ÁROP-1.2.24-2014-2014-0001 A fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztése SAJTÓFIGYELÉS
Hírközpont – 2015.05.21. https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/nfm_20150521.html/RatingWindow?struts.portl et.mode=view&struts.portlet.action=%2FratingPortlet%2FrenderDirect&action=e&windowstate=normal &struts.portlet.eventAction=true&mode=view Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén - az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve - 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet - mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki - mondta a főigazgató.
Ma.hu – 2015.05.20. http://www.ma.hu/uzlet/249903/Unios_tamogatassal_fejlesztik_a_fogyasztovedelmi_rendszert Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. 2015.05.20 12:08 MTI
A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén - az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve - 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet - mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki - mondta a főigazgató. Videk.ma – 2015.06.19. 09:39 http://www.videk.ma/2015/06/19/nfm-a-fogyasztovedelem-celja-a-tudatos-es-fenntarthato-fogyasztas/
NFM: a fogyasztóvédelem célja a tudatos és fenntartható fogyasztás A fogyasztóvédelem jövőképe a tudatos és fenntartható fogyasztáson alapuló társadalom elérése – mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön egy konferencián, Budapesten. Hozzátette, hogy az ilyen társadalom a fogyasztói bizalmon és a tisztességes piaci működésen alapul, továbbá a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások, valamint a hatékony jogi környezetet biztosító erős hatóság kölcsönös együttműködése jellemzi.
Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem nem csak a polgárokat védi, hanem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez is.
A tudatos fogyasztás jelene és jövője – lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem területén elnevezésű nemzetközi konferencián Kara Ákos azt is kifejtette: a kormány gyökeres szemléletváltozást valósított meg a fogyasztóvédelemben, a fejlesztési tárca az elmúlt egy évben minden korábbinál szorosabb együttműködést alakított ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal
(NFH).
Beszélt arról is, hogy a békéltető testületek erősítésével kapcsolatban az elmúlt napok parlamenti eseményei optimizmusra adnak okot, úgy látszik, hogy munkájukat és küldetésüket minden politikai szereplő fontosnak tartja. Hozzáfűzte, szerencsésnek tartaná, ha a testületek sokkal jobban elérhetőek lennének a világháló segítségével.
Az államtitkár elmondta: politikai megkeresés érkezett a Fidesztől és a KDNP-től, a két kormánypárt az idősek fokozottabb védelmét kérte. Ezt pozitívan fogadták, jó lenne, ha már ősszel elfogadhatnák az idősek jogait – például a termékbemutatók kapcsán – védő jogszabályokat.
Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, az állam kiáll a fogyasztók jogaiért. A szaktárcán belül 2014-től külön helyettes államtitkárság jött létre, amelynek feladata, hogy szorosabbra fűzze az állam és a fogyasztók közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatóság fellépését, segítse a békéltető testületeket és a civil szervezeteket.
A magyarországi fogyasztóvédelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az uniós pályázati forrásokat fel tudja használni, tekintettel arra, hogy a KEOP és az ÁROP pályázat keretén belül 350350 millió, míg a TÁMOP-ban 500 millió forint áll rendelkezésre. A pályázatok megvalósítása folyamatban van, ennek keretében rendezték például a mostani konferenciát is – tette hozzá.
Navracsics Tibor a konferencián elmondta: az európai szintű fogyasztóvédelem már 40 éves, és az évfordulóhoz kapcsolódóan Magyarország is részt vesz abban a 14 tagállamot felölelő mozgalomban, amelyet a Bizottság kifejezetten a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelmi jogok megismertetésére használ fel. A tagállamokban évente 50-60 ezer fogyasztóvédelmi ügy van – naponta 150-200 üggyel találkoznak európai szinten -, és évente mintegy 2500 termék uniós piacra való bejutását akadályozzák meg vagy vonnak ki onnan fogyasztóvédelmi problémák miatt.
A biztos hangsúlyozta, a fogyasztóvédelem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez, a polgárok védelme egyben a piacgazdaságba vetett bizalmat is erősíti, amivel hozzájárul a társadalmi stabilitáshoz. A Bizottság számos kezdeményezést tett, ami erősíti a fogyasztók biztonságát, így az európai társadalmak biztonságát – fejtette ki.
A biztos jelenleg a legnagyobb fogyasztóvédelmi problémának azt látja, hogy hiányzik az európai adásvételi jog, az európai fogyasztóvédelemnek az a védelmi mechanizmusa, amellyel – az online vásárlástól az adatvédelemig – meg lehet védeni az európai polgárok érdekeit.
A Bizottság által nemrégiben elfogadott, az egységes digitális piacról szóló kommunikáció is az egyik legfontosabb területként azt jelöli meg, hogy az adatvédelem, az adásvételi jog révén az európai fogyasztóvédelem területein is megjelenjen az a jogi szabályozás, amely a legkorszerűbb technológiára is kiható védelmet ad az európai polgároknak – ismertette a biztos.
MTI
Kormany.hu – 2015.06.19. 09:12 http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/infokommunikacioert-felelosallamtitkarsag/fogyasztovedelemert-felelos-helyettes-allamtitkarsag/nemzeti-fejlesztesi-miniszteriumfogyasztovedelemert-felelos-helyettes-allamtitkarsag/a-fogyasztovedelem-celja-a-tudatos-esfenntarthato-fogyasztas
A fogyasztóvédelem célja a tudatos és fenntartható fogyasztás A fogyasztóvédelem jövőképe a tudatos és fenntartható fogyasztáson alapuló társadalom elérése mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön egy konferencián, Budapesten. Hozzátette, hogy az ilyen társadalom a fogyasztói bizalmon és a tisztességes piaci működésen alapul, továbbá a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások, valamint a hatékony jogi környezetet biztosító erős hatóság kölcsönös együttműködése jellemzi. Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem nem csak a polgárokat védi, hanem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez is. A tudatos fogyasztás jelene és jövője - lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem területén elnevezésű nemzetközi konferencián Kara Ákos azt is kifejtette: a kormány gyökeres szemléletváltozást valósított meg a fogyasztóvédelemben, a fejlesztési tárca az elmúlt egy évben minden korábbinál szorosabb együttműködést alakított ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH). Beszélt arról is, hogy a békéltető testületek erősítésével kapcsolatban az elmúlt napok parlamenti eseményei optimizmusra adnak okot, úgy látszik, hogy munkájukat és küldetésüket minden politikai szereplő fontosnak tartja. Hozzáfűzte, szerencsésnek tartaná, ha a testületek sokkal jobban elérhetőek lennének a világháló segítségével. Az államtitkár elmondta: politikai megkeresés érkezett a Fidesztől és a KDNP-től, a két kormánypárt az idősek fokozottabb védelmét kérte. Ezt pozitívan fogadták, jó lenne, ha már ősszel elfogadhatnák az idősek jogait - például a termékbemutatók kapcsán - védő jogszabályokat. Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, az állam kiáll a fogyasztók jogaiért. A szaktárcán belül 2014-től külön helyettes államtitkárság jött létre, amelynek feladata, hogy szorosabbra fűzze az állam és a fogyasztók közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatóság fellépését, segítse a békéltető testületeket és a civil szervezeteket. A magyarországi fogyasztóvédelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az uniós pályázati forrásokat fel tudja használni, tekintettel arra, hogy a KEOP és az ÁROP pályázat keretén belül 350350 millió, míg a TÁMOP-ban 500 millió forint áll rendelkezésre. A pályázatok megvalósítása folyamatban van, ennek keretében rendezték például a mostani konferenciát is - tette hozzá. Navracsics Tibor a konferencián elmondta: az európai szintű fogyasztóvédelem már 40 éves, és az évfordulóhoz kapcsolódóan Magyarország is részt vesz abban a 14 tagállamot felölelő mozgalomban, amelyet a Bizottság kifejezetten a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelmi jogok megismertetésére használ fel. A tagállamokban évente 50-60 ezer fogyasztóvédelmi ügy van - naponta 150-200 üggyel találkoznak európai szinten -, és évente mintegy 2500 termék uniós piacra való bejutását akadályozzák meg vagy vonnak ki onnan fogyasztóvédelmi problémák miatt. A biztos hangsúlyozta, a fogyasztóvédelem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez, a polgárok védelme egyben a piacgazdaságba vetett bizalmat is erősíti, amivel hozzájárul a társadalmi stabilitáshoz. A Bizottság számos kezdeményezést tett, ami erősíti a fogyasztók biztonságát, így az európai társadalmak biztonságát - fejtette ki.
A biztos jelenleg a legnagyobb fogyasztóvédelmi problémának azt látja, hogy hiányzik az európai adásvételi jog, az európai fogyasztóvédelemnek az a védelmi mechanizmusa, amellyel - az online vásárlástól az adatvédelemig - meg lehet védeni az európai polgárok érdekeit. A Bizottság által nemrégiben elfogadott, az egységes digitális piacról szóló kommunikáció is az egyik legfontosabb területként azt jelöli meg, hogy az adatvédelem, az adásvételi jog révén az európai fogyasztóvédelem területein is megjelenjen az a jogi szabályozás, amely a legkorszerűbb technológiára is kiható védelmet ad az európai polgároknak - ismertette a biztos. (MTI)
ProfitLine.hu – 2015.06.19. 07:45 http://profitline.hu/hircentrum/hir/334482/A-fogyasztovedelem-celja-a-tudatos-es-fenntarthatofogyasztas A fogyasztóvédelem célja a tudatos és fenntartható fogyasztás A fogyasztóvédelem jövőképe a tudatos és fenntartható fogyasztáson alapuló társadalom elérése - mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön egy konferencián, Budapesten. Hozzátette, hogy az ilyen társadalom a fogyasztói bizalmon és a tisztességes piaci működésen alapul, továbbá a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások, valamint a hatékony jogi környezetet biztosító erős hatóság kölcsönös együttműködése jellemzi. Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem nem csak a polgárokat védi, hanem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez is.
A tudatos fogyasztás jelene és jövője - lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem területén elnevezésű nemzetközi konferencián Kara Ákos azt is kifejtette: a kormány gyökeres szemléletváltozást valósított meg a fogyasztóvédelemben, a fejlesztési tárca az elmúlt egy évben minden korábbinál szorosabb együttműködést alakított ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH). Beszélt arról is, hogy a békéltető testületek erősítésével kapcsolatban az elmúlt napok parlamenti eseményei optimizmusra adnak okot, úgy látszik, hogy munkájukat és küldetésüket minden politikai szereplő fontosnak tartja.
Hozzáfűzte, szerencsésnek tartaná, ha a testületek sokkal jobban elérhetőek lennének a világháló segítségével. Az államtitkár elmondta: politikai megkeresés érkezett a Fidesztől és a KDNP-től, a két kormánypárt az idősek fokozottabb védelmét kérte. Ezt pozitívan fogadták, jó lenne, ha már ősszel elfogadhatnák az idősek jogait - például a termékbemutatók kapcsán - védő jogszabályokat. Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, az állam kiáll a fogyasztók jogaiért.
A szaktárcán belül 2014-től külön helyettes államtitkárság jött létre, amelynek feladata, hogy szorosabbra fűzze az állam és a fogyasztók közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatóság fellépését, segítse a békéltető testületeket és a civil szervezeteket. A magyarországi fogyasztóvédelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az uniós pályázati forrásokat fel tudja használni, tekintettel arra, hogy a KEOP és az ÁROP pályázat keretén belül 350-350 millió, míg a TÁMOP-ban 500 millió forint áll rendelkezésre.
A pályázatok megvalósítása folyamatban van, ennek keretében rendezték például a mostani konferenciát is - tette hozzá. Navracsics Tibor a konferencián elmondta: az európai szintű fogyasztóvédelem már 40 éves, és az évfordulóhoz kapcsolódóan Magyarország is részt vesz abban a 14 tagállamot felölelő mozgalomban, amelyet a Bizottság kifejezetten a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelmi jogok megismertetésére használ fel.
A tagállamokban évente 50-60 ezer fogyasztóvédelmi ügy van - naponta 150-200 üggyel találkoznak európai szinten -, és évente mintegy 2500 termék uniós piacra való bejutását akadályozzák meg vagy vonnak ki onnan fogyasztóvédelmi problémák miatt. A biztos hangsúlyozta, a fogyasztóvédelem
hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez, a polgárok védelme egyben a piacgazdaságba vetett bizalmat is erősíti, amivel hozzájárul a társadalmi stabilitáshoz.
A Bizottság számos kezdeményezést tett, ami erősíti a fogyasztók biztonságát, így az európai társadalmak biztonságát - fejtette ki. A biztos jelenleg a legnagyobb fogyasztóvédelmi problémának azt látja, hogy hiányzik az európai adásvételi jog, az európai fogyasztóvédelemnek az a védelmi mechanizmusa, amellyel - az online vásárlástól az adatvédelemig - meg lehet védeni az európai polgárok érdekeit.
A Bizottság által nemrégiben elfogadott, az egységes digitális piacról szóló kommunikáció is az egyik legfontosabb területként azt jelöli meg, hogy az adatvédelem, az adásvételi jog révén az európai fogyasztóvédelem területein is megjelenjen az a jogi szabályozás, amely a legkorszerűbb technológiára is kiható védelmet ad az európai polgároknak - ismertette a biztos. (MTI)
Ma.hu – 2015.06.18. 19:38 http://www.ma.hu/uzlet/252661/A_fogyasztovedelem_celja_a_tudatos_es_fenntarthato_fogyasztas?pl ace=srss
NFM A fogyasztóvédelem célja a tudatos és fenntartható fogyasztás A fogyasztóvédelem jövőképe a tudatos és fenntartható fogyasztáson alapuló társadalom elérése. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön egy budapesti konferencián hozzátette, hogy az ilyen társadalom a fogyasztói bizalmon és a tisztességes piaci működésen alapul, továbbá a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások, valamint a hatékony jogi környezetet biztosító erős hatóság kölcsönös együttműködése jellemzi. Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem nem csak a polgárokat védi, hanem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez is. A tudatos fogyasztás jelene és jövője - lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem területén elnevezésű nemzetközi konferencián Kara Ákos azt is kifejtette: a kormány gyökeres szemléletváltozást valósított meg a fogyasztóvédelemben, a fejlesztési tárca az elmúlt egy évben minden korábbinál szorosabb együttműködést alakított ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH). Beszélt arról is, hogy a békéltető testületek erősítésével kapcsolatban az elmúlt napok parlamenti eseményei optimizmusra adnak okot, úgy látszik, hogy munkájukat és küldetésüket minden politikai szereplő fontosnak tartja. Hozzáfűzte, szerencsésnek tartaná, ha a testületek sokkal jobban elérhetőek lennének a világháló segítségével. Az államtitkár elmondta: politikai megkeresés érkezett a Fidesztől és a KDNP-től, a két kormánypárt az idősek fokozottabb védelmét kérte. Ezt pozitívan fogadták, jó lenne, ha már ősszel elfogadhatnák az idősek jogait - például a termékbemutatók kapcsán - védő jogszabályokat. Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, az állam kiáll a fogyasztók jogaiért. A szaktárcán belül 2014-től külön helyettes államtitkárság jött létre, amelynek feladata, hogy szorosabbra fűzze az állam és a fogyasztók közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatóság fellépését, segítse a békéltető testületeket és a civil szervezeteket. A magyarországi fogyasztóvédelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az uniós pályázati forrásokat fel tudja használni, tekintettel arra, hogy a KEOP és az ÁROP pályázat keretén belül 350350 millió, míg a TÁMOP-ban 500 millió forint áll rendelkezésre. A pályázatok megvalósítása folyamatban van, ennek keretében rendezték például a mostani konferenciát is - tette hozzá. Navracsics Tibor a konferencián elmondta: az európai szintű fogyasztóvédelem már 40 éves, és az évfordulóhoz kapcsolódóan Magyarország is részt vesz abban a 14 tagállamot felölelő mozgalomban, amelyet a Bizottság kifejezetten a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelmi jogok megismertetésére használ fel. A tagállamokban évente 50-60 ezer fogyasztóvédelmi ügy van - naponta 150-200 üggyel találkoznak európai szinten -, és évente mintegy 2500 termék uniós piacra való bejutását akadályozzák meg vagy vonnak ki onnan fogyasztóvédelmi problémák miatt. A biztos hangsúlyozta, a fogyasztóvédelem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez, a polgárok védelme egyben a piacgazdaságba vetett bizalmat is erősíti, amivel hozzájárul a társadalmi stabilitáshoz. A Bizottság számos kezdeményezést tett, ami erősíti a fogyasztók biztonságát, így az európai társadalmak biztonságát - fejtette ki.
A biztos jelenleg a legnagyobb fogyasztóvédelmi problémának azt látja, hogy hiányzik az európai adásvételi jog, az európai fogyasztóvédelemnek az a védelmi mechanizmusa, amellyel - az online vásárlástól az adatvédelemig - meg lehet védeni az európai polgárok érdekeit. A Bizottság által nemrégiben elfogadott, az egységes digitális piacról szóló kommunikáció is az egyik legfontosabb területként azt jelöli meg, hogy az adatvédelem, az adásvételi jog révén az európai fogyasztóvédelem területein is megjelenjen az a jogi szabályozás, amely a legkorszerűbb technológiára is kiható védelmet ad az európai polgároknak - ismertette a biztos.
Stop.hu – 2015.05.21. 01:00 http://www.stop.hu/belfold/a-fogyasztovedelmi-rendszert-unios-tamogatassal-fejlesztik/1325818/
A fogyasztóvédelmi rendszert uniós támogatással fejlesztik A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén - az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve - 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet - mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki - mondta a főigazgató. Forrás: STOP/MTI |
STOP
Nógrád Megyei Hírlap – 2015.05.21. Rovat: Belpolitika - Oldalszám: 5. oldal - Dátum: 2015.05.21 Budapest. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 2007-2013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén – az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve – 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenőrző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet – mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetenciafelmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki – mondta a főigazgató.
ProfitLine.hu – 2015.05.20. 15:15 http://profitline.hu/hircentrum/hir/332925/Unios-tamogatassal-fejlesztik-a-fogyasztovedelmi-rendszert
Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 2007-2013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén - az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve - 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet - mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki - mondta a főigazgató. (MTI)
Diamindbridge.hu – 2015.05.20. 14:33 http://diamondbridge.hu/unios-tamogatassal-fejlesztik-a-fogyasztovedelmi-rendszert/ Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén – az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve – 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet – mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki – mondta a főigazgató. Forrás:MTI Kormany.hu – 2015.05.20. 13:32 http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/infokommunikacioert-felelosallamtitkarsag/fogyasztovedelemert-felelos-helyettes-allamtitkarsag/nemzeti-fejlesztesi-miniszteriumfogyasztovedelemert-felelos-helyettes-allamtitkarsag/unios-tamogatassal-fejlesztik-afogyasztovedelmi-rendszert Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén - az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve - 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet - mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki - mondta a főigazgató. (MTI)
Gepnarancs.hu – 2015.05.20. 12:54 http://gepnarancs.hu/2015/05/unios-tamogatassal-fejlesztik-a-fogyasztovedelmi-rendszert/ Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 2007-2013-as időszak forrásaiból. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén – az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve – 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet – mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki – mondta a főigazgató. Orientpress.hu – 2015.05.20. 12:29 http://orientpress.hu/143382 Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert [Nemzetgazdaság] 2015.05.20 12:29 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 2007-2013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy
Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén - az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve - 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki - mondta a főigazgató. MTI
Ma.hu – 2015.05.20. 12:08 http://www.ma.hu/uzlet/249903/Unios_tamogatassal_fejlesztik_a_fogyasztovedelmi_rendszert?place= srss 350 millió forint Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén - az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve - 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet - mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki - mondta a főigazgató.
Mnnsz.hu – 2015.06.23. http://www.mnnsz.hu/a-fogyasztovedelem-szerint-megeri-a-led/
A fogyasztóvédelem szerint megéri a LED A fogyasztóvédelem szerint megéri a LED A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Mechanikai és Villamos Laboratóriuma LED-es fényforrásokat és kompakt fénycsöveket hasonlított össze, hogy kiderüljön, melyik mennyit fogyaszt, hogyan világít. A szakemberek összesen 30, különböző márkájú és fajtájú terméket vizsgáltak meg speciális műszerekkel, a teszt eredményei szerint pedig egyértelműen a LED-es lámpák energiafelhasználása a hatékonyabb. A teszt eredményét táblázatban is összegyűjtötték, ezt itt lehet elérni. De megéri-e a drágább, ám korszerűbb LED fényforrást vásárolni a kompakt fénycső helyére? Az NFH szerint egy 11 Wattos kompakt fénycsövet – ami nagyjából ezer forintban kerül – egy 6 Wattos LED-es lámpával válthatunk ki, amely költsége körülbelül 450 napos folyamatos üzem után térül meg (a LED-es lámpa ára nagyjából háromezer forint). Forrás: index.hu Bővebben Tags: energiagazdálkodás, energiahatékonyság This entry was posted on 2015. June 23. Tuesday at 10:54 and is filed under Hírek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed.
Index.hu – 2015.06.23. 08:44 http://index.hu/gazdasag/2015/06/23/a_fogyasztovedelem_szerint_megeri_a_led/ A fogyasztóvédelem szerint megéri a LED A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Mechanikai és Villamos Laboratóriuma LED-es fényforrásokat és kompakt fénycsöveket hasonlított össze, hogy kiderüljön, melyik mennyit fogyaszt, hogyan világít. A szakemberek összesen 30, különböző márkájú és fajtájú terméket vizsgáltak meg speciális műszerekkel, a teszt eredményei szerint pedig egyértelműen a LED-es lámpák energiafelhasználása a hatékonyabb. A teszt eredményét táblázatban is összegyűjtötték, ezt itt lehet elérni. De megéri-e a drágább, ám korszerűbb LED fényforrást vásárolni a kompakt fénycső helyére? Az NFH szerint egy 11 Wattos kompakt fénycsövet - ami nagyjából ezer forintban kerül - egy 6 Wattos LED-es lámpával válthatunk ki, amely költsége körülbelül 450 napos folyamatos üzem után térül meg (a LED-es lámpa ára nagyjából háromezer forint). Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyártók által megadott névleges élettartamot, amely a LED-es fényforrások esetében átlagosan háromszor nagyobb. Ezek alapján tehát egy darab LED-es fényforrás élettartama alatt három darab kompakt fénycsövet kellene megvenni, mindemellett 45 százalékos energia megtakarítást érhetünk el, ha LED-es lámpát használunk.
Kapos.hu – 2013.06.23. 18:04 http://kapos.hu/hirek/gazdasag/2015-06-23/hianyos_a_fogyasztoi_tudasunk.html
Hiányos a fogyasztói tudásunk Az Európai Unió 28 tagállama közül a 24-dik helyen állunk a fogyasztói jog ismeretének tekintetében. Azzal tisztában vagyunk, hogy valamiféle jog megillet minket, de annak tartalmával nem. Egy kisfilmmel kampámyol a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság annak érdekében, hogy minél inkább tisztában legyünk a fogyasztói jogokkal, ha vásárolunk valamit és azzal gond van. A megyei fogyasztóvédelmi hatóságot tavaly több mint 2 ezren keresték fel valamilyen panasszal. A legtöbb bejelentés a jótállás területén volt, de emeltek kifogást a köz-, és egyéb szolgáltatások hiányosságai miatt is a fogyasztók. https://www.youtube.com/watch?v=zeOMkVYTSkA
- Én azt gondolom, hogy akár a sajtóból, akár a különböző kiadványokból, vagy hallomásból tudhatják azt, hogy valamiféle jog megillet engem, sajnos annak tartalmával már nem minden esetben vannak tisztában. Leginkább ez derül ki, amikor akár telefonon, akár személyesen megkeresnek bennünket mondta Brandtmüller Zsoltné, főosztályvezető-helyettes. Egy felmérés szerint hazánkban a megkérdezettek töb mint egyharmada nem tudja, hogy a telefonon, postán vagy internetetn rendelt terméket 14 napon belül visszaküldheti és a pénzt visszakérheti. A válaszadók fele nem tudta, hogy a hibás árut 2 éven belül ingyenesen megjavíttathatja, vagy kicseréltetheti. Háromnegyedük pedig nincs tisztában azzal, hogy a kéretlenül kapott árut nem köteles kifizetni, akkor se ha nem küldi vissza. - Több mint 1,2 milliárd forintot sikerült Európai Uniós forrásokból fogyasztói tudatosság érvényesítésére elnyernünk, ezek a programok egyébként június 18-án indulnak. A következő egy évben minél több pénzt és médiafelületet szeretnénk arra szánni, hogy az emberek tudatosabbn fogyasszanak, tudatosabban vásároljanak - tette hozzá Koszorús László helyettes államtitkár. Egy felmérés szerint az unió 28 tagállama közül a 23-dik helyen állunk fogyasztói jogaink ismeretében.
Azenpenzem.hu – 2015.05.23. http://www.azenpenzem.hu/cikkek/jobban-megeri-a-led-es-izzo/2591/ Jobban megéri a LED-es izzó A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Mechanikai és Villamos Laboratóriuma LED-es fényforrásokat és kompakt fénycsöveket hasonlított össze, hogy kiderüljön, melyik mennyit fogyaszt, hogyan világít. A szakemberek összesen harmincféle terméket vizsgáltak meg speciális műszerekkel. A teszt eredményei szerint egyértelműen jobban megéri LED-es izzót venni. A háztartásokban alkalmazott fényforrások részei a mindennapjainknak, ott vannak a nappaliban, a hálószobákban, de még a fürdőszobákban is. Az, hogy milyen izzó ad nekünk fényt, nemcsak a jó megvilágítás és a szemünk egészsége miatt fontos, hanem a pénztárcánk szempontjából sem mindegy, hogy mit használunk. Az áramfogyasztásunkat ugyanis nagyban meghatározza, hogy a lámpáink mennyit fogyasztanak. A vásárlók általában három fontos szempont szerint próbálnak választani: a megvásárolt termék jó legyen a régi izzó helyére, hasonlóan vagy némileg erősebben világítson, keveset vagy kevesebbet fogyasszon az előzőnél. A Mechanikai és Villamos Laboratórium több szempont alapján vizsgálta a fényforrásokat. A vizsgálatok egyebek mellett a teljesítményfelvételre, a fényáram mérésére és az ennek alapján számolható fényhasznosításra terjedtek ki. A teljesítményfelvételből a fogyasztásra, a fényáramból a kibocsátott fény erősségére, a fényhasznosításból pedig arra következtethetünk, hogy egy watt villamos energia felhasználásával mennyi fényt lehet előállítani. A teszt eredményei egyértelműen igazolják a LED fényforrások hatékonyabb energiafelhasználását. De megéri-e a drágább, ám korszerűbb LED fényforrást vásárolni a kompakt fénycső helyére? Egy 11 W-os kompakt fénycsövet (ami körülbelül ezer forintba kerül) egy 6 W-os LED fényforrással ( mintegy háromezer forintba kerül) válthatunk ki, aminek a költsége körülbelül 450 napos folyamatos üzem után térül meg. Nem szabad viszonyt figyelmen kívül hagyni a gyártók által megadott névleges élettartamot, ami a LED-es fényforrások esetében átlagosan háromszor nagyobb. Ezek alapján tehát egy darab LED-es fényforrás élettartama alatt három darab kompakt fénycsövet kellene megvenni, tehát a körülbelül háromszoros ár háromszoros élettartamot is jelent. Mindemellett 45 százalékos energia megtakarítást érhetünk el a LED-es fényforrásra való váltással. A teszt eredményei szerint pedig egyértelműen a LED fényforrások energiafelhasználása a hatékonyabb. Az ilyen izzókkal a környezetünket is védjük, és a pénztárcánkban is több marad. A vizsgálatról készült videó itt található: https://youtu.be/Q2AL8LFSNw8 A vizsgált termékek listája pedig itt található: http://www.nfh.hu/sites/default/files/fenyforras_tablazat.pdf Szerző: Az Én Pénzem Ma.hu – 2015.06.23. 17:01 http://www.ma.hu/belfold/253128/Kevesebbet_fogyaszt_de_hogyan_vilagit_a_LED?place=srss Izzanak Kevesebbet fogyaszt, de hogyan világít a LED? A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság LED-es és energiatakarékos izzók összehasonlító vizsgálatát végezte el. Az NFH Mechanikai és Villamos Laboratóriuma LED-es fényforrásokat és kompakt fénycsöveket hasonlított össze, hogy kiderüljön, melyik mennyit fogyaszt, hogyan világít - írja a hatóság Facebokoldalán.
A szakemberek összesen 30 féle terméket vizsgáltak meg speciális műszerekkel, a teszt eredményei szerint pedig egyértelműen a LED fényforrások energiafelhasználása a hatékonyabb. Az ilyen izzókkal a környezetünket is védjük, és a pénztárcánkban is több marad. https://www.youtube.com/watch?v=Q2AL8LFSNw8
hirsumma.info – 2015.06.23. http://hirsumma.info/forum/3172600/A+fogyasztovedelem+szerint+megeri+a+LED átirányít az index.hu oldalra
A fogyasztóvédelem szerint megéri a LED
Index.hu Gazdaság | 2015-06-23 08:49:16 | megbeszél Harminc fajta lámpa energiafelhasználását vizsgálta az NFH, a LED a leggazdaságosabb.
Napigazdasag.hu – 2015.06.22. 19:10 http://www.napigazdasag.hu/cikk/47260/ Neppertrükkök vevőknek, eladóknak Az egyik nagy, használt autókkal foglalkozó cég tapasztalatai szerint az eladásra felkínált autók kétharmada zűrös előéletű. Annak, aki arra vállalkozik, hogy a szabad piacon vesz – és ami ezzel majdnem biztosan együtt jár: ad el – használt autót, számos trükkel szemben kell felvérteznie magát. Biztonsági öveket bekapcsolni, indulunk! Kilenc év telt el azóta hazánkban, hogy a halandó is elhitte: ha hitelre, ha nem, de érdemes és szabad új autót vásárolnia. Idézzük fel a számokat: 2005-ben néhány darab híján 200 ezer, 2006-ban 188 ezer új autó talált gazdára Magyarországon, mintegy kétharmada magánvásárlóknál. Idén – több év növekedése után – a darabszám talán átlépi a 70 ezret, és a vásárlóknak csak a negyede magánszemély. Ezzel szemben használt autóból évente félmillió cserél gazdát, ezenbelül a külföldről behozott autók száma mintegy százezer. Előbb vagy utóbb a kedves olvasó is sorra kerül. Hiába húzza-halasztja, egyszer végre le kell cserélnie az autóját, a 15 éves, 200 ezret futott járgányt 5–7 évesre, 100 ezret futottra. Nem veszélytelen vállalkozás. Nagy szerencséje van annak, aki rokontól, ismerőstől, szomszédtól vehet kocsit. Lehet, hogy az előző tulaj nem volt megszállottja a tisztaságnak, és spórolt a szervizen, de legalább tudható, hogy létező, ismert eredetű és múltú gépkocsiról beszélünk. Ami a legkevésbé sem magától értetődő a mai magyar használtató-piacon. Közép-Európa legnagyobb használtautó-kereskedő cége, a hazánkban is jelen lévő AAA Auto több mint 1,6 millió eladott és megvett autó tapasztalatával a háta mögött azt tanácsolja, ne a vezérműszíj feszességével kezdjük az ismerkedést, hanem próbáljuk meg kiszűrni a leggyakoribb átveréseket. Petr Vanecek, az AAA Auto-csoport operatív és vásárlásokért felelős vezetője lapunk kérdésére elmondta: amikor cégük szemrevételez egy eladó autót, először is a leggyakoribb rizikótényezőket igyekszik kizárni. Olyanokat, mint hogy visszatekerték-e a kilométerórát, meghamisították-e a gyártási évet, nem volt-e súlyosan sérült, nem áll-e végrehajtás alatt, van-e pénzügyi teher rajta, például úgy, hogy lízingelt vagy hitelezett, vagy nemes egyszerűséggel nem lopott-e a felkínált gépjármű. Az AAA Auto fóti telephelyén az eladásra kínált autók kétharmada a fenti okok valamelyike miatt be sem kerül a műszaki vizsgálatra. A pillanatnyi tulajdonos pontos meghatározása mindig fontos, különösen ha magánimportban behozott járművet akarnak nekünk eladni. Akárki kínálja az autót, és akármit mond, mindig ragaszkodjunk hozzá, hogy a tulajdonos legyen jelen, és adjon hiteles aláírást. Garantálja az autó eredetét, és ezt mindenképpen írják bele az adásvételi szerződésbe. A leendő vevő semmiképpen ne adjon vagy küldjön előleget, csak akkor, ha a kulcsokat már megkapta. Mindig kérjen tesztvezetést, és egy autószerelővel vizsgáltassa át a gépkocsit alulról is. Ellenőrizni kell azt is, hogy a gépjármű nem szerepel-e a lopott autók nyilvántartásában. Sokan azt gondolják, hogy a vásárlás jár nagyobb rizikóval, de könnyen bajba kerülhetünk az eladás során is. Több olyan eset ismert, amikor a reménybeli vásárló azt kérte, hogy alaposan átnézhesse az autót, de végül nem vásárolta meg, csupán előkészítette a terepet a tolvajoknak. Az autót soha ne ott mutassa meg a vevőnek, ahol általában parkolni szokott! Ez csökkenti annak kockázatát, hogy ellopják. Az autó megtekintésekor ne adja át a jármű kulcsait, és ügyeljen arra, hogy a tartalék kulcsok se tűnjenek el. Az érdeklődőket ne tájékoztassa az autóban elhelyezett biztonsági berendezésekről, különösen ne a biztonsági kapcsolókról. Az is fontos, hogy a tulajdonos soha ne eldugott helyen mutassa meg eladásra kínált autóját a potenciális vevőknek. Ezenkívül arra is figyelni kell, hogy az eladás után az átírásról személyesen gondoskodjon. Ha rábízza a vevőre, előfordulhat, hogy a gépjármű továbbra is az eladó nevén marad. Lecsaptak a műhelyekre.
Lecsaptak a műhelyekre. Összehangolt országos ellenőrző akciót szervezett közösen a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság. Idén először autókereskedéseket, szervizeket és -boltokat ellenőriztek a szakemberek. Minden második helyen volt jogsértés, a vizsgált alkatrészek közül pedig minden tizenkettedikkel volt valamilyen probléma. Az országos akcióban 301 hatósági ellenőrzést végeztek a szakemberek, 163 alkalommal találtak valamilyen szabálytalanságot – ez 54 százalékos hibaarányt jelent. A legtöbb probléma az autósboltokban a hiányos tartalmú vagy át sem adott jótállási jegyekkel volt, ám a szervizekben gyakran a szolgáltatási díjakat sem tüntették fel. A boltokban sokszor hiányzott az eladási ár és az egységár is. Az ellenőrzött 103 szervizből 51 esetben, míg a vizsgált 187 autósbolt, illetve autóalkatrész-kereskedés közül 111 esetben tapasztaltak szabálytalanságot a szakemberek. A vizsgálat egyik fő szempontja volt a megfelelő tájékoztatás az árról. A vizsgált 200 üzletből 42 esetben volt valamilyen szabálytalanság az árfeltüntetéssel kapcsolatban. A szabályok szerint a különböző szolgáltatások díjairól vagy a díj számításának módjáról tájékoztatást kell adniuk a vállalkozásoknak, hogy arról a vásárlók már előzetesen tájékozódni tudjanak. Ezt 2 autókereskedés, 101 szerviz és 6 autósbolt esetében vizsgálták a felügyelők. Ezen a területen a legtöbb jogsértést az autószervizeknél tapasztalták. A hatóság vizsgálatának eredménye az, hogy nagyjából minden tizenkettedik alkatrésszel volt valamilyen minősítési probléma, 6107 megvizsgált alkatrészből 754-nél emeltek kifogást az ellenőrök. Főként az Ázsiában gyártott termékek – ledes fénycsíkok és izzók, első ködfényszórók, járművekre szerelhető ablakfóliák, LED-es pótféklámpák és halogén izzók – buktak meg az ellenőrzésen.
Kreativ.hu – 2015.06.22. 17:18 http://www.kreativ.hu/cikk/kampany_a_fogyasztok_jogairol Kampány a fogyasztók jogairól Küldjük vissza a hibás árut, ne fizessük ki a kéretlenül megkapott terméket - üzeni az Európai Bizottság. Vásárlói tájékozottságunk növelésére figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve arrról kommunikálnak, hogy a fogyasztóknak jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, a tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz. Bár a magyarok több problémával szembesülnek, áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve használata során, és gyakrabban vásárolnak megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink – állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás.Az Eurobarométer szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. Az Európai Bizottság megrendelésére Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett kutatás további adatokkal is szolgál: A magyar fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni. 49% nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő két éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni. 76% pedig nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza. A magyar fogyasztók a bevásárló központokban és a közösségi médiában is találkozhatnak már olyan hirdetésekkel, amelyek a jogaikra hívják fel figyelmüket. A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól és számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64%-a először a kereskedőkhöz fordul reklamációval; emiatt pedig számukra is fontos a fogyasztói jogok ismerete, annak érdekében, hogy segíthessenek ügyfeleiknek és hosszú ideig élvezhessék bizalmukat.
Inforadio.hu – 2015.06.22. 19:47 http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-736242 Nincsenek tisztában a magyarok a fogyasztói jogaikkal Nincsenek tisztában a magyarok a fogyasztói jogokkal - derül ki az Európai Bizottság által kezdeményezett felmérésből. Magyarország ezen a téren a 24. helyen áll - mondta az InfoRádiónak Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. Magyarországon 1200 embert kérdeztek meg arról, hogy mennyire vannak tisztában a fogyasztói jogaikkal. Ez alapján a kutatás arra a megállapításra jutott, hogy Magyarország az Európai Unió 28 tagállamából a 24. helyen áll a rangsorban - ismertette. Nem tudjuk például azt, hogy 14 napon belül online vagy postán vásárolt termékek esetében indoklás nélkül visszaküldhetjük a terméket. Legyen az okunk bármi - akár az is, hogy nem tetszik, vagy nem olyan, mint amilyenre számítottunk -, ha nem szeretnénk a terméket megtartani, akkor visszaküldhetjük - hívta fel a figyelmet a szóvivő. A felmérés eredményeit ismertetve Kiss Anita elmondta: a vásárlók 49 százaléka nem, vagy rosszul tudta azt, hogy a vásárlást követő két éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni. 76 százaléka pedig azt nem, vagy rosszul tudta azt, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a terméket nem küldi vissza. A szóvivő közölte: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz minden nap számos panasz érkezik ugyanezekben a témakörben. A célunk az, hogy növeljük a fogyasztói tudatosságot, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét arra, hogy jogukban áll a hibás árut megjavíttatni vagy kicseréltetni, és hogy joguk van az interneten vásárolt árut 14 napon belül visszaküldeni mindenféle indoklás nélkül, és joguk van a hiteles, korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz is. Fontos, hogy ne dőljünk be a hirdetéseknek, illetve fontos az is, hogy tudomásunk legyen arról, hogy tisztességtelen kikötések nem szerepelhetnek a szerződésekben - figyelmeztetett. A szakértők szerint naponta átlagosan legalább három-négyszer vásárolunk valamit. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évente legkevesebb 1500 fogyasztói döntést hozunk, ennyiszer döntünk arról, hogy hol költjük el a pénzünket. Ezért is nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy milyen jogaink vannak, és ne hagyjuk, hogy becsapjanak minket. Reklamálni nem szégyen, ha valamilyen probléma van, azt igenis jelezni kell. Ne higgyük el azt, hogy a vásárlás után reklamációt nem fogadnak el, és azt, hogy akciós termékeket nem cserélnek - hangsúlyozta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. Hanganyag: Kálló Izabella
Napi.hu – 2015.06.22. 19:58 http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ezt_bizony_rosszul_tudjak_a_magyarok_es_on.599456.html Ezt bizony rosszul tudják a magyarok - és Ön? Nincsenek tisztában a magyarok a fogyasztói jogokkal - derül ki az Európai Bizottság által kezdeményezett felmérésből. Magyarország ezen a téren a 24. helyen áll - mondta az InfoRádiónak Kiss Anita, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője. Magyarországon 1200 embert kérdeztek meg arról, hogy mennyire vannak tisztában a fogyasztói jogaikkal. Ez alapján a kutatás arra a megállapításra jutott, hogy Magyarország az Európai Unió 28 tagállamából a 24. helyen áll a rangsorban - ismertette. Nem tudjuk például azt, hogy 14 napon belül online vagy postán vásárolt termékek esetében indoklás nélkül visszaküldhetjük a terméket. Legyen az okunk bármi - akár az is, hogy nem tetszik, vagy nem olyan, mint amilyenre számítottunk -, ha nem szeretnénk a terméket megtartani, akkor visszaküldhetjük - hívta fel a figyelmet a szóvivő. A felmérés eredményeit ismertetve Kiss Anita elmondta: a vásárlók 49 százaléka nem, vagy rosszul tudta azt, hogy a vásárlást követő két éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni. 76 százaléka pedig azt nem, vagy rosszul tudta azt, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a terméket nem küldi vissza. A szóvivő közölte: a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz minden nap számos panasz érkezik ugyanezekben a témakörben. A célunk az, hogy növeljük a fogyasztói tudatosságot, hogy felhívjuk a vásárlók figyelmét arra, hogy jogukban áll a hibás árut megjavíttatni vagy kicseréltetni, és hogy joguk van az interneten vásárolt árut 14 napon belül visszaküldeni mindenféle indoklás nélkül, és joguk van a hiteles, korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz is. Fontos, hogy ne dőljünk be a hirdetéseknek, illetve fontos az is, hogy tudomásunk legyen arról, hogy tisztességtelen kikötések nem szerepelhetnek a szerződésekben - figyelmeztetett. A szakértők szerint naponta átlagosan legalább három-négyszer vásárolunk valamit. Ez azt jelenti, hogy átlagosan évente legkevesebb 1500 fogyasztói döntést hozunk, ennyiszer döntünk arról, hogy hol költjük el a pénzünket. Ezért is nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy milyen jogaink vannak, és ne hagyjuk, hogy becsapjanak minket. Reklamálni nem szégyen, ha valamilyen probléma van, azt igenis jelezni kell. Ne higgyük el azt, hogy a vásárlás után reklamációt nem fogadnak el, és azt, hogy akciós termékeket nem cserélnek - hangsúlyozta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője.
Nepszava.hu – 2015.06.23. 05:31 http://nepszava.hu/cikk/1061220-tobbfele-kartalanitas-jarhat-a-legi-utasoknak/
Többféle kártalanítás járhat a légi utasoknak Többféle kártalanítás is járhat a légitársaságok utasainak késés vagy járattörlés esetére, amely a távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet. Járattörlés esetén a légitársaságnak többféle szolgáltatást kell felajánlania, ez lehet átfoglalás egy másik járatra vagy a jegyár visszatérítése. Ha az elutazás mellett döntenek, a légitársaságnak a lehető legközelebbi időpontra kell átfoglalást biztosítania. Emellett, ha a repülőtéren kell éjszakáznia az utasoknak, akkor szállást kell felajánlania a légitársaságnak, és ésszerű arányban étkezést a várakozás idejére.
Járattörléskor és három óránál hosszabb késéseknél az utasok kártalanításra jogosultak, ami távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet, kivéve, ha a késést rendkívüli körülmény okozta, például időjárási esemény. Járatkésés esetén két óra elteltével már gondoskodnia kell a légitársaságnak étkezésről vagy frissítőkről, a jegyár visszakérésére csak öt óra elteltével van mód. A csomagok elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni, de legkésőbb 7 napon belül, mert hét napon túl az utas elveszti minden igényét a légitársasággal szemben. Ha a csomag károsodik vagy hiányos, nagyjából 1300 euró az az értékhatár, ameddig a légitársaság felelősséggel tartozik érte. Az utasok az EU-n belül másik tagállami céggel szemben felmerülő fogyasztói panaszokkal az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak.
Baon.hu – 2015.06.23. 06:46 http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/hiaba-vettek-nem-mukodik-a-szenmonoxid-riaszto-617043 Hiába vették, nem működik a szénmonoxid-riasztó Bajai olvasónk igencsak meglepődött, amikor a kötelező kéményellenőrzéskor kiderült: nem is működik a lakásukban tavaly beüzemelt szénmonoxid-riasztó. A nyugdíjasokhoz közel egy éve csöngetett be egy üzletkötő, és kínált megvételre egy akkor szabványosnak mondott szénmonoxidmérő készüléket. – Alig hetvenezer forint a nyugdíjam, de annyira mondta a fiatalember, hogy ez EU-követelmény, és kötelező felszereltetni a riasztóműszert, végül ráálltunk az üzletre – mesélte lapunknak a károsult. – Kifizettük az előleget, majd beszerelték a riasztót, tavaly június 14-én. Idén májusban a Filantrop KHT. munkatársai ellenőrizték a kémények szellőzését, és legnagyobb megdöbbenésemre közölték, hogy akár meg is halhattunk volna, mert a gázzal működő vízbojler rosszul működik, és magas a szénmonoxid szintje a levegőjében. Szerencsénk, hogy nem szoktuk bezárni a fürdőszoba ajtót, különben, már lehet, hogy nem is élnénk. A 34 ezer forintért beszerelt CO-riasztóról ekkor derült ki, hogy nem is működik. Az évi kötelező ellenőrzésről szóló tanúsítványba a kéményseprők feljegyezték, hogy a riasztó nem felel meg az uniós előírásoknak, továbbá, hogy míg a saját készülékük a lakás több pontján bejelezett (erősen sípolt), addig a lakásban lévő nem jelzett eltérést. Ezek után a pórul járt fogyasztó telefonon felhívta a készüléket beszerelő vállalkozót, aki megígérte, hogy adott napon felkeresi. Ez nem történt meg. Az NFH (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) kecskeméti kirendeltségén (Baján nincs ilyen hivatal) azt tanácsolták a hölgynek, hogy mivel még nem járt le az egy évre szóló jótállási kötelezettség, írásban kérje a vállalkozót, hogy cserélje ki a hibás készüléket, vagy adja vissza a vételárat. Az ajánlott levél hétfőn került postára, másnap már a cégvezető jelentkezett telefonon, hogy melyik nap viszi a pénzt. – Előbb szerdára ígérkezett, de nem jött. Este felhívott, hogy majd szombaton fizet – folytatta olvasónk. – Az utóbbi határidőt sikerült tartani. Hihetetlen, de visszaadták a pénzem. A fentiekkel kapcsolatban mi is megkerestük a szóban forgó miskolci céget. Nagy József, a Gázdetektor Bt. ügyvezetője lapunknak elmondta: egy hazai nagykereskedőtől vásárolták a Baján beszerelt készüléket, ők is jóhiszeműen. Tavaly az NFH bevizsgálta a hazai kereskedelmi forgalomban kapható CO-riasztókat, és mindösszesen öt-hat készülék kapott megfelelő tanúsítványt. Az NFH számos műszert visszahívott, a megfelelő készülékek listája pedig felkerült a hivatal honlapjára. Azóta a Gázdetektor Bt. is csak engedélyezett készülékekkel dolgozik. A bajai ügyfélnél felszerelt CO-riasztó nem felel meg az előírásoknak. Természetesen kártalanítják, visszaadják a készülék vételárát – ígérte az ügyvezető. Negatív és pozitív lista A VGF szaklap 2013 szeptemberében kezdeményezte a CO-mérők vizsgálatát. Egy akkreditált laborban elvégzett vizsgálat akkor azt mutatta, hogy 11típusból mindössze 2 megfelelő. A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap kezdeményezésére elindult fogyasztóvédelmi vizsgálatok eredményeképp 5 életveszélyes berendezés lekerült a polcokról. Az NFH tavaly tovább vizsgálta a szénmonoxid jelzőket, honlapján pedig elérhető a szénmonoxid érzékelők negatív és pozitív listája. A laborvizsgálati eredmények alapján eddig 29 készülék nem volt megfelelő, így kivonták a forgalomból. A „megfelelt” kategóriában 12 készülék szerepel, megnevezéssel, típusszámmal, fényképpel. A lista legutóbb áprilisban módosult, amikor lekerült róla az ORNO márkanevű (OR-DC605 modellszámú) érzékelő. Oka, hogy az egyik lengyelországi piacfelügyeleti hatóság szerint nem biztos, hogy a termék valamennyi gyártási sorozata megfelel az előírásoknak.
Napigazdasag.hu – 2015.05.22. 18:20 http://www.napigazdasag.hu/cikk/47258/ Belépés csak újabb jeggyel Lapunk egyik olvasója azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy Budapest egyik népszerű szabadtéri szórakozóhelyén véleménye szerint a fogyasztók megtévesztése zajlik. Elmondása alapján ugyanis a koncerthelyszín bejáratánál nincs feltüntetve, hogy amennyiben a látogató elhagyja a szórakozóhely területét (még akkor is, ha a helyszín előtt lévő parkolóba megy ki a koncertjeggyel rendelkező vendég), akkor már csak a koncertjegy árán felül fizetendő 500 forintos belépési díjért cserébe engedik vissza a szórakozóhely területére – Ezt az összeget minden egyes ki-be lépésnél elkérik a vendégektől, holott erről semmilyen tájékoztatást nem találtunk a bejáratnál – jelezte olvasónk, aki szerint egy nagyobb látogatottságú eseménynél ez komoly pluszbevételt jelent a nyugtát nem minden esetben adó beléptetőknek. Megkérdeztük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH), amelytől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az alapszabály szerint a szolgáltató szabadon határozza meg árait, így a belépési díjakat is. – Az ugyanakkor elvárható, hogy a vállalkozás előzetesen tájékoztassa a jegyet váltókat arról, hogy ha elhagyják a rendezvény helyszínét, újra fizetni kell a belépésért – közölte Kiss Anita, az NFH szóvivője. Mint mondta, ilyen esetre gyakran alkalmazzák például a kézre bélyegzett belépőt, amely visszajövetelkor igazolja a jegy megváltását. – Amennyiben a fogyasztó úgy érzi, hogy a szolgáltatás igénybevételekor őt nem megfelelően tájékoztatták, holott például nem vette volna meg a belépőjegyet, ha tudja, hogy nem tud kimenni, illetve csak külön díj ellenében térhet vissza, úgy elsősorban javasoljuk, hogy a szórakozóhelyen alkalmazott vásárlók könyvébe (panaszkönyv) írja be kifogását – mondta Kiss Anita. Erre a bejegyzésre a szolgáltatónak 30 napon belül válaszolnia kell. Azt, hogy a szolgáltató eljárása tisztességtelennek minősül-e, hatósági eljárás keretében vizsgálják, fogyasztói bejelentés alapján.
Autoszektor.hu – 2015.06.22. http://www.autoszektor.hu/hu/content/tobbfele-kartalanitas-jarhat-legi-utasoknak Többféle kártalanítás járhat a légi utasoknak - Többféle kártalanítás is járhat a légitársaságok utasainak késés vagy járattörlés esetére, amely a távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet - mondta el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Európai Fogyasztói Központjának vezetője. Kriesch Attila közölte: járattörlés esetén a légitársaságnak többféle szolgáltatást kell felajánlania, ez lehet átfoglalás egy másik járatra vagy a jegyár visszatérítése. Ha az elutazás mellett döntenek, a légitársaságnak a lehető legközelebbi időpontra kell átfoglalást biztosítania. Emellett, ha a repülőtéren kell éjszakáznia az utasoknak, akkor szállást kell felajánlania a légitársaságnak, és ésszerű arányban étkezést a várakozás idejére - mondta. Járattörléskor és három óránál hosszabb késéseknél az utasok kártalanításra jogosultak, ami távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet, kivéve, ha a késést rendkívüli körülmény okozta, például időjárási esemény. Járatkésés esetén két óra elteltével már gondoskodnia kell a légitársaságnak étkezésről vagy frissítőkről, a jegyár visszakérésére csak öt óra elteltével van mód. A csomagok elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni, de legkésőbb 7 napon belül, mert hét napon túl az utas elveszti minden igényét a légitársasággal szemben. Ha a csomag károsodik vagy hiányos, nagyjából 1300 euró az az értékhatár, ameddig a légitársaság felelősséggel tartozik érte – ismertette. Közlése szerint az utasok az EU-n belül másik tagállami céggel szemben felmerülő fogyasztói panaszokkal az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak.
Metropol.hu – 2015.06.23. 08:40 http://www.metropol.hu/mellekletek/utazas/cikk/1333722 A pórul járt utasok több helyre is fordulhatnak 600 eurós kártalanítás is járhat a repülőgépek késése vagy járattörlés esetén. Néhány hete 72 órás késéssel érkeztek meg Oslóba azok az utasok, akik a Norwegian légitársaság Oaklandből induló járatára foglaltak helyet. A cég Boeing–787-ese műszaki hiba miatt nem tudott felszállni, a mentesítőként küldött, Európából induló gép legénységének pedig előbb az előírások szerint pihenőt, majd kényszerszünetet kellett tartania – ugyancsak meghibásodás miatt. A háromnapos késés rekord lehet, az utasokat pedig nyilván nem hatja meg, hogy a Norwegian „rendkívül sajnálja” a történteket: kártérítést fognak követelni. Ami jár, az jár Az európai légi utasok jogait az unió garantálja, ők – bizonyos feltételekkel – akár több száz eurós összegre jogosultak késés, járattörlés vagy a beszállás megtagadása esetén, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy fapados járattal utaztak. Fontos azonban, hogy az utasok védelmét biztosító rendelet csak akkor alkalmazható, ha a gép EU-s országból indul, illetve, ha a közösség határain kívülről indul, de valamelyik tagállamba közlekedik. A pénz azonban nem jár automatikusan, és nem is könnyű hozzájutni. A légitársaságokat mentesíti a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudják, hogy a működésüket rendkívüli, előre nem látható körülmények – például kedvezőtlen időjárási viszonyok, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok, adott esetben sztrájk – akadályozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A légitársaságok egyébként akkor sem kötelesek fizetni, ha a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utast a törlésről, bizonyos esetekben pedig 50 százalékkal mérsékelhető a kártalanítás összege. Kacskaringós az út Ha ilyesmivel próbálja leszerelni őket a légitársaság, az utasok a kijelölt nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságnál tudnak vizsgálatot kezdeményezni. Ez egy Budapestről induló vagy EU-n kívüli országból a magyar fővárosba érkező járat esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) elsőfokú területi szervét jelenti, míg egy EU-s városból, például Frankfurtból Budapestre érkező járattal kapcsolatos sérelmekkel viszont a német hatóság tud foglalkozni. A hatóság döntésétől függően az annak szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ Magyarország (EFK) segíthet a kártalanítási igény érvényesítésében. Közreműködésük ingyenes és az esetek többségében legalább részben sikeres. Az EFK-t egyébként nem csupán légi járatok késésével, törlésével vagy visszautasított beszállással kapcsolatos, hanem bármilyen más panasz, például poggyászkár, csomagkésés, foglalási problémák esetén is fel lehet keresni. Az EFK-hoz az elmúlt két évben összesen több mint ötszáz, légi utazással kapcsolatos fogyasztói panasz érkezett, a legtöbben késés vagy járattörlés, illetve amiatt keresték fel őket, mert a légitársaság elutasította kártalanítási igényüket. Átvállalják az ügyet Ha a központ nem jár sikerrel, mert nem működik együtt a légitársaság, akkor a fogyasztó bíróság előtt érvényesítheti igényét. Az utasok jó része azonban az első elutasítás után annyiban hagyja az ügyet, nem járja végig a hosszadalmas jogi procedúrát, hogy pénzhez jusson. Léteznek azonban olyan cégek, amelyek megteszik ezt helyettük. Az egyik ilyen a 2012-ben alakult Flight Refund, amely átvállalja a kártalanítási folyamat lebonyolítását.
– Több száz lezárt ügy van mögöttünk, a legtöbbször késés és járattörlés miatt fordulnak hozzánk, a beszállás megtagadása kevésbé jellemző probléma, ám ilyen is előfordul. A légitársaságoknál – legyenek hagyományosak vagy fapadosak – bevett gyakorlat, hogy a kihasználtságuk optimalizálása érdekében engedik a túlfoglalást, hiszen mindig lesznek olyan utasok, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak elrepülni azzal a géppel, amelyre jegyet váltottak. Gond akkor van, ha mégis mindenki megjelenik a kapunál, aki az adott járatra foglalt – mondta a Metropolnak Csuhaj Miklós, a Flight Refund ügyvezetője. Három órán túli késés vagy járattörlés esetén a kártalanítás mértéke – attól függően, hogy milyen távolságra van az úti cél – 250, 400 és 600 euró lehet, a cég pedig utólag vonja le a sikerdíjat: az összeg 30%-ára tart igényt, ha a légitársaság hajlandó fizetni. A cég szakértői nagy valószínűséggel meg tudják jósolni, érdemes-e belevágni a procedúrába. – Az átlagos ügyintézési idő két-három hónap; előfordul, hogy elég csupán egyetlen felszólítás, és érkezik a pénz, volt azonban már olyan ügyünk is, amelyet két év után, bírósági úton tudtunk lezárni. Azokban az esetekben, amikor a beadványunk a bíróságra került, az utasok mindig megkapták a nekik járó kártalanítást – magyarázta Csuhaj Miklós. Az ilyen esetek elévülési ideje általában két év, így van idő arra, hogy az utasok belevágjanak a folyamatba – tette hozzá. Ha úgy döntenek, hogy megpróbálják érvényesíteni a kártalanításhoz való jogukat, érdemes megőrizniük a repülőjegyüket, beszállókártyájukat, esetleg azokat a bónokat, amelyeket várakozás közben a légitársaságtól kaptak. Tudnivalók Járattörlés esetén a légitársaságnak többféle szolgáltatást kell felajánlania, ez lehet átfoglalás egy másik járatra vagy a jegyár visszatérítése. Ha az elutazás mellett döntenek, a társaságnak a lehető legközelebbi időpontra kell átfoglalást biztosítania. Emellett, ha a reptéren kell éjszakáznia az utasoknak, akkor a légitársaságnak szállást kell felajánlania, és ésszerű arányban étkezést a várakozás idejére. Járatkésés eseténkét óra után már gondoskodnia kell a társaságnak étkezésről vagy frissítőkről, míg a jegyár visszakérésére öt óra elteltével van mód. A csomagok elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni, de legkésőbb 7 napon belül, mert ezen túl az utas elveszti minden igényét a légitársasággal szemben. Ha a csomag károsodik vagy hiányos, nagyjából 1300 euró az az értékhatár, ameddig a cég felelősséggel tartozik érte.
Az EFK-hoz 2014-ben 247 határon átnyúló fogyasztói panasz érkezett légi utazással kapcsolatban Az elmúlt két évben összesen mintegy 300 járattörléssel és járatkéséssel kapcsolatos bejelentés érkezett a magyar fogyasztóvédelmi hatósághoz, amelynek döntése a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kért szakmai véleményen alapul.
Orientpress.hu – 2015.06.22. 16:03 http://orientpress.hu/144727 Többféle kártalanítás járhat a légi utasoknak [Látókör] 2015.06.22 16:03 Többféle kártalanítás is járhat a légitársaságok utasainak késés vagy járattörlés esetére, amely a távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet - mondta el az M1 csatorna hétfői műsorában a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Európai Fogyasztói Központjának vezetője. Kriesch Attila közölte: járattörlés esetén a légitársaságnak többféle szolgáltatást kell felajánlania, ez lehet átfoglalás egy másik járatra vagy a jegyár visszatérítése. Ha az elutazás mellett döntenek, a légitársaságnak a lehető legközelebbi időpontra kell átfoglalást biztosítania. Emellett, ha a repülőtéren kell éjszakáznia az utasoknak, akkor szállást kell felajánlania a légitársaságnak, és ésszerű arányban étkezést a várakozás idejére mondta. Járattörléskor és három óránál hosszabb késéseknél az utasok kártalanításra jogosultak, ami távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet, kivéve, ha a késést rendkívüli körülmény okozta, például időjárási esemény. Járatkésés esetén két óra elteltével már gondoskodnia kell a légitársaságnak étkezésről vagy frissítőkről, a jegyár visszakérésére csak öt óra elteltével van mód. A csomagok elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni, de legkésőbb 7 napon belül, mert hét napon túl az utas elveszti minden igényét a légitársasággal szemben. Ha a csomag károsodik vagy hiányos, nagyjából 1300 euró az az értékhatár, ameddig a légitársaság felelősséggel tartozik érte - ismertette. Közlése szerint az utasok az EU-n belül másik tagállami céggel szemben felmerülő fogyasztói panaszokkal az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak.
MTI
Biztositasiszemle.hu – 2015.06.22. 15:12 http://www.biztositasiszemle.hu/cikk/hazaihirek/gazdasag/ez_jar_a_legiutasoknak_ha_kesik_a_jaratuk .4899.html Ez jár a légiutasoknak, ha késik a járatuk Többféle kártalanítás is járhat a légitársaságok utasainak késés vagy járattörlés esetére, amely a távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet - mondta el az M1 hírcsatorna hétfői műsorában a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Európai Fogyasztói Központjának vezetője. Kriesch Attila közölte: járattörlés esetén a légitársaságnak többféle szolgáltatást kell felajánlania, ez lehet átfoglalás egy másik járatra vagy a jegyár visszatérítése. Ha az elutazás mellett döntenek, a légitársaságnak a lehető legközelebbi időpontra kell átfoglalást biztosítania. Emellett, ha a repülőtéren kell éjszakáznia az utasoknak, akkor szállást kell felajánlania a légitársaságnak, és ésszerű arányban étkezést a várakozás idejére - mondta. Járattörléskor és három óránál hosszabb késéseknél az utasok kártalanításra jogosultak, ami távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet, kivéve, ha a késést rendkívüli körülmény okozta, például időjárási esemény. Járatkésés esetén két óra elteltével már gondoskodnia kell a légitársaságnak étkezésről vagy frissítőkről, a jegyár visszakérésére csak öt óra elteltével van mód. A csomagok elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni, de legkésőbb 7 napon belül, mert hét napon túl az utas elveszti minden igényét a légitársasággal szemben. Ha a csomag károsodik vagy hiányos, nagyjából 1300 euró az az értékhatár, ameddig a légitársaság felelősséggel tartozik érte - ismertette. Közlése szerint az utasok az EU-n belül másik tagállami céggel szemben felmerülő fogyasztói panaszokkal az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak.
Hir6.hu – 2015.06.22. 18:44 http://hir6.hu/cikk/111497/akar_600_eurot_is_kaphat_ha_torlik_a_jaratat Akár 600 eurót is kaphat, ha törlik a járatát Többféle kártalanítás is járhat a légitársaságok utasainak késés vagy járattörlés esetére, a távolságtól függően 250, 400, vagy 600 euró lehet - mondta el a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Európai Fogyasztói Központjának vezetője. Kriesch Attila közölte: járattörlés esetén a légitársaságnak többféle szolgáltatást kell felajánlania, ez lehet átfoglalás egy másik járatra vagy a jegyár visszatérítése. Ha az elutazás mellett döntenek, a légitársaságnak a lehető legközelebbi időpontra kell átfoglalást biztosítania. Emellett, ha a repülőtéren kell éjszakáznia az utasoknak, akkor szállást kell felajánlania a légitársaságnak, és ésszerű arányban étkezést a várakozás idejére - mondta. Járattörléskor és három óránál hosszabb késések esetében az utasok kártalanításra jogosultak, ami távolságtól függően 250, 400 vagy 600 euró lehet, kivéve, ha a késést rendkívüli körülmény, például időjárási esemény okozta - írja a hirado.hu. Járatkésés esetén két óra elteltével már gondoskodnia kell a légitársaságnak étkezésről vagy frissítőkről, a jegyár visszakérésére csak öt óra elteltével van mód. A csomagok elvesztését haladéktalanul, de legkésőbb 7 napon belül be kell jelenteni, mert hét napon túl az utas elveszti minden igényét a légitársasággal szemben. Ha a csomag károsodik vagy hiányos, nagyjából 1300 euró az az értékhatár, ameddig a légitársaság felelősséggel tartozik érte - ismertette. Közlése szerint az utasok az EU-n belül másik tagállami céggel szemben felmerülő fogyasztói panaszokkal az Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak.
Europa.eu – 2015.06.22. http://ec.europa.eu/hungary/news/2015/20150622_consumer_rights_hu.htm Alig ismerjük fogyasztói jogainkat Fogyasztói jogainkról indít tájékoztató kampányt az Európai Bizottság Magyarországon Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink – állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás. Ezért indít jogainkkal kapcsolatos tájékozottságunk növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, joguk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz. Az Eurobarométer – amely az Európai Bizottság Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett kutatása – szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. Ezen kívül, a kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai a következők: • a fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni, • a fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, • a fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében az Európai Bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban, Szlovéniában és hazánkban. Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket mondta: „Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12%-a ismeri pontosan az alapvető jogait. Csak azok a fogyasztók látják hasznát a jogszabályoknak, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. Ezért indítottuk el ezt a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánjuk közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt."
„A fogyasztói jogokról szóló legújabb irányelv új szabályokat vezetett be az egész Európai Unióban, köztük például a 14 napos „várakozási időszakot“. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy meggondoljuk magunkat az interneten megvásárolt termékkel kapcsolatban, legyen szó akár egy olyan táblagépről, amelyre jobb ajánlatot kapunk, vagy mondjuk egy olyan pulóverről, amelynek más a színárnyalata, mint amit vártunk. Ebben az esetben a vásárlást vagy a kézbesítést követő két héten belül a kereskedőnek kérdés nélkül vissza kell vennie az árut és pénzvisszafizetésre vagyunk
jogosultak” – mondta Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Budapesten, a tudatosságnövelő kampány indításakor. Éppen ezért a kampány célja a magyar fogyasztók figyelmének felhívása a következő tényekre: • jogunk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, • jogunk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, • jogunk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, • jogunk van hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz, • és végül, de nem utolsó sorban, jogunk van az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségének igénybevételére a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A következő héttől kezdődően a magyar fogyasztók a bevásárló központokban és a közösségi médiában is találkoznak majd olyan hirdetésekkel, amelyek a jogaikra hívják fel figyelmüket. A kampány promóciós anyagai magyar nyelven az alábbi hivatkozáson keresztül érhetőek el: http://europa.eu/youreurope/promo-consumers/site-description/index_en.htm A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól és számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64%-a először a kereskedőkhöz fordul reklamációval; emiatt pedig számukra is fontos a fogyasztói jogok ismerete, annak érdekében, hogy segíthessenek ügyfeleiknek és hosszú ideig élvezhessék bizalmukat. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/traderleaflet_hu.pdf
Nepszava.hu – 2015.06.22. 05:18 http://nepszava.hu/cikk/1061116-aremelesbe-burkolozva/ Áremelésbe burkolózva Bevett szokássá vált, hogy a gyártók eladni kívánt termékeik tömegét, vagy éppen űrtartalmát csökkentik, azok árait azonban változatlanul hagyják, esetleg még emelnek is rajtuk. A fogyasztóknak választási lehetősége nincsen, így kénytelenek elszenvedni a változtatásokat. A jelenség csaknem általános, aggasztó viszont, hogy a burkolt áremelés az alapvető élelmiszereket is érinti. Egyre többször találkozni olyan esetekkel, amikor egyes cégek úgy döntenek, hogy termékeik fogyasztói kiszerelésének nagyságát csökkentik. Pontosan ez történt nemrég a Coca-Colával, a Fantával, vagy éppen a Sprite nevű üdítőitallal: az addig megszokott 1,5-2 literes kiszerelésüket megszüntették, helyükre bevezették a 1,25 és az 1,75 literes palackokat. A mennyiségből tehát elvettek, az árak viszont nemhogy csökkentek volna, inkább emelkedtek. Igaz, csak a literenkénti ár és az is csak minimálisan - két százalékkal -, de a gyártó mégis árat emelt. Indoklása szerint ugyanis az eladásokban egyre nőtt a kisebb vásárlói kosarak és a kisebb üzletek részesedése, így tehát szükségesnek látták a lépést a vállalatnál. Az érv tehát nyomós, de mi az oka annak, hogy egyre több gyártó dönt az intézkedés bevezetése mellett? Egy lapunk által megkérdezett - neve elhallgatását kérő - közgazdász szerint ezzel a döntéssel egyértelműen az áremelés a cégek terve, mindezt persze úgy kivitelezve, hogy a fogyasztók egy vásárlás alkalmával továbbra is az ő terméküket válasszák. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vásárlók a mennyiség csökkentését kevésbé élik meg rosszul, mint egy konkrét áremelést mondta a szakember. Ezt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) sajtószóvivője, Kiss Anita is megerősítette: elmondása szerint a burkolt áremelés jelensége már 2008-tól megfigyelhető. Először a százas papír zsebkendőt érintette - 100 helyett csak 90 darab volt egy csomagban -, majd a cigaretták mennyiségét is csökkentették a gyártók. Ennek oka, hogy a cégek saját költségeiken kívánnak javítani, amiért azonban árat kell emelniük - mondta. Fontos viszont kiemelni, hogy ez a tendencia az előre csomagolt élelmiszereknél is tapasztalható. Ahogyan az NFH év eleji "Jelentés az előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének ellenőrzéséről" című felméréséből kiderült, a hatóság által megvizsgált termékek - liszt, rizs, búzadara, só, porcukor csaknem 30 százalékánál akadt probléma a nettó- és a csomagoláson feltüntetett tömeg különbségével. Vagyis 15 termékminta egyáltalán nem felelt meg, 26 pedig rossz minősítést kapott a felmérés során. A kifogásolt minősítésű minták között egyébként az 1 kg-os termékekkel volt több gond, legnagyobb számban ezeknél fordult elő tömegcsorbítás. Fel kell hívni tehát a fogyasztók figyelmét, hogy ma már nem szabad megszokásból vásárolni mondta a sajtószóvivő. Kiemelte, ha valaki mégis hasonló "átverést" tapasztal, abban az esetben több mindent tehet: visszaviheti a terméket a boltba, ahol azt vásárolta, blokk ellenében a kereskedőnek kötelessége ugyanis a vásárlás összegét visszaadni. Ha ő erre mégsem hajlandó, a károsult beírhat a panaszkönyvbe, amivel automatikusan értesíti a hivatalt, akiknek harminc napon belül reagálniuk kell a bejelentésre - világosított fel Kiss. Hozzátette, bizonyos esetekben nem árthat a területileg illetékes kormányhivatalnak sem panaszt benyújtani, mivel ők akár egy egész tételt lefoglalhatnak az adott termékből és bevizsgáltathatják azt.
Elelmiszer.hu – 2015.06.21. 15:26 http://www.elelmiszer.hu/cikk/alig_ismerjuk_fogyasztoi_jogainkat Alig ismerjük fogyasztói jogainkat Az Európai Bizottság fogyasztói jogainkról indít tájékoztató kampányt Magyarországon. Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink – állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás. Ezért indít jogainkkal kapcsolatos tájékozottságunk növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, joguk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz. Az Eurobarométer – amely az Európai Bizottság Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett kutatása – szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. Ezen kívül, a kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai a következők: • a fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni, • a fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, • a fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében az Európai Bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban, Szlovéniában és hazánkban. Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket mondta: „Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12%-a ismeri pontosan az alapvető jogait. Csak azok a fogyasztók látják hasznát a jogszabályoknak, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. Ezért indítottuk el ezt a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánjuk közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt." „A fogyasztói jogokról szóló legújabb irányelv új szabályokat vezetett be az egész Európai Unióban, köztük például a 14 napos „várakozási időszakot“. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy meggondoljuk magunkat az interneten megvásárolt termékkel kapcsolatban, legyen szó akár egy olyan táblagépről, amelyre jobb ajánlatot kapunk, vagy mondjuk egy olyan pulóverről, amelynek más a színárnyalata, mint amit vártunk. Ebben az esetben a vásárlást vagy a kézbesítést követő két héten belül a kereskedőnek kérdés nélkül vissza kell vennie az árut és pénzvisszafizetésre vagyunk jogosultak” – mondta Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Budapesten, a tudatosságnövelő kampány indításakor.
Éppen ezért a kampány célja a magyar fogyasztók figyelmének felhívása a következő tényekre: • jogunk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, • jogunk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, • jogunk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, • jogunk van hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz, • és végül, de nem utolsósorban, jogunk van az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségének igénybevételére a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A magyar fogyasztók a bevásárló központokban és a közösségi médiában is találkozhatnak már olyan hirdetésekkel, amelyek a jogaikra hívják fel figyelmüket. A kampány promóciós anyagai magyar nyelven az alábbi hivatkozáson keresztül érhetőek el: http://europa.eu/youreurope/promo-consumers/site-description/index_en.htm A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól és számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64%-a először a kereskedőkhöz fordul reklamációval; emiatt pedig számukra is fontos a fogyasztói jogok ismerete, annak érdekében, hogy segíthessenek ügyfeleiknek és hosszú ideig élvezhessék bizalmukat. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/traderleaflet_hu.pdf
(forrás: Élelmiszer Online)
Bevezetem.eu – 2015.06.22. http://bevezetem.eu/2015/06/22/alig-ismerjuk-fogyasztoi-jogainkat/ Alig ismerjük fogyasztói jogainkat Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink – állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás. Ezért indít jogainkkal kapcsolatos tájékozottságunk növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, joguk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz. Az Eurobarométer – amely az Európai Bizottság Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett kutatása – szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. Ezen kívül, a kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai a következők:
a fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni, a fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, a fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza.
A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében az Európai Bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban, Szlovéniában és hazánkban. Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket mondta: „Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12%-a ismeri pontosan az alapvető jogait. Csak azok a fogyasztók látják hasznát a jogszabályoknak, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. Ezért indítottuk el ezt a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánjuk közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt.” „A fogyasztói jogokról szóló legújabb irányelv új szabályokat vezetett be az egész Európai Unióban, köztük például a 14 napos „várakozási időszakot“. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy meggondoljuk magunkat az interneten megvásárolt termékkel kapcsolatban, legyen szó akár egy olyan táblagépről, amelyre jobb ajánlatot kapunk, vagy mondjuk egy olyan pulóverről, amelynek más a színárnyalata, mint amit vártunk. Ebben az esetben a vásárlást vagy a kézbesítést követő két héten belül a kereskedőnek kérdés nélkül vissza kell vennie az árut és pénzvisszafizetésre vagyunk jogosultak” – mondta Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Budapesten, a tudatosságnövelő kampány indításakor.
Éppen ezért a kampány célja a magyar fogyasztók figyelmének felhívása a következő tényekre:
jogunk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, jogunk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, jogunk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, jogunk van hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz, és végül, de nem utolsó sorban, jogunk van az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségének igénybevételére a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében.
Trademagazin.hu – 2015.06.19. 11:30 http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/alig-ismerjuk-a-fogyasztoi-jogainkat.html Alig ismerjük a fogyasztói jogainkat Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink – állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás. Ezért indít jogainkkal kapcsolatos tájékozottságunk növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, joguk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz. Az Eurobarométer – amely az Európai Bizottság Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett kutatása – szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. Ezen kívül, a kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai a következők: · a fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni, · a fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, · a fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében az Európai Bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban, Szlovéniában és hazánkban. Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket mondta: „Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12%-a ismeri pontosan az alapvető jogait. Csak azok a fogyasztók látják hasznát a jogszabályoknak, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. Ezért indítottuk el ezt a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánjuk közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt.” „A fogyasztói jogokról szóló legújabb irányelv új szabályokat vezetett be az egész Európai Unióban, köztük például a 14 napos „várakozási időszakot“. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy meggondoljuk magunkat az interneten megvásárolt termékkel kapcsolatban, legyen szó akár egy olyan táblagépről, amelyre jobb ajánlatot kapunk, vagy mondjuk egy olyan pulóverről, amelynek más a színárnyalata, mint amit vártunk. Ebben az esetben a vásárlást vagy a kézbesítést követő két héten belül a kereskedőnek kérdés nélkül vissza kell vennie az árut és pénzvisszafizetésre vagyunk
jogosultak” – mondta Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Budapesten, a tudatosságnövelő kampány indításakor. Éppen ezért a kampány célja a magyar fogyasztók figyelmének felhívása a következő tényekre: · jogunk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, · jogunk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, · jogunk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, · jogunk van hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz, · és végül, de nem utolsó sorban, jogunk van az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségének igénybevételére a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A magyar fogyasztók a bevásárló központokban és a közösségi médiában is találkozhatnak már olyan hirdetésekkel, amelyek a jogaikra hívják fel figyelmüket. A kampány promóciós anyagai magyar nyelven az alábbi hivatkozáson keresztül érhetőek el: http://europa.eu/youreurope/promo-consumers/site-description/index_en.htm A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól és számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64%-a először a kereskedőkhöz fordul reklamációval; emiatt pedig számukra is fontos a fogyasztói jogok ismerete, annak érdekében, hogy segíthessenek ügyfeleiknek és hosszú ideig élvezhessék bizalmukat. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/traderleaflet_hu.pdf
infotatabanya.hu; infoeszergom.hu – 2015.06.21. 11:00 http://www.infotatabanya.hu/hirek/olvas/permalink:a-magyar-fogyasztok-kevesbe-ismerik-fogyasztoijogaikat-mint-europai-polgartarsaik-2015-06-21-110000 http://www.infoesztergom.hu/hirek/olvas/permalink:a-magyar-fogyasztok-kevesbe-ismerik-fogyasztoijogaikat-mint-europai-polgartarsaik-2015-06-21-110000
A magyar fogyasztók kevésbé ismerik fogyasztói jogaikat, mint európai polgártársaik A magyarok a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás szerint kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat, mint európai polgártársaik. Az Európai Bizottság Magyarországon és 13 további tagállamban figyelemfelkeltő kampányt indított a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékozottság növelésére - közölte a bizottság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) pénteken. Közleményükben ismertetik: az Eurobarométer kutatás szerint annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29 százalékának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor, a magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állnak fogyasztói jogaik megfelelő ismerete tekintetében. A kutatást Magyarországon a bizottság megbízásából a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 1002 fő megkérdezésével. A kutatás Magyarországra vonatkozóan megállapította: a fogyasztók 35 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni. Azt, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, 49 százalék, azt pedig, hogy a fogyasztó nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza, 76 százalék tudja helytelenül vagy egyáltalán nem. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében a bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban és Szlovéniában. Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor hangsúlyozta a közlemény szerint Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa. Hozzátette, a jogszabályoknak csak azok a fogyasztók látják hasznát, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12 százaléka ismeri pontosan az alapvető jogait. Ezért indították el a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánják közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt. A kampány fel kívánja hívni a magyar fogyasztók figyelmét arra, hogy joguk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni; az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni; tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni; hiteles és korrekt tájékoztatást és reklámokat kapni, s ahhoz is, hogy igénybe vegyék az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségét a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól, számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64 százaléka először a kereskedőkhöz fordul reklamációval. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el!
Euroastra.hu - 2015.06.21. 02:51 http://euroastra.hu/node/92241
Alig ismerjük fogyasztói jogainkat
Fogyasztói jogainkról indít tájékoztató kampányt az Európai Bizottság Magyarországon. Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink - állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás.
Ezért indít jogainkkal kapcsolatos tájékozottságunk növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, joguk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz.
Az Eurobarométer - amely az Európai Bizottság Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény - és Piackutató Intézet által elvégzett kutatása - szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében.
Ezen kívül, a kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai a következők:
a fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy
interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni,
a fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül
jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni,
a fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott
termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza.
A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében az Európai Bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban, Szlovéniában és hazánkban.
Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket mondta: „Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12%-a ismeri pontosan az alapvető jogait. Csak azok a fogyasztók látják hasznát a jogszabályoknak, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. Ezért indítottuk el ezt a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánjuk közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt."
„A fogyasztói jogokról szóló legújabb irányelv új szabályokat vezetett be az egész Európai Unióban, köztük például a 14 napos „várakozási időszakot". Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy meggondoljuk magunkat az interneten megvásárolt termékkel kapcsolatban, legyen szó akár egy olyan táblagépről, amelyre jobb ajánlatot kapunk, vagy mondjuk egy olyan pulóverről, amelynek más a színárnyalata, mint amit vártunk. Ebben az esetben a vásárlást vagy a kézbesítést követő két héten belül a kereskedőnek kérdés nélkül vissza kell vennie az árut és pénzvisszafizetésre vagyunk jogosultak" - mondta Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Budapesten, a tudatosságnövelő kampány indításakor.
Éppen ezért a kampány célja a magyar fogyasztók figyelmének felhívása a következő tényekre:
jogunk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, jogunk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, jogunk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, jogunk van hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz, és végül, de nem utolsó sorban, jogunk van az Európai Fogyasztói Központok ingyenes
segítségének igénybevételére a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében.
A magyar fogyasztók a bevásárló központokban és a közösségi médiában is találkozhatnak már olyan hirdetésekkel, amelyek a jogaikra hívják fel figyelmüket. A kampány promóciós anyagai magyar nyelven az alábbi hivatkozáson keresztül érhetőek el: http://europa.eu/youreurope/promo-consumers/site-description/index_en.htm
A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól és számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64%-a először a kereskedőkhöz fordul reklamációval; emiatt pedig számukra is fontos a fogyasztói jogok ismerete, annak érdekében, hogy segíthessenek ügyfeleiknek és hosszú ideig élvezhessék bizalmukat. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/traderleaflet_hu.pdf
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos tudatosságnövelő kampányt 2014 nyarán, az új fogyasztói jogokról szóló irányelv (lásd IP/14/655) hatályba lépésekor indították útjára. A kezdeményezés azonban nem csak a fogyasztói jogokról szóló irányelvből eredő jogokkal, hanem az európai uniós fogyasztói jogszabályok más fontos elemeiből, például a tisztességtelen szerződési feltételekről, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, vagy az értékesítésről és a jótállásról szóló irányelvből eredő jogokkal is foglalkozik. A fogyasztói jogokról szóló új irányelv szabályai azonban elsősorban az európai uniós fogyasztók jogait erősítettek, különösen az internetes vásárlások esetében.
Fogyasztói jogaink ismerete talán soha nem volt még fontosabb, mint napjainkban. Szakértők szerint naponta átlagosan legalább 3-4-szer vásárolunk valamit, ami azt jelenti, hogy évente legkevesebb 1.500 fogyasztói döntést hozunk. Vásárlásaink száma pedig folyamatosan növekszik, mivel nemcsak egyre nagyobb számú kiskereskedelmi egységben van lehetőségünk vásárolni, de egyre több árut és szolgáltatást vásárolunk interneten, telefonon vagy postai kézbesítéssel. Vásárlásaink növekvő számával párhuzamosan pedig egyre több olyan esettel találkozunk, amikor fogyasztói jogainkat kell gyakorolnunk.
http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/crd_arc2014_factsheet-consumer_hu.pdf
Lantai József
Gazdasagportal.hu – 2015.06.20. 15:10 http://gazdasagportal.hu/index.php/a-magyar-fogyasztok-kevesbe-ismerik-fogyasztoi-jogaikat-minteuropai-polgartarsaik/ A magyar fogyasztók kevésbé ismerik fogyasztói jogaikat, mint európai polgártársaik A magyarok a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás szerint kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat, mint európai polgártársaik. Az Európai Bizottság Magyarországon és 13 további tagállamban figyelemfelkeltő kampányt indított a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékozottság növelésére – közölte a bizottság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) pénteken.
Közleményükben ismertetik: az Eurobarométer kutatás szerint annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29 százalékának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor, a magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állnak fogyasztói jogaik megfelelő ismerete tekintetében. A kutatást Magyarországon a bizottság megbízásából a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 1002 fő megkérdezésével. A kutatás Magyarországra vonatkozóan megállapította: a fogyasztók 35 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni. Azt, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, 49 százalék, azt pedig, hogy a fogyasztó nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza, 76 százalék tudja helytelenül vagy egyáltalán nem. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében a bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban és Szlovéniában. Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor – hangsúlyozta a közlemény szerint Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa. Hozzátette, a jogszabályoknak csak azok a fogyasztók látják hasznát, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12 százaléka ismeri pontosan az alapvető jogait. Ezért indították el a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánják közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt. A kampány fel kívánja hívni a magyar fogyasztók figyelmét arra, hogy joguk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni; az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni; tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni; hiteles és korrekt tájékoztatást és reklámokat kapni, s ahhoz is, hogy igénybe vegyék az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségét a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól, számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64 százaléka először a kereskedőkhöz fordul reklamációval. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány az alábbi hivatkozáson keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/traderleaflet_hu.pdf (MTI)
Figyelo.hu – 2015.06.20. 12:53 http://figyelo.hu/cikkek/420505-europa-balekjai-a-magyar-vasarlok Európa balekjai a magyar vásárlók A magyarok a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás szerint kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat, mint európai polgártársaik. Az Európai Bizottság Magyarországon és 13 további tagállamban figyelemfelkeltő kampányt indított a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékozottság növelésére - közölte a bizottság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) pénteken. Az Eurobarométer kutatás szerint annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29 százalékának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor, a magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állnak fogyasztói jogaik megfelelő ismerete tekintetében. A kutatást Magyarországon a bizottság megbízásából a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 1002 fő megkérdezésével. A kutatás Magyarországra vonatkozóan megállapította: a fogyasztók 35 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni. Azt, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, 49 százalék, azt pedig, hogy a fogyasztó nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza, 76 százalék tudja helytelenül vagy egyáltalán nem. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében a bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban és Szlovéniában. Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor hangsúlyozta a közlemény szerint Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa. Hozzátette, a jogszabályoknak csak azok a fogyasztók látják hasznát, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12 százaléka ismeri pontosan az alapvető jogait. Ezért indították el a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánják közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt. A kampány fel kívánja hívni a magyar fogyasztók figyelmét arra, hogy joguk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni; az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni; tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni; hiteles és korrekt tájékoztatást és reklámokat kapni, s ahhoz is, hogy igénybe vegyék az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségét a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól, számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64 százaléka először a kereskedőkhöz fordul reklamációval. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány ezen hivatkozáson keresztül érhető el.
Tozsdeforum.hu – 2015.06.20. 12:19 http://www.tozsdeforum.hu/szemelyes-penzugyek/napi-penzugyek/eleg-konnyu-megvezetni-amagyar-vasarlokat-54178.html Elég könnyű megvezetni a magyar vásárlókat A magyarok a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás szerint kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat, mint európai polgártársaik. Az Európai Bizottság Magyarországon és 13 további tagállamban figyelemfelkeltő kampányt indított a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékozottság növelésére - közölte a bizottság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH). Közleményükben ismertetik: az Eurobarométer kutatás szerint annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29 százalékának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor, a magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állnak fogyasztói jogaik megfelelő ismerete tekintetében. A kutatást Magyarországon a bizottság megbízásából a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 1002 fő megkérdezésével. A kutatás Magyarországra vonatkozóan megállapította: a fogyasztók 35 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni. Azt, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, 49 százalék, azt pedig, hogy a fogyasztó nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza, 76 százalék tudja helytelenül vagy egyáltalán nem. Sok európainak fogalma sincs a jogairól A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében a bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban és Szlovéniában. Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor hangsúlyozta a közlemény szerint Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa. Hozzátette, a jogszabályoknak csak azok a fogyasztók látják hasznát, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12 százaléka ismeri pontosan az alapvető jogait. Ezért indították el a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánják közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt. A kampány fel kívánja hívni a magyar fogyasztók figyelmét arra, hogy joguk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni; az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni; tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni; hiteles és korrekt tájékoztatást és reklámokat kapni, s ahhoz is, hogy igénybe vegyék az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségét a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A kereskedőknek is segítenek A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól, számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64 százaléka először a kereskedőkhöz fordul reklamációval.
Hirado.hu – 2015.06.19. 21:57 http://www.hirado.hu/2015/06/19/a-magyar-fogyasztok-kevesbe-ismerik-fogyasztoi-jogaikat-minteuropai-polgartarsaik/ A magyar fogyasztók kevésbé ismerik a jogaikat Az Európai Bizottság Magyarországon és 13 további tagállamban figyelemfelkeltő kampányt indított a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékozottság növelésére - közölte a bizottság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A magyarok a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás szerint kevésbé ismerik alapvető fogyasztói jogaikat, mint európai polgártársaik. Az Európai Bizottság Magyarországon és 13 további tagállamban figyelemfelkeltő kampányt indított a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékozottság növelésére - közölte a bizottság, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pénteken. Közleményükben ismertetik: az Eurobarométer kutatás szerint annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29 százalékának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor, a magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állnak fogyasztói jogaik megfelelő ismerete tekintetében. A kutatást Magyarországon a bizottság megbízásából a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 1002 fő megkérdezésével. A kutatás Magyarországra vonatkozóan megállapította: a fogyasztók 35 százaléka nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni. Azt, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, 49 százalék, azt pedig, hogy a fogyasztó nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza, 76 százalék tudja helytelenül vagy egyáltalán nem. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében a bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban és Szlovéniában. Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor hangsúlyozta a közlemény szerint Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa. Hozzátette, a jogszabályoknak csak azok a fogyasztók látják hasznát, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12 százaléka ismeri pontosan az alapvető jogait. Ezért indították el a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánják közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt. A kampány fel kívánja hívni a magyar fogyasztók figyelmét arra, hogy joguk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni; az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni; tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni; hiteles és korrekt tájékoztatást és reklámokat kapni, s ahhoz is, hogy igénybe vegyék az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségét a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében. A tudatosságnövelő kampány a fogyasztók mellett a kereskedőknek is szól, számukra is hasznos információkat kíván átadni. Ez azért is kiemelten fontos, mert a magyar fogyasztók 64 százaléka először a kereskedőkhöz fordul reklamációval. A kereskedőknek szóló, magyar nyelvű tájékoztató kiadvány itt érhető el.
Noodls.com – 2015.06.19. http://www.noodls.com/view/CA3801D5A465BEE96D84AB4E9C4844612DF550B2?6629xxx1434711 688 A fogyasztóvédelem célja a tudatos és fenntartható fogyasztás 2015. június 19. 9:12 A fogyasztóvédelem jövőképe a tudatos és fenntartható fogyasztáson alapuló társadalom elérése mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön egy konferencián, Budapesten. Hozzátette, hogy az ilyen társadalom a fogyasztói bizalmon és a tisztességes piaci működésen alapul, továbbá a jól tájékozott fogyasztó, a jogkövető vállalkozások, valamint a hatékony jogi környezetet biztosító erős hatóság kölcsönös együttműködése jellemzi. Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos pedig azt hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem nem csak a polgárokat védi, hanem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez is. A tudatos fogyasztás jelene és jövője - lehetőségek és kihívások a fogyasztóvédelem területén elnevezésű nemzetközi konferencián Kara Ákos azt is kifejtette: a kormány gyökeres szemléletváltozást valósított meg a fogyasztóvédelemben, a fejlesztési tárca az elmúlt egy évben minden korábbinál szorosabb együttműködést alakított ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal (NFH). Beszélt arról is, hogy a békéltető testületek erősítésével kapcsolatban az elmúlt napok parlamenti eseményei optimizmusra adnak okot, úgy látszik, hogy munkájukat és küldetésüket minden politikai szereplő fontosnak tartja. Hozzáfűzte, szerencsésnek tartaná, ha a testületek sokkal jobban elérhetőek lennének a világháló segítségével. Az államtitkár elmondta: politikai megkeresés érkezett a Fidesztől és a KDNP-től, a két kormánypárt az idősek fokozottabb védelmét kérte. Ezt pozitívan fogadták, jó lenne, ha már ősszel elfogadhatnák az idősek jogait - például a termékbemutatók kapcsán - védő jogszabályokat. Koszorús László, az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, az állam kiáll a fogyasztók jogaiért. A szaktárcán belül 2014-től külön helyettes államtitkárság jött létre, amelynek feladata, hogy szorosabbra fűzze az állam és a fogyasztók közötti kapcsolatot, erősítse a fogyasztóvédelmi hatóság fellépését, segítse a békéltető testületeket és a civil szervezeteket. A magyarországi fogyasztóvédelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hogy az uniós pályázati forrásokat fel tudja használni, tekintettel arra, hogy a KEOP és az ÁROP pályázat keretén belül 350350 millió, míg a TÁMOP-ban 500 millió forint áll rendelkezésre. A pályázatok megvalósítása folyamatban van, ennek keretében rendezték például a mostani konferenciát is - tette hozzá. Navracsics Tibor a konferencián elmondta: az európai szintű fogyasztóvédelem már 40 éves, és az évfordulóhoz kapcsolódóan Magyarország is részt vesz abban a 14 tagállamot felölelő mozgalomban, amelyet a Bizottság kifejezetten a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelmi jogok megismertetésére használ fel. A tagállamokban évente 50-60 ezer fogyasztóvédelmi ügy van - naponta 150-200 üggyel találkoznak európai szinten -, és évente mintegy 2500 termék uniós piacra való bejutását akadályozzák meg vagy vonnak ki onnan fogyasztóvédelmi problémák miatt. A biztos hangsúlyozta, a fogyasztóvédelem hozzájárul a gazdaság egészségesebb működéséhez, a polgárok védelme egyben a piacgazdaságba vetett bizalmat is erősíti, amivel hozzájárul a társadalmi stabilitáshoz. A Bizottság számos kezdeményezést tett, ami erősíti a fogyasztók biztonságát, így az európai társadalmak biztonságát - fejtette ki.
A biztos jelenleg a legnagyobb fogyasztóvédelmi problémának azt látja, hogy hiányzik az európai adásvételi jog, az európai fogyasztóvédelemnek az a védelmi mechanizmusa, amellyel - az online vásárlástól az adatvédelemig - meg lehet védeni az európai polgárok érdekeit. A Bizottság által nemrégiben elfogadott, az egységes digitális piacról szóló kommunikáció is az egyik legfontosabb területként azt jelöli meg, hogy az adatvédelem, az adásvételi jog révén az európai fogyasztóvédelem területein is megjelenjen az a jogi szabályozás, amely a legkorszerűbb technológiára is kiható védelmet ad az európai polgároknak - ismertette a biztos.
Marketinginfo.hu – 2015.06.19. http://www.marketinginfo.hu/hirek/article.php?id=37267&referer_id=rss Fogyasztóvédelmi kampány indul Marketinginfo.hu - 2015-06-19 14:06 Felelősség Mi magyarok kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás.
Figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, joguk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz. Az Eurobarométer - amely az Európai Bizottság Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett kutatása - szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. A kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai:
a fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni, a fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, a fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza.
Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket mondta: "Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12%-a ismeri pontosan az alapvető jogait." "A fogyasztói jogokról szóló legújabb irányelv új szabályokat vezetett be az egész Európai Unióban, köztük például a 14 napos "várakozási időszakot". Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy meggondoljuk magunkat az interneten megvásárolt termékkel kapcsolatban, legyen szó akár egy olyan táblagépről, amelyre jobb ajánlatot kapunk, vagy mondjuk egy olyan pulóverről, amelynek más a színárnyalata, mint amit vártunk. Ebben az esetben a vásárlást vagy a kézbesítést követő két héten belül a kereskedőnek kérdés nélkül vissza kell vennie az árut és pénzvisszafizetésre vagyunk jogosultak" - mondta Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Budapesten, a tudatosságnövelő kampány indításakor.
Millasreggeli.hu – 2015.06.19. másolásvédett http://millasreggeli.hu/alig-ismerjuk-fogyasztoi-jogainkat/
Alig ismerjük fogyasztói jogainkat
ProfitLine.hu – 2015.06.19. 14:53 http://profitline.hu/hircentrum/hir/334522/Alig-ismerjuk-fogyasztoi-jogainkat Alig ismerjük fogyasztói jogainkat Annak ellenére, hogy mi magyarok több problémával szembesülünk, áruk vagy szolgáltatások vásárlása, illetve igénybevétele során, és gyakrabban vásárolunk megtévesztő reklámok hatására is, kevésbé ismerjük alapvető fogyasztói jogainkat, mint európai polgártársaink – állapítja meg a fogyasztói jogok ismeretét vizsgáló legutóbbi európai kutatás. Ezért indít jogainkkal kapcsolatos tájékozottságunk növelése céljából figyelemfelkeltő kampányt az Európai Bizottság Magyarországon és további 13 tagállamban. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal közösen megvalósított kampány célja a fogyasztók figyelmének felhívása egyebek mellett arra, hogy jogukban áll a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, joguk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, joguk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, illetve joguk van a hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz. Az Eurobarométer – amely az Európai Bizottság Magyarországon 1002 fő megkérdezésével, a TNS Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett kutatása – szerint, annak ellenére, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a magyar fogyasztók 29%-ának volt jogos reklamációja áruk vagy szolgáltatások vásárlásakor vagy igénybe vételekor mi magyarok a 28 tagállamból a 24. helyen állunk fogyasztói jogaink megfelelő ismerete tekintetében. Ezen kívül, a kutatás Magyarországra vonatkozó megállapításai a következők: - a fogyasztók 35%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy jogosult a telefonon, postán vagy interneten keresztül vásárolt termékeket egy megadott időn belül indoklás nélkül visszaküldeni, és a vételárat visszakapni, - a fogyasztók 49%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy a vásárlást követő 2 éven belül jogában áll a hibás árut díjmentesen megjavíttatni vagy kicseréltetni, - a fogyasztók 76%-a nem, vagy helytelenül tudja, hogy nem köteles a kéretlenül kapott termék árát kifizetni, még akkor sem, ha a termékeket nem küldi vissza. A fogyasztói jogok ismeretének növelése érdekében az Európai Bizottság most egy tudatosságnövelő kampányt indított Magyarországon is. A kampány tizennégy tagállamban fut, köztük Görögországban, Spanyolországban, Cipruson, Portugáliában, Bulgáriában, Lettországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Litvániában, Észtországban, Szlovéniában és hazánkban. Věra Jourová, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa a következőket mondta: „Az uniós jogszabályoknak köszönhetően az európai fogyasztóknak erősebb jogaik vannak, és kiemelt védelmet élveznek az interneten történő vásárláskor, illetve online szolgáltatások igénybe vételekor. A legfrissebb felmérések azonban azt mutatják, hogy mindössze az európai fogyasztók 12%-a ismeri pontosan az alapvető jogait. Csak azok a fogyasztók látják hasznát a jogszabályoknak, akik ismerik jogaikat, és tudják, hogyan érvényesítsék azokat. Ezért indítottuk el ezt a tájékoztató kampányt, amellyel azt az üzenetet kívánjuk közvetíteni a fogyasztók felé, hogy szilárd és sérthetetlen jogok védik őket az internetes és a nem internetes vásárlásaik során egyaránt." „A fogyasztói jogokról szóló legújabb irányelv új szabályokat vezetett be az egész Európai Unióban, köztük például a 14 napos „várakozási időszakot“. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy meggondoljuk magunkat az interneten megvásárolt termékkel kapcsolatban, legyen szó akár egy olyan táblagépről, amelyre jobb ajánlatot kapunk, vagy mondjuk egy olyan pulóverről, amelynek más a színárnyalata, mint amit vártunk. Ebben az esetben a vásárlást vagy a kézbesítést követő két héten belül a kereskedőnek kérdés nélkül vissza kell vennie az árut és pénzvisszafizetésre vagyunk jogosultak” – mondta Dr. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója Budapesten, a tudatosságnövelő kampány indításakor.
Éppen ezért a kampány célja a magyar fogyasztók figyelmének felhívása a következő tényekre: - jogunk van a hibás árukat megjavíttatni vagy kicseréltetni, - jogunk van az interneten vásárolt árukat 14 napon belül visszaküldeni, - jogunk van tisztességtelen kikötések nélküli szerződést kötni, - jogunk van hiteles és korrekt tájékoztatáshoz és reklámokhoz, - és végül, de nem utolsó sorban, jogunk van az Európai Fogyasztói Központok ingyenes segítségének igénybevételére a külföldi kereskedőkkel kapcsolatosan felmerült problémák kezelése érdekében.
Blikk.hu – 2015-09-21 19:53:00 http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/uj-torveny-kell-a-termekbemutatok-ellen-video-2401589 Új törvény kell a termékbemutatók ellen! –Videó Budapest — Hiába liheg szinte a fogyasztóvédelmi hatóság a Blikk rejtett kamerás felvételével leleplezett termékbemutatós cég nyomában, egyelőre tovább folytatják üzelmeiket. Új módszerekkel csalnak a termékbemutató vállalkozások Terrorizálják az időseket a termékbemutatón! - Videó! Itt a titkos videó a termékbemutatóról! Pedig a társasággal szemben több eljárás is indult, utoljára májusban tettek panaszt ellenük a fogyasztóvédelemnél. Mint megtudtuk, több bírságot is kiszabtak rájuk különböző szabályok megsértése ¬miatt, összességé¬ben több mint hétszázezer forintot kellett fizetniük. – A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a bejelentéseket az illetékes kormányhivatalhoz továbbítja. Ez történt az említett céggel kapcsolatban is – nyilatkozta a Blikknek Kiss Anita, az NFH szóvivője, aki hozzátette: munkatársaik folyamatosan ellenőrzik a termékbemutatókat, előfordult már, hogy ők is készítettek rejtett kamerás felvételeket. A rendezvény előadója több százezer forintos gépeket próbált rátukmálni a meghívottakra Egy a Blikk által megkérdezett kiugrott termékbemutatós férfi szerint a bírságok be vannak kalkulálva az árrésbe, és az esetenként kiszabott ötszázezer forintos büntetések vagy akár egymillió forintos számlák meg sem kottyannak a nyugdíjasokat félrevezető vállalkozásoknak. – Öt-hatszoros haszonnal dolgoztunk, előfordult már, hogy a termékbemutatón akár tízmil¬liós forgalmunk is volt. De a vicc az egészben az, hogy ezek a cégek soha semmilyen bírságot nem fizetnek ki, még az adóhátralékot sem. Egy év után mennek a kukába, s új céggel megy tovább az átverés – mondta el a férfi, aki elmondása szerint másfél évvel ezelőtt sokallt be, és azóta egy fürdőszoba-szaküzletben dolgozik értékesítőként. Állítását alátámasztja egyébként az is, hogy a cégnyilvántartás adatai szerint a termékbemutatós vállalkozással szemben végrehajtási eljárást indított az adóhatóság ponthátralékos fizetés miatt. Bár az elmúlt időszakban szigorodtak a termékbemutatókra vonatkozó szabályok, de nem eléggé, hiszen ugyanakkora lendülettel folytatják tovább a nyugdíjasok átverését a cégek. Nem kétséges: új szabályok kellenek ahhoz, hogy útját lehessen állni az idős vagy hiszékeny vásárlók kifosztá-sának. Új törvény kell a termékbemutatók ellen A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára elmondta, ősszel a parlament is tárgyalja az ezekkel a cégekkel kapcsolatos törvénymódosításokat.
Kara Ákos szerint a következő lépés az lesz, hogy a nyugdíjasokkal együtt gondolkozva megszerkesszenek egy új, a termékbemutatókra vonatkozó törvényt. Hír.ma – 2015-09-18. 13:59 http://hir.ma/tag/nemzeti-fogyasztovedelmi-hatosag-nfh Befejezés előtt a fogyasztóvédelem működésének fejlesztését segítő projekt Szeptember végén lezárul a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztését segítő projekt, amelyhez 350 millió forint uniós támogatást nyertek el az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében – közölte Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízott főigazgatója a budapesti projektzáró rendezvényen pénteken. A fogyasztóvédelmi hatóság célul tűzte ki az idén, hogy a hagyományos hatósági tevékenység mellett kiemelt hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, a fogyasztók és a vállalkozások tájékoztatására, ezáltal a fogyasztói tudatosság és a fogyasztói bizalom erősítésére – mondta a megbízott főigazgató. Szente István felidézte, hogy a projekt keretében közvélemény-kutatást is végeztek. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a fogyasztók negyede évente legalább egyszer találkozik olyan termékkel vagy szolgáltatással, amely nem felel meg az elvárásoknak, de a válaszadók 40 százaléka semmilyen formában nem ad hangot elégedetlenségének. A januárban indított, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) partnerségével megvalósított projekt során egyebek mellett megalapozták, illetve elkészítették az új fogyasztóvédelmi középtávú stratégiát – ismertette a megbízott főigazgató. Minta-webáruházat hoztak létre azoknak a vállalkozásoknak, amelyek terjeszkedni szeretnének az elektronikus kereskedelem területén. A munka során felülvizsgálták a folyamatokat, valamint a stratégiai célt jelentő online kereskedelem ellenőrzése érdekében internetes kutató labort is létrehoztak. A projekt részeként a fogyasztóvédelmi hatóság, a fejlesztési tárca és a területi kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős munkatársai továbbképzéseken vettek részt. Megújították az NFH együttműködési rendszerét is a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben jelen lévő társhatóságokkal és civil szervezetekkel – emelte ki Szente István. (Forrás: MTI) véleményezd.hu – 2015.09.18. 16:02 http://velemenyezd.hu/velemenyezd.tvn?cid=d5Am&hir=Befejez%E9s%20el%F5tt%20a%20fogyaszt %F3v%E9delem%20m%FBk%F6d%E9s%E9nek%20fejleszt%E9s%E9t%20seg%EDt%F5%20projekt Befejezés előtt a fogyasztóvédelem működésének fejlesztését segítő projekt Szeptember végén lezárul a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztését segítő projekt, amelyhez 350 millió forint uniós támogatást nyertek el az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében - közölte Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízott főigazgatója a budapesti projektzáró rendezvényen pénteken. A fogyasztóvédelmi hatóság célul tűzte ki az idén, hogy a hagyományos hatósági tevékenység mellett kiemelt hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, a fogyasztók és a vállalkozások tájékoztatására, ezáltal a fogyasztói tudatosság és a fogyasztói bizalom erősítésére - mondta a megbízott főigazgató. Szente István felidézte, hogy a projekt keretében közvélemény-kutatást is végeztek. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a fogyasztók negyede évente legalább egyszer találkozik olyan termékkel vagy szolgáltatással, amely nem felel meg az elvárásoknak, de a válaszadók 40 százaléka semmilyen formában nem ad hangot elégedetlenségének.
A januárban indított, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) partnerségével megvalósított projekt során egyebek mellett megalapozták, illetve elkészítették az új fogyasztóvédelmi középtávú stratégiát - ismertette a megbízott főigazgató. Minta-webáruházat hoztak létre azoknak a vállalkozásoknak, amelyek terjeszkedni szeretnének az elektronikus kereskedelem területén. A munka során felülvizsgálták a folyamatokat, valamint a stratégiai célt jelentő online kereskedelem ellenőrzése érdekében internetes kutató labort is létrehoztak. A projekt részeként a fogyasztóvédelmi hatóság, a fejlesztési tárca és a területi kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős munkatársai továbbképzéseken vettek részt. Megújították az NFH együttműködési rendszerét is a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben jelen lévő társhatóságokkal és civil szervezetekkel - emelte ki Szente István. webradio.hu – 2015.09.18 http://webradio.hu/hirek/gazdasag/befejezes_elott_a_fogyasztovedelem_mukodesenek_fejleszteset_s egito_projekt Szeptember vé-gén le-zá-rul a fo-gyasz-tó-vé-del-mi in-téz-mény-rend-szer szer-ve-ze-ti mű-kö-dé-sé-nek fej-lesz-té-sét se-gí-tő pro-jekt, amely-hez 350 mil-lió fo-rint uni-ós tá-mo-ga-tást nyer-tek el az Államreform Operatív Program (ÁROP) ke-re-té-ben - kö-zöl-te Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) meg-bí-zott fő-igaz-ga-tó-ja a bu-da-pes-ti pro-jekt-zá-ró ren-dez-vé-nyen pén-te-ken. A fo-gyasz-tó-vé-del-mi ha-tó-ság cé-lul tűz-te ki az idén, hogy a ha-gyo-má-nyos ha-tó-sá-gi te-vé-keny-ség mel-lett ki-emelt hang-súlyt fek-tet a szem-lé-let-for-má-lás-ra, a fo-gyasz-tók és a vál-lal-ko-zá-sok tá-jé-koz-ta-tá-sá-ra, ez-ál-tal a fo-gyasz-tói tu-da-tos-ság és a fo-gyasz-tói bi-za-lom erő-sí-té-sé-re - mond-ta a meg-bí-zott fő-igaz-ga-tó. Szente István fel-idéz-te, hogy a pro-jekt ke-re-té-ben köz-vé-le-mény-ku-ta-tást is vé-gez-tek. Ebből egye-bek mel-lett ki-de-rült, hogy a fo-gyasz-tók ne-gye-de éven-te leg-alább egy-szer ta-lál-ko-zik olyan ter-mék-kel vagy szol-gál-ta-tás-sal, amely nem fe-lel meg az el-vá-rá-sok-nak, de a vá-lasz-adók 40 szá-za-lé-ka sem-mi-lyen for-má-ban nem ad han-got elé-ge-det-len-sé-gé-nek. A ja-nu-ár-ban in-dí-tott, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) part-ner-sé-gé-vel meg-va-ló-sí-tott pro-jekt so-rán egye-bek mel-lett meg-ala-poz-ták, il-let-ve el-ké-szí-tet-ték az új fo-gyasz-tó-vé-del-mi kö-zép-tá-vú stra-té-gi-át - is-mer-tet-te a meg-bí-zott fő-igaz-ga-tó. Minta-webáruházat hoz-tak lét-re azok-nak a vál-lal-ko-zá-sok-nak, ame-lyek ter-jesz-ked-ni sze-ret-né-nek az elekt-ro-ni-kus ke-res-ke-de-lem te-rü-le-tén. A mun-ka so-rán fe-lül-vizs-gál-ták a fo-lya-ma-to-kat, va-la-mint a stra-té-gi-ai célt je-len-tő on-line ke-res-ke-de-lem el-len-őr-zé-se ér-de-ké-ben in-ter-ne-tes ku-ta-tó la-bort is lét-re-hoz-tak. A pro-jekt ré-sze-ként a fo-gyasz-tó-vé-del-mi ha-tó-ság, a fej-lesz-té-si tár-ca és a te-rü-le-ti kor-mány-hi-va-ta-lok fo-gyasz-tó-vé-de-le-mért fe-le-lős mun-ka-tár-sai to-vább-kép-zé-se-ken vet-tek részt. Megújították az NFH együtt-mű-kö-dé-si rend-sze-rét is a fo-gyasz-tó-vé-del-mi in-téz-mény-rend-szer-ben je-len lé-vő társ-ha-tó-sá-gok-kal és ci-vil szer-ve-ze-tek-kel - emel-te ki Szente István. (MTI)
ProfitLine – 2015.09.19 14:00 http://profitline.hu/hircentrum/hir/339482/Befejezes-elott-a-fogyasztovedelem-mukodesenekfejleszteset-segito-projekt Befejezés előtt a fogyasztóvédelem működésének fejlesztését segítő projekt Szeptember végén lezárul a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztését segítő projekt, amelyhez 350 millió forint uniós támogatást nyertek el az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében - közölte Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízott főigazgatója a budapesti projektzáró rendezvényen pénteken. A fogyasztóvédelmi hatóság célul tűzte ki az idén, hogy a hagyományos hatósági tevékenység mellett kiemelt hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, a fogyasztók és a vállalkozások tájékoztatására, ezáltal a fogyasztói tudatosság és a fogyasztói bizalom erősítésére - mondta a megbízott főigazgató. Szente István felidézte, hogy a projekt keretében közvélemény-kutatást is végeztek. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a fogyasztók negyede évente legalább egyszer találkozik olyan termékkel vagy szolgáltatással, amely nem felel meg az elvárásoknak, de a válaszadók 40 százaléka semmilyen formában nem ad hangot elégedetlenségének. A januárban indított, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) partnerségével megvalósított projekt során egyebek mellett megalapozták, illetve elkészítették az új fogyasztóvédelmi középtávú stratégiát - ismertette a megbízott főigazgató. Minta-webáruházat hoztak létre azoknak a vállalkozásoknak, amelyek terjeszkedni szeretnének az elektronikus kereskedelem területén. A munka során felülvizsgálták a folyamatokat, valamint a stratégiai célt jelentő online kereskedelem ellenőrzése érdekében internetes kutató labort is létrehoztak. A projekt részeként a fogyasztóvédelmi hatóság, a fejlesztési tárca és a területi kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős munkatársai továbbképzéseken vettek részt. Megújították az NFH együttműködési rendszerét is a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben jelen lévő társhatóságokkal és civil szervezetekkel - emelte ki Szente István. (MTI)
szegedma.hu - 2015.09.18. http://szegedma.hu/hir/szeged/2015/09/befejezes-elott-a-fogyasztovedelem-mukodesenekfejleszteset-segito-projekt.html Befejezés előtt a fogyasztóvédelem működésének fejlesztését segítő projekt Szeptember végén lezárul a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztését segítő projekt, amelyhez 350 millió forint uniós támogatást nyertek el az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében - közölte Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízott főigazgatója a budapesti projektzáró rendezvényen pénteken. A fogyasztóvédelmi hatóság célul tűzte ki az idén, hogy a hagyományos hatósági tevékenység mellett kiemelt hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, a fogyasztók és a vállalkozások tájékoztatására, ezáltal a fogyasztói tudatosság és a fogyasztói bizalom erősítésére - mondta a megbízott főigazgató. Szente István felidézte, hogy a projekt keretében közvélemény-kutatást is végeztek. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a fogyasztók negyede évente legalább egyszer találkozik olyan termékkel vagy szolgáltatással, amely nem felel meg az elvárásoknak, de a válaszadók 40 százaléka semmilyen formában nem ad hangot elégedetlenségének. A januárban indított, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) partnerségével megvalósított projekt során egyebek mellett megalapozták, illetve elkészítették az új fogyasztóvédelmi középtávú stratégiát - ismertette a megbízott főigazgató. Minta-webáruházat hoztak létre azoknak a vállalkozásoknak, amelyek terjeszkedni szeretnének az elektronikus kereskedelem területén.
A munka során felülvizsgálták a folyamatokat, valamint a stratégiai célt jelentő online kereskedelem ellenőrzése érdekében internetes kutató labort is létrehoztak. A projekt részeként a fogyasztóvédelmi hatóság, a fejlesztési tárca és a területi kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős munkatársai továbbképzéseken vettek részt. Megújították az NFH együttműködési rendszerét is a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben jelen lévő társhatóságokkal és civil szervezetekkel - emelte ki Szente István. (MTI) diamondbridge.hu – 2015.05.20 http://diamondbridge.hu/unios-tamogatassal-fejlesztik-a-fogyasztovedelmi-rendszert/ Uniós támogatással fejlesztik a fogyasztóvédelmi rendszert A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) konzorciumban 350 millió forint uniós támogatással fejleszti a fogyasztóvédelmi rendszert a 20072013-as időszak forrásaiból az Állam Reform Operatív Program (ÁROP) keretében. A projekt indítását bejelentő szerdai sajtótájékoztatón Koszorús László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon a fogyasztóvédelem megújult, a különböző törvényi szabályozásokkal pedig folyamatosan erősödik a fogyasztók védelme. Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója elmondta, hogy az idén szeptember 30-án záruló projekt négy fő területet, a stratégiai irányítás fejlesztését, a folyamatok felülvizsgálatát, a humánerőforrás-gazdálkodás erősítését és a szervezeti együttműködést érinti. Koszorús László hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelem területére az idén – az 1,2 milliárd forint uniós forrásokat is figyelembe véve – 2,4 milliárd forint állami forrás jut, ez duplája az előző évi lehetőségnek. A jogszabályi változásokra utalva a helyettes államtitkár elmondta, hogy erősítik a fogyasztvédelmi alternatív vitarendezési fórum, a békéltető testületek munkáját, illetve szigorúbb lesz a termékbemutatók szabályozása. Szente István hangsúlyozta, hogy a projekt célja a Jó Állam koncepcióba illeszkedve, erősíteni az állam eszközeivel a fogyasztók bizalmát, továbbá elősegíteni a tisztességes piaci szereplők termékeinek, szolgáltatásainak tudatos fogyasztói választását, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez, a társadalmi jóléthez. A projekt részleteit ismertetve Szente István elmondta, hogy a stratégiai irányítás fejlesztése keretében háttéranyagokkal, szakmai fórumokkal, közvéleménykutatással támogatják a készülő, 2018-ig szóló ötödik fogyasztóvédelmi stratégia kidolgozását. A fogyasztói tudatosság erősítésére öt hatósági és öt nem hatósági folyamatot vizsgálnak át, továbbá létrehozzák az on-line kereskedelmet segítő és ellenörző internetes kutató labor szoftver rendszert, és a mintaként szolgáló webáruház felületet – mutatott rá a főigazgató. A humánerőforrás-gazdálkodás fejlesztése keretében szakember képzéseket tartanak, átfogó kompetencia-felmérést végeznek, a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó társszervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki – mondta a főigazgató. Forrás:MTI
HVG - 2015. december 09., szerda, 11:33 http://hvg.hu/tudomany/20151209_fogyasztovedok_nfh_mintawebaruhaz
Majd az állam ezt is megmondja: itt a Nagy Nemzeti Mintawebáruház
Példának nem annyira jó, ellenpéldának viszont már majdnem tökéletes a fogyasztóvédők által EU-s pénzből összerakott Nagy Nemzeti Mintawebáruház. “Egyedülálló” és “innovatív” mintawebáruházat hozott létre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A kezdeményezés egyébként nem lenne rossz, de sok sebből vérzik. Az NFH közleményében azt írják, hogy “az újonnan létrehozott felületen a felhasználóknak lehetőségük van lépésről lépésre kipróbálni a rendelés folyamatát”. De szinte mindennel gond van. A Mintawebáruházat megnyitó felhasználót rögtön egy, az "ÁROP-1.2.24-2014-2014-0001 – a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti fejlesztése" című pályázat érdekeltjein kívül senkit nem érdeklő felugró szöveggel indul. Az ablak szerencsére a mintawebáruház főoldalának minden egyes megnyitásakor feljön, így mutatván be a "Hogyan riaszt el vásárlóidat for dummies" című könyv első fejezetét. A felugró ablak bezárása után egy hasonlóan szűk kör érdeklődésére számot tartó, a városi honlapokon megszokott “polgármesteri” köszöntő fogadja a látogatót. A kategóriák elnevezései remekül sikerültek, van például “Jótállás köteles termékek” és “Nem jótállás köteles termék”, de az “Egyedi termék” kategóriaelnevezést is informatív, felhasználóbarát megoldásnak tartja a hatóság. Valamit nagyon félreérthettek a vakbarát verzió készítése közben is. Az ilyen felületeket azért szokás készíteni, hogy a nagyobb kontraszthatással és nagyobb betűmérettel a gyengénlátókat segítsék, a vakok által használatos képernyőfelolvasó szoftverek pedig könnyebben elboldoguljanak a felesleges képek nélküli, csak szöveges oldallal. Az alábbi kép illusztrálja, hogy ez milyen jól sikerült: a mintawebáruház készítői egyszerűen megcserélték a fehér háttér – fekete betűk színeit. Persze azért a felugró ablak itt is megjelenik, rajta a kisméretű tovább gombbal, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók számára már az is kihívás legyen, ha a felesleges képi elemekkel teli oldalig el szeretnének jutni. Az NFH egyébként "bízik benne, hogy a felület széles körben felhasználásra kerül és eléri célját". Mi azért nem lennénk ilyen hurráoptimisták. Trade Magazin - 2015. 09. 21. 11:03 http://www.trademagazin.hu/hirek-es-cikkek/piaci-hirek/minta-webaruhaz-es-internetes-kutatolaborsegiti-a-fogyasztovedelmet.html
Minta-webáruház és internetes kutatólabor segíti a fogyasztóvédelmet Szeptember végén lezárul a fogyasztóvédelmi intézményrendszer szervezeti működésének fejlesztését segítő projekt, amelyhez 350 millió forint uniós támogatást nyertek el az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében – közölte Szente István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) megbízott főigazgatója a budapesti projektzáró rendezvényen pénteken. A fogyasztóvédelmi hatóság célul tűzte ki az idén, hogy a hagyományos hatósági tevékenység mellett kiemelt hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, a fogyasztók és a vállalkozások tájékoztatására, ezáltal a fogyasztói tudatosság és a fogyasztói bizalom erősítésére – mondta a megbízott főigazgató. Szente István felidézte, hogy a projekt keretében közvélemény-kutatást is végeztek. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a fogyasztók negyede évente legalább egyszer találkozik olyan termékkel vagy szolgáltatással, amely nem felel meg az elvárásoknak, de a válaszadók 40 százaléka semmilyen formában nem ad hangot elégedetlenségének. A januárban indított, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) partnerségével megvalósított projekt során egyebek mellett megalapozták, illetve elkészítették az új fogyasztóvédelmi középtávú stratégiát – ismertette a megbízott főigazgató.
Minta-webáruházat hoztak létre azoknak a vállalkozásoknak, amelyek terjeszkedni szeretnének az elektronikus kereskedelem területén. A munka során felülvizsgálták a folyamatokat, valamint a stratégiai célt jelentő online kereskedelem ellenőrzése érdekében internetes kutató labort is létrehoztak. A projekt részeként a fogyasztóvédelmi hatóság, a fejlesztési tárca és a területi kormányhivatalok fogyasztóvédelemért felelős munkatársai továbbképzéseken vettek részt. Megújították az NFH együttműködési rendszerét is a fogyasztóvédelmi intézményrendszerben jelen lévő társhatóságokkal és civil szervezetekkel – emelte ki Szente István. (MTI)
