A Z
ID E G E N F O R G A L M I ÉS DR.
K A P C S O L A T O K
I R Á N Y A
I N TE NZ IT Á S A N YÁR I
M Á R IA
Az idegenforgalom a vándorm ozgalom egyik fa jtája és m in t ilyen a de m ográfia érdeklődésére is szám ot ta r t. A nem zetközi m unkam egosztás, a gazdasági és k u ltu rális kapcsolatok körének és m értékének kiszélesedésével, a gazdasági jellegű idegenforgalom is fokozatosan kifejlődik és növekszik. A szocialista országok gazdasági együttm űködése új vonásokkal gazdagítja az idegenforgalm at. Az idegenforgalom célját tek in tv e k ét alapvető csoportra osztható : a) gazdasági jeliegűre és b) kulturális vagy egyéb magánjellegűre. M indkét célú idegenforgalom a társadalm i-gazdasági fejlődéssel p á rh u zam osan változik. A jövőben, különösen a szocialista országok k ö zött m indkét célú idegenforgalom nagyarányú fejlődése v árh ató . Egyfelől azért, m ert am int a KGST-országok legutóbbi h a tá ro z a ta részletesen tárg y alja, a KGST-be töm örült országok közö tt a közeljövőben, v alam in t a tá v la ti tervek végre h ajtása során a gazdasági kapcsolatok, a szocialista nem zetközi m unkam eg osztás fokozatosan kiszélesül, elmélyül, am inek term észetes következm énye a kölcsönös utazás, szakem berek látog atásai, közös k u tatáso k stb. Másfelől a szocialista országokban m in d en ü tt állandóan em elkedik az életszínvonal, ami szintén fokozza a külföldre utazás iránti igényt. AZ I D E G E N F O R G A L O M I R Á N Y Á N A K K O N C E N T R Á L T S Á G A
B árm ennyire is szélesedjenek a nem zetközi kapcsolatok, bárm ennyire is növekedjék az anyagi jólét, elképzelhetetlen, hogy az érdeklődés valam ennyi ország iránt egyforma legyen. A kérdés az, hová irányul egy a d o tt ország idegenforgalm a. Nézzük ezt meg M agyarország példáján keresztül. M agyarország külföldi idegenforgalm át az 1930-as évektől kezdődően vizsgáljuk. K örülbelül ekkorra heverték ki az európai országok az első világ háború különböző h a tá sa it, és ekkorra stabilizáló d o tt a nem zetközi helyzet. Fellendült az idegenforgalom is, m elyet azonban a nagy gazdasági válság néhány évre visszavetett. Az újabb fellendülés 1933-ban kezdődött, s csúcs p o n tjá t 1937-ben érte el. Az első években 20 —25 százalékos volt az évenkénti emelkedés, 1936-ról 1937-re azonban m ár csak 9 százalékos, am i arról ta n ú s kodik, hogy a lendület lefékeződött. A tiszavirág életű prosp eritást 1938-ban 25 százalékos visszaesés k ö v ette, am i a k ialak u lt nem zetközi helyzettel m agya rázható. A kedvezőtlen nem zetközi helyzet foly tán külföldi idegenforgalm unk csökkenése állandósult, s az ország hádbalépésével eltorzult, illetve teljesen m egbénult. A gazdasági és politikai tényezők h a tá sára azonban nem csak csökkent az országot felkereső külföldiek szám a, hanem a szárm azási országok szerinti megoszlásban is eltolódás k ö v etk ezett be. A to v áb b iak b an azt vizsgáljuk, mely országok voltak legfőbb idegenfor galmi partnereink a felszabadulás előtt. H azánk idegenforgalm ában m indig döntő szerepet já tsz o tta k a környező államok, részesedésük általáb an 50 —60 százalék körül m ozgott. Ez, később 7*
1 0 0
látn i fogjuk, nem elszigetelt jelenség, hasonlót tap asztalh atu n k más országok esetében is. 1935-ben M agyarország idegenforgalm ának 60,3 százaléka a kör nyező négy országból került ki. Az e négy országból (Csehszlovákia, Jugoszlávia, A usztria, R om ánia) beutazók arán y a 1937-ben. az idegenforgalom csúcsévé ben 41,5 százalék volL. 1935 —37 között átm enetileg em elkedett a vezető k a p ita lista országok részesedése az összes beutazó idegenforgalomból és együttesen elérte a 2 6 —27 százalékot. Ebből Anglia 7,3 —8,6, Olaszország 7, illetve 8 százalékkal részesedett az előbb em lített két évben. A változás azt tükrözi, hogy az idegenforgalom igen érzékenyen reagál m inden politikai és gazdasági jelenségre, nem csak összességében, hanem relációnként is. Míg 1935-ben Anglia, Franciaország, Olaszország, Svájc és az Egyesült Államok 26,7 százalékkal részesedett idegenforgalm unkból, 1937-ben pedig 27 száza lékkal, addig 1939-ben részesedésük 16,3, 1940-ben pedig 8,4 százalékra esett vissza. U gyancsak visszaesés ta p asztalh ató a környező állam ok részesedésé ben, mely országok 1935-ben még 60,3 százalékkal, 1937-ben 41,5 százalék kal, 1939-ben pedig 40,2 százalékkal v e tte k részt M agyarország idegenforgal m ában. Igen jól k im u ta th a tó a 30-as évek közepétől kezdődő ném et befolyás erősödése M agyarország életében az idegenforgalom alakulásán keresztül is. A 30-as évek közepén m egélénkült ném et beutazás nyilvánvalóan elsősorban politikai jellegű utazás volt. 1937-ben a német tu ristá k részesedése M agyar ország idegenforgalm ából csaknem 17 százalék volt. Ezen időtől kezdve szám uk abszolút értékben is állandóan emelkedik, s 1941-től — figyelembe véve a többi országból M agyarországra utazók szám ának 1937-től kezdődő állandó csökkenését — részesedésük rendszeresen 50 százalék körül m ozgott. 1937-től tehát a beutazások arán y a eltorzult, s a ném etek jav á ra to ló d o tt el, míg a többi országokból M agyarországra utazók szám a jelentősen csökkent. A felszabadulás elő tt a m agyarok külföldre utazását relációnként nem kísérték figyelemmel, s így más országok statisztikájából k ellett kibontani. E szám ításokból ugyancsak kiderült, hogy a környező országokba volt a legnagyobb arán y ú a kiutazás. A m érést 13 országra vonatkozóan végeztük el. Ezek : A usztria, Cseh szlovákia, R om ánia, B ulgária, É sztország, Jugoszlávia, Lengyelország, Nagyb ritan n ia, N ém etalföld, N ém etország, Norvégia, P ortugália, Svédország. T ekin tettel kell lenni arra is, hogy a m érést az egyes országok különféle m ódon vég zik, az ad ato k te h á t nem m inden esetben összehasonlíthatók, de arra m inden esetre jók, hogy az idegenforgalom irányáról hozzávetőleges tájék o z ta tá st n y ú jtsan ak . Mindezek előrebocsátása u tán nézzük a kiutazások alakulását 1935-ben. A felsorolt országokba kiutazó m agyar állam polgárok közül A usztriát ezek 49 százaléka, Csehszlovákiát 30 százaléka, Jugoszláviát 5,9 százaléka, N ém etországot 11 százaléka kereste fel. A fennm aradó 4,1 százalék a többi ország között oszlott meg. A felszabadulás u tán az idegenforgalom a háborús károk, illetve a háború u tá n i politikai változások következtében m élyponton állt, s csak lassan in d u lt meg. Â fejlődés 1958-ban m eggyorsult és hatalm as m éreteket ö ltö tt. Érdekes felfigyelni a rra a jelenségre, hogy az általános fejlődéssel arányosan ism ét növ ek ed ett a szárm azási országok szerinti megoszlásban a környező országok részesedése. 1961-ben az összes b eu tazo tt 311 ezer külföldi közül 224 ezer, vagyis a beutazók 72% -a a szomszédos országokból érkezett. Ezen belül jelentős Csehszlovákia 34,6, és a Szovjetunió 19,1 százalékos részesedése. É vről évre növekszik az A usztriából és R om ániából érkezők szám a is. E zú tta l is érvényes, am it a háború előtti idegenforgalom m al kapcsolatosan tap asz ta lh a ttu n k — és am i az idegenforgalom ban szinte m inden országra k im u ta t h ató — hogy M agyarország idegenforgalm ában döntő szerepük a környező országoknak van. A hagyom ányos és term észetes partnerországokból érkezők utazásának cél szerinti megoszlása azt m u ta tja , hogy igen sokan utaznak M agyarországra rokonlátogatás céljából és viszont, am i term észetes következm énye ezen országok kapcsolatainak. 1961-ben a M agyarországra érkező csehszlovák utasok 48 százaléka, a rom án utaso k n ak pedig 76 százaléka jö tt látogatási céllal.
K Ö Z L E M É N Y E K
1 01
1. A be- és kiu ta zá sok m egoszlása szárm azási, illetve f elkeresett országok szerint (százalékban ) 1959, 196 1 Распределение в<>е.здов и выездов по странам происхождения или по посещенным странам в 1959 и 1961 гг. (в процентах) Entries and Exits by Countries of Origin Resp. by Visited Countries , 1959 and 1961 (P er Cent)
Вертикальная графа : 1 . О к р у ж а ю щ и е с т р а н ы ; 2 . в с е г о ; 3 . д р у г и е с т р а н ы ; -4. о с т а л ь ные
стр ан ы ;
5.
итого.
H ead in g: (1 ) C o u n t r i e s ; ( 2 ) e n t r i e s ; (3 ) e x it s . Lateral text : 1. N e ig h b o u r in g c o u n t r ie s ; 2 . t o t a l ; 3 . o t h e r c o u n t r ie s ; 4 . r e m a in in g c o u n t r ie s ;
5. gran d
t o t a l.
Az 1. táb la azt m u ta tja , hogy a környező állam ok 1959-ben 67,6 százalék ban részesedtek az összes beutazó idegenforgalom ból, a környező állam okba kiutazók pedig az összes k iutazóknak m integy 82 százalékát te tté k ki. 1961ben az arán y 72,2, illetőleg 76,3 százalék. Mind a környező, m ind az egyéb országok részesedése a ki- és beutazók tek in tetéb en kiegyenlítettebb, m int 1959-ben volt. K étségtelen, hogy a n y u g ati országokkal fo ly ta to tt békés ver seny zavartalan ság a esetén a környező országok részesedési arán y án ak csök kennie kell, de to v áb b ra is törvényszerű jelenség m arad viszonylag magas arán y u k m ind a be-, m ind a kiutazásban. H azánknak a szomszédos országok kal való m agas idegenforgalm a sok tek in tetb en arra is visszavezethető, hogy ezeknek az országoknak a terü letén élő m agyar nem zetiségű népesség sok rokoni kapcsolattal rendelkezik M agyarországon. E rre utal az a körülm ény is, hogy a szomszédos országokkal leb o n y o líto tt idegenforgalom összetételét vizsgálva, igen m agas a rokoni láto g atáso k aránya. A környező országok részesedésének m agas ará n y a m egtalálható egyes tőkés országok egym ás k ö zö tti idegenforgalm ában is. Olyan országokban, ahol az idegenforgalom jelentős (A usztria, Svájc), szintén a környező orszá gok foglalják el az első helyet az ország idegenforgalm ában. A usztria esetében például — am in t ez a 2. tá b lá n is láth ató — 1959-ben a környező országokból beutazók az összes beutazóknak m integy 67 százalékát, 1961-ben pedig 66 százalékát te tté k ki. A környező országokba való kiutazások arán y a ezekben az években 86,8, illetve 83,6 százalék. Svájc közism erten nagy idegenforgal m ában a környező országokba irán y u lt 1959-ben az összes kiutazásoknak 92, 1961-ben pedig 89,7 százaléka: ugyanezekben az években az összes érke zések 54,2, illetve 53,5 százaléka szárm azik a szomszédos országokból.
102
K Ö Z L E M É N Y E K
2. A k ö rn y ező állam ok részesedése n éhány ország idegenforgalm ában Удельный вес окруж ающ их государств в туризме некоторых стран Participation o f the Neighbouring Slates in the Tourist Traffic of Certain Countries
M egjegyzés : A számítások az U IOOT 1959. és 1961. évi jelentésében közzétett adatok felhasználásával készültek. A z Ausztriába való beutazási felmérés részleges és általában 20 európai országra terjed ki. Hasonló a helyzet S vájc esetében. Ugyancsak az elm ondottak érvényesek a kiutazásokra. Горизонтальная графа : (1) Страны ; (2) въезды ; (3) выезды ; (4) число ; (5) процент. Вертикальная графа : 1. Окруж ающ ие страны. Heading : (1) Countries ; (2) entries ; (3) exits ; (4) number ; (5) per cent. Lateral text : 1. N eighbouring countries.
M agyarországhoz és a m ár ism ertetett, állam okhoz hasonlóan a környező országoknak az idegenforgalom ban való jelentős részesedése a többi népi dem okráciáknál és a Szovjetuniónál is m egtalálható. A Szovjetunióban pél dául 1959-ben a környező állam okból az összes beutazóknak 45,9 százaléka érkezett, Lengyelországba pedig 84,7 százaléka, 1961-ben a környező állam ok ból a Szovjetunióba érkezők arán y a 42,1 százalék. Ez az arányeltolódás azon ban nem jelen t abszolút szám ban is csökkenést, sőt jelentős em elkedést tak ar, csupán arról v an szó, hogy a környező országok együttesen kisebb — egymás közö tt pedig a korábbitól ném ileg eltérő — arán y b an részesednek az idegen forgalom összvolumenéből. A környező országok jelentőségének figyelem bevétele m ellett az általá nos fejlődés során term észetesen törekednünk kell arra, hogy idegenforgal m unk m inden relációban szélesedjék. így te h át, b ár nem cél az idegenforgalom ban a környező országokra való k o ncentráltság, tudom ásul kell venni elsőbb ségüket, am i spontán érvényesül kötetlen idegenforgalom esetén is. E nnek több oka van. E gyrészt az em bereknek egymáshoz való kapcsolata (rokoni és egyéb) rendszerint a környező országokkal szorosabb. Másik ok, am i az idegenforgalm i koncentráltságot előidézi, az emberek anyagi helyzete. A távoli országok tu rista alapon való töm eges felkeresése anyagi korlátokba ütközik, de az életszínvonal emelkedése esetén sem lehet olyan nagym értékű a tá voli országokba irányuló ibegenforgalom , m int a közeliek felkeresése. Az ide genforgalm i igények v árh ató alak u lásán ak megbecslésében számolni kell a fokozatossággal ; az em berek először m egism erkednek a sa já t országukkal, u tá n a fellép a külföldi országok, előbb a közelieké, később a távoliak meg ismerése irán ti igény. Ezen azu tán valam ennyi generáció ú jra és újra vé gighalad.
K Ö Z L E M É N Y E K
103
3. A környező európai országok százalékos részesedése a Szovjetunió idegenforgalmában Процентное участие окруж ающих европейских стран в туризме СССР Percentage Participation of the Neighbouring European Countries in the Tourist Traffic of the USSR
M egjegyzés : L á s d 2 . s z á m ú t á b l a m e g j e g y z é s é i . • N in c s a d a t .
Горизонтальная графа : ( 1 ) С т р а н ы ; ( 2 ) в ъ е з д ы ; ( 3 ) в ы е з д ы . Вертикальная графа : 1 . В с е г о . Heading : (1 ) C o u n t r ie s ; ( 2 ) e n t r ie s ; ( 3 ) e x it s . Lateral text : 1 . T o t a l . A Z
I D E G E N F O R G A L O M
I N T E N Z I T Á S A
A következőkben röviden b e m u ta tju k a k é t ország külföldi idegenfor galm a összehasonlításának célravezotő m ódszereit. Az abszolút, szám ok összevetése egym agában nem vezet megfelelő ered m ényre, ezeket valam ihez m érni, viszonyítani kell. Kézenfekvő, hogy ugyan úgy, m int a többi dem ográfiai m u ta tó esetében, a lakosság szám aa m egfelelő viszonyítási alap, ha az országok közötti idegenforgalom in ten zitását vizs gáljuk" Elvileg jól m egközelíti k ét ország idegenforgalm i in ten zitását a következő összefüggés :
A„ = „ A ” országból „ В ” országba utazók száma, At = „ A " ország lakosainak száma, Bu = ,,B” országból ,, A ” országba utazók száma, В, = „ B ” ország lakosainak száma. Az első m u ta tó kifejezi A ország érdeklődését В ország irá n t és a másik m u tató В ország érdeklődését A ország iránt. A k ét ország idegenforgalm i érdeklődése egymás irá n t azonos, ha az A országból а В országba utazók arán y a megegyezik az A ország és a B ország lakosainak arán y áv al. Ilyen esetben beszélhetünk kölcsönös intenzitásról. A m u tató k hányadosa ebben az esetben eggyel egyenlő. Minden más esetben a két m u ta tó hányadosa, az intenzitás kölcsönösségi foka, több vagy kevesebb egynél, ha több egynél, akkor az A országból fi országba a sa já t lakossághoz m érten többen utaznak, m int fi országból A országba, a fi ország lakosaihoz képest. H a az intenzitás kölcsönösségi foka kisebb egynél, akkor A országból kevesebben u taznak fi országba sa já t lakossághoz m érten, m ini B országból A országba a fi ország lakosaihoz m érten. H a nem k é t országot figyelünk meg, hanem több országot egyidejűleg, te h á t például M agyarországnak több országgal való kölcsönös idegenforgalmi érdeklődését tesszük vizsgálat tárg y áv á, akkor ezek az adatok sok érdekes szem pontra m u ta tn a k rá, mégpedig olyanokra is, am elyek az abszolút számok összehasonlításából alig láth ató k . Vizsgáljuk meg egyfelől, hogy milyen arán y b an utaznak M agyarországra az egyes országokból a sa já t országuk lakosságához viszonyítva, másfelől
104
K Ö Z L E M É N Y E K
m ilyen a rá n y t képviselnek a M agyarországról más országba kiutazók a hazai lakossághoz viszonyítva. 4. Id egen forga lm i érdeklődés M a g y a r o r s z á g iránt és M a g ya rorszá g érdeklődése m ás országok iránt 1959-ben és 1961-ben Туристический интерес к Венгрии и интерес Венгрии к другим странам в 1959 и 1961 гг. Tourist Interest for Hungary and H ungary's Interest for Other Countries, 1959 and 1961
Горизонтальная графа : (1) Страны ; интенсивность (2) въездов, (3) выездов ; (4)степень взаимности в интенсивности. Heading : (1) Countries ; intensity o f (2) entries, (3) exits ; (4) degree of reciprocity as to i ntensity.
A fe ltü n te te tt országokkal való idegenforgalmi kapcsolatunk eléggé vál tozó kép et m u ta t. A beutazási és a k iutazási intenzitás egyaránt Csehszlovákia v iszonylatában a legnagyobb. A tö b b i országoknál a be- és kiutazási intenzitás sokszorta kevesebb. A helyzet 1959-től 1961-ig elég lényegesen v áltozott. Á ltaláb an növek ed ett m ind a be-, m ind a kiutazási intenzitás. Az intenzitás kölcsönösségi foka m ár nem egyértelm űen változott. Egyes országok viszony la tá b a n (Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Rom ánia) csökkent, egyeseknél pedig em elkedett (Szovjetunió, Csehszlovákia, A usztria). Az előbbi esetben a m agyar állam polgárok k iu tazása jobban em elkedett, m int az illető országból való beutazás. Ez tö rté n t pl. Franciaország, Lengyelország, R om ánia esetében. A Szovjetunió és A usztria viszonylatában a hazánkba utazók száma jobban em elkedett, m int a m agyar állam polgárok kiutazásainak száma. Az intenzitási m u tató alakulása az idegenforgalom színvonalbeli különb ségeire is u ta lá st ad. A k ét intenzitási m u tató hányadosa (az intenzitás köl csönösségi foka) viszont csak a beutazási és kiutazási intenzitás között levő arán y ra u tal ; az in tenzitás kölcsönösségi foka hasonló lehet akkor is, ha a beutazási és a kiutazási inten zitás ,,A ” és ,,B ” ország kö zö tt egyenként többszöröse „ A ” és ,,C” ország beutazási és kiutazási intenzitásának. (E zt lá tju k M agyarország —Csehszlovákia, és M agyarország —R om ánia esetében.) K ét azonos lélekszám ú ország k ö zö tti nagymértékű idegenforgalom esetén az intenzitási m u tató ugyanolyan a rá n y t fejezhet ki, m in t két azonos, de kisebb lélekszám ú ország k ö zö tt lebonyolódó kisebb idegenforgalom. K ö v et kezésképpen az elemzésnél az abszolút számok és az intenzitási m u tató k alkalm azása eg y arán t szükségszerű. M indkettőnek ugyanis az összehasonlítás vonatkozásában v annak árnyoldalai, de a kettő együttes alkalm azása esetén az összehasonlítás tökéletesebb, m in t csupán az egyik vagy m ásik alkalm azása esetén. Az egyes országok idegenforgalm ának összehasonlítása a fenti m u tató k alap ján elvi p roblém ákat v e t fel. A kérdés : két ország közötti idegenforgalmi érdeklődés intenzitása m ilyen esetben kölcsönös. Akkor-e, ha a ki- és b eu ta zások száma egyenlő, v agy akkor, ha az intenzitás kölcsönösségi foka, A u/A, : B u/B, = 1. Fia a ki- és beutazások egyenlőségét értjü k kölcsönösségen, akkor a k é t ország közötti idegenforgalmi kapcsolatot függetlenítjük a két ország lélekszám ától. Lehetnek azonban olyan meggondolások is, hogy a nagyobb lélekszám ú országból a külföldre való kiutazásnak nagyobb szám ú nak kell lennie, m int kisebb országból. Ez az álláspont két egyenlő lélekszám ú
KÖZLEMÉNYEK
105
országnál egyenlő ki- és b eu tazást, k é t különböző lélekszám ú ország közötti idegenforgalm i k apcsolatnál a kisebb országba nagyobb b eutazást, a nagyobb országba kisebb b eu tazást tételez fel. M ásképpen kifejezve : az alacsonyabb lélekszám ú országok nagyobb m értékben befogadók, m in t u taztató k , a nagyobb lélekszám ú országok pedig nagyobb arán y b an u taztató k , m int befogadók. E nnek végső következm énye, hogy ha több országot vizsgálunk egyidejűleg, am elyek k ö zö tt kis és nagy lélekszám ú országok van nak, a kis országok idegen forgalmi m érlege a k tív , a nagy országoké passzív lenne. A kisebb országok nak te h á t, ha az utazások szám a növekszik, nagyobb m értékben kellene felkészülniök a befogadásra, a nagyobbaknak az u ta z ta tá sra. Ez töb b irán y ú gazdasági h a tá s t v á lth a t ki az egyes országokban, így például a kisebb lélek számú országokban eltolódást a szolgáltatás jellegíí ágazatok felé, stb. K étségtelen, hogy valam ennyi országban az idegenforgalm at elsősorban a lakosság igényeinek megfelelően kell k ialakítani. Ez az alapvető és döntő tényező, am elynek a két ország ki-, illetve beutazásainál szerepet kell játszania. Az idegenforgalom fejlesztésében továb b á figyelembe kell venni az ad o tt ország gazdasági, valam int politikai lehetőségeit és egyéb más tényezőket (földrajzi, éghajlati, történelm i stb.). Számolni kell még azzal is, hogy a partner országok lakosainak milyen mértékű az érdeklődése a kérdéses országok iránt.
Figyelem be kell venni, hogy egy ország idegenforgalma a belföldi és kül földi utazásokból tevődik össze. A lakosság igényei a kettő között oszlanak meg. Ez egyaránt érvényes a kis országokra és a nagyobb országokra. A n a gyobb országok azonban a lakosság utazási igényeinek kielégítése szem pont jából speciális helyzetben vannak, m ert ezt a belföldi utazások növelésével is elérhetik. E rre a legjobb példa a Szovjetunió, ahol az északi tu n d rák tó l a narancsligetekig, a legkülönbözőbb éghajlati, term észeti környezetet meg ta lá lh a tja a lakosság, am ely et a környező országokban együttesen sem igen talá lh a t meg. Ez pedig a külföldi utazások iránti igényt mérsékli. Kis ország ban a lakosság könnyebben megismeri a hazai idegenforgalm i objektum okat, s ennek következtében a külföldi utazások irán ti igény sokkal gyorsabban nőhet. Az idegenforgalom vizsgálatánál te h á t a bel- és külföldi idegenforgal mat. nem lehet egym ástól elszigetelni. H a te h á t k ét ország idegenforgalm át elemezzük, s az idegenforgalmi jellegű mozgás színvonalát mérjük, akkor a belföldi és külföldi idegenforgalom együttes nagyságát helyes szem beállítani. Az idegenforgalm i politikában a kisebb országokban számolni kell azzal, hogy a belföldi idegenforgalm i helyek irán ti érdeklődéssel egyidejűleg az élet színvonal emelkedésével egyre nagyobb igény jelentkezik a külföldi utazások irán t, éppen az ország könnyebb m egism erhetősége m iatt. Az em lített idegen forgalm i inten zitás kölcsönösségi fokánál az egységhez közeledés te h á t csak m int tendencia és nem m inden ország vonatkozásában léphet fel. Annak m egállapítása, hogy m ennyiben egyeztethető össze a bel- és k ü l földi utazási igény az ország gazdasági életével, v alam int gazdasági erejével, és egyiknek, illetve a m ásiknak m ilyen k ih atása v an az ország gazdasági fejlődésére további k u ta tá s t igényel. Az idegenforgalom népességi hatásai is jelentősek, az év bizonyos szakaszaiban lá to g a to tt települések népessége és foglalkozási összetétele jelentős m értékben m egváltozik, am in t ez nálunk például a B alaton-vidék népességénél tap asztalh ató . Időszerű lenne egyébként az idegenforgalm i „ k eresletk u tatás’' elveinek és gyak o rlatán ak k ialak ítása ; különösen érdekes ez a kérdés a tá v la ti húsz éves tervek készítésénél, am ikor arról van szó, hogy a reáljövedelem m integy három szorosára emelkedik. K érdés az, hogy ilyen színvonalú reáljövedelem és növekvő szabadidő m ellett (szabadságidő m eghosszabbodása, esetleg heti k é t napos m unkaszünet) m ilyen m értékben oszlik m ajd meg a lakosság jövedel m ének elköltése áru k ra és m ilyen m értékben szolgáltatásokra, ezen belül az idegenforgalom ra. A vizsgálatokat nem csak egy ország, hanem a KGST országok viszony latáb an is érdem es lenne elvégezni. Meg kellene vizsgálni, hogy az idegenfor galom fejlődése m ennyiben segíti elő a KGST országok kölcsönös gazdasági fejlődését, illetve milyen kapcsolatok létesítése szükséges az idegenforgalmon keresztül ezekkel az országokkal. Ezek a kérdések további k u ta tá so k a t igé nyelnek.
106
K Ö Z L E M É N Y E K
ВОПРОСЫ НАПРАВЛЕНИЯ И ИНТЕНСИВНОСТИ С В Я З Е Й В О Б Л А С Т И И Н О С Т Р А Н Н О Г О Т У Р И 3 МА Резюме
Автор статьи после излож ения демографических аспектов интуризма, сначала останавливается на концентрированности направления интуризма, показы вая это явление на примере Венгрии. Он устанавливает, что в период до второй мировой войны в венгерском интуризме решающую роль играли соседние страны, удельный вес которых, как правило, составлял 50— 60% . Н ачиная с середины тридцатых годов, в результате усиления немецкого влияния, происходит постоянный рост числа прибывающих немецких туристов, так что, начиная с 1941 года их удельный вес составлял при мерно 50% . Ч исло приезж аю щ их в Венгрию из других стран в значитель ной мере сократилось. И з числа вы езж авш их за границу в середине тридцатых годов венгров, примерно, половина посещ ала Австрию, а п ри мерно треть Чехословакию . После освобождения развитие интуризма происходило медленно. Развитие ускорилось в 1958 году, после чего интуризм принял большие размеры. П араллельно с общим развитием происходил пропорциональный рост такж е и интуризма из соседних стран. Tai;, в 1961 году 72% прибыв ших из соседних стран, а 76% вы езж авш их за границу венгерских г р а ж дан посетило соседние страны. Высокая доля соседних стран является характерной для интуризма каж дой страны. Т ак, например, в случае Ш вейцарии, примерно, половина всех приездов из-за границы приходится на соседние страны. В торая часть статьи занимается интенсивностью интуризма и его и з мерением. И змерение интенсивности автор производит при помощи при меняемых в м еждународной практике показателей, исчисляя выездную и въездную интенсивность. Оба показателя были самыми высокими в н а правлении Ч ехословакии. Н а основе анализа иоказетелей можно прийти к имеющему, к а к будто, общее значение выводу, что страны, имеющие меньшую численность населения являю тся в большей мере странами, при нимающими туристов, чем странами, из которых туристы выезжаю т, в то время, как страны с большой численностью населения являю тся в большей мере странами, из которых туристы выезжаю т, чем странами, принимающими туристов. В период роста интуризма к приёму туристов долж ны приготовиться меньшие страны, что в некоторой степени оказы вает влияние и на состав населения по занятиям. Иностранный и отечественный туризмы тесно связаны между собой, параллельно с ростом отечественного туризма возрастает и число туристов, выезжаю щ их за границу. Бы ло бы целесообразно, как можно скорее выработать теоретические и практические принципы «изучения спроса» в области интуризма. Этот вопрос является важным потому, что перспек тивные планы расчитывают на рост реальны х доходов и свободного вре мени населения, что, очевидно, окаж ет влияние в том направлении, к а кую часть своих доходов население будет обращ ать в будущем на услуги и в рам ках этого на туризм.
D I R E С T I О N
A N D
I N T К N S I T Y
О F
T О U R IS Т
C O N N E C T I O N S S u m m ary A fte r in fo rm in g a b o u t th e d e m o g r a p h ic issues o f to u r is t tr a ffic th e a rticle deals fir s t w ith th e c o n c e n tr a tio n o f th e d ir e ctio n o f to u rism sh ow in g th is p h e n o m e n o n on H u n g a r y ’ s e x a m p le . T h e a u th o r p o in ts o u t th a t p r io r to W o r ld W a r II th e n eig h b o u rin g co u n tr ie s p la y e d a d e c isiv e p a r t in H u n g a r y ’ s to u ris m , th e ir share b ein g g en era lly rou n d 5 0 — 60 p. c. F r o m th e m id d le o f th e th irtie s du e to th e s tren g th en in g o f th e G erm an
K Ö Z L E M É N Y E K
107
in flu e n ce th e p a r tic ip a tio n o f G erm an to u rists v is itin g th e c o u n t r y w as in crea sin g and fr o m 1941 on it m o v e d r o u n d 50 p. c. T h e n u m b e r o f to u rists v is itin g H u n g a r y fro m oth e r co u n trie s c o n s id e r a b ly d ecrea sed . A t th e m id d le o f th e th irties a b o u t h a lf th e H u n g a rian s le a v in g th e c o u n t r y v is it e d A u stria w hereas 30 p. c. tr a v e lle d to C zech oslov a k ia . A fte r th e L ib e r a tio n to u rism s ta rte d o n ly ra th er s lo w ly ; th e d e v e lo p m e n t a c ce le r a t e d in 1958 to a ssu m e ra th e r c o n sid e ra b le p r o p o r tio n s . P arallel w ith th e gen eral d e v e lo p m e n t also th e p a r tic ip a tio n o f th e n e ig h b o u rin g co u n trie s in crea sed p r o p o r tio n a te ly . In 1961 72 p. c. o f all v is it in g fo re ig n e rs ca m e fro m n eig h b o u rin g cou n tries w hereas 76 p . c. o f th e H u n g a ria n citize n s g o in g a b ro a d v is ite d th e su rrou n d in g sta tes. T h e h igh p r o p o r t io n s o f th e n e ig h b o u rin g co u n trie s can b e w itn e sse d in th e to u ris t tr a ffic o f e v e r y sta te, i. e. in th e case o f S w itzerla n d a b o u t o n e h a lf o f all a rriva ls b e lo n g to th e n eig h b o u r in g co u n trie s. T h e s e c o n d p a r t o f th e a rticle deals w ith th e in te n sity o f to u r is m and th e m eth od s u sed fo r m e a su rin g it. I n te n s ity is m easu red b y a p p ly in g th e in d ic a to r s used in in te r n a tio n a l p r a c tic e , w o rk in g o u t th e o u tg o in g a n d in c o m in g in ten sities. B o th in d ex es w ere h ig h est fo r C z e c h o s lo v a k ia . T h e a n a ly sis o f th e in d ex es results in th e gen eral s ta te m en t th a t co u n trie s w ith a sm aller p o p u la tio n are ra th er receiv ers o f v is itin g tou rists th a n senders o f to u rists th e m s e lv e s w hereas th e situ a tio n is ju s t th e reverse in case o f cou n tries w ith a h igh er p o p u la t io n n u m b e r. I f to u r is m in creases th e sm aller cou n tries m u st in th e fir s t p la ce p re p a re fo r th e a c c o m m o d a t io n o f to u rists ; th is, in tu rn has to a certa in e x t e n t , an in flu e n ce also on th e c o m p o s itio n o f th e p o p u la tio n b y o c c u p a t io n . In tern a l a n d e x te rn a l to u rism are c lo s e ly in te rlin k e d , w ith the in tern a l to u rist tr a ffic in cre a sin g also th e n u m b e r o f tra v e ls o f g o in g a b ro a d is p a r a lle lly g o in g u p . It w o u ld b e im p o r ta n t th a t th e th e o re tica l and p r a c tica l p r in cip les u n d e r ly in g to u r is t tr a ffic „r e s e a r c h ” sh ou ld b e e la b o ra te d , th e so o n e r the b e tter. T h is q u estion is o f im p o r t a n ce b eca u se th e lo n g -r a n g e plan s c o u n t w ith th e in crease o f th e real in co m e a n d leisure o f th e p o p u la t io n o f so cia list co u n trie s and th is again w ill, n o d o u b t, h a v e an im p a c t on w h at share o f th e ir in c o m e th e p e o p le w ill sp e n d in th e fu tu re on services and w ith in th em on to u rism .