Az agrárgazdaságtan főbb témakörei • A mg. nemzetgazdasági szerepe, ágazati sajátosságai, ágazati kapcsolatok • A mg. termelési tényezői (föld, munka, műszaki fejlesztés, tőke) • A mg. versenyképességének közg. összefüggései • Piaci viszonyok az agráriumban • Mg. árszínvonal, árviszonyok, árdiszparitás és az agrárolló összefüggései • Az agrárgazdaság termelési struktúrája • Agrárszabályozás, rendtartás • Agrárgazdaság – vidékfejlesztés – multifunkcionalitás • A gazdasági, ökológiai és társadalmi környezet
A mezőgazdaság termelőerői (erőforrásai) és az újratermelés
‐ a munkaerő, a termelékenység ‐ a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe ‐ a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés ‐ a növekedés módja és kritériumai ‐ jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség
• Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság
A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése ‐ a tulajdonviszonyok és az érdekeltség ‐ a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben ‐ a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása ‐ a mikroszintű integráció ‐ az érdekképviseletek
A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere ‐ tervgazdaság, piacgazdaság ‐ az agrárpiaci rendtartás ‐ igazgatási intézményrendszer ‐ társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve ‐ a támogatások rendszere ‐ az agrárhitelezés
Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana
‐ növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék ‐ állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej‐ és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok
Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: ‐ a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata ‐ az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba ‐ célrendszere, eszközrendszere
• Mit ér a magyar mezőgazdaság? ‐ a GDP‐hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: a hatvanas ‐ nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok
‐ növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök
• Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás
Multifunkcionális mezőgazdaság Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet és környezet megóvása ) Veszélyek : globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének elhanyagolása
A vidékfejlesztés mint a gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása
‐ fiatal gazdák pályakezdése ‐ kedvezőtlen adottságú térségekben bevétel kiegészítés ‐ alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése ‐ „ földért életjáradék „ program ‐ korai nyugdíjazás ‐ rugalmas foglalkoztatás, közmunka ‐ szociális támogatási rendszer kidolgozása
A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) • Foglalkoztatás, népességmegtartás • Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása
• • • • • • •
A mezőgazdasági termelés sajátosságai • A termelés természeti környezetben folyik • A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek • Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy • Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek • Az immobil faktorok nagy száma • Diverzifikációs kényszer (költséges) • Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága
Mezőgazdaság – élelmiszergazdaság – agrobiznisz Mezőgazdaság: növénytermesztés állattenyésztés, mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság: mezőgazdaság, élelmiszerfeldolg. élelmiszerforg.
Agrobiznisz: mezőgazdaság, élelmiszeripar, input-előállítás élelmiszerkereskedelem tercier szektor agrárgazdasággal kapcsolódó részei (bank, biztosítás)
A Parlament elfogadta az új magyar alkotmányt, ami az agrárgazdaságra és a vidékre is tartalmaz determinációkat.
Mely szerint: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos növény‐ és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
Agrárgazdaságtani ismeretkörök • A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe ‐ a lakosság élelmiszerekkel való ellátása ‐ hozzájárulás a bruttó‐ és nettó termeléshez, a GDP‐hez ‐ a népesség foglalkoztatása ‐ ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU‐s gazdasági kapcsolatok ‐ kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) ‐ agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
GDP-ből foglalkoztatásból
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
beruházásokból
1994
%
A mezőgazdaság részesedése
EU • az Európai Unió (EU‐27) gazdasága 2009‐ben összességében 4,2%‐kal esett vissza • 2010‐ben mindegyik negyedévben növekedés volt tapasztalható • IV. negyedévben már 2,1%‐kal haladta meg az előző év azonos időszakának GDP volumenét • A növekedés motorját Németország jelentette, a többi nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt
Magyarországi jellemzők • Az EU‐csatlakozás után a beáramló import és a külpiaci gabonakereslet mérséklődése miatt az élelmiszer‐gazdaság 2004‐ 2006‐ban a korábbinál kisebb, ezt követően azonban már ismét megnövekedett összeggel javította a külkereskedelmi egyensúlyt. • Az élelmiszer‐kivitel többletét 2007‐2008‐ban főként a gabonaexport növelte nagy mennyiségével és magas árával. • A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá. • Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009‐ben megtorpant, 2010‐ben viszont jelentősen emelkedett.
Magyarországi jellemzők • Magyarország bruttó hazai terméke a 2010‐es év egészében 1,2%‐kal volt magasabb az előző évinél • A mezőgazdasági termelés elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt 2010‐ben visszaesett • A mezőgazdasági hozzájárulás a növekvő nemzetgazdasági GDP‐ben 2,5%‐ról 2,9%‐ra nőtt • A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2010‐ben 1,8 milliárd forint volt, folyó áron számítva 10,1%‐kal magasabb, mint 2009‐ben
Hatás az agrárgazdaságra • Az agrárgazdaságot 2010‐ben még az előző éviekéhez képest is nagyobb csapások sújtották. • Év elején az észak‐magyarországi árvizek, • év végén a 280 ezer hektárt meghaladó belvíz károsított, jelentősen növelve a költségeket. • Október 4‐én hazánk eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a vörösiszap‐ömlés okozott tragikus következményeket
Magyarországi jellemzők • A mezőgazdasági termelés volumene 2009 után ismét csökkent, mintegy 6%‐kal. • A növényi termékek termelése 11%‐kal esett vissza, ami mindenekelőtt a búza 15%‐os, a napraforgó 21%‐os, a zöldségfélék 17%‐os és a gyümölcsök 18%‐os volumencsökkenésével magyarázható. • Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kisebb volumeningadozást és évek óta mérséklődő trendet mutat, 2010‐ben viszont enyhén, 0,9%‐kal volt magasabb, mint az előző évben.
• A mezőgazdasági termékek termelőiár‐színvonala a 2009. évi visszaesés után 16,8%‐kal emelkedett. • A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár‐ színvonala a nemzetközi tendenciákkal összhangban 30%‐ot meghaladó mértékben nőtt. • Az élő állatok és állati termékek ára mindössze 1,8%‐kal emelkedett. • A mezőgazdaság ráfordításiár szintje 2009‐ben 6%‐kal volt kevesebb az előző évinél, a 2010. évben 4,4% emelkedés volt. • Leginkább az energia‐ és a takarmányköltség növekedett, míg a műtrágya ára 11%‐kal mérséklődött.
• Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe hosszabb távon nemzetközi tendenciák szerint is csökken, hazánkban azonban ez az indokoltnál gyorsabban zajlott. • A mezőgazdaság részaránya segítő stratégiai célok és eszközök hiányában, a több év óta tartó „sodródás” következtében folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban. • Mindezek indokolják, hogy a mai Kormány kiemelt területként kezeli az agrárfoglalkoztatást. • A bruttó hozzáadott érték előállításában 2010. évben a folyó áron számított kibocsátás értéke a növényi termékek áremelkedése miatt növekedett gyorsabban
• A nemzetgazdasági beruházásokban továbbra is relatíve magas a mezőgazdaság részaránya • Az ÚMVP támogatások előrehozásának következtében 2008‐ 2009‐ben a beruházások számottevően nőttek. A források azonban így gyorsan kimerültek és 2010‐ben már csökkent a mezőgazdaság aránya, volumene 25,5%‐kal maradt el az előző évitől.
Forrás:
A beruházások teljesítményértéke (folyó áron)
A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron)
A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2010‐ben (folyó alapáron)
Gazdálkodási formák
• Magyarországon a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdaságok különféle gazdálkodási formákban működnek. A legnagyobb számban előforduló gazdálkodási forma a kft. • Kft‐ből 2006‐hoz képest 18,7%‐kal többet tartottak nyilván 2010‐ ben. 2009 óta 5,6%‐kal emelkedett a számuk. • A részvénytársaságok száma az utolsó 5 évet nézve lassan csökkent, 2006‐ban 331 darab, 2010‐ben 319 volt regisztrálva. • Az átalakulások miatt a szövetkezetek száma 2006‐hoz képest 30%‐kal kevesebb, 960 szövetkezet szerepelt a nyilvántartásban 2010‐ben. • A Bt‐k száma gyorsan csökken. 2008‐ban 3735 darabbal szemben 2010‐ben már csak 3201‐et tartottak nyilván, amely 23,3%‐kal kevesebb az 5 évvel ezelőttinél.
• A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban összesen 420 ezer vállalkozást regisztráltak 2010 végén, ‐ 3,3%‐kal többet, mint 2009‐ben. • Közülük az egyéni vállalkozások száma 3,3%‐kal nőtt (ami az őstermelők adószám‐regisztrációs kötelezettsége miatt 2008‐ban 5,4‐ szeresére emelkedett)
• az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozóké 5,9%‐kal nőtt • a társas vállalkozásoké 0,7%‐kal növekedett • Az előzetes adatok szerint mintegy 567 ezer egyéni gazdaság működik a mezőgazdaságban. Bár számuk évről évre csökkent az elmúlt években, a nem üzemszerű, házkörüli termelést folytatókkal együtt így is a magyar háztartások jelentős része érintett a mezőgazdaság ügyében.
A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2010‐ben
• A mezőgazdasági vállalkozások 2010‐ben is kevesebb munkaerőt használtak fel, • a 10 főnél többet foglalkoztatók száma 3,6%‐ kal csökkent. • Az őstermelők túlnyomó többsége: ‐ jövedelem kiegészítés vagy ‐ nyugdíja kiegészítése céljából folytat mezőgazdasági tevékenységet
Zöldség‐gyümölcs 2010. év végén •27 zöldség‐gyümölcs termelői csoport •48 TÉSZ •közel 20 ezer termelő taggal •49 ezer hektáron gazdálkodott Tagi árbevételük megközelítette a 30 milliárd forintot. Teljes – nem csak tagi – zöldség‐gyümölcstermelésből származó árbevételük 37 milliárd forint volt.
Földterület használat szerint 2010. május 31.
A földterület művelési ágak szerint Művelési ág
2006
2007
2008
2009
2010
4 510
4 506
4 503
4 502
4 322a
Kert
96
96
96
96
82
Gyümölcsös
103
102
99
99
94
Szőlő
94
86
83
83
83
Gyep
1 014
1 017
1 010
1 004
763
Mezőgazdasági terület
5 817
5 807
5 790
5 783
5 343
Erdő
1 777
1 822
1 884
1 896
1 913
Nádas
61
57
59
61
65
Halastó
34
34
35
36
35
Termőterület
7 689
7 721
7 768
7 775
7 356
Művelés alól kivett terület
1 614
1 582
1 535
1 528
1 947
Földterület összesen
9 303
9 303
9 303
9 303
9 303
Szántó
Élelmiszeripar • Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat a magyar feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adja. • 2010‐ben is folytatódott az élelmiszer‐feldolgozó ipar belföldi értékesítésében tapasztalható visszaesés. • 2010‐ben az Élelmiszer, ital, dohány gyártása statisztikai ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 2037 milliárd forint volt, az előző évinél 34 milliárd forinttal kevesebb
Élelmiszeripar • Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2010‐ben 97,4 ezer fő volt, 1%‐kal több mint 2009‐ben. • A külföldi tőke aránya 2010‐ben 49%, 1%‐kal nagyobb, mint 2009‐ben • az összes beruházási teljesítmény folyó áron 89,9 milliárd forint volt 2010‐ben
• ÉLELMISZER KERESLET várhatóan megduplázódik 2025‐re • A világ népessége 8 milliárd fő körül alakul • Növekedés a fejlődő országok városaira koncentrálódik • 33 megaváros (8+millió) • 500 nagyváros (1+millió) • GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít
KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK • A fajlagos hozamok növekedése • Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek • Az intenzív művelési módok (öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke • A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása
AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK • GDP tényleges növekedése • a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség • hogyan fejlődik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása • mi történik Kínában? • mi történik Oroszország/Ukrajna mezőgazdaságában? • milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés globalizációja?
A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI • Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással • Növekvő mezőgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel • Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció • A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján • A világ gazdag fogyasztói részéről jelentkező összetett kereslet minőségi kielégítése
Élelmiszerfogyasztás • A háztartások 2010‐ben 3819 milliárd forint értékben vásároltak élelmiszereket és élvezeti cikkeket, ami fogyasztási kiadásaik közel 27,5%‐át jelentette. • A fogyasztói kosárban mintegy 19%‐ot képviselő élelmiszerek éves átlagos fogyasztóiár‐indexe a 2006‐ot megelőző három évben átlag alatt nőtt. 2006‐tól ez a tendencia megfordult, és az élelmiszerek drágulása meghaladta az átlagos áremelkedés nagyságát.
Egy főre jutó fogyasztás Megnevezés Húsfélék összesen ebből: sertéshús marha- és borjúhús belsőség baromfihús Hal Tej Tojás Liszt Rizs Cukor Burgonya Zöldség-főzelékféléka) Gyümölcs összesena) Égetett szeszesitalok,b) liter Bor, liter Sör, liter Dohány Kávé
2006
2007
2008 kilogramm/fő Élelmiszerfogyasztás 65,9 63,2 61,5 27,9 27,6 25,8 3,4 3,3 2,8 2,8 2,5 2,8 30,8 28,7 28,7 3,7 3,8 3,8 163,1 163,5 158,2 15,6 15,4 14,9 86,0 82,4 82,9 6,0 5,9 6,0 32,3 31,2 31,9 61,8 59,7 65,5 119,9 117,6 120,2 90,7 76,5 88,7
2009 61,7 27,0 2,6 2,7 27,8 3,7 155,9 14,4 82,5 5,9 29,8 60,8 116,9 92,4
7,3
6,9
7,1
6,9
33,4 74,2 1,5 2,8
28,5 77,8 1,5 2,7
24,1 72,9 1,6 2,6
23,6 72,6 1,6 2,5
Mit nevezünk agrárexportnak?
Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja
Főbb megállapítások • Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. • Ezt jellemzi, hogy a 2001. évi GDP‐nek a 123%‐át tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az export és az import együttes értéke. Ennél magasabb százalékokat csak a kis nyugat‐európai országokban (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk.
2010 Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009‐ ben megtorpant, 2010‐ben viszont jelentősen emelkedett. A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá.
Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat előállító kapacitások - Gyorsabban nő az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bővül - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően növekedik az egyensúly felborulása nélkül
Az agrárexportot befolyásoló tényezők 1. Exportárualap 2. Exporttámogatás (EU!) 3. Exportfinanszírozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmezőség 7. Exportengedélyezési rendszer 8. Kollektív marketing 9. Külkereskedelmi szervezet
Az agrárexportot befolyásoló tényezők
10. Vevők gazdasági helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változások 12. Főbb piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi kereskedelmi egyezmények
Vesztésre áll az EU mezőgazdasága…. • • • • • • • •
Az agrárkivitel szubvencionálását 2013‐ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80%‐ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám‐ és belső támogatás‐leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48%‐kal csökkenhet A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31‐80%‐kal kell csökkenteniük Az EU‐ban kifizetett támogatások fele még most is „sárga dobozos”, azaz a leginkább piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede „zöld dobozos”, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra‐ fejlesztés, környezetvédelem)
GATT -WTO I. • Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) • 1947-ben 23 ország hozta létre • M.o. 1973 óta tagja • Körtárgyalások, időszakosan működött
GATT -WTO II. • Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) • 1995-ben jött létre • Állandó szervezet • Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) • Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltető tanács
Az URUGUAY‐i forduló eredményei ( 1994 április ) • Támogatások csökkentése (6 év): ‐ exporttámogatás: 36%‐kal ‐ volumenek: 21 %‐kal ‐ belső (termelői) támogatások: 20%‐kal • Vámcsökkentés: 36%‐kal (fejlődő 24%) • Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, később 5%
Megengedett támogatások: „Green box” • a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják • termelési szinttől teljesen függetlenek • finanszírozásuk közpénzekből • fogyasztók számára nem lehet többletkiadás
Megengedett támogatások: „Green box” • Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenőrzés • Marketing és reklámszolgáltatások • Belföldi élelmiszersegély • Állami (biztonsági) készletezés • Környezetvédelmi programok • Regionális fejlesztési programok
„Még” megengedett támogatások: „Blue box” • Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak • Rögzített állatlétszámra vonatkoznak • Nem függenek a termelési szinttől, de mégsem kellett (még) csökkenteni
„Még” megengedett támogatások: „Blue box” • EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) • EU állatprémiumok (szoptatós tehén, hízóbika) • EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések • USA különbözetfizetési járadék (1996‐ban megszűnt)
Dohai Forduló (2002 jan‐) • • • • •
Piacra jutás további csökkentése Belső agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay‐i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szűkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong
WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Fejlett (1995-2000)
Doha-i Forduló (Hong Kong)
Fejlődő (1995-2004)
Fejlett (2005-2010)
Fejlődő (2005-2014)
I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Vámok (átlag), %
36
24
20-90
15-40
Vámcsökkentés (min.), %
15
10
?
?
Vámleépítési periódus (év)
6
10
6
10
Speciális termékvám (%)
-
-
-
10
Vámkvóta a fogyasztás %-ában
5
-
?
?
Igen
Nem
?
Igen
31-80
31-80
SSG (Speciális védzár) II. Belső támogatás csökkentése (%) AMS-szint csökkenés %
20
13
37-83
37-83
Kék Doboz (%)
Limit nélkül
-
2,5-5
-
De minimis (%)
5
10
1-2,5
0,66-1,65
Limit nélkül
Limit nélkül
Szigorítás?
-
III. Exporttámogatás (%)
36
21
Leépül (2013)
-
Támogatott mennyiség %-os csökkentése
21
14
Leépül(2013)
-
Zöld doboz
Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007
Mi várható Agrárvámok csökkentése → piacvédelmi szint csökkenése; csökkenő, 2013-tól megszűnő exporttámogatások → erősödő verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak → energianövények → kereslet föld és víz iránt.
A mezőgazdaság erőforrásai • Termőföld
Természeti erőforrások
Munkaerő • Munkaerő Tőkeforrások • Tőkeforrások • Műszaki feltételek Vállalkozói készség
A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település
külterületén az ingatlan‐nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;
A termőföld mint erőforrás • Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. • Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. • Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. • Hozamok ‐ jövedelem ‐ földár összefüggés.
Alapvető termelési eszköz /duális funkció/
● Munkatárgy szerep ● Munkaeszköz szerep
A termőföld sajátos tulajdonságai • Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közg. termékenység Mesterséges termékenység
• Helyhez kötött (immobil faktor) • Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan „A gazdálkodás tárgyának monopóliuma”
• Örökkévaló, elpusztíthatatlan Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs • Nem munkatermék • Befolyásolja a mg. termék egyéni értékét
Magyarország birtokviszonyai
A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág
1970 ezer ha Szántó 5046 Kert 146 Gyümölcsös 172 Szőlő 229 Gyep 1281 Mezőgazdasági terület 6875 Erdő 1470 Nádas és halastó 56 Termőterület 8400 Művelés alól kivont terület 903
1980 ezer ha 4734 291 138 167 1294 6179 1610 63 8327 976
1989 ezer ha 4712 339 94 140 1197 6483 1688 67 8237 1066
1991 ezer ha 4714 341 94 136 1173 6459 1701 66 8225 1078
1994 ezer ha 4716 107 92 131 1148 6179 1766 68 8028 1275
1999 ezer ha 4708 108 96 127 1147 6186 1775 74 8035 1268
1999 % 50,6 1,2 1,0 1,4 12,3 66,5 19,1 0,8 86,4 13,6
Összesen
9303
9303
9303
9303
9303
100
Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.
9303
• Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt 2008‐ban. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. • A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer ektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2%‐ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. • A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%‐os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.
• A szántóterület 2008‐ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48%‐ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%‐ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%‐ot) hasznosított a mezőgazdaság.
Az aranykorona‐rendszer I. • 1876-1888 között került megvalósításra „1 kataszteri hold búza jövedelmének tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve” • Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: – A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közművekhez viszonyítva – A föld megközelíthetősége az útminőség alapján – A földművelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetőségei alapján – A távközlés fejlettsége és a környezet infrastrukturális ellátottsága
Az aranykorona‐rendszer II. • A skála a 3‐5 aranykoronás gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt→ gyenge 15-25 AK → közepes, jó 25-35 AK →jó, nagyon jó 35 AK fölött → extra • Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK
Az országrészek jellemzői: minőség (AK) megközelíthetőség
gazdasági ársáv környezet (eFt/ha)
NyugatDunántúl
15-25
jó, EU közelség
jó
400-600
Dél-Dunántúl
15-30
közepes
közepes
300-400
Bp környéke
15-25
jó
jó
500-2000
Alföld
15-40
közepes
közepes
300-500
É-Magyarország
5-15'
közepes
gyenge
200-300
A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai • • • • •
Helyhez kötöttség – mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (2002: 58.000 Ft nettó) A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő‐piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben • Falu‐város kulturális és életszínvonalbeli különbségei • A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok • Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka‐igényes ágazatokban
Mezőgazdasági munkaerő‐ felhasználás (éves munkaerőegység)
Megnevezés
2006
2007
2008
2009
2010+
390 903
348 046
314 915
318 306
310 979
113 500
111 245
106 934
106 399
103 436
504 403
459 291
421 848
424 705
414 415
Nem fizetett Fizetett Összesen +előzetes adat Forrás: KSH
Élőmunka - holtmunka • Élőmunka – A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka
• Holtmunka – Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés – A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát – Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak
Foglalkoztatás számokban A mezőgazdaságban dolgozók részaránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből
60 50 40 % 30
1983 = 1028 ezer
2004 = 200 ezer
20 10
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
1972
1970
1968
1966
1964
1962
1960
1958
1956
1954
1952
1950
0
A munkaerő megítélésének szempontjai Életkor – 61% középkorú és idősödő Szakképzettség – javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya
Keresetek, jövedelemviszonyok kb. 20‐30% lemaradás aktív koruak alacsonyabb életszínvonala nincs jövedelemtartalékolás alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek
JÖVEDELMEZŐSÉG – GAZDASÁGOSSÁG
Hatékonyság ‐ Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és ered‐ mény viszonyát vizsgálja különbözőség : ‐ egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, ‐önmagában is értelmezhető, ‐pozitív tartományban kap értelmet, ‐a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges !
A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: • a társadalmilag szükséges eleven és holt munka‐ ráfordítás színvonalától; • a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; • a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?
Vállalkozói szerkezet, földhasználat
Agrárpolitika •
•
Agrárpolitika: a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira direkt vagy indirekt módon ható tudatos állami beavatkozások összessége Az agrárpolitika általános céljai – – – – –
Élelmiszer- és nyersanyagellátás biztosítása Az ágazatban dolgozók életszínvonalának, jövedelmének növelése A vidéki területek kultúrállapotban tartása A természeti elemek megőrzése, védelme A vidéki lakosság helybentartása
Az agrárpiaci beavatkozások indokai
• • • • • •
Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input‐ ill. output termékek monopol‐ vagy oligopol piacstruktúrában • Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága
• Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) • Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége • Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés
Agrárpolitika feladatai, eszközei •
Az agrárpolitika feladatai – – –
•
Az agrárpolitika eszközei – – –
•
A tulajdon- és érdekviszonyok szabályozása Az optimális termelési szerkezet és technológiai rendszer kialakítása A földpiac (így a birtokpolitika) szabályozása Struktúrapolitika Piacpolitika Árpolitika
Az agrárpolitika és a vidékpolitika szoros kapcsolatban állnak, átfedik egymást
Struktúrapolitika • Cél: a gazdaságok társadalmilag és gazdaságilag optimális méretének kialakítása, az ehhez kapcsolódó nehézségek enyhítése • Főbb tevékenységi területek: – Üzemi szerkezet optimalizálása, a racionális termelési méret kialakítása a hatékonyság javítása érdekében – A szociális és környezeti hatások makroszintű kompenzálása – Regionális problémák kezelése (vidékfejlesztés)
• Az üzemi struktúrába való beavatkozás eszközei – Örökösödési törvény – Konszolidációs programok – Egyesítési politika
Piacpolitika • Cél: az agráriumra jellemző bonyolult kapcsolatok befolyásolása a termelők védelme érdekében • Beavatkozási lehetőségek: – Jól működő piaci intézmények létrehozása (pl. nagybani piac, tőzsde) – Egyes piaci szereplők kiválasztása és preferálása (pl. családi gazdaságok)
• Biztosítja az ágazatba való szabad be-és kilépést • Segíti az új belépőket (pl. fiatal agrárvállalkozók) • Támogatja a kisebb termelők közös értékesítését (pl. TÉSZ, vertikális koordináció)
Árpolitika • Probléma: a termékpályán keletkező jövedelemtömegből a termelő részesedik a legkisebb mértékben • Cél: Elsősorban a termelő által elért, valamint a vertikális termékpálya egyes pontjain kialakuló árra összpontosít • Az elérendő célok különbözőek lehetnek, pl.: – – – –
Árstabilizálás Termelők jövedelmének növelése Kereskedelmi árak csökkentése, Jövedelemdiszparitás megszüntetése
• Az árpolitika sokféle eszköz, ill. azok kombinációit alkalmazza • Beavatkozási lehetőség a folyamat két végpontján
Árszabályozás állami és az önigazgatási szervek tudatos piaci beavatkozása az egyes árak alakulásán vagy az ártényezőkön keresztül Az árszabályozás fokozatai: • Intervenció: piaci beavatkozás, egy‐egy termékre, termékkörre vonatkozó, rendszerint nem tartós és a piaci önszabályozást nem érintő állami, vagy önkormányzati intézkedés • Rendszeres piac‐ vagy árszabályozás: a piaci szereplők meghatározott piaci magatartását kikényszerítő hatósági beavatkozás • Piaci rend, piackormányzás: valamely termék, vagy termékcsoport zárt árszabályozása, az árváltozások megakadályozását szolgáló rendelet. • A gazdasági irányítási beavatkozás politikai célokat szolgál, politikai érdek alá rendeli az egész árpolitikát. (érdekegyeztetésével alakul ki.)
Agrárpolitika •
Az agrárpolitika további részterületei – – – – – – – –
•
Birtok- (föld-) politika Szövetkezetpolitika Beruházáspolitika Hitelpolitika Jövedelempolitika Humánpolitika Termeléspolitika Értékesítési politika
Az agrárpolitika módszerei – – –
Beavatkozás célrendszerének meghatározása Célok megvalósításának vizsgálata Makro- és mikrogazdasági kutatások, elemzések
Agrárpolitika – a „4F” értelmezés Föld, Földműves, Falu, Foglalkoztatottság • 1. F – FÖLD földhasználat birtokviszonyok a bérleti és a gazdálkodási rendszerek régi magyaróvári iskola: Telektan, Felszerelés- és Jószágberendezés-tan – földbirtok-politika (az agrárpolitika lényege) – Aranykorona-rendszer… (idejétmúlt!) – – – –
Agrárpolitika – a „4F” értelmezés • 2. F – FÖLDMŰVES központban: a földművelő vidéki jövedelemviszonyok életminőségi kérdések kapcsolat a, közgazdaságtannal (pénz- és hitelpolitika, vámpolitika, jelzálog, költségvetési transzferek) – + az agrárgazdaságtannal, szociológiával, marketinggel – az érdekvédelem elméleti forrása – – – –
Agrárpolitika – a „4F” értelmezés • 3. F – FALU – tanyavilág – a tágabban vett agrártársadalom – kapcsolat a vidékszociológiával és a gazdaságföldrajzzal – demográfiai folyamatok, migráció – településszerkezet, népességviszonyok – vidéki térségek kiürülése
Agrárpolitika – a „4F” értelmezés • 4. F – FOGLALKOZTATOTTSÁG komplex kérdéskör multifunkcionális mezőgazdaság Népességmegtartási törekvések intenzív versus extenzív rendszerek axióma: a mezőgazdaság munkaerőkibocsátó ágazat – probléma: szezonalitás, ciklikusság – – – – –
Ágazatok értékelése
Gabonafélék
Gabonafélék • Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009‐ben • Kukorica: 36% • Búza: 31% • Rizs: 22% • Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került
A búzatermelés világgazdasági jelentősége •A világ egyik legértékesebb gabonaféléje •Vetésterülete: ’90- es évek: 230-240 millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) •Szántó, kert, gyümölcsös , szőlő terület 15-17 %-án
•Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )
A világ búza vetésterületének alakulása Év
1960/61 1970/71 1975/76 1980/81 1985/86 1990/91 1995/96 1997/98 2000/2001 2001/2002 2003/2004
Világtermelés
Átlagos termelési
(millió ha)
(millió tonna)
mennyiség (t/ha)
202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 217,6
241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 624,0
1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2,69 2,86
Vetésterület
A világ búzatermelésének megoszlása 2004‐ben 7%
Oroszország
9%
Egyéb
USA
40%
12% India
Kína Egyéb EU-15 India USA Oroszország
17% EU‐15
15%
Világtermelés: 624 millió tonna Termőterület: 218 millió ha Forrás: FAO 2004
Kína
Termelés 624
640
M e n n y is é g ( m illió t )
620 600
586,5
612,8
591
584,4
582,2
580
572,5
568,1
564,2
2001
2002
2003
560 540 520 1996
1997
1998
1999
2000
2004
Évek
Fogyasztás (2003): 591 millió t
A búza termésmennyisége millió tonna Év
világ
magyar
1990
592
6,18
1992
565
3,45
1994
527
4,87
1996
584
3,91
1998
591
4,89
2000
584
3,69
2002
572
3,89
2003
557
2,91
2004
624
6,02
2007
…
3,99
Búza Legnagyobb búzatermelők: az EU valamint a volt Szovjetunió utódállamai (SZU: 115 millió tonna) USA és Kanada együtt: 82,5 millió tonna India: 80 millió tonna • A világ búzatermelése meghaladta a 683 millió tonnát (2008/09) • Világ búzaexport mennyisége : ~ 130 millió tonna • Búza import: É‐Afrika, Távol‐Kelet • Búza exportőrök: USA, Kanada, Oroszo.,Ausztrália, EU
A világ és az EU búzamérlege (millió tonna)
Kukorica • • • • •
Legfontosabb takarmánynövény 2009‐ben 798,1 millió t világtermés 2010 : 808,8 millió t Legnagyobb kukorica termelő az USA, évi 307,1 millió t Argentína és Brazília összesen 66 millió t
• A világ takarmány célú felhasználása 482 millió t
Kukorica • USA 119 millió t szemes kukoricát használ fel bioetanolnak, (47 milliárd liter) • A világpiaci árat is az USA befolyásolja • Legnagyobb importőrök: Mexikó, Japán
Búzatermelés Európában
• Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium 6,5 – 8,0 t
• Közelítő – második vonal Németország, Franciaország, Dánia 5,5 ‐ 7,0 t
• A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország, 4,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária
• A fentiektől elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, 3,0 – 4,0 t Horvátország, Szerbia
Extenzív termelők: USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 – 2,5 t/ha
Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna
18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
egyéb kukorica
2006
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
búza
• Forrás: FAO –Jámbor Attila
Búza termőterülete ezer hektár ( 2007‐ben 1.110.000 ha ) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1986'90
1994
2002
2004
2006
Búza termésátlaga kg/ hektár ( 2007‐ben 3590 kg/ha ) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 19861990
1992
1994
19962000
2002
2004
2006
Gabonák termésmennyisége
10 9
8,67
millió tonna
8
9,01
7,81
8,4
7 6 5 4,87 4 3
5,93
5,84 3,66
5,03 3,9
4,56
5,15 4,4
4
2,9
2 1 0
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Kukorica Búza
Területenkénti szóródás t/ha (megyénként) 2007‐ben Több év átlagában magas alacsony magas alacsony Baranya Nógrád Fejér Nógrád 4,3 2,8 5,1 3,25 Zala Pest Baranya Zala 4,2 2,9 5,1 3,6 Vas Heves Csongrád Szabolcs 4,2 3,0 4,6 3,7 Tolna J‐N‐Szolnok Békés Vas 4,1 3,1 4,4 3,8
Kalászos gabonák megoszlása (betakarított terület szerint 1000 ha) 2007 129 59
búza rozs
324 39
1110
árpa zab triticale
Búzamérleg (ezer tonna)
Őrlés: 1700
Vetőmag: 300
Takarmány: 800
Forrás összesen: 4865 Ipari felhasználás: 80
Átmenő készlet: 200
Export: 1785
„Gabonamérleg”
millió tonna
18 16 14 12 10 8 6
?
4 2 0 2000
2001
belföldi felhasználás
2002
2003
export
Forrás: KSH Belföldi felhasználás: ipari feldolgozás + takarmány-felhasználás + vetőmag-felhasználás
2004*
termelés
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) • Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU‐15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen:
104,3
A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) • Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU‐15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen:
104,3
• Búza és búzaliszt import Nyugat‐Európa EU Kelet‐Európa SZU utódállamok Dél‐ és közép Amerika Közel‐Kelet 15,2 Távol‐Kelet 15,6 Japán Kína 10,0 Észak‐Afrika Világ összesen:
3,4 3,6 1,6 4,8 15,8
5,9 16,0 104,3
A magyar búzakivitel legfontosabb irányai
Komáromon és Hidasnémetin keresztül
171 ezer t 80 ezer t 603 ezer t Záhonyon keresztül
24,2 ezer t
Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna
Sopronon keresztül
48,5 ezer t Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül
572,5 ezer t Gyékényesen és Murakeresztúron át
500 ezer t
A magyar búzatermesztés biztonságát befolyásoló tényezők • • • • • •
Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás Műszaki technikai feltételek Integráció → termelési rendszerek Szakmai ismeretek
Búza A költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 160 140 ezer Ft/ha
120 100 80 60 40 20 0 2001
2002
2003
2004
2005
Termelés értéke
Egyszerűsített kifizetés
Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés
Költség
2006
Forrás: Az AKI Költség- és Jövedelemelemzési Osztályának tesztüzemi adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások és Ágazati Ökonómia Osztályain végzett számítások. (2005, 2006: 1 €=252 Ft)
Olajnövények
Olajnövénytermesztés a világban A világ legnagyobb mennyiségben termelt olajos növényeiből 437 millió tonnát takarítottak be 2009/2010‐ben • Ebből szója 59,3%‐ot, • Repce 13,7%‐ot • Napraforgó pedig 7,2%‐ot képviselt • Többi: földimogyoró, gyapotmag, pálmamag, kókuszbél, szezámmag, lenmag, ricinusmag
Növényi olajok Világtermelés 168,8 millió tonna 1. Pálmaolaj 27,7 % 2. Szójaolaj 22,4 % 3. Repceolaj 13,8 % 4. Napraforgóolaj 7 %
Főbb növényi termékek felhasználásénak középtávon várható alakulása
SZÓJA • 259 millió tonna (2009) • USA 91,4 millió tonna • Brazília 69 millió tonna • Argentína 54 millió tonna Ők képviselik a globális kereskedelem 83 %‐át • EU 13 millió tonnát importál (szójabab) • USA: 40 millió tonna export (szójabab) • (amerikai kontinens a bio‐dízelipar is egyre több szójaolajra tart igényt) • EU tak. keverékek: 90%‐ban GMO‐s
REPCE Globális termőterülete meghaladja a 32 millió ha‐t • Kínában 7,1 millió ha, Indiában 6,1 millió ha, • EU‐ban 6,8 millió ha Globális termelés 60 millió tonna, vezető exportőr: Kanada • Világ repceigénye folyamatosan növekszik • EU: nettó importőr, repceolaj felhasználása meghaladta a 10 millió tonnát • Mo.: 290 ezer ha • Mo‐on biodízel gyártás repcéből 2007 óta
Napraforgó • • • • • • • •
Világtermelés kb. 34,3 millió tonna (2010) EU 6,3 millió tonna Világ vezető napraforgóolaj exportőre Ukrajna Második Argentína Legnagyobb napraforgóolaj importőr az EU (0,9 millió t) Mo‐on 536 ezer ha napraforgó volt 2009‐ben 1,259 millió tonna terméssel (ezzel az EU 2. országa vagyunk napraforgó termelésben, Fro mögött, Bulgária előtt) • 683 ezer tonna napraforgót exportáltunk (NL, D, I, A)
Gabonafélék, olaj‐, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)
Jelentősége • Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha‐on • EMGA‐ból 40 %‐al részesedik 17,5 Md € • Hazánkban 2‐ 2,5 M ha‐on
2002-ben
Magyarország EU-15
Búza Ezer t t/ha
Kukorica Ezer t t/ha
3859
3,51
6087
5,07
93926
6,73
37881
8,79
Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1. Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) 2. Intervenció 3. Belpiaci intézkedések 4. Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.
Állattenyésztés
Rendszerváltás után • Állattenyésztési ágazatok a mezőgazdasági visszaesés legnagyobb vesztesei • Sertés, szarvasmarha és juhtenyésztés: legnagyobb visszaesés • Baromfitenyésztésben kis mértékű 5%‐os visszaesés volt tapasztalható 2002‐re • Mára a baromfitenyésztés a legjelentősebb
Baromfi ágazat • Állattenyésztés termékeinek Bruttó termeléséből való részesedése 1990‐ben 24% 2002‐ben 32% 2004‐ben 39% Állatok állományának alakulása (millió egyed) 2002 2005 2008 Tyúkfélék 32,2 31,9 31,2 Liba 2,01 1,37 2,1 Kacsa 3,4 3,4 2,9 Pulyka 3,2 4,4 3,5
Sertéságazat • 1999‐ig az állattenyésztés meghatározó ágazata • Folyamatosan csökkenő tendencia a kiszámíthatatlan piaci hatások miatt • 2002‐ben 5,1 millió egyed, • 2008‐ban már csak 3,4 millió egyed • 2009‐ben 3,1 millió egyed • Kedvezőtlen kilátások a kocaállomány és vágósertés termelésében egyaránt • Pozitívum a magas minőség (1993‐ban EU minősítési rendszert vezettek be)
Szarvasmarha ágazat Vágómarha termelés – fontos, exportorientált tevékenység volt • Rendszerváltás utáni piaci és gazdasági változások kedvezőtlenül hatottak rá • Hatékonysági és jövedelmezőségi problémák miatt hanyatlás következett be • 2002‐re 51%‐kal csökkent az állomány • EU csatlakozás után kedvező hatással volt a húságazatot érintő támogatási rendszer Tehénállomány is folyamatosan csökkent • 1990‐ben még 630 ezer egyed • 2002‐ben már csak 362 ezer egyed • 2009‐re 312 ezer egyedre csökkent Tejtermelés: 2,8 milliárd literről 2002‐re 2,1 milliárd literre csökkent, mely 2009‐re 1.7 milliárd literig esett vissza
Juhtenyésztés • Napjainkban sincsenek kihasználva a juhászatban rejlő lehetőségek • Magyar juhállomány létszám és minősége elmarad a kívánatostól • Állományunk 1982 óta, kisebb ingadozással, de csökkenést mutat, • Anyajuh állomány 1990‐ben 1313 ezer egyed, 2004‐ben 1088 ezer egyed, 2009‐ben már nem érte el az 1 millió egyedet
Állatállomány változása (decemberi állomány) ezer egyed
A tejágazat ökonómiai jellemzése
A faji sajátosságok…
Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés – éven belüli ciklus. Napi termelés Speciális termék – sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség
…és a belőlük fakadó ökonómiai sajátosságok
Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat – hosszú táv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik – levezetés problémája.
Tejpiaci jellemzők • Kiszámíthatatlan az árak alakulása, mert ez a legrugalmatlanabb piac az élelmiszergazdaságban • Egy tehénre jutó tejhozam következtében kevesebb tehénre van szükség • Termelés alacsony jövedelmezőség miatt sok termelő feladni kényszerül az állattartást • A tej termelői ára reálértékben csökken, és továbbra is kiszámíthatatlan
A világ tejtermelése
Világ tejtermelése • 2008: 680 millió tonna • 2018‐ra (FAO, OECD becslés): 810 millió tonna (EU, India, USA, Kína részesedése: 60%) • Nettó exportőrök: Ausztrália, Új‐Zéland, EU, USA, Argentína • Nettó importőrök: Afrika, Ázsia
A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások • Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. • Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép • Növekvő tejtermelés
Az EU és az USA tejtermelése
forrás: AKI
A tejágazat világpiaci kilátásai 2007‐2013 között • • • •
A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bővülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az időszak elején nőnek, majd csökkennek. • Mérsékelt növekedés a termelésben
Tejpiac • Tejkvóták kihasználtsága tovább romlik • A piaci egyensúly visszaállításához különböző intézkedéseket vezettek be (exporttámogatás, intervenciók) • Tej felvásárlási árak továbbra is alacsony szinten mozognak, ezért a termelés nem éri el a kvóta szintjét • Tejtermékek, sajt, tejpor, vaj fogyasztása növekszik • Sajttermék választék egyre bővül
A tejtermékek világpiaci árának alakulása
Világkereskedelem • 4 legnagyobb exportőr (Új‐Zéland, Ausztrália, EU, USA) • Ők a nemzetközi kereskedelem 70 %‐át bonyolítják le • Globális sajttermelés 2/3‐át az USA és EU adja • EU‐ban: Németország, Franciaország, Hollandia és Olaszország képviselik a sajtgyártás jelentős részét • Ők a világpiacra 1.8 millió tonna sajtot juttatnak, mely a világkereskedelem mintegy 9%‐a
SAJT • • • • •
Globális termelés 2/3‐a: EU, USA Globális átlagos fogyasztás 3 kg/fő/év USA‐ban ez 15 kg EU‐27‐ben 16 kg (Mo. 8 kg) Legkiemelkedőbb Svájc, 22 kg/fő/év
• Az EU a sajt‐világkereskedelem 35%‐át adja • Japán képviseli a globális sajt‐import 15%‐át • Legnagyobb felvásárlók az ázsiai országok
VAJ • India évi 4,3 millió tonna vajat termel, ezzel világelső • EU a 2. helyen áll, évi 2 millió tonna termeléssel • Világ átlagfogyasztás 1,5 kg/év • EU‐ban ez 4 kg, Új‐Zélandon pedig 7 kg, Kína: 0,1 kg • Világ legnagyobb exportőre Új‐ Zéland, 50%‐os világpiaci részesedéssel
Az EU tejágazata
Emlékeztető: A CAP szabályozás Kvótarendszer 2015‐ig (2008‐ban kvótanövelés!) Ártámogatás Jövedelemtámogatás Intervenciós ár 20% Jövedelemtámogatás 2004‐2007 között a történelmi kvótajogosultság alapján (kg) Jövedelemtámogatás 2007 decoupled cross‐compliance gazdákodóhoz/területhez kötött fenntartható fejlődés környezet termékminőség állatjólét
Az EU‐15 tejágazatának főbb jellemzői • 18 %‐át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. • Mintegy 20 millió tejelő tehén. • ~120 milliárd literes tejkvóta (ennek +15%‐val rendelkeznek az új tagállamok). • 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. • 300 kg átlagos fejenkénti éves tej‐ és tejtermék fogyasztás. • Egységes piaci szabályozás. • Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság.
Az EU‐25 tejtermelése • A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt • 25%‐át Németország, 20%‐át Franciaország adja. • Lengyelország egymaga adja a 2004‐ben csatlakozott 10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) • Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között.
A kvótarendszer
Az EU‐25 tejtermelése a csatlakozáskor (2004!) • A kibővített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. • Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. • Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetőleg kétharmadát teszi ki.
A termelés szerkezete • Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. • A farmok átlagos tehénlétszáma 29. • EU-10-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed.
A termelés szerkezete • EU-15 megközelítőleg 20 millió egyedes tejelőtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-10, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (730 ezer) számát.
• Az 1‐2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3%‐át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32%‐ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25%‐át 50‐ 99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20%‐ot képviselnek az üzemek közt
• Belső kereslet várhatóan nő a sajt és egyéb magasabb hozzáadott értékű tejtermékek iránt. • Az ömlesztett tejtermékek termelése a támogatás és a piaci árcsökkenés következtében várhatóan visszaesik. • Az export teljesítmény várhatóan visszaesik.
Bizottsági előrejelzés • A sajt‐termelés és ‐fogyasztás növekedése (meghaladja 2013‐ban a 9 millió t‐t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor előállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 2005‐ben indult trendnek megfelelően a belső fogyasztás‐növekedés meghaladja az termelés növekedését.
• A csökkenő vajtermelés mellett a vajexport is csökken ‐ ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az Új‐Zélandról és Ausztráliából generálódó egyre erősebb verseny.
Magyarország tejszektora
A szarvasmarha‐állomány változása Magyarországon (ezer db) 1600 1400 1200 1000
szarvasmarha-állomány
800
ebből:tehén 600 400 200 0 1990.
1992.
1994.
1996.
1998.
2000.
2002.
Tejszektor 2000‐2008 Tehéntej termelés Millió kg
Tehéntej felvásárlás Millió kg
Tehéntej felvásárlási ár €/100 kg
Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg
1686,2
24,2
63,0
2079,8
1674,0
26,7
68,5
350
2067,8
1736,0
26,7
64,8
766
362
1977,3
1636,8
28,2
71,4
2004.
723
363
1844,8
1544,9
25,9
62,9
2005.
721
347
1878,0
1495,7
24,8
64,3
2006.
700
326
1796,0
1296,8
24,4
63,8
2007.
710
322
1800,0
1434,8
28,7
72,7
2008.
695
324
év
Szarvasmarh a létszám 1000 db
Ebből 2 évnél idősebb tejelő tehén 1000 db
2000.
805
376
2080,5
2001.
783
355
2002.
770
2003.
Forrás:KSH * 2008 jan-júl
863,0*
A szarvasmarha állomány és tejtermelés alakulása
A tejtermelés volumenének változása Magyarországon (millió liter) 3000
2500
2000
1500
1000
500
0 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.
Az ágazat jellemzői • A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%‐át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%‐át adja. • Az 1990. évhez képest 2002‐ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%‐a. • A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) – 1988‐ban még 111%‐a volt az EGK átlagnak, 2005‐ben azonban már ismét meghaladta azt (6300 kg) • A megtermelt tej 98%‐a extra minőségű.
• A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 400 millió literrel meghaladja a belső igényt. • A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belső fogyasztás növekedése, mivel az egy főre jutó fogyasztás 160 kilogrammra csökkent
Az ágazat jellemzői – a tej ára • 1993‐ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá – a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. • 1993‐tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott – mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90%‐a körül határozták meg, 1998‐tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70%‐át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.
Az ágazat jellemzői – a tej ára • Irányár: az áringadozások középpontját jelentő árcentrum. • Intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.
Tejegyenérték • A feldolgozás során előállított tejtermékhez felhasznált folyadéktej mennyiségét kifejező mértékegység, általában meghatározott tejzsír (esetleg fehérje) alapon számítva.
A tej‐ és tejtermékek fogyasztása • Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990‐ben még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év, ebből 30‐35 liter import alapanyagból készült ‐ EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás • Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a joghurtfogyasztás, Magyarországon 5 pohár(!)/fő. • A fogyasztás növelése reális cél?
A hazai tejágazat SWOT elemzése • Erősségek:
–Gyengeségek
• Javuló hatékonyság, nagyüzemi tejtermelés. • Versenyképes alapanyagár, hazai árelőny. • Erősödő vállalati koncentráció. • Megfelelően erős vertikális koordináció és integráció. • Már magas külföldi tulajdon megléte.
–Gyenge életképességű kisüzemek. –Túlkínálat a termelésben, feleslegek. –Kihasználatlan kapacitások a feldolgozásban. –Termelők közötti alacsony horizontális koordináció. –Csökkenő hazai exporttámogatás.
A hazai tejágazat SWOT elemzése • Lehetőségek
• Veszélyek
• Megnyílt, kiszámítható, nagy, fizetőképes belső EU piac. • Kvótával biztosított termelés. • Feldolgozott termékek kereslete nő. • Ár‐konvergencia az EU szintre. • EU‐s vámvédelem. • Következetes szabály‐ és törvényalkalmazás. • Növekvő EU exporttámogatás.
• Külpiaci nyomás, túlkínálat, olcsó, minőségi import. • Tartósan alacsony hazai fogyasztás, telített nemzetközi fogyasztási szint. • Változó exporttámogatási rendszer, hazai int.rendszer fejletlensége. • Sokkoló piaci verseny. • Külföldi vállalatok jobb marketinglehetőségei, kapcsolatrendszerei, háttere.
Az EU csatlakozás megállapodás • Közel 2 milliót tonnás kvótát kaptunk ‐ a hazai kvótát 2002‐ben 96%‐os kihasználtsággal teljesítettük, 2003‐ban 2004‐ben és 2005‐ben a kihasználásunk egyenletesen romlott.
Magyarország • A lakosság tej és sajtfogyasztását a jövedelmi viszonyok határozzák meg • Sajt, tej és túrófogyasztásunk egyre növekszik, mely átlagosan 8 kg/év • Olcsó termékek importjával kiszorul a hazai termék a piacról, visszaesik a feldolgozói tej iránti kereslet
Magyarországi versenyhátrányok • Más tagállamokéhoz képest alacsonyabb fehérje és zsírtartalom • Drágább, intenzív állattartás jellemző a legeltetés hiánya miatt • Tejtermelő telepek vezetői idősek, nincs fiatal generáció a tevékenység folytatáshoz, eladni kényszerül a telepet • Vagyonvédelem többletköltséget jelent • Kisebb feldolgozók egyre gyengébb pozícióba kerülnek
Sertéshús
Világtermelés • Világ sertéshús termelése 2008‐ban meghaladta a 102 millió tonnát (2018‐ra: 120 millió t) • Világtermelés 75 %‐át Kína, EU és USA állítja elő • Világpiaci részesedések: Kína 45%, EU 21%, • Kína az önellátást tűzte ki célul sertéshúsból, de még 300 ezer tonnát importál • Legnagyobb exportőrök Kanada, USA, EU, Brazília • Nemzetközi kereskedelembe kerülő hús mennyisége meghaladja az 5,3 millió tonnát
Világtermelés Világ legnagyobb importőre Japán: 1,2 millió tonna EU tagországokból Dánia, Hollandia, Spanyolország és Magyarország is szállít Japánba Oroszország: önellátottság foka: 70‐75% Húsfogyasztás: • Brazília 12 kg/év • Oroszország 16 kg/év • USA 23 kg/év • Kína 38 kg/év • Eu 43 kg/év
EU • Sertéshús termelés 23 millió tonna • EU‐ban előállított húsmennyiség közel fele a sertéshús • Új tagországok nettó importőrök • Sertéshús árak csökkentek 2010‐re, de előrejelzések szerint növekedni fog
Sertéshús világpiaci árának alakulása
Forrás: AKI
Magyarország • 2010. elején a sertéslétszám nem érte el a 3,2 millió darabot Fontos: • a technika, technológia fejlesztése, (klimatizálás, automatizált etetőrendszerek kialakítása) • szakmai színvonal növelése, (genetikához való igazodás) • Takarmányhasznosítás fajlagos mutatóinak javítása • Sertéstelepek fejlesztése (Sertéstelepek 20%‐ban érjük el az EU színvonalat) • Épületek rekonstrukciója • Környezetvédelmi előírások teljesítése
Magyarország élősertés és sertéshús exportjának és importjának alakulása 2000‐ 2008‐ig
Magyarország Versenyhátrány tényezői: • Szervezetlen termékpálya • Alacsony élőmunka hatékonyság • Környezetvédelmi előírások • Hitelfelvételi nehézségek, magas kamatterhek és hatósági díjak • Specializáció hiánya
Magyarország • 2005‐ben még nettó importőrök voltunk, mára ez kiegyenlítődött, a kivitel és behozatal egyenlege egyaránt 13,5 ezer tonna • Egy főre jutó sertéshús fogyasztás 25 kg/év • A hazai árak a holland és német termelői árakhoz igazodnak • Árfolyam alakulás befolyásolja az Export és Import alakulását • Gyengülő forint növekvő szállítási költséget jelent
Baromfi ágazat
Jellemzők • Baromfi hús termelésének gyors fejlődése az iparszerű termelés rendszer következtében • 2008‐ban 90 millió tonna a világ baromfi hús termelése • 2018‐ra elérheti a 120 millió tonnát • USA, Kína, EU, Brazília a 4 legnagyobb termelő, melyek a világtermelés 2/3‐át adják • Gabona árak növekedése miatt a baromfi hús árában is változás következett be
A csirkehús világpiaci árának alakulása (élősúly)
Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára az EU‐ban, valamint az argentin és brazil csirke importára
Világkereskedelem USA: a világ legnagyobb baromfihús termelője és 2. legnagyobb exportőre (1. Brazília) • 19 millió tonna baromfihús termelés Kína: a világ második legnagyobb termelője az évi 17 millió tonna baromfihús termeléssel Brazília: hústermelés eléri a 11 millió tonnát Baromfihús‐előállítás a kukorica termő régiók közelében összpontosul USA és Brazília nem importálnak csirkehúst, Exportjuk részesedése a nemzetközi kereskedelemből meghaladja a 70%‐ot
Világkereskedelem USA fő kereskedelmi partnerei Oroszország, Ázsia és Mexikó • Az Orosz baromfihús importkvóta 75%‐át USA kapja Oroszország a világ legnagyobb baromfihús importőre, a világtermelés 15%‐ának felvevője EU a 3. legnagyobb exportőr (ahol a jövőben az import meghaladja az export mennyiségét) • Import Brazíliából és Thaiföldről
EU‐27 • • • •
Baromfihús termelés 12 millió tonna 70 % csirkehús 18 % pulykahús 4 % kacsahús
• Átlagos baromfihús‐fogyasztás kb 20 kg/fő/év
Magyarország • 2008‐ban 127 ezer tonna baromfihúst (ebből 49 ezer tonna csirkehús) exportált • 57 ezer tonna import mennyiség • EU csatlakozás óta 12%‐ról 20%‐ra emelkedett az import aránya • Az export piacok megtartásával párhuzamosan csökkent a belföldi piacon való részesedés • Egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás: 31 kg
A magyar baromfi és csirkehús külkereskedelmének alakulása 2003 és 2008 között
A hazai baromfi‐hús fogyasztás alakulása 2004‐2008 között
Versenyképességet befolyásoló tényezők • • • • • • • •
Állategészségügyi problémák (szalmonella fertőzés) Hitelfelvételi nehézségek Feketegazdaság magas aránya Magas hatósági díjak (húsvizsgálat, állatorvos) Növekvő vagyonvédelmi költségek Elavult technológia, Elaprózódott feldolgozóipari struktúra Párhuzamosan működő szakmai érdekképviseleti szervek (terméktanács, szövetségek)
Marhahús
Világpiac • USA, Brazília, EU, Kína és India a sorrend termelés szempontjából • Extenzív termelésben vezetők Argentína, Ausztrália és Oroszország • 2008‐ban a világ marha és borjú‐hús előállítása 65 millió tonna volt (ebből 55%‐ot USA, Brazília, EU és Kína tesz ki) • 2018: 75 millió tonna (OECD)
Világtermelés USA évente 11 millió tonna marhahúst állít elő húshasznú tehenek 33 millió egyed, tejhasznú tehenek száma 9 millió • USA húsfogyasztás meghaladja az évi 30 kg‐ot (ez az EU‐ban 17 kg) • USA: közel egymillió farmon tartanak szarvasmarhát (minden 2. farmon) • Brazília: 190 millió egyed (~mint a lakosság) évente 9 millió tonna marhahúst állít elő • Kína termelése évi 6 millió tonna
Világkereskedelem • Legnagyobb exportőrök: Brazília, Argentína (15%‐os export adó), Ausztrália, Kanada • Brazília a legolcsóbb, az importvámok és magas szállítási költségek ellenére is az EU árai alatt tud maradni • Az EU piacra való szállítás csak szigorú szabályok betartásával történhet
A marhahús világpiaci árának alakulása (vágott súly)
EU marhahús kereskedelme • Szarvasmarha állomány egyre csökken • Fajlagos tejhozam növekedés miatt kevesebb tehénre van szükség • Legnagyobb termelők: Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy‐Britannia • Előrejelzések szerint csökkenni fog a marhahús termelés a nemzetközi piac olcsó kínálata miatt • Évi húsfogyasztás átlagosan 17 kg/fő
Magyarország • 2009‐ben a szarvasmarhák száma 703 ezer volt • Állomány kétharmada gazdasági szervezetek tulajdonában van, egyharmada egyéni gazdálkodóknál • Számuk folyamatosan csökken • Legjellemzőbb a Magyartarka állomány • Hús‐exportunk mértéke folyamatosan csökken, míg élőmarha exportunk nő
Magyarország • Ágazati szereplők kiszolgáltatottsága nagy, mivel az árak az exportpiaci árak szerint alakulnak • Árstabilitás szempontjából döntő jelentőségű a belföldi kereslet • Egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségi marhahús előállítása, a kiváló minőségű szaporulat, és az elhullás minimalizálása
A magyar élőmarha és marhahús külkereskedelem alakulása (2003‐2008)