Az agrárgazdaságtan főbb témakörei

Az agrárgazdaságtan főbb témakörei • A mg. nemzetgazdasági szerepe, ágazati sajátosságai, ágazati kapcsolatok • A mg. termelési tényezői (föld, munka, műszaki fejlesztés, tőke) • A mg. versenyképességének közg. összefüggései • Piaci viszonyok az agráriumban • Mg. árszínvonal, árviszonyok, árdiszparitás és az agrárolló összefüggései • Az agrárgazdaság termelési struktúrája • Agrárszabályozás, rendtartás • Agrárgazdaság – vidékfejlesztés – multifunkcionalitás • A gazdasági, ökológiai és társadalmi környezet

A mezőgazdaság termelőerői (erőforrásai) és az újratermelés

‐ a munkaerő, a termelékenység ‐ a termőföld és használata,  a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe ‐ a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés ‐ a növekedés módja és kritériumai ‐ jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség

• Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság

A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése ‐ a tulajdonviszonyok és az érdekeltség ‐ a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben ‐ a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása ‐ a mikroszintű integráció ‐ az érdekképviseletek

A mezőgazdasági célkitűzések  megvalósításának eszközrendszere ‐ tervgazdaság, piacgazdaság ‐ az agrárpiaci rendtartás ‐ igazgatási intézményrendszer ‐ társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók  költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány  elve ‐ a támogatások rendszere ‐ az agrárhitelezés

Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana

‐ növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza,  kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények,  szőlő, bor, gyümölcsfélék ‐ állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés,  baromfi, juh, tej‐ és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok

Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: ‐ a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata ‐ az állam tudatos beavatkozása  (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági  termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba ‐ célrendszere, eszközrendszere

• Mit ér a magyar mezőgazdaság? ‐ a GDP‐hez való hozzájárulás összehasonlítás időben:  a hatvanas ‐ nyolcvanas évtized (magyar  jellemők)              a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok

‐ növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök

• Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység,  banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás

Multifunkcionális mezőgazdaság Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet  és környezet megóvása ) Veszélyek :  globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének      elhanyagolása

A vidékfejlesztés mint a  gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása

‐ fiatal gazdák pályakezdése ‐ kedvezőtlen adottságú térségekben bevétel kiegészítés ‐ alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése ‐ „ földért életjáradék „ program ‐ korai nyugdíjazás ‐ rugalmas foglalkoztatás, közmunka ‐ szociális támogatási rendszer kidolgozása

A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) • Foglalkoztatás, népességmegtartás • Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása

• • • • • • •

A mezőgazdasági termelés sajátosságai • A termelés természeti környezetben folyik • A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek • Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy • Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek • Az immobil faktorok nagy száma • Diverzifikációs kényszer (költséges) • Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága

Mezőgazdaság – élelmiszergazdaság – agrobiznisz Mezőgazdaság:  növénytermesztés  állattenyésztés,  mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság:  mezőgazdaság,  élelmiszerfeldolg.  élelmiszerforg.

Agrobiznisz:  mezőgazdaság,  élelmiszeripar,  input-előállítás  élelmiszerkereskedelem  tercier szektor agrárgazdasággal kapcsolódó részei (bank, biztosítás)

A Parlament elfogadta az új magyar alkotmányt, ami az  agrárgazdaságra és a vidékre is tartalmaz determinációkat. 

Mely szerint:  a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az  erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos  növény‐ és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet  közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a  jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és  mindenki kötelessége.  Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését, az  egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés  biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás  megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés  támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával  segíti elő. 

Agrárgazdaságtani ismeretkörök • A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe ‐ a lakosság élelmiszerekkel való ellátása ‐ hozzájárulás a bruttó‐ és nettó termeléshez, a GDP‐hez ‐ a népesség foglalkoztatása ‐ ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU‐s gazdasági       kapcsolatok ‐ kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz  ( ÁKM ) ‐ agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés  társadalmi megítélése

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

GDP-ből foglalkoztatásból

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

beruházásokból

1994

%

A mezőgazdaság részesedése

EU • az Európai Unió (EU‐27) gazdasága 2009‐ben összességében  4,2%‐kal esett vissza • 2010‐ben mindegyik negyedévben növekedés volt  tapasztalható • IV. negyedévben már 2,1%‐kal haladta meg az előző év  azonos időszakának GDP volumenét • A növekedés motorját Németország jelentette, a többi  nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt

Magyarországi jellemzők • Az EU‐csatlakozás után a beáramló import és a külpiaci  gabonakereslet mérséklődése miatt az élelmiszer‐gazdaság 2004‐ 2006‐ban a korábbinál kisebb, ezt követően azonban már ismét  megnövekedett összeggel javította a külkereskedelmi egyensúlyt.  • Az élelmiszer‐kivitel többletét 2007‐2008‐ban főként a  gabonaexport növelte nagy mennyiségével és magas árával. • A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a  gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre  nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá. • Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi  forgalmának bővülése 2009‐ben megtorpant, 2010‐ben viszont  jelentősen emelkedett.

Magyarországi jellemzők  • Magyarország bruttó hazai terméke a 2010‐es év  egészében 1,2%‐kal volt magasabb az előző évinél • A mezőgazdasági termelés elsősorban a kedvezőtlen  időjárás következtében csökkenő terméseredmények  miatt 2010‐ben visszaesett • A mezőgazdasági hozzájárulás a növekvő nemzetgazdasági GDP‐ben 2,5%‐ról 2,9%‐ra nőtt • A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2010‐ben 1,8  milliárd forint volt, folyó áron számítva 10,1%‐kal  magasabb, mint 2009‐ben

Hatás az agrárgazdaságra • Az agrárgazdaságot 2010‐ben még az előző éviekéhez képest is nagyobb csapások sújtották.  • Év elején az észak‐magyarországi árvizek,  • év végén a 280 ezer hektárt meghaladó belvíz  károsított, jelentősen növelve a költségeket.  • Október 4‐én hazánk eddigi legnagyobb ökológiai  katasztrófája, a vörösiszap‐ömlés okozott  tragikus következményeket

Magyarországi jellemzők • A mezőgazdasági termelés volumene 2009 után ismét  csökkent, mintegy 6%‐kal.  • A növényi termékek termelése 11%‐kal esett vissza, ami  mindenekelőtt a búza 15%‐os, a napraforgó 21%‐os, a  zöldségfélék 17%‐os és a gyümölcsök 18%‐os  volumencsökkenésével magyarázható.  • Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kisebb  volumeningadozást és évek óta mérséklődő trendet mutat,  2010‐ben viszont enyhén, 0,9%‐kal volt magasabb, mint az  előző évben.

• A mezőgazdasági termékek termelőiár‐színvonala a 2009. évi  visszaesés után 16,8%‐kal emelkedett.  • A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár‐ színvonala a nemzetközi tendenciákkal összhangban 30%‐ot  meghaladó mértékben nőtt.  • Az élő állatok és állati termékek ára mindössze 1,8%‐kal  emelkedett.  • A mezőgazdaság ráfordításiár szintje 2009‐ben 6%‐kal volt  kevesebb az előző évinél, a 2010. évben 4,4% emelkedés volt. • Leginkább az energia‐ és a takarmányköltség növekedett, míg a  műtrágya ára 11%‐kal mérséklődött.

• Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe hosszabb távon  nemzetközi tendenciák szerint is csökken, hazánkban azonban ez  az indokoltnál gyorsabban zajlott.  • A mezőgazdaság részaránya segítő stratégiai célok és eszközök  hiányában, a több év óta tartó „sodródás” következtében  folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban.  • Mindezek indokolják, hogy a mai Kormány kiemelt területként  kezeli az agrárfoglalkoztatást. • A bruttó hozzáadott érték előállításában 2010. évben a folyó áron  számított kibocsátás értéke a növényi termékek áremelkedése  miatt növekedett gyorsabban

• A nemzetgazdasági beruházásokban továbbra is relatíve  magas a mezőgazdaság részaránya • Az ÚMVP támogatások előrehozásának következtében 2008‐ 2009‐ben a beruházások számottevően nőttek. A források  azonban így gyorsan kimerültek és 2010‐ben már csökkent a  mezőgazdaság aránya, volumene 25,5%‐kal maradt el az előző évitől.

Forrás: 

A beruházások teljesítményértéke (folyó áron)

A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron)

A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2010‐ben  (folyó alapáron)

Gazdálkodási formák

• Magyarországon a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdaságok  különféle gazdálkodási formákban működnek. A legnagyobb  számban előforduló gazdálkodási forma a kft.  • Kft‐ből 2006‐hoz képest 18,7%‐kal többet tartottak nyilván 2010‐ ben. 2009 óta 5,6%‐kal emelkedett a számuk.  • A részvénytársaságok száma az utolsó 5 évet nézve lassan  csökkent, 2006‐ban 331 darab, 2010‐ben 319 volt regisztrálva.  • Az átalakulások miatt a szövetkezetek száma 2006‐hoz képest  30%‐kal kevesebb, 960 szövetkezet szerepelt a nyilvántartásban  2010‐ben.  • A Bt‐k száma gyorsan csökken.  2008‐ban 3735 darabbal szemben 2010‐ben már csak 3201‐et tartottak nyilván, amely 23,3%‐kal kevesebb az 5 évvel ezelőttinél.

• A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban  összesen 420 ezer vállalkozást regisztráltak 2010 végén,  ‐ 3,3%‐kal többet, mint 2009‐ben.  • Közülük az egyéni vállalkozások száma 3,3%‐kal nőtt (ami az  őstermelők adószám‐regisztrációs kötelezettsége miatt 2008‐ban 5,4‐ szeresére emelkedett) 

• az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozóké 5,9%‐kal nőtt • a társas vállalkozásoké 0,7%‐kal növekedett • Az előzetes adatok szerint mintegy 567 ezer egyéni gazdaság  működik a mezőgazdaságban. Bár számuk évről évre csökkent  az elmúlt években, a nem üzemszerű, házkörüli termelést  folytatókkal együtt így is a magyar háztartások jelentős része  érintett a mezőgazdaság ügyében.

A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2010‐ben

• A mezőgazdasági vállalkozások 2010‐ben is  kevesebb munkaerőt használtak fel,  • a 10 főnél többet foglalkoztatók száma 3,6%‐ kal csökkent.  • Az őstermelők túlnyomó többsége:  ‐ jövedelem kiegészítés vagy  ‐ nyugdíja kiegészítése céljából folytat  mezőgazdasági tevékenységet

Zöldség‐gyümölcs 2010. év végén  •27 zöldség‐gyümölcs termelői csoport  •48 TÉSZ  •közel 20 ezer termelő taggal •49 ezer hektáron gazdálkodott  Tagi árbevételük megközelítette a 30 milliárd forintot.  Teljes – nem csak tagi – zöldség‐gyümölcstermelésből származó árbevételük 37 milliárd forint volt.

Földterület használat szerint 2010. május 31.

A földterület művelési ágak szerint Művelési ág

2006

2007

2008

2009

2010

4 510

4 506

4 503

4 502

4 322a

Kert

96

96

96

96

82

Gyümölcsös

103

102

99

99

94

Szőlő

94

86

83

83

83

Gyep

1 014

1 017

1 010

1 004

763

Mezőgazdasági terület

5 817

5 807

5 790

5 783

5 343

Erdő

1 777

1 822

1 884

1 896

1 913

Nádas

61

57

59

61

65

Halastó

34

34

35

36

35

Termőterület

7 689

7 721

7 768

7 775

7 356

Művelés alól kivett terület

1 614

1 582

1 535

1 528

1 947

Földterület összesen

9 303

9 303

9 303

9 303

9 303

Szántó

Élelmiszeripar  • Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat a magyar  feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adja.  • 2010‐ben is folytatódott az élelmiszer‐feldolgozó ipar belföldi értékesítésében tapasztalható visszaesés. • 2010‐ben az Élelmiszer, ital, dohány gyártása  statisztikai ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 2037 milliárd forint volt, az előző évinél 34 milliárd forinttal kevesebb

Élelmiszeripar • Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása  ágazatban alkalmazásban állók átlagos  létszáma 2010‐ben 97,4 ezer fő volt, 1%‐kal  több mint 2009‐ben. • A külföldi tőke aránya 2010‐ben 49%, 1%‐kal  nagyobb, mint 2009‐ben • az összes beruházási teljesítmény folyó áron  89,9 milliárd forint volt 2010‐ben

• ÉLELMISZER  KERESLET  várhatóan megduplázódik 2025‐re  • A világ népessége 8 milliárd fő körül alakul  • Növekedés a fejlődő országok városaira  koncentrálódik • 33 megaváros (8+millió) • 500 nagyváros (1+millió) • GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít

KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL  MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK • A fajlagos hozamok növekedése • Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve  onnan kivont területek • Az intenzív művelési módok (öntözés,  többszörös művelés) bővülésének mértéke • A mezőgazdasági termelőkapacitások  környezeti károsodása

AZ AGRÁRPIACI  HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK • GDP tényleges növekedése • a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a  népesség • hogyan fejlődik a világ agrárkereskedelmének  logisztikai kapacitása • mi történik Kínában? • mi történik Oroszország/Ukrajna  mezőgazdaságában? • milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés  globalizációja?

A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI • Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek  megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással • Növekvő mezőgazdasági termelékenység a  felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel • Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció • A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése,  hatékony és környezetbarát termelés alapján • A világ gazdag fogyasztói részéről jelentkező összetett kereslet minőségi kielégítése

Élelmiszerfogyasztás • A háztartások 2010‐ben 3819 milliárd forint  értékben vásároltak élelmiszereket és élvezeti  cikkeket, ami fogyasztási kiadásaik közel 27,5%‐át  jelentette. • A fogyasztói kosárban mintegy 19%‐ot képviselő élelmiszerek éves átlagos fogyasztóiár‐indexe a  2006‐ot megelőző három évben átlag alatt nőtt.  2006‐tól ez a tendencia megfordult, és az  élelmiszerek drágulása meghaladta az átlagos  áremelkedés nagyságát. 

Egy főre jutó fogyasztás  Megnevezés Húsfélék összesen ebből: sertéshús marha- és borjúhús belsőség baromfihús Hal Tej Tojás Liszt Rizs Cukor Burgonya Zöldség-főzelékféléka) Gyümölcs összesena) Égetett szeszesitalok,b) liter Bor, liter Sör, liter Dohány Kávé

2006

2007

2008 kilogramm/fő Élelmiszerfogyasztás 65,9 63,2 61,5 27,9 27,6 25,8 3,4 3,3 2,8 2,8 2,5 2,8 30,8 28,7 28,7 3,7 3,8 3,8 163,1 163,5 158,2 15,6 15,4 14,9 86,0 82,4 82,9 6,0 5,9 6,0 32,3 31,2 31,9 61,8 59,7 65,5 119,9 117,6 120,2 90,7 76,5 88,7

2009 61,7 27,0 2,6 2,7 27,8 3,7 155,9 14,4 82,5 5,9 29,8 60,8 116,9 92,4

7,3

6,9

7,1

6,9

33,4 74,2 1,5 2,8

28,5 77,8 1,5 2,7

24,1 72,9 1,6 2,6

23,6 72,6 1,6 2,5

Mit nevezünk agrárexportnak?

Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek  exportja

Főbb megállapítások • Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas  arányban vesz részt a nemzetközi  árucsereforgalomban.  • Ezt jellemzi, hogy a 2001. évi GDP‐nek a 123%‐át  tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az  export és az import együttes értéke. Ennél magasabb  százalékokat csak a kis nyugat‐európai országokban  (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk. 

2010 Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport  külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009‐ ben megtorpant, 2010‐ben viszont jelentősen  emelkedett.  A külkereskedelmi többlet növekedéséhez  elsősorban a gabonafélék, a húsok, a  nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb  súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá.

Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat előállító kapacitások - Gyorsabban nő az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bővül - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően növekedik az egyensúly felborulása nélkül

Az agrárexportot befolyásoló tényezők 1. Exportárualap 2. Exporttámogatás (EU!) 3. Exportfinanszírozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmezőség 7. Exportengedélyezési rendszer 8. Kollektív marketing 9. Külkereskedelmi szervezet

Az agrárexportot befolyásoló tényezők

10. Vevők gazdasági helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változások 12. Főbb piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi kereskedelmi egyezmények

Vesztésre áll az EU mezőgazdasága…. • • • • • • • •

Az agrárkivitel szubvencionálását 2013‐ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral  támogatja az exportot.  Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év  átlagában meghaladta a 80%‐ot  A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál  (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám‐ és belső támogatás‐leépítésre  kényszerül.  Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48%‐kal csökkenhet A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31‐80%‐kal kell csökkenteniük Az EU‐ban kifizetett támogatások fele még most is „sárga dobozos”, azaz a leginkább  piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede  „zöld dobozos”, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra‐ fejlesztés, környezetvédelem)

GATT -WTO I. • Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) • 1947-ben 23 ország hozta létre • M.o. 1973 óta tagja • Körtárgyalások, időszakosan működött

GATT -WTO II. • Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) • 1995-ben jött létre • Állandó szervezet • Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) • Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltető tanács

Az URUGUAY‐i forduló eredményei (  1994 április ) • Támogatások csökkentése (6 év): ‐ exporttámogatás: 36%‐kal ‐ volumenek: 21 %‐kal ‐ belső (termelői) támogatások: 20%‐kal • Vámcsökkentés: 36%‐kal (fejlődő 24%) • Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, később  5%

Megengedett támogatások: „Green box” • a kereskedelmet és termelést nem vagy csak  minimálisan befolyásolják • termelési szinttől teljesen függetlenek • finanszírozásuk közpénzekből • fogyasztók számára nem lehet többletkiadás

Megengedett támogatások: „Green box” • Kutatás, képzés, szaktanácsadás,  termékellenőrzés • Marketing és reklámszolgáltatások • Belföldi élelmiszersegély • Állami (biztonsági) készletezés • Környezetvédelmi programok • Regionális fejlesztési programok

„Még” megengedett támogatások: „Blue box” • Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak • Rögzített állatlétszámra vonatkoznak • Nem függenek a termelési szinttől, de  mégsem kellett (még) csökkenteni

„Még” megengedett támogatások: „Blue box” • EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos  magvak, fehérjetakarmányok) • EU állatprémiumok (szoptatós tehén,  hízóbika) • EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések • USA különbözetfizetési járadék (1996‐ban  megszűnt)

Dohai Forduló (2002 jan‐) • • • • •

Piacra jutás további csökkentése Belső agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay‐i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz)  szűkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong

WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Fejlett (1995-2000)

Doha-i Forduló (Hong Kong)

Fejlődő (1995-2004)

Fejlett (2005-2010)

Fejlődő (2005-2014)

I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Vámok (átlag), %

36

24

20-90

15-40

Vámcsökkentés (min.), %

15

10

?

?

Vámleépítési periódus (év)

6

10

6

10

Speciális termékvám (%)

-

-

-

10

Vámkvóta a fogyasztás %-ában

5

-

?

?

Igen

Nem

?

Igen

31-80

31-80

SSG (Speciális védzár) II. Belső támogatás csökkentése (%) AMS-szint csökkenés %

20

13

37-83

37-83

Kék Doboz (%)

Limit nélkül

-

2,5-5

-

De minimis (%)

5

10

1-2,5

0,66-1,65

Limit nélkül

Limit nélkül

Szigorítás?

-

III. Exporttámogatás (%)

36

21

Leépül (2013)

-

Támogatott mennyiség %-os csökkentése

21

14

Leépül(2013)

-

Zöld doboz

Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007

Mi várható Agrárvámok csökkentése → piacvédelmi szint csökkenése; csökkenő, 2013-tól megszűnő exporttámogatások → erősödő verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak → energianövények → kereslet föld és víz iránt.

A mezőgazdaság erőforrásai • Termőföld

 Természeti erőforrások

 Munkaerő • Munkaerő  Tőkeforrások • Tőkeforrások • Műszaki feltételek  Vállalkozói készség

A termőföld fogalma  termőföld: az a földrészlet, amelyet a település 

külterületén az ingatlan‐nyilvántartásban szántó,  szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas,  erdő, fásított terület művelési ágban vagy  halastóként tartanak nyilván;

A termőföld mint erőforrás • Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. • Természetes  termőképesség  (éghajlati,  domborzati  viszonyok,  talaj)  és  az  emberi  tevékenység szerepe. • Közvetlen  termelőeszköz  jelleg,  közvetett  termelőeszköz jelleg. • Hozamok ‐ jövedelem ‐ földár összefüggés. 

Alapvető termelési eszköz /duális funkció/

● Munkatárgy szerep ● Munkaeszköz szerep

A termőföld sajátos tulajdonságai • Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közg. termékenység Mesterséges termékenység

• Helyhez kötött (immobil faktor) • Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan „A gazdálkodás tárgyának monopóliuma”

• Örökkévaló, elpusztíthatatlan Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs • Nem munkatermék • Befolyásolja a mg. termék egyéni értékét

Magyarország birtokviszonyai

A művelési ágak területének változása  Magyarországon Művelési ág

1970 ezer ha Szántó 5046 Kert 146 Gyümölcsös 172 Szőlő 229 Gyep 1281 Mezőgazdasági terület 6875 Erdő 1470 Nádas és halastó 56 Termőterület 8400 Művelés alól kivont terület 903

1980 ezer ha 4734 291 138 167 1294 6179 1610 63 8327 976

1989 ezer ha 4712 339 94 140 1197 6483 1688 67 8237 1066

1991 ezer ha 4714 341 94 136 1173 6459 1701 66 8225 1078

1994 ezer ha 4716 107 92 131 1148 6179 1766 68 8028 1275

1999 ezer ha 4708 108 96 127 1147 6186 1775 74 8035 1268

1999 % 50,6 1,2 1,0 1,4 12,3 66,5 19,1 0,8 86,4 13,6

Összesen

9303

9303

9303

9303

9303

100

Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.

9303

• Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár  (83,5%) termőterület volt 2008‐ban. A termőterület aránya  hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan  csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra  terjeszkedése következtében.  • A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884  ezer ektár erdőterület volt. Az ország területéből a  mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2%‐ot foglalt el. Előbbi  arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. • A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%‐os aránya még  kiemelkedőbb az európai országok közül.

• A szántóterület 2008‐ban 4503 ezer hektárt,  az ország területéből 48%‐ot (a  mezőgazdasági területből pedig 78%‐ot)  foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%‐ot)  hasznosított a mezőgazdaság.

Az aranykorona‐rendszer I. • 1876-1888 között került megvalósításra „1 kataszteri hold búza jövedelmének tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve” • Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: – A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közművekhez viszonyítva – A föld megközelíthetősége az útminőség alapján – A földművelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetőségei alapján – A távközlés fejlettsége és a környezet infrastrukturális ellátottsága

Az aranykorona‐rendszer II. • A skála a 3‐5 aranykoronás gyenge minőségtől a  40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt→ gyenge 15-25 AK → közepes, jó 25-35 AK →jó, nagyon jó 35 AK fölött → extra • Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK

Az országrészek jellemzői: minőség (AK) megközelíthetőség

gazdasági ársáv környezet (eFt/ha)

NyugatDunántúl

15-25

jó, EU közelség

jó

400-600

Dél-Dunántúl

15-30

közepes

közepes

300-400

Bp környéke

15-25

jó

jó

500-2000

Alföld

15-40

közepes

közepes

300-500

É-Magyarország

5-15'

közepes

gyenge

200-300

A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai • • • • •

Helyhez kötöttség – mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (2002: 58.000 Ft nettó) A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő‐piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki  térségekben • Falu‐város kulturális és életszínvonalbeli különbségei • A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok • Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka‐igényes  ágazatokban

Mezőgazdasági munkaerő‐ felhasználás (éves munkaerőegység)

Megnevezés

2006

2007

2008

2009

2010+

390 903

348 046

314 915

318 306

310 979

113 500

111 245

106 934

106 399

103 436

504 403

459 291

421 848

424 705

414 415

Nem fizetett Fizetett Összesen +előzetes adat  Forrás: KSH

Élőmunka - holtmunka • Élőmunka – A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka

• Holtmunka – Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés – A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát – Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak

Foglalkoztatás számokban A mezőgazdaságban dolgozók részaránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből

60 50 40 % 30

1983 = 1028 ezer

2004 = 200 ezer

20 10

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

1970

1968

1966

1964

1962

1960

1958

1956

1954

1952

1950

0

A munkaerő megítélésének  szempontjai  Életkor – 61% középkorú és idősödő  Szakképzettség  – javuló tendencia,  de  még  mindig  lemaradás  más  ágazatokhoz  képest,  vállalkozói  ismeretek hiánya

Keresetek, jövedelemviszonyok  kb. 20‐30% lemaradás  aktív koruak alacsonyabb életszínvonala  nincs jövedelemtartalékolás  alacsony  bértől  függő juttatások  (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED)  munkabéren  kívüli  juttatások  csökkennek,  eltűnnek

JÖVEDELMEZŐSÉG – GAZDASÁGOSSÁG

Hatékonyság  ‐ Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és  ered‐ mény viszonyát vizsgálja  különbözőség : ‐ egyetlen célt ( jövedelmet )   értékeli, ‐önmagában is értelmezhető, ‐pozitív tartományban kap  értelmet, ‐a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes  irányú változása  is lehetséges !                       

A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági  mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: • a társadalmilag szükséges eleven és holt munka‐ ráfordítás színvonalától; • a termék nemzeti értéke miként viszonyul a  nemzetközi értékhez; • a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a  sokféle termék viszonylatában hol az adott  termék  helye?       

Vállalkozói szerkezet,  földhasználat

Agrárpolitika •

•

Agrárpolitika: a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira direkt vagy indirekt módon ható tudatos állami beavatkozások összessége Az agrárpolitika általános céljai – – – – –

Élelmiszer- és nyersanyagellátás biztosítása Az ágazatban dolgozók életszínvonalának, jövedelmének növelése A vidéki területek kultúrállapotban tartása A természeti elemek megőrzése, védelme A vidéki lakosság helybentartása

Az agrárpiaci beavatkozások indokai

• • • • • •

Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input‐ ill. output termékek monopol‐ vagy  oligopol piacstruktúrában • Alapvető élelmiszerek keresletének  árrugalmatlansága

• Termelők árukínálata rugalmatlan az árak  változására   ( termelési ciklusok ) • Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális  alkalmazkodóképessége • Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági  nyersanyagtermelés

Agrárpolitika feladatai, eszközei •

Az agrárpolitika feladatai – – –

•

Az agrárpolitika eszközei – – –

•

A tulajdon- és érdekviszonyok szabályozása Az optimális termelési szerkezet és technológiai rendszer kialakítása A földpiac (így a birtokpolitika) szabályozása Struktúrapolitika Piacpolitika Árpolitika

Az agrárpolitika és a vidékpolitika szoros kapcsolatban állnak, átfedik egymást

Struktúrapolitika • Cél: a gazdaságok társadalmilag és gazdaságilag optimális méretének kialakítása, az ehhez kapcsolódó nehézségek enyhítése • Főbb tevékenységi területek: – Üzemi szerkezet optimalizálása, a racionális termelési méret kialakítása a hatékonyság javítása érdekében – A szociális és környezeti hatások makroszintű kompenzálása – Regionális problémák kezelése (vidékfejlesztés)

• Az üzemi struktúrába való beavatkozás eszközei – Örökösödési törvény – Konszolidációs programok – Egyesítési politika

Piacpolitika • Cél: az agráriumra jellemző bonyolult kapcsolatok befolyásolása a termelők védelme érdekében • Beavatkozási lehetőségek: – Jól működő piaci intézmények létrehozása (pl. nagybani piac, tőzsde) – Egyes piaci szereplők kiválasztása és preferálása (pl. családi gazdaságok)

• Biztosítja az ágazatba való szabad be-és kilépést • Segíti az új belépőket (pl. fiatal agrárvállalkozók) • Támogatja a kisebb termelők közös értékesítését (pl. TÉSZ, vertikális koordináció)

Árpolitika • Probléma: a termékpályán keletkező jövedelemtömegből a termelő részesedik a legkisebb mértékben • Cél: Elsősorban a termelő által elért, valamint a vertikális termékpálya egyes pontjain kialakuló árra összpontosít • Az elérendő célok különbözőek lehetnek, pl.: – – – –

Árstabilizálás Termelők jövedelmének növelése Kereskedelmi árak csökkentése, Jövedelemdiszparitás megszüntetése

• Az árpolitika sokféle eszköz, ill. azok kombinációit alkalmazza • Beavatkozási lehetőség a folyamat két végpontján

Árszabályozás állami és az önigazgatási szervek tudatos piaci beavatkozása az  egyes árak alakulásán vagy az ártényezőkön keresztül Az árszabályozás fokozatai: • Intervenció: piaci beavatkozás, egy‐egy termékre, termékkörre  vonatkozó, rendszerint nem tartós és a piaci önszabályozást  nem érintő állami, vagy önkormányzati intézkedés • Rendszeres piac‐ vagy árszabályozás: a piaci szereplők  meghatározott piaci magatartását kikényszerítő hatósági  beavatkozás • Piaci rend, piackormányzás: valamely termék, vagy  termékcsoport zárt árszabályozása, az árváltozások  megakadályozását szolgáló rendelet. • A gazdasági irányítási beavatkozás politikai célokat szolgál,  politikai érdek alá rendeli az egész árpolitikát.       (érdekegyeztetésével alakul ki.)

Agrárpolitika •

Az agrárpolitika további részterületei – – – – – – – –

•

Birtok- (föld-) politika Szövetkezetpolitika Beruházáspolitika Hitelpolitika Jövedelempolitika Humánpolitika Termeléspolitika Értékesítési politika

Az agrárpolitika módszerei – – –

Beavatkozás célrendszerének meghatározása Célok megvalósításának vizsgálata Makro- és mikrogazdasági kutatások, elemzések

Agrárpolitika – a „4F” értelmezés Föld, Földműves, Falu, Foglalkoztatottság • 1. F – FÖLD földhasználat birtokviszonyok a bérleti és a gazdálkodási rendszerek régi magyaróvári iskola: Telektan, Felszerelés- és Jószágberendezés-tan – földbirtok-politika (az agrárpolitika lényege) – Aranykorona-rendszer… (idejétmúlt!) – – – –

Agrárpolitika – a „4F” értelmezés • 2. F – FÖLDMŰVES központban: a földművelő vidéki jövedelemviszonyok életminőségi kérdések kapcsolat a, közgazdaságtannal (pénz- és hitelpolitika, vámpolitika, jelzálog, költségvetési transzferek) – + az agrárgazdaságtannal, szociológiával, marketinggel – az érdekvédelem elméleti forrása – – – –

Agrárpolitika – a „4F” értelmezés • 3. F – FALU – tanyavilág – a tágabban vett agrártársadalom – kapcsolat a vidékszociológiával és a gazdaságföldrajzzal – demográfiai folyamatok, migráció – településszerkezet, népességviszonyok – vidéki térségek kiürülése

Agrárpolitika – a „4F” értelmezés • 4. F – FOGLALKOZTATOTTSÁG komplex kérdéskör multifunkcionális mezőgazdaság Népességmegtartási törekvések intenzív versus extenzív rendszerek axióma: a mezőgazdaság munkaerőkibocsátó ágazat – probléma: szezonalitás, ciklikusság – – – – –

Ágazatok értékelése

Gabonafélék

Gabonafélék • Világ összes gabonatermelése meghaladta a  2,22 milliárd tonnát 2009‐ben • Kukorica: 36% • Búza: 31% • Rizs: 22% • Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna  gabona került

A búzatermelés világgazdasági jelentősége •A világ egyik legértékesebb gabonaféléje •Vetésterülete: ’90- es évek: 230-240 millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) •Szántó, kert, gyümölcsös , szőlő terület 15-17 %-án

•Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )

A világ búza vetésterületének alakulása Év

1960/61 1970/71 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91 1995/96 1997/98 2000/2001 2001/2002 2003/2004

Világtermelés

Átlagos termelési

(millió ha)

(millió tonna)

mennyiség (t/ha)

202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 217,6

241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 624,0

1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2,69 2,86

Vetésterület

A világ búzatermelésének megoszlása 2004‐ben 7%

Oroszország

9%

Egyéb

USA

40%

12% India

Kína Egyéb EU-15 India USA Oroszország

17% EU‐15

15%

Világtermelés: 624 millió tonna     Termőterület: 218 millió ha Forrás: FAO 2004

Kína

Termelés 624

640

M e n n y is é g ( m illió t )

620 600

586,5

612,8

591

584,4

582,2

580

572,5

568,1

564,2

2001

2002

2003

560 540 520 1996

1997

1998

1999

2000

2004

Évek

Fogyasztás (2003): 591 millió t

A búza termésmennyisége millió tonna Év

világ

magyar

1990

592

6,18

1992

565

3,45

1994

527

4,87

1996

584

3,91

1998

591

4,89

2000

584

3,69

2002

572

3,89

2003

557

2,91

2004

624

6,02

2007

…

3,99

Búza Legnagyobb búzatermelők: az EU valamint a volt Szovjetunió utódállamai (SZU: 115  millió tonna) USA és Kanada együtt: 82,5 millió tonna India: 80 millió tonna • A világ búzatermelése meghaladta a 683 millió tonnát (2008/09) • Világ búzaexport mennyisége : ~ 130 millió tonna • Búza import: É‐Afrika, Távol‐Kelet • Búza exportőrök: USA, Kanada, Oroszo.,Ausztrália,  EU

A világ és az EU búzamérlege (millió tonna)

Kukorica • • • • •

Legfontosabb takarmánynövény 2009‐ben 798,1 millió t világtermés 2010 : 808,8 millió t Legnagyobb kukorica termelő az USA, évi 307,1 millió t Argentína és Brazília összesen 66 millió t

• A világ takarmány célú felhasználása 482 millió t

Kukorica • USA 119 millió t szemes kukoricát használ fel bioetanolnak,  (47 milliárd liter) • A világpiaci árat is az USA befolyásolja • Legnagyobb importőrök: Mexikó, Japán

Búzatermelés Európában

• Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium                 6,5 – 8,0 t

• Közelítő – második vonal Németország, Franciaország, Dánia                      5,5  ‐ 7,0 t

• A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország,                        4,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária

• A fentiektől elmarad                              Lengyelország, Románia, Olaszország,                 3,0 – 4,0 t Horvátország, Szerbia

Extenzív termelők: USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 – 2,5  t/ha

Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

egyéb kukorica

2006

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

búza

• Forrás: FAO –Jámbor Attila

Búza termőterülete ezer hektár ( 2007‐ben 1.110.000 ha ) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1986'90

1994

2002

2004

2006

Búza termésátlaga kg/ hektár (  2007‐ben 3590 kg/ha ) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 19861990

1992

1994

19962000

2002

2004

2006

Gabonák termésmennyisége

10 9

8,67

millió tonna

8

9,01

7,81

8,4

7 6 5 4,87 4 3

5,93

5,84 3,66

5,03 3,9

4,56

5,15 4,4

4

2,9

2 1 0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Kukorica Búza

Területenkénti szóródás t/ha (megyénként) 2007‐ben Több év átlagában magas alacsony magas             alacsony Baranya               Nógrád Fejér Nógrád 4,3 2,8 5,1 3,25 Zala Pest Baranya Zala 4,2 2,9 5,1 3,6 Vas Heves Csongrád Szabolcs 4,2 3,0 4,6 3,7 Tolna               J‐N‐Szolnok Békés Vas 4,1                             3,1 4,4 3,8

Kalászos gabonák megoszlása (betakarított  terület szerint 1000 ha) 2007 129 59

búza rozs

324 39

1110

árpa zab triticale

Búzamérleg (ezer tonna)

Őrlés: 1700

Vetőmag: 300

Takarmány: 800

Forrás összesen: 4865 Ipari felhasználás: 80

Átmenő készlet: 200

Export: 1785

„Gabonamérleg”

millió tonna

18 16 14 12 10 8 6

?

4 2 0 2000

2001

belföldi felhasználás

2002

2003

export

Forrás: KSH Belföldi felhasználás: ipari feldolgozás + takarmány-felhasználás + vetőmag-felhasználás

2004*

termelés

A világ búzakereskedelme az ezredfordulón  ( milló tonna ) • Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU‐15)    15.5  Kazahsztán 4,5 Világ összesen:

104,3

A világ búzakereskedelme az ezredfordulón  ( milló tonna ) • Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU‐15)    15.5  Kazahsztán 4,5 Világ összesen:

104,3

• Búza és búzaliszt import Nyugat‐Európa EU Kelet‐Európa SZU utódállamok Dél‐ és közép Amerika Közel‐Kelet 15,2 Távol‐Kelet 15,6 Japán Kína 10,0 Észak‐Afrika Világ összesen:

3,4 3,6 1,6 4,8 15,8

5,9 16,0 104,3

A magyar búzakivitel legfontosabb irányai

Komáromon és Hidasnémetin keresztül

171 ezer t 80 ezer t 603 ezer t Záhonyon keresztül

24,2 ezer t

Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna

Sopronon keresztül

48,5 ezer t Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül

572,5 ezer t Gyékényesen és Murakeresztúron át

500 ezer t

A magyar búzatermesztés biztonságát  befolyásoló tényezők • • • • • •

Fajtaváltás Növényvédelem  Tápanyag visszapótlás Műszaki technikai feltételek  Integráció → termelési rendszerek Szakmai ismeretek   

Búza A költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 160 140 ezer Ft/ha

120 100 80 60 40 20 0 2001

2002

2003

2004

2005

Termelés értéke

Egyszerűsített kifizetés

Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés

Költség

2006

Forrás: Az AKI Költség- és Jövedelemelemzési Osztályának tesztüzemi adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások és Ágazati Ökonómia Osztályain végzett számítások. (2005, 2006: 1 €=252 Ft)

Olajnövények

Olajnövénytermesztés a világban A világ legnagyobb mennyiségben termelt olajos  növényeiből 437 millió tonnát takarítottak be  2009/2010‐ben • Ebből szója 59,3%‐ot,  • Repce 13,7%‐ot • Napraforgó pedig 7,2%‐ot képviselt • Többi: földimogyoró, gyapotmag, pálmamag,  kókuszbél, szezámmag, lenmag, ricinusmag

Növényi olajok Világtermelés 168,8 millió tonna 1. Pálmaolaj 27,7 % 2. Szójaolaj 22,4 % 3. Repceolaj 13,8 % 4. Napraforgóolaj 7 %

Főbb növényi termékek felhasználásénak  középtávon várható alakulása

SZÓJA • 259 millió tonna (2009) • USA 91,4 millió tonna • Brazília 69 millió tonna • Argentína 54 millió tonna Ők képviselik a globális kereskedelem 83 %‐át • EU 13 millió tonnát importál (szójabab) • USA: 40 millió tonna export (szójabab) • (amerikai kontinens a bio‐dízelipar is egyre  több szójaolajra tart igényt) • EU tak. keverékek: 90%‐ban GMO‐s

REPCE Globális termőterülete meghaladja a 32 millió ha‐t • Kínában 7,1 millió ha, Indiában 6,1 millió ha, • EU‐ban 6,8 millió ha Globális termelés 60 millió tonna, vezető exportőr: Kanada • Világ repceigénye folyamatosan növekszik • EU: nettó importőr, repceolaj felhasználása meghaladta a  10 millió tonnát • Mo.: 290 ezer ha • Mo‐on biodízel gyártás repcéből 2007 óta

Napraforgó • • • • • • • •

Világtermelés kb. 34,3 millió tonna (2010) EU 6,3 millió tonna Világ vezető napraforgóolaj exportőre Ukrajna Második Argentína Legnagyobb napraforgóolaj importőr az EU (0,9 millió t) Mo‐on 536 ezer ha napraforgó volt 2009‐ben 1,259 millió tonna terméssel (ezzel az EU 2. országa vagyunk napraforgó termelésben, Fro  mögött, Bulgária előtt) • 683 ezer tonna napraforgót exportáltunk (NL, D, I, A)

Gabonafélék, olaj‐, fehérje és rost  növények piacszabályozása (GOFR)

Jelentősége • Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha‐on • EMGA‐ból 40 %‐al részesedik 17,5 Md € • Hazánkban 2‐ 2,5 M ha‐on

2002-ben

Magyarország EU-15

Búza Ezer t t/ha

Kukorica Ezer t t/ha

3859

3,51

6087

5,07

93926

6,73

37881

8,79

Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási  intézkedések  1. Közvetlen termelői támogatások (termőföld,  állat létszám alapján) 2. Intervenció 3. Belpiaci intézkedések 4. Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4.  típusú intézkedésekből épül fel.

Állattenyésztés

Rendszerváltás után • Állattenyésztési ágazatok a mezőgazdasági  visszaesés legnagyobb vesztesei  • Sertés, szarvasmarha és juhtenyésztés:  legnagyobb visszaesés • Baromfitenyésztésben kis mértékű 5%‐os  visszaesés volt tapasztalható 2002‐re • Mára a baromfitenyésztés a legjelentősebb

Baromfi ágazat • Állattenyésztés termékeinek Bruttó termeléséből  való részesedése  1990‐ben 24% 2002‐ben 32% 2004‐ben 39% Állatok állományának alakulása (millió egyed) 2002 2005 2008 Tyúkfélék 32,2 31,9 31,2 Liba 2,01 1,37 2,1 Kacsa 3,4 3,4 2,9 Pulyka 3,2 4,4 3,5

Sertéságazat • 1999‐ig az állattenyésztés meghatározó ágazata • Folyamatosan csökkenő tendencia a kiszámíthatatlan  piaci hatások miatt • 2002‐ben 5,1 millió egyed,  • 2008‐ban már csak 3,4 millió egyed • 2009‐ben 3,1 millió egyed • Kedvezőtlen kilátások a kocaállomány és vágósertés  termelésében egyaránt • Pozitívum a magas minőség (1993‐ban EU minősítési  rendszert vezettek be)

Szarvasmarha ágazat Vágómarha termelés – fontos, exportorientált tevékenység volt • Rendszerváltás utáni piaci és gazdasági változások  kedvezőtlenül hatottak rá • Hatékonysági és jövedelmezőségi problémák miatt hanyatlás  következett be • 2002‐re 51%‐kal csökkent az állomány • EU csatlakozás után kedvező hatással volt a húságazatot  érintő támogatási rendszer Tehénállomány is folyamatosan csökkent • 1990‐ben még 630 ezer egyed • 2002‐ben már csak 362 ezer egyed • 2009‐re 312 ezer egyedre csökkent Tejtermelés: 2,8 milliárd literről 2002‐re 2,1 milliárd literre  csökkent, mely 2009‐re 1.7 milliárd literig esett vissza

Juhtenyésztés • Napjainkban sincsenek kihasználva a  juhászatban rejlő lehetőségek • Magyar juhállomány létszám  és minősége  elmarad a kívánatostól • Állományunk 1982 óta, kisebb ingadozással,  de csökkenést mutat,  • Anyajuh állomány 1990‐ben 1313 ezer egyed,  2004‐ben 1088 ezer egyed, 2009‐ben már  nem érte el az 1 millió egyedet

Állatállomány változása  (decemberi állomány) ezer egyed

A tejágazat ökonómiai jellemzése

A faji sajátosságok…       

Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés – éven belüli ciklus. Napi termelés Speciális termék – sajátos kitermelés és nehéz  kezelhetőség

…és a belőlük fakadó ökonómiai  sajátosságok        

Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai  változásokat – hosszú táv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg  képződik – levezetés problémája.

Tejpiaci jellemzők • Kiszámíthatatlan az árak alakulása, mert ez a  legrugalmatlanabb piac az  élelmiszergazdaságban • Egy tehénre jutó tejhozam következtében  kevesebb tehénre van szükség • Termelés alacsony jövedelmezőség miatt sok  termelő feladni kényszerül az állattartást • A tej termelői ára reálértékben csökken, és  továbbra is kiszámíthatatlan

A világ tejtermelése

Világ tejtermelése • 2008: 680 millió tonna • 2018‐ra (FAO, OECD becslés): 810 millió tonna (EU, India, USA, Kína részesedése: 60%) • Nettó exportőrök: Ausztrália, Új‐Zéland, EU,  USA, Argentína • Nettó importőrök: Afrika, Ázsia

A világ tejtermelésével kapcsolatos  megállapítások • Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül  meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. • Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép • Növekvő tejtermelés

Az EU és az USA tejtermelése

forrás: AKI

A tejágazat világpiaci kilátásai 2007‐2013  között • • • •

A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bővülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az időszak elején nőnek, majd  csökkennek. • Mérsékelt növekedés a termelésben

Tejpiac • Tejkvóták kihasználtsága tovább romlik • A piaci egyensúly visszaállításához különböző intézkedéseket vezettek be (exporttámogatás,  intervenciók) • Tej felvásárlási árak továbbra is alacsony szinten  mozognak, ezért a termelés nem éri el a kvóta  szintjét • Tejtermékek, sajt, tejpor, vaj fogyasztása növekszik • Sajttermék választék egyre bővül

A tejtermékek világpiaci árának alakulása

Világkereskedelem • 4 legnagyobb exportőr (Új‐Zéland, Ausztrália, EU,  USA) • Ők a nemzetközi kereskedelem 70 %‐át bonyolítják le • Globális sajttermelés 2/3‐át az USA és EU adja • EU‐ban: Németország, Franciaország, Hollandia és  Olaszország képviselik a sajtgyártás jelentős részét • Ők a világpiacra 1.8 millió tonna sajtot juttatnak,  mely a világkereskedelem mintegy 9%‐a

SAJT • • • • •

Globális termelés 2/3‐a: EU, USA Globális átlagos fogyasztás 3 kg/fő/év USA‐ban ez 15 kg EU‐27‐ben 16 kg (Mo. 8 kg) Legkiemelkedőbb Svájc, 22 kg/fő/év

• Az EU a sajt‐világkereskedelem 35%‐át  adja • Japán képviseli a globális sajt‐import  15%‐át • Legnagyobb felvásárlók az ázsiai  országok

VAJ • India évi 4,3 millió tonna vajat  termel, ezzel világelső • EU a 2. helyen áll, évi 2 millió tonna termeléssel • Világ átlagfogyasztás 1,5 kg/év • EU‐ban ez 4 kg, Új‐Zélandon  pedig 7 kg, Kína: 0,1 kg • Világ legnagyobb exportőre Új‐ Zéland, 50%‐os világpiaci  részesedéssel

Az EU tejágazata

Emlékeztető: A CAP szabályozás Kvótarendszer 2015‐ig (2008‐ban kvótanövelés!) Ártámogatás             Jövedelemtámogatás Intervenciós ár       20% Jövedelemtámogatás 2004‐2007 között a történelmi  kvótajogosultság alapján (kg) Jövedelemtámogatás 2007    decoupled cross‐compliance gazdákodóhoz/területhez kötött fenntartható fejlődés környezet       termékminőség      állatjólét

Az EU‐15 tejágazatának főbb jellemzői • 18 %‐át adja a mezőgazdaság bruttó termelési  értékének. • Mintegy 20 millió tejelő tehén. • ~120 milliárd literes tejkvóta (ennek +15%‐val  rendelkeznek az új tagállamok). • 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. • 300 kg átlagos fejenkénti éves tej‐ és tejtermék  fogyasztás. • Egységes piaci szabályozás. • Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült  Királyság.

Az EU‐25 tejtermelése • A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt • 25%‐át Németország, 20%‐át Franciaország adja. • Lengyelország egymaga adja a 2004‐ben csatlakozott  10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4.  helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) • Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a  15. helyen áll a 25 tagállam között.

A kvótarendszer

Az EU‐25 tejtermelése a csatlakozáskor  (2004!) • A kibővített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. • Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. • Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetőleg kétharmadát teszi ki.

A  termelés szerkezete • Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. • A farmok átlagos tehénlétszáma 29. • EU-10-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed.

A termelés szerkezete • EU-15 megközelítőleg 20 millió egyedes tejelőtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-10, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (730 ezer) számát.

• Az 1‐2 darab marhás telepeken az  állatállomány mindössze 3%‐át tartják, mivel  azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a  gazdaságok számát tekintve ezek 32%‐ot  tesznek ki. Az állatállomány közel 25%‐át 50‐ 99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel  20%‐ot képviselnek az üzemek közt

• Belső kereslet várhatóan nő a sajt és egyéb  magasabb hozzáadott értékű tejtermékek  iránt. • Az ömlesztett tejtermékek termelése a  támogatás és a piaci árcsökkenés  következtében várhatóan visszaesik. • Az export teljesítmény várhatóan visszaesik.

Bizottsági előrejelzés • A sajt‐termelés és ‐fogyasztás növekedése   (meghaladja 2013‐ban a 9 millió t‐t) várható,  míg a vajtermelés és sovány tejpor előállítás  volumene csökken. A sajtexport viszont  csökkenhet, ha a 2005‐ben indult trendnek  megfelelően a belső fogyasztás‐növekedés  meghaladja az termelés növekedését.

• A csökkenő vajtermelés mellett a vajexport is  csökken ‐ ennek oka részben a kisebb  világpiaci igény, illetve az Új‐Zélandról és  Ausztráliából generálódó egyre erősebb  verseny. 

Magyarország tejszektora

A szarvasmarha‐állomány változása  Magyarországon (ezer db) 1600 1400 1200 1000

szarvasmarha-állomány

800

ebből:tehén 600 400 200 0 1990.

1992.

1994.

1996.

1998.

2000.

2002.

Tejszektor 2000‐2008 Tehéntej termelés Millió kg

Tehéntej felvásárlás Millió kg

Tehéntej felvásárlási ár €/100 kg

Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg

1686,2

24,2

63,0

2079,8

1674,0

26,7

68,5

350

2067,8

1736,0

26,7

64,8

766

362

1977,3

1636,8

28,2

71,4

2004.

723

363

1844,8

1544,9

25,9

62,9

2005.

721

347

1878,0

1495,7

24,8

64,3

2006.

700

326

1796,0

1296,8

24,4

63,8

2007.

710

322

1800,0

1434,8

28,7

72,7

2008.

695

324

év

Szarvasmarh a létszám 1000 db

Ebből 2 évnél idősebb tejelő tehén 1000 db

2000.

805

376

2080,5

2001.

783

355

2002.

770

2003.

Forrás:KSH * 2008 jan-júl

863,0*

A szarvasmarha állomány és  tejtermelés alakulása

A tejtermelés volumenének változása  Magyarországon (millió liter) 3000

2500

2000

1500

1000

500

0 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.

Az ágazat jellemzői • A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%‐át,  az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%‐át  adja. • Az 1990. évhez képest 2002‐ben a bruttó termelési  volumenindex mindössze annak 66%‐a. • A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU  átlagnak (5722 liter) – 1988‐ban még 111%‐a volt az  EGK átlagnak, 2005‐ben azonban már ismét  meghaladta azt (6300 kg) • A megtermelt tej 98%‐a extra minőségű.

• A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 400 millió literrel meghaladja a belső igényt.  • A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belső fogyasztás növekedése, mivel az egy főre jutó fogyasztás 160 kilogrammra csökkent

Az ágazat jellemzői – a tej ára • 1993‐ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat  határoztak meg rá – a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre  fedezetet biztosítson. • 1993‐tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet  legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb  termelők számára tartalmazott – mértékét az adott évre  kalkulált átlagos termelési költség 90%‐a körül  határozták meg, 1998‐tól az átlagos termelési  színvonalon termelők önköltségének 70%‐át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.

Az ágazat jellemzői – a tej ára • Irányár: az áringadozások középpontját  jelentő árcentrum. • Intervenciós ár: az irányár alapján  jogszabályban megállapított olyan  legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár,  amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az  agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra  kerülnek.

Tejegyenérték • A feldolgozás során előállított tejtermékhez  felhasznált folyadéktej mennyiségét kifejező mértékegység, általában meghatározott tejzsír  (esetleg fehérje) alapon számítva.

A tej‐ és tejtermékek fogyasztása • Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990‐ben  még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év,  ebből 30‐35 liter import alapanyagból készült  ‐ EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás • Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a  joghurtfogyasztás, Magyarországon 5  pohár(!)/fő. • A fogyasztás növelése reális cél?

A hazai tejágazat SWOT elemzése • Erősségek:

–Gyengeségek

• Javuló hatékonyság, nagyüzemi  tejtermelés.  • Versenyképes alapanyagár,  hazai árelőny.  • Erősödő vállalati koncentráció. • Megfelelően erős vertikális  koordináció és integráció. • Már magas külföldi tulajdon  megléte.

–Gyenge életképességű kisüzemek. –Túlkínálat a termelésben,  feleslegek. –Kihasználatlan kapacitások a  feldolgozásban. –Termelők közötti alacsony  horizontális koordináció. –Csökkenő hazai  exporttámogatás.

A hazai tejágazat SWOT elemzése • Lehetőségek

• Veszélyek

• Megnyílt, kiszámítható, nagy,  fizetőképes belső EU piac. • Kvótával biztosított termelés. • Feldolgozott termékek  kereslete nő. • Ár‐konvergencia az EU szintre. • EU‐s vámvédelem. • Következetes szabály‐ és  törvényalkalmazás. • Növekvő EU exporttámogatás.

• Külpiaci nyomás, túlkínálat,  olcsó, minőségi import. • Tartósan alacsony hazai  fogyasztás, telített nemzetközi  fogyasztási szint. • Változó exporttámogatási  rendszer, hazai int.rendszer  fejletlensége. • Sokkoló piaci verseny. • Külföldi vállalatok jobb  marketinglehetőségei,  kapcsolatrendszerei, háttere.

Az EU csatlakozás megállapodás • Közel 2 milliót tonnás kvótát kaptunk ‐ a hazai  kvótát 2002‐ben 96%‐os kihasználtsággal  teljesítettük, 2003‐ban 2004‐ben és 2005‐ben  a kihasználásunk egyenletesen romlott.

Magyarország • A lakosság tej és sajtfogyasztását a jövedelmi  viszonyok határozzák meg • Sajt, tej és túrófogyasztásunk egyre növekszik,  mely átlagosan 8 kg/év • Olcsó termékek importjával kiszorul a hazai  termék a piacról, visszaesik a feldolgozói tej  iránti kereslet

Magyarországi versenyhátrányok • Más tagállamokéhoz képest alacsonyabb fehérje és  zsírtartalom • Drágább, intenzív állattartás jellemző a legeltetés  hiánya miatt • Tejtermelő telepek vezetői idősek, nincs fiatal  generáció a tevékenység folytatáshoz, eladni  kényszerül a telepet • Vagyonvédelem többletköltséget jelent • Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba  kerülnek

Sertéshús

Világtermelés • Világ sertéshús termelése 2008‐ban meghaladta a 102  millió tonnát (2018‐ra: 120 millió t) • Világtermelés 75 %‐át Kína, EU és USA állítja elő • Világpiaci részesedések: Kína 45%, EU 21%,  • Kína az önellátást tűzte ki célul sertéshúsból, de még 300  ezer tonnát importál • Legnagyobb exportőrök Kanada, USA, EU, Brazília • Nemzetközi kereskedelembe kerülő hús mennyisége  meghaladja az 5,3 millió tonnát

Világtermelés Világ legnagyobb importőre Japán: 1,2 millió tonna EU tagországokból Dánia, Hollandia, Spanyolország és  Magyarország is szállít Japánba Oroszország: önellátottság foka: 70‐75% Húsfogyasztás: • Brazília 12 kg/év • Oroszország 16 kg/év • USA 23 kg/év • Kína 38 kg/év • Eu 43 kg/év

EU • Sertéshús termelés 23 millió tonna • EU‐ban előállított húsmennyiség közel fele a  sertéshús  • Új tagországok nettó importőrök • Sertéshús árak csökkentek 2010‐re, de  előrejelzések szerint növekedni fog

Sertéshús világpiaci árának alakulása

Forrás: AKI

Magyarország • 2010. elején a sertéslétszám nem érte el a 3,2 millió darabot Fontos: • a technika, technológia fejlesztése, (klimatizálás, automatizált  etetőrendszerek kialakítása)  • szakmai színvonal növelése, (genetikához való igazodás) • Takarmányhasznosítás fajlagos mutatóinak javítása • Sertéstelepek fejlesztése (Sertéstelepek 20%‐ban érjük el az  EU színvonalat) • Épületek rekonstrukciója • Környezetvédelmi előírások teljesítése

Magyarország élősertés és sertéshús  exportjának és importjának alakulása 2000‐ 2008‐ig

Magyarország Versenyhátrány tényezői: • Szervezetlen termékpálya • Alacsony élőmunka hatékonyság • Környezetvédelmi előírások  • Hitelfelvételi nehézségek, magas kamatterhek  és hatósági díjak • Specializáció hiánya

Magyarország • 2005‐ben még nettó importőrök voltunk, mára ez  kiegyenlítődött, a kivitel és behozatal egyenlege  egyaránt 13,5 ezer tonna • Egy főre jutó sertéshús fogyasztás 25 kg/év • A hazai árak a holland és német termelői árakhoz  igazodnak • Árfolyam alakulás befolyásolja az Export és Import  alakulását • Gyengülő forint növekvő szállítási költséget jelent

Baromfi ágazat

Jellemzők • Baromfi hús termelésének gyors fejlődése az  iparszerű termelés rendszer következtében • 2008‐ban 90 millió tonna a világ baromfi hús  termelése • 2018‐ra elérheti a 120 millió tonnát • USA, Kína, EU, Brazília a 4 legnagyobb  termelő, melyek a világtermelés 2/3‐át adják • Gabona árak növekedése miatt a baromfi hús  árában is változás következett be

A csirkehús világpiaci árának alakulása  (élősúly)

Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára  az EU‐ban, valamint az argentin és brazil  csirke importára

Világkereskedelem USA: a világ legnagyobb baromfihús termelője és 2.  legnagyobb exportőre (1. Brazília) • 19 millió tonna baromfihús termelés Kína: a világ második legnagyobb termelője az évi 17 millió tonna baromfihús termeléssel Brazília: hústermelés eléri a 11 millió tonnát Baromfihús‐előállítás a kukorica termő régiók közelében  összpontosul USA és Brazília nem importálnak csirkehúst,  Exportjuk részesedése a nemzetközi kereskedelemből   meghaladja a 70%‐ot

Világkereskedelem USA fő kereskedelmi partnerei Oroszország,  Ázsia és Mexikó • Az Orosz baromfihús importkvóta 75%‐át USA  kapja Oroszország a világ legnagyobb baromfihús  importőre, a világtermelés 15%‐ának felvevője EU a 3. legnagyobb exportőr (ahol a jövőben az  import meghaladja az export mennyiségét) • Import Brazíliából és Thaiföldről

EU‐27 • • • •

Baromfihús termelés 12 millió tonna 70 % csirkehús 18 % pulykahús 4 % kacsahús

• Átlagos baromfihús‐fogyasztás kb 20 kg/fő/év

Magyarország • 2008‐ban 127 ezer tonna baromfihúst (ebből  49 ezer tonna csirkehús) exportált • 57 ezer tonna import mennyiség • EU csatlakozás óta 12%‐ról 20%‐ra emelkedett  az import aránya  • Az export piacok megtartásával párhuzamosan  csökkent a belföldi piacon való részesedés • Egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás: 31 kg

A magyar baromfi és csirkehús külkereskedelmének  alakulása 2003 és 2008 között

A hazai baromfi‐hús fogyasztás alakulása  2004‐2008 között

Versenyképességet befolyásoló tényezők • • • • • • • •

Állategészségügyi problémák (szalmonella fertőzés) Hitelfelvételi nehézségek Feketegazdaság magas aránya  Magas hatósági díjak (húsvizsgálat, állatorvos) Növekvő vagyonvédelmi költségek Elavult technológia,  Elaprózódott feldolgozóipari struktúra Párhuzamosan működő szakmai érdekképviseleti  szervek (terméktanács, szövetségek)

Marhahús

Világpiac • USA, Brazília, EU, Kína és India a sorrend  termelés szempontjából • Extenzív termelésben vezetők Argentína,  Ausztrália és Oroszország  • 2008‐ban a világ marha és borjú‐hús  előállítása 65 millió tonna volt (ebből 55%‐ot  USA, Brazília, EU és Kína tesz ki) • 2018: 75 millió tonna (OECD)

Világtermelés USA évente 11 millió tonna marhahúst állít elő húshasznú tehenek 33 millió egyed, tejhasznú tehenek száma 9 millió • USA húsfogyasztás meghaladja az évi 30 kg‐ot (ez az  EU‐ban 17 kg) • USA: közel egymillió farmon tartanak szarvasmarhát  (minden 2. farmon) • Brazília: 190 millió egyed (~mint a lakosság)  évente 9 millió tonna marhahúst állít elő • Kína termelése évi 6 millió tonna

Világkereskedelem • Legnagyobb exportőrök: Brazília, Argentína  (15%‐os export adó), Ausztrália, Kanada • Brazília a legolcsóbb, az importvámok és  magas szállítási költségek ellenére is az EU árai  alatt tud maradni • Az EU piacra való szállítás csak szigorú szabályok betartásával történhet

A marhahús világpiaci árának alakulása  (vágott súly)

EU marhahús kereskedelme • Szarvasmarha állomány egyre csökken • Fajlagos tejhozam növekedés miatt kevesebb  tehénre van szükség • Legnagyobb termelők: Franciaország,  Németország, Olaszország és Nagy‐Britannia • Előrejelzések szerint csökkenni fog a  marhahús termelés a nemzetközi piac olcsó kínálata miatt • Évi húsfogyasztás átlagosan 17 kg/fő

Magyarország • 2009‐ben a szarvasmarhák száma 703 ezer volt • Állomány kétharmada gazdasági szervezetek  tulajdonában van, egyharmada egyéni  gazdálkodóknál • Számuk folyamatosan csökken  • Legjellemzőbb a Magyartarka állomány • Hús‐exportunk mértéke folyamatosan csökken,  míg élőmarha exportunk nő

Magyarország • Ágazati szereplők kiszolgáltatottsága nagy,  mivel az árak az exportpiaci árak szerint  alakulnak • Árstabilitás szempontjából döntő jelentőségű a belföldi kereslet • Egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségi  marhahús előállítása, a kiváló minőségű szaporulat, és az elhullás minimalizálása

A magyar élőmarha és marhahús  külkereskedelem alakulása (2003‐2008)