ANGOL NYELV (A 2004-es májusi próbaérettségi feladatsora figyelembe veszi a 11. évfolyamosok tudásszintjét)

ANGOL NYELV (A 2004-es májusi próbaérettségi feladatsora figyelembe veszi a 11. évfolyamosok tudásszintjét)

Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztési Központ

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2 Mesterszint C1 Haladó szint B2 Középszint

Emelt szint

B1 Küszöbszint

Középszint

A2 Alapszint A1 Minimumszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása: B2 Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

2

A dokumentum az angol nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben. Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk. A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.

3

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK 1. Olvasott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint 1.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2: • a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kiszűrni. B2: • a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelelő részletességgel megérteni, • a szerző álláspontjára következtetni, • a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

4

VIZSGASZINTEK Középszint 1.2 A szöveg jellemzői

Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

5

B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

VIZSGASZINTEK Középszint 1.3 Szövegfajták

• • • • • •

Emelt szint

utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), ismeretterjesztő szövegek, egyszerű elbeszélő szövegek. • •

6

publicisztikai írások, (modern) szépirodalmi szövegek.

2. Nyelvhelyesség VIZSGASZINTEK Középszint 2.1 Készségek

Emelt szint A vizsgázó képes

A vizsgázó képes A2: • az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondatés szövegszinten, B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

B2: • változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

7

VIZSGASZINTEK Középszint 2.2 A szöveg jellemzői

Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet A vizsgarészben használt szöveg • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

8

3. Hallott szöveg értése VIZSGASZINTEK Középszint 3.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

9

B2: • gondolatmenetét részleteiben is követni, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

A vizsgarészben használt szöveg 3.2 A szöveg jellemzői A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, • akusztikai minősége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszerű,

10

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

3.3 Szövegfajták

• • • • • • • •

közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), beszélgetések, telefonbeszélgetések, műsorrészletek, riportok, interjúk, beszámolók.

11

B2: • változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett.

•

általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség VIZSGASZINTEK Középszint 4.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, • egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

12

A vizsgázó képes

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglévő szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, • egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni. B2: • a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

13

VIZSGASZINTEK Középszint 4.2 Szövegfajták

Emelt szint

•

rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • üdvözlőlap, • meghívó • magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

14

• •

olvasói levél, cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség VIZSGASZINTEK Középszint 5.1 Készségek

Emelt szint

A vizsgázó képes A vizsgázó képes • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: • saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, • egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

15

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

B1: • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

16

B2: • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

B/ Témakörök Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. VIZSGASZINTEK TÉMAKÖR Középszint

Emelt szint

1. Személyes vonatko- • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állozások, család másai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok

2. Ember és társadalom

•

A család szerepe az egyén és a társadalom életében

•

A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

•

Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

• • •

Személyes tervek A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör

•

Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok Társadalmi viselkedésformák

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek

•

•

Öltözködés, divat

•

• •

Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

• •

•

17

• •

VIZSGASZINTEK TÉMAKÖR Középszint 3. Környezetünk

• • • • •

4. Az iskola

• • • • •

5. A munka világa

6. Életmód

• • • • • • • • •

Emelt szint

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

18

•

A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

• •

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái

•

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

•

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

•

A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

•

Az étkezési szokások hazánkban és más országokban Ételspecialitások hazánkban és más országokban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai

• • • •

VIZSGASZINTEK TÉMAKÖR Középszint 7. Szabadidő, művelő- • dés, szórakozás • • • • 8. Utazás, turizmus • • •

9. Tudomány és technika

• • •

Emelt szint

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

19

• • • •

A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

•

A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

•

Az idegenforgalom jelentősége

•

A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevő

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendőrségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérő

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

20

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that, stb. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok

Példa

Megszólítás és arra reagálás

Excuse me. Pardon? etc. Köszönés, elköszönés és arra Good morning. reagálás Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. Bemutatkozás, bemutatás és My name’s … ezekre reagálás Have you met Tom? Nice to meet you, etc. Telefonbeszélgetésnél meg- XYZ, five two double one six eight. szólítás, bemutatkozás, más Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. személy kérése, elköszönés Thanks for calling. Bye, etc. és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben Dear Tom, megszólítás, elbúcsúzás Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc. Szóbeli üdvözletküldés Give my regards to …, etc. Érdeklődés hogylét iránt és How are you? arra reagálás How are you doing? Fine./OK./ Not very well, I’m afraid. What’s the matter? Actually, I’m suffering from…,etc. Köszönet és arra reagálás Thank you. Thanks. It’s very kind of you. You’re welcome. It’s all right. My pleasure, etc.

21

Kommunikációs szándékok Bocsánatkérés és arra reagálás

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Példa I’m sorry. I do apologize. That’s all right. Never mind, etc. Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok

Példa

Hála Sajnálkozás, csalódottság

It was most kind of you, etc. Sorry to hear that. I regret it, etc. Öröm Great! I’m so glad, etc. Elégedettség, elégedetlenség That’s fine. I’m quite happy with that. That wasn’t very good. I’m tired of it, etc. Csodálkozás I can hardly believe it. Amazing, isn’t it? etc. Remény I’m looking forward to… I hope.. I can hardly wait for…, etc.. Félelem, aggodalom I’m worried about him. It was really frightening, etc. Bánat, elkeseredés I’m sorry to hear that. I’m disappointed, etc. Bosszúság Oh, no! I’m fed up with it, etc. Együttérzés I am sorry. Oh, dear. I’m sorry to hear that, etc.

22

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok

Példa

Véleménykérés és arra reagá- What do you think? I think it’s unfair, etc. lás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Are you interested in sports? I’m interested in … I’m not keen on it, etc. Tetszés, nem tetszés I think it’s great. I don’t like it, etc. Valaki igazának elismerése, You’re right. el nem ismerése You’re wrong, etc. Egyetértés, egyet nem értés I agree. I doubt it. I don’t agree with it, etc. Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn’t very nice of you, etc. Ellenvetés, ellenvetés vissza- I don’t think so. utasítása I’m afraid you are wrong, etc. Elismerés kifejezése, That was really nice. dicséret, és arra reagálás Well done. Thank you, etc. Közömbösség I don’t mind, etc. Ígéret I promise. I’ll do it, etc. Akarat, szándék, terv I’d like an ice-cream. I’m going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I’d like to travel to ... I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szüksé- I can understand French. gesség, kötelezettség He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It’s time to go, etc. Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired. I’m not sure, etc. Preferencia, érdeklődési kör I prefer tea to coffee. kifejezése, illetve érdeklődés I’d rather have a rest. What would you prefer? etc. ezek iránt Kritika, szemrehányás You had better stay at home. You shouldn’t have done it.

23

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok

Példa

Dolgok, személyek megneve- It’s a pen. zése The boy talking to Jane is my brother, etc. Dolgok, események leírása First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. Információkérés When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Igenlő vagy nemleges válasz Did you see him? Yes, I did./No, I didn’t, etc. Tudás, nem tudás Do you know his name? I have no idea, etc. Válaszadás elutasítása Can you tell me the way to …? I’m afraid, I can’t, etc. Bizonyosság, bizonytalanság He must be at home. He can’t be there. Maybe he is right, etc. Ismerés, nem ismerés Do you know Peter? Yes, I’ve already met him, etc. Feltételezés I suppose I can come, etc. Emlékezés, nem emlékezés I remember saying that. I don’t remember where I put it, etc. Indoklás (ok, cél) I didn’t go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam.

24

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság

Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás

Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás

Példa Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I’d like you to …, etc. Keep off the grass. You must not smoke here, etc. Let’s go out tonight. Good idea. Why don’t we go to the cinema? I’d prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I’d rather not, etc. I’ll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I’d love to. Let’s meet on Sunday. Sorry, I can’t make it …, etc. Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc. This doesn’t work. I have a complaint, etc. What shall I do? Why don’t you….? I think you should …, etc. I think you shouldn’t …, etc. May I go out? Yes, of course./I’m afraid, not, etc.

Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Segítség felajánlása és arra Shall I carry it for you? That’s very kind of you, etc. reagálás

25

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése

Témaváltás Félbeszakítás

Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Példa Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc. Sorry, I don’t understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly, please? etc. I’d like to say/tell you … I say…, etc. I’ll tell you what… The question is… The trouble is …, etc. That reminds me… Talking of holidays …, etc. Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure… It is, isn’t it? etc. To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Right …OK. Well, it’s been nice talking to you, etc.

26

D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs 1. Nyelvtani szerkezetek

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint A vizsgázó

A vizsgázó A2: • általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, • rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, • a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: • megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, • ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, • az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

B2: • változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, • viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, • szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, • árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes. Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják. Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata is megjelenik. Pl: Articles: A2 szint - He is at school. B1 szint - Being a teacher he spends half of his life at the school. Present Continuous: A2 szint: I am watching television at the moment. B2 szint: She is always complaining about her teachers. 27

A középszintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel jelöljük azokat a szerkezeteket, amelyeket csak B1 szinttől kell produktívan használni. Ezek is előfordulhatnak azonban az A2 szintű feladatokban, de aktív használatuk nem szükséges a feladatok megoldásához. Az emelt szintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel szerepelnek azok a szerkezetek, amelyek produktív használata B2 szinten nem szükséges a feladatok megoldásához.

KÖZÉPSZINT

Nyelvtani szerkezet Articles (definite, indefinite, zero)

Nouns (singular and plural, countable uncountable)

Adjectives (regular and irregular, comparison)

Possession

Adverbs

Prepositions, prepositional phrases

Conjunctions, linking words Forms of the verb (infinitives, gerund and participles)

Példa Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There’s some water in the vase. There isn’t any milk left. I haven’t got much time. He’s got a lot of friends. good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I’m as tall as you. It’s too difficult. He isn’t old enough to drive. It’s my life. Is this yours? I didn’t have many friends at school. He’s Kate’s brother. the corner of the room etc. He drives fast. This is a problem everywhere in the world. I always make my bed. She has just arrived. on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest, along the river, etc. and, or, but, because, so, therefore, that’s why, although, etc. I don’t know how to get there. I like reading. Let me see, etc.

28

Nyelvtani szerkezet

Példa

Auxiliaries/ Modal verbs

I am singing. He has left. Where do you live? You should ask her. I can swim. May I open the window? He could swim at the age of two. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn’t come. Do we have to be there? Children mustn’t smoke.

Present Simple

When do you get up? I don’t drink milk. This car was made in Britain. Why is she crying? I am watching television at the moment. Have you finished? I’ve lived here for 10 years. The letters have been sent. I have been learning French for 10 years. Where did you go yesterday? When was this house built? What were you doing at five yesterday? He realised what he had done. He’ll be 18 next month. OK. I’ll take the dog for a walk. I don’t think I’ll pass the exam. The exhibition will be closed on Monday. What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain. I don’t know where he lives. Tell him to stop it.

Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Future with will

Passive Future Going to Reported Speech (with the reporting verb in the present) Reported Speech (with the reporting verb in the past) Conditional Clauses 1st 2nd Conditional Clauses 3rd Relative clauses defining

She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me he was very tired. We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo.

If you had come, we would have had a good time. The book I am reading at the moment is very good.

29

Nyelvtani szerkezet Relative clauses non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish Question-tags

Példa Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford. When Dad comes home, he’ll be angry with you. I helped him so that he could pass his exam. I wish I had a dog. He is a teacher, isn’t he? I’m a good girl, aren’t I? They went to the cinema, didn’t they?

30

EMELT SZINT

Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive

Future Continuous Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive Participle clauses

Would (past habits) Wish (state verbs/ action verbs) Wish (unfulfilled actions) Gerund and infinitive in idiomatic expressions,

Conditionals – mixed type Inversion (for emphasis)

Subjunctive

Példa You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I’ll be flying over the ocean. By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. We had to climb the stairs because the lift was being repaired. Preparing for my test, I reviewed the last three chapters. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn’t said that. It’s no use talking to him. There’s no point in waiting here. If we are to catch the train, we should leave immediately. He went there only to find that everybody had left. If we had bought a map, we would know where we are. Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present. She insisted that she help her. It’s funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have some coffee. I would rather you didn’t do this. It’s time we went home.

31

2. Szókincs VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint A vizsgázó

A vizsgázó A2: • megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben, B1: • megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, • jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, • a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt.

B2: • megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, • a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, • kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

32

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc. A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben. Vizsgarész Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Írásbeli

Szóbeli

Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:

Időtartam (perc) 60 30 SZÜNET 30 60 15 ––

Arány (%) 22 12

Pont

22 22 22 100

33 33 33 150

33 18

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelés • • • • • • •

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

33

Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A2: • a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kiszűrni. A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjesztő szövegek, • egyszerű elbeszélő szövegek. 34

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás • hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül), • rövid választ igénylő, nyitott kérdések, • a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben • képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása • egymáshoz rendelés, pl.: – cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése, – szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján – vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása, – csoportosítás megadott kategóriák szerint. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 1100-1300 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó A2: • az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

35

B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • rövid, egyszerű, • hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, • megadott szavak megfelelően képzett alakjainak beillesztése a szövegbe, • mondatátalakítás (az új mondat eleje vagy eleje és vége megadva) • összekevert szavakból mondatalkotás A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 3-4 feladatból, összesen körülbelül 25–30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 500-700 szó. A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegekre épülnek. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

36

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszerű részinformációkat megérteni. A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, • akusztikai minősége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszerű, B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

37

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), • utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), • médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • műsorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • nyomtatványok, űrlapok kitöltése, • táblázat kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • rövid választ igénylő nyitott kérdések, • ténybeli hibák azonosítása, javítása. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama kb. 5-8 perc. A feladatsor kb. 20-25 itemből áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

38

ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, • egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló, B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglévő szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, • egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek • meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: • rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), • üdvözlőlap, • meghívó, • magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

39

A feladatok és a feladatsor felépítése A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják: • meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, • vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történő szövegalkotás. A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása megadott szempontok alapján. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 50-100 szót, a második feladatban körülbelül 120-150 szót kell írnia. A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga

BESZÉDKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

40

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: • saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, • egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni, B1: • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • társalgás • szituációs feladat • önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére. A feladatsorhoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

41

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük. Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden. A második feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a feladatlapon meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát. A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján. A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell. A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független.

42

EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc. A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben. Vizsgarész Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség Írásbeli

Szóbeli

Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség Összesen:

Időtartam (perc) 70 50 SZÜNET 30 90 20 ––

Arány (%) 20 20

Pont

20 20 20 100

30 30 30 150

30 30

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.

Értékelés • • • • • • •

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább 10%-át teljesítenie kell. Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

43

Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben • a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelelő részletességgel megérteni, • a szerző álláspontjára következtetni, • a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni. A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • utasítások (pl. használati utasítások) • tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjesztő szövegek, • publicisztikai írások • elbeszélő szövegek • (modern) szépirodalmi szövegek A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

44

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás • hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül), • rövid választ igénylő, nyitott kérdések, • a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, • képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása, • egymáshoz rendelés, pl.: – cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése, – szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján, – vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása, – csoportosítás megadott kategóriák szerint. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 4 szövegből és 4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 1300–1700 szó. A feladatsor 30–40 itemből áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

45

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A két szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Középszinten a vizsgázó képes az alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, • megadott szavak megfelelően képzett alakjainak beillesztése a szövegbe, • hibaazonosítás. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 4–5 feladatból, körülbelül 40–50 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 800–1000 szó. Valamennyi feladat szövegre épül. Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

46

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg • gondolatmenetét részleteiben is követni, • egyes tényszerű részinformációit megérteni, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára. A vizsgán használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, • természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, • anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, • akusztikai minősége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: • közérdekű bejelentések, közlemények, • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő), • utasítások, • médiaközlemények (pl. rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • műsorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók, • általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

47

A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok. Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak. Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • feleletválasztás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • térképkövetés, • űrlapok kitöltése, • táblázatok kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • rövid választ (3–5 szó) igénylő nyitott kérdések, • ténybeli hibák azonosítása, javítása. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3–4 szövegből és 3–4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált felvételek együttes időtartama körülbelül 8–10 perc. A feladatsor körülbelül 25–35 itemből áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

48

ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt), • a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, • a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni. • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek • meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: • magánjellegű vagy intézménynek szóló levél, • olvasói levél, • cikk (diák)újság számára. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni. A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.

49

A feladatok és a feladatsor jellemzői A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő: • meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok, stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, • vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történő szövegalkotás. A vizsgarész két feladatból áll. Mindkét feladatot megadott szempontok alapján kell kidolgozni. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 100–150 szót, a második feladatban körülbelül 200–250 szót kell írnia. A feladatmeghatározás, és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független. A dolgozatokat két értékelő javítja a megadott szempontok alapján.

Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

50

Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani. A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát. A feladatok és a feladatsorok jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: • társalgás • vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása), • önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján. A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is.

51

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük. Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak. A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat. A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok, stb.) kiindulva. Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független. A vizsgán a vizsgázó teljesítményét két vizsgáztató értékeli a megadott szempontok alapján.

52