Az Európában egyedülálló módon három nyelven: magyarul, angolul és németül oktató kar fennállása alatt – az Önökével együtt – több mint 48 000 általános orvosi diplomát adott át. A kar jelenlegi mintegy 3 000 hallgatójának több mint egyharmada, azaz minden harmadik diák vagy az angol, vagy a német nyelvû évfolyam hallgatója. A 2004/2005-ös tanévre 280 magyar, 180 német és 160 angol nyelven tanuló hallgató nyert felvételt. Az egyetem legfontosabb feladata az élethosszan történõ tanulásra való felkészítés. Idézet Kölcsey Ferenc Parainezisébõl: „Ne gondold, mintha a tanulás, csak bizonyos idõkhez, az ifjúság éveihez köttetnék. Ifjú korunk oly szûk, s oly sokféle tanulmányokkal elfoglalt, hogy gyors elfolyása alatt erõs alapon épült tudományra jutni csaknem lehetetlen. Boldog ifjú az, ki annyira mehetett, hogy keblében a tudomány iránti szeretet állandólag felgerjedett; s azon útakkal, melyeken az ismeretek kútfejeihez eljuthat, megbarátkozhatott! neki csak keble sugallatit kell követnie, s szakadatlanúl elõre haladva, bizonyosan oda ér, hol tudományi szomja gazdag táplálattal fog kielégíttetni. Azonban e kielégítés csak mindennapi haladás jutalma; ki szüntelen elõbbre nem törekszik, az hátramarad, mond a példabeszéd. Tudományt a munkás élettel egybekötni: ez a feladás, mire a köztársaság férfiának törekedni kell.”
mák, Országos Eötvös József Emlékbizottság, Budapest, 1988) Az erények gyakorlásához vezetõ úton az elsõ állomás az erényekkel szembenálló bûnök elkerülése. Ma is érvényes idõsb. Lenhossék Mihály 1834-bõl származó eligazítása: „…A szabad értelmes akaratot szenvedélyek és kóros vágyak béklyózzák. Kínos egoizmus, önszeretet, elvakult büszkeség és nagyravágyás nyomják el az erkölcsöket és a kötelességtudatot, a hitet és a vallást. A valódi emberszeretet gyorsuló eltûnése, a haladó szellemi kultúrával nyilvánvaló ellentétben álló értelmi eltévelyedések a polgári társadalom igazi értékeit, illetve azok tagjait, csakúgy mint az egyéni jólétet egyre inkább fenyegetik.”
Dr. Szollár Lajos
Az egyetem fontos állomás az értelmiséggé válás folyamatában is. Az ideális értelmiségi azon túlmenõen, hogy szakmájának naprakész, avatott tudója, tudja, hogy nemzetének túlélése javarészt a közös nyelv, a közös kultúra és a közös hagyomány megõrzésén múlik. Az értelmiségi hosszú távú felelõsséggel rendelkezik, inkább érték- mint érdekorientált. Megpróbál egy eszményhez közelíteni, amely hirdeti az örök emberi ethoszt, a szép, a jó és az igaz antik egységét úgy, ahogy azt a klasszikus görögök a kalokagathia eszméjében megfogalmazták. Errõl így ír Albert Einstein: „Az ideálok, amelyek megvilágították utamat és idõrõl idõre új bátorságot adtak, hogy jókedvvel nézzek szembe az élettel: a jóság, a szépség és az igazság… Az emberi erõfeszítések három legfõbb tárgya – a birtoklás, a látványos siker és a fényûzés – mindig is értéktelennek tûnt számomra.” Az egyetemi curriculum nem csupán a tételes szakmai ismeretanyagot, készségek és attitûdök összességét jelenti, hanem egy teljes erkölcsi normarendszert, viselkedési mintát, morális elkötelezettséget, valamint e zsinórmérték szerinti életvitelt, továbbá elõírja e meggyõzõdés és tanítás betartásának és hirdetésének kötelezettségét is. Legyenek tehát az örök emberi ethoszt hívõ, betartó és hirdetõ értelmiség tagjai. Hogyan tehetjük ezt?, kérdezhetik. Felel rá Eötvös József: „Nem tenni mást, mint amit akarunk, s nem akarni mást, mint amit meggyõzõdésünk szerint jogunknak és kötelességünknek ismerünk, ez az, mitõl a férfinak becse függ. Csak azon hatalom, melyet az akarat tettei s meggyõzõdése akarata felett gyakorol, alkotja minden férfiú nagyságának való mérlegét.” (Eötvös József aforiz-
Lenhossék szót ejt a „polgári társadalom igazi értékeirõl”. Nap mint nap halljuk egyfelõl, hogy a magyar nemzet tagjai csak most, egy új világrendben kapnak esélyt a polgárságra, másfelõl gúnyos hangok illetnek mindent, ami elé a „polgári” jelzõ kívánkozik. Holott már Laskai János, Bethlen István intézõje, „Justus Lipsius-nak a polgári társaságnak tudományáról írott hat könyvei”-ben (Bártfa, 1641) imígyen fogalmaz: „Polgári életnek mondom azt, mellyel az emberi társaságban egymás hasznára avagy javára elegyesleg élünk.” Fogadjuk meg Laskai János uradalmi intézõ 1641-ben kinyomtatott, Joost Lips holland bölcselõ hatására fogalmazott tanácsát, és igyekezzünk „egymás javára elegyesleg élni”. Önök a Semmelweis Egyetem diplomáját fogják kézhez kapni. Az egyetem – ahogy a Magna Charta Universitatum fogalmaz – „A türelmetlenséget elutasító, a párbeszédre mindig kész egyetem a tanárok és diákok együttmûködésének kivételezett helye. A tanároké, akik képesek ismereteik átadására és rendelkeznek mindazon eszközökkel, amelyek tudásuk kutatással és innovációval való továbbfejlesztéséhez szükségesek; a diákoké, akik feljogosítottak, alkalmasak és készek ismereteik gyarapítására.” Szívbõl remélem, hogy egyetemi éveik alatt érezték tanáraikban az erre való törekvést, mint ahogy mi is tanúsíthatjuk az Önök nagyobbik és jobbik részének szándékát ismereteik gyarapítására, és mestereikkel a kivételezett együttmûködésre. Önök elõbb-utóbb a helyünkre fognak állni. Kérem Önöket, hogy amit jónak véltek, azt õrizzék meg, amit javítandónak ítélnek, azon
*Elhangzott a Semmelweis Egyetem Tanácsának ünnepélyes doktorrá avató ülésén, 2004. szeptember 11-én a Budapesti Kongresszusi Központban.
Az elõzõ lapszámban olvasható cikk folytatásában a gólyatábor második napjának kezdeténél tartunk. Íme:
2004. október 15.
Egyetemi élet az egyetem elõtt – II. rész Magnifice Domine Rector, Miniszter Úr, Elnök Úr, Rektorhelyettes Asszony, Rektorhelyettes Urak, valamennyi kar igen tiszteletre méltó dékán és dékánhelyettes urai és asszonyai, az egyetem tisztelendõ professzorai, elöljárói, mélyen tisztelt híres és nemes vendégeink és reménységeink, kiváló újonnan avatott doktoraink, kedves kolléganõk és kolléga urak! Megilletõdve köszöntöm Önöket a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának 236. tanévi avató ünnepségén. Életük egyik sorsfordító nagy napján osztozunk ünnepi érzéseikben. Amikor esküjük után immáron befogadtuk Önöket rendünkbe mint kollégáinkat, akkor legyen elsõ gondolatuk a köszöneté, köszöneté mindazoknak, akik lehetõvé tették, hogy orvossá válhassanak, szüleiknek, családjuknak, barátaiknak, támogatóiknak, évfolyamtársaiknak és végül, de nem utolsósorban tanáraiknak, akik maguk mesterek és tanítványokat nevelnek. Örömmel nyugtázom, hogy a felavatottak nevében szóló ifjú doktorok elsõ gondolata valóban a köszöneté volt. A jó példát kövessék, s neveljenek maguk is mestereket, de soha ne feledjék Michelangelo mottóját: „Én még mindig tanulok”.
2
Összegyetemi Gólyatábor, 2004 Tata
Idegenvezetés az egyetem világában A második nap reggelén új emberek érkeztek a táborba… Egyetemünk oktatói azért jöttek, hogy a tradíciónak megfelelõen idén is bemutassák a Semmelweis Egyetemet, az egyetemi létet, az oktatási rendszert, különbözõ tanulási- és vizsgastratégiákat súgjanak meg, illetve vázolják a távolabbi jövõt, a pályakezdõk perspektíváit. A tanárok karonként rendezett fórumokon, ezt követõen pedig csoportonként rendezett „interaktív” beszélgetéseken szóltak a tágra nyílt (más esetben szûkre zárt) szemû gólyákhoz. Tanáraink elõadásait és a közös beszélgetéseket a kora délutáni órákban kezdõdõ hosszabb szünet követte, amelyben az egyes csoportoknak alkalmuk volt különvonulni, csapatjátékokat játszani, és közben megismerkedni egymással. De meg lehetett látogatni a teaházat, a palacsintázót vagy a sörözõt is, melyek a tábor folyamán végig várták a vendégeket (és amelyeket természetesen szintén az IÖCS szervezett meg). A pihenõt a vacsora, azt pedig az éjjeli akadályverseny
követte. Az egyes akadályoknál a felsõbbéves hallgatók roppant ötletes, felette szórakoztató (az õ oldalukról legalábbis mindenképpen…) feladatokat róttak ki az ifjú titánokra. Az est záró programja egyben a következõ nap nyitóprogramja is volt: hajnalig tartó zenés-táncos mulatság, buli.
Sportnap és vurstli A másnap sportnapra virradt. Kézilabda, kosárlabda, röplabda, foci és frizbi-foci sportágakban mérhették össze erejüket és tehetségüket a tábor lakói. A csoportok tagjai együtt küzdöttek és együtt izgultak a ponto-
Fotó: Vida Mariann (ÁOK II.)
SEMMELWEIS EGYETEM 2004/11. szám
Avatóbeszéd a 236. akadémiai évben*
kért, a gólokért (és hogy minél késõbb kerüljenek szembe a TF csapatával). A selejtezõk és az elõdöntõk után aznapra véget ért a küzdelem. Az éj leszálltával a táborba belopózott az éjszakai élet… Eljött a vurstli ideje. Iszapbirkózás-bemutató jeles felsõbbéves hallgatók szereplésével, itt-a-piros-hol-a-piros, papírdobozból barkácsolt, háromfõs legénységû félkarú rabló, kártyabarlang, masszázsszalon, céllövölde (fõleg HÖK-vezetõkre, csirizes masszával), stb. A gólyák szabadon választhattak, miben akarnak részt venni. Ahogy keresztül-kasul bolyongtak a tömegben, két kézzel szórták, költötték az ún. vurstli-jegyet, az est forint helyett bevezetett saját valutáját. Végül az emberek fokozatosan a központi színpadhoz szivárogtak, hogy részt vegyenek az est záró programján, mely egyben a következõ nap nyitóprogramja is volt, hajnalig tartó zenés-táncos mulatság, a buli.
Forróság és lehûlés A negyedik napon folytatódtak a sportversenyek: ekkor következtek a döntõk. A gyilkos melegben vívott küzdelem (illetve szurkolás) közben talán titkon mindenki hûs vízért epekedett. Délután mindenki meg is kapta: vizes vetélkedõ került a mûsorra. Az elõzõ évek hagyományával szakítva nem a tatai strandon, hanem mûanyag gyermekmedencékben kellett teljesíteni a kiadott feladatokat. A
szervezõk végig nagy gonddal ügyeltek, nehogy túlhevüljön bárki is: a többórás program alatt folyamatosan hideg vízzel slagozták a tömeget. A megszárítkozást követõen, az utolsó éjszakán a gólyák kitaszíttattak az óvó szárnyak alól: önállóan, a felsõbbévesek bármilyen közremûködése nélkül, sorsolt zeneszámokra egy-két óra alatt „videoklipet” kellett alkotniuk, melyet utána elõadtak a nagyszínpadon egymásnak és büszke instruktoraiknak. A mûsorszámok sorát az eredményhirdetés követte, ahol a tábor összes versenyének és vetélkedõjének gyõzelmeit egy helyen ismertették; a gyõzteseket nagy és finom tortával, valamint pezsgõvel köszöntötték. A gólyatábor fénypontját jelentõ forró hangulatú est záró programja ezúttal egyben a következõ nap nyitóprogramja is volt: hajnalig tartó zenés-táncos mulatság, buli.
A halk búcsú pillanata Az utolsó napon az erõ, energia és hangszálak híján, a csöndesen üldögélõ táborlakók békésen beszélgettek egymással. Még egykét csoportjáték, az egyes csapatokból megszülettek az egyetemi csoportbeosztások, majd összeszedelõzködött és vonatra ült a tábor népe. Egy gólyatábor után a vonaton sok friss barát ül egymás mellett. Olyanok zömmel, akik öt nappal azelõtt még soha sem látták egymást. De nem csak pár emberbõl álló baráti körök születnek ilyenkor. A tábort megjárt gólyák még mielõtt egy betût is elolvastak volna a tankönyvekbõl, már az iskolakezdés elõtt nagy létszámban is tudnak együtt gondolkodni, együtt cselekedni, együtt szórakozni, együtt küzdeni: közösségként kerülnek a padokba. (vége) Kaszap Balázs (ÁOK IV.)
15
abban a közgazdaságilag képtelen és hamis hiedelemben, hogy a lánckereskedés közbeiktatásával a szolgáltatás olcsóbb lesz és még nyereség is képzõdik rajta.
Folytatás a 3. oldalról
Lehettünk tanúi annak, hogy történelmünk korábbi, az eredeti tõkefelhalmozás jegyeit magán viselõ szakaszában az orvostársadalom ezt a harcot már egyszer igyekezett megvívni, bizonyság erre Hõgyes Endre visszaemlékezése az 1896-os esztendõre: „Mint egy baljóslatú árnyék vonul át orvostudományi fejlõdésünk eléggé derült képe mellett, orvosi közéletünk egy az elmúlt év folyamán élénkebben legelõször kidomborodó jelensége. Az az önvédelmi kényszerûség, mely a mindennapi élet küzdelmében orvosainkat anyagi érdekeiknek megóvása végett tömörülésre szorítja. A zombori, ungvári, kúnfélegyházi, nagyváradi, temesvári orvosi és gyógyszerészi karoknak közös fellépése a betegsegélyzõ egyesületek ellen, a struggle for life nem örvendetes, de elkerülhetetlen jelensége, mely reactio gyanánt támadt ez új rendszer egyes kinövései ellenében, melynek megszüntetése iránt ugyanazon az úton, ahogy azok keletkeztek, orvoslás keresendõ.” (Hõgyes Endre: Az év lejártán, az új év elején, Orvosi Hetilap Tárca, 1897, 41: 10)
hordozó nyelvet, mely pedig egy nemzetet megújítani segít.” (Hunnia) Nézzenek szembe eljövendõ életpályájuk emberi és szakmai kihívásaival: az emberiség összességében elöregszik és szegényedik; más lesz mind a halálozási, mind a megbetegedési gyakoriság. Kínozni fogja Önöket a morális felelõsség súlya, gondot fog okozni a szegények és a gazdagok gyógyeljáráshoz történõ hozzáférésének fájdalmas különbsége, az új biológiai és diagnosztikai technikák erkölcsi kihívásai, valamint az egyre dráguló egészségügy pénzügyi ellátásának elégtelensége is. Lebegjenek azonban mindig szemük elõtt II. János Pál pápa szavai, adjon bátorítást ebben a nemes küldetésben, melyet vállaltak: „Sajátos felelõsség hárul az egészségügyi dolgozókra, mert foglalkozásuk megköveteli tõlük, hogy õrizzék és szolgálják az életet. A mai társadalmi és kulturális környezetben, amelyben az orvoslás könnyen elveszíti eredeti erkölcsiségét, olykor nagy kísértésnek vannak kitéve, hogy manipulálják az életet, vagy egyenesen a halál munkásai legyenek. E kísértéssel szemben ma rendkívül megnõtt a felelõsségük, amely legmélyebb indítékát és legerõsebb támaszát éppen az orvoslás bensõ és elengedhetetlen etikai jellegébõl kapja; miként az ókori és mindig aktuális hippokrateszi eskü kifejezi, mely szerint minden orvos köteles feltétel nélkül tisztelni az emberi életet és annak szent voltát.” (II. János Pál. Evangelium vitae, 1995.) Legyenek tehát felvértezve a belsõ meggyõzõdésen alapuló morális tisztasággal és szilárdsággal, mely sarkköve az áldozatos, szolgálatot teljesítõ irgalmas orvosi ténykedésnek. Véssék emlékezetükbe Rabindranath Tagore bölcs intelmét: „Aludtam, s azt álmodtam, hogy öröm az élet, felkeltem, s azt láttam, hogy kötelesség az élet, cselekedtem, s lám: a kötelesség lett az öröm.”
4
Ne csüggedjenek, ha választott pályájukon az orvosi renden belül is akadályok tornyosulnak: a biztosítási rendszerekben a szolidaritási elv és a profitszerzés versengése; küzdelem a praxisért; az orvosok elleni perek sokaságának fenyegetése; a pálya elszemélytelenedése, elgépiesedése és a legfrissebb: a hazai orvoslás sajátos új rendszerének tervezett rendszere, mely közvetítõket képzel elhelyezni a beteg és orvosa közé,
Meggyõzõdésem, hogy mind a felsõoktatás, mind a betegellátás átrendezésének tervezete – jelen formájában – elvetendõ, és újragondolandó, mert semmiképpen sem szolgálja a haza üdvét. Legnagyobb fájdalmunk, hogy ezen elképzelések mintegy titokban sub rosa születtek, úgy tûnik, hogy mind az érdekeltek (állampolgárok, betegek, hallgatók), mind a hozzáértõ, felelõsséggel bíró szakemberek (orvosok, tanárok) érdemi bevonása nélkül. Önöket arra kérjük, hogy – már mint a Rend befogadott tagjai – álljanak mellénk követelésünkben, melynek lényege Széchenyi István szavaival: „Nihil de nobis sine nobis” (Semmit rólunk nálunk nélkül) (Széchenyi István: Hunnia, 1835, kiadja Pesten, 61. old.) Azt szeretném sugallni, hogy ismerve a jövõ várható gondjait, legyünk arra felkészülve, és a szûk szakmai tevékenységen túl együttesen legyünk teljesértékû, értelmiségi és vezetõ, meghatározó egyéniségei a jövendõ alakításának a gondjaikra bízott népesség sorsának jobbításában. Általánosságban és a jelen helyzetben is útravalóul szolgálhatnak Kossuth Lajos szavai: „Nem az a kérdés közöttünk: haladjunk-e, avagy megálljunk? miként Józsué napjáról írva van; e kérdést eldönté a Mindenható, midõn a világot megteremtette; és bizony nincs erõ, amely a világkerék küllõibe vághasson - nem ez hát a kérdés közöttünk, hanem az: hogy mit és miként? És itt egy magasabb nézõpontra van szükség. Nem mind javítás, ami egyes érdekeknek hízeleg, és tartós csak az, mely igaz-
ságon épült, valódi szükségen segített, s a nemzet életébõl önként fejlett ki. Ismerni kell tehát a nemzetnek elõbb önmagát, és ismernie kell szükségleteit; aztán megvitatni célt és eszközöket, dolgot és módokat, minden oldalról, s ha ekkor elkövetkezik a törvényhozás ideje, áldásdús leend mindenki törvény, mert egy-egy szociális meggyõzõdést mondott ki.” (Kossuth Lajos, Iratai, Magyar idézetek könyve, Officina ‘96 Kiadó, 158. old.) Ennek a kis, balsorstól sokszorosan tépett országnak szinte egyetlen, Isten adta „természeti” kincse a szürkeállomány. Legyenek nagyon büszkék arra, hogy ennek nem kis arányban meghatározó részei lehetnek, ha minden tudásukat és képességüket a jóra fordítják. Legyenek nemzetük felelõs tagjai és szolgálói hazájuknak. Egyetemi ünnepségeink hagyományosan – néhány perc múlva hallhatják – a Szózat hangjaival végzõdnek, melynek üzenete kísérje végig életüket. Véssék jól emlékezetükbe Babits Mihály szavait, melyet tanáraik útravalónak tudnak adni: „Azt a hazát, melyrõl a Szózat zeng, el nem veheti és meg nem csonkíthatja senki. Az visszavonhatatlanul hozzánk tartozik. Magunkban hordozzuk éppen annyira, mint ahogy õ hordoz bennünket; általa és benne vagyunk, akik vagyunk, s ha õ nem volna, mi sem lennénk többé. Ez az a föld, »amelyhez annyi szent nevet egy ezredév csatolt«; ahol számunkra a Szabadság zászlóit hordozzák. Ezen a földön nem fog az erõszak! Ha egyszer hazánk volt, örökre az marad, még magunktól sem mondhatunk le róla, mert akkor magunkról mondanánk le. Ezért kell híveknek lennünk hozzá »rendületlen«: kívüle valóban »nincsen számunkra hely«. Ez a haza egységes és oszthatatlan: õseink emléke, szabadságunk megszokása, jogaink méltósága, kultúránk hagyománya, nagy költõink szavai, mind benne van és vele értõdik. Ennek a hazának »integráns része« a Szózat is: nélküle csonka lenne a szellemi ország, s nem lenne többé magyar a magyar.” (A Szózat ünnepére. Nyugat, 1936 és Esszék, tanulmányok, II. 514-515.) Kívánom, hogy életpályájuk során minden nemes tervük teljesüljön, kívánom, hogy lelki békében, hasznosan és nagy megbecsülésben töltsék be hivatásukat! Kívánom Csokonai Vitéz Mihály szavaival: „A ti mostani fáradozástokat boldogítsa a jóltevõ istenség, adjon tinéktek nagy lelket, hogy magatoknak nagyobb tökéletességtekre, édes hazánknak s boldogtalan nemzetünknek nagyobb dicsõségére, embertársatoknak többtöbb segítségére lehessetek.” (Csokonai Vitéz Mihály beszédei, Magvetõ Kiadó) Menjenek békével, Isten áldja Önöket! Dr. Szollár Lajos a Kórélettan tanára a kar ez idõ szerinti dékánja
Markánsabb szakdolgozói összefogás Az Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája májusban alakult meg. Addig is sokat beszéltek arról, hogy a szakdolgozók helyzetén országszerte változtatni kell. A szakkamara létrejöttével országszerte tudatosult az egészségügyben, hogy csökken az ápolók létszáma és valóban komolyan kell venni, ami ezen a területen történik. Az ÁOK Ér- és Szívsebészeti Klinikáján nyugállományba vonult Pápai Katalin klinikai ápolásvezetõ pozícióját Puskás Andrea vette át 2003. szeptember 1-én, aki immáron tizenhárom esztendeje dolgozik az egészségügyben, egy évtizede a klinikán. Az õ személye nemcsak azért figyelemre méltó, mert viszonylag fiatalon lett a szakdolgozók vezetõje, hanem azért is, mert az Egészségügyi Szakdolgozók Kamarája budapesti szervezetének az elnöke. A klinikán eltöltött tíz év alatt tevékenykedett a szívsebészeten és az intenzív osztályon, két évvel ezelõtt pedig az új Cardiovascularis Centrum szervezésénél felkérték, hogy fõnõvérként a centrum ápolási feltételeinek megtervezésével és beindításával foglalkozzon. Késõbb az egész klinika ápolásvezetõje lett. – Nem volt éppen könnyû feladat, ám az a tény, hogy ismertek és elfogadtak a kollégák, nagy segítség volt számomra, azon kívül a ház belsõ problémáival is tisztában voltam. Jelenleg 153 nõvért, 102 asszisztenst és egyéb munkakörben dolgozó embert irányítok – mondja.
Hatékonyabb érdekképviselet – Mint budapesti kamarai elnök, milyennek látja a szakdolgozók helyzetét?
– Elõször is: nem volt jellemzõ az összefogás a speciális tagozatok (védõnõk, gyermekápolók, intenzívesek) között. Korábban egyetlen fórum elõtt sem tudták markánsan képviselni az érdekeiket. A szakdolgozók kevés információt kapnak a körülöttük folyó döntésekrõl. Kevéssé vagy alig volt beleszólásuk a folyamatokba. Remélhetõen ez a gond a kamara mûködésével párhuzamosan megszûnik, hiszen ma már ezekbe a döntésekbe beleszólhatunk. – Milyen témakörök eldöntését kell befolyásolniuk?
– Elsõsorban a szakdolgozói oktatással, képzéssel kapcsolatos témák kialakításában szeretnénk véleményt nyilvánítani. A munkavégzés jobb feltételeinek biztosításában is szeretnénk elõbbre lépni. Sarkalatos problémakör az egészségügyi dolgozók bére, amely folyamatosan felszínre kerül. Ha meg tudjuk mutatni, mennyire önállóak és képzettek vagyunk, valamint ki tudjuk fejezni a munkánk fontosságát, így remélhetõen a béreket is ennek megfelelõen tudjuk majd korrigálni. A kamarai munkához nem elegendõ a szóki-
végeredményrõl értesültünk. Ezen túl közvetlenül informálódhatunk a szakdolgozókat érintõ kérdésekrõl, hiszen jelen vagyunk még egyéb más hivatal ülésein is. És egyre több felkérés érkezik álláspontunk ismertetésére. Ezek mellett az országos kamarai szervezet felállításáig az operatív szervezési munkák is folytatódnak.
2004. október 15.
SEMMELWEIS EGYETEM 2004/11. szám
Avatóbeszéd a 236. akadémiai évben
– Milyen sikeres fellépést említene a fõvárosban, illetve a saját munkahelyén?
Puskás Andrea
mondás, hanem kellõ diplomáciai érzékre van szükség, hogy megfelelõen adjuk elõ a gondjainkat a minisztériumi és a közigazgatási döntéshozóknak.
Összehangolt informálódás – Mielõtt idõpontot egyeztettünk, említette, hogy a fõpolgármesteri hivatalba készül. Miért?
– Az országban jelenleg közel ötven ezer szakdolgozó van az egészségügyben, ennek egyharmada fõvárosi munkavállaló. A kamarai tisztségviselõk állandó meghívottjai az õket érintõ témával foglalkozó fórumok üléseinek, ennek következtében a Fõvárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának ülésein is részt vehetek. Eddig csak a döntési
– Nagy eredménynek tartom, hogy sikerült a szakdolgozókat kamarai szervezetbe tömöríteni, a kamarai tagozatok is felálltak. Munkanapomat kitölti a klinikai munka, de délután a kamara ügyeivel foglalkozom. A klinikán elsõdleges, hogy az ápolás minõségét fejlesszük, ám nem mindegy, miként. Ma már a kollégáim közül egyre többen tesznek sikeres felvételit olyan felsõoktatási intézményekben, ahol diplomás ápolókat képeznek, jelenleg tízen szeretnének felsõfokú képesítést szerezni. Kevés a szakképzetlen ápoló, ápolónõink OKJ-s vizsgával rendelkeznek. Az intenzív terápiás osztályokon valamennyien szakasszisztensi végzettséget szereztek. Egy-egy részlegben egyszerre két-három ember tud menni fõiskolára, iskolába. Szerencsére különbözõ idõpontokban vannak a konzultációk. A vizsgaidõszak kritikusabb lehet, de azt is meg tudjuk oldani. A bérezéssel kapcsolatban nagyon sok vita és érv hangzik el házon belül is. Természetesen szeretnénk, ha javulna a szakdolgozók javadalmazása, mivel véleményem szerint csak úgy lehet jó csapatot szervezni, ha a munkatársainknak nem kell plusz munkát vállalniuk (például takarítást stb.), hanem megkereshetik azt a pénzt házon belül. Ezen a területen akadnak még elvarratlan szálak. Ilonka Mária
Pályázati hírlevélbõl A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében meghirdetett Operatív Programok kapcsán számos pályázati kiírás jelent meg. A HEFOP és GVOP nyújtotta pályázati lehetõségekre a Semmelweis Egyetem 2004. május 28. és augusztus 31. között központilag, a Pályázati és Innovációs Központon keresztül 14 db pályázatot nyújtott be, összesen 4,9 milliárd Ft értékben. A fenti pályázatok egy része önállóan, másik része konzorciumi formában került beadásra. A benyújtott pályázatokból eddig 3 pályázat esetében született döntés, ebbõl 2 pályázat részesült pozitív elbírálásban, melyek részére a megítélt összeg meghaladja a 350 millió Ft-ot. A többi pályázat elbírálása folyamatban van.
Aktuális pályázatok 6. Kutatási és technológiafejlesztési keretprogram
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatai
FP6-2003-SME-1 (Horizontális kutatási tevékenységek KKK-k bevonásával) Együttmûködésen alapuló kutatási projektek Beadási határidõ: október 21.
Mecenatúra 1-2-3 (A mûszaki fejlesztés társadalmi feltételeinek javítása) Beadási határidõ: október 15.
Fp6-2004-Lifescihealth-5 Tematikus felhívás az „Élettudományok, genomika és biotechnológia az egészség szolgálatában” programban Beadási határidõ: november 16.
Nemzeti Fejlesztési Terv pályázata Regionális Operatív Program (ROP) A felsõoktatási intézmények és a helyi szereplõk együttmûködésének erõsítése Beadási határidõk: december 31.
További információ: Dr. Pörzse Gábor igazgató (
[email protected])
13
Az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán szeptember 24-én születésnapot ünnepeltek, a magyar gyermekgyógyászat megteremtõjének kerek évfordulóját. A programban Tulassay Tivadar klinikaigazgató, rektor megnyitó gondolatait követõen Cserháti Endre (mint a magyar gyermekgyógyászat megalapítójáról), Kapronczay Károly (mint orvostörténészrõl), Vízkelety Tibor (SchoepfMerei szerepérõl a magyarországi ortopédia kialakulásában), Németh Éva (az altatás kezdeti lépéseirõl hazánkban, amelyet gyermekeknél szintén õ kezdett el) és Verebély Tibor (mint az elsõ magyar gyermeksebészrõl) beszéltek a nagy elõd munkásságáról, kiki a maga szakterületére fókuszálva. A XIX. század nagy orvos géniuszai közül sokan, így Schoepf-Merei is, nem egy-egy szakterület specialistái, hanem szakmájuk homo univerzalis-ai voltak. (Munkásságáról részletesen Donáth Tibor professzor írásában olvashatnak az 5. oldalon.) 200 év nagy idõ, majd három emberöltõ, amely alatt legalább tíz generáció nõ fel. Még hosszabb ez az idõ, ha arra gondolunk, hogy a természettudományos információsztrádán suhanva ötévente tankönyvet kell cserélni, ha naprakész tudást keresünk. Ami húsz éve ismeretlen volt, tíz éve megfogalmazott, de megválaszolatlan kérdés, mára megoldott tudományos probléma, sõt, gyakorlatban is alkalmazott tudomány. Mindez persze lehetetlen volna az adott szakma nagy elõdei nélkül, akiknek eszükbe se jutott, hogy 200 év múltán nevüket, alakjukat szobrok, festmények és érmék fogják õrizni. Ám nem elsõsorban anyagba formált képeikre emlékezik az utókor, hanem fõként arra, amit szakmájuk mûvelésével hagytak ránk követendõ példaként. Legfõképpen pedig arra, amit magatartásuk, emberi kvalitásuk üzen a ma emberének. Ez utóbbival kezdte Tulassay Tivadar professzor, az 1804. szeptember 26-án született Schoepf-Merei Ágost tiszteletére rendezett megemlékezésen az ünnepelt méltatását. Megnyitó gondolataiban nagy ívû távlatokba foglalt párhuzamot vont az akkor és most is létezõ megosztottság között a fejlett Európa és annak tõszomszédságában a jóval elmaradottabb Magyarhon vonatkozásában. A majdnem-perifériát odahagyva, csak úgy mint most, akkor is sokan választották a gazdagság biztosította könnyebb életet. Nem így Semmelweis és Schoepf-Merei, akiket a honvágy és a hazaszeretet mágnes ereje hozott vissza és tartott itt, a világ nehezebbik felében. Schoepf-Merei is tudta, mi a dolga, hogy itt van rá nagyobb szükség. Ez volt számára a hívó szó. Õ alapította idehaza az elsõ gyermekkórházat, õ alkalmazott elõször
tettek ki ez idáig, megkapták Schoepf-Merei Ágoston gyermekgyógyászat tankönyvének ez ünnepi alkalomra kiadott reprint példányát. (Tankönyve reprintben A gyermekgyógyászat tankönyve, I. kötet. Nyomatott Budán, a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda betûivel 1847. – A tankönyv II. kötetének töredékes kefelevonata, Schoepf-Merei javításaival, feltehetõen nem került már vissza a nyomdába a szabadságharc eseményei miatt. – III. kötet kezdeményének tekinthetõ kézirattöredék.) Vajon mit tanulhat e könyvbõl több mint másfél század múltán a III. évezred orvosa? Azt a szakmaszeretetet, azt a gondosságot és figyelmet, precizitást és emberszeretetet, aminek hiányában – kapjon bár egyre rafináltabb technikát kezébe az orvos –, hivatásának csak mímelõje lehet. Tolnai Kata
Fotó: D. Kiss Balázs
Dr. Tulassay Tivadar
aetherrel (kénégennyel) altatást, elûzve egyszer s mindenkorra a fájdalom rémét a betegtõl. Mindemellett orvostörténetet oktatott, az érdeklõdõket saját lakásán is fogadva, és a magyar ortopédia is nagy alakjai közt tartja számon.
Gyermekgyógyászat tankönyve Az ünnepség minden elõadója és a Magyar Gyermekorvos Társaság azon, még élõ tagjai, akiket Schoepf-Merei Emlékéremmel tün-
Schoepf-Merei Ágoston Emlékéremmel ez idáig kitüntetett és ma is élõ személyek Boda Domokos Schuler Dezsõ Karmazsin László Miltényi Miklós Méhes Károly Péter Ferenc Velkey László Cserháti Endre Cholnoky Péter György
Pintér Sándor Sulyok Endre Szénási József Budai József Kontor Elemér Székely Áron Oláh Éva Csorba Sándor László Aranka Ilona
XIII. Nemzetközi Semmelweis Symposium November 3-5. NET
Az agytól – az elmén át – a társadalomig Az idei Semmelweis Symposium az idegrendszer igénybevételének egyensúlyát fenntartó, illetve megbontó külsõ és belsõ folyamatokkal, illetve a lelki egészség kérdéseivel foglalkozik. A rendezvény szekciói a fenti kérdéseket széles körûen, a molekuláris alapkutatásoktól a társadalmi folyamatokig bezárólag tekintik át. A szervezõk úgy állították össze a szekciók témáit, hogy a symposiumon az alap- és a klinikai kutatók párbeszéde is kialakulhasson. A symposium nyelve angol. Az elõadások és a poszterek angol nyelvû absztraktjai a nemzetközi regisztrációval rendelkezõ Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle 2004. november 20-i számában jelennek meg. A rendezvény fõszervezõje dr. Rajna Péter egyetemi tanár. A rendezvény részletes programja az egyetem honlapján a hírek rovatban megtalálható.
Hallgatók választottja Tóth Tímea tanárnõ az Egészségügyi Fõiskolai Kar Ápolástudományi és Pedagógiai Intézetében oktat. A tanévnyitó ünnepségen Kiváló Oktató címmel tüntette ki az Egyetemi Tanács. A tanársegéd az ELTE BTK-n diplomázott és bölcsész oklevelet szerzett. Tizennégy éve tanít az EFK-n, és jelenleg a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának másodéves hallgatójaként a diplomás ápoló szakra járók között pályaválasztási és értékorientációs vizsgálatokat végez a karon. A kari HÖK, vagyis a hallgatók testülete javasolta a kitüntetésre – neveléselméletet, kommunikációt, családpedagógiát, valamint tanulásmódszertant tanít. A karon elindult angol nyelvû képzésben a pedagógiát idegen nyelven fogja oktatni. Mindemellett az egészségfejlesztõ mentálhigiénikus posztgraduális képzés szervezõje, szakmai felelõse. A kötelezõ óraszámok mellett rendszeresen tart kommunikációs tréningeket felnõtteknek, olyan egészségügyiseknek, akiknek idõnként szükségük van a korábban elsajátított képességek felfrissítésére. Sõt, az írás is
az számít igazán pedagógiai eredménynek a felsõoktatásban, ha sikerül ráhangolni egyegy diákot arra, hogy tartósan kutatómunkát is végezzen.
2004. október 15.
SEMMELWEIS EGYETEM 2004/11. szám
6
Ünnepség Schoepf-Merei Ágoston születésének 200. évfordulóján
Sablonok nélkül
Tóth Tímea
szívügye: idén õsszel jelenik meg a második pedagógia jegyzete, ezúttal a posztgraduális képzésekben tanulók részére írt tankönyvet. A két iskoláskorú, 13 és 8 éves gyermeke és a munkája mellett jut energiája kutatásra és tanulásra is. A kitüntetett oktató immár négy éve koordinálja az intézethez kapcsolódó TDK-munkát. Azt vallja, hogy manapság
Látogatás a Vas utcában Szeptember 15-én az Egyetem Baráti Körének népes csoportja láto-
Nagyon fontos annak megértetése, hogy miért éri meg ma egy profitorientált világban a diák számára a tudományos munka. Az ilyen jellegû, elmélyültebb foglalkozás az egyéni, sablonoktól mentes gondolkodás kialakításának, formálásának az útja – mondja. A kérdésre, hogy miként érintette a hallgatók elismerése, a következõ választ kapom. – Nagyon örültem ennek, hiszen a döntés demokratikusan történt, a hallgatók maguk kezdeményezték, hogy kit jelölnek erre a címre. Ezt meg kell becsülni, nagyon fontos visszajelzés számomra! Most még jobban igyekszem rászolgálni a bizalmukra. Amikor megkeresnek a problémáikkal, olykor nemcsak tanulási, hanem az egyéni, érzelmi ügyeikkel kapcsolatban is, könnyen tudok azonosulni velük, hiszen én magam sem felejtettem még el, miként éltem meg egyetemista koromban a hétköznapokat. Jól esik, ha megtisztelnek az õszinteségükkel. Oktatóként ugyanis nagyon fontosnak érzem a kölcsönös tiszteletet, az alapos felkészülést és a tudást. Ez az alapja annak, hogy hivatásukat szeretõ, korszerûen gondolkodó, mûvelt értelmiségiekké váljanak a tanítványaim. Legfõbb törekvésem, hogy kölcsönösen büszkék lehessünk egymásra. I. M.
gatott el az Egészségügyi Fõiskolai Kar Vas utcai épületegyüttesébe. A vendégeket a kar nevében dr. Polgár Veronika fõiskolai docens fogadta és kalauzolta. Az egyik szépen berendezett és barátságos tanácsteremben dr. Forgács Iván egyetemi tanár köszöntötte a megjelenteket, majd Elekes Attila fõiskolai docens – hagyatékokból és más, különbözõ forrásokból
származó, muzeális értékeket képviselõ dokumentumokból összeállított – vetítettképes elõadás keretében ismertette az épület múltját (Pajor Szanatórium, Vas utcai Kór-
Szolidaritás a sztrájkolókkal
Egy laborban
ház) és az átépítés történetét. Példamutató a karnak a hagyományõrzõ tevékenysége. Kalichné dr. Simon Márta fõiskolai tanár a kar szervezeti felépítését és tevékenységét ismertette. Az elõadásokat követõ hozzászólások, kérdések az élénk érdeklõdést bizonyították. Ezután felkerekedtek a látogatók, megcsodálták az épület egyik büszkeségét, az átrium üvegtetejét, majd felkerestek több laboratóriumot és elõadótermet. Ez utóbbiak egyikében, a zeneteremben, kedves meglepetéssel szolgáltak a házigazdák: dr. Ladányi Pál zenetanár zongorakísérete mellett két gyógytornászhallgató, Herczeg Zsuzsa és Varga Ildikó játszott hegedûn (bal oldali képünkön). Fotó, szöveg: -oren-
A Semmelweis Egyetem dolgozói érdekképviseletének vezetõsége megtárgyalta a munkavállalók jelenlegi helyzetét. Megfogalmazott nyilatkozatában a szakszervezet a többi közt azt is leszögezi, hogy az új munkaügyi szabályok következtében a bizonytalanabbá váló foglalkoztatási feltételek, a csökkenõ reálbér, sõt sok esetben a nettó kereset csökkenése rontja a közalkalmazottak helyzetét. A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karán dolgozók sztrájkfelhívást adtak ki, amiben foglaltakkal a SOTE Szakszervezet vezetõsége egyetért, velük szolidárisak, ugyanakkor megállapítják, hogy az október 7-i munkabeszüntetéssel járó tiltakozáshoz való csatlakozás jogi és technikai feltételei egyelõre nem adottak a Semmelweis Egyetemen. A szakszervezet vezetõsége a végleges állásfoglalás kialakítása elõtt, október közepén, az egyetemi közvélemény megkérdezését követõen, az alapszabálynak megfelelõen a Bizalmi Testület kezébe teszi a döntést a sztrájkbizottság felállítása, megmozduláshoz történõ csatlakozás kérdésében. t-
11
Benyomások, élmények Több mint kilencven százalékban az edzõtermekhez és a mérkõzések színhelyeihez kötõdnek. A kézilabda azon sportágak közé tartozik, amelyekben rögtön a megnyitó után megkezdõdtek a mérkõzések, s jószerével a záróünnepségig tartottak. Edzés – fizikai és pszichés felkészülés – mérkõzés – értékelés – és kezdõdött minden elölröl. Ebbõl állt az életünk. Egy-egy mérkõzésmentes sima napon legalább hat óra telt el edzéssel, gyakorlással, taktikai felkészüléssel, elemzéssel. Ez minden tekintetben komoly erõfeszítést igényelt és feszes napi programban zajlott. A játékosoknak nagyon kevés, az edzõknek gyakorlatilag semmi szabad idejük nem volt.
Elvárások A Magyar Kézilabda Szövetség az I.-IV. hely valamelyikének megszerzését tûzte ki célul a számunkra. Jogosan. Ez a csapat az utóbbi hat évben a nemzetközi mezõny legeredményesebb válogatottja volt. Hét világversenyrõl háromszor tértek haza éremmel, 2000-ben olimpiai döntõt játszottak és Európa-bajnokok voltak. A játékokat megelõzõ 11 hét rendkívül kemény felkészüléssel telt el, de így voltak az ellenfelek is. Ez az erõltetett, rendkívül intenzív felkészülés azért volt indokolt, mert a világ élmezõnyének köre 10-12 csapatra bõvült,
Mocsai Lajos
valamint a válogatott az elõzõ félévben a bajnoki rendszer zsúfoltsága miatt csak igen kevés idõt gyakorolhatott együtt. Ezt igazolja az elmúlt idõszak kiemelkedõ csapatainak (Norvégia, Oroszország, Szerbia-Montenegro) a váratlan sikertelensége, miszerint az elmúlt évek meghatározó nõi válogatottjai nem tudták a szükséges kvalifikációt az athéni olimpián teljesíteni. A magyar válogatott egy, a franciáktól elszenvedett, döntõ fontosságú mérkõzés elvesztésével az ötödik olimpiai helyezést érte el, amely az igen jelentõs olimpiai pontszerzésen túl, közepes eredménynek számít.
Hazatérés után Miután a magyar nõi válogatott 2000-ben már Európa-bajnok volt, úgy gondoltam, hogy az elmúlt hat év, amely objektív pontér-
A testedzés életforma
8
Krámer Zsófia medikus, az ÁOK hallgatója, két évvel ezelõtt hallott elõször a „Jó tanuló, jó sportoló” pályázatról a Ferenc téri Testnevelési és Sportközpontban. Az idén csak le kellett írni, hogy milyen tanulmányi, illetve sporteredményei voltak az elmúlt tanév során. Tavaly az összesített eredmények alapján a 4. helyet érte el, az idén a második helyen végzett. Zsófia rövid távfutó: 60, 100, 200 métert fut. Hét és féléve versenyszerûen sportol a Budapesti Honvéd Sportegyesületben. Gimnazista korában a diákolimpiákon többszörös budapesti gyõzelmet ért el a fenti távokon, késõbb harmadik helyezett lett 100 méteren a Diákolimpia országos döntõjén 2001-ben. Szobája falát 50-60 érem díszíti, felsorolni sem tudja, hogy hol és mikor szerezte õket, annyi helyen versenyzett. Fõbb eredménye is önmagáért beszél: korosztályos országos bajnoki cím 100, 200 és 4x100 méteres váltón. Ezen az utóbbi távon két egymást követõ évben is bajnoki címet szerzett. Még nem döntötte el, hogy a pályázaton nyert pénzjutalomból mit vásárol magának. Véleménye szerint az egészséges életmód és a testedzés nagyon fontos és már most is terjeszti ezt a szemléletet, akinek tudja. Ám megjegyzi, semmit, így a sportot sem szabad túlzásba vinni, mert az egy idõ után – a túlzott fizikai megterhelés miatt –porckopás és egyéb bántalmak alakulhatnak ki. Orvostanhallgatóként jól tudja ezt. (Pályázati felhívás a 12. oldalon.) I. M.
tékek alapján a magyar kézilabda sport legsikeresebb idõszaka volt. Az elkövetkezõ Európa-bajnokságra való felkészülést átengedem egy másik edzõ kollégámnak és közös megegyezéssel megállapodtam a Magyar Kézilabda Szövetséggel, egy más tartalmú együttmûködésben. Az új kihívásokra, az új feladatokra új edzõnek kell felkészítenie a csapatot. Mind a csapatnak, mind az edzõnek a világ élmezõnyében való küzdelem után feltöltõdésre van szüksége. Hat éven át vezettem a Magyar Nemzeti Válogatottat, eközben az együttmûködés motivációs bázisa, a sikerhez nélkülözhetetlenül szükséges hatásmechanizmusok természetes oknál fogva megváltoztak. A sportági tevékenységemet a Magyar Kézilabda Szövetségben és a szakmai munkámat a TFen változatlanul folytatom, ami mellett a nemzetközi kézilabda szövetségekben (EHF, IHF), valamint a nemzetközi kézilabda életben számos feladat vár rám.
Olimpiai tükör Ez egy sikeres, jól megrendezett, szervezett olimpia volt. Az olimpiai falu igen kulturált élettérnek bizonyult. Kényelmes, komfortos szállás, 24 órán át rendelkezésre álló étterem, a szabad idõ eltöltésére szolgáló szolgáltatások magas színvonalon segítették a sportolók pihenését, megfelelõ életvezetését. A versenyek rendezése kiváló volt, lényegesen jobb, mint négy évvel ezelõtt Sydneyben. A mérkõzések lebonyolítása hibátlanul történt. Ki kell emelnem az edzésekre, mérkõzésekre való szállítást. A versenyzõket szállító jármûvek részére külön sáv volt kijelölve az utakon. Ha egy autós egy ilyet vett igénybe, az elsõ esetben 2000 euró büntetést fizetett, s a neve bekerült egy központi nyilvántartásba, s ha másodszor is elõfordult vele ez az eset, a rács mögött találta magát. A biztonsági elõírások szigorúak voltak ugyan, de ránk nézve nem voltak nyomasztóak. Meghökkentõ volt viszont, hogy a görögök alig látogatták a versenyeket. Egy ottani adat szerint Sydneyben több görög szurkoló volt, mint Athénben! A magyar szurkolók fantasztikusak voltak! Felemelõ érzés volt látni a nemzeti zászlókkal övezett stadionokat, érzékelni, hogy több ezer honfitársunk utazott ki lelkesíteni, bátorítani bennünket, a magyar olimpiai csapatot.
Elõretekintés A jövõben a TF-en folytatom mind vezetõi munkámat, mind tudományos, oktatói feladataimat. Céljaim között szerepel a nemzetközi kézilabdázásban való mihamarabbi feladatvállalás. Nyugodt várakozással tekintek a jövõ sportszakmai kihívásai elé. Lejegyezte: Kondor Endre
Az integráció óta elõször fordult elõ idén augusztusban, hogy az egyetem adósságállománya egy milliárd alá csökkent – jelentette be az örvendetes hírt dr. Juhászné Huszty ûKatalin gazdasági fõigazgató a Baráti Kör szeptember 29-i találkozóján. Az „Egyetemünk gazdálkodása, új kihívások” címmel tartott elõadásában a fõigazgató asszony összefoglalta az elmúlt évben történteket. Felidézte, hogy az új vezetõség tavaly nyári felállásakor legfõbb törekvésként fogalmazta meg prof. Tulassay Tivadar rektor a régió piacvezetõ egyetemmé válásának gondolatát. Ehhez azonban „kezelni kellett” a meglehetõsen kritikus pénzügyi-gazdasági helyzetet. A mûködést az 1,9 milliárd forintos adósságállomány is erõsen korlátozta. A kilábaláshoz kidolgozott konszolidációs program két fõ irányvonalat célzott meg: egyrészt restriktív intézkedéseket (a különbözõ szervezeti egységek átvilágítása nyomán gyors cselekvést a veszteségek, párhuzamosságok felszámolására), másrészt az azóta már ugyancsak érzékelhetõ kibontakozást. Három projekt (az Oktatási-, valamint a Fogorvostudományi Centrum, továbbá az elsõsorban külföldi hallgatókat befogadó kollégium építése) kezdõdött el úgynevezett PPP-konstrukcióban: a pályáztatással bevont külsõ tökébõl készülõ létesítményeket egy meghatározott ideig csak bérelné az egyetem (ennek díját részben a központi költségvetés állná), utána pedig vagyonkezelõje lenne az állami tulajdonba kerülõ épületeknek. Szintén a korszerûsítési lépések sorába tartozik a betegellátást és a gazdasági folyamatot támogató új integrált informatikai rendszer bevezetése. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás sikerrel zárult, szerzõdéskötés elõtt állunk.
Adósságmérséklési megoldások Az említett megszorítások részben a Kútvölgyi Klinikai Tömböt érintették, ahol a kialakított vállalatszerû gazdálkodás eredményeként mára már, bár kismértékben, de lassult a hiánytermelés növekedési üteme. Emellett a többi konszolidációba bevont klinikánál is elindult
Rádióegyetem munkatársakat keres Az októberben induló RádióEgyetem mûsoraihoz riportereket, szerkesztõket várnak. A felsõoktatással kapcsolatos mindenféle téma érdekel bennünket, célunk, hogy egy új típusú, art&science, igényes, idõvel közismert rádiót hozzunk létre. A rádiót egyetemisták mûködtetik, de nemcsak nekik szól. Jelentkezés: Hargitai Henrik fõszerkesztõnél (0670 506 1158)
[email protected], Sánta Edina marketingvezetõnél (0670 509 4787)
[email protected]
sára, és az adósságállomány csökkentésére fordított alapokban összegyûjtött pénzt idõvel az alaptevékenység minõségi színvonalának emelésére szánhatjuk. A mûködéshez nem szükséges épületek értékesítésével (a már elkelt Baross utcai ingatlan mellett tervezik a két értékes XII. kerületi ingatlan eladását is) nyerhetõ komoly pénzösszeget elõreláthatóan a gyógyító munkával összefüggõ beruházásokra fordíthatják, jegyezte meg egy kérdésre válaszolva a gazdasági fõigazgató. Majd további érdeklõdésre kifejtette: a három legrosszabb állapotú kollégiumot kiválthatná a VIII. kerületbe elképzelt új létesítmény (építésébe visszaforgathatnánk a régi épületekért kapott összeget), és az 1,8 milliárdos EU-pályázat révén megszépülhet, némileg bõvülhet a NET, s a mostaninál méltóbb helyre kerülhet a Baráti Kör fõhadiszállása is. Dr. Juhászné Huszty Katalin
2004. október 15.
Mocsai Lajos mestertanár, a Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) gazdasági, mûszaki és menedzser-igazgatója, a nõi kézilabda válogatott szövetségi kapitányaként vett részt az athéni olimpián. Élményeirõl kérdeztük.
Javulóban egyetemünk gazdasági helyzete
D. Kiss Balázs korábbi felvétele
SEMMELWEIS EGYETEM 2004/11. szám
Az olimpia sûrûjében
Lobbizás érdekeinkért
Összességében elmondható: a gyógyulás jelei már mutatkoznak, de azért még nagyon óvaaz a folyamat, hogy havi kiadásaikat kizárólag tosan kell bánni a beteggel. És meg kell próa tényleges bevételekhez igazítsák, ennél bálni alkalmazkodni a korántsem kedvezõ külsemmiképp se költsenek többet. A 2004 I.sõ pénzügyi hatásokhoz. Az oktatási tárcától VIII. havi pénzügyi zárás mutatói (kiemelten a kapott évi mintegy 9 milliárd Ft fontos ugyan, Füll-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti, valade költségvetésünkhöz képest meghatáromint az I. sz. Sebészeti Klinikáknál) már javuzóbb az egészségügyi finanszírozás, amely viló eredményt mutatnak. Ez volt a pénzügyi szont degressziót alkalmazva szinte „bünteti” konszolidáció elsõ, de mindenképpen szükséa nagyobb fokozatra kapcsolt betegellátásunges lépése. Ezzel párhuzamosan megkezdõkat. „Rektor úrral és az egyetem vezetésével dött az adósságállomány mérséklése, különfénagyon komolyan lobbizunk azért, hogy kifele megoldásokkal: a szállítókkal kötött szerzõjezhessük véleményünket, és azt figyelembe dések újratárgyalásával, kedvezmények kéréis vegyék a szabályozás alakításkor. Nem késével, továbbá a 2004-es költségvetésben rünk különleges bánásmódot, de azt igen, már érvényesített pénzügyi lehetõségekkel: az hogy teljesítményünket és az intézmény rendegyetemre beérkezõ bevételekbõl automatikubehozatalára irányuló törekvésünket megfelesan levontak, s bizonyos alapokba irányítottak lõen ismerjék el. Bízom abban, hogy fél- vagy adott összegeket, és az így hónapról-hónapra egy év múlva az eddiginél még jobb eredmégyûlõ pénzbõl (az idén ez várhatóan 1 milliárd nyekrõl számolhatok be” – zárta elõadását a Ft felett lesz) fizették a lejárt számlákat. „Ezzel gazdasági fõigazgató. eljutottunk oda, és erre mindannyiunk nevé(A Baráti Kör-est további programjait kében büszke vagyok, hogy az a bizonyos 1,9 sõbb ismertetjük.) milliárdos adósságunk augusztusban 1 milli-reaárd Ft körülire csökkent – jelentette ki dr. Juhászné Huszty Katalin. – Ez a fordulat idõvel lehetõvé teszi BIOSYSTEMS INTERNATIONAL, számunkra, hogy a Debreceni Egyetemmel, Debrecenben együttmûködõ szakmailag, pénzügyifrancia érdekeltségû nemzetközi leg és egzisztenciálibiotechnológiai cég munkatársakat keres! san is kicsit jobban élhessünk, boldogulMunkakör: hassunk.” fiatal, genetika/immunológia és genomkutatás iránt érdeklõdõ, Az egyetem likvidiminimum két év gyakorlattal és PhD képesítéssel rendelkezõ kutási helyzetének javutató, középszintû angol és francia beszéd- és írásképesség elõnyben. lásával mód van új Szövettenyésztésben, molekuláris biológiában, informatikában jármódszerek (például tas asszisztens vagy szakasszisztens. Kompenzáció az európai ipari normáknak megfelelõ. üzletszerûen, gazdaságosan mûködtetheJelentkezés rövid önéletrajz és két referencia kíséretében tõ tevékenységek kora
[email protected] e-mail címre és a következõ postai címre: szerûbb formában vaAkpa Kft., 1121 Budapest, János Zs. u. 24. (x) ló ellátása) alkalmazá-
1 2
9
Ma már úgyszólván minden orvosi beavatkozás, betegség elemzése multidiszciplináris megközelítést igényel, ami azt teszi szükségessé, hogy különbözõ szakterületek szakemberei jöjjenek össze, és más-más szemszögbõl megvilágítva egy kérdést, alakuljon ki az egységes szemlélet. Konkrétan, a veleszületett fejlõdési rendellenességek megítélésében, ellátásában a szülész-nõgyógyászoknak a magzati és újszülöttsebészekkel, a száj-, plasztikai sebészekkel együtt, a túlélõk esetében a pszichológus, a logopédus bevonásával kell állásfoglalásukat kialakítani, tekintetbe véve a ma már polgárjogot nyert prenatális ultrahangdiagnosztikát és a még csak ritkán alkalmazott és nem is mindig bíztató prenatális mûtéti beavatkozások lehetõségét. Ilyen páratlan és sikeres találkozás színhelye volt az 53. Baross utcai Szülészeti Esték elõadóterme, ahol az ország valamennyi kiváló gyermeksebésze a szülész- nõgyógyászokkal karöltve tárta a hallgatóság elé a „Magzati és újszülöttsebészet” mai állását. A fejlõdési rendellenességek topográfiai tagolásában Füzesi Kristóf szegedi gyermekgyógyász professzor a tápcsatorna hasi szakaszán jelentkezõ fejlõdési rendellenességek sebészi korrekciójáról beszélt, konkrétan a pylorus stenosis, a bélatresiák, a Hirschsprung betegség megoldásáról, hangsúlyozva a klinikai vizsgálat jelentõségét a diagnosztikában, a sokszor feleslegesen végzett képalkotó eljárások helyett. Csizy István debreceni docens a hasfali defektusok zárásával kapcsolatban kiemelte, hogy mind az omphalocele, mind a gastroschisis, jóllehet a szervek reponálása megtörténik, különösen az omphalocele, gyakran 70-80 %-ban más fejlõdési rendellenességgel is társul. Verebély Tibor professzor hangsúlyozta, hogy a congenitalis rekeszsérv magas összmortalitása (58 %) mögött a hypoplasiás tüdõ áll. Teendõ a korai, a 24. hét elõtti diagnózis és a magzat világra hozását követõen a magas frekvenciás lélegeztetés a hypoplasiás tüdõ támogatására. Kedvezõek a nyelõcsõatresiák sebészi ellátásának kilátásai. A 2004 évi adatok 90 %-os túlélést mutatnak. Az I. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika saját anyagáról a rekeszsérv prenatális diagnosztikájára és ellátására vonatkozóan Harmath Ágnes adjunktus számolt be. Az új irodalmi adatok okként a rekeszsérv keletkezését illetõen egyrészt az amuscularis mesenchymalis elemeket, másrészt a retinoidok (például A vitamin) szerepét, valamint a chromosoma rendellenességeket jelölik meg. A klinika 1991-2002 közötti anyagából 61 eset került értékelésre. A 25. hét elõtt végzett prenatális diagnosztika sikeresen tárja fel a rendellenességeket. A más rendel-
újszülöttsebészet progressziója, a szülész, a sebész, valamint a szülõ harmonikus együttmûködése a magzat további sorsáról kiegyensúlyozott döntést eredményez és sokszor optimális túlélést biztosíthat. A kulturális program ezúttal kiemelt mûvészi élményt adó volt. A Városmajori Zenei Iskola növendékeibõl álló Dr. Harmath Ágnes tartja elõadását, elõtérben Csömör 15 éve mûködõ 70 taSándor és Papp Zoltán professzorok gú, immáron számos lenességgel nem társuló rekeszsérvre vonatnemzetközi fórumon szerepelt „Angelika” lekozó 2004. évi adatok 92 %-os túlélést muánykar, ezúttal a helyszûkére tekintettel 30 tatnak. A Madarász utcai Gyermekkórház fõre redukáltan, közel fél órás mûsorában anyagából (Votisky Péter dr. és Harmat egyházi kórusokat, Bartók egy-egy nagyszerû György dr.) megtudtuk, hogy 27 év alatt 260 kórusgyöngyszemét, Kodály, Orbán, Bárdos archasadék eset fordult elõ, melyek újszümûveket adott elõ. A tiszta emberi hang löttkori sebészi ellátása jelentõs orthodonci(nemhiába a legtökéletesebb hangszer) az ai, logopédiai és pszichológiai elõnyt jelent a áhítatteremtés, a friss erõ, a hibátlan sokszókésõbbi évek során. lamúság, ami a kórusból felénk áradt, feltétA továbbiakban a korrekció nélkül, a postlen a kórusvezetõ Gráf Zsuzsanna érdeme. natális élettel össze nem egyeztethetõ (CsaA képzõmûvészeti élményt ezúttal Rieger ba Ákos dr.), majd az összeegyeztethetõ fejAnna és Csanádi Miklós képei adták. Dr. Donáth Tibor
SIDUO-kongresszus
Az Angelika Leánykar, középen Gráf Zsuzsanna karnagy
lõdési rendellenességek sebészi beavatkozásai (Joó József Gábor dr.), az aneszteziológiai vonatkozások (Németh Éva dr.), a korai anya-gyermek kapcsolat ebben a periódusban (Szakács Katalin dr. és munkatársai), végül Pintér András pécsi professzor etikai fejtegetései vezettek egy olyan konklúzióhoz, mely szerint fejlõdési rendellenesség esetében a prenatális diagnosztikai eredmény, az
Ian Donald Inter-University School of Medical Ultrasound Hungarian Branch – Second Course New developments in obstetrical and gynecological ultrasound November 21-22. Organized by: I. Department Of Obstetrics and Gynecology Semmelweis University, Budapest.
Elõször tanácskozott Magyarországon a Nemzetközi Szemészeti Ultrahang-diagnosztikai Társaság, a SIDUO. Az esemény jelentõségét növelte, hogy az ultrahang-diagnosztika legrégebbi, több mint 500 tagból álló szervezete (ebbõl „nõtt ki” például az Európa Ultrahang Társaság) éppen az idén lett negyven éves. Alapításánál ott volt dr. Bertényi Anna, a II. sz. Szemészeti Klinika azóta már elhunyt adjunktusa, s már õ is próbálta Budapestre „csalogatni” a SIDUO-t. De ez többszöri próbálkozásra csak most sikerült prof. dr. Németh Jánosnak, az I. sz. Szemészeti Klinika megbízott igazgatójának, aki már régóta tagja a társaságnak. Így az õ elnökletével tartották a 20. kongresszust szeptember 12-16. között a Margit-szigeti Thermal Hotelben. A szervezésben – a MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda mellett – tevékenyen közremûködtek dr. Csákány Béla és dr. Tapasztó Beáta tanársegédek, dr. Barcsay György rezidens, PhD hallgató, az ultrahang-labor munkatársai, valamint jó néhány fiatal kolléga. A két szemklinikáról több mint tizen tartottak elõadást vagy posztert a körülbelül 200 vendégnek. A témák között szerepelt a csak ebben a szakmában alkalmazott nagyfelbontású. magas frekvenciájú ultrahangvizsgálatok eredményessége, továbbá a keringéssel, a szem- és szemüregi daganatokkal, az üvegtest- és látóhártya betegségekkel kapcsolatos szakmai kérdések. Egy speciális szimpóziumon pedig foglalkoztak a közelre is éleslátást adó alkalmazkodó mûlencsével összefüggõ kísérletekkel, amelyekben az I. sz. Szemklinika is részt vesz. Tó. A.
Megszépült gyermekneurológia Megújult a nyáron a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika neurológiai osztálya. Ezentúl már külsejében is hasonlatos az itteni magas színvonalú munkához, amelyrõl prof. dr. Kálmánchey Rozália osztályvezetõtõl (képünkön) tájékozódtunk. Rá sem lehet ismerni a klinika régi épületének második emeletén lévõ 12 ágyas neurológiai osztályra. A szolidan elegáns fogadó, a jó ízléssel választott sárga-kék színösszeállítás vidám, derûs hangulatát a kórtermek falára festett mesejelenetek (a Citibank ajándéka) még tovább fokozzák. Eltûntek az üvegbokszok, az így nyert tér elõnyös kihasználásával jutott hely mozgássérülteknek alkalmas mellékhelyiség létesítésére (az egészségügyi tárcától nyert pályázattal) és baba-mama szoba létesítésére (a „Matáv Hozzáad” program támogatásával). Sõt, a nagyobbik kórteremhez csatlakozó video-EEG készülékkel ellátott speciális vizsgáló mellé még egy vizsgáló-kezelõ helyiséget is kialakíthattak. Rendbe hozták még a nõvéröltözõt, fürdõt is. Mindezt önerõbõl, a mintegy 14 millió forintba kerülõ „átváltozásba” besegített a klinika Gyermekeinkért ’91, valamint a Tumor-leukémiás Gyermekekért Alapítványa is.
Fokozatos fejlõdés Az osztály vezetõje, az ország elsõ és máig egyetlen aktív gyermekneurológus professzora 19 éve még egyedül kezdte meg – dr. Schuler Dezsõ akkori igazgató professzor hívására – e viszonylag újnak számító szakterület meghonosítását a klinikán. A korábban felnõtt ideggyógyászattal foglalkozó, pszichiáteri és EEG klinikai elektrofiziológiai szakvizsgával is rendelkezõ doktornõ londoni tanulmányútján tapasztaltak hatására váltott. S az angol mintát követve formálta az ország egyik vezetõ helyévé az utóbbi 7 évben már önálló osztályként mûködõ gyermekneurológiai ellátást, amelynek fontossága mindinkább elõtérbe kerül. Egyre több perinatális sérült újszülött marad életben, s az iskolás gyerekek egyharmada hiperaktivitással, magatartás- és figyelemzavarral vagy diszlexiával küszködik. Ugyanakkor gyara-
Genomikai hálózat õszi elõadásai A NET Tanácsteremben, 15 órai kezdéssel Október 20-án Sarkadi Balázs: Õssejtek és membrántranszporterek November 10-én Karczagi Veronika, Herczegfalvi Ágnes: Neurogenomika Neuromusculáris betegségek osztályozása és klinikai tünetei. Gének és mutációk neuromusculáris betegségekben November 17-én Füst György: A HIV kutatás
podnak a genetikai és az anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretek, finomodnak a diagnosztikus lehetõségek (képalkotás, elektorfiziológia, biokémia, molekuláris genetika), így egyre több eddig ismeretlen eredetûnek tartott gyermekkori idegrendszeri zavart lehet pontosabban azonosítani, és célzottabb terápiával, fejlesztésekkel a korábbinál jóval több eredmény érhetõ el. Az osztályon évente körülbelül 600 gyerek fordul meg, az ambulancián pedig több ezer. Minden gyerekkori idegrendszeri betegséggel foglalkoznak nullától húsz éves korig, s ez bizony komoly erõpróba az ittenieknek. Az eleinte csupán egyetlen EEG-asszisztensnõ mellé lassanként kialakult a szakembergárda. Az osztályon egy fõállású, az ambulancián két részállású szakorvos dolgozik, és folyamatosan vannak beosztott rezidensek, gyermekgyógyászati, gyermekneurológiai vagy neurológiai szakvizsga elõtt lévõ szakorvosjelöltek. Pszichológus házon belül található. Bizonyos enzimatológiai és molekuláris genetikai vizsgálatokat nemzetközi kooperációban végeznek.
Egységes képzés
hát van, sajnos, több tehetséges fiatal Nyugatra ment vagy más szakterületet választ, mert ennek a szép, de nehéz szakmának még nincs kellõ társadalmi és anyagi megbecsültsége nálunk. Az országban elõször itt létesült gyermekneurológiai kórképek vizsgálatára adaptált elektrofiziológiai labor, amely ma is „fõszereplõje” az osztályon folyó kutatásoknak. Munkájuk nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a térségbõl egyedül Kálmánchey professzor tagja az Európai Gyermekneurológiai Társaság vezetõségének (ebben egy svéd kollégával ketten képviselik a tagországok szakmai sajátosságait figyelemmel kísérõ Nemzeti Tanácsadó Testületet), amely tavaly az egész kontinensre érvényes ajánlást készített a gyermekneurológus szakorvos-képzés egységesítésére, ezt az érintett EU-testületek már elfogadták. A javaslat kidolgozásában közremûködõ professzornõ itthon az újjáalakult Neurológiai Szakmai Kollégium tagjaként igyekszik érvényesíteni a szigorúbb feltételeket.
2004. október 15.
SEMMELWEIS EGYETEM 2004/11. szám
10
A magzati és újszülöttsebészetrõl
Teljesítményre törekvés – A mûszerparkunkat kellene még folyamatosan frissítenünk. Leginkább szükségünk lenne egy új hordozható digitális EEG-re és egy újabb kiváltott potenciál vizsgáló készülékre. Ami a jövõt illeti: a szaktudás, szellemi kapacitás megvan. Úgy kellene alakítani a körülményeket, hogy mindez ne a feltételek folyamatos nemzetközi szinten tartásáért folyó harcban forgácsolódjék szét, hanem további produkciókban nyilvánuljék meg – mondta befejezésül dr. Kálmánchey Rozália. Tóth Andrea
Meghívó a Semmelweis Egyetem Baráti Körének októberi rendezvényére Helye és ideje: Semmelweis Egyetem, Nagyvárad Téri Elméleti Tömb Díszpáholya (1089 Budapest, Nagyvárad tér 4.), október 25., hétfõ 17 óra Program
A professzor asszony szorgalmazására 10 éve a negyed- és ötödéves orvostanhallgatóknak kötelezõen választható fakultatív tantárgy lett a gyermekneurológia (ehhez két könyvet is írt), amelyet eddig több mint 300an hallgattak. Ilyen jellegû képzés Európában csak a finneknél van. De az osztályon gyakorlatban is oktatnak, a gyermekgyógyászaton belül, gyermekneurológiai ismereteket ötöd- és hatodéveseknek, sõt, fogorvoshallgatóknak is. Az osztályvezetõ pedig szintén a gyermekgyógyászat keretében magyar és angol nyelven tart elõadásokat. Rendszeresen fogadnak még TDK-sokat, szakdolgozatot írókat, PhD-hallgatókat. Érdeklõdés te-
Rövid koncert – „Barokk versenymûvek”. Közremûködik az Albinoni Kamarazenekar Vezényel: Zsigmond Balassa Rövid beszámoló: „Klinikai gyakorlaton Kölnben” – Hegedüs Márton VI. éves orvostanhallgató „A Semmelweis Egyetem jelene és jövõje” – Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem rektora Szeretettel várjuk Önt! Kérjük, szíveskedjék értesíteni barátait és munkatársait is! A program elõtt fél órával büfével várjuk a résztvevõket. Dr. Turóczy Gergely klinikai orvos a Baráti Kör titkára
Dr. Monos Emil egyetemi tanár a Baráti Kör elnöke
7
Pályázati felhívás A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sportbizottsága pályázatot hirdet a Jó tanuló – Jó sportoló kitüntetés díjainak elnyerésére
Pályázatot nyújthatnak be l
l
l l
a Semmelweis Egyetem beiratkozott nappali tagozatos, graduális képzésben részt vevõ hallgatói, ha a tanulmányi átlageredményük a pályázást megelõzõ két szemeszterben 3.51nél magasabb, fegyelmi büntetésük nem volt, illetve annak hatálya alatt nem állnak, a pályázat kiírását megelõzõ két tanulmányi félévben a szabályzatban meghatározott sportbeli követelményeket dokumentáltan teljesítették.
A pályázatnak tartalmaznia kell l l l l
a pályázó személyi adatait (név, születési hely, dátum, kar, évfolyam, csoport), a pályázó tanulmányaira és sporttevékenységére vonatkozó rövid önéletrajzot, kari igazolást a pályázást megelõzõ két szemeszter tanulmányi eredményérõl, egyesületi és sportági szövetségi igazolást a pályázó által bejegyzett legmagasabb szintû sporteredményének elérésérõl, amelyet a pályázást megelõzõ két szemeszterben teljesített.
A pályázatot személyesen 2004. december 17-én 14 óráig a Testnevelési és Sportközpontban, vagy postán ugyanezen nap 24 óráig lehet feladni. A pályázatokat a Testnevelési és Sportbizottság értékeli, és javaslatát az Egyetemi Tanács elé terjeszti. A díjak odaítélésérõl az Egyetemi Tanács dönt. A díjak átadására a Nemzeti Ünnep (március 15.) alkalmából tartott rendezvényen kerül sor. A pályázattal kapcsolatos részletes feltételekrõl és szabályokról az Egyetemi Tanács 47/2001. (IV.26.) ET. számú határozatával elfogadott szabályzat rendelkezik, amelybe az érdekeltek a Testnevelési és Sportközpontban (Ferenc tér 15.), vagy a Dékáni Hivatalokban tekinthetnek be hivatali idõben. Pályázati lapok igényelhetõk a Testnevelési és Sportközpontban (Bp., IX. Ferenc tér 15.), illetve a karok dékáni jivatalaiban.
12
Dr. Fejérdy Pál oktatási és informatikai rektor-helyettes, a Testnevelési és Sportbizottság elnöke
Egy magyar üstökös a XIX. század egén
Zágrábi úti sporttelep és tornacsarnok: Bp., X. Zágrábi út 14. ( Zágrábi és Száva u. sarok)
Schoepf-Merei Ágost (1804-1858)
Kosárlabda (férfi-nõi) hétfõ, szerda: Kézilabda (férfi-nõi) hétfõ, szerda: Röplabda (férfi-nõi) kedd, csütörtök: Labdarúgás (férfi) hétfõ, szerda: Zenés gimnasztika (férfi-nõi) szerda: Kondi torna (erõsítõgépekkel) Tollaslabda Asztali tenisz Tenisz (terem)
19:30-21:00 18:00-19:30 18:00-19:30 18:00-19:30 17:00-18:00
Edzõ: Szer Balázs Edzõ: Brandt Tamás Edzõ: Fodor Ákos Edzõ: Lehel Zsolt Edzõ: Hrehuss Nóra
Tel: 06 20 936 0384 Tel: 06 20 519 0020 Tel: 06 20 545 8484 Tel: 06 30 682 1864 Tel: 06 30 613 8604
Népligeti teniszpálya: Bp., X. Vajda Péter u. 38. Tenisz (6 pálya áll rendelkezésre) Foci (salak) Kondicionáló futás (Népligetben)
Tömegsporttáborok igény szerint Sí tábor (január-február) Vízi tábor (július – augusztus) Hegymászás, sziklamászás (egész évben)
Úszás: Felsõéves hallgató és dolgozó belépõ: 414 Ft /db Felsõéves hallgató és dolgozó bérlete: Hétköznapokra: 8 200 Ft/hó Teljes hónapra: 12 400 Ft/hó Ezen jegyek és bérletek az uszodában két órai tartózkodásra jogosítanak a hét minden napján. (csak diákigazolvánnyal, illetve egyetemi igazolással váltható az ÉPVÍZKÖR Kft.-nél, IX. Kvassay út 1.) Részletes felvilágosítás a Testnevelési és Sportközpontban kapható: 215-9337-es telefonon, vagy személyesen a Bp., IX. Ferenc tér 15. szám alatt a 211-es szobában. Angol Német Magyar
Sótonyiné Hrehus Nóra 06 30-613 8604 Katona László 06 30-423 0853 Brandt Tamás 06 20-519 0020 Vamberszki Andrea
Hangverseny hallgatóktól hallgatóknak Olyan hangversenyre invitáltak NET-szerte sárgálló plakátokon és tetszetõs karton meghívókon, amelyen hallgatótársaim lépnek fel: zongoráznak, hegedülnek, csellóznak, fuvoláznak, sõt, harmonikáznak (!). Ugyanazok, akikkel együtt koptattuk az anatómiai intézetek lépcsõit vagy szorongtunk a kék metrón reggel nyolckor kémia elõadásra igyekezve. Megtetszett az ötlet – engedtem kíváncsiságomnak –, és szeptember 24-én én is felkerestem a Budapesti Német Iskolát. Hogy ott legyek, hogy lássam, hogy halljam... Meglepetésemre népes közönség várta az izgatott Paulik Ágnes megnyitó beszédét. Magáról a hangversenyrõl írásban beszámolni szinte lehetetlen. Változatos mûsort hallhattunk. Tangó, dzsessz, film betétdal, régi magyar táncdalok, bugivugi, Mozart, Weiner Leó és sokan mások jól megfértek a színpadon. A fellépõk, akik csupán szabadidejükben foglalkoznak a zenével, mind igen felkészülten adták elõ a kiválasztott darabot, ritmusra perdítve, lágyan elringatva, melankóliára hajlítva, tûzbe hozva az ámultan, mosolyogva, elkomolyodva, álmodozva, bólogatva fülelõ közönséget. Taps-taps. Mindenki megérdemelte, mindenki meg is kapta. Köszönet illeti Paulik Ágnest az ötletért és a megvalósításért, Békási Sándort az est megszervezésében nyújtott rengeteg segítségéért, Ella Gabriellát a zongorakíséretért, és Wimmer Alexandrát azért, hogy elvállalta a mûsorvezetõ szerepét és rövid, tömör összefoglalókkal rendre eloszlatta a homályt a mûvekkel kapcsolatban. S annak, aki idén lemaradt róla, reméljük, jövõre lesz alkalma hasonló élménnyel gazdagodni. Lefter Zsuzsanna
Asztalitenisz emlékverseny Budapesti asztalitenisz Redlich Béla emlékversenyt tartottak a 100 évvel ezelõtt rendezett egyetemek közti bajnokság alkalmából október 9-én. A bajnokságot a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MAFC asztalitenisz szakosztálya rendezte a Budapesti Egyetemek és Fõiskolák Sportszövetségének (BEFS) támogatásával. (www.hszk.bme.hu vagy www.mafc.fw.hu)
Születésének 200. évfordulója jó alkalom arra, hogy életre keltsük egy nagy magyar orvos személyiség alakját, akinek zsenialitása több orvostudományi diszciplína beindulására, fejlõdésére rányomta bélyegét. Schoepf-Merei Ágost életútja mindannyiunk számára tanulságos. Elöljáróban megállapítható, hogy nem volt az élet kegyeltje. 1804. szeptember 26án született, apját, aki mészárosmester volt 6 éves korában, anyját 13 éves korában vesztette el. Alsó- és középfokú tanulmányait Gyõrben, Sopronban és Bécsben végezte. Orvosi tanulmányait Bécsben kezdte el, utána rövid ideig Prágában folytatta, majd a páviai orvosi karra kérte felvételét 1828 februárjában. Páviában már megszakítások nélkül hallgatta az elõadásokat és tette le vizsgáit. 1832-ben, a „De ischuria” címmel írt doktori értekezésének megvédése után, az „orvos- és sebészettan tudorává és a szemészet mesterévé avatott fel”. 1832 októberében hazatért Magyarországra, majd néhány hónapos kõszegi tartózkodás után tanulmányútra ment Bécsbe Hildenbrandt kórodájába. Korai érdeklõdése a bonctan, a kórtan és kórbonctan felé irányult (Hildebrandt, Berres, Rokitanszky). 1834-ben Pesten telepedett le, itt jelent meg elsõ könyve 1835-ben: „Orvosi rendszerek, gyógymódok – s’némelly rokon tárgyakról” címmel, melyet, a közben baráti viszonyba került Széchenyi Istvánnak alábbi bejegyzéssel ajánlott: „…papnak, orvosnak, mindnek meg kell magyarosodni. Még magyar orvosi publikum nincsen- van é jó magyar orvosi, sebészi intézet és tudomány?…” A magyar orvosi szaknyelv iránti elkötelezettsége Bugát Pál mellé állítja, publikál az Orvosi Tárban, majd saját folyóirat indításával próbálkozik (Magyar Orvos- Sebészi és Természettudományi Évkönyvek). E tevékenysége hihetetlen széles körû szakismeretét tanúsítja. 1835-1843 között az orvos történelem (historia pragmatica) kinevezett tanára és ezzel úttörõje az önálló magyar orvostörténeti oktatásnak. Egyidejûleg azonban klinikai érdeklõdésének megfelelõen kérvényezi, rendkívüli tanári minõségben, a nõ- és gyermekbetegségek elõadásának engedélyezését. Ezt a kérelmét azonban sem Lenhossék, sem az orvosi-tanári kar nem támogatta. 1834-ben lemondott az orvostörténelem rendkívüli tanári tisztségérõl, bár az egyetemi tanári kar nem fogadta el kérvényét, önkényesen abbahagyta elõadásait. 1847-ben mint a gyermekgyógyászat magánoktatója tartott elõadásokat az egyetemen. 1835-ben nagy megtiszteltetés éri, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává választja. Ekkor már egyértelmûvé válik érdeklõdése a gyermekgyógyászat iránt és
Lumniczer Sándor, a kor jelentõs sebésze így emlékezik rá: „tudomány és emberiség javára szentelt életének a polgárosodott Európa két végén õ maga állítá fel örök emlékét.” Schoepf-Merei fõ érdemei közül álljanak itt az alábbiak: az elsõ magyar gyermekkórház létesítése, egy országos lelencház tervének kidolgozása, önálló ortopédiai kórház megteremtése, az elsõ éter narkózisban végzett operatív beavatkozás, sikerek az ortopédiai jellegû, valamint a szemmûtétek terén, „Jahres-Beitrag” cimmel a világ elsõ gyermekgyógyászati folyóirat megjelentetése, a gyermeknevelés kérdésében kialakított új gondolatai, a magyar nyelv ápolása és szorgalmazása az orvosi irodalmi munka során, végezetül, de nem utolsó sorban az olthatat-
2004. október 15.
Sportolási lehetõségek
Fotó: D. Kiss Balázs
SEMMELWEIS EGYETEM 2004/11. szám
Jó tanuló – Jó sportoló kitüntetés díjainak elnyerésére
Szobra a klinika udvarán, Törley Mária alkotása (2003)
egyúttal kórházépítési tervei is vannak, melyrõl Széchenyi Istvánnak így ír: „…magam költségével egy olyan intézetet alapítani, melyben a testi alakelrútítások, az úgynevezett rachitisnek minden nemei, és szembajok gyógyításra felvétenek…” A Dohány utcában létesült kórház „Pesti orthopaedi Privát Intézet” néven 1837-tõl gyógyította a beteg gyermekeket, míg 1838ban az emlékezetes „pesti árvíz” az épületet romba nem döntötte. Schoepf-Merei hihetetlen akarat- és alkotóerejét bizonyítja, hogy már 1839-ben közadakozásból felépült az „ötpacsirta” (ma Puskin) utcában a „Kisded kórház” (Európában a negyedik ilyen intézet), melynek elnevezése „Pesti szegénygyermek kórház”-ra változott. 1845-ben Kossuth Lajos kezdeményezésére a mai Szentkirályi utcában új épületet hoz létre, és ott megteremti a nyugodt gyógyító és alkotó munka légkörét. 1847-ben jelenik meg a három kötetre tervezett gyermekgyógyászati tankönyvének elsõ kötete. A második kötet kefelevonatának elsõ része a szabadságharc forgatagában elveszett, a második részét a harmadik kötet kézirattöredékével együtt a Gyermekklinika (ma I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika) orvosai, könyvtárosai õrizték meg. A forradalom és a szabadságharc gyökeres változást hoz Schoepf-Merei életében. Önkéntes tábori fõorvos, de egyúttal, politikai szereplése folytán, a szabadságharc leverése után menekülésre kényszerül. 1850-ben Manchesterben talál menedéket, ahol májrák okozta korai haláláig, 1858-ig az angol gyermekgyógyászat fejlesztésén tevékenykedik, beírva nevét az angol orvostörténelembe is.
Osváth Mária alkotása (1979), dr. Vízkelety Tibor éremgyûjteményébõl
lan hazaszeretet, mely a világjárt, sok nyelvet tudó tudóst hazahozta. Nevét több intézmény õrzi. Példáját, páratlan akaraterejét, lankadatlan kitartását, alkotó tevékenységét, hazafiságát azonban az utókor ifjúságának szívében kell õriznie és továbbvinnie. Dr. Donáth Tibor (Az ünnepségen elhangzott elõadások és a bemutatott illusztrációk hamarosan megtalálhatók lesznek a klinika honlapján.)
Centenáriumi megemlékezés Megalakulásának századik évfordulóját ünnepelte nyáron a Magyar Szemorvostársaság. Következõ lapszámunkban megszólaltatjuk dr. Németh János professzort, a társaság fõtitkárát, az I. sz. Szemészeti Klinika megbízott igazgatóját.
5
Szomorúan értesítjük Önöket, hogy Berentey György, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának Professzor Emeritusa, betegségével rövid ideig küzdve, szeptember 4-én váratlanul eltávozott közülünk. Szegeden született 1925. szeptember 25-én. Orvosi diplomáját Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1949-ben szerezte meg. A sebészetet az egyetem klinikáin Hedry, Petrovszky és Rubányi professzorok vezetése alatt tanulta. 1954-ben kandidátusi minõsítést szerzett. 1963-tól az I. Sebészeti Klinikán vezeti és korszerûsíti a Baleseti Sebészeti Osztályt. 1966-ban egyetemi docenssé nevezték ki. 1972-tõl a Péterfy Kórház Baleseti Sebészetét vezette, ahol korszerû traumatológiai centrumot alakított ki. 1974-ben társprofesszori, majd 1977-ben egyetemi tanári kinevezést kap. A Péterfy Kórház Baleseti Sebészetének bázisán alapította meg 1984-ben a Semmelweis Egyetem – hazánkban a legelsõ –Traumatológia Tanszékét. 1957-ben a prágai, brnoi és a pozsonyi egyetemeken, 1958-ban Bécsben Lorenz Böhlernél, majd a linzi kórházban, 1966-ban Allgövernél Churban volt tanulmányúton. 1965-ben részt vett Németországban az elsõ AO-tanfolyamon. 1979-tõl már a tanfolyamok meghívott elõadója volt Bochumban, Freiburgban, Halléban és Budapesten. A hazai graduális és postgradualis traumatológiai képzésben 1952-tõl mint oktató, vizsgáztató folyamatosan részt vett. Magyarországon a traumatológiának, mint önálló szaktárgynak elfogadtatásában Berentey professzornak döntõ szerepe volt. Hazai és külföldi kongresszusokon, számos esetben felkért elõadóként magyar, német és angol nyelven több mint 200 elõadást tartott. Hazai és külföldi lapokban megjelent közleményeinek száma 126 volt. Társszerkesztõje volt a Magyar Traumatológia és Orthopédiának, és a Traumatology and Orthopaedics-nek. A gradualis képzés számára tankönyveket, egyetemi jegyzeteket és könyvfejezetet írt. A Schattauer Verlag felkérésére készült Sebészeti Mûtéttan címû kézikönyvben õ írta a traumatológiai fejezetet. A könyv szerkesztõjének halála után a késõbbi kiadásokat õ is szerkesztette. A német magyar és orosz nyelvû szakkönyv többszörös kiadásban összesen 105 ezer példányban jelent meg, ami a nemzetközi könyvpiacon „aranylemeznek” felelt meg. Munkatársaival számos új implantátumot, gyógyeljárást vezetett be, melybõl 3 szabadalmi oltalom és több ipari formavédelem alatt állt. Magyarországon az elsõ elreteszelõ velõûrszegezést õ végezte 1973 októberében. Tizenkét éven át a magyar vívó válogatott sportorvosa volt. Húsz éven át szervezte és
irányította Budapest traumatológiai ügyeleti rendszerét. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, ezen belül az Igazságügyi Bizottságot elnökként vezette. Elnöke volt a Traumatológus Szakmai Kollégiumnak, a MOTESZ-nek. A Magyar Traumatológus Társaságnak alapító tagjaként titkára, alelnöke, majd elnöke volt. Alapító tagja és
elnöke volt a Német-Magyar Orvosi Együttmûködési Társaságnak. Tagja volt a WHO és a WMA elnökségének is. Kitüntetések: Semmelweis díj (1969), „Kiváló orvos”(1972), Pro Sanitate díj (1984), Purkinje emlékérem (1985), a Lipcsei Egyetem dísztûje (1986), A haza szolgálatáért emlékérem (1987), a Magyar Traumatologus Társaság Elnöki emlékérme (1993), a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti Keresztje, MOTESZ-díj (1995), Lumnitzer emlékérem (2004 - posthumus). 1995-ben a gyógyító munkát és a tanszék vezetését abbahagyta, a Semmelweis Egyetem 2000-ben a Professzor Emeritus címet adományozta neki. Életének ebben a szakaszában is világos fejû, aktív, alkotó ember maradt. A szakmai sikereket tekintve nagy ívû, irigylésre méltó, kitûnõen megalapozott életmûvet épített fel. A XX. század utolsó 30 évében a magyar traumatológia irányát, fejlõdését tekintve Berentey Györgynek alapvetõen meghatározó szerepe volt. Felesége, hozzátartozói, pályatársai, tanítványai, betegei, akik ismerték, tisztelték és szerették, mindezt csak megerõsítik, és köszönik. Szellemiségét, emberségét és tisztességét továbbadjuk az utánunk következõknek, mert példáját az idõtõl független, nemzedékeken áthidaló, örökös értéknek tartjuk. Prof. dr. Sárváry András
MEGHÍVÓ
A 35. Mozgásbiológiai Konferenciára A Magyar Biológiai Társaság Mozgás- és Viselkedésbiológiai Szakosztálya, a Magyar Pedagógiai Társaság Szomatikus Nevelési Szakosztálya, a Magyar Sporttudományi Társaság Edzéstudományi Bizottsága és a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara (TF) hagyományai alapján hívja és szeretettel várja mindazon kollégákat, akik l l l l
az emberi motoriumot tanulmányozzák, a teljesítményorientált mozgások fejlesztésével foglalkoznak, a tanuló ifjúság szomato-motoros mozgásoktatásának pedagógiai aspektusait vizsgálják, a mozgás terápikus jellegének hatásait elemzõ kutatási eredményekkel rendelkeznek, és készek eredményeiket közreadni.
Konferenciánkon mindig kiemelt szerepet kapott és kap a fiatal szakemberek meghívása és szereplésüknek biztosítása. A Szervezõ Bizottság különösen fontosnak tartja ezt a szempontot akkor, amikor mind több felsõoktatási intézmény közös szívügye a tudományos ismeretekkel felvértezett szakmai utánpótlás biztosítása. Reméljük, hogy meghívásunk sok leendõ szakember érdeklõdésével találkozik! A konferencia idõpontja: december 2–3. (csütörtök-péntek). A konferencia helye: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudomány Kar (TF) 1123 Budapest, Alkotás u. 44. Fõépület, Díszterem. Kérjük az elõadások tartalmi összefoglalóját lemezen, vagy e-mailen elküldeni erre az idõpontra. Dr. Keresztesi Katalin, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) 1123 Budapest, Alkotás u. 44., e-mail:
[email protected] A Szervezõ Bizottság nevében: Dr. Donáth Tibor Professzor Emeritus szakosztályi elnök
Dr. Rigler Endre intézet igazgató egyetemi tanár
Dr. Gombocz János intézet igazgató egyetemi tanár
majdan igazítsanak. Diplomájuk kézhezvétele után az Önök kapcsolata az egyetemmel nem szakad meg. Néhányuknak munkahelyük lesz, sokan tovább folytatják tanulmányaikat doktori iskolákban, a legtöbben pedig a szakorvosképzés során két évi függelmi viszony után szoros együttmûködésben továbbra is a karhoz fognak tartozni. Az Önök dékánja ünnepi alkalmakkor elõszeretettel idéz – mintegy bátorításul – az egyetem és kar korábbi idõszakainak – olykor a messzeség által is megszépített – fényesebb lapjaiból, de fontosnak érzi azt is, hogy a jelen és a jövõ nehézségeire és várható megpróbáltatásaira felhívja a figyelmet. Önök egyetemi éveik alatt tanúbizonyságát adták széles körû közéleti érdeklõdésüknek. Most, hogy Rendünk tagjaivá váltak, e kérdésekben a tájékozottság, a felelõs véleménynyilvánítás és a megoldás módozatainak keresése kötelességük is. Az orvosképzés szolgálatában álló tanárok úgy gondolták, hogy Hõgyes Endre több mint száz esztendeje megfogalmazott szavainak igazát nem lehet kétségbevonni: „Ha az államnak a legértékesebb tõkéje az ember: ennek egészségét és épségét lehetõleg megõrizni és fenntartani az orvosi rend van hivatva tudása által. Az állam számára minél tanultabb és minél képesebb orvosi rendet nevelni, egyike lesz jövõre és marad mindenha a legfontosabb állami kulturális feladatoknak!” (Hõgyes Endre: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem orvosi karának múltjáról és jelenérõl, Athenaeum, Budapest, 1896) Éppen ezért riasztók és aggodalomra adnak okot azok az írásban is megfogalmazott elképzelések, melyek a magyar felsõoktatás modernizációját az európai felsõoktatási térséghez való csatlakozásra hivatkozással kívánják megvalósítani és egy új felsõoktatási törvényben testesülnek meg. Lényege olyan akadémiai reform, mely kiveszi az országgyûlés kezébõl az egyetem, fõiskola alapításának jogát és fenntartásának kötelezettségét; megengedi a fenntartói jog átadását bármely természetes vagy jogi személynek; valamennyi felsõoktatási ágban kétciklusú lineáris képzési rendszert kíván bevezetni; megszüntetné az intézmények költségvetési rendszerû támogatását, helyettük közhasznú társaságot, közalapítványt vagy akár gazdasági társaságot képzel el befektetõi tõke bevonásával, mely tõke megjelenésével egyidõben az intézmények ingatlanai átkerülnek a befektetõ tulajdonába; megszüntetné az oktatók közalkalmazotti státuszát; megszüntetné az egyetemek autonóm önigazgatását, úgy, hogy szétválasztja az akadémiai és stratégiai financiális döntési területeket; a legfontosabb döntést hozó testület egy felerészben a fõhatóság, felerészben az egyetem által delegált igazgató tanács (melynek a rektor csak egyetlen tagja), etc. Lesújtó, hogy ezen törekvések
lényegében felmondják az európai egyetemek rektorai által 1988-ban aláírt Bolognai Charta alapelveinek sarkalatos pontjait: 1. Az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie. 2. Az egyetemek oktatási és kutatási tevékenységének elválaszthatatlannak kell lennie egymástól, ha el kívánjuk kerülni, hogy az oktatás elmaradjon a társadalom változó igényeitõl és szükségleteitõl, valamint a tudományos ismeretek fejlõdésétõl. 3. A kutatás, az oktatás, a képzés szabadsága az egyetemek életének alapelve; az államhatalomnak és az egyetemeknek saját illetékességükön belül biztosítaniuk kell ennek az alapvetõ követelménynek a tiszteletben tartását. A kar tanárai túlnyomó többségének meggyõzõdése, hogy az állami egyetemek mûködtetése, a képzés minõségének biztosítása állami feladat, mert csak így várható el az ország lakosságát majdan ellátó szakemberek kellõ színvonalú szakmai tudása. Az amerikai magánegyetemek irányításából ismert külsõ irányító testület a hagyományos európai értékrenden alapuló, önálló szellemi mûhelyként mûködõ egyetemeket rombolná szét. A magán vagy intézményes tõkebefektetés vélt piaci feltételeinek megteremtése illúzió, és – úgy tûnik – csak elfedi az állam kivonulásának szándékát. A tervezet szerinti „privatizációs” átengedés alapjaiban rengetheti meg a magyar felsõoktatást, így annak törvényi elrendelése súlyos történelmi felelõsség. Az állami egyetemek fenntartásában nemhogy kisebb, hanem egyre nagyobb szerepet kell, hogy vállaljon a közérdeket kifejezõ állam, mely a közpénz átengedése ellenében nem csorbítja az autonóm jogokat, ugyanakkor elvárja a minõség, a rend és a hatékonyság értelmes növelését. A magyar felsõoktatás történetében voltak olyan idõszakok, amikor a politikai hatalom az ideológiai ellenõrzés fegyverével próbálta sakkban tartani a szellem világát. Az abszolutizmus a Habsburg-birodalomban is megszünteti az autonómiát, kari igazgatókra és „bekebelezett” (külsõ) doktorokra bízza a karok irányítását. A Tanácsköztársaság ideje alatt az egyetemi vezetés fölé „politikai” komisszárokat, illetve laikusokból álló bizottságot rendeltek. A XX. század második felében pedig – a II. világháború után egészen a '89es „rendszerváltásig” – az egyetemek tényleges irányítása az uralkodó egypártrendszer képviselõinek kezében volt. Elérkeztünk volna a XXI. század elején oda, hogy most a mindent eluraló piac – profit –
jegyében a fiskális ellenõrzés fegyvere kerül elõ? A Studium korábban mindig õrlõdött a Sacerdotium (egyházi hatalom) és az Imperium (világi hatalom) között, az egyik elõl a másiknál, a másiktól az egyiknél keresett menedéket, most bekövetkezhet, hogy nincs hova menekülni a Monetarium elõl?
2004. október 15.
SEMMELWEIS EGYETEM 2004/11. szám
14
Dr. Berentey György Professzor Emeritusz emlékére
Hova lett Apáczai Csere János gondolatainak igaza: „Bizony elõbb érinthetné ujjával akárki a csillagokat, elõbb csalhatná le varázsénekével az égrõl a holdat, elõbb vezethetné az óceán vizét egy kis árokba, elõbb mozdíthatnál ki helyébõl Archimédesszel a földet, mintsem a mûvészet és tudomány buzgó és lankadatlan mûvelése nélkül igazán mûveltté tehetné nemzetét. Mert amilyen szerepe van a testben a szemnek, hallgatóim, olyan szerepe van egy országban az akadémiának vagy fõiskolának. És amilyen szerepe van az emberben az észnek, olyan szerepe van bármely országban a tudósoknak.” (De studio sapientiae, 1653) Igen erõsen óhajtom, hogy Önök életpályájuk során ne kényszerüljenek saját lelkiismeretükkel és saját felelõsségükkel úgy szembenézni, ahogy manapság mi, az Önök mesterei kénytelenek vagyunk önvizsgálatot is tartani. Németh László írja 1936-ban: „Fejétõl bûzlik a hal, s fejen nem kell mindig politikusokat érteni. Nem szeretem azokat, akik minden felelõsséget a rossz politikusokra tolnak. Ha a magyar mûvelt osztálynak csak egy töredéke is igazán megtette volna a kötelességét, a mai politikusok nagy része nemcsak a parlamentbõl, de a ferencvárosi sörcsarnokból is kiszorult volna.” (Németh László: Pusztulás) Megtettünk-e, megteszünk-e mindent? Önök számíthatnak arra, hogy alkotó tevékenységük következõ évtizedeit egy új világrendben, egy egységes Európában élik majd meg. Ady kérdése soha nem volt oly idõszerû, mint ma: „Mert a világ siet s most kerül dûlõre: Érdemesek vagyunk életre s jövõre?” (A márciusi naphoz) Akárhova is veti Önöket a sors, merítsenek bátorítást nemzeti színeikbõl: a vörös az erõ, legyenek tehát minden jóban sziklaszilárdan erõsek, a fehér a hûség, legyenek tehát hûek mindenkor eszményeikhez, esküjükhöz, hazájukhoz, a zöld a remény, melyet mindenkor õrizzenek meg, mert csak ennek birtokában lehetnek azon sarokkövek, amelyek a saját és a rájuk bízottak útját is kijelölik. Mint a felelõs éretelmiség tagjai, segítsenek a közös kultúra, hagyomány és nyelv megõrzésén alapuló nemzeti öntudat fenntartásában. Széchenyi így figyelmeztet 1835-ben: „A világ tarka kozmopolitái, az emberiségnek csömörletes örömhõsei nevetségessé igyekeznek tenni a nemzeti öntudatot és az azt Folytatás a 4. oldalon
3
Köszönet a felajánlásokért A Mihálkovics Alapítvány (adószám: 19815747-241) ezúton köszöni a 2003-as évben részére tett 1 %-os felajánlásokat (64 846 Ft). A befolyt összeget az alapítványban megjelölt pályázat orvostanhallgató nyerteseinek jutalmazására használták fel. Dr. Donáth Tibor a kuratórium elnöke A Növényanatómia Fejlesztéséért Alapítvány a részére 2003-ban felajánlott és az APEH által átutalt 33 666 Ft személyi jövedelemadóval (1 %) gyarapította ez évben alaptõkéjét. A Növényanatómia Fejlesztéséért Alapítvány Kuratóriuma A Küzdelem az Egészségért Alapítvány (adószám: 19-121884-1-42) a személyi jövedelemadó 1 %ából befolyt összeget felhalmozza, hogy más adományok összegével növelve 2005-ben a klinikai mikrobiológia ifjú kutatóinak és asszisztenseinek tudományos támogatására fordítsa. Dr. Rozgonyi Ferenc a kuratórium elnöke
Ötleteket várunk Tartalmi és formai megújulás elõtt áll az újság. Várunk véleményeket, ötleteket az impresszumban található elérhetõségek bármelyikére.
A Semmelweis Egyetem újság tervezett megjelenése 2004 második félévben Lapszám Lapzárta
Megjelenés
13.
október 26.
november 12.
14.
november 9.
november 26.
15.
november 30.
december 17.
SEMMELWEIS EGYETEM Az Orvosegyetem és a TF-Fórum újságok jogutódja A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi-, Egészségügyi Fõiskolai-, Fogorvostudományi-, Gyógyszerésztudományi-, Testnevelési és Sporttudományi Kara hallgatóinak és közalkalmazottainak lapja Megjelenik kéthetente A szerkesztõbizottság elnöke és felelõs kiadó: Dr. Donáth Tibor professzor (Anatómiai-, Szövet- és Fejlõdéstani Intézet, 1094 Bp., Tûzoltó u. 58.) e-mail:
[email protected] – Tel.: 215-69-20/3645 Felelõs szerkesztõ: Tolnai Kata (
[email protected]) Fotó fogadása:
[email protected] Szerkesztõség: 1085 Bp., Rökk Szilárd u. 13. Tel./fax: 267-61-66 (üzenetrögzítõvel) ISSN 1586-6904 A szerkesztõbizottság tagjai: Dr. Gombocz János (487-92-87), Plichta Anikó (231-01-66) Dr. Szabóné Balogh Clarissa (266-01-20/5263, 5270) Tördelés: Szeberényi Ferenc – Nyomdai munka: Bodon Attila Full text internetes változat: http://www.ujsag.sote.hu Felelõs: Dr. Altdorfer Károly
Ismétlés „A Tudás Útja” A hagyományokhoz híven november elsõ vasárnapján, ezúttal 7-én, 11 órakor rajtol a NETbõl „A Tudás Útja - The Way of KNOWLEDGE” Egyetemi Félmaraton Kupa (EUSA/UEC) és Nemzeti Bajnokság (MEFS/MEFOB), valamint a 6 kilométeres „Akadémiai 6-os” futás. Immár negyedszerre szervezi meg a Semmelweis Egyetem hét másik budapesti felsõfokú intézménnyel közösen, mozgásra, egészséges életmódra serkentõ ingyenes versenyét, amelynek rangját növeli, hogy Jacque Rogge NOB-elnök, egyetemünk díszdoktora felajánlotta a IOC, az olimpiai lógok és zászló használatát. Idén a „Sporttal nevelés éve” (EYES) EU bizottsági határozathoz igazodva tudományos és kulturális találkozót is tartanak Fókusz címmel. A Magyar Tudomány Napja rendezvényhez kapcsolódó kerekasz-
tal-beszélgetés témája az „egészségoktatás stratégiája a XXI. században” lesz, tekintélyes hazai szakemberek részvételével. A kulturális seregszemlére pedig meghívják a mûvészeti egyetemek diákjait, tanárait. A szervezõbizottság várja a futáshoz kedvet érzõ hallgatók, oktatók, nevelõk és középiskolások jelentkezését a www.halfmarathon.sote.hu portálon. Bõvebb információ dr. Blazsek József titkártól (
[email protected]) kapható. A futók november 6-án, szombaton 10-18 óra között vehetik át rajtszámaikat a NET-ben kialakított versenyközpontban, amely másnap reggel 8 órától fogadja a versenyzõket, kiket a választott táv teljesítése után befutócsomaggal várják a rendezõk. További meglepetések is várhatók. Tó. A.
A Semmelweis Egyetem hallgatóinak és közalkalmazottainak lapja
V. évfolyam 11. szám 2004. október 15.
Kétszáz éve született SchoepfMerei Ágoston Ünnepségen emlékeztek a magyar gyermekgyógyászat megteremtõjére az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán szeptember 24-én – cikk az 5-6. oldalon
Egyetemi megemlékezés Tóth Ilona NET elõtti szobrának megkoszorúzásával kezdõdik az 1956-os forradalom 48. évfordulójának egyetemi megünneplése október 22-én (pénteken) 10 órakor. Semmelweis Ignác belsõ telepen állítandó szobrának 11 órakor kezdõdõ avatása után koszorúzzák meg az emlékezõk a fõépület falán lévõ 1956-os emléktáblát. Ünnepi beszédet mond dr. Tulassay Tivadar, rektor, és dr. Fejér Dénes, a POFOSz elnökhelyettese.
SEMMELWEIS EGYETEM A Semmelweis Egyetem hallgatóinak és közalkalmazottainak lapja
Lapszám Lapzárta
Megjelenés
13.
október 26.
november 12.
15.
november 30.
december 17.