tereken mozgó emberalakok megmintázása (pl.: görkorcsolyázó, kocogó, várakozó, padon fekvő hajléktalan, kutyát sétáltató, babakocsis kismama, plakátragasztó, útbontó, faültető, jégkrémárus) A sík és a test, a körlap és a gömb megismerése Az egyszerű geometrikus alakzatokról tanultak felidézése. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak felelevenítése A körlap formai sajátosságainak, származtatásának megismerése A körlap távlati elváltozásainak megfigyelése. A szemmagasság szerepe az ellipszis méretváltozásaiban A kör perspektivikus elváltozásainak megjelenítése vonalas rajzzal A gömb származtatás lehetőségeinek számbavétele: - Körlapok egymásba illesztésével, a köralakzat szimmetriatengely mentén való elforgatásával, különböző átmérőjű körlapok középpontos felfűzésével gömb származtatása A származást szemléltető modellek ábrázolása A gömb térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az ön- és vetett árnyék jelölésével 287
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A gömb plasztikusságának megjelenítése többféle grafikai eszközzel A gömb testességének megjelenítése különböző festésmóddal A háromdimenziós forma két dimenzióban való megjelenítésének lehetőségei Téglalap és henger, háromszög és kúp ábrázolása Az egyszerű geometriai alakzatok – a négyzet, a téglalap, a háromszög – tulajdonságainak felelevenítése A háromszög, a téglalap, a kúp és a henger legfontosabb jellemzőinek felidézése A szabályos forgástestek származtatási lehetőségeinek számbavétele: - A henger származásának megismerése téglalapok összehajtása és elforgatása révén - Kúp képzése háromszög szimmetriatengely mentén való körbeforgatásával Választható feladatok: - A kúp és henger származtatásáról folyamatábra készítése - Henger kialakítása téglalap alakú papírcsík két szemközti oldalának összeragasztásával - A síklap térbefordulásának rajzi megjelenítése - A kúp és a henger térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az önárnyék és vetett árnyék jelölésével - A henger, a kúp és a gömb háromképsíkos vetületi rajzának elkészítése szerkesztő eszközök használatával - A henger és kúp plasztikusságának kifejezése egy szín világosabb-sötétebb árnyalataival Forgástestekkel fantáziaváros tervezése A forgástestek képzésével, összeépítésével megszerzett ismeretek felhasználásával forgástestekből összeépített hengerlények, fantáziaváros tervezése, készítése csoportmunkában. A feladat sikeres megoldása érdekében fotók bemutatása a XX. sz.-i modern építészetről, a világűrkutató űrbázisokról; science-fiction videofilmrészletek felvillantása, novella részletek bemutatása jövő századi létesítményekről A változatos formavilág megteremtését segítheti a téglalap oldalainak bemetszésével képzett síkformák térbe hajlítása, a szimmetrikus síklapok elforgatásával kialakított tagolt hengerek modellként való felhasználása Választható feladatok: - Kisebb csoportokban az űrváros vagy a víz alatti város különböző rendeltetésű, formájú épületeinek megtervezése, megalkotása a fantázia szabad mozgósításával - Formák térbe helyezésével városrészek kialakítása. A városnegyed térképének, információs tábláinak elkészítése Forgástestekkel járművek tervezése Autókról, űrhajókról gyűjtött fotók, műszaki rajzok elemzése Fantasztikus járműveket bemutató videofilm részletének megtekintése Az eddigi ismeretek és a képzelet segítségével fantasztikus járművek tervezése, makettezése. Vázlatkészítés az eddig megismert formák átírásával, formaredukcióval, hozzáépítéssel, belső részformák, szerkezetek berajzolásával A tervek modelljeinek elkészítése csonkolt és összeépített műanyag flakonok, alumínium fóliák felhasználásával A jármű égi vagy földi, esetleg föld alatti vagy vízi környezetének megtervezése, megjelenítése
288
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Kiállításrendezés Az év során készült rajzok, grafikák, festmények, plasztikák megadott szempontok szerinti válogatása, keretezésre, kiállításra való előkészítése A kiállított anyag térben – a paravánra vagy a falra – való elhelyezésének megtervezése. Az elrendezés kivitelezése Felirat-, katalógus-, meghívótervek, plakátok tervezése és készítése Az írás és a kép, a szín és a forma viszonyának átgondolása A tárlók, a paravánok, az installációk ízléses elhelyezése, egyéni ötletek alkalmazása a kiállítási felületek megválasztásában A kiállítás megörökítése, fotózása Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, arányainak, szerkezetének vizuális megfigyelésére. Tudja a formák testességét tónussal, fény-árnyék hatásokkal kifejezni. Legyen képes forma- és színredukálásra. Legyen tisztában a képi tér (előtér, középtér, háttér) fogalmával.
6. ÉVFOLYAM
Tananyag Az általunk készített tanítási program a hatodik évfolyamban elsősorban az ember és az őt körülvevő természet, a közvetlen környezet, a lakóhely vizuális megismerését helyezi a vizsgálódás középpontjába. A tanulók a vizuális eszközökkel figyelik meg, dolgozzák fel a szülőföld tájait, éghajlatát és állatvilágát. Feltárják a lakóhely történetét, hagyományait. Foglalkoznak a természetvédelem és műemlékvédelem fontosságával. Elemzik a település szerkezetét, a földrajzi, gazdasági körülmények által meghatározott közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom, turizmus jelentőségét. Segítünk megértetni az emberi közösségek, a család szerepét, a közösségi és családi ünnepek jelentőségét, az egészséges életmód, a szolgáltatások, a kultúra és a tanulás fontosságát. A tanulók rajzos feldolgozásokkal mutathatják be a környék növény- és állatvilágát, a kézművesség, az építészet és az öltözködés hagyományait. Elemezhetik a környék formáit, tárgyait, magyarázó rajzokkal, folyamatábrákkal szemléltethetik a környezet változásait. Tájékoztató táblákat, információs jeleket, útvonalrajzokat, térképeket, plakátokat készíthetnek. Kertet, parkot, épületeket, bútorokat, berendezéseket, tárgyakat, öltözeteket, jelmezeket tervezhetnek. Tájképeket, csendéleteket, életképeket festhetnek. Illusztrálhatnak; karikatúrákat rajzolhatnak; képsorokat, könyvborítókat tervezhetnek; diákújságot szerkeszthetnek.
289
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Követelmény Legyenek képesek: összetett természeti és mesterséges tárgyak arányainak, szerkezetének, formai sajátosságainak, színének megfigyelésére, karakteres ábrázolására síkon és térben, önálló piktogramok, emblémák, információs táblák megalkotására, alaprajzot, útvonalrajzot, metszetrajzot olvasni, készíteni. Jelenítsék meg a teret és térformákat a távolsági viszonylatoknak, a nézőpontnak, a térmélységnek megfelelően. Alkossanak szubjektív módon képeket mindennapi életükkel kapcsolatos eseményekről, illusztráljanak zenei, irodalmi műveket. Hozzanak létre csendéleteket és formaátírásokat lakóhelyünk használati tárgyairól. Ismerjék az életkép műfaját és egy-egy kiemelkedő alkotást a családábrázolás témaköréből. Ismerjék meg a hagyományos népi életmódot. Tanulmányozzák saját környezetük életmódját, hagyományait. Ismerjék az öltözködés-, a magatartás-, a beszéd-, a testkultúra összetevőit. A tananyag témaköre: AZ OTTHON, AZ ISKOLA VILÁGA
A település története A lakóhely és a szülőföld Érzelmi motívumként híres emberek szülőföldjükről tett vallomásának bemutatása A lakóhely természeti környezetéhez (folyóhoz, barlanghoz, érdekes alakú sziklához, öreg fához...) fűződő történetek, hiedelmek megismerése Történelmi események emlékeinek felidézése A lakóhely természethez fűződő hiedelmeinek, népszokásainak bemutatása (pl.: időjóslások, jeles napi szokások) A megismert történetek képi, plasztikai illusztrálása a témához illő technika megválasztásával A régészeti kutatás A régészet – az emberiség történeti múltját a fennmaradt tárgyi emlékek alapján kutató tudomány – bemutatása Fontossága az írás nélküli történelmi korok feltárásában, szerepe az írással bíró történeti korokban A jelenkor régészeti kutatásai. A régészet és társtudományok kapcsolata A modern technika (légi fényképezés, a talaj vegyelemzése...) szerepe a feltáró munkában A település hajdani életmódja Beszélgetés a hagyományos népi életmódról: A régi gazdálkodási formák vizsgálata, az állattartás, földművelés, kézművesség jellemzőinek megismerése A természeti környezet hatásának vizsgálata a lakóhely életmódjának alakulásában
290
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A gazdasági évhez, munkaalkalmakhoz fűződő hagyományok bemutatása A képi megjelenítés témája: - Gazdasági udvar megfestése, megrajzolása (épületek, eszközök, állatok, emberek...) A lakóhely hagyománytárgyai A régi világ eszközei, szerszámai Tárgyakhoz kapcsolódó szokások bemutatása (pl.: jegyajándékok, vásárfiák...) Választható feladatok: - Régi tárgy (pl.: köpülő) elemzése - Ismerkedés a közvetlen környezet, a saját tájegység népművészetével: - Önálló gyűjtőmunka végzése múzeumi anyag vagy a tanulók környezetének emlékei alapján A település földrajzi adottságai A lakóhely térképének elemzése A település típusának, szerkezetének, úthálózatának megfigyelése Választható feladatok: - A környezet természeti tájaihoz, történelmi nevezetességeihez útvonalrajz készítése - A lakóhely természetföldrajzi, településtörténeti, településnéprajzi sajátosságainak információs táblán, térképen való megjelenítése - A település szerkezetének modellezése terepasztalon - Idegenforgalomhoz kapcsolódó természetvédelmi, műemlékvédelmi jelek készítése - A lakóhely műemlékeinek rajzi feltérképezése (homlokzatrajzok, alaprajzok, útvonalrajzok készítése) közös munkával - A fejlesztési tervben szereplő, a gyermekek életéhez kapcsolódó létesítmények (játszótér, sportcentrum...) megtervezése közös munkával - A tanulók által használt művelődési intézmények információs jeleinek elkészítése A lakóhely tájai – tájfestés Az érintetlen természet megfigyelése A táj változatos formai képének, a látvány sokszínűségének elemzése A fény- és légköri viszonyok okozta változások megfigyelése A tájábrázolás lehetőségeinek megismerése A képkivágás szerepe a kompozíció kialakításában. A színvázlatok fontossága A barbizoni és nagybányai iskola műveinek segítségével tapasztalatok gyűjtése a szabadban való festés sajátosságairól A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A lakóhely természeti tájainak látványszerű megjelenítése - Az adott táj változatosságának kifejezése az évszak, a fény- és légköri viszonyok függvényében - A táj látványának egyéni, dekoratív átfogalmazása a grafika lehetőségeivel - A tájhoz fűződő élmények (kirándulás) érzelmi hatásának megjelenítése
291
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A település növényvilága – csendéletfestés Séta a mezőn, vízparton vagy erdőben Az erdő, mező gyomnövényeinek és gyógynövényeinek megismerése: A vizek növényei. Az erdő cserjeszintjének, az erdő és vízpart fáinak megfigyelése Termesztett növények A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A gyomnövények és termesztett növények szépségének, formagazdagságának felfedezése a növény jellemző részeinek (gyökér, szár, levél, virág) megjelenítése által - A növények téri helyzetének ábrázolása - A gyűjtött gyógynövények felhasználásával olyan gyógynövénygyűjtemény készítése, amely a hozzáírt szöveg segítségével bemutatja a növény gyógyító hatását - A cserjék formai jellemzőinek megfigyelésével a különböző cserjefajták felismerését segítő karakterrajzok készítése - Az erdő és vízpart fáinak tanulmányozásával nyert tapasztalatok rögzítése (pl.: a törzs és ágak kapcsolatának bemutatásával) Az otthon. Külső és belső tér ábrázolása A lakóház, az otthon. Lakáskultúra A település építési hagyományainak, háztípusainak, házberendezési módjainak számbavétele. Történeti stílusok a népi és polgári építészetben A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A lakóhely hagyományos építészetének feltérképezése, a lakóház funkcionális tagolásának alaprajzok segítségével történő bemutatása, a homlokzatok tagolásának rajzos feldolgozása. - A saját lakás alaprajzának elkészítése - A külső formajegyek meghagyásával tervek készítése egy régi parasztház mai életkörülményekre alkalmassá tételére (pl.: fürdőszoba beépítése) - Közös munkával képes építészeti album készítése a környezetben fellelhető, megőrzésre érdemes házakról A kert és lakás növényei. Külső és belső tér. Csendélet A növények szerepe az ember életében A kerti virágok, díszcserjék, díszfák A balkonok, erkélyek, lakásbelsők növényei Választható feladatok: - Az otthon köré díszkert tervezése cserjékkel, kerti virágokkal, utakkal, pihenőkkel - A kedvenc gyümölcsök, virágok formájának, színének tanulmányozásával formaelemzések (felépítés, szerkezet, tagoltság ...) készítése - Tetszés szerint összeválogatott növényekből virág- vagy gyümölcscsendéletek festése - A nyílás, hervadás kifejezése A kedvenc háziállatok Állatokkal kapcsolatos vidám történetek megrajzolása, megfestése A kedvenc állat által kifejezett testbeszéd (örül, bánatos, sértődött ...) rögzítése formaredukcióval, papírmetszetekkel
292
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A kedvenc háziállat plasztikájának elkészítése a forma kifejezésére leginkább alkalmas anyagokból Alaktanulmányok készítése A test arányainak vizsgálata A női és férfi alkat közötti különbség megfigyelése, megállapítása A gyermek és felnőtt testarányok összehasonlítása Az ember vázszerkezetének, csontvázrendszerének tanulmányozása Az emberi test mozgáslehetőségeinek, az ember téri mozgásainak megfigyelése Egy- és kétalakos beállításokról képi igényű alkotás készítése Többalakos beállításról szoborkompozíció alkotása Fej- és kéztanulmányok készítése A portré és az önarckép műfaji sajátosságainak vizsgálata: Történetiségük: a múmiaportréktól a barokk csoportportrékig A fejrajzolás általános szabályainak megismerése Az arckoponya és az agykoponya nagyságviszonyának vizsgálata Az arc részei. A részek és az egész viszonya, arányaik Az egyénre jellemző arcélszög megfigyelése. Az arcelemek: homlok, orr, száj, szem, fül tanulmányozása A különböző megvilágítás (szórt és irányított fény) által keltett hangulatok elemzése A kéz és láb formai jegyeinek, mozgásának vizsgálata A kéz (feszítő, hajlító, közelítő, távolító, forgató) mozgásának megfigyelése Irányított fénnyel megvilágított fej grafikus ábrázolása Kéz- és lábtanulmányok készítése Öltözködéskultúra. Divattervezés Az öltözködéskultúra fogalma Az öltözet alkotóelemeinek számbavétele (ruházat, hajviselet, fejviselet, lábbelik ...) Képek, régi családi fotók alapján a különböző korok viseleteinek vizsgálata Anyag-, szín- és díszítésbeli különbségek megfigyelése a különböző korstílusokban A népviselet fogalmának tisztázása A közösségi értékrend, az írott és íratlan szabályok hatásának felfedezése az öltözködési szokásokban Beszélgetés a mai öltözködéskultúra jellemzőiről A divat szerepének vizsgálata az öltözködési szokásokban Az életkor és életmódbeli eltérések megjelenése a ruházkodásban Az egyéniség megnyilvánulásának lehetőségei az öltözködésen keresztül Az alkalomhoz illő öltözködés szempontjainak megvitatása – a csinos, divatos, elegáns fogalmak közti különbségek tisztázása Magatartási és illemszabályok megbeszélése a viselethez fűződően Az öltözködéskultúra, a testkultúra és a higiénes szokások közti összefüggések, elvárások megbeszélése Választható feladatok: - Divatos iskolai öltözet tervezése
293
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- Farsangi, báli alkalmi ruha vagy jelmez tervezése a hozzá illő kiegészítőkkel saját maguk számára - Színes csomagolópapírok felhasználásával folttervek készítése mellényre, táskára - Batikolással pólók készítése - Szövéssel, fonással öltözet kiegészítőket, ékszereket készíthetnek Pillanatképek az iskola életéből Az életkép műfajának fogalmi tisztázása műalkotások elemzése, összehasonlítása által Elemzési szempontok: A mű rendeltetése (táblakép, illusztráció ...), technikája (olajfestmény, freskó ...) A képi elemek kigyűjtése: szereplők, helyszín, esemény, gesztusok, arcvonások A mozgás ábrázolásának módjai, a kompozíciós szerkezet és a színhasználat elemzése. A színek szerepe a téma kiemelésében A karikatúra sajátos humoros, szatirikus ábrázolásmódjának vizsgálata. A műfaj jellemzőinek felsorolása Választható feladatok: - A tanórai élmények, benyomások vizuális rögzítése szabadon választott eszközökkel - Iskolai életkép készítése, az életkép műfaji ismérveinek felhasználásával - A tanulók önmagukról vagy társukról készített karikatúráikból osztálytabló összeállítása Diákújság készítése Az előzetesen gyűjtött folyóiratok elemzése: A folyóiratok csoportosítása hírújságok, szórakoztató, ismeretterjesztő, művészeti... folyóiratok kategóriájába Az újságtípusok jellemzőinek megismerése: kihez szól; milyen a szöveg és a kép aránya; hány rovatra tagolódik; milyen a papír minősége és a lap terjedelme ... Beszélgetés arról, hogy ki melyik újságot olvassa szívesen és miért, mi teszi vonzóvá az olvasó számára a lapot. Az ismérvek kigyűjtése Kiosztott portrék alapján, a képen szereplő személyekhez illő sajtótermékek kiválasztása Választható feladatok: - A hozott újságok és nagy méretű kartonok felhasználásával újságpavilon felállítása - Egy tagolatlan szöveg tördelése és egy fotó beillesztése a szövegkörnyezetbe - Egy saját lap megszerkesztése a rovatok kialakításával, az oldalszám meghatározásával, a címlap megtervezésével - Osztályújság szerkesztése csoportmunkával: - Az arculat megtervezése, a rovatfelelősök megválasztása; a tördelés megbeszélése... - Egy osztályélmény képregényszerű bemutatása, az aranymondások karikírozott megjelenítése. A reklám A reklám hatásmechanizmusáról tanultak felidézése és azok új szempontokkal történő kiegészítése Plakátok, televíziós reklámok megtekintése és a bennük rejlő szándék felismerése: Ismétlésekkel a termék, a cég logójának bevésése a vásárló tudatába Az áru megjelenési formája, a csomagolás módja, színe. A termék neve, ára, helye a polcon.
294
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A szín, a ritmikus ismétlődés, a képzettársítás jelentősége a reklámszövegekben Az alkotás választható feladatai: - Egy szabadon választott termék „piacra dobása”. A cég emblémájának, a termék nevének, formájának, csomagolásmódjának megtervezése - Egy reklámfilm forgatókönyvének elkészítése Kiállítási meghívó és plakát készítése A tömegkommunikáció különböző formáinak (meghívók, plakátok, katalógusok ...) tanulmányozása A tartalom és forma egységének vizsgálata Év végi rajzkiállításra plakát, meghívó tervezése A meghívó szövegének meghatározása. A meghívó, plakát képéhez, szövegéhez illő betűtípus választása vagy tervezése Múzeumlátogatás és az év során készült tanulói munkák válogatása után kiállítás rendezése. A fejlődéskronológia kifejezése a vizuális produktumok csoportosításával Az installációk ízléses elhelyezése, egyéni és újszerű ötletek alkalmazása a kiállítási felületek megválasztásában. A kiállítás fotózása A tanultak összegzése kiállítás segítségével A tanév során készült alkotások tematikus rendbe szedése A település történelmi múltjának, hagyományainak bemutatása a tanulók e témához kapcsolódó grafikái, kisplasztikái, téri konstrukciói, hagyománytárgyai alapján A település földrajzi helyzetének szemléltetése a gyerekek által készített útvonalrajzok, térképek, településszerkezeti modellek, makettek, tájképek, tanulmányrajzok, folyamatábrák rendszere által A lakóhely közösségeinek, a közösségi tevékenységek színtereinek, a család életterének, életének bemutatása csendéletek, kisplasztikák életképek segítségével Az építészeti, közlekedési, öltözködési változások nyomonkövetése a tanulók által készített tablók, albumok segítségével A lakóhely szolgáltatásainak (egészségügy, hírközlés...), kulturális tevékenységének, az iskola életének számbavétele a tanulók által készített pillanatképek, programfüzetek, plakátok, diákújságok, helytörténeti és iskola-történeti dokumentumok feldolgozásával A kialakított tematikus rendszer téri elhelyezése
Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje a fő-, mellék-, telt-, tört és lokálszíneket. A tanuló legyen képes természeti és mesterséges formák elemzésére, azok képi, plasztikai megjelenítésére. Legyen képes a testesség, kiterjedés képi megfogalmazására. Vegye észre a színreflexeket. Legyen képes vizuális közlések olvasására.
295
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
7. ÉVFOLYAM TANANYAG A képzőművészet alakulásának időrendi áttekintése az emberiség egy-egy korszaka alapján Az építészet, szobrászat, festészet, iparművészet szemléletmód változásának megismerése A formatervezés jellemzőinek megfigyeltetése Az esztétikum sajátosságainak megismerése A festészeti technikák sajátságainak ismerete A műalkotások születésének történelmi és szellemi hátterének tudatosítása Az egymás után következő művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása A különböző vallásokra, világképekre, világnézetekre való kitekintés és ezek tükröződésének megismerése a különböző művészetekben A vizuális „szótan” jellemzőinek megismerése A vizuális "mondattan" törvényszerűségeinek megismerése a képzőművészetben A grafika (sokszorosító és egyedi grafika) különböző eljárásainak megismerése KÖVETELMÉNYEK
Ismerjék a műalkotások születésének történelmi és szellemi hátterét Tudják az egymás után következő művészettörténeti korszakok jellegzetességeit egymással összehasonlítani Legyenek képesek az adott művészettörténeti korra jellemző műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni Tudják a festészeti és szobrászati technikákat elemezni műalkotásokon keresztül Ismerjék a fotó kialakulásának történetét Ismerjék a tanulók a fejlődés és a kronológia kapcsolatát, az ember és környezetének átalakulását, fejlődését Ismerjék az esztétikai kategóriákat Ismerjék a vizuális „szótan” (ritmus, arány, egyensúly, kompozíció) jellemzőit Értsék a formatervezés esztétikáját, az anyag–forma–funkció–esztétikum kapcsolatát Legyenek képesek más kultúrák művészi alkotásait is elemezni Értsék a vizuális "mondattan" (kompozíció, tartalom–forma egysége, stílus, világkép, mondanivaló) összetevőit Ismerjék a legfontosabb grafikai eljárásokat, a sokszorosító és egyedi grafika formanyelve közötti különbséget Legyenek képesek összehasonlítani az egymás után következő művészettörténeti korszakok jellegzetességeit Tudjanak az adott művészettörténeti korra jellemző műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni
296
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tananyag témakörei: A KÉPZŐMŰVÉSZET VILÁGA Az ősművészet Kultikus tárgyak készítése - Az ősművészet megismerése: Az ősember életmódja, tárgyi emlékei, barlangművészete, idoljai - Választható feladatok: Kultikus tárgyak (amulett, ékszer, idol) készítése - A Kárpát-medence őstörténetének megismerése: A termékenységkultusz jelentősége. Házi istenek, idolok, ember- és állat alakú edények. Az edények karcolt, festett, rátétes díszítése. - Választható feladatok: Ember- vagy állat alakú arcos edények készítése hurkás agyagfelrakással Testfestésre, edénydíszítésre alkalmas pecsételők készítése Állatfejes oromdíszek, fém diadémok alkotása Kocsi alakú edény modellezése Mezopotámia művészete Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás - Mezopotámia művészetének megismerése: A sumér írás és templomépítés. Az asszírok városépítészete. Babilon birodalmi létesítményei (városfal, városkapu, palota, szent út, zikkurat) A perzsák új szerkezeti megoldásai és díszítési módjai (persepolisi palotaegyüttes) A szasszanidák fém- és textilművészete - Választható feladatok: A mezopotámiai szárnyasállatok mintájára állatfigurás kisplasztikák készítése A sumér, asszír, babiloni szobrok stílusjegyeinek összegzése kisplasztikákon Pecsételőhengerek faragása síkra redukált stilizált formákkal Az ókori Egyiptom építészete, szobrászata Épületek, szobrok modellezése - Egyiptom építészetének, szobrászatának megismerése: - Választható feladatok: Épületek modellezése. Kockaszobor mintázása - A sírkamrák emlékeinek megismerése. - Válaszható feladatok: Az egyiptomi térábrázoláshoz kapcsolva a téri formák síkba terítése háromképsíkos vetületi ábrázolással. A síkba terített formák térbe helyezése egyméretű (izometrikus) axonometrikus ábrázolással Az egyiptomi szalagszerű ábrázolások mintájára a mindennapi élet eseményeinek folyamatábrával való megjelenítése
297
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Indián művészet Műelemzésekhez kapcsolódó tárgyalkotás - Az indián művészet korszakai, jellemzői A természeti népek testfestése, geometrikus díszítésű szőtt, fonott és faragott tárgyai A kukoricavölgy agyagfigurái Olmék hieroglifák, naptárak, bazaltfejek, lépcsős piramisok, istenek, obszidián ékszerek, tollas fejdíszek. Maja templompiramisok. Teotihuacani falfestmények. Tolték mitikus alakok. Azték naptárkövek. Inka erődítmények és aranytárgyak - Választható feladatok: Indián állatjegyekkel naptár készítése Azték állatfigurák (madáristenek, tollas kígyók), olmék fejek, maszkok hatására totemoszlop faragása Az ókori Kréta–Mükéné művészete Műemlékek rekonstrukciója - Az Égei-világ tanulmányozása a prehellén időben: Kréta–Mükéné, Tirünsz kultúrája Bikakultusz és földanyatisztelet. Krétai női szobrocskák, zsírkőplasztikák A freskók stilizált állat- és növényábrázolása, kultikus és harci jelenetei A tojáshéj vékonyságú edények díszítményei Mükénéi maszkok, diadémok, glüptikák, fegyverek - Választható feladatok: A krétai labirintus hatására egy képzelt labirintus felülnézeti képének megrajzolása A felülnézeti kép alapján a térforma modellezése síklapok hajtogatásával A kész modell rekonstrukciós rajzának elkészítése izometrikus ábrázolással Az ókori görög építészet Arányrendszer - Az ókori görög építészet tanulmányozása, megismerése: Az épített tér és a természet viszonya. Az épületek szobrászati díszítése - Képi megjelenítés: Rajzi elemző eszközökkel egy választott görög templom arányrendszerének tanulmányozása (hosszúság-szélesség-magasság, oszlopok száma a homlokzati és a hosszanti oldalakon, az oszlopok aránya ...) Az ókori görög szobrászat, festészet Mozgásábrázolás - Görög szobrászat és vázafestészet stílusjegyeinek, korszakainak megismerése: - Választható feladatok: Mozgást ábrázoló görög szobrok hatására egy mozdulatsor mozgásfázisainak megmintázása több lépésben Görög vázafestmények vagy krétai falfestmények hatására sporteseményt (távolugrást, birkózást, kocsihajtást) bemutató folyamatábra készítése
298
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Az ókori Róma művészete Egyszerű testek látszati rajza - Az ókori Róma művészetének megismerése: Görög és etruszk hatás. Az etruszkok hitvilága, halottkultusza. A rómaiak téralakítása. Az őskultusz hatása a történelmi dombormű- és portrészobrászatra - A római építészet modellezése: testek téregyüttessé alakítása egy főtengely mentén A kialakított épülettömbről látszati rajzok készítése - A beállított testcsoport különböző irányú megvilágításával a fényirány és a tónusfokozat, a fény iránya és az árnyékvetés közötti összefüggés megismerése - Ugyanazon forma más-más színhatással való megjelenítésével a látvány kifejezési célnak megfelelő dekoratív átírása Ókeresztény művészet Szimbólumok alkalmazása - Az ókeresztény művészet megismerése: A Biblia felépítése – az Ószövetség és az Újszövetség alaptanításai Az ókeresztény festészet három korszakának jellemzői: katakombafestészet, miniatúrafestészet, mozaik- és ikonfestészet - A megismert szimbólumokkal kultúrtörténeti kiadványborítók tervezése Bizánc művészete Mozaikkészítés Bizánc művészetének megismerése: Bizánc fénykora. Alaprajzi típusok. A középkori orosz templomok jellemzői A díszítőszobrászat emlékei, a kőkoporsók. Mozaik-, ikon- és miniatúrafestészet A fejlett iparművészet ágai: a rekeszzománc, az elefántcsont faragás és a textilművesség . A kor mozaikművészetének hatására: A tervek alapján apró kavicsokból, üveg- és kődarabkákból cementbe ágyazott mozaikok készítése A népvándorlás korának művészete Motívumviláguk alkalmazása - A népvándorlás kori művészet megismerése: A szkíták eredete, totemhite. A művészetükre jellemző dinamikus, mozgalmas, dekoratív jelleg; az állatalakokra összpontosuló ornamentika. A kelta művészet spagetti és borsóvirág motívumai. A kelták fejlett fémművessége, bronzedény kultúrája. Az állatfejes karpereceiken megfigyelhető vonalas szabadstílus. A kelta zománcművészet. A hunok eredete. A hun bronz áldozati üstök díszítő motívumai Az avar művészetre jellemző szalagfonatos motívumok - A kelta spagetti motívumokkal vagy avar szalagfonatos díszítményekkel domborított karkötő tervezése, illetve szkíta és kelta állatmotívumokkal dísztárgyak, dísz-lemezkék tervezése
299
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A honfoglaló magyarok művészete Motívumviláguk alkalmazása - A honfoglalás kori magyar művészet megismerése: A magyarok eredete. A csodaszarvas legenda. A szkítákkal rokon szarmaták hatása. A hitvilág és művészet szoros kapcsolata. A honfoglalás előtti táltoshit Az életfa ábrázolás kapcsolata a sámánizmussal A szarvas, a turul (az Árpád-nemzetség totemállata), az éltető nap, a lómotívum eredete és szerepe a díszítőművészetben A Levédiában, Etelközben kialakuló ötvös-művészet. Az ötvösségre ható bizánci, kazári, normand, késő szasszanída-irán és szagd hatás. - A süvegcsúcsok tanulmányozásával kúpra építhető palmettarendszer kialakítása A tarsolylemezek palmettás díszítményeivel bőrrátétes, bőrdomborítású táskák tervezése. Az áttört hajfonatdíszek modellezése, övek tervezése veretekkel. A román kori építészet hazai emlékei Alaprajzok, metszetek, vetületek, jelképek tervezése - A magyar romanika építményeinek megismerése: - Válaszható feladatok: - Egy templom alaprajzának megrajzolása A templom-makettek vetületi rajzának megszerkesztése A megismert építmény szerkezeti felépítésének magyarázata hossz- és keresztmetszetek segítségével - A szerkesztő perspektíváról tanultak felelevenítése (nézőpont, horizontvonal, iránypontok, szerkesztővonalak, segédegyenesek...) A vetület alapján az építmény rekonstruálása szerkesztő perspektívával - A román kori szobrászat jellemzőinek megismerése: - A román kori falfestészet és az építészet szoros kapcsolata A táblaképek, kódex-illusztrációk, miniatúrák síkszerű dekoratív jellege - Az ötvösmunkával készült templomi felszerelések építészeti elemekből vett alapformái. Rekeszzománc királyi koronák, fém szentélyrácsok, víztartó edények Koronázási palástok, egyházi textíliák - A magyar koronázási jelvények (korona, palást, kard, jogar, országalma) elkészítése Gótikus művészet Rózsaablakok, iniciálék tervezése - A gótikus művészet megismerése: A vázszerkezet, a támpillérek és támívek rendszerének kialakulása. A gótikus építmények épületplasztikája. Az ikerablakok és rózsaablakok mérműves rendszere. - Rozetták tervezése a rózsaablakok mérműveinek, a halhólyagmotívumok rendszerének ismeretében. Gótikus ólomüvegablakok tervezése - A gótikus szobrászat megismerése: - A táblaképek fajtái (kegyképek, hordozható oltárok, szárnyasoltárok ...) - A bútorművességben megjelenő faragott, vasalt ládák, templomi stallumok A fémművesség kovácsoltvas csillárai, az aranyművesség templomi kegytárgyai, az ötvösség által alkalmazott sodronyzománc díszítésű kelyhek, ereklyetartók A textilművészetet képviselő falikárpitok 300
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- A könyvművészet jellemzői A miniatúrák rendeltetése (elbeszélő, díszítő jellege). A kódexfejezetek elején álló iniciálé sajátosságai. A liturgikus és hóráskönyvek jellemzői A kódexillusztrációk szín- (citromsárga, tengerzöld, téglapiros, fekete) és motívumvilága (növények, állatok, elbeszélő jelenetek) - Iniciáléval vagy miniatúrával díszített könyvborítók, képeslapok készítése.
Minimum követelmények: A tanuló ismerje az őskori, az ókori és középkori képző- és iparművészet, építészet legfontosabb stílusjegyeit. Legyen képes a látvány képi megjelenítésére. Legyen képes motívumok és tárgyak tervezésére. Tudjon épületeket modellezni. Tudja az alaprajzról, monge-féle vetületi rajzról, metszetrajzokról tanult ismereteit az adott feladatmegoldásban alkalmazni.
301
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
8. ÉVFOLYAM TANANYAG A képzőművészet alakulásának időrendi áttekintése az emberiség egy-egy korszaka alapján Az építészet, szobrászat, festészet, iparművészet szemléletmód változásának megismerése A formatervezés jellemzőinek megfigyeltetése Az esztétikum sajátosságainak megismerése A festészeti technikák sajátságainak ismerete A műalkotások születésének történelmi és szellemi hátterének tudatosítása Az egymás után következő művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek összehasonlítása A különböző vallásokra, világképekre, világnézetekre való kitekintés és ezek tükröződésének megismerése a különböző művészetekben A vizuális „szótan” jellemzőinek megismerése A vizuális "mondattan" törvényszerűségeinek megismerése a képzőművészetben A grafika (sokszorosító és egyedi grafika) különböző eljárásainak megismerése KÖVETELMÉNYEK
Ismerjék a műalkotások születésének történelmi és szellemi hátterét Tudják az egymás után következő művészettörténeti korszakok jellegzetességeit egymással összehasonlítani Legyenek képesek az adott művészettörténeti korra jellemző műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni Tudják a festészeti és szobrászati technikákat elemezni műalkotásokon keresztül Ismerjék a fotó kialakulásának történetét Ismerjék a tanulók a fejlődés és a kronológia kapcsolatát, az ember és környezetének átalakulását, fejlődését Ismerjék az esztétikai kategóriákat Ismerjék a vizuális „szótan” (ritmus, arány, egyensúly, kompozíció) jellemzőit Értsék a formatervezés esztétikáját, az anyag–forma–funkció–esztétikum kapcsolatát Legyenek képesek más kultúrák művészi alkotásait is elemezni Értsék a vizuális "mondattan" (kompozíció, tartalom–forma egysége, stílus, világkép, mondanivaló) összetevőit Ismerjék a legfontosabb grafikai eljárásokat, a sokszorosító és egyedi grafika formanyelve közötti különbséget Legyenek képesek összehasonlítani az egymás után következő művészettörténeti korszakok jellegzetességeit Tudjanak az adott művészettörténeti korra jellemző műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni.
302
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tananyag témakörei: A KÉPZŐMŰVÉSZET VILÁGA Reneszánsz művészet Reneszánsz perspektíva - A reneszánsz művészet megismerése: A távlati ábrázolás lehetőségeinek kutatása - A reneszánsz vonalperspektíváról szerzett ismeretek alkalmazása a mértani testekről modell után készülő tanulmányok készítése során Szín- és levegőtávlat érzékeltetése a természet után készülő tájábrázolásokban A reneszánsz szerkesztőperspektíva alkalmazása a külső és belső terek megjelenítésében Leonardo da Vinci munkássága Tanulmányok készítése - Leonardo munkásságának megismerése: Leonardo széles látókörének megismertetése színpadi díszleteinek, hadászati eszközeinek, vársáncainak, gát- és csatornarendszereinek, városrendezési terveinek bemutatásával. A művészetére jellemző lázas természetkutatás szemléltetése növényekről, vízről, villámokról készített rajzaival. Anatómiai kutatásainak (az embrió méhben elfoglalt helye, a szem felépítése...) bemutatása - A képi megjelenítés választható feladatai: Leonardo kéztanulmányainak példájára kézmozdulatok rajzolása Magyarázórajzainak hatására formaelemzések készítése Michelangelo munkássága és a manierizmus Mozdulattanulmányok - Michelangelo az építész, szobrász, festő, költő művészetének bemutatása: A Sixtusi-kápolna freskóin tükröződő monumentális látásmód, megdöbbentő kifejezőerő bemutatásával festészetének értékelése Michelangelo hatása a későbbi korszakokra - A XVI. sz.-i válság által kiváltott manierizmus jellemzői. A korai manierizmus megjelenése az érett reneszánsz mesterek műveiben - Michelangelo viasz- és agyagmodelljeinek példájára mozdulattanulmányok készítése A barokk művészet Kertek tervezése, csendéletek festése, - A barokk művészet általános jegyeinek megismerése: Az udvari barokk és az egyházi barokk művészetet jellemzői - Új épülettípusok megjelenése Alaprajz, tömeghatás, homlokzati díszek, térlefedés, alá- és mellérendelt tömegek - A rokokó és a copf stílus jellemzői - A barokk kertépítés mintájára kerttervek készítése - A barokk szobrászat formanyelvének megismerése: 303
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Meglepetést keltő fény–árnyék hatások, szenvedélyes mozgalmasság, többféle szín- és anyaghasználat, festői hatáskeltés - A barokk festészet jellemzői: Az illuzionisztikus térábrázolás. Allegorikus–szimbo-likus témák. Új műfajok megjelenése (csoportos portré, ravatalkép, életkép, önálló tájkép, csendélet) A magyarországi barokk festészet legjelentősebb alkotói és műveik - Csendéletek, tájképek festése fény–árnyék hatás érvényesítésével Rembrandt élete és munkássága Grafikai tanulmányok készítése - Rembrandt Harmensz van Rijn életének áttekintése, főbb műveinek megismerése: A holland festő és rézkarcművész festészetének és grafikai munkásságának jellemzői Az emberi jellem mélylélektani kifejezése. Rembrandt utánozhatatlan rézkarcstílusa - A sokszorosító grafika műfajainak (a mélynyomás és magasnyomás) kifejezési és technikai lehetőségeinek szemléltetése alkotások segítségével - A rézkarctechnika megismerése A vonalak és foltok szerepe a képépítésben A klasszicizmus és romantika művészete Kert tervezése - A klasszicizmus művészetének megismerése: - Az építészet, szobrászat, festészet jellemzői: - A romantika művészetének megismerése: Román, gót, bizánci és mór stíluselemek keveredése az építészetben Vasszerkezetek, üvegcsarnokok - Válaszható feladatok: Kedvelt stíluselemek felhasználásával meghatározott funkcióra alkalmas épület vagy angolkert tervezése - Választható feladatok: Izsó Miklós: Táncoló parasztok című sorozatának tapasztalatait felhasználva mozgó emberi alakokról krokik, kisplasztikák készítése Markó Károly romantikus tájképeinek hatására a környező táj átfogalmazása A realizmus művészete Munkácsy Mihály munkássága Az alföldi festészet - A realizmus művészetének megismerése: - A barbizoni iskola jellemzői: - Munkácsy Mihály festészetének jelentősége: A magyar kortársakra gyakorolt hatása (Paál László, Mészöly Géza) - Az alföldi festészet és a szolnoki művésztelep jelentősége - Összehasonlító elemzés írása a barbizoni iskola és a szolnoki művésztelep jellemzőiről
304
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A plein air, az impresszionista és a nagybányai festészet megismerése Tájfestés a szabadban - A plein air festészet jellemzői: A tájképfestészet teljes jogú műfajjá emelése A vidéki táj szépségének felfedezése. A látvány rögzítése a szabadban - Az impresszionista művészet jellemzői: Fogékonyság a fény, a levegő, a valőr, a reflexek optikai problémái iránt. Kiegészítő színek használata. Optikai színkeverés. Vibráló tónusok, oldott, laza ecsetvonások, szubjektív látásmód - A nagybányai művészek munkássága. Jelentőségük a magyar képzőművészetben - A tanult színismeretek alkalmazása a szabadban való tájképfestésben Neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus Színtanulmányok készítése - A neoimpresszionizmus jellemzői. A pointillizmus jelentése - A posztimpresszionizmus jellemzőinek megismerése - A színtani ismeretek rendszerezése: A színgömb, színkör, szinoníd. Összeadó és kivonó színkeverés. Színharmóniák képzése - Színtanulmányok készítése Színhármasokra és színnégyesekre épülő színharmóniák kialakítása Egy realista tájkép átfogalmazása pointillista vagy posztimpresszionista stílusban Van Gogh munkássága Érzelmek, hangulatok megjelenítése - Van Gogh életének és művészetének megismerése: A lelkiállapot, a betegség kivetülése a témaválasztásra, ecsetkezelésre (pl.: Börtönudvar). Az expresszív kifejezőerő kialakulása - A képi kifejezés lehetőségeinek (pont, vonal, szín, fény–árnyék, tónus, térmélység, ritmus, kiemelés, kompozíció, egyensúly, feszültség...) számbavétele - Élmények megjelenítése az élmény hatását kifejező eszközökkel Érzelmek, érzések, hangulatok kifejezése szabadon választott technikával Gondolatsorok, álmok megjelenítése képsorozattal A csendélet - A csendélet műfajáról tanultak rendszerezése Elemzési szempontok: a képi elemek, a csendélet tárgyai, a színhatás, a valőrök és a festői kifejezésmód összevetése Az impresszionista és posztimpresszionista csendéletek stílusjegyeinek összegzése - A színekről tanultak rendszerezése A színek érzelmi, hangulati és hőhatása. A színek csoportosítása színezet, telítettség és világosság szerint. Színharmóniák, színkontrasztok. Lokálszínek, valőrök, színreflexek - Csendélet beállítások készítése Különböző hangulatok, lelkiállapotok kifejezése tárgycsoportosításokkal, a környezeti elemek, az alap és háttér, a megvilágítás változtatásával 305
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- Virágcsokrok csendéletszerű beállításának festői megjelenítése impresszionista vagy pointillista kifejezésmóddal. Különböző tárgyak csendéletszerű beállításának festői megjelenítése posztimpresszionista stílusban A NABIS-csoport tevékenysége A szimbolista festők munkássága Dekorativitás, szimbolizmus - A nabis-csoport tevékenységének megismerése: A plakát és az alkalmazott grafika előtérbe kerülése Dekoratív, szimbolikus elemekkel telített festészet és iparművészet - A szimbolista festők megismerése: Vonzódás az idealista, a misztikus, a fantasztikus és az irreális témák iránt - Dekoratív szimbolista plakát tervezése Csontváry Kosztka Tivadar munkássága Összehasonlító elemzés - Csontváry Kosztka Tivadar életének és munkásságának megismerése: A cédrusos képeken megjelenő titkos szimbólumvilág A realista meglátások, a dekoratív színtobzódás és a nagyvonalú formaalkotás egysége A festő által teremtett természet, az új, öntörvényű mikrokozmosz megjelenése - Összehasonlító elemzés: Az összehasonlító elemzések tapasztalatait felhasználva önmagukat vagy társukat jelképező fák alkotása. Belső tulajdonságokat kifejező önarckép készítése
Minimum követelmények: A tanuló ismerje a reneszánsz, barokk és a 19. századi képző- és iparművészet, építészet legfontosabb stílusjegyeit. Legyen képes a látvány képi megjelenítésére. Csendéletek, tájképek festésére, grafikák készítésére. Legyen képes motívumok és tárgyak tervezésére. Tudja a perspektíváról, színtanról tanult ismereteit az adott feladatmegoldásban alkalmazni.
306
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
9. ÉVFOLYAM Tananyag Az egymás után következő művészettörténeti korszakok és irányzatok jellegzetességeinek megismerése. Az adott művészettörténeti korra és irányzatra jellemző műalkotásokból példák felsorolása és azok elemzése Műalkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése Az önkifejezés és kreativitás fejlesztése A vizuális kommunikáció, a metakommunikáció és a tömegkommunikáció különböző formáinak összegzése A tartalom és a forma egységének és jelentőségének tudatosítása a művészetben, a művészettörténeti korokban és az emberi életben A művészeti programok és hitvallások megismerése A hazai művészet helyének vizsgálata az európai művészetben A legalapvetőbb hazai és külföldi művészeti szakirodalom megismerése
KÖVETELMÉNY Tudjanak számot adni a művészettörténeti korszakok legfontosabb ismertetőjegyeiről. Tudják összehasonlítani az egymás után következő művészettörténeti korszakok és irányzatok jellegzetességeit Legyenek képesek az adott művészettörténeti korra és irányzatra jellemző műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni Tudjanak műalkotásokat téma és technika szerint csoportosítani, és megadott szempontok szerint elemezni Értsék az önkifejezés és kreativitás szükségességét és fontosságát Legyen rátekintésük a megőrzés- és kiállítás-kultúrára Ismerjék és értsék a műemlékvédelem és a kiállításrendezés alapelveit Ismerjék a vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, időbeli kifejezés) alapelemeit Értsék a metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha, ékszer, kozmetika, fodrászat, tetoválás) és a tömegkommunikáció (tévé, videó, újság, reklám) különböző formáit, jellegzetességeit Értsék a tartalom és a forma egységét a művészetben, a művészettörténeti korokban és az emberi életben; a művészet életformáló szerepét, a katarzis jelentőségét Ismerjenek művészeti programokat, hitvallásokat Tudják hazánk művészetének helyét az európai művészetben Ismerjék a legalapvetőbb hazai és külföldi művészeti szakirodalmat, a művészet újabb irányzatait, lehetőségeit
307
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tananyag témakörei: A KÉPZŐMŰVÉSZET VILÁGA A szecesszió művészete A műelemzésekhez kapcsolódó tárgytervezés - A szecesszió művészetének megismerése: Különleges, szimbolikus, bizarr témák, stilizált növényi motívumok megjelenése A funkcionális alakítás, a korszerűséget hangsúlyozó dekoratív forma és a plasztikusság előtérbe kerülése a szecesszió építészetében. A szecesszió festészetét jellemző díszítő jellegű stilizálás, dekorativitás, allegorizálás. A szecesszió iparművészete - A magyar ősi motívumkincs meghatározó szerepe a gödöllői művészek formanyelvében. Képviselői: Körösfői-Kriesch Aladár, Róth Miksa, Zsolnay Vilmos - A Kecskeméti Művésztelep létrejötte Iványi Grünwald Béla vezetésével - Róth Miksa alkotásainak hatására szecessziós üvegablakok tervezése A nagy világvallásokhoz kapcsolódó művészetek - Beszélgetés világszemléletről, hitről, vallásról: A vallás meghatározó szerepe a kultúrában A nagy világvallások alapjainak megismerése: a judizmus, kereszténység, iszlám, buddhizmus, hinduizmus, kínai universismus tételei, története. Azonosságok és különbségek A vallásokhoz kapcsolódó művészetek (építészet, festészet, szobrászat, zene ..) - Önálló gyűjtőmunka választott vallás tárgyi világához fűződően (forma-, szín- és motívumelemzések) A természeti népek kultúrája A törzsi kultúra tárgyai - - Természeti népek, törzsi kultúrák vizsgálata: Természetszemléletük, hitviláguk, mágikus tevékenységeik. Tárgyi kultúrájuk, önellátó kézműves tevékenységük, díszítőművészetük Egy választott terület sokrétű elemzése (pl.: ázsiai nomád népek, indián kultúra) - Más kultúrák hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás (pl.: indián gyöngyhímzések, afrikai maszkok, mexikói szőttesek). Forma-, szín- és motívumelemzések A XX. század első felének jellemzői - A XX. század első felének általános jellemzői: A fasizmus ideológiája. A kommunizmus történelemformáló tevékenysége A tudomány és a technika hatása A neopozitivizmus és egzisztencializmus filozófiája A primitív kultúrák felé forduló érdeklődés Az avantgard különböző irányzatai 308
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A befelé és kifelé fordulás megnyilvánulása a különböző művészeti irányzatokban - Elemzések, tanulmányok készítése a XX. század első felének művészetéről – a történelmi, az ideológiai-eszmei háttér és az azt kifejező művészeti irányzatok összefüggéseiről A XX. század építészete Organikus építészeti formák tervezése - A XX. sz. építészetének megismerése: A kor építészetének jellemzője: a rendeltetés elemzésén alapuló, az anyag tulajdonságainak és a szerkezet követelményeinek megfelelő ún. funkcionális alakítás - A XX. század legnagyobb hatású alkotóműhelyének a Bauhausnak megismerése: - A Mondrian alapította de stijl célkitűzése - A belső törvényszerűségek által meghatározott organikus építészet megismerése: - Tájhoz kapcsolódó organikus építészeti formák, vagy az ősi formavilág felhasználásával épület homlokzatok, makettek tervezése A fauvizmus és expresszionizmus művészete - A fauvizmus megismerése: A harsogó, vad színellentétek, színkontrasztok használatának indokai. A festmény megfosztása a harmadik dimenziótól. Matisse, Derain, Dufy művei - Az expresszionizmus megismerése: A látásmód egyéni, szubjektív jellege, a színek drámai kezelése és a formák eltorzítása. A személyes, belső érzelmek, a szociális mondanivaló szenvedélyes kifejezése. Az egzaltált alkotói indulat, magány, szorongás, kilátástalanság, iszonyat, halál, háborús előérzet megjelenítése. A vonal, a szándékos formatorzítás, a valóság egyes elemeinek eltúlzása, a színek fokozása, harsogóbbá tétele vagy éppen eltompítása. Az expresszionizmus különböző csoportjainak megismerése A magyar expresszionista művészek megismerése. Derkovits Gyula művészete A kubizmus és a Nyolcak művészete A kubizmus képépítésének modellezése - A kubizmus megismerése: A kubizmus gyökerei: a néger szobrászat, a primitív művészet formavilága, a fauvizmus és Cézanne hatása A látvány tárgyainak mértani formákká, geometrikus testekké való felbontása A kubizmus korszakainak (plasztikus, analitikus, szintetikus kubizmus) értelmezése A kubizmus utódirányzatainak (orfizmus, purizmus, vorticizmus, Section d’or) elemzése - A Nyolcak monumentális művészeti törekvései. - Csendéletből kiindulva a plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus komponálási módjainak, kifejezési eszköztárának modellezése A futurizmus és a dadaizmus művészete A mozgás, a dinamika megjelenítése - A futurizmus megismerése:
309
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Jellemzői: a múlt tagadása, a militarizmus, a háború, a modern nagyváros, a technika, a sebesség és a dinamizmus dicsőítése - A dadaizmus nézeteinek megismerése: Minden örök elv, szabályos rend, logikus értelem tagadása A múlt elvetése, bizalmatlanság a jövővel kapcsolatban Új műfajai: ready made, collage, frottázs, fotómontázs, merzkép, objet trouvé - A vizuális megjelenítés választható feladatai: Fotómontázs készítése szabad asszociáció alapján Dúcképzésre alkalmas anyagokkal a dinamikus mozgás kifejezése a mozgásfázisok egyidejű megjelenítésével A dada új műfajainak alkalmazásával dadaista alkotások készítése A szürrealizmus művészete Elvont gondolatok kifejezése - A szürrealizmus megismerése: A szürrealizmus meghatározása Visszahúzódás a logikai összefüggések rendszeréből a fantázia, az irrealitás, a tudattalan világába. A valóság új dimenzióinak (az álom, az őrület, a hallucinációk, a delírium, a csodálatosság és a szabad képzettársítás) előtérbe kerülése A törzsi népek gyermekrajzszerűen egyszerű művészetének hatására létrejövő neoprimitivizmus jellemzői. A szürrealizmus új technikáinak (kollázs, dekollázs, kalligráfia, tasizmus...) megismerése - A képi megjelenítés választható feladatai: Apollinaire verseihez illusztráció készítése kollázs technikával A két világháború közötti magyar művészet - A Szentendrei Iskola megismerése: A neoklasszicista irányzat képviselői A konstruktív irányzat képviselő - Az Európai Iskola megismerése: Egyetemes érvényességű, európai rangú magyar művészet teremtése. - A két világháború közötti magyar képzőművészet időszakának megismerése: A baloldali polgári szemléletű K Ú T tevékenysége. A Nyolcak örökségének folytatása - A Római Magyar Akadémia által kialakított monumentalista és újklasszicista követelmények megjelenése a Római Iskola művészetében. A később neobarokk és népi törekvések. Líraiság és intimitás a Gresham elveiben Művészetük jellemzői: a természeti látvány emlékezésen átszűrt megjelenítése, az örök értékek felfedezése, a figuratív művészet elsőbbsége. - A szocialista eszmék, a hétköznapok gondjainak, drámáinak bemutatása a szocialista törekvésekben. Az absztrakt művészet jellemzői Absztrahálási folyamat - Az absztrakt művészet megismerése: Elvonatkoztatás a tárgyszerű valóságtól - A geometrikus absztrakció irányzatainak megismerése: 310
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A szerkezetet teremtő sugarak rendje a radiantizmus festőinél Az üresség, a semmi megjelenítése Malevics és a szuprematizmus képviselőinél A szerkezet fontossága a konstruktivisták alkotásaiban Mondrian neoplaszticista törekvései A magyar aktivisták - Egy szimbolikus jelentésre alkalmas forma absztrahálási folyamata A lírai absztrakció irányzatai A lírai absztrakció technikái - A lírai absztrakt művészet (az absztrakt expresszionizmus) megismerése: Törekvés az egyéni hangvételre, az organikus alakításra, az alaktalan képződmé-nyek vagy az absztraháló geometrikus, lírai kompozíciók létrehozására A csurgatásos festés (drip painting) és az automatikus („önműködő”) írás alkalmazása A szín elsődlegességének szerepe az orfizmusban A szubjektum szerepének megnyilvánulása a gesztusfestészetben és a kalligrafikus iskola tevékenységében. A belső víziók szerepe a francia informel art brut irányzatában - A vizuális megjelenítés választható feladatai: Irodalmi és zenei alkotások hangulatának érzékeltetése csurgatásos festéssel vagy automatikus írással Gesztusfestészettel a pillanatnyi érzelmi állapot megjelenítése
Minimum követelmények: A tanuló ismerje a 19. és 20. sz fordulójának, a 20 sz első felének képző- és iparművészetét, a két világháború közötti magyar művészet legfontosabb stílusjegyeit. Legyen képes a látvány, a mozgás, a dinamika képi megjelenítésére, hangulatok, érzelmek, elvont gondolatok vizuális kifejezésére. Legyen képes motívumok és tárgyak tervezésére. Tudja a perspektíváról, színtanról tanult ismereteit az adott feladatmegoldásban alkalmazni.
311
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
10. ÉVFOLYAM Tananyag Az egymás után következő művészettörténeti korszakok és irányzatok jellegzetességeinek megismerése. Az adott művészettörténeti korra és irányzatra jellemző műalkotásokból példák felsorolása és azok elemzése Műalkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése Az önkifejezés és kreativitás fejlesztése A vizuális kommunikáció, a metakommunikáció és a tömegkommunikáció különböző formáinak összegzése A tartalom és a forma egységének és jelentőségének tudatosítása a művészetben, a művészettörténeti korokban és az emberi életben A művészeti programok és hitvallások megismerése A hazai művészet helyének vizsgálata az európai művészetben A legalapvetőbb hazai és külföldi művészeti szakirodalom megismerése A XX. század (napjainkig tartó) művészetének legfontosabb ismertetőjegyeinek megértése, elsajátítása
KÖVETELMÉNY Tudjanak számot adni a művészettörténeti korszakok legfontosabb ismertetőjegyeiről. Tudják összehasonlítani az egymás után következő művészettörténeti korszakok és irányzatok jellegzetességeit Legyenek képesek az adott művészettörténeti korra és irányzatra jellemző műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni Tudjanak műalkotásokat téma és technika szerint csoportosítani, és megadott szempontok szerint elemezni Értsék az önkifejezés és kreativitás szükségességét és fontosságát Legyen rátekintésük a megőrzés- és kiállításkultúrára Ismerjék és értsék a műemlékvédelem és a kiállításrendezés alapelveit Ismerjék a vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, időbeli kifejezés) alapelemeit Értsék a metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha, ékszer, kozmetika, fodrászat, tetoválás) és a tömegkommunikáció (tévé, videó, újság, reklám) különböző formáit, jellegzetességeit Értsék a tartalom és a forma egységét a művészetben, a művészettörténeti korokban és az emberi életben; a művészet életformáló szerepét, a katarzis jelentőségét Ismerjenek művészeti programokat, hitvallásokat Tudják hazánk művészetének helyét az európai művészetben Ismerjék a legalapvetőbb hazai és külföldi művészeti szakirodalmat, a művészet újabb irányzatait, lehetőségeit
312
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tananyag témakörei: A KÉPZŐMŰVÉSZET VILÁGA A neoavantgárd jellemzői Forma nélküli kompozíciók alkotása - A neoavantgard legáltalánosabb jegyeinek megismerése: A reklámpropaganda hatása az életformára. - Az absztrakt expresszionista festészet az informel jellemzői: A forma tagadása, a faktúra fontossága A gesztusfestészettel és kalligráfiával rokon tasizmus kialakulása - A vizuális megjelenítés választható feladatai: Az automatikus képírás tudatos továbbfejlesztésével alkotások létrehozása Faktúrák kialakítása csurgatással A tudományos technicista irányzatok Mobilok, monokron festmények alkotása - A tudományos technicista művészeti irányzatok megismerése: A látásérzékelésre ható op art megismerése A mozgás és fényjelenségek szerepe a GRAV tagjainak műveiben A programozott vezérlésű mozgó–hangzó–fénylő szobroka kinetikus művészetben. A szerkezet, a felépítés fontossága a strukturalizmus képviselőinek művészetében A variációk szerepe a komputergrafikában és a szisztematikus művészetben A minimálisra, az ürességre való törekvés megjelenése a minimal art képviselőinél Az amerikai minimalista festészeti irányzatok (hard edge, shaped canvas, colour-field, monokróm) megismerése - A tisztán fogalmi szintre törekvő konceptuális művészet megismerése: A köztes műfajok: a mixed media és a multimedia előtérbe kerülése - Az elemző, értelmező szemlélet előtérbe kerülése az analitikus festészetben - A természeti környezetet, a tájat megváltoztató land art művészet képviselői A föld, mint anyag szerepe az earth art-ban A mulandó anyagok (élő organizmusok, növények vagy állatok) szerepe az arte povera által kifejezett elmúlás, átalakulás, változás megjelenítésében A hazai művészetben az INDIGO-csoport tevékenysége - A környezet megváltoztatására irányuló project art tevékenysége - A tanulói tevékenység választható feladatai: Op art művek, mobilok, komputergrafikák, formázott vásznak, éles körvonalú szerkezetek, monokróm festmények létrehozása Környezetünk megváltoztatására, a táj átalakítására tervek készítése Földből és múlandó anyagokból az idő változását érzékeltető alkotások létrehozása A pop art művészet Kollázsok, egyéni mitológiák létrehozása - A pop art és a pop arttal rokon jelenségek megismerése: - Az összerakott kép, a kollázs elv, a háromdimenziós elemek megjelenése combine paintingben - A talált tárgy szerepe az assemblage irányzatban - Az egyéni mitológiákhoz, mágikus–allegorikus tárgyértelmezéshez kapcsolódó enviroment bemutatása
313
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- Az új realizmus és a hiperrealizmus bemutatása - A tanulói tevékenység feladata: A műelemzésekhez kapcsolódva újságfotókkal, tárgyakkal, tárgytöredékekkel plasztikus képek kialakítása Az akcióművészet irányzatai Performance tervezése - Az akcióművészet megismerése: Improvizált történések, előre nem látott és tervezett cselekvések a happening művészetben A művész személyének, az alkotó testének műalkotássá válása a body artban A mű születési folyamatának dokumentálása a process artban A performance-ben megjelenő összművészeti törekvés Az alkotó és a befogadó közötti különbség felszámolása, a művészet életformáló hatásának hangsúlyozása a fluxusban A politikai elkötelezettség igényének megjelenése a polikunstban A pecsétművészet, a mail art megismerése - A különböző művészeti ágak hatáselemeinek egyesítésével performance tervezése. A performance videóval, fotóval való rögzítése A posztmodern művészet Mediális törekvések - A posztmodern művészet: a stíluspluralizmus, a nihilizmus, a konvencióellenesség, az irónia, a kétértelműség, a magas- és közrendű művészet eklektikus összeolvadása - A mass media (tömegtájékoztatási eszközök) jelentőségének megismerése: Korunk új művészeti formáinak – a televízió, rádió, film és a sajtófotó – elemzése A legújabb médiális törekvések (médiális fotó, kísérleti film, számítógépes lézersugaras képalkotás és a térhatású holográfia) megismerése - Az egyedi műalkotás hitelességének hangsúlyozása, a személyes élmény és a szubjektív létállapot középpontba helyezése a transzavantgárd művészetben A szorongás, az agresszivitás, rock-kultúra, a szélsőségesen szubjektív világfelfogás megnyilvánulása az „indulatos festészet” – a heftige melerei-ben Az erőszak, a dráma, a pesszimizmus, a nagyvárosi legendavilág megjelenése az „új vadak” – a neue wilde – festészetében A kiábrándultság, a dekadencia, a nagyvárosi látványvilág és a dekoratív festőiség párosítása a „tapéta-festészet” a pattern paintingben A nagyvárosi folklór, a képi humor megjelenése a házfalak, kerítések, metrók graffitiin. A művész egyéni élményanyagának mitológiaként való megjelenése az új szimbolizmus művészetében. A művészi személyiség középpontba állítása jelek, dokumentumok, azaz nyomok rögzítésével a spurensicherung irányzatban - A tanulói tevékenység feladatai: A tömegtájékoztatási eszközök mondanivalójának, hatáselemeinek, közízlést befolyásoló szerepének vizsgálata. A műelemzéshez kapcsolódva graffiti készítése. Minimum követelmények: A tanuló ismerje a 20 század neoavantgard és posztmodern törekvéseit. A kortárs magyar művészet meghatározó egyéniségeit. Legyen képes a modern képzőművészet eszköztárának alkalmazására hangulatainak, érzelmeinek, elvont gondolatainak vizuális kifejezésekor. Legyen képes tárgyak tervezésére. Tudja művészettörténeti ismereteit az adott feladat megoldásában alkalmazni.
314
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A vizuális alapismeretek, rajz-festés mintázás tantárgy tanításához előírt kötelező eszköz és felszerelésjegyzék Kötelező meglévő eszközök, felszerelések
mennyiségi mutató
megjegyzés
A tanszak és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban
Székhelyen 2
Helyiségek Rajzterem
Telephelyeken 1
helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei tanulói asztalok, székek A tanulók létszámának figyelembevételével
Termenként 1520
nevelői asztal, szék
tantermenként 1
termenként 1
tároló, mappatartó szekrény
tantermenként 1
termenként 1
szárító állvány
tantermenként 1
tantermenként 1
tábla
tantermenként 1
termenként 1
projektor
iskolánként 1
videofelvevő
iskolánként 1
magnetofon vagy CDlejátszó
tantermenként 1
termenként 1
videó (lejátszó, felvevő) Iskolánként 1
termenként 1
televízió, videokamera diavetítő, vetítőállvány, tantermenként 1 vetítővászon
termenként 1
írásvetítő
Iskolánként 1
iskolánként 1
mobil lámpa
Termenként 1
termenként 1
sokszorosító grafikai prés
Iskolánként 1
3
égető kemence
Iskolánként 1
8
agyagtároló láda
Iskolánként 1
iskolánként 1
zárható vegyszertároló
tanszakonként 1
tanszakonként 1
315
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
kéziszerszámok (festő, grafikai, mintázó)
az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban
az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban
vízcsap
Termenként 1
sötétítő függöny
ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben
ruhatároló (fogas)
a tanulók létszámának a tanulók figyelembevételével – létszámának folyosóra is elhelyezhető figyelembevételé vel
szeméttároló
helyiségenként 1
termenként 1 ablakonként szükség szerint
termenként 1
316
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
KÉZMŰVES MŰHELYGYAKORLAT TANTÁRGY
KÖVETELMÉNYE ÉS ÉVFOLYAMOKRA LEBONTOTT TANANYAGTARTALOMA
317
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
MŰHELYPROGRAM A műhelyprogram célja: Az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismereteket, jártaságokat, képességeket és gyakorlati tevékenysége által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra, környezetalakításra. A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló tevékenység megvalósítása, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség. A műhelyprogram feladata: Olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelyprogram feladata, hogy ismertesse meg a tanulót: a választott műhelytevékenység - anyagaival, eszközeivel, a tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal, a tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével, a díszítés eszközeivel, lehetőségeivel. Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és funkciójú tárgyak készítésére. A műhelymunka módszere: A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható. A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szüksége van. Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, az információk, tapasztalatok, ítéletek gazdagodását, az esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenítő, konstruáló, környezetalakító, önkifejező, problémamegoldó képesség kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető utak személyes bejárását. TANANYAGTARTALOM A műhely-előkészítő tananyagtartalma a környezet anyagainak, az ember tárgykészítő tevékenységének, a tárgykészítésre alkalmas anyagok tulajdonságainak, formálhatóságának megismerésére irányul. A tanulók növényi részekből (kukorica- és cirokszárból, gyékényből, szalmából, csuhéból) használati-, dísz- és ajándéktárgyakat készítenek. A környezetben található anyagokból játékokat, bábokat konstruálnak. A műhelygyakorlat során a tanulók az agyag, textil, bőr, papír, fém, üveg, zománc formálhatóságával ismerkednek meg. Fonnak, szőnek, nemezelnek, az anyagokat szabják, varrják, gyűrik, festik, az agyagot formálják, alakítják. Textil- és bőr-kollázsokat, textúrákat képeznek, agyag-, textil- és bőrtárgyakat alkotnak. Zománcképeket alkotnak. Darabolással, összeillesztéssel tárgyakat alkotnak. Az elkészült tárgyak felületét a funkció-forma-díszítmény összhangjának érvényesítésével a legkülönbözőbb technikai eljárásokkal díszítik. Kiemelt szerepet kap a hagyományos kézműves technikák megismerése mellett a mai alkalmazás lehetőségének feltárása, megismerése. 318
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ 1-2. évfolyam
A műhelyelőkészítő célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: sajátítson el olyan ismereteket, eszközhasználó képességeket, jártasságokat amelyek lehetővé teszik számára a tárgyalkotást. A műhelyelőkészítő feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan: keltse fel a tanulók érdeklődését a tárgyi környezet iránt, alakítson ki olyan alapozó ismereteket, készségeket, melyek lehetővé teszik a fenti célok megvalósulását. KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje: a kézművességben használt anyagokat, az anyagok alakíthatóságát, az eszköznélküli anyagalakítás módjait, lehetőségeit, a tárgyalkotó tevékenység műhelytitkait. A tanuló legyen képes: a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, a leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére, a legegyszerűbb tárgyformáló eszközök használatára, egyszerű anyagformálásra, anyagalakításra, balesetmentes munkavégzésre.
319
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A TANANYAG TÉMAKÖREI: A kézművesség anyagai A környezet anyagai Elmélet A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagok Gyakorlat Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése Játékeszközök és -figurák: állat- és emberalakok készítése (pl.: bogáncsbaba) Kő, homok és hó felhasználása a játéktevékenységben A kézművesség legősibb anyagai Elmélet Tárgykészítésre alkalmas növényi részek Tárgykészítésre alkalmas állati eredetű anyagok Tárgykészítésre alkalmas ásványi anyagok Gyakorlat A különböző növényi részek formálhatóságának megismerése Kukorica- és cirokszár-játékok alkotása. Gyékényfigurák (pl.: lovacskák) készítése Csuhébaba alkotása. Szalmafigurák, szalmadíszek képzése A vesszőfonás kipróbálása Az ember tárgykészítő tevékenysége Elmélet Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével, a tárgyalkotás területeivel Gyakorlat Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben Tárgyalkotó lehetőségek megismerése Kéreg- vagy tökedénykék készítése Használati és ajándéktárgyak Elmélet A használati tárgyak funkciója. A dísztárgyak funkciója Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások Gyakorlat
320
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A megismert anyagokból hétköznapi tárgyak tervezése és készítése Használati tárgyak alkotása a megismert anyagokból Dísztárgyak tervezése a megismert kézműves tevékenységek felhasználásával Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal, pl.: asztali és fali díszek komponálása Ajándéktárgyak, öltözet-kiegészítők készítése, pl.: magokból, termésekből nyakláncok, karkötők fűzése A papír Elmélet A papír tulajdonságainak megfigyelése A papír felhasználási lehetőségei. A papír újrahasznosítása Gyakorlat Papírhajtogatások. Papírmasé figurák készítése Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is) Sárkánykészítés A gyapjú Elmélet A gyapjú tulajdonságai. A gyapjú alakíthatósága. A gyapjú sodrása, fonása A nemez tulajdonságai Gyakorlat A nemezelés gyakorlati megismerése Nemezlabda, kisméretű rátétes nemeztakaró készítése Egyszerű sodratok készítése. Egyszerű fonástechnikák elsajátítása A fonal Elmélet A fonallal való anyagalakítás lehetőségeinek megismerése A szövés, fonás műveletei A szövetek felhasználási területei Gyakorlat A körmönfonás technikái. Többszálas fonástechnikák: lapos és gömbölyű fonások Szövés kártyákkal. A textil Elmélet A textil fogalma. A textilek alapanyagai. Textilképzés lehetőségei (szövés, kötés, hurkolás…) A textilek tulajdonságai. A textil felhasználhatósága. A textil alakíthatósága 321
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gyakorlat Gyűréssel, hajtogatással, ragasztással textilképek alkotása Textildarabkákból kollázsok létrehozása Különböző faktúrájú anyagokból nyomhagyásra alkalmas dúcok készítése Nyomhagyással, fröcsköléssel, ecsettel a textil felületének mintázása Hajtogatással, kötözéssel batikolt textilek alkotása Szabással, kötözéssel, töméssel rongybaba kialakítása Az agyag Elmélet Az agyag tulajdonságai. Az agyag felhasználási területei A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés Gyakorlat Agyagelőkészítési műveletek. Agyagplasztikák készítése Edénykészítés formába rakással. Díszítés nyomhagyással Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a kézművesség azon anyagainak legfontosabb tulajdonságait, amivel a műhelyelőkészítő tevékenység során foglalkoztak. Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat.
3. évfolyam A harmadik évfolyamos műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: képes legyen látványteremtésre, mondanivalója bábokkal való kifejezésére és a bábok alapmozgásainak elsajátítására. A harmadik évfolyamos műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló: ismerje meg a bábkészítés és bábjátszás történetét, legyen képes megkülönböztetni a bábok alapvető típusait, sajátítsa el a legfontosabb bábtípusok elkészítési módját, ismerje a díszletkészítés sajátosságait, ismerje fel a játéktér lehetőségeit. KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje: a bábtörténet legfontosabb vonulatait (képmutogatástól a legbonyolultabb mechanikákig), a darab mondanivalójának és a kiválasztott bábtípusnak a kapcsolatrendszerét,
322
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
a felhasználható anyagok tulajdonságait és célszerű felhasználhatóságukat, a bábművészet szintetizáló képességét az irodalom, a képzőművészet, a zene és a mozgásművészetek között.
A tanuló legyen képes: a képzőművészet lehetőségeit, eszközeit felhasználva bábokat készíteni, tartalmat adni az egyszerű tárgyaknak, eszközöknek. A tanulóknak alapvetően tisztában kell lenni azzal a ténnyel, hogy mozgatható, színpadra állítható bábot kell készíteniük, nem pedig kiállítható képzőművészeti alkotásokat.
A TANANYAG TÉMAKÖREI: BÁBKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYUAK Rögtönzött bábfigurák készítése Elmélet A bábkészítés és bábjáték műfaji sajátosságai – az átváltozás és jelzések A forma és színredukció szerepe a karakter megfogalmazásában A rögtönzött bábok jellemzői Gyakorlat Anyaggyűjtés (termények, flakonok, papírdobozok, lécek, ágak, fonalak) Egyszerű zászló, vagy síkbáb alkotása Rögtönzött bábok készítése termények felhasználásával Rögtönzött bábok készítése flakonok felhasználásával Kézre, fejre húzható zacskóbábok kialakítása Fejre, kézre, lábra, törzsre húzható dobozokból jelmezek készítése Színes zoknik, harisnyák kitömésével, elkötésével harisnyafigurák kialakítása Kesztyűre ragasztott filcdarabkákkal egyszerű kesztyűsbábok létrehozása Fakanál vagy botbáb készítése Elmélet A fakanál vagy botbáb jellemzői A báb karaktere, arányrendszere A játéktér szerepe a bábjátszásban Gyakorlat Meseválasztás. A mesefigura karakterének megrajzolása A karakternek megfelelő fakanál vagy botbábfigura elképzelése A báb karakteréhez szükséges fakanál vagy bot kiválasztása Fej karakterének kialakítása applikációval Fej és törzs arányának kialakítása
323
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Ruházat (húzott szoknya) megvarrása, felerősítése (pl.: ragasztással) Lábak, kezek, testjelzések (farok, taréj) kialakítása A történethez díszlet készítése. A meséhez zeneválasztás (dalok) A bábok megmozgatása paraván nélkül, majd paraván mögött A mesefigurák karakterének kialakítása hanggal, taglejtéssel A paraván mögötti játéktér megismerése, bejátszása Próbák, majd a mese eljátszása Síkbáb készítése pálcára vagy lécre szerelve Elmélet A síkbáb fogalma, felépítése A síkbábok bábtörténeti vonatkozásai Gyakorlat A megjelenítésre szánt figura karakterének megtervezése A test részekre tagolása, a testrészek kivágása Kartonból kivágott fej, kéz, láb összeépítése a törzzsel (mozgatható módon) A végtagok véletlenszerű mozgatása. A végtagok összerendezett mozgatása Ruházat elkészítése varrással, ragasztással Játék a kész bábbal Árnybáb készítése Elmélet Bábtörténeti ismeretek – az árnybáb fogalma A vetítés törvényszerűségei. Játék a fénnyel Gyakorlat Árnyjátékokhoz mese vagy egyéb történet, irodalmi anyag és a hozzá illő dalok, zenék kiválasztása (pl.: a láncmesék, balladák) A bábok megtervezése A bábok elkészítése (anyaga színes vagy festhető merev műanyag fólia; a figurák ruházata festéssel készül, gazdagabb, igényesebb grafikai eljárással) A bábokhoz díszletek készítése A mozgatási mechanizmus megismerése, gyakorlása Próbák. Az árnyjáték bemutatása Egyszerű gyűszű- és kesztyűbábok készítése Elmélet A gyűszű- és kesztyűbáb tulajdonságainak megismerése A gyűszű- és kesztyűs báb szerkezetének megbeszélése (fej, kosztüm, jelzések) Az ember- és állatfigurák jellemzői. Arányok Gyakorlat
324
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gyűszűbáb készítése: Ujjra húzható gyűszűbáb tervezése, szabása, varrása. Az ujjra húzható gyűszűforma bábfigurává alakítása rávarrt, ráapplikált jelzésszerű elemekkel. Játék a gyűszűbábbal Kesztyűbáb készítése: Kesztyűbáb tervezése. A tervek alapján a kesztyű kiszabása 3 ujjra és tenyérre (mindkét kézre alkalmazható). A bábfej nyakának elkészítése. Fej kialakítása papírmaséból. A fej jelzéseinek felhelyezése: applikálással, festéssel. A kesztyűn a figura testének, ruházatának jelzése. Az elkészült kesztyűbáb életre keltése hanggal, mozgatással Wayang bábok tervezése Elmélet A wayang báb eredete, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei A szerkezet, a bábu megfogalmazása Gyakorlat Bábtervek készítése wayang bábhoz (hős, misztikus alak, fenséges mozgású király, balladai alak). A fej és a test megmintázása papírmaséból. Ruhatervek készítése. A ruhához szükséges anyagok kiválogatása. A ruha kiszabása, megvarrása Szerkezet-vázlat készítése. A mozgatás megtervezése A wayang báb összeszerelése, felöltöztetése. A wayang báb mozgatásának kipróbálása Marionett báb készítése Elmélet A marionett báb jellemzőinek megismerése Az emberi test mozgása, arányai. A test „szerkezete” Gyakorlat Az emberi test felépítésének tanulmányozása: arányok, mozgás kifejezése A mozgáspontok vizsgálata A báb mozgatásához a legszükségesebb ízesülési pontok kijelölése Mozgató kereszt elkészítése. A mozgatandó részek felzsinórozásának megtervezése Egy választott figura elkészítése marionett technikára A szükséges mozgásokhoz a megfelelő ízesülési pontok kiválasztása A plasztika (fej, törzs, végtagok) elkészítése és az ízesülések kialakítása Az ízesülések és a mozgatókereszt felzsinórozása A báb felöltöztetése; anyagkiválasztás (pl.: a mozgó részekre jó esésű vagy lenge anyag) A kész báb mozgatásának begyakorlása, a mozgás közben tapasztaltak felfedezése, megfigyelése Díszletkészítés Elmélet A színpadkép fogalma; síkdíszlet, féldomború díszletek A redukció fontossága Gyakorlat 325
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A kiválasztott bábhoz, meséhez teljes színpadkép tervezése, készítése Síkdíszletek (ház, fa, domb, erdő, virágos rét, híd, patak ...) készítése Textildíszletek, drapériák, függönyök
Minimumkövetelmény Tudjon rögtönzött bábot, egyszerű fakanál bábot készíteni és az elkészített bábokat karakteres jelzésekkel ellátni. Ismerje a sík- és árnybáb jelentőségét. Tudjon a mesedarabhoz egyszerű színpadképet komponálni. Tudjon pálcás bábot megfelelő szerkezettel elkészíteni. Tudjon egyszerű gyűszű- vagy kesztyűbábot készíteni. Tudjon egyszerű marionett figurát alkotni. Tudjon bábdíszletet tervezni, létrehozni.
326
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
MŰHELYGYAKORLAT 4. ÉVFOLYAM
A műhelygyakorlat célja, feladata
A műhelymunka célja, hogy a tanuló: a megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének megfelelően tudja használni, alakítani, tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal, tudjon élni az újfajta kifejezésmód lehetőségeivel, legyen képes textiles feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus megjelenítésére. A műhelymunka feladata, hogy a tanuló ismerje meg: a textilt, mint anyagot, a textil felhasználhatóságának sokszínűségét, a textil sajátosságait, a szövési műveleteket (felvetés, leszövés, szövés, stb.). Követelmények: A tanuló ismerje meg: a tanult egyszerűbb textiltechnikákat, az eszközöket, anyagokat, a textil felhasználásának sokszínűségét, a szövés alapjait. A tanuló legyen képes: tervek készítésére, a tanult technikák alkalmazására, önálló munkák létrehozására, saját képek, szőnyegek elkészítésére, társai és saját munkáinak véleményezésére.
327
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A TANANYAG TÉMAKÖREI: TEXTIL SZAKIRÁNYÚAK Ismerkedés a textillel
Elmélet Ismerkedés a textillel mint anyaggal, annak sokszínűségével, felhasználhatóságának fő területeivel, a textilhez kapcsolódó, a textilt alakító eszközökkel Anyagismeret: természetes anyagok – len, kender, pamut, gyapjú, selyem mesterséges anyagok – műszálak Ősi textilmaradványok a művészet története során (pl.: egyiptomi – kopt, és kínai – selyem) Gyakorlat Fonalvezetés papíron ragasztással, varrással Textil foltkollázsok készítése, képek létrehozása ragasztással, varrással
Ismerkedés a textil alapanyagaival
Elmélet A természetes anyagok felhasználása a termesztéstől, termeléstől a feldolgozásig Növényi és állati eredetű festékek megismertetése
Gyakorlat Festőnövények gyűjtése (bodza, sáfrány, dió, hagyma, stb.) Gyapjú és pamutfestés növényi és állati eredetű festékekkel Képek készítése természetes és mesterséges anyagok felhasználásával A megfestett fonallal „írott kép” létrehozása (hímzés, öltés)
Ismerkedés a textilnyomatokkal
Elmélet Ismerkedés a népművészetben használt, a textilkészítésben alkalmazott eszközökkel, pl.: nyomódúc, indigó, kékfestő Gyakorlat Világos, egyszínű anyagra nyomat készítése (pl.: tárgylenyomatok, terméslenyomat, pálcikák nyomtatása, tenyérlenyomat)
328
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Nyomódúcok készítése. Terítő készítése nyomtatással Geometrikus formák tervezése, kivitelezése, színpróbák, árnyalatok létrehozása
Faktúra és textúra játékok
Elmélet Ismerkedés a textilek szerkezetével: szálszerkezet, anyagtan, anyagismeret (filc, selyem, vászon, gyapjú vizsgálata) Tömör, laza, sűrű, lyukacsos, szőrös, érdes, sima, bársonyos anyagok felületeinek vizsgálata Gyakorlat Textilfaktúrák és textúrák alkotása Textilfrottázsok kialakítása. Textilkollázsok készítése
A batik
Elmélet A batik szó jelentése. A jávai batik, a néger batik, az ikat története A batiktechnika hazai rokonai Gyakorlat A batiktechnika megismerése, elsajátítása A batikolás eszközeinek megismerése (viasz, csumi, batikpipa, selyem, vászon) Kötözött batik készítése (trikó, ruhaanyagok, dekorációs anyagok) A viaszolás tanulmányozása. Batikolás selyemre, vászonra, viasszal Színkihagyás, több szín alkalmazása Batikolással kendő, sál, terítő festése A színtartósság növelése, mosás, öblítés, viasz és festék bevasalása Textilfestés Elmélet Az új technikai eszközök és társműfajok (festészet, grafika) technikáinak megjelenési lehetőségei a textilen Gyakorlat Textilfestés ecsettel különböző anyagokra (vászon, selyem) Textilfilc használatával mini textilek készítése Textilbáb készítése
329
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Elmélet Bábok a művészetben Kínai bábok Schéner Mihály, Anna Margit bábfigurái Gyakorlat Bábfigura tetőtől talpig textilbe öltöztetése A bábfigura berendezett térbe helyezése (pl.: babaház) Az adott tér hangulatához illő textilek tervezése, anyagok kiválasztása Nemezelés, nemezkészítés
Elmélet A gyapjú tulajdonsága, alakíthatósága Népművészeti motívumkincsek gyűjtése Honfoglalás kori sátrak, jurták megismerése A mai nemezművészet bemutatása Gyakorlat A gyapjú festése Egyszerű kisméretű nemezlabda készítése Használati tárgyak tervezése, ezek átírása nemezre Kis nemeztárgyak (pl. tarisznya, pénztárca) készítése Nagyméretű nemezplasztikák készítése, összeépítése fémmel, fával, fémszállal Közös alkotás létrehozása az eddig ismert eljárásokkal (nemezelés, kollázs, hímzés, varrás, festés, applikálás, különböző anyagok felhasználása) Fonás
Elmélet A szálasanyagok tulajdonságai. A fonás technikái Gyakorlat Egyszerű fonalsodratok készítése. Többszálas fonalsodratok kialakítása A sodratokkal textilképek alkotása Sodratok, fonások felhasználásával használati tárgyak, öltözetkiegészítők díszítése Szövés
Elmélet A szövés eredete. A szövés történeti áttekintése A szövés technikái. A szövés eszközei A lánc és vetülék szerepe Az erdélyi festékes szőnyegek fajtái. A festékesek motívumvilága 330
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gyakorlat Az alapszövések megismerése Csíkritmusok tervezése Kártyás szövéshez minták tervezése. A minta leszövése
Minimumkövetelmény A tanuló tudjon textilnyomatokat, textilkollázsokat, frottázsokat készíteni. Ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult batikolási technikákat. Tudja alkalmazni a textilfestés tanult technikáit. A tanuló rendelkezzen alapvető varrási, applikálási ismeretekkel. Tudja a textilbábkészítés alapismereteit A tanuló ismerje a gyapjú tulajdonságait, a nemezkészítés eljárásait. A tanuló ismerje az alapvető szövési technikákat. A tanuló sajátítsa el a gyapjúfestési ismereteket.
331
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
5. évfolyam
A műhelygyakorlat CÉLJA, FELADATA
A műhelymunka célja, hogy: fejlessze a tanuló képességeit, ízlését, rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában igényes tárgyakat tud létrehozni. A műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival, a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével, kerámiatárgyak készítésének folyamatával, a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. Követelmények
A tanuló ismerje: a kerámiakészítés alapjait a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját, a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangjának megteremtésére, önálló tervezésre, terveinek látványszerű és formaértelmező rajzokban való igényes megjelenítésére, megszerzett ismereteinek a tárgykészítés folyamatába beépítésére, a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a terv megvalósítására, a cél és az eredmény összevetésére, a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére, a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.
332
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A TANANYAG TÉMAKÖREI: KERÁMIA SZAKIRÁNYUAK
Ismerkedés az agyaggal
Elmélet Az anyag tulajdonságai. Az agyag jellegéből következő alakítási lehetőségek A földfestékekkel való díszítés technikái A kerámiaművesség néhány jelentős alkotásának bemutatása
Gyakorlat Az agyag alakíthatóságának, formálhatóságának megtapasztalása Felületalakítási gyakorlatok Nyomhagyásos gyakorlatok síkfelületen Síkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás) Síkfelület kialakítása színes masszák segítségével Adott felület szabad, illetve kötött rendszerű plasztikus tagolása Reliefkészítés
Elmélet A relief formajegyei. A lapos és mélyrelief A pozitív és negatív szerepe Gyakorlat Síklap formálása, szabályos és szabad ritmizálással Lapos plasztikájú falicsempék, járólapok tervezése Magas plasztikájú egyedi megjelenésű dombormű tervezése és készítése szabadon választható funkcióra Apró természeti formákról gipsznegatív öntése Ellentétpár öntése gipszből Monogrampecsét faragása Gipszbe való karcolás, felületképzés Körplasztika készítés
Elmélet A körplasztika meghatározói A tömbszerű mintázás jelentősége
333
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gyakorlat Apró agyagplasztikák – ember és állatfigurák – készítése, földfestékkel való díszítése Kisméretű karakteres állatfigurák, gyermekjátékok pl.: cserépsíp készítése Edénykészítés
Elmélet Edényképzési technikák megismerése A mázazás megismerése
Gyakorlat Edénykészítés szétnyomkodással Különféle formára és formába való döngöléssel készített tárgyak előállítása Marokedény készítése, díszítése nyomhagyással Formára vagy formába rakott intarziaedény Kézikorongon történő edényfelrakás Síklapokból készített egyszerű fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával Különböző rendeltetésű és formájú, egymással harmonizáló szögletes edényegyüttes kialakítása összeépítéssel, díszítése a fenti technikák alkalmazásával Mázazási, kemencerakási gyakorlatok Az égetés figyelemmel kísérése
Szabad és kötött formálás összekapcsolása
Elmélet A téma megjelenési formái a kerámiatörténetben Gyakorlat Tervezés és anyaggyűjtés látványszerű rajz segítségével Figurális agyagplasztika kézikorongon felrakott edény részeként alkalmazva
Forma és díszítmény együttese
Elmélet A forma és díszítmény összhangja Gyakorlat Forma és motívumgyűjtés az adott témában Egyéni megoldási variációk tervezése 334
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Öblös edény engóbos tagolása geometrikus vagy antropomorf jelleggel Mázazás, kemencerakás Azonos formavilágú, harmonikus tárgyegyüttes tervezése, elkészítése kézműves eszközökkel Az elképzelt darabok látványszerű megjelenítése rajzban
Minimumkövetelmény A tanuló legyen birtokában az alapvető technológiai ismereteknek. Legyen képes a megismert technikákat úgy alkalmazni, hogy lehetőleg repedésmentes plasztikát illetve tárgyat hozzon létre. Legyen képes felrakással egyszerű edényeket készíteni. A tanuló tudjon egyszerű lapos és mélyreliefeket készíteni. Ismerje a gipszöntés technikáját. Tudja alkalmazni a pozitív és negatív formaképzést. Legyen képes körplasztikák készítésére. Ismerje az engóbbal, írókázással való díszítést. Munkáiban törekedjen a forma és funkció összhangjára.
335
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
6. ÉVFOLYAM A műhelygyakorlat célja, feladata
A műhelymunka célja: az anyagi minőségek, esztétikai értékek iránti fogékonyság fejlesztése, a tanulók problémaérzékenységének, manuális készségének és igényességének kialakítása, a tanulók mesterségbeli tudásának megalapozása. A műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: a papír kultúrtörténeti jelentőségével, a papírművészet műfajaival, a papírkészítés folyamatával, a tárgyalkotás anyagaival, eszközeivel, a munkafogásokkal, az eszközök balesetmentes használatával. Alakítsa ki és mélyítse el a tanulóban: azokat a tulajdonságokat, amelyek révén képessé válik a tanultakat adaptálni és alkotó munkát végezni. Követelmények
A tanuló ismerje: a papírfajtákat, azok tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit, a papírmegmunkálás eszközeit, a tervezés ergonómiai szempontjait, a papírnak más anyagokkal való társítási lehetőségeit, azok korlátait, a makett és a modell közötti különbséget, a könyvkötés alapfogásait, eszközeit, a papírművesség irányzatait, jelentős alkotóit és munkásságukat. A tanuló legyen képes: a tanult elméleti és gyakorlati ismeretek alkotó módon való alkalmazására, a feladatok megoldásához szükséges rajzi, tervezési és műhelyrajzok értelmezésére, igényes elkészítésére, bemutatására, a papír megmunkálásához használt eszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatára, a papírfajtáknak, a megmunkálás módjainak a feladat, az igények szerint legmegfelelőbb kiválasztására és alkalmazására, az elkészült munka elemzésére, megítélésére.
336
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A TANANYAG TÉMAKÖREI: PAPÍR SZAKIRÁNYÚAK A papír megismerése Elmélet A papírgyártás: története, alapanyagai, segédanyagai, folyamata A papír tulajdonságai: négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány A papír csoportosítása: négyzetméterenkénti tömeg, anyag, tárolás A papír újrahasznosítása Gyakorlat A papír alapanyagainak, előállítási módjainak, tulajdonságainak megismerésével játékos feladatok megoldása (házilagos papírkészítés; alakítás – tépés, nyírás, vágás, hajtogatás, rétegképzés) A papír anyagvizsgálata (négyzetmétertömeg, nedvszívó képesség, gyártási irány) Merített papír készítése áztatott, turmixolt papírpépből, főzött spárgadarabokból A merített papír színezése, kombinálása termésekkel Texturális és fakturális hatások érzékeltetése Álarcok készítése görög monda alapján papírmaséból. A maszkokkal jellemábrázolás Papírmetszet és papírdúc készítése Elmélet A sík és térbeli megjelenítés kifejezőeszközei Metszetek. Rétegképzés, visszafejtés Gyakorlat Papírmetszetek készítés technikája Papírmetszéssel árnyjátékok tervezése, kivitelezése Egyszerű díszítő elemek szimmetrikus, pozitív-negatív formákká rendezésével, természetes formák redukálásával papírmetszetek tervezése, készítése A papírmetszetek felhasználása a szitanyomásban Papírnyomó eljárások megismerése A papírdúckészítés lehetőségei. A pozitív és negatív formák jelentősége Meghívók, oklevelek tervezése az adott technikákkal Csomagolás, könyvkötés Elmélet: A csomagolás szerepe: az áru védelme, tárolhatósága, szállíthatósága A csomagolás mint információhordozó, mint esztétikai élmény A csomagolásművészet Csomagolásfajták: zacskó- és tasakfélék (sima, redős, redős-talpas), zsákok, dobozok (kartondoboz, hullámdoboz) Könyvkötés. Történeti áttekintés: példák megismerése a különböző művészeti korokból. A könyv részei A könyvkötéshez használatos anyagok, eszközök, szerszámok
337
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gyakorlat Laprögzítő eljárások kipróbálása, az előnyök és a hátrányok megtapasztalása Kedvelt folyóiratok fűzése, borítása: A folyóiratok előkészítése a kötéshez. Előzék és fűzés. Könyvtest készítése. A tábla és gerinclemez kiszabása. A könyvtest behelyezése a táblába Művészkönyv készítése. Egyediségre törekvés – a bizarrság kizárása nélkül Az érzelmeknek, gondolati tartalmaknak megfelelő anyagok, méretek megválasztása Az eddig tanult technikák, eljárások kreatív alkalmazása Papír makett, mobil, modell készítése Elmélet A makett, a modell és a mobil közös és eltérő ismérvei Szerepük a tervezési folyamatban (művészet, ipar) A természeti formák szerepe a formatervezés szempontjából A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés A megértést, megjelenítést segítő eljárások alkalmazása Gyakorlat A makett, modell, mobil sajátosságainak ismeretében tárgy és környezettervezés, személyes élmények, a fantáziavilág kivetítésével Meglévő épületek makettezése különböző módszerekkel. Mértani testekre bontás, majd testcsoporttá építés egyetlen összetett testként szemlélve. Az épület, épületcsoport környezetbe illesztése, annak szimbolikus megjelenítése Repülőmodell készítése kész tervrajz alapján Egy szabadon választott szerkezet modellezése A papírművészet megjelenése, megismerése Elmélet A különböző korok papírművészetének áttekintése Korunk kiváló hazai és külföldi alkotóinak, műveinek megismerése A művek elemzése érzelmi, esztétikai, technikai szempontból Dekollázs technikák: égetés, elmosás, kaparás, tépés, préselés, szúrás Gyakorlat Az elméletben megismert technikák alkalmazása faktúrák, reliefek, szobrok alkotásában. Faktúrák, reliefek létrehozása kollázs és dekollázs technikával Hangulatok, érzelmek kifejezése faktúrákkal Történet elmesélése figurális domborművön. Domborművek létrehozása dekoratív céllal Minimumkövetelmény A tanuló sajátítsa el a legalapvetőbb elméleti ismereteket. Ismerje és alkalmazza a merített papír előállításának, a papír megmunkálásának alapvető műveleteit. A tanuló tudjon papírmetszeteket, papírdúcokat készíteni. Legyen képes egyszerű makettek, modellek létrehozására.
338
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
7. évfolyam
A MŰHELYGYAKORLAT célja, FELADATA
A műhelygyakorlat célja: a hagyományos népi kultúra továbbéltetése, átörökítése, valamint a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységbe, a manuális képességek fejlesztése, az értékteremtésre, -megőrzésre nevelés, a természetes anyag feldolgozásával a természetközeli szemlélet mélyítése, az esztétikai, művészi, konstruktív érzékenység kialakítása, a természetes bőr hagyományos kézműves megmunkálási módjainak elsajátítása, a bőrműves műhelymunka iránti nyitottság kialakítása. A műhelymunka feladata: a bőr felhasználásának, bőrtárgyak készítés történetének megismertetése, tárgytervezési alapismeretek elsajátítása, a bőrtárgy készítéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalók biztosítása, A műhelyprogram feladata a balesetmentes, munkavédelmi előírásoknak megfelelő jártasság kialakítása az eszközhasználatban. Irányított tárgyelemzéseken és tervezési folyamaton keresztül a tárgy, a környezet és a használó ember összhangjára, harmóniájára való figyelemfelhívás, ezzel az esztétikai érzék és ítélőképesség mélyítése, árnyaltabbá tétele. Követelmények
A tanuló ismerje: az alkalmazott anyagok tulajdonságait, a kéziszerszámok használatát, a motívum-, mintagyűjtés forrásait, másolási módszereket, a tervezés folyamatát, a tárgykészítés folyamatát, a bőrfestést, pácolást, a domborítást, metszést, a rátétes díszítéseket, a bőrből készített tárgyak körét. A tanuló legyen jártas: a bőrdíszítési eljárások alkalmazásában, a szerszámok használatában, tervezési folyamatokban gondolatainak, elképzeléseinek tárgyi formában történő megjelenítésében, a tárgyak fajtájának ismeretében a megfelelő alapanyagok kiválasztásában, a méretezésben, a tárgynak és anyagnak megfelelő összeillesztési és díszítési technika kiválasztásában, a munkavédelmi, balesetvédelmi előírások betartásában.
339
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A TANANYAG TÉMAKÖREI: BŐRÖS SZAKIRÁNYUAK Ismerkedés a bőrrel Elmélet A természetes (állati eredetű) bőr és mesterséges bőr tulajdonságai A bőr felhasználásának lehetőségei A bőrtárgykészítéshez szükséges alakítási műveletek megismerése Gyakorlat A különböző bőrök tulajdonságainak (vastagság, puhaság, formálhatóság…) tapasztalati megismerése A darabolás, vágás technikáinak kipróbálása (ollóval, késsel, snitzerrel vágás) A ragasztás technikáinak gyakorlata (pontszerűen, hólosan, teljes felületen) A szíjhasítás, metszéses díszítés módszerének megismerése (metszőkés használata) A bőrfonás technikáinak elsajátítása (két-, három- és többágú lapos és gömbölyű fonások) A fonáshoz alkalmas bőranyagok tulajdonságainak vizsgálata Az összeerősítő kézi varrás technikáinak megismerése Különféle apró tárgyak készítése a tanult technikák alkalmazásával Rátétes bőrmunkák Elmélet A rátétes bőrmunkák jellemzői. A rátétes díszítmények mintakincse A népművészet motívumrendszerének bemutatása – a motívumok csoportjai: geometrikus és természetes motívumok. Stilizált és naturális magjelenítések A kompozíció alakításának hagyományai, szabályai A lyukasztás szerepe a rátétképzésben A díszítő varrások szerepe a rátétek felerősítésében Gyakorlat Motívum- és mintagyűjtés. A hagyományos tárgyak motívumvilágának elemzése A kézi varrások és hímző öltések valamint a rátétes díszítmények megfigyelése A lyukasztás lehetőségei a díszítményképzésben Lyukasztásos rátétdíszek készítése Egyszerű tokok, erszények készítése rátétes díszítésekkel filcből, vékony irhabőrből Motívum- és mintagyűjtés, másolás, szabás ollóval, esetleg késsel Hímző öltések fonallal A tanult technikák kombinált alkalmazása, az anyaghoz illő díszítési mód megtervezése, kikísérletezése A bőr domborítása Elmélet A bőrdomborítás különböző módszereinek megismerése szakmatörténeti példák alapján
340
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Bőranyagok használati és alakítási tulajdonságai, hő, nedvesség, vegyi anyagok, festékek, pácok hatására Gyakorlat A bőrdomborítás különböző módszereinek megismerése Díszítmények tervezése. A domborítandó anyag előkészítése. A bőr áztatása, formálhatóvá tétele. A domborítás kivitelezése. A domborítás rögzítése Könyvborító tervezése a tanult technikák felhasználásával (domborítás, lyukasztásos- fűzéses összeerősítés…) A bőr festése Elmélet Bőrfestékek – vegyi és természetes alapú festékek Népi természetismeret – természetes alapú festékek (pl.: festőnövények használata) Kiegészítő anyagok (pácok) szerepe, a festés munkafolyamata A bőr batikolása Gyakorlat Bőrfestés – lehetőség szerint növényi festékkel is. Színárnyalatok létrehozása A bőr alapszínének megváltoztatása, mintaképzés festéssel. Fűzőszálak festése Bőrfestéssel, batikolással mappa készítése
Pásztorművészet Elmélet A népi bőrművesség tárgyanyagának, formakincsének, díszítési módjainak megismerése. A pásztorművészet jellemző tárgyai, forma- és motívumkincse A pásztorok bőrkikészítési eljárása A szíjgyártók munkája Gyakorlat Különböző díszítési, összeerősítési technikák gyakorlása A pásztorművészet jellegzetességeinek megjelenítése a tárgyalkotásban, pl.: pásztorkészség. Sallangok, pillangók készítése Néhány egyszerű szíjgyártó technika megismerése Bőrműves mesterségek Elmélet Szakmatörténet (bőrmunkák az ókorban, középkorban, újkorban) Kézművesség és tömegtermelés. Háziipar, kézműves mesterség jellemzői. Céhek, céhszervezetek létrejötte, szerepük. A bőrműves mesterségek szakosodása, bőrkikészítő és bőrfeldolgozó mesterségek – tímár, varga, csizmadia... A szűcsmesterség. A szűcsök díszítő technikái és motívumkincse, színvilága Viselettörténeti anyaggyűjtés, különös tekintettel az öltözet-kiegészítőkre
341
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Ismerkedés a népviselettel. A női és férfi viselet elemei, öltözet-kiegészítők A jelentéstartalom kifejeződése a viseleten keresztül Gyakorlat Szabás félholdkéssel, varrás varrópadon árral, két tűvel Lábbeli-viseletek történetének tanulmányozása. Gyűjtés, dokumentálás. Bocskor, vagy saru készítése hagyományos minta alapján, saját méretre A kesztyűviselet történetének tanulmányozása Saját részre kesztyű készítése irhából Anyaggyűjtés, dokumentálás. Erszény, tarsoly készítése a tanulmányok alapján Varrás, fűzés varrópadon árral, két tűvel. Csont és fa záró elemek, díszek készítése A szűcsmesterség megismerése Rátétes és hímzett díszítésmód alkalmazása kisebb tárgyakon Népi ihletésű öltözet-kiegészítők készítése, pl.: szironydíszű öv, ékszerek Bőr a kortárs művészetben, a mai divatban
Elmélet Más kultúrák (pl.: törzsi kultúrák) bőrmunkáinak tanulmányozása. Irányított gyűjtőmunkák végzése A hagyományok továbbéltetésének lehetőségei, a múlt értékeinek jelentősége a modern világban. Bőr a mai divatban. Bőr a kortárs művészetben Gyakorlat Más kultúrák bőrmunkáinak felelevenítése a tárgyalkotásban (pl.: színvilág-, technika-, motívumátvétellel) A modern környezetbe illeszkedő tárgyak létrehozása (pl.: lakáskultúrába, viseletbe) A megszokottól eltérő felhasználási módok kitalálása, kipróbálása
Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes ollóval, késsel szabni, tűző- és hímző öltéssel varrni. Ismerje a hagyományos motívumrendszer alapvető jellemzőit, a kompozícióépítés fontosabb elveit. A tanuló ismerje a bőrdomborítás különböző módjait, a bőrfestés lehetőségeit, a festékek csoportjait, a festés munkafolyamatának alapjait. Legyen képes varrópadon szíjakkal összefűzni alkatrészeket. Ismerje a népi bőrművességen belül a pásztorművészet és a szíjgyártás formakincsét, díszítményeit.
342
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
8. ÉVFOLYAM A műhelygyakorlat célja, feladata
A tűzzománcozó műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan, összetett tevékenységrendszerével fejlessze: mindazokat a megjelenítő, ábrázoló, konstruáló, tárgytervező képességeket, amelyek nagy szerepet játszanak a látás, a kézügyesség, a technikai érzékenység, az ízlés és a vizuális műveltség kialakításában, játékos, örömorientált műhelyfoglalkozásaival segítse a tehetséggondozást, problémamegoldó feladataival szolgálja a kreativitás fejlődését, összetett érzelmi és értelmi ráhatásával a sokoldalú személyiségfejlesztést. A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg: a zománcművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, konvencióival, műfajaival, esztétikai törvényszerűségeivel a képalkotás, tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, a technika munkafogásaival, alkalmazási lehetőségeivel, a tűzzománcozott dísz- és használati tárgy készítésével, a zománckészítés, környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. A tűzzománcozó műhelymunka feladata, hogy alakítsa ki mindazokat a tervező, átíró, kifejező, tárgyalkotó, teremtő, szerszámhasználó, díszítő, anyagformáló, munkaszervező képességeket, amelyek az igényes, művészi alkotómunkához szükségesek. Követelmények
A tanuló ismerje: a zománcművészet példáit, a tervezés fázisait, munkafolyamatait, a zománcozás alapismereteit: a zománcanyag és a zománcozható fém tulajdonságait; a tűzzománcozás technikai feltételeit; a zománcbevonás, díszítés technikáit; a szárítás, égetés műveleteit; a zománcozás munkavédelmi előírásait. A tanuló legyen képes: zománcozási műveletek végzésére: a fémek, zománcok előkészítésére; a fémek formára alakítására; a fémek zománccal való bevonására; homogén és bolygatott felületek kialakítására, textúra és faktúra képzésre, kitakarásra, lefedésre, visszakaparásra, ráfestésre; zománcgrafika kialakítására; játékos zománcdíszek, táblák, muráliák készítésére.
343
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Elmélet: Zománctechnikai ismeretek: A zománc fogalma, a zománc, mint: nyersanyag, bevonat, díszanyag a tűzzománc alkotói: a zománcozható fémek (acél) és a zománcok (zománc-iszap), a tűzzománckészítés technikai feltételei: a zománcműhely berendezései, szerszámai; az égetés, a fémmegmunkálás, a zománcfelhordás, díszítés eszközei, a tűzzománcozás folyamata: a legegyszerűbb zománcfelhordási, bevonási műveletek (leöntés, felkenés, rácsurgatás), a legegyszerűbb zománcdíszítési technikák (öszefolyatás, borzolás, cuppantás, nyomhagyás), a szárítás, égetés műveletei, a zománcozás alapvető munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi szabályai, a zománckészítés hibalehetőségeinek számbavétele (alapozásnál, festékfel-kenésnél, égetésnél), a zománcjavítás módjainak megismerése (valódi és áljavítások) A tűzzománc technika műfaji követelményei: dekorativitásra, síkra, feszítettségre való törekvés A képi megjelenítés ismeretei: élmény és információszerzés a képi világ tanulmányozásával, a közvetlen környezet értelmezésével, művészeti példák elemzésével, a képi világ, a vizuális nyelv alapelemeinek megismerésével, a szín szerepe a képalkotásban: színtani ismeretek, a színek rendszerezése, a színek hatása (érzelmi és hőhatás, optikai és térhatás) és kölcsönhatása, figyelemfelhívó és szimbolikus szerepe, a zománcszínek tulajdonságai, a struktúra, faktúra és textúra szerepe a képalkotásban A kifejezés, alkotás eszközrendszere: a lényegkiemelés, figyelemvezetés (elhagyás, leegyszerűsítés, sűrítés, elvo-natkoztatás, absztrahálás) eljárásainak, az elemek elrendezésének (felületrendezés; ritmus és egyensúlyteremtés; szimmetrikus, aszimmetrikus, középpontos és átlós komponálás), az alkotás technikáinak (nyomhagyás, frottázs, leöntés, felkenés, lefolyatás, csurgatás, cuppantás, borzolás, bolygatás) megismerése Gyakorlat: A környezeti formák színének, felületi minőségének megfigyelésével, színkeverési, textúra és faktúraképzési előtanulmányok segítségével, a kifejezés, átí-rás eszköztárának megismerésével alapozott acéllemezre: zománciszap felkenéssel, felfújással homogén, csurgatással, cuppantással, nyomhagyással bolygatott felületű autonizmusra épülő játékos szín, textúra és faktúraképzési gyakorlatok készítésével a tanulók anyagismeretének, eszközhasználó, tervező, alkotó képességének fej-lesztése
344
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Az alkotás technikái: visszaszedés - ráfestés, kitakarás - lefedés, ráégetés - átégetés Az alapozott acéllemez zománcdíszítési lehetőségei: sablonnal való díszítés, glicerines eljárás, zománc sgraffito
345
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A TANANYAG TÉMAKÖREI: ZOMÁNC SZAKIRÁNYÚAK Ismerkedés a zománc alkalmazási formáival Zománcozott használati és dísztárgyak bemutatásán keresztül bepillantás a zománcfelhasználás lehetőségeibe. Zománcalkotások bemutatásán keresztül ismerkedés a zománcművészet műfaji sajátosságaival, ágaival Bepillantás a zománcműhely munkájába A zománcműhely alapberendezéseinek, a zománcozás legalapvetőbb műveleteinek megismerése. A fémek és zománcok előkészítésének, a recipiens alapozásá-nak, az alapozott lemezek díszítésének, a zománc égetésének bemutatása A zománcfelvitel, díszítés megtapasztalása Festési, faktúraképzési gyakorlatokra építve alapozott acéllemezek díszítése zománciszappal. Csurgatással, összefolyatással játékos felületek képzése Papírkivágási gyakorlatokra építve a sablonnal kitakart alapozott acéllemez zománcpúderrel való díszítése. Visszakaparási gyakorlatra építve a fedőzománccal bevont acéllemez díszítése. Mozaikképzési gyakorlatokra építve a fedőzománccal bevont acéllemezek üvegdarabkákkal való díszítése Az alapozás megtapasztalása Gyárilag előkészített (kivágott) rézlapocskák, betétek zománcozásra való előkészítése. A zsírtalanított lapok alapzománccal való bevonása. Az alapozott lemez üveggyöngyökkel való díszítése Homogén felületek kialakítása, komponálás homogén felületekkel Zománciszap felkenéssel, próbalapok, színminták készítése gyárilag alapozott acéllemezre. A fényes, matt, áttetsző és fedőzománcok megismerése A zománcfelvitel, szárítás, égetés megtapasztalása Azonos méretű zománclapok sorolásával, rendezésével (alap, kevert, kiegészítő és rokonszínekre színátmenetekre, színharmóniákra, díszharmóniákra épülő) kompozíciók összeállítása Zománctextura képzése, texturális hatások a zománcalkotásokban Természeti és mesterséges formák nyomataival a textúra zománcban való rögzítése. Erősen rusztikus hatású mesterséges formákkal, anyagokkal (kötél, függönydarab ...) azok összeépítésével, nyomhagyással zománckompozíciók készítése. A természet formáinak (levél, kéreg, tenyér ...) nyomataival, a belső törvények alakította szerves elrendezésű felület rajzolatának kiemelésével organikus képalkotás. A texturális felület elrendezésében levő szabályosság megfigyelésével, leegyszerűsítéssel, sűrítéssel mértani minták alkotása. A minták elforgatásával azonos elemekből épülő díszlemezek tervezése A rendezetlenség struktúráiban megbújó szabályosság feltárásával (kiemeléssel, a színek figyelemfelhívó szerepével) az összefüggések láthatóvá tétele. A lapok tükrös elrendezésével díszítőzománc tervezése csoportmunkában
346
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Zománcfaktúra képzés, a faktúrahatások felhasználása A természet formáin külső erő okozta (szél, talajerózió, gépek ...) felületi változások, faktúrahatások modulálása, felületalakítással (bolygatás, összefolyatás, borzolás). Homogén és bolygatott felületek, különböző textúrák és faktúrák egymásba ötvözésével, kontrasztokra épülő zománc díszburkolat képzése Mozgással egybekötött gesztusokkal, csurgatással, leöntéssel érzelmi és lelkiállapotot kifejező képlemezek alkotása A vonal, mint vizuális elem, kifejezőeszköz Vízszintes, függőleges vagy ferde egyenesek sorolásával játékos, dekoratív díszítmények, zománcbetétek kialakítása Sűrűsödő és ritkuló, erősödő és halkuló, szögletes és lágyan ívelő, folyamatos és tördelt, vastag és vékony vonalakkal alkotott díszítő lemezek készítése Vonalképzetet adó természeti formák (ág, inda), struktúrák, rajzolatok ihlette vonalkompozíciók, vonalstruktúrák kialakítása visszakaparással A vonal, mint jel Kalligrafikus képírással saját piktogram kialakítása A kialakított jel alkalmazása (kitűző, mappa, táskadísz ...) A vonal formaképző, képalkotó szerepe Több lapból álló zománcgrafika tervezése önálló munkával. A személyes élmények, az egyéni képnyelv megjelenítése. Az egyes képelemek összehangolása, a vonalminőség megválasztása, az átégetés megtapasztalása A folt, mint díszítőelem Felületkitöltés, képalkotás csak folttal A környezetben található szabályos és szabálytalan természeti és mesterséges formákkal (növény, kör vagy négyzet lap ...) mint foltokkal felületrendezés, képalkotás, forma- és színegyensúly teremtés A folt, mint a forma jele Lényegkiemeléssel, sűrítéssel, átírással forma és színredukcióval a forma folttá egyszerűsítése. A kialakított formával sablonképzés, emblémaalkotás Tükörszimmetriás elrendezésű fali dísz, síkkompozíció képzése növekvő, összeépíthető formákkal A szín térhatása A színek mélységi és téri illúzióinak megtapasztalása azonos motívumok más-más színviszonyba helyezésével A tűzzománc festék specialitása, a tervezés, felfestés és a kiégetett kész munka közötti lehetséges - még megengedhető különbségek megtapasztalása A vonal, folt és szín, mint kifejezőeszköz A folttal való lényegmegragadás, egyszerűsítés, stilizálás. A vonallal való rajzosság, részletgazdagítás. A színnel való összefogás, kiemelés alkalmazásával fejlesztéses, vegyes
347
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
technikájú, többégetéses muráliák, mértani testekre applikált térkompozíciók készítése egyéni illetve csoportmunkában A forma felépítése A szerkezetet szemléltető rajzok, metszetek felhasználása a struktúra kifeje-zésében. A forma összeépítettségét, vázrendszerét szemléltető magyarázó rajzok, szemléltetőzománctáblák készítése. A belső felépítést megvilágító hossz-, kereszt- és rétegmetszetekben megjelenő képi elemek variálása a kifejezési cél szerint A forma mozgása Különböző síkra redukált statikus formákkal a változás - működés - időbeliség érzetének keltése. A mozgás érzékeltetése ritmikusan ismétlődő formákkal A működés magyarázata fázisokra bontott folyamatábrákkal A forma átváltozásainak folyamatát jelző mozgásfázisok egyidejű megjelenítésével futurista jellegű dinamikát, lendületet kifejező zománcalkotások készítése sablonokkal, visszakaparással Formaasszociációk Asszociációra alkalmas motívumok, jelek képzésével új tartalom kifejezése szabadon választott színvilággal, a gondolatközlést legjobban erősítő technikával Minimum követelmény Az alapvető eszközhasználó és zománcdíszítő ismeretek, jártasságok megléte. Alapvető átíró, képalkotó ismeretek megléte. A tanult zománcdíszítési technikák alkalmazási képessége.
348
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
9. ÉVFOLYAM A műhelygyakorlat célja, feladata A tanuló ismerje: a tervezéshez, gondolatai képi-plasztikai megjelenítéséhez szükséges eszközrendszert: a sík és térábrázolás, alakítás törvényszerűségeit; a színelmélet alapjait; a színtervezés lehetőségeit; a betűírás, alakítás módjait; a stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit; az átírás, komponálás gazdag variációit; a vonal, folt, szín, ritmus, méretarány kiemelő, kifejező szerepét, a zománcművészet fogalmát, díszítő szerepét; a zománcművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, alkotóit, műhelyeit; a zománcművészet fejlődési szakaszait, technikai vonulatait, stíluskorszakait; a zománcművészet kifejező eszközeit; az ipari és iparművészeti zománctechnikát, a zománcozáshoz szükséges tudnivalókat: a zománcozás anyagait; a zománcműhely berendezéseit; a zománcozás gépi és kézi eszközeit, szerszámait; a fémalakítás, megmunkálás műveleteit; a fémek vegyi kezelését, a zománcozás műveleteit: a különböző zománctechnikákat, technológiákat (a zománcfestészet, a rekesz-, sodrony-, süllyesztett-, mélyvágású- és azsúrzománc technikáit); a zománcdíszítési módokat (az egyedi és az ipari sokszorosító díszítés eljárásait); a felhordott zománc szárítását, égetését; az égetés utáni műveleteket; a kész zománcalkotás feldolgozásának kívánalmait. A tanuló legyen képes: a megszerzett ismereteket zománckészítő munkájába beépíteni, a zománckészítő feladathoz kapcsolódó tér, forma, színtanulmányokat; betű, ornamentika és zománcterveket; maketteket; magyarázó és műszaki rajzokat készíteni, a forma-funkció, a forma-díszítmény összhangjának megteremtésére, a zománcozási művelet előkészítésére: a zománcozáshoz szükséges anyagok mennyiségének, méretének kiszámítására; a szükséges anyagok, technológiai megválasztására; a fémek zománcozásra való előkészítésére (méretre-, formára vágásra; fűrészelésre, fúrásra; a felület széleinek eldolgozására, a felület egyengetésére, csiszolására, polírozására; a fém lágyítására, edzésére; a felület tapadóképességének kialakítására; rekesz és sodronykészítésre), a zománcozás műveleteinek elvégzésére: zománcbevonásra, díszítésre, az égetés és az égetés utáni műveletek elvégzésére, a zománcozás eszközeinek balesetmentes használatára, alkalmazott zománcművek, cégérek, címerek, épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek készítésére, a tervszerű, igényes munkavégzésre. Elmélet Zománctechnikai ismeretek: A vörösréz zománcozása:
349
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
a vörösréz kémiai és fizikai tulajdonságai: olvadáspont, tapadó-képesség, állóképesség, megmunkálhatóság, a zománcozásra való előkészítés műveletei: méretkiszámítás, átjelölés; mé-retre alakítás (nyírás, vágás, fűrészelés); felületi feszültségek kiküszöbölése; fémtisztaság kialakítása (hő és vegyi kezelés), a vörösrézre alkalmas zománcok fizikai és kémiai tulajdonságai, fajtái funkció szerint (ellenzománc, alapzománc, fedő vagy díszítő zománc), állag szerint (zománciszap, zománcpor, zománckristály), fényáteresztő képesség szerint (transzparens, fondant, opak, opal zománcok), A filigránzománc jellemzői A huzal vagy drótzománc ismérvei A bordázott zománc ismérvei A rekeszzománc (email cloisonné) ismérvei A rekeszzománc készítés műveletei: a rekesz vagy színelválasztó fémszalag kialakítása (vörösrézhuzalból hengerelve vagy vörösrézlemezbe maratva), a rekesz rögzítés lehetőségei (forrasztással rögzítve, traganttal ragasztva vagy alapzománcba égetve) gót-gepida ékkőberakás, rekeszbe rakott gránit bizánci ornametális és rekeszzománcok germán rekeszzománcok, orosz filigránczománcok, bizánci zománcikonok, a középkor és a mai magyar zománcművészet filigrán és rekeszzománc emlékei a szárítás, égetés, utókezelés fizikai, kémiai folyamatai, a vegyi kezelés anyagai, a különböző savak (savas fürdők) sók és lúgok (lúgos fürdők) megismerése, a zománcozás műveleti sorrendje: a tervezés; a méretnek megfelelő lemezvastagság kiválasztása; a méretre vágás, a szélek, felületek megmunkálása; a zománctapadást elősegítő tulajdonságok kialakítása; a zománcok előkészítése; a hátlap ellenzománcozása; az előlap alapzománccal való bevonása; az alapzománc díszítése; a zománcozási hibák javítása, munka- tűz- környezet- és balesetvédelmi ismeretek A képi megjelenítés eszközrendszere: Az átírási képalkotás új lehetőségei: a mikro- és makrovilág, a tér, idő, folyamat, változás, történés, esemény, jelenség, érzelem, fogalom, gondolat képi megjelenítésének módjai, a szimbólumok, allegóriák, asszociációk szerepe A rekesz és filigránzománc technika műfaji, stiláris követelményeit segítő vizuális ismeretek: az ornamentika az ornamentika díszítő, kifejező szerepe az ornementika fajtái: (geometrikus: spirálok, meanderek; figurális: növény, állat és ember) a stilizálás, ornamentikaképzés lehetőségei, az ikon
350
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gyakorlat Zománcozásra alkalmas összetételű acél, vagy vörösréz lemezekből külső és belső térbe helyezhető épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek tervezése, készítése, az alkalmazott iparművészet műfaji követelményeinek betartásával, a megismert zománcdíszítési technikákkal Az elmélet során megismert, vizuális-, szaktörténeti és zománctechnológiai ismeretek segítségével, a műfaj követelményeihez igazoldó tervezési munkával, zománcozási, fémalakítási tapasztalatokkal igényes huzal-, borda-, filigrán- és rekeszzománc technikával készített alkotások kivitelezése
A TANANYAG TÉMAKÖREI: ZOMÁNC SZAKIRÁNYÚAK Ékszerek tervezése, készítése A különböző korú, stílusú ékszerek megismerése után életkorhoz, személyhez, alkalomhoz, ruhához illő garnitúrák (függők, melltűk, medálok, gyűrűk, karkötők, hajdíszek ...) tervezése, elkészítése a különböző fémalakítási (nyírás, vágás, fűrészelés, fúrás, reszelés) műveletekkel, zománctechnikai (lemeztű rajz, összefolyatás, glicerines) eljárásokkal Ruhakiegészítők tervezése, készítése Divattörténeti ismeretekre építve, öltözékkel stílusazonos gombok, csatok tervezése, kivitelezése. A fiatalok igényeihez alkalmazkodó bőr vagy nemez ruhakiegészítők (öv, táska) kollekciók (tarisznya, tarsoly, pénztárca, szemüvegtok) zománcbetéteinek, emblémáinak megtervezése, kivitelezése az anyaghoz illő zománctechnikával (sgraffito, sablon ...) Cégérek, címerek, emblémák tervezése, készítése Különböző funkciójú (ország, város, intézmény, család ...) címerek tervezése a heraldikai ismeretekre építve A címer formája, a címerpajzs osztása, a mesteralak vagy jelkép és a felirat összhangjával, a feladat kívánalmait megvalósító zománc technika(k) alkalmazásával Lakberendezési zománcdíszek tervezése, kivitelezése Adott belső térbe, enteriőrbe a különböző lakberendezési tárgyak (bútor, tükör, doboz, tál ...) díszítő zománcbetéteinek megtervezése, az adott tárgy stílusához, formájához, anyagához alkalmazkodva Belső tereket díszítő zománcalkotások Különböző funkciójú terekbe (színházterem, ebédlő, bálterem, kártyaszoba, tanterem, folyosó ...) a helyiség (mérethez, színhez) stílusához igazodó nagyméretű muráliák tervezése. A tervek kisméretű zománcmakettjeinek elkészítése Külső teret díszítő zománcmunkák
351
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Fiktív vagy valódi épületek (étterem, cukrászda, zöldséges, szálloda ...) homlokzatdíszeinek (kapu ...) megtervezése, zománcmakettjeinek elkészítése Huzal vagy drótzománc tervezése, készítése Egyszerű geometrikus ornamentikával való mintaképzés A rendeltetésnek, funkciónak megfelelő méret-, lemez- és huzalválasztás A technika begyakorlásával (a bordák formára alakítása, beégetése az alapba, a zománckristályok helyes felrakása a bordaközökbe, a reve eltávolítása, a zománcozási hibák számbavétele, kagylós felület kialakítása, pácolás) egyszerű díszítő lemezkék (mappa, album) készítése Bordázott zománc tervezése, készítése A gótikus mérműves ablakok mintájára bordázott zománckazettákkal do-boztetők készítése. Egyszerű motívumokkal, jelekkel, díszítő zománcbetétek, bordűrök készítése bőr és nemez tárgyakra. A kazettás mennyezetek példájára történő motívumátírással, motívumrend-szerrel dekoratív kis zománcalkotások készítése. Csoportmunkával a kis lemezek összeillesztése, összeszerelése Filigránzománc díszítéssel ékszergarnitúra tervezése, készítése A technikához illő forma, méret, díszítés, színvilág megválasztása A zsinórfonalszerű, vékony filigránhuzalokkal a terveknek megfelelő motí-vumképzés. A kialakított motívumrendszerrel kollekcióképzés Egyéni tervezésű rekeszzománc készítése A tradícionális ikon műfaji sajátosságainak valamint a naiv művészet formanyelvének megismerése után, a tapasztalatok felhasználásával profán ikon tervezése.A gondolat megjelenítés, a címadás fontossága (bogárikon, firkaikon) A népművészet formanyelvének segítségével, a népművészet figurális motí-vumkincsének felhasználási lehetőségével ikonszerű rekeszzománcok tervezése Sodronyzománc készítése A magyar sodronyzománc emlékeinek megismerésével, azok virágdíszes motívumaival sodronyzománcos lapocskák készítése Saját tervezésű, tárgyra szerelhető sodronyzománc lapocskák alkotása Az adott, vagy tervezett forma (ékszerdoboz, kehely) karakteréhez, anyagához, felületéhez, színéhez való illeszkedéssel a tárgy és díszítmény összhangjának megteremtése. Íves felületekre illeszthető, szerelhető sodronyzománc lapocskák tervezése, kivitelezése, a fémlemez meghajlításával, a sodronyok rögzítésével, nehezen folyó zománcfestékek alkalmazásával Figurális azsúrzománc készítése transzparens és opál zománcokkal A fűrészeléssel kialakított rögzítő-elválasztó lemezkék és a színes zománcfoltok egyensúlya, aránya, ritmusa
352
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Minimum követelmény Alapvető szaktörténeti és műszaki rajzi, tervezői ismeretek. Sodrony és azsúrzománc kivitelezési képesség.
353
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
10. ÉVFOLYAM A műhelygyakorlat célja és feladata A műhelymunka célja, hogy a vizuális és plasztikai tanulmányokhoz kapcsolódva az esztétikai nevelés segítségével járuljon hozzá a sokoldalú, kreatív személyiség kialakításához, a foglalkozások keretében fejlessze a tanuló: anyaghoz kapcsolódó konstruáló készségét, kreativitását, a tervezési folyamatok végigvezetésével helyzetfelismerő, véleményalkotó és problémamegoldó képességét, a szaktörténeti és szakelméleti ismeretek tudatos beépítésével értelmezőelemző látásmódját, a kortárs tárgy- és környezetkultúra iránti érzékenységét A műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg: az elmúlt korok fémműves hagyományaival, a fémművesség sajátos nyelvével, az anyagra jellemző technikai és formai megoldásokkal, a tárgykészítéshez kapcsolódó alapfokú tervezési módszerekkel, a fémek alapvető jellemzőivel, a megmunkáláshoz szükséges egyszerű eszközökkel, technikákkal, díszítési módokkal, a vonatkozó munkavédelmi előírásokkal. KÖVETELMÉNYEK A tanuló ismerje: a fémművesség történetének fejlődési szakaszait, a technikai fejlődés főbb állomásait, az ötvösség történetének jellemző alkotásait, az önálló kifejezés, megjelenítés anyagait, eszközeit, a sík- és téralakítás eszközhasználatát, technikai műveleteit, a díszítés különböző módjait, a színesfémek, könnyűfémek nemesfémek anyagára jellemző fizikai és kémiai tulajdonságokat, a műhely szakszerű használatát. A tanuló legyen képes: a fémek hidegalakító eljárásainak, a kovácsolás alapműveleteinek, a filigránkészítés, láncfűzés, azsúrozás, zománcozás, drágakőfoglalás, térbeli lemezalakító módok (domborítás, cizellálás, felhúzás, fémnyomás), forgácsolás (esztergálás, fúrás, marás), öntés különböző módozatainak, a gumiforma-készítés, öntvénymegmunkálás technikáinak, és a különböző felületkezelési módoknak olyan szintű alkalmazására, hogy a technikák ismeretében saját terveit önállóan meg tudja valósítani.
354
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
TANANYAG A TANANYAG TÉMAKÖREI: FÉM SZAKIRÁNYÚAK Elmélet: Az anyag legfontosabb tulajdonságai A műhely berendezése, rendeltetésszerű használata Alapvető munkavédelmi szabályok ismerete Kéziszerszámok: fogók, reszelők, fúró, lombfűrész, forrasztó eszközök használata Gyakorlat: Huzal huzalhoz, lemez lemezhez, huzal lemezhez való forrasztása Bevezetés a fémek világába Kis figurális egységek, vonalas ábrák hajtogatása huzalból, kivágása lemezből Egyszerű alapegységekből összeállítható sorozatok, láncok fűzése Színes gyöngyök, kavicsok, termések egymáshoz fűzése - a megfogás, befoglalás alaphelyzeteinek, lehetőségeinek kipróbálása Kalapálás, nyújtás, hajlítás, csavarás, hegyezés, zömítés Egyszerű dekoratív elemek kialakítása kalapálással Részek összefogása Adott elemek összekapcsolásának különböző tehetőségei Oldható (kötözés, csavarás, szegecselés, csavarozás) és oldhatatlan kötések (lágy- és keményforrasztás) Ismerkedés a technikákkal az ókori aranyművesmunkák bemutatásán keresztül Elmélet: Drágakőismeret, elsődleges és másodlagos kövek A kövek foglalásának különböző módjai Jellegzetes felületdíszítési eljárások, domborítás, cizellálás Gyakorlat: Ismerkedés a szerszámokkal, anyagokkal Hagyományos csiszolású kövek foglalása A lemez síkjának megmozgatása traszírozás, cizellálás, domborítás Különböző anyagok kapcsolata az összeépítés módjainak átgondolásával, technikai gyakorlatként fémintarzia-készítés Ásványok foglalása, a sík megmozgatása Egyszerű csiszolású ásványok foglalása, a megfogás különböző módjai, ezek elemzése görög és római ékszereken A sík megmozgatása: traszírozás, domborítás, cizellálás Népvándorlás kori tárgyak elemzése
355
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Elmélet: Tervezéselméleti alapelvek Az anyag viselkedése a különböző lemezalakító műveletek során (hajlítás, felhúzás), Dobozok fedelének rögzítésére - nyitásra, zárásra szolgáló szerkezetek) Különböző öntési módok ismerete Gyakorlat: Lemezhajlítás különböző formákra Felhúzás lemeztárcsából (gömbhéjak) - kalapács és formavasak segítségével Forgácsolási eljárások Öntőminta készítése homokformázásos ill. viaszveszejtéses öntéshez A felület megmunkálása, beömlőnyílások eltüntetése (felületkikészítés) Anyag-forma-funkció összefüggései Üreges tárgyak, edények, dobozok készítése, ehhez kapcsolódóan egyszerű szerkezetek (sarokpántok, záródások) működési elvének megismertetése Román és gótikus fémművesség jellemző tárgyai (aquamanilék, ereklyetartók ...) Forgácsolási eljárások, fémnyomás. Az öntés technikájának ismertetése A reneszánsz és a barokk figurális díszítő elemei Elmélet: Sokszorosító eljárások ismerete Felületkezelési eljárások - patinák, bevonatok. A maratás elve Gyakorlat: Különböző sokszorosító eljárások kipróbálása Présformák, beütőszerszámok készítése. Gumiforma készítése. Patinázás, ezüstözés, maratás Sokszorosítás, felületkezelés A vonatkozó technikák megismerésévet új tervezési szempontrendszer kialakítása Az anyagnak megfelelő forma megtalálása Modern felületkezelési, díszítési eljárások Elmélet: Vas és acél, nehézfémek, könnyűfémek, nemesfémek tulajdonságai Metallográfia - fémszerkezettani alapismeretek Fémek hideg- és melegalakítása. Oldható és oldhatatlan kötések Gyakorlat: Kovácsolási alapismeretek, jellegzetes műveletek
356
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Kovácsolási alapismeretek Különböző kovácsolási módok: nyújtás, hajlítás, keresztmetszet-váltás, kovácsolás negatív formába, süllyesztékek Elmélet: Kompozíciós ismeretek - elhelyezés, arányok, egyensúly- és feszültségteremtés Síkbeli és térbeli lemezalakító eljárások elmélete Lemezdarabolással járó eljárások, eszközök Darabolás nélküli lemezalakítási módok: hajlítás, bordázás, peremezés Gyakorlat: Kéziszerszámok: fogók, lombfűrész, reszelők szakszerű használata Intarzia készítés, tausírozás A vágás, lyukasztás, hajlítás különböző módjai Anyagkapcsolatok létrehozása, az összeépítés módjai A sík formálási lehetősége Rész és egész viszonyának elemzése, arányok, feszültségteremtés Intarziakészítés, berakások Különböző anyagok kapcsolata Az anyagok összeépítésének módjai Az ötvösségben használatos természetes anyagok - nemesfák, csont, szaru, gyöngyház alkalmazási lehetőségei. Elmélet: Térbeli lemezalakítási módok Forgácsolási eljárások elvének ismerete Gyakorlat: Lemezek térbeli alakítása: felhúzás, fémnyomás A felület megmozgatása A felület díszítésének különböző módjai - rátett díszek, az alaplemezből kialakított plasztikus díszítési módok Traszírozás, domborítás, cizellálás, poncolás Lemezek térbeli alakítása A felhúzás, fémnyomás technikája Üreges tárgyak: kisebb használati tárgyak, edények készítése Doboz készítése lemezből, a tető záródásainak különböző változatai - zsa-nér, zárszerkezet megoldásai
357
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Elmélet: Az öntés különböző módozatai. Az öntvényszerkesztés szabályai A sokszorosíthatóság kritériumai. Présformák készítésének fő szempontjai Tervezéselméleti ismeretek Gyakorlat: Öntés osszaszépiába, parittyaöntés. Viaszmodell készítése precíziós öntéshez Gumiforma készítés. Présforma készítése Plasztikus formálás - térbeli alakítási módok Az öntés különböző technikáinak kipróbálása - öntés osszaszépiába, alacsony olvadáspontú fém öntése parittyaöntéssel Viaszmintázás, keményviasz modellfaragás precíziós öntéshez Öntőmodell készítése homokformázásos öntéshez Sokszorosítás - sorozatgyártás A sokszorosítás különböző lehetőségei: gumiforma készítés Kapható félgyártmányok alkalmazása, felhasználása a sorozatgyártás elveinek megfelelően Préselés - egyszerű présforma elkészítése Domború, mintázatos lapkák készítése golyóspréssel Összetett tárgyak létrehozása A megismert technikák birtokában összetettebb funkciót kielégítő tárgyak tervezése és kivitelezése - csomópontok megtervezése, szerelhetőség
Minimumkövetelmény: Alapvető szaktörténeti és műszaki rajzi, tervezői ismeretek. A lemezek alakítására, díszítésére. Huzalokból egyszerű ékszerek készítésére.
358
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A kézműves műhely-előkészítő és műhelygyakorlat tanításához előírt kötelező eszköz és felszerelésjegyzék, és a ténylegesen meglévő eszközök jegyzéke
Kötelező Eszközök, felszerelések
Meglévő
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
a tanszak és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban
1
munkaasztal, szék
A kézműves műhelyben egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának figyelembevételével 1
a csoport létszámának figyelembe vételével, műhelyenként 1520
állvány
műhelyenként 1
műhelyenként 1
vízcsap (falikút)
műhelyenként 1
műhelyenként 1
agyagos láda
Iskolánként 1
rezsó
műhelyenként 1
műhelyenként 1
kézi mintázókorong
kettő tanulóként 1
műhelyenként 810
varrógép
műhelyenként 1
műhelyenként 1
vasaló, vasalódeszka
műhelyenként 1-1
műhelyenként 1-1
szövésre alkalmas eszköz (madzagszövő, keret, kártya, szádfa, karmantyú)
a kézműves műhelyben egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának figyelembevételével 1
műhelyenként 1520
festékező eszközök (ecset, edény, kád)
a kézműves műhelyben egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának figyelembevételével 1
műhelyenként 1520
kézműves
a kézműves műhelyben
műhelyenként 15-
Helyiségek kézműves műhely
helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei
iskolánként 1
359
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
kéziszerszámok (snitzer, fogó, kalapács…)
egyidejűleg foglalkoztatott tanulók létszámának figyelembevételével 1
20
zárható vegyszertároló savak, lúgok tárolására
műhelyenként 1
műhelyenként 1
szeméttároló
műhelyenként 1
műhelyenként 1
360
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
SZÍNMŰVÉSZET-BÁBMŰVÉSZETI ÁG A képzés tanszakai SZÍNJÁTÉK TANSZAK A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam
Óraterv (óraszámok heti bontásban) Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Továbbképző 7. 8. 9.
10.
Főtárgy Drámajáték Színjáték
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
2 —
— —
— —
— —
— —
Kötelező tantárgyak Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok
— —
— —
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
1 1
1 1
— —
— —
Kötelezően választható tantárgyak
—
—
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Szabadon választható tantárgyak
(2)
(2)
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Összesen:
2— 2— 4—5 4—5 4—5 4—5 4—5 4—5 4—6 4—6 4—6 4—6 (4) (4) A képzés tantárgyai
Főtárgy: – drámajáték (2) 1+(1–6. évfolyam) – színjáték (7–10. évfolyam) Kötelező tantárgyak: – beszédgyakorlatok (1–8. évfolyam) 2 – mozgásgyakorlatok (1–8. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak 1
A zárójelben lévõ számok az elõképzõ évfolyamszámát jelentik. Az 1. évfolyammal kezdve belépõ két tárgyat, taníthatja az, aki a fõtárgy tanára. A 0,5-0,5 tanóra idõtartam jelzi, hogy itt a színjátszók munkájának mindenkori – nélkülözhetetlen – bemelegítõ fázisairól van szó. Ezek a helyi igények és lehetõségek szerint összevonhatók kéthetenként 1-1 tanórába. 2
361
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
– vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható), – színházismeret (a 3. évfolyamtól választható), – beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható). Szabadon választott tantárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében) – színháztörténet (az 5. évfolyamtól) A színművészeti–bábművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, képzőés iparművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet. A képzés tantárgyai Drámajáték A tantárgy tanításának célja A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek – figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre, – társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére, – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára, – a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben, – érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására, – érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására, – tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra, – pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg, – kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, – saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésre, a tér kreatív használatára, – egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban, – különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére, – összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül,
362
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
– a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. Ismerjék – a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát, – a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét, – a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét, – figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit, – társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban, – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait, – az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban, – az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban, – a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit, – összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit, – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. Színjáték A tantárgy tanításának célja A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet – ezen belül is elsősorban a színjáték – iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók – többségükben tizenéves fiatalok – adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkeznünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a képzéssel szemben ne lennének tartalmi és formai vonatkozású minőségi követelmények. Éppen ellenkezőleg: a színjáték főtárgy tanításán keresztül a tanárnak arra kell törekednie, hogy a fiataloknak a színházi és színjátékos ismereteket a számukra legérvényesebb és leghatékonyabb módon közvetítse. Követelmények A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek – a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, – karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, – egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, – más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során, – színházi improvizációra, – különféle szerepek megformálására,
363
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
– drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására, – színházi előadások elemzésére, értékelésére, – a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, – a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot. Ismerjék – a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását, – az alapvető színházi szakkifejezéseket, – a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat, – a szöveg- és előadás elemzés szempontjait és módszereit, – a színészi játék alapvető iskoláit, – a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, – a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját. Beszédgyakorlatok A tantárgy tanításának célja A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően – dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek – a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében, – hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát, – a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben. Ismerjék – a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat, – légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel, – a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat, – az általában érvényes hangsúlyszabályokat, – az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét. A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül) – ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására, – dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására. Ismerjék (az előbbieken kívül) – a beszéd dallamának változatait és kifejező hatását, – a beszéd váltásait (erő, magasság, tempó), – szövegek tagolásának, földolgozásának lehetőségeit. Mozgásgyakorlatok
364
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tantárgy tanításának célja – a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre, – alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése, – a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén, – az esetleges sérülések, az ütközésektől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése vagy feloldása a mozgás eszközeivel. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek – a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére, – a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során, – általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére. Ismerjék – a bemelegítés menetének élettani hatásait, – a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, – a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait. A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül) – egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére. Ismerjék – a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat, – a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében. TANANYAG
DRÁMAJÁTÉK Színjáték - főtárgy (előképző 1-2. évfolyam és alapfok 1-6. évfolyam) Előképző (1-2. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: . az érzékszervek működésének jelentőségét . a ritmus jelentőségét . az alapvető emberi, állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémákat . a kezdet és a vég fogalmát
365
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. a csoportos szerepjátékokban való részvétel élményét . a csoportos improvizációkban való részvétel élményét . az egyszerű bábok készítését, használatát fejlessze a tanulók: . érzékszerveinek működését . ritmusérzékét . megfigyelő és utánzó képességét . szókincsét, kifejező-, beszéd- és mozgáskészségét . helyzet felismerési képességének, szabálytudatának, én- és társ-tudatának kialakulását . mozgásos ügyességét, koordinációját . együttműködési képességét . figyelem-összpontosító (koncentráló) képességét ösztönözze a tanulókat: . közvetlen környezetük megfigyelésére, megismerésére . társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására . versek, mesék önálló olvasására, értelmezésére . a hétköznapi és játékszabályok betartására és betartatására . verbális és mozgásos önkifejezésre . kreatív játékos tevékenységre biztosítson lehetőséget: . a nyugodt légkör kialakítására . a tanulók játékbátorságának felkeltésére . gátlások oldására . a manuális tevékenységekre . a játék örömének felismerésére, megtapasztalására . a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására Az előképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: . differenciált és pontos érzékelésre . különböző ritmusok érzékelésére, a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre . alapvető emberi, állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre . önálló verbális és mozgásos kifejezésre . legalább két rövid lélegzetű vers vagy meserészlet önálló elmondására . a beszéd és a mozgás összekapcsolására csoportos játék során . mesék, történetek kezdetének és végének felismerésére, a főhős és a szereplők tulajdonságainak felsorolására. . a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre . egyszerű bábok készítésére, használatára ismerjék: . az érzékszervek funkcióját . a ritmus fogalmát . az alapvető emberi állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémákat . a cselekmény-mesélés kritériumait (időrend, kezdet és vég, szereplők) . a főhős és a szereplők közti különbséget
366
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvétel élményét . az egyszerű bábok készítésének módját, használatát Tananyag Bemelegítő mozgásos játékok . verseny játékok . népi kiszámoló- és fogócskajátékok . egyszerű mozgás elemeket is tartalmazó körjátékok, népi játékok (pl.: "Kint a bárány, bent a farkas"; "Adj, király, katonát!") Érzékelőjátékok . színek, formák, illatok, ízek felismerése, csoportosítása, megkülönböztetése . a tapasztalatok szóbeli közlése . az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása . színkompozíciók összehasonlítása . tájékozódás hangok segítségével, tapintással, szaglással
Ritmusgyakorlatok . egyenletes lüktetés érzékeltetése, mondókázással . szöveges és mozgásos ritmusjátékok . tempótartás (gyors és lassú érzékeltetése) . járások (gyors és lassú, különböző térformákban) . futások irányváltoztatással . ugrások térbeli fordulattal . ritmushangszerekkel történő irányítás Beszédgyakorlatok . beszédre késztető játékok . mozgásos és szöveges játékok összekapcsolása . a beszéd folyamatosságát és pontosságát fejlesztő játékok beszéltető, gondolkodtató, kitaláló játékok Utánzó játékok . mozgás és helyzet utánzása . mozgások és helyzetek tükörképe . tevékenységek utánzása . állatok mozgásának utánzása . hangok utánzása Memória- és koncentrációfejlesztő-játékok . mondókák, kiszámolók, találós kérdések . versek, mesék szövegének kísérése mimetikus mozgással mozgásos és szöveges figyelem
367
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
fejlesztő játékok Szerepjátékok, szabály játékok . népi gyermekjátékok . énekes, táncos játékok . vetélkedőjátékok . mozgásos (testnevelési) játékok Csoportos improvizációs játékok . játékkal, mozgással kísérhető versek, mesék . mozgásos gyakorlójáték (nagymozgások fejlesztése) . manipulációs gyakorlójáték (finommozgások fejlesztése) . verbális gyakorlójáték Egyszerű bábok készítése . kézügyesítő játékok I. (vágás, tépés, ragasztás stb.) . kézügyesítő játékok II. (ujj, csukló mozgatása ritmusra, zenére) . kreatív játékok formákkal, színekkel
Alapfok (1. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . a képzet, az emlék szerepét . az érzelmek kifejezésének nonverbális és verbális jellemzőit . az egyszerű mozgáselemek összekapcsolását . a tér használatát és az abban való tájékozódást . a helyszín fogalmát, jelentőségét . a figyelem-összpontosítás fontosságát . az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait (pl. maszkkészítés) fejlessze a tanulók: . együttműködő képességét . képzelőerejét . verbális és mozgásos megnyilvánulásainak kifejező erejét . érzelemkifejező mozgásos improvizációs képességét . térbeli tájékozódását . figyelem-összpontosító képességét . megfigyelő képességét . dramatikus érzékenységét . manuális ügyességét ösztönözze a tanulókat: . maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére
368
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására . társaikkal való együttműködésre . képzelőerejük kibontakoztatására . gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére . a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára biztosítson lehetőséget: . kiscsoportokban történő tevékenységre . a kreatív képességek kibontakoztatására . manuális tevékenység végzésére . a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására
A tanulók az alapfok 1. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek: . az érzékszervi finomításokkal elért készségük birtokában egyszerű képzettársításra . a képzettársítással felidézett emlékek érzelmi jellegű megközelítésére . a felidézett érzelmek verbális és mozgásos kifejezésére . a felidézett érzelmek kifejezésére vizuális eszközök segítségével (pl. maszk készítése) . a tanult mozgáselemek, csoportos mozgásformák kreatív összekapcsolására . az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra . a helyszín fogalmának alkalmazására, jelentőségének felismerésére . részvételre egy verses mese dramatikus feldolgozásában ismerjék: . az emlék fogalmát . az érzelmek nonverbális és verbális kifejezésének jellemzőit . a tér és a helyszín fogalmát . a figyelem-összpontosítás jelentőségét . az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait . verses mesék dramatikus feldolgozásának módjait
Tananyag Bemelegítő játékok . csapatjátékok, verseny játékok, ügyességi játékok . lazító és feszítő gyakorlatok . érzékelést fejlesztő játékok . kapcsolatteremtő és bizalomjátékok Fantáziajátékok . játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok . játék elképzelt személyek megjelenítésével . játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével . játék, különböző hangulat-felidéző gesztusok, motívumok alapján játék különböző érzelemfelidéző gesztusok, motívumok alapján
369
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok . csapatjátékok, verseny játékok . játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok . térkihasználó gyakorlatok . térkitöltő gyakorlatok . térérzékelő gyakorlatok . ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok . gyermekversek, mondókák mondása ritmus- és mozgásváltással Dramatikus játékok . mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére . szituációs játékok szó, mondat, helyszín stb. megadásával Egyszerű maszkok készítése . rajzolás; érzelmek kifejezése a szem és száj formáján keresztül . festés; érzelmek kifejezése színekkel . nyírás, agyagozás; érzelmek kifejezése formákkal
Alapfok (2. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . a figyelem-összpontosítás tudatos alkalmazását . a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát . a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait . a tiszta, érthető beszéd alapjait . a főhős és a szereplők különbözőségét, a hős és a többiek viszonylat_t . a szereplők jellemzését segítő technikákat (beszédstílus, testtartás stb.) fejlessze a tanulók: . koncentráló képességét . megfigyelő képességét . szociális érzékenységét . verbális megnyilvánulásainak tisztaságát . fogalmazási és kifejező képességét . dramatizáló képességét ösztönözze a tanulókat: . figyelmük tudatos összpontosítására . a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére . önálló és tudatos kapcsolatteremtésre . önálló verbális megnyilvánulásra
370
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. pontos és kifejező szerepjátékra . önálló dramatizálásra biztosítson lehetőséget: . a jelentkező önálló törekvések megvalósítására . a differenciált munkamegosztásra . a nemkívánatos viselkedésformák megváltoztatására . az előző évek manuális tevékenységének gyakorlására . a tanulók eredményes együttműködésére különböző tevékenységformákban A tanulók az alapfok 2. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): . figyelmük tudatos összpontosítására . társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére . a bizalom átélésére . érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására . tiszta és kifejező verbális megnyilatkozásokra . egy nagyobb lélegzetű vers pontos, tiszta, érthető elmondására . aktív és kreatív szerepjátékra . kreatív dramatizálásra ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül): . a figyelem-összpontosítás alapszabályait . a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát . a bizalom élményét . a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait . a tiszta, érthető beszéd szabályait . a kifejező szerepjáték szabályait . a szereplők jellemzését segítő technikákat (testtartás, beszédstílus stb.) Tananyag Koncentrációs és mozgáskoordinációs gyakorlatok . megfigyelésre és utánzásra ösztönző gyakorlatok . mozgásos, szöveges és relaxációs gyakorlatok . szólánc-játékok . érzékszervekkel kapcsolatos játékok . tükörgyakorlatok Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok . szemkontaktussal . érintéssel . kézfogással . hanggal . "vakvezető" játékok
371
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Beszéd- és mozgásgyakorlatok . kiscsoportos és páros szituációk mozgásos és szöveges megjelenítése . dinamikus mozgásokat ábrázoló képzőművészeti alkotások megfigyelése, a mozgás utánzása . szoborgyakorlatok, tablók Improvizációs játékok . mimetikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal) . hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel . szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával stb.) Dramatizálás . verses mesék, mesék elemzése . a szerkezet érzékeltetése (kezdet, vég, főhős, szereplők, helyszín) . az eddig tanult vizuális ábrázolások alkalmazása
Alapfok (3. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . az empátia, azaz az együtt érző beleélés szükséges voltát . a szavak nélküli közlések jelentőségét . a nonverbális kommunikáció csatornáinak működését . a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét . a belső feszültség élményét és fogalmát . a különféle anyagok (pl. textíliák) felhasználási lehetőségét fejlessze a tanulók: . alakulóban lévő empátiás képességét . verbális és nonverbális kommunikációs képességét . fantáziáját és kreativitását . drámai érzékenységét . esztétikai érzékenységét . differenciált kifejező képességét . fogalmi gondolkodását ösztönözze a tanulókat: . őszinte megnyilvánulásra . elfogadó együttműködésre . érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére . a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára . vizuális önkifejezésre
372
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
biztosítson lehetőséget: . a kialakulóban lévő önkifejezési szándékok megvalósítására . a fantázia fejlesztésére . képzőművészeti alkotások megtekintésére . más, hasonló életkorúakból szerveződött csoportok munkájának megismerésére . manuális tevékenység folytatására A tanulók az alapfok 3. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): . a szavak nélküli közlések különböző élethelyzetekben való felismerésére . a nonverbális kommunikációs csatornák használatára . aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, . feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására . művészi jellegű üzenetek közlésére anyagok (pl. textíliák) segítségével ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül): . az empátia, az együtt érző beleélés fogalmát, élményét . a szavak nélküli közlések jelentőségét különböző élethelyzetekben . a nonverbális kommunikációs csatornák működési mechanizmusát . a belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben . a feszültség fogalmát, jelentőségét Tananyag Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok . az arc, tekintet, gesztusok kifejező képességét fejlesztő játékok, gyakorlatok (grimaszjáték, személyiség-tükör stb.) . érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal . üzenetek (utasítások, parancsok, kérések stb.) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok . tárgy játékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak . élőlények megszemélyesítése, beszéltetése . belső képek megjelenítése mozgással, szóban és különböző vizuális eszközökkel Improvizációs játékok . szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának megtiltásával . feszültség teli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése . látott vagy hallott történetek feszültség teli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban
Interakciós játékok . tükörjátékok . távolság megtartását célzó játékok
373
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Térjátékok különböző anyagokkal, kreatív térhasználattal . folyosók, irányok . szerkezetek . textíliák megkülönböztetése tapintásra, színre, formára, esésre, térplasztikák kialakítása színekkel, formákkal, esésekkel
Alapfok (4. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . az empátiára épített elemző gondolkodás lényegét, használatát . különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének lehetséges módjait . a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét . a színpadi tér kreatív használatának lehetőségeit fejlessze a tanulók: . elemző gondolkodási képességét . morális érzékenységét . szóbeli és nem szóbeli kifejezőképességét . fogalmazási képességét . helyzet-felismerési képességét . problémamegoldó érzékenységét . együttműködési képességét . megfigyelési képességét ösztönözze a tanulókat: . maguk és környezetük tudatos megfigyelésére . kritikus és önkritikus gondolkodásra . különböző élethelyzetek és morális problémák erőszakmentes kezelésére . beszédük és mozdulataik koordinált és kifejező használatára . a különböző közlésformák differenciált alkalmazására . egy-egy színházi élmény cselekvő elemzésére . egy-egy drámai szöveg érzékletes és kreatív bemutatására biztosítson lehetőséget: . a nem kívánt viselkedésformák kezelésére, visszaszorítására . az adott életkor jellemző problémáinak dramatikus feldolgozására . az adott életkorra jellemző problémákkal foglalkozó színházi előadások megtekintésére . az adott életkorra jellemző problémákkal foglalkozó filmek megtekintésére . az együttműködés fontosságának és különböző módjainak megtapasztalására . a manuális tevékenység folytatására A tanulók az alapfok 4. évfolyamának elvégzését követően
374
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): . különböző élethelyzeteik kritikus és önkritikus elemzésére . kreatív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban . konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására . pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre . egy-egy drámai szöveg konfliktusának elemzésére . a tér kreatív használatára ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül): . különböző élethelyzeteik és morális problémáik dramatikus feldolgozásának lehetséges módozatait . a szóbeli és nem szóbeli kifejezési formák hiteles, pontos, együttes használatát . a konfliktust mint a drámai cselekmény egyik mozgatórugóját . egy-egy drámai szöveg többféle értelmezését . a tér kreatív használatát
Tananyag Beszéd- és mozgásgyakorlatokon alapuló improvizációs játékok . élet játékok (egy-egy aktuális téma feldolgozása) . jelenetek közmondás, konfliktus, ki nem mondott konfliktus megadásával szerepjátékok megadott témára . "nem azt mondom, amit gondolok" . "nem azt teszem, amit mondok" . monológok különböző élethelyzetekben . hétköznapi szituációkat feldolgozó páros jelenetek
Drámarészletek, balladák . balladák egyes történéseinek dramatikus formában való megjelenítése . az epikus műben nem szereplő háttér-történések kitalálása és dramatikus formában való megjelenítése
Alapfok (5. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . az érzelmi emlékezet felszínre hozásának élményét . a személyes érzelmek és gondolatok, valamint az empátiás készségből fakadó érzések és gondolatok közti szoros kapcsolatot . a felszínre hozott érzelmek által keletkezett gesztusok, mimikák, mozgás sorok rögzítésének módját . a szimbólum fogalmát, illetve a szimbólumot, mint a gondolatok és fogalmak kifejezőjét és
375
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
hangulatok, érzések felidézőjét . a kontraszt fogalmát, az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát fejlessze a tanulók: . megismerő, önmegismerő képességét . személyiségének pozitív jellemvonásait . akaraterejét . asszociációs képességét . konstruktivitását . elemző gondolkodását . kritikai és önkritikai képességét ösztönözze a tanulókat: . az "én"-en kívüli tapasztalatok befogadására . önálló döntéshozatalra . szimbólumok keresésére és kreatív használatára . hiteles és őszinte színpadi jelenlétre . előrevivő, építő gondolkodásra biztosítson lehetőséget: . a feszü1tségteli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre . más csoportok munkájának beható megismerésére . színházi és mozgás színházi előadások megtekintésére . színházi előadásokat bemutató videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére A tanulók az alapfok 5. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): . érzelmi emlékek felszínre hozására . az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolat felismerésére . a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására . a szimbólumok keresésére, kreatív alkalmazására . az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő alkalmazására . egy-egy drámai szövegmozgásban és szóban való megjelenítésére ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül): . az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját . az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot . a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgás sorok rögzítését és kreatív alkalmazását . a szimbólum fogalmát, kreatív alkalmazását . a kontraszt fogalmát, tudatos alkalmazását Tananyag Fantáziajátékok . irodalmi művek "új címe" 376
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. képzőművészeti alkotások "előzménye" . kevéssé ismert irodalmi művek folytatása, befejezése . szimbolikus tárgyak használata . tárgyak nem rendeltetésszerű alkalmazása Beszéd- és mozgásgyakorlatok . figurateremtő hang- és artikulációs gyakorlatok . érzelemkifejező hangbéli és gesztusnyelvi eszközöket fejlesztő gyakorlatok . fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok . csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok
Improvizációs gyakorlatok . versek indulati tartalmaira épülő improvizációk . versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk . szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk . zenés etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) . státuszjátékok . etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) . rögtönzések ellentétek megadásával . drámarészletek mögöttes tartalmának kibontásával
Alapfok (6. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . az előző évek során tapasztaltak, tanultak kreatív alkalmazásának lehetőségeit . az egy-egy színpadi előadás létrejöttét megalapozó és elősegítő munkaformákat . a színházi forma kiválasztását a gondolatok, érzelmek erősítéséhez . a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében fejlessze a tanulók: . kreativitását, eredeti gondolkodását, kombináló képességét . drámai érzékenységét . színházi fogékonyságát . kritikai és önkritikai képességét . más művészetek iránti fogékonyságát . önállóságát, magabiztosságát ösztönözze a tanulókat: . kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttműködésre . drámai művek olvasására . színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére . önálló, magabiztos megnyilvánulásra
377
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
biztosítson lehetőséget: . a színházzal rokon művészeti tevékenységek gyakorlására . más művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére . nyilvánosság előtti fellépésre A tanulók az alapfok 6. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): . alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait . a megismert munkaformákban felismerni a színházi alkalmazhatóságot, kiválasztani a legmegfelelőbb munkaformát az adott gondolat, érzelem erősítése érdekében . a munkaformák tudatos alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében . részvételre egy adott mű színpadi feldolgozásának előkészítésében ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül): . az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét . a munkaformák színházi alkalmazhatóságát . egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását . a színpadi improvizációban rejlő lehetőségeket Tananyag Alapvető színpadi-színházi konvenciók . színházi térformák (dobozszínpad, körszínpad, kamaraszínpad stb.) . az egyes színházi térformákból következő, a színésszel szembeni elvárások . a különböző színházi konvenciók (pl. "félre", monológ, "kikacsintás" a közönségre stb.) színjátékos alkalmazása A drámai konvenciók színjátékos és színpadi alkalmazása . különböző drámai konvenciók (pl. állókép, gondolatkövetés stb.) alkalmazása az improvizációk és egy adott színdarab megjelenítésének előkészítésében . különböző drámai konvenciók (pl. belső hangok, "forró szék" stb.) alkalmazása a szerepépítés folyamatában Összetettebb színpadi improvizációk . rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékos stílusok, szöveg megadásával . rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szereplők érzelmi állapotának kibontásával Tárgyi feltételek . tágas, padlószőnyeges terem . magnó, kazetták . ritmushangszerek
378
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. különböző papírfajták, ollók, festékek, színezők, ragasztók, pá1cikák stb. . agyag és gipsz . textíliák, cérnák, tűk, varrógép . televízió, videó lejátszó . alapvető fénytechnika, dobogók
Javasolt értékelési mód Az előképző és az alapfok első két évfolyamának végén nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem javasolt az sem, hogy a tanulók az említett évfolyamok végén szükségszerűen közönség előtt, produkciós munka eredményeképpen kapjanak értékelést. Ezzel együtt nem zárható ki annak lehetősége, hogy kötetlenebb formában - pl. nyílt nap keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában - a tanulók már ezen évfolyamokon is közönség előtt - adjanak számot tudásukról. A 3. évfolyamtól kezdődően a tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: . a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése . a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés . a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, illetve elvárják és lehetővé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén javasolt, hogy a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitás át, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét stb.
SZÍNJÁTÉK Kaposi László és Szauder Erik SZÍNJÁTÉK - főtárgy (továbbképző 7-10. évfolyam) A tantárgy tanításának célja A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet - ezen belül is elsősorban a színjáték - iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók - többségükben tizenéves fiatalok - adottságaihoz és képességeihez igazítsuk; ne feledkezzünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dolgozunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a képzéssel szemben ne lennének tartalmi és formai vonatkozású minőségi követelmények. Éppen ellenkezőleg: 'a színjáték főtárgy tanításán keresztül a tanárnak arra kell törekednie, hogy a fiataloknak a színházi és színjátékos ismereteket a számukra legérvényesebb és leghatékonyabb módon közvetítse.
379
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Követelmények A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: . a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására . karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel . egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra . más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során . színházi improvizációra . különféle szerepek megformálására . drámai szövegek értő - színészi szempontokat figyelembe vevő - olvasására . színházi előadások elemzésére, értékelésére . a rendezői instrukciók mentén végzett munkára . a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot. ismerjék: . a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását . az alapvető színházi szakkifejezéseket . a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat . a szöveg- és előadás-elemzés szempontjait és módszereit . a színészi játék alapvető iskoláit . a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit . a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . az összetettebb drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását . az alapvető színházi szakkifejezéseket . a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat . a színházi műfajokat . a szöveg- és előadás elemzés szempontjait és módszereit . a színészi játék alapvető iskoláit . a színészi alkotómunka fázisait . a színészi tevékenység alapvető elemeit . a színházi alkotó munka főbb összetevőit . a színház jelenkori társadalmi szerepét . napjaink színházi struktúráját fejlessze a tanulók: . érzelemkifejező eszköztárát az összetett karakterek ábrázolásához . mozgásos karakteralkotó technikáit . karakteralkotó, jelentésteremtő nyelvi és beszédtechnikai eszközeit . szerep-repertoárját, illetve ezen keresztül ön- és társismeretét . improvizációs képességét . szöveg- és előadás-elemzési képességét . társművészetekhez tartozó (elsősorban zenei, táncos) kifejező eszközeit ösztönözze a tanulókat: . elgondolások és történetek drámai eszközökkel történő vizsgálatára . elgondolások és történetek színházi eszközökkel történő megjelenítésére 380
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. színházi előadások megtekintésére (szabadidejükben) . iskolán kívüli produkciókban való részvételre, tapasztalataik megosztására társaikkal . társaik előtt előadások tartására . a látott vagy részvételükkel zajló előadások véleményezésére . a színházi/drámai szakirodalom, illetve szaksajtó tanulmányozására biztosítson lehetőséget: . hivatásos, alternatív, amatőr társulatok és kortárs (diák) csoportok élő színházi előadásainak megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére . színházi előadások videofelvételeinek megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére . működő színtársulatok munkájába való betekintésre . a technikai fejlesztés terén a tanulók speciális igényeinek kielégítésére . a helyzetgyakorlatok, színházi improvizációk körén túlmenően csoportos színházi alkotó tevékenységben való részvételre . többféle műfaj és/vagy színházi stílus színészi megtapasztalására . a tanulók igényeitől függően nyilvános bemutató(k) tartására
A színjáték főtárgy négyéves anyaga a következő témakörök vizsgálatára épül: . A SZÍNÉSZ . A SZÍNHÁZ . A DARAB . A KÖZÖNSÉG A SZÍNÉSZ E témakör középpontjában a színész, mint szerepet játszó ember (az "én" és a "nem-én") áll. Az "én" és a "nem-én" határai, átmenetei - vagyis az önismeret, társismeret, a színészi alkotás módjai, ismert irányzatai mellett teret, szerepet kell, kapjon a színészi alkotómunka egyes fázisainak alkotó tevékenységen keresztül történő megismerése is.
A SZÍNHÁZ E témakör elsősorban a színház, mint tér sajátosságaival foglalkozik. A színpadi térhasználat mellett ki kell térnünk a színházépület, a színházi tér külső és belső jellemzőinek, a színészek és a közönség elhelyezkedésének, a színház technikai elemeinek (világítás, hangtechnika, szcenika stb.) tanulmányozására, valamint a színház, mint szervezet működési rendjének és a színházi alkotó munka fázisainak megismerésére. A DARAB E témakör keretein belül a képzés során ki kell térnünk a színpadi munka drámai alapanyaga, azaz a drámai szöveg dramaturgiai és drámaesztétikai jellemzőire éppúgy, mint a színpadi mű szerkezeti, formanyelvi sajátosságaira és ezek hatásmechanizmusára. A KÖZÖNSÉG Az egyes évfolyamok tananyagában a "közönség" címszó kapcsán a színháznak a különböző kultúrtörténeti korokban betöltött helyével és szerepével, ezen belül is elsősorban a közönség rétegződésével, a színházlátogatási szokásokkal, a színész és a színház társadalmi megbecsültség évei, a színház közvetett és közvetlen társadalmi hatásaival foglalkozunk. A 381
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
tananyag a múlttól napjainkig Ível, Így annak részét képezi a színházi menedzsment, a pénzügyi vonatkozásoktól az igények felmérésén keresztül a közönségszervezésig.
Tananyag Továbbképző (7. évfolyam) A valóságtól a színpadig A színész . önismereti játékok (pl. Névjegy; Mi lenne, ha...) . spontán improvizációk egyéni munkában, az improvizáció szabályainak betartásával (légy jelen; tartsd a szabályokat; tartsd a kapcsolatot; abba ne hagyd; ne nézz ki stb.) . spontán improvizációk páros munkában, az improvizáció szabályainak betartásával . saját élethelyzetek megjelenítése . etűdök szöveg nélkül, egyéni munkában . etűdök szöveg nélkül, páros munkában . etűdök tárgyak használatával . etűdök megadott szövegre (pl. versrészlet, kisebb dialógus) . etűdök kötött szabályok mentén (pl. a tér, a helyzet megadásával) . etűdök vágyképekre, félelmekre, konfliktusos élethelyzetekre . etűdsorozatok összeállítása önálló munkában A színház . a tér különböző zónái (pl. személyes, társas stb.) . a térhasználat, mint emberi és kulturális jellemző . a különböző színpadtípusok tere és azok használata (pl. körszínpad, amphiteátrum, pást stb.) . a pódium . a fény térkiemelő, tér-határoló szerepe (pl. fényfüggöny, -folyosó, spot stb.) . a színpadi fények típusai (pl. szórt fény, pontfény, derítő fény, ellenfény stb.) . színház a szabadban színház az osztályteremben A darab . jelenet indítása, tetőpontja, lezárása . etűdsorozatok szerkesztési elvei . a kontraszt szerepe, alkalmazása; (;:Z ellenpont-technika . az idő kezelése (pl. lineáris időkezelés, idősík-váltás, flash-back stb.) . a köznapi párbeszédtől a drámai dialógusig . a köznapi nyelvtől az irodalmi (értékű) textusig A közönség . a színjáték eredete . színész és néző viszonya régen és ma (az ősi rítusok; az antik világ színjátékformái; a középkori színjátékformák; a reneszánsz színháza; az újkori színház; XX. századi színházi törekvések; népi színjátékformák) . a közönség összetétele régen és ma
382
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. az előadás és a közönség szervezése régen és ma Ajánlott műfajok, művek: . élet játék . etűdökből szerkesztett műsor . lírai, epikus vagy drámai alapanyagból építkező oratórium . vers, kispróza . a tanulók hétköznapi élethelyzeteihez hasonló vagy azokkal analóg történeteket feldolgozó drámák részletei
Továbbképző (8. évfolyam) A típus megjelenítése a színpadon A színész . a lélektan szerinti típusok (Arisztotelész tipológiájától Jung archetípusáiig) . saját magunk típusba sorolása . a lélektani típusok a hétköznapokban (típusfigurák megfigyelése) . hétköznapi típusok megjelenítése: jellemzőik sűrítése . egyéni típusfigura-tanulmányok . hétköznapi típus figurák különböző szituációkban (páros munkaforma) . típusok - korok, kultúrák . tanulmányok különböző korok drámai alkotásainak típusfiguráira . tanulmányok a commedia dell' arte típusfiguráira A színház . a típusfigurák jellemző maszkjai, jelmezei, kellékei az egyes tárgyalt történeti korszakokban . típusfigurák megjelenítését segítő eszközök a mai színházban . a színpadi típusfigurák és a hétköznapok valósága közti kapcsolat . a színjáték helyszínének térbeli megteremtése; a jelzésszerű megoldások alkalmazása A darab . a rítusban megjelenő archetípusok és azok mai megfelelői a népi színjátszás típusfigurái . a misztériumjátékok, moralitások allegorikus alakjai . a commedia dell' arte típusfigurái . a klasszika színházának típusfigurái . az újkori színház távolodása a típusfigurák alkalmazásától operai és operettfigura-típusok . vígjátéki és tragikus típusok . típusok az abszurdban . típusfigurák típushelyzetei . a helyzetkomikum A közönség A színház funkciója régen és ma: 383
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. a színház mint szórakoztatás . a színház mint nevelés . a színház mint a politizálás színtere . színház és népünnepély a színház mint templom Ajánlott műfajok, művek: . népi komédiák . vásári komédiák . misztériumjátékok, moralitások . fennmaradt vagy rekonstruált commedia dell' arte jelenetek . helyzetkomikumra épülő vígjátékok részletei . abszurd drámák típusfigurákat felvonultató jelenetei . modern típusfigurákat felvonultató televíziós és mozifilmek egyes helyzetei Továbbképző ( 9. évfolyam) Jellem a színpadon A színész . a típusfigurák egyénítése improvizációkban . típusfigurák atipikus helyzetben . egyéni munkára épülő etűdök: a figura "hátterének" kidolgozása . "belülről kifelé" . "kívülről befelé" . a figurák érzelmi állapotának változását ábrázoló egyéni és páros mozgástanulmányok . egyéni jellemrajz-tanulmányok egyazon figura különféle helyzetekbe helyezésével . a figura jellemző jegyeinek megtartásával jelenetsor kidolgozása A színház . a dobozszínpad tere és használata . hangsúlyos pontok . láthatósági szabályok a dobozszínpadon . kommunikációs szabályok a dobozszínpadon . szcenikai megoldások, színházi illúziókeltési törekvések régen és ma (díszletek, jelmezek, maszkok, gépezetek, egyéb hatáskeltő eszközök alkalmazása) . napjaink színpadtechnikája (beleértve a működtetéssel kapcsolatos szabályokat is) . szakmák, műhelyek a színházban . a színházi működési struktúra napjaink különböző típusú színházaiban . színész és rendező viszonya . iskolateremtő színházi műhelyek A darab . a drámaíró jellemábrázolási lehetőségei (dramaturgiai/drámatörténeti áttekintés) => az antik világ dráma irodalmának jellemábrázolási technikái (pl. Szophoklész, Arisztophanész, Plautus) => jellemábrázolás a reneszánsz színházban (pl. Shakespeare, Ben Johnson) => a klasszika színházának jellemábrázolása (pl. Moliere, Racine, Corneille) => a polgári dráma jellemrajzai (pl. Ibsen, Strindberg, Molnár Ferenc) => Csehov figurái (a szövegalatti tanulmányozásának lehetősége) => Brecht tandrámáinak figurái 384
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
=> abszurd színház és a jellemábrázolás (pl. Beckett, Ionesco) A közönség . korunk színházba járási szokásai . napjaink hivatásos színházi struktúrája - a változások tükrében a színházi munka finanszírozása, pénzügyi háttere . a színész, mint "munkaerő" ("foglalkoztatott") . színész és közönsége (pl. a színész, mint sztár) Ajánlott műfajok, művek: . a fenti felsorolásban szereplő szerzők műveinek egyes részletei
Továbbképző (10. évfolyam) Színpadtól színpadig A színész . etűdök megadott témákra, kiscsoportos munkaformában - összetett (dús), és a végletekig egyszerűsített színészi eszköztárral . etűdök különböző stílusokban - stílusgyakorlatok . etűdök megadott témákra, kiscsoportos munkaformában – formanyelvi kísérletek . a színész játéka, amikor a gesztusé, a mozgásé a főszerep . a színész, mint a csoport/kép része . a színész teste, mint látvány-elem . a színészi test kinetikai lehetőségeinek feltárása (kreatív alkotási folyamatban) . etűdök zenei motívumok alapján . a nem verbális és vokális kifejező eszközök színpadi használata . a pantomim mint műfaj és eszköz . a monotónia és a tematikus variációk színpadi alkalmazása . a transz-állapot . a próba mint a színészi tudattalan feltárása és munkába állítása . a próba mint a színész ösztöneinek feltárása és munkába állítása . a hétköznapok rítusaitól a színpadi rítusok felé . a közönség bevonása a színpadi történésbe A színház . "hagyományos" és "modern" színházépületek . napjaink érdekesebb színjáték) terei: a megszokott színpadi terektől a dobozszínpad (másik három falának) lebontásáig; a nagyszínházi terektől a kamarák, stúdiószínpadok teréig . a különböző auditív színházi eszközök típusai (emberi és zenei hang, zörej stb.); hangtechnikai eszközök és azok használata zenés színházi műfajok színház és show A darab . színház szöveg nélkül: a kép, a gesztus, a mozgás tervezése, szerkesztése, szervezése, rögzítése . amikor a látványé a főszerep . a színészi test és hang, mint színpadi jel . zene a színpadon - ezen belül a hanghatások szerepe az előadások hangsúlyos pontjainak kiemelésében és az 385
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
atmoszférateremtésben a jeleneteket aláfestő zene a jeleneteket átkötő zene élő zene a színpadon (az előadás részeként) . a szöveg, mint asszociációkeltő alapanyag . a szöveg, mint vokális alkotás . a szöveg, mint nyelvi játék . rögtönzés és szerkesztés - a nem reprodukálható színházi előadások (fórum-színház, happening, performance stb.) A közönség . a kortárs közönség rétegződése, napjaink differenciált színházba járási (és nem járási...) szokásai . a színház, mint üzlet - a szórakoztató ipari színház nézője . a színház, mint "laboratórium" - a formát kereső (...valamit akaró, időnként valami mást akaró...) színházak nézője . a rítus résztvevője: egyidejűleg alkotó és közönség . a színház, mint templom - és nézője . a színház, mint terápia - és nézője . az előadás, mint kísérlet . az előadás, mint provokáció . az előadás, mint lázadás . az előadás, mint rejtély Ajánlott műfajok, művek: (A 7-9. évfolyam esetében feldolgozásra, jelen esetben megtekintésre ajánlunk alkotásokat.) . dokumentum felvételek a XX. század jelentős színházi alkotóinak munkásságából (ami elérhető: pl. Grotowski, Barba tréningjei, illetve előadásai, Kantor, Brook előadásai stb.) . a magyar színház utolsó két évtizedéből elérhető dokumentum felvételek (a BBS filmjeitől kezdve, a kaposvári színház előadásain - pl. Marat Sade - át napjainkig Tárgyi feltételek . tágas, padlószőnyeges terem . (alkalmanként színpadi hozzáférés lehetősége) . magnó, kazetták . ritmushangszerek . televízió, videó lejátszó . alapvető fénytechnika, dobogók
Javasolt értékelési mód A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége; az értékelés csak így szolgálhatja jól a munka folytonosságát és fejlődését. Az alakító (formatív) értékelés során a tanárok a munka folyamatán belül visszajelzéssel szolgálnak a tanulóknak fejlődésüket illetően. Az alakító értékelés célja a tanulói munka segítése és motiválása; arra ösztönzi a tanulókat, hogy új lehetőségeket tárjanak fel a drámai kifejezőeszközök alkalmazása terén, valamint egyre nagyobb mértékben vállaljanak felelősséget saját tanulásukért. Az alakító értékelés formáját tekintve kifejtett szöveges (többnyire szóbeli, esetenként írásos is lehet). 386
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Minthogy a színházi nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az összegző (szummatív) értékelést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések. Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi követelmények teljesítése - lévén a színművészet közösségi alkotás - mérhető a tanév végén, közönség előtt tartott vizsgabemutatón keresztül is. A vizsgabemutató lehetséges, de nem kötelező formája a tanév zárásának: a tanév sikeres elvégzésének nem feltétele nyilvánosság előtti vizsgamunka bemutatása. (Az előképző évfolyamain kerülendő, míg a továbbképző évfolyamain ajánlott vizsgabemutató tartása.) BESZÉDGYAKORLATOK kötelező tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam, továbbképző 7-8. évfolyam) A tantárgy tanításának célja A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően - dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt - könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. Követelmények: Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek . a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében . hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát . a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben ismerjék . a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat . légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel . a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat az általában érvényes hangsúly-szabályokat . az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül) . ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására . dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására ismerjék (az előbbieken kívül): . a beszéd dallamának változatait és kifejező hatását . a beszéd váltásait (erő, magasság, tempó) . szövegek tagolásának, földolgozásának lehetőségeit
387
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . a beszédfolyamat részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát . a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit és azok beszédtechnikai elemeit . az egészséges beszélőtől elvárható hangzás összetevőit . a beszédállapot értékelésének szempontjait . a hibás beszédállapot jegyeit . a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat és egyszerű beszédgyakorlatokat alakítsa ki a tanulókban: . az önelemzés és önértékelés igényét és képességét . a beszéd elemzésének képességét . a beszédszervek tudatos, pontos és célszerű használatát . a beszéd során megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, megértésének és létrehozásának képességét . az önképzés igényét fejlessze: . a tanulók kifejező kedvét . a hallási figyelmet és érzékenységet . a tanulók koncentrációs készségét . az életkoruknak megfelelően a játékosságukat . a képzelőerejüket és megfigyelő képességüket . a produktív és reproduktív kifejezőkészséget Tananyag Alapfok (1. évfolyam) Lazítógyakorlatok . az egész test feszítése és lazítása hanyatt fekve, különös tekintettel a váll, a nyak és az arc izmaira . feszítés és lazítás állás és járás közben Légző gyakorlatok . a légzéstípusok ismertetése (váll, mellkas, rekesz), a saját légzés megfigyelése . kapacitásnövelő gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus megőrzése mellett . kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megőrzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok . játékos hangerő gyakorlatok => repülő indítás => a közeledés és a távolodás kifejezése . fúvójátékok (lyukas kulcs, filctollkupak, síp, szájharmonika stb. fújása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására, spontán légzéssel
388
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. folyamatos és szaggatott fúvások . a fúvás (kilégzés) erejének változtatása . a lehetséges légutak tanulmányozása ki- és belégzés közben, élettani és beszédlégzés alatt egyaránt . a légutak használatának gyakorlatai . a saját és a társak légzésének tanulmányozása, a megfigyelések, tapasztalatok megfogalmazása . a légzés hibáinak, akadályainak tisztázása . a zörej nélküli belégzést követő kilégzés nyújtása sz és s hangokkal . szabályozott légzéssel egyszerű szólamok, versek gyakorlása Hangjátékok . egymás hangjának felismerése (Hol szólsz kispajtás? játék mintájára) . a hang tulajdonságainak tanulmányozása, a megfigyelések megfogalmazása (magas-mély, csengő-rekedt, halk-hangos, elől szól - hátul szól, oldott, laza-feszes, préselt, orrhangzós, vastag-vékony) . egymás hangjának utánzása . a természetes alaphang [elismertetése és megerősítése hangkitalálás (a saját hangtól eltérő hangzások játékos próbálgatása) . szavak és rövid mondat párok játékos variálása (Mondd másképpen! Játék) Artikulációs játékok, gyakorlatok . a beszédszervek mozgásának "ügyesítése" szavak, szólamok ismételgető ejtésévei (pl. karika..., Marika.., fekete.., sárga bögre... stb.) . állemelés-ejtés á-a-e hangok segítségével . ajak kerekítés-széthúzás (íűíű... éőéő... pl.) . a zárhangok ejtésének gyakorlatai (pl. Petike-Katika-patika..., dibbendobban..., kippenkoppan..., kipeg-kopog..., csitteg-csattog..., Ne dobogj! De dobogok! stb.) . a nyelv mozgásának ügyesítése a t, d és n hangok segítségével (pl. beletettem-tele tette tettem..., éneklés lálálá-val stb.) . fütyülés fúvott levegővel, az ű hang ajakállásával . csettintés az á és az ó ajakállását váltogatva . ajakpergetés hosszan, folyamatosan, suttogva és hangosan is . szájról olvasás - kezdetben hangok (magánhangzók és a látható mozdulattal képzett mássalhangzók), majd szavak (pl. a gyerekek neve, terem bútorai stb.) . a szóvég ejtésének gyakorlatai (pl.: Mit kérsz? Almát kérek. Mik ezek? Ezek székek. Kik ők? Ők... ...k. stb.) . szóépítés hangonként . szóláncok (pl. mák-rák-rak-vak-van stb.) . a hibás magánhangzóejtés meg- és fölismerése: - szűk (túlkerekített ajakmunka) - széles (túlságosan széthúzott ajkak, "mosolygós" artikuláció) - zárt (visszafogott az állmozgás) Ritmus- és tempógyakorlatok . versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással, egyenletesen lassabb vagy gyorsabb tempóban egyaránt
389
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Hangsúlygyakorlatok . a szóhangsúly gyakorlása (az első szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) . az összetett szavak előtagjának és a teljes személynév első tagjának a hangsúlya (pl. aranyhajú, Bőrönd Ödön stb.)
Alapfok (2. évfolyam) Lazító gyakorlatok . feszítés-lazítás fekve, állva, ülve . könnyed fejkörzés mindkét irányba . az arc ellazítása, "kirázás a" kilégzés közben (prüszkölnek a lovak) Légző gyakorlatok . a különböző légzéstípusok ismertetése, megfigyelése . a saját légzés megfigyelése . kapacitásnövelő gyakorlatok sz, s és f hangokkal megőrzése mellett . kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal megőrzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok . játékos hangerő próbálgatás: - repülőindítás - a közeledés és a távolodás hangzása (pl. légy köröz a szobában, kör alakú pálya széléről az autóverseny hangja) - szirénázás magánhangzókkal . hangok próbálgatása a függőségi viszonyok és az erős érzelmi-indulati állapotok kifejezésére (pl. a köszönés változatai) Artikulációs játékok, gyakorlatok . az áll nyitó mozdulatát megerősítő gyakorlatok, versek á, a és e hangokkal . a nyelvmozgást ügyesítő gyakorlatok r-l hangokkal (pl. Ez hajolaj, a halolaj, ez..., rólalóra..., Lila Lali, Lila Lali... stb.) . az artikulációs mozgások összehangolása nyelvtörők pergő tempójú mondásával . magánhangzó gyakorlatok versekkel, mondókákkal, különös figyelemmel a mély (sötét) és a magas (világos) hangzók hangulatkeltő szerepére . a zárhangok kettőzésének technikája Ritmus- és tempógyakorlatok . versek ütemezése kötött mozgással, egyenletes (lassabb vagy gyorsabb) tempóban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok . számnevek, évszámok hangsúlya . a kijelentés hanglejtése 390
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Alapfok (3. évfolyam) Lazítógyakorlatok . feszítés-lazítás testrészenként - hanyatt fekve - állva Légző gyakorlatok . rekeszlégzés hanyatt fekve, állva . a be- és kilélegzett levegő mennyiségének tudatos növelése . kapacitásnövelés rekeszlégzéssel, hangokkal (sz., s, f, h, z, m) . kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (50-60 szótag) . légzésszabályozó gyakorlatok (különböző hosszúságú szólamok) Hangjátékok . a mellkasi rezonanciával szóló középhang és a fejhang hangzásának megismertetése Beszédgyakorlatok . az oldott mellhang megerősítése hangringató gyakorlatokban . a térhez igazodó hangerő és a színpadi középhangerő gyakorlása . az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelelő tónusának összehangolásával (pl. rikkancs, piaci árus, szónok, programszervező, idegenvezető stb.) Artikulációs gyakorlatok . nyelvtörő mondókák a j-l-r hangok pontos ejtésének kimunkálására . l-r hangok hibás ejtésének fölismerése hallás útján . szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) . a hosszú magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai Ritmus- és tempógyakorlatok . ütemezés változó tempóban kitalált mozgás sorral, tánccal, tapsjátékkal Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok . a kérdezés - hangsúlya kérdőszóval és anélkül (Hová menjek? Menjek? stb.) - hanglejtése kérdőszóval és anélkül Alapfok (4. évfolyam) Lazítógyakorlatok . feszítés-lazítás testrészenként, ülve
391
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Légző gyakorlatok . rekeszlégzés állva, ülve és járás közben . koncentrációs légző gyakorlatok . kapacitásnövelés (60-70 szótag) . a lopott (pót-) levegővétel technikája Hanggyakorlatok . ciklikus szótaggyakorlatok a mellkasi rezonancia megerősítésére (má..., ná..., lá..., nyújtott, zengő r hangoztatás stb.) . hangrágó gyakorlatok (folyamatos magánhangzó-ejtés közben az áll laza ejtése-emelése) . hangcsúszda (magánhangzók siklatása föl, egyre magasabbra és le, egyre mélyebbre) . hanghizlaló és -fogyasztó gyakorlatok (magánhangzók hangoztatása a fúvás erejének változtatásával . hangkitalálás (Így mondaná a robot:...; ...a pattogatott kukorica:... stb.) Artikulációs gyakorlatok . nyelvtörők, versek pontos, pergő kiejtéssel . az á-a, é-e hangok gyakorlatai, különös figyelemmel az időtartamra . a sz és s hangok hibáinak fölismerése hallás útján . szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel Ritmus- és tempógyakorlatok . időmértékes versek ritmizálása tapssal, járással, mozgással Hangsúlygyakorlatok . a tagadás hangsúlyai (Nem hallom. Nincs több. Se így, se úgy. stb.)
Alapfok (5. évfolyam)
Légző gyakorlatok . rekeszlégzés mozgás közben (pl. labdázás) . kapacitásnövelés (70-80 szótag) . koncentrációs légző gyakorlatok . nyelvtörő mondókák légzésszabályozással . a pótlevegőzés technikájának továbbfejlesztése . a kilégzés erejének szabályozása rekeszlégzéssel, sz és s hanggal Hanggyakorlatok . hangcsúszda mellhangon, szavakkal (ajánlott nyitott magánhangzós, n, m, 1, r vagy h kezdetű szavakkal, pl. nem..., három..., málna... stb.) . hanghízlalás-fogyasztás szavakkal (pl. számokkal, a 3, 4,6 vagy a 7 "hízzon": 3-33-333-
392
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
3333...) úgy, hogy a hangerő mutassa a gyarapodás és a fogyás mértékét . erős érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel Artikulációs gyakorlatok . ty-gy-ny hangok pontos ejtésének gyakorlatai . sz-z-c és s-zs-cs hangok gyakorlatai . nyelvtörők a sziszegő és susogó hangok gyakorlására . szinkronizá1ás valamennyi jel figyelembe vételével . az "idegenség" artikulációja (más dialektusú, külföldi) Ritmus- és tempógyakorlatok . időmértékes versek gyakorlása az értelmi hangsúlyok visszahelyezésével időmértékes versek gyakorlása tetszőleges ritmuskísérettel . időmértékes szövegek csoportosan, kánonban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok - az összetett mondatok - hangsúly-variációi - hanglejtés-variációi
Alapfok (6. évfolyam)
Légző gyakorlatok . kapacitásnövelés (80-90 szótag) . koncentrációs légző gyakorlatok mozgás közben . a pótlevegőzés technikájának továbbfejlesztése váltakozó hosszúságú szólamokkal . a hallható légzés jelentéseinek tanulmányozása és értelmezése (zihál, sóhajt, fujtat stb.) Hanggyakorlatok . szöveges hangerő-gyakorlatok: a színpadi középhangerő, az erőteljes nem ordított -, és a halk, intim hangvétel . szöveges hangmagasság gyakorlatok egy-egy magasság kitartásával, lépcsőzetes föllejárással a tanulók egyéni középhangsávjához igazodva, legfeljebb egy oktávnyi terjedelemben . az életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása Artikulációs gyakorlatok . pontos, laza, pergő artikuláció - járás közben - mozgás közben - fizikai terhelés, pl. lovacskázás közben . egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása 393
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Ritmus- és tempógyakorlatok . időmértékes versek gyakorlása kötött ritmuskísérettel, pl. titi-tá-t tapsolnak folyamatosan, szövegmondás közben . ritmus gyakorlatok tempóváltással Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok . az alárendelő mondatok (Úgy hallottam, hogy... Arra gondoltam, hogy... Akkor gyere, amikor... stb.) - hangsúly-variációi - hanglejtés-variációi
Továbbképző (7. évfolyam) Légző gyakorlatok . kapacitásnövelés (90-100 szótag) . légzésszabályozás növekvő szólamokkal . koncentrációs légző gyakorlatok a figyelem megosztásával, pl. kötött mozgássor végrehajtása közben Hanggyakorlatok . a hangerőt szabályozó gyakorlatok (folyamatos és fokozatos erősítés és halkítás) . a hangmagasságot szabályozó gyakorlatok . a hangadásban megmutatkozó fizikai állapotok tanulmányozása, megszólaltatása (pl. nagy súlytól megszabadul, vagy lerogy egy fotelba beszéd közben) Artikulációs gyakorlatok . a pontos, pergő artikuláció gyakorlása folyamatos, kitartó szövegmondás közben - hangerőváltással - hangmagasság-váltással . artikulációs gyakorlatok suttogva Ritmus- és tempógyakorlatok . időmértékes versek gyakorlása néma szövegmondással, tapssal, járással, kopogással, mozgással ritmizálva . verssorok fölismerése a ritmusképe hallatán . saját és a társak nevének fölismerése a ritmusa alapján . gyakorlatok a tempó fokozásával és csillapításával Továbbképző (8. évfolyam)
Légző gyakorlatok . kapacitásnövelő gyakorlatok (100-110 szótag) . légző gyakorlatok fizikai igénybevétel közben 394
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. légző gyakorlatok a suttogott és a hangos beszéd váltogatásával Hanggyakorlatok . szöveges hangerőgyakorlatok . szöveges hangmagasság gyakorlatok . a lágy (meleg) hangvétel . a kemény (hideg) hangvétel . a hangerő és a hangmagasság váltásai szöveges gyakorlatokban . az érzelmek, indulatok hangformáló szerepének tanulmányozása, megszólaltatása Artikulációs gyakorlatok . a suttogott és a halk beszéd célszerű artikulációja . gyakori artikulációs hibák fölismerése hallás útján . a beszédtempótól, hangerőtől és -színtől független, pontos, kifejező artikuláció gyakorlása Ritmus- és tempógyakorlatok . ritmusjátékok hangos és néma szövegmondással . a hangsúlyos verselésű és az időmértékes versek gyakorlása egyszerű prózai szövegek ritmizálása Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok . az érzelmek hangsúlyai . a szórend és a hangsúly kapcsolata Tárgyi feltételek . megfelelő méretű (csoportlétszám x 2 négyzetméternyi) terem . jó hangminőséget biztosító magnetofon használatának lehetősége . videó felvételi és lejátszási lehetőség . sokszorosítási lehetőség vagy tankönyv (Montágh Imre: Gyermekszínjátszók beszédnevelő könyve vagy Tiszta beszéd című könyve) Javasolt értékelési mód Folyamatos, kifejtett szóbeli értékeléssel kell segíteni és ösztönözni a tanulókat, hogy megismerjék, elemezzék és helyesen értékeljék beszélő környezetüket és önmagukat; továbbá, hogy törekedjenek a képességeik szerinti legjobb beszédállapot elérésére és megőrzésére. (A tanévek végén az osztályzat és a szóbeli értékelés mellé ajánlott egy állapotfelmérő lapot is a tanulók kezébe adni.) MOZGÁSGYAKORLATOK Készítette: Uray Péter MOZGÁSGYAKORLATOK kötelező tantárgy
395
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
(alapfok 1-6. évfolyam, továbbképző 7-8. évfolyam) A tantárgy tanításának célja . a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre . alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése . a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén . az esetleges sérülésektől, az ütközéstől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése, vagy feloldása a mozgás eszközeivel Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: . a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére . a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során . általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére ismerjék (az előbbieken kívül): . a bemelegítés menetének élettani hatásait . a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit . a különböző gyakorlattípusok egymásmellé rendelésének főbb módozatait A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül): . egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére ismerjék (az előbbieken kívül): . a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat . a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . a mozgás gyakorlatok tréning menetét . a bemelegítés menetének fiziológiai okait . a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét . a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét . a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait . a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében fejlessze a tanulók: . mozgáskoordinációs készségét . koncentrációs készségét, és teherbíró képességét . fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát . mozgás-memóriáját . mozgástechnikai ismereteit 396
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. rendszerező képességét ösztönözze a tanulókat: . a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére . a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására . önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére . egyes feladatok előkészítéseként a megfelelő bemelegítő gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére . helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására biztosítson lehetőséget: . a témakör módszertanának elemző megismerésére . különleges, speciális feladatok elvégzésére előkészítő módszerek megismerésére . különböző stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való részvételre . működő színtársulatok, színházi műhelyek tréningmódszereinek élő, vagy videofelvételen történő megtekintésére
Alapfok (1. évfolyam) Tananyag Bemelegítő játékok: összekapaszkodó, egymás elérésére törekvő, érintés elől elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok. Pl.: váll-, térdérintős játékok, nehezített, speciális helyzetű fogók stb. Talajra-szoktató játékok: a talajfogás, a földön való forgás, gurulás, lassú csúszó-mászó mozgások előkészítő gyakorlatai szituációba helyezve. Indítás-megállítás gyakorlatok: az indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történő gyakorlása verseny játékok, illetve szituációs játékok segítségével. Pl.: tapsos fogó, csendkirály típusú játékok, a kettős körben történő páros fogók stb. Állatok mozgását utánzó szituációs játékok: különböző állatok (majom, macska, kígyó, medve, madarak) mozgását utánzó játékok szituációba helyezett formában.
Alapfok (2. évfolyam) Tananyag A bemelegítés alapgyakorlatai: lazító és feszítő gyakorlatok, gimnasztika. Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben. Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzékfejlesztés. Körjátékok, lánc-típusú népi játékok, a "tekeredik a kígyó" nehezített feltételekkel. Futásos gyakorlatok: (fontos, a bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatkör) szituációs formában különböző tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok. Testrészvezetéses futások, páros fogó (a fogók szemkontaktussal tartják a kapcsolatot), vezetőt 397
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
követő, ún. kígyózó futás. Csukott szemes játékok: vezetéses, kikerüléses helyzetekben bizalom- és térérzékelő gyakorlatokként. Arc és kéz felismerő játékok, körbeállásos helyzetben, szabálytalan térben történő bizalomjátékok.
Alapfok (3. évfolyam) Tananyag Verseny játékok, különböző típusú fogó játékok: nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai (térbeli, szabálybeli átalakítással) a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére. Gimnasztikus gyakorlatok: komplex lazító tréning fokozatos terheléssel, erősítő, kondicionáló gyakorlatok cirkúid edzésprogrammal (kis számban végzett gyakorlatkör többszöri visszatéréssel). A gyakorlatok levezetésének felosztása a résztvevők között, gimnasztikus gyakorlatok felvezetése a vezető által irányított szituációs játékban. Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok: hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások (esetleg szituációval indokolt helyzetben), erdő (álló társak között) és testrész-vezetéses (pl. egyik, majd másik kar, mellkas, fej) futások. A korábban már használt gyakorlattípus igényes kivitelezés melletti elvégzése. Egyensúly játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. "bogozó", sószsákot cipelő, Gólya viszi...), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok.
Alapfok (4. évfolyam) Tananyag Bizalomgyakorlatok: egymás és önmaguk elfogadását célzó, dőléses, billenéses, haladásos helyzetekben történő gyakorlatok Esés- és talajgyakorlatok: spirál és hanyatt esés technikájának előkészítést követő elsajátítása, forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon. Egyensúly- és vezetéses gyakorlatok: egyensúly gyakorlatok támasz- és fogásos helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással Gimnasztikus gyakorlatok: fokozatosan bővített gyakorlatkör, többféle indítású előkészítéssel (dinamikus, relaxációs).
Alapfok (5. évfolyam) Tananyag Ugrás- és futásgyakorlatok: talajról való elemelkedés, talajfogás eszközök, illetve páros gyakorlatokban egymás segítségével, dinamikus futástípusok. Egy lábról, páros lábról történő 398
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
rugaszkodás azonos és emelt szintről. Szer (zsámoly), majd páros gyakorlatként a zsugortartásban elhelyezkedő partner hátának érintésével speciális futás-ugrás gyakorlatok a fokozatosság alapos betartásával. Eséstechnika: esés fordulatból és ugrásból, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel (természetesen csak megfelelő tornaszőnyeg megléte esetén). Előkészítő akrobatikus gyakorlatok: gurulás előre-hátra, támasz- és billenés gyakorlatok, kéz- és fejállás, kézen átfordulás oldalra.
Alapfok (6. évfolyam) Tananyag Emeléses és támaszgyakorlatok: könnyített helyzetű, segítséggel végzett előkészítő gyakorlatok, mérleg és vállállás tartás ok ún. fekvő emelés helyzetekben). Mozgásgyakorlatok Lassított mozgás: a mozdulat lassítása, lassított mozgás, különböző helyzetekben. Gurulás, gördülés hosszanti tengelyen, fordított testhelyzet, s az ebből való állásba kerülés billenés nélküli lassú kivitelezéssel. A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok: a mozdulat, különböző ritmusú, dinamikájú megállítása, pontos, bármilyen helyzetben való megállás kigyakorlása.
Továbbképző (7. évfolyam) Tananyag Komplex mozgástréning: mozgástréning felépítése és levezetése tanári közreműködéssel. Tréningfajták: adott színházi szituációnak megfelelő tréning összeállítása és levezetése. Dinamikus (gimnasztikus) és meditatív (relaxációs) típusú tréningsor összeállítása, s levezetése a tanárral történt pontosítást követően. Verseny játékok és egyéb játékfajták: különböző típusú, a korábbi évek anyagában szereplő játékok ismételt feldolgozása a színházi jelenlét és intenzitás elvárásainak megfelelően. Lépés- és járásgyakorlatok: karakterformák keresése, ritmikai és dinamikai szempontok figyelembevétele különböző típusú lépésanyag és járásgyakorlat esetén. A gerinc hullámmozgása, a láb karakteres vezetése, a kar plasztikus lehetőségeinek kibontása tervezési feladatban. Továbbképző (8. évfolyam) Tananyag Mozgástechnika elmélet: a tantárgy fiziológiai meghatározói, a gyakorlatok sorrendjének, egymásutániságának anatómiai és pszichikai okai. 399
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Gyakorlattervezés: különböző típusú gyakorlatok gyakorlatsorrá fűzése a színpadi elvárások és a fiziológiai ismeretek figyelembevételével. Tréningtervezés: egy adott feladathoz szükséges tréning megtervezése, s önálló levezetése. A saját színházi feladatnak megfelelő bemelegítő mozgássor önálló megtervezése és elvégzése. Tárgyi feltételek . egyenletesen fűtött, jól szellőztethető, egészalakos tükörrel felszerelt próbahelyiség, . hangosítási (magnó, CD), illetve szükség esetén videó és tévé használati lehetőséggel . tornaszőnyeg, zsámoly, tornaszekrény, bordásfal Javasolt értékelési mód Művészeti tárgyakra (általában) jellemzően az évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyük figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége; ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítás a egymás munkájáról - az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formát. Minthogy a művészeti nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések.
SZÍNHÁZISMERET Sándor L. István munkája alapján A SZÍNHÁZISMERET kötelezően választható tantárgy alapfok, 3-6. évfolyam továbbképző, 7-10. évfolyam 400
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A tantárgy tanításának célja A tantárgy a színjáték tanszak célkitűzései közül a következők, megvalósítására nyújt kiemelt lehetőséget: . minél több élő és felvett színházi előadás megtekintésére; . a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére. A tanszak általános célkitűzéseinek szellemében a tantárgy teremtsen lehetőséget arra, hogy a tanulók felkészült nézőkké, tudatos színjátékosokká váljanak. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: . annak felismerésére, hogy saját befogadói élményeiket milyen színházi hatások befolyásolják . a színházi előadással kapcsolatos élményeiket, véleményüket világosan, érvekre támaszkodva megfogalmazni . a megismert fogalmi készlet alapján egy-egy színházi előadás legfontosabb sajátosságainak, jellegzetességeinek megfogalmazására . a mások által készített előadások tanulságait saját tevékenységükre (is) adaptálni . a saját csoportjuk által létrehozott előadások sajátosságainak leírására . az előadás készítése közben felmerült problémákat összefüggésbe hozni a színházi előadás általánosabb problémáival ismerjék: . azt az alkotói folyamatot, ahogyan egy-egy értékes előadás létrejön . a legfontosabb "színházi mesterségeket" . az előadás különböző közreműködőinek szerepét, részvételi módját az alkotói folyamatban . azt, hogy saját tevékenységüknek hol a helye, továbbá mi a szerepe az egész előadás hatásmechanizmusában . a színházi előadás legfontosabb alkotórészeit, legyenek tudatában annak, hogy ezek az elemek miként kapcsolódnak egymáshoz, hogyan képesek befolyásolni a nézői élményt . a színházművészet megközelítésére alkalmas fogalmi készlet legfontosabb elemeit A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül): . felismerni egy-egy színházi előadás meghatározó alkotóelemeit, ezek sajátosságait, felhasználási, kapcsolódási módját . a színházi előadást a benne érvényesülő (műfaji, stiláris, illetve formai) konvenciórendszer szerint vizsgálni, értékelni . a megismert fogalmi készletet saját csoportjuk színházi tevékenységére is alkalmazni, azaz a saját munkájuk során felmerülő problémákra elméletileg is reflektálni . egy-egy színházi előadás átfogó értékelésére, eljutni az előadás jellemzőinek leírásától, összetevőinek elemzésétől a színházi műalkotás értelmezésig ismerjék (az előbbieken kívül): . a színházművészet legfontosabb kifejezőeszközeit
401
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. a műfaji, stiláris, illetve formai konvenciórendszereknek a legfontosabb sajátosságait, felhasználási lehetőségeit . a konkrét előadások elemzésében, értelmezésében felhasznált fogalmakat, azok meghatározásait, kapcsolódásukat, továbbá helyüket, szerepüket a különféle színházi konvenciórendszerekben, illetve más művészeti, irodalmi, esztétikai fogalmakkal való összefüggéseiket . az előadás alkotóelemeinek hatásmechanizmusait, azok miként befolyásolják a nézői élményt, hogyan szolgálják az előadás jelentését Tananyag Alapfok (3-4. évfolyam) Beszélgetések előadásokról Az előadás hangulata . Melyek azok az elemek, amelyek ezt a benyomást felkeltik? . Mi az, ami legerőteljesebben befolyásolta a nézőket? . Melyek a legemlékezetesebb pillanatok? Miért? Az előadás témája, alapanyaga . Lehetséges-e az adott téma másfajta feldolgozása? . Mit várunk egy színházi feldolgozástól? . Mit képes az alapanyagból megmutatni a színház, mit nem? Mi a fontos a színházban, mire vállalkozhat, mire nem? Az előadás helyszíne, körülményei, feltételei . Hogyan befolyásolhatja mindez a nézői élményt? Az előadás díszletvilága . Mit tudhatunk: meg a díszletekből? . Az előadás milyen más alkotóelemeivel kell harmonizálni a díszleteknek? . Befolyásolja-e a színészi játékot az adott tér? . Milyen más térben tudjuk elképzelni a szereplőket? Ez befolyásolná-e a színészek játékát? Az előadás jelmezei . Hogyan jellemzi az öltözet viselőjét? . Milyen színekre, formákra emlékszünk? Van-e ennek jelentősége? . Fel tudnánk -e másképp öltöztetni a figurákat? Mi változna akkor? Az előadás legemlékezetesebb figurái . Mi mindenből ismerünk meg egy-egy színpadi szereplőt? . Mit mondanak róla a mozdulatai, gesztusai? . Hogyan jellemzi őt a hanghordozás a, beszédmódja? . Melyek azok az .érzelmek, indulatok, szándékok, amelyek mozgatják? Hogy válik mindez cselekvéssé? . Miből ismerjük meg a másokhoz való viszonyát? . Képzeljük el, hogy megváltoztatjuk egy-egy figura néhány jellegzetességét! Mi változna
402
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
akkor? Módosulna-e a szereplők közötti viszonyrendszer? Emberi viszonyok az előadásban . Mi árulkodik két (vagy több) ember kapcsolatáról? . Mely viszonyok a legfontosabbak az előadásban? . Változnak-e a kapcsolatok az előadás folyamán? . Csoportosíthatók-e valamiképp az előadás szereplői? Az előadás története . Mi az a probléma, amiből az előadásban ábrázolt történet kibontakozik? Miből ismeri ezt meg a néző? . Melyek ennek a történetnek a legemlékezetesebb pillanatai, fordulatai? Milyen eszközökkel hangsúlyozza ezeket, a mozzanatokat az előadás? . Mely mozzanatok befolyásolják leginkább a történet kimenetelét? . Mikor volt esély arra, hogy másképp alakul a történet? Minek kellene változnia, hogy módosuljon a történet végkimenetele? . Milyen hangulatot, érzéseket vált ki a történet befejezése a nézőben? Az előadás kezdete és vége . Milyen eszközökkel szolgálják az alkotók a néző ráhangolódását az előadásra? . Van-e az előadás kezdésének valamilyen rejtett üzente, hogy mit várjon a befogadó a produkciótól, mit keressen benne? . Milyen eszközökkel zárják le az alkotók az előadást, milyen tanulsága van a befejezésnek? Az előadás legemlékezetesebb jelenetei . Hogyan különíti el az előadás egymástól a különféle jeleneteket? Hogyan kapcsolja őket egybe? . Vannak-e lassabb és gyorsabb jelenetek? Hogyan alakul ki ebből az előadás ritmusa? . Milyen a legfontosabb jelenetek belső felépítése? Az előadás hatása . Milyen élményt váltott ki a tanulókból?
Alapfok (5-6. évfolyam) Színházi "mesterségek" A dramaturg . Az anyagválasztás problémái (mit lehet előadni, mit érdemes adaptálni?). . Mitől tűnik ma aktuálisnak, színpadra kívánkozónak egy-egy szöveg? . Hogyan lehet színházi szemmel olvasni? . Szent és sérthetetlen, avagy alakítható az író által létrehozott szöveg? . Mit jelent a "példány" elkészítése? . Melyek a legfontosabb dramaturgiai eljárások, beavatkozások? . Mi a feladata a próbafolyamatban a dramaturgnak? A jelmeztervező 403
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. Mi befolyásolja azt, hogy miképp "öltöznek" egy-egy előadás szereplői? . Mennyire valóságos öltözetek ezek és mennyiben fantáziaruhák? . Az egyes színházi műfajok miféle öltözeteket követelnek meg? . Az előadás milyen más stílus elemeivel áll kapcsolatban a ruhák stílusa? . Hogyan kapcsolják az öltözetek egy-egy korhoz az előadást? Mihez kezdjünk a kortalan öltözékekkel? Lehet-e szerepe a színházban az anakronizmusnak? A díszlettervező . Miről mesél a "színpadkép"? Hogyan "olvassuk" a vizuális információkat? . Mi befolyásolja a díszletet? (Hogyan kell alkalmazkodnia a színházi térhez, színpadméretekhez, rendezői elképzelésekhez?) . Hogyan befolyásolja a díszlet az előadást? (Milyen játékmódot tesznek lehetővé a különféle díszletek?) . Mit kell tudnia a díszletnek? (Az előadott drámában - vagy más természetű alapanyagban jelzett helyszíneket miképp teremtheti meg a díszlet? Mikor vág egybe, miképp térhet el a szerzői színleírásoktól?) . Mikor működik jól a színpadi tér? Hogyan szolgálhatja a rendezőt, a színészt? . Mit kell ismernie a díszlettervezőnek? (Hogyan gyűjt anyagot? Miképp választ stílust? Milyen mesterségeket, szakmai ismereteket kell felhasználnia munkája során?) . Milyen anyagokkal dolgozik a díszlettervező? Mi milyen hatást kelt a színpadon? . Hogyan bánik a színekkel, formákkal, stílusokkal? . Hogyan lehet berendezni egy adott teret? Mikor van szükség bútorokra, berendezési tárgyakra, mikor elég jelezni őket? Ennek milyen módjai vannak? A színpadmester . Mi látható abból, ami a színpadon történik és mi az, ami nem? . Hogyan tagolódik a színpad? Melyik része milyen funkciókat nyerhet? . Hogyan kell előadásra előkészíteni a színpadot? . Hogyan működik előadás közben a színpad? Hogyan változhat a tér? . Milyen "trükköket" tud a színház? Hogyan születik a varázslat? Hogyan varázsolhat el a játék trükkök nélkül? A kellékes . Mit árul el egy előadásról, hogy milyen kellékek játszanak benne? . Mit árul el egy figuráról, hogy milyen kellékekkel kerül kapcsolatba? . Egy kellék útja, avagy motívumképzés az előadásban. . Kellékek átváltozás a, azaz mi mindenre használható egy-egy tárgy? . Kellékek hiánya, avagy a jelzéses játékstílus lehetőségei. A világosító . Mi a szerepe a színházban a fénynek? . Milyen fajtái vannak a fényeknek, milyen változatai vannak a fényhasználatnak? . Más fények más megvilágításba helyezik-e az egyes figurákat, az egyes jeleneteket? . Hogyan lehet bevilágítani a teret? . Milyen trükköket tud a fény? . Mi az a fénydramaturgia? Hogyan irányítja a világítás a figyelmet, hogyan emel ki jeleneteket, motívumokat, helyzeteket, milyen hangulatokat teremt? A hangmester . Mi a szerepe a színházban a zörejnek, a zajnak?
404
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. Mikor jelenti a látottak megerősítését? Mikor szolgálja az elidegenítést, a néző kizökkentését? . Milyen természetes hangkeltő eszközök állnak rendelkezésre? . Melyek azok a stílusok, melyek különösen igénylik a zajokat, zörejeket? A zeneszerző . Mikor van szüksége a színháznak a zenére? És mikor fölösleges? . Milyen hangulati szerepe lehet a zenének? . Hogyan kapcsolódik egymáshoz zene- stílus és játékstílus? . A zenei motívumok hogyan befolyásolhatják az előadás jelentését? . Mikor kerülhet be az előadás terébe a zene, milyen funkciót nyerhet? . Melyek azok a színházi műfajok, amelyekben kiemelt funkciója van a zenének? Milyen követelmények jelentkeznek ekkor a zenével szemben?
Továbbképző (7-8. évfolyam) Színházi műfajok, stílusok
A mesejáték . Mi a meseszerű a történetben? . Hogyan kapcsolódnak a mesei funkciókhoz a szereplők? Ezeknek milyen színészi megközelítése lehetséges? . Hogyan érzékelteti az előadás a szereplők csoportjai közti különbséget, a jók és a rosszak között zajló "játék" fordulatait? . Miképp szolgálja a mese világának megteremtését a díszlet és a jelmez? Milyen hatást válthat ki a vizualitás? . Mit várunk a mesétől? Milyen hatást válthat ki a mesejáték? Az operett . Mi a meseszerű a történetben? . Milyen követelmények vannak a díszletekkel, jelmezekkel kapcsolatban? . Milyen "operett" szerepkörök jelennek meg, ezeknek miféle színészi megközelítése lehetséges? . Mi a funkciója a zenének? Milyen viszony van a prózai jelenetek és a zenés számok között? . Milyen is az a operett világ? A musical . Milyen témából születhet musical? Milyen követelmények vannak a történettel szemben? . Hogyan jellemezhetők a figurák, a kapcsolatok? Milyen színészi játékstílusok jelennek meg a musicalben? . Mi a tánc szerepe a musicalben? Hogyan válhat fontos kifejező eszközzé? Az opera . Színházi műfaj-e az opera? . Milyen színpadi feladatokat jelöl ki, milyen lehetőségeket teremt a zenedramaturgia? . Csupán tradicionális vagy ma is élő, korszerű műfaj-e az opera? Milyen színházi megközelítésmódok biztosíthatják elevenségét?
405
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A bohózat . Hogyan érvényesül a helyzetkomikum a bohózat történetvezetésében? . Milyen tér szükséges ahhoz, hogy a bohózat "csiki-csuki" játéka lebonyolítható legyen? . Milyenek a jó gegek, a hatásos játékötletek? . Milyen gesztusok, mozdulatok, mozgás sorok szolgálják a humoros hatást? . Mit tudhatunk meg az egyes figurákról? Mi az, ami "elvarázsolja", átváltoztatja őket? . Milyen a jó komikus? Mitől hatásos a játéka? A komédia . Hogyan mozdulhat el a humor a jellemkomikum irányába? . Milyen emberi helyzet alkalmas komédia formálására? Milyen sajátosságai vannak a komédia történetének? . Ki mozgatja az eseményeket? Ez milyen színészi feladatokat jelöl ki? . Hogyan érzékeltetheti a színészi játék a szereplők komikus tartalmait? . Mit kezd az előadás a komédia happy endjével? A realista színjáték . Mi keltheti fel egy előadásban a valószerűség, a "valóságosság" érzetét? . Milyen reális probléma áll a történet középpontjában? Miképp szükséges motiválni, indokolni az eseményeket, a történet fordulatait? . Milyen követelmények vannak a díszlettel, jelmezzel kapcsolatban? . Hogyan érzékeltethet személyiséget, életszerűséget a színészi játék? . A reális szituációkban miféle valóságos viszonyok bontakoznak ki? Ezek miképp érzékelhetők, hogyan általánosíthatók? A klasszikus tragédia . Mi szükséges ahhoz, hogy nagy formátumú egyéniség születhessen? Milyen emberi értékek, erőfeszítések teszik őt jelentőssé? . Milyen az a probléma, választási helyzet, amelyben formátuma megnyilatkozhat? . Milyen döntések, választások, cselekvések teszik megközelíthetővé az általa képviselt értékeket? Ezeknek mi a helye az ábrázolt világban? . Milyen viszonyhálózat érzékelhető a tragikus hős körül? . Milyen fordulatok vezetnek el a tragédiájához? Ez milyen hatással van a nézőre? . Hányféle színházi lehetősége van a tragédiának? Mit jelent a realizmus vagy a stilizáció felé közelítő játékmód? Abszurd színház . Milyen életérzés, létállapot jelenik meg az abszurd drámában? Ez hogyan formálható színpadi eseményekké? . Milyen közegben játszódik az előadás? Hogyan érzékelteti ezt a díszlet és a jelmez? Milyen sajátosságai vannak a tárgyhasználatnak? . Milyen színészi eszközök érzékeltethetik a figurák léthelyzetét, emberi állapotát? . Milyen mozzanatok érzékeltetik a történet játékjellegét, a kapcsolatok játszmaszerűségét? . Milyen szertartásszerű, ritualizált elemek jelennek meg az abszurd színházban? A rituális játék
406
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. Milyen hagyományra utal vissza a rituális játék? . Milyen eszközökkel teremthető meg egy eseménysor szertartás jellege? . Milyen funkciókat nyerhetnek a szertartásjátékban szereplők? Hogyan határoztatik meg a helyzetük, feladatuk, mi érzékelteti a rituális eseménysorral való kapcsolatukat? . Milyen közegben játszódhat le a szertartás, milyen elemek erősíthetik meg hatását? Stilizált játék . Mi teheti hitelessé a teret, a jelmezeket, ha ezek nem valósághűségre törekednek? . Milyen a gesztusok, mozdulatok szerepe, hatása? Hogyan képesek érzékeltetni az események jellegét? Mit emelnek ki, miért nem hagynak hiányérzetet, annak ellenére, hogy nem teljes az illúziót? . Hogyan teremthető meg egy figura, ha a színész nem a személyiségrajzból indul ki? Vizuális színház . Mik azok a színpadi képek? Más színházi formákban mi a szerepük? Mikor válhatnak önálló életűvé? . Mit jelent a "vizuális dramaturgia"? Mi szervezi, kapcsolja össze, mi fűzi egybe a képeket? . Milyen az, amikor elsősorban a vizualitás szervezi a teret? . A színészi jelenlét hogyan erősítheti meg a vizuális hatásokat? . Milyen más elemek egészíthetik ki, erősíthetik meg vagy épp ellenpontozhatják a vizuális hatást? Tánc- és mozgásszínház . Mit lehet elmondani a szöveg nélküli színházzal? . Miről árulkodnak a mozdulatok? Mi fejezhető ki az egyes táncformákkal, mozgás technikákkal ? . Hogyan képes mozdulatokkal, mozgásokkal, táncokkal jellemezni a "színész" a figurát? . Milyen történetet vagy épp mélyebb emberi történést érzékeltethet az előadás? . Van-e sajátos táncdramaturgia? . Milyen speciális szerepe van a jelmeznek és a díszletnek?
Továbbképző (9-10. évfolyam) Elemző beszélgetések előadásokról Az alapanyag . Milyen természetű az alapanyag? (Drámáról, adaptációról vagy egyéb természetű szövegről, esetleg nonverbális anyagról van-e szó?) . Milyen korban keletkezett, milyen kort idéz föl az előadásban feldolgozott alapanyag? . Milyen stiláris, műfaji, dramaturgiai sajátosságai vannak az alapanyagnak? . Az alapanyag természetének, (stiláris, műfaji, dramaturgiai) sajátosságainak milyen hatása van az előadás megformálására? Dramaturgia . Mi a viszonya a bemutatásra választott alapanyagnak és az elkészült színházi előadás "szövegének"? Melyek a legfontosabb változtatások? Ezek milyen célt szolgálnak? . Hogyan épül föl az előadás? Mi a szervező elve? Milyen logika alapján következnek egymásra a jelenetek? . Milyen az előadás kezdete? Ez milyen impulzusokat ad a nézőnek, hogy miképpen
407
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
kapcsolódjon a látottakhoz, mit várjon az előadástól? . Melyek az előadás legfontosabb fordulópontjai? Mi a szerepük? Mi emeli ki őket? . Milyen az előadás zárása? Hogyan befolyásolja a nézői élményt, milyen befogadói magatartást inspirál az előadás befejezése után? A tér . Milyen színházi térben játszódik az előadás? (Nagyszínpadon vagy szobaszínházban?) . Milyen a színpadi forma? ("Kukucska színpadról" vagy valamilyen térszínházi formáról van-e szó?) . Mindez milyen kapcsolatot teremt az előadás és közönsége között, hogyan befolyásolja a nézői élményt? . Milyen a játéktér? (Vannak-e díszletek, milyen jellegűek? Mit tudhatunk meg belőlük arról a világról, melyet az előadás megjelenít?) . Hogyan használja az előadás a teret? (Vannak-e benne kitüntetett pontok? Kapcsolódik-e ezekhez valamilyen akció, motívum, figura? Milyen irányok, mozgások meghatározóak a térben? Hogyan befolyásolja mindez az előadás jelentését?) Tárgyak, kellékek . Milyen a tér berendezése? Ezek az elemek hogyan épülnek be a játékba? . Melyek az előadás legfontosabb tárgyai, kellékei? Milyen megoldások emelik ki, milyen jelentéssel ruházzák fel őket? . Milyen kapcsolatba kerülnek az egyes figurák a tárgyakkal, kellékekkel? Ez hogyan jellemzi őket? . Állandó vagy változó a tárgyak, kellékek szerepe? Funkcióik vagy funkcióváltásaik hogyan épülnek bele a játékba? A tárgyak, kellékek "útja"milyen motívumokat képez az előadásban? . A tárgyak, kellékek hogyan függenek össze a előadás más elemeivel,milyen játékstílust indukálnak? Zajok, zenék . Milyen az előadás akusztikai rétege? Mennyire fontosak a zajok, zenék az előadásban? . Az ismétlődő zajok, zenék milyen motívumokat teremtenek? Ezek hogyan befolyásolják az előadás hatását, jelentését? . Mi a viszonya egymással az előadásban megszólaló zajoknak, illetve zenei stílusoknak és a színpadon látható játékstílusnak? Hogyan hat a kettő egymásra? Mindez hogyan befolyásolja a nézői élményt? . Milyen funkciókban szólalhat meg a zene? Mikor van egyszerű átkötő szerepe? Képes-e ekkor fenntartani azt a nézői élményt, amelyet kiváltott eddig az előadás? Mikor van hangulatteremtő szerepe a zenének? Hogyan befolyásolja a nézői élményt? Mikor épül be szervesebben a játékba? Milyen szerepet kap ekkor? . Mi a jelentősége az előadásban a zenének? Ez hogyan befolyásolja az előadás műfaját, stílusát? Milyen játékmódot tesz lehetővé (vagy követel meg)? Jelmezek . Hova, miféle korba, helyszínre (esetleg milyen mitikus közegbe, illetve álom- vagy fantáziavilágba) helyezik a színpadon megjelenő öltözetek az előadást? . Milyen színek, formák jelennek meg? Ezek között milyen kapcsolat van? Hogyan befolyásolják az előadás hangulatát, jelentését? . Hogyan vannak felöltöztetve az egyes szereplők? Mit tudunk meg a ruhájuk színe, formája, szabása alapján róluk? Köthetők-e ezek alapján valamilyen társadalmi csoporthoz, foglalkozáshoz? Érzékeltetik-e a ruhák viselőjük karakterét?
408
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. Átöltöznek-e egyes szereplők? Van-e funkciója a ruhaváltásoknak? . Csoportosíthatók-e a szereplők az öltözékük alapján? Hierarchiát, viszonyokat, szerepeket kijelölnek-e a jelmezek? . Milyen kapcsolatban vannak a jelmezek az előadás más alkotórészeivel? Milyen viszonyban vannak a térrel? Mennyiben befolyásolják a szereplők viselkedését, az előadás játékstílusát? Smink, testtartás, metakommunikáció, mozgás. Mit tudunk meg az egyes figurákról még az előtt, hogy megmozdulnának, megszólalnának? . Használ-e az előadás álarcokat, maszkokat? Milyen az arcfestés? Hogy befolyásolja mindez a nézői elvárásokat, hogy függ össze az előadás műfajával, stílusával? . Hogy jellemzi az egyes alakokat az alkatuk, a testtartásuk? . Milyen a legfontosabb szereplők arca? Mit tudunk meg az arckifejezésükből? Hogyan jellemzi őket a mimikájuk? . Vannak-e a szereplőknek jellegzetes mozdulataik, gesztusaik? Ez hogy függ össze az előadás játékstílusával? . Mit tudunk meg a szereplők viszonyáról, kapcsolatuk jellegéről, változásáról a metakommunikációs jelzések alapján? . Milyen szerepet töltenek be az előadásban a mozgások? Mennyire esetlegesek, mennyire megkomponáltak? Hogyan függenek össze az előadás más kifejező eszközeivel? Hogyan befolyásolják az előadás hangulatát, az egyes figurák szerepét, a produkció stílusát? Színészi játék . Hogyan határozza meg a színész feladatát az előadás műfaja, stílusa? Mikor illeszkedik be jól az adott stílusba? Ha átélésre törekszik? Ha az alak pszicho-fizikai jellemzésére törekszik? Ha szerep és a színész közti distanciát is érzékelteti? Ha stilizált gesztusokkal jellemez? . Milyen eszközökkel teremti meg a figurát a színész? . Milyen a hanghordozás a, beszédmódja? Milyen a mimikája, gesztuskészlete? Az előadás stílusa . Milyen elképzelés érvényesül abban, ahogy az egyes elemeket, színházi alkotórészeket rendszerbe szervezi? . Melyek a leghangsúlyosabb mozzanatok? Mi köré szerveződnek a jelenetek? . Milyen műfajra, színházi formára utalnak a rendezői megoldások? Milyen hatás kiváltását célozzák meg? Tárgyi feltételek . Az előadások részletesebb elemzéséhez mindenképpen szükség van videó készülékre. . Színházi előadások videofelvételei. .Ajánlások, javaslatok A fenti tantervi javaslat nyilvánvalóan keret jellegű. A konkrét témák, a követett módszerek elsősorban a foglalkozást tartó oktatótól (és az általa irányított tanulók csoportjától) függenek. A fokozatosság elvének figyelembe vétele mellett a különféle évfolyamokra javasolt megközelítésmódok, témák is szabadon variálhatók, kombinálhatók. Az utolsó évfolyamokon azonban mindenképpen meg kellene hagyni a szintézis teremtésének lehetőségét. Ezeken az évfolyamokon a korábban megfigyeltek és megbeszéltek tudatosítására, rendszerezésére kerül sor. Természetesen ekkor sem válik elvont elméleti tárggyá a színházismeret: fontosnak tartjuk, hogy most is konkrét példákból (előadásokból, előadásrészletekből) induljunk ki, és hogy szüntelenül hivatkozzunk a korábban látottakra és megbeszéltekre, mint közös élményanyagra.
409
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Javasolt értékelési mód Művészeti tárgyakra (általában) jellemzően az évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyük figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége; ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítás a egymás munkájáról - az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formát. Minthogy a művészeti nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések.
KÖZÖS TANTÁRGYAK VERS ÉS PRÓZAMONDÁS VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS kötelezően választható tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam, továbbképző 7-10. évfolyam) A tantárgy tanításának célja
Ismertesse meg a tanulókkal . azokat a pódiumon előadható népköltészeti és (különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó) irodalmi alkotásokat, melyek a mindenkori tanulók érdeklődésére számot tarthatnak, előadhatóak és üzenethordozóak . azokat az eljárásmódokat és műelemzési metodikákat, kommunikációs folyamatokat, melyeknek eredményeként eljuthatnak a művek üzenetének megfejtéséhez és a helyes közvetítéshez . a művészi beszédnek és a non verbális kifejezésnek azokat az eszközeit, melyek tudatos működtetésével a tanuló a közönség számára is élménnyé transzponálhatja a megszólaltatott művet . a különféle előadói stílusirányzatok jellegzetességeit és markáns képviselőik jeles teljesítményét . a szónoki beszéd, előadás dramaturgiáját, eszközeit és fogásait . a szerkesztés szabályait, a színjátékká formálás törvényszerűségeit . a szakrális és profán szertartásokat és azok összetevőit . a pódiumi rendezés eszközeit, a látvány, akusztika és térszervezés lehetőségeit Ösztönözze a tanulókat arra, hogy 410
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. műveket válogassanak, irodalmi műsort szerkesszenek, szertartásjátékot komponáljanak . . faggassák, elemezzék a műveket, nekik és koruknak szóló üzenetet keresvén bennük . próbálják ki önmagukat különféle nyilvános fórumokon, vers- és prózamondó versenyeken . vegyenek részt, kommunikációs készségüket fejlesztő drámapedagógiai gyakorlatozásokon, iskolán belül és kívül . járjanak előadóművészi estekre, szertartásokra, oratórikus előadásokra, keressék az alkalmat, hogy minél több ilyen témájú lemezt és videót hallgassanak,nézzenek Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: . alkalmazni a légző-, artikuláló, beszédtechnikai gyakorlatokat . alkalmazni a művészi beszéd és a testnyelv kifejező eszközeit, hogy az olvasás során megértett költői, írói üzenetet sajátjukként tudják átadni a tanulóknak, a közönségnek . a szövegelemzésre, és annak megfogalmazására, miért fontos nekik a választott alkotás, és mit kívánnak azzal üzenni a befogadónak . előadni kb. 20 szabadon választott művet, önállóan és verskompozícióban is (verset és prózát - népköltészeti és különböző stílusirányzatokhoz, műfajokhoz tartozó irodalmi alkotásokból válogatva) . legyenek képesek egymás teljesítményét elemezni, körültekintően értelmezni ismerjék: . azokat az irodalmi kommunikációs módszereket, melyeknek segítségével képesek megfejteni a sorokba, a sorok közé, a sorok mögé rejtett metaforikus üzeneteket . a lírai és az epikus művek előadásmódjai közötti különbségeket (azok érzelmi-gondolati és eseményes-cselekményes voltának függvényében) . azokat az improvizatív, kreatív gyakorlatokat, melyeket az előkészület stádiumában játszanak a kommunikációs készség fejlesztése érdekében, ismerjék a hatásos előadói beszéd komponenseit, tudjanak ilyet készíteni és elmondani A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül): . megfogalmazni szóban és írásban, hogy az adott mű megírására miféle gondolati, érzelmi szándék késztette a költőt, írót, s mi az, ami a közvetítő előadót inspirálja a mű tolmácsolására . újabb műveket megszólaltatni . megalkotni szerkesztésen alapuló egyszemélyes színjátékukat, továbbá partner segítségével pódiumi térbe helyezni azt (az oratórikus rendezés kívánalmai szerint) ismerjék (az előbbieken kívül): . a szerkesztés dramaturgiai és rendezői szabályait, s legyenek képesek azokat alkalmazni saját szerkesztői, rendezési gyakorlatukban . a szertartás funkcióját, szertartásokat, a szertartás-játék összetevőit, s mindezek alkalmazási lehetőségeit, módjait . a szertartás-színház jeles hivatásos és amatőr produkcióit
Alapfok (1. évfolyam, 1. félév)
411
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
VERS-ZENE-JÁTÉK Cél Játékélmény kapcsolja a tanulót e tárgyhoz. Nyelvi játékok, hangzó játékok s más készségfejlesztő játékok a szövegmondáshoz. Most lehet memoriterrel tréningbe hozni az agyat. Szeressenek verset hallgatni és olvasni. Hangosan is. Fedezzék fel a ritmusát a műnek, s ismerjék fel azokat a verselemeket, amelyektől a zeneiséget kapja a költemény. . Legyen több kedves versük, s a maguk nyelvén fogalmazzák is meg, miért éppen azok tetszenek. Követelmény . Sajátítsák el a jó légzés technikáját. . Tudják karbantartani hangszalagjukat. Tanulják meg a technikáját. . Ismerjenek lazító és koncentráló gyakorlatokat. . Ritmus-, hangszín-, hangerő- és más gyakorlatokkal készüljenek a jó szövegmondásra. . Találják meg a versben a személyeset. . A versek különféle ritmikáját tudják lekopogni, ütőhangszerrel kísérni. . Egyénileg és közösen egyaránt mondjanak verset. . Tanuljanak meg több verset, előadást készre Tartalom A pedagógus vegye számításba, mi az, amit a gyerekek már tudnak: nézze át az összes harmadikos tankönyvet, s mindenekelőtt azokból válogasson gyerekeknek tetszőt, asszociálhatót, ritmusosat, és olyanokat, amelyek kiállva is mondhatóak. A zenei hangzásból is közelíthet a mondandóhoz, de fordítva is. Mi személyes köze lehet a vershez, ebben segítse a nevelő a gyereket. Alkalmazzon neki valót az irodalmi kommunikációs módszerekből. A jó gyerekversnek több szintű a mondandója. Ilyeneket tanuljanak és elemezzenek pl. Weöres Sándortól, Kányáid Sándortól, Zelk Zoltántól, Nemes Nagy Ágnestől, Kiss Annától, Kormos Istvántól és másoktól. A népdalokra is gondoljanak. Külön a szövegükre is.
Alapfok (1. évfolyam, 2. félév) VERS-SZÍN-JÁTÉK Cél A versmondónak meg kell tanulnia, miként lehet hangjával, az úgynevezett művészi beszéddel - melyet fokozatosan elsajátít a gyermekversmondó is festeni, színeket érzékeltetni, képeket megidézni, miként azt a költők megjelenítik a versben. Ahhoz azonban, hogy hangjukkal meg tudják idézni a versbéli látványt, meg is kell azt a sorokban, sorok között és mögött látni. Fejlődjön vizualizáló képességük. Ne feledjük, ha jól lát a gyerek, jobban érti a verset, s ami fontos, jobban látja a versben önmagát, s akkor jobban is fogja azt mondani. . Követelmény 412
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. Tanulmányozzanak több festői verset, zsánerképet, tájleírót és természeti jelenséget, változást leíró költeményt. Ebből néhányat (rövidebbeket) előadói szinten. . Tanulják meg hanggal érzékeltetni a szín- és képváltozást. . Kísérletezzenek: milyen színhez miféle beszédhang, miféle hangszer hangja illik. . Ismerkedjenek saját hangmodulációs lehetőségeikkel. . Tudják lefesteni, lerajzolni, színekkel érzékeltetni a verset. Tartalom Az előbbi programban felsorolt költők neve mellé róják fel klasszikus impresszionistáink nevét is. Lehet találni pl. Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád versei közt gyermekeknek valókat. A megközelítés módja, mint az előző félévben. Cselekedtető módon, akár szerephelyzetben kell felfedeztetni a gyerekkel a vers neki szóló mondandóját. Ezután lehet elkezdeni a hangi megjelenítést. Az előkészület stádiumában a tanulók legyenek részesei a csoportos komplex művészetpedagógiai játékoknak.
Alapfok (2. évfolyam, 1. félév) HOGYAN MONDJUK? TÜNDÉRMESÉTŐL A CSALIMESÉIG Cél A tanuló abban az életkorban van, amikor még maga is kedveli a mesét, feltehetően szívesen is mondja. Olyan helyzeteket kell teremteni, hogy legyen kedve mesélni. Jöjjön rá, hogy másként kell a prózai meseszöveget mondani, mint a verseset, s még ezen belül is másként a tündérmesét, mint a hazugságmesét, s megint másként a magyar népmesét, mint az irodalmi mesét. Tudjanak mesét elemezni, a mához és a hozzájuk szóló mondandót kibontani. Tudjanak különbséget tenni a Disney-féle műmesék s a klasszikus mesék közt. Legyenek képesek értékrendet felállítani. Követelmény . Ismerjék meg a legfontosabb mesegyűjteményeket, a magyar népmeséket, az európaiakat, s távolabbi kultúrák mese-antológiáit. . Felvételről hallgassanak népi mesélőket. Találkozzanak mai mesemondókkal. . Legyenek tisztában a különféle mesetípusokkal s azok előadási módjával. Ismerjenek fogalmakat, mint például mitikus mese, legendamese, novellamese, hazugságmese, állatmese, mesekeret, átvezető formula. . Idézzék fel kedvenc meséiket, fogalmazzák meg, miért maradt meg bennük. Számoljanak be televíziós meseélményükről. . Vegyenek részt a fantáziafejlesztő kreatív játékokban, közösen alkossanak mesét, ismerjék az ún. meselánc-játékot . Tanuljanak meg több mesét, minden fajtából egyet (így kiderül, melyikhez vonzódnak a leginkább) Tartalom
413
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Mese-börze. Hozzák el az iskolába mesekönyveiket. Beszéljenek róla. Ki mit mondana szívesen és miért? És ki nem és miért? A követelmény szerint rendezzék a mesével kapcsolatos tudnivalókat. Sajátítsák el a mesélő hangnemet, a mesefajták s más, pl. származás, helyi szempontok szerint a tanár instruáljon aztán ők is egymást azért is, hogy tanuljanak meg egymásra figyelni. A mesélés szerephelyzet, ideje tisztázni a pódiumi jelenlét mikéntjét. Belépünk a mesélő pozíciójába, de azért, hogy a magunk személyes felismerését is közöljük általa. A rendelkezésre állóeszközt a mesélő hangja és a testnyelv. Nézzenek meg mesefeldolgozásokat, hogy érzékeljék a különbséget a színjáték és az előadóművészet között Nézzék meg videóról pl. a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ TIE- rendszerű mesefeldolgozásait.
Alapfok (2. évfolyam, 2. félév) HOGYAN MONDJUNK TÖRTÉNETEKET? (példázatot, legendát, mondát, anekdotát, viccet) Cél Ne csak mesélni, de történetet elmondani is tudjanak Érdekesen, hatásosan. Jöjjenek rá, hogy ennek a történetmondó gyakorlatuknak mindennapi életükben is hasznát veszik. Érzékeljék a történetbeli váltásokat, a nyelvi fordulatokat, a poénokat, és tanulják jól lezárni a történetet. A vidám történetekre is készítsék fel magukat, a társaságok főszereplőivé válhatnak (viccet mesélni jól – ennek is vannak mesterségbeli fogásai). Az epikus történet fordulatainak érzékeltetésére találják meg a beszéd, s a nonverbális kommunikáció eszközeit. Legyen kedvük felfedezni saját képességük határát. Követelmények . Ismerjék meg a legfontosabb gyűjteményeket, tudjanak azokról, s olvassanak is azokból. Ismerjék a Biblia példázatait, a magyar szentek legendáit, a magyar történelemhez kapcsolódó mondákat XIX. az. Anekdota kincsét és a viccgyűjteményekből azokat, melyek nekik szólnak. . Mindegyik itt felsorolt műfajból tanulmányozzanak egyet-kettőt, és közös elemzés után tudjanak azokból néhányat elő is adni (kiderül, kihez mi áll közel) . Az említett rövid prózák stílusában maguk is írjanak rövid történeteket, s mondják el, vagy rövid felkészülés után szóban improvizáljanak. . Tartalom Figyeljék a környezetüket, ki miként mondja el a történetet, azt, ami vele történt. Hogyan mondják otthon és társaságban? Mutassák be, mi tetszett és mi nem. Figyeljenek a viccmesélőkre. Fogalmazzák meg, mi a sajátosságuk. Miként hangzik a bibliai példázat templomban vagy hittanórán. Egy monda felolvasása tanítási órán. S mindez pódiumon, előadói körülmények között. A tanulóban derengeni fog, hogy a tolmácsolás hogyanja elválaszthatatlan a témától, a szövegkörnyezettől, a körülményektől. Egyik-másik történetet a tanulók játsszák is el. Rájönnek, mi a különbség a cselekvő 414
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
ábrázolás és az epikus közlés között.
.Alapfok (3. évfolyam)
Alapfok (3. évfolyam, 1. félév) A MŰBEFOGADÁS ÚTJA A SZÖVEGTŐL AZ OLVASÓIG Cél Tudatosodjék a tanulóban, hogy az irodalmi mű befogadása nem csak ráhangoltság, megérzés dolga. Művészeti kommunikáció zajlik a szöveg és az olvasó között, melyet a folyamat szakaszos leállításával, kérdésekkel, feltevésekkel, kreatív továbbgondolkozással irányítani lehet. Az irányító maga a befogadó, illetve a most közvetítőként funkcionáló tanár. A tanuló maga jöjjön rá, hogy a majd előadásra kerülő szöveget biztosabban veszi birtokba, ha ezzel a módszerrel fejti meg a neki szóló üzenetet. Követelmény . A jakobsoni kommunikációs modellre épült metodika segítségével dolgozzanak fel közösen, majd később egyénileg előadható műveket. Ez történhet tanulói kívánságlista szerint is, de a tanár szándékából is, nevelői megfontolásból. Mintegy megelőzve a későbbi évek gyakorlatát, minél több stílusú és műfajú alkotás szerepeljen a harmadikos programban. Tartalom Jó, ha figyelembe veszik a tanulókat érdeklő műveken túl azokat a szövegeket is, melyek a különféle ötödikes könyvekben szerepelnek. Olvashatnak és elemezhetnek olyan műveket is, melyeknek a fenti módon történt feldolgozásáról esettanulmány is készült. Az írásos feldolgozás is tanulmányozható.
Alapfok (3. évfolyam, 2. félév) A KÖZVETÍTÉS ÚTJA A MEGSZÓLAL TATOTT MŰTÖL a HALLGATÓIG Cél Tudatosodjék a tanulóban, hogy előadóként ő maga a közvetítő a szöveg és a befogadó között, miként a tanár az órán a mű és ő közötte; hogy az előadása akkor válik művészi alkotássá, ha ugyanúgy személyes mondanivalót hordoz, mint az írott mű. Ennek viszont előzménye az az irodalmi kommunikációs folyamat, melynek eredményeként ő - a közvetítő jutott el a személyes mondandóhoz. A következménye maga az interpretálás, a mondandótudatosan árnyalt "hangosítása". Követelmény . A személyes mondanivalóval feldúsított irodalmi mű tolmácsolásának legfőbb kifejező eszköze a művészi beszéd, és az előadó megannyi nonverbális megnyilvánulása. Az előadó tudatosan kell, hogy alkalmazza ezen eszközöket: a hangsúlyt, hanglejtést, hangszínt, 415
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
beszéddallamot, a tempót, ritmust, szünetet, a gesztust, a tekintetet, mimikát. . A személyes mondandó kifejezésére figyelve vegyék észre a kölcsönhatást, ami a mindig változó üzenet, és a kifejezés eszközeinek alkalmazása között fennáll. Tartalom Azokra a szövegekre építsünk, melyeket a tanulók szívesen mondanának, vagy melyeket a pedagógus fontosnak ítél, de mindenképpen azokat, amelyeket korábban a jakobsoni kommunikációs modell szerint elemeztek, elemeznek. Gondolni kell azokra a művekre, melyekkel a gyerekek szerepelhetnek iskolai ünnepségeken, pályázatokon, versenyeken.
Alapfok (4. évfolyam, 1. félév) HOGY AN MONDJUNK LÍRAI VERSEKET? Cél Eljött az ideje annak, hogy a versmondó tisztában legyen azzal, milyen összetevői vagy milyen feltételei vannak a művészi versmondásnak. A költeményt, melyet szavalni akar, mindenekelőtt értenie kell. A mű tartalmi, hangulati és formai elemző megértése előtt a szöveg meg tanulására nem szabad vállalkozni. A művet az előadónak saját közlésévé kell avatnia, úgy szólaltatni meg, hogy nyilvánvalóvá váljék, azonosul a verssel, de önmaga közlendőjét is tolmácsolja általa. A művet úgy kell megszólaltatnia, hogy érezze a közönséget, akire hatni akar, feltöltődve annak visszajelzéseitől. Követelmény . A fenti első feltétel álljon a félév munkálkodásának központjában, mindaz, ami a mű megértésére vonatkozik. Tartalmi értés alig képzelhető el formai értés nélkül. A kiválasztott verseket konkrétan mintegy át kell világítani, megvizsgálván, elemezvén hallható jellemzőit; ritmusát és a rímet, a szemléletességet adó eszközöket, a hang-, szó-, mondat-, és gondolatalakzatokat, a szóképeket, s a szóképekhez csatlakozó stíluseszközöket. . A tanulónak rá kell jönnie; nem véletlen, hogy a költői mondanivaló éppen abban a formában jelent meg. Akkor viszont ezt neki értenie kell. Mert ha nem jól érti, hogy adhatná hozzá önmagát. . Ezek után már megtanulható a vers, és kezdődhet az, ami a tolmácsolóra tartozik: az előadói eszköztár számbavétele. . Tudjanak minél több verset, előadói szinten. Tartalom Olyan lírai művek elemzésére és megszólaltatására kerüljön sor, melyek fellépési alkalmakhoz is kapcsolódhatnak, osztály- és iskolai ünnepekhez. Legyen köztük dal, elégia és óda, hangsúlyos és időmértékes vers - a versmondóknak tetsző, hozzájuk szóló művek XIXXX. századi jeles költőinktől. Alapfok (4. évfolyam, 2. félév) HOGYAN MONDJUK? AZ ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNYTŐL A BALLADÁIG
416
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Cél Az eddigi programokat továbbépítve, most az hangsúlyoztassék, hogy a költő szerzői szándéka és a választott műfaj, forma, kifejezésmód között összefüggés található. Az elemzés során tisztázni kell, hogy a verses formával mivé, zeneibbé, színszerűbbé, emelkedettebbé, dupla jelentésűvé, elgondolkodtatóbbá, drámaibbá stb. vált-e az epika? Mindezzel befolyásoltatik a versmondói "hogyan mondjuk". Követelmény . Előadói szinten tudjanak három művet. . El kell sajátítani egy olyan előadói stílust, amely a prózamondás és a vers-szavalás között van. Ám ezt megelőzően tisztázni kell, mit üzen a verses epikával az előadó a közönségnek. . Az elbeszélő költeményt zanzásítsák a tanulók, a történetét írják le és mondják el prózában, majd elemezzék a verses szöveget és fogalmazzák meg, mi az a többlet, ami a verses formában írva található. . Az előkészület stádiumában az elbeszélő költeményt jelenítsék meg riporterként, filmrendezőként, különböző fókuszból, "objektív és szubjektív kamerával". Ezek után kerüljön sor az előadói tolmácsolás hangbeli, beszédbeli, és más kifejezőeszközének számbavételére, elemzésére. . Külön essék szó a népballadák és műballadák tolmácsolásáról, sajátos drámai előadásmódjáról. Tartalom Petőfi és Arany nagy műveire gondolunk először, a János vitézre, a Toldira, de a két óriás más epikus műveire is. Válasszanak részleteket. De gondolhatnak pl. Szabó Lőrinc Tücsökzenéjére, Pilinszky, Illyés, Kormos István verses meséire, Sinka István, Juhász Ferenc, Nagy László lírai epikájára, és az egész magyar ballada-termésre a népköltészetben, Aranynál és másoknál az irodalomban.
Alapfok (5. évfolyam, 1. félév) HOGYAN MONDJUK? A VIDÁM BALLADÁTÓL A PARÓDIÁIG Cél A tanuló legyen képes megidézni az élet derűsebb mozzanatait, tudjon nevetni és nevettetni. Vegye észre, hogy a verses epika különféle műfajaiban is el van rejtve a neki szóló üzenet. Humorba ültetve. Ismerje fel, hogy a nyelvi-verstani kötöttségek ki is nyitják a humor forrásait, kitágítják lehetőségeit. Az ilyen mű megírása kihívás a szerzőnek, de az előadónak is. Itt is másként kell megszólalni. Követelmény . Azon gyűjtemények tanulmányozása, melyekben vidám hangvételű versek találhatók.
417
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Válasszanak ezekből is a tanulók, előadásra. . Tudjon különbséget tenni a helyzet- és a jellemkomikum között, és jelenítse meg ezeket előadóként is. . Érzékelje a stílus- vagy irodalmi paródiák másfajta humorát, és a nonszensz versekét. . A lírai groteszkek tanulmányozása. . Vegyen részt olyan drámajátékokban, melyek az élet efféle láttatására nyitottá teszik. Tartalom Keressék meg a magyar és európai irodalomban azokat a műveket, melyek hozzájuk közel állnak. Vidám népi balladákat, például Csokonai, Fáy András, Petőfi, Arany, Kosztolányi, Heltai, Karinthy verseit, Bums, Heine, Morgenstem verseit, a svéd gyermekverseket...
Alapfok (5. évfolyam, 2. félév) HOGYAN MONDJUK? NOVELLÁTÓL AZ EGYPERCESIG Cél Novellák tolmácsolásának tanulmányozása és megkedveltetése. Keressék a pódiumon is megszólaltatható rövidebb alkotásokat! Emlékezzenek a korábbi évekből a példázat, monda, legenda, anekdota tolmácsolásával kapcsolatos élményeikre! Találják meg azt az adekvát előadási módot, mely az eddigi prózamondói gyakorlathoz hozzákapcsolja azt az előadói magatartást, melyet Brecht javasol a színészeknek, mikor kidolgozza tételét az elidegenítő effektusról. Követelmény . Utaljunk a 3. évfolyamon elsajátított irodalmi kommunikációs módszerekre. A megtanulandó novelláknál alkalmazzák ezt a cselekedtető metódust. . A novella sajátos típusai szerint alakítsák ki az előadói hangot, s ezen belül gyakorolják a brechti elidegenítést. . Tudatosodjék, hogy minden azért történik, hogy a közvetítő által személyessé formált üzenet eljusson a hallgatóhoz. . Alaposan ismerjen a tanuló öt novellát, különböző stílusút, s egyet előadói szinten mutasson is be. . Fontos, hogy a novellamondó visszajelzést kapjon tanulótársaitól. A tanulók kapjanak szempontokat az értékeléshez. . Különösen ügyeljenek arra, nehogy túltengjenek az ábrázolás gesztusai a novella megjelenítésében. Tartalom A kisműfaj nagy mestereinek gazdag gyűjteményeiből mondjanak jellemzőket! Említhetjük például Mikszáthot, Mórát, Móriczot, Kosztolányit, Krúdyt, Nagy Lajost, Csáth Gézát, Mándy Ivánt, Örkényt, Lázár Ervint... 418
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Alapfok (6. évfolyam, 1. félév) HOGYAN ADJUNK SZAKMAI TANÁCSOT? INSTRUKCIÓADÁS TÁRSAKNAK Cél A versmondó tanuló szerephelyzetben élje bele magát a rendező státuszába! Sajátítsa el gyakorlatban is a versrendezéssel kapcsolatos szakmai tudnivalókat, az instrukcióadás pedagógiáját és módszerét. Jöjjön rá, hogy ennek a rendezői állapotnak versmondóként is hasznát veszi: nem ellenség az, aki instruál. Ne felejtse, ő maga is kerülhet olyan helyzetbe, amikor neki kell rendeznie. Követelmény . Tisztázni kell az instrukcióadás menetét a műelemzéstől a megszólalás hogyanjáig. . Szólni kell a pedagógiájáról: nem sérthetem meg, nem alázhatom meg a másikat. . Az instrukcióadásra a tanár és a többi tanuló jelenlétében kerül sor. (Előzetesen meg kell egyezni a játékszabályokban. A szerephelyzetben lévő tanuló-rendező a fő irányítója-e az órának? Mikor szólalhat meg a pedagógus, mikor a társak, mikor mondhat véleményt a versmondó?)
Tartalom Ennek a félévnek a tartalmát a versmondók és a tanuló-rendezők határozzák meg. A tanár úgy viselkedik, mint egy játékmester. Most megtapasztalhatja, miként párolódott le eddigi munkája a gyerekekben. Ezek az órák kreatív jelenlétet feltételeznek. Előzetesen el kell dönteni, ki kinek a rendezője, ki kit vállal el és fordítva, s azt is, milyen művekről lesz szó. A páros munkát közös megbeszélés zárja. S ezen belül külön joga van a rendezőnek és a versmondónak; hogy érezték magukat, hogy látták magukat, s hogy vannak megelégedve magukkal?
Alapfok (6. évfolyam, 2. félév) ELŐADÓI STÍLUS IRÁNYZATOK - IDŐBEN AZ ELŐADÓI STÍLUS MEGHATÁROZÓI - JELENBEN Cél Legyen ismeretük a magyar szavalóművészet kialakulásáról, a főbb irányzatokról, a jelesebb magyar képviselők művészetéről. Ismerjék fel az előadói stílusok sajátos jegyeit! Az is tudatosodjék bennük, hogy a stílust nemcsak a korszak igénye és egy -egy meghatározó előadóművész személyisége alakítja ki, hanem a mindenkori relatív szabályozó, nevezetesen az, hogy az előadó kinek mond verset, hol mondja, miért és miről. Követelmény
419
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. Lemezről, videóról nézzék meg, hallgassák meg előadóművészek előadását. . Hallgassák meg költőinket, ahogy műveiket mondják! . Menjenek el szavalóestekre, versenyekre! . Próbálják ki magukat valóságban, s mintha-módon! . Meséljenek gyerekeknek, mondjanak verset napköziben, szólaljanak meg öregek előtt, vegyenek részt ünnepi műsorban, klubkörülmények között, és színházteremben, függöny előtt. . Mintha-helyzetben ugyanazt a verset mondják el több helyszínen, s rájönnek, hogy az említett szituációk mindegyike más tolmácsolásra inspirál. . Tapasztalatukat beszéljék meg közösen. . Rögzítsék az előadásukat szalagra vagy videóra, s visszahallgatva, visszanézve elemezzék a teljesítményt. Tartalom Előadás szemléltetéssel a szavalóművészet irányzatairól. Nagy előadó egyéniségek lemezről, videóról. Kritikaírás előadói estekről, előadói teljesítményről. Esszé a szavalóművészetről. Recenzióírás (pl. a Versmondó című lap számairól).
Továbbképző (7. évfolyam, 1. félév) HOGYAN TARTSUNK HATÁSOS ELŐADÁST? Cél Tudatosodjék a tanulóban az élőbeszéd, a felolvasás és a szónoki beszéd közti különbség! Legyen képes hatásos beszéd tartására! Ismerje fel, mennyi haszna származik ebből feleléskor, szóbeli vizsgázáskor. Tudatosodjék, hogy a jó szónoki beszéd összekapcsolódik elméleti és gyakorlati felkészüléssel. Ismerje különböző korok nagy hatású szónokait, azok stílusát, beszédfelépítését, nyelvi kifejezési módját. Követelmény . Elméletben és gyakorlatban építsen fel egy előadói beszédet önmaga által választott témában. Legyen tisztában a legfontosabb állomásokkal: gyűjteni kell anyagot, elővázlatot készíteni, majd az anyagot elrendezni. A beszédet tudja felépíteni a következő menetrendben: cím, a jóindulat felkeltése, a beszéd indítása, a bevezetés tartalma, tárgyalás és a befejezése. A kidolgozás során figyelembe kell venni a stíluskövetelményeket, azt, hogy az előadás világos legyen, egyszerű, tömör, szemléletes. Tudatosodjék benne, hogy a jó szónoknak is rendelkeznie kell helyes légzési technikával, helyes hanglejtéssel és kiejtéssel, épp úgy, mint ahogy a vers- és prózamondásnál is fontos a hangsúly, a hangsúlyozás, hanglejtés és a beszéd modulációja. De legalább ilyen fontos a szónok kiállása, mozgása, mimikája, gesztusvilága. És ügyelni kell a külső körülményekre: hol szólal meg, asztal előtt vagy ülve, szabadon beszél vagy papírról, milyen világítás van a teremben. Figyelje a hallgatóságot, azok türelmét stb. Tartalom A nagy szónokok beszédeinek tanulmányozása. A magyar szónokok közül például Pázmány 420
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Péter, Zrínyi, Kölcsey, Kossuth, Deák Ferenc stb. beszédei. Elemezzék mai parlamenti szónokok beszédét! Készítsék el egyik-másik paródiáját. Rögzítsék saját előadói beszédüket magnóra, hallgassák újra és elemezzék! Rögzítsék megjelenésüket videóra, nézzék vissza és elemezzék.
Továbbképző (7. évfolyam, 2. félév) AZ IRODALMI SZERKESZTÉS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ALAPJAI Cél Tudatosodjon bennük, hogy irodalmi művek szerkesztésével létrehozható "koncertműsor", ám pódiumi színjáték is. A színjáték szerkesztéssel történt létrejöttének feltételei vannak, dramaturgiai és rendezői feltételei. Vers- és prózamondóként nemcsak függöny előtt, de irodalmi összeállításokban is szerepeljenek. Ők maguk is tudjanak ilyeneket létrehozni. Sajátítsák el a pódiumi dramaturgiát és rendezést. Követelmény. . Tudjanak szerkesztéssel pódiumi színjátékot létrehozni, lírai, epikus vagy drámai oratóriumot. . Tudjanak társművészetek felhasználásával koncert jellegű irodalmi műsort szerkeszteni. Legyenek tisztában az oratórikus színjátéktípus játékmódjával, a hangokra bontással és a képteremtéssel. Maguk is állítsanak össze meghatározott művekből színjátékot. (A részek azonosak, a végeredmény - valószínűleg mindenkinél - más lesz. Ezt elemezzék! Miért?) Tartalom Ismerjenek szerkesztéssel létrehozott koncertműsorokat és színjátékokat. Olvassanak ilyen jellegű forgatókönyveket! Tekintsenek meg archív felvételeket és mai oratórikus előadásokat! Legyen szerkesztéssel létrehozott műsoruk és színjátékuk, akár csoportmunka eredményeként is, ünnepi alkalmakra: március 15-re, október 23-ra! Ezek kerüljenek bemutatásra az iskolai nyilvánosság előtt.
Továbbképző (8. évfolyam, 1. félév) SZAKRÁLIS ÉS PROFÁN SZERTARTÁSOK HOGYAN KÉSZÍTSÜNK SZERTARTÁS JÁTÉKOT? Cél Tudatosodjék bennük: a szertartás az élet része, s a szertartásban való részvétel biztosítja, 421
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
hogy cselekvően lehetünk jelen az ünnepben. Ismerjenek szakrális és profán szertartásokat. Vegyék észre, hogy a szertartásban, miként az oratórikus színjátékban, a kifejezés dominál. Ismerjék a szertartás dramaturgiáját, és azt, hogy azokban helye van a vers és prózamondásnak. Figyeljenek fel a zene, a stilizált mozgás és a szöveg kapcsolódására. Legyenek tisztában a szavalókórus szerepével, helyével és a csoportos megszólalás funkciójával. Követelmény és tartalom . Ismerjenek egy magyar betlehemes játékot! . Ismerjenek egyházi szertartásokat! . Ismerjenek világi, úgynevezett beavatási szertartásokat. . Ismerjenek XX. századi rítus-színházi előadásokat: Artaud elképzeléseit és Grotowszkiét. . Ismerjék a 70-es évek amatőr színjátszó mozgalmának avantgarde jellegű szertartásjátékait. . Készítsenek szertartásjátékot a beavatódás, a valamihez tartozás élményének megerősítésére. . . Készítsenek forgatókönyvet, és rendezzék meg azt. A résztvevők is maguk legyenek.
Továbbképző (8. évfolyam, 2. félév) POSZTMODERN MŰVEK ELŐADÁSA POSZTMODERN MŰSOR PÓDIUMI DRAMATURGIÁVAL Cél Az ezredvég kamasz életérzésének kifejezése magyar posztmodern költői művek előadásával. Az ezredvég életérzésének kifejezése posztmodern művekből szerkesztett pódiumi színjátékkal. Ezek ötvözése stílusban illő zeneművekkel és mozgásformációkkal. Követelmény és tartalom . A legutóbbi évtizedben megjelent vers antológiák, irodalmi folyóiratok, ezeken belül (többek között) az átmeneti szövegformák, mint például a prózavers és a verspróza tanulmányozása. . Mai költők műveinek előadása. .Posztmodern művek felhasználásával, csoportos munkával, a pódiumi dramaturgia ismeretének birtokában hozzanak létre színjátékot. Szólaltassák meg, rendezzék meg!
Továbbképző (9. évfolyam, 1. félév) MONOLÓG A PÓDIUMON DRÁMA A PÓDIUMON Cél, követelmény és tartalom A monológ is másként hangzik a pódiumi térben magányosan, mint szituációban, színpadon. 422
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Az előadói művészet törvényszerűségei érvényesülnek és nem a színházé. Olyan monológokat szólaltassanak meg,- amelyek nekik fontosak, olvassanak drámákat, s maguk keressék meg a nekik tetsző monológot. A tanár csupán a választékot kínálja. Rendezzenek pódiumra drámát vagy drámarészletet, olyat, amelyet általában nem szoktak játszani, s amelyben fontos a szöveg (pl. Goethe Faust ja, Madách Az ember tragédiája, Lessing drámái, Németh Lászlóéi, Székely Jánoséi). Elméletben és gyakorlatban sajátítsák el a felolvasó színház szabályait, miként nő meg a kifejezés szerepe, s csökken az ábrázolásé. A pódiumi dramaturgia és rendezés szabályai jelennek meg a felolvasószínházban. Erre a következtetésre juthatnak azok, akik ebben részt vesznek, vagy akik ezt rendezik.
Továbbképző (9. évfolyam, 2. félév) "AZ ÉN MÜSOROM" EGYMÁST RENDEZZÜK Cél, követelmény, tartalom Egy kb. 20-25 perces önálló műsor megszervezése, megtanulása, rendezése és bemutatása, ez a program. Akik ebben a félévben mutatkoznak be, azok homogén irodalmi anyagból szerkesztenek. Két tanuló egymást váltva, időben egymás után dolgozik. Egyik szerkeszt és bemutat, a másik rendez. A tevékenység kölcsönös. A tanár a főrendező, aki segít, ha kell, mind a szerkesztőnek, mind a rendezőnek. Van egy harmadik társ is, aki a műsor dramaturgja és kritikusa. Szóban és írásban is rögzíti a véleményét. A szerkesztő-előadó szabályos szövegkönyvet készít, a rendező pedig forgatókönyvet. Hogy miként, azt kell előzetesen megtanulni. Amit "Az én műsorom" létrehozójának mindenekelőtt tudnia kell az az, hogy mi is a mondandó, aminek a kifejezése neki magának fontos, s mi is az üzenet, amiről úgy gondolja, hogy a közönségének fontos. A szerkesztőnek és rendezőnek együtt kell munkálkodnia tehát, hogy a színjátékbeli közlemény megszülessen és hasson. A pódiumi dramaturgia és rendezés ismeretében zenét és mozgáskoreográfiát is komponáljanak az alkotók. Jó, ha az előadó tud énekelni, hangszeren játszani. A színjáték alapja a teljes magyar- és világirodalom.
Továbbképző (10. évfolyam) "AZ ÉN MŰSOROM" EGYMÁST RENDEZZÜK! Cél, követelmény, tartalom Az utolsó év első felében folytatódik "Az én műsorom". Most kerülnek sorra azok a 423
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
szerkesztő-rendező tanulók, akik vegyes irodalmi műfajokból és szociografikus és más híranyagokból állították össze színjátékukat. Akik egyéni közlendő híján nem jelezték szándékukat, azoknak a tanár adhat feladatokat, s élhet bizonyos szorításokkal is, pl. ötvözzék a humort és a tragikumot, ötvözzék a dokumentumot és a lírát. A második félév a betakarítás jegyében zajlódhat le. Ebben az önmegvalósításnak épp úgy helyet kell biztosítani, mint az eredményes vizsgát biztosítóelméleti összegzésnek. Tárgyi feltételek (a szemléltetéshez szükséges taneszközök) . A vers- és prózamondással, a szavalással kapcsolatos szöveg-gyűjtemények és antológiák, úgynevezett versmondó könyvek, melyek az utóbbi évtizedekben megjelentek. . A vers- és prózamondással kapcsolatos történeti áttekintések, elméleti, metodikai művek, előadóművészek emlékezései, esszéisztikus művek, vallomások. . Az előadó-művészet jeles személyiségeinek lemezei, kazettái, videofelvételei. . Hangfelvételek, melyeken költők, írók szólaltatják meg saját műveiket. . . Beszédműveléssel kapcsolatos szakirodalom. . A szónoki beszéddel, retorikával kapcsolatos szakirodalom. . A pódiumi dramaturgiával, a szerkesztéssel kapcsolatos szakirodalom. . Irodalmi színpadi gyűjtemények, irodalmi műsorantológiák. . Műelemzéssel, irodalmi és más művészeti kommunikációval kapcsolatos szakkönyvek, esetleírások. . A komplex művészeti tanításhoz kapcsolódó tanulmányok, cikkek, tantervek. . Drámapedagógiai szakkönyvek. . A pódiumi műsorok, szertartásjátékok hatását segítő hangzóeszközök, ütőhangszerek. . Reflektor és tartozékai. . Mozgatható dobogórendszer. Javasolt értékelési mód Művészeti tárgyakra (általában) jellemzően az évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyük figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége; ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítás az egymás munkájáról - az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejtett szöveges (szóbeli, esetenként írásos) formát. Minthogy a művészeti nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések.
. elfogulatlan, felszabadult, ugyanakkor kritikus zenei légkör teremtése, az ösztönös zenei 424
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
tehetség kibontakoztatása, zenei készség és széles tájékozottság megteremtése . az érzés- és gondolatvilág szavakkal nem megfogalmazható rétegeinek kifejezésre juttatása . a zenének, mint szavak fölötti hangzó nyelvnek, sajátos összetevőinek megismertetése . a zenei nevelés egyik fő területeként olyan készenléti állapot megteremtése (elsősorban folyamatos ismétlődő gyakorlatok útján), amely hozzásegít a próbához szükséges elmélyült, koncentrált állapot eléréséhez . a zenei nevelés másik fő területeként tulajdonképpeni zenei képzés, amely az évek során a tanulót képessé teheti maradandó zenei értékek befogadására, reprodukálás ára, illetve ezen zenei megnyilvánulási formák újrafogalmazásával kreatív zenei tevékenységek folytatására
BESZÉDTECHNIKA
BESZÉDTECHNIKA kötelezően választható tantárgy alapfok, 3-6. évfolyam továbbképző, 7-10. évfolyam A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a beszéd elméleti alapjait, a magyar nyelv hangzásának követelményeit. A technikai és kommunikációs gyakorlatok segítségével alakítson ki tiszta, érthető és élvezhető beszédállapotot. Beszédhallásuk és elemző képességük fejlesztésével tegye alkalmassá a tanulókat szóbeli kifejezőképességük fejlesztésére és az elért beszédállapot megőrzésére. Produkciós helyzetben a tanulók a beszédet célszerűen és magas színvonalon használják. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: . a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására . a helyes színpadi beszédre dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt . verseket, prózai anyagokat, szöveges színpadi feladatokat igényesen, színvonalasan megoldani ismerjék: . a lazító és a koncentrációs gyakorlatokat . a szöveg nélküli és a szöveges légző-, hang,- és artikulációs gyakorlatokat . a fejlesztő és a szinten tartó beszédgyakorlatokat . a hangsúlyszabályokat . a hanglejtés változatait A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül): . a helyes színpadi beszédre bármilyen szerephelyzetben . a szöveges feladataikat jó technikával, sokszínű kifejezőeszközökkel elmondani . mondanivalójukat célszerűen és élvezhetően elmondani ismerjék (az előbbieken kívül):
425
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. a korrekciós beszédgyakorlatokat . a hangerő, a hangszín, a hangmagasság és a beszédtempó váltásait . a gyakori beszédhibákat és a beszéd ritmusának zavarait . a főbb dialektusokat . a kifejezés nem szóbeli eszközeit . a mondanivaló tagolásának lehetőségeit és eszközeit (szünet, váltás, hangsúly, hangszín) A képzés ismertesse meg a tanulókkal: . a köznapi beszéd és a színpadi hangzás különbségeit és azok technikai elemeit . a beszédfolyamat elméleti alapjait . a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát . a beszéd elemzésének szempontjait . a jó beszédállapot határait és a hibás állapot jegyeit . a fejlesztő, a szinten tartó és a korrekciós beszédtechnikai gyakorlatokat alakítsa ki a tanulókban: . az elemző és értékelő képességet saját és mások beszédének vizsgálatában . a hallási figyelmet és érzékenységet . a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatát . a beszédben megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, megértésének és a jegyek tudatos alkalmazásának képességét . dramatikus és színpadi munkájukban a beszéd magas színvonalú használatának képességét . az önképzés igényét fejlessze: . a tanulók koncentrációs készségét . játékosságukat . fantáziájukat . megfigyelő- és felidéző-képességüket . produktív és reproduktív kifejező-képességüket ösztönözze a tanulókat: . a megismert beszédhibáik leküzdésére, az önfejlesztésre, önképzésre . képességeik szerint a legjobb beszédállapot elérésére . beszélő környezetük megfigyelésére, tanulmányozására és tapasztalataik megfogalmazására
Tananyag Alapfok (3. évfolyam) Lazítógyakorlatok . feszítés-lazítás testrészenként
426
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
. az arc és a nyak izmainak lazítása Légző gyakorlatok . a rekeszlégzés folyamata, előnyei . az élettani és a beszédlégzés különbségei . folyamatos, nyújtott kilégzés rekeszlégzésseI, hangokkal és szöveggel egyaránt . kapacitásnövelő légzőgyakorlatok . a kilégzés erejének szabályozása tudatos irányítással, rekeszlégzéssel Hanggyakorlatok . a mellhang, fejhang és a középhang fogalmának megismerése, tisztázása. a mellkasi rezonancia megerősítése . a szájtéri rezonancia megerősítése, az elöl szóló középhang kimunkálása. a hangerő növelésének a technikája a rekeszlégzés igénybevételével Artikulációs gyakorlatok . a magánhangzók laza, pontos formálásának gyakorlatai hangokkal és egyszerű szósorokkal . a nyelv emelése-ejtése állmozdítás nélkül (lálá.., náná.. stb.) . egymás és ismeretlenek (pl. tévéműsorok szereplői) beszédének szájról olvasása, a látvány kifejtő véleményezése . l-r hangok hibáinak hangzása, megszólaltatásának lehetőségei és határai . dúdolás, folyamatos r ejtése, erőteljes zöngével . a hosszú-rövid magánhangzó párok ejtésének begyakorlása szótag és szógyakorlatokban (pl. mimí-mími,..virít-síri stb.) Ritmus- és tempógyakorlatok . ütemezés mozgással, tánccal, tapsjátékokkal a tempó szakaszos és folyamatos változtatásával egyaránt (lassú, gyors, lassít, gyorsít) Kommunikációs gyakorlatok . a saját test állapotának megfigyelése (izomtónus, hőmérséklet, bőrérzékelés), leírása . a hangkörnyezet megfigyelése, leírása . fények, színek megfigyelése, leírása
Alapfok (4. évfolyam)
Lazítógyakorlatok . feszítés-lazítás utasításra, gyors váltásokkal
427
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Légző gyakorlatok . a rekeszlégzés megerősítése . koncentrációs kapacitásnövelő gyakorlatok .a belégzés zörejmentességének kimunkálása (orron-szájon) . a pótlevegő vétele rezonancia-gyakorlatokban Hanggyakorlatok . a mellkasi rezonancia megerősítése . feszítésmentes hangerőnövelés rezonancia-gyakorlatokkal . hangrágó-gyakorlatok a hangerő változtatásával (a záruló állmozdulattal együtt halkul, a nyitással erősödik) . hangcsúszda a hangerő megőrzésével és folyamatos változtatásával is Artikulációs gyakorlatok . hosszabb szövegek (20-30 mp) gyakorlása pontos, pergő kiejtéssel . a magánhangzók időtartamának megtartása pergő szövegmondás közben . a sziszegő és a susogó hangok hibáinak színpadi megszólaltatási lehetőségei, hangzása . a sz hang tiszta ejtésének artikulációs mozdulatai, ajak- és nyelvgyakorlatok (ajakkerekítésterpesztés, nyelvhinta) . szöveges sz gyakorlatok . a lendületes tempójú beszéd szinkronizálási gyakorlatai Ritmus- és tempógyakorlatok . időmértékes versek erőteljes ritmizálása tapssal, járással, mozgással . ritmizálás a szóhangsúlyok visszahelyezésével Kommunikációs gyakorlatok . a saját és a társak testhelyzetének, súlypontjainak megfigyelése, leírása . felületek, formák, tárgyak megfigyelése, leírása . a társak és a saját arc (tükörben) és a beszédmozgások megfigyelése, leírása
Alapfok (5. évfolyam)
Lazítógyakorlatok . a légzés megfigyelése relaxálás közben
428
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Légző gyakorlatok . koncentrációs légző gyakorlatok nyelvtörő mondókákkal . rekeszlégzés célirányos tevékenység közben. . kapacitásnövelő gyakorlatok mozgás közben . a lopott levegővétel technikájának megerősítése, fejlesztése . légző gyakorlatok a sz hang tiszta ejtésének megtartásával (pl. száz, százegy,...) Hanggyakorlatok . hangmagasság gyakorlatok a mellkasi rezonancia megtartásával, a középhangsáv szélesítése . a fejhang és a hátul szóló hang megszólaltatási technikája . hangerőváltások Artikulációs gyakorlatok . nyelvtörők a ty-gy-ny-j hangok pontos ejtésének kimunkálására . a s hang ejtésének artikulációs mozdulatai . szöveges s gyakorlatok . tájszólások, idegen anyanyelvűség fölismerése és leírása hallott beszédpéldák alapján (magnó, tévé, rádió) . a hibátlan, pergő artikuláció megtartása 30-40 mp-es szövegekben Ritmus- és tempógyakorlatok . időmértékes versek értelmező elmondása . időmértékes versek váltakozó tempóban
Kommunikációs gyakorlatok . a testi és az érzelmi közérzet megfigyelése és leírása . a kifejezés csatornáinak megfigyelése (ruházat, testtartás, mozgás, távolság, gesztus, mimika, tekintet)
Alapfok (6. évfolyam)
Lazítógyakorlatok . tónusszabályozó gyakorlatok az egész testen majd testtájanként
429
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Légző gyakorlatok . légzéstípusok tanulmányozása, próbálgatása, a tapasztalatok megfogalmazása . a rekeszlégzés megerősítése . szöveges légzésszabályozó gyakorlatok . koncentrációs kapacitásnövelő gyakorlatok váratlan, zavaró körülmények között . a kifejező légző hangok próbálgatása, gyakorlása
Hanggyakorlatok . középerős, hangos és halk hangvétel gyakorlása oldott hangadással, középhangon . a hangadási változatok megfigyelése és létrehozása, a préselés, az öblösítés és levegős hang technikája . gyors hangmagasság váltások a hangerő változtatása nélkül, középhang sávban (a szöveg túl dallamosítása) Artikulációs gyakorlatok . a hibátlan, pergő artikuláció megtartása egy hosszabb, egész mű elmondásakor (pl. Toldi 1. ének stb.) . pontos artikulációval szövegmondás valamilyen célirányos tevékenység közben . a zárt és a széles artikulációjú beszéd színpadi határai . a szóvégek pontos ejtésének gyakorlatai
Ritmus- és tempógyakorlatok . időmértékes versek elmondása értelmezve, ritmuskísérettel . hangerőváltások azonos tempóban mondott időmértékes versekben Kommunikációs gyakorlatok . hangok, fények, színek, ízek, tapintási tapasztalatok felidézése, leírása. tárgyak, események, arcok felidézése, leírása . a tekintet, a mimika, a gesztusok és a mozgások megfigyelése, leírása
Továbbképző (7. évfolyam)
Lazítógyakorlatok . tónusszabályozás helyzetgyakorlatokban
430
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Légző gyakorlatok . koncentrációs légző gyakorlatok tekintettartással . növekvő szólamok az egyéni kapacitás határának megismerésére . koncentrációs gyakorlatok más, folyamatos tevékenység, pl. írás közben Hanggyakorlatok . hangerő szabályozó gyakorlatok figyelemmegosztással . hangmagasság szabályozó gyakorlatok figyelemmegosztással . a fejhang és a mellhang törés nélküli váltása, hangsiklatás magánhangzókkal Artikulációs gyakorlatok . a karakterek az artikulációban . a hangkapcsolatok pontos és helyes ejtése szó gyakorlatokban és szövegmondás közben . artikulációs gyakorlatok kis hangerővel és suttogva Ritmus- és tempógyakorlatok . különböző verselésű szövegek gyakorlása suttogott és néma szövegmondással, ritmizálva . a beszéd ritmushibáinak fölismerése, leírása . a hadarás és a gyors beszéd különbségei . tempóváltási gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok . vonzás és taszítás kifejezése szavak nélkül . utasítások tekintettel . egymás mimikájának utánzása (tükörjáték), leolvasása, értelmezése
Továbbképző (8. évfolyam) Lazítógyakorlatok . tudatos lazítás beszédgyakorlatok közben
431
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Légzésgyakorlatok . kondicionáló kapacitásnövelő gyakorlatok . légző gyakorlatok prózai szövegekkel . a légzésszünet lehetséges helyeinek kiválasztása, tagolás légzéssel . blattolás jó légzéstechnikával Hanggyakorlatok . a lágy és a kemény hang váltásai szövegekben, utasításra . váltások a tartalomhoz igazodóan . vonzás és taszítás a hangban Artikulációs gyakorlatok . a laza, pergő artikuláció gyakorlása . a szóvég-szókezdet helyes ejtése a folyamatos beszédben . a mássalhangzók kettőzésének ejtési technikája . a színpadra vihető beszédhibák technikája és etikája Ritmus- és tempógyakorlatok . a tempó lassítása megtartott ritmus mellett . prózai szövegek ritmizálása . hangos és néma szövegmondás váltogatása csoportosan és egyénileg is
Kommunikációs gyakorlatok . kitalált, nem létező tárgyak, jelenségek, személyek, arcok leírása a szóbeli és a non verbális kifejezés eszközeinek használatával . helyzetgyakorlatok halandzsa-szöveggel
Továbbképző (9. évfolyam)
Lazítógyakorlatok . a test tónusának kontrollálása és szabályozása beszédgyakorlatok közben
432
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Légző gyakorlatok . laza fejkörzés mindkét irányba a gyakorlatok végzése közben . versek, szabályozott levegővétellel . blattolás erőteljes hangvétellel, jó légzéstechnikával Hanggyakorlatok . az orrhangzóság megfigyelése, szabályozása a beszédben . páros és egyéni középhang gyakorlatok erőteljes és lágy hangvétellel Artikulációs gyakorlatok . az egymás mellé kerülő magánhangzók ejtésének helyes technikája . a lágy és a kemény artikuláció színpadi határai . szöveges r gyakorlatok . diftongusok ejtésének technikája, gyakorlatai Ritmus- és tempógyakorlatok . ritmusgyakorlatok szünetek közbeiktatásával . ritmus gyakorlatok célirányos tevékenységek közben Kommunikációs gyakorlatok . egymás emlékképeinek fölidézése, leírása . szinkronizálási gyakorlatok ismert szövegekkel, a kifejezés valamennyi eszközének igénybevételével
Továbbképző (10. évfolyam) Légző gyakorlatok . tudatos tagolás légzéssel, szerephelyzetben . hétköznapi beszédhelyzetek megoldása jó légzéstechnikával (helyzetgyakorlatok)
433
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Hanggyakorlatok . a hangerő és a hangszín váltásának szöveges gyakorlatai . a hangerő ésszerű fokozásának és a fokozatos hangszínváltásnak a szöveges gyakorlatai Artikulációs gyakorlatok . halk és a suttogott beszéd intenzitásának növelése szöveges gyakorlatokban . a kiejtés változatai a főbb dialektusokban Kommunikációs gyakorlatok . versek, szövegek, jelenetek képeinek és szereplőinek a leírása . helyzetgyakorlatok a testi és a lelki közérzet megszólaltatására, a technikai szövegek fölhasználásával . szándékok kifejezése hangokkal . blattolás a kifejezés megismert és begyakorolt eszközeinek hatékony alkalmazásával Tárgyi feltételek . a beszédgyakorlatok tantárgy szükségleteivel megegyezik . tankönyv: Montágh Imre: Tiszta beszéd
Javasolt értékelési mód A tanulók munkáját (fölkészülését és órai közreműködését) folyamatosan és azonnal értékeljük. Ezek a szóbeli vélemények segítsék a tanulókat saját beszédállapotuk megismerésében, ösztönözzék őket a továbbfejlődésre. A tanévek végén az osztályzat és a szóbeli értékelés mellé ajánlott egy állapotfelmérő lapot a tanulók kezébe adni.
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI SZÍNMŰVÉSZET
434
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.
2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Azoknál a vizsgatantárgyaknál, amelyeknél a vizsga tartalmában csoportos gyakorlatsor szerepel, ott a szaktanár a megadott gyakorlatok köréből kiválasztott három különböző gyakorlatsort állít össze, amelyből a vizsgán a vizsgabizottság által kijelölt egy gyakorlatsort kell elvégezniük a tanulóknak csoportos formában, a szaktanár irányításával.
Vizsgatantárgyak a színjáték tanszakon A művészeti alapvizsga tantárgyai: - drámajáték, - beszédgyakorlatok vagy mozgásgyakorlatok. A művészeti záróvizsga tantárgyai: - színjáték,
435
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- egy választott tantárgy az alábbiak közül - beszédgyakorlatok, - mozgásgyakorlatok, - vers- és prózamondás, - tánc- és mozgásszínházi tréning, - kreatív zenei, gyakorlat, - színházismeret, - beszédtechnika. Színjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.
3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán versés prózamondás, kreatív zenei gyakorlat vagy beszédtechnika tantárgyakból megszerzett művészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.
4. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. A színházismeret és bábszínházismeret vizsgatantárgyak osztályzatát az előzetesen elkészített írásbeli feladat és a a szóbeli vizsgarész osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
436
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
A DRÁMAJÁTÉK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Drámajáték - improvizáció 2-3 perc - színpadi produkció jelenet 3-5 perc vagy előadás 15-25 perc 2. A vizsga tartalma A drámajáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmaznia kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2-3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. 3. A vizsga értékelése A drámajáték gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Improvizáció: - az instrukciók megértése, követése, - együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), - színpadi jelenlét, - figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből), - sűrítés képessége, - a jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés), - a színjáték intenzitása, - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterábrázolás (a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, karakter tartása). Színpadi produkció: - a színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése, - együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), 82
437
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- figyelem, koncentráció, - színpadi jelenlét, - ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás), - a színjáték intenzitása, - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterépítés (a karakter tartása, tipikus jegyeinek kiemelése), - atmoszférateremtés.
A BESZÉDGYAKORLATOK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszédgyakorlatok - csoportos gyakorlatsor 10-20 perc - egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat 2-3 perc 2. A vizsga tartalma A beszédgyakorlatok vizsga két részből tevődik össze. Csoportos gyakorlatsor Légző-, hang-, artikulációs, ritmus- és tempógyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. Egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok A szó- és mondathangsúly, a hanglejtés, valamint a hangsúly- és hanglejtés-variációk köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatok. A szaktanárnak 10 tételből álló tételsort kell összeállítania egyénileg elvégezhető feladatokból. 3. vizsga értékelése A beszédgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága, - koncentráció, - együttműködés. A vizsgabizottság nem értékelheti a beszédállapotot.
A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszédgyakorlatok - csoportos gyakorlatsor 10-20 perc - egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat 3 perc 2. A vizsga tartalma A beszédgyakorlatok vizsga két részből tevődik össze. 83
438
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Csoportos gyakorlatsor Légző-, hang-, artikulációs, ritmus- és tempógyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. Egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat Ismeretlen prózai szöveg (részlet) felolvasása a hangsúly és hanglejtés szabályainak alkalmazásával. A felolvasásra szánt szöveget a szaktanár jelöli ki. 3. A vizsga értékelése A beszédgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai Csoportos gyakorlatsor: - gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága, - koncentráció, - együttműködés. A vizsgabizottság nem értékelheti a beszédállapotot. Egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlat (blattolás): - a szöveg tagolása, - a hangsúlyszabályok alkalmazása, - a hanglejtésszabályok alkalmazása, - a lényeg kiemelése, - érdekesség.
A MOZGÁSGYAKORLATOK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgásgyakorlatok 10-20 perc 2. A vizsga tartalma Csoportos gyakorlatsor Bemelegítő, térformáló, térérzékelő, dinamikai, egyensúly- és vezetéses, bizalom-, ugrás-, esés- és talajgyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. 3. A vizsga értékelése A mozgásgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága (koncentráció, térhasználat, mozgásritmus, mozgáskoordináció, együttműködés).
A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgásgyakorlatok 10-20 perc 2. A vizsga tartalma
439
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Csoportos gyakorlatsor Lépés járás-, futás-, ugrás- esés-, talaj-, emelés- és támaszgyakorlatok, dinamikai gyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. 3. A vizsga értékelése A mozgásgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai - a gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága (koncentráció, térhasználat, mozgásritmus, mozgáskoordináció, együttműködés).
A SZÍNJÁTÉK TANTÁRGY VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI 1. A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Színjáték - improvizáció 3-5 perc - színpadi produkció jelenet 5-7 perc vagy előadás 15-40 perc 2. A vizsga tartalma A színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges és szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak - a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő - legalább tíz kétfős improvizációs feladatból álló tételsort kell összeállítania. A tételsornak szöveggel és szöveg nélkül elvégzendő feladatokat egyaránt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. Az etűd bemutatása után a vizsgabizottság instrukciók alapján variációk bemutatását kéri. A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2-3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A produkcióban a tanulónak egyéni feladatok, önálló akciók végrehajtásával kell közreműködnie. 3. A vizsga értékelése A színjáték gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Improvizáció: - Az instrukciók megértése, követése, - a színpadi megjelenítés alapvető szabályainak alkalmazása (érthetőség, láthatóság), - együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése, rugalmasság - reakció váratlan történésekre),
440
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- stílusérzék (közös játékstílus kialakítása, a választott stílus megtartása, illetve együttes stílusváltás, vagy a játékstílusok tudatos ütköztetése a kifejezés érdekében, az egyes elemek gesztus, beszédmód, nyelv, mozgás - egysége), - figyelem, koncentráció, - karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága), - a színjáték hitele (az ábrázolás mélysége, igazságtartalma, személyessége, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása), - az improvizáció „dramaturgiája” (a jelenet indítása, jelenet zárása, cselekményépítés, sűrítés képessége, feszültségteremtés, fordulatok), - atmoszférateremtés, - színjátszói kifejezőeszközök, intenzitás, - fantázia ötletesség, humor. Színpadi produkció (előadás, jelenet): - koncentráció, figyelem, - együttműködés (a jelenet tempójának közös kialakítása, a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok küldése a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), - hiteles játékmód (nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, személyessége, életélmények, tapasztalatok játékká formálása, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása), - a játék intenzitása, - karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága, a karakterábrázolás elmélyítése, személyessé tétele), - stílusérzék (alkalmazkodás a produkció játékstílusához, közös stílushoz illeszkedő színjátékos kifejezőeszközök), - ritmusérzék (a játék tempójának érzékelése, tartása, pontos, társakhoz igazodó tempóváltás), - feszültségteremtés,- atmoszférateremtés.
441
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK
MENNYISÉGI MUTATÓ
MEGJEGYZÉS
HELYISÉGEK, TANTEREM tanulói asztalok, székek
meglévő
nevelői asztal, szék
tanulók létszámának figyelembevételével 1 tantermenként 1
eszköztároló szekrény
tantermenként 1
meglévő
tábla
tantermenként 1
meglévő
vetítőállvány
tantermenként 1
meglévő
vetítővászon
tantermenként 1
meglévő
sötétítő függöny
meglévő
videókamera
ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben tantermenként 1
CD lejátszó, magnetofon
tantermenként 1
meglévő
televízió videó
tantermenként 1 tantermenként 1
meglévő meglévő
ruhatároló szekrény (teremben, folyosón) szeméttároló
tantermenként 1
meglévő
tantermenként 1
meglévő
ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK mozgatható dobogó
MENNYISÉGI MUTATÓ
MEGJEGYZÉS
tantermenként 1
meglévő
egészalakos tükör
tantermenként 1
meglévő
alapvető színpadi világítástechnikai, és hangtechnikai berendezés erősítők, hangfalak
helyiségenként 1
meglévő
helyiségenként 2
meglévő
meglévő
meglévő
- Előadóterem, próbaterem
A MŰVÉSZETI ISKOLA ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGARENDSZERE
442
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
Az alapfokú művészetoktatás nevelési programja és tantervi irányelvei a magyarországi művészetoktatási
intézmények
szakosított
alapdokumentuma.
Valamennyi
hazai
intézményben érvényesítendő azon követelményeit foglalja magában, melyek hozzá járulnak ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás minden intézményben az alapvető szakosított pedagógiai tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek ezzel a művészetoktatás tartalmi egységét és az egyes intézmények között átjárhatóságot biztosított elősegíteni. A dokumentum alapján érvényesülhetnek a művészeti nevelésben a különböző egyéni pedagógiai törekvések. Az alapdokumentum biztosítja a művészeti pedagógusok pedagógiai nézeteinek és széleskörű módszertani szabadságának érvényesülését, bizonyos megkötéseket csak a gyermek fejlődése és a gyermek képességeinek didaktikus fejlesztése érdekében tartalmaz. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái: Beszámoló -
Koncert, előadás, kiállítás
-
Koncertvizsga
-
Nyilvános és zártkörű vizsga
Az évközi beszámoltatás formái: Havi jegyek (napló-értesítő) Közös óra Nyílt nap Szóbeli felelet Növendékhangverseny, táncbemutató Előadás, írásbeli beszámoló, témazáró dolgozatok (elméleti tárgyak), tanulmányi versenyek stb. Tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelése, minősítése: a./ Szolfézs tárgyból: „A” tagozaton év végi összefoglaló óra (nem vizsga) „B” tagozaton év végi vizsga b./ hangszeres előkészítős: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg c./ Alapfok és továbbképző: jeles /5/ jó /4/ változó /3/ elégséges /2/ elégtelen /1/
443
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
d./ A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás /5/ jó /4/ változó /3/ hanyag /2/ Félévkor és évvégén a havi osztályzatok összegzéseként a tanár osztályoz. A beszámoltatás, számonkérés évenként két alkalommal félévben, és évvégén történik meg, melynek eredményéről értesítőben, illetve bizonyítványban tájékoztatjuk a szülőket. A hivatalos érdemjegyeket havonként és félévente az ellenőrzőben, évvégén pedig a művészeti iskolai bizonyítványban kapják meg a növendékek. A tanulók számára az előképző kivételével, kötelező a heti négy foglalkozáson (főtárgy és kötelező, vagy kötelezően választható tárgy). való részvétel. A tanuló szorgalmának értékelése és minősítése Az értékelés és minősítés szempontjai
1
2
3
4
5
6
Szorgalom érdemjegy, osztályzat
példás ( 5 ) céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan Kötelességtudata kifogástalan, precíz Tanulmányi munkája
Tanórákon kívüli rendszeres, munkája érdeklődő A tanuló nagyfokú, fegyelmezettsége állandó, másokra pozitívan ható
A tanuló viselkedéskultúrája,
kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó,
jó ( 4 ) figyelmes, törekvő
változó ( 3 ) ingadozó
rendszeres, többnyire önálló
rendszertelen, hullámzó, önállótlan
megfelelő, felszerelése néha ösztökélni gyakran kell hiányos
ösztönzésre dolgozik megfelelő
megfelelő
444
hanyag ( 2 ) hanyag, lassító
megbízhatatlan, gondatlan
felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs tanórákon kívül ritka semmit sem dolgozik másokat zavaró, erősen kifogásolható, kifogásolható, gyenge, másokat erősen ingadozó, de zavaró, negatív igyekszik javulni durva, romboló, udvariatlan, közönséges, nyegle goromba
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
hangneme Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai
udvarias pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen járó, kezdeményező
8
A Házirend betartása
9
Felelősségérzete
betartja, a betartásra ösztönöz nagyfokú
7
részt vesz a közösségi életben, de nem élen járó, a közösségbe simuló néha vét ellene
nem ártó, ingadozó vagy közömbös, vonakodó
negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő
csak részben tartja be
sokat vét ellene
időnként feledékeny
ingadozó
felelőtlen, megbízhatatlan
A tanulmányi teljesítmény értékelése, minősítése Tantárgyi érdemjegy, osztályzat 5 (jeles), kiválóan megfelelt 4 (jó), jól megfelelt
3 (közepes), megfelelt 2 (elégséges)
1 (elégtelen), nem felelt meg
Az értékelés, minősítés tartalma A tanuló képességeihez mérten kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Az órákra rendszeresen készül, gyakorol. A tantervi követelményeknek képességeihez mérten megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. A rendszeres gyakorlásra ösztönözni kell. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak. Az elsajátított tananyagot kisebb segítséggel tudja alkalmazni. Képességeihez mérten a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget. Az órákra hiányosan készül fel, rendszertelenül gyakorol. A tananyag alkalmazásakor rendszeresen tanári segítségre szorul. Képességeihez mérten a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányosságokkal tesz eleget. A tanórákra ritkán készül fel és csak néha gyakorol. A tananyag alkalmazásakor tanári segítségre szorul, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik A tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazításával sem tud eleget tenni. Nem teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges minimális feltételeket.
Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei: -
Felsőbb évfolyamba csak az a növendék bocsátható, aki fő és kötelező tárgyból eredményes vizsgát tett. Az a növendék, aki betegség miatt nem tudott megjelenni a vizsgán, illetve a vizsgán igazolatlanul távolmaradó tanuló pótvizsgát köteles tenni.
-
Elégtelen minősítés esetén a tanulmányokat csak osztályozó vizsga ( pótvizsga, időpontja minden tanévben augusztus 25-30. között) letételével vagy évfolyamismétléssel lehet intézményünkben folytatni.
445
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
-
„B” tagozatos oktatásban testületi döntés alapján részesülhet a növendék, illetve testületi döntéssel ez megszüntethető.
-
A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben is teljesítheti. Az igazgató az engedélyt a szaktanár javaslatát figyelembe véve adja meg, ha a tanuló kérelmét írásban május 10 –ig. benyújtja.
-
A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Az évfolyamismétlésre ( a tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt) a művészeti iskolai tanulmányok során egy alkalommal van lehetőség.
Művészeti alapvizsga, záróvizsga -
A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamok folytatására jogosít
(KTV. 31.§.-3.-). -
A továbbképző évfolyamra az a tanuló léphet, aki művészeti alapvizsgát tett. Művészeti alapvizsgát és záróvizsgát a 2004-2005 -ös tanév előtt zeneiskolai
tanulmányukat megkezdett növendékek esetében nem kell tenni. -
A 2004-2005-ös tanévben tanulmányaikat megkezdő gyermekek alapvizsga és záróvizsga tétele háromfős vizsgabizottság előtt történik.
-
A művészeti alapvizsgát, záróvizsgát minden tanévben június 10. és 15. között kell megtartani.
-
A művészeti alapvizsgán és záróvizsgán jelen van: igazgató, tagozati munkacsoport vezető, a tanulók főtárgy tanára.
A vizsgák rendje: -
Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgákat szervezni. A vizsga időpontját az iskolaigazgató határozza meg.
A művészeti iskola nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Zeneművészeti tagozat: 446
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- ötvonalas tábla 4 db - írásvetítő 1 db - videó lejátszó, televízió 1db - számítógép, cd-rom 2 db - nyomtató 1 db - lemezjátszó, CD-lejátszó 4 db - kották, zenei lexikon és zenei szakirodalom - hanganyagok Zongora tanszak: - zongora 2db - metronóm 2 db - zongoraszék, lábzsámoly 2-2 db - kották - magnó 1 db - hanganyagok - hangoló gép 1 db Hegedűtanszak: - hegedű 14 db - tok 14 db - vonók 14 db - kották - magnó 1 db - hanganyagok - gyanta - kottatartóállvány 3 db - ütőgordon 2 db - brácsa 2db Kobza tanszak: - kobza 5 db - húrok - pengetők - tok 5 db - kották - magnó 1 db - hanganyagok - kottatartóállvány 2 db Citeratanszak: - citera 9 db - pengetők - húrok - kották - hanganyagok Furulyatanszak: - furulya 40db - duda 15 db
447
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- kották - magnó 1 db - hanganyagok Tekerőlant-tanszak: - tekerőlant 8db - tok 8db - húrok - gyanta - kották - magnó 1 db - hanganyagok - kottatartóállvány 2 db Bőgőtanszak: - bőgő 2 db - tok 2db - vonó 2 db - gyanta - húrok - kották - magnó 1 db - hanganyagok - kottatartóállvány 1 db - dob 2db - ütők Népi ének: - kották - magnó 1db - kottatartóállvány 1 db - hangvilla Szolfézs - zongora 1db - metronóm 1 db - zongoraszék, lábzsámoly 1-1 db - ritmushangszerek készlet 2 db - triangulum, tikfa 2-2 db - kották, zenei lexikon - magnó 1 db - hanganyagok - hangvilla
Táncművészeti és színjáték tagozat: - zongora 1 db - zongoraszék 1db - tükörrel borított falfelület - balettszőnyeg
448
József Nádor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2096 Üröm Iskola u. 3.
- magnó, CD lejátszó 1-1 db - televízió, videokamera és lejátszó - falba rögzített 5-6 cm átmérőjű farudak Képző- és iparművészeti tagozat: - tábla 2 db - televízió, videokamera és lejátszó - képző- és iparművészeti lexikon - képzőművészeti albumok és szakirodalom Rajz- festészet- szobrászat: - rajzbak 20 db - tárgyasztal 2db - mobil-lámpa 2 db - festőállvány 5 db - szemléltető eszközök: - kockatest, téglatest, henger, gúla, csontváz, gipszformák - mintázóállvány és korong 4db - mintázó eszközök - égetőkemence 1 db - agyag-és gipsztároló láda Grafikatanszak: - sokszorosító grafikai gép 1 db - grafikai eszközök - festékhengerek 3 db - vegyszertálcák Bábkészítő-tanszak: - varrógép 1 db - vasaló és deszka 1 db - rezsó 1 db - mintázó és faragó eszközök - bábtartó állvány Kézműves-tanszak: - mintázókorong 4db - varrógép 1 db - vasaló és deszka 1 db - rezsó 1 db - szövőkeret 10db - festékező eszközök - kézműves szerszámok
449