ARANY JÁNOSÁLTALÁNOS ISKOLA MOCSA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2013.
1
T A R T A LO M J E G Y Z É K 1.
A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapjai ......... Hiba! A
könyvjelző nem létezik. 2.
Az Arany János Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és
jóváhagyása .........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .................................. 3
4.
A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága ....................................................... 3
5. Az intézmény általános jellemzői .................................................................................... 3 6. Az iskola szervezeti felépítése, a munkamegosztás szerinti feladatok ............................ 6 7. Az intézményi közösségek, kapcsolattartásuk formája és rendje ..................................... 9 8.
Az intézmény működési rendje ..................................................................................... 13
9.
Az intézményi hagyományok ápolása ........................................................................... 16
10.
Tankönyvrendelés rendje ........................................................................................... 16
11.
Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamba lépés .................................................. 17
12.
Iskola-egészségügyi feladatok ellátása ...................................................................... 17
13.
Az intézmény egyéb hasznosítása ............................................................................. 17
14.
Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében,
kezelésében ........................................................................................................................... 17 15.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ......................................................... 18
16.
Az iskolai nevelői-oktatói munka belső ellenőrzése ................................................. 20
17. A tanulókat közvetlenül érintő szabályozók ................................................................... 21 18.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ....... 25 19. Záró rendelkezések .......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
3
3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak betartása kötelező az intézmény valamennyi tanulója, közalkalmazottja számára. 3.2. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartói jóváhagyást követő hónap 1. napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény 2008. január 30-án hatályba lépett szervezeti és működési szabályzata. 3.1.
4.
A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága A pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben megfogalmazottak nyilvánosak és azt minden érintett (tanulók, szülők, valamint az iskola alkalmazottai) tanulmányozhatják. Ezen dokumentumok teljes terjedelmükben hozzáférhetők: az iskola könyvtárában, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál, az iskolatitkárnál Ha a dokumentumokban leírtakról az érdeklődőknek további információkra van szükségük, akkor az intézmény vezetője, vagy helyettese egyeztetett időpontban állnak rendelkezésére.
5. Az intézmény általános jellemzői 5.1.
Az intézmény jellemzői, jogállása, képviselete
a.
Az intézmény neve:
Arany János Általános Iskola
b.
Székhelye:
2911Mocsa, Ady Endre utca 13.
c.
Típusa:
általános iskola
d.
Alaptevékenysége: -
tanköteles korú gyermekek alapfokú nevelése és oktatása
-
igény szerint napközi otthonos ellátás
-
sajátos nevelési igényű gyermekek – más tanulókkal együtt történő nevelése és oktatása, gyógypedagógiai ellátás, legfeljebb tanköteles korig.
-
fejlesztőpedagógiai nevelés-oktatás
-
diáksporttal kapcsolatos feladatok
-
iskolai könyvtári tevékenység
e.
Az évfolyamok száma: az intézményben 8 évfolyamon végzik az alaptevékenységet
f.
OM azonosítója: 031896
g.
Jogállása és képviselője: az intézmény igazgatója
h.
Működési területe: Mocsa
4
i.
Beiskolázási körzete továbbá: Boldogasszonypuszta, Tömördpuszta
j.
Kiadmányozási jog: Az iskola igazgatóját és helyettesét illeti meg.
k.
Az
intézmény
bélyegzőinek
lenyomata:
IGAZGATÓI IRODA 1 db iktatóbélyegző Arany János Általános Iskola Mocsa Érkezett: Ikt.sz.: 1 db körbélyegző Arany János Általános Iskola 2911 Mocsa, Ady Endre utca 13. 1 db hosszú bélyegző Arany János Általános Iskola 2911 Mocsa, Ady Endre utca 13. ISKOLATITKÁRI IRODA 1 db körbélyegző Arany János Általános Iskola 2911 Mocsa, Ady Endre utca 13. Használói jogkör: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár, könyvtáros, DÖK vezető, a tanulók élelmezésvezetője;
5
5.2.
Az iskola képzési célja
A mocsai Arany János Általános Iskola pedagógiai céljait évtizedek óta az általános műveltséget megalapozó nevelési - oktatási tevékenység körében fogalmazza meg. Terveit az iskola pedagógiai programjában határozta meg, melyet az intézmény igazgatója jóváhagyott. Iskolánk célja egyrészt, hogy tanulói számára tudásban és magatartásban szilárd alapokat teremtsen, másrészt tanulóit felkészítse megalapozott tudásuk és ismereteik alapján képességeiknek megfelelő középiskolába való bejutásra. Iskolánk az együttműködés pedagógiájára épít a pedagógusokkal, szülőkkel, tanulókkal egyaránt. 5.3.
Az iskola általános jellemzői Az iskola képzési szerkezete Belső szervezeti tagozódás a./ 1-4. osztályban az oktató-nevelő munkát tanítói végzettségű pedagógusok látják el. Az idegen nyelvet a megfelelő műveltségi terület végzettséggel rendelkező tanítója látja el. A feladat ellátásába a mindenkori pedagógus asszisztens bevonható. Az oktatás részben egész napos formában is szervezhető. Az alsó tagozat általános feladata: írni, olvasni, számolni, tanulni megtanítani a tanulókat. Megismertetni velük az életkoruknak megfelelő magatartási normákat és ezeket gyakoroltatni. b./ Intézményünkben 5. osztályban indul a szaktantermi oktatás, így 5-8. évfolyamon a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítésű tanítói végzettségű pedagógusok oktatnak. A felső tagozat általános feladata: a tanulókat megtanítani tanulni, a jó képességű tanulók orientálása az intézmény szakmai programjának megfelelően, tehetséggondozás, a lassabban haladók felzárkóztatása, az életkornak megfelelő magatartási formák szokássá fejlesztése, a pályaalkalmasság felmérése után pályára irányítás. Az alapfokú oktatás részletes feladatait az ismeret és képességfejlesztésre a helyi tanterv, a magatartási, viselkedési normákra vonatkozóan a nevelési program tartalmazza.
Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok A szervezeti és működési szabályzat és mellékletei Alapító okirat Pedagógiai Program Házirend Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az intézmény hatékony működéséhez szükséges további szabályzatok: a) éves munkaterv b) munkaköri leírások gyűjteménye c) az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata d) továbbképzési program és beiskolázási terv e) tűzvédelmi, munkavédelmi szabályzat f) leltározási szabályzat A II. fejezet 4.1-4.5 pontjában felsorolt szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik. 5.4.
6
6.Az iskola szervezeti felépítése, a munkamegosztás szerinti feladatok 6.1.
Az iskola vezetése Az intézmény felelős vezetője az igazgató - Az igazgató felelős az iskola oktató-nevelő munkájának színvonaláért, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, képviseli az iskolát, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az iskola más alkalmazottjára átruházhatja. Az iskola igazgatója az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogköreit a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. - Az igazgató feladatkörébe tartozik a) a nevelőtestület vezetése, b) a nevelői és oktatói munka irányítása és ellenőrzése, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, d) a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a Szülői Munkaközösséggel és a diákönkormányzattal való együttműködés, e) a nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.
6.2.
Az iskola szervezete 6.2.1. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Az igazgatóhelyettes munkáját munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatót tartós akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság – az igazgató és helyettese vezetői munkáját közvetlenül segíti a 2 munkaközösség-vezetője és a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Az aktuális feladatok tükrében tartanak vezetőségi megbeszélést /hetente kéthetente/ az iskolatitkár közreműködésével. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. 6.2.2. Az iskola vezetősége: Az iskola vezetőségének a tagjai: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösségek vezetői diákönkormányzat segítő pedagógusa; Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület.
7
A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetői közötti feladatmegosztás a munkaköri leírások szerint történik. 6.3.
A nevelőtestület Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai valamennyi pedagógus-munkakört betöltő közalkalmazott, a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazottak. 6.3.1. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a) a pedagógiai program és módosításának elfogadása, b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése és elfogadása, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e) a házirend elfogadása, f) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, g) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, h) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, i) az igazgatói, vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, j) jogszabályban meghatározott más ügyek. 6.3.2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a) az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása előtt illetve a megbízás visszavonása előtt, e) a költségvetésben a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében. 6.3.3. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Minősített szótöbbség szükséges a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor 6.3.4. A nevelőtestület döntési és véleményezési jogkört nem ruház át.
6.4.
A szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tanártovábbképzés módszertani feladatainak kidolgozásához, végrehajtásuk megszervezéséhez. 6.4.1. Alaptevékenységük: a) az oktatás, nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása,
8
b) a tanulók versenyekre való felkészítése, tantárgyi versenyek megszervezése, iskolai és iskolán kívüli tehetséges tanulók szakköreinek megszervezése, c) a szakmai követelményrendszer kidolgozása, d) a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése, figyelemmel kísérése, "bevezetése", szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése. 6.4.2. Az iskolában a következő szakmai munkaközösségek működnek: a) 1-4. osztályok alsós munkaközössége b) 5-8. osztályok felsős munkaközössége A szakmai munkaközösségeket a munkaközösség – vezető irányítja. 6.4.3. A munkaközösség vezetőjének feladata: a) összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, b) irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, c) módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató-tanórákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, d) képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt, ismerteti az igazgató döntéseit a munkaközösséggel, gondoskodik ezek végrehajtásáról, e) összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére. A szakmai munkaközösségek látogatják egymás programjait, közösen bonyolítanak le iskolai rendezvényeket, vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak egymással és az iskola vezetőivel. 6.5.
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak (esetmegbeszélés, rendhagyó programszervezés) megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.
6.6.
A pedagógusok A pedagógust a munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelési és tanítási módszereit megválassza, részt vegyen a szakmai munkaközösségek tankönyvkiválasztó tevékenységében /helyi tanterv, pénzügyi vonzatok figyelembevételével/, a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét, hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák. A pedagógusok munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató
9
és helyettese állapítja meg az iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összehasonlításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén /illetve a tanítási munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén/ megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradás esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit /óravázlatait/ az igazgatóhoz vagy helyetteséhez eljuttatni.
7. Az intézményi közösségek, kapcsolattartásuk formája és rendje 7.1. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestülete, a Klebelsberg Intézményfenntartó közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozó.
Központtal
7.2. Az intézmény működtetésén dolgozók közössége A tanulóétkeztetésben, a működési feltételek biztosításában, a takarításban, udvarrendezésben, fűtésben, karbantartásban dolgozók munkájának ellátásához a személyzetet, s az egyéb feltételeket a helyi önkormányzat biztosítja. Ennek integrálása az intézmény igényei kiszolgálását fogja össze. Egy fő takarító, technikai dolgozó irányítói szerepkörben van, a többi - hosszabb-rövidebb megbízással felvett - dolgozó munkáját közvetlenül szervezi, vezeti, ellenőrzi, javíttatja. Az ez irányú, működtetői beszerzések, igények összeállítását az iskolatitkár felé - a tanulóétkeztetésben dolgozó kollégával közösen tervezve - megteszik. A fűtés területén dolgozó önkormányzati alkalmazott szakértelmével önállóan dönt az intézmény ez irányú körültekintő kiszolgálását illetően, az igazgató véleményét előzetesen kikérve. Az intézmény működtetésén dolgozó önkormányzati munkavállaló munkavégzésében igazodik az iskolai élet szervezéséhez. A kapcsolattartás írásbeli vagy szóbeli formában történik. 7.3. A szülők 7.3.1. Szóbeli tájékoztatása:
Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. Csoportos tájékoztatás formája a szülői értekezlet, amely lehet iskolai szintű összevont /évi 1 alkalom/ és osztály szülői /évi 2-3 alkalom/. Osztályszülői értekezletek mellett rendkívüli szülői értekezlet is tartható, ha az igazgató, vagy az osztályfőnök vagy az osztályban tanító nevelők közül legalább 2, vagy a szülők egyharmada ezt indokoltnak tartja. Egyéni tájékoztatást évente kétszer a fogadóórán adnak az intézmény pedagógusai, melyek időpontja az iskola éves munkatervében meghatározott. A pedagógus a fogadóórára a tanulmányi, magatartási problémákkal rendelkező tanulók szüleit írásban is behívhatja. Mind a szülők, mind a pedagógusok időpont egyeztetés útján kérhetnek egymástól a fentebb említetteken kívül is tájékoztatást a tanulóval kapcsolatos megbeszélnivalókra.
10
7.3.2. Írásbeli tájékoztatás:
Az iskola, rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az iskolai pecséttel hivatalossá tett ellenőrzőben. Írásban értesítjük a szülőt a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, az iskolai élet eseményeiről, aktualitásokról. Ha a tanuló munkáját érdemjeggyel értékeljük, köteles a tanuló /5-8.osztályos/ az ellenőrzőjébe ezt az óra végén dátum és téma megjelöléssel beírni /az 1-4. osztályos tanulóknál ezt a nevelők végzik/ és a nevelővel aláíratni. Az érdemjegyet a tanóra végéig az ellenőrzőbe és a naplóba is be kell írni. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, ha szükséges, az ellenőrzőben pótolja a hiányt. Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőt a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. Az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, fontos eseményekről, időpontokról, versenyekről és egyéb tanulókat érintő információkról a szülőket szülői levélben, üzenő füzeten keresztül vagy elektronikus levélben tájékoztatjuk. 7.3.3. Szülők közössége Szervezhető osztályszinten, amelyek segítik az osztályok tanórán kívüli munkáját, az iskolaigazgató kérésére részt vehetnek az iskola rendezvényeinek előkészítésében, lebonyolításában. Az osztályokban a szülők közösségének működését az osztályfőnök segíti. A nevelőtestület és a szülők közössége a tanulók érdekében szóértő együttműködésre törekszik. Kapcsolatuk a szükséges mértékben diszkrét, együttműködésük alapja a munkamegosztás az egyes iskolai rendezvényeken és az iskolai munka különböző területein /kirándulás, játszóházak, gyermekek utaztatása, környezetvédelmi nap… stb./ A szülők közössége egyetértési jogot gyakorol a kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő plusz feladat meghatározásában. A szülők közössége által delegált tagokból áll össze a Szülői Munkaközösség. 7.3.4. A Szülői Munkaközösség
A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében Szülői Munkaközösséget hozhatnak létre. Az iskola gondoskodik a Szülői Munkaközösség működésének feltételeiről. A Szülői Munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A Szülői Munkaközösség az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait képviselőjén keresztül az intézményvezetőhöz juttatja el. A Szülői Munkaközösség kérésére az intézmény vezetője vagy megbízott képviselője részt vesz a Szülői Munkaközösség megbeszélésén. A Szülői Munkaközösség igazgatóhoz eljuttatott véleményeit, kéréseit, jegyzőkönyveit az iskola irattározási rendjének megfelelően iktatni kell. Javaslattételi és véleményezési jogot gyakorol a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadásakor.
11
7.4. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén- mint pedagógus vezető- az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 7.5. A diákönkormányzat a. b. c. d.
A diákönkormányzat a vezetőjén és a munkájukat segítő nevelőn keresztül tartja a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Meghívásuk esetén az intézmény vezetője részt vesz a DÖK megbeszélésén. Bevételeik és támogatóik által adományozott értékek illetve természetbeni ajándékok felhasználásáról szabadon döntenek. Az intézmény helyiségeit térítésmentesen, rendeltetésüknek megfelelően, az oktatás zavartalanságát biztosítva használhatják, de erre engedélyt az intézmény vezetőjétől kell kérniük.
7.6. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus koordinálja a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák, munkamegbeszélések. A kapcsolattartás módjai: személyes kapcsolattartás telefon levelezés e-mail közös értekezletek továbbképzések 7.7. A külső kapcsolattartás általános formái és rendje A kapcsolattartás módjai: személyes kapcsolattartás telefon levelezés e-mail
12
Külső kapcsolataink: Óvodával /nyílt napok, bemutató órák, szülői ért. stb. cél: beiskolázás/
Középiskolákkal, szakközépiskolákkal /szülői ért, nyílt nap…/ orvossal, iskolafogászattal, védőnővel Művelődési Házzal és Könyvtárral, az egyházakkal Pedagógiai Szakszolgálattal – Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Gyermekjóléti Szolgálat
Működtetővel fenntartóval sportegyesülettel
Kapcsolattartó: Igazgató, helyettes, iskolatitkár, konyhai dolgozó, alsós munkaközösség-vez., osztályfőnökök igazgató és helyettes, iskolatitkár, pályaválasztási fel. igazgató, helyettese és az iskolatitkár Igazgató, helyettes, iskolatitkár, iskolai könyvtáros, osztályfőnökök Igazgató, helyettes, iskolatitkár és a gyermekvédelmi f. Igazgató, helyettes, iskolatitkár Igazgató, helyettes, iskolatitkár és a gyermekvédelmi f. Igazgató, helyettes, iskolatitkár, a takarító személyzet irányítója, konyhai dolgozó; igazgató, helyettes, iskolatitkár testnevelő tanár
13
8.
Az intézmény működési rendje
8.1.
A tanév helyi rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szorgalmi idejét és a tanítási szünetek rendjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden évben külön rendeletben szabályozza. A tanítási év az első tanítási nappal kezdődik és az utolsó tanítási nappal fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervében. A tanév első munkaértekezletén a nevelőtestület az egész éves munkáról elvi döntést hoz, majd a részletes munkaterv kidolgozása után szeptember hónapban fogadja el az érvényes munkatervet.
8.2.
Az intézmény tanulóinak munkarendje a) Az intézményi házirendje tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. b) A házirend betartása a tanulók számára kötelező. c) A tanév helyi rendjét, a házirend és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. d) A nevelés és az oktatás a tantárgyfelosztással összhangban készült heti órarend alapján folyik, pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. e) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 800 órakor kezdődik. f) A kötelező tanítási órák 1-7. tanórákban vannak. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. g) A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet – beleértve helyettese vagy az iskolatitkár közreműködését is. h) Az óraközi szünetek időtartama: 10-15 perc, a csengetési rend a Házirendben feltüntetettek szerint. i) Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. j) A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Tanórán kívüli foglalkozásnak minősül: szakkör, énekkar, sportkör, felzárkóztató foglalkozás, tehetségfejlesztő foglalkozás, továbbtanulásra előkészítő foglalkozás. k) Az iskola a hitoktatókkal egyeztetve valamennyi felekezet számára biztosítja a hittanórák megtartását. l) A kötelező orvosi vizsgálatokat az igazgató által előre engedélyezett időpontokban és módon lehet szervezni, a szülők írásos beleegyezésével.
8.3.
Az intézményben tartózkodás rendje a) Az iskola szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, 16 óráig, illetve az egyéb programok befejezéséig tart nyitva, továbbá a szülői igények alapján 17 óráig biztosítunk gyermekfelügyeletet pedagógiai asszisztens alkalmazásával. b) Reggel 700-730 óráig a busszal bejáró tanulók az iskola udvarán és az ebédlőben; rossz időben az alsó folyosón várakoznak. c) Az iskolát szombaton és vasárnap - ha nincs rendezvény - zárva kell tartani! d) A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt, eseti kérelmek alapján. e) A tanítási órákat a szülők a nyílt napok alkalmával látogathatják. Ilyenkor a tanóra kezdete előtt legalább 5 perccel jelentkeznie kell az órát tartó nevelőnél. f) A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem
14
állók részére - vagyonbiztonsági okok miatt - az ügyeleti szolgálatot ellátók adnak engedélyt és útbaigazítást, szükség esetén kíséretet ügyeik intézéséhez. g) A szülők érkezéskor gyermeküket az iskolaudvar kisajtójáig kísérik, illetve a tanítás végeztével ott, vagy -rossz idő esetén- a szélfogó előtérben várják meg. Az első osztályos tanulókat maximum 1 hét beszoktatási idő alatt a szülők a folyosóig kísérhetik, a kisdiákok távozását –az első, beszoktató hét után - szintén kivárják az iskola előtt, a kisajtónál. A kisiskolások szülei a folyosóra – a tanulók önállóságra, önkiszolgálásra nevelésének érdekében – nem jönnek. Az esetleges elhagyott holmik felől a takarító személyzetnél érdeklődhetnek. h) A napközisekért érkező szülők 15 órától vihetik el gyermekeiket, ők bejönnek a napközis teremig. az 1-3. osztályosok csak a szülő írásbeli kérésére mehetnek haza a napköziből egyedül. i) Ha a szülő pedagógussal kíván beszélni, azt telefonon előre egyezteti az iskolatitkárral, vagy az ügyeletes nevelő segítségét kérheti az útbaigazításhoz. j) Az iskola udvarát, a sportudvart és az ott elhelyezett eszközöket rendeltetésüknek megfelelően, az iskola tanulói használhatják; intézményünk tanárainak felügyeletével, az iskola nyitva tartásának ideje alatt. Ettől az igazgató engedélyével lehet csak eltérni. k) A tanulók kerékpárt a szüleik (gondviselőjük) saját felelősségére hozhatnak az intézménybe, melyet a kerékpártartókban kell elhelyezniük esetleg lezárniuk, az őrzésért az iskola felelősséget nem vállal. l) A szakkörre, sportfoglalkozásra, egyéb szervezett céllal visszajövő tanulók a foglalkozás hivatalos kezdete előtt 5 perccel gyülekezhetnek az iskolaudvaron, vagy a szélfogóban. A folyosóra, a foglalkozás helyiségébe, termébe csak a foglalkozást tartó intézményi pedagógussal léphetnek be! m) A busszal bejáró tanulók iskolába és iskolából - kísérő felügyeletet kapnak, ped. asszisztensi ellátásban reggel 7 órakor, a két busz beérkezését követően; illetve 1445-és 1510-kor a buszok indulásakor. 8.4. 16 óra után a gondnoki feladatot ellátó, működtetésre beosztott dolgozó az iskola udvarának kisajtóját és bejárati ajtóját is magukra zárja, biztonsági okokból, a 17 óráig távozókat, érkezőket már egyedileg rendezik. 8.5.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. b) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak az intézményünk pedagógusainak, vagy a hitoktatóknak a felügyeleténél használhatják. c) Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével lehet az intézményből kivinni. d) A szakkörre, sportfoglalkozásra, egyéb szervezett céllal visszajövő tanulók a foglalkozás hivatalos kezdete előtt 5 perccel gyülekezhetnek az iskolaudvaron, vagy a szélfogóban. A folyosókra, a foglalkozás kijelölt helyiségébe, termébe csak a foglalkozást tartó intézményi pedagógussal léphetnek be!
15
8.5.
A helyettesítések rendje a. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető(k) és az iskolatitkár beérkezéséig a működtetésben dolgozó beosztott technikai személyzet, másodsorban az ügyeletes nevelő; a délután távozó vezető(k) és iskolatitkár után a működtetésben dolgozó beosztott technikai személyzet, másodsorban a még foglalkozást tartó pedagógus közösen felelősek az iskola működésének rendjéért, valamint ők jogosultak és kötelesek a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató és helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a munkaközösség-vezetők automatikusan, mindketten jogosultak. Helyettesítő munkájukban az iskolatitkár megkülönböztetetten segítségükre áll a munkaközösség-vezetőknek. Az igazgató akadályoztatása esetében aláírási joggal az igazgatóhelyettes rendelkezik az igazgató utasítása alapján. b) szaktanárt szakosok helyettesítenek, ha ilyen nincs, bármilyen szakos nevelő elláthatja a helyettesítés feladatát, c) A működtetésben dolgozó beosztott távollétének helyettesítéséről az intézmény működtetője gondoskodik, tájékoztatva az iskolavezetést a hiányzó technikai dolgozó helyettesítésének módjáról.
8.6.Munkarend a) Az ügyeletes nevelők munkaidejének kezdetét az évenként kialakított ügyeleti rend tartalmazza. A nem ügyeletes közalkalmazottak az óra kezdete előtt legalább 10 perccel kötelesek megjelenni a munkahelyen, hogy munkarendjének kezdetén a munkavégzésre készen álljon. b) A tanórán kívüli tevékenységek megkezdése előtt a tanulók a földszinti aulában várják a foglalkozást tartó nevelőt. c) A napköziben 1330-1500-ig, a tanulóidőben a napközi tanórai védettséget élvez, 1600-tól 1630-ig összevont napközis csoport működik. d) A vezetők közül egy vezető az intézményben tartózkodik, amíg ott órarendileg szervezett foglalkoztatás történik. 8.7.
Munkaértekezlet Az igazgató a feladatoktól függően, általában havonta munkaértekezletet tart. Ha indokolt, rendkívüli munkaértekezlet megtartására is sor kerülhet.
8.8.
Beszámolási rendszer a) Évente legalább egyszer, munkaértekezleten, a tantestület előtt vagy az iskola vezetősége előtt a szakkörvezetők, osztályfőnökök, munkaközösség vezetők, szaktanárok beszámolnak a végzett munkáról. b) Félévenként osztályozó értekezleten történik a tanulók munkájának értékelése.
8.9.
Gyermekvédelem Testületünk közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A pedagógusok gyermekvédelmi munkáját az iskola gyermekvédelmi felelőse segíti és irányítja. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. Tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a gyermekvédelmi
16
felelős személyéről, fogadóórájáról, valamint közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát. 9.
Az intézményi hagyományok ápolása
Az iskola minden tanév során ünnepélyes keretek között megemlékezik az állami és nemzeti ünnepeinkről, valamint közös iskolai rendezvényeket szervez. Ezek időpontjait, felelőseit az éves munkaterv tartalmazza.
10.
az elsősök fogadása, megemlékezés október 6-ról, megemlékezés október 23-ról, prózamondó (mesemondó) verseny Mikulás-nap, osztálykeretben, karácsonyi ünnepségek, szavalóverseny, a Magyar kultúra napja tiszteletére farsangi bál, Közlekedési verseny Arany János versenydélután iskolánk névadója tiszteletére, március 15-i ünnepség, „Szépolvasó” verseny anyák napi megemlékezés osztálykeretben 1-4. oszt. gyermeknap, osztálykirándulások a nemzeti összetartozás napja pedagóguskirándulás művészeti előadások (hangverseny, zeneiskolások, táncosok bemutatkozása) ballagás, hulladékgyűjtés, kirándulások, túrák, nyári úszótanfolyam színházlátogatások, kiállítások megtekintése, hangverseny látogatása házi tanulmányi versenyek, tanév végén a kiemelkedő munkát végző tanulóknak „Arany János”-díj adományozása. Testvériskolai kapcsolatok ápolása – Ekel
Tankönyvrendelés rendje a) A szaktanárok összeállítják a tantárgyak oktatásához szükséges tankönyvcsaládot. b) A nevelők által kiválasztott és elfogadott könyvekről, segédletekről a tankönyvfelelős osztályszintű megrendelőlapot készít. c) A szülő ezen megrendelőlap segítségével megismerheti a gyermeke számára szükséges könyvek, munkafüzetek kiadóját és várható árát. d) Az osztályfőnökök tanítványaik útján elküldik a megrendelőlapokat, amelyen a szülő jelzi, mely kiadványok megrendelését várja el az iskolától. e) A szülő a megrendelést aláírásával igazolja, és ezzel egyben vállalja a könyvek meghatározott időintervallumban való átvételét és kifizetését. f) A tankönyvfelelős összesíti az iskola igényét, és azt továbbítja. g) Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók könyveit az iskola vásárolja meg, és a
17
könyvtári készletből (új és használt) biztosítja azok használatát. h) Az iskola által biztosított ingyenes és tartós tankönyveket a tanítási év végén a tanulónak rendeltetésének megfelelő állapotban kell visszaszolgáltatni. i) A nem megfelelő állapotban, vagy a nem visszaadott tankönyvekért a tanulók szüleit azonos mértékben kártérítési kötelezettség terheli, mely a beszerzési ár 50%-a. j) Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 11.
Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamba lépés a) A magasabb évfolyamba lépés elbírálásánál, az évi végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés, illetve szükség szerint ezt kiegészítő szóbeli teljesítménymérés a döntő. Az értékelő döntést a 1-4. és 5-8. tagozódásnak megfelelő osztályozó értekezlet mondja ki. b) Az elégséges szint eléréséhez a NAT és a kerettanterv által meghatározott minimum követelményeinek teljesítése szükséges. c) Az év végén a nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a pótvizsga. A pótvizsga, osztályozó vizsga időpontja az évzárón kerül ismertetésre és augusztus 15-től az intézmény bejáratánál álló hirdetőtáblára is kifüggesztésre kerül.
12.
Iskola-egészségügyi feladatok ellátása 14.1 Iskolaorvosi feladatot is ellátó háziorvos, a védőnővel együtt: a) ellátják a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, b) a vizsgálatok időpontját és annak eredményét a tanulók "Egészségügyi törzslap"-ján vezetik. Az egészségügyi törzslapot a tanuló távozásakor új iskolájához küldik /8. oszt. továbbtanulása vagy elköltözés esetén/, c) szakvélemények alapján dokumentálják a tanulók testnevelésórák alóli felmentését, vagy javasolják a könnyített testnevelést, d) megszervezik, elvégzik a tanulók kötelező védőoltását, erről a szülőket értesítik, e) személyi higiénés vizsgálatokat végeznek minden tanulóra kiterjedően, és értesítik a szülőket az esetleges problémákról, f) a beteg gyermekek rendszeres szakvizsgálatát figyelemmel kísérik, g) mentálhigiénés feladatokat látnak el, h) vöröskereszt által szervezett versenyekre készítenek fel tanulócsoportokat, i) elvégzik az üdülések, táborozások előtti vizsgálatokat 14.2. Iskolafogászat Évente minden tanuló legalább egyszer iskolafogászati szűrésen vesz részt, a fogászati szakrendelőben /tanári vagy pedagógus-asszisztensi felügyelettel/.
13.
Az intézmény egyéb hasznosítása Az iskolai nevelés-oktatás, a pedagógiai programból adódó feladatok ellátása után az intézmény szabad kapacitása bérbe adható, ha ez nem zavarja az intézmény működését. Ezzel kapcsolatban az intézmény fenntartójával előzetesen egyeztet a működtető. Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, a tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. A plakátok kihelyezéséről az igazgató dönt. A plakátokat az iskola pecsétjével kell ellátni!
14.
Az intézmény dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek megelőzésében, kezelésében a) az osztályfőnökök minden tanév elején ismertetik a baleset és tűzvédelmi
18
b) c)
d) e) f) g) h) i)
szabályokat, az intézmény minden dolgozójának kötelessége, hogy ezeket a tanulókkal betartassa a testnevelés-, a technika-, a fizika-, a kémia- és az informatikaórákhoz tartozó óvó, megelőző szabályokat az adott tantárgyat tanítók ismertetik és tartatják be a tanulókkal. balesetek bekövetkezésekor az arról először tudomást szerző dolgozó köteles eljárni, felméri a keletkezett sérüléseket és dönt az elsősegélynyújtásról, illetve orvosi ellátás, mentőhívás megszervezéséről, intézkedéséről haladéktalanul értesíti a vezetőséget, a vezetőség megítéli az addigi intézkedések elégségességét, ha kell, tovább intézkedik, ha a sérülés intézményen kívüli ellátást igényel, a vezetés, vagy az általa megbízott értesíti a gyermek gondviselőjét a tényekről és a kezelt tartózkodási helyéről, a sérülés jellegétől függően a sérült ellátását követően a vezetés gondoskodik a baleseti jegyzőkönyv felvételéről és a szükséges jelentés megtételéről.
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 15.2 Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa, a tűz, a robbanással történő fenyegetés. 15.2. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettes A rendkívüli esemény esetén a Bombariadó intézkedési tervben leírtak szerint kell eljárni. 15.
Bombariadó intézkedési terv a.) A bombariadót három szaggatott csengetéssel kell jelezni. Szaggatott csengetés: 2 mp. csengetés, 2 mp. szünet. Felelős: a veszély észlelője. b.) A veszély észlelője gondoskodik a rendőrség azonnali értesítéséről, riasztásáról a 107es telefonszám hívásával. c.) Az intézményben a veszélyt észlelő személy feladata a felsorolt személyek telefonon történő értesítése. Az értesítendő személyek névsora: Vadász Attiláné ig. Straub-Hujber Krisztina ig.h. Varga Gabriella isk.titk. Natkai István működtető-karbantartó d.) A létesítmény elhagyásának részletes terve: A fent említett jelzés hangjára pánik nélkül, a begyakorolt rendben kell kivonulni az udvar kijelölt részére, az intézmény helyiségeinek ajtaját nyitva kell hagyni.
19
A tanítás ideje alatt a tanulók - az osztálytermeket fegyelmezetten, saját holmijukat magukhoz véve - a tűzriadókor megszokott módon és útvonalon hagyják el az iskola épületét. Napközis foglalkozás, délutáni szakköri foglalkozások időpontjában is a fentiek szerint történik a kivonulás. A gyülekezés helye a kézilabdapálya. e.) Az áramtalanítás és vagyontárgyak mentése TILOS! Az épület legrövidebb időn belüli elhagyására kell törekedni, ez rendben, gyorsan történjen. Meg kell győződni arról, hogy az épületet mindenki elhagyta-e. Felelős: ig. f.) Rendfenntartásra kijelölt személyek ig.h., munkaközösségvezetők Az adott időpontban órát tartó pedagógusok felügyelnek saját osztályukra. Feladatuk a gyermekek rendben, gyorsan történő kivonulásának biztosítása, a felsorakozás után a rend fenntartása. »
»
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a) az iskola működtetőjét, b) a fenntartót, c) tűz esetén a tűzoltóságot, d) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, e) személyi sérülés esetén a mentőket, f) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A bombariadó illetve rendkívüli esemény miatt kiesett tanulmányi idő pótlása: Ha az előzőekben leírt események miatt egy-egy alkalommal kettő, vagy annál több tanítási óra elmarad, akkor azokat a tanév vége előtt, rendkívüli tanítási nap beiktatásával pótolni kell.
20
16. Az iskolai nevelői-oktatói munka belső ellenőrzése 16.1. Az ellenőrzés általános feltételei A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskola egész nevelői - oktatói munkáját. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén a hatékony és folyamatos ellenőrzésért. Az ellenőrzéshez ellenőrzési terv készül /lsd. Munkaterv/ ezt kell ütemezni a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. Az ellenőrzésre előre bejelentett módon, alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet. 16.2. A belső ellenőrzés végzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást, segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok ésszerű, gazdaságos ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét, segítse a vezetői intézkedések végrehajtását, járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodás javításához. 16.3. Ellenőrzésre jogosult az intézmény vezetője az igazgatóhelyettes a munkaközösség vezetők az osztályfőnökök osztályon belül a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felkérés és megbízás alapján szakértők Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az igazgatóhelyettes számára. 16.4. Az ellenőrzés területe pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, dokumentumok, tanulói produktumok, mérések 16.5. Az ellenőrzés formája óraellenőrzés beszámoltatás eredményvizsgálatok, felmérések időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések 16.6. Az ellenőrzés szakmai rendszere Az iskola belső ellenőrzési terve az éves munkaterv része.
írásos
21
16.7. A „pedagógusok minőségi bérpótléka” odaítélésének helyi szempontjai – fontossági sorrendben Kiemelkedő nevelői tevékenység Osztályfőnöki munka Ügyeleti munka minősége Kiemelkedő szaktanári munka Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása Iskolai rendezvényeken való aktív részvétel (gyermeknap, sportnap, versenyek) 7. Szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel 8. Szabadidős tevékenység (színházlátogatások, kirándulások, túrák, klubdélutánok) 9. Iskolai vagy magasabb szintű versenyek szervezése, lebonyolítása, 10. Szakmai munka tartalmi megújítása 11. Felkészülés ünnepi műsorokra 12. Szakkör szervezése, vezetése 13. Újabb diploma szerzése 14. Tanulók szünidei táboroztatása 15. Iskolarádió, iskolaújság, honlap készítésében szerep vállalása 1. 2. 3. 4. 5. 6.
17. A tanulókat közvetlenül érintő szabályozók 1.
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje
Fegyelmi vétség elkövetése esetén az Iskolaszék és a Diákönkormányzat közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja
a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján,
a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás rendje:
Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola igazgatójánál.
A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
22
A fegyelmi eljárás akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az igazgató felfüggeszti.
Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az iskola igazgatójától, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.
Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza.
Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz az Iskolaszék elnöke, a DÖK segítő tanár és a gyermekvédelmi felelős, mint a fegyelmi bizottság tagjai. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás általános szabályait a 11/1994.(VI.8. ) MKM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Az iskola tanulója ellen fegyelmi eljárást lehet, illetve kell indítani:
több korábbi fegyelmező intézkedés eredménytelensége,
súlyosnak minősíthető kötelességszegés, fegyelmi vétség,
20 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén.
A fegyelmi eljárást az iskola pedagógusai, a Diákönkormányzat vagy az Iskolai Szülői Szervezet kezdeményezésére, az osztályfőnök javaslatára az igazgató indítja meg. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés tartalmazza a tanuló terhére rótt kötelességszegés, fegyelmi vétség pontos megfogalmazását. Az értesítést tértivevényes küldeményként kell az értesítendőkhöz eljuttatni. A személyes átvételt az átvevő aláírásával igazolja. A fegyelmi eljárás megindításáról, illetve a fegyelmi tárgyalásról szóló értesítés másolatát át kell adnia a fegyelmi bizottságelnökének. A fegyelmi eljárást a nevelőtestület által megbízott Fegyelmi Bizottság (FB) folytatja le. A Fegyelmi Bizottság összetételét az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza. A nevelőtestület elsőfokú fegyelmi jogkörét a Fegyelmi Bizottság gyakorolja. A fegyelmi eljárásban a vizsgálatot a FB az elnök irányításával folytatja le. Ennek során:
meghallgatja az érintett tanulót és a tanúkat,
elvégzi a szükséges szembesítéseket,
összegyűjti az üggyel kapcsolatban született bizonyítékokat, egyéb szükséges információkat,
iratokat,
dokumentumokat,
23
beszerzi a diákönkormányzat véleményét (ha szükségesnek ítéli, a véleményt írásban kéri),
jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít a meghallgatásról és a szembesítésekről,
javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre,
a fegyelmi vétség súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a szűkebb vagy bővebb körű fegyelmi tárgyalásra.
A szűkebb körű fegyelmi tárgyaláson a Fegyelmi Bizottságon és az érintett diákon, szülőjén és/vagy képviselőjén kívül, szükség esetén meghívottként jelen lehet a tanuló néhány tanára, diáktársa. A bővebb körű fegyelmi tárgyalás a tantestület előtt zajlik. A FB elnökének feladata:
a fegyelmi eljárás (vizsgálat) megszervezése, lebonyolítása,
a fegyelmi tárgyalás időpontjának kijelölése,
a fegyelmi eljárás megindításáról értesítendők körének meghatározása,
a fegyelmi határozat ellen benyújtott felülbírálati kérelem esetén a FB álláspontjának képviselete,
a fegyelmi tárgyaláson a jegyzőkönyvvezető kijelölése,
az ügyben érintettek kérésére tájékoztatás a fegyelmi eljárás szabályairól,
A fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni:
az FB tagjait,
a fegyelmi eljárásban érintett tanulót,
a kiskorú tanuló szülőjét (gondviselőjét) vagy meghatalmazott képviselőjét.
A fegyelmi tárgyalás előtt a fegyelmi bizottság elő-értekezletet tart. A fegyelmi tárgyalás nyilvános, ha ahhoz a fegyelmi eljárás alá vont tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), illetve az általuk meghatalmazott képviselő hozzájárul. A fegyelmi bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. A fegyelmi bizottság határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozathozatalkor csak a fegyelmi bizottság tagjai tartózkodhatnak a teremben. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a tárgyalás helyét és idejét
a fegyelmi eljárás tárgyát
a résztvevők nevét
az elhangzott megnyilatkozások (ismertetés, kérdés, válasz, hozzászólás), illetve nyilatkozatok lényegét. (A kötelezően meghívottak bármelyikének kérésére a meghatározott megnyilatkozásokat szó szerint kell rögzíteni.)
a tárgyaláson történt eseményeket
a meghozott fegyelmi határozat szövegét, az indoklással
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az erre a feladatra felkért jegyzőkönyvvezető készíti el, a tárgyalást követő három napon belül.
24
A jegyzőkönyv aláírói:
a fegyelmi bizottság elnöke,
a bizottság egy pedagógus tagja,
jegyzőkönyvvezető.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a fegyelmi tárgyalás jelenléti ívét, valamint az üggyel kapcsolatban született iratokat, dokumentumokat. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét az iskolai irattárba kell iktatni. A jegyzőkönyv másolata csak hivatalos kérésre, arra jogosultaknak adható ki, a fegyelmi tárgyalásra meghívottak (a szavazásra vonatkozó bekezdések kivételével) betekintésre jogosultak. Ha a tanuló fegyelmi büntetésben részesül, ezt a tényt az osztálynaplóban kell rögzíteni. Az iskolaközösséget minden fegyelmi büntetésről – a cselekmény megnevezésével, az érintett tanuló nevének elhallgatása mellett – a fegyelmi tárgyalást követő egy héten belül iskolagyűlésen értesíteni kell.
25
18.Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. 2. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, pedagógiai munkát közvetlen segítő alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentéseket, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • az iskolai jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és gyermek listát és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az igazgatóhelyettes, iskolatitkár) férhetnek hozzá.
26