Készült Albertirsa Város Önkormányzata részére

Stratégia Városunk Háza Akcióterület Helyzetelemzés Célok, fejlesztések Kommunikáció Hatások Kockázatok Menedzsment Pénzügyi terv Üzemeltetés Ütemezés

Készült Albertirsa Város Önkormányzata részére

Albertirsa, 2010. január

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve

1

Albertirsa – Új városközpont Előzetes Akcióterületi Terve

Megbízó: Albertirsa Város Önkormányzata Polgármester:

Fazekas László

Témafelelős:

Vasvári Csaba

A dokumentumot az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai készítették: Varga-Ötvös Béla (ügyvezető igazgató) Horváth Dániel Monori Mónika Ács Eszter Hirtling Julianna Horváth Gergely Németh Adrienn

Albertirsa város Új városközpontjának Előzetes Akcióterületi Terve (EATT) az Integrált Városfejlesztési Stratégiával (IVS) összhangban, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása, továbbá a „Pályázati felhívás és útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program” keretében kiírt „Funkcióbővítő

rehabilitáció,

Pest

megyei

településközpontok

fejlesztése

–

Integrált

településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B)” c pályázati dokumentáció alapján készült.

Az ÉrtékTérkép Kft. munkatársai köszönetüket fejezik ki polgármester úrnak és Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala dolgozóinak az EATT elkészítésében nyújtott közreműködésükért.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


2

Tartalom 1.

Vezetői összefoglaló________________________________________________________ 4

2.

A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása __________________ 5 2.1 Az akcióterület kijelölése ________________________________________________________ 5 2.2 Jogosultság igazolása __________________________________________________________ 11 2.3 Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása___________________________________________ 14

3.

Helyzetelemzés___________________________________________________________ 17 3.1

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése _______________________________ 17

3.2

Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása ____________________________ 22

3.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása________________________________________________________________________ 25 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5 3.3.6 3.3.7 3.3.8 3.3.9

Demográfiai helyzet _____________________________________________________________ Gazdasági helyzet _______________________________________________________________ Társadalmi helyzet ______________________________________________________________ Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet ______________________________________________ Jövedelmi helyzet _______________________________________________________________ A környezeti értékek bemutatása ___________________________________________________ A környezeti károk bemutatása és feltárása ___________________________________________ Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte_____________________________________ A közbiztonság helyzete __________________________________________________________

25 28 35 35 36 38 39 39 42

3.4 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása________________________________________________________________________ 44 3.4.1 Településszerkezeti elemzés__________________________________________________________ 3.4.2 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közlekedési hálózat helyzete_________ 3.4.3 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából__________________________________________________________ 3.4.4 Lakáshelyzet______________________________________________________________________ 3.4.5 A közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota___________________________

44 46 49 51 52

3.5

Funkcióelemzés ___________________________________________________________ 53

3.6

Igényfelmérés és kihasználtsági terv __________________________________________ 56

3.6.1 Igényfelmérés_____________________________________________________________________ 56 3.6.2 Kapacitás kihasználtsági terv _________________________________________________________ 59

3.7

A tulajdonviszonyok értékelése ______________________________________________ 63

3.8

Piaci igények, lehetőségek felmérése __________________________________________ 65

3.8.1 3.8.2 3.8.3

4.

Általános megállapítások _________________________________________________________ 65 A városrehabilitáció gazdasági igényei_______________________________________________ 66 A fejlesztés társadalmi igényei _____________________________________________________ 69

Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai _______________________________ 71 4.1 A tervezett fejlesztés rövid bemutatása ___________________________________________ 71 4.2 Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai _____________________________________ 73 4.3 Az akcióterület beavatkozásai___________________________________________________ 74 4.4 A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése és ütemezése __________________ 75 4.5 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek _________ 77 4.5.1 A városmegújítás helyi eszközrendszere ________________________________________________ 4.5.2 A szervezeti háttér megteremtése______________________________________________________ 4.5.3 Köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség ____________________________________ 4.5.4 Településmarketing ________________________________________________________________


77 77 77 78


3

4.5.5 Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek _________________________________________ 78

4.6 A regionális operatív program 2007-2013 közötti, városrehabilitációs célú állami támogatása keretében, az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások___________________________ 79 4.6.1 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások)______________________________________________________ 80 4.6.2 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) 82 4.6.3 Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) _ 85 4.6.4 Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) 87 4.6.5 Összefoglaló indikátortáblázat ________________________________________________________ 90 4.6.6 A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása ________________________________________ 92 4.6.7 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról _______________________________________ 112 4.6.8 Szinergia-elemzés ________________________________________________________________ 113 4.6.9 Bevonandó partnerek ______________________________________________________________ 113 4.6.10 Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok ___________________________________ 114

5.

6.

A tervezett fejlesztések várható hatásai ______________________________________ 115 5.1

Társadalmi hatások_______________________________________________________ 115

5.2

Gazdasági hatások________________________________________________________ 119

5.3

Esélyegyenlőségi hatások __________________________________________________ 123

5.4

Környezeti hatások _______________________________________________________ 126

5.5

Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ______________________________ 130

A megvalósítás intézményi kerete ___________________________________________ 132 6.1 6.1.1 6.1.2 6.1.3 6.1.4 6.1.5

6.2

7.

8.

Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ___________________________ 132 A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér _________________________________ A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák______________________________ Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása ______________________________________ A projektmenedzsment szervezet tevékenysége _______________________________________ A projektgazda kötelezettségvállalásai ______________________________________________

132 133 133 133 135

Üzemeltetés, működtetés___________________________________________________ 136

Kockázatok elemzése _____________________________________________________ 139 7.1

A kockázatok korai felismerésének szükségessége______________________________ 139

7.2

Külső kockázatok ________________________________________________________ 139

7.3

Belső kockázatok _________________________________________________________ 144

Pénzügyi terv ___________________________________________________________ 146 8.1

A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint _________________________ 146

8.2

A pályázat pénzügyi terve és szöveges magyarázata ____________________________ 147

8.3

A Projekt előkészítés költségei és szöveges magyarázata ________________________ 147

8.4

A Projekt elszámolható költségeinek ütemezése és forrásai ______________________ 149

8.5

A Projekt finanszírozása___________________________________________________ 151

1. sz. melléklet: Akcióterületen belüli ingatlanok listája__________________________________ 152 2. sz. melléklet: Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája ____________________ 156 3. sz. melléklet: Akcióterületen található régészeti lelőhelyek _____________________________ 157 4. számú melléklet: Albertirsa Város 2009. évi rendezvénynaptára ________________________ 158 5. sz. melléklet: A pályázat pénzügyi tervének excel táblája ______________________________ 161

Albertirsa - Új városközpont - Előzetes Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


4

1. Vezetői összefoglaló Albertirsa Város Önkormányzata 2009. év folyamán megbízta az ÉrtékTérkép Kft-t a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a továbbiakban: IVS) és Előzetes Akcióterületi Terve (a továbbiakban: EATT) c. dokumentumok elkészítésével. Az EATT dokumentum az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban, ahhoz szervesen kapcsolódva, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása, továbbá a „Pályázati felhívás és útmutató a Közép-Magyarországi Operatív Program” keretében kiírt „Funkcióbővítő rehabilitáció” Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2009-5.2.1/B)” c pályázati dokumentum alapján készült. Az akcióterület funkcióbővítő és funkciómegerősítő fejlesztései az Új Városközpont városrészi céljának teljesülését segítik elő. A közszféra funkciók jelentős megerősítése, továbbá a gazdasági, kereskedelemösztönző beavatkozások hozzájárulnak a városrész minőségi fejlődéséhez, helyi sajátosságként az összetartozás érzés és a társadalmi kohézió erősítésével teljesebbé teszik a városfejlesztést. A pályázati anyagunkban szereplő beruházás akcióterülete, az 1950-ben egyesített két falu határán található. Jelenlegi városházánk távol esik ettől, a földrajzi és egyéb (népsűrűség, közlekedés) szempontból központi területtől. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a jelenlegi Városháza épület elsősorban szűkössége miatt, megközelítően sem felel meg a mai kor elvárásainak. Az akcióterülethez tartozó Vasút utca (hajdan ez választotta el Alberti és Irsa településeket) mentén évekkel ezelőtt megkezdődött egy városközpont kialakítása főtérrel, közparkkal, parkolókkal, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületekkel. A pályázati anyagban található illusztrációk jól mutatják az itt megjelent funkciókat. Ezek a következők: posta, bank, gyógyszertár, kávézó, továbbá hét, különböző profilú kereskedelmi egység. Jelen dokumentum ahhoz járul hozzá, hogy a megkezdett városfejlesztési tevékenység kerek egészet alkosson, és megváltoztassa az Albertirsáról alkotott eddigi képet, összekapcsolja a helyi multikulturális társadalmat. Felhívjuk a figyelmet, hogy Albertirsa Város Új Városközpontjának Előzetes Akcióterületi Tervéhez (EATT) csatoltuk „Albertirsa - Új városközpont - Előzetes Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia” c. dokumentumot, mely az EATT végén található önálló dokumentumként.



5

2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása

2.1 Az akcióterület kijelölése Az Albertirsára vonatkozó IVS V. 3. fejezete rendelkezik az akcióterületek lehatárolásáról. A város a rendelkezésre álló háttér-dokumentációk, valamint az IVS városi és városrészi helyzetelemzésének és célrendszerének figyelembe vételével kijelölte a 2010-2013 közötti fejlesztésekhez kapcsolódó akcióterületeket. 1. sz. térkép

Az IVS által lehatárolt városrészek

Forrás: Albertirsa Város IVS



6

Az IVS Albertirsa „Új városközpont” városrész területét egyben akcióterületként határolta le. Az Új városközpont akcióterület Albertirsa központjában helyezkedik el, így az IVS-ben a városközpontra meghatározott városrészi részcélok érvényesek rá. Az akcióterület a város szívében helyezkedik el, azonban a városrész nem a település történelmi magja, funkcionális központja. 1. sz. táblázat Ceglédi kistérség

Albertirsa

Új Városközpont városrész

Új Városközpont Akcióterület

Terület

123 404 ha

7 296 ha

20,86 ha

20,86 ha

Lakosság (2009)

121 335 fő

11 534 fő

381 fő

381 fő

Forrás: KSH

2. sz. térkép

A Városközpont Akcióterület megközelítése, szemléltetése ortofotón

Forrás: Google Earth műholdkép alapján saját szerkesztés



7

Az Új városközpont akcióterület a Ceglédi Kistérség második-harmadik legfejlettebb településén, Albertirsa különböző városrészeinek találkozásánál, a város földrajzi középpontjában fekszik. Albertirsa, és ezen belül az akcióterület megközelíthetősége kedvező. A városközpont közúton Budapestről és Szolnokról a 4-es főúton, a 4-es út és Cegléd felől a 40-es úton, és a 405-ös út révén az M5-ös autópálya felől (amely a településeket elkerülve köti össze az M5ös újhartyáni csomópontját és a 4-es főút albertirsai elkerülő szakaszát) érhető el. A városon belül az akcióterület centrális elhelyezkedésű, gyalogosan, kerékpárral, személygépjárművel vagy közforgalmú eszközökkel, a város minden pontjából könnyen megközelíthető. A városközpontban elhelyezkedő Új városközpont akcióterület a város szíve, teljesen megegyezik a városrész területével. Gerince - az északnyugat-délkeleti futású Pesti út és az északkelet-délnyugati irányú Vasút utca, tulajdonképpen a város főutcáinak tekinthetők. Itt található a város legtöbb intézménye. 3. sz. térkép

A Városközpont Akcióterület lehatárolása



8

Az Új Városközpont Akcióterületet határoló utcák: Hunyadi u. - Táncsics u. - Koltói Anna u. - Rákóczi u. - Vasút u. - Bocskai u. - Futó u. - Győzelem u. - Sport u. - Tavasz u. - Kossuth Lajos u. - Köztársaság u. - Pesti út - Hunyadi u. 4. sz. térkép

Az Új Városközpont Akcióterületet alkotó 10 tömb



9

2. sz. táblázat

Sorszám 1. tömb: 2. tömb: 3. tömb: 4. tömb: 5. tömb: 6. tömb: 7. tömb: 8. tömb: 9. tömb: 10. tömb

Közterületi határ Táncsics Mihály utca - Hunyadi utca - Politzer utca - Pesti út Politzer utca - Hunyadi utca - Pesti út Sport utca - Pesti út - Köztársaság utca - Kossuth Lajos utca - Tavasz utca Vinnyica utca - Piac tér - Pesti út - Sport utca Vinnyica utca - Vasút utca - Pesti út - Piac tér Rákóczi utca - Koltói Anna utca - Pesti út - Vasút utca Baba utca - Vasút utca - Vinnyica utca - Sport utca Győzelem utca - Vasút utca - Baba utca - Sport utca Sport utca - Győzelem utca - parkolók - Baba utca Bocskai utca - Vasút utca - Győzelem utca - Futó utca

Akcióterületen belüli utcaszakaszok listája: 3. sz. táblázat

Baba utca: Bocskai utca: Futó utca: Győzelem utca: Hunyadi utca: Koltói Anna utca: Kossuth Lajos utca: Köztársaság utca: Pesti út: Politzer utca: Rákóczi utca: Sport utca: Táncsics Mihály utca: Tavasz utca: Vasút utca: Vinnyica utca:

Páratlan oldal: Baba utca 1 -3. Páros oldal: nem Páratlan oldal: Bocskai utca 1-23. Páros oldal: nem Páratlan oldal: Futó utca 1-13. Páros oldal: nem Páratlan oldal: nem Páros oldal: Páratlan oldal: nem Páros oldal: Hunyadi utca: 2-46. Páratlan oldal: nem Páros oldal: Koltói Anna utca 2-4. Páratlan oldal: nem Páros oldal: Kossuth Lajos utca 2. Páratlan oldal: Köztársaság utca 1-5. Páros oldal: nem Páratlan oldal: 49-105. Páros oldal: 26-70. Páratlan oldal: Politzer utca 1-7. Páros oldal: 2-10. Páratlan oldal: 1- 17. Páros oldal: nem Páratlan oldal: Sport utca 1-11. Páros oldal: nem Páratlan oldal: 1-9. Páros oldal: nem Páratlan oldal: Tavasz utca 1-13. Páros oldal: nem Páratlan oldal: 1-5. Páros oldal: Vasút utca 2-22. Páros oldal: Vinnyica utca 2-6. Páratlan oldal: Nincs. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


10

5. sz. térkép

Az Új Városközpont Akcióterület meghatározó térkapcsolatai

A városközpont és környezete mikrotérségi központ is. Így az akcióterület, mint centrum, 15 ezer ember számára teljes egészében, 36 ezer fő esetében pedig részlegesen nyújt a városközponti funkcióhoz tartozó szolgáltatásokat. Az akcióterület közelében található a buszpályaudvar, és a vasútállomás. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


11

2.2 Jogosultság igazolása 4. sz. táblázat Társadalmi mutatók

Akcióterület

Albertirsa

Lakónépesség (fő)

381

11 280

Város egésze arányában (%)

3,4

100

Adatforrás KSH, 2007.

Népesség Számított

Terület

Összes (km2)

0,21

72,96

Laksűrűség (fő/ lakás)

Lakónépesség/lakás

2,76

2,63

Számított

0-14 évesek aránya (%)

17,1

16,8

KSH, 2001. évi népszámlálás

60-x évesek aránya (%)

17,3

20,2


Legfeljebb általános iskolát végzettek aránya a 15-59 évesek közül (%)

19,2

32,3


16

5,9


Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 15-59 éveseken belül (%)

34,0

45,1


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

9,6

19,4


Önkormányzat

Demográfia

Képzettség Felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya 25-x évesek között (%)

Gazdasági aktivitás

Munkanélküliség

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

32,8

42,7


Háztartások

Lakásállomány (db)

138

4 287


69

59

17,4

32,6

Lakássűrűség lakás/km2 Lakásállomány

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya

számított KSH, 2001. évi népszámlálás

A városközpont funkciókban gazdagon ellátott, amit az alábbi térkép szemléltet. Az akcióterületen koncentrálódnak azok az intézmények, és egyéb létesítmények, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a városrész (és a település egésze) közösségi-társadalmi és gazdasági életének súlyponti területeként működjön.



12

6. sz. térkép

Az Új Városközpont Akcióterületen található intézmények területi eloszlása



13

5. sz. táblázat

Jogosultsági kritériumok a KMOP 2009/5.2.1./B pályázati útmutató szerint Indikátor típusa Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma. Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma.

Határérték

Akcióterületi érték*

Min. 3 db

9 db

Min. 8 db

94 db

* részletesen ld. jelen dokumentum „Funkcióelemzés” c. fejezetét

1993-ban első alkalommal fogadott el Albertirsa képviselő-testülete olyan rendezési tervet, amely ide, a sporttelepre és annak közvetlen környezetébe tervezte helyezni a településközpontot. Jelenleg a városközponton kívül helyezkedik el a Városháza épülete (Irsa városrész), amely azonban jelenlegi állapotában nem képes betölteni eredeti funkcióját. Mind elhelyezkedése, mind megjelenése, mind pedig kapacitása miatt szükséges a városházát az Új városközpont akcióterületre, egy új épületbe áthelyezni. A közösségi funkciók közül kiemelendő, hogy az akcióterületen belül helyezkedik el a Márai Sándor Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Ház épülete és a városi piac, amely jelentős térségi hatókörrel rendelkezik. A humánszolgáltatások közül az oktatás-nevelés intézményei (Lurkó Bölcsőde, óvoda, a Tessedik Sámuel Általános Iskola 2. számú épülete), és egészségügyi szolgáltatások (Rendelő, mentőállomás) is megtalálhatók a városközpontban. Az Új városközponthoz szervesen kapcsolódik az Irsa akcióterület területén elhelyezkedő Köztársaság úti „városközponti terület”, amely tovább növeli a város belső részeinek funkciógazdagságát; itt található számos egyház intézmény (Római Katolikus Templom, Irsai Evangélikus templom).



14

2.3 Az IVS-hez való illeszkedés bemutatása Az IVS 5. fejezete a következőképpen határozza meg Albertirsa hosszú távú jövőképét: „Albertirsa egy, a (múltjában és jelenében egyaránt gyökerező) sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, hangsúlyosabb mikrotérségi központ szerepét betöltő, a helyi gazdaságot helyzetbe hozó település.” A városfejlesztés legfontosabb távlatos szándékáról ez áll ugyanitt: Albertirsa a jelenlegi ingázó alvóváros helyett, egy komoly gazdasági potenciált felmutató, prosperáló város legyen. Ugyancsak az IVS 5. fejezetében találhatók a jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok, illetve az egyes városrészek jellegzetes problémáihoz köthető célok. Az akcióterület fejlesztéseinek illeszkedését az IVS által felvázolt jövőképhez és célrendszeréhez a következőképpen foglalhatjuk össze. Albertirsa esetében egy új városközpont létrehozása, az akcióterületi terv tárgyát képező fejlesztési program tartalma, amely újraszervezi és katalizálja a településen belüli társadalmigazdasági életet, továbbá hangsúlyosabb szerepet tölt be a mikrotérség életében is. Ennek megfelelően az IVS-ben megfogalmazott célok mindegyike (rövid- és hosszú távú egyaránt) releváns az akcióterületre vonatkozóan. A területi és tematikus célok egymás közötti, valamint a jövőképhez való viszonyát szemlélteti az alábbi ábra.

Specifikus (területi) 2-3 éves célok

Tematikus (ágazati) 7-8 éves célok

Átfogó 15-20 éves cél

1. sz. ábra

Albertirsa jövőképe - a „Sokszínűség harmóniája” Albertirsa a sokszínűségét megőrző, erős társadalmi kohézióval rendelkező, társadalmi-gazdasági és környezeti szempontból harmonikusan fejlődő, hangsúlyosabb mikrotérségi központ szerepet betöltő, a helyi gazdaságot helyzetbe hozó település.

1. Társadalmi kohézió erősítése

2. Helyi gazdaságfejlesztés

3. Infrastruktúrafejlesztés

Új Városközpont Akcióterület

Intézmény Vállalkozá Zöldterüle -fejlesztés s-élénkítés t-fejlesztés

Közösségfejlesztés

Infrastruktúrafejlesztés

Idegenforgalmifejlesztés



15

Az Új városközpont városrészi és egyben akcióterületi céljának teljesülése mindhárom tematikus cél megvalósításához hozzájárul. Az akcióterületi célok megvalósítása erősíti Albertirsa helyi gazdaságát (javítja a versenyképességet, új munkahelyeket teremt, javítja a mikro- és kistérségi szerepkört; turisztikai vonzerőt és vendégforgalmat alakít ki), - emellett infrastrukturális fejlesztései révén erősíti a város lakosságának életminőségét, másrészt növeli a társadalmi kohéziót, az összetartozás érzését. Az említett tematikus célok a város átfogó céljának eléréséhez járulnak hozzá, megteremtve a feltételeit egy versenyképes gazdasággal rendelkező, élhető városnak, s így Albertirsa jelentősebb szerepet tölthet be a térségi munkamegosztásban. A következő táblázatban átfogóan bemutatjuk az akcióterületi terv céljainak az IVS tematikus céljaihoz való illeszkedését:

6. sz. táblázat A Városközpont Akcióterület fejlesztésének céljaiEATT

Illeszkedés

Szolgáltatás-bővítés, helyi gazdaság fejlesztése

Az akcióterület a városi kiskereskedelem központja, mely jelentős közfunkciókat is ellát. Az akcióterület fejlesztése a funkcióbővítés érdekében elsődleges fontosságú.

IVS célrendszere Tematikus cél

2. Tematikus cél Helyi gazdaságfejlesztés Új Városközpont 1. Tematikus cél

A közterületek és az infrastruktúra fejlesztése

Társadalmi kohézió erősítése 3. Tematikus cél Infrastruktúra-fejlesztés

Az akcióterület megújítása együtt kell, hogy járjon a társadalmi kohézió Közösségfejlesztés erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és gazdaságfejlesztésének záloga. Forrás: Albertirsa Város IVS

Városrészi cél

1. Tematikus cél

A városközponti terület funkcióbővítő fejlesztése, új városközpont kialakítása, a köz- és egyéb szolgáltatási funkciók növelése, a térségi szerepkörrel rendelkező funkciók erősítése, az összetartozás érésének erősítése

Társadalmi kohézió erősítése



16

A következő táblázat segítségével ellenőrizhető, hogy az Új Városközpont Akcióterület fejlesztései szervesen kapcsolódnak az IVS célrendszeréhez.

7. sz. táblázat

A Városközpont Akcióterület fejlesztésének részcéljai - EATT Intézményfejlesztés Vállalkozásélénkítés Zöldterület-fejlesztés Közösségfejlesztés Infrastruktúra fejlesztése Idegenforgalmi fejlesztés

Városrészi célok (IVS-Új városközpont VR) +

Tematikus célok - IVS 1. tematikus cél +

2. tematikus cél +

+

+

+

+

+

Átfogó cél IVS +

+

+

+ +

+ +

+ +

3. tematikus cél

+

+

+

+

+

Forrás: Albertirsa Város IVS



3.

Helyzetelemzés

3.1

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

17

Albertirsa szabályozási terve 7. sz. térkép

Forrás: Albertirsa Város Településrendezési terve



18

Albertirsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1993-ban első alkalommal fogadott el olyan rendezési tervet, amely az akcióterületre, a korábbi sporttelepre és annak közvetlen környezetébe kívánja helyezni a településközpontot. A 72/2002 (IV.25.) ÖK. számú határozattal hagyta jóvá Albertirsa Képviselő-testülete a nagyközség településszerkezeti tervét, amely a településfejlesztési koncepció nyomán készült; a kül- és belterületre egyaránt vonatkozik. A határozat intézkedéseket és önkormányzati feladatokat is tartalmaz, amelyek a rendezési terv “végrehajtását” célozzák. Az önkormányzat a településszerkezeti tervnek megfelelően, az 5/2002 (IV.26.) ÖK. sz. rendelettel megalkotta a helyi építési szabályokat, és ezzel jóváhagyta a hozzátartozó szabályozási tervet, amely a település teljes igazgatási területére kiterjed. A szabályozási terv felváltotta az eddig érvényben volt általános rendezési tervet, és tartalmazza az 1994-ben jóváhagyott részletes rendezési tervek előírásait (strandfürdő és környéke RRT, településközpont RRT). A jóváhagyott szabályozási terv és a helyi építési szabályzat a településfejlődési lehetőségekre, a mikrotérségi szerepkörre, ill. a kialakult épített- és természeti környezetre tekintettel szabályozza az építési tevékenységet. A Képviselő-testület által 2004-ben és 2008-ban jóváhagyott szabályozási módosítás, a 2008ban elfogadott új Településszerkezeti Terv (TSzT) szerint az akcióterületre vonatkozó területfelhasználási besorolás alapján, az akcióterület megfelel a KMOP pályázati útmutatóban meghatározott kritériumnak. A TSzT és a hatályos Szabályozási Terv szerint az akcióterület a vegyes területek, azon belül pedig a városközpont, és központi vegyes, illetve zöldterület területfelhasználási egységek közé tartozik. A városrészt 10 tömb alkotja, amelyeket a szabályozási terv változatos besorolása jellemez. A beépítést és a területhasználatot a városközponti vegyes, valamint a kisvárosi és helyenként falusias lakóövezet szerinti besorolások határozzák meg. 8. sz. táblázat

Sorszám

Közterületi határ

Szabályozási terv besorolás

1. tömb:

Táncsics Mihály utca - Hunyadi Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-6, Lf-1 utca - Politzer utca - Pesti út

2. tömb:

Politzer utca - Hunyadi utca - Pesti út Sport utca - Pesti út - Köztársaság utca - Kossuth Lajos utca - Tavasz utca Vinnyica utca - Piac tér - Pesti út Sport utca

3. tömb: 4. tömb:

Lk-1, Lf-1

Településközponti vegyes, falusias lakóövezet Kisvárosias és falusias lakóövezet

Vt-1

Településközponti vegyes

Vt-6, Zkp, KO-1

Településközponti vegyes, közpark és közlekedési övezet Városközponti vegyes, közpark és közlekedési övezet Kisvárosias lakóövezet, városközponti vegyes

5. tömb:

Vinnyica utca - Vasút utca - Pesti út Vt-2, Vt-6, Zkp, KO-1 - Piac tér

6. tömb:

Rákóczi utca - Koltói Anna utca Pesti út - Vasút utca

Lk-1, Vt-6



7. tömb: 8. tömb: 9. tömb: 10. tömb

Baba utca - Vasút utca - Vinnyica utca - Sport utca Győzelem utca - Vasút utca - Baba utca - Sport utca Sport utca - Győzelem utca parkolók - Baba utca Bocskai utca - Vasút utca Győzelem utca - Futó utca

19 Zkp, Vt-2

Közpark, városközponti vegyes

Vt-5, Zkp

Közpark, városközponti vegyes

Lf-1

Falusias lakóövezet

Lf-2

Falusias lakóövezet

A célterületen található ingatlanok övezeti besorolása: a) A 2927/2, 2933/3, 2933/4, 2933/5, 2933/6, 2932, 2933/7, 2931 helyrajzi számú ingatlan csoport Vt-1 jelű övezet, amelyre az alábbi előírások vonatkoznak a Helyi Építési Szabályzat szerint: A Vt-1 jelű övezet (Albertirsa településközponti részeinek meglévő és tervezett vegyes területe) 11. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. 9. sz. táblázat

Övezet jele Vt-1

Beépítési Mód Zártsorú

Kialakítható legkisebb telekterület 400 m2

Legnagyobb beépítettség 40 %

Legnagyobb Építménymagasság 6,0 m

Zöldfelület legkisebb mértéke 40 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 16. § (2) bekezdésének 1-5. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az övezet építési telkein a lakó funkció elsődlegessége esetén, egy telken legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület létesítése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (4) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. b) A 2935 helyrajzi számú ingatlan Vt-2 jelű övezet, amelyre a Helyi Építési Szabályzat értelmében az alábbi előírások vonatkoznak: A Vt-2 jelű övezet (Albertirsa településközponti részeinek meglévő és tervezett vegyes területe) 12. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit, és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.



20

10. sz. táblázat

Övezet jele Vt-2

Beépítési mód Szabadonálló

Kialakítható Legnagyobb Legnagyobb Zöldfelület legkisebb beépítettség építménymagasság legkisebb telekterület mértéke 800 m2 40 % 8,5 m 40 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 16. § (2) bekezdésének 1-6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontjaiban meghatározott létesítmények helyezhetők el. c) A 2952/8 helyrajzi számú ingatlan Vt-5 jelű övezet, amelyre a Helyi Építési Szabályzat értelmében az alábbi előírások vonatkoznak: A Vt-5 jelű övezet (Albertirsa tervezett településközpontjának területe) 15. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. 11. sz. táblázat

Övezet jele Vt-5

Beépítési Mód Zártsorú

Kialakítható Legnagyobb legkisebb beépítettség telekterület 600 m2 80 %

Legnagyobb Építmény magasság 7,5 m

Zöldfelület legkisebb mértéke 10 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 16. § (2) bekezdésének 2-5. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. Az övezet területén lakóépület létesíthető, azzal a feltétellel, hogy üzlet, szolgáltatás számára a földszinti alapterület min. 25%-át kell kialakítani. Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m), és n) pontban meghatározott létesítmények, továbbá garázs és parkoló helyezhetők el. d) A 2952/9 helyrajzi számú ingatlan Zkp jelű övezet, amelyre a Helyi Építési Szabályzat értelmében az alábbi előírások vonatkoznak: A Zkp jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei) 35. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.



21

12. sz. táblázat

Övezet jele Zkp

Beépítési mód Szabadonálló

Kialakítható Legnagyobb Legnagyobb legkisebb beépítettség Építmény telekterület magasság Kialakult 2% 4,5 m

Zöldfelület Legkisebb mértéke 85 %

(2) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. (4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (6) Az övezet területét az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani. (7) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. (8) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (9) A 6302 és 6304 hrsz-ú területeken, a közpark kialakítása során csak a termőhelynek megfelelő, őshonos növények telepíthetők. Az Új Városközpont Akcióterület, kiegészülve a kapcsolódó központi funkciókat hordozó tömbökkel, a város szerkezetében betöltött helyzetének megfelelően, vegyes terület felhasználási egységbe tartozik. A város központjában (de zömében az akcióterületen kívül) helyezkedik el a közigazgatási és az oktatási intézmények jelentős része, a város vallási életét meghatározó egyházak templomainak egy része és általuk működtetett intézmények. Az akcióterületen belül a gondozott közösségi hasznosítású zöldfelületek aránya viszonylag alacsony, ennek megfelelően a városrész központi területén, az épülő polgármesteri hivatalhoz – a „Városunk Házához” kapcsolódóan közpark kerül kijelölésre. A központi elhelyezkedésnek megfelelően, az akcióterületen 303 darab gépjármű-parkoló található. A gyalogos és kerékpáros közlekedés elősegítése érdekében a Pesti és a Vasút utcákban kerékpárút kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv. A Városközpont szabályozása a következő célokat szolgálta:  intenzívebb, városiasabb beépítés kialakulása a városközpont területén,  kerékpárút tervezése az akcióterület jobb megközelíthetősége, a különböző alközpontok átjárhatóságának növelése érdekében,  a gyalogos és biciklis közlekedés elősegítése,  a Városháza tér közösségformáló hatásának növelése, új épülettel, városi parkkal,  az épített és természeti környezet védelme. A hatályos rendezési és szabályozási tervek megfelelnek az akcióterületi tervben megfogalmazott beavatkozásokkal szemben támasztott pályázati feltételeknek, ugyanis összhangban vannak a végrehajtandó fejlesztésekkel, támogatják azok megvalósulását.



3.2

22

Megelőző városfejlesztési tevékenységek bemutatása

1990-2004: Az 1990-es évek során a hazai önkormányzatok többsége elhatározta, hogy a történelmi városközpontot, értékei megmentésével felújítja, így helyreállítja a történelmi városközpont eredeti funkcióit. Albertirsa ebben az időszakban nagyközségként, a településfejlődés kedvezőtlen örökségével kellett, hogy megbirkózzon. A település ez időben több terv, elképzelés kidolgozásával kezdett hozzá a szűken vett városközpont létrehozásához, amely számos más várossal ellentétben, Albertirsa esetében nem a meglévő városközpont, történelmi városmag rehabilitációját jelentette, hanem egy új városközpont lépésről-lépésre történő kialakítását. A centrumban található piactér a formálódó településközpont meghatározó eleme. Felújítása, bővítése 2002-ben lezajlott. A megújult piac méltó kereskedelmi központja a térségnek, amely minőségi változást jelent a lakosság kulturált ellátásában, mindennapi életében. Ebben az időszakban épült a számos üzletház közül, a Pesti út 32-34. szám alatti telken, a Dolina-üzletház épülete. 2005-2009: A pályázati projektet közvetlenül megelőző években folytatódott a lépésrőllépésre történő szerves városfejlesztési tevékenység. A sportpálya Vasút utcai frontján, a Pesti út felé eső oldalon 2005-ben elkészült az új posta székház, mely a leendő városközpont első épülete. Ez is mutatja az erősödő mikrotérségi vezető pozíciót. 2005-ben került sor a Móra Ferenc Művelődési Ház elektromos hálózatának teljes felújítására. Az önkormányzat a Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keretből (TEKI) nyerte meg a beruházáshoz szükséges forrás 66 százalékát. A projekt összköltségvetése 21.133.180,- Ft volt. A Márai Sándor Városi Könyvtár felújításának keretén belül, a könyvtár homlokzata újult meg, valamint a nyílászárók cseréjére került sor. A projekt összköltségvetése: 11.188.933,- Ft volt. A Tessedik Sámuel Általános Iskola központi épületének bővítése. A beruházás keretén belül az iskola lapos teteje beépítésre került és így további tizennégy tanteremmel bővülhetett az intézmény. A beruházás 2006-ban történt, címzett támogatás segítségével. A projekt összköltségvetése 364.154.940,- Ft volt. (Az épület Irsa városrészben, ám az akcióterület közvetlen szomszédságában, a Győzelem utca végén található.) 2006-ban az önkormányzat a posta mögött két, a másik – a sporttelep Győzelem utca felőli végében - három építési telket értékesített egy ingatlan fejlesztő cégnek. Ez tette lehetővé, hogy az utóbbi két év kiemelt fejlesztéseként a leendő városháza két oldalán elhelyezkedő kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés valósuljon meg, amelyekben többek között a Tesco és egyéb kiskereskedelmi, pénzügyi szolgáltatások foglalnak helyet. Fontos megjegyezni, hogy a Tesco áruház nem a „szokásos” technológiájú és megjelenésű épületbe került. Az áruház számára otthont biztosító ház jól illeszkedik a formálódó főtér egészéhez.



23

2007-ben adták át a Centrum lakóparkot a piacnál, amelyben 67 lakás és 7 üzlethelyiség található. Az elmúlt két évben az akcióterület több pontján megvalósultak magánerőből történt, kisléptékű, de a városközpont gazdasági élete szempontjából lényeges fejlesztések. A Rákóczi utcában három egymáshoz közeli telken, a leendő Főtér szomszédságában jöttek létre újépítésű vegyes funkciójú ingatlanok, lakó és kiskereskedelmi hasznosítással. Találunk ilyen fejlesztést a Piac tér vonzáskörzetében is, a Tavasz és a Sport utca találkozásánál. Összefüggő újépítésű, lakófunkciójú fejlesztés alakult ki a Politzer utcában, ahol a meglévő foghíjtelkek beépítésével további fejlesztések várhatók. A városközpont területén folyamatosan újulnak meg a lakóingatlanok, amelyek összességében az átlagosnál jobb állapotúnak ítélhetők. Minden városközponti utcában találkozunk új építésű, vagy a régi épület teljes átépítésével jellemezhető ingatlannal, amelyek nem csak lakófunkciót látnak el; ilyen például a Pesti út és Vasút utca találkozásánál, a korábbi önkormányzati telken felépített üzletház. Az akcióterület ingatlan elemei közül néhány megújítása, illetve új épület kialakítása megtörtént, azonban ezek csak az első lépések a városközpont komplex megújításához vezető úton. A korábbi eredmények megőrzése, és a további hosszú távú célok elérése érdekében, további integrált beavatkozásokra van szükség. Az alábbiakban összefoglaljuk az akcióterület arculatjavítását eredményező nagyobb projekteket 13. sz. táblázat MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK AZ AKCIÓTERÜLETEN MEGPROJEKT CÍM HRSZ VALÓSU FORRÁS MEGNEVEZÉSE LÁS ÉVE Piac tér és kiszolgáló Piac tér 2935 2002. Önkormányzati saját erő létesítményeinek felújítása Dolina Üzletház létrehozása, Pesti út 32-34. új épület létesítésével Márai Sándor Városi Könyvtár Pesti út 52. felújítása

BERUHÁZÓ Albertirsa Város Önkormányzata

3305

2003.

Magán tőke

Magánfejlesztő

1754

2005.

Albertirsa Város Önkormányzata

Móra Ferenc Művelődési Ház elektromos hálózatának felújítása

Pesti u. 85.

2918

2005.

Posta Székház (új épület létrehozása) OTP Bankfiók MAG Zrt. Tesco Áruház

Vasút utca 4/10. Vasút utca 4/a Vasút utca 4/11 Vasút utca 4/13. Vinnyica utca 3.

2952/1

2005.

Címzett támogatás és önkormányzati saját erő Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési keret és önkormányzati saját erő Magán tőke

2940/2 2952/5 2952/1 5 2937/2

2008. 2008. 2008.

Magán tőke Magán tőke Magán tőke

Magyar Posta Nyrt. Posta Bank Nyrt. Magán fejlesztő Tesco Zrt.

2007.

Magán tőke

Magán fejlesztő

1749

2008.

Magán tőke

Magán fejlesztő

Centrum lakópark 67 lakásos társasház és 7 darab üzlethelyiség Elektrikó Kft. üzletháza

Pesti út 46.

Albertirsa Város Önkormányzata

A részlegesen megújult városközpont arculatán további beruházásoknak kell javítaniuk. A legfontosabb feladat, hogy olyan új városközpont jöjjön létre, amely a különálló városrészeket fizikai és társadalmi értelemben is képes összeforrasztani. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


24

Megvalósult beruházások az Akcióterületen 1990-2009 között 8. sz. térkép



3.3

25

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása

3.3.1

Demográfiai helyzet

A népesség számának alakulása Az alábbi táblázat és ábra tanúsága szerint 2000-et követően egyenletes, kiegyensúlyozott népességnövekedés jellemzi Albertirsát, amely számokban azt jelenti, hogy az elmúlt 10 évben 17,5 %-kal nőtt a település népessége. Ez éves szinten 1,5-2%-os gyarapodást jelent. A következő évekre is ez a lassan növekvő tendencia prognosztizálható. A városnak azonban nem célja a további nagyarányú gyarapodás, sokkal inkább a szabályozott, minőségi növekedés (azaz lakóterület-fejlesztés csak a szükséges alap-infrastruktúra és közintézmények kiépítésével együtt lehetséges). A település népsűrűsége: 172 fő/km2, amely elmarad a városok jellemző népsűrűségétől. 14. sz. táblázat

Év Lakónépesség

1980 1990 2001 2005 2006 2007 2008 2009 11362 10589 11280 11935 12045 12250 12384 12534

Forrás: KSH 2. sz. ábra

Albertirsa lakónépességnek változása a rendszerváltozást követően 12700 12400

Lakónépesség (fő)

12100 11800 11500 11200 10900 10600 10300

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09

10000

Forrás: Albertirsa város közoktatási esélyegyenlőségi programja, Albertirsa, 2008 adatai alapján ASZT



26

A KSH Népességstatisztikai Főosztálya által hivatalosan kiállított adatok tanúsága szerint, az állandó népesség nem tér el lényegesen a lakónépesség számától. A 2001. évi népszámlálás adati szerint a településen az állandó népesség száma 11.212 fő volt, míg a 2007. évi KSH adatok 12.075 fős állandó népességet mutattak ki. Mindkét érték értelemszerűen néhány fővel alatta marad a lakónépesség aktuális évre jellemző értékének. A lélekszám kiegyensúlyozott növekedése, a népmozgás térbeli folyamatainak köszönhető, hiszen Albertirsa a migrációs változásokból vándorlási nyereséget könyvelhet el, a vándorlási egyenleg pozitív, a település értéke az elmúlt évek során átlagosan 158 fős nyereséget mutat. Tehát az alábbi diagramon látható módon, az elvándorlás mértéke minden évben legalább 100 fővel kevesebb a bevándorlás értékénél. A tendenciáról annyi állapítható meg, hogy az utóbbi években a népességmozgás mértéke felesősödött, de ez sem jelent kiugróan magas értékeket. Az akcióterület jellemző folyamatai A városközpont a lakó és az állandó népesség mindössze 3,5%-ának lakhelye. 15. sz. táblázat

Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma Állandó népesség aránya (%)

Albertirsa összesen* 11 280 100 11 212 100

Új városközpont 381 3,38 389 3,48

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy korstruktúrája a városi átlagértékhez képest kedvezőbb képet mutat, ugyanis a fiatalok 0,3%-ponttal magasabb arányt, az időskorúak közel 3%-ponttal alacsonyabb, míg az aktív korosztályúak 2,6%-ponttal magasabb arányt képviselnek, mint a városi átlag. 16. sz. táblázat

Mutató megnevezése Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%)

Albertirsa összesen* 16,8 63,0 20,2

Új városközpont 17,1 65,6 17,3




27

3. sz. ábra

A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) 70

60

50

40 Albertirsa Városközpont

(%) 30

20

10

0 0-14 évesek aránya

15-59 évesek aránya

60- x évesek aránya

Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás

A lakosság képzettségi fokát tekintve jelentős eltérés tapasztalható a városi átlaghoz képest. A városközpont képzettségi színvonala, magasan felülmúlja a városi mutatókat. A városrészben, Albertirsa egészéhez viszonyítva alacsonyabb arányban jelennek meg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (13%-ponttal), és magasabb arányt (10,1%) képviselnek a felsőfokú végzettségűek. 17. sz. táblázat

Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

Albertirsa összesen*

Új városközpont

32,3

19,2

5,9

16,0

19,4

9,6




3.3.2

28

Gazdasági helyzet

Az albertirsai telephellyel rendelkező vállalkozások gazdasági ágazatok szerinti megoszlása városias képet tükröz, hiszen a szolgáltatási szektorban működők aránya meghaladja a kétharmadot. A hagyományos gazdaságszerkezet öröksége, hogy még mindig jelentősnek mondható az ipari profilú vállalkozások aránya, amelynek mértéke 2006-ben meghaladta a 27%-ot. Az ágazati szerkezet 2001 és 2006 között jellemzően nem változott. A mezőgazdaság 4%-os értékét a területi sajátosságok indokolják. A 2006 óta eltelt időszakban valószínűsíthető, hogy a szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya meghaladta a 70%-ot, és az ipar részaránya is tendál napjaink jellemző 18-20%-os értékéhez. Albertirsai telephelyű működő vállalkozások száma ágazat szerint 18. sz. táblázat

Év

Működő váll. Működő váll. A A bányászat, Működő váll. Működő váll. mező- és vad- feldolgozóipar, Az ép. Szolgáltatásokban gazdálkodásban vill. Energ. Iparban Iparban

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

47 40 40 43 44 33 28

71 73 77 77 74 69 63

122 122 129 135 140 131 128

605 488 520 532 531 464 476

Működő váll. Összesen 845 723 766 787 789 697 695

Forrás: TeIR (VÁTI Kht.)



29

A helyben működő vállalkozásokra 2009-ben kivetett iparűzési adó összege: 199.810 319,Ft-ot tett ki. Iparűzési adót fizető vállalkozások száma kb. 1000 db. A tíz legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozást tartalmazza az alábbi táblázat. A tíz cég terhére 2009. évben előírt, kivetett helyi iparűzési adó összege: 75.331.800.-Ft. 19. sz. táblázat

A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás felsorolása Cég neve

Címe

1. Aquaricus Aqua Kft.

Cegléd, Kút u. 4.

2. MIRSA Zrt.

Albertirsa, Baross u. 78.

3. Faulhaber Motors Hungária Kft.

Albertirsa, Dózsa Gy. u. 29.

4. Dolina Kft.

Albertirsa, Hősök u. 11.

5. Damisol Kft.

Albertirsa, Irsay K. 1.

6. Porció-ék Kft.

Albertirsa, Homokrész I. ker.

7. Dános Kft.

Albertirsa, Baross u. 85/II

8. OLATTI Kft.

Albertirsa, Pesti u. 53.

9. FA-CO Kft.

Albertirsa, Pf.:1.

10. Irsa Patika Kft.

Albertirsa, Somogyi B. u. 36.

Forrás: Albertirsa Polgármesteri Hivatal adatközlése

A településen működő vállalkozások helyzetét jól tükrözik az alábbi adatsorok. A regisztrált vállalkozások száma 2000-től egyenletesen növekszik, napjainkban Albertirsán az ilyen cégek száma 1.100 körüli. A vállalkozási környezet helyzetéhez közelebb jutunk, ha megvizsgáljuk az egyéni vállalkozások és a működő vállalkozások számának elmúlt évtizedben jellemző változását. 2000 és 2004 között stabil, mindkét típus esetében évről-évre kismértékű bővülés mutatható ki, amely tendencia 2005 után megfordul és a működő vállalkozások száma jelentős mértékben csökken. 20. sz. táblázat

Év:

Regisztrált vállalkozások száma:

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

910 936 984 1007 1030 1062 1084 1094

Reg. Egyéni váll. Száma: 686 699 724 725 722 721 707 690

Működő váll. Száma 749 723 766 787 789 697 695 n.a.

Működő korlátolt fel. Társ. Száma 72 78 81 93 120 101 110 n.a.

Működő részvénytárs. Száma 2 1 2 2 2 2 2 n.a.

Működő szöv. Száma 1 1 1 1 1 0 0 n.a.



30

A vállalkozói aktivitás jellemző értéke az ezer lakosra jutó vállalkozások száma, amely kedvezőbb a megyei átlagnál: míg 2005-ben Pest megyében átlagosan 72,13 vállalkozás jutott 1000 lakosra, addig Albertirsán 88,98. Figyelemre méltó a vállalkozások profil szerinti megoszlása, ugyanis a cégek kétharmada három nemzetgazdasági ágazatba tartozik; 2006-ban a legtöbb vállalkozás (187db) a kereskedelem, javítás ágazatba volt sorolható, ezt követték az építőipari cégek (128db), majd az ingatlanügyek, egyéb gazdasági szolgáltatások (118db). Az Albertirsai vállalkozások helyzetének megyei összehasonlítását elvégeztük a vállalkozássűrűség tekintetében is. 2005-ben Pest megyében az egy négyzetkilométerre jutó vállalkozások száma 13,1 db volt, ezzel szemben Albertirsán mindösszesen 9,55 db. Az akcióterület gazdasági potenciálja A városrész a település gazdasági életében elsősorban a kiskereskedelmi egységei révén játszik főszerepet. A városközpont relatív kis területe ellenére jelentős kereskedelmi koncentrációt mutat. A hagyományos központi funkciót jeleníti meg a piac, amelynek kistérségi vonzásereje van. Összefüggő kiskereskedelmi zónát képez a Pesti út mindkét oldala, ahol klasszikus kiskereskedelmi-kisiparos egységek a dominánsak (víz-, gáz szerelvénybolt, elektronikai üzlet, cipőbolt, gumijavító, stb.), míg a leendő városháza körül a modern, magasabb presztízsű szolgáltatások foglalnak helyet (bankfiókok, kávézó, DM, stb.). A legjelentősebb foglalkoztatók közül csak a Posta (25fő), és a Tesco-Global Zrt. (17fő) helyezkedik el a városrészben. 21. sz. táblázat

Mutató megnevezése Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)


Új városközpont

51,3

53,7

45,1

34,0

42,7

32,8

* Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi Népszámlálás

A foglalkoztatási mutatók a városközpontban a települési átlagnál kedvezőbb képet mutatnak. Az átlagnál valamivel jobb a helyzet a foglalkoztatottak munkaképes korú népességen belüli aránya tekintetében, de még kedvezőbb a kép, ha a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát vizsgáljuk, amely 10%-ponttal alacsonyabb, mint a város átlagértéke, vagy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutatót nézzük, ahol 11%-pontnyi a differencia.



31

Az akcióterület vállalkozásai között legnagyobbrészt szolgáltató jellegűeket találunk. Az akcióterületen telephellyel rendelkező vállalkozások száma 2009-ben 117 db volt, ami a településen működő összes vállalkozás közel tíz százaléka.

A vállalkozások, üzletek és irodák száma az akcióterületen (2009) 22. sz. táblázat

Év Vállalkozások száma Üzletek száma Irodák száma

2009 117 86 8

Forrás Albertirsa Város Önkormányzata

A tevékenységek alapján elmondható, hogy a területen jelen vannak a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó, ingatlanügyeket és pénzügyi közvetítést folytató vállalkozások. A gazdasági aktivitáshoz hozzátartozik, hogy a kertvárosias, laza beépítés lehetővé teszi a háztáji gazdálkodást, amely az akcióterület északi részén elhelyezkedő ingatlanok jelentős részébe jelen van. A város tíz legnagyobb helyi adófizető vállalkozásából egy sem működik az akcióterületen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 2003. óta megújult környezetben látja el hagyományos városközponti funkcióját a piac, az akcióterület közepén. A piac hatóköre túlnyúlik a város határain. A környékbeli településekről érkező vásárlókkal és vásárosokkal együtt hétvégenként a látogatók száma eléri a 2.000-3.000 főt. A piac kedvező hatását nem csak a közösségi életben betöltött kitüntetett szerepével éri el, hanem kiemelt fontossággal bír, hogy megélhetési lehetőséget biztosít a környéken élők számára. Az akcióterület gazdasági életében a kiskereskedelem nagyon fontos szereppel bír, ez a terület egyik fő funkciója. A városközpont területén 86 kiskereskedelmi üzlet található. A kiskereskedelem a legváltozatosabb profillal van jelen az akcióterületen. Albertirsa megújuló városközpontja egyre inkább helyet ad a gazdasági irányító funkcióknak. Az akcióterületen az utóbbi években nyílt a K&H Bank fiókja, valamint a Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezet. Ezen felül számos pénzügyi szolgáltató iroda működik itt, a legváltozatosabb profillal (ingatlanközvetítő, utazási iroda, mobiltelefon szolgáltatók, illetve egyéb magánvállalkozások irodái). A következő térképen látható, hogy a kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók az Akcióterület középső részén koncentrálódnak, elsősorban a Pesti út, a Piac tér és a Vasút utca mentén.



32

Az Új Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek, irodák 9. sz. térkép kiskereskedelmi üzlet iroda

A turizmus helyzete Az Új Városközpontnak hosszú utat kell még bejárnia ahhoz, hogy a jövőben a mikrotérség igazi központjává, az idegenforgalom számára is vonzó területté váljon, ugyanis turisztikai látnivalókban meglehetősen szegény. Irsa és Alberti alközpontjai közötti elhelyezkedése azonban lehetővé teszi, hogy az új épületek, közterületek kialakításával, a közlekedés fejlesztésével, átszervezésével, a templomok és más középületek építészeti együttesével szerves egységet alkosson, így a területi szinergiákat kiaknázva jelentős vonzerőt képezzen. Az idegenforgalom infrastruktúrája felettébb hiányos, a városnak nincs igazán magas színvonalú szálláshely kínálata, és rendkívül alacsony a vendéglátó egységek (éttermek, vendéglők) száma is. Az akcióterület idegenforgalmi adottsága a városon belül még inkább kedvezőtlennek ítélhető, mindössze három színvonalas vendéglátó egységet találni a városközpontban.



33

A Városközpont Akcióterületen belül elhelyezkedő vendéglátó-egységek 23. sz. táblázat

ÉPÜLET CÍME Pesti út 91.

HRSZ

JELLEGE

FUNKCIÓ

2914

vendéglátó

Söröző, étterem

Magán

Magán

vendéglátó

Kávézó

Magán

Magán

vendéglátó

Étterem

Magán

Magán

Vasút utca 4/13 2952/15 Pesti út. 65.

3382

TULAJDONOS ÜZEMELTETŐ

Albertirsa egészében ugyanakkor többfajta olyan turisztikai adottság van, ami kedvező feltételeket kínálhat a szabadidő eltöltéséhez. Meleg vizes gyógyfürdővel, horgásztóval rendelkezik, a város környéke változatos dombvidéki, alföldi táj, az itt levő vízi- és állatvilág, a Gerje-völgye üdülőterület a jövő turizmusának letéteményese lehet, megfelelően összehangolt városfejlesztés esetén. Az új városközpont kialakításakor is tekintettel kell lenni más városrészek kedvező adottságaira, a szinergiák kiaknázásának lehetőségeire. Albertirsa legvonzóbb turisztikai célpontjai az akcióterületen kívül, de ahhoz földrajzilag nagyon közel helyezkednek el. Kiemelkedő turisztikai vonzerőt képvisel a termál gyógyfürdő, amelyet a 25 éves működése alatt folyamatosan, ám csak ki léptékben fejlesztett az önkormányzat. A rendezési terv és az IVS is a további beruházásokat irányoz elő a területre. A mintegy 35 hektáros terület főszezonban akár napi 4.000-5.000 fős vendégforgalom lebonyolítására is alkalmassá tehető. A látogatók egy részének városközpontba történő vonzása, a helyi gazdaság fellendítése érdekében elengedhetetlen. A vendégforgalom dinamikus növeléséhez szükség van magas színvonalú szálláskapacitás kiépítésére. Az akcióterület vonzáskörzetének országos jelentőségű védett műemlékei: az Alberti Katolikus temetőben található Szapáry-sírkápolna, amely Ybl Miklós tervei alapján készült, az Alberti evangélikus templom, és a Nepomuki Szent János szobor, az irsai katolikus templomkertben. Az országos védettségű műemlékek mellett a település rendelkezik szép helyi védettségű épületekkel és alkotásokkal. Közülük az Erzsébet téren, a katolikus templom mellett látható Szent Erzsébet szobor – feltétlenül az egyik legfigyelemreméltóbb. Összefoglalóan megállapítható, hogy az Új városközpont gazdasági szerepe a városon belül egyre jelentősebb. Az akcióterület a kiskereskedelem igen fontos központja. Ugyanakkor a gazdaság nem kellően diverzifikált, kevés a nagy hozzáadott értéket hordozó szolgáltatás és számottevő hányadot tesz ki az alapvető cikkek (iparcikkek, élelmiszerek, ruházati termékek, stb.) kereskedelme. A jövő szempontjából lényeges, hogy az idegenforgalom háttérbázisa gyakorlatilag teljesen hiányzik, amiben változást hozhat a városközponti funkció megerősödése. Jelenleg kevés a 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


34

színvonalas vendéglátóegység is, de ezek száma szintén változhat a gazdaságfejlesztést célul kitűző városfejlesztés eredményeként. A pályázati projekt megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az akcióterület a város és mikrotérsége számára komoly vonzerőt jelentsen, és képessé váljon lényegesen megnövekvő létszámú turista kiszolgálására. A városközpont arculatának egységesítése, új, vonzó épített környezet kialakítása, a közigazgatási és egyéb kiszolgáló funkciók bővítése, megerősítése szükséges alapfeltétel a szállásférőhelyek, a vendéglátóhelyi kapacitásbővítés számára. Az akcióterület csak abban az esetben válhat Albertirsa funkcionális városközpontjává, ha a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű kiskereskedelem telepszik meg rajta, ha nő a szolgáltatások száma és minősége. Ehhez azonban újabb funkciókra, a népesség- és tőkevonzó képesség növelésére van szükség. 24. sz. táblázat

Az akcióterületen belül elhelyezkedő üzletek és irodák: MEGNEVEZÉS

üzletek irodák

TULAJDONOS

önkormányzat Magán

MENNYISÉG (db)

1 db 85 db

önkormányzat

0 db

Magán

8 db

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzata



3.3.3

35

Társadalmi helyzet

A következő fejezetekben bemutatásra kerül a társadalom több olyan jellemzője, amely közvetetten alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le tagjainak helyzetére, státuszára vonatkozóan. A helyi társadalom állapotát leíró mutatókat közzétettük a 3.3.1 pont („Demográfiai helyzet”) alatt. Megállapítható belőlük, hogy Albertirsa Új Városközpont akcióterületének helyi társadalmi állapota, a városközpont presztízsének megfelelően, kedvezőbb képet mutat, mint a város más részeinek átlagos társadalmi jellemzői. Mint általában a városok központi területein, Albertirsán is a kvalifikált, magas iskolai végzettséggel rendelkező, tehetősebb társadalmi csoportok lakhelye az akcióterület. Ez a helyzet magában hordozza a megújulás lehetőségét, kedvező alapot biztosít a fejlesztések számára. A gazdasági értelemben aktív népesség aránya magasabb, mint a település más városrészeiben. Ennek megfelelően, a helyi népesség vásárlóereje, kulturális igénye megfelelően illeszkedik a városrehabilitációs elképzelésekbe. Stratégiai értelemben kifejezetten biztató, hogy a lakosság korösszetétele kedvezőbb a városi átlagnál. Ez a mutató jellemzően nem feltétlenül alakul így más városokban. Vagyis Albertirsán a városközpont megkezdett fejlesztése különösen jó eséllyel indíthat meg és erősíthet fel pozitív folyamatokat. 3.3.4

Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet

A városrész a település gazdasági életében elsősorban a kiskereskedelmi egységei révén játszik főszerepet. A városközpont relatíve kis területe ellenére jelentős kereskedelmi koncentrációt mutat. A sok kis foglalkoztató jelenléte ellenére az itt élők többsége is (csakúgy, mint a többi városrész polgárai) naponta ingázik (általában budapesti) munkahelyére. 25. sz. táblázat

Mutató megnevezése Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)


Új városközpont

51,3

53,7

45,1

34,0

42,7

32,8

*Az oszlop tartalmazza az összeírt lakcím nélküli hajléktalan (1 fő) adatait is. Forrás: KSH Népességstatisztikai Főosztály, 2001. évi népszámlálás.



36

A foglalkoztatási mutatók a városközpontban a települési átlagnál kedvezőbb képet mutatnak. Az átlagnál valamivel jobb a helyzet a foglalkoztatottak munkaképes korú népességen belüli aránya tekintetében, de még pozitívabb a kép, ha a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát vizsgáljuk, amely 10%-ponttal alacsonyabb, mint a város átlagértéke. A „rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül” mutató pedig 11%ponttal kedvezőbb a város egészéhez képest.

3.3.5

Jövedelmi helyzet

Az akcióterület lakosságának jövedelmi helyzete a foglalkoztatottak magas arányának, valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők csekély számának köszönhetően, a városi átlagnál kedvezőbb. 26. sz. táblázat

Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formákban részesülők megoszlása Albertirsán, 2008-ban és 2009. 3. negyedév végéig

2 045 567 447 312 87 3

2009 3. negyedév végéig 474 637 526 352 98 3

3 461

2 090

2008 Átmeneti segély Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Közgyógyellátás Lakásfenntartási támogatás Rendszeres szociális támogatás Időskorúak járadéka Összesen Forrás: Albertirsa Város Önkormányzata

A különféle szociális juttatásokban részesülők aránya közvetetten alkalmas arra, hogy a városrész társadalmi állapotáról képet kapjunk. Rendszeres szociális segélyben, és rendelkezésre állási támogatásban mindössze egy fő részesül az akcióterületen, ami eltörpül a többi városrészhez képest. 2008 egészének és 2009. első háromnegyedének összevetéséhez meg kell jegyezni, hogy utóbbi adatai, az átmeneti segélyek sorban nem tartalmazzák a hetven év felettiek részére minden Karácsonykor adandó vásárlási utalványt. Amennyiben ezt a támogatási formát (2009-ben 1296 fő) is figyelembe vesszük, láthatóvá válik, hogy a különféle önkormányzati ellátásban részesülők száma növekszik.



37

A jövedelmi helyzetről pontos képet kaphatunk a személyi jövedelemadóra vonatkozó adatok vizsgálatából. Sajnos, ezek a mutatók az akcióterületre nézve nem állnak rendelkezésünkre. Albertirsa egészét azonban összehasonlíthatjuk a Dél-Pest Megyei Kistérség többi városának adataival. Az itt következő, ezt bemutató táblázat szerint 2007-ben Albertirsa polgárainak jövedelmi pozíciói viszonylag jók voltak a kisrégió többi városában élőkhöz viszonyítva. Konkrétan, az ezer lakosra jutó adósok számában Albertirsa az első, az egy adófizetőre eső, SZJA alapot képező jövedelem, valamint az adó összegében pedig a második helyen állt. Az akcióterület népessége iskolázottságában, korösszetételében, valamint a foglalkoztatottsági mutatók tekintetében egyaránt jobb helyzetben van, mint a városi átlag. Amennyiben e két tényezőt (az albertirsaiak más, kistérségbeli városok lakóihoz viszonyított jövedelmi helyzetét, és az akcióterület polgárainak fenti ismérveit) összevetjük, egyetlen következtetésre juthatunk. Eszerint a városközpontban élők jövedelmi helyzete relatíve kedvező. 27. sz. táblázat

Személyi jövedelemadó-adatok a Ceglédi kistérség városaiban

Város

Abony Albertirsa Cegléd Nagykőrös Átlag

LakóAdózók népesség száma (2007) (fő)

15710 12250 38270 25046

6150 5115 15893 10154

Az ezer lakosra jutó adózók száma (fő) 391 418 415 405

Egy adófizetőre jutó Személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem (Ft)

Személyi jövedelemadó (Ft)

8 559 827 484 7 938 454 393 26 032 582 826 15 125 006 480

1 381 805 523 1 421 966 107 4 884 280 928 2 560 429 747

Személyi jövedelemadóSzemélyi alapot képező jövedelemadó jövedelem Ft 1 391 842 1 551 995 1 637 990 1 489 561

224 684 277 999 307 323 252 160

1 517 847

265 541

Forrás: TeIR



3.3.6

38

A környezeti értékek bemutatása

A városrészben a népesség arányának megfelelően a lakásállománynak is valamivel több, mint 3%-a koncentrálódik. A laksűrűség valamivel magasabb, mint a város átlagos értéke, de a különbség elhanyagolható. A lakások minőségének meghatározásához jó jelzőszám a lakásállomány komfortszintjének értéke, amelyet jelen esetben a komfortnélküli lakások aránya jelez. A városrész 17,4%-os értéke közel fele a települési átlagnak. Ez még így is nagyon magas érték, ami valószínűleg az adatbázis elavultságából, illetve a be nem jelentett komfortosításból adódik. 28. sz. táblázat

Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Lakásállomány aránya (%) Laksűrűség (fő/lakás) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)

Albertirsa összesen* 4 287 100 2,63 32,6

Új városközpont 138 3,22 2,76 17,4


A városközpont annak ellenére már most túlzsúfolt, hogy Albertirsa egésze tipikus alföldi településként széttagoltan, lazán beépített. Ennek oka egyrészt a robbanásszerűen növekvő motorizáció, másfelől pedig a környező utak csekély áteresztő képessége, és a parkolók elégtelen száma. Az új beruházások tovább növelik a meglévő közlekedési anomáliákat. Emiatt a közlekedési utak és a parkolók átgondolt fejlesztésére van szükség. A leendő városközpontot határoló területek beépítettsége és épületállománya igen vegyes képet mutat. A kertes családi házas területek – Sport, Győzelem, Vasút u. – épületeinek és ingatlanainak kialakítása is különböző építészeti korszakokat jellemez. A Sport utca településközponttal határos része új kialakítású, kertes családi házas terület, míg a Vasút utca ezen szakasza sokkal régebbi múltra tekint vissza. A családi házak mellett fellelhetők a területen a városközpontokra jellemző szolgáltató egységek, mint a Posta, az OTP, a K&H Bank, gyógyszertár, de megtalálható itt az alapfokú nevelési célokat szolgáló bölcsőde is. A tervezett városközpont tömbjéhez csatlakozik észak-keleti irányban az a településrész, mely kétszintes sorházas lakóépületeket tartalmaz. Továbbá helyet kaptak itt olyan kereskedelmi egységek, mint a piac és a COOP áruház is. Ezen a területen található a mentőállomás, a háziés szakorvosi rendelő (épületében a családsegítővel), valamint egy gyógyszertár is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a célterület egy részén már megjelent városközponti jellegű épületek közé jól beilleszthetőek a tervezett beruházás egyes elemei. Velük az összkép egy modern, XXI. századi kisváros ismérveit mutatja majd. Az akcióterületen országos, illetve helyi védelem alá tartozó ingatlan nem található.



3.3.7

39

A környezeti károk bemutatása és feltárása

Az akcióterületen nem található szennyezett terület.

3.3.8

Közigazgatási és közösségi szolgáltatások jelenléte

Az akcióterületen a közigazgatási funkciók jelenleg teljesen hiányoznak. Ezzel szemben az egyéb közösségi, közművelődési és humánszolgáltatások jelentős mértékű koncentrációja figyelhető meg. Az egyházi intézmények a városközpont közelében helyezkednek el, könnyen elérhetők. Ugyanez elmondható a vasútállomásról. A település munkajövedelemből élő lakói többségének ma is a MÁV biztosítja a napi ingázás lehetőségét, tehát forgalma nagy, s a város számára jelentős tényező. Az állomás épülete a formálódó főtértől háromszázhetven, az akcióterület déli határától pedig százötven méterre található. A közösségi funkciók közül az akcióterületen helyezkedik el a város művelődési, művészeti, kulturális életének két meghatározó, önkormányzati tulajdonú intézménye: a Márai Sándor Városi Könyvtár és a Móra Ferenc Művelődési Központ. A humánszolgáltatókon belül, az egészségügyiek közül a Politzer Ádám Egészségügyi Központ épületében koncentrálódik számos ellátás, amelyek mindegyike mikrotérségi hatókörrel rendelkezik. Ilyen hatáskörűek továbbá a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és a pénzintézetek. Ezen felül itt található a szintén mikrotérségi feladatokat ellátó mentőállomás, és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is. A város és térségének közösségi élete szempontjából meghatározó jelentőségű a városi piac jelenléte, ahol hétvégenként akár 3.000 fő is megfordul.



40

29. sz. táblázat

Összefoglaló táblázat az intézményi ellátottságról, a közlekedési, távközlési és közösségi funkciókról INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG, KÖZLEKEDÉS, TÁVKÖZLÉS, KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK

Közlekedés, távközlés

Közösségi funkciók Művelődés

Humánszolgáltatási funkciók

MENNYISÉG

ADATFORRÁS (2009)

Közösségi közlekedés

Távolsági autóbusz-állomás

Önkormányzat

Postahivatal

1

Önkormányzat

Könyvtár

1

Önkormányzat

Piac

1

Önkormányzat

Művelődési Ház

1

Önkormányzat

Egészségügyi Központ

1

Önkormányzat

Gyógyszertár

2

Önkormányzat

Mentőállomás

1

Önkormányzat

Idősek Napközi Otthona

1

Önkormányzat

Bölcsőde

1

Önkormányzat

Általános iskola

1

Önkormányzat



41

30. sz. táblázat

Az Akcióterület közintézményeinek listája OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

Tessedik Sámuel Általános Iskola 2. sz. épülete MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK

CÍM

Táncsics Mihály utca 3. CÍM

HELYRAJZI SZÁM

2904/1

HELYRAJZI -SZÁM

KAPACITÁS TULAJDONOS KIHASZNÁLTSÁG

114 fő tanuló 7 fő pedagógus 9 tanterem KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁG

TULAJDONOS

Önkormányzat Önkormányzat

Móra Ferenc Művelődési Ház

Pesti út 85.

2918

1 db színházterem 2 db klubterem 350 fős kapacitás

Márai Sándor Városi Könyvtár

Pesti út 52.

1754

30 fős kapacitás

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNY

CÍM

HELYRAJZI -SZÁM

KAPACITÁS KIHASZNÁLTSÁG

n.a. n.a. Ellátási körzet: 15.000 fő 2 fő háziorvosi rendelés, központi orvosi ügyelet (gyermek, felnőtt egyaránt), fizikoterápia, reumatológia, EKG, foglalkozás-eü. Ellátási körzet: 33.000 fő 6 fő ápoló 6 fő gépkocsivezető

Gyógyszertár

Vasút utca 4. Vasút u. 4/11.

2936 2952/5

Politzer Ádám Egészségügyi Központ

Vasút utca 4.

2936

Mentőállomás

Vasút utca 4.

2936

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY

Bölcsőde

CÍM

Posta

CÍM

TULAJDONOS

Magán Magán

Önkormányzat

Országos Mentőszolgálat


TULAJDONOS

24 fő gyermek 7 fő gondozó 2 db foglalkoztató terem

Önkormányzat

2905

20 fő

Evangélikus Egyház

2936

Ellátási körzet: 20.000 fő

Önkormányzat

Baba utca 1.

Idősek Napközi Táncsics Mihály Otthona utca 1. Szociális Segítőház Gyermekjóléti Kp. Vasút utca 4. És Családsegítő Szolgálat IGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK

HELYRAJZI -SZÁM

Önkormányzat

HELYRAJZI -SZÁM

Vasút utca 4/10. 2952/1


n.a.

TULAJDONOS

Magyar Posta



3.3.9

42

A közbiztonság helyzete

Albertirsa és ezáltal az Új városközpont akcióterület a Ceglédi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozik a következő településekkel együtt: Abony, Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Mikebuda, Tápiószőlős, Törtel, Újszilvás. 10. sz. térkép

A Ceglédi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó települések relatív esetszámait mutató térkép alapján megállapítható, hogy Albertirsa az ismertté vált bűncselekmények szempontjából a kedvezőtlenebb képet mutató települések közé tartozik. Általánosságban megállapítható az a jelenség, hogy a településnagysággal korrelál a fajlagos esetszám alakulása. Ezt támasztja alá az, hogy Cegléd mutatja a legrosszabb képet, és, hogy Albertirsa is gyengébb közbiztonsággal rendelkezik.



43

31. sz. táblázat

Terület Ismertté vált bűncselekmények száma Ezer lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények száma***

Albertirsa* Akcióterület** Albertirsa Akcióterület

2005.

2006.

2007.

2008.

264 25 23 66

254 24 23 63

290 26 26 68

232 38 21 100

Forrás: (*) Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium; (**) Ceglédi Rendőrkapitányság Albertirsai Rendőrőrs. (***) A népességszám a 2001. évi KSH Népszámlálás, mint bázis adatra vonatkozik. (Albertirsa: 11.280 fő; Akcióterület: 381 fő)

A közbiztonság helyzetét az ismertté vált bűncselekmények számának alakulásával szemléltetjük. A fenti táblázat annyi korrekcióra szorul, hogy az akcióterület népességének idősoros adatának hiányában az összehasonlíthatóság miatt mindkét területi szinten a 2001. évi népszámlálási adatokat vettük alapul. Mivel a népességszám az elmúlt időszakban mind települési, mind akcióterületi szinten növekedett, ezért az ezer lakosra jutó bűncselekmények száma a táblázatban kalkulált értéknél alacsonyabb. A korrekció ellenére a közbiztonsági tendenciák kimutathatók. Annak ellenére, hogy a társadalmi körülmények lényeges változása nélkül a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lehet elérni a bűncselekmények számának tartós mértékű csökkenését, a közbiztonság alakulása a fenti adatok tükrében célzott lépésekre készteti az önkormányzatot, a helyi közösséget. A város egészében az ismertté vált bűncselekmények száma éves átlagban 260 eset körül alakul, amely eltekintve a 2007-es évtől, viszonylag kiegyensúlyozott képet mutat. Ha figyelembe vesszük a növekvő népességet, akkor az ezer lakosra jutó esetszám javuló tendenciát mutat. Ezzel szemben az akcióterületen emelkedő tendencia figyelhető meg, ráadásul éves átlagban az ezer lakosra jutó esetszám két-három szorosa a települési átlagértéknek, ami a teleülésen belül az ismertté vált bűncselekmények jelentős koncentráltságára utal. Komfortérzet Az akcióterületen jelenleg megtalálható közterületek nagy része, a zöldterületek szerkezetükben leromlott állapotúak. A közösségi funkciójuk, utcabútorzatuk erősen hiányos. Állagukból adódóan, valamint a tervezés során kialakított új gondozott zöldterületeknek megfelelően mind a funkciók, mind az utcabútorzat jelentősen bővül. A jelenlegi utcabútorok állapota leromlott, anyagaik megkopottak. A padok és hulladékgyűjtők elsősorban a forgalmasabb teresedésekben találhatók, formájukból és állapotukból eredően cserére szorulnak. Az akcióterület világító berendezéseinek összetétele vegyes, hiányos. A közvilágítás egységes megjelenése érdekében a jelenlegi világító elemek cseréje és bővítése indokolt. A található hirdetőtáblák, zászlórudak, forgalomterelők, és kerékpártárolók szintén többféle stílusú és állapotú elemek, amelyek egységesítése az arculat és a komfortérzet szempontjából is előnyös lenne.



3.4 Az akcióterület problémák feltárása

műszaki-fizikai,

44

infrastrukturális

jellemzőinek

bemutatása,

3.4.1 Településszerkezeti elemzés A város igazgatási területe változatos táji-települési adottságokkal rendelkezik. A belterülettől északra, északnyugat-délkeleti irányban elnyúlva, húzódik a Gödöllő-Ceglédberceli (MonorIrsai) Dombság déli nyúlványa, erdőfoltokkal. A dombháttal párhuzamosan, a Gerje patak védett természeti területen halad keresztül. A patak széles kiterjedésű partja jellegzetes táji adottsággal bíró lápos-ligetes rét, amely kettéosztja a város belterületét, mégpedig az utóbbi évtizedekben kialakult új üdülőzónára és a központi településmagra. A központi belterületet a dombháttal párhuzamosan szeli át a 40. sz. országos főút, és a Budapest-Cegléd vasútvonal. Az üdülési célú belterület és a dombság között húzódik a 4. sz., I. rendű országos főút (ez a leendő M4 autóút nyomvonala). A 4. sz. útba a belterület határán korszerű, kétszintes csomóponttal csatlakozik a 405. sz. főút, amely az M5 autópályával köti össze a települést. A település centrumából gyakorlatilag sugárirányban ágazik el négy országos mellékút, amelyek a szomszédos kistelepülésekkel kapcsolják össze a nagyközséget, ezt tükrözi az elnevezés is (Mikebudai út, Dánosi út, Tápiószentmártoni út, Tápióbicskei út). A város településrészei eltérő jellegűek, szerkezeti-karakterbeli különbségeket mutatnak, döntően a történeti meghatározottság miatt: Alberti mai területének északkeleti részén, a Pesti út és a rét között található az „eredeti” településmag, ahol a betelepülő faluközösség az 1700-as években párhuzamos utcákat és nagyrészt szabályos, igen kisméretű (400-500 m2-es) telkeket alakított ki. A beépítés jellemzően előkert nélküli, kertvárosias jellegű. A későbbiekben Alberti a Pesti út és a vasút közötti területen (az „eredeti” kertes művelésű területen) fejlődött tovább; a növekedésnek délkeletről Irsa ugyancsak terjeszkedő belterülete (mint művi környezet), északnyugatról a Pilisi erdő (mint természeti környezet) szabott határt. Itt katonásan szabályosra tervezett tömböket, utcákat mértek ki, nagyméretű (1200-2400 m2es) telkekkel. A népességszám növekedésével e telkek jó részét spontán módon megosztották, így mára egyre intenzívebb beépítés alakult ki, amely a nagy telekmélység miatt jellemzően előkertesfalusias, de az intenzifikációval az utcák besűrűsödése folytatódik, szakaszonként családiházas-kertvárosias jelleget öltve. Irsa régi településmagja ún. halmaztelkes, „nőtt” település, a Köztársaság út melletti területeken szabálytalan tömbökkel és kanyargós-szűk utcákkal, teresedésekkel. Ezen belül a 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


45

Pesti út és a Köztársaság út közötti részen, igen kisméretű (400-500 m2 körüli) telkek alakultak ki, szinte spontán módon. E településrészen utcavonalas-oldalhatáron álló beépítésű régi porták, és újonnan beépített előkertes-kertvárosias lakótelkek váltakoznak. Irsa településrészen, a Köztársaság utca térré szélesedő szakasza, az egykori Piac tér (ma a közparkká átalakított Erzsébet tér) környezetében települési mag formálódott, ahová különféle intézmények, kereskedelmi-szolgáltató létesítmények települtek. A téren és a becsatlakozó utcákban vegyes megjelenésű beépítés alakult ki (zártsorú utcaszakaszok, közintézményeket tartalmazó volt kúriaépületek, mély előkerttel telepített, eklektikus stílusú emeletes iskolaépület, egyemeletes társasházak, szabadonálló intézmény- és lakóépületek váltakoznak. A település lineáris jellegű „központja” a Pesti út (40. sz. út átmenő szakasza) mentén alakult ki. A lakónépesség növekedésével, a telkek megosztásával az intenzifikáció természetszerűen végbement, így – különösen a település központjában – sűrű beépítés vált jellemzővé, többnyire előkert nélküli kisvárosias, oldalhatáron álló módon (nemritkán 3-4 m alatti oldalkerttel), helyenként zártsorú szakaszokkal. A hajdani két falut (Albertit és Irsát) a rajtuk keresztül húzódó egykori országutat, a közös vasútállomással összekötő út fonta egybe. Az 1950. évi község egyesítéskor ennek az útnak (ma Vasút utca) már mindkét oldalán megjelent néhány lakóház, ami az egybeépülés fizikai ismérve volt. Ugyanakkor természetesen léteztek még foghíjak, melyek egyikén épült meg 1963-ban a község sportpályája. Tőle a Pesti (M40 sz.) út felé eső részre került később a piactér, egy, majd még egy áruház. Utóbbihoz parkoló is épült. Ezek tőszomszédságában épült meg a ’70-es években a „Vinnyica lakótelep”, kétszintes sorházakkal, majd pár esztendeje a háromszintes, ún. „Centrum lakópark”. A rendszerváltást követően az itt meglévő intézmények sora a központi szakaszon kereskedelmi-szolgáltatási létesítményekkel gazdagodott, s a folyamat ma is zajlik. Ez a terület „kínálja magát” egy klasszikus kisvárosi főtérré alakításra. Olyan centrummá fejleszthető ez a településrész, amely a XXI. század valamennyi fontos mikrotérség központi szolgáltató funkciójával rendelkezik. Ez a feladat egy eddig központ hiányos, hetedik esztendeje városi rangra emelt olyan településen, amelynek régóta létezik természetes vonzáskörzete. A benne lévő települések polgárai számára azonban a jelenlegi, meglévő lehetőségeivel nem képes sokrétű mikrotérségi központként mutatkozni. Az e szerepkörhöz való felnövekedésére ma történelmi esélye van Albertirsának. Amennyiben élni tud vele, alvóvárosból fenntartható módon élő és fejlődő kisvárossá válik. Ha elmulasztja az esélyt, városi címének értelme megkérdőjeleződik – önmaga és környezete számára egyaránt.



46

3.4.2 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közlekedési hálózat helyzete

A leendő városközpontot határoló valamennyi utca szilárd burkolattal rendelkezik. Ezek közül a Vasút utca része a 46114. sz. összekötő útnak, amely (miután végighalad Albertirsa belterületén) a 40 sz. főközlekedési utat Nagykőrössel kapcsolja össze. Ennek burkolati felújítására 2006-ban került sor. Az út szélessége 5,5 m. Sajnos a 40 sz. főútra történő kicsatlakozása nem alkalmas nagy forgalmi terhelés fogadására. A kereszteződés átépítésével lehet csak ezen a helyzeten változtatni. A terület másik két útja (a Győzelem és a Baba utca) a Vasút utcára csatlakozik. A Baba utca szélessége 6 m, és kiemelt szegéllyel rendelkezik. A Győzelem utca szintén szegélyezett, felújítása 2005-ben megtörtént. Az érintett terület, központi fekvése miatt a település bármely részéről könnyen megközelíthető. A leendő városközpont tervezett útjai erre a három utcára csatlakozhatnak ki. Paramétereik lehetővé teszik a városközpontból majdan kivezető utak forgalmának befogadását. Az érintett terület egyik fő problémája, hogy parkolási lehetősége korlátozott, különösen azt figyelembe véve, hogy a városközpont funkciógazdagodása miatt várhatóan az eddigieknél magasabb forgalmi terheléssel kalkulálhatunk. Emiatt az akcióterületi fejlesztések esetében a parkolóhelyek bővítésével kell számolni. A legjelentősebb közlekedési problémát a Pesti út és a Vasút utca forgalmi túlterheltsége okozza. A városközpont közösségi és közszolgáltatási funkcióinak megerősödése szükségessé teszi az akcióterületen belüli úthálózat tehermentesítését. A városközpont úthálózatában jelentős változást csak a területen kívül tervezett beavatkozások eredményezhetnek, ami az Albertirsát elkerülő út megépítésével realizálódhat a jövőben. A belső úthálózat forgalmának mérséklését, a kerékpáros közlekedés ösztönzésével is el lehet érni. Ennek infrastrukturális feltételei a város teljes területén hiányoznak. A kerékpár forgalom be- és átvezetése az akcióterületen megoldatlan. Az akcióterületen közlekedési szempontból a legfontosabb feladatok:   

a Vasút utca forgalmának tehermentesítése, a kerékpárút hálózat kapcsolatainak kiépítése a városon, és így az akcióterületen keresztül, a parkolóhelyek számának növelése.

A tervezési terület úthálózatában igazán jelentős változást csak a rajta kívül tervezett beavatkozások eredményezhetnek, pl. a várost, illetve a városközpontot elkerülő utakkal. A közlekedésfejlesztés célja, hogy a városközpontban a forgalmat csillapítsuk, az átmenő forgalmat a határoló utakra terheljük, és a területre irányuló célforgalom minél rövidebb útvonalat használjon. A forgalomcsillapításnak vannak területi és lokális eszközei.



47

Az előbbibe tartozik a korlátozott sebességű, a lakó-pihenő, a gyalogos, és a parkolási övezet valamint a súlykorlátozás. Az utóbbiba tarozik az egyirányúsítás, a zsákutca, a csomópontok forgalmi rendjének módosítása. Ennek érdekében az önkormányzat már 2008-ben megkezdte a közlekedésfejlesztési beavatkozások előkészítését. A következőkben ezek közül mutatunk be néhány elképzelést. 11. sz. térkép



48

12. sz. térkép



49

13. sz. térkép

3.4.3 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró, meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából

Albertirsa belterületén, az 1990-es évek végére, valamennyi közmű hálózata kiépült. Ezek sorát – mint legalapvetőbbet – a villanyhálózat nyitotta meg, és a csatornahálózat építése zárta. A villanyhálózat az idő múlásával folyamatosan korszerűsítésre került, ami a mai napig sem fejeződött be, hiszen a városközpont utcái közül is csak a Vasút és a Vinnyica utcában láthatunk betonoszlopokat, míg a Pesti úton csak elavult, faoszlopos tartók találhatók. A Győzelem és a Sport utcában vegyesen van beton és faoszlopos hálózat is. A legellentmondásosabb a Pesti út helyzete, hiszen az öreg fa oszlopokra korszerű, energiatakarékos közvilágítási lámpatesteket szereltek fel (2001-ben a város egészét érintő közvilágítás korszerűsítésre került sor). Az oszlopok cseréjével, még inkább földkábellel történő kiváltásával, a városkép is jelentősen javul. Az ivóvíz rendszer építése mintegy 30 éve befejeződött. A hálózat az akkori kornak megfelelő azbesztcement nyomócsőből készült, melyet a nagyobb terhelésnek kitett helyeken acélcső egészített ki. A csővezetékek átmérője lehetővé teszi a hálózat nagyobb terhelhetőségét is.



50

Sajnos az eltelt három évtized bebizonyította, hogy az azbesztcsövek élettartama véges. Folyamatos kicserélésükkel lehet csak biztosítani a zavartalan vízellátást és üzemeltetést. Az emberek életvitelének változása megnövekedett vízfelhasználással párosult. Az ezredfordulóra bebizonyosodott, hogy csak egy új kút fúrásával lehet a megnövekedett igényeket kielégíteni. Ez 2007-ben önkormányzati beruházásként megtörténik. Az ivóvízhálózat kiépítése után az 1980-as években kezdődött meg a szennyvízcsatorna rendszer és a tisztítómű építése. A csatorna anyaga a mai követelményeknek is megfelelő KGPVC. A gerincvezeték átmérője 200 mm, míg az ingatlanok szennyvize 150 mm-es csővezetéken érkezik az utcai gerincvezetékbe. A településközpontban lévő utcák csatornahálózata nem igényel beavatkozást nagyobb szennyvízterhelésnél sem. Ez 2009 januárjáig nem volt elmondható arról az 500 m3/nap teljesítményű szennyvíztisztító telepről, melynek feladata a beérkező szennyvíz tisztítása. A fenti kapacitáshoz képeset nem ritka a napi 1000-1200 m3 beérkező szennyvízmennyiség sem. A tisztító telep bővítése és korszerűsítése 2009-ben megtörtént. A mostani 1800 m3/nap teljesítmény és a telepen alkalmazott technológia egyaránt „elbírja” – az elmúlt évtizedben tapasztalt lélekszám növekedés következő tizenöt-tizenhat esztendő során folytatódó ütemét feltételezve – az igényeket. Ez a megállapítás újabb vállalkozásoknak a városba történő betelepülése esetén is igaz. A gázellátási rendszer építése a lakosság, az önkormányzat és gazdasági társulások finanszírozásával valósult meg, 1992 és 1995 között. A beruházás folyamán – néhány külterületi szakasz kivételével – a város valamennyi utcájában megépült a középnyomású hálózat. A csővezetékek anyaga KPE. Az Albertirsa északi és déli részén létesült gázfogadó állomások biztosítják az egyenletes és zavartalan gázellátást. A településközpontban lévő Vasút és Győzelem út is helyet ad annak a nagy átmérőjű (D 160 mm) vezetéknek, mely a gázellátásban főszerepet játszik. Ottléte a megnövekedett gázigényt is biztonságosan tudja kezelni. A közművek közül Albertirsán a telefonhálózat látványa egyáltalán nem illik bele a városképbe: mintegy kilencven százalékában faoszlopokra szerelték fel a kábeleket, melyekből nem ritka, hogy öt-hat szál is jut egy-egy oszlopközre. A kábelkötegek rendezetlenséget és kuszaságot sugallnak. A városközpontban mindenképpen földkábel formájában kell ezeket a hálózatokat működtetni. Ezt a törekvést az üzemeltető is magáénak vallja, hiszen a légkábeles hálózatot ebben az évben, a Vasút utcában egy szakaszon már földkábellel váltotta ki. Az itt leírtak alapján kijelenthető, hogy a projekt keretében tervezett fejlesztésekhez szükséges közmű kapacitások rendelkezésre állnak.



51

3.4.4 Lakáshelyzet

A városközpont általános lakáshelyzetének jellemzőit a 3.3.6 pontban („A környezeti értékek bemutatása”) ismertettük. Az itt található önkormányzati tulajdonú lakások legalapvetőbb ismérveit az alábbi táblázat szemlélteti. 32. sz. táblázat

Kimutatás az akcióterület önkormányzati tulajdonban lévő lakásairól, 2009 Cím Vasút u. 4/4 Vasút u. 4/5 Vasút u. 4/6 Vasút u. 4/7 Pesti ú. 49. Pesti ú. 59.

Komfortfokozat

Szobaszám

Költségalapon meghatározott lakbérű lakások Összkomfortos 1 Összkomfortos 1 Összkomfortos 2 Összkomfortos 2 Szociális bérlakások Komfortos 2 Félkomfortos 2,5

Alapterület (m2)

35 63 69 93 50 78

Az önkormányzat tulajdonában álló lakáscélú ingatlanok húsz százaléka található a városközpont területén. Komfort fokozatuk és állapotuk összességében megfelelő. A városközpont tervezett fejlesztése esetén, a Vasút utcában a Családsegítő Központ egyik telephelyének felszabadulása révén, megüresedik egy eredetileg lakásnak készült épületrész, amely ezután visszaalakítható régi funkciója szerint. A város egészében nagyon kevés az önkormányzati tulajdonú lakás. Ezért az ilyen apró lépés is jelentőséggel bír.



52

3.4.5 A közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota A közigazgatási és közösségi célú épületek állapota néhány kivétellel megfelelőnek mondható. Az elmúlt 15 év során több olyan jelentős beruházás történt, aminek következtében önkormányzati ingatlanok, létesítmények újultak meg. Ezek a következők voltak: 33. sz. táblázat

LÉTESÍTMÉNY Piac tér és kiszolgáló létesítményei Márai Sándor Városi Könyvtár Móra Ferenc Művelődési Ház Posta Székház

Piac tér

2935

MEGVALÓSULÁS ÉVE 2002.

Pesti út 52.

1754

2005.

Pesti u. 85.

2918

2005.

CÍM

HRSZ

felújítása, a piac részleges áthelyezése Teljes felújítása

2005.

elektromos hálózatának felújítása új épület létrehozása

3032/1

2001.

belső felújítás

2936

2006.

Korszerűsítés, felújítás

2006.


2006.


Vasút utca 4/10. Táncsics M. utca 3. Vasút utca 4.

Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat

Vasút utca 4.

2936

Mentőállomás

Vasút utca 4.

2936

Tessedik Sámuel Általános Iskola (2. sz. épület) Egészségügyi Központ

TEVÉKENYSÉG

2952/1

Megállapítható, hogy a jelenleg az akcióterületen működő közcélú intézmények ingatlanai jó állapotban vannak, jelentősebb felújítási igény nem mutatkozik esetükben. Az akcióterület közigazgatási szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítményekben rendkívül szegény, a kapacitás igényeknek megfelelő pótlása, ill. szolgáltatás- és kapacitásbővítés szükséges.



3.5

53

Funkcióelemzés

A városközpont területi alapú funkcióelemzését az egyes funkciótípusok szerint külön-külön végezzük el. Lakófunkció elemzése A városközpont területén a nem lakófunkciójú épületek az ingatlanállomány jelentős részét alkotják, mintegy egyharmadát teszik ki (összesen 150 ingatlanelem közül), azonban a lakófunkcióval rendelkező épületek képezik az ingatanok domináns hányadát (100 db ingatlan). A városrész lakásállományának töredéke, mintegy 3%-a (6db) van önkormányzati tulajdonban, a többi lakáscélú ingatlan magántulajdonú. A lakófunkció területi eloszlásáról elmondható, hogy az akcióterület külső részén koncentrálódik, ám a Centrum lakópark megépülésével jelentősen változott a lakások területi megoszlása. Az akcióterület a lakófunkciót hordozó épületek szempontjából vegyes képet mutat, hiszen a területen régi és új építésű, földszintes, illetve tetőtér-beépítéses, valamint hagyományos és modern technológiával épített, többszintes lakóházak egyaránt vannak. Igazán karakteres, magas építészeti értéket hordozó lakóépülettel csak elvétve találkozhatunk. A lakásállomány minősége jónak ítélhető, bár figyelemre méltó adat, hogy a 2001. évi népszámlálás szerint a városközponti akcióterület lakásinak 17,4%-a komfortnélküli, ami betudható annak, hogy a lakásállomány meghatározó része a II. Világháború előtt épült, illetve hogy az adat elavultnak tekinthető. Az akcióterületen belül a lakófunkció megerősítésére nincs szükség, viszont városképi és életminőségi szempontok alapján történő minőségi fejlesztése a következő évek során nem maradhat el. Városközponti funkció Albertirsa centruma a sajátos településfejlődésnek köszönhetően nem rendelkezik klasszikus városközponti funkciót hordozó épületállománnyal. Az akcióterületen belül viszonylag kis számban, de aránylag koncentráltan helyezkednek el a központi közösségi funkcióknak otthont adó ingatlanok: oktatási intézmények, egészségügyi központ, művelődési intézmények, könyvtár, stb. A városközponti funkciók közül leginkább a közigazgatási és vendéglátóipari, rekreációs funkcióval rendelkező kapacitásokban tapasztalható hiány. A közeljövő fontos feladata a közigazgatási, városközponti funkció megerősítése, az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra fejlesztése. Gazdasági funkció A városközpont a település gazdasági életében központi szerepet játszik, elsősorban kiskereskedelmi egységei révén. Az ingatlanállomány mintegy ötöde, 35 db ingatlan rendelkezik gazdasági funkcióval, amelynek egy része lakófunkcióval párosul. Pénzügyi szolgáltatások terén négy pénzintézetnek van telephelye az akcióterületen. A kiskereskedelmi kínálat, és különösen a banki szolgáltatások vonzáskörzete túlnő a városhatáron is. A szolgáltató szektor domináns jelenlétét bizonyítja egyebek mellett az is, hogy ipari tevékenységnek csak két-három telephelye található meg a városrészben. Gazdasági funkció terén jelentős tartalékai vannak az akcióterületnek. Ez a tény a meglévő funkciók erősítésén túl, a funkcióbővítő fejlesztések szükségességét is felveti.



54

Kereskedelmi funkció A városközpont gazdasági-társadalmi életének meghatározó eleme a kereskedelmi funkciók jelenléte. A kiskereskedelmi funkció mértéke megfelelőnek mondható az akcióterületen. Kiemelt fontossággal bír a városi piac jelenléte, amely közösségi és gazdasági téren is meghatározó szerepet játszik a település életében. A vendéglátóhelyi szolgáltatások esetében alulfejlettség mutatható ki, amelyen azért is szükséges javítani, mert elsődlegesen ez az a funkció, amely nem csupán a helyi igények kielégítését szolgálja. A kereskedelmi funkció megerősítése a szolgáltatásbővítést célzó fejlesztésekkel párhuzamosan várható. Turisztikai-rekreációs funkció A turisztikai funkció az akcióterületen rendkívüli mértékben elmarad az adottságok nyújtotta lehetőségektől, ami megmutatkozik a szállásférőhelyek gyér számában, a rekreációs szolgáltatások alacsony kínálatában és a vendéglátóhelyi kapacitás hiányában. A funkció bővítése az akcióterületi fejlesztések kiemelt célja. Városi-közterületi funkció Albertirsa városközponti akcióterületének különleges környezeti adottságai vannak, köszönhetően annak, hogy zömében falusias, illetve kisvárosias beépítés jellemzi, amely együtt jár a kiterjedt zártkertek jelenlétével. Az akcióterület híján van a gondozott, közösségi funkciót hordozó közterületeknek. Ez különösen indokolja egy főtér kialakítását, ami szerepet játszhat a helyi identitás erősítésében, helyszínt biztosítva találkozásoknak, rendezvényeknek. A közterületek zöldterületi aránya megfelelő, ellenben a minőség javítása közvetlenül kapcsolódik a turisztikai-gazdaságfejlesztést és funkcióbővítést célzó tervekhez. Közösségi funkció Az akcióterületen belül koncentrálódnak a város közösségi életének fundamentális létesítményei, a kulturális élet meghatározó két intézménye: a könyvtár és a művelődési ház, amelyek szintén városi szintű szolgáltatásokkal, nem csupán az akcióterület közösségi életét gyarapítják. Közszféra funkció Az akcióterületen nem található klasszikus közszféra funkció (bíróság, levéltár, stb.), amely alátámasztja a pályázati projekt szükségességét. Humán szolgáltatási funkció A humán szolgáltatások szeletéből a városközpontban koncentrálódik az egészségügyi funkciók közül a gyógyszertár, a háziorvosi, valamint a szakrendelői, ami kiegészül a központi ügyelettel és a mentőállomással, továbbá a bölcsőde. A szociális szolgáltatások közül az akcióterületen helyezkedik el a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat és az Alberti Evangélikus Gyülekezet tulajdonában lévő Idősek Napközi Otthona. Az oktatási funkción belül városi szinten is meghatározó a Tessedik Sámuel Általános Iskola jelenléte. Ennek az intézménynek a központ közvetlen szomszédságában lévő, ún. 10. számú épületében gimnáziumi oktatás is folyik. Kistérségi funkció Mikrotérségi funkcióval rendelkezik csaknem az összes humánszolgáltatást végző intézmény. Államigazgatási térségi funkciót ellátó iroda (APEH, Munkaügyi Központ) nem található a városban.



55

Az alábbi táblázat áttekintést ad az akcióterületen megtalálható funkciók megoszlásáról. Az Új Városközpont akcióterületen található funkciók megoszlása 34. sz. táblázat

Megnevezése

Mennyiség (db)

kereskedelmi-vendéglátóipari

75

lakóház

105

intézmény

7

iroda

8

egyéb szolgáltató

11

A pályázat keretében megvalósításra kerülő városrehabilitációs projekt által fejlesztett gazdasági, közszféra és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan, az önkormányzat igényfelmérést és kihasználtsági tervet készíttetett. Az igényfelmérés eredményeinek bemutatásán túl, az alábbiakban sor kerül az adott közösségi funkció által érintett célcsoport meghatározására, illetve megtörténik az azonos vagy hasonló közösségi funkciót ellátó intézmény, szolgáltató feltérképezése, tevékenységének elemzése.



3.6

56

Igényfelmérés és kihasználtsági terv

Már az Előzetes Akcióterületi Tervben szükséges bemutatni a tervezett fejlesztések nyomán létrejövő funkciók kialakításának szükségességét, igényét. Közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióihoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan szükséges igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése is. Fentiek alapján az igényfelmérést és kihasználtsági tervet a Polgármesteri Hivatal kialakítására, a Civil, szabadidős és kulturális központra, Gazdasági Szolgáltató Házra szükséges elkészíteni. 3.6.1 Igényfelmérés Az igényfelmérés folyamata a teljes 2009. évet átfogta, párhuzamosan haladt a tervezés folyamatával és a későbbiekben a további részletek meghatározása érdekében folytatódni fog. A program megalkotása során az önkormányzat végig törekedett arra, hogy megismerje, és a szakmai szempontokat mérlegelve beépítse a gazdasági és civil szereplők, az intézmények, a lakosság véleményeit, építő javaslatait. Célcsoportok: az igényfelmérés számára három markáns célcsoport került meghatározásra: az intézmények; az akcióterületen működő vállalkozások és a belvárost használók köre. A célcsoportok meghatározása az Új városközpont fejlesztésének céljaival és értékeivel összhangban történt. A célcsoportok meghatározásának szempontjai között szerepelt az, hogy az önkormányzat megismerje a helyi intézmények és gazdasági szereplők véleményét, igényét; megtudja az akcióterületet használók vélekedését részben azért, hogy feltáruljon a városrészről alkotott képük, másrészt azért, hogy minél szélesebb társadalmi bázisra épüljön az új területhasználat kialakítása. Az igényfelmérés jó eszköz ahhoz, hogy felkeltsük a leendő partnerek érdeklődését a projekttel kapcsolatban. Különösen fontos ez az önkormányzat, mint projektgazda számára a magánszféra tagjaira vonatkozóan. Az igényfelméréssel az önkormányzat mintegy 300 főt ért el. Módszerek: az akcióterület szereplőinek igényeinek megismerése szempontjából több módszer került együttes alkalmazásra. Az önkormányzat lakossági találkozókat tartott, kérdőíves felmérést végzett, internetes fórumot indított, és a stakeholderek részvételével Helyi Támogatói Csoportot hozott létre. A primer kutatási módszerek közül a kvantitatív vizsgálatok csoportjába tartozó személyes megkérdezést választottuk, mert így számszerűsíthető adatokhoz juthattunk hozzá. A személyes találkozások megfelelő információt szolgáltattak a tervezés számára, hatékonynak bizonyultak. Az intézmények, a városközpont-használók, valamint a vállalkozások igényeit kérdőívek lekérdezésével és lakossági találkozók, fórumok segítségével mérte fel az önkormányzat. A kutatásban részt vevőket azzal a céllal kereste meg az önkormányzat, hogy mint a lehetséges igénybevevők szükségleteit megismerje. A kérdőívben szereplő kérdéseknél nyílt kérdéseket alkalmaztunk. A nyílt kérdéseknél a válaszadók szabadon dönthetnek, így alkalmas árnyalatok, érzelmi szempontok megismerésére is, továbbá a szubjektivitás is jobban érvényesül. A településen az utóbbi években kibontakozó együttműködés, partnerség szintén számos hasznos információval szolgált az előkészítés számára. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


57

Közvélemény-kutatás. 2009. november-december folyamán a gazdasági szervezetek között végzett kérdőíves felmérést az önkormányzat, amelynek keretében 50 vállalkozás véleményét, igényeit ismerhettük meg, a város lehetséges fejlesztési irányairól. Ez alapján, a főbb megállapítások, igények az alábbiakban foglalhatók össze. A válaszok a következő témacsoportok köré csoportosíthatók: közterületek, közösségi terek, infrastruktúra és intézményi ellátottság, funkciók jelenléte. Azok a válaszadók, akik javaslatokkal éltek a leendő új városközpont fejlesztésével kapcsolatban, az alább következő megállapításokat tették (egyes javaslatok megoszlását diagramok ábrázolják). A közösségi terek vonatkozásában: a köztéri világítás korszerűsítése, a közbiztonság javítása, a vízelvezető árkok helyzetének rendezése és sétáló, gépjármű forgalommentes útszakaszok kialakítása. Az intézményi ellátottsággal összefüggésben kiemelkedő igény mutatkozott az okmányirodára, és közösségi célt szolgáló intézmény (Szabadidőközpont) létesítésére. Kimutatható igény van jelentősebb középiskolai oktatási szolgáltatások iránt, ill. a Művelődési Ház fejlesztésére. Az infrastruktúrával kapcsolatban markáns véleményként fogalmazódott meg a parkolási, illetve a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása. Figyelemre méltó eredményt hoztak ezen felül a biztonságosabb gyalogos közlekedés körülményeinek javítását célzó javaslatok. Nehezen számszerűsíthető, de visszatérő megállapítások hangzottak el a helyiek részéről: - egyértelműen a városközpont szolgáltatásainak, funkcióinak bővítését javasolta a válaszadók többsége, - a helyi gazdálkodó szervezetek támogatását javasolják, mert a betelepülő multinacionális láncok üzleteivel szemben versenyhátrányba kerülnek, megjelenésük kedvezőtlenül hat, veszélyezteti a kiskereskedelmi hálózatok működését, - olyan, új közösségi terek, parkok, közösségi funkciók kialakítása indokolt, amelyek ösztönzik a városközpontban való tartózkodást, időtöltést, ezzel növelhető lehet a helyi vásárlóerő, - lényeges igény mutatkozik a közlekedési infrastruktúra javítására, a parkolás feltételeinek, rendszerének átalakítására, és a kerékpározási lehetőségek lényeges bővítésére. Lakossági találkozó. Az önkormányzat 2009. november 16-án tartott lakossági találkozót. A városfórum során a polgármester önálló napirendi pontként ismertette a készülő integrált városfejlesztési stratégia főbb gondolati irányait. A városfórumra az intézmények, a civil szervezetek, az egyházak és a legjelentősebb vállalkozások vezetői olyan névre szóló meghívót kaptak, amelyben külön figyelem felhívás történt az IVS-re. A projektoros kivetítés módszerét felhasználó előadáshoz a mintegy száznegyven fős fórum résztvevőitől számos kérdés és hozzászólás kapcsolódott. A véleményt nyilvánítók gyakorlatilag egyöntetűen támogatták az IVS elkészítését, és ezen belül, a városrészek valamint az akcióterületek tervezett lehatárolását.



58

Megerősítették az elkezdett belső tömbfeltárási kezdeményezések folytatásának gondolatát, valamint ezek eszközeként az önkormányzat és az ingatlanfejlesztők közötti településrendezési szerződések fontosságát. Az Új városközpont megkezdett kialakításának, funkcióbővítő továbbépítésének elkerülhetetlenségét négy-öt hozzászóló külön kihangsúlyozta. E gondolathoz is hozzákapcsolódva, jó néhányan beszéltek a városközpont és a fontos útkereszteződések közlekedési infrastruktúrájának szükséges fejlesztéséről, valamint a gépkocsi parkolás lehetőségeinek lényeges javításáról, mint alapvető kívánalomról. A hozzászólások során felmerülő javaslatok, észrevételek megegyeztek a kérdőíves válaszokban foglalt véleményekkel. A város egyes belső útjait mindinkább túlterhelő kamionforgalom miatt sürgetővé váló elkerülő út (mely a várost észak-nyugat – nyugat – dél-nyugat – dél – dél-keleti irányban karolná át) mielőbbi megépítését öten szorgalmazták. A kerékpárutakat hiányolók hangos elismerésben részesültek a fórum többi résztvevőjétől. A zöldövezetek, a kulturált közparkok alapterületének lényeges mértékű növelését több hozzászóló igényelte. Ketten a várossá „érés” és a környező településekre történő vonzerő gyakorlás összefüggéseit boncolgatták. Akadt olyan is, aki a külterületi úthálózat, és a várossal meglévő közlekedési kapcsolatok javításáért emelt szót. Internetes fórum. A városfórum óta eltelt időben, az „Albertirsa a City” című internetes fórumon vita alakult ki az IVS koncepciójának egyes elemeiről, különös tekintettel az Új városközpontra. Ennek során nyolc hozzászólás foglalkozott ezekkel a témakörökkel, amelyekre a polgármester adott választ. Albertirsai Híradó. Az IVS és az EATT képviselő-testület általi elfogadását követően, az önkormányzat az Albertirsai Híradó különszámát kívánja megjelentetni, amely szemelvényeket közöl majd a dokumentumból és teret enged a társadalmi vitának, további észrevételeknek, amelyek a későbbiekben felhasználhatók lesznek az Helyi Támogatói Csoport (Local Support Group). Az IVS és az EATT véglegesítése előtt a dokumentumok megvitatásra kerültek a város legjelentősebb munkáltatóival, adófizetőivel, a képviselő-testület tagjaival, a helyi egyházközségek és intézmények vezetőivel 2010. évben. A város stakeholdereinek aktív részvételével, már inkább az egyes akcióterületi programok operatív megvalósítása céljából megalakult a Helyi Támogatói Csoport, amely az IVS-ben megfogalmazottakkal történő ismerkedést követően véleményt nyilvánított a végrehajtásukhoz szükséges eszközökről, mechanizmusokról. 1-3. sz. fotó

Helyi Támogató Csoport fóruma, megalakulása 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


59

Az önkormányzat vezetői megfelelő gyakorisággal tartott összejövetelekkel, de mindenképp folyamatosan kívánják működtetni a fórumot, amely így átalakul ún. Helyi Támogatói Csoporttá. Emellett, a soron következő civil fórum (egyesületek, alapítványok vezetőinek részvételével) témája is az IVS és EATT lesz. Az önkormányzat azt kéri a civil szervezetektől, hogy gondolják végig az IVS és EATT végrehajtásában lehetséges saját részvételük konkrét területeit. Az igényfelmérés eredményein kívül az szükségességét az alábbiakban ismertetjük.

egyes

funkciókhoz

tartozó

fejlesztések

3.6.2 Kapacitás kihasználtsági terv

Közszféra funkció / Városunk Háza / Polgármesteri Hivatal Alberti és Irsa 1950. évi egyesülése óta a község- majd városháza funkciót Irsa városrész területén ugyanaz az épület, egy hajdani kisnemesi kúria tölti be. Az eredetileg 384 m² alapterületű kúriához 1973-ban egy új épületszárnyat toldottak hozzá, s ezzel az alapterület 668 m²-re nőtt, mert a munkavállalói létszám, valamint növekvő népesség, és ügyfélszám miatt az épület nem volt képes megfelelni a bővülő igényeknek. Újabb két és fél évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy az immár városi rangot elnyerő település városháza iránti igénye indokoljon az infrastrukturális feltételekre vonatkozó újabb átalakítást, bővítést. Jelenleg az épületben összesen 47 fő köztisztviselő és ügyviteli dolgozó végzi feladatát. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozóra bruttó értelemben 14 m² jut, ami már-már ellehetetleníti a munkavégzést. Az épület nem ügyfélbarát, nincs igazi ügyféltere, nem alkalmas hirdetmények számára, nyomtatványok kitöltésére, stb. A jelenlegi épület nem alkalmas fogadóórák és egyéb rendezvények, oktatások, tréningek tartására sem, mert csupán egy terem megfelelő ilyen célokra. Az pedig értelemszerűen többszörösen túlterhelt. A szűkebb értelemben vett hivatali funkció számára nincs elegendő tér, az épület korszerűtlen, a szolgáltató önkormányzat számára nem megfelelő. A kúria épülete tovább nem bővíthető. A hivatal átköltöztetése számára nincs erre alkalmas, hasznosítható épület a településen, ugyanakkor az épület kiürülése szociális közszféra funkció számára kiválóan hasznosítható, a szociális célú épületrészek pedig ingatlanfejlesztési célra felhasználható, ami bevételhez juttatja az önkormányzatot. A költséghatékonysági szempontok egyértelműen egy új városháza épület kialakítását indokolják. Az új hivatal nagyobb területe ellenére a korszerű gépészeti rendszerek, a hőszigetelt technológiák (pl. nyílászáró) alkalmazása miatt gazdaságosabban üzemeltethető. A mikrotérségi központi szerepkör, a városi rang, és a település jövőbeli terveinek megvalósításával együtt járnak konferenciák, nagyobb hazai és nemzetközi rendezvények tartása, amelyek szintén csak a képviselő-testületi teremben oldhatók meg a jelenlegi körülmények között. Rendezvények számára szóba jöhet a Művelődési Ház színházterme és két klubterme, ahol egyidejűleg maximum 350 fő tartózkodhat, azonban konferenciák számára, illetve nagyobb kulturális rendezvény lebonyolítására már nem alkalmas az épület. A település más, hasonló paraméterekkel rendelkező épülettel nem rendelkezik. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


60

A Polgármesteri Hivatal a Városunk Háza multifunkcionális épületben foglal majd helyet. Az épület mind a dolgozók, mind az ügyfelek, vendégek számára megfelelő feltételeket biztosít. Mivel a gyámhivatal és az okmányiroda is beköltözik a Városunk Házába, így a közigazgatási szolgáltatások egy helyen lesznek elérhetők, amely az ügyintézésre szánt időt jelentősen lerövidíti, a megközelíthetőség a város minden részéből kedvezőbb lesz, és az akadálymentesítés eredményeként a mozgássérültek, idősek, vagy akár a kismamák számára is könnyebben megközelíthetővé válik. Közösségi funkció / Városunk Háza / Civil, szabadidős és kulturális központ, közösségi programok Albertirsán több mint harminc civil szervezet működik, amelyek nagy többsége irodával, foglalkoztató termekkel, és más infrastruktúrával sem rendelkezik. A civil szolgáltató ház kialakításával az önkormányzat eleget kíván tenni annak a növekvő igénynek, hogy a kulturális és szabadidős programok, közösségi rendezvények mindenki számára azonos mértékben hozzáférhető helyen, a civil szervezetek bevonásával megfelelő körülmények között lebonyolíthatóak legyenek. A civil és közösségi tevékenységek rendkívül szerteágazóak, a délutáni, kiscsoportos gyermekfoglalkozások számára, éppúgy megfelelő infrastruktúrát kell biztosítani a képzések, lakossági találkozók, vagy más tematikus rendezvények számára (cserebere piac, tréningek, kiállítások, civil napok, kézműves foglalkozások, stb.). Ezeknek az igényeknek csak egy multifunkcionális épület képes megfelelni. A Városunk Háza épületben kialakításra kerülő civil központban a civilek számára rendelkezésre állnak azok a különböző mérettel és felszereltséggel rendelkező termek, amelyek állandó irodaként, és ideiglenes programok számára egyaránt hasznosíthatók. Így érvényesül az a cél, hogy az önkormányzat minél inkább bevonja a civil szervezeteket a város életébe, hiszen a polgármesteri hivatal és a civil központ egy épületben kap helyet. A civil szervezetek számára fontos, hogy a ház (kedvezményes ingyenes termek, helyiségek biztosításával) hozzájárul eredményes működésükhöz. A helyi és a kistérségi lakosság rendszeresen találkozhat a szervezetek tevékenységével, akik ezáltal jobban ismertté válnak. A tevékenység jelentős szerepet játszik abban, hogy erősítse a sokszínű társadalom összetartozás érzését, hozzájárul a társadalmi elfogadás és a környezeti tudatosság eszméinek terjedéséhez, népszerűsítéséhez. A helyiségeket az önkormányzat támogatásként kedvezményesen bocsátja a civil szervezetek rendelkezésére. Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé, ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a megújításban való közösségi részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, az értékék és az eredmények közvetítéséhez. Tekintettel arra, hogy a közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, az 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


61

előzetes akcióterületi terv feladata, hogy a tervezett társadalmi akciókat röviden bemutassa. A konkrét rendezvénynaptár ismertetése a részletes akcióterületi terv kompetenciája. Alábbiakban bemutatjuk, hogy a fenntartható városfejlesztés területén Albertirsa milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván megszervezni. Általános jellemzők: valamennyi rendezvény és tevékenység az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a nyári szezonban kínálnak turisztikai attrakciót. Helyi és kistérségi léptékű rendezvények szerepelnek az elképzelésekben. A programok helyszíne a megújuló városközpont. A tervezett látogatók száma évente: 5.000 fő. A fent nevezett, az önkormányzat által közvetlenül szervezett szoft programokon felül szükséges átadott, a rehabilitációs projekt szempontjából közvetett támogatás biztosítása a civil szervezetek számára (Civil Alap). Mivel a civil szervezetek jelentős többletfeladatokat látnak el a megújításhoz kapcsolódó közösségi célú rendezvények szervezésével, indokolt támogatás biztosítása számukra. Ezen felül a projekt, és eredményei népszerűsítése a város elemi érdeke. A szervezetek megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában, sokkal költségesebben tudna csak ellátni, így e tevékenység hatékonysága jelentősen nő, nem beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot adjon a későbbi közszféra-civil szféra együttműködés számára. Gazdasági funkció / Városunk Háza / Gazdasági Szolgáltató Ház A projekt céljai, gazdasági célú fejlesztései indokolják a helyi szereplők, stakeholderek intenzív bevonását a városrehabilitáció folyamatába, a projekt időszaka alatt, a projekt eredményei továbbvitelének fenntartása, fenntarthatósága érdekében. Ennek keretében helyi gazdaságfejlesztés és marketing stratégia, valamint cselekvési terv kerül kidolgozásra. Továbbá bemutatkozási lehetőségeket biztosító rendezvények szervezése (Mikrotérségi Expo), kiadványok készítése történik, a város és térségének vállalkozásai számára. Mindennek biztosítását szolgálja az új hivatali épület leírásakor említett városmarketing iroda létesítése. Ennek a tevékenységnek szerves része a Városunk Háza harmadik funkciójának helyet adó Gazdasági Szolgáltató Ház létrehozása, amelynek legfőbb feladat, hogy a helyi gazdaságszervezés központjává váljon, illetve kiegészítse, egyben összefogja a polgármesteri hivatal és a civil, szabadidős és kulturális központ tevékenységeit. A „Városunk Háza” egyik mellékszárnyában kap helyet a Gazdasági Szolgáltatóház, benne egy mintegy 150 négyzetméteres rendezvényterem, egy Klub kávézó és üzlethelyiségek. Rendezvényterem. A városnak jelenleg nincs olyan terme, amelyben jelentősebb rendezvényeket lehet ellátni, megfelelő kapacitással és színvonalon. A jelenlegi Városháza képviselő-testületi terme, illetve a Művelődési Ház színházterme nem alkalmas a kor színvonalának megfelelő rendezvények biztosítására. Emiatt elengedhetetlen egy többfunkciós, mobil befogadóképességű rendezvényterem kialakítása, amely kapcsolódhat a városháza és kistérségi központ feladatihoz, valamint a civil rendezvényekhez egyaránt.



62

A rendezvényterem alkalmas lesz arra, hogy nagyobb családi rendezvényeket lehessen benne megtartani (pl. házasságkötés utáni ebéd/vacsora), valamint hogy nagyobb városi, mikrotérségi konferenciák, képzések számára helyszínként szolgáljon. Ennek megfelelően, a belső kialakítás során figyelembe vesszük a többfunkciós igényt (mozgatható asztalok, székek, paraván, vetítőhely stb.) és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a falak egy részére a helyi képzőművészek által készített képek kerüljenek. Kávézó. A multifunkcionális épületben dolgozók, illetve az ügyfelek, a rendezvények résztvevői számára szükséges egy olyan vendéglátó egység létrehozása, amely az igényeknek megfelel. Jelenleg ez a funkció az akcióterület egészén hiányzik (kivéve a Tesco áruházban működő kávézót). Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget, mert a kávézó a közfeladatok teljesítéséhez nyújt kiegészítő szolgáltatást. Ezzel is garantálja az önkormányzat a vendéglátó egység szolgáltatásának megfizethetőségét. A Klub kávézó (egyben büfé is) szándékunk szerint egy kötetlen, beszélgetős helyiség lenne, ahova a „Városunk Háza” szolgáltatásait használó civilek, hivatali dolgozók betérhetnek falatozni, beszélgetni, illetve ügyintézés közben, vagy utána be lehet ülni a helyi hírekről értesülni. A Klub kávézó kiszolgálná a rendezvények kisebb étkezési, italfogyasztási igényeit is. Nagyobb ebédekre, étkezésekre a közeli éttermekből nyílik majd mód étel kiszállításra. Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget. A kereskedelmi üzletek számára is kedvezményesen biztosítunk bérlési lehetőséget. Az üzletekbe olyan szolgáltatások beköltözését várjuk, amelyek profilja illeszkedik a „Városunk Háza” szolgáltatásaihoz. 35. sz. táblázat

Meglévő intézmény

Kapacitás kihasználtság

Tulajdonos

47 hivatalnok és ügyviteli dolgozó, képviselő-testületi Önkormányzat terem 80 fős kapacitás, oktató terem 20 fős kapacitás 1 db színházterem Móra Ferenc Művelődési 2 db klubterem Önkormányzat Ház 350 fős kapacitás Márai Sándor Városi Könyvtárterem 30 fős kapacitás Önkormányzat Könyvtár Szociális Segítőház Ellátási körzet: Önkormányzat Gyermekjóléti Kp. És 20.000 fő Családsegítő Szolgálat Meglévő intézmény Kapacitás kihasználtság Tulajdonos Városunk Háza / Csak a hivatali feladatok számára Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Ifjúsági központ, térségi iroda, kisebbségi iroda, civil Városunk Háza / Civil, irodák, foglalkoztatók: 100 fős látogatói kapacitás, Önkormányzat szabadidős és kulturális 35.000 fős ellátási terület központ Rendezvényterem: 100-120 fős kapacitás, országos és nemzetközi hatóterület. Városunk Háza / Kávézó: napi 50 fő (dolgozó+ügyfél); Önkormányzat Gazdasági Szolgáltató rendezvényekkor ennek többszöröse Ház Üzlethelyiségek: változó Szociális Segítőház Gyermekjóléti Kp. És A jelenlegi városháza helyén Önkormányzat Családsegítő Szolgálat Városháza



3.7

63

A tulajdonviszonyok értékelése

14. sz. térkép

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok az akcióterületen



64

A tulajdonviszonyok vizsgálata az egyes helyrajzi számokhoz tartozó ingatanok tulajdonlapjai alapján készült. A fenti tematikus térkép áttekintést ad az akcióterület tulajdoni viszonyairól, melyek részletes ismerete elengedhetetlen a városrehabilitációs tevékenység alátámasztása szempontjából. Az akcióterület ingatlanainak listáját az EATT 1. számú melléklete tartalmazza.

A tervezési területen mindegyik tulajdonformával találkozhatunk: 

Köztulajdont (városi vagy megyei önkormányzat, állami) alkotnak: o városi: közintézmények, lakások és egy darab üzlethelyiség, piac, utcák, közterületek, o megyei: nincs, o állami: Pesti út és Vasút utca



Egyházi tulajdont alkotnak: o az evangélikus vendégház és az Idősek Napközi Otthona



Magántulajdont jelentenek: o üzletek, irodák és szolgáltató házak



Vegyes tulajdont jelentenek: o társasházak.

Az akcióterület ingatlanainak tíz százalékában található önkormányzati tulajdon. A köztulajdon további szereplője – Magyar Közút Kht. – mindösszesen az akcióterület két főtengelyét jelentő utcáját tulajdonolja. Mindösszesen egy egyházi tulajdonban lévő ingatlannal rendelkezik a városrész. A felépítményes ingatlanok kilencven százaléka tisztán magántulajdonban van. Az akcióterület lakásai kilencvenhét százalékban magántulajdonúak. A tulajdonviszonyok elemzése alapján kiemelhető a magánszféra domináns, és az egyházi, állami tulajdonon minimális jelenléte. Többségben vannak a lakás céljára hasznosított épületek. Az akcióterületi fejlesztés kizárólag önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érint. Ettől függetlenül a városrehabilitáció csak a szereplők szoros együttműködése esetén lehet sikeres.



3.8

3.8.1

65

Piaci igények, lehetőségek felmérése

Általános megállapítások

Mint láttuk, a fejlesztés célterülete – összhangban Albertirsa Integrált Városfejlesztési Stratégiájával – magában foglalja a városközpont legnagyobb részét, a legfontosabb közintézményekkel, humánszolgáltató központokat, a kulturális és közösségi élet meghatározó létesítményeit, a kiskereskedelmi üzletekkel együtt. A közszféra által koordinált integrált városrehabilitációval az önkormányzatnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyekkel biztosítható, hogy a magánberuházások szervesen kapcsolódjanak a város életébe, beágyazódjanak Albertirsa települési környezetébe, gazdasági és kulturális életébe. Ehhez az szükséges, hogy a magánberuházások illeszkedjenek a környező közterületek, épületek rendszerébe. Ezt a célt szolgálják a pályázat keretében megvalósításra kerülő városrehabilitációs elemek, a „Városunk Háza” épületének kialakítása, közterület-rehabilitáció. Az akcióterület fejlesztése minden elemében szolgálja a társadalmi kohézió erősítését is (pl. a multifunkcionális épület, a közösségi rendezvények, a civilek bevonása, a közösségi terek stb.) és közvetlen gazdaságfejlesztő szerepe is kitapintható. Terveink szerint, a terület két szélén kialakított, az imént leírt tartalmú létesítmények között, az önkormányzati tulajdonú ingatlanon készül el az új épület, továbbá a hozzá szükséges vonalas infrastruktúra, közlekedési és parkolási célú létesítmények sora, és egy közpark. A városháza szélesen értelmezett funkciókat lát majd el (multifunkcionalitás), benne mikrotérségi jelentőségűekkel is. Egyes közösségi funkciói révén, a hagyományos városházi jellegnél lényegesen nyitottabb lesz. A beruházás megvalósulása esetén, önkormányzati, igazgatási, közösségi és gazdasági funkciókkal erősíti városunkat, és az annak közvetlen vonzáskörzetébe tartozó mintegy öt települést, annak polgárait. A fejlesztést oly módon kívánjuk végrehajtani, hogy illeszkedjen múltunkhoz, az itt élő emberek kulturális, vallási, etnikai értelemben különböző „gyökereihez”, kötődéseihez. Ugyanakkor az is a célunk, hogy jól szolgálja a múltat tekintve különféle utakat bejáró családok, különféle emberi közösségek összefogásából, összetartozás élményéből felépíthető közösségi erő kibontását. Albertirsa és a Gerje-menti mikrotérség látnivalói, valamint a városban megrendezésre kerülő nagyszabású események igénylik a városi szálláshely-kapacitás növelését. Ez jelentős forgalom-növekedést generál a város egyes területein, különösképpen a megújuló városközpontban, de a projektet kiegészítő közlekedésfejlesztési beavatkozások az ebből fakadó kockázatok minimalizálásában nagyon fontos szerepet játszanak. Albertirsa központjának adottságaira alapozva megvalósítható az a cél, hogy a fejlesztés egyszerre szolgálja a városi gazdaság és a helyi lakosság igényeit. A továbbfejlesztendő zöldterületek kedvező helyszínt nyújtanak a közösségi funkcióknak. Ebből a területen működő és ide betelepítendő gazdasági szervezetek is profitálhatnak.



66

Az elkövetkezendő évek beavatkozásainak eredményeként megerősödik a helyi társadalom, a vendéglátás, a rekreáció szerepe, ami javítja a városközpont imázsát. Ennek következében, növekvő ingatlanárakkal, fejlődő gazdasági szektorral számolhatunk, és ezzel együtt a napjainkban gyorsan felértékelődő környezeti szempontok érvényesítésére is széles lehetőség nyílik. Az akcióterület piaci igényeit, lehetőségeit önmagában sokszor nehéz lenne értelmezni, ezért ahol ez szükségesnek mutatkozik, célszerű Albertirsa egészére történő kitekintést, összehasonlítást tenni. Elöljáróban fontos megállapítanunk, hogy egy kisváros esetén a városközpont fejlesztése, dinamizálása az egész településre, sőt még a tágabb térségre is kisugárzó jelentőséggel bír. 3.8.2

A városrehabilitáció gazdasági igényei

Az akcióterület a város gazdaságának egyik központja, kiskereskedelmi centrum. Mindemellett jelentős hiányosságok figyelhetők meg a település fizikai és gazdasági szerkezetében. A helyzetelemzésben megállapításra került, hogy a városközpont jelentős funkcionális fogyatékosságokkal rendelkezik; nagyon alacsony a város és környéke iparában játszott irányító szerep, hiányzó közszféra funkciók, hiányos térségi szerepkör tapasztalható. A gazdasági szereplőkkel folytatott egyeztetés alapján egyértelművé vált, hogy a város és központja gazdaságának dinamizálása érdekében szükség van a városközpont teljesebbé, funkciókban gazdagabbá, összességében vonzóbbá tételére. A helyi kiskereskedelem számára nagy kihívást jelentő multinacionális vállalkozások kedvezőtlen hatásait egy dinamikus, élő városközponttal lehet ellensúlyozni, amely a helyszínen fogyasztani szándékozó embereket vonz a városrészbe. A gazdaságfejlesztés a 2008. évi gazdasági-pénzügyi válság kezdete óta minden településen létfontosságúvá vált. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az önkormányzatok alapigénye, lételeme a helyi gazdaság erősítése, mert e nélkül a település elveszíti hosszú távú kibontakozási esélyeit. Ennek érdekében jelen EATT jelentős gazdaságfejlesztési célú tevékenységet szorgalmaz a közszféra számára. Az akcióterületen tervezett beavatkozások egyik fontos feladata a helyi közintézményekhez, illetve gazdasági egységekhez való jobb hozzáférés biztosítása. Ezt a célt szolgálja a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra bővítése, ami dinamizálhatja a városközpont és az akcióterület kiskereskedelmét. Az akcióterületi fejlesztés kiemelt célja olyan városközponti környezet kialakítása, amely vonzóvá teszi az akcióterületet, de magát a települést is, s ezáltal sikerül növelni Albertirsa népességmegtartó erejét, ezzel együtt pedig dinamizálható a helyi gazdasági szektor. Az albertirsai ingatlanpiac mérete miatt nem tekinthető jelentősnek, azonban dinamikus: az új építésű lakáscélú ingatlanok száma 2005. óta nagyobb ütemben nő, 2000-2005. között éves átlagban 50 lakást adtak át a településen, ami ezt követően csaknem megduplázódott. Figyelembe kell venni, hogy a városközpontban 2007-ben átadott Centrum lakópark torzítja az adatokat (67 lakás), de alátámasztja a növekvő tendenciát. A lakásállomány kettő százalékát teszi ki az éves újépítésű lakáskínálat, amely kedvezően hat a demográfiai folyamatokra.



67

36. sz. táblázat

Albertirsa lakásállományának alakulása

Év

Az év folyamán épített Épített Lakásgázlakások állomány vezetékkel száma (db) ellátott (db) lakások száma (db)

2000 n.a. 2001 4305 2002 4355 2003 4396 2004 4433 2005 4483 2006 4563 2007 4728 Forrás: TeIR

50 41 49 44 44 63 80 176

42 36 48 44 42 58 77 174

Az év folyamán épített fürdőszobával ellátott lakások száma (db) 45 41 48 44 43 63 77 176

Az év Az év Az év folyamán Az év folyamán folyamán épített, folyamán családi épített közüzemi épített közházas lakások vízcsatornával formában összes vezetékkel ellátott megépített alapellátott lakások lakások területe lakások száma (db) száma (db) (m2) száma (db) 47 39 45 43 44 59 66 159

3933 3467 4149 4864 4255 5752 7050 12112

49 40 47 44 42 59 75 171

42 41 45 43 44 59 62 87

Viszonylag kevés a szabad belső építési telek, azonban a régi, rossz állapotú lakások bontásával további ingatlanfejlesztések várhatók. Ez kedvező lehetőségeket kínál a lakáscélú fejlesztések számára. A város, különösen a városközpont és szűkebb környezete, egyre inkább vonzó célpontja lesz a befektetőknek, mert az alacsony használtingatlan kínálat miatt új lehetőség kínálkozik majd az itt letelepedni, illetve a környéken ingatlant vásárolni szándékozók számára. 15. sz. térkép Albertirsa Város ingatlanár hőtérképe

Forrás: www.realio.hu



68

Albertirsa egészére és az akcióterületre egyaránt elmondható, hogy az utóbbi években az ingatlanárak nem változtak jelentősen. A lakások kínálati négyzetméter átlag ára 2009. végén a www.ingatlan.net és a www.realio.hu adatbázisa szerint 150ezer Ft körül alakult. A lakáspiacon az értékesítésre váró ingatlanok száma közel megegyezett az épített ingatlanok számával (65db), ami az újépítésű és a használt lakáspiac kiegyensúlyozottságát mutatja. A lakáskínálat településen belüli területi megoszlásán belül jól látható, hogy a Pesti út mentén bontakozik ki jelentősebb koncentráció, amely egyrészt az út forgalmi túlterheltségéből származó negatív hatásoknak (lakófunkció szempontjából), ugyanakkor gazdasági szempontból a jelentősebb piaci érdeklődésnek tulajdonítható. Az árak között területi alapon nem tapasztalható lényeges eltérés. Kivételt képez talán az, hogy a szélesebb értelemben vett városközpontban kínált ingatlanok négyzetméterára általában magasabb, mint más városrészekben, ami mutatja a városközponti terület magasabb presztízsét. Az akcióterületen a téglaépítésű lakások ára felszereltségtől függően 150 000 – 250 000 Ft/m2 között alakul. Más városrészekben ez az érték zömében 100 000 – 200 000 Ft/ m2 között ingadozik. Az akcióterület ingatlan árai a központi elhelyezkedés ellenére alacsonyabbnak mondhatók más olyan városokéinál, amelyekben történelmi belváros, tradicionális városközpont található, illetőleg ahol a lakás- és telekszűkösség mellett, a belső fekvésű ingatlanok árát az a folyamat is növeli, hogy a lakosság határozottan a centrum felé törekszik, mert a legmagasabb presztízsű lakások a belvárosban találhatók. Albertirsa esetében a jelentős külterület és üdülőövezet miatt jellemző, hogy a lakosság a város határán túlra, a külterületre költözik. A városközpont presztízsének emelésével előidézhető az a térbeli folyamat, hogy a népesség a városközpont felé tartson, hiszen az a gazdasági-társadalmi-kulturális sokszínűséget jelenti. A településen azonban – Albertirsa mérete és jellege miatt – ez korlátozottan érvényesül, ezáltal az ingatlanárak alakulásában sem várható radikális változás. A városközponti fejlesztések már évekkel ezelőtt megindultak. A pályázat keretében megvalósuló beavatkozások – nem utolsó sorban a fizetőképes kereslet hiányában – várhatóan nem emelik túlzott mértékben tovább az ingatlan árakat, ugyanakkor hosszú távon továbbra is növelik a városközpont magasabb presztízsét.



3.8.3

69

A fejlesztés társadalmi igényei

Tekintettel arra, hogy az akcióterület lakossága a város más részeinél kedvezőbb jellemzőkkel rendelkezik, a fejlesztés célja a környékénél jobb társadalmi állapot megőrzése, a városközpont népességnövekedési feltételeinek megteremtése. Fontos ez azért is, mert a város többi részének adatai korántsem kedvezőek, és félő, hogy dinamikus, attraktív városközpont hiányában Albertirsa más területeinek helyzete tovább romlik. A lakáspiaci, demográfiai és társadalmi helyzetből is következtethetünk arra, hogy a városközpont megújítására, mint a település dinamizálásának egyik eszközére, nagy szükség van. A népesség tartós, kismértékű növekedését, a város társadalmi-gazdasági helyzetének javítását csak célzott, tudatos fejlesztési tevékenységek eredményeként lehetséges elérni. A fejlesztés társadalmi igényeinek számbavételekor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a városban tekintélyes a munkanélküliek száma. Annak ellenére, hogy a statisztika az ezredfordulón, az azt követő esztendőkben javult, a 2008-tól az egész világgazdaságot sújtó gazdasági recesszió miatt súlyosbodó helyzettel kell számolnunk. Ennek első jelei már visszatükröződnek a munkanélküliségi ráta legújabb alakulásában. Különösen aggasztóak a magasabb végzettségűek (szellemi foglalkozásúak, frissdiplomások) növekvő munkanélküliségi adatai, aminek következtében a magasabb státuszú népesség által lakott városrészekben is válságtünetek jelentkezhetnek. Bár az akcióterület társadalmi-gazdasági mutatói (korszerkezet, képzettségi, foglalkoztatási adatok) az átlagosnál kedvezőbb helyzetű városközpont képét rajzolják elénk, de mindez egy alföldi kisváros esetében elégtelen a társadalmi-gazdasági fejlődés megindítására, s lényegében az egész település dinamizálására. Az akcióterület kedvező munkaerő-piaci adottságai nem feltétlenül tükrözik vissza Albertirsa helyzetét. A városfejlesztés egyik legfontosabb eszköze egy vonzó, funkciógazdag városközpont kialakítása, aminek közösségteremtő ereje, attraktív külső megjelenése, és az ezen keresztül indukált gazdasági fejlődés kisugárzik az egész településre. A fejlesztés hozzájárul a városközpont és más településrészek leromlásának, s ezáltal a társadalmi szegregáció veszélyének minimalizálásához azáltal, hogy korszerű, élhető és vonzó közösségi terek, szolgáltatások jönnek létre. A városmegújító tevékenység pozitív hatást gyakorol a népesség demográfiai helyzetére, segíti a városközpont népességmegtartó erejét. Nemzetközi tapasztalat, hogy a felújított környezetben általában fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű népesség él, amely dinamizálhatja az egész települést. Ez elősegítheti a helyi társadalmi kohéziót, az elköltözés helyett a kvalifikáltabb rétegek beáramlása válik jellemzővé. Az akcióterület megújításának fontos mozgatórugója a városközpont jelenlegi használatával való társadalmi elégedetlenség. Albertirsa városközpontjának terei jelenleg funkcióhiányosak, a szolgáltatások nehezen elérhetők, vagy hiányoznak, kevés közösségi rendezvénynek adnak otthont. Ezen a téren történő előrelépést céloz a „Városunk Háza” multifunkcionális épület és közterületeinek rendezése, amelyektől a városi lakosság összetartozás érzésének, identitástudatának erősödése várható.



70

3.7.4 A fejlesztés környezeti igényei A tervezett beavatkozások egyik legfontosabb célja a városi környezeti minőség javítása, ami elősegíti a fenntartható gazdaságfejlesztést is. Ehhez hozzátartozik a zöldterület-fejlesztés. Fontos leszögezni, hogy a zöldterület-fejlesztés önmagán túlmutató, megújító tevékenység, továbbgyűrűző hatásai minden területen jelentkeznek. Az élhető városi környezet iránti igény nemcsak a térhasználók, illetve az akcióterületen élők részéről fogalmazódik meg; a jó minőségű zöldfelületek jelenléte minden állampolgár komfortérzetét növeli, és így áttételesen kedvezően hat a városközpont társadalmi-gazdasági funkcióira, a lakás és munka számára egyaránt. Nagyon fontos környezeti igény a lég- és zajszennyezés csökkentése, ami gondozott zöldterületek kialakításával, sétálóutcák és kerékpárutak kialakításával, a parkolási anomáliák felszámolásával, illetve a városközpont gépjárműfogalom alól történő tehermentesítése által elérhető. A forgalomcsillapítással párhuzamosan előtérbe kerül a napjainkban egyre fontosabbá váló gyalogos megközelíthetőség, és az akadálymentesítés megoldása. A zöldterületfejlesztés, és az élhető környezetminőség kialakítása a befektetői környezetre is jelentős hatással van. Ez ma már nem csupán a vonzó telephely-kínálatról szól, hanem olyan magas igényszintű városi miliőről, ahol a munkaidőn kívüli tevékenységek, szolgáltatások széles skálája hozzáférhető, ahol megvannak az üzleti partnerekkel való informális kapcsolatépítés legváltozatosabb lehetőségei.



71

4. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai

A fejezetben bemutatjuk a tervezett fejlesztés átfogó, „városfilozófiai” gondolati alapjait, az akcióterületi fejlesztések céljait és részcéljait, ismertetjük a projektelemeket, kifejtjük a megvalósítás módját, menetét. 4.1 A tervezett fejlesztés rövid bemutatása A tervezett fejlesztés alapvetően azt a célt szolgálja, hogy létrehozza Albertirsa Új Városközpontját, a jelenlegi városközponti terület funkcionális gazdagítása révén erősödjön a város és a térségében élő emberek – különösen a fiatalok – összetartozás érzése, hogy helyben képzeljék, tervezzék el és valósítsák is meg a jövőjüket. Az identitás tudati és érzelmi tényezőit nemcsak a természeti adottságok határozzák meg, hanem legalább annyira az épített környezet minősége is. Az új Főtér és a multifunkcionális „Városunk Háza” épület a város szellemi, gazdasági, kulturális és közéleti fórumává kell váljon, ami vezérmotívumokat ad a város és térsége fejlődésének. A projekt mindezt egyedi módon testesíti meg közösségi, közigazgatási és gazdasági funkciók komplexitása révén. Fő cél ennek a komplexitásnak a tartalmi és térbeli-fizikai megvalósítása, hogy olyan közösségi és kulturális hatásmechanizmus induljon el, amely fenntartható gazdasági élénkülést, kulturális megújulást, intenzív közéletet eredményez, felkelti a befektetők, valamint a turisták érdeklődését a város és térsége iránt. Ehhez alapos városmarketing tevékenység társul, amely arra irányul, hogy megismertesse a jelentős fejlődésen áteső település új arculatát. A városrész előrehaladásában gyakorlatilag a város és a mikrotérség – részben az egész régió – teljes lakossága érintett, ezért a városközpontot minden albertirsai és térségi polgár számára élhetővé és elérhetővé kell tenni. Az akcióterület megújítása tehát együtt kell, hogy járjon a társadalmi kohézió erősítésével, ami a terület fenntartható társadalom- és gazdaságfejlesztésének a lényege. Albertirsa városi státuszának hetedik esztendejében jár. Ugyanakkor, a Várostól (mint térszervező erőtől) leginkább elvárható vonzáskörzet központi funkciónak egyelőre csupán kis mértékben képes megfelelni. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, a városközpont kialakítása befejezésével, mint eszközzel, valójában a „város” fogalom eredeti tartalmának és fizikai megjelenésének a rehabilitációjára kerül sor, a Városfejlesztési Kézikönyv és a KMOP jelen pályázati dokumentuma értelmében. Az akcióterület tervezett fejlesztése, megújítása Albertirsa esetében ilyen speciális célt szolgál.



72

16. sz. térkép

Az alábbi vázlaton a tervezett beavatkozások helyszíneit tüntettük fel.



73

4.2 Az akcióterületi fejlesztések céljai és részcéljai 37. sz. táblázat Cél/részcél ÁTFOGÓ CÉL: Új Városközpont létrehozása, a funkcióbővítés, a városközponti közterületek megújulása, a társadalmi kohézió erősödése a helyi gazdasági fenntartható fejlődés elősegítése érdekében RÉSZCÉL I: Mikrotérségi hatókörű intézmények fejlesztése, a szociális és közoktatási intézmények férőhelyeinek növelése, a kulturális intézmények számának növekedése RÉSZCÉL II: Vállalkozói központ, információs iroda létrehozása, képzési, foglalkoztatási programok támogatása, helyi vállalkozásfejlesztési Alap, Városmarketing RÉSZCÉL III. Közösségi funkciójú, gondozott zöldterületek kialakítása, környezeti minőség fejlesztése RÉSZCÉL IV: Partnerség-építés, a társadalmi részvétel feltételeinek biztosítása, a közösségi, kulturális rendezvények számának gyarapítása RÉSZCÉL V: Új Városközpont létrehozása RÉSZCÉL VI: Vonzerőt nyújtó attrakciók létrehozása, szálláshely, vendéglátóhelyi, kereskedelmi kapacitás növelése

Mutató megnevezése

Adatmérés forrása

Kiinduló érték (2009)

Célérték (2013)

Új vállalkozások száma az akcióterületen

Önkormányzati nyilvántartás

nem releváns

5 db

Térségi hatáskörrel rendelkező új közcélú funkciók száma


nem releváns

3 db

Képzési programon, tréningen résztvevők száma


nem releváns

30 fő

Megújított közterületek száma Zöldfelületek nagysága


nem releváns

2 db 2.417 m2

Új közösségi rendezvények száma éves szinten


Új közcélú szolgáltatások száma


nem releváns

6 db

A fejlesztés eredményeként létrehozott új építmények száma


nem releváns

3 db

nem releváns

3 db



74

4.3 Az akcióterület beavatkozásai A ROP 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat a következőket kívánja megvalósítani: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Polgármesteri Hivatal új épületének, a „Városunk Házának” létrehozása Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása Szabadidős, kulturális közösségi programok Új Városközpont – Civil Alap Tessedik park kialakítása Politzer park felújítása Parkoló létrehozása Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása Új Városközpont – helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program, városmarketing Képzési, foglalkoztatási program

A magánszféra az alábbiakat kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán: 1. 2. 3. 4.

A „Városunk Háza” program keretében létrejövő „gazdasági szolgáltatóház” és kávézó helyiségeinek működtetése Magán befektetők egyedi kereskedelmi, üzleti célú beruházásai Magán befektetők, lakosság-lakáscélú beruházásai A Sport utca - Vinnyica utca - Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése („PPP” konstrukcióban)

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként, a közszféra által megvalósítandó projektek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Pesti út és Vasút utca menti kerékpárút-hálózat kialakítása A Vasút utca forgalmának tehermentesítése, forgalomszabályozása Autóbusz megálló és váró kialakítása a főtérnél A Piac tér körüli közterület rendezése, megközelíthetőségének javítása Sport utca – Vinnyica utca – Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése A Tessedik park és a Pesti út közötti közterületek egységesítése

A ROP 2010-2013 közötti pályázat keretében tervezett beavatkozás szervesen illeszkedik a korábbi években megkezdett városrehabilitációs beruházások sorába, s az új, funkciógazdag, közösségteremtő és a helyi gazdaságot dinamizáló városközpont kialakítására irányul. A városközpont a pályázati fejlesztésekkel komplexé érik, közszféra, közösségi, gazdasági és városkép erősítő funkciója egyaránt lényegesen fajsúlyosabbá válik. Megépül a „Városunk Háza” multifunkcionális épület, amely helyet ad a Polgármesteri Hivatalnak, a Civil, Szabadidős, Kulturális Központnak, az okmányirodának, a mikrotérségi, a klíma és a városmarketing irodának, továbbá a Gazdasági Szolgáltató háznak. Létrejön az új főtér szerepét betöltő Tessedik park, és megújul a Politzer park. A közlekedési anomáliák enyhítésére parkolóhelyek létesülnek. Új funkciók települnek meg az akcióterületen, amelyek közül a legfontosabbak: okmányiroda, gyámhivatal, falugazdász iroda, mikrotérségi iroda, klíma iroda, városmarketing egység. Az Új Városközpont kialakítása csak a közszféra fejlesztéseit kísérő magán fejlesztésekkel, és a további ütemekben folyó közszféra beruházásokkal válik teljessé, amelyeknek tervezett időbeli ütemezését foglalja össze a következő táblázat.



75

4.4 A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése és ütemezése

38. sz. táblázat

Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra beruházásai

Magánszféra projektjei a közszféra fejlesztései nyomán

Regionális Operatív Program támogatásával megvalósuló projektek

Projekt neve

2011 2012 2013 Melyik specifikus célhoz tartozik 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4.

4 5

Polgármesteri Hivatal, a „Városunk Háza” új épületének létrehozása Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása Szabadidős, kulturális közösségi programok Új Városközpont – Civil Alap Tessedik park kialakítása

6

Politzer park felújítása

Részcél III.

7

Parkoló létrehozása

Részcél III.

8

Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása

Részcél II.

1 2 3

9 10 1 2 3

4 1 2 3 4 5 6

Új Városközpont – helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program, városmarketing Képzési, foglalkoztatási program Magán befektetők egyedi kereskedelmi, üzleti célú beruházásai Magán befektetők, lakosságlakáscélú beruházásai Sport utca – Vinnyica utca – Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése (PPP) A „Városunk Háza” program keretében létrejövő „gazdasági szolgáltatóház” és kávézó helyiségeinek működtetése Pesti út és Vasút utca menti kerékpárút-hálózat kialakítása Vasút utca forgalmának tehermentesítése, forgalomszabályozása Autóbusz megálló és váró kialakítása a főtérnél Piac tér körüli közterület rendezése, megközelíthetőség javítása Sport utca – Vinnyica utca – Piac tér és Pesti út által határolt tömb rendezése (PPP) A Tessedik park és a Pesti út közötti közterületek egységesítése

Részcél V. Részcél V. Részcél IV. Részcél IV. Részcél III.

Részcél II. Részcél II. Részcél VI. Részcél VI. Részcél VI.

Részcél VI. Részcél III. Részcél III. Részcél III. Részcél III. Részcél VI. Részcél III.

Kivitelezési időszak



76

Az akcióterület ROP-pályázati beavatkozásainak célterületét tehát az egykori sportpálya területe képezi. A városrehabiliáció újabb, második célterülete a következő ütemek során a sportpályától légvonalban 200 méterre található. Ezen, a Sport utca, két áruház, a Piac tér és a Vinnyica utca által határolt 2.738 m²-es területen jelenleg öt apró üzlet, épület, továbbá egy felújításra, átépítésre váró parkoló található. Az önkormányzat 2009-ben megvásárolta és elbontotta a korábban itt volt kis méretű lakóházat. Ezzel hozzákezdett a terület rendezéséhez. A terület egészének összesen 8 tulajdonosa van. Közülük az egyik Albertirsa Önkormányzata, 1.035 m² tulajdoni hányaddal. Itt a területrészek kisajátítására, összevonására, a rajtuk lévő épületek elbontására, majd a teljes 2.738 m²-en kereskedelmi-iroda funkciójú fejlesztésre, és parkosításra, esetleg parkoló kialakítására van szükség. Mindezt a következők indokolják: Albertirsa tipikus alföldi szerkezetű, széttagoltan, lazán beépített település. Központi részének városképi egységesítésére, a funkciók bővítésére, a városszerkezet kompaktságának erősítésére van szükség. Az új és erősödő funkciókhoz parkolóhely bővítésre is szükség van, azonban nem maradhat el a gondozott, minőségi települési környezet kialakítása érdekében a piac környezetének minőségi fejlesztése sem. Ezzel a lépéssel két, egymást feltételező feladatot tudunk megoldani. Az egyik, a már említett parkolás, a másik pedig a környék, a célterület, vagy más néven a városközpont közlekedési rendjének teljes átalakítása, racionalizálása. A célterület ezen részének fejlesztése is mikrotérségi hatású. Az albertirsai piacon ugyanis hetente három alkalommal (kedd-péntek-vasárnap), a helyieken kívül hagyományosan több tucat kereskedő és néhány száz vásárló jelenik meg a környező (főként a Gerje menti mikrotérséghez tartozó) településekről. A városrehabilitáció harmadik ütemeként definiálható az a fejlesztési tevékenység, amely a két fejlesztési pólus (Főtér és Piac tér) területét határoló, illetve összekötő közterületek felújítása, egységes megjelenésének kialakítása. A Sport utcáról, a Baba utcáról és a Vinnyica utcáról, továbbá a Vasút utca és a Győzelem út egy-egy szakaszáról van szó. A „felújítás” kifejezés esetükben a következő munkák elvégzését jelenti: a felszíni vízelvezető hálózat kialakítása a hiányzó szakaszokon (925 folyóméter), díszburkolatú járda építés (2710m2) a zöldfelületek felújítása (8815m²), az elektromos légvezetékek kiváltása földkábelre (1360 méter) kandeláberek és utcabútorok kihelyezése. Az e fejezetben leírt feladatok megoldása esetén, Albertirsán létrejön egy modern, a mai kor követelményeinek megfelelő városmag, (köz)szolgáltató centrum. Ezáltal, egyrészt teljessé válik a két hajdani falu XXI. századi európai szintű összeolvadása, másrészt a várossá érés folyamata funkcionálisan is eljut arra a szintre, hogy a mai akcióterületként nevesített Új Városközpont valóságos mikrotérségi központként működjön, és szolgáltatásaival társadalmi, gazdagsági szempontból egyaránt kedvező hatást legyen képes gyakorolni a térség harminchatezer (az időközben várható migrációs változások hatására, akár negyvenezer) polgárára.



77

4.5 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Albertirsa Önkormányzata esetében a városfejlesztési célok elérését szolgáló nem beruházási típusú tevékenységek tekintetében az alábbi főbb eszközök különböztethetők meg: 1. 2. 3. 4.

A városmegújítás eszközrendszerének kiépítése, a beavatkozások jogszabályi, műszaki, szervezeti támogatása. A köz- és a magánszféra együttműködése, a magántőke mobilizálása. Településmarketing tevékenységek. Helyi partnerség kialakítása, civil szereplők részvételének biztosítása a döntési folyamatokban, transzparencia.

4.5.1 A városmegújítás helyi eszközrendszere Albertirsa Város Önkormányzata 2000-ben készíttette el (majd 2005-ben módosította) a város Településfejlesztési Koncepcióját. A városfejlesztés helyi céljait megvalósító beavatkozások konzekvens, tudatos felépítését jelzi, hogy a koncepció szolgált alapul a település rendezési tervének kidolgozásához. 2009-ben fogadta el az önkormányzat Albertirsa Város Klímastratégiáját, amely hazánkban csaknem egyedülálló módon előtérbe helyezi a település fenntartható fejlesztését, prioritásai között a pályázati projekt integrált intézkedéseinek elemeit is tartalmazza. A Klímastratégia jelentős mértékben a még 2002-ben megalkotott Környezet- és Természetvédelmi Szakmapolitikai Programon alapul. 2009-ben készült el a Gerje Menti Mikrotérségi Központ kialakítására vonatkozó Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, amely a jelen pályázat előkészítési folyamatának szerves részét képezi. 4.5.2 A szervezeti háttér megteremtése A városfejlesztési projektek lebonyolítására Albertirsa Önkormányzata Városfejlesztő Társaságot hoz létre, amelyet a pályázat sikeres első fordulóját követően, 2010. közepén tervez felállítani. Erről bővebben, az akcióterületi terv megvalósulását menedzselő szervezeti háttér bemutatását leíró fejezetben lesz szó. 4.5.3 Köz- és magánszféra együttműködése, helyi partnerség Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 6.1.3 számú alfejezete részletesen kibontja a témát. Megtudhatjuk belőle, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésének kialakult rendszere él Albertirsán, mely még komoly tartalékokat rejt, s azok kiaknázása új energiákat szabadíthat fel a városban. Továbbá, az önkormányzat vezetői az IVS, valamint az EATT részletes megismertetésére helyi fórumot terveznek létrehozni, amely az elképzelések szerint átalakul ún. Helyi Támogató Csoporttá (Local Support Group).



78

4.5.4 Településmarketing Javasolt, hogy a sikeres első fordulót követően Albertirsa Önkormányzata a Klímastratégiával és az IVS-el összhangban hagyja jóvá a város településmarketing stratégiáját, amelyet az új városközpont miatt indokolt megalkotnia. A városfejlesztési beavatkozások koncepcionális megalapozása szempontjából meghatározó jelentőségű prioritások, célok fogalmazódnak meg a stratégiában, úgy mint új vállalkozások letelepítése, folyamatos életminőség javítás, a közélet intenzívebbé tétele, közösségi terek létrehozása, gazdasági szolgáltatások helyzetbe hozása ,amelyeket a stratégia konkrét intézkedésekre bont fel. A pályázatra javasolt új városközpont projekt az intézkedésekkel szoros összhangban kerül kialakításra. A projekt főtér programjának megvalósításától elkezdi működését az ún. városmarketing iroda, amely a képviselő-testület stratégia alkotása alapján tevékenykedik majd. 4.5.5 Egyéb tulajdonosi, adminisztratív tevékenységek Tulajdonszerzés: az önkormányzati tulajdon nem domináns az akcióterület tulajdoni viszonyait tekintve. A városrész kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, viszont a kezdeményező képesség megőrzése miatt lényeges a közösségi tulajdon értékhordozó elemeinek önkormányzati tulajdonban tartása. Fel kell készülni arra az esetre is (bár ez egyelőre merész gondolatnak tűnik), hogy az önkormányzat tulajdont szerez, közvagyont gyarapít. A közösségi érdek érvényesítése miatt felmerülhet egyes állami vagy egyéb vagyonelemek önkormányzati tulajdonba vétele, természetesen megfelelő gazdasági alátámasztottság esetén. Másrészt, köztulajdon magánosítása is célravezető lehet, egy-egy projekt megvalósulása kapcsán. A lényeg, a mindenkori érdekharmonizáció – gazdasági számításokkal igazolva. Terület-előkészítés: a további ütemek beavatkozásainak előkészítési tevékenységei keretében releváns elemként merül fel a terület előkészítés, amely szintén a nem fejlesztési, beruházási jellegű tevékenységek közé tartozik, azonban a fejlesztések szükséges velejárója, lényeges előkészítő tevékenység. Ennek keretében sor kerülhet kisajátításra, hasznosított-lakott ingatlan esetén kiürítésre, az épület bontására, és tereprendezésre is. Telekalakítás: a fejlesztésekhez szorosan kapcsolódó, szintén előkészítő, elsősorban az engedélyezéshez kötődő tevékenység, hiszen minden engedélyköteles építési tevékenység megkezdésének előfeltétele a hivatalos földmérő által készített telekalakítási vázrajz.



79

4.6 A regionális operatív program 2007-2013 közötti, városrehabilitációs célú állami támogatása keretében, az önkormányzat által megvalósuló beavatkozások

39. sz. táblázat

A tervezett fejlesztés specifikus programjainak összefoglaló táblázata Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások) KSZ1 Polgármesteri Hivatal új épületének létrehozása – elkészül a „Városunk Háza” Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) T1

Civil, Szabadidős, Kulturális Központ létrehozása

T2

Szabadidős, kulturális közösségi programok

T3

Új Városközpont – Civil Alap

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) K1

Tessedik park kialakítása

K2


K3

Parkolók létrehozása

Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) G1


G2

Új Városközpont – helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program

G3

Képzési, foglalkoztatási program

A négy alprogram mindegyikét támogató közös tevékenységek: 1.

projektmenedzsment,

2.

nyilvánosság, tájékoztatás biztosítása.



80

4.6.1 Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztés projektelemei (közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló beavatkozások)

KSZ1 – Polgármesteri Hivatal új épületének kialakítása – elkészül a „Városunk Háza” Cél. A jelenlegi, elavult Polgármesteri Hivatal épülete helyett egy új, ügyfélbarát épület létrehozása, a hivatalnak a „Városunk Háza” közösségi funkciókkal rendelkező, multifunkcionális épületbe történő áthelyezése, az akcióterület közszféra funkcióinak, mikrotérségi szerepének erősítése, a társadalmi kohézió, az összetartozás érzésének erősítése. A projekt indokoltsága. Alberti és Irsa 1950. évi egyesülése óta a község- majd városháza funkciót ugyanaz az épület, egy hajdani kisnemesi kúria tölti be. Pontosabban az eredetileg 384 m² alapterületű kúriához 1973-ban egy új épületszárnyat toldottak hozzá, s ezzel az alapterület 668 m²-re nőtt. Ma ebben az épületben összesen 47 fő köztisztviselő és ügyviteli dolgozó végzi feladatát. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozóra bruttó értelemben 14 m² jut, ami már-már ellehetetleníti a munkavégzést. Az épület nem ügyfélbarát, nincs igazi ügyféltere. Nem alkalmas fogadóórák és egyéb rendezvények, oktatások, tréningek tartására sem, mert csupán egy terem megfelelő ilyen célokra. Az pedig értelemszerűen többszörösen túlterhelt. A projekt leírása. A Vasút utcában található beépítetlen telken készül el a „Városunk Háza” multifunkcionális épület, amelyben a Polgármesteri Hivatal mellett, gazdasági szolgáltató ház, kávézó és civil szolgáltató központ is helyet kap. A Polgármesteri Hivatallal együtt új funkcióként az épületben lesz a Gyámhivatal és az Okmányiroda, a Mezőgazdasági Ügyek Irodája (Falugazdász Iroda), továbbá egy-egy klíma, mikrotérségi és városmarketing iroda is. Ezek a közösségi funkciók együtt biztosítják a Ház nyitott jellegét, valamint a város környezetére, „mikrotérségére” gyakorolt vonzerejét. Utóbbit lényegesen felerősíti a főtér egészén és annak közvetlen szomszédságában elérhető szolgáltatások (kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, nyomdaipari, az élénk életű piac kínálata, stb.) sokasága. A Polgármesteri Hivatal a kor színvonalának megfelelő kialakítás révén energiahatékony épület lesz. Energiafelhasználása nem lesz számottevően nagyobb az elavult gépészeti, és egyéb rendszerekkel rendelkező jelenlegi épülethez képest, hiszen új hőszigetelt nyílászárók kerülnek beépítésre, napkollektorok segítik a melegvíz szolgáltatást, saját ciszterna a csapadékvíz hasznosítást, stb. 4. sz. fotó



81

Az akadálymentesített, ügyfélbarát épület megközelíthetősége, a szolgáltatások koncentrációja csökkenti az ügyintézésre fordítandó időt, kényelmessé teszi a hivatal használatát. A komfortérzés növelésének szükségessége egyaránt fontos a hivatalban dolgozók és az ügyfeleknek számára. Az épület és az elé tervezett közpark létrehozásával válik komplexé az albertirsai városközpont kialakítása. Az így lezáruló folyamat eredményeként a település centrumában a szolgáltatások olyan széles skálája koncentrálódik majd, amely a közel két évtized óta egyenletesen gyarapodó lélekszámú Pest megyei kisváros, valamint a közvetlen vonzáskörzetébe sorolható települések lakóinak igényeit kielégíti. Az épület építészeti stílusának egészével, árkádos megjelenésével jól illeszkedik majd a két oldalán vele derékszöget bezáró, a Győzelem és a Baba utcával párhuzamosan, vállalkozói tőke bevonásával megépült kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületekhez. Az „U” alakú főtér szélső részein parkolók, belsejében díszes park (szökőkúttal, a várost szimbolizáló emlékművel, Albertirsát és a mikrotérséget bemutató eligazító táblával) kerül kialakításra. Az épületegyüttes egésze, komplex funkció rendszere (helyi igazgatás, rendezvény, mikrotérségi információs és szolgáltató, továbbá civil központ – illetve gazdasági szolgáltatások) olyan városmag, „city” létrejöttét jelenti, amelynek hatása nyilvánvalóan túlnyúlik Albertirsa határain, s megjelenik a mikrotérség valamennyi településén. Kapcsolódás más projektelemhez. A Polgármesteri Hivatal új épületének kialakítása kapcsolódik az új főtér, a Tessedik park kialakításához, és szervesen illeszkedik a megelőző városrehabilitációs tevékenységek közé. Bevonandó partnerek. Nincs. Tervezett költségvetés. 267.175.500,- Ft. + ÁFA, azaz bruttó 333.969.375,- Ft. Elszámolható költség: 152.500.000,- Ft. + ÁFA, azaz bruttó 190.625.000,- Ft.



82

4.6.2 Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások)

T1 - Civil, Szabadidős, Kulturális Központ létrehozása Cél. A helyi közösségi összetartozás erősítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének támogatása, összehangolása, minőségi környezetet teremtve, az infrastrukturális háttér megteremtése a szervezetek működése számára. A projekt indokoltsága. Albertirsán több mint harminc civil szervezet működik, amelyek nagy többsége irodával, foglalkoztató termekkel, és más infrastruktúrával sem rendelkezik. A szolgáltató ház kialakításával az önkormányzat igazodik ahhoz az igényhez, hogy a kulturális, szabadidő hasznos eltöltésére, mindenki számára hozzáférhető, alternatív programokat tudjon biztosítani, civil szervezetek segítségével. Így érvényesül az a cél, hogy az önkormányzat minél inkább bevonja a civil szervezeteket a város életébe. A civil szervezetek számára fontos, hogy a ház (kedvezményes ingyenes termek, helyiségek biztosításával) hozzájárul eredményes működésükhöz. A helyi és a kistérségi lakosság rendszeresen találkozhat a szervezetek tevékenységével, akik ezáltal jobban ismertté válnak. A tevékenység jelentős szerepet játszik abban, hogy erősítse a sokszínű társadalom összetartozás érzését, hozzájárul a társadalmi elfogadás és a környezeti tudatosság eszméinek terjedéséhez, népszerűsítéséhez. A projekt leírása. A beavatkozás keretében a „Városunk Háza” multifunkcionális épületben Civil Szolgáltató Ház kerül kialakításra, ahol számos helyiség biztosítja a társadalmi szervezetek működését. Legfontosabb funkciói közül kiemelendő, hogy kistérségi hatókörű Tourinform iroda létesül benne. Délutáni, rendszeres foglalkozások számára helyiségek születnek; civil szervezetek részére irodák állnak majd rendelkezésre; fórumok, lakossági találkozók, workshopok számára biztosít az épület tanácstermeket, ezen felül nagyon fontos, hogy a Cigány Kisebbségi és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat is a központban foglal helyet. A Polgármesteri Hivatal közös folyosója kiállítások, bemutatók számára biztosít kedvező feltételeket. Kapcsolódás más projektelemhez. A civil központ korszerűsítése illeszkedik az akcióterület közösségi, kulturális, közszféra funkcióinak megerősítését, vonzerejének növelést célzó új, színvonalas épület kialakítására irányuló és közterület megújítási tevékenységeihez. Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok. Tervezett költségvetés. 185.333.469,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 218.039.375,- Ft.



83

T2 - Szabadidős, kulturális közösségi programok Cél. A beruházási típusú tevékenységekhez kapcsolódó szoft elem célja, a „Városunk Háza” épület, a közterületek átalakításának, nyilvánosságának, a helyi szereplők bevonásának helyet adó események biztosítása, a helyi közösség szervezése. A közösségi akciók célja, Albertirsa sajátosságának, egyediségének erősítése, hirdetés. Mindezzel jelentősen növelhető a város polgáraiban az identitás és a lokálpatriotizmus érzése. A projekt indokoltsága. Az infrastrukturális beruházások, különösen mert közösségi funkciók megerősítése vagy/és bővítése céljából valósulnak meg, csak akkor válnak teljessé, ha melléjük párosulnak olyan szoft tevékenységek, amelyek részben biztosítják a megújításban való közösségi részvételt, részben hozzájárulnak a folyamat nyilvánosságához, az értékék és az eredmények közvetítéséhez. Tekintettel arra, hogy a közösségfejlesztési programok akciók formájában valósulnak meg, az előzetes akcióterületi terv feladata, hogy a tervezett társadalmi akciókat röviden bemutassa. A konkrét rendezvénynaptár ismertetése a részletes akcióterületi terv kompetenciája. Alábbiakban bemutatjuk, hogy a fenntartható városfejlesztés területén Albertirsa milyen fórumokat, tájékoztató napokat és városmarketing-kampányokat kíván megszervezni. Általános jellemzők: valamennyi rendezvény és tevékenység az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szféra összefogásán alapul. Az akciók elsősorban a nyári szezonban kínálnak turisztikai attrakciót. Helyi és kistérségi léptékű rendezvények szerepelnek az elképzelésekben. A programok helyszíne a megújuló városközpont. A tervezett látogatók száma évente: 4.500 fő. A multikulturalitás eszméjét, és hagyományos értékeink rangját kívánjuk erősíteni azzal, hogy a projekt egészén belül hangsúlyos szerepet adunk két nagy szülöttünknek, a szlovák gyökerű Tessedik Sámuelnek, és a zsidó származású Politzer Ádámnak. Tessedik Emléknapok. Tessedik Sámuel esetében lehetőségünk nyílik arra, hogy a 2007. óta esztendőnként megrendezett, róla elnevezett kulturális program-sorozat (melyet hagyományosan a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségével, továbbá Malacky és Szarvas városával közösen szervezünk) egyik állandó helyszíne az új városháza lehet. Itt ugyanis az épületen belüli adottságok kiváló lehetőséget nyújtanak erre. Rajzverseny. (ROP által finanszírozva) A soft elemek többsége esetében fontos szerepet szánunk az Albertirsán hagyományosan jelentős képzőművészeteknek. - A tervezés időszakában gyermekeink részére rajzversenyt hirdetünk, „Városunk Háza” címmel. A legjobb alkotások részt vehetnek a szlovákiai testvérvárosunkkal, továbbá egy-egy cseh és lengyel településsel, valamint Szarvassal évtizednyi ideje, esztendőnként megrendezésre kerülő, ún. „Kultúra tolmács nélkül” programon. - A másik ötlet fotósainkra alapoz. Lényege, hogy „Városunk Háza születik” címmel olyan pályázatot hirdetünk számukra, amelynek során az a feladat, hogy az első kapavágástól a műszaki átadásig bemutassák az építkezést. A győztes sorozat lesz a „Városunk Háza” folyosójának első, állandó kiállítása (megnyitója az épület egészének átadó ünnepsége keretében lesz). „Összetartozás napja”. (ROP által finanszírozva) Hagyományosan szeptember 6-án ünnepeljük Alberti és Irsa egyesítésének, 2003. óta pedig a város avatásának az évfordulóját is. Az új városháza és a főtér kialakítását követően itt, a központi parkban, az emlékmű 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


84

környékén kerül sor minden év szeptember 6-án a városnap, immáron az „Összetartozás napja” programjainak lebonyolítására. A rendezvényeken (egyebek mellett) rendre fellépnek majd a város sikeres fúvószenekarai és kórusai. Egyes részprogramoknak az új polgármesteri hivatal „rendezvényháza” biztosít majd helyszínt. Madárbarát Napok. Az előző fejezetben említett „madárbarát” mozgalomnak Albertirsán hagyománya van: Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja esztendők óta szervezi a városban ezt az akciósorozatot. Könyvtárunk udvarán 2005 novemberében ún. Madárbarát mintakertet sikerült kialakítanunk. A központi park mérete lehetővé teszi, hogy ennél nagyobb, részletezőbb bemutató anyagot, ún. „madárbarát tanösvényt” hozzunk létre. Ezt, működtetése során gyermekeink folyamatosan látogathatják, ott ismerkedhetnek a madarak életével, a természeti környezet értékeivel. Mindehhez, a Tessedik Sámuelről elnevezett helyszín különösen jó lehetőségeket hordoz. Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik az egyes beruházási típusú tevékenységekhez. Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, testvérvárosok, más helyi közösségek (pl.: egyházak). Tervezett költségvetés. 4.600.000,- Ft + ÁFA, azaz 5.750.000,- Ft. T3 - Új városközpont - Civil Alap Cél. A társadalmi szervezetek támogatása, ösztönzése, a partnerség kialakítása, a város új arculatának népszerűsítése. A projekt indokoltsága. A fent nevezett, az önkormányzat által közvetlenül szervezett szoft programokon felül szükséges átadott, a rehabilitációs projekt szempontjából közvetett támogatás biztosítása a civil szervezetek számára. Mivel a civil szervezetek jelentős többletfeladatokat látnak el a megújításhoz kapcsolódó közösségi célú rendezvények szervezésével, indokolt támogatás biztosítása számukra. Ezen felül a projekt, és eredményei népszerűsítése a város elemi érdeke. A szervezetek megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában, sokkal költségesebben tudna csak ellátni, így e tevékenység hatékonysága jelentősen nő, nem beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot adjon a későbbi közszféra-civil szféra együttműködés számára. A projekt leírása. Az önkormányzat ennek a tevékenységnek a keretében pályázatot hirdet a társadalmi szervezetek számára, amelynek feltételeit velük egyeztetve alakítja ki. Elvárás lesz, hogy a szervezetek az önkormányzattal és egymással összehangoltan végezzék tevékenységüket, használják ki az ebből adódó szinergiákat. Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik az egyes beruházási típusú tevékenységekhez. Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, testvérvárosok, más helyi közösségek (pl.: egyházak). Tervezett költségvetés. 25.000.000,- Ft + ÁFA, azaz 31.250.000,- Ft. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


85

4.6.3 Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) K1 - Tessedik park – építés Cél. Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval rendelkező közpark kialakítása, a városközpont több éves folyamatának méltó befejezése. Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” és a Tessedik park jelenlegi helye beépítetlen, hasznosítatlan terület, amely zárványként helyezkedik el a város központjában. A „Városunk Háza” multifunkcionális épülethez kapcsolódóan szükséges egy azzal szerves kapcsolatban álló, vonzó környezet kialakítása, amelyet ez a park testesít meg. A projekt részeként megépülő központi (Tessedik) parkban felállítjuk a Várhelyi György szobrászművész által tervezett ún. „Összetartozás” emlékművet. Az alkotás váza „A” és „I” betűt formáz, melyek Alberti és Irsa nevének szimbólumai. A közöttük átfolyó, vízimalom kereket megforgató víz összekötő ereje a tényleges összetartozást jelképezi. 5-6. sz. fotó

A városháza, az új közpark és a főtér avatási ünnepségére Várhelyi György művész Úr emlékplakettet készít, melynek egyik oldalán szintén az „Összetartozás” emlékmű látható majd. Az emlékplakettből az ünnepség résztvevői egy-egy példányt megkapnak, hogy a városhoz és az új főtérhez való kötődésüket ezzel is erősítsük. Mindez a várossá avatás tizedik évfordulójára megvalósulhat. A park területe 1.500 nm. Tartalmaz madárbarát tanösvényt, sétáló utakat és természetesen gondozott, minőségi zöldfelületeket. Továbbá a „Városunk Háza” előtti parkolóhoz közel eső szélén felállításra kerül egy nagyméretű hirdetőtábla. Ennek egyik oldala Albertirsa, a másik pedig a Gerje Menti Mikrotérség jelentős középületeinek, látnivalóinak megközelítését segíti, térkép formájában. Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület rendezés szervesen kapcsolódik a projekt keretében megvalósuló más közterület-megújítási beavatkozásokhoz (Politzer park), a közterületi és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez, de mindenekelőtt az új „Városunk Háza” épület kialakításához. Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, helyi vállalkozások. Tervezett költségvetés. 24.620.000,- Ft + ÁFA, azaz 30.775.000,- Ft. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


86

K2 - Politzer park – felújítás Cél. Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval rendelkező közpark kialakítása, emlékhely létrehozása. Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” és a Tessedik park létrehozása mellett, a komplex beavatkozás része, hogy a jelenleg elsősorban parkolóként funkcionáló, beépítetlen, alulhasznosított terület, közösségi funkciót, városközpontnak megfelelő külalakot kapjon. A „Városunk Háza” multifunkcionális épülethez és a Tessedik parkhoz kapcsolódóan szükséges egy azzal szerves kapcsolatban álló, vonzó környezet kialakítása, amelyet a pályázat keretében ez a park testesít meg. A projekt leírása. A park területe 917 nm. A zöldfelület rendezésén felül a beruházás tartalmazza a Politzer szobor (1981-ben avatták) felújítását is. 2010-ben lesz Politzer Ádám születésének 175. évfordulója. Tervezzük ennek méltó megünneplését. Kapcsolódás más projektelemhez. A közterület rendezés szervesen kapcsolódik a projekt keretében megvalósuló más közterület-megújítási beavatkozásokhoz (Tessedik park), a közterületi és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez, és közvetetten az új „Városunk Háza” épület kialakításához. Bevonandó partnerek. Civil szervezetek, intézmények, helyi vállalkozások. Tervezett költségvetés. 11.633.000,- Ft + ÁFA, azaz 14.541.250,- Ft. K3 - Parkolók kialakítása Cél. A várható forgalomnövekedés által jelentkező parkolási igény kielégítése, ellenőrzött, korszerű parkolóhelyek biztosítása. Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” által megjelenő új funkciók, a közösségi rendezvények, várhatóan azt eredményezik, hogy a jelenlegi parkoló-férőhely kapacitás nem lesz elegendő. A projekt leírása. A parkolók összterülete 500 nm lesz, ahol a személygépkocsik mellett, kerékpárok elhelyezésére alkalmas részt is ki kell alakítani. Kapcsolódás más projektelemhez. A parkolók kialakítása szervesen kapcsolódik a közterület rendezéshez, a projekt keretében megvalósuló más közterület-megújítási beavatkozásokhoz (Tessedik park, Politzer park), a közterületi és a gazdasági funkciót erősítő fejlesztésekhez, és közvetlenül az új „Városunk Háza” épület kialakításához. Bevonandó partnerek. nincs. Tervezett költségvetés. 7.200.000.,- Ft + ÁFA, azaz 9.000.000,- Ft.



87

4.6.4 Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások) G1 - Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása

Cél. A gazdasági szolgáltatások bővítése, a helyi gazdaság élénkítése. Projekt indokoltsága. A „Városunk Háza” által képviselt harmadik funkciót, az épületben helyet kapó Gazdasági Szolgáltató Ház jelenti. Rendezvényterem. A városnak jelenleg nincs olyan terme, amelyben jelentősebb rendezvényeket lehet ellátni, megfelelő kapacitással és színvonalon. A jelenlegi Városháza képviselő-testületi terme, illetve a Művelődési Ház színházterme nem alkalmas a kor színvonalának megfelelő rendezvények biztosítására. Emiatt elengedhetetlen egy többfunkciós, mobil befogadóképességű rendezvényterem kialakítása. Kávézó. A multifunkcionális épületben dolgozók, illetve az ügyfelek, a rendezvények résztvevői számára szükséges egy olyan vendéglátó egység létrehozása, amely az igényeknek megfelel. Jelenleg ez a funkció az akcióterület egészén hiányzik (kivéve a Tesco áruházban működő kávézót). Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget, mert a kávézó a közfeladatok teljesítéséhez nyújt kiegészítő szolgáltatást. Ezzel is garantálja az önkormányzat a vendéglátó egység szolgáltatásának megfizethetőségét. A „Városunk Háza” egyik mellékszárnyában kap helyet a Gazdasági Szolgáltatóház, benne egy mintegy 150 négyzetméteres rendezvényterem, egy Klub kávézó és üzlethelyiségek. A rendezvényterem alkalmas lesz arra, hogy nagyobb családi rendezvényeket lehessen benne megtartani (pl. házasságkötés utáni ebéd/vacsora), valamint hogy nagyobb városi, mikrotérségi konferenciák, képzések számára helyszínként szolgáljon. Ennek megfelelően, a belső kialakítás során figyelembe vesszük a többfunkciós igényt (mozgatható asztalok, székek, paraván, vetítőhely stb.) és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a falak egy részére a helyi képzőművészek által készített képek kerüljenek. A Klub kávézó (egyben büfé is) szándékunk szerint egy kötetlen, beszélgetős helyiség lenne, ahova a „Városunk Háza” szolgáltatásait használó civilek, hivatali dolgozók betérhetnek falatozni, beszélgetni, illetve ügyintézés közben, vagy utána be lehet ülni a helyi hírekről értesülni. A Klub kávézó kiszolgálná a rendezvények kisebb étkezési, italfogyasztási igényeit is. Nagyobb ebédekre, étkezésekre a közeli éttermekből nyílik majd mód étel kiszállításra. Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget. A kereskedelmi üzletek számára is kedvezményesen biztosítunk bérlési lehetőséget. Az üzletekbe olyan szolgáltatások beköltözését várjuk, amelyek profilja illeszkedik a „Városunk Háza” szolgáltatásaihoz. Kapcsolódás más projektelemhez. A projektelem szervesen kapcsolódik a „Városunk Háza” épület más funkcióihoz, mintegy kiegészítő szerepet játszik azok mellett. Bevonandó partnerek. Vállalkozások. Tervezett költségvetés. 52.976.000,- Ft + ÁFA, azaz 66.220.000,- Ft. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


88

G2 - Új Városközpont - helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program, városmarketing Cél. a helyi gazdaság meghatározó szereplői közötti együttműködés fejlesztése, egységes gazdaságfejlesztési stratégia és cselekvési terv készítése, a város gazdasági erejét népszerűsítő közös programok, rendezvények szervezése, lebonyolítása. A projekt indoklása, leírása. A projekt céljai, gazdasági célú fejlesztései indokolják a helyi szereplők, stakeholderek intenzív bevonását a városrehabilitáció folyamatába, a projekt időszaka alatt, a projekt eredményei továbbvitelének fenntartása, fenntarthatósága érdekében. Ennek keretében helyi gazdaságfejlesztés és marketing stratégia, valamint cselekvési terv kerül kidolgozásra. Továbbá bemutatkozási lehetőségeket biztosító rendezvények szervezése (Mikrotérségi Expo), kiadványok készítése történik, a város és térségének vállalkozásai számára. Mindennek biztosítását szolgálja az új hivatali épület leírásakor említett városmarketing iroda létesítése. Bevonandó partnerek. Vállalkozók, civil szervezetek, a mikrotérség települései. Tervezett költségvetés. 9.000.000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 11.250.000,- Ft. G3 - Képzési, foglalkoztatási program Cél. A projektelemekhez kapcsolódóan, a fenntartást, állagmegóvást biztosító képzések lebonyolítása, a képzettségi színvonal emelése, és munkalehetőség biztosítása. A projekt indoklása, leírása. Részletes képzési terv kidolgozása csak a részletes akcióterületi terv feladata. Az előzetes akcióterv keretében áttekintést adunk a tervezett képzésekről és közcélú foglalkoztatási lehetőségekről. Kertészeti, mezőgazdasági OKJ-s képzés. A közmunka programban foglalkoztatott tartós munkanélküliek részére szakképesítést adó, OKJ-s képzés lebonyolítása. Célcsoport a rendszeres munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű lakosok. Részvételük, foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, ápolásban, közintézmények környezetének tisztántartásában történik. Hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy jelenleg közmunka programban foglalkoztatott, szakképesítés nélküli emberek OKJ-s parképítő képzése és foglalkoztatása történik majd, a szakképzettség megszerzése után, öt hónapon keresztül, a városközpontot érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben. A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők számára a projekt a szakképzés mellett azt a lehetőséget kínálja, hogy a megvalósítás ideje alatt lehetőségük nyílik a nyílt 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


89

munkaerőpiacon továbbfoglalkoztatási lehetőséget keresni. Ezen túlmenően az önkormányzat, aktuális anyagi lehetőségeinek függvényében, a rendelkezésére álló foglalkoztatási struktúrák valamelyikében foglalkoztatja tovább. Tervezett költségvetés. 1.400.000,- Ft + ÁFA, azaz bruttó 1.750.000,- Ft. 40. táblázat

A tervezett fejlesztés programjainak elszámolható költség táblázata KSZ1 Polgármesteri Hivatal T1 Civil, Szabadidős, Kulturális Központ

190.625.000,- Ft 218.039.375,- Ft

T2


T3

Új Városközpont – Civil Alap

31.250.000,- Ft

K1


30.775.000,- Ft

K2


14.541.250,- Ft

K3


G1


66.220.000,- Ft

G2

helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program

11.250.000,- Ft

G3


1.750.000,- Ft

Nyilvánosság, tájékoztatás

4.250.000,- Ft

IVS, ATT készítés

4.000.000,- Ft

Projektmenedzsment Összes elszámolható költség:

5.750.000,- Ft

9.000.000,- Ft

23.750.000,- Ft 611.200.625,- Ft



90

4.6.5 Összefoglaló indikátortáblázat 41. sz. táblázat

A projekt közvetlen és közvetett eredményeinek valamint kimeneteinek, outputjainak indikátorai

ROP Akcióterv releváns indikátorai

Indikátor megnevezése Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Típus: output v. eredmény

Bázis érték 1

Célérték

Célérték elérésének éve

Mutató forrása

Mérés módszere és gyakorisága

Albertirsa Önk. Polgármesteri Hivatal KSH, Albertirsa Önk. Polgármesteri Hivatal

Önkormányzati nyilvántartás 2012. KSH, önkormányzati nyilvántartás 2012.

ha

output

-

0,5

2012

fő

output

381

381

2012

db

eredmény

-

8

2012

Albertirsa Önk. Polgármesteri Hivatal

Önkormányzati nyilvántartás 2012.

db

eredmény

-

4

2012


Önkormányzati nyilvántartás, évente az év elején

Teremtett munkahelyek száma

fő

eredmény

-

1

2012

KSH, Albertirsa Önk. Polgármesteri Hivatal

KSH, önkormányzati nyilvántartás 2012.

Teremtett munkahelyek száma – nők

fő

eredmény

-

0

2012



Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

fő

eredmény

-

0

2012



Megőrzött munkahelyek száma

fő

eredmény

45

45

2012



db

eredmény

-

4

2012



TJ

eredmény

-

-

Nem releváns



m2

output

-

-

Nem releváns

Nem releváns

Nem releváns

Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen. A támogatott projekt eredményeként elért energia megtakarítás Forgalomcsillapított zónák nagysága

1

Mértékegység

A kiindulási értékek a KSH 2001. évi Népszámlálási adatait és Albertirsa Város Önkormányzatának nyilvántartásából származó értékeket tartalmazza.



Mértékegység

Típus: output v. eredmény

Bázis érték

A fejlesztéssel érintett épületek nagysága

m2

output

-

2142

2012

A fejlesztéssel érintett zöldterület nagysága

m2

output

-

2417

2012

Felújított közterületek nagysága

m2

output

-

500

2012

A fejlesztés nyomán létrehozott közösségi szintterület nagysága

m2

output

-

690

2012

Akadálymentesített épületek száma

db

output

-

1

2012

Azbesztmentesített épületek száma

db

output

-

0

2012

m2

output

-

1452

2012

db

eredmény

25

25

%

eredmény

90

Ft

eredmény

Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

fő

Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya

Indikátor megnevezése

Az akcióterületi fejlesztés további átfogó indikátorai

91

A fejlesztés nyomán létrehozott munkavégzésre használt szintterület nagysága A városrehabilitációs beavatkozásokkal érintett akcióterületen elkövetett bűncselekmények száma Üzlethelyiségek kihasználtsága a városrehabilitációs beavatkozások által érintett területen A fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházások nagysága

Célérték Célérték elérésének éve

Mutató forrása

Mérés módszere és gyakorisága

Albertirsa Önk. Polgármesteri Hivatal Albertirsa Önk. Polgármesteri Hivatal Albertirsa Önk. Polgármesteri Hivatal

Önkormányzati nyilvántartás 2012. Önkormányzati nyilvántartás 2012. Önkormányzati nyilvántartás 2012.





2012



95

2012



-

0

2012

eredmény

-

4500

2012

fő

eredmény

-

1

2012



%

output

-

80

2012





92

4.6.6 A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása 42. sz. táblázat A tevékenység neve

KSZ1 - Polgármesteri Hivatal új épületének kialakítása

A tevékenység gazdájának megnevezése A tevékenység helyszíne

Albertirsa Város Önkormányzata Utca: Vasút utca

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

100% önkormányzati tulajdon

A tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység A tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) A tevékenység szakmai leírása

Házszám: 4/12.

Helyrajzi szám: 2952/8

A Polgármesteri Hivatal kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül a 4.) közszféra funkció fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében új építésre is van lehetőség helyi közigazgatási funkciót ellátó épület esetében. Elvárásként fogalmazódik meg a kiírásban az ügyfélszolgálati modernizáció, melynek projektelemünk teljes mértékben eleget tesz. Ugyancsak elvárás az épület multifunkcionális kialakítása, mely szintén teljesül projektünk esetében, hiszen a leendő „Városunk Háza” épület három funkciókörnek megfelelő részt egyesít: Polgármesteri Hivatal; civil, szabadidős, kulturális központ; valamint gazdasági szolgáltatóház. Közszféra funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A jelenlegi, elavult polgármesteri hivatali épület helyett egy új, ügyfélbarát épület létrehozása, a hivatalnak a „Városuk Háza” közösségi funkciókkal rendelkező multifunkcionális épületbe történő áthelyezése, az akcióterület közszféra funkcióinak, mikrotérségi szerepének erősítése, a társadalmi kohézió, az összetartozás érzésének erősítése. közszféra funkcióval bővülő terület nagysága: 1236,6 nm2 A város és bizonyos tekintetben a környező települések lakói, valamint a hivatal dolgozói részéről is kiemelt igény mutatkozik egy olyan polgármesteri hivatal kialakítására, amely a lakosság és a hivatal dolgozói számára egyaránt kényelmesebbé, egyszerűbbé, hatékonyabbá teszi a hivatali ügyintézést. Az újépítésű polgármesteri hivatalban számos ügyfajta irodája helyett kap, lehetővé téve az egy helyen történő ügyintézést, szemben a jelenleg több épületben található felosztással. Lesz például: adó, víz és csatornázási ügyek irodája, gyámügyi ügyintéző irodája, szociális ügyintéző irodája, szabálysértési ügyek irodája, mezőgazdasági ügyek irodája, anyakönyvezetői iroda, stb. A helyi önkormányzatiság és a helyi igazgatás gyakorlása érdekében kialakításra kerül továbbá: polgármesteri iroda, alpolgármesteri iroda, képviselői ülésterem, tárgyaló, építésügyi hatósági iroda, lakossági ügyek irodája, beruházási iroda, műszaki irodavezető, főépítész, pénzügyi iroda, jegyzőkönyvezetők irodája, stb. A polgármesteri hivatalban okmányirodát is fogunk üzemeltetni, amely nemcsak a város polgárai, hanem a mikrotérség lakossága szempontjából is kiemelkedő fontosságú, mivel legközelebb Cegléden, illetve Monoron található okmányiroda. A gyámhivatal szintén az új épületbe költözik. Teljesen új szolgáltatást biztosít a város számára a klíma- és a városmarketing iroda. Az új polgármesteri hivatal építése során természetesen figyelembe vesszük a vonatkozó műszaki elvárásokat: akadálymentesítés, energiatakarékossági szempontok, megfelelő hőszigetelés stb. A jelenlegi hivatali épület továbbra is közfunkciót fog ellátni, helyt ad a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint tervezzük, hogy a rászoruló családok számára krízis otthon alakítunk ki a régi épületben. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat épülete eladásra kerül. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve A célcsoport bemutatása A tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

93

A projekttevékenység célcsoportját alkotják - a hivatali egységek dolgozói, a hivatal szolgáltatásait igénybe vevők, a város és a mikrotérség lakossága. Az akcióterülethez tartozó, ún. Vasút utca (hajdan ez kötötte össze Albertit és Irsát) mentén évekkel ezelőtt megkezdődött egy új városközpont (főtér, közparkkal, parkolókkal, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületekkel) kialakítása. A jelenlegi Polgármesteri Hivatal távol esik ettől, a földrajzi és egyéb (népsűrűség, közlekedés) szempontból központi területtől. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az épület elsősorban szűkössége miatt, megközelítően sem felel meg a mai kor elvárásainak. Nincs megfelelő ügyféltér, gyülekező hely, a nyomtatványok kitöltése a folyosókon állva történik, a fogadóórákra érkezők nem tudnak elkülönülni a napi ügyeket intézőktől, túl sok munkaállomás jut egy szobára stb. A hivatal egyetlen nagyobb helyiségét használjuk házasságkötés céljára és egyéb rendezvények lebonyolítására (pl.: itt kerül megrendezésre az összes bizottsági és testületi ülés) is, amely így állandó terem rendezést kíván. Ezzel szemben az új, akadálymentesített, ügyfélbarát épület megközelíthetősége, és a szolgáltatások koncentrációja révén csökkenti az ügyintézésre fordítandó időt, kényelmessé teszi a hivatal használatát. A komfortérzés növelésének szükségessége egyaránt fontos a hivatalban dolgozók és az ügyfelek számára. Év: 2011. Hónap: január Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 333.969.375 Ft. 190.625.000 Ft. 162.031.250 Ft. 85% 28.593.750 Ft. 15% 143.344.375 Ft. Nem elszámolható költség további önkormányzati forrást igényel Tervezői költségbecslés; beépítési és látványtervek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



94

43. sz. táblázat A tevékenység neve A tevékenység gazdájának megnevezése A tevékenység helyszíne

T1 - Civil, Szabadidős, Kulturális Központ létrehozása Albertirsa Város Önkormányzata Utca: Vasút utca Házszám: 4/12.




A célcsoport bemutatása A tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága


A „Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása” projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül a 2.) közösségi funkció fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében új építésre is van lehetőség, többek között kulturális központ esetében. Közösségi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A helyi közösségi összetartozás, identitás erősítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének támogatása, összehangolása, az erre alkalmas terek fejlesztésével, minőségi környezetet teremtve. közösségi funkcióval bővülő terület nagysága: 690,2 nm2 A Civil, Szabadidős, Kulturális Központ számos olyan tevékenységnek fog helyt adni, melyek a jelenlegi városházában és a művelődési házban nem férnek el.  Kialakításra kerül egy városmarketing iroda, ezzel erősítve a térség turisztikai potenciálját.  A városunkban található mintegy 32 civil szervezet aktívan működik, de nincs alkalmas helyiség ahol rendezvényeik megszervezését, esetlegesen pályázataik összeállítását el tudnák végezni. A Civil, Szabadidős, Kulturális Központban mód nyílik olyan „dolgozó irodák” kialakítására, ahol ezen tevékenységeket kulturáltan, megfelelő környezetben elvégezhetik.  A civil szervezetek számára elkészül egy rendezvényterem is, ahol megtarthatják taggyűléseiket, kisebb rendezvényeiket, képzéseiket. Itt kerülhet megrendezésre a civil fórum is, ahol elmondhatják, mi foglalkoztatja őket, értesülhetnek az őket érintő jogszabályváltozásokról stb.  Elsősorban a gyerekek, és a fiatalok számára nyújt tartalmas szabadidős tevékenységhez alkalmas teret a foglalkoztató terem.  Valamennyi korosztály számára szabadidős, kulturális, hobbi tevékenységei végzésére alakítunk ki egy klub szobát, ahol akár egymás mellett is lehet folytatni tevékenységeket, elősegítve egymás megismerését.  Szintén hiánypótló szerepük lesz a kisebbségek számára (cigány, szlovák) rendelkezésre bocsátandó kisebbségi irodáknak.  Végül a mikrotérség ügyeinek, programjainak rendezéséhez is kialakításra kerül egy helyiség. A projekttevékenység célcsoportját alkotják a város és térségének társadalmi szervezetei, a civil központ szolgáltatásait igénybe vevők, a város és a mikrotérség lakossága. A Művelődési Ház kínálta lehetőségek mellett, az erősödő civil aktivitás kiszolgálására egyre égetőbb szükség mutatkozik olyan terek kialakítására, ahol a civil szféra szabadidejét meg tudja szervezni és el tudja tölteni, valamint kulturális igényeit ki tudja elégíteni. E terület szereplői az új „Városunk Házában” nemcsak lehetőséget, helyet kapnak tevékenységeik kifejtésére, hanem ösztönző környezetet is. Ez kifejeződik abban a multikulturális környezetben, ahol a köz-, civil-, magánszféra határán a különböző korosztályok, nemzetiségek találkozhatnak. Ahhoz, hogy az összetartozás erősödése, a város népességmegtartó ereje, valamint



Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

95

mikrotérségi szerepköre valósággá váljon, fontos lépés a közösségformáló erők kibontakozásához a megfelelő feltételek, jelen esetben fizikai terek megteremtése. Év: 2011. Hónap: január Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 218.039.375 Ft. 218.039.375 Ft 185.333.469 Ft. 85% 32.705.906 Ft. 15% 0 Nincs Tervezői költségbecslés; beépítési és látványtervek Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



96

44. sz. táblázat A tevékenység neve

T2 - Szabadidős, kulturális közösségi programok


Albertirsa Város Önkormányzata Utca: akcióterület





Házszám: -

Helyrajzi szám: -

A soft elemek megvalósítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.3 - önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek körhöz illeszkedik. Ennek keretében kötelező az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő (soft) elemek beillesztése a projekttevékenységek közé. A soft elemekkel szemben elvárás, hogy közülük legalább egynek közösségfejlesztő, illetve a fejlesztések elfogadtatását elősegítő beavatkozást kell tartalmaznia. A megvalósuló soft elemek mindegyike eleget tesz ennek: rajzverseny (mindkettő kategória), Civil Alap (mindkettő kategória), képzés (elfogadottság erősítése), Összetartozás napja (mindkettő kategória). Közösségi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A beruházást végigkísérő soft elemek célja a közösségformálás, összetartozás erősítése, a civil szervezetek támogatása, ösztönzése, a köz,- civil,- magán szféra közötti partnerség elősegítése. helyi társadalmi akciókban résztvevők száma: 4500 fő A soft elemek többsége esetében fontos szerepet szánunk az Albertirsán hagyományosan jelentős képzőművészeteknek. Így a tervezés időszakában gyermekeink részére rajzversenyt hirdetünk, „Városunk háza” címmel. A legjobb alkotások részt vehetnek (nem e projekt részeként) a szlovákiai testvérvárosunkkal, továbbá egy-egy cseh és lengyel településsel, valamint Szarvassal évtizednyi ideje, esztendőnként megrendezésre kerülő, ún. „Kultúra tolmács nélkül” programon. Fotósaink részére „Városunk Háza születik” címmel pályázatot hirdetünk, amely azt a feladatot tartalmazza, hogy az első kapavágástól a műszaki átadásig megörökítsék az építkezést. Ezek a képek fogják díszíteni elsőként a „Városunk Háza” folyosóit is. A projekt zárásaként kerül sor az „Összetartozás napja” megünnepelésére. A programok részeként (egyebek mellett) rendre fellépnek majd a város sikeres fúvószenekarai és kórusai. Egyes részprogramoknak az új polgármesteri „rendezvényház” biztosít majd helyszínt. A „Városunk Háza” és az új közpark avatási ünnepségére Várhelyi György művész Úr emlékplakettet készít, melynek egyik oldalán szintén az „Összetartozás” emlékmű látható majd. Az emlékplakettből az ünnepség résztvevői egy-egy példányt megkapnak, hogy a városhoz és az új főtérhez való kötődésüket ezzel is erősítsük. A projekttevékenység célcsoportját alkotják elsősorban a város és térségének lakói, szervezetei, intézményei, másodsorban távolabbi területek potenciális látogatói. Egy jól működő, összetartó közösség természetes igénye, hogy az őt érintő fejlesztésben annak tervezési, kivitelezési szakaszában is részt kíván venni. Ez egy építési projektnél közvetlenül nem, csak lakossági, civil akciók révén tud megvalósulni. Ráadásul a szervezetek megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában, sokkal költségesebben tudna csak ellátni, így jelentősen nő a tevékenység hatékonysága. Nem beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot tud képezni a későbbi közszféra-civil szféra együttműködés számára. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Év: 2011. Év: 2012. 5.750.000 Ft.

97 Hónap: január Hónap: június

Nap: 1. Nap: 30.

5.750.000 Ft. 4.887.500 Ft. 85% 862.500 Ft. 15% 0 Nincs Programtervezet, rendezvénynaptár, partnerek azonosítása Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



98


T3 - Új városközpont - Civil Alap







Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap)

Házszám: -

Helyrajzi szám: -

A soft elemek megvalósítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.3 - önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek körhöz illeszkedik. A soft elemekkel szemben elvárás, hogy közülük legalább egynek közösségfejlesztő, illetve a fejlesztések elfogadtatását elősegítő beavatkozást kell tartalmaznia. A megvalósuló soft elemek mindegyike eleget tesz ennek: rajzverseny (mindkettő kategória), fotó pályázat (elfogadottság erősítése), Civil Alap (mindkettő kategória), képzés (elfogadottság erősítése), Összetartozás napja (mindkettő kategória). Közösségi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A beruházást végigkísérő soft elemek célja a közösségformálás, az összetartozás erősítése, a civil szervezetek támogatása, ösztönzése, a köz,- civil,- magán szféra közötti partnerség elősegítése. Bevont társadalmi szervezetek száma: 20 darab A projekt kiírásban megfogalmazott elvárás, hogy a soft tevékenységek minimum 50% erejéig közvetett formában valósuljanak meg. Ezért létre kívánunk hozni egy Civil Alapot, amelyre a város civil szervezetei pályázhatnak a projekt időtartalma alatt. A pályázható tevékenység jellegét nem határoznánk meg, annak érdekében, hogy széleskörű részvételt tudjunk biztosítani, és így minél több civil szervezet munkájával, tevékenységével ismerkedjenek meg a helyi lakosok. Cél szintjén azonban elvárásként fogalmazzuk meg, hogy a megvalósuló programok közvetítsék a projektünk egészét átható összetartozás, sokszínűség harmóniája élményt. Fontos továbbá, hogy valamiképpen kötődjenek a beruházási projekt céljaihoz, tevékenységeihez. A kiírásban megszabott módon, közösségfejlesztő jellegűek legyenek, vagy hívják fel a figyelmet, tájékoztassanak azokra a lehetőségekre, amelyeket az elkészült új infrastruktúra és a ráépülő szolgáltatások tudnak nyújtani a lakosság számára. A projekttevékenység célcsoportját alkotják a helyben működő társadalmi szervezetek, rajtuk keresztül a város és térségének lakói, szervezetei, intézményei, másodsorban távolabbi területekről érkező potenciális látogatók. Egy jól működő, összetartó közösség természetes igénye, hogy az őt érintő fejlesztésben annak tervezési, kivitelezési szakaszában is részt kíván venni. Ez egy építési projektnél közvetlenül nem, csak lakossági, civil akciók révén tud megvalósulni. Ráadásul a szervezetek megsokszorozzák azt a kapacitást, amelyet az önkormányzat önmagában sokkal költségesebben tudna csak ellátni, így a tevékenység hatékonysága jelentősen nő. Nem beszélve arról a hosszú távú célról, hogy a partnerség kialakítása jó alapot tud képezni a későbbi közszféra-civil szféra együttműködés számára. Év: 2011. Hónap: január Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

99

31.250.000 Ft. 31.250.000 Ft 26.562.500 Ft. 85% 4.687.500 Ft. 15% 0 Nincs Programtervezet, rendezvénynaptár, partnerek azonosítása Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



100


K1 - Tessedik park létrehozása







Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap)

Házszám:


A közparkok felújítása, kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül a 3.) közterületek fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében lehetőség van közparkok, települési zöldfelületek felújítására, kialakítására. Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval rendelkező közpark kialakítása. A megújított közterület (park) nagysága: 1500nm2 Az új „Városunk Háza” és a Vasút utca közötti területen létrejöhet a város legnagyobb közparkja (1500 nm2), melyet Tessedik Sámuelről nevezünk el. A zöldfelületet úgy kívánjuk kialakítani, hogy alkalmas legyen rendezvények lebonyolítására. A „madárbarát” mozgalomnak Albertirsán hagyománya van: Albertirsa Barátainak Köre Természetvédelmi Csoportja esztendők óta szervezi a városban ezt az akciósorozatot. Könyvtárunk udvarán 2005-ben ún. Madárbarát mintakertet sikerült kialakítanunk. A központi park mérete lehetővé teszi, hogy ennél nagyobb, részletezőbb bemutató anyagot, ún. „madárbarát tanösvényt” hozzunk létre. Ezt, működtetése során gyermekeink folyamatosan látogathatják, ott ismerkedhetnek a madarak életével, a természeti környezet értékeivel. A parkban kerül elhelyezésre Várhelyi György helyi szobrászművész alkotása, az „Összetartozás” emlékmű, amely a hajdani két település együvé tartozását, s az abban rejlő erőt szimbolizálja. Az alkotás váza „A” és „I” betűt formáz, melyek Alberti és Irsa nevének szimbólumai. A közöttük átfolyó, vízimalom kereket megforgató víz összekötő ereje, a tényleges összetartozást jelképezi. A beavatkozás legszűkebb célcsoportja, a park közelében lakók, dolgozók köre, akik nap, mint nap „használják” az új közterületet, élvezik annak kedvező hatását. Közvetetten a település valamennyi polgára, akik ügyfélként, vásárlóként, stb. gyakran látogatják a területet. Végül a mikrotérségben lakók és a rendezvényeket látogatók, akik alkalmanként veszik birtokba a közterületet. A „Városunk Háza” és a Tessedik park jelenlegi helye beépítetlen, hasznosítatlan terület, amely zárványként helyezkedik el Albertirsa központjában. A „Városunk Háza” multifunkcionális épülethez kapcsolódóan szükséges egy azzal szerves kapcsolatban álló, vonzó környezet kialakítása, amelyet ez a park testesít meg. Minden településnek szüksége van olyan helyekre, terekre, épületekre, alkotásokra, amelyek az ő saját szimbólumává válnak. Reményeink szerint a köztéri park, benne az Összetartozás emlékművel, az albertirsai összefogás, közösségi erő szimbólumává emelkedhet. Év: 2012. Hónap: január Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

101

30.775.000 Ft. 30.775.000 Ft. 26.158.750 Ft. 85% 4.616.250 Ft. 15% 0 Nincs Látványterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



102


K2 - Politzer park felújítása





A tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység A tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) A tevékenység szakmai leírása A célcsoport bemutatása A tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

Házszám:


A közparkok felújítása, kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül a 3.) közterületek fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében lehetőség van közparkok, települési zöldfelületek felújítására, kialakítására. Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Az akcióterület arculatának javítása, a városkép vonzóbbá tétele, közösségi funkcióval rendelkező közpark felújítása, funkcióbővítése. A felújított közterület (park) nagysága: 917nm2 Az akcióterületen belül található az ún. Politzer park (917 nm2), benne városunk szülöttjének, Dr. Politzer Ádámnak a mellszobrával. A projekt keretében felújítjuk a parkot és a szobor posztamensét. A beavatkozás legszűkebb célcsoportját a park közelében lakók, dolgozók köre, akik nap, mint nap „használják” a közterületet, élvezik annak kedvező hatását. Közvetetten a település valamennyi polgára, akik ügyfélként, vásárlóként, stb. gyakran látogatják a területet. Végül a mikrotérségben lakók és a rendezvényeket látogatók, akik alkalmanként veszik birtokba a közterületet. A „Városunk Háza” és a Tessedik park létrehozása mellett, a komplex beavatkozás része, hogy a jelenleg nagyrészt parkolóként funkcionáló beépítetlen, alulhasznosított terület közösségi funkciót, városközpontnak megfelelő külalakot kapjon. A „Városunk Háza” multifunkcionális épülethez és a Tessedik parkhoz kapcsolódóan szükséges egy azzal szerves kapcsolatban álló, vonzó környezet kialakítása, amelyet a pályázat keretében ez a park testesít meg. Év: 2011. Hónap: április Nap: 1. Év: 2011. Hónap: szeptember Nap: 30. 14.541.250 Ft. 14.541.250 Ft. 12.360.063 Ft. 85%


Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

103

2.181.188 Ft. 15% 0 Nincs Látványterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



104


K3 - Parkolók kialakítása






A célcsoport bemutatása A tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%)

Házszám:


A parkolók kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.2 - önállóan nem támogatható, válaszható kapcsolódó tevékenységek körhöz illeszkedik. Ennek keretében lehetőség van köztulajdonban lévő felszíni, ingyenes parkolók kialakítására, a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan. Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A várható forgalomnövekedés által jelentkező parkolási igény kielégítése, ellenőrzött, korszerű parkolóhelyek biztosítása. Kialakított parkoló felület nagysága: 500nm2 A „Városunk Háza” révén megjelenő új funkciók, a közösségi rendezvények, várhatóan azt eredményezik, hogy a jelenlegi parkolóférőhely kapacitás nem lesz elegendő. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a minimálisan szükséges helyet vegyük csak el a zöldfelület kialakításából. A környéken található kapacitás mellé (Tesco, valamint a posta oldali parkoló, a környező kis utcák) mintegy 500 négyzetméteren tervezünk, elsősorban a hivatali dolgozók és az ügyfelek kiszolgálására parkolókat. Amennyiben hosszabb távon nem bizonyul elegendőnek a parkolóhely, a „Városunk Háza” épülete mögött egyszerű felfestéssel továbbiak alakíthatóak ki. A parkolók mellé kerékpártárolókat is kialakítunk, ösztönözve és lehetőséget adva ezzel is környezetbarát közlekedési mód folytatására. A beavatkozás célcsoportját a helyben dolgozók, az ügyfelek és vásárlók köre alkotja, akik nap, mint nap „használják” az új parkolóhelyeket, élvezik azok kedvező hatását. A főtéren olyan nagyarányú funkcióbővítés történik, amely maga után vonja a közlekedési feltételek rendezését is. A „Városunk Háza” dolgozói, vállalkozásai, valamint a betérő ügyfelek, rendezvények résztvevői számára elengedhetetlen, hogy kulturált lehetőséget biztosítsunk a parkolásra. Mivel az igényeknek megfelelő, de a lehető legkisebb kapacitású parkolót építünk, magas kihasználtsággal számolunk. Év: 2012. Hónap: január Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 9.000.000 Ft. 9.000.000 Ft. 7.650.000 Ft. 85%


Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

105

1.350.000 Ft. 15% 0 Nincs Látványterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



106


G1 - Gazdasági Szolgáltató ház létrehozása







Házszám: 4/12.


A Gazdasági Szolgáltatóház kialakítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.1 - önállóan támogatható tevékenységek, ezen belül az 1.) gazdasági funkció fejlesztése, támogatható tevékenység körhöz illeszkedik. Ennek keretében új építésre is van lehetőség, Gazdasági Szolgáltatóház esetében 1000nm szintterületig. Gazdasági funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Az akcióterületen a gazdasági szolgáltatások bővítése, a Polgármesteri Hivatal és a Civil, Szabadidős, Kulturális Központ szolgáltatásainak kiegészítése, azaz kényelmesebbé, komfortosabbá tétele. gazdasági funkcióval bővülő terület nagysága: 215,6 nm2 A „Városunk Háza” egyik mellékszárnyában kap helyet a Gazdasági Szolgáltatóház, benne egy 150 négyzetméteres rendezvényterem, egy Klub kávézó és üzlethelyiségek. A rendezvényterem alkalmas lesz arra, hogy nagyobb családi eseményeket lehessen benne megtartani (pl. házasságkötés utáni ebéd/ vacsora), valamint hogy jelentősebb városi, mikrotérségi konferenciák, képzések számára helyszínként szolgáljon. Ennek megfelelően, a belső kialakítás során figyelembe vesszük a többfunkciós igényt (mozgatható asztalok, székek, paraván, vetítőhely stb.) és lehetővé kívánjuk tenni, hogy a falak egy részére a helyi képzőművészek által készített képek kerüljenek. A Klub kávézó (egyben büfé is) szándékunk szerint kötetlen beszélgetésekre alkalmas helyiség lenne, ahova a „Városunk Háza” szolgáltatásait használó civilek, hivatali dolgozók betérhetnek falatozni, beszélgetni, illetve ügyintézés közben, vagy utána beülhetnek a helyi hírekről értesülni. A Klub kávézó kiszolgálná a rendezvények kisebb étkezési, ital szolgáltatási igényeit is. Nagyobb ebédekre, étkezésekre a közeli éttermekből nyílik majd mód étel kiszállításra. Az önkormányzat díjkedvezménnyel adja bérbe a helyiséget, mert a kávézó a közfeladatok teljesítéséhez nyújt kiegészítő szolgáltatást. Az önkormányzat ezzel is garantálja a vendéglátó egység szolgáltatásának megfizethetőségét. A kereskedelmi üzletek számára is kedvezményesen biztosítunk bérlési lehetőséget. Az üzletekbe olyan szolgáltatások beköltözését várjuk, amelyek profilja illeszkedik a „Városunk Háza” szolgáltatásaihoz. A tevékenység célcsoportját a „Városunk Háza” szolgáltatásait igénybe vevők, az intézményben dolgozók és a vállalkozók köre alkotja. A Gazdasági Szolgáltatóház komfortosabbá, teljesebbé teszi a „Városunk Háza” szolgáltatásait. A városban jelenleg nincs megfelelő nagyságú és felszereltségű rendezvényterem, ahol konferenciákat, önkormányzati képzéseket lehetne lebonyolítani, különösen nem mikrotérségi szinten. A Művelődési Ház színházterme, valamint a jelenlegi házasságkötő terem nem alkalmas ezekre a célokra. A Klub kávézó a hivatali dolgozók, illetve az ügyintézésre várók kisebb étkezési igényeit elégítené ki. A közelben lévő étterem, illetve áruház nem tudja kiszolgálni a büfé jellegű igényeket. Az üzlethelyiségek a kiskereskedelmi szolgáltatások bővülését jelentenék az akcióterületen. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu

Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Év: 2011. Év: 2012. 66.220.000 Ft.

107 Hónap: január Hónap: június

Nap: 1. Nap: 30.

66.220.000 Ft. 19.866.000 Ft. 30% 46.354.000 Ft. 70% 0 Nincs Látványterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



108


G2 - Új Városközpont - helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program, városmarketing






A célcsoport bemutatása A tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft)

Házszám: -

Helyrajzi szám: -

A városmarketing akciók megvalósítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.3 - önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek körhöz illeszkedik. Ennek keretében kötelező a következő témakörökben projekttevékenység végzése: városmarketing tevékenységek, város rehabilitációs befektetés-ösztönzés, az IVS által kitűzött céloknak megfelelően városfejlesztési célok megvalósulását elősegítő programok kidolgozása. Gazdasági funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység A város új arculatának népszerűsítése a helyi lakosság és a tágabb környezet részére, város-rehabilitációs befektetés ösztönzés a térség vállalkozásai számára a projekt révén megnyíló új gazdasági lehetőségekről. Városmarketing akciókban résztvevők száma: 1000 fő Városmarketing akció keretében két rendezvényt képzeltünk el, melyeken megtörténik a projekt, a város új arculatának bemutatása, ugyanakkor a helyi és a környező mikrotérségi lakosság számára ez kötetlen formában tud megvalósulni. Mikrotérségi Expo-t szervezünk a város és térsége vállalkozásai részére, ahol bemutatkozási lehetőséget kapnának. Ennek keretében részletesebben megismerkedhetnének a vállalkozások a Gazdasági Szolgáltatóház projekttevékenységgel. A szélesebb nyilvánosság számára főzőversenyt rendezünk, melyből a későbbiek folyamán szeretnénk hagyományt is teremteni. A rendezvény során alkalom nyílik pódiumbeszélgetés folytatására a készülő beruházásról, az egyes projekttevékenységekről, különös tekintettel a Civil, Szabadidős, Kulturális Központ projektelemre. Tekintettel arra, hogy városunk arculatában meghatározó szerepe lesz az új „Városunk Házának” és a környező Tessedik közparknak, a várost, illetve a mikrotérséget bemutató kiadványaink megújítását is tervezzük. A projekttevékenység rendelkezik a legszélesebb célcsoporttal: a helyi és a térségi települések lakóin kívül, a vállalkozások, intézmények, társadalmi szervezetek mellett önkormányzatok, testvérteleülések, potenciális befektetők, stb. A projekt és eredményeinek népszerűsítése a város elemi érdeke, egyrészt a helyi lakosság, a vállalkozások számára, másrészt a szélesebb közönség irányába. Év: 2011. Hónap: július Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 11.250.000 Ft. 11.250.000 Ft. 9.562.500 Ft.


Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

109

85% 1.687.500 Ft. 15% 0 Nincs Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



110


G3 - Képzési, foglalkoztatási program






A célcsoport bemutatása A tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)

Házszám: -

Helyrajzi szám: -

A soft elemek megvalósítása projekttevékenység a pályázati kiírás C.1.3 - önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek körhöz illeszkedik. Ennek keretében kötelező az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő (soft) elemek beillesztése a projekttevékenységek közé. A soft elemekkel szemben elvárás, hogy közülük legalább egynek közösségfejlesztő, illetve a fejlesztések elfogadtatását elősegítő beavatkozást kell tartalmaznia. A megvalósuló soft elemek mindegyike eleget tesz ennek: rajzverseny (mindkettő kategória), fotó pályázat, Civil Alap (mindkettő kategória), képzés (elfogadottság erősítése), Összetartozás napja (mindkettő kategória). Gazdasági funkciót erősítő tevékenység ERFA típusú tevékenység Képzettségi szint emelése, helyi foglalkoztatás színvonalának javítása, hátrányos helyzetűek, tartósan munkanélküliek foglalkoztatása. A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők száma: 9 fő. A projekthez illeszkedő kertészeti, mezőgazdasági OKJ-s képzést szeretnénk lebonyolítani rendszeres, munkából származó jövedelemmel nem rendelkező, hátrányos helyzetű emberek részére. Későbbi foglalkoztatásuk a kialakított új zöldfelületek szakszerű fenntartásában: parlagfű irtásban, parkosításban, játszótér és zöldövezet fejlesztésben, ápolásban, közintézmények környezetének tisztántartásában történik. Tervezzük továbbá egy hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli vagy jelenleg közmunka programban foglalkoztatott, szakképesítés nélküli lakos OKJ-s parképítő képzését is. A szakképzettség megszerzése után öt hónapon keresztül fogjuk foglalkoztatni a városközpontot érintő városrehabilitációs munkák közterület-fejlesztési projektelemeiben. A képzési és foglalkoztatási programban résztvevők számára a szakképzés mellett a projekt azt a lehetőséget kínálja, hogy a megvalósítás ideje alatt lehetőség nyílik számukra a nyílt munkaerőpiacon továbbfoglalkoztatási lehetőséget keresni, továbbá az önkormányzat aktuális anyagi lehetőségeinek függvényében, a rendelkezésre álló foglalkoztatási struktúrák valamelyikében foglalkoztatja tovább őket. Hátrányos helyzetűek, tartós munkanélküliek, közmunka programban résztvevők. A város ingázó település jellege, valamint a gazdasági világválság következtében az utóbbi két esztendő során megemelkedett munkanélküliségi ráta – együtt jelentős réteg részéről teremt igényt helyben foglalkoztatásra és átképzésre. Ez indokolja a program megvalósítását. Év: 2011. Hónap: április Nap: 1. Év: 2012. Hónap: június Nap: 30. 1.750.000 Ft.


Albertirsa – Új városközpont – Előzetes Akcióterületi Terve Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

111

1.750.000 Ft. 1.487.500 Ft. 85% 262.500 Ft. 15% 0 Nincs Közbeszerzési, pénzügyi elszámolási kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség, beszámolási kötelezettség



112

4.6.7 Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról 52. sz. táblázat Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projektelem neve

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkciót erősítő

Lakás célú

„Soft” tevékenység

ESZA-típusú tevékenység

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ESZA

Nem támogatott



Vasút utca 4/12. (hrsz.: 2952/8) Új Városközpont helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program Teljes akcióterület

Vasút utca (hrsz.: Vasút utca 4/12. Vasút utca 4/12. 2952/9) (hrsz.: 2952/8) (hrsz.: 2952/8) Politzer park felújítása Szabadidős, kulturális közösségi programok Vasút utca (Hrsz.: 2937/3)

Teljes akcióterület


Projektelem neve



Új Városközpont Civil Alap

Projektelem helyszíne Projektelem neve Projektelem helyszíne


Vasút utca (hrsz.: 2952/8)


Szabadidős, kulturális közösségi programok Teljes akcióterület

Projektelem helyszíne Projektelem neve Projektelem helyszíne

Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása

Polgármesteri Hivatal új épületének létrehozása

Új Városközpont helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program Teljes akcióterület Képzési, foglalkoztatási program

Új Városközpont Civil Alap Teljes akcióterület



113

4.6.8 Szinergia-elemzés A háromféle beavatkozás típus egymásra épülésével integrált városrehabilitáció bontakozik ki az akcióterületen, amely hosszú évtizedekre meghatározza Albertirsa fejlődésének irányait. A projektelemek egymásra hatásának tekintetében területi és ágazati szinergia formálódik ki. A beavatkozások területi elhelyezkedésében érvényesül a területi koncentráció elve. A korábbi és a jelenlegi beruházások egy új főtér körül, a főtérből kiinduló közterületek mentén valósulnak meg, új lendületet adva a városközpont karakteressé válásának. A legfontosabb szinergia az önmagukban kisléptékű beruházásoknak tekinthető fejlesztések között abban nyilvánul meg, hogy az egyedi projektelemek egymással összeadódva fejtik ki azt a hatást, amelynek eredményeként a zászlóshajó-projektnek tekinthető „Városunk Háza” létrehozása megvalósulhat, növelve ezzel a helyi gazdaság potenciálját. Az elmúlt évek fejlesztései lépésről-lépésre megteremtették a fizikai feltételeit annak, hogy a multifunkcionális intézmény megvalósulhasson, s egyúttal befejeződjék a főtér kialakítása. A területi szinergia abban nyilvánul meg, hogy az elmúlt évek fejlesztései és a pályázati beavatkozások önmagukban nem működhetnek hatékonyan a többi elem fejlesztése nélkül. A kereskedelmi, gazdasági fejlesztésekkel, a közterületi és a közszféra funkciójú beruházásokkal abban az esetben érhetők el a kitűzött célok, ha ezeket szerves egységnek tekintjük (s gyakorlati megvalósításuk során akként kezeljük), amelyek funkcionálásian kiegészítik egymást, együttesen egészet alkotnak. Többek között a Tessedik park, mint új főtér és a környező közterületek (Politzer park, a városi piac közterületei) humanizálását célzó projektelemek olyan gazdaságfejlesztés-orientált beavatkozások, amelyek a közterület és az azt övező ingatlanok fejlesztését egy egységként kezelik, építenek a fizikai és a gazdasági jellegű tevékenységek szinergiájára. Az ágazatközi szinergiák kiaknázásának lehetősége abból adódik, hogy viszonylag kis területi egységen belül, sőt gyakorlatilag egy épületben több funkciót érintő beavatkozás valósul meg: a „Városunk Háza” közszféra, közösségi és gazdasági funkciói. Ezt a célkitűzést jól szolgálják a tervezett soft elemek. A sok kisebb beavatkozással az önkormányzat célja éppen az, hogy az akcióterület kulcsfontosságú ingatlanelemeinek a városrehabilitációba történő bevonásával a támogatást a leghatékonyabban használja fel, a projekt révén a legtöbb szinergikus hatást érje el. Ezzel realizálható, hogy Albertirsa Új városközpontja megfelelő arányban ötvözze magában a közszférát, a közösségi és a gazdasági-kiskereskedelmi tevékenységeket. 4.6.9 Bevonandó partnerek Albertirsa Város Önkormányzata a pályázati projektet konzorciális partner nélkül valósítja meg, ami nem jelenti azt, hogy a gyakorlati megalkotás során nem számol partnerek bevonásának lehetőségével. Albertirsa Város Önkormányzata a „Városunk Háza” épületkomplexumban helyet kapó Gazdasági és Civil Szolgáltató Központ, illetőleg a Civil Alap működtetésével a pályázat sikeres első fordulóját követően széleskörű partnerségi hálózatot kíván kiépíteni, amelyben számít az intézmények és a társadalmi szervezetek aktív közreműködésére. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


114

4.6.10 Jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok A pályázati beavatkozásokkal érintett ingatlanelemek száz százalékban önkormányzati tulajdonban vannak. Ennek köszönhető, hogy az ingatlan megszerzésével kapcsolatos feladatok, kockázatok nem veszélyeztetik a projekt megvalósítását. Terület-előkészítési feladatok A megelőző városrehabilitációs tevékenységeknek köszönhetően, a fejlesztésre kijelölt terület előkészítését az önkormányzat az elmúlt évek folyamán teljes körűen elvégezte, így területelőkészítéssel kapcsolatos feladatok, kockázatok nem veszélyeztetik a projekt megvalósítását Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A fejlesztések egy része közterületeken valósul meg. Ennek oka, hogy a közterületek nem csupán közlekedési funkciót látnak el, hanem a közösségi élet színterei is. A „Városunk Háza” új építmény kialakításához kapcsolódó úthálózat fejlesztésére nincs szükség, mert a megelőző városrehabilitációs tevékenységekhez kapcsolódóan ez megtörtént. Az új létesítmény miatt a közművek fejlesztése elengedhetetlen feladat. Az akcióterületet feltáró infrastruktúra felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A városközponti terület jelenleg is jól ellátott infrastruktúrával, szintén a megelőző városrehabilitációs tevékenységeknek köszönhetően. A feltáró infrastruktúra bővítése, ezzel a pályázati projekt megvalósításához szükséges kapacitásbővítés, korszerűsítés megtörtént. Kármentesítési tevékenység A városközpont területén szennyezett, kármentesítésre szoruló terület nem található.



115

5. A tervezett fejlesztések várható hatásai

5.1 Társadalmi hatások A pályázat keretében tervezett városrehabilitációs beavatkozások teljessé teszik a sok éve elindított, és lépésről-lépésre lebonyolított fejlesztést, az akcióterületet társadalmi-gazdasági értelemben is Albertirsa valódi központjává válik. Az új városközponti terület megújítása több pozitív társadalmi hatással jár, ami nemcsak a projektek célterületére, hanem az egész városra, sőt, a mikrotérség településeire is kedvező kisugárzású lesz. A városközpont igazgatási, kulturális, oktatási, turisztikai és közösségi infrastruktúrája megerősödik, a beavatkozások révén javulnak az egyes funkciók működési keretei. Az akcióterület egésze jelentősen felértékelődik - mind a gazdaság, mind a városi társadalom számára. Az ingatlanpiaci értéknövekedés, és a turisztikai kínálat-bővülés mellett az albertirsaiak számára kellemes, egyedi élményt nyújtó hellyé alakul át. A város versenyképessége nagy mértékben megnövekszik a térségben. Albertirsa megítélése, imázsa javul. Külön kiemelendő, hogy amennyiben Albertirsa Gerje-völgye városrészében megvalósul a gyógyvízre alapozott fejlesztés terve, úgy ennek, a „Városunk Házában” majdan működő Tourinform és a városmarketing irodával együtt, a mait minőségi és tartalmi értelemben is ugrásszerűen meghaladó lesz a helyi turizmusra gyakorolt hatása. A „Városunk Háza” multifunkcionális épület kivitelezésével, a jelentős funkcióbővítéssel, a főtér szerepét betöltő Tessedik (köz)parkkal az akcióterület új, illetve az eddigieknél nagyobb méretű rendezvények befogadására lesz képes (pl. Mikrotérségi Expo, Tessedik emléknap, fesztiválok, stb.), ami erősíti a város kulturális jellegét, továbbá kedvezően hat a térségi és a helyi társadalmi kohézióra. Versenyképessé válik a helyi kereskedelem, emelkedik a tercier szektorban dolgozók száma és aránya, a végrehajtandó projektek a pozitív gazdasági-társadalmi következményekkel kedvezően hatnak az életminőségre is, bár ezek közül néhány csak közvetett módon jelentkezik. A fejlesztés hatása a népességszámra Az akcióterületen 2001-ben 381 lakos élt, a 25 évesnél idősebb népesség 16,0%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Azóta az akcióterület népességszáma növekedett, köszöntően a lakáscélú beruházásoknak, pl.: Centrum lakópark. A városrész demográfiai mutatói helyi összehasonlításban kifejezetten jók. A jövőben a rendelkezésre álló fejlesztési telkek korlátozott száma miatt a népesség legfeljebb kismértékű növekedése várható. Az akcióterület fejlesztésének célja mind a központ, mind pedig a település egészének viszonylatában, a lakónépesség szám enyhe növekedésének fenntartása, a magas státuszú népesség megtartása, és arányának emelése.



116

A városközpont akcióterületének megújítása hozzájárul egy élhetőbb város kialakulásához. A vonzóbb, magasabb presztízsű és minőségű települési környezet, az attraktív és dinamikusan fejlődő városközpont hatására a település migrációs egyenlege várhatóan javul, köszönhetően az elköltözők száma csökkenésének, a változatlan mértékű, vagy növekvő bevándorlásnak. A tervezett fejlesztés javítja a városközpont demográfiai mutatóit, megőrzi a lakó, a munkahelyi és a közösségi célú területek egymáshoz viszonyított kedvező arányát. Ez egyben az új fejlesztési területeken a magasabban képzett, jelentősebb fizetőképes kereslettel rendelkezőknek az akcióterületre történő költözését ösztönző ingatlanpolitikát és lakáspolitikát jelent. Indikátorok: vándorlási egyenleg, népességszám alakulása A pozitív környezeti hatások társadalmi vetületei A városközpont megújítása számottevő pozitív környezeti változásokat eredményez. Ennek következtében élhetőbbé, és ezáltal vonzóbbá válik a társadalom számára. Nő a városközpont presztízse, várható, hogy valamelyest emelkednek az ingatlanárak, ennek következtében a területen megjelennek a magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozások, és így hosszú távon is megőrizhető az itt lakó magas státuszú népesség. Az életminőség további javulása várható a tervezett jelentősebb forgalomcsillapítást célzó beavatkozásoknak (városközpont forgalomcsillapítása, várost elkerülő út, kerékpárút-hálózat, fejlesztése, stb.) köszönhetően. A projektek eredményeként megújulnak a zöldfelületek, ezáltal egy vizuálisan is vonzóbb városközpont alakul ki, ami emeli a terület státuszát. A környezeti beruházások már az első szakaszban javítják az itt élők életminőségét, s csökkentik az egészségügyi kockázatokat. A gondozott, rendezett közterületek pozitív hatást gyakorolnak a társadalom környezettudatosságára is. Indikátorok: a mérhető levegő-szennyezettségi tényezők javulása, a gondozott zöldterületek kiterjedésének növekedése. A városkép-javítás társadalmi vetületei Albertirsa városközpontja napjainkban nem bővelkedik reprezentatív, jellegadó középületekben. Vegyes városkép jellemzi, amelyben egyre több új épület jelenik meg, s ezek városképi szempontból átveszik a hangsúlyt. A projekt egyik fő célja az akcióterület arculatának gazdagítása, egységesítése, egyedi, karakteres hangulatot árasztó városközponti épületegyüttes létrehozása, amely növeli a városkép értékét, a helyiek büszkeségét, összetartozás érzését, ezzel együtt fellendíti az idegenforgalmat. Indikátorok: városközpont használók számának változása az akcióterületen, a turisták számának változása.



117

A társadalmi kohézió erősítése A társadalmi kohézió erősítése a projektek fontos célja. Nem egy elitista megalapozottságú városfejlesztésről van tehát szó, hanem a helybéli lakosság aktív részvételére, az identitásuk erősítésére építő beavatkozás színhelye lesz Albertirsa új városközpontja. Az akcióterület fejlesztése az egész városi és mikrotérségi lakosságra közösségépítő hatású lesz. A Tessedik park kialakítása és a Politzer park felújítása, a „Városunk Háza” a Polgármesteri Hivatallal, a Gazdasági Szolgáltató Házzal, a Civil, Szabadidős, Kulturális Központtal - a helyi közösség összetartozás érzésének és a társadalom kohéziójának növelésében kiemelkedő szerepet játszik. A közösségi helyek megújítása és funkcionális bővítése, valamint az értéknövelő beruházások, a rendezettebb közterületek alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az akcióterület a város és környéke igazi központja legyen. A városközponti tereket a projekt alkalmassá és méltóvá teszi az eddigieknél gazdagabb kulturális eseményprogram lebonyolítására. Az ifjúsági központ korszerűsítése és funkcióbővítése komoly keretet biztosíthat a társadalmi kohézió erősítése számára. Az akcióterület a végrehajtott beruházások eredményeként valamennyi albertirsai polgár közösségi összetartozás-érzetét erősíteni tudja azáltal, hogy információs pontként, ügyintézési és találkozóhelyként, egyben kikapcsolódási, szabadidő lehetőséget kínáló helyszínként funkcionál. Indikátorok: a közösségi rendezvények száma; az eseményeken résztvevők számának alakulása. Az akcióterületi projektek kulturális hatásai A városrehabilitációs beavatkozások kulturális szempontú pozitív hatása annak az eredménye, hogy a fejlesztés jelentős új kulturális funkciókat teremt a már meglévők mellé. Az akcióterületen működik jelenleg is a Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, valamint a Tessedik Sámuel Általános Iskola, mely intézmények jelentős kulturális tevékenységet folytatnak. A „Városunk Háza” multifunkcionális intézmény kialakítása kedvező kulturális hatással jár az akcióterület, a település és a mikrotérség egészére, erősíti a meglévő funkciókat, színesíti a kulturális kínálatot. Az akcióterület megújítási programjában szereplő emlékmű, szobrok, térségi szintű események komoly turisztikai vonzerőt jelentenek. Az akcióterület kiváló lehetőségekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ott az eddiginél több kulturális rendezvényt, kisebb fesztiválokat, egyéb szabadidős programokat tarthassanak. Indikátorok: kulturális attrakciók száma. A felelősségérzet növekedése A projektek végrehajtása során kialakuló rendezett közösségi terek növelik a helybéli lakásés üzlettulajdonosok ingatlanaikkal kapcsolatos felelősségérzetét. A városfejlesztés egyik várható pozitív hatása a tulajdonosi kör szemléletének átalakulása lesz. Az akcióterület és 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


118

környezete jelenleg az átlagosnál magasabb státuszú városrész, az ott zajló folyamatok sok esetben magatartásmintát adnak a városi és mikrotérségi polgárok számára. A városközpont szépítése nyomán, a helyi társadalmi-gazdasági szféra a megfelelő ösztönző erők eredményeként maga is megújítási tevékenységbe fog. A korábbinál gondozottabb környezetben fekvő, ám elhanyagolt ingatlan tulajdonosát ugyanis a közösségi véleményalkotás is arra sarkallja, hogy változtasson a tulajdonában álló épület állagán. Megállapíthatjuk, hogy a funkcióbővítő beavatkozások összességének kisugárzó, multiplikátor hatása aránylag kisebb befektetéssel is nagy eredményeket hoz. Indikátorok: a közösségi-civil tevékenységek bővülése, a lakóépületek, üzletek magánerős beruházásai. A civil társadalom erősödése Az akcióterületi projekt egyik legerősebb pontja a köz- és a civil szféra közti együttműködés fokozása. A civil szolgáltató központ által megteremtett infrastruktúra, a civil alap által nyújtott támogatás mellett, az önkormányzat más eszközökkel is törekszik arra, hogy biztosítsa a civil szféra szereplőinek bevonását a város jövőjének alakításába. A köz- és a civil szféra közötti folyamatos, s a mostaninál intenzívebb párbeszéd, elengedhetetlen a település harmonikus fejlődése, továbbá városi funkciói teljességének kialakítása számára. Indikátor: civil szervezetek által lebonyolított események száma; a köz- és a civil szféra képviselőinek együttműködésében végrehajtott akciók száma. A közbiztonság javulása A városrehabilitációs projekt elemei, és fent nevesített, kedvező társadalmi hatásai hosszú távon hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az akcióterület, valamint környezetének közbiztonsága jelentős mértékben javuljon. Indikátorok: bűncselekmények számának alakulása.



119

5.2 Gazdasági hatások Az albertirsai Új Városközpont akcióterület – jelenlegi funkcióhiánya ellenére, központi fekvéséből adódóan – a gazdasági élet központjának tekinthető. Sajátos területi adottság, hogy más városokkal szemben a zöldmezős beruházásként épült bevásárlóközpontok nem a külvárosban, hanem a városközpontban települtek le. A kiskereskedelmi funkció igen jelentős az akcióterületen, ahol változatos profillal hetvenöt kiskereskedelmi üzlet található, ami a város kiskereskedelmi üzleteinek 34%-a. Az akcióterület a város pénzügyi központja (bankfiókok). A városközpontban azonban hiányzik a közigazgatási, és idegenforgalmi funkció, amit pótolnak a létesítendő „Városunk Háza” épület új szolgáltatásai, melyek növelik majd a turisták számát, s emelik a település bevételeit. A városközpontban elhelyezkedő akcióterület megújítása a Helyi Gazdaságfejlesztési Stratégia segítségével hozzájárul Albertirsa központjának gazdasági dinamizálásához. A városfejlesztési tevékenységek kisugárzó hatásuk miatt meggyorsítják egész Albertirsa gazdaságának fejlődését. A multiplikatív hatás azt jelenti, hogy a közszféra egységnyi befektetése mennyi magántőke befektetését eredményezi. Albertirsa esetében az akcióterület megújulása számos, kisebb volumenű ingatlanfejlesztési projekt elindítását eredményezheti: pl. üzletek felújítása, funkcióváltása, az Új városközpontban jelenlévő kereskedelmi egységek megújulnak, funkciójuk megváltozik, illetve a megtelepedő vagy bővülő funkciók hatására nő a vállalkozások száma, és így a vállalkozássűrűség. A kiskereskedelmi szektor erősödése Sokak által bizonyított tény, hogy egy városrész funkcióbővülése, a gondozott, ápolt közterületek, a központi közösségi funkciók fejlesztése („Városunk Ház”) vonzza a magasabb presztízsű kiskereskedelmi üzleteket. A megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a magas hozzáadott értéket termelni képes vállalkozások, mint a gondozatlan városnegyedekbe. Albertirsán a városrehabilitációs projekt eredményeként megújított közterületek, az új épületek, üzlethelyiségek, a megépülő kerékpárút és az idegenforgalom fellendülése együttesen, a kiskereskedelmi szektor megélénküléséhez vezet. A városközpont funkcióbővítő fejlesztése közvetlenül nem hoz létre kiskereskedelmi üzleteket, viszont a megújuló épületekhez kapcsolódóan üzletportálok fejlesztésére is sor kerül. Az elmúlt években jelentősen bővült a kiskereskedelmi kínálat, amit nem követtett a közösségi funkciók bővülése. A projekt fontos feladata, hogy a létrehozott funkciókkal kapcsolódjon az átalakuló gazdasági környezethez. Várható, hogy a város központjában a projektek hatására újabb kiskereskedelmi üzletek nyílnak, amelyek kielégítik a megnövekedett számú minőségi fogyasztókat is. Emellett bővülnek és erősödnek a már meglévő, a helyiek által kedvelt és látogatott üzletek is. A funkcióbővítő városfejlesztés következtében a kereskedelmi üzlethelységek száma mintegy öttel nő a projekt befejezéséig.



120

Indikátorok: a kiskereskedelmi egységek számának alakulása; a kiskereskedelmi egységek profiljának változása. Munkahelyek létrehozása, versenyképesség javulása A „Városunk Háza” létrehozása, mint a városközpont fejlesztésének zászlóshajó projektje, illetve a Polgármesteri Hivatal új szolgáltatásai (okmányiroda, mikrotérségi iroda, klíma iroda, stb.) az új kávézó, a gazdasági és civil szolgáltató központok kialakítása közvetlen munkahely-teremtéssel jár (kb. 20 új munkahely létesül 2013 végéig). Emellett a projektek indirekt módon is teremtenek munkahelyeket, pl. a fellendülő turizmus hatására újonnan nyíló, szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó létesítmények szaporodása, a szolgáltató profillal rendelkező vállalkozások számának növekedése, a kiskereskedelem fellendülése útján stb. Bizonyított tény, hogy az ápolt, tiszta közterületekkel, és megújított, attraktív épületállománnyal rendelkező városnegyedek vonzó tényezőnek számítanak a tercier (és a kvaterner) szektor vállalkozásai számára. A megújult, a prosperitás jegyeit magán viselő városrészekbe szívesebben költöznek a tudásintenzív vállalkozások is, amiben a központi fekvés komoly előnyt jelent. A rendezett környezet, valamint a központi fekvés is javítja a vállalkozások versenyképességét. Indikátorok: a jelenlévő vállalkozások számának alakulása, a foglalkoztatottság alakulása. Az irodafunkciók bővülése Az akcióterületen jelentős beruházások valósulnak meg, amelyek az iroda-ellátottságot közvetlenül is növelik, ezáltal szélesítik az irodafunkciót. A gazdasági irányító szerep jelenleg gyenge az akcióterületen, de a projekt végrehajtása után ennek komoly mértékű erősödése várható. Ez lehetőséget kínál új vállalkozásoknak, hogy a területre települjenek. 2013 végéig várhatóan nyolc-tíz új irodahelyiség kerül kialakításra a magánszféra és a közszféra projektjei nyomán. Indikátorok: irodahelyiségek számának növekedése; szolgáltatási funkciók gyarapodása. A vállalkozások számának növelése, bevételük fokozása Az akcióterület megújulásának velejárója a városközpont felértékelődése, ami újabb vállalkozásokat vonz a területre. A bővülő funkciójú városközpont látogatottsága emelkedik, a jelenlegi, elsősorban átmenő forgalom helyett a helyi lakosok több időt töltenek el ebben a városrészben. A nagyobb forgalom következtében a környékbeli kiskereskedelmi profilú vállalkozások bevételei is növekednek. Az önkormányzati tulajdonú helyiségek hiánya miatt a projekt eredményeként várható közvetlen önkormányzati többletbevétel csekély mértékű. Azonban a megerősödő vállalkozói 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


121

szektor által fizetett adók közvetetten növelik az önkormányzat bevételeit. A megújuló közterületek ideiglenes használatából egyes rendezvények kapcsán mutatkozik közvetlen bevétel. Indikátorok: a vállalkozásoktól származó iparűzési és más helyi adóbevételek változása. A „Városunk Háza” multifunkcionális épület létrehozása A „Városunk Háza” épület létrehozása az Új városközpont területe megújításának zászlóshajója. Az akcióterületi terv az új épület környezetének rendbetételével komplexen hozzájárul a városközpont minőségi átalakításához. Az épület által nyújtott szolgáltatások közvetlenül is hozzájárulnak az akcióterület és a város gazdasági életének fellendítéséhez. Az épület rendezvénytermével, oktató és tréning helyiségeivel, üzlethelyiségeivel, az információs-koordinációs irodái révén, és a környező, közösségi funkciókban megerősített közterületével kedvező helyszínt biztosít a térség szereplőinek információval való ellátásához, a tevékenységük bemutatásához, stb. Indikátorok: a szolgáltatásokat igénybevevő vállalkozások száma. A turizmus fellendülése Az Új városközpont kialakításának befejező fejlesztései eredményeként teljessé válik a centrum évek óta tartó átalakítása. Ezzel olyan új attrakcióval gazdagodik Albertirsa, amely hozzájárul a településről alkotott kép kedvező megváltozásához, a város imázsának javításához. Turisztikai vonzerő szempontjából a fejlesztés gazdagítja Albertirsa adottságait, és komplexebb idegenforgalmi szolgáltatást képes nyújtani. A „Városunk Háza” szolgáltatásai és a Tessedik park rendezvényei eredményeként az akcióterület (és a város) idegenforgalmának fellendülése várható. A térségi programok, konferenciák, fesztiválok új turisztikai vonzerőt hordozó elemekkel gazdagítják Albertirsát. Mindezek nyilvánvalóan növelik a településre érkező vendégek számát, akik várhatóan Albertirsa egyéb szolgáltatásai számára is potenciális keresletet hordoznak (gyógyfürdő és más rekreációs szolgáltatások, vendéglátóhelyek). Ezzel várhatóan meghosszabbodik a vendégek átlagos tartózkodási ideje, csakúgy, mint létszámuk. Mindez a vendéglátóhelyek, és a szállásférőhelyek számának növelését igényli. Indikátorok: a vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása; az átlagos tartózkodási idő hossza; a vendéglátó egységek száma. Önkormányzati bevételek A vállalkozások számának és a kiskereskedelmi forgalomnak a növekedése, az idegenforgalom fellendülése, a terület alkalmazotti létszámának növekedése elsősorban a projekt közvetett hatásaként jelentkezik. A turizmus fejlődése, és a vendégéjszakák számának emelkedése kapcsán növekszik az idegenforgalmi adók összege. Az akcióterület 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


122

megújításának következtében újabb, az eddiginél szélesebb és magasabb igényeket kielégítő vállalkozások jelennek meg, amelyek komoly többletbevételt eredményezhetnek az önkormányzati költségvetés számára, növelve ezzel a helyi adók mértékét. A beruházások eredményeként, az önkormányzati adóbevétel-növekmény várhatóan tíz százalék körüli lesz. Indikátorok: a helyi iparűzési, és más helyi adóbevételek összegének alakulása. 53. sz. táblázat

Összefoglaló táblázat a várható gazdasági hatásokról: Várható pozitív hatás

Növekmény

A kiskereskedelmi szektor erősödése

5 db új üzlet

Munkahelyek létrehozása

20 új munkahely

Új irodák létrejötte

5 db új iroda

Vállalkozások számának növekedése

8-10 új vállalkozás

Önkormányzati bevételek növekedése

Az akcióterületen realizálódó iparűzési és más helyi adóbevételek 10%-kal nőnek

„Városunk Háza”

Funkció- és szolgáltatásbővülés (10 új szolgáltatás)



5.3

123

Esélyegyenlőségi hatások

Az akcióterületi fejlesztés legfontosabb küldetése a város társadalmi-kulturális és gazdasági életének újjászervezése, a belső társadalmi-gazdasági kapcsolatok újraszövése, annak érdekében, hogy erősödjön a helyi társadalmi kohézió, az albertirsaiak összetartozás érzése. A pályázat keretében végrehajtásra kerülő városrehabilitációs beavatkozások többsége a helyi társadalmi, kulturális élet intézményeinek, valamint a közterületeknek a megújítására irányul. Ez által helyet ad, támogatja a társadalmi, kulturális integrációt, segíti az alapvető szolgáltatások hozzáférhetőségét a legkülönbözőbb társadalmi csoportok számára. Az alábbiakban megvizsgáljuk az egyes esélyegyenlőségi alapelvek érvényesülését. Térbeli kiszorítás és integráció Albertirsa Új városközpontja, köszönhetően a megelőző beavatkozásoknak, napjainkban is jelentősebb presztízzsel rendelkezik, mint a város más részei. Az akcióterületi beavatkozások a városrész fokozódó, tartós felértékelődését okozzák, ám nem indukálnak jelentős és radikális térbeli társadalmi folyamatokat. A városrehabilitációs beavatkozások bővítik a közösségi funkciókat, amelyek megerősítik a központ integráló karakterét, és kedvező kisugárzást fejtenek ki a szomszédos városrészek irányába. A beavatkozások helyi gazdaságfejlesztő hatása közvetlenül (munkahelyteremtés), és közvetetten (növekvő önkormányzati bevételek) hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez (Civil Szolgáltató Központ, Civil Alap, képzések, információs és tanácsadó irodák, stb.), növekvő esélyt teremt a lecsúszott társadalmi csoportok felzárkóztatására. A minimális lakossági mozgás, amely elvárható az akcióterület funkcióbővülésétől, nem eredményezi a szegregálódott területek kiterjedését, sőt az említett komplex folyamatoknak köszönhetően, az alacsonyabb presztízsű városrészek felzárkóztatásához teremti meg a feltételeket. A fizikai infrastruktúra és a szociális ellátások hozzáférhetősége A fejlesztési projektek a hátrányos helyzetűek, a rászorultak, a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzáférését, és hosszú távon a kerékpárosok közlekedési helyzetét javítják, azaz hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület számukra is megfelelő közösségi teret jelentsen. Az Új városközpont projektek eredményeként a hátrányos helyzetűek, a fogyatékkal élők (elsősorban rokkantak, mozgássérültek), az idősek, a nagycsaládosok számára jó néhány szolgáltatás könnyebben megközelíthető lesz, mint korábban. A közszféra szolgáltatásainak koncentráltsága miatt az ügyintézés könnyebbé válik, minden egy helyen, rövidebb idő alatt lesz elintézhető, nem kell más településre utazni (pl.: okmány-, kistérségi-, Tourinform-, falugazdász iroda, stb.). 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


124

Az akcióterület megújítása során – a „Városunk Háza” épület, valamint a járdaszegélyek kialakításánál, a kerékpárutak tervezésénél fokozottan ügyelünk az akadálymentesítésre. Fontos, hogy a járdák akadálymentesítése ne csak a mozgássérültek, hanem egyben a vakok és gyengén látók érdekeinek figyelembe vételével történjék. A környék forgalmi rendjének átalakításával, a kerékpárutak megépítésével, a projekt preferálja a fenntartható közlekedési formákat. A belvárosi intézmények és kereskedelmi egységek az akadálymentesítés eredményeként a tolószékes mozgássérülteken kívül, a kerékpárral és babakocsival érkezők számára is könnyen megközelíthetők lesznek. A városrehabilitáció eredményeként radikálisan csökken az ügyintézésre fordítandó idő, ami különösképp javítja a mozgássérültek helyzetét, napi életvitelükben könnyebbséget okoz. Közösségi és képzési programok A pályázat keretében tervezett szoft elemek tartalmazzák a közösség(fejlesztés)i célzatú tevékenységeket, amelyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportok számára kerültek kialakításra (munkanélküliek, alulképzettek, stb.). A fenti alapelvek, és egyben az esélyegyenlőségi kritériumok teljesülését a következő mérési pontokon keresztül mutatjuk be. A tervezett tevékenységek miként szolgálják az esélyegyenlőséget, értve ez alatt pl. a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, társadalmi beilleszkedését, a fogyatékkal élők közlekedését, napi életvitelét? A szoft elemek között szerepelnek olyan beavatkozások, amelyek közvetetten megteremtik azokat a feltételeket, amelyek révén jelentősen javulnak a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és ezen keresztül beilleszkedési esélyei. A közterületek átfogó fejlesztése, akadálymentesítése, ügyfél- és felhasználóbarát kialakítása minőségileg nagyban javítja a fogyatékkal élők, az idősek és a kisgyermekesek napi életvitelét. A szolgáltatások koncentráltsága miatt radikálisan csökken az ügyintézésre fordítandó idő, ami jelentősen javítja a mozgássérültek helyzetét, napi életvitelükben könnyebbséget okoz. A tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján (pl. közhasznú foglalkoztatással)? A projekt közvetlenül nem tartalmaz közhasznú foglalkoztatási elemet, viszont a pályázat keretében kiterjedt közterületi rehabilitáció valósul meg. A közösségi terek minőségének fenntartása a projekt elemi érdeke. Ennek keretében a közterületek fenntartását, üzemeltetését végző közterület-fenntartó szervezeten keresztül kiegészítő, közhasznú foglalkoztatási program valósul meg.



125

Infokommunikációs akadálymentesítés valósul meg? Az infokommunikációs akadálymentesítés számára az alapfeltételt biztosító fizikai környezet, azaz az épületek és közterületek akadálymentesítése a projekt beavatkozásai által valósul meg. A pályázat keretében elsősorban a „Városunk Háza” korszerű épület létrehozásával vállalja az önkormányzat az infokommunikációs akadálymentesítéshez szükséges beruházásokat. Az új épület kialakításánál a beruházás tartalmazza az infokommunikációs akadálymentesítést, az ügyféltérben kihelyezett infopontok, számítógépek és ügyfélhívó rendszer kiépítését. A közterület-fejlesztés keretében végrehajtásra kerülő közlekedési beruházások része a fény- és hangjelző rendszerek telepítése. Az önkormányzat továbbfejleszti a honlapját. A projekt olyan szolgáltatást, képzéseket, akciókat és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra. A „Városunk Háza” épületének kialakítása, a közterületek akadálymentesítése a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását szolgálja. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános események, kommunikációjukban és viselkedésükben esélytudatosságot fejeznek ki: nem közvetítenek szegregációt, csökkentik az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. A városfejlesztés települési szintű átfogó mottója, üzenete a „Sokszínűség harmóniája” és az akcióterületi fejlesztésé a „Városunk Háza”, amelyek mind a befogadást, a toleranciát, az összetartozást képviselik. Az önkormányzat a projekten keresztül is üzen a település legkülönbözőbb társadalmi csoportjai számára, hogy a város hosszú távú fejlődése érdekében mindenki egy hajóban, egy irányban evezzen, fogjon össze, segítse, támogassa egymást. Ez a koncepció maximális esélytudatosságát, a meglévő előítéletek megszüntetését fejezi ki. A beavatkozás eredményeként létrejött munkahelyek keretében lehetőség szerint részmunkaidős, ill. távmunkában történő foglalkoztatás is megvalósul (részmunkaidős foglalkoztatottak száma vagy távmunkában foglalkoztatottak száma). A „Városunk Háza” szolgáltatásai közvetetten és közvetlenül olyan munkahelyeket is létrehoznak, amelyek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét teremtik meg, illetve időszakosan, a távmunka számára kínálnak lehetőségeket.



5.4

126

Környezeti hatások

Albertirsa – Új városközpont Akcióterület fejlesztésének számos eleme közvetlen környezetminőségi javulást céloz. A városközpont társadalmi-gazdasági helyzetének javítása mellett, a projekt legfontosabb célja a települési környezet állapotának és a városképnek a javítása. A kedvező hatások bekövetkezéséhez szükséges a projekt minden elemét megvalósítani. Pozitív hatások A) A levegőminőség javulása 1. A porszennyezés csökkentése Hazai városaink belső területeit figyelembe véve, a szállópor-szennyezés az egyik legsúlyosabb környezeti probléma. A szállópor jelenléte hosszú távon jelentősen rontja az itt élők életminőségét. Ennek a gondnak a csökkentését segíti a projekt megvalósítása, ami a pozitív környezeti hatások között az egyik legfontosabb. A megújított, ápolt zöldfelület, a gondozott parkok (Tessedik park, Politzer park), valamint a díszburkolattal rendelkező felszínek fenntartása, és kiegészítő beruházásként a kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának magas színvonalú kiépítése, csökkenti a szállópor-szennyezést. A zöldterületek rendezése segíti a szállópor-szennyezés redukálását, mivel a növényzet nagy mennyiségű port köt meg. A légkör alacsonyabb aeroszol-szennyezettsége már a fejlesztés első stádiumának végén kimutatható eredményekkel jár, és a forgalomcsökkentéssel teljesedik ki. Ki kell emelni, hogy a fejlesztés önmagában kevés ennek a problémának a hosszú távú kezelése szempontjából. Emiatt szükséges kiegészítő beruházások elvégzése, a települést elkerülő út kialakítása, továbbá más, belső forgalomszervezési lépések. Indikátor: a levegő portartalmának változása. 2. A szennyező gázok mennyiségének csökkenése Ezt a következő okok segítik elő: -

a szennyező gázok mennyiségének csökkentését a személygépkocsi-forgalom csillapításától, az egyirányúsítástól, a kerékpáros közlekedés előtérbe helyezésétől, a települést elkerülő út megépítésétől várhatjuk. Az autóforgalom csillapítása közvetlenül javítja a levegő minőségét. Ehhez arra is szükség van, hogy a fellendülő gazdasági funkció következtében megélénkülő célirányos személygépjármű-forgalom számára a parkolási lehetőségek megfelelően rendezve legyenek. A helybéliek számára a belváros levegője egyértelműen egészségesebbé válik, de mindennapjaikat is megkönnyíti a forgalom csökkentése. Így számos pozitív hatás mellett pl.. lehetővé válik a lakások, a kiskereskedelmi egységek könnyebb és biztonságosabb megközelíthetősége, továbbá a helyiségek gyakoribb szellőztetése is, 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


-

127

a megújult zöldterületek dúsabb, gazdagabb növénytársulásai az eddiginél több széndioxidot kötnek meg, és több oxigént juttatnak a levegőbe. Ezzel javul az akcióterületen a levegőminőség, ami különösen a reggeli és az esti órákban szinte azonnal érezhetővé válik.

Indikátor: a levegőben levő szennyezőanyagok (COx, NOx, SOx, ózon mennyisége). B) A zajszennyezés csökkenése A zaj olyan negatív környezeti hatás, amely a városközpontokban nagymértékben csökkenti az életminőséget, rontja az ingatlanok értékét és jelentősen zavarja a közterületeket rekreációs (pihenés, sétálás) céllal használókat. Ezáltal csökkenti a forgalmas belvárosok kiskereskedelmi üzleteinek forgalmát, emellett akadályozza az irodai funkció megtelepedését. A gépjármű-forgalom Albertirsa városközpontjában jelentős zajszennyezést okoz. A tervezett városfejlesztési beavatkozások keretében létrejövő forgalomcsillapítás következtében a zajszennyezés csökken, s ezáltal az akcióterületen élők komfortérzete javul, az ott elhelyezkedő ingatlanok értéke növekedik. Indikátor: a zajszennyezés alakulása. C) Az ökoszisztéma gazdagodása, a fajgazdagság növekedése A beavatkozás során kiemelt fontosságú az akcióterület zöldterületeinek (pl. Tessedik park, Politzer park zöldfelületei) növelése/megújítása. Ennek következtében egészséges, jó konzisztenciájú taxonokból álló növényállomány meghonosítása megy végbe. Így ökológiai értelemben aktív hatást kifejtő, a mikroklímán túl az akcióterület antropogén mezoklímájára is kedvezőbb hatású, komfortérzetet növelő zöldterületek létesülnek. A településnek kivételes természeti adottságai vannak, amelyet nem csak a külterületeken és a település környezetében, hanem a városon belül is erősíteni kell. A minőségi, közösségi funkcióval rendelkező belső zöldterületek hozzájárulnak Albertirsa környezetbe történő integrálásához, ökológiai folyosót képezhetnek a városhatáron kívüli területekkel. Indikátorok: fajok számának növekedése. D) Energiahatékonyság A „Városunk Háza” multifunkcionális épületben a terv korszerű, energiatakarékos fűtési rendszer, új, hőszigetelt nyílászárók beépítését tartalmazza. Ezzel az épület energiákra fordított költsége, valamint a feleslegesen a szabadba engedett (elveszített) hő mennyisége fajlagosan csökken. A fűtéskorszerűsítésben különleges szerepe lehetne annak, hogy Albertirsa és környéke a geotermikus energia felhasználására kiváló adottságokkal rendelkezik, így a fűtés-korszerűsítés megoldható lenne helyi, környezetbarát energia hasznosításával is. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


128

Indikátorok: a fűtésmennyiség csökkentése, a hősszennyezés csökkenése. Negatív környezeti hatások Mint minden emberi beavatkozás, az albertirsai városfejlesztési tevékenységek is járhatnak néhány negatív környezeti hatással, amelyek minimalizálása az akcióterület környezeti minőségének megóvása szempontjából elsődleges jelentőségű. Mindemellett a városközpont megújításának egyik legfontosabb célja a települési környezet minőségének javítása. A megvalósítás során jelentkező környezeti ártalmak zömmel ideiglenes jellegűek, nagyobb hányaduk a beruházás befejezése után megszűnik. A) A levegőszennyezés növekedése 1. Porszennyezés A beruházás megvalósítása során jelentős porszennyezés következhet be. Ez magától értetődően átmeneti szennyezésnövekedés, ami a terület-előkészítéssel és az épület kivitelezésével járó tevékenységek végeztével „magától” megszűnik. A szennyezés csökkentésére számos műszaki módszer is szóba kerülhet. A „Városunk Háza” épület létrehozásával, a szolgáltatások számának gyarapodásával rövidtávon várható a közúti forgalom növekedése, amit az önkormányzat a kiegészítő beruházások megvalósításával ellensúlyoz (kerékpárút-hálózat kialakítása; elkerülő út létrehozása; forgalomszervezés; stb.). 2. A szennyező gázok mennyiségének növekedése Az új létesítmények eredményeként, és különösen a kísérő beavatkozásokat követően, olyan helyeken is növekedhet a személygépjármű-forgalom, ahol az korábban csekély volt. A forgalomcsökkentéssel párhuzamosan tekintettel kell lenni arra, hogy az autók elkerülő útvonalakat használnak, ahol nő a szennyezés. A forgalmi rend megváltoztatása ezért különleges figyelmet igényel. Ennek a negatív hatásnak a mérséklésére kiváló esélyt jelent az Albertirsát elkerülő utak fejlesztése, ami a tranzitforgalmat leveszi a városközpontról. Emellett szükség van a városközpontra 2008-ban elkészített közlekedésfejlesztési koncepció Albertirsa egészére történő kiterjesztésére és megvalósítására. A kivitelezés során az alkalmazott munkagépek működésének hatására a szennyező gázok mindegyike növekedhet. Ennek teljes „kivédésére” természetesen nincs lehetőség, de a munkálatok megfelelő időbeli ütemezése, az ütemezés betartása (pl. éjszakai munkavégzés kerülése) minimalizálhatja az ilyen jellegű ártalmakat. 3. Egyéb Egyes negatív hatások ideiglenesen, a projektek végrehajtása idején jelentkeznek. Ilyen lehet pl. az építkezések idején a zajszennyezés, illetve a talaj áthalmozásánál előforduló talajszennyezés. Nem kellő körültekintéssel megvalósított zöldterület-fejlesztésnél átmenetileg sérülhet az ökoszisztéma, a vadon élő állatok (elsősorban a madarak) elriadhatnak a környékről. Ezek a negatívumok a projektek befejeztével megszűnnek.



129

B) Parkolás A városközpont hatékony működése szempontjából lényeges a parkolási rendszer felülvizsgálata. Az új szolgáltatások rövidtávon valószínűsíthetően a gépjármű-forgalom növekedésével járnak. Napjainkban a parkolási probléma nem kritikus, de időszakonként jelentkeznek kapacitáshiányok. A parkolási viszonyokat rövidtávon az önkormányzat kezeli, rendezett, új, ötszáz négyzetméteres parkoló kialakításával, a pályázat keretében. A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek: a közlekedés, a környezetvédelem, a területhasználat és a városszerkezet, valamint a várospolitika stratégiai iránya. Az alábbiakban a projekt hatásait különböző szempontok szerint értékeljük. 1.) Közlekedés: az akcióterületi fejlesztésről megállapítható, hogy - az új megállóhely kialakításával („Városunk Háza”) a tömegközlekedés elérhetősége növekszik, a közlekedésszervezési beavatkozások hosszú távon ösztönzik a tömegközlekedés használatát; - Albertirsa központjának átmenő forgalma csökken, az elkerülő út és a belváros forgalmi szabályozása révén; - a gyalogosbarát, és kerékpáros közlekedést ösztönző fejlesztések révén, a környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesülnek; - a városrehabilitáció eredményeként rövidtávon a gépkocsi forgalom nő az akcióterületen; - a létrejövő létesítmények környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedés történik. 2.) Környezeti minőség: - a fizikai beruházások és az azokhoz kapcsolódó szoft elemek a környezettudatos magatartás ösztönzésére irányulnak; - a megújuláshoz kapcsolódóan a nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférést az önkormányzat mindenki számára biztosítja; - az új létesítmények jobb energiagazdálkodáshoz, hatékonyabb hőellátáshoz és a hőveszteségek csökkentéséhez vezetnek; - a hulladékgazdálkodáson belül az önkormányzat hosszú távú célja a hasznosításra átadott hulladék arányának növelése és az összes keletkezett települési hulladék mennyiségének csökkentése. 3.) Zöldfelület-gazdálkodás: - a beavatkozások a zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztését eredményezik; - a projekt révén humanizált, élő közösségi terek jönnek létre; - a projekt során létrejött többlet zöldfelület-fejlesztés fenntartása korszerűen történik.



130

5.5 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 54. sz. táblázat Mutató neve

Fajlagos vízfelhasználás mértéke

Fajlagos energiafelhasználás mértéke

Teljes vízfelhasználás Termelés v. Szolgáltatás egysége Teljes energiafelhasználás Termelés v. Szolgáltatás egysége

Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke

A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke

Ártalmatlanításra kerülő hulladék Összes hulladék mennyisége A kistérségben élő saját foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak száma fő

Célérték elérésének időpontja

Célérték a projekt megvalósítási időszak végén

Célérték a fenntartási időszak végén

506

2011

580

580

Eredmény

m3

2011

m3

m3

kWh

Eredmény

1808

2011

2000

2000

Változó

Eredmény

kWh

2011

kWh

kWh

t/év

Hatás

0

2011

0

0

t

Output

3

2011

3

3

t

Output

3

2011

3

3

fő

Output

44

2011

44

44

fő

Output

45

2011

45

45

Mértékegység

Típus (output / eredmény)

Bázisérték

M3

Eredmény

Változó

Min. elvárt célérték


Mutató forrása Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata


A fenntarthatósággal kapcsolatos, tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelk. épületek száma Akadálymentesített épületek száma

Tudásmegosztásban résztvevők száma Össz munkavállalói létszám

131

fő/év

Output

2

2011

5

5

fő/év

Output

45

2011

45

45

db

Output

-

2011

1

1

db

Output

-

2011

1

1


Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata Albertirsa Város Önkormányzata


6.

132

A megvalósítás intézményi kerete

6.1 Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 6.1.1

A jelenlegi önkormányzati és hivatali szervezeti háttér

A városfejlesztéssel kapcsolatos stratégiai döntéseket az önkormányzat Képviselő-testülete – a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, továbbá a Pénzügyi Bizottság döntéselőkészítő javaslatai alapján hozza. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztésekre az önkormányzat nyújtja be a pályázatokat. Albertirsa Önkormányzata nem köt konzorciális szerződést, a projektet maga valósítja meg. Az önkormányzat felismerte, hogy a funkcióbővítő városfejlesztésre irányuló akcióterületi tervek (ATT-k) megvalósításához professzionális városfejlesztési projekt menedzsment szükséges. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei és vállalkozásai a napi operatív működés biztosítását és a városfejlesztés feladatait egyszerre, sőt lényegében azonos személyek révén látják el, ami folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődés esetén nem okoz problémát. Általános tapasztalat ugyanakkor, hogy nagyobb volumenű, integrált fejlesztési folyamatok menedzselése a hivatal ágazati típusú szervezeti rendszerébe nehezen illeszthető be. A településfejlesztési koncepció, illetve az annak nyomán kidolgozott IVS által kijelölt programok, akciók és intézkedések végrehajtása, továbbá a koncepció és a stratégia folyamatos karbantartása megköveteli olyan szervezeti egység létrehozását, amelynek figyelmét nem kell megosztania a fejlesztés és a napi operatív feladatok között. A városfejlesztéssel kapcsolatos döntés-előkészítési és végrehajtási (projektmenedzsment) feladatok érdekében létrehozandó önálló szervezeti egységgel szemben alapvető elvárás az ellenőrizhetőség, a gazdaságosság és az eredményesség. Tekintettel arra, hogy Albertirsa – stratégiai céljainak megvalósítása érdekében – önmagához képest jelentős nagyságrendű pályázati forrásokat tervez bevonni, külső elvárásként figyelembe kell venni a városfejlesztés finanszírozását támogató pályázatok mindenkori követelményeit, illetve a finanszírozásban résztvevő piaci szereplők sajátos szempontjait. A már megvalósult beruházások üzemeltetését részben az érintett intézmények, részben maga a Polgármesteri Hivatal végzi. A tervezett fejlesztésekre vonatkozóan ugyanez áll fenn. A hivatal jelenleg az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: -

Lakossági Ügyek Iroda Pénzügyi Iroda Műszaki Iroda Gyámhivatal



133

A fenti szervezeti egységek közül alapvetően a műszaki iroda lát el a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatokat. Jelenleg a Műszaki Iroda tevékenységi köre az alábbiakra terjed ki: Az Albertirsa Város Önkormányzata tulajdonában lévő műszaki alkotások (utak, épületek, építmények) műszaki felülvizsgálata, karbantartása, esetekben építése, bontása, az ezekkel kapcsolatos engedélyezési tervek elkészíttetése, előkészítése. Továbbá, építéshatósági tevékenységként, jogszabályokban meghatározott módon építési-, bontási-, használatbavételi-, fennmaradási- engedélyezési eljárások lefolytatása, építésrendészeti kötelezések, hatósági igazolások kiadása. 6.1.2

A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák

A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi kompetenciákkal kell rendelkeznie: 

Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek, és a teljes program menedzselésére alkalmas szakemberek alkalmazása;



A szervezetben lehetőség szerint szerepelniük kell műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek;



A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy projektmenedzsment ismeretek mellett, a fenti kompetenciák közül legalább eggyel rendelkeznie kell.

6.1.3

Az akcióterületi menedzsment feladatok ellátása

Albertirsa Önkormányzata a funkcióbővítő városrehabilitációs projekt lebonyolítása céljából a pályázat nyertes első köre után városfejlesztő társaságot alapít. Erre a megoldásra a projekt mérete, integrált jellege és a város fejlesztésének egészében betöltött stratégiai szerepe miatt szükség van. 6.1.4

A projektmenedzsment szervezet tevékenysége

A projektmenedzsmentet ellátó szervezet tevékenysége kiterjed a projekttervezésre, a források felkutatására, és természetesen legfőképpen az operatív megvalósításra. A stratégiaalkotásban a társaság tevékenysége kiterjed egyrészt a meglévő dokumentumok felülvizsgálatára, módosítására, valamint új fejlesztési programok kidolgozására. A társaság munkájának nagy része az operatív feladatokból áll. Az önkormányzat nevében eljárva, vagy megbízásából, végrehajtja a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott városfejlesztési feladatokat. Nem csak feladata, hanem jogköre is van a társaságnak arra, hogy az akcióterülethez tartozó ingatlanok hasznosításából származó bevételeket visszaforgassa a 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


134

fejlesztésekbe. Fontos összekötő szerep hárul rá a befektetők és az önkormányzat, valamint a civil szféra közötti viszonylatban. Amennyiben valamely városfejlesztési tevékenység, befektetői tőke bevonása esetén indokolja (PPP) projekttársaság felállítását, minden esetben a városfejlesztő társaság vesz ebben részt. A városfejlesztő társaság elsődleges feladata a tervezett városfejlesztési beruházások, akciók megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), koordinációja. A társaság az alábbi feladatok elvégzéséért felelős:  

a projektek megvalósításának előkészítése, a tervezés és engedélyeztetés koordinálása; egyeztetés, koordináció a városfejlesztési akciókban érintett lakossági, gazdasági, civil, közigazgatási és államigazgatási partnerek és szervezetek között;



a beruházások megkezdéséhez szükséges terület-előkészítési munkálatok lebonyolítása; az önkormányzati és nem-önkormányzati beavatkozások beruházóinak közbeszerzés útján történő kiválasztása, az önkormányzati beruházások operatív irányítása, a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése, a megvalósítás operatív nyomon követése, ellenőrzése, stb.; a projektek pénzügyi folyamat-menedzselése, a mindvégig pozitív cash-flow biztosítása; a magánberuházókkal megkötendő együttműködési szerződések előkészítése, a magánberuházások lebonyolításának figyelemmel kísérése; adminisztratív feladatok (dokumentumok tárolása, kapcsolattartás) ellátása; a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzése, koordinálása, a befektetőkkel történő tárgyalások lebonyolítása; az esetlegesen értékesítésre kerülő ingatlanokból származó bevételek befektetésére való javaslattétel a fejlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása; a fejlesztéshez kapcsolódó közvélemény-kutatások és mérések végrehajtása; a pénzügyi elszámolások lebonyolítása a Közreműködő Szervezet felé.



       

A városfejlesztő társaság munkája során az önkormányzat eseti jelleggel a munkatársait is be fogja vonni a végrehajtásba. Az önkormányzat közvetlenül vagy a menedzser társaságon keresztül közvetetten, a projektek lebonyolításához külső szakértők közreműködését is igénybe kell, hogy vegye. Eddigi tevékenysége során az önkormányzat korábban számos szakemberrel együttműködött, így az adott feladathoz megfelelő szakértő kiválasztása nem jelent nehézséget. A szükséges szakértők a következők. 1. Jogi szakértő: feladata a támogatott projektek lebonyolításához, a közbeszerzésekhez szükséges, illetve a párhuzamos projekteket lebonyolító magánberuházókkal kötendő szerződések kidolgozásához kapcsolódó jogi szakértői tevékenység ellátása.



135

2. Közbeszerzési szakértő: feladata a támogatott projektek közbeszerzési eljárása előkészítésének és lebonyolításának szakértői támogatása. 3. Földmérő: feladatvégzésére az egyes beruházások előkészítése során van szükség, amennyiben terület-előkészítési munkálatok szükségesek. 4. Műszaki (FIDIC) ellenőr - bonyolító: feladata az egyes beruházások műszaki tartalmának meghatározása, a műszaki megvalósulás nyomon követése, a kivitelezést végző vállalkozók munkájának számonkérése, ellenőrzése. A projektek lebonyolítása során vélhetően több műszaki ellenőr-bonyolító munkájára is szükség lesz. 5. Belső ellenőr: a törvényességi szempontok szerint vizsgálja a pénzügyi folyamatokat. Ellenőrzi, hogy a pénzügyi kifizetések mögött valós teljesítmények állnak-e, a benyújtott számlák, elszámolások formailag megfelelő módon lettek-e kiállítva. Az alkalmazott eljárásokat, gyakorlatokat összeveti a belső szabályzatokkal, és a rájuk vonatkozó jogszabályokkal. 6. Marketing szakértő: a menedzselt projekt(ek) kommunikációjával, a városmarketing operatív lebonyolításával, a befektetés ösztönzéssel kapcsolatos feladatok ellátása. 7. Monitoring szakértő: feladata az egyes projektelemek megvalósulásának monitoringja. Ennek keretében a fejlesztések tervezése és megvalósítása, illetve a fizikai megvalósulás és annak dokumentálása közti összhangot vizsgálja. Ellenőrzi, hogy a jelentésekben megadott indikátorok valóban teljesültek-e a valóságban, azok mérése megbízható források felhasználásával, módszertanilag megfelelő módon történt-e. Megvizsgálja, hogy a társaság belső monitoring rendszere megfelelően lett-e felállítva és működtetve. 6.1.5

A projektgazda kötelezettségvállalásai

Albertirsa Önkormányzata, mint projektgazda kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a pályázat az első körben nyertes lesz, úgy a projektfejlesztés időszaka alatt felállítja városfejlesztő társaságát (továbbiakban: Társaság). Az önkormányzat kötelezettséget vállal a társaság tevékenységi körének fenntartására, illetve a Társaság más, az Alapító tulajdonában álló társaságoktól történő szuverén jogállásának megőrzésére. Biztosítja az együttműködést és részvételt – azon belül a saját forrást – a városfejlesztési források megszerzéséhez (pályázatokon történő részvétel). A városfejlesztési tevékenység során keletkezett bevételeket nem vonja el a Társaságtól. Vagyongazdálkodó és üzemeltetést végző szervei által együttműködik a Társasággal, továbbá szabályozza az együttműködést és a kompetenciahatárokat. A Társaság tevékenységi körét/jogkörét nem korlátozza, illetve nem adja át hasonló tevékenységű önkormányzati szervezet vagy társaság részére. Szabályozza az akcióterületek ingatlangazdálkodását. Megfelelő felkészültségű szakembereket foglalkoztat a Társaságban. Ellenőrzést gyakorol a Társaságban a FB segítségével.



136

6.2 Üzemeltetés, működtetés Az akcióterület megújítására irányuló városrehabilitáció keretében végrehajtott fejlesztések által létrehozott eredmények üzemeltetése, működtetése hosszú távon biztosított. A tulajdonviszonyok rendezettek, a program jól körülhatárolható, a széles partnerségi keretekben történő megvalósítás javítja az üzemeltetés, a projekteredmények (outputok) fenntartásának lehetőségeit. A projekt eredményeinek monitoringozására, fenntartására vonatkozó időszak tíz év. Jelen fejezet feladata, hogy az előzetes akcióterületi terv keretében számba vegye a ROP-pályázat részét képező egyes projektelemek üzemeltetési kérdéseit, azonosítsa a felelős szervezetet, továbbá a várható bevételek és kiadások alakulását, a projekt zárását követő öt évre. A pályázati projektjavaslat fejlesztési beavatkozásaival érintett ingatlanelemek – „Városunk Háza”, Tessedik park, Politzer park, parkoló - mindegyike önkormányzati tulajdonban van, és a fejlesztést követően, hosszú távon az is marad. A közterület-rehabilitációval, illetve közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel érintett környezetmegújítási programelemek tulajdonosa és fenntartója Albertirsa Város Önkormányzata. Az üzemeltetést a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája végzi. Jelenleg az önkormányzatnak nem származik bevétele a közterület-használatból. A projekt keretében megújításra kerülő közösségi terek a tervezett szomszédsági programokkal, rendszeres rendezvényeikkel egyrészt növelik az önkormányzat kiadásait (szemétgyűjtés, gyorsabb amortizáció, stb.), ugyanakkor növelik a közterület-használatból befolyó bevételeket is (több árusító, a funkcióbővülés eredményeként növekvő kiskereskedelmi forgalom, nagyobb adóbevétel, stb.). Mivel a bevételnövekmény fedezi az üzemeltetés költségét, a közterület fenntartása, ha nem is nyereségessé, de gazdaságossá válik. A közterületek fenntartása még gazdaságosabbá tehető, ha sikerül bevonni partnereket a fenntartásba, például: intézményeket, vállalkozásokat, civileket. A „Városunk Háza” önkormányzati épületének fenntartója és üzemeltetője a Polgármesteri Hivatal, amely a fejlesztést követően is az marad. Az új épület létesítésével, a helyiségek bérbeadásával az ingatlanok üzemeltetése gazdaságosabbá válik. Az új gépészeti rendszerek, az elektromos hálózatok, és a korszerű, hőszigetelt nyílászárók által csökken az épület hővesztesége. Ezzel elérhető, hogy a bővítés ellenére a fajlagos üzemeltetési költség hosszú távon nem nő. A gazdasági szolgáltató központ üzlethelyiségeinek üzemeltetését a bérleti díj fedezi. A bérlők kedvezményes bérleti díjat fizetnek az önkormányzatnak, ami azonban nem lehet kisebb, mint az üzlethelyiségek fenntartási költsége. Az önkormányzat nyereséget nem realizál a két üzlethelyiség bérbeadásából. A Városfejlesztő Társaság a hosszú távú fenntartás, és üzemeltetés megszervezésében kulcsszerepet játszik. A pályázat társadalmi programjával kiegészülve, feladata a hosszú távú üzemeltetési terv kidolgozása, a két éves periódus végére a helyi szereplők, kockázatvállalók bevonásával. A fejlesztéssel párhuzamosan zajló magán és kapcsolódó önkormányzati beavatkozásokhoz illeszkedően, partnerségi alapon szükséges felülvizsgálni a fenntartással és az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat (pl.: kiskereskedelmi üzletek).



55. sz. táblázat

137

A Projekt beruházásának és működtetésének bemutatása tevékenységek szerint Program

Beruházás

Üzemeltetés

Új üzemeltetési igény

Bevétel a projekt ideje alatt

Bevételi különbözet

Fenntartás finanszírozója

Közszféra alprogram, a közszféra intézményfejlesztési projektelemei (közszféra funkciót erősítő beavatkozások) KSZ1

Polgármesteri Hivatal új épületének létrehozása

A „Városunk Háza” új, multifunkcionális épület létrehozása keretében a Hivatal épületrészének kialakítása

A „Városunk Háza” polgármesteri hivatali része fenntartásának költsége, üzemeltetése, karbantartása

Nagyobb, de korszerűbb épület(rész) működtetése

Nincs

Nincs

Albertirsa Város Önkormányzata, mint tulajdonos és fenntartó

Minimális bérleti díj

Bérleti díj

Albertirsa Város Önkormányzata, mint tulajdonos és fenntartó

Társadalmi alprogram, a közösségfejlesztés projektelemei (közösségi funkciót erősítő beavatkozások) A „Városunk Háza” új, multifunkcionális épület létrehozása keretében a Civil, Szabadidős, Kulturális Központ épületrészének kialakítása

T1

Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása

T2


Programok szervezése

T3

Új Városközpont - Civil Alap

Civil Alap felállítása

A „Városunk Háza” Szolgáltató Ház-rész A Szolgáltató Ház fenntartásának költsége, működtetése üzemeltetése, karbantartása

Programok működtetése

Programok fenntartása

Közterület-használati díjbevétel (a szabadtéri programok esetén)

Civil Alap működtetése

A pénzügyi keret fenntartása

Nincs

Albertirsa Város Közterület- Önkormányzata, használati díj társadalmi szervezetek, intézmények Albertirsa Város Nincs Önkormányzata, mint támogató

Környezeti alprogram, a környezetmegújítás projektelemei (városi funkciót erősítő beavatkozások) K1


Teljes közterület-rekonstrukció Közterület fenntartás

Kiterjedtebb fenntartás

K2


Teljes közterület-rekonstrukció Közterület fenntartás

Kiterjedtebb fenntartás

K3

Parkolók létrehozása

Parkolófelület kialakítása

A parkoló fenntartása

Parkolóhelyek működtetése


Közterület-használati díjbevétel, amely megfelel az üzemeltetés költségének Közterület-használati díjbevétel, amely megfelel az üzemeltetés költségének Nincs

Közterülethasználati díj Közterülethasználati díj Nincs

Albertirsa Város Önkormányzata, mint tulajdonos és fenntartó Albertirsa Város Önkormányzata, mint tulajdonos és fenntartó Albertirsa Város Önkormányzata, mint tulajdonos és fenntartó


Program

Beruházás

138

Üzemeltetés

Új üzemeltetési igény

Bevétel a projekt ideje alatt

Bevételi különbözet

Fenntartás finanszírozója

A központ működtetése

A kávézó, az üzlethelyiségek és (esetenként) a rendezvényterem bérleti díjai.

Bérleti díjak

Albertirsa Város Önkormányzata, mint fenntartó

Gazdasági alprogram, a gazdaságfejlesztés projektelemei (gazdasági funkciót erősítő beavatkozások)

G1


A „Városunk Háza” új, multifunkcionális épület létrehozása keretében a Szolgáltató Ház épületrészének kialakítása

G2

Új Városközpont - helyi gazdaságfejlesztési partnerségi program

A „Városunk Háza” új, A galéria fenntartásának multifunkcionális épület költsége, üzemeltetése, létrehozásának keretén belül karbantartása megoldott.

A galéria működtetése

Belépő és bérleti díj, mely megfelel az üzemeltetési költségnek.

Belépő díj, bérleti díjak

Móra Ferenc Művelődési Ház, mint fenntartó


A „Városunk Háza” új, Vendéglátó helyiség multifunkcionális épület fenntartásának költsége, létrehozásának keretén belül üzemeltetése, karbantartása megoldott.

A helyiség működtetése

Bérleti díj, mely megfelel az üzemeltetési költségnek.

Bérleti díjak

Albertirsa Város Önkormányzata, mint fenntartó

G3

A központ fenntartásának költsége, üzemeltetése, karbantartása



139

7. Kockázatok elemzése

7.1 A kockázatok korai felismerésének szükségessége

A város szívében fekvő akcióterület megújítására irányuló komplex fejlesztési program tervezése és megvalósítása során jelentkezhetnek olyan tényezők, amelyek a fejlesztés célját veszélyeztetik. A kockázatok egyrészt lehetnek az akcióterület, illetve a projektgazda, a döntéshozó szervezet adottságaiból fakadó belső kockázatok. Ezeken kívül léteznek a városfejlődési folyamatok természetéből (pl. a városi közlekedés jövőbeni jellege), vagy a projekt megvalósítására hatást gyakorló szervezetek adottságaiból, döntéseiből, lépéseiből következő külső kockázatok is. Az utóbbiak a projektgazda kompetenciáján kívül esnek, ezek esetében inkább csak a hatások mérséklése tervezhető. Az immanens kockázatok ezzel szemben, a problémák időben történő diagnosztizálása esetén jórészt kiküszöbölhetők és a projekt végrehajtását veszélyeztető kedvezőtlen folyamatok ilyen módon megszüntethetők. A koncepció-tervezés fázisában a belső kockázatok nagyobb része már láthatóvá válik, míg a külső kockázatok inkább csak a projektgenerálási fázisban vagy a kivitelezés után jelentkeznek. Az alábbiakban kifejtett kockázatok között sorrendiség nem állapítható meg, mindegyik kezelése magas szintű odafigyelést igényel, mert bármelyik kockázat bekövetkezése meghiúsítja az egész projekt lényegét és értelmét. 7.2 Külső kockázatok 1. Kockázat A változó makrogazdasági környezet kihatásai A hazai és a nemzetközi gazdasági tendenciák hirtelen negatív változása, vagy romlása a program eredményességét korlátozhatja. Ilyenek lehetnek az infláció növekedésével kialakuló magasabb költségek, illetve a napjainkban tovagyűrűző nemzetközi hitelválság, ami megnehezítheti az ingatlanfejlesztési elképzelések végrehajtását és a magánszféra szereplőinek bevonását. Megoldási javaslat: a városfelújítási program ütemezésében tekintettel kell lenni a jelenlegi és a várható makrogazdasági tendenciákra. A pénzügyi terv alapos kidolgozása megtörtént. 2. Kockázat Forgalomnövekedés, parkolási gondok A városfejlesztési célú projektek hatására jelentősen megnövekedhet a gépjárműforgalom Albertirsa központi részén, illetve annak környékén. A gazdasági és társadalmi élet dinamizálódása gondokat okozhat a városközponti közlekedésben és megnöveli a parkolási 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


140

igényeket, valamint zavarhatja a kerékpáros forgalmat is. Ez azzal fenyeget, hogy a megújított városközponti zöldterületeken, tereken megjelennek az illegálisan parkoló járművek, hasonlóan nagyobb városaink köztereihez. Megoldási javaslat: a parkolási gondok kezelését a program céljaihoz illeszkedve kell kezelni. A program tartalmazza azoknak az új parkolóhelyeknek a kialakítását, amelyek a forgalmi többletből származnak, valamint kiegészítő közszféra beruházásként az önkormányzat törekszik a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, elkerülő út létesítésére. Velük hosszú távon jelentősen mérsékelhető a fogalmi terhelés a városközpont területén. 3. kockázat Környezeti kockázat A projekt eredményeként a megélénkülő gazdaság következtében megnövekvő gépjárműforgalom rontja a városközpont környezeti minőségét. Növekszik a levegő- és a zajszennyezés, és új parkolási igények lépnek fel. A parkoló autók degradálják a település környezeti minőségét, amely rontja megítélését, vonzerejét. Megoldási javaslat: az előző kockázathoz hasonló. A környezeti kockázatokra a magvalósítás során kiemelt figyelmet kell fordítani. A tranzitforgalom figyelmét időben fel kell hívni az elkerülési lehetőségekre. Megnyugtató, hogy a fejlesztés egészén belül sor kerül új parkolók létrehozására, valamint az önkormányzat 2008-ban kimunkálta a városközpont közlekedésfejlesztési koncepcióját, s annak a belterület egészére történő megalkotását tervezi. Így a központban megvalósuló fejlesztéseknek a környékbeli városrészekre gyakorolt hatása is tudatos kezelésre kerülhet. 4. Kockázat Nem a helyi lakosság érdekeit szolgáló városfejlesztés jön létre A komplex program egy új elemmel bővíti a városszerkezetet, új funkciókkal tölti meg a városközpontot, amelynek tartalommal való feltöltése során az önkormányzat körültekintően járt el, olyan tevékenységeket illesztett a pályázati programba, amelyek találkoznak az emberek elképzeléseivel, igényeivel. Megoldási javaslat: az önkormányzat új városközpont kialakítására irányuló tervei több évre nyúlnak vissza, amely közben megismerte a szükségleteket, a helyi szereplők igényét, és programját ennek megfelelően alakította ki. Ez a kockázat tehát nem jelent reális veszélyt.



141

5. Kockázat Jelentős árfelhajtó hatás A városfejlesztési célú beavatkozások eredményeként az akcióterületen lévő ingatlanok, és szolgáltatások árai nagy mértékben megemelkedhetnek. Ez hosszabb távon azt is eredményezheti, hogy a központ és a város többi részének társadalma elkülönül egymástól, ami jelentős konfliktusokat is okozhat. Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során fokozottan szükséges ügyelni a gazdasági és társadalmi szereplők teljes körű tájékoztatására. Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit és elvárásait a város központjában működő, és a centrumot használó szereplők számára. Továbbá az önkormányzat olyan szolgáltatásokat telepít az akcióterületre, melyekkel nem a társadalmi különbségek fokozását, hanem az összetartozást ösztönzi. 6. Kockázat A fejlesztések iránt ellenérdekelt helyi csoportok A fejlesztések előtt, a munka alatt, de a projekt befejezése után is színre léphetnek olyan helyi csoportok, amelyek vélt vagy valósnak tűnő indokból ellenérdekeltek a projekt megvalósításában (pl. zöld szervezetek, a környéken lakók, stb.). Ezek a csoportok állampolgári jogaikkal élve zavarhatják, ill. hátráltathatják a futó munkákat. Megoldási javaslat: az önkormányzat és a lakosság között határozott konszenzust kell kialakítani. A változatos kommunikációs eszközökkel, a legkülönbözőbb társadalmi csoportok támogatásának megszerzésével, részvételi lehetőségének megteremtésével, a különböző közösségi kezdeményezéseknek teret adva, a civil hálózat segítségével növelhető az érintett csoportok közötti bizalom, fokozható a fejlesztés iránt nyitott, aktív csoportok érdeklődése, és csökkenthető az ellenérdekelt csoportok hátráltató hatása. Jó gyakorlati példa erre az IVS 7.6.3 (a monitoring rendszer fejlesztéséről, s ezen belül a civil szervezetek bevonásáról szóló) részében leírt módszer. Ez a marketing során használandó, állandó városi szlogen kiválasztásának döntési mechanizmusába bevonja a legkülönbözőbb társadalmi szereplőket. 7. Kockázat A gazdasági szereplők sikertelen bevonása, passzivitása Az akcióterületen tevékenykedő gazdasági szereplők bevonásának sikertelensége a projekt céljának meghiúsulását okozhatja. A vállalkozások passzivitása eredményeként a projekt nem fejti ki azt a multiplikátor hatást, aminek révén dinamizálódna a városközpont gazdaságitársadalmi élete. Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása során tevőlegesen és ténylegesen be kell vonni a helybeli gazdasági szereplőket. A projektnek ehhez a kidolgozott, megfelelő kiegészítő-típusú („soft”) (pl. marketing, közösségépítés, partnerség építés, stb.) akciókat ténylegesen 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


142

működtetnie kell, illetve a gazdasági élet szereplőit kollaboratív módon kell bevonnia a megvalósításba. 8. Kockázat Túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások A program megvalósítása során korlátozó tényezőként jelenhetnek meg az érintett polgárok és a gazdasági élet szereplői részéről jelentkező, az akcióterület megújításának hatásaival összefüggő elvárások (pl. a városközpont, és közvetetten az egész város fejlődésének jelentős felgyorsulása, a beavatkozás pozitív hatásait túlhangsúlyozó tévhitek. Az elvárások meghiúsulása a lakosság kiábrándulásához vezethet, ami veszélyeztetheti a városban más, közösség bevonásával zajló fejlesztés megvalósítását. Megoldási javaslat: rendszeres, részletes tájékoztatás a lakosság számára a fejlesztési folyamatról; a fejlesztési folyamat időtávját, ütemezését és a várt hatásokat közérthetően be kell mutatni. A nyilvánosság, és a közösségi bevonás eszközei révén az érintettek jobban átláthatják a program céljait, menetét, és ezáltal reálisabb képet alkothatnak a jövőről. A folyamatos véleménykérés és tájékoztatás 2009 őszén elkezdődött, s jelenleg is zajlik. Ennek állomásai: -

városfórum november tizenhatodikán, ötven, kiemelkedő jelentőségű vállalkozónál történt írásos felmérés, a városfejlesztés szerintük helyes irányairól, és legfontosabb lépéseiről, a polgármestertől megjelent, az IVS-ről szóló írások (eddig kettő) az önkormányzat lapjában, az „Albertirsa, a city” c. internetes fórumon történt véleménycsere, a február másodikán az IVS-ről és a városközponti EATT-ről, a helyi közélet különféle notabilitásaival sorra kerülő fórum, melynek célja egy támogatói közösség létrehozása.



143

Kockázatok elemzése. Külső kockázatok 56. sz. táblázat

Kockázat megnevezése

A változó makrogazdasági környezet kihatásai Forgalomnövekedés, parkolási gondok

Környezeti kockázat

Nem a helyi lakosság érdekeit szolgáló városfejlesztés jön létre

Hatása a Valószínűség projekt hetes skálán céljaira hetes skálán (1: leggyengébb – (1: 7: legerősebb) leggyengébb – 7: legerősebb) 4

6

3

3

1

2

A kockázat kezelésének módja

Az ütemezésnél a gazdasági ingadozások figyelembe vétele

Parkolók, komplex közlekedésfejlesztés, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése

3

A magvalósítás során kiemelt figyelmet kell fordítani rá, a személygépkocsiközlekedés növekedését meg kell akadályozni

4

Nagy szerepet kell kapnia a helyi vállalkozók és a lakosság bevonásának, tekintettel kell lenni a helyi közösség igényeire

Jelentős árfelhajtó hatás

2

3

Tisztázni kell a helyi társadalom igényeit és elvárásait a város központjában működő és azt használó szereplők számára

A fejlesztések iránt ellenérdekelt helyi csoportok

1

4

Gondos előkészítés, széleskörű konszenzus létrehozása A kidolgozott megfelelő kiegészítő-típusú akciókat ténylegesen működtetni kell, illetve a gazdasági élet szereplőit kollaboratív módon kell bevonni a megvalósításba

Gazdasági szereplők bevonásának sikertelensége, passzivitásuk

3

4

Túlzott, a reálisnál gyorsabb és jelentősebb hatást remélő elvárások

4

4

Megfelelő tájékoztatás, nyilvánosságmunka



144

7.3 Belső kockázatok 1. Kockázat A politikai és a gazdasági érdekek diszharmóniája Az Új Városközpont kialakításával szemben, a telepítendő funkciók, szolgáltatások vonatkozásában felmerülhetnek éles politikai, a döntéshozók és a gazdasági élet szereplői közötti konfliktusok. Megoldási javaslat: a projekt megvalósítása politikai ciklusokon átívelő, közép- és hosszú távú várospolitikát igényel. A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága, nyilvánossága és szakmailag magas színvonala esetén a program minden politikai szereplőnek vállalhatóvá válik. A projekt megvalósítása valamennyi szereplőnek érdeke, és erre alapozva könnyebben alakítható ki egyezség a nehezebb kérdésekben is. 2. Kockázat A menedzsmentben felmerülő problémák A projekt megvalósítása során az akcióterületi menedzsmentben jelentős működési zavarok léphetnek fel személyi okokból (pl. szakemberhiány, személycserék stb.), de a menedzsment belső szervezetlensége, gyengesége is hátráltatja az eredményes végrehajtást. Megoldási javaslat: a projekt menedzsmentjébe csak a legalkalmasabb embereknek szabad bekerülniük. A belső struktúra és szisztéma kialakításának előzetesen meg kell történnie. Az ellenőrzési rendszer szavatolni fogja a feladatok megfelelő színvonalú teljesítését. 3. Kockázat A kivitelezést módosító műszaki, régészeti, műemlékvédelem-jellegű problémák A térfelújítás felszíni kivitelezési munkálatai során az alapos előkészítő, felmérő munka ellenére felmerülhetnek olyan problémák (pl. a vezetékes infrastruktúra anomáliái, esetleges régészeti munkálatok elhúzódása, műemlékvédelem), amelyek az előre programozott felújítási munkálatokban időbeli/ténybeli módosulást eredményeznek. Megoldási javaslat: a terület részleteiben feltárt, váratlan műszaki, közmű, vagy egyéb probléma megelőzése érdekében a felkészülési időszak alapos kihasználásával, elhárítása ügyében pedig a kompetens hatóságokkal való jó és rugalmas kapcsolatokkal tehetnek a legtöbbet. 4. Kockázat Pénzügyi többletterhet jelentő, egyéb problémák



145

Ilyen lehet pl. a belvízveszély, valamint nem várt földtani hatások (pl. homokfolyás) jelentkezése. Megoldási javaslat: különös alapossággal kell eljárni a résztvevő partnerekkel kötendő szerződésben a nem várt költségnövelő beruházások esetében, a potenciális veszélyforrásokat fel kell tárni, és a beruházókkal meg kell vitatni. 5. Kockázat A kiegészítő beavatkozások (kerékpárutak, egyéb közlekedésszervezés) megvalósulása a beláthatatlan jövőbe tolódhat A projekt elemeinek darabokra bontása miatt, a teljes fejlesztés befejezése elhúzódhat, ami veszélyezteti az elképzelések megvalósulását, és a szinergiákon alapuló fejlődést. Megoldási javaslat: a stratégiai tervezés és programozás tökéletesítése, befejezése megfelelő, végrehajtható ütemezéssel számol. A kockázatcsökkentés fontos eleme egy középtávú gazdasági program kidolgozása, amelyben az önkormányzat 2015-ig rögzíti a fejlesztési csomagra költhető költségvetési forrásokat. Kockázatok elemzése. Belső kockázatok 57. sz. táblázat

Kockázat megnevezése

Valószínűség hetes skálán

Hatása a projekt céljaira hetes skálán

(1: leggyengébb – (1: leggyengébb 7: legerősebb) – 7: legerősebb)

A kockázat kezelésének módja

A politikai és a gazdasági érdekek diszharmóniája

3

6

A tervezési-megvalósítási folyamat megfelelő átláthatósága, nyilvánossága és szakmailag magas színvonala, az előnyök tudatosítása.

A menedzsmentben felmerülő problémák

2

6

A legalkalmasabb emberek kiválasztása, monitoring, szervezeti rend rögzítése.

A kivitelezést módosító műszaki, régészeti, műemlékvédelem-jellegű problémák

2

4

Teljes feltáró munka az előkészületek során, és kiváló kapcsolatok az illetékes hatóságokkal, a gyakorlati kivitelezéskor.

Pénzügyi többletterhet jelentő egyéb problémák

3

6

Különös alapossággal kell eljárni a résztvevő partnerekkel kötendő szerződésben a nem várt költségnövelő beruházások esetében, a potenciális veszélyforrásokat fel kell tárni. és a beruházókkal meg kell vitatni azokat.

A kiegészítő beavatkozások (kerékpárutak, egyéb közlekedésszervezés) megvalósulása a belát-hatatlan jövőbe tolódhat

3

5

A stratégiai tervezés és programozás tökéletesítése, befejezése megfelelő, végrehajtható ütemezéssel számol.



8.

146

Pénzügyi terv

8.1 A Projekt elszámolható költségei tevékenységek szerint 58. sz. táblázat Tevékenységek

Bruttó költség

Nettó költség

Áfa

Támogatás

Önrész

Támogatásintenzitás

Belső arány

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

%

%

5,52

1

Előkészítés 1.1 Tanulmányok, tervek, engedélyek

33 750 000

27 000 000

6 750 000

23 787 000

9 963 000

72,78%

Előkészítés összesen

33 750 000

27 000 000

6 750 000

23 787 000

9 963 000

72,78%

2

Végrehajtás 2.1 projekt management Végrehajtás összesen

23 500 000

18 800 000

4 700 000

19 975 000

3 525 000

85,00%

3,84

23 500 000

18 800 000

4 700 000

19 975 000

3 525 000

85,00%

9,37

146 700 000

36 675 000 155 868 750

27 506 250

85,00%

30,00

146 700 000

36 675 000 155 868 750

27 506 250

85,00%

30,00

168 631 500

42 157 875 179 170 969

31 618 406

85,00%

34,49

168 631 500

42 157 875 179 170 969

31 618 406

85,00%

34,49

4 072 500

85,00%

4,44

3 Közszféra funkciót erősítő 3.1 Polgármesteri Hivatal új épületének létrehozása 183 375 000 Közszféra funkció összesen 183 375 000 4 Közösségi funkciót erősítő beavatkozások 4.1 Civil Központ 210 789 375 Közösségi funkció 210 789 375 összesen 5 Városi funkciót erősítő 5.1 Tessedik park 27 150 000 kialakítása 5.2 Politzer park felújítása 10 916 250 5.3 Parkoló létrehozása Városi funkció összesen 6 Gazdasági funkciót erősítő 6.1 Gazdasági Szolgáltató Ház Gazdasági funkció összesen 7 Önmagában nem támogatható, szoft programok 8 Városmarketing 9 Nyilvánosság, tájékoztatás

Összesen

21 720 000

5 430 000

23 077 500

8 733 000

2 183 250

9 278 813

1 637 438

85,00%

1,79

8 750 000

7 000 000

1 750 000

7 437 500

1 312 500

85,00%

1,43

46 816 250

37 453 000

9 363 250

39 793 813

7 022 438

85,00%

7,66

58 720 000

46 976 000

11 744 000

17 616 000

41 104 000

30,00%

9,61

58 720 000

46 976 000

11 744 000

17 616 000

41 104 000

30,00%

9,61

38 750 000

31 000 000

7 750 000

32 937 500

5 812 500

85,00%

6,34

11 250 000

9 000 000

2 250 000

9 562 500

1 687 500

85,00%

1,84

4 250 000

3 400 000

850 000

3 612 500

637 500

85,00%

0,70

611 200 625 488 960 500 122 240 125 482 324 031 128 876 594

79,04%

100



147

8.2 A pályázat pénzügyi terve és szöveges magyarázata A pályázat pénzügyi tervét az 5. sz. mellékletben szereplő excel tábla tartalmazza. A projekt előkészítés költségeit (tervek, dokumentumok, közbeszerzés stb.) a műszaki ellenőr és a könyvvizsgáló díjazását szétosztottuk a beruházás érintett elemei között. Ugyanis itt fizikailag egy épület építéséről (Városunk Háza) van szó, amely három projekttevékenységet ölel fel Polgármesteri Hivatal, Gazdasági Szolgáltatóház, Civil, Szabadidős, Kulturális Központ kialakítása. Az építési költséget is annak arányában osztottuk fel, amennyi helyet elfoglalnak ezek az intézmények a leendő épületből, a közös helyiséget szintén szétosztva köztük. Az épület előtt elterülő közpark kialakítás projekttevékenység esetében is a parképítés és a rájutó projekt előkészítési, műszaki ellenőr és könyvvizsgáló díjazásával számoltunk. A közparkok felújítása, kialakítása projekttevékenység esetében tárgyi eszközöket (helyhez rögzített eszközök beszerzése támogatható) is beszerzünk utca bútorok és a madár tanösvény kialakításához szükséges eszközök formájában. A Városunk Háza előtti parkoló kialakításának költségén felül tárgyi eszközként (közterület helyhez rögzített eszközök beszerzése támogatható) a kerékpáros tárolás feltételeinek megteremtésére alkalmas eszköz megvásárlását terveztük be. A soft elemeknél figyelembe vettük az 50%-os közvetett formájú támogatás követelményét külső féltől megrendelt szolgáltatás formájában. A támogatási konstrukció lehetőséget add forgóeszköz finanszírozására a soft elemeknél, ezért annak költségét is beterveztük. A képzéshez kapcsolódó oktatói költség külön soron szerepel. A városmarketing akciók és a nyilvánossági projekttevékenységnél egy soron szerepeltettük a költségkeretet. A projektmenedzsmentre tervezett bérjellegű költségek és külső szakértő igénybevétele nem haladja meg az összköltség 4%-át, ami városfejlesztési társaság létrehozása esetén megengedett %. 8.3 A Projekt előkészítés költségei és szöveges magyarázata A pályázati kiírás kötelező elemeinek megfelelően elkészült egy az Igényfelmérésen alapuló Integrált Városfejlesztési Stratégia és Előzetes Akcióterületi Terv. A két dokumentumot az önkormányzat közgyűlése 2009. december 18.-án elfogadta. A Városunk Háza látványterve honlapunkon az akcióterületbe illeszkedve megtekinthető. Az „Összetartozás” emlékmű tervét Várhelyi György helyi szobrászművész megalkotta. Az új parkolóhelyek létesítését tartalmazza a város parkolási koncepciója. A végleges Akcióterületi Terv a két pályázati forduló között készül el. Ugyancsak a második fordulóra véglegesül a folyamatban lévő Városmarketing stratégia dokumentum. A Városunk Háza üzleti terve és az Engedélyezési szintű tervdokumentáció szintén elkészül terveink szerint 2009 szeptemberére. Sikeres második pályázati forduló esetén nyomban neki kezdünk a kiviteli szintű tervdokumentáció és a közbeszerzési dokumentáció elkészíttetéséhez, melyek elkészülését a projekt első negyedévére ütemezzük. 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


148

59. sz. táblázat



149

8.4 A Projekt elszámolható költségeinek ütemezése és forrásai

60. sz. táblázat

A projekt gerincét a Városunk Háza nevezetű új épületegyüttes létrehozása adja. Ennek megfelelően a projekt-előkészítő szakasz befejezéseként az építéshez szükséges tervek, engedélyek dokumentumok elkészítése betervezett az első negyedévre. A kiviteli tervek, a megfelelő szakhatósági engedélyek birtokában, a közbeszerzés lefolytatásával és a nyertes kivitelezővel történt szerződéskötés után a projekt kezdés második 1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/b. – www.ertekterkep.hu


150

negyedévétől elkezdődhetnek az építési munkák. Tekintettel arra, hogy a Polgármesteri Hivatal, a Gazdasági Szolgáltatóház és a Civil, Szabadidős, Kulturális Központ egy új épületben nevezetesen a projekt keretében létrejövő Városunk Háza épületben kap helyet, ezen intézmények építése egyidejűleg folyik. Remélhetőleg, 12 hónap elegendő lesz az új épület elkészüléséhez, de a biztonság kedvéért 15 hónapra, azaz a projekt második negyedévétől az utolsó negyedévig tervezett ezen projekttevékenységek ütemezése. A Tessedik közpark kialakítása esetében részben meg kell várni az építési munkák végét, hiszen közvetlenül a Városunk Háza előtt terül el. Ugyanez a helyzet a parkoló kialakítása esetében, ezért ezek megvalósítása az utolsó félévre tervezett. A Politzer Park felújítása viszont már az építkezési munkák megkezdésével egy időben elkezdődik, és egy féléven belül befejeződik a nyári-őszi időszakban. A beruházást végigkísérik az ún. soft elemek megvalósítása, ezért ezek ütemezése a teljes 18 hónapot kitölti. A városmarketing akciók nagyobb előkészületet kívánnak, illetve a rendezvények a nyári, őszi időszakra tervezettek. Az ide tartozó kiadványok szintén csak a projekt vége felé realizálódnak. Összességében a városmarketing akciók, így a projekt második negyedévétől az utolsó negyedévig tartanak. A nyilvánossági és tájékoztatási akciók, valamint a projektmenedzsment tevékenység szintén végigkíséri, felöleli a projektmegvalósítás egész folyamatát, 2011 első negyedévétől, 2012 második negyedévének végéig.



151

8.5 A Projekt finanszírozása 61. sz. táblázat

Projekt előkészítés 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 14. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek 51. Anyagköltség 511. Vásárolt anyagok költségei 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 56. Bérjárulékok 563. Munkaadói járulék Összesen

Projekt menedzsment

Szolgáltatások

Építés, felújítás, bővítés 454 009 375

Közterület fejlesztése

Eszközbeszerzés

Összesen

27 191 250

481 200 625

27 191 250

454 009 375 27 191 250

454 009 375

10 000 000

10 000 000

10 000 000 6 250 000

10 000 000 6 250 000

6 250 000

6 250 000

33 750 000

9 750 000

56 500 000

100 000 000

33 750 000

9 750 000

56 500 000

100 000 000

33 750 000

10 826 772

10 826 772

10 826 772 2 923 228 2 923 228 23 500 000

10 826 772 2 923 228 2 923 228 611 250 000

56 500 000

454 009 375


27 191 250

16 250 000


152

1. sz. melléklet: Akcióterületen belüli ingatlanok listája

Az ingatlan Helyrajzi természetbeni helye száma Baba utca Baba utca 1. Baba utca 3. Bocskai utca Bocskai utca 23 Futó utca Futó utca 1 Futó utca 3 Futó utca 5 Futó utca 7 Futó utca 9 Futó utca 11 Futó utca 13 Hunyadi utca Hunyadi utca 2 Hunyadi utca 4 Hunyadi utca 6 Hunyadi utca 8 Hunyadi utca Hunyadi utca Hunyadi utca 18 Hunyadi utca 20 Hunyadi utca 22 Hunyadi utca 24 Hunyadi utca 26 Hunyadi utca 28 Hunyadi utca 30 Hunyadi utca 32 Hunyadi utca 34 Hunyadi utca 36 Hunyadi utca 38 Hunyadi utca 40 Hunyadi utca 42 Hunyadi utca 44 Hunyadi utca 46 Koltói Anna utca Koltói Anna utca 2 Kossuth Lajos utca Kossuth Lajos utca 2 Pesti út Pesti út 49 Pesti út 51

2951/1 3043 2996/1 2975 2973 2972 2970 2969/2 2983 2967 2967 2732 3365 3369 3370 3375 3377/1 3377/2 3392 3393 2902/3 2901/2 2900 2899 2898/1 2895 2894 2893 2892 2890 2889 2888 2733 1776 1767/1 3304 3307/2 2568 3364 3366

Funkciója út nincs nincs út kivett lakóház, udvar út kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar út kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett beépítetlen ter. Szennyvíz átemelő kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar út kivett lakóház, udvar út lakóház út bérlakás+üzlet kivett lakóház, udvar

Darab szám

Tulajdonosi szerkezet Ök.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1

Ök. magán Ök. magán magán magán magán magán magán magán Ök. magán magán magán magán magán Ök. magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán Ök. magán Ök. magán Magyar Közút Kht. Ök. magán



Az ingatlan Helyrajzi természetbeni helye száma Pesti út 53 Pesti út 55 Pesti út 57 Pesti út 59 Pesti út 61 Pesti út 63 Pesti út 65 Pesti út 67 Pesti út 69 Pesti út 71 Pesti út 73 Pesti út 75 Pesti út 77 Pesti út 79 Pesti út 81 Pesti út 83 Pesti út 85 Pesti út 87 Pesti út 89 Pesti út 91 Pesti út 93 Pesti út 95 Pesti út 97 Pesti út 99 Pesti út 101 Pesti út 103 Pesti út 105 Pesti út 26 Pesti út 28 Pesti út 30 Pesti út 32 Pesti út 34 Pesti út 36 Pesti út 38 Pesti út 40 Pesti út 42 Pesti út 44 Pesti út 46 Pesti út 48 Pesti út 50 Pesti út 52 Pesti út 54 Pesti út 56 Pesti út 58

3368/1 3368/2 3372 3379 3380 3381 3382 3383 3384 3385 3386 3387 3388 3389/1 3390/1 2919 2918 2917/1 2916 2914 2913 2912 2911 2910/1 2909 2908 2907 3363/8 3363/1 3362/2 2926/3 2926/1 2925 2924 2923 2922 1749 1750 1753 1754 1755 1756 1760

Funkciója kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar bérlakás kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház + üzlet kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar üzlet üzlet kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar Művelődési Ház kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar Söröző volt üzem kivett lakóház + üzlet üzlet kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar üzlet üzlet Takarékszöv. üzlet Dolina üzletház Dolina üzletház áruház kivett lakóház + üzlet kivett lakóház + üzlet kivett lakóház + üzlet üzlet üzlet kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar Könyvtár kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház + üzlet

153

Darab szám

Tulajdonosi szerkezet

1 1 1 1

magán magán magán Ök. magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán Ök. magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 1

magán magán magán magán magán magán magán magán magán Ök. magán magán magán



Az ingatlan Helyrajzi természetbeni helye száma Pesti út 60 Pesti út 62 Pesti út 64 Pesti út 66 Pesti út 68 Pesti út 70 Politzer utca Politzer utca 1 Politzer utca 3 Politzer utca 5 Politzer utca 2 Politzer utca 4 Politzer utca 6 Politzer utca 8 Politzer utca 10 Rákóczi utca Rákóczi utca 1 Rákóczi utca 3 Rákóczi utca 5 Rákóczi utca 7 Rákóczi utca 9 Rákóczi utca 11 Rákóczi utca 13 Rákóczi utca 15 Rákóczi utca 17 Sport utca Sport utca 7 Sport utca 9 Sport utca 11 Táncsics Mihály utca Táncsics Mihály utca 1 Táncsics Mihály utca 3 Táncsics Mihály utca 5 Tavasz utca Tavasz utca 1 Tavasz utca 3 Tavasz utca 5 Tavasz utca 7 Tavasz utca 9 Tavasz utca 11 Vasút utca

1761 1762 1763 1764 1765 1766 2920 3390/2 3382 3391 2917/2 2917/4 2917/3 2917/2 2902/1 1745 1751/1 1751/2 1752/2 1757/2 1758 1759 1772/2 1773 1775 3361 2953/2 2954/2 2954/4 2699

Funkciója kivett lakóház + üzlet kivett lakóház, udvar üzlet üzlet üzlet üzlet út kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar út kivett lakóház, udvar kivett lakóház + üzlet kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar út kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar út

2905

Ev. Vendégház

2904/2

kivett lakóház, udvar

2904/1 3060/1 3307/4 3307/5 3307/6 3363/5 3363/4 3363/7 1610

Általános Iskola út kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar út

154

Darab szám


1 1

magán magán magán magán magán magán Ök. magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán magán Ök. magán magán magán Ök.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Egyház 1

1 1 1 1 1 1

magán Ök. Ök. magán magán magán magán magán magán Magyar Közút Kht.



Az ingatlan Helyrajzi természetbeni helye száma Vasút utca 4 Vasút utca 6 Vasút utca 8 Vasút utca 10 Vasút utca 12 Vasút utca 14 Vasút utca 16 Vasút utca 18 Vasút utca 20 Vasút utca 22 Vinnyica utca Vinnyica utca 2-6.

2936 2957 2958 2959 2960 2961 2962 2963 2964 2965 2937/1 2943

Funkciója Gyógyszertár+lakás kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház + üzlet kivett lakóház + üzlet kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház, udvar kivett lakóház + üzlet út társasház

155

Darab szám


1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Ök. magán magán magán magán magán magán magán magán magán Ök. magán

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzat adatszolgáltatás



156

2. sz. melléklet: Akcióterületen belüli önkormányzati ingatlanok listája

Helyrajzi szám

Cím

2941 235 3364 1754

Baba utca Kossuth park Pesti út 49. Pesti út 52.

3379

Pesti u. 59.

2918

Pesti u. 85

Ingatlan megnevezése Bölcsőde Kossuth park bérlakás és üzlet Márai Sándor Könyvtár bérlakás

Városi

2904/1

Táncsics Mihály utca 3.

2936 2937/4

Vasút u. 2. Vasút u. 4/4

2937/4 2937/4 2937/4 2952/8,9

Vasút u. 4/5 Vasút u. 4/6 Vasút u. 4/7 Vasút u. 4/12

Móra Ferenc Művelődési Ház Tessedik Sámuel Általános Iskola 2. épület Gyógyszertár és lakás Politzer Ádám Egészségügyi Központ Központi rendelő Mentőállomás Szociális Segítőház Lakások beépítetlen terület

2935

Vinnyica utca

Fedett piac

Forrás: Albertirsa Város Önkormányzat adatszolgáltatás



157

3. sz. melléklet: Akcióterületen található régészeti lelőhelyek

Régészeti lelőhely sorszáma 13

Helyrajzi szám 2943

13

2945

13

2946

13

2947

Cím

Ingatlan megnevezése

Vinnyica utca Társasház, 2-6. lakások és üzlet Vinnyica utca Társasház, 8. garázsok Baba utca Társasház, garázsok Baba utca Társasház, lakások

Tulajdonosi szerkezet magán magán magán magán



158

4. számú melléklet: Albertirsa Város 2009. évi rendezvénynaptára Rendezvény neve Madáretető túra Madáretető túra Madáretető túra Madáretető túra Madáretető túra Madáretető túra Madáretető túra Madáretető túra Kiállítás Matzon Frigyes szobrászművész alkotásaiból Regionális Tollaslabda Bajnokság Az Újtelepi Óvoda alapkőletétele A Sportcentrum ünnepélyes megnyitója Nemzeti ünnep Hulladékgyűjtési akció Kerékpáros kirándulás Pilisre, a Föld napja alkalmából III. Tessedik Napok

Időpontja 2009. január 8. 2009. január 15. 2009. január 22. 2009. január 29. 2009. február 5. 2009. február 12. 2009. február 19. 2009. február 26. 2009. február 212009. február 14. 2009. március 13. 2009. március 2009. március 15. 2009. április 2009. április 18. 2009. április

Helye

Kapcsolattartó neve

Telefonszáma

Dolina Dolina Dolina Dolina Dolina Dolina Dolina Dolina Móra Ferenc Művelődési Ház Tessedik S. Általános Iskola Ady E. u. 25.

Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Szilágyiné Papp Tünde

30/396-7353 30/396-7353 30/396-7353 30/396-7353 30/396-7353 30/396-7353 30/396-7353 30/396-7353 20/338-1901

IRMÁK Kht.

53/342-016, 370-274

Vasvári Csaba

20/389-8073

Dolina u. – Vágóhíd u. Szoborkert Albertirsa Albertirsa – Pilis

Vasvári Csaba

20/389-8073

Szilágyiné Papp Tünde Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila

20/338-1901 30/396-7353 30/396-7353

Szilágyiné Papp Tünde

20/338-1901

Budapest, Szlovák Kulturális Intézet Albertirsa, Alberti Evangélikus Parókia, Faluház, Műv. Ház



Rendezvény neve

Időpontja

3. óvodás sporttalálkozó

2009. április 25.

8. Tessedik Félmaratoni Országúti Futóverseny Albertirsa – Mikebuda – Albertirsa útvonalon 6. Dolina teljesítménytúra

2009. április 26.

Madarak és fák napi városi rendezvény Szaletli avatás Brankovits Éva festőművész kiállítása A Daloskör kórushangversenye, a kórus alapításának 110. évfordulója alkalmából Városi pedagógusnap

2009. május 11.

8. Városi Úszóverseny Nyári kézműves tábor gyermekeknek Angol nyelvi tábor kisgyermekeknek Szent Iván éji tűzgyújtás Utcai kosárlabda bajnokság albertirsai fordulója Az államalapítás ünnepe Az Újtelepi Óvoda átadó ünnepsége

2009. május 3.

2009. május 30. 2009. május 2009. június

2009. június 8.

159

Helye

Fakan Zsuzsanna

53/371-765

Nagy Lászlóné Végvári Zsolt

53/370-476 30/832-2752

Albertirsa – Pilis – Káva – Pánd Pesti úti Coop előtti tér Faluház Móra Ferenc Művelődési Ház Móra Ferenc Művelődési Ház

Ifj. Pásztor János Attila

30/396-7353

Ifj. Pásztor János Attila

30/396-7353

Vasvári Csaba Szilágyiné Papp Tünde

20/389-8073 20/338-1901

Bártfai Csabáné

30/472-2704


20/338-1901

Nagy Lászlóné Szilágyiné Papp Tünde

53/370-476 20/338-1901


20/338-1901

Szilágyiné Papp Tünde Jászberényi Tamás

20/338-1901 20/330-4458

Szilágyiné Papp Tünde Vasvári Csaba

20/338-1901 20/389-8073

2009. június 27. 2009. június 2009. augusztus 20. 2009. augusztus

Erzsébet tér Ady E. u. 25.

2009. június

Telefonszáma

Alberti Evangélikus Iskola tornaterme Versenyközpont: Tessedik S. Általános Iskola

Móra Ferenc Művelődési Ház Strandfürdő Móra Ferenc Művelődési Ház Móra Ferenc Művelődési Ház Erzsébet tér Sportcentrum

2009. június 9. 2009. június 15-




160

Rendezvény neve

Időpontja

Városnap Zenei Világnapi hangverseny Egészség- és sporthét Aradi vértanúk napja „Ne légy” Lusta vasárnap – kerékpáros kirándulás a városban Tessedik Kórusfesztivál

2009. szeptember 5. 2009. október 1. 2009. október 2009. október 6. 2009. október 11.

Erzsébet tér Művészeti Iskola

2009. október

Nemzeti ünnep Nemzeti gyásznap Madáretető túra Madáretető túra Adventi vásár Madáretető túra A Daloskör és a Művészeti Iskola Karácsonyi hangversenye A Gerje-Party Fúvósegylet zenekarának év végi hangversenye

2009. október 23. 2009. november 4. 2009. december 3. 2009. december 10. 2009. december 12. 2009. december 17. 2009. december

Alberti Evangélikus Templom Kopjafa Kopjafa Dolina Dolina Erzsébet tér Dolina Katolikus templom

2009. december

Helye

Hősök kertje

Móra Ferenc Művelődési Ház


Telefonszáma

Szilágyiné Papp Tünde Lebanov József Dr. Pécsi Angéla Szilágyiné Papp Tünde Marosvölgyi Katalin

20/338-1901 70/387-8899 20/941-5973 20/338-1901 30/243-5193

Szmolár Attila

53/370-179, 20/8244480 20/338-1901 20/338-1901 30/396-7353 30/396-7353 20/338-1901 30/396-7353 20/338-1901

Szilágyiné Papp Tünde Szilágyiné Papp Tünde Ifj. Pásztor János Attila Ifj. Pásztor János Attila Szilágyiné Papp Tünde Ifj. Pásztor János Attila Szilágyiné Papp Tünde Dr. Kiss Tibor


53/370-457, 20/8249175


161

5. sz. melléklet: A pályázat pénzügyi tervének excel táblája


Készült Albertirsa Város Önkormányzata részére

Recommend Documents