KARD ÉS TOLL 2006/3
Az afganisztáni missziós híradás tapasztalatai Dr. Rajnai Zoltán mk. alezredes
–
Takács Péter hadnagy
Országunk NATO csatlakozásával járó elõnyök mellett új kötelezettségekkel is számolnia kell hazánk katonáinak, ezek közé tartozik a különbözõ, számunkra idegen helyeken, országokban végrehajtott missziós részvétel. Ilyen például a jelenleg Afganisztán északi részén zajló ISAF1 misszió. Ebben a nemzetközi környezetben sok, számunkra idegen, vagy a mindennapi feladat-végrehajtás során nem tapasztalt tényezõvel találkozhatunk. Így van ez a híradással, a távközléssel is, hiszen sok, honi környezetben nem, vagy ritkán, vagy csak más módon alkalmazott megoldással találkozhatunk. Publikációmban szeretném röviden felsorakoztatni, azokat a híradásbeli megoldásokat, rendszereket, melyek hangsúlyozottan jellemzik az általam megismert afganisztáni misszió híradását. In this short treatise, I tried to share my experiences about the possibilites of modern communication means in a military mission in Afghanistan. Instead of describing the devices and equipments in details, I intended to focus on networks and systems from the point of view of a common user. I am presenting the systems in the way of making two big groups such as telephone systems and informatic networks. Following this line, I tried to draw a general overview on networks that can be found in a mission in Afghanistan by soldiers. I also wanted to show just some main principles that should be followed when maintaining secure network.
A különbözõ nemzeti elemek ismertetésére és a használatban levõ eszközök típusának bemutatására azok száma és sokszínûsége miatt most nem vállalkozom, és ez nem is célja az összefoglalómnak, inkább a különbözõ hálózatokat, rendszereket kívánom ismertetni. A megismert rendszerek felsorakoztatása elõtt célszerû egy általános képet alkotni a misszióban alkalmazott technikai eszközökrõl, eljárásokról. Egy részük a civil szférában is alkalmazott eszközökbõl áll, melyek a polgári életben megtalálhatóak, illetve apróbb módosításokkal kerülnek felhasználásra, mint például a számítógépek többsége. A másik részük teljesen a katonai technikára, technológiára épül. Itt szeretnék kitérni az elõbb említett apró módosításokra, és ezzel el is érkeztem a megvalósuló híradással szemben támasztott követelményekhez.
1 International Security Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Közremûködõ Erõk
27
KARD ÉS TOLL 2006/3
A missziós körülmények széles skálán támasztanak magas követelményeket az alkalmazott technikával szemben. Az információtovábbítás szempontjából kulcskérdés: – az információ továbbítás idõbeni tényezõje, – az információ bizalmas kezelése, – az információ sértetlensége, integritása, – az információ rendelkezésre állása. Külön számottevõ tényezõ, melyet az eszközök alkalmazásakor mindig szem elõtt kell tartani, a hálózatközpontú hadviselésbõl (NCW2) eredõ széttagoltság. Ez missziós körülmények között négyzetesen jelentkezik, erõsebben rányomja bélyegét a híradásra, mint polgári, vagy béke körülmények között. Itt a „telephelyek” – az ISAF-ban alkalmazott terminológia szerint HQ3, RC4-k, PRT5-k – néha több száz kilométeres távolságban vannak egymástól, és az ezek között kiépített távközlés létesítésében az ország polgári kommunikációs rendszerére még akkor sem lehetne támaszkodni, ha az lehetõvé tenné. Magas követelményt támaszt maga az ország, annak jellege is, mint például a nagy kiterjedésû homokos felületek, amelyek az egyes mikrohullámú összeköttetések tervezésénél lehetnek fontos tényezõk. Kifejezetten erõsen befolyásoló lehet továbbá az idõjárás, melyet a tervezett eszközöknél figyelembe kell venni. Az extrém hõmérséklet akár az 50 fokot is elérheti, a mindenhová behatoló por pedig külön problémát okozhat. A különbözõ kommunikációs rendszereket általában könnyû szétválasztani. Ennek legfõbb oka az éles határok alkalmazása az átvitt információk minõsítésében. A használat során leggyakrabban a NATO-ban elfogadott minõsítésekkel találkozhatunk, mint a „Releasable to the public”, „Unclassified”, „Restricted”, „Confidential”, „Secret” szintû minõsítések A következõkben a rendszereket használatuk módja, rendeltetésük szerint csoportosítva mutatom be, ezek lehetnek: távbeszélõ és informatikai hálózatok. A távbeszélõ hálózatok lehetnek részben vezetéken alapuló, valamint teljes egészében vezeték nélküli hálózatok, melyek közül a „telephelyek” közötti kommunikáció mindig mûholdas, tehát vezeték nélküli technikán alapul, míg léteznek helyi, „telephelyen” belüli kisebb URH-rádió hálózatok, mûholdas telefonok. Az informatikai hálózatokra szintén ez igaz. A gerinchálózatra csatlakozó informatikai rendszerek mûholdas kapcsolatban vannak a hálózattal, míg léteznek helyi INTRANET hálózatok, melyek különbözõ szintû minõsítésûek.
2 Network Centric Warfare, „melynek lényege a földrajzilag elkülönült harctéri entitások hatékony összekapcsolása” (Kõszegvári Tibor: Hadviselés a 21.században, Hadtudomány, 1999. 1. szám) 3 Head Quarter – fõhadiszállás 4 Regional Command – Regionális parancsnokság 5 Provincial Reconstruction Team – Tartományi Újáépítõ Csoport
28
DR. RAJNAI ZOLTÁN–TAKÁCS PÉTER: Az afganisztáni missziós híradás tapasztalatai
1. ábra. Kommunikációs központ
Távbeszélõ hálózatok A legfontosabb távbeszélõ hálózat a misszió NATO szövetségi jellegébõl adódik, ez 6 az IVSN , mely tapasztalataim szerint kielégítõen teljesít, átviteli problémák csak egyes áramkimaradással kapcsolatos esetekben merültek fel. Ezen a hálózaton titkos minõsítésû beszélgetések felépítésre is lehetõség van. A gerinchálózatot mûholdas kapcsolat biztosítja. A hálózaton a polgári szférából jól ismert SIEMENS típusú készülékek, valamint információvédelemmel ellátott készülékek vannak rendszerben. Az utóbbi készülékek képesek Tone, illetve Pulse üzemmódban dolgozni, MODEM üzemmódban adatátvitelt biztosítani, a titkosításhoz szükséges kulcs cseréje hardver alapon nyugszik, mely nagyon egyszerû, pár másodperces munkafolyamat. A készülék fontos jellemzõje, hogy külön tápellátás is szükséges a mûködéséhez. Széles LCD-kijelzõje könnyen áttekinthetõ, a kezelõ gombok jól elkülönülnek, használatuk egyértelmû. A készülék kihangosítható, mikrofonja kikapcsolható. Minden „telephely” rendelkezik a rá jellemzõ nemzeti távbeszélõ hálózattal, ilyen például a GeMilNET7 hálózat, mely stabilnak mondható, sok olyan esetben is mûködött, mikor más hálózat már nem. Mûholdas telefonok Fontos megemlíteni a két alkalmazásban lévõ – Inmarsat és az Iridium – mûholdas rendszert is, melyek alkalmazása nem minden esetben elsõdleges a drága üzemeltetésük miatt. Az Iridium csak alacsony szintû adatbiztonságot valósít meg, viszont az Inmarsat rendszerhez csatlakoztatott, információvédelemmel ellátott végberendezéssel már magas szintû titkosított beszélgetés is megvalósítható. Nem kifejezetten a híradáshoz tartozik, ám említésre méltó még a GPSrendszerek használata, mely szinte mindennapos.
6 Initial Voice Switched Network – NATO 7 German Military Network
29
KARD ÉS TOLL 2006/3
2. ábra. Iridium mûholdas telefon
3. ábra. Antenna az Iridium mûholdas telefonhoz
URH-rendszerek Missziós tevékenység közben a legkülönfélébb URHrádiókkal találkozhatunk, melyek közül a HARRISrádió alkalmazása a legelterjedtebb nem csak beszéd, de adatátvitelre is. Fontos megemlíteni a helyi URH kisrádió hálózatokat is melyek általában nem titkosítottak, amit a forgalmazás során mindig szem elõtt kell tartani. Ezek a hálózatok a mindennapi élet megkönnyítésére szolgálnak, de szolgálati információk ezeken keresztül nem továbbíthatóak! 4. ábra. Motorola kisrádió
5. ábra. Harris rádió
30
6. ábra. Norvég digitális kisrádió
DR. RAJNAI ZOLTÁN–TAKÁCS PÉTER: Az afganisztáni missziós híradás tapasztalatai
GSM-rendszerek A helyi GSM-szolgáltatók rendszereinek alkalmazása elsõdlegesen a helyi szervezetekkel való kapcsolattartásra használhatók. Ezek a: 8 – Roshan – 900 MHz, 9 – AWCC – 900/1800 MHz, valamint a tervezett, – Areeba Afghanistan 900/1800 MHz hálózat. Jelenleg a mobil szolgáltatók közül a ROSHAN-nak van roaming szerzõdése Magyarországon megtalálható mobilszolgáltatóval, így azt jellemezném röviden. A hálózat 900 MHz-en mûködik, használhatósága erõsen ingadozó, különösen a rendelkezésre állást tekintõen. Sok hívás nem jut el a felépülés fázisába, valószínûleg a hálózat terheltsége miatt. A felépült hívások beszéd minõsége alacsony minõségû. Szolgáltatások területén messze elmarad a számunkra megszokottaktól, például MMS szolgáltatással – az egyébként még sok más szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen GPRS szolgáltatás hiánya miatt – nem találkozhatunk, aminek valószínûleg vallási okai is vannak. Az SMS-szolgáltatás tapasztalataim szerint megbízható, SMS „elvesztés” nem volt. A hálózatot a szolgáltató helyenként külföldi szolgáltató, – pl.: német – bázisállomásával is kiegészíti Afganisztánban, mely a kint szolgáló katonák életét teszi könnyebbé, közelebb hozva az otthon maradtakat, hazai percdíjakért. Informatikai hálózatok A NATO szövetségi rendszer természetesen erre a fejezetre is rányomja bélyegét, a legjelentõsebb hálózat, mely összeköti a „telephelyeket” a Microsoft Windows Active Directory rendszeren alapul, a legmagasabb biztonsági követelményeknek is megfelelõ ISAF Secret hálózat, melynek fõ profilja egy modern címzési struktúrát alkalmazó levelezõ rendszer, valamint egy WEB-lap, a „WISE page”. A telephelyek továbbá rendelkeznek különbözõ minõsítési szintû, kisebb INTRANET-ekkel is. Az egyik ilyen, általam üzemeltetett hálózatot jellege miatt – lévén ez egy J2, felderítõ részleg hálózata – részletesen nem kívánom jellemezni. A hálózat szintén Microsoft Windows Active Directory alapokon nyugszik és a legmagasabb biztonsági szempontok, elvek figyelembe vételével került kialakításra, ami mellett nagy segítség, hogy a hálózat szeparált, természetesen optikai kábelen alapuló hálózat, amihez a hozzáférhetõ személyek már eleve komoly szûrésen esnek keresztül. Mindezek mellett a következõ szervezési elveket kell alkalmazni a rendszer kiépítésekor: – minden személy csak jogosultsága szerinti adatokhoz férhet hozzá. – a rendszer-szintû hozzáférések számának a lehetõ legalacsonyabb szinten tartása; – a rendszer és a szolgáltatások kialakításakor a szükséges és elégséges elv alkalmazása;
8 Telecom Development Company Afghanistan Ltd. 9 Afghan Wireless Communication Company
31
KARD ÉS TOLL 2006/3
– Az információk késõbbi megõrzése céljából speciális jogosultságokon alapuló rendszer/könyvtárszerkezet kialakítása, melynek lényege, hogy miután egy információ bekerül az éles rendszerbe, a felhasználó már többe nem képesek azt módosítani, törölni; – Az egyes hardver hibák ellen szalagos archiválás. Természetesen léteznek jóval alacsonyabb szintû, egyszerû, a mindennapi életben megszokott hálózatok is, ezek kerülnek túlnyomó részben használatra. A fentiekben leírtakat végigolvasva láthatjuk, hogy milyen szövevényes, sokszínû a kommunikáció világa egy nemzetközi környezetben. Ahhoz, hogy mindezeknek a követelményeknek megfeleljünk, hatékonyan tudjuk feladatainkat végrehajtani missziós körülmények között, tanulmányozni kell ezeket a rendszereket, azok elveit saját rendszereink kialakításakor is célszerû figyelembe venni.
32