ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK TARTÓS BETÉTI SZERZŐDÉSEKHEZ Jelen Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) a számlavezető hely által kezelt – Ügyfél megbízása alapján nyitott Tartós megtakarítási számlával és a hozzá kapcsolódó Tartós betéti számlával kapcsolatos szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza. A Számlatulajdonos és a Takarékszövetkezet közötti szerződés feltételrendszerét az Ászf-ben a Szerződésben és a Hirdetményben meghatározott feltételek alkotják. I.
FOGALMAK
A jelen ÁSZF alkalmazása tekintetében az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak: Számlatulajdonos: a Számlavezető hellyel Tartós betéti szerződést kötő, magyar adóazonosító jellel rendelkező belföldi és külföldi nagykorú természetes személy, aki a Tartós megtakarítási számla és a hozzá kapcsolódó Tartós betéti számla tulajdonosa. Betéti művelet: a betéti összeg elhelyezése, lekötése, a már elhelyezett lekötött betét lejáratkori, lejárat előtti vagy lejárat utáni teljes, illetve részösszegének felvétele, valamint a lejárt betét kezelése. Lekötési hozam: az Szja. 67/B.§ (1) bekezdésében így meghatározott fogalom. Megtakarítási időszak: a Tartós betéti szerződés megkötésének időpontjával megegyező naptári év (adóév) (január 1.- december 31.), amely időszakon belül a Számlatulajdonos gyűjtheti (elhelyezheti) megtakarításait, és amelynek utolsó napját követő év első napjától kezdődik a lekötési időszak (három, illetve a további két éves időszak). Lekötési időszak: a megtakarítási időszak lejártát követő év első naptári naptól kezdődő háromilletve további kétéves (együttesen: ötéves) időszak, amely időszakban Tartós betéti szerződés alapján a megtakarítási időszakban befizetett összeget a számlavezető hely Tartós betétben tart. Számlavezető hely: Fókusz Takarékszövetkezet. Számlavezető hely kirendeltsége: a számlavezető helynek nem a székhelyén működő olyan szervezeti egysége, ahol a számlavezető hely üzleti tevékenységét folytatja. Tartós megtakarítási számla: Tartós betéti szerződés alapján nyitott számla, amelynek kizárólag egy természetes személy tulajdonosa lehet. A Tartós megtakarítási számla a megtakarítási időszakban befizetett pénzösszegek, és a hozzá kapcsolódó Tartós betéti számlákon kezelt tőke és kamat összegek nyilvántartására szolgál. Tartós betéti szerződés: a számlavezető hely és a Számlatulajdonos között létrejött olyan szerződés, amelyben az Szja. 67/B.§ (1) bekezdésében említett jövedelem tekintetében a felek az Szja. 67/B.§ szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.
1
Tartós betéti számla: meghatározott futamidejű betétlekötések, amelyek kizárólag a Tartós megtakarítási számláról kezdeményezhetők, és kizárólag oda vezethetők vissza. Lejáratuk nem haladhatja meg a Tartós betéti szerződés lejáratát. II.
AZ ÁSZF HATÁLYA
1.
Jelen ÁSZF hatálya a felek által aláírt Tartós betéti szerződésekre terjed ki.
2.
Jelen ÁSZF 2016. január 04. napján lép hatályba, melynek rendelkezéseit – amennyiben a felek ezt szerződésben kikötötték – a hatályba lépését követően keletkezett és az ÁSZF hatálya alá tartozó jogviszonyokra teljes körűen kell alkalmazni. A módosítás a hatályba lépés időpontjától kezdve vonatkozik a már korábban megkötött, hatályos szerződésekre is, amennyiben azt a Számlatulajdonos kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadta.
III. A TARTÓS BETÉTI SZERZŐDÉS 1.
A számlavezető hely Tartós betéti szerződés alapján a jelen ÁSZF hatálya alá tartozó Tartós megtakarítási számlát és Tartós betéti számlát a magyar adóazonosító jellel rendelkező belföldi és külföldi nagykorú természetes személy, Számlatulajdonos erre irányuló megbízása alapján megtakarítási célból nyit, amelyen díjazás ellenében a Számlatulajdonos pénzeszközeit kezeli, nyilvántartja, annak terhére, illetve javára megbízásokat teljesít, illetve jóváírásokat, terheléseket végez, továbbá a Számlatulajdonost a számlája javára és terhére írt összegekről és egyenlegéről értesíti. A Tartós megtakarítási számla és a hozzá kapcsolódó Tartós betéti számla csak egy néven nyitható, társtulajdonos megjelölésére nincs lehetőség. A Tartós megtakarítási számla és a hozzá kapcsolódó Tartós betéti számla felett a Számlatulajdonos és az általa meghatározott Meghatalmazott jogosult rendelkezni. A Meghatalmazott jogosultsága nem terjed ki a Tartós betéti szerződés felmondására, illetve a Tartós Megtakarítási számla megszüntetésére.
2.
Tartós betéti számlák fajtái: A Tartós betéti szerződés alapján nyitott lekötött forintbetét elhelyezhető fix, vagy változó kamatozással, a választható termékeket a mindenkori aktuális hirdetmény tartalmazza.
2.1. A fix kamatláb a lekötési időtartam egészére vonatkozó kamatláb, amely a betétügylet futamideje alatt nem változtatható. A futamidő közben történt kamatváltozás a fix kamatozású napra lekötött betéti konstrukciókban elhelyezett betéteket nem érinti, ezen betéti összegekre a számlavezető hely lejáratkor a betét elhelyezésekor hatályban lévő, a lekötés futamidejének és összegének megfelelő sávban meghatározott kamatmérték alapján fizet kamatot. 2.2. A változó kamatláb esetén a lekötési időtartam alatt a számlavezető hely változtathatja a lekötött betétekre vonatkozó kamat mértéket. Ebben az esetben minden kamatozó napra a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti kamatösszeget kell számítani. A kamatok mindenkori mértékét és azokhoz aktuálisan rendelt EBKM értékét a számlavezető hely a mindenkori hatályos Hirdetményében teszi közzé, melyet a számlán a betétlekötési megbízás
2
alapján a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül jóváír, illetve a számla megszüntetése esetén kifizet. Az egyes tételekre vonatkozóan a futamidő alatt az egyes Hirdetmények érvényességi idejének időtartama alatt érvényben lévő kamatokat fizeti. A változó kamatozású betéti konstrukciók esetén, a számlavezető hely jogosult a nála – a Tartós betéti szerződés alapján – lekötött betétben elhelyezett összeg után járó, a lekötési időtartamához és elhelyezési összegsávjához tartozó kamat mértékét, illetve a lekötési időtartam- és összegsáv összerendeléseket egyoldalúan, bármikor, a lekötési időn belül is módosítani feltéve, ha a módosításról, annak hatályba lépését megelőzően a számlavezető hely 15 nappal korábban a jelen ÁSZF-ben rögzítettek szerint tájékoztatta a Számlatulajdonost. 3.
Egy naptári éven belül a Számlatulajdonos a számlavezető hellyel a jelen fejezet 1.1. pontjában említett célra egy Tartós betéti szerződés köthető. Más tekintetben a Számlatulajdonos ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.
4.
A Tartós betéti szerződés időtartama
4.1. A Tartós betéti szerződés időtartama megtakarítási időszakból és lekötési időszakból áll. 4.2. Megtakarítási időszak a szerződéskötéstől a szerződéskötés évének utolsó napjáig tart. 4.3. A lekötési időszak alapesetben a megtakarítási időszak lejártát követő első naptári naptól kezdődik és legalább három naptári éven keresztül áll fenn, a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén pedig további két naptári évvel meghosszabbítható. Amennyiben a Számlatulajdonos a hároméves lekötési időszak utolsó banki munkanapján nem szünteti meg a Tartós betéti számlát, úgy a Tartós betéti szerződés időtartama automatikusan két évvel meghosszabbodik a hároméves időszakra vonatkozó feltételekkel – ide nem értve az adó mértékére vonatkozóan alkalmazandó rendelkezéseket – azzal, hogy a további két éves lekötési időszak lejártával a Tartós betéti szerződés megszűnik. 5.
A Tartós betéti szerződés alapján történő befizetések és kifizetések
5.1. A Tartós megtakarítási számla megnyitásakor a Számlatulajdonos legalább a Hirdetményben meghatározott minimum összeget köteles befizetni a Tartós megtakarítási számlára, ezt követően a megtakarítási időszakban a Számlatulajdonos bármilyen összegű és korlátlan számú befizetést teljesíthet. 5.2. A Tartós betéti számlára befizetés csak a megtakarítási időszakban – annak utolsó munkanapjának végéig – teljesíthető. A készpénz befizetése a számlavezető hely bármely kirendeltségénél, annak pénztárában alkalmazott befizetési bizonylat felhasználásával történhet. A befizetett összegeket a számlavezető hely azonnal jóváírja a Számlatulajdonos Tartós megtakarítási számláján. 5.3. A megtakarítási időszakot követő harmadik év végén jogosult a Számlatulajdonos legkorábban részösszeg kivételére a lekötési időszak megszakítása nélkül azzal, hogy a
3
fennmaradó összeg nem lehet kevesebb, mint a Hirdetményben meghatározott minimum összeg. Ebben az esetben a Tartós betéti szerződés megszűnése nélkül a Számlatulajdonos kifizetést legkorábban kizárólag a hároméves lekötési időszak utolsó banki munkanapján (a harmadik teljes naptári év decemberének utolsó banki munkanapján) kezdeményezhet. A lekötési időszak meghosszabbítása esetén, a további kettő éves lekötési időszakban a lekötési időszak megszakítása nélkül kifizetés nem történhet. A lekötési időszak lejártát megelőző a Tartós megtakarítási számláról történő bármilyen összegű kifizetés a Tartós betéti szerződés megszűnését eredményezi. A készpénzfelvételi tranzakciókat a számlavezető hely a tárgynapon könyveli. A Számlatulajdonos az általa kitöltött kifizetési bizonylattal (betétfelvételi megbízás) kezdeményezhet készpénz felvételt a számlájáról. A nagy összegű kifizetések alsó értékhatárát meghaladó kifizetési igényét a Számlatulajdonosnak a tényleges pénztári tranzakció kezdeményezését megelőzően, legkésőbb az előző banki munkanapon 11.00 óráig a számlavezető hely azon Kirendeltségénél kell írásban bejelentenie, ahol a készpénzfelvételre sor kerül. A számlavezető hely a mindenkori hatályos Hirdetményben határozza meg a nagy összegű kifizetések értékhatárát. 5.4. A Tartós betéti szerződés alapján nyitott számla, és az azon nyilvántartott, illetve lekötött összegek végrehajtás alá vonhatók. 5.5. A zárlati nap minden év december 31. A számláról minden naptári év végén, történik kivonat készítés. 6.
Tartós betéti szerződés esetén Tartós betétből származó jövedelemre alkalmazandó adó mértékét a Hirdetmény tartalmazza.
7.
A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonost a Tartós megtakarítási számla javára és terhére könyvelt összegekről, valamint a számla egyenlegéről évente egyszer a Számlatulajdonos saját, vagy levelezési címére kézbesített számlakivonaton értesíti.
IV.
A TARTÓS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA ÉS A TARTÓS BETÉTI SZÁMLA
1.
A számlavezető hely a Számlatulajdonos javára Tartós megtakarítási számlát nyit a Tartós betéti szerződés alapján. A számlavezető hely a Számlatulajdonos által a megtakarítási időszakban teljesített befizetéseit a Tartós megtakarítási számlához kapcsolódó Tartós betéti számlán köti le a Számlatulajdonos rendelkezései szerint. Tartós megtakarítási és Tartós betéti számla kizárólag csak forintban nyitható.
2.
A Tartós betéti szerződés alapján a Számlatulajdonos betétlekötési megbízást ad a számlavezető hely részére, amely tartalmazza a Számlatulajdonos által kiválasztott betéti konstrukciót és meghatározott lejárati időt, és a lekötni kívánt összeget.
4
A Számlatulajdonos köteles a betétlekötési megbízáson egyértelműen meghatározni – napokban, hónapokban kifejezve – betűvel is kiírva a lekötés futamidejét, továbbá dátumszerűen a lekötés első napját. A Tartós megtakarítási számlához kapcsolódó Tartós betéti számla lekötési periódusának kiválasztása az ügyfél feladata. A Tartós betéti szerződés lejáratánál hosszabb betétlekötés választásából adódó kamatveszteség a Számlatulajdonost terheli. 3.
A lekötési idő a Tartós betéti számlán történő jóváírás napján kezdődik.
4.
A Tartós betét feletti rendelkezés vonatkozik mind a megtakarítási és betéti számlára egyaránt.
4.1. A Tartós betétnek a Számlatulajdonos a kizárólagos tulajdonosa, aki a számla felett teljes körűen rendelkezhet. 4.2. A Számlatulajdonos a betét feletti rendelkezésre meghatalmazást adhat. A Meghatalmazott a meghatalmazásban foglaltak szerint rendelkezhet a Tartós betét felett. 4.3. Kedvezményezett jelölése 4.3.1. A Számlatulajdonos haláleseti kedvezményezettet jelölhet. 4.3.2. A Számlatulajdonos halála esetén a kedvezményezett, mint a Számlatulajdonos jogutódja jogosult a Tartós betét egyenlegével rendelkezni, mely esetben a Tartós betét nem képezi hagyaték tárgyát. 4.3.3. A Számlatulajdonos jogosult több kedvezményezettet is megjelölni, amely esetben a Számlatulajdonos halála időpontjában fennálló számlaegyenleg – ellenkező rendelkezés hiányában – egyenlő arányban száll át a kedvezményezettekre. 5.
Kamatok, jutalékok, díjak és egyéb terhelések
5.1. A kamatozás kezdő és utolsó időpontja, a kamatjóváírás: A számlavezető hely a Tartós megtakarítási számlán, illetve a Tartós betéti számlán történő jóváírás napjától kezdődően a számlán fennálló követelés után az egyenleg nagyságától függően a Számlatulajdonosnak a vonatkozó mindenkori hatályos Hirdetményben közzétett módon és mértékben kamatot fizet, melyet a Számlatulajdonos külön rendelkezése nélkül a betét lejáratának a Hirdetményben meghatározott időpontban ír jóvá. Ha a betét futamidejének lejárata munkaszüneti napra esik, akkor a tőke és a kamat a következő munkanapon kerül jóváírásra. A kamatozás kezdő és utolsó napja: a betét kamatozása az elhelyezés napján kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik. 5.2. A lekötött összeg után a számlavezető hely által fizetendő ügyleti kamat mértékét, valamint a betétlekötés időtartamát a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza.
5
A kamatszámítás képlete: bankszámla napi záró egyenleg×kamat mérték (%) 365 5.3. A számlavezető hely számlavezetési tevékenységéért forgalmi jutalékot és díjat és költséget számít fel. A számlavezető hely a forgalmi jutalékot, díjat, költséget a mindenkori hatályos Hirdetményben meghatározottak szerint, a díjfizetés alapjául szolgáló események felmerülésekor, vagy meghatározott szolgáltatások esetén a hirdetményben meghatározott periódusonként terheli a számlára. Amennyiben a Számlatulajdonos a díjfizetési kötelezettségének időben nem tesz eleget, illetve – fedezethiány miatt – a számlavezető hely a Számlatulajdonos számláját nem tudja megterhelni, a késedelem idejére a Számlatulajdonos a mindenkori jegybanki alapkamatnak évi 6% ponttal növelt mértékű késedelmi kamatot fizet. 5.4. A számlavezető hely jogosult a Számlatulajdonossal kötött Tartós betéti szerződés vonatkozásában a kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt egyoldalúan módosítani. 5.5. A számlavezető hely jogosult a Számlatulajdonossal kötött Tartós betéti szerződést – ideértve a kamatot, díjat és egyéb szerződési feltételt – egyoldalúan a Számlatulajdonos számára kedvezőtlenebbül módosítani, amennyiben a módosítást a.
b.
c.
a jogi, szabályozói környezet változása; − a Számlavezető hely tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés, vagy a Számlavezető helyre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; − a Számlavezető hely közteher- (pl. adó-) fizetési kötelezettségének növekedése; − a kötelező tartalékolási szabályok kedvezőtlen változása; − kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása; a pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, így különösen, de nem kizárólagosan: − a Számlavezető hely forrásköltségeinek változása; − a Számlavezető hely működési költségeinek változása; − Magyarország hitelbesorolásának változása, − az ország kockázati felár változása (credit default swap); − a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; − a bankközi kamatlábak / hitelkamatok változása; − a Számlavezető hely kockázati kamatfelárának változása; − a Magyar Állam, vagy a Számlavezető hely által kibocsátott értékpapír és SWAP hozamgörbék egymáshoz történő elmozdulása; − a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása; − a Számlavezető hely lekötött ügyfélbetétei kamatának változása; − az éven túli állampapírok hozamának változása; a Számlavezető hely működési feltételeinek megváltozása
6
az Ügyfélért vállalt kockázat tényezőinek Számlavezető hely megítélése szerinti változása, ideértve az Ügyfél hitelképességének és a biztosítékok értékében bekövetkezett változást; − a lakossági kölcsönök kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása; − működési költségek változása; az Ügyfél, vagy az ügylet kockázatának megváltozása − az Ügyfél Számlavezető helyi minősítésének változása; − az ügylet Számlavezető hely által számított kockázatának változása; − Ügyfél késedelmes teljesítése. a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása; a tőke- és pénzpiaci kamatlábak változása;
−
d.
e. f.
indokolja. 5.6. A számlavezető hely a kamatmódosítást legalább 15 nappal a módosítás hatálybalépését megelőzően – honlapon és a Takarékszövetkezetnél kifüggesztett hirdetményében –teszi közzé. A Takarékszövetkezet a betétekkel kapcsolatos jutalék, díj és költség mértékének módosítását annak hatályba lépését megelőzően 15 nappal korábban Hirdetményben közzéteszi. 5.7. Amennyiben a Számlatulajdonos a kamat-, díj-, jutalék-, költségmódosítást nem fogadja el, jogában áll a szerződést 30 napos felmondási idővel írásban a módosítás hatályba lépése előtt felmondani, a felmondást tartalmazó jognyilatkozatot a számlavezető hely részére eljuttatásával. A felmondási idő lejáratáig a számlavezető hely az eredeti kamatot köteles megfizetni. Amennyiben a Számlatulajdonos nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, úgy a kamat-, díj-, jutalék-, költségmódosítást részéről elfogadottnak kell tekinteni. 5.8. A Számlatulajdonos által elhelyezett betét esetében az Egységesített Betéti Kamatláb (EBKM) értékét a Hirdetmény, az egyedi kamatozású betétre vonatkozó EBKM értékét a betétlekötési megbízás tartalmazza. Amennyiben a Számlatulajdonos a lejárati rendelkezés meghatározása során nem rendelkezett a tőke és/vagy kamat ismételt Tartós betéti számlán való lekötéséről, úgy a lejáratot követően a betéti összeg és a kamat automatikusan a Számlatulajdonos Tartós megtakarítási számláján kerül jóváírásra. 5.9. A Számlatulajdonos a lejárati napot megelőző nap 11 óráig rendelkezhet a betét és kamata lejárat utáni kezeléséről. Lejárati rendelkezéseinek típusai a következők lehetnek: • tőke és kamat összegének átvezetése a Tartós megtakarítási számlára, • tőke és kamat együttes összegének ismételt lekötése Tartós betéti számlán, • tőke, vagy tőke és kamat egy részének ismételt lekötése Tartós betéti számlán, a fennmaradó rész ezzel egyidejűleg a Tartós megtakarítási számlára kerül. 6.
A Tartós megtakarítási számlához, illetve a Tartós betéti számlához rendszeres átutalási megbízás, csoportos felhatalmazás és bankkártya nem kapcsolódhat, nem lehet hitel törlesztő számlája és nem kapcsolódhat hozzá folyószámlahitel, ezeken a számlákon Internetbankon, illetve Electrán keresztül forgalmazni nem lehet, a számlák csak lekérdezhetők.
7
V.
A TARTÓS BETÉTI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
1.
A Tartós betéti szerződés megszűnik, amennyiben a lekötési időszak lejár, vagy amennyiben a Tartós megtakarítási számla egyenlege a megtakarítási időszak / gyűjtőév utolsó napján nulla, vagy negatív.
2.
A Tartós betéti szerződés megszűnik, amennyiben a számlanyitást követően a Tartós megtakarítási számláról vagy a Tartós betéti számláról történő bármilyen összegű kifizetés, átutalás, átvezetés történik, ide nem értve a hároméves lekötési időszak lejártakori részösszeg kifizetését, amennyiben a kifizetést követően is előírt minimum összeg továbbra is a Tartós betétben nyilvántartásban marad.
3.
A Tartós betéti szerződés megszűnik, amennyiben a Tartós betéti szerződés alapján nyitott számlát végrehajtás alá vonják és a végrehajtás alapján a számláról átutalás történik.
4.
A Tartós betéti szerződés megszűnik, amennyiben a Számlatulajdonos azt a jelen ÁSZF szerint felmondja.
5.
A Tartós betéti szerződés megszűnik a számlavezető hely rendkívüli felmondásával, amennyiben a Számlatulajdonos a fizetési kötelezettségének nem szerződésszerűen tesz eleget, feltéve, ha előzetesen a számlavezető hely a Számlatulajdonost 8 napos határidő kitűzésével előzetesen írásban felszólította a teljesítésre a Számlatulajdonost és a Számlatulajdonos a felszólítás ellenére sem teljesít. Ebben az esetben a számlavezető hely 30 napos felmondással jogosult a Tartós betéti szerződést felmondani.
6.
A Tartós betéti szerződés megszűnik a Számlatulajdonos halálával.
7.
A Tartós betéti szerződés megszűnése esetén a felek kötelesek egymással elszámolni A Számlatulajdonos köteles a számlavezető hellyel szemben fennálló minden tartozását a számlamegszüntetéshez kapcsolódóan is felmerülő bankköltségek figyelembe vételével rendezni.
8.
A Tartós betéti szerződés megszűnése esetén a számlavezető kirendeltségnek mindig a Számlatulajdonos rendelkezése szerint kell eljárnia. Amennyiben a Számlatulajdonos nem rendelkezik előzetesen a Tartós megtakarítási számlán, illetve a Tartós betéti számlán nyilvántartott pénzeszköz kifizetésének módjáról (átutalásáról, átvezetéséről), úgy a számlavezető kirendeltségnek a Számlatulajdonost írásban kell felszólítania, hogy a betéttel kapcsolatos rendelkezését tegye meg. A Takarékszövetkezet a Számlatulajdonos részére a fel nem vett Tartós betét után a Tartós betéti szerződés megszűnése és kifizetési nap közötti időszakra kamatot nem fizet.
VI.
A TARTÓS MEGTAKARÍTÁSI SZÁMLA ÁTHELYEZÉSE
8
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (SZJA tv.) alapján az Ügyfélnek lehetősége van a Tartós Megtakarítási Számláját a lekötés megszakítása nélkül más hitelintézethez transzferálni (áthelyezni). A megtakarított összeg másik hitelintézethez történő áthelyezéséhez a lekötött betéteket fel kell törni, és a Tartós Megtakarítási Számlát meg kell szüntetni. A számlán nyilvántartott megtakarítás teljes összege átutalásra kerül a másik hitelintézetnél vezetett számlára. A Tartós Megtakarítási Számla áthelyezéssel történt megszüntetése során az elhelyezés dátumáról, az átutalt összegről, az átutalás napjáról, valamint a számlanyitás évében befizetett összegről igazolás kerül kiállításra és a Számlatulajdonosnak, valamint a fogadó hitelintézetnek átadásra. Amennyiben az áthelyezésben érintett állományból részkifizetés történ korábban, akkor a lekötési igazolás a részkifizetés során lekötési nyilvántartásból kivont pénzösszeget, és a részkifizetésre jutó jövedelmet is tartalmazza. A Takarékszövetkezet a számla egyenlegének más hitelintézethez történő transzferálását a számla devizanemében, az átutalás díjának levonását követően, átutalással hajtja végre a törvényben jelzett határidőn belül. Amennyiben a megtakarított összeg a Fókusz Takarékszövetkezethez kerül áthelyezésre, akkor az Ügyfélnek rendelkeznie kell azonos évben nyitott Tartós Megtakarítási Számlával, vagy ha nem rendelkezik, akkor új, az eredeti nyitási dátum évének megfelelő Tartós Megtakarítási Számla kerül megnyitásra. VII. BETÉTBIZTOSÍTÁS A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) értelmében: 212. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás - a 213. §-ban meghatározott kivétellel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az OBA által - biztosított. 213. § (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
9
n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. (4) A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (5) A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik. 214. § (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. (2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. (4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani. (5) Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére. (6) Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult. (7) A betétes az (1)-(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBA-val szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (8) Közös betét esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról,
10
kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé. (10) A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei. (11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. (13) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. (14) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. (15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 6. § (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 213. § (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult - a 217. § szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg. 214/A. § (1) A 214. § (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére. (2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása, b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás, c) biztosítási összeg vagy d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés. (3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata, b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás, c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása, d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata. Amennyiben a betétesnek a Takarékszövetkezettel szemben a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van a Takarékszövetkezet a 2013. évi
11
CCXXXVII. törvény (Hpt.) 215. §-a alapján fenntartja magának az OBA által biztosított betétek esetében a kártalanítási összeg meghatározásánál a beszámítás jogát. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. § szerinti összegből a Takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. A Hpt. 272. § (3) bekezdése értelében a betét elhelyezése, vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztató aláírásával igazolja. A Hpt. 275. § (5) bekezdése értelében a Takarékszövetkezet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétesnek a Takarékszövetkezetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről, és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. A (6) bekezdés értelmében a betétes részére küldött kivonaton feltünteti, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás, és utal a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztatóra, melyet legalább évente egyszer a betétes rendelkezésére bocsájt. A (7) bekezdés értelében az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a Takarékszövetkezet a betétes kérésére írásban átadja, vagy megküldi. A betétbiztosításra és a kártalanításra vonatkozó további feltételeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 209-240. §-ai tartalmazzák. VIII. KAMATJÖVEDELMEK UTÁNI EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS (2013. AUGUSZTUS 1-TŐL) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.) értelmében 2013. augusztus 1-jét követően a magánszemély az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem adóalapként meghatározott összege után 6%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. A külföldi pénznemben megszerzett jövedelem utáni EHO megállapítása a Szja tv. vonatkozó rendelkezései kell alkalmazni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek: − Az Szja. törvény szerinti kamatjövedelmek, vagyis amelyek után kamatadó (15%) fizetési kötelezettség keletkezik. − A 2013. július 31-ét követően kötött Tartós betéti szerződés szerinti lekötés 3 éven belüli (a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőző) megszakítása esetében keletkező jövedelmek. Az egészségügyi hozzájárulás alól mentes jövedelmek: − A 2013. augusztus 1-jét megelőzően megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozama. − Azon kamatjövedelem, amely után az Szja tv. alapján az adó mértéke 0%, így többek között: − külföldi illetőségű magánszemély kamatjövedelme, − egyéni vállalkozó pénzforgalmi számláján jóváírt és/vagy tőkésített kamat, − ha a Tartós betéti szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját követően kerül sor. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke, bevallása és megfizetése: − Mértéke 6%. − Alapja az Szja tv. szerinti kamatjövedelem, amely megegyezik a kamatadó alapjával. 12
−
Összegét a kamatjövedelem jóváírásakor, vagy a kamat kifizetésekor Takarékszövetkezet állapítja meg, vonja le, és vallja be (összesítve, nem személyenként részletezve).
Az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos egyéb rendelkezések: − Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2013. augusztus 1-je előtt kezdődik, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2013. augusztus 1-jével kezdődő időszakra esik, az egészségügyi hozzájárulás a 2013. augusztus 1-jétől megszolgált kamatjövedelmeket terheli. − Az egészségügyi hozzájárulás belföldi minőség vizsgálata nélkül kerül megállapításra és levonásra, ha a magánszemély egészségügyi hozzájárulás megfizetésére nem köteles, a tőle levont egészségügyi hozzájárulás visszatérítést – mentességének igazolása mellett – éves adóbevallásában igényelheti. A levont egészségügyi hozzájárulás összegét tartalmazó igazolást, a magánszemély ez irányú kérelmére a Takarékszövetkezet állítja ki. A kamatjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó további feltételeket és információt a 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.) tartalmazza részletesen.
FÓKUSZ Takarékszövetkezet
13