ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

ALBERTIRSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉS ALAPJÁN MÓDOSÍTOTT DOKUMENTÁCIÓ

2011. november

PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. TEL.: 267-0508, 267-7078, FAX: 266-7561 e-mail: [email protected]

ALBERTIRSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TERVEZŐK NÉVSORA ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

településrendezési vezető tervező TT1-01-4863 TR1 01-5149/07 TK 01-5149/12 K1c-1 és K1d-1 vezetőtervező, mksz: 01-1167 mksz: 01-2130 VZ-T TE-T, TH-T, TV-T TR1 01-5149/07 TK 01-5149/12

Településrendezés:

Varga Eszter

Zöldfelületek, környezetrendezés:

Mándi József

Közlekedés:

Lombár István

Közműellátás:

Dima András

Tervlap szerkesztés, grafika:

Mándi József

Szövegszerkesztés:

Varga Eszter

TT1-01-4863

Ügyvezető igazgató:

Schuchmann Péter

TR1-01-5068

Gertheis Mátyás

Ez a mű szerzői jogvédelem alatt álló alkotás. Ezért a mű részben vagy egészben történő közlése, másolása vagy módosítása kizárólag a PESTTERV Kft. engedélyének birtokában lehetséges.

PEST MEGYEI TERÜLET, TELEPÜLÉS, KÖRNYEZET TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT. BUDAPEST 1085, KŐFARAGÓ U. 9. Tel.: 267-0508, 267-7078, Fax: 266-7561 e-mail: [email protected]

Törzsszám: 06-465 2011. november File: Alb_muleir1115.doc

2

ALBERTIRSA


TARTALOMJEGYZÉK SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: Bevezetés, előzmények ........................................................................... 4 Albertirsa regionális kapcsolatai, településszerkezete ........................................14 A településszerkezeti és szabályozási terv módosítása.......................................15 Közlekedés....................................................................................................17 Tájrendezés és környezetalakítás…………………………..………………………………….19 Közművesítés……………………………………………………..……………………………………26 Településszerkezeti Terv módosítása .......................................................27 Albertirsa város Önkormányzata Képviselő testületének …/2011.(…) sz. önk. rendelete a 17/2008. (IV. 23.) Kt. rendelet módosításáról .............30

RAJZI MUNKARÉSZEK: TSZT

Településszerkezeti terv módosítása (M=1:12.500)

SZT-1

Szabályozási terv módosítása külterület (M=1:12.500)

SZT-2

Szabályozási terv módosítása belterület (M=1:5.000)


3

ALBERTIRSA


BEVEZETÉS,

E LŐZMÉNYEK

Albertirsa város Településrendezési tervének részleges módosítása a város Önkormányzatának megbízásából készül. Albertirsa város közigazgatási területére vonatkozó érvényben lévő Településrendezési tervét a PESTTERV Kft. készítette. A településrendezési terv 2002-ben készült és került elfogadásra, majd később mind a Településszerkezeti, mind a Szabályozási terv a Helyi Építési Szabályzattal többször módosításra került, az utolsó módosítás 2008-ban került elfogadásra. A Településszerkezeti terv a 121/2008. (IV. 10.) Önk. határozattal lett jóváhagyva, a Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat a 17/2008. (IV. 23.) sz. Kt. rendelettel lett jóváhagyva. Az elmúlt évek folyamatainak értékelése alapján megállapítható, hogy az Önkormányzat Képviselőtestülete által 2008-ban jóváhagyott településszerkezeti terv alapvetően helyesen és időtállóan fogalmazta meg Albertirsa fejlesztésének, településszerkezetének fő irányait. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció mentén kialakított településpolitika és az arra alapozó településszerkezeti és szabályozási tervek is jól szolgálták a település fejlődését. Ugyanakkor az elmúlt években több olyan tényező változott, amely szükségessé teszi a településrendezési terv felülvizsgálatát, indokolja a korábban alkalmazott területfelhasználási besorolások felülvizsgálatát, ezzel összefüggésben pedig szabályozások esetenkénti megváltoztatását. Időközben az Önkormányzatnak néhány területre vonatkozó hasznosítási szándéka is megváltozott a jóváhagyott településszerkezeti tervhez képest. Az Önkormányzat Képviselőtestülete állást foglalt arról, hogy a tervet mely pontokban és mely területeken kívánja módosítani: rögzítette a területekre vonatkozó hasznosítási szándékát is. Ezen önkormányzati elhatározások összhangban vannak a területek tulajdonosainak szándékával. A Településrendezési terv részleges módosításának céljai a következők: − a jelenleg hatályos településrendezési eszközök elfogadása óta megváltozott jogszabályok következményeinek érvényesítése, − az időközben elkészült és jóváhagyott részletes szabályozási tervek beépítése a tervbe, − a Településszerkezeti terv (TSZT) felülvizsgálata és részleges módosítása, − a Helyi Építési Szabályzat előírásainak áttekintése és szükség szerinti módosítása, − a 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletnek megfelelő „környezeti vizsgálati” eljárás szakmai megalapozása, − a Képviselő-testület határozataiban rögzített igénye a Településrendezési terv részleges módosításáról. A TSZT módosítás, SZT módosítás és HÉSZ módosítás a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletnek megfelelő tartalommal, az adott dokumentációs fázisnak megfelelő részletességű szöveges és rajzi munkarészekkel készült el. Munkánk során figyelembe vettük az Önkormányzat és a tulajdonosok igényeit, a területek adottságait, a jóváhagyott településszerkezeti terv és a jóváhagyott részletes szabályozási tervek vizsgálati és tervi munkarészeinek készítése során rendelkezésünkre álló vizsgálatok eredményeit, valamint egyeztetést folytattunk a területek tulajdonosaival és az önkormányzat dolgozóival. E munkával tehát módosításra kerül Albertirsa város Önkormányzatának 121/2008. (IV. 10.) Önk. határozata a város településszerkezeti tervéről és 17/2008. (IV. 23.) rendelete a város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról. A tárgyi munka elkészítéséhez beszerzésre került új digitális alaptérkép is a földhivataltól, így a terv az új alaptérképeken került feldolgozásra.


4

ALBERTIRSA


TERVELŐZMÉNYEK (TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK, ILLETVE EGYÉB TANULMÁNY-TERVEK) Településrendezési tervelőzmények A város közigazgatási területére vonatkozóan a következő településrendezési tervek vannak hatályban: -

A tervi megoldások kidolgozásában a 2006-ban elfogadott jóváhagyott településfejlesztési koncepció megfelelő alapot biztosít a tervmódosításhoz, módosítása nem szükséges. A város közigazgatási területére vonatkozó hatályos Településszerkezeti és Szabályozási tervét, valamint Helyi Építési Szabályzatát a PESTTERV Kft. készítette. A Településszerkezeti terv a 121/2008. (IV. 10.) Önk. határozattal lett jóváhagyva. A Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzatát a 17/2008. (IV. 23.) sz. Kt. rendelettel lett jóváhagyva.

Albertirsa jóváhagyott Településszerkezeti terve:

Albertirsa város szabályozási terve:

jóváhagyott

belterületi

A munkavégzéshez egyéb részletesebb műszaki tervanyagok, tanulmánytervek, szakvélemények nem álltak rendelkezésünkre. Egyéb kapcsolódó előzmények, források A településrendezési tervezési munka megindítása során az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (2) be. b) pontjával összhangban megkerestük a tervek véleményezésében érdekelt közigazgatási szerveket. A visszaérkezett válaszlevelekből megismert előzetes véleményekben foglaltakat tervezés során hasznosítható elemeit figyelembe vettük. Jelen dokumentáció Albertirsa Településrendezési alátámasztó munkarészekkel együtt.


tervének

módosítását

tartalmazza

az

5

ALBERTIRSA


1.3. TERVMÓDOSÍTÁST BEFOLYÁSOLÓ ÖNKORMÁNYZATI DÖNTÉSEK A tervezési feladat: A településszerkezeti terv, Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat részleges módosítása az alábbi tervezési program keretében: Fejlesztési terület száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49

Módosítási feladat Damjanich u. 1. belterületi határ Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Pesti út 65. Lk-ból Vt-be Vasút u. 7. beép. % növelés Munkácsy u.- műemléki környezet csökkentése, Közpark, lakó- és vegyes területek határának pontosítása Pesti út 1.-Lf-ből Vt-be Gip-ből Gip1-be Ma-ból Gip-be Vágóhíd-Vadrózsa - Üh-ból Lf-2be Homokrész I. ker. 1.Kt-ről Lf-be Mk-ból Lf-be Pesti út 101. Vt-3-ból Vt-1-re Fekete rész lakóterületek: utcanyitások Vt-2 övezetben építménymagasság módosítása Eg-ből Gip Temető egy részének lakóterületbe sorolása piac melletti ter.: KÖ-ből, közpark és vegyes területek Erdőterületek lehatárolásának pontosítása a közigazgatási terület dél-keleti részén HÉSZ módosítások 405. sz. út és Albertirsa közötti út déli összekötése Erzsébet tér műemléki környezete pontosítás HÉSZ, vendégl. egységek védőtávolsága módosítása HÉSZ-módosítási javaslatok szabályozási vonal áthelyezés kerékpárút, Szapáry kastély mellett HÉSZ: Lf-2/T-ből kivenni a T-t meglévő útszélesítést ábrázolása Belterület határának pontosítása Zártsorú beépítés jogosultsága Lakóterület, gazdasági terület és erdő határának pontosítása Övezethatár módosítása telekösszevonás miatt Övezeti határ pontosítása Lakóterület és erdő határának pontosítása Lakóterület és gazdasági terület határának pontosítása Erdő lehatárolás pontosítása Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása, Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása övezet és belterületi határ tisztázása Mk-n belül út szabályozása Gazdasági terület határának pontosítása Övezeti határ pontosítása Övezeti határ pontosítása Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása Lakóterület átsorolása településközponti vegyes területbe Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása Vízgazdálkodási területből közmű területbe sorolás Közpark és vegyes terület határának pontosítása Övezeti határ pontosítása Zkp-n keresztül út szabályozása Erdő és lakóterület határ módosítás


Hrsz.

Módosítással érintett terület mérete

Tervezett területfelhasználás/ övezet

3407/2 3382 1671/1

0,17

Lf

1,98 0,59

Vt HÉSZ

2564/143

1,97

3472 0155/1 5025 6315/6-26 0372/4 5344 2909 3671-4

1,32 6,99 0,90 0,28 0,52 1,57 0,19 1,82

0298/4 190/1

5,76 0,33

Vt Gip-1 Gip Lf-2 Lf Lf Vt-1 KÖu Vt-2 Gip Lf

0,85

Vt, Zkp

76 HÉSZ 3249-3253

0,71

Vt HÉSZ HÉSZ

Homokrész III. 2564/118 5235

6361 6399 5345

0,94 1,97 0,42 0,52

HÉSZ KÖu Lf HÉSZ

5,76

Lf, Gksz, E

0,08 0,11 0,49

Lf

0,46

Lf

0,93 0,27 0,28 1,57 0,18 1,51 0,68 0,08 0,29

Lf Zkp Zkp Lf KÖu

0,16

Vt-1

0,21 0,35 0,66 0,09 0,52 0,42

Lf

Gip Vt Vt Ev

6

ALBERTIRSA

50 51 52 53 54

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Erdőterület kijelölése lehatárolásának pontosítása Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Korábbi tervben tervezett út felülvizsgálata ill. helyének pontosítása Övezeti határ módosítása Utak területének szabályozása

017/20

5306, 3526

1,33

Ev

0,26

Lf

1,01

Lf

0,21 1,05

KÖu

A TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEK ÖSSZHANGJA Területrendezési tervelőzmények A település területét az alábbi területrendezési tervek érintik: - Országos Területrendezési Terv (2003-ban jóváhagyva) - Pest megye Területrendezési Terve A terv készítése során az Országos Területrendezési Tervet és Pest megye Területrendezési Tervét - mint Albertirsa területére is érvényes területrendezési terveket -, egyaránt figyelembe vettük. Az OTrT magasabb rendű jogszabály, ezért a két jogszabály eltérő megállapításainál a magasabb rendű jogszabály előírásai érvényesek a településre. A terv készítése során a tervezett terület-felhasználási változások kiterjedésének meghatározásánál vizsgálni kell a tervezett tervmódosítások és a 21/2006. (IX. 08.) PM Kgy. sz. rendelettel jóváhagyott PMTrT, valamint a 2008-ban módosított 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Terv előírásai közötti összhangot. A magasabb rendű hatályos tervek közül az OTrT kötelező előírásainak lényegesebb és Albertirsa vonatkozásában különleges elemei a következők: - A város beépített területe a települési térségbe tartozik. - A város be nem épített területe a mezőgazdasági, erdő és vegyes területfelhasználású térségbe tartozik. - A város területét érinti az M4 gyorsforgalmi út nyomvonala. - A város területét érinti a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal és a nagysebességű vasútvonal. - A város területét érintik a 400 és 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei. A 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerinti térképi állapot kivonata:


Kivonat Pest megye Területrendezési Terve közgyűlési rendelet 1. sz. mellékletéből (megyei szerkezeti terv):

7

ALBERTIRSA


A PMTrT területfelhasználási tervlapjával összhangban a Térségi szerkezeti terv alapján a következő kötelező előírások vonatkoznak Albertirsa területére: − az erdőgazdálkodási térséget legalább 85 %-ban erdőterület kategóriába kell sorolni; − A megye mezőgazdasági térségén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során belterjes mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban, a külterjes mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. A fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki. − A városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. − A vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Albertirsa hatályos TSZT-nek a hatályos PMTrT-től való eltérése, valamint Albertirsa 2011. évi módosítással érintett, tervezett beépítésre szánt területei

7. sz. módosítással érintett terület




8

ALBERTIRSA


A PMTrT Szerkezeti Terv és a 2011. évi TRT módosítás területi mérlege Albertirsát érintően: A PMTrT-ben meghatározott, a települést érintő megyei területfelhasználási kategóriák

A PMTrT-ben meghatározott területnagyságok (ha)

PMTrT alapján beépítésre nem szánt területek igénybe vehető területei (ha)

A hatályos terv (2008) PMTrT–től való eltérése (ha) PMTrT módosításkor korrigálandó

2011. évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha)

Városias települési térség Külterjes mezőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség

1041

-

+47

+1,05

2239

560

-45,2

-1,05

2702

405

-0,8

1314

197

-1

-

196

7296

7296

7296 ha

-

7296

Igazgatási terület összesen:

További igénybe vehető területek (ha)

513,75 404,2

ALBERTIRSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERVEZÉSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTRT ÖVEZETEK Közig. Tervezési Melléklet ter. területek sz.: X/Országos övezetek Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete X --2.01 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi ----2.02 terület Felszíni vizek vízminőség védelmi vízgyűjtő területe ----2.03 Kiváló termőhelyi adottságú szántó övezete X --2.04 Térségi övezetek Országos ökológiai hálózat részét képező megyei X --2.05 övezetek Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete ----2.06 Tájképvédelmi terület övezete ----2.07 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá X --2.08 vonható terület* Rendszeresen belvízjárta terület övezete X X 2.09 Hullámtér és nyílt ártér övezete ----2.10 Csúszásveszélyes terület övezete ----2.11 Vízeróziónak kitett terület övezete ----2.12 Széleróziónak kitett terület övezete X X 2.13 Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete ----2.14


9

ALBERTIRSA


A 2006. évi PMTrT megyei övezetekre vonatkozó szabályai: 15. § Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: (1) Az országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek: a) Védett természeti terület övezete b) Ökológiai zöld folyosó övezete (2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Védett természeti terület övezete 16. § Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. 17. § Ökológiai (zöld) folyosó övezete: Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté. 20. § Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el. (2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy: a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen, b) védett természeti területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén, c) erdőben, d) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken, e) rendszeresen belvízjárta területeken, f) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen, g) a településrendezési eszközeiben beépítésre szánt területként kezelt területeken, továbbá azok határaitól 500 m-es körzetben, h) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 500 m-es körzetében, i) regionális jelentőségű veszélyeshulladéklerakó és radioaktív hulladéklerakó 1000 m-es körzetében j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 13 km-es körzetében, k) hullámtér és nyílt ártér körzetében regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki. Rendszeresen belvízjárta terület övezete 21. § A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. (1) Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. 25. § Széleróziónak kitett terület övezete (1) Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi településrendezési eszközeiben, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földterületek művelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcs, rét- és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.


10

ALBERTIRSA


ALBERTIRSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ PMTrT ÖVEZETEK Pest Megye Közgyűlésének 21/2006. (IX. 8.) Pm. sz. rendelete PMTrT: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete

PMTrT: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

PMTrT: Országos ökológiai hálózat részét képező megyei övezetek

PMTrT: Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete


11

ALBERTIRSA

PMTrT: Rendszeresen belvízjárta terület övezete


PMTrT: Széleróziónak kitett terület övezete

A PMTrT szerkezeti tervlapján a jelenlegi TSZT módosítás során a város csak kis méretű (0,43 ha) új beépítésre szánt városias települési térségbe illő új fejlesztési területet tervez. Az összefoglaló táblázat alapján megállapítható, hogy Albertirsa fejlesztési szándéka nem haladja meg sem a belterjes mezőgazdasági térség 15%-át, sem a külterjes mezőgazdasági térség 25%-át, sem a erdőgazdálkodási térség 15%-át. Fentiek alapján tehát a településszerkezeti terv a Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 21/2006. (IX. 8.) Pm. sz. rendeletének megfelel. A 2008. évi OTrT módosítás 1 közigazgatási területet is érintő országos övezetekre vonatkozó szabályai: Országos ökológiai hálózat övezete: 13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani. 1

hatályos 2008. július 19-től


12

ALBERTIRSA


ALBERTIRSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉT ÉRINTŐ OTrT ÖVEZETEK 2008. évi L. tv. OTrT: Országos ökológiai hálózat övezete

OTrT: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete


OTrT: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

OTrT: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

13

ALBERTIRSA

A LBERTIRSA


REGIONÁLIS KAPCSOLATAI , TELEPÜLÉSSZERKEZETE

Albertirsa Pest megye dél-keleti részén, Budapesttől kb. 50 km-re, a Budapestet Szolnokkal és Debrecennel összekötő 4. sz. főút mellett helyezkedik el. Északon Tápiószentmártonnal, keleten Ceglédbercellel, délen Mikebudával és Dánszentmiklóssal, nyugaton Pánddal és Pilissel határos. A település a Dél-Pest megyei kistérség nyugati szélén – a fővároshoz legközelebb - helyezkedik el. Mikrotérségi központ, melyhez a kistérségen belül Ceglédbercel, Dánszentmiklós, és Mikebuda tartozik, tényleges regionális szerepének kialakításakor azonban a Monori, Nagykátai és Tápiómenti kistérség határon fekvő településeinek figyelembevétele is indokolt (Tápiószentmárton, Pilis, Nyáregyháza, Pusztavacs). Albertirsa tájhatáron alakult ki, közigazgatási területének északi része a Gödöllő-Ceglédberceli dombvidékre terjed, a déli terület pedig a Duna-Tisza közi homokhátság részét alkotja. Legmagasabb pontja a 4. sz. főúttól északra található, ahol a tervezési terület is, mely 200 méter körüli magasságú. Albertirsa déli területeinek magassága 134 méter körüli, a Gerje-patak völgye pedig 120 méter körül változik. A közigazgatási terület északi része dombsági táj. A dombság alapját a pliocén agyag alkotja, amelyre lösz, löszös barnahomok települt, ezért a Tápiószentmártoni és az Irsai út mellett agyagbányászatra is lehetőség adódik. A települést átszeli a 40. sz. főút, valamint a Budapest-Cegléd vasútvonal. A belterülettől északra, a külterületen található a 4. sz. főút. Albertirsa két önálló község, Alberti és Irsa egyesítésével jött létre. Településszerkezete is erre utal, mivel a településnek ma is két kisebb központja van. Alberti és Irsa községeket 1950-ben egyesítették, mert ekkorra a két község már teljesen összeépült, csupán a vasútra vezető út választotta el őket egymástól, a vasúton túli terület egy később kialakult településrész, a Homokrész területe. A településről később levált Dánszentmiklós és Mikebuda, ezzel csökkent a község közigazgatási területe is. Albertirsa településrészei eltérőek, szerkezeti és karakterkülönbségeket mutatnak. Ezek a területek: • Alberti, • Irsa, • Öregszőlő területe, • Homokrész. A település mai központja a Pesti út mellett (40. sz. főút) és a Köztársaság út mentén alakult ki, központi intézményekkel és arculattal.


14

ALBERTIRSA

A


TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA

A településszerkezeti tervben felmerült – területfelhasználást érintő - módosítási igények összhangban vannak Albertirsa jóváhagyott településfejlesztési koncepciójának elképzeléseivel és a településrendezési tervet lényegében nem befolyásolják. A terv elkészítése során az adott témákban meghozott önkormányzati határozatokban előre rögzített, az önkormányzati és a tulajdonosi érdekeknek egyaránt megfelelő megoldásokat kellett kidolgoznunk. Tervjavaslatunkban a település szerkezetét nem érintő módosításokat javasoltunk. A módosítással érintett terület nagysága összesen csak ~0,43 ha. E módosítások az igazgatási terület egészéhez viszonyítva tehát elhanyagolható mértékben eredményeznek változásokat a jelenleg hatályos tervben rögzítettekhez képest. E változások lényegében kizárólag lokális hatású területfelhasználásbeli és övezeti változások (pl. az érvényes tervben rögzített tervezett népességszámokat és az az alapján méretezett közintézmény-hálózatot sem érintik). A módosítások nem szerkezeti jelentőségűek, így az érvényes terv alátámasztó munkarészeiben foglaltaknak is csak kis mértékű módosítása szükséges. A tervezett változtatások a település fejlesztési koncepciójával sem ellentétesek. A következő táblázatban ismertetjük a területfelhasználásban és szabályozásban az önkormányzat által javasolt változásokat, valamint a szöveges és tervi munkarészekben végrehajtott módosításokat.

Fejlesztési terület száma

A településszerkezeti terv, Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat jelenlegi részleges módosítása az alábbi változásokat tartalmazza:

1

2 3 4

TSZT módosítás Módosítási feladat

Damjanich u. 1. belterületi határ Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Pesti út 65. Lk-ból Vt-be Vasút u. 7. beépítési % növelés Munkácsy u. - műemléki környezet csökkentése, Vegyes területből közpark terület

SZT módosítás

Hrsz.


Hatályos terv szerinti területfelha sználás

Tervezett területfel használás

Hatályos terv szerinti övezet

Tervezett övezet

3407/2

0,1

Má

Lf

Má

Lf-1

3382

1,98

Lk

Vt

Lk-1

Vt-6

1671/1

0,59

-

-

HÉSZ

HÉSZ

2564/143

0,05

Vt

Zkp

Vt-2

Zkp

Pesti út 1. – Lf-ből Vt-be

A közigazgatási egyeztetés alapján az Önkormányzat visszavonta módosítási szándékát.

6 7 8

Gip-ből Gip-1-be Ma-ból Gip-be Vágóhíd-Vadrózsa - Ühból Lf-2-be

0155/1 5025 6315/626, 6307

6,99 0,90

Má

Gip

Gip Má

Gip-1 Gip-1

0,28

Üh

Lf

Üh-1

Lf-2

9

Homokrész I. ker. 1. Ktről Lf-be Mk-ból Lf-be Pesti út 101. Vt-3-ból Vt-1-be Fekete rész lakóterületek utcanyitások Vt-2 övezetben építménymagasság módosítása

0372/4

0,52

Kt

Lf

Kt

Lf-2

5344

1,57

Mk

Lf

Mk

Lf-3

2909

0,19

-

-

Vt-3

Vt-1

3671-4

0,52

Mk

KÖu

Mk

KÖu

-

-

HÉSZ

HÉSZ

5

10 11 12 13


15

ALBERTIRSA

14 15 16 17*

18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45


Eg-ből gazdasági terület Temető egy részének lakóterületbe sorolása Piac melletti terület Zkpből vegyes területek Erdőterületek lehatárolásának pontosítása a közigazgatási terület dél-keleti részén több javaslat a HÉSZ módosítására 405. sz. út és Albertirsa közötti út

0298/4

5,76

Eg

Gip

Eg

Gip

190/1

0,33

Kt

Lf

Kt

Lf-2

0,2

Zkp

Vt

Zkp

Vt-6

76

Eg

Má

Eg

Má-f3

-

-

HÉSZ

HÉSZ

Erzsébet tér műemléki környezete pontosítás HÉSZ, vendéglátó egységek védőtáv. módosítása HÉSZ-módosítási javaslatok

32493253

-

-

Vt-1

Vt-1

-

-

HÉSZ

HÉSZ

-

-

HÉSZ

HÉSZ

Mk

Lf

Mk

Lf-2

-

-

HÉSZ

HÉSZ

Lf

KÖu

Lf-3

KÖu

-

-

-

-

-

-

HÉSZ

HÉSZ

0,08

-

-

Lf-1

Lf-2

0,11

-

-

Lf-2

Lf-2

0,49

Ev

Lf

Ev

Lf-2

-

-

-

-

0,53

Ev

Lf

Ev

Lf-2

6361

0,27

Üh

Zkp

Üh-1

Zkp

6399

0,28

Üh

Zkp

Üh-1

Zkp

0,18

Mk

KÖu

Mk

KÖu

0,22

Gip

Gksz

Gip

Gksz

0,28

Vt

Lf

Vt-4

Lf-2

0,29

Lf

Vt

Lf-1

Vt-1

0,16

Lf

Vt

Lf-1

Vt-1

0,3

Lf

Vt

Lf-2

Vt-3

0,35

V

Gip

V

Gip-4

szabályozási vonal áthelyezés kerékpárút, Szapáry kastély mellett HÉSZ: Lf-2/T-ből kivenni a T-t meglévő útszélesítés ábrázolása Lakóterület határának pontosítása HÉSZ pontosítás Lakóterület, gazdasági terület és erdő határának pontosítása Övezethatár módosítása a telekösszevonás miatt Övezeti határ pontosítása Lakóterület és erdő határának pontosítása Lakóterület és gazdasági terület határának pontosítása Erdő lehatárolás pontosítása Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása, Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása Mk-ból Lf-be sorolás Mk-n belül út szabályozása Gazdasági terület határának pontosítása Övezeti határ pontosítása Övezeti határ pontosítása Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása Lakóterület átsorolása településközponti vegyes területbe Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása Vízgazdálkodási területből ipari területbe


-

Homokr. III.

0,1

2564/118

-

5235

0,42

A hatályos tervhez képest nem történt módosítás Megegyezik a 14. sz. területtel

A hatályos tervhez képest nem történt módosítás

Megegyezik a 10. sz. területtel

Megegyezik a 30. sz. területtel

16

ALBERTIRSA

47

sorolás Közpark és vegyes terület határának pontosítása Övezeti határ pontosítása

48

Zkp-n keresztül út szabályozása

46

49 50 51

52 53 54

Erdő és lakóterület határ módosítás Erdőterület kijelölése Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Korábbi tervben tervezett út felülvizsgálata ill. helyének pontosítása Övezeti határ módosítása Utak területének szabályozása


0,36

Zkp

Köu

Zkp

KÖ-1

0,42

Lf

Ev

Lf-2

Ev

1,33

Má

Ev

Má-k

Ev

0,05

Má

Lf

Má-k

Lf-1

1,01

KÖu

Lf

KÖu

Lf-2

1518

0,21

Zkp

Köu

Zkp

Köu

5306, 3526

0,35

Mk

KÖu

Mk

KÖu

A hatályos tervhez képest nem történt módosítás Az önkormányzat visszavonta módosítási szándékát

Kiegészítő megjegyzések a biológiai aktivitásérték számításhoz: - A 17* sorszámmal jelölt visszasorolásnál a település délkeleti hagyományosan erdők közé ékelődő tanyás térségében 76 hektárnyi erdőterület került a valóságnak megfelelő tanyás mezőgazdasági besorolásba. Ezek a nagyszámú, többnyire néhány ezer négyzetméteres tanyaterületek a hatályos terven is mezőgazdasági területként voltak szabályozva, mivel „kettős szabályozásként” az erdőterületek közé ékelődő mezőgazdasági területekre a tanyás mezőgazdasági övezet előírásait kellett alkalmazni. Az új digitális térkép és az erdészeti nyilvántartás lehetővé tette ezek pontos, valósághű lehatárolását. Mivel valós átsorolás nem történt, csak a kettős szabályozás került feloldásra (megszüntetésre), ezért itt nem volt szükséges a biológiai aktivitásérték változás számítása. Helyi Építési Szabályzatot érintő változások: A terv hatályba lépése óta eltelt időszakban összegyűlt tapasztalatok figyelembevételével a települési szintű bel- és külterületi szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot felülvizsgálta és részben módosítja a tervjavaslat, különösen a változással érintett területek vonatkozásában. A hatályos HÉSZ-t érintő, e tervmódosítással összefüggésben megjelenő jelentősebb szöveges módosítások Az előkertek kialakításának felülvizsgálata, A telekalakítás szabályainak felülvizsgálata, A Vt-2 övezetben az építménymagasság módosítása, A vendéglátó egységek védőterületekre vonatkozó előírásai törlésre kerültek, Módosításra került a mezőgazdasági övezetekről szóló 39. § (1) bekezdés, Módosításra került az Má-f jelű mezőgazdasági övezetekről szóló 41. § (8) bekezdése, Az épített értékek védelméről szóló 46. § (10) bekezdése hatályon kívül helyezésre került. A HÉSZ kiegészül a Gip-4 övezettel.

K ÖZLEKEDÉS A település hatályos településrendezési tervében lefektetett távlati közúthálózat a továbbiakban is megfelel. A város alapvető közlekedésföldrajzi helyzete változatlan marad, de az úthálózati fejlesztések nem hagyják érintetlenül Albertirsát. A jelenlegi 4. sz. főút (települést elkerülő) nyomvonala a későbbiekben M4 autópályává épül át úgy, hogy Budapest felé nem a jelenlegi módon, hanem Pilist északról elkerülő nyomvonallal halad tovább (ld. településszerkezeti terv). A 405. sz. főút különszintű csomóponttal kapcsolódik az autópályához. Törzsszám: 06-465 2011. november File: Alb_muleir1115.doc

17

ALBERTIRSA


A központban kisszámú közterületi parkolóhely megépítését javasolja a tervmódosítás, mivel az itt lévő vagy tervezett intézmények rendelkezésre álló telekterülete nem teszi lehetővé a parkolási igény telken belüli teljesértékű kielégítését. A közterületek szabályozási keretei lehetővé teszik a kisebb parkolók megépítését. A várostól délre látható a tervlapo(ko)n a nagysebességű vasútvonal tervezett nyomvonala is, mely már szerepelt Pest megye hatályos Területrendezési tervében is.

T ÁJRENDEZÉS

ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS

TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM A jelenlegi külterületeket érintő fejlesztési igények az alábbi tájrendezési feladatok megoldását teszik szükségessé. A meglévő belterületen (lakóterület), illetve a javasolt fejlesztési területeken kialakuló új települési szegélyek rendezése. A települési szegélyek rendezésének célja, hogy a beépített területek külső határa, valamint a szomszédos mező-, illetve erdőgazdasági területek találkozása rendezett képet mutasson. A települési szegélyek megjelenését elsősorban az határozza meg, hogy beépített területek szélén található többnyire (lakó)telkek végei, hátsókertjei mennyire rendezettek. Az összhatást tovább rontják a telkek mögötti területsávokban előforduló illegális hulladék elhelyezések. A települési szegélyek rendezésének eszközei: − Amennyiben beépített területek külső határát földút szegélyezi, a földút mentén célszerű fasort telepíteni és az út menti területeket évente egy-két alkalommal kaszálni. − Ha a szegélyen található beépített területek közvetlenül a mezőgazdasági területekbe mennek át, akkor törekedni kell arra, hogy a szegélyt alkotó sávban ne alakuljanak ki parlagterületek, illetve ha ezek már kialakultak, akkor a művelésbe kell vonni. Célszerű ezen területeken is mezsgyehatároló fa- és cserjesávokat telepíteni. − A település szegélye mentén fel kell számolni az illegális hulladék elhelyezéseket. Természeti értékek védelme A település területének természeti értékvédelem alatt területek döntő hányadát az országos ökológiai hálózat területei, a Natura 2000 területek, kisebb részt az ex-lege országos védettségű természeti területek, és a helyi jelentőségű természetvédelmi területek teszik ki. Országos jelentőségű védett természeti területek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett területnek minősülő természetvédelmi területek találhatók a településen. Az érintett lápok területeinek felsorolását a következő jogszabály tartalmazza: 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről. Az érintett területek a következők: 017/7a; 017/7b; 017/14; 017/15; 020/3; 020/4; 020/5; 020/6; 020/7; 020/8a; 020/8b; 020/9a; 020/9b; 020/10; 020/11; 020/12; 020/13; 020/14; 020/15; 020/16; 020/17; 020/18; 020/19; 020/20; 020/21; 020/22; 020/23; 020/24; 020/25; 020/26; 020/27; 020/28; 020/29; 020/30; 020/31; 020/32; 020/33; 020/34; 020/35; 020/36; 020/37; 020/38; 020/39; 020/40; 020/41; 020/42; 020/43; 020/44; 026; 029/14c; 029/15; 029/16; 029/17b; 029/18b; 029/19c; 029/20c; 029/21c; 029/22; 029/23; 029/24; 029/25a; 029/26; 029/32; 029/33; 029/34b; 029/38; 029/39; 029/40; 029/41; 029/42a; 029/42b; 029/43; 029/44; 029/45; 029/46; 033/3a; 033/3b; 033/4a; 033/4b; 6305; 6308. Helyi jelentőségű védett természeti területek -

Albertirsai Hársas-völgy (1/1985. Tan.)


18

ALBERTIRSA

-

-

-


Az Alföldet hajdan nagy kiterjedésben borító erdőssztyepp emlékét őrzi ez a kissé hűvös mikroklímájú tájrészlet. A korábban jelentős területű hárs-erdők maradványát képező idős hagyásfák, idős tölgyekből álló kisebb erdőrészek és a rohamosan fogyó szil termőhelyének fokozottabb védelmére létesült a természetvédelmi terület. A lágyszárú vegetációban ritka, védett fajok is megtalálhatók. A maradványerdők egyúttal jelentősebb madárvilág (ragadozó madarak, holló, énekesmadarak) fészkelését teszik lehetővé. Albertirsai Dolina-völgy (229/1976./XII.22./Tan.) A Gödöllői-dombvidék folytatásaként az Alföldre félszigetszerűen benyúló Monor-Irsai halomvidék csaknem egyenletes felszínébe eróziós völgyek vágódtak be, melyek közül növényzetét tekintve az egyik legértékesebb a Dolina-völgy. A hazánk területére hajdan jellemző erdős-sztyepp flóra maradványterülete található itt. A meredek oldalak gazdálkodásra alkalmatlanok, így az ősi növényzetből sok ritka, veszélyeztetett faj maradhatott fenn. Közülük is kiemelkedő a tarka sáfrány előfordulása. A hagymás növény március elején nyílik, a Dolinavölgyben több ezres állománya ismert. A gyepterületek fennmaradását a spontán cserjésedés kismértékben veszélyezteti. Albertirsai hársfa (18/1974.Tan.) Vasút u. 6.sz. alatti ingatlanon, közvetlenül a műemlék-jellegű ház előtt. Albertirsai borsócserjék /Caragana arborescens/ (61/1980 /IV.9./Tan.) Vasút u. 6. sz. alatti ingatlanon. Megjegyzés: az ingatlan címe a védetté nyilvánítás óta megváltozott: Vinyica utca 8. sz. továbbá a védettség tárgyát képező borsócserjék ismeretlen okból elpusztultak, így a védettség fenntartása nem indokolt. Ennek megszüntetéséről az Önkormányzat rendelkezik. Albertirsai tölgy (201/1977.Tan.) A Hősök kertjében egy db kocsányos tölgy.

A helyi védettségű területek felülvizsgálata szükséges. Natura 2000 hálózat területei: A Natura 2000 területeket alkotó közösségi, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet állapította meg. A Natura 2000 hálózatot az Európai Uniós madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek alapján lehatárolt területek alkotják. Kialakításuk célja, hogy az európai közösség számára jelentős élőhely típusok, egy összefüggő ökológiai hálózat részeként hosszútávon fennmaradjanak. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek felsorolását a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 európai ökológiai hálózatnak, a településre eső részterületei közé tartozik, a HUDI20021 jelű Gerje-mente - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Az érintett földrészletek: 04/2, 05/1, 05/3, 05/4, 05/5, 05/6, 05/7, 05/8, 05/9, 05/10, 05/11, 05/12, 05/13, 05/14, 05/15, 05/16, 05/17, 05/18, 05/19, 05/20, 05/21, 05/22, 05/23, 05/24, 05/25, 05/27, 05/28, 06, 07, 08, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 011/2, 011/3, 011/4, 011/5, 011/6, 011/7, 011/8, 011/9, 011/10, 011/12, 011/13, 011/14, 011/15, 011/16, 011/17, 011/18, 011/19, 015/3, 015/6, 015/7, 015/10, 015/11, 015/12, 015/14, 017/7a, 017/13, 017/14, 017/15, 018, 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9b, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, 020/21, 020/22, 020/23, 020/24, 020/25, 020/26, 020/27, 020/28, 020/29, 020/30, 020/31, 020/32, 020/33, 020/34, 020/35, 020/36, 020/37, 020/38, 020/39, 020/40, 020/41, 020/42, 020/45, 020/46, 020/47, 020/48, 022, 025/11, 025/12, 025/13, 026, 027/3, 027/4, 027/5, 027/6, 027/7, 027/8, 027/9, 027/10, 027/11, 027/13, 027/14, 027/15, 027/16, 027/17, 027/18, 027/19, 027/20, 027/21, 027/22, 029/14, 029/15, 029/16, 029/17, 029/20, 029/21, 029/22, 029/23, 029/24, 029/26, 029/37, 029/38, 029/39, 029/40, 029/41, 029/42, 029/43, 029/45, 029/46, 029/47, 029/48, 029/51, 029/52, 033/3, 033/4, 043/18, 0223, 0224/2, 0224/3, 0224/4, 0224/5, 0224/6, 0224/7, 0224/8, 0224/9, 0224/10, 0224/11, 0224/12, 0225, 6305, 6306, 6307, 6308, 6309a, 6309b, 6324/3, 6324/4, 6324/5, 6324/6, 6324/7, 6324/8, 6324/9, 6324/10, 6324/11, 6324/12, 6324/13, 6324/14, 6324/15, 6324/16, 6324/17, 6324/18, 6324/19, 6324/20, 6324/21, 6324/22, 6324/23, 6324/24, 6324/25, 6324/26, 6324/27, 6324/28, 6324/29, 6324/30, 6324/31, 6324/32, 6324/33, 6324/35, 6324/40


19

ALBERTIRSA


Országos ökológiai hálózat területei Az „országos ökológiai hálózat” területei az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény alapján kerültek kijelölésre, s céljuk a természetvédelmi szempontból jelentős területek közti ökológiai kapcsolatok biztosítása. Az OTrT országos ökológiai hálózatának lehatárolásai KÖRNYEZETVÉDELEM A felszíni és a felszín alatti vizek védelme A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – Albertirsa az „érzékeny” területi kategóriába tartozik. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján, a település nitrátérzékeny területen fekszik. Ezért a területen egyrészt a kormányrendelet 8.§-ában foglalt, a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló általános szabályok betartása kötelező. Másrészt a területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező elemeit tartalmazó, országosan egységes, összehangolt cselekvési program alapján kell eljárniuk (ez még nem készült el.) A településen belterületén a csatornahálózat kiépítése folyamatos, ennek kiépítése során törekedni kell a mind teljesebb körű rákötöttségre. A szennyvizek a település csatornázott területeiről csatornahálózatban a szennyvíztisztítóra elvezetendők. Szennyvízszikkasztás a település területén nem engedélyezhető. A szennyvíztisztító telep biológiai tisztítási fokozattal működik, kapacitása 18600 lakosegyenérték. A telep védőtávolsága 500 m. A tisztított szennyvíz befogadója a Gerje-patak. A település vízellátását jelenleg az Önkormányzat által üzemeltetett víziközmű vállalat biztosítja. Albertirsa Községi Vízmű vízbázisa 3 db mélyfúrású kút, amelyek belső védőterülete 10m sugarú körben be van kerítve. A kutak vize megfelelő. A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően ki kell jelölni a vízbázisok védőterületeit. A vízbázis sérülékenysége esetén a területhasználati korlátozásokat a településrendezési tervben is érvényesíteni kell A település legjelentősebb felszíni vízfolyása a Gerje-patak, mely a Tisza-völgy felé szállítja a vizeket. A vízfolyásra jellemző, hogy nagy vízgyűjtő területe ellenére kicsi a vízhozama. Ennek okai a lassú lefolyásban, az erős szivárgásban és az elpárolgásban keresendők. A ritka árvizek nyár elején keletkeznek, míg az év nagy részében a mederben alig van víz. A Gerje-patak nagy vízhozama nem éri el a 15 l/s-ot, a kisvízi érték (augusztus) nem mérhető, a közepes vízhozam 130140 l/s. Az időszakos belvizeket csatornahálózat vezeti le. Általánosnak mondható problémát jelent a nyári száraz, meleg időjárás, ami a felszíni vizek vízminőségét is befolyásolja. A természetes vízkészletek apadása mellett a befogadókba vezetett használt vizek relatív nagyobb mennyisége miatt, a szárazabb időszakban általában növekszik a vizekben a sótartalom, valamint a tápanyag túlkínálatok miatt a vízterületek algásodása és szerves anyag szennyezettsége. A termőföld védelme A külterület kevesebb mintegy negyede összefüggő erdő, illetve rét-legelő terület. Ezek a növényzettel egész éven át fedett, biológiailag értékes területek a defláció, talajerózió ellen az ott található talajoknak a legjobb védelmet biztosítják. A település külterületének az előbb említett, növényzettel megfelelően borított területegységein kívül eső területei többnyire intenzív mezőgazdasági, főként szántó, kisebb részt gyümölcsös, szőlő művelés alatt állnak. A település mezőgazdasági területeiről környezetvédelmi, talajvédelmi szempontból áltanosságban elmondható, hogy míg a belterülettől északra, a jó termékenységű Törzsszám: 06-465 2011. november File: Alb_muleir1115.doc

20

ALBERTIRSA


területeken az erózió, addig a délre fekvő, gyenge termékenységű területeken a defláció a talaj minőségét rontó folyamatok közül a meghatározó. A helytelen gazdálkodás eredményeként fokozatos minőségromlás következhet be, ezért a talajvédelemre nagy figyelmet kell fordítani. A mezőgazdasági területeken talajvédő agrotechnikát kell alkalmazni, illetve arra fokozatosan át kell térni. A szántó területeken fokozott szerves trágya felhasználásra, a tavaszi szántás mellőzésére, illetve a talajadottságokat figyelembe vevő szántóföldi vetésszerkezet kialakítására kell törekedni. A defláció (szélerózió) csökkentése érdekében az uralkodó szélirányra merőlegesen szélvédő erdősávok, fasorok telepítése célszerű. A földrészlet határoló mezsgyéken cserjesávok telepítése indokolt, mely egyrészt csökkenti az eróziót, deflációt, másrészt növeli az élővilág fajgazdagságát, élőhelyet (fészkelő helyet) teremtve a biológiai növényvédelemben fontos szerepet játszó állatoknak. A szőlő- és gyümölcsösökben a sorköz-füvesítéses technológia alkalmazása célszerű. A települési környezet védelme A települési környezetállapot, azon belül is elsősorban a huzamosabb emberi tartózkodás céljára szolgáló beépítésre szánt területek környezetminőség javításának legfontosabb feladatai közé tartozik, a folyékony és szilárd hulladékok elszállításának, elhelyezésének és kezelésének megnyugtató rendezése, a levegő tisztaságának védelme, a zaj- és rezgésártalmak elleni védelem, valamint a zöldterületek fejlesztése. (A szennyvizek elhelyezésének, elszállításának feladatait és lehetőségeit az önálló vízvédelmi rész tartalmazza.) Hulladékgazdálkodás Belterületről a kommunális eredetű hulladék szervezett gyűjtése és térségi lerakón történő elhelyezése megoldott. A bezárt települési lerakó rekultivációja szükséges. A kommunális hulladék elhelyezés távlati megoldásai között a kistérségi, illetve regionális lerakón történő elhelyezést (vagy hulladékégetőben történő ártalmatlanítást) kell előnyben részesíteni. A település minden lakott területrészén ki kell alakítani a szervezett szelektív hulladékelszállítást. Az új beépítésre szánt területek kialakításával egyidejűleg e területeken is gondoskodni kell a szervezett hulladékgyűjtéséről és elszállításról. A kisebb illegális hulladék elhelyezéseket fel kell számolni, majd a területet rekultiválni kell. A települési szilárd hulladékok gyűjtése során, a veszélyes és újrahasznosítható komponensek szelektív gyűjtésének arányát növelni kell. Ehhez meg kell teremteni a szelektív hulladék gyűjtés infrastrukturális feltételeit, a gyűjtőedényzet beszerzés, az elszállítás és hasznosítás feltételeinek kialakításával. A településen évente keletkező - ipari, mezőgazdasági, és szolgáltató tevékenységből származó termelési veszélyes hulladék mennyisége nem jelentős, az ipari területeken veszélyes hulladék tárolása átmenetileg engedélyezhető. A levegő tisztaságának védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján, a Albertirsa az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok tekintetében az alábbi zónacsoportokba tartozik: szennyezőanyag Kén- dioxid Nitrogén- dioxid Szén- monoxid /PM10/ szilárd Benzol Talaj-közeli ózon

zónacsoport F F F E F O-I

szennyezőanyag /PM10/ Arzén (As) /PM10/ Kadmium (Cd) /PM10/ Nikkel (Ni) /PM10/ Ólom (Pb) /PM10/ benz(a)-pirén (BaP)

zónacsoport F F F F D

A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. számú melléklete alapján az érintett zónacsoportok meghatározásai a következők: - A csoport:

agglomeráció: A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7. § (5) bekezdése szerint.


21

ALBERTIRSA


- B csoport:

azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. - C csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van. - D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. - E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. - F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. - O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. - O-II csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. (Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározását a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.)

A település területén található gazdasági objektumok számottevő légszennyezéssel járó ipari tevékenységet nem folytatnak. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. A közlekedési eredetű légszennyezésben a települést elkerülő 4. sz. főút, valamint a 40. sz. úton zajló átmenő forgalom, az úttal szomszédos területeken okoz kisebb mértékű légszennyezés terhelést. A település belső forgalma által okozott légszennyezés terhelés nem számottevő, ellenben a külterületen lévő üzemi telephelyek némelyike oly mértékű tehergépjármű forgalmat bonyolít le, ami a 4. sz. útra a belterületen keresztül történő eljutása során az érintett településrészeken számottevő terhelést okoz. E terhelés kis mértékű csökkenése a jelenlegi helyzetben forgalmi szabályozásoktól várható. A településen tervezett fejlesztésektől oly mértékű forgalmi változások nem várhatók, melyek a meglévő légszennyezés terhelést számottevően befolyásolnák. Zaj- és rezgésártalmak elleni védelem A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet, a zajtól védendő területeken alapvetően háromféle tevékenységi körhöz, illetve zajterhelési forráshoz kapcsolódóan állapítja meg a különböző zaj terhelési határértékeket. Ezek a következők: üzemi létesítményektől, építőipari kivitelezési tevékenységtől, valamint közlekedéstől származó zajterhelés. Lakóterületen, illetve a közelében jelentős zajkibocsátású ipari-gazdasági telephely, vagy szórakozóhely nem működik. Építőipari kivitelezési tevékenységek és az ezektől származó zaj terhelések többnyire csak időszakosan fordulnak elő. A vonatkozó határértékek, illetve ezek esetleges túllépését az adott építési időszakra a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. A településen a zajterhelés legjelentősebb forrása a közlekedés. A 4. sz. út, valamint a 40-es jelentős, főként átmenő forgalma, a közlekedési terület melletti intenzív beépítésű területrészeken számottevő zajterhelést okoz. A településen halad át a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal. A vasút által érintett településrészeken a szerelvények elhaladásakor észlelhető egyedi zajesemények zavaróak lehetnek.


22

ALBERTIRSA


A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. számú melléklete alapján a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékek a fontosabb beépítésre szánt területhasználatok esetében nappal (6-22 óra) és éjjel (22-6 óra) a következők: nappal lakóterületen: − kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén − gyűjtőút, összekötőút és vasúti mellékvonal mentén − autópálya, autóút, főút és vasúti fővonal mentén vegyes területen: − kiszolgáló út; átmenő forgalom nélküli út mentén − gyűjtőút, összekötőút, autópálya, autóút, főút és vasútvonal mentén gazdasági terület és különleges területen: − kiszolgáló út, gyűjtőút, összekötőút, autópálya, autóút, főút és vasútvonal mentén

éjjel

55 dB 60 dB 65 dB

45 dB 50 dB 50 dB

60 dB 65 dB

50 dB 50 dB

65 dB

50 dB

A közlekedési eredetű légszennyezés terheléshez hasonlóan, a fejlesztések következtében nem várhatók olyan mértékű forgalmi változások, melyek a meglévő közlekedési eredetű zajterhelést jelentősen befolyásolnák. Zöldterületek fejlesztése A zöldterületi fejlesztés a települési környezetvédelem egyik legfontosabb és legkevésbé beruházás igényes eszköze. A meglévő zöldfelületek védelme mellett szükséges a belterület egészén (ahol ilyen nincs és a keresztszelvény lehetővé teszi) egy fokozatosan végrehajtott, egységes utcafásítási program megvalósítása. További feladat a rendezési tervben kijelölt települési zöldterületek megfelelő színvonalú kialakítása és fenntartására. Biológiai aktivitásérték A területek biológiai aktivitásértékének számításáról a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rendelkezik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A terület eredeti (változtatás előtti) biológiai aktivitásértékének számítása hatályos településrendezési eszközök hiányában beépített területen a kialakult állapot, egyéb területen az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágak alapján, míg hatályos településrendezési eszközök esetében a terület-felhasználási egységek és az építési övezeti, valamint az övezeti besorolásból adódó építési használat alapján történik. Az igazgatási területre van érvényben lévő, hatályos településrendezési eszköz, Albertirsa Város Településszerkezeti Terve, melyet a 121/2008. (IV. 10.) számú Önkormányzati határozattal hagytak jóvá, valamint a 17/2008. (IV. 23.) számú, Helyi Építési Szabályzatról szóló Önkormányzati rendelet. A biológiai aktivitásérték számításnál általában elegendő csak azokat a területfelhasználásokat vizsgálat alá venni, ahol a terv változtatásokat eszközöl, és ezeknél össztelepülési szinten a változásokat nyomon követni. A jogszabályban szereplő különböző területhasználatokra vonatkozó biológiai aktivitásérték számítás alapján a következő fontosabb megállapítások tehetők:


23

BIA

Tervezett területfelhasz nálás/ övezet

BIA

0,1

Má

3,7

Lf

2,4

2

Damjanich u. 1. belterületi határ Mezőgazdasági 3407/2 területből falusias lakóterületbe sorolás Pesti út 65. Lk-ból Vt-be 3382

1,98

Lk

1,2

Vt

0,5

3

Vasút u. 7. beépítési % növelés

0,59

Vt

0,5

Vt

0,5

4

Munkácsy u.- műemléki környezet csökkentése, 2564/143 Közpark, lakó- és vegyes területek határának pontosítása Pesti út 1. Lf-ből Vt-be

0,05

Vt

0,5

Zkp


Hatályos terv szerinti területfelhasz nálás/ övezet


Módosítással érintett terület mérete (ha)

ALBERTIRSA

1

5 6 7

Módosítási feladat

Gip-ből Gip1-be Ma-ból Gip-be

8 Vágóhíd-Vadrózsa - Üh-ból Lf-2-be 9 10 11 12

Homokrész I. ker. 1. Kt-ről Lf-be Mk-ból Lf-be Pesti út 101. Vt3-ból Vt1-re

13

Fekete rész lakóterületek utcanyitások Vt-2 övezetben építménymagasság módosítása

14

Má-f-ből Gip

15 16

6315/626 0372/4 5344 2909 3671-4

0,9

Gip

0,4

Gip-1

0,4

Má

3,7

Gip

0,4

Üh

2,7

Lf-2

2,4

Kt

3

Lf

2,4

Mk

5

Lf

2,4

Vt-3

0,5

Vt-1

0,5

Mk

5

KÖu

0,6

0,28 0,52 1,57 0,19 0,52

3,7

Gip

0,4

0,4

Eg

9

Má-f-ből Lf

1,24

Má-f

3,7

Lf

2,4

0,33

Kt

3

Lf

2,4

0,2

KÖu

405. sz. út és Albertirsa közötti út Erzsébet tér műemléki környezete pontosítás

21

HÉSZ vendéglátó egységek védőtáv. módosítása

22

HÉSZ-módosítási javaslatok

23 szabályozási vonal áthelyezés kerékpárút, Szapáry kastély mellett

190/1

0,6

-2,97

Vt, Zkp

3

-0,312 -4,082 0 -2,288

-3,663 26,23 -1,612 -0,198 0,48

76 0 0 0 32493253

Vt

0,5

Vt

0,5 0 0 0

Homokr. III. 2564/118

0,1

Mk

5

Lf

2,4 -0,26 0

HÉSZ

HÉSZ: Lf-2/T-ből kivenni a T-t meglévő útszélesítés ábrázolása

0

-0,084

Gip

Temető egy részének lakóterületbe sorolása

0298/4

6,99

Má-f

20

26

5025

0 0,275

3,05

19

25

0155/1

-1,386

6

1,11

18

24

1671/1

BIA ÉRTÉK

-0,13

Gip-ből Eg-be

piac melletti ter. KÖ-ből közpark és vegyes területek Erdőterületek lehatárolásának pontosítása a közigazgatási terület dél-keleti részén több javaslat a HÉSZ módosítására

17

Hrsz.

5235

0,42

Lf

2,4

KÖu

0 0,6

-0,756

27

Lakóterület határának pontosítása

28

HÉSZ: pontosítás

0

29

Lakóterület, gazdasági terület és erdő határának pontosítása

0

30

Övezethatár módosítása a telekösszevonás miatt

0

31

Övezeti határ pontosítása

32

Lakóterület és erdő határának pontosítása

33

Lakóterület és gazdasági terület határának pontosítása

34

Erdő lehatárolás pontosítása

0 0,49

0,53

35

Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása,

0,27

36

Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása

0,28

37

Mk-ból Lf-be sorolás

38

Mk-n belül út szabályozása

39

Gazdasági terület határának pontosítása

40


41


42

Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása


0,18 0,22 0,28

0,29

Ev

9

Lf

2,4

Lf

2,4

Ev

9

Üh

2,7

Zkp

6

Üh

2,7

Zkp

6

Mk

5

KÖu

0,6

Gip

0,4

Gksz

0,4

Vt

0,5

Lf

2,4

Lf

2,4

Vt

0,5

-3,234

-3,498 0,891 0,924

-0,792 0 0,532

-0,551

24

ALBERTIRSA

43


Lakóterület átsorolása településközponti vegyes területbe

0,16

44

Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása

0,3

45

Vízgazdálkodási területből közmű területbe sorolás

0,35

46

Közpark és vegyes terület határának pontosítása

0,36

47


48

Zkp-n keresztül út szabályozása

49

Erdő és lakóterület határ módosítás

50

Erdőterület kijelölése

51

Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Korábbi tervben tervezett út felülvizsgálata ill. helyének pontosítása

52 53 54

0,42 1,33

2,4

Vt

0,5

Lf

2,4

Vt

0,5

V

6

Gip

0,4

Zkp

6

KÖu

0,6

-0,304

Lf

2,4

Ev

9

Má

3,7

Ev

9

Má

3,7

Lf

2,4

KÖu

0,6

Lf

2,4

Zkp

6

KÖu

0,6

Mk

5

KÖu

0,6

0,05

0,21 5306, 3526

0,35

-0,57 -1,96 -1,944

2,772 7,049 -0,065

1,01

Övezeti határ módosítása Utak területének szabályozása

Lf

1,818 -1,134 -1,54 +7,63

A biológiai aktivitásértékek változásának összesítése után települési szinten mintegy +7,63 pontnyi biológiai aktivitásérték növekmény jelentkezik. Ebből következik, hogy biológiai aktivitásérték kompenzációra, valamint e célt szolgáló területkijelölésre nincs szükség. Tájékoztató a környezeti vizsgálatról A településrendezési terv módosításával kapcsolatban a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet 4-5.§ainak megfelelően az Önkormányzatnak az előírt tájékoztatás megadása után kikérte a környezet védelméért felelős szervek szakvéleményét a környezeti vizsgálat készítéséről, illetve tematikájáról. A rendelkezésre álló adatok és vélemények ismeretében az önkormányzat nem tartja szükségesnek a környezeti vizsgálat készítését.

K ÖZMŰVESÍTÉS Albertirsa településrendezési terve 2002-ben készült, és került elfogadásra, majd később mind a Szerkezeti, mind a Szabályozási terv a Helyi Építési Szabályzattal többször módosításra került, az utolsó módosítás 2008-ban került elfogadásra. A szerkezeti és szabályozási tervekhez és módosításukhoz minden esetben elkészültek a közművesítési munkarészek. A közművek elvi fejlesztési irányelvei már 2002-ben megfogalmazásra kerültek, melyek most is helytállóak. A közműrendszerek fejlesztése és jelenlegi kiépítettsége főleg a város lakó-, és a meglévő gazdasági területek közműigényeinek figyelembevételével történt. Albertirsán az elmúlt időszakban valamennyi közmű kiépült, és az ellátás stabilizálódott. A település teljes területén összközművel rendelkezik, mivel a vezetékes víz-, és villamosenergia-ellátás hálózatai mellett, kiépült a vezetékes földgázhálózat, továbbá a hírközlés rendszerei és megoldást nyert a szennyvízelvezetés kérdése is. Albertirsa település azon kevés települések közé tartozott ahol az un. közműolló nem érvényesült, azaz a vízellátás és a szennyvízcsatornázás fejlesztése nem maradt el egymástól. A település üdülőterületi részein a szennyvízcsatornázás viszont még megoldásra vár. A csapadékvízelvezetés szintén azon feladatok közé tartozik, melyet a burkolt utak kiépítésével egyidőben, illetve a meglévő burkolt utak mentén meg kell oldani, ahol még nem került megvalósításra. A befogadó rendszert megfelelően kell karbantartani, illetve a nem megfelelő kapacitású szakaszokat célszerű korszerűsíteni. Jelen területfelhasználási módosítások lényegileg nem befolyásolják sem a meghatározott közműigényeket, sem a közműfejlesztéseket. A jelenlegi tervmódosításban tervezett fejlesztések közművesítése megoldható, mert a városban valamennyi közmű kiépült, és az ellátás stabilizálódott.


25

ALBERTIRSA


A közműveket lehetőleg közterületeken kell elhelyezni, a jelenleg magánterületen húzódó vezetékeket közterületre kell kiváltani. A tervezett új beépítésekhez a már meglévő, illetve tervezett hálózatokat a várható közműigények alapján kell továbbfejleszteni. Az új tervezési területeken a közművek kiépítését egységes rendszerben, előközművesítéssel javasoljuk megvalósítani. Hírközlés A település telefonhálózata az előző években jelentős fejlesztésen ment keresztül. A telefonhálózat az egész városban kiépült. A távközlés hálózata műszaki megjelenésében bár közműjellegű, a szolgáltatás azonban alanyi jogú. Az igények kielégítése alanyi jogon, egyénileg kötött szerződések segítségével történik. Az igénybejelentés alapján a szolgáltató az igények kielégítéséhez szükséges hálózatfejlesztést saját beruházásként valósítja meg. A távközlési ellátottságot a tervezési területek térségében is, így a tervezési területen is lényegesen növelheti a mobiltelefonok használata. Ennek szabad kereskedelmi forgalma és műszaki területi korlátja nincs, így igényhez igazodóan korlátlanul használható. Albertirsán és településrészein valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató (T-Mobile, Telenor, Vodafone) megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A város tervezési területeinél a telefonhálózat fejlesztését a lakóterületeknél lakásonként 1-1 ADSL fővonal kiépítésével célszerű számolni. Az intézményi, és gazdasági, kereskedelmi szolgáltató területeknél ingatlanonként minimum kettő-öt fővonal kiépítése javasolt.


26

ALBERTIRSA


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - jóváhagyandó munkarész A településszerkezeti tervet jóváhagyó határozat javaslata:

ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK …../2011. (……….) KT. HATÁROZATA A 121/2008. (IV. 10.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL Albertirsa város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. szerint és az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a Albertirsa településfejlesztési koncepciójában foglaltakkal összhangban az alábbi döntéseket hozza:


(1) Albertirsa város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következők szerint módosítja a város településszerkezeti tervéről szóló többször módosított 121/2008. (IV. 10.) Kt. határozatát, és egyúttal jóváhagyja a módosított településszerkezeti tervlapot és a településszerkezeti terv leírásának módosítását, valamint előírja azok kötelező együttes alkalmazását. (2) A határozat hatálya területi értelemben Albertirsa város igazgatási területére terjed ki. A közigazgatási területen a 121/2008. (IV. 10.) Kt. határozathoz tartozó településszerkezeti tervlap helyett az e határozathoz tartozó TSZT jelű tervlapot kell alkalmazni. (3) A településszerkezeti terv leírása az e határozat hatálya alá tartozó területre vonatkozóan a következőkkel egészül ki:

1

2 4

7 8 9 10 12 14 15 16 17

Módosítási feladat Damjanich u. 1. belterületi határ Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Pesti út 65. Lk-ból Vt-be Munkácsy u. - műemléki környezet csökkentése, Vegyes területből közpark terület Ma-ból Gip-be Vágóhíd-Vadrózsa - Ühból Lf-2-be Homokrész I. ker. 1. Ktről Lf-be Mk-ból Lf-be Fekete rész lakóterületek utcanyitások Eg-ből gazdasági terület Temető egy részének lakóterületbe sorolása Piac melletti terület Zkpből vegyes területek Erdőterületek lehatárolásának pontosítása a közigazgatási terület dél-keleti részén


Hrsz.


3407/2

TSZT módosítás Hatályos terv szerinti területfelhasználás

Tervezett területfelhasználás

0,1

Má

Lf

3382

1,98

Lk

Vt

2564/143

0,05

Vt

Zkp

5025 6315/6-26, 6307

0,90

Má

Gip

0,28

Üh

Lf

0372/4

0,52

Kt

Lf

5344

1,57

Mk

Lf

3671-4

0,52

Mk

KÖu

0298/4

5,76

Eg

Gip

190/1

0,33

Kt

Lf

0,2

Zkp

Vt

76

27

ALBERTIRSA

19 20 23 24 26 32 34 35 36 38 39 40 42 43 44 45 46 49 50 51

52 53 54

405. sz. út és Albertirsa közötti összekötő út Erzsébet tér műemléki környezete pontosítás szabályozási vonal áthelyezés Kerékpárút a Szapáry kastély mellett meglévő útszélesítés ábrázolása Lakóterület és erdő határának pontosítása Erdő lehatárolás pontosítása Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása, Üdülőterület felülvizsgálata, közpark kialakítása Mk-n belül út szabályozása Gazdasági terület határának pontosítása Övezeti határ pontosítása Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása Lakóterület átsorolása településközponti vegyes területbe Területfelhasználás és övezeti határ pontosítása Vízgazdálkodási területből ipari területbe sorolás Közpark és vegyes terület határának pontosítása Erdő és lakóterület határ módosítás Erdőterület kijelölése Mezőgazdasági területből falusias lakóterületbe sorolás Korábbi tervben tervezett út felülvizsgálata ill. helyének pontosítása Övezeti határ módosítása Utak területének szabályozása

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3249-3253

-

-

-

Homokr. III.

0,1

Mk

Lf

2564/118

-

5235

0,42

Lf

KÖu

0,49

Ev

Lf

0,53

Ev

Lf

6361

0,27

Üh

Zkp

6399

0,28

Üh

Zkp

0,18

Mk

KÖu

0,22

Gip

Gksz

0,28

Vt

Lf

0,29

Lf

Vt

0,16

Lf

Vt

0,3

Lf

Vt

0,35

V

Gip

0,36

Zkp

Köu

0,42

Lf

Ev

1,33

Má

Ev

0,05

Má

Lf

1,01

KÖu

Lf

1518

0,21

Zkp

Köu

5306, 3526

0,35

Mk

KÖu

(4) A tervmódosítás alapján a településen a biológiai aktivitásérték nem csökken. Emiatt pótlási kötelezettség nem áll fenn.


28

ALBERTIRSA


(5) A PMTrT Szerkezeti Terv és a TRT módosítás területi mérlege Albertirsát érintően: A PMTrT Szerkezeti Terv és a 2011. évi TRT módosítás területi mérlege Albertirsát érintően: A PMTrT-ben meghatározott, a települést érintő megyei területfelhasználási kategóriák

A PMTrT-ben meghatározott területnagyságok (ha)

PMTrT alapján beépítésre nem szánt területek igénybe vehető területei (ha)

A hatályos terv (2008) PMTrT–től való eltérése (ha) PMTrT módosításkor korrigálandó

2011. évi tervmódosítás során igénybevett új beépítésre szánt területek (ha)

Városias települési térség Külterjes mezőgazdasági térség Belterjes mezőgazdasági térség Erdőgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség

1041

-

+47

+1,05

2239

560

-45,2

-1,05

2702

405

-0,8

1314

197

-1

-

196

7296

7296

7296 ha

-

7296

Igazgatási terület összesen:

További igénybe vehető területek (ha)

513,75 404,2

Ez a határozat és a hozzá tartozó módosított településszerkezeti tervlap 2011. év ………… hó …….. napján lép hatályba.

Fazekas László Polgármester


Kovács Zoltánné dr. Jegyző

29

ALBERTIRSA


HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA - jóváhagyandó munkarész ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK ……/2011.(…….) SZ . ÖNK. RENDELETE A 17/2008. (IV. 23.) K T . RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdésében c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezés feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, élelmiszer-biztonság feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Ceglédi Kerületi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala, a környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy feladatkörében eljáró Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a közegészségügy feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala Ceglédi Kistérségi Népegészségügyi Intézet, a tűzvédelem, polgárvédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a közlekedés feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a légi közlekedés feladatkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a műemlékvédelem, régészet feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a természet- és tájvédelem feladatkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, földvédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala, erdőrendezés, erdővédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, talajvédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, honvédelem feladatkörében eljáró Honvéd Vezérkar főnöke, bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély feladatkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, hírközlés feladatkörében eljáró Nemzeti Média és- és Hírközlési Hatóság, a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása feladatkörében eljáró Pest Megye Közgyűlésének Elnöke véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. § A

RENDELET HATÁLYA , ALKALMAZÁSA

(1) Jelen rendeletbe foglalt kiegészítések a hatályos HÉSZ és Szabályozási terv vonatkozásában Albertirsa város közigazgatási területére érvényesek. (2) A HÉSZ mellékletei: 1. SZT-1: Szabályozási terv, külterület 2. SZT-2: Szabályozási terv, belterület (3) Albertirsa Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2008. (IV. 23.) Kt. rendelete az alábbi §okban rögzítetteknek megfelelően módosul. 2. § (1) A HÉSZ 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az SZT-1 és SZT-2 jelű rajzi mellékletek tartalmazzák Albertirsa Város módosított szabályozási tervét. A 2/a, 2/b, 3/a, 3/b tervlapokon a közigazgatási területre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik és helyébe az SZT-1 és SZT-2 tervlap lép. 3. § A HÉSZ általános előírásokról szóló 4. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (5) Az előkert mélysége a környezetben kialakult beépítésnek megfelelő lehet. Az újonnan beépítésre kerülő telkeknél az előkert nagysága 5 méter.


30

ALBERTIRSA


4. § A HÉSZ általános előírásokról szóló 4. §-ának (15) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (15) Melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével a szeszes italt forgalmazó vendéglátó egységek minimális távolsága a nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények bármely bejáratától legalább 200 m. 5. § A HÉSZ lakóövezetek általános előírásairól szóló 6. § (3) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul: b) A már beépült területeken kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége telekosztás esetén 14 m. 6. § A HÉSZ Lk-1 övezet előírásairól szóló 7. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD

LEGKISEBB TELEKTERÜLET

Lk-1

Oldalhatáron álló

400 m2

LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG

40 %

LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-

ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

6,5 m

30 %

7. § A HÉSZ Vt-1 övezet előírásairól szóló 11. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


Vt-1

Oldalhatáron álló

400 m


2

40 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

6,0 m

30 %

8. § A HÉSZ Vt-2 övezet előírásairól szóló 12. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


Vt-2

Szabadonálló

800 m


2


40 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

9,0 m

30 %

31

ALBERTIRSA


9. § A HÉSZ Vt-6 övezet előírásairól szóló 15/A §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza: KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


Vt-6

Kialakult

400 m


2

45 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

6,0 m

30 %

10. § A HÉSZ Gazdasági övezetekről szóló 16. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1) Az építési övezetek területén az előkert minimum 10 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú lehet, az oldalkertet az OTÉK előírásai szerint kell kialakítani. 11. § A HÉSZ Gazdasági övezetekről szóló fejezete kiegészül az alábbi 18/D §-sal: A Gip-4 JELŰ IPARI GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET 18/D. § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: KIALAKÍTHATÓ

ÖVEZET

BEÉPÍTÉSI

JELE

MÓD


Gip-4

Szabadon álló

Kialakult


20 %


ZÖLDFELÜLET

MAGASSÁG

LEGKISEBB MÉRTÉKE

7,5 m

40 %

(2) Az építési övezetben ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők: a) közműbecsatlakozási műtárgy b) közműpótló műtárgy c) hulladéktartály-tároló d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.” 12. § A HÉSZ villamosenergia ellátásról szóló 34. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (2) A település belterületén új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve lehet megvalósítani. 13. § A HÉSZ mezőgazdasági övezetekről szóló 39. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


32

ALBERTIRSA


(1) A mezőgazdasági övezetekben elsősorban a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el. 14. § A HÉSZ Má-f jelű mezőgazdasági övezetekről szóló 41. § (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (8) Az övezetben meglévő tanyák területén a meglévő beépítés fenntartható. 15. § A HÉSZ Ev jelű erdő övezetekről szóló 38.§-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: (2) Az övezetnek a Natura 2000 területek által érintett területrészein kizárólag őshonos, termőhelyi és a táji adottságoknak megfelelő növények telepíthetők 16. § A HÉSZ Mezőgazdasági övezetekről szóló fejezete kiegészül az alábbi 42/A §-sal: „42/A § (1) Az övezetben létesíthető beépítés paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza: BEÉPÍTHETŐ ÖVEZET JELE

BEÉPÍTÉSI MÓD



LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

2

Má-f3

Szabadonálló

3.000 m (művelési ágtól függően)

3%

4,5 m

(2) Az övezetben a mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, az agrárturizmus építményei, valamint az ehhez szükséges (általános és övezeti) beépítési feltételek teljesülése esetén lakóépület helyezhető el. Lakóépület csak a gazdasági építménnyel egyidőben, vagy a mezőgazdálkodási célú épület elkészülte és használatba vételi engedélyének megléte után létesíthető. A kialakítható lakóépületben legfeljebb két lakás létesíthető. (3) Ha az adott telken lakóépület már létesült és a telken a mezőgazdasági termelő tevékenység az elsődleges, akkor a lakóépületen belül kiegészítő tevékenységként kereskedelmi, szolgáltató funkció létesíthető. (4) Az övezetben épület az adott telekkel határos út tengelyétől számított 10 m távolságon belül nem helyezhető el. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. (5) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 25-45o közötti lehet. (6) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények (pl. silók) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (7) Az övezetben már meglévő tanya területen a már meglévő beépítés fenntartható, de a meglévő építmények felújítása illetve bővítése - amennyiben a beépítettség elérte, vagy meghaladta az engedélyezett maximális értéket -, csak az alapterület növelése nélkül történhet, a megengedett maximális építménymagasság mértékéig. (8) A 3.000 m2-nél kisebb területű önálló telken a már meglévő beépítés fenntartható, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés önálló lakás számára) nem lehetséges. (9) Az övezeten belül azon területeken folytatható üzemi méretű/jellegű állattartás, illetve ott helyezhető el az ehhez szükséges gazdasági építmény, ahol azt a település állattartásról szóló rendelete megengedi.


33

ALBERTIRSA


17. § ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a rendelet ……………. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 17/2008. (IV. 23.) Kt. rendelet módosul.

Kelt: Albertirsa, …………….

Fazekas László Polgármester


Kovács Zoltánné dr. Jegyző

34

ALBERTIRSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents