„…Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.” (ApCsel 2,36)
Ki kicsoda? Történelmünk utóbbi húsz évében sokakról derül ki, hogy nem azok, akiknek megismertük őket, megtiszteltük őket becsülésünkkel és szeretetünkkel. Lassacskán kiderül, hogy van egy másik arcuk, egy másik életük is, de ezt titokban tartották, amíg lehetett. Nem számoltak azzal, hogy előbb utóbb minden titkok kiderül. Szinte naponta nyílik ki egy újabb titkos dosszié, és fájdalmasan szembesülünk a történészek tényfeltárása alapján azzal, hogy akit jó szomszédként tiszteltünk, barátunkként számíthattunk rá, a lelkünket is kiöntöttük előtte, csak azért volt figyelmes, hogy a rólunk szóló jelentése minél alaposabb legyen. Aki főnökünk volt, vagy beosztottunk, kedvenc könyvünk írója, emlékezetes film rendezője, ország-ügyeket intéző szakember, akinek a munkájától reményteljes változást vártunk az ország sorsában, azok számára a barátság, jó szomszédság, munkakapcsolat, a kultúra szolgálata csak álarc volt. Mintha egy óriási, több ezer napja tartó álarcosbálból szédelegnénk ki naponként újabb és újabb megrázó felfedezésekkel. Arról, aki kiváló táncos volt, aki jól megnevettetett, aki lenyűgözően udvarias volt, arról kiderül, hogy a hosszan viselt álarc mögött mennyire szétkenődött, elmosódott még a személyisége is, a lelke is. Aki életünk gubancos eseményeiben a becsületre, a tisztességes helytállásra, áldozatvállalásra tudott buzdítani bennünket, róla megtudjuk, hogy bábként mozgatta a hatalom, amit mélyen meghajolva szolgált.
Akkor ki kicsoda?! A böjti időben a kamera rázoomol/fókuszál arra, aki felől egyre többen és egyre hangosabban bizonygatják, nem lehet megváltó. A közelkép egy gyenge ember kimerültségét, fáradtságát mutatja. Az emberi szem lencséjén keresztül nem látjuk rajta, benne Isten erejét, mindenhatóságát, hatalmát. Csak annyi látszik, ahogy az elszabadult indulatok, vak meggyőződések legyűrik és, aki Igazságnak mondta magát, hogyan zúzzák szét az igazságát, hogyan semmisítik meg azok meggyőződését is, akik hittek igazságában, hitték, hogy Isten erejével szól, cselekszik. Nekünk erős Istenre van szükségünk. Megváltóra. Jézus utolsó óráiban attól harsog a Golgota, hogy legalább magadat szabadítsd meg! Nagy reményeid voltak! Micsoda programot hirdettél! Szabadság, élet, üdvösség! Csak egy parányit mutass meg ebből, legalább magadon! Micsoda bizonyosság lehetett a kereszt körül állóknak Jézus kétségbeesett kiáltása: „Istenem, miért hagytál el engem?!” Kínálgatta, hogy majd ő vezet Istenhez, mert olyan hatalma van, mint Istennek. Apjának hívta az Örökkévalót. Amikor pedig bizonyosság kellene arról, hogy ez így igaz, akkor maga Isten is cserbenhagyja, elfordul tőle. Ez a kínból feltört kiáltás a legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy Isten nem törődik vele! Ráadásul Ő maga vallja be, hogy elhagyta az Isten! Arca, teste torz. Hiába kiabál Istenhez! Elhagyta!
Ki kicsoda?
Ez a törött, véres arc, mégis a Megváltóé! A szegekkel szétroncsolt kezek mégis a Teremtő Isten kezei! Nem úgy jutott Péter apostol erre a felismerésre, hogy elhúzódott a törött Krisztus-arctól, hogy ne látsszanak a sebek, nem szemüveget cserélt! Hanem eljött a harmadik nap, a feltámadás! Akit eltemettek és valóban végső búcsút vettek tőle, kijött a halálból. Isten cselekedett! Nem hagyta a Szentet. Isten mégis megmutatta hatalmát. Az összezúzott hitet és a megtört bizonyosságot visszaadta az a találkozás, amikor az élő Jézus szembe jött velük. Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten. A bűneinkért szenvedő, halálba induló Krisztus minden látszólagos gyengesége, erőtlensége ellenére mindenek Ura. Aki elhitette velünk szíves készségét, jó szomszédnak, barátnak segítőkész kollégának mutatkozott, a szellemi támaszunkként tiszteltük, kiderül róla hogy, sorsunkat gáncsoló, esetleg teljesen megnyomorító nehezítő rosszakaróink volt. Akiről pedig olyan nehezen hisszük el, hogy Isten akaratát teljesítette, értünk vállalta, szeretetből, Ő Isten Egyszülött Fia. Ő az egyetlen szabadító, egyedüli, örökre érvényes és megfellebbezhetetlen önkéntes áldozat a bűneinkért! Akit meg erőtlen, tehetetlen, összevert embernek látunk, róla bebizonyosodott, hogy Ő mindenek Ura. Akiről azt gondolták, hogy azért kell szenvednie, mert elhagyta az Isten, róla kiderül, hogy a bűneinkért valóban elhagyta, de nem véglegesen, nem azért, mert rosszul látta volna Jézus Isten szándékát. Azért hagyta el, mert a bűneink ilyen súlyos ítélet követelnek. Nem hagyta véglegesen a halálban, csak a harmadik napig! Húsvétkor feltámasztotta!
Minden Isten forgatókönyve szerint történt. Jézus elfogadta Istennek ezt a rendezését. Ezért az iránta való engedelmességéért, a bűneink miatt vállalt áldozatáért emelte Isten mindenek fölé, és tette mindenek Urává. Ámen. Bálintné Varsányi Vilma
… AMI ÉRTÉKESEBB AZ ARANYNÁL … 1Pt 1,17 – vallomások a hitről –
„Mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.” (1Jn 4,4)
Ezt az Igét választottam címnek, hiszen az Úr mindig velem van. „Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és ne úgy, mint az embereknek.” (Kol 3,23) Ez az Ige nagyon sokat jelent nekem már igen régóta, huszonéves korom óta, akkor fogott meg nagyon a Bibliának ez a mondata. „A hit hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.” (Róm 10,17) A vasárnapi Istentiszteletek számomra nagyon fontosak, segítenek a hitben való növekedésben, erőt adnak az egész következő hétre. Amikor néha úgy alakul, hogy nem tudok elmenni, egész héten érzem a hiányát, s érzem, hogy nap mint nap mennyire szükségem van Istenre, az Ő szeretetére, megbocsátására. Pedig kényelmesebb lenne vasárnap reggel a hangulatom függvényében eldönteni, menjek-e istentiszteletre, vagy pihenjek még egy kicsit. A gyülekezettel való közösség azonban az összetartozás erejét is adja, figyelünk egymásra, számon tartjuk egymást, közös lelki és szabadidős élményeket élhetünk át. Életem kritikus időszakában a hit segített a nehézségek elviselésében, segített, hogy meghalljam Isten akaratát. Erőt adott, hogy a nehéz hétköznapokban is képes legyek Isten szavára figyelni, hogy hittel és szeretettel próbáljak élni. Persze ez nem mindig sikerült, és sokszor ma sem. Ilyenkor mindig lelkiismeret-furdalásom van, mert tudom, hogy Istennek ez mennyire fáj. Sajnos voltak, és bizonyára lesznek is olyan időszakok életemben, amikor nagyon nehéz elviselni a csapásokat annak ellenére, hogy tudom, Isten szeretetből adja ezeket is, mert azt akarja, hogy mindenki üdvösségre jusson. Ahogy Hokker Zsolt lelkészünk mondta az egyik szerda esti bibliaórán: Isten és az ember kapcsolata hasonlít a szülő-gyerek kapcsolathoz, hiszen a szülő is szeretetből üt néha a gyereke kezére, mert jót akar neki, védi, oltalmazza. Keresztanyám férje – aki már nyugdíjas evangélikus lelkész – egyszer, látva nagy elkeseredettségemet, azt tanácsolta: ilyenkor mindig így kezdd az imádságot: Istenem, hálát adok ezért… ezért… és ezért…. Látni fogod, hogy Isten sokkal, de sokkal több jót ad, mint amennyi rosszat megenged. A Jézus Krisztusban való hitem a legfontosabb számomra. E nélkül nem tudnék élni. Amikor a legutóbbi presbiterválasztás előkészületei folytak, és minden jelöltet meghallgattak, én is a jelöltek listáján voltam. Ezekben a hónapokban nagyon sokat – úgymond – vajúdtam, imádkoztam, hogy vállalhatom-e, lehetek-e továbbra is presbiter, ha esetleg újraválasztanak. Előző presbiteri munkám alapján úgy éreztem, hogy nem érdemlem meg
az újraválasztást, mert nem adtam annyit, nem segítettem annyit a gyülekezetnek, mint amit megtehettem volna. Válaszút előtt álltam, nem tudtam eldönteni, hogy vállalhatom-e vagy sem, érdemes vagyok-e rá, vagy sem. És a mai napon is jó visszaemlékezni rá, hogy tudtam Istenre bízni magam, hogy úgy legyen, ahogy Ő akarja. Úgy érzem, a meghallgatásomon kimondott igen nem a véletlen műve volt, azoknak a szavaknak a kimondásához az Úr adott bátorítást, és a felkérést a tőle való megbízatásként fogadtam el. Az Úr Jézus azt mondta, hogy „aki mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 24,13) Ezért imádkozzunk minden nap, hogy gyermekeink, szeretteink, a gyülekezetünk tagjai, s mindenki Isten gyermekeihez méltó módon éljen. …. és továbbra is BÚÉK – Bízzál az Úr érthetetlen kegyelmében !
Bakony Hédi
„Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az Úr.” (Zsolt 111,4 – Nagycsütörtök igéje) Juhász Gyula
Az utolsó vacsora János a Mester nagy szivén pihen, E tiszta sziven, e csöndes sziven Pihen, de lelke a holnapra gondol, S fiatal arca felhős lesz a gondtól. Mély hallgatás virraszt az asztalon. Az olajfák felől a fuvalom Hűsen, szomorún a szobába téved, Be fáj ma a szél, az éj és az élet!
Walter Rane: Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre
Tamás révedve néz a mécsvilágra, Péter zokog, és árvább, mint az árva, Júdás se szól, csak apró szeme villan, Remegve érzi: az ő órája itt van! Csak egy nyugodt. Nagy, sötétkék szemében Mély tengerek derűs békéje él benn. Az ajka asztali áldást rebeg, S megszegi az utolsó kenyeret!
„Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16 – Nagypéntek igéje)
AKIK A 2010. ÉVBEN
KERESZTSÉGBEN RÉSZESÜLTEK
Gyerekek: Bocz Izabella, Borsi Laura, Choma Ármin, Frenyó Nóra, Gyarmat Milán, Gyarmat Patrik, Katona Márk Kristóf, Koszta Ágnes, Letenyei Zsombor, Németh Ádám András, Sári-Győr Vitéz Levente, Szabó Márton Benedek, Szigeti Ábel, Vékony Vince Felnőttek: Mácsok Márta, Zoltai Attila, Szabó Andrea
KONFIRMÁCIÓBAN RÉSZESÜLTEK
Fiatalok: Gyimesi Kristóf, Hunyadi Emese, Morrison Levente, Szabó Gergely Felnőttek: Mácsok Márta, Zoltai Attila, Szabó Andrea
HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK
Mario Amen és Zsibrita Bernadett Kiss Kálmán és Kondor Mónika
AKIKET UTOLSÓ ÚTJUKRA KÍSÉRTÜNK
Dr. Tamás Andorné Gombik Júlianna (85); Bojsza Lajosné Bodor Karolin (88); Czinder Gézáné Garamy Kornélia (88); Lehoczky Aladár (78); Veczán Lászlóné Babindák Mária (87); Katona Péter (72); Benkő Béláné Takó Éva (77); Krajcsó Lajos Elemér (83); Weigl István (75); Dr. Hegyi Ágnes (53); Weisz Endre (80); Páling Miklósné Schőn Lívia (73); Gombik Gizella (80); Balogh Lajos (53); Paulovits Józsefné Hollendonner Mária (65); Pölöskei István (45); Varga Józsefné Demeter Emília (88); Mikolai Zoltán (52); Dr. Szilárd István (62); Barcza Jenőné Kalotai Erika (67); Haás Katalin (41); Motyovszki László (87); Franyó Imréné Danó Júlianna (83); Dr. Hahn Emil (83); Marnitz László (61); Sági Károlyné Erős Zsuzsanna (80); Sági Zsuzsanna (58); Bereczky Gézáné Eőry Irma (87); Fischer Imre (74); Genersich János (88); Soproni Gyuláné Horváth Sarolta (68); Siklósi István (82).
„Hallgasd meg, Uram, imádságomat, jusson el hozzád kiáltásom!” (Zsolt 102,2 – Nagyszombat igéje)
„Ne feledkezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek, figyeljetek életük végére és kövessétek hitüket.” (Zsid 13,7)
Az 1671-81 közötti időszak a gyászévtized megjelöléssel vonult be a magyarországi protestáns történelemírásba. Első ízben 1671-ben idéztek egyházi törvényszék elé reformált hitű, vagyis evangélikus és református papokat, tanítókat, hogy a római egyházba való visszatérésre rávegyék, ill. kényszerítsék őket. Évenként ismétlődtek a kihallgatások, az egyre erőteljesebb zaklatások. Évenként változott a kihallgatás helyszíne. 1671-ben Pozsonyban, 1672ben Nagyszombatban, 167-ban ismét Pozsonyban, 1674-ben Szepesváralján, ill. Pozsonyban kellett megjelenniük a katolikus egyházi bírák előtt. 1674. március 5-én több, mint 700 evangélikus és református prédikátort, tanítót, protestáns hitvallót idéztek a Pozsonyban felállított egyházi különbíróság elé. Felségsértéssel, hazaárulással vádolták őket. Legfőbb bűnként rótták fel nekik, hogy a reformáció tanítását elfogadva elfordultak a katolikus egyház hitgyakorlatától és tanításától, súlyosan megsértve ezzel a katolikus egyházat. A bíróság előbb kedvezményeket ígérve igyekezett rávenni őket, hogy térjenek vissza a katolikus egyházhoz. Miután a protestáns hitvallók kitartottak hitbeli meggyőződésük mellett, az egyházi törvényszék kínzásokkal, börtönnel, éheztetéssel sújtotta őket, hogy megtörjék hitüket. Így vallottak: „Inkább akarjuk, hogy testünk legyen megkötözve, hogy sem a lelkünk. Mert ha a test van megkötözve, a lélek reményelhet szabadságot; de ha a lélek van megkötözve, akkor mindkettőt, testünket is, lelkünket is elvesztenők.” Megakadályozták, hogy családtagjaik vagy híveik látogathassák őket. A prédikátorok családja és gyülekezete is fenyegetettségben, ellenőrzés alatt és hitbeli támogatás nélkül élt. Több mint kilenchónapnyi börtön után 42 prédikátort elindítanak gyalog Stájerországon és Karintián át Triesztig. Innen hol vitorláson vitték, hol ismét gyalogszerrel kényszerítették őket, míg 1675 májusában 32-en megérkeztek Nápolyba, ahol eladták őket gályarabnak. Az éhezéstől, szomjazástól, a mezítlábas gyaloglástól, a lábbilincsek okozta mély sebektől többen meghaltak, némelyeket halálos kimerültségük miatt hátrahagytak.
Sorsuk nagy visszhangot keltett Európa protestáns országaiban. Gyűjtés indult kiszabadításuk érdekében, és ez többszöri kísérlet után végül Hollandiának sikerült. A személyenkénti 100 talléros váltságdíjat a bécsi holland követ fizette ki, és maga Michael de Ruyter admirális ment értük Nápolyba. Több levélváltás a nápolyi és szicíliai királlyal, a hadiflotta jelenléte, valamint a személyenkénti óriási váltságdíj megfizetése lehetővé tette, hogy lekerüljenek róluk a bilincsek, és végre megszabaduljanak. 1676. január 22-én megszületett a felmentő határozat, is miszerint „A jelenleg fogva lévő lelkészek és tanárok ártatlanoknak találtatván, minden további késedelmezés nélkül szabadon bocsátandók!” „Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam" – így emlékezett de Reuter admirális a gályarabok kiszabadítására. Méltó, hogy felidézzük emléküket, Krisztushoz való hűségüket, hitükért vállalt szenvedéseiket, emlékezetben tartsuk helytállásukat. Méltó, hogy de Ruyter admirális emléke előtt is tisztelegjünk, aki meg merte tenni, amit a keresztyén Európa lehetetlennek vélt. Háromszázharmincöt évvel ezelőtt visszaadta az ártatlan gályarab prédikátorok szabadságát. „Ahogy a vallási ügyet a politikai ügy mögé bújtatták a protestánsok eltörléséért, úgy most a politika segítségével sikerült a vallás ügyének a veszteségek ellenére is diadalt aratnia!” Bálintné Varsányi Vilma
Krisztus Mondja: „Halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.” (Jel 1,18 – Húsvét ünnepének igéje)
SZÜLETÉSNAPI KÖSZÖNTŐ
„Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!” (4Móz 6,24)
Kerek évfordulóhoz, születésnapi évszámhoz érkezett február 10-én parókus lelkészünk, Bálintné Varsányi Vilma, akit a presbitérium - Isten közelségét átélő, lelkiekben gazdag imaközösségi összejövetelén köszöntött.
A köszöntőben elhangzott, hogy a gyülekezet hálás Mindenhatónknak, amiért családjával együtt hozzánk irányította. Hitét – szeretett társa hazahívásával – Urunk próbára tette, de Ő ezt a próbát nagy lelkierővel, felülről kapott segítséggel – „Aki bízik az Úrban, azt ő szeretettel veszi körül.” (Zsolt 32,10) – kiállta. Isten elhívása alapján végzett munkájával helyt állt az óbudai gyülekezet élén, példásan nevelve öt gyermekét. A köszöntés és a jókívánságok mellett a gyülekezet pásztorolása, építése, lelki gondozása terén végzett odaadó munkájáért való köszönet szavai is elhangzottak. Ezúttal is szeretettel kívánunk Neki Istentől áldott – testben és lélekben gazdag – életet. Kívánjuk, hogy még sokáig hirdethesse mindannyiunk számára az Örömhír üzenetét. Erős Vár a mi Istenünk! Az Óbudai Evangélikus Egyházközség nevében Dr. Győrfi Károly felügyelő
„Hát nem ezt kellett-e elszenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?” (Lk 24,26 – Húsvét 2. napjának igéje)
„…tudom kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki hatalma van arra, hogy a rám bízott kincset megőrízze arra a napra.” (2Tim 1,12)
„Óbudai Harangszó címmel indítjuk útjára gyülekezetünk tájékoztatóját. A cím jelképes: akihez közvetlenül nem jut el templomunk harangjának hívogató hangja, azokkal ezúton szeretnénk kapcsolatot teremteni. Szeretnénk, ha tevőleg bekapcsolódnának gyülekezetünk életébe: látogatnák istentiszteleteinket, részt vennének gyülekezeti alkalmainkon, támogatói, részesei lennének belmissziói munkánknak. Szerény igényekkel indulunk. Tájékoztatónkat negyedévenként szándékozunk kiadni. A négy oldalnyi terjedelem igen szűkös teret nyújt tartalmas, sokoldalú tájékoztatásra. Az igények és a lehetőségek függvényében sűríthetjük a megjelenést, és bővíthetjük a terjedelmet. Kérünk minden evangélikus testvérünket, legyen segítségünkre: juttassa el tájékoztatónkat azokhoz az ismerőseihez, akiknek címe nem szerepel a nyilvántartásunkban. Hadd hallják a harang hívó szavát, s jöjjenek, hogy mindenek dicsérjék az Urat!” Ezekkel a sorokkal ajánlotta Dr. Hunyadi Zoltán testvérünk a gyülekezeti tájékoztató első számát, amely 1993 adventjén indult útjára. Körültekintő és gondos segítője volt Bálint László lelkésznek a tájékoztató összeállításában, a hírek, események összeválogatásában, az elkészült írások korrekciójában. Az anyag írógépen való legépelését, összeállítását, nyelvhelyességi hibák kiszűrését, stilisztikai javításokat – számítógép nem volt! – készséggel és odaadással végezte
2000 böjtjéig. Közben bővült és tartalmában gazdagodott a Harangszó. Nagy szolgálatot végzett ezzel gyülekezeti tagjainknak. Most ennek a lapnak a hasábjain is nagy szeretettel köszöntjük születésnapján a presbitérium és a gyülekezet nevében, és hálásan köszönjük, hogy ilyen odaadóan segítette a Harangszók megjelenését. Köszöntjük egyik kedves versének részletével is:
Reményik Sándor: Akarom Akarom: fontos ne legyek magamnak. A végtelen falban legyek egy tégla, Lépcső, min felhalad valaki más, Ekevas, mely mélyen a földbe ás, Ám a kalász nem az ő érdeme. Legyek a szél, mely hordja a magot, De szirmát ki nem bontja a virágnak, S az emberek, mikor a mezőn járnak, A virágban hadd gyönyörködjenek. .......... Legyek a vén föld fekete szívéből Egy mély sóhajtás fel a magas égig, Legyek a drót, min üzenet megy végig És cseréljenek ki, ha elszakadtam. Sok lélek alatt legyek a tutaj, Egyszerű, durván összerótt ladik, Mit tengerbe visznek mély folyók. Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót. Kedves Zoli bácsi! Örülünk, hogy közöttünk van! Isten áldó szeretetébe ajánljuk életét! Bálintné Varsányi Vilma
Túrmezei Erzsébet
Aki helyett a Krisztus vérezett (részlet)
Merre? Hová? Nagy céltalan örömmel rohantam, mígnem bősz tömegbe vitt, zúgó tömegben torpant meg a lábam. Pilátust láttam, népem véneit... s ott állt egy ember: nagy szúró tövissel megkoronázott, véres, tört alak. Vállán vörös palást, kezébe’ nádszál. Hogy le nem roskad annyi kín alatt! Gyönge, törékeny. Vad lelkemmel érzem: szelíd, egészen más, mint én vagyok. Arcán csend, nyugalom. Megtört szemében valami földöntúli fény ragyog. Ki ez az ember? Megkövülten állok. Énrám tekint. Ki Ő? Mit véthetett? Valaki szól: „A názáreti Jézus. Őt feszítik meg Barabbás helyett.”
Munkácsy Mihály: Ecce homo (részlet)
„Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.” (1Tim 6,12)
Március 6-án délután ragyogóan sütött rám a nap, miközben gyalogoltam a Dévai téri gyülekezeti terem felé. Gondolataim a délelőtti igehirdetés körül jártak, amely a bölcsességről tanított. Becsengettem és beengedtek. Odabent egy törékeny, harminc körüli barna bőrű fiatalember is állt, Roop Chopra indiai misszionárius. Eljött az idő, és Bálint Gergellyel jobbján – aki a Bálint család legidősebb gyermeke, és akinek nagyon hálásak vagyunk az ige hű tolmácsolásáért – megkezdte „előadását”. Elmondta, hogy Punjab államból jött, ahol még 2 millió 600 ezer lélekkel éli mindennapjait. Valószínűleg 2020-ra a világ legnépesebb országa lesz India, ahol naponta 50.000 gyermek születik. Punjab állam országuk élelmiszerkosara, és az emberek 70%-ka tanult. Szorgalmas, kereső emberek, de szükségük van egy hősre, tanácsadóra, egy olyan emberre, aki meg tudja nyugtatni őket. Van gurujuk, aki tanítja őket, de nem ismerik az igazi HŐST, Jézus Krisztust, aki eljött! Aki volt, van és lesz! „Ezért mindörökre üdvözítheti is azokat, akik általa járulnak az Isten elé, hiszen örökké él, hogy közbenjárjon értünk.” (Zsid 7,25) Kétezer évvel ezelőtt ugyan volt egy nagy tanítójuk Tamás apostol személyében, de mint azt Luthertől tudjuk: ha egy gyülekezet kb. 40 évet megél, már elvesztheti azokat a célokat, amiket az alapítók kitűztek. Martyn Lloyd-Jones azt tanácsolja, hogy tartsuk fenn a bibliai gondolkodást, hogy fenntarthassuk a gyülekezetet! Roop tisztában van azzal, hogy Jézus a világ világossága, és aki vele jár, az világosságban van, aki nem, az sötétben. Fényben élni pedig annyi, mint Jézussal járni. Azt szeretné elérni, hogy az emberek világosságban éljenek. De nem volt ez mindig így. Amikor Londonban az ő családját először látogatták keresztény térítők, módszerüket erőszakosnak és arrogánsnak tartotta.
meg a legtöbbet új társai.
De jött egy szörnyű családi tragédia, melynek hatására sorra megtértek. Ennek a fényében már másként látta a bibliai tükörképét. Igen, mert a Biblia egy tükör, és amit mutat rólunk, ritkán tetszik. Megmutatja a színtiszta igazságot, és ezt nehéz elfogadni. Neki ez megadatott. Az 1993-as punjabi látogatása után, 2001-ben kiköltözött családja régi falujába, ahol házépítésbe kezdett. Ez ragyogó alkalom lett az emberek megismerésére, hisz sokat kérdezgették, és ő szívesen mesélt róla. Hogy kiről? Hát arról, akit a világon a legjobban szeret, hisz a szerelmünk mindig a gondolatunkban van, s ha alkalmunk adódik, máris róla mesélünk. Mivel ő a világon legjobban Jézust szereti, így róla tudhattak
Azóta is ez élteti, és csak mesél, tanúskodik, így építi a gyülekezetet. Kinyitja nekik a Bibliát, elmondja, hogy meg kell térniük, és azután sincs soha vége a munkának, mert a cselekedeteink életünk végéig hitünket kell, hogy igazolják. De hisz tudjuk: szorgalmas a punjabi nép! Ezt az Úr is tudja, hisz ismer mindenkit, és azért hívott el minket, hogy megváltoztassa az életünket, történelmünket. Földi életünk végén minden itt szerzett dolgunkat, tudást, pénzt, házat elvesztünk, és csupasz lelkünkkel kell majd megállnunk előtte. Roop vágya, hogy ez mindannyiunknak sikerüljön, és végül elnyerjük az örök életet, amiért Isten elképesztő árat fizetett: egyszülött Fiát adta érte. Ő is megtapasztalta, hogy a Bibliánkból ismert magvetés sikere sok mindenen múlik, hogy a jó föld is mennyire fontos., Ezért rengeteget imádkozik, és erre kért bennünket is. Ennek a törékeny fiatalembernek a példájából, igehirdetéséből hallottunk, hogy valóban fontos életünkben a bölcsesség, de ez nem diploma, bőrszín, kultúra vagy kor függvénye, mert egyes egyedül az „Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.” (Jób 28,28) Kréth Ili
Pusztay József
Megállok csendben keresztfádnál (részlet)
Megállok csendben keresztfádnál, És lehajtom némán fejem. Tehozzád jöttem, mintha várnál, Én Megváltóm, egyetlenem.
Te, aki értem is szenvedtél, S a Golgotán megfeszíttettél, Könyörülj rajtam!
Munkácsy Mihály: Golgota
Átkarolva szent keresztfádat Bánat tölti el szívemet. Ó, mert tudom, ha lelkem fáradt, Nyugalmat csak nálad lelek. Te vagy az irgalom egyedül, Ki a bűnbánón megkönyörül, Én Uram Jézus.
GYÜLEKEZETÜNK ÉLETÉBŐL ♣ A november 28 és december 3. között tartott Lelkészakadémia szolgálattevője Bálintné Varsányi Vilma volt. ♣ December 8-án a Derűs Alkony Gondozóház karácsonyi ünnepségén szolgált Bálintné Varsányi Vilma. ♣ December 19-én – Advent 4. vasárnapján – a gyermekek, hittanosok és fiatalok karácsonyi műsorát hallgathattuk az istentisztelet keretében. Köszönjük Hokker Zsolt és Kréth Csabáné szervező és betanító munkáját.
♣ Január 5-én a Püspöki Hivatal megbeszélésén vett részt Bálintné Varsányi Vilma. ♣ A január 17-21. között megtartott Ökumenikus Imahét programját egyeztető megbeszélésen vett részt Bálintné Varsányi Vilma és Hokker Zsolt a kerület egyházainak lelkészeivel és papjaival együtt január 7-én a Metodista Egyház székházában. Az imahét kezdő alkalmára templomunkban került sor január 17-én, dr. Khirer Vilmos kanonok, óbudai plébános igehirdetésével. Január 18-án a Szt. Péter és Pál római katolikus templomban Bálintné Varsányi Vilma végezte az igehirdetés szolgálatát. ♣ Január 16-án az MR1 Kossuth Rádió templomunkból közvetítette az istentiszteletet. Igét hirdetett Bálintné Varsányi Vilma. Az istentiszteleten a Bárdos Lajos Kamarakórus szolgált Kempelen Tünde vezetésével. ♣ Január 23-án dr. Zsigmondy Árpád hirdette Isten igéjét, és végezte az istentiszteleti szolgálatot.
♣ Január 25-én Szászfalvi László egyházügyekért felelős államtitkárnak a kerületi polgármesteri hivatalban megtartott tájékoztatóján vett rész Hokker Zsolt. ♣ Bálintné Varsányi Vilma és Hokker Zsolt január 29-én részt vette a Szt. Péter és Pál Szalézi Általános Iskola és Óvoda Don Bosco napi rendezvényén. ♣ Ifjúságunk január 14-16. között Piliscsabán részt vett az egyházmegyei ifjúsági hétvége rendezvényén Hokker Zsolt vezetésével.
♣ Február 1-jén a budahegyvidéki gyülekezet bibliaközösségében szolgált Bálintné Varsányi Vilma. ♣ Február 5-én a kelenföldi evangélikus gyülekezetben az „Ismeretlen Kárpátalja” címmel megtartott rendezvényen vett részt Bálintné Varsányi Vilma. ♣ Presbiteri imaórát tartottunk február 7-én. ♣ A Béthel Missziói Otthon igazgatói tanácsának ülésén vett részt Hokker Zsolt február 14-én, Piliscsabán. ♣ A Nők Ökumenikus Világnapjára történő megemlékezés előkészítésén vett részt Bálintné Varsányi Vilma február 17én a Metodista Egyház központjában. ♣ Gyülekezetünk ifjúsága és Hokker Zsolt részt vettek a február 20-án Szentendrén megtartott ifjúsági istentiszteleten. ♣ A február 20-25. között Balatonszárszón magtartott lelkészakadémia összejövetelén vett rész Bálintné Varsányi Vilma. ♣ Az Országos Iroda évkezdő áhítatát Hokker Zsolt tartotta február 21-én. ♣ Február 23-án gyülekeztünk Számvevőszéke ellenőrizte az egyházközségünk gazdálkodását. ♣ Az Erős Várunk Alapítvány kuratóriuma február 24-én tartotta soros ülését. ♣ Március 1-jén a Derűs Alkony Gondozóházban tartott istentiszteletet Bálintné Varsányi Vilma. ♣ A Nők Világimanapjának ökumenikus alkalmán vettek részt gyülekeztünk nőtestvérei Bálintné Varsányi Vilmával május 4-én a Metodista Egyház központjában. ♣ A március 6-diki szeretetvendégségünkön Roop Chopra indiai misszionárius tartott előadást és beszélgetést a kereszténység távol-keleti helyzetéről.
GYÜLEKEZETI ALKALMAK Istentiszteletek – minden vasárnap de. 10 órakor. Az istentisztelettel azonos időben a kisgyermekek részére külön foglalkozást tartunk a gyülekezeti teremben. Ezzel szeretnénk a szülőknek segítségére lenni, hogy gyermekeikkel együtt jöhessenek istentiszteletre. Szeretettel ajánljuk testvéreink figyelmébe ezt a lehetőséget. Családi istentisztelet – minden hónap 3. vasárnapján 10 órakor. Az istentiszteletet követően kötetlen találkozóra várjuk testvéreinket a gyülekezeti terembe. Kórházi istentisztelet – a Szent Margit Kórház kápolnájában minden második hónap második vasárnapján de. 9,30 órakor.
A böjti időszakban – csütörtökön 10 órakor – a bibliaórák helyett istentiszteletet tartunk a gyülekezeti teremben. Nagycsütörtökön – az úrvacsora szereztetésének ünnepén – 18 órakor tartunk úrvacsorai istentiszteletet. Nagypénteken – 10 órakor tartunk istentiszteletet úrvacsorával, és 18 órakor passióolvasást gyülekezetünk férfi tagjainak szolgálatával.
Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn – 10 órakor tartunk istentiszteletet, úrvacsorával. Mennybemenetel ünnepén – június 2-án – 18 órakor tartunk istentiszteletet. Úrvacsora – minden hónap első vasárnapján. Idősek, betegek részére (kérésre) készséggel ajánljuk fel az úrvacsora házi kiszolgálását. Hitoktatás – pénteken 16,00 órától, korosztályonkénti csoportokban. Ifjúsági óra – hétfői napokon 18,00 órakor. Házi bibliaóra – Mezősi Györgyné otthonában – szerdánként 18,00 órakor. Hangverseny – Az Albert Schweitzer Kórus és Kamarazenekar Bach hangversenyt ad templomunkban március 20-án, 17 órai kezdettel. Négy kísértés – április 10-én az istentisztelethez csatlakozóan a gyülekezetünk tagjaiból alakult csoport – a múlt nyáron a zajzoni testvérgyülekezetünknek ajándékként bemutatott – Négy kísértés című jelenetet adja elő. Orgona – április 26-tól megkezdődik orgonánk teljes felújítása.
a 2010. évi személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlására
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlására vonatkozó törvény alapján továbbra is támogathatunk alapítványokat, ezért kérjük, hogy személyi jövedelemadója egyik 1 %-át az Óbudai Evangélikus Egyházközség Erős Várunk Alapítványának ajánlja fel, evvel gyülekezetünk hitéletét is segítheti. A másik 1 %-kal egyházakat lehet támogatni. Kérjük, hogy ezt a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajánlja fel. Ez az összeg az országos egyház központi pénztárába folyik be.
A fentiek alapján kérjük gyülekezetünk tagjait és a velünk szimpatizálókat, hogy a 2010. évi személyi jövedelemadójuk egyik 1 %-ával gyülekezetünk Erős Várunk Alapítványát, másik 1 %-ával a Magyarországi Evangélikus Egyházat támogassák. Nyilatkozattételre a 2010. APEH adócsomagban található rendelkező nyilatkozat nyomtatványa szolgál. A nyomtatvány felső részén az adózó neve és adóazonosító jele, vagy adószáma érelemszerűen kitöltendő. A nyomtatvány alsó részén két ablakot talál. A kedvezményezett adószáma Kérjük, hogy ide gyülekeztünk Erős Várunk Alapítványának az alábbi adószámát írják be: 1
8
0
7
2
2
5
1
–
1
–
4
1
A kedvezményezett technikai száma és neve Kérjük, hogy ide a Magyarországi Evangélikus Egyház alábbi adatait írják be: 0 0 3 5 Az 1 % felajánlásával kapcsolatos részletesebb tájékoztató a templomban és a lelkészi hivatalban beszerezhető.
Az országos statisztika azt mutatja, hogy az adózók közel fele nem él az 1 % felajánlásával, és állami támogatásban sem részesül gyülekezetünk. Ezért kérünk mindenkit, hogy családja, barátai, ismerősei körében népszerűsítse alapítványunkat, hogy minél többen ajánlják fel jövedelemadójuk 1 %-át. Tisztában vagyunk azzal, hogy egyháztagjaink jelentős része nyugdíjas, adózó jövedelemmel nem rendelkezik. Azonban ha „maga helyett” valakit a szélesebb családból vagy baráti körből „beszervez”, cselekedetével önmaga is hozzájárul a felajánlások számának emelkedéséhez. Erős Várunk Alapítvány Kuratóriuma
ADOMÁNYOK FOGADÁSA Perselyadományokra az istentiszteleteken és egyéb templomi alkalmakon van lehetőség. Az önkéntes egyházfenntartási hozzájárulást minden hónap első vasárnapján borítékban gyűjtjük össze az istentisztelet keretében. Egyházközségünk életének feltétele, hogy tagjai adományokkal is segítsék működési és fenntartási kiadásaink fedezetét.
Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik 2010-ben perselypénzzel, egyházfenntartói járulékkal, adománnyal, a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának a felajánlásával támogatták gyülekezetünket és a közhasznú Erős Várunk Alapítványunkat. A jókedvű adakozót szereti az Isten. Gyülekezetünk bankszámlaszáma: OTP Kereskedelmi Bank Rt. 11703006-22056126 Erős Várunk Alapítvány adószáma: 18072251-1-41 bankszámlaszáma: MKB Bank Nyrt. 10300002-10375516-49020012 A Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma (az 1 % felajánlásához): 0035 Készpénz-átutalási megbízás (csekk) a templomban és a lelkészi hivatalban kapható.
ELÉRHETŐSÉGEINK Cím:
Óbudai Evangélikus Egyházközség 1034 Budapest, Dévai Bíró Mátyás tér 1. Tel./Fax: 06-1-368-68-93 Hivatal: 06-1-388-17-73
Lelkészek: Bálintné Varsányi Vilma parókus lelkész : 06/20-824-57-96 Hokker Zsolt: másodlelkész: 06/20-824-57-89 E-mail:
[email protected]
Honlapunk:
http://obuda.lutheran.hu
Szeretettel ajánljuk testvéreink figyelmébe egyházközségünk honlapját, amelyen az aktuális információk és az istentiszteleti rend mellett mp3 formátumban meghallgathatók, pdf formátumban letölthetők az igehirdetések. Fényképgalériát is találnak a gyülekezeti alkalmakról, és az Óbudai Harangszó korábbi számai is olvashatók. Hivatali órák
Hétfőn 9-12 és 14-17 óráig, csütörtökön 14-17 óráig. A hivatalos időn túl szükségessé váló megbeszélések idejét kérjük a fenti telefonszámokon egyeztetni.
Szeretettel ajánljuk a kisgyermekekkel érkező szülők figyelmébe az oltártér bal oldalán kialakított, padlószőnyeggel és játékokkal ellátott, télen fűthető F É S ZK ET ahol a kisgyermekek szabadon mozoghatnak, és a szülők hangosítás útján kísérhetik figyelemmel az istentiszteletet.
Templomunk akadálymentes megközelítése Szeretettel tájékoztatjuk a mozgásukban korlátozott, tolószékkel közlekedő, valamint az idős testvéreinket és babakocsival érkező kismamákat, hogy templomunk akadálymentes megközelítése érdekében a Dévai téri toronybejárati ajtónál lift áll a rendelkezésükre. Kedves Szülők! Az iskoláskorúak tanulmányi munkájának segítése, a tehetségek gondozása céljából továbbra is felkészült és lelkes pedagógusok állnak a gyermekek rendelkezésükre minden hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 16-tól 19 óráig a gyülekezeti teremben. A foglalkozások természetesen ingyenesek.
„Mikor mi még csak a nagypénteket láttuk, Isten már akkor a húsvétot látta, s csak azért mutatta nekünk előbb az árnyékot, hogy előkészítsen a fényre.” Dr.Ravasz László
ÓBUDAI HARANGSZÓ Az Óbudai Evangélikus Egyházközség híradója. Megjelenik évente háromszor, 700 példányban. Kiadó: Bálintné Varsányi Vilma, szerkesztő: Proksza Gyula. Internetes változat
