AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÚJ IRÁNYAI: ÉLETCIKLUSKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI FELADATOK dr. Havas-Kovács Gabriella Közbeszerzési Hatóság Fenntarthatóság és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya 2016. május 25.
ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK
Irányelvi alapok (89) Az odaítélési szempontok fogalma ezen irányelv központi elemét képezi. Ezért a rá vonatkozó rendelkezéseket a lehető legegyszerűbb és legésszerűbb módon kell megfogalmazni. Ez a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” kifejezés fő koncepcióként való használatával érhető el, hiszen végső soron minden nyertes ajánlatot aszerint kell kiválasztani, hogy az egyes ajánlatkérő szervek a felkínáltak közül mit tekintenek a gazdasági szempontból, összességében legmegfelelőbb megoldásnak.
A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvből „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” néven ismert odaítélési szemponttal való összetévesztését elkerülendő, e fogalom megnevezésére más kifejezést, a „legjobb ár-minőség arány”-t célszerű alkalmazni. Ezt következésképpen az említett irányelvekkel kapcsolatos, vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban kell értelmezni, kivéve, ha ezen irányelv ettől egyértelműen jelentősen eltérő megoldást tartalmaz.
Irányelvi alapok Annak érdekében, hogy a szociális és a környezetvédelmi megfontolások erőteljesebben beépüljenek a közbeszerzésbe, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési szerződés tárgyát képező építési beruházásokkal, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban minden tekintetben és – a termékhez szükséges nyersanyagok kitermelésétől a termék eltávolításáig, illetve ártalmatlanításáig – életciklusuk bármely szakaszára vonatkozóan meghatározzanak odaítélési szempontokat és szerződésteljesítési feltételeket.
Értékelési szempontok az új Kbt.-ben 76.§ Értékelési szempontként alkalmazhatóak a) a legalacsonyabb ár,
b) a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.
1. A legalacsonyabb ár Az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha – az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és – a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Nem alkalmazható a legalacsonyabb ár szempontja egyedüli értékelési szempontként: tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében.
2. A legjobb ár-érték arány -
Különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális szempontok, melyek között az ár vagy költség is szerepel Különösen: • • • • • • •
minőség, műszaki érték, esztétikai, funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi, innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat, műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, teljesítés időpontja, időszaka, szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára
- Kötelező módszertan: • •
Vhr.: egyes beszerzési tárgyak tekintetében alkalmazandó értékelési szempontrendszer és módszer Támogatás feltételrendszere által meghatározott szempontrendszer, módszer
3. A legalacsonyabb költség -
Ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer szerint Életciklusköltség-számítás
Hatóság útmutatót ad ki kitér az uniós jogszabály alapján kötelezően alkalmazandó módszertanra is (jelenleg: „Tiszta járművek” irányelv - 48/2011. (III.30.) Korm.r.) Vhr.: egyes beszerzési tárgyak esetében kötelezően alkalmazandó módszertan meghatározása
ÉLETCIKLUSKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS
Életciklusköltség-számítás Kbt. 3. § (7) életciklus: egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásának vagy egy építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakasza - ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is - a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig.
Életciklusköltség-számítás Irányelv 68. cikk – Kbt. 78. § Az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell az ajánlatkérő által jelentőségüknek megfelelően meghatározott mértékben figyelembe venni: a) az ajánlatkérő vagy más felhasználók által viselt költségek, különösen aa) a megszerzéshez kapcsolódó költségek, ab) a használat költségei, különösen az energia és más erőforrások felhasználása, ac) a fenntartási költségek, ad) az életciklus végéhez kapcsolódó költségek (különösen az elszállítási és újrahasznosítási költségek); Az ajánlatkérő által viselt költségek tehát: beszerzési költségek, a használat költségei, fenntartási (karbantartási) költségek, az életciklus végéhez kapcsolódó költségek (pl. elszállítás, újrahasznosítás)
Életciklusköltség-számítás b) az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, ha ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető; az ilyen költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat. Az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek (azaz a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos kiadások) az e költségek felmérésekor alkalmazott módszer:
• objektívan ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul, • minden érdekelt fél számára hozzáférhető, • a szükséges adatokat az elvárható gondossággal eljáró gazdasági szereplők ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani
Életciklusköltség-számítás Összegezve a négy fő költségkategória : • • • •
Beszerzési költségek Működési költségek Karbantartási költségek Az életciklus végéhez kapcsolódó, ártalmatlanítási költségek
+1 Külső környezeti költségek
Irányelv Preambulum 96. Ezek a módszerek megállapíthatók tagállami, regionális vagy helyi szinten, de annak érdekében, hogy személyre szabott módszertanok miatt ne torzulhasson a verseny, általánosnak kell maradniuk abban az értelemben, hogy nem alakíthatók ki kifejezetten egy adott közbeszerzési eljáráshoz.
Életciklusköltség-számítás Irányelv 68. cikk – Kbt. 78. § Ha az ajánlatkérő az áru, szolgáltatás vagy építési beruházás értékeléskor figyelembe vett költségét életciklusköltség-számítási módszer alkalmazásával határozza meg, ezt a tényt az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetnie, valamint a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, és az ajánlatkérő milyen módszert fog alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.
ÉLETCIKLUSKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI
Életciklusköltség-számítás módszerei SMART SPP
Clean Fleets project Európai Bizottság
• Irodai informatikai berendezések, világítás, háztartási gépek, élelmiszer-automaták, egészségügyi ágazatban használt elektronikai eszközök • Várható eredmény: 2016. második fele
Buy Smart+ projekt
Forrás: Győri Gabriella, ICLEI
SMART SPP LCC és CO2 Emissions Tool
Clean Fleets project LCC Tool
BuySmart+ LCC Tool
A HATÓSÁG VONATKOZÓ ÚTMUTATÓJA
Útmutató tervezett tartalma – A Hatósági útmutató elkészítéséhez a MASZESZ ad szakmai támogatást -
Cél: jogszabályi háttér alapján segítséget adni az ajánlatkérőknek, ajánlattevőknek az életciklusköltség-számítás megfelelő gyakorlati alkalmazásához
-
Megfelelő alkalmazás feltételei, különös tekintettel egyes beszerzési tárgyakra
-
Életciklusköltség egyes költségelemeinek meghatározása
-
Az eljárások egyes szakaszai szerinti teendők (előkészítéstől a szerződéskötésig)
-
Már rendelkezésre álló módszertanok ismertetése
-
Jó példák
JÖVŐ?
Körfogásos (körkörös) gazdaság
Jogalkotási csomag a körforgásos gazdaságról (Circular Economy Package) • A Bizottság 2015. december 2-án fogadta el
• A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az anyagkörforgás megvalósítása- a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv COM(2015) 614 végleges • Javaslat: a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról • Javaslat: a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról • Javaslat: a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról
Célok • Versenyképesség fokozása,
• Fenntartható gazdasági növekedés ösztönzése, • Új munkahelyek teremtése.
Hulladékkezelés Európa jelenleg évente mintegy 600 millió tonna potenciálisan újrahasznosítható vagy újrahasználható nyersanyagot veszít el hulladék formájában. Egyes területeken a hulladék 80%-át is újrafeldolgozzák, míg máshol 5 %-át sem, így összességében az uniós háztartásokban keletkező hulladéknak mindössze 40%-a kerül újrafeldolgozásra. Az erőforrás-hatékonyság fokozásának, a hatékonyabb körforgást megvalósító gazdaság felé való elmozdulásnak alapvető eleme a hulladékok erőforrássá való átalakítása.
Hulladékkezelés A Bizottság:
• közös uniós célkitűzésként megállapítja, hogy 2030-ra a települési hulladék újrafeldolgozási arányát 65%-ra kell emelni; • közös uniós célkitűzésként megállapítja, hogy 2030-ra a csomagolási hulladék újrafeldolgozási arányát 75%-ra kell emelni;
• kötelező célkitűzésként megállapítja, hogy 2030-ra az összes hulladék legfeljebb 10%-át lehet lerakókban elhelyezni;
• fokozza a hulladékkezelés napi gyakorlatának javítása érdekében a tagállamokkal folytatott együttműködést; • egyszerűsíti és pontosítja a hulladékkal kapcsolatos fogalom-meghatározásokat, és harmonizálja a számítási módszereket;
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
