AZ ÁRUFORGALMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TERVEZÉSI, SZERVEZÉSI FELADATOK

AZ ÁRUFORGALMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TERVEZÉSI, SZERVEZÉSI FELADATOK

ÁRUFORGALMI FOLYAMAT Beszerzés szállító keresés megrendelés

Készletezés tárolás gazdálkodás Értékesítés előkészítés eladás

Beszerzési tevékenység A vevőkör keresletét mennyiségben és válasz-tékban a legteljesebben kielégítő árualap biztosítása  Beszerzési stratégia meghatározása  A beszerzési módszerek meghatározása.  Az áruutánpótlás folyamatosságának biztosítása

 A változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodás

HOSSZÚ TÁV

RÖVID TÁV

A BESZERZÉS VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK

A beszerzendő áruk nagyságrendjének és választékának meghatározása  A vevőkör jellemzői  Demográfiai  Szociális

 Kulturális  Pszichológiai

A beszerzendő áruk nagyságrendjének és választékának meghatározása  A bolt szakosítottsága  Több árucsoportot forgalmazó egység –széles

választék  Néhány vagy csak egy árucsoportot forgalmazó egység – mély választék

 A vállalkozás nagysága és tőkeereje  Nagyobb, tőkeerős vállalkozás (külföldi tőke,

üzletlánc)  Kisebb, kevesebb tőkével rendelkező vállalkozás

A BESZERZÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAIT MEGVALÓSÍTÓ MÓDSZEREK

A szállító partnerek kiválasztása szállító

fuvarozó

 Kapcsolatfelvétel a szállítóval  Árubemutató termek

 Szakvásárok, kiállítások  Reklámeszközök  Ügynökök

 A szállító kiválasztása  Minőség és választék  Mennyiség

A MEGFELELŐ SZERZŐDÉSFAJTA KIVÁLASZTÁSA A szerződés: a szerződő felek egyidejű, egyező akaratnyilvánítása. Megállapodás, amelyben mindkét fél jogait és kötelezettségeit rögzítik. Szerződésfajták: Az adásvételi szerződés A szállítási szerződés A bizományi szerződés Az ügynöki szerződés

A SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Az áru ára

A szállítás ütemezése, szállítási határidő A kiszállítási feltételek

A fizetési feltételek Az áruvisszavételi lehetőségek A kifogások intézése Egyéb együttműködési lehetőségek

Az áru ára  Listaár: amelyet a szállító a vevőnek az

ajánlatban megjelöl.  Számlázott ár: a szállító partner által kiállított számlán szereplő érték.  Felár: listaár fölé emeli a beszerzett termék árát.  Árengedmény: konkréten az adott termékhez köthetők, a listaár alá csökkentik a termék árát.

Az árat közvetlenül befolyásoló engedmények  Mennyiségi rabatt: nagy mennyiség beszerzése esetén adja a szállító.  Minőségi árengedmény: csökkent minőségű áruk beszerzésekor kapható.  Szezonális árengedmény: szezonhoz kötött áruk esetében kapható.

 Akciós árengedmény: a szállítónál felhalmozódott készlet értékesítése esetén.

A beszerzési ár felépítése Listaár + felár - árengedmények = Számlázott ár + beszerzéshez közvetlenül kapcsolódó költségek

= Beszerzési ár

Az árba be nem épülő kedvezmények I.  Utólagos engedmények  Bónusz: meghatározott idő alatt, meghatározott

beszerzési értékhez köti a szállító.  Skontó: a számlát azonnal, vagy a szállító által

meghatározott rövid időn belül kiegyenlítő vevők kapják.

Az árba be nem épülő kedvezmények II.  Szállítói hozzájárulások  Promóciós hozzájárulás: amikor a szállító fizet, ha a

kereskedő részt vesz az új termék népszerűsítésében.  Marketing hozzájárulás: amikor a szállító fizet, ha a

kereskedő kiemelten kezeli hirdetéseiben az ő termékeit.  Listázási díj:új szállító fizeti, hogy a termékei

bekerülhessenek az üzletlánc kínálatába.  Szortimentkezelési díj: amikor a szállító fizet, hogy a

bolt adott polcára az ő termékei kerüljenek.

A BESZERZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

A BESZERZÉS IDŐBELI ÜTEMEZÉSE A változó piaci viszonyokhoz rugalmasan kell alkalmazkodni. Az áru jellemzői A forgalom várható alakulása A meglévő készlet nagysága és összetétele A raktározási lehetőségek Az áru-utánpótlási idő A vállalkozás pénzügyi helyzet

A MEGRENDELÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA A megrendelés az alkalmankénti beszerzendő áruk mennyiségének és választékának meghatározása, és ennek közlése a szállítóval. Kis- és középvállalkozásoknál Személyes kiválasztással Gépkocsivezetők közvetítésével Mobil nagykereskedőktől Üzletszerzők útján

Írásban - telefonon

A MEGRENDELÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA Országos üzletláncoknál Keretszerződés Egyedi megrendelések Termékek csoportosítása: Aktív termékek Passzív termékek Csak veszteséggel leadható termékek

EDI rendszer működtetése

A KÉSZLETEZÉSRE VONATKOZÓ HOSSZÚ TÁVÚ DÖNTÉSEK

Készletpolitika  Döntések:  A készletek nagyságáról  A készletek összetételéről  Optimális készletnagyság

 Minimális készlet  Maximális készlet

A döntéseket befolyásolja:    

A forgalom nagysága és összetétele A beszerzés gyakorisága A szállítási távolság A forgalmazott áruk jellege – helyettesítő termékek  A tároló kapacitás  A készletezés költségei – készletutánpótlás és készlettartás állandó és változó ktg-i  A vállalkozás pénzügyi helyzete

A készletezés költségei 1.  A beszerzés költségei:         

Szállítási díj Rendelésfelvétel Áruátvétel költségei Ügyvitel költségei Rakodási díjak Minőség-ellenőrzés Szállítási veszteség Szállítmánybiztosítás Fuvarköltség

A készletezés költségei 2.  A raktározás költségei:  Raktárfenntartás

 Anyagmozgatás  Tárolási veszteség  Adminisztráció

 Értékcsökkenés  Biztosítás  Speciális körülmények biztosítása, pl.: hűtés

A készletezés költségei 3.  A készlethiány költségei:  Elmaradt nyereség

 Jó hírnév csökkenése  Rendkívüli beszerzés többletköltsége

A KÉSZLETEZÉSHEZ HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAIT MEGVALÓSÍTÓ MÓDSZEREK

1. A készletutánpótlás gyakorisága és a tételnagyság meghatározása

A készletgazd. politika alaptípusai:  Állandó időközönként azonos mennyiséggel  A jelzőkészletszint elérésekor állandó mennyiség rendelése

 Állandó időközönként a megadott készletszintre való feltöltés  A jelzőkészletszinz elérésekor az adott

készletszintre történő feltöltés

2. A raktározás helyének és a tárolási módnak a meghatározása Szempontok:  A kereskedelmi tevékenység jellege – kis- vagy

nagyker.

 Az áru jellege  Az alkalmazott értékesítési mód –

hagyományos, önkiszolgáló, minta utáni

 A vállalkozás pénzügyi helyzete

Tárolási módok - soros vagy tömbtárolás

3. A készletnyilvántartási rendszer kialakítása A készletek nyilvántartási módjai:  Folyamatos nyilvántartás mennyiségben és

értékben  Folyamatos nyilvántartás mennyiségben  Folyamatos nyilvántartás értékben

 Folyamatos nyilvántartás nélkül leltározással

A KÉSZLETEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ RÖVID TÁVÚ DÖNTÉSEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK

Áruk csoportosítása Kurrens áruk:  A legkeresettebb árukat jelenti (gyorsan értékesíthetők, pl: idényjellegű termékek)

Inkurrens áruk:  Nehezen értékesíthető, vagy eladhatatlan termékek ( divatváltozásra hajlamos termékek)

Standard áruk:  A napi cikkeket soroljuk ide (forgalmuk rendszerint állandó, pl: kenyér, tej, stb.)

A döntéseket megvalósító módszerek

 A raktár áttekinthetőségének biztosítása  Az áruk állagromlásának megakadályozása  Az inkurrens készletek felszámolása

Készletnövekedés, készletcsökkenés okai Készletnövekedés oka

 Árubeszerzés  Bizomyányostól visszaszállítás

 Leltártöbblet  Adminisztratív többlet  Áruk átvétele azonos

üzletlánchoz tartozó üzlettől

Készletcsökkenés oka

      

Eladás Selejtezés Káresemény Térítés nélküli átadás Ajándék Leltárhiány Bizományosnak értékesítésre átadás  Visszáru a szállítónak

A készletfajták  A nyitó- és a zárókészlet egy meghatározott

időpontban jellemzi az üzlet készlethelyzetét.  Nyitókészlet: Egy elszámolási vagy elemzési időszak

kezdetén meglévő összes készlet.  Zárókészlet: egy elszámolási vagy elemzési időszak végén meglévő összes készlet.

 Az elszámolási vagy elemzési időszak általában

egy hónap, egy negyedév, egy félév, egy év, vagy más elszámolási időszak (pl. egy idény).

A nyitó- és zárókészlet megállapítása  Leltározással  A legpontosabb felmérési lehetőség.  Általában vagyonmegállapító vagy ellenőrzési céllal

készítik, de lehet készletfelmérő is egy-egy árucsoport esetén.

 Számítással  A nyilvántartott adatokból állapítják meg a

készletértéket. A számítást bizonylatok alapján végzik.

 Számítógépes készletnyilvántartással  A legegyszerűbb és leggyorsabb.

Átlagkészlet  Az átlagkészlet egy vizsgált időtartam készletét mutatja meg. Azt jelzi, hogy az adott időszakon belül az állandóan változó készletek nagysága

átlagosan mennyi volt.  Megállapítása:  Egyedi átlaggal  A legpontatlanabb

 Számtani átlaggal már korábban átlagolt

készletadatokból  Pl. negyedéves készletadatokból

 Kronologikus átlaggal  A legtöbb készletadatot veszi figyelembe, ezért ez a legpontosabb.

A készletek elemzése I.  Forgási sebesség napokban  Az Fsn megmutatja, hogy hány napra elegendő az

átlagkészlet.  Fsn=(átlagkészlet*napok) / forgalom¤  Fsn=napok/Fsf

 Forgási sebesség fordulatokban  Az Fsf megmutatja, hogy egy adott időszak alatt

hányszor cserélődik le az átlagkészlet.  Fsf= forgalom¤/átlagkészlet  Fsf=napok/Fsn ¤Forgalom / Nettó árbevétel / Elábé - annak függvényében, hogy miként tartjuk nyilván a készleteket (fogyasztói, nettó eladási vagy nettó beszerzési áron)

A készletek elemzése II.  A készletek, forgalom változásának

számszerűsítése  Viszonyszámokkal – dinamikus viszonyszám

 A forgási sebesség változás meghatározása  Viszonyszámokkal – dinamikus viszonyszám  Vigyázz!!

VdFsn = Fsn0 / Fsn1

 Készletvonzat számítás  Kv = átlagkészlet változás %-a / forgalom változás %- a

Leltározás célja, szerepe A leltározás a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével; a vállalkozás tulajdonát képező eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása. A leltár olyan kimutatás, mely adott időpontra vonatkozóan tételes, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozás eszközeinek mennyiségét és értékét.

Leltározási szabályzat – hosszú táv A kereskedelmi egység sajátosságaira, tevékenységére, szervezeti felépítésére tekintettel a leltárkészítésről belső utasítást, szabályzatot kell készíteni.  leltár tartalmi és formai sajátosságainak

meghatározása  a leltárkészítés menete  a leltározási és egyeztetési munkafolyamat előírásai

 a munkamódszert

Leltározási ütemterv – rövid táv  meg kell határozni az év során elvégzendő feladatokat  ki kell jelölni a leltározások időpontját, vagy folyamatos

leltározásnál annak időintervallumát  meg kell tervezni az egyes leltározások munkaidő-

szükségletét  ki kell jelölni a leltározási körzeteket  meg kell határozni a leltárfelelősöket, a leltározók

beosztását, személyét, a leltárellenőrök személyét és a leltárértékelést végzők nevét  rögzíteni kell a leltárfelvétel módját

Leltározás típusai  Elszámoltató leltár  Vagyonmegállapító leltár

 Ellenőrző leltár  Átadó, átvevő leltár

 Rendkívüli leltár

Leltározás lebonyolítása A leltározás számolással, méréssel történik, melynek ki kell terjedni az eredeti, gyári csomagolású árukra is. A felmért árumennyiséget leltárfelvételi íveken kell rögzíteni. A leltár felvétele történhet:  Egyszeres leltárfelvétel (egy csoport végzi)  Ikerleltár ( két csoport egymástól függetlenül végzi a leltározást, majd összehasonlítják a végeredményt) A leltározás bizonylatai:  Leltárív  Jegyzőkönyv

A leltározás bizonylatai

A leltározási bizonylatok tartalma  megnevezés és sorszám  a leltározás helye  a leltárfelvétel napja  a leltározott tételek megnevezése  a felvett mennyiség  mértékegység  a felvett mennyiség értéke  a leltárkészítők, ellenőrzők és egyeztetők aláírása Az üresen maradt sorokat mindig ki kell húzni a bizonylaton.

A leltáreredmény megállapítása I.  Egyező: a tényleges készletérték

megegyezik a könyv szerinti értékkel  Többlet: ha a tényleges készletérték

magasabb, mint a könyv szerinti érték  Hiány:

ha a tényleges készletérték, kevesebb mint a könyv szerinti érték

A leltáreredmény megállapítása I.  Leltározással megállapított készletérték a vizsgált

időszak végén:  Leltár szerinti zárókészlet – LSzZK

 Az áruforgalmi mérlegsorból számított időszak végi

készletérték:  Könyv szerinti zárókészlet – KSzZK

 Az elszámoltatás eredménye lehet  egyező, ha  többlet, ha  hiány, ha

LSzZK = KSzZK LSzZK > KSzZK LSzZK < KSzZK

A leltáreredmény megállapítása II. Forgalmazási veszteség: Az áruk kezelésével,

tárolásával kapcsolatban bekövetkezett olyan minőségi és mennyiségi változások, amelyek a gondos kereskedői munka ellenére az áruk természetéből erednek.

A leltáreredmény megállapítása III.  Nyers hiány megállapítása  A forgalmazási veszteség megállapítása  selejt nélküli készletcsökkenés %-ában,  a forgalom értékének %-ában

 Térítendő hiány = Nyers hiány – Forgalmazási veszteség

Példa a raktár-elszámoltatásra Nyitókészlet

1 135 EFt

Árubeszerzés

17 709 EFt

Árukiadás a konyhának Árukiadás az értékesítőtérnek

6 320 EFt 11 249 EFt

Selejtezés

44 EFt

Szállítónak visszaküldött áru

76 EFt

Leltár szerinti zárókészlet Normalizált hiány (Forgalmazási veszteség)

1 119 EFt 0,2 %

KSzZK 1 135 + 17 709 – 6 320 – 11 249 – 44 – 76 Nyers hiány 1 155 – 1 119 Normalizált hiány (6 320 + 11 249) × 0,002 Térítendő hiány 36 – 35

= 1 155 EFt = 36 EFt = 35 EFt = 1 EFt

A leltáreredmény megállapítása I.  Leltározással megállapított készletérték a vizsgált

időszak végén:  Leltár szerinti zárókészlet – LSzZK

 Az áruforgalmi mérlegsorból számított időszak végi

készletérték:  Könyv szerinti zárókészlet – KSzZK

 Az elszámoltatás eredménye lehet  egyező, ha  többlet, ha  hiány, ha

LSzZK = KSzZK LSzZK > KSzZK LSzZK < KSzZK

A leltáreredmény megállapítása II. Forgalmazási veszteség: Az áruk kezelésével,

tárolásával kapcsolatban bekövetkezett olyan minőségi és mennyiségi változások, amelyek a gondos kereskedői munka ellenére az áruk természetéből erednek.

A leltáreredmény megállapítása III.  Nyers hiány megállapítása  A forgalmazási veszteség megállapítása  a forgalom értékének %-ában,  selejt nélküli készletcsökkenés %-ában

 Térítendő hiány = Nyers hiány – Forgalmazási veszteség

Példa a raktár-elszámoltatásra Nyitókészlet

1 135 EFt

Árubeszerzés

17 709 EFt

Áruátadás más boltnak Értékesítés

6 320 EFt 11 249 EFt

Selejtezés

44 EFt

Szállítónak visszaküldött áru

76 EFt

Leltár szerinti zárókészlet Forgalmazási veszteség

1 119 EFt 0,2 %

KSzZK 1 135 + 17 709 – 6 320 – 11 249 – 44 – 76 Nyers hiány 1 155 – 1 119 Forgalmazási veszteség 11 249 × 0,002 Térítendő hiány 36 – 22,5

= 1 155 EFt = 36 EFt = 22,5 EFt = 13,5 EFt