A prezentá prezentáció ció készí szítéséhez felhaszná felhasznált adatok
A hónap küldő országa Ausztria
•Másodlagos adatok (WTO, IPK, Statistik Austria, KSH)
2005. május Kiss Korné Kornélia igazgató igazgató Magyar Turizmus Rt. PiacPiac- és Termé Termékelemzé kelemzési Iroda
A Magyar Turizmus Rt. első elsődleges kutatá kutatásának cé céljai
•A Magyar Turizmus Rt. által 2004-ben végzett elsődleges kutatás az osztrák lakosság utazási szokásairól és Magyarország, mint turisztikai desztináció ismertségéről és imázsáról
Az első elsődleges kutatá kutatás szakaszai Ausztria
• Az osztrák lakosság utazási szokásainak vizsgálata • Az osztrák lakosság magyarországi utazásainak vizsgálata • Magyarország mint turisztikai desztináció ismertségének és imázsának vizsgálata Ausztriában • Magyarország, mint turisztikai desztináció piaci lehetőségeinek meghatározása az osztrák piacon
Általá ltalános orszá ország-informá információ ciók / 1.
Másodlagos adatok elemzése
Legfontosabb import partnerek: Németország, Olaszország, Magyarország, Svájc, Hollandia Forrá Forrás: CIA, 2003
Mélyinterjúk a szakma képviselőivel
Fókuszcsoportos megkérdezés a lakosság körében
Fókuszcsoportos megkérdezés a Magyarországra látogatók körében
Telefonos megkérdezés a lakosság körében
Személyes megkérdezés a Magyarországra látogatók körében
Általá ltalános orszá ország-informá információ ciók / 2. 2000
2001
2002
2003
2004*
2005 *
GDP értéke (mrd €)
210,4
215,6
221
226,1
-
-
1 főre jutó GDP (€/fő)
26260 26840 27440 27930
-
-
Lakosainak száma: 8,03 millió fő
Legfontosabb export partnerek: Németország, Olaszország, Svájc, USA, Franciaország, NagyBritannia
Másodlagos adatok elemzése
Mélyinterjúk a szakma képviselőivel
Ausztria területe: 83 858 km2
GDP összetétele: szolgáltatás: 66,9 %, ipar: 30,8%, mezőgazdaság: 2,3%
Magyarország
GDP növekedés (%)
3,4
0,8
1,4
0,7
1,5
2,4
Infláció (%)
2,0
2,3
1,7
1,3
1,9
1,9
Munkanélküliségi ráta (%)
4,7
4,8
5,5
5,7
5,8
5,8
* Előrejelzés.
Forrás: OECD, 2004, Magyarország külgazdasága, 2003
1
A nemzetkö nemzetközi turistaé turistaérkezé rkezések szá száma és a turisztikai bevé bevételek alakulá alakulása Ausztriá Ausztriában 19 500
16
19 000
14
18 500
12
18 000
10
17 500
A nemzetkö nemzetközi kiutazá kiutazások szá száma és a turisztikai kiadá kiadások alakulá alakulása Ausztriá Ausztriában 14000
4,5 4
12000
3,5
10000
3
8000
2,5
6
6000
2
4
4000
15 500
2
2000
15 000
0
0
8
17 000 16 500
1,5 1 0,5 0 1998
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
16 000
1999
2000
Nemzetközi kiutazások száma (millió fő)
Nemzetközi turistaérkezések száma (ezer fő) Nemzetközi turisztikai bevételek (mrd USD)
2001
2002
Nemzetközi turisztikai kiadások (mrd USD)
Az osztrá osztrák lakossá lakosság utazá utazásai 20042004-ben
Külfö lföldi utazá utazások és üdülések szá száma
• A 15 évesnél idősebb lakosság összesen 13,2 millió utazáson vett részt (-2,4%) • Az utazások 48,5%-a belföldi volt, 51,5%-a külföldre irányult. • Az utazások 40,6%-a rövid, maximálisan 3 éjszakás tartózkodással járt. Legkedveltebb célországok: Olaszország: 537 ezer, Németország: 437 ezer, Magyarország 169 ezer. • Az utazások 59,4%-a minimum 4 éjszakás tartózkodással járt. Legkedveltebb célországok: 1. Olaszország, 2. Horvátország, 3. Görögország.
12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1996
1997
1998
1999
2000
Külföldi utazás (ezer fő)
Forrás: IPK, 2003
Külföldi utazások
25% 20% 15% 10% 5% 0%
külföldi utazás
külföldi üdülés Forrás: IPK, 2003
Külföldi üdülések
Ország (ezer fő)
45%
30%
2003
Az osztrá osztrákok kü külfö lföldi utazá utazásainak és üdüléseinek cé célorszá lországai
DNY-Európa É-Európa
35%
2002
Forrás: IPK, 2003
Az osztrá osztrák lakossá lakosság kü külfö lföldi utazá utazásainak és üdüléseinek cé célterü lterületei
40%
2001
Külföldi üdülés (ezer fő)
Forrás: Statistik Austria
Közép-Európa K-Európa
GDP változása
Forrás: WTO, OECD
Forrás: WTO
Ny-Európa DK-Európa
2003
Ország (ezer fő)
1.
Olaszország (2833)
1.
Olaszország (2485)
2.
Németország (1769)
2.
Németország (738)
3.
Horvátország (779)
3.
Horvátország (686)
4.
Görögország (489)
4.
Görögország (470)
5.
Magyarország (419)
5.
Spanyolország (368)
6.
Spanyolország (409)
6.
Törökország (356)
7.
Franciaország (397)
7.
Magyarország (338)
2
Az osztrá osztrákok magyarorszá magyarországi utazá utazásainak és üdüléseinek szá száma
Az osztrá osztrák vendé vendégforgalom jelentő jelentősége Magyarorszá á gon, 2004 Magyarorsz Kereskedelmi szá szállá lláshelyek vendé vendégéjszaka szá száma (ezer)
600 1. Né Németorszá metország
500 400 300
3337,1
2. Ausztria
703,6
3. Olaszorszá Olaszország
599,6
4. Egyesü Egyesült Kirá Királysá lyság
587,9
5. USA
460,9
200
Szá Szállodá llodák vendé vendégéjszaka szá száma (ezer)
100
1. Né Németorszá metország
0 1999
2000
Utazás (ezer fő)
2001
2002
2003
4. Ausztria
522,3
5. USA
Üdülés (ezer fő)
433,3
Forrás: KSH
Forrás: IPK, 2003
Az osztrá osztrák vendé vendégforgalom megoszlá megoszlása a szá szállá lláshely tí típusa szerint
20 01
19 91
2 000 000
200 000
20 00
300 000
19 99
3 000 000
400 000
19 98
4 000 000
500 000
19 97
600 000
ezer
5 000 000
700 000
19 96
800 000
1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 19 95
6 000 000
19 94
7 000 000
900 000
19 93
1 000 000
19 92
Az osztrá osztrák vendé vendégforgalom jellemző jellemzői Magyarorszá Magyarországon
20 04
1998
548,0
20 03
1997
551,5
3. Egyesü Egyesült Kirá Királysá lyság
20 02
1996
2300,5
2. Olaszorszá Olaszország
1 000 000 100 000 0
0 1991
1992
1993
1994
1995
Ker. szálláshely vendégszáma
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Ker. szálláshely vendégéjszakák száma
2003
2004
ker. szálláshelyek vendégéjszaka száma
Látogatószám
szállodák vendégéjszaka száma
Forrás: KSH
Az osztrá osztrák vendé vendégéjszaká jszakák szezonalitá szezonalitása Magyarorszá Magyarországon, 2004
Forrás: KSH
Az osztrá osztrák vendé vendégéjszaká jszakák regioná regionális megoszlá megoszlása (2004) és vá változá ltozása (2004/1998) Forrás: KSH
100 90
7,5 ezer (-14,3%)
80 70 %
60 17,4 ezer (-12,3%)
50 40 30
158,6 ezer (+15,9%)
216,6 ezer (+25,6%) 246,3 ezer (+1,4%)
20 10 0 I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
Összes külföldi vendégéjszaka
VII. VIII.
IX.
X.
XI. XII.
Osztrák vendégéjszakák
18,9 ezer (-33,8%)
20,6 ezer (-1,3%)
4,2 ezer (-30,6%)
0 – 10 ezer 13,4 ezer (-16,9%)
10,1 – 100 ezer 100,1 – 200 ezer 200,1 ezer–
Forrás: KSH
3
A magyarországi utazások jellemzői
Az utazá utazással való való elé elégedettsé gedettség Nagyon
• Legkedveltebb úticélok: Sopron és határmenti régió (46%), Budapest (34%), Balaton (19%) • Látogatás gyakorisága: átlagosan 7,5 alkalom az elmúlt öt évben
60 50 40 30 20 10 0
Egyáltalán nem
• Az utazás módja: gépkocsival (73%), autóbusszal (15%), vonattal (7%) • Igénybevett szálláshely: szálloda (56%), magánszálláshely (10%), barátok, rokonok (9%)
Meglehetősen
Nem nagyon
Közepesen
Forrás: MT. Rt., 2004 Forrás: MT. Rt., 2004
A Magyarorszá Magyarországró gról hallott informá információ ciók visszaidé visszaidézése e Ism
ökt rős
ely elh
ől,
tt eze
ó tokt bará
lá rek
mo
30
12 11
n kba 5
en ik kb
n tt c kba tete len á go Újs e gje ba n nm lám kba re k á go TV Újs an sá b ktu e p ros ap an irod ortb ás i p z ri Uta TV e n, an lmb ny b m fi dv á e ntu Kia um n Dok ítá so iá ll /k n s áro i vá te n zás rne te Uta In ról lá m rek ze tt ly e lhe éb n e E gy to ká P la ott ha ll em S os ja tud Ne m
3
20
Természet
6 3
25
6
8
10
4
5
2 2 1 0
0
3
Szolgáltatások
1
0
Bevásárlás
15
4
Kultúra
2
0
2 58
61
1 1
0
10
20
30
40
Magyarországon járt
50
60
Egészségturizmus
70
Magyarországon nem járt
Rokonlátogatás
Magyarországon járt
Magyarorszá Magyarország vonzereje
Forrás: MT. Rt., 2004
Forrás: MT. Rt., 2004
Budapest
17
11
l
Magyarorszá Magyarország mint turisztikai desztiná desztináció ció vonzereje
Magyarországon nem járt
Magyarorszá Magyarország turisztikai termé termékeinek megí megítélése 1 - egyáltalán nem vonzó, 5 - igen vonzó
33
Ár/érték arány 11
Közelség
22
10
Barátságos emberek
10 13
Kultúra Budapest
12 12
Balaton
12 11
Wellness
Hasonlóság Éghajlat
4
Történelem, hagyományok
4 3,9 3,6
3,9
3,7 3,8
Gyógyturizmus
3,5 3,7
Családi üdülés
3,2 3,4
Bevásárló turizmus
7
4,1
3,5 3,4
Aktív turizmus
7
3,3 3,4
Vízi turizmus
6 5
0
4 3,9
Wellness turizmus 16
10
5 4
Szenior turizmus
15 14
Elérhetőség
4
Városlátogatás
17 15
Természet
5
Kulturális és örökségturizmus
21 13
Vendégszeretet Gasztronómia
Forrás: MT. Rt., 2004 39
6
2,9 3,1
Ifjúsági turizmus
10
Magyarországon járt
20
30
40
Magyarországon nem járt
50
0
0,5
1
Magyarországon járt
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
Magyarországon nem járt
4
Az utazá utazást megelő megelőzően haszná használt informá információ ció Forrás: MT. Rt., 2004 forrá á sok forr
Turisztikai információs irodák
43 44
Utazási irodák
Az utazá utazás sorá során haszná használt informá információ ció forrá források Forrás: MT. Rt., 2004
Internet 14
Barátok/család Kiadványok
11
Útikönyvek
11
Újságok
11 11 7
Turisztikai magazinok 1
TV Nemzeti turisztikai hivatalok képviseletei
3 3
Egyéb
3
9 9
Kiadványok 4
Barátok/családtagok 3
Internet
9
Újságok
4
Idegenvezető
0
10
Magyarországon járt
20
30
40
50
4 8
2 2 2 2
0
Egyéb
5
5
3 1
Turisztikai magazinok
4
3
1 13
Nem vesz igénybe információt Nem tudja
Magyarországon nem járt
2
16
3
0
5
10
15
Magyarországon járt
Magyarorszá Magyarország, mint turisztikai desztiná desztináció ció megszemé é lyesí í t é se megszem lyes
18
9
14
5
Nem keres információt
7
Helyi lakosok
Utazási irodák
2
Más keresi az információt
15
Hotel/szálláshely
3
32
29
18
14
37
33
Útikönyvek
36 36
20
25
30
35
40
Magyarországon nem járt
Magyarorszá Magyarország szí színnel való való azonosí azonosítása Zöld
Piros
• Érintetlen természet, nagy kiterjedésű zöld tájak, hatalmas szántóföldek • Üde, háborítatlan természet, sok rét, kiterjedt erdők • A törekvés színe
• Temperamentumos, barátságos, nyíltszívű, vendégszerető, ugyanakkor szomorkás. • Az osztrák lakosság Magyarországot középkorú, barátságos, régimódi, bajszos férfinek látja.
• Paprika •Vendégszeretet •A magyar emberek vérmérséklete
Kék, Sárga, Forrás: MT. Rt., 2004
A Magyarorszá Magyarországgal kapcsolatos sztereotí sztereotípiá piák Gasztronómia gulyás paprika szalámi fűszeres ételek fokhagyma tárkony palacsinta vörösbor Tokaji bor
Művészetek operett zene csárdás irodalom tánc
Természeti környezet Balaton környéke Duna Puszta birkanyájak csodás tájak napraforgótáblák pipacsos rétek hatalmas síkságok lovak legelők
Forrás: MT. Rt., 2004
Magyarorszá Magyarország, mint turisztikai desztiná desztináció ció megí megítélése Járt Magyarországon
Nem járt Magyarországon
25-55 év
55 év felett
25-55 év
55 év felett
Bécs
Külföld
Belföld
Belföld
Külföld
Linz
Külföld
Belföld
Külföld
Külföld
További említések bevásárlás, wellness, autóbuszos körút, Budapest, szép régi épületek, Sissi – közös múlt, közös történelem, romák, fonott kosarak, fejlődő gazdaság, Formula 1 Nagydíj, hagyományok, szomszédos ország Forrás: MT. Rt., 2004
Forrás: MT. Rt., 2004
5
Magyarorszá Magyarország versenytá versenytársai
Csehország Új desztináció (22%), Vonzó kulturális adottságok (19%), Prága városa (11%)
Magyarorszá Magyarország SWOT analí analízise az osztrá osztrák piacon
Horvátország Rendelkezik tengerparttal (76%) Vonzó természeti adottságok (11%)
Lengyelország Új desztináció (59%) Vonzó kulturális adottságok (13%)
Románia Ismeretlenség, még sosem járt ott (62%) Vonzó kulturális adottságok (11%)
Szlovénia Rendelkezik tengerparttal (36%), Új desztináció (14%), Vonzó természeti adottságok (12%), Közelség (11%)
Szlovákia Új deszináció, Vonzó kulturális i adottságok (11%) Vonzó természetadottságok (7%)
Erősségek
Gyengeségek
Földrajzi közelség Kulturális közelség, közös történelmi szálak megléte és ismerete Létező és pozitív Magyarország imázs Vonzó természeti környezet A magyar mentalitás és vendégszeretet Rokoni / baráti kapcsolatok Magyarország mint a többitől eltérő közép-keleteurópai ország Kedvező ár/érték arány Természetes gyógyvizek Wellness szolgáltatások Budapest mint ismert és Bécshez hasonló történelmi város Második otthonok vásárlása Kedvező, részletes, alapvetően pozitív osztrák médiamegjelenés
A tenger hiánya, az egysíkúnak tartott tájból adódó hátrányok „Olcsóság” pozíciója Bevásárló turizmus imázsa és szerepe Téli sportolási lehetőségek hiánya Hasonlóság és közelség Korlátozott információkeresés Alacsony tartózkodási idő Az egynapos utak meghatározó szerepe Kelet-Magyarország ismeretlensége Magyarország viszonylagos, észlelt földrajzi távolsága Nyugat-Ausztriától Beutazások alacsony szervezettsége Fiatal korosztály viszonylagos elégedetlensége
Lehetőségek
Veszélyek
A wellnesshez kapcsolódó fejlesztések Schengeni határnyitás Utazások tördelése
Európai Uniós közöspiaci árszintek A cseh, szlovák és szlovén egészségturisztikai termékfejlesztések A regionális versenyhelyzet növekedése
Forrás: MT. Rt., 2004
Forrás: MT. Rt., 2004
Magyarorszá Magyarország, mint turisztikai desztiná desztináció ció lehetsé lehetséges pozí pozícioná cionálása
Magyarorszá Magyarország meglá meglátogatá togatása a kö következő vetkező 3 évben
A termék jellemzői (észlelt pozíció)
Fogyasztásból származó előnyök
Magyarországon járt
Forrás: MT. Rt., 2004
Középkorú, bajuszos férfi
Olyan, mint Ausztria
Fogyasztást motiváló tényezők Vásárlási lehetőségek
Kedvező árak Barátságos emberek
Zöld
Magyarországon nem járt
„Mulatschag”
Közelség
Barát-, rokonlátogatás
X. osztrák tartomány
Érintetlen természet
Gasztronómia Lapos, sík vidék
Forrás: MT. Rt., 2004
teljesen biztos
biztos
valószínűleg
inkább nem
egyáltalán nem
A magyarorszá magyarországi lá látogatá togatás tervezett idő időszaka Forrás: MT. Rt., 2004
tavasz 50 40 30 20
nem tudja
nyár
10 0
tél Magyarországon járt
da i Iro zés m e l éke erm t s T dapes é u c Pia 012 B út 4. 710 8 H-1 mező 488- 8711 n.hu ) r Vé : (361 ) 488- ittho @ l: l 1 e 6 tas n.hu T : (3 uta Fax ail: k w.ittho m E- b: ww We
ősz Magyarországon nem járt
6