1.0. változat, 2010. szeptember
Magyar SEPA Egyesület
European Payments Council (aisbl)
1023 Budapest, Árpád fejedelem útja 26–28. Telefon: +36 1 888 0628, Fax: +36 1 888 0501 E-mail:
[email protected] Honlap: www.sepahungary.hu
Avenue de Tervueren 12/B, 1040 Brussels, Belgium Telefon: +32 2 733 35 33, Fax: +32 2 736 49 88 E-mail:
[email protected] Honlap: www.europeanpaymentscouncil.eu
KI KICSODA A SEPA-ban RÖVIDEN
Ü Jelen kiadványunkban áttekintést adunk a SEPA jövôképet európai szinten meghatározó fôbb szereplôkrôl, azok szerepérôl és feladatairól. A témával kapcsolatban részletesebben a „Making SEPA a Reality – the Definitive Guide to the Single Euro Payments Area” címû kiadványban olvashatnak (2., 3. és 4. fejezet), mely elérhetô az EPC és a Magyar SEPA Egyesület honlapján (www.europeanpaymentscouncil.eu/SEPA Customers; www.sepahungary.hu/dokumentumok/sepa-dokumentumok.html)
A jelen kiadvány 2010 szeptemberében készült. Az Európai Bizottság várhatóan 2010 ôszén terjeszti elô javaslatát az euró átutalási és beszedési modellek bevezetésének végdátumát és az azzal kapcsolatos fôbb követelményeket meghatározó EU rendeletre vonatkozóan. A jelen kiadványt a rendelet EU törvényhozás általi jóváhagyását követôen a SEPA folyamatban érintett szereplôk szerepét és feladatait illetôen a rendeletnek megfelelôen aktualizáljuk majd1.
1
Az euró fizetési módok bevezetésének végdátumára és az azzal kapcsolatos legfontosabb követelményekre vonatkozó tervezett EU rendelettel kapcsolatban további információkat olvashat az EPC Newsletter 6., 7. és azt követô számaiban a www.europeanpaymentscouncil.eu honlapon a Newsletter címszó alatt, ahol az EPC hírlevél legfrissebb kiadása, valamint archív számai is megtalálhatók. 1
A SEPA jövôkép Ü Az Egységes Euró Fizetési Övezet – SEPA – az Európai Unió eurófizetésekkel kapcsolatos integrációs kezdeményezése. Az euróbankjegyek és -érmék 2002. évi bevezetését követôen a politikai döntéshozók az euró-pénzforgalmi piac harmonizálására fordították figyelmüket. E rendszerek integrációja természetes lépés abba az irányba, hogy az euró valóban és maradéktalanul betölthesse az egységes európai fizetôeszköz szerepét. Ü Az Egységes Euró Fizetési Övezet egy olyan földrajzi térség, ahol az állampolgárok, a vállalatok és a gazdaság más szereplôi tartózkodási helytôl és országhatártól függetlenül azonos jogok és kötelezettségek mellett tudják lebonyolítani mind a belföldi, mind a külföldi euróalapú fizetési mûveleteiket. A SEPA tagja 27 EU tagország, valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc. Ü Az európai hatóságok által kidolgozott koncepció lényege az, hogy a SEPA-ban valamennyi euróalapú fizetési mûvelet belföldinek minôsül, vagyis megszûnik a különbségtétel az országhatáron belüli és az országok közötti mûveletek között. A kitûzött célnak megfelelôen a SEPA fizetési módok végül felváltják a jelenlegi euroalapú nemzeti fizetési instrumentumokat.
„Az euróövezet közös valutájának, az eurónak a bevezetése teljes egészében csak a SEPA létrejöttével valósul meg, azaz amikor a fogyasztók, a vállalkozások és a kormányzatok ugyanolyan könnyen, hatékonyan és biztonságosan tudnak készpénz nélküli fizetéseket végrehajtani egyetlen pénzforgalmi számláról, azonos fizetési eszközökkel bárhol az euróövezetben, mint jelenleg azt országon belül teszik.” Az Európai Bizottság és az Európai Központ Bank közös közleménye2
2006. május 4-i sajtóközlemény: Egységes Euró Fizetési Övezet. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank közös közleménye (www.europeanpaymentscouncil.eu/documents/PR%20joint%20statement%20ECB%20EC%2004052006.pdf; http://www.ecb.int/press/ pr/date/2006/html/pr060504_1.hu.html)
2
2
Az Európai Fizetési Tanács (European Payments Council – EPC) Ü Az EPC az európai banki közösség fizetési mûveletekkel kapcsolatos koordinációs és döntéshozó fóruma. Az EPC célja az Egységes Európai Fizetési Övezet (SEPA) létrehozásának elôsegítése és támogatása. Az EPC feladata közös álláspontok kialakítása az alapvetô pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban, a pénzforgalmi szolgáltatások egységesítésével kapcsolatos stratégiai iránymutatás, a legjobb gyakorlatok meghatározása, valamint a meghozott döntések végrehajtásának elôsegítése és nyomonkövetése. Az EPC-nek 74 tagja van. Az EPC munkájában 32 ország bankjainak, banki érdekképviseleteinek és pénzforgalmi intézményeinek több mint 300 szakembere veszt részt, ezzel biztosítva az európai piacon jelen levô különbözô méretû és fajtájú pénzügyi intézmények érdekeinek képviseletét. Az Európai Központi Bank (ld. 7. oldal) megfigyelôként vesz részt az EPC munkacsoportjainak munkájában, valamint az EPC plenáris ülésén (a plenáris ülés az EPC döntéshozó testülete). Ü Az EPC feladatai közé tartozik a SEPA fizetési módok karbantartása és továbbfejlesztése a SEPA átutalási és SEPA beszedési modellek szabálykönyveiben elôírtaknak megfelelôen. A SEPA szabálykönyvek közös szabályokat állapítanak meg a pénzforgalmi szolgáltatók számára a SEPA területén belül vezetett, adott A számla és B számla közti fizetési megbízás végrehajtására. Ü A SEPA fizetési instrumentumokat alkotó szabályok és eljárások közös együttmûködés révén születnek az EPC égisze alatt. A SEPA fizetési modellek és szabályok átlátható és nyílt változáskezelési folyamatok keretében, a felhasználói közösségekkel való szoros párbeszéd során kerülnek kialakításra a SEPA Belsô Rendszerkezelési Szabályzata (SEPA Scheme Management Internal Rules)3 alapján.
3
Ü A konkrét termékeket és szolgáltatásokat az egymással versengô bankok maguk alakítják ki. A közös elôírások betartása mellett az egyes pénzforgalmi szolgáltatók pénzforgalmi termékeiket saját elhatározásuk szerinti további kiegészítô szolgáltatásokkal egészíthetik ki. Ü Az EPC nonprofit szervezet. A SEPA fizetési instrumentumok szabálykönyvei és az egyéb kapcsolódó dokumentumok ingyenesen letölthetôk az EPC honlapjáról. A Pénzforgalmi Irányelv (PSD) 28. cikkelyével összhangban az EPC a SEPA fizetési modellekkel kapcsolatos anyagokhoz ingyenes hozzáférést biztosít. Ü A bankok által bevezetett önszabályozásnak köszönhetôen 2010. közepére a SEPA fizetési forgalom mintegy 95 százalékát lebonyolító bankok képesek SEPA átutalást végezni, a SEPA fizetési forgalom közel 70%-át lebonyolító pénzintézeteknél pedig folyamatban van a SEPA beszedési szolgáltatások bevezetése. Az EPC ezenfelül külön intézkedések keretében hívta fel a bankok figyelmét arra, hogy 2010. november 1-ig az euró övezeten belül mûködô valamennyi pénzintézetnek elérhetôvé kell válnia a határon átmenô közvetlen beszedések lebonyolítására. „Az EPC által kidolgozott SEPA fizetési instrumentumok az Egységes Euró Fizetési Övezet megteremtésének kulcselemei. A folyamat általános irányítása ugyanakkor nem tartozik az EPC hatáskörébe”. Gerard Hartsink, az EPC elnöke
Az EPC-rôl további információkat az EPC honlapján olvashat: www.europeanpaymentscouncil.eu.
A SEPA Scheme Management Internal Rules (EPC027-07) letölthetô az EPC honlapjáról: www.europeanpaymentscouncil.eu/ knowledge_bank_detail.cfm?documents_id=155 3
Az Európai Bizottság (European Commission – EC) Ü Az Európai Bizottság politikailag független testület, amelynek feladata az EU általános érdekeinek képviselete és védelme és az európai integráció elômozdítása. Az Egységes Euró Fizetési Övezet története 1990-ig nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság közzétette „Making payments in the Internal Market” (Pénzforgalmi szolgáltatások az egységes belsô piacon) címû jelentését, amely felvázolta egy egységes euró fizetési övezet létrehozásának tervét. A jelentés megállapította, hogy „az egységes belsô piac elônyei csak akkor válhatnak teljessé, ha az egyének és vállalkozások pénzátutalásaikat az egyik országból a másikba ugyanolyan gyorsan, megbízhatóan és olcsón tudják majd lebonyolítani, mint ahogy azt – a legtöbb tagország esetében – ma belföldön teszik”. Ü 1998-ban az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén az EU jelentôs elmaradásban van az egységes belsô piac nyújtotta elônyök kiaknázását illetôen, ezért megismételte az európai pénzügyi szektor integrációjára vonatkozó felhívását és fokozta az Egységes Euró Fizetési Övezet megteremtésére irányuló munkát. Ü A SEPA politikai ösztönzôjeként az Európai Bizottság s különösen annak Belsô Piacok és Szolgáltatások Fôigazgatósága figyelemmel kíséri az egyes tagországokban a SEPA-ra történô átállás terén elért elôrehaladást, s arról évente jelentéseket tesz közzé.
Ü Az Európai Központi Bankkal szorosan együttmûködve az Európai Bizottság kiadta „Az egységes eurófizetési térség (SEPA) megvalósítása: Útiterv a 2009–2012 közötti idôszakra” címû közleményét. Az Útiterv valamennyi érintett fél: az európai és nemzeti szintû hatóságok, a szakmai közösség, valamint a SEPA fizetési módok igénybevevôi számára meghatározza a szükséges teendôket az alábbi prioritásokkal: (1) az átállás elômozdítása; (2) a SEPA-val kapcsolatos tájékozottság növelése és a SEPA-termékek népszerûsítése; (3) a SEPA stabil jogi feltételeinek kialakítása és a SEPA elôírásainak való megfelelés erôsítése; (4) az innováció támogatása; (5) A szükséges szabványosítás és átjárhatóság biztosítása; (6) SEPA-irányítás egyértelmûvé tétele és javítása. Ü Az Európai Bizottság látja el a Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fóruma (ld. 8. oldal) elnöki tisztét is, továbbá az Európai Központi Bankkal közösen létrehozta a SEPA Tanácsot (ld. 8. oldal). Ü Az Európai Bizottság szabályozási javaslatokat terjeszthet be az illetékes testületek felé (ld. Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa – 5. oldal, Európai Parlament – 6. oldal).
Az Európai Bizottság 2010 júniusában arra a következetésre jutott, hogy „szükség van egy olyan kötelezô érvényû jogszabályra, amely meghatározza a SEPA átállás kötelezô végdátumát”. Az Európai Bizottság „A SEPA átallás végdátuma” címû munkadokumentuma, 2010. június (Commission Services Working Paper “SEPA Migration End Date”, June 2010)4
A Európai Bizottság SEPA-val kapcsolatos szerepérôl és tevékenységérôl további információk találhatók a http://ec.europa.eu/internal_market/payments/sepa/ec_en.htm weboldalon.
4
A munkadokumentum letölthetô az EPC honlapjáról: www.europeanpaymentscouncil.eu/knowledge_bank_detail.cfm?documents_ id=407 4
A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (Economic and Financial Affairs – ECOFIN) Ü Az Európai Unió Tanácsa a tagországokat képviseli. A Tanács a tagállamok szakminisztereibôl áll, és a tárgyalt témától függôen változó összetételben ülésezik. A Tanácsban résztvevô szakminiszterek felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy kormányaik nevében megállapodásokat kössenek. A Tanács döntéshozó-jogalkotó testület. Ü A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN) a Tanács egyik legrégebbi testülete, a 27 tagország gazdasági és pénzügyminisztereibôl áll, szükség esetén kiegészítve a költségvetésért felelôs miniszterekkel. A Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa hatáskörébe tartozik többek között a gazdaságpolitikai koordináció, a gazdasági folyamatok nyomonkövetése, a tagországok költségvetési és államháztartási politikájának figyelemmel követése, a közös valuta (beleértve annak jogi, gyakorlati és nemzetközi vetületeit), a pénzpiaci- és tôkemozgások, valamint a harmadik országokkal fenntartott gazdasági kapcsolatok.
Ü 2009 decemberében az ECOFIN felkérte az Európai Bizottságot, hogy az Európai Központi Bankkal és az érintett szereplôkkel együttmûködve végezzen el egy részletes felmérést a SEPA átutalási, illetve SEPA beszedési módokra történô átállás végdátumainak EU jogszabályban való meghatározásának indokoltságát illetôen, és igenlô válasz esetén készítse el a vonatkozó jogszabály-tervezetet. A SEPA-val kapcsolatos bármely EU szintû jogszabály, például irányelv vagy rendelet, csak a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyásával léphet életbe.
A SEPA átutalási és SEPA beszedési modellre való áttérés végdátumainak kijelölésével „biztosítható a piacok számára az a kiszámíthatóság és ösztönzôerô, amely ahhoz szükséges, hogy a SEPA nyújtotta elônyök mielôbb érvényre juthassanak és megszûnhessenek a korábbi fizetési módok és az új SEPA fizetési modellek párhuzamos fenntartásával járó magas költségek”. Az ECOFIN SEPA-val kapcsolatos megállapításai, 2009. december5
Az ECOFIN-nel kapcsolatban további információk olvashatók a http://www.eutrio.be/economicand-financial-affairs-council-0 weboldalon.
5
Az ECOFIN SEPA-val kapcsolatos 2009. decemberi megállapításai elérhetôk az EPC honlapján: www.europeanpaymentscouncil.eu/ knowledge_bank_detail.cfm?documents_id=343 5
Az Európai Parlament Ü Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete. Az Európai Parlament 736 tagját az Európai Unió 27 tagállamának választói ötévente választják meg 500 millió polgár képviseletére. Számos területen az új európai jogszabályokról közösen dönt a Parlament és a tagállamokat képviselô Miniszterek Tanácsa (ECOFIN, ld. 5. oldal). A Parlament a Tanáccsal együtt közös hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió éves költségvetése fölött is. Az Európai Parlament munkáját szakbizottságok útján végzi. A szakbizottságok feladata jogszabályok és saját kezdeményezésû jelentések készítése, módosítása, illetve elfogadása. A szakbizottságok feladata az Európai Bizottság és az ECOFIN által benyújtott javaslatok megvitatása és szükség esetén jelentés készítése az Európai Parlament plenáris ülése számára. A SEPA megvalósításával kapcsolatos esetleges EU irányelvet vagy rendeletet az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottsága (ECON) bírálja el.
Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy „a SEPA fizetési instrumentumokra való áttérésre jelöljön ki egyértelmû, reális és kötelezô végdátumot, amelyet követôen valamennyi euróban történô fizetést a SEPA szabványok szerint kell lebonyolítani. A végdátum nem lehet késôbbi, mint 2012. december 31.” Az Európai Parlament 2009. márciusi és 2010. márciusi határozatai6.
Az Európai Parlamentrôl és a Gazdasági és Monetáris Ügyek Bizottságáról (ECON) további információk olvashatók az Európai Parlament és az ECON honlapján (www.europarl.europa.eu; www.europarl.europa.eu/committees/econ_home_en.htm).
Az Európai Parlament határozatai az Egységes Euró Fizetési Övezet megvalósításáról: www.europarl.europa.eu/sides/getDoc. do?type=TA&reference=P6-TA-2009-0139&language=EN&ring=B6-2009-0111 (2009. március) és http://www.europarl.europa.eu/ sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2010-0057+0+DOC+XML+V0//EN (2010. március)
6
6
Az Európai Központi Bank (EKB)/az Eurórendszer Ü Az EKB Európa közös valutájáért, az euróért felelôs központi bank. Az Eurórendszerbe az EKB, valamint az eurót bevezetô országok nemzeti bankjai tartoznak. Az EKB fô feladata, hogy megôrizze az euró vásárlóerejét és ezáltal az árak stabilitását az euróövezetben. Az euróövezetet az Európai Unió azon 16 tagállama alkotja, amelyekben 1999 óta bevezették az eurót.7 Ü Az európénzforgalmi piac integrációjának ösztönzôjeként az EKB régóta hangoztatja, hogy a monetáris unió addig nem lehet teljes, amíg Európa a fizetési forgalom minden területén át nem tér a közös elektronikus európénzre. Az EKB a politikai hatóságokkal, a bankszektorral és a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevevôivel való szoros párbeszéd keretében aktívan követi a SEPA megvalósításának folyamatát, amelyrôl rendszeres helyzetjelentéseket tesz közzé. Az EKB által létrehozott SEPA mutatók folyamatosan jelzik a SEPA piaci bevezetésének alakulását (ld. az EKB SEPA témájú weboldalainak elérését lejjebb).
„Az Eurórendszer folytatja erôfeszítéseit az érintett érdekcsoportok közötti egyetértés kialakítására abban a kérdésben, hogy a SEPA átutalás és SEPA beszedési modellekre történô átállásra vonatkozó reális, ugyanakkor ambiciózus végdátum kijelölése nélkülözhetetlen lépés ahhoz, hogy a SEPA nyújtotta elônyöket realizálhassuk. Tíz évvel a közös valuta bevezetése után ideje, hogy az egységes euró fizetési módok bevezetésével teljessé tegyük a folyamatot.” Gertrude Tumpel-Gugerell, Az Európai Központi Bank Végrehajtó Tanácsának tagja8
További információért keresse fel az EKB honlapját (www.ecb.europa.eu), valamint az EKB SEPA-val foglalkozó weboldalait (www.sepa.eu).
2010-ig következô EU tagállamok vezették be az eurót, mint nemzeti valutát: Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia. Észtország 2011. január 1-én vezeti be az eurót. 8 Gertrude Tumpel-Gugerell, Az Európai Központi Bank Végrehajtó Tanácsa tagjának beszéde az EPC SEPA beszedési modell bevezetése alkalmából 2009. október 13-án Brüsszelben tartott rendezvényén. A beszéd, melynek címe „Payments are Becoming European”, elérhetô az EPC honlapján: www.europeanpaymentscouncil.eu/knowledge_bank_detail.cfm?documents_id=293 7
7
A SEPA Tanács
A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fóruma
Ü A SEPA Tanácsot, amelynek tagjai a pénzforgalmi piac keresleti és kínálati oldalának képviselôi (így az Európai Fizetési Tanács is), az Európai Bizottság és az EKB hozta létre 2010 júniusában. A SEPA Tanács feladata az egységes lakossági európénzforgalmi piac megvalósításának elômozdítása az érintett érdekcsoportok magas szintû bevonásával, valamint egyetértés kialakítása a SEPA teljes megvalósításához szükséges soronkövetkezô lépéseket illetôen. A SEPA Tanács nem helyettesíti a nemzeti, illetve európai szinten mûködô jelenlegi szervezeteket.
A 2008 októberében létrehozott EU fórum az egyes tagországok nemzeti SEPA koordinációs bizottságai számára lehetôséget nyújt arra, hogy egymás tevékenységét megismerjék, a közös érdeklôdésre számot tartó kérdéseket megtárgyalják az EU illetékes intézményeivel, és véleményt cseréljenek a SEPA átállással kapcsolatos kérdésekrôl és követendô gyakorlatokról. A fórum az Európai Bizottság elnökletével évente kétszer ülésezik.
A SEPA Tanács konkrét céljai: Ü A SEPA jövôkép valóra váltásának elômozdítása, stratégiai iránymutatás az lakossági eurófizetések lebonyolításával kapcsolatban az EU-ban. Ü A SEPA fizetési módokra történô átállás folyamatának figyelemmel kísérése és támogatása. Ü A SEPA folyamat átláthatóságának és ellenôrizhetôségének biztosítása az összes érintett szereplô bevonásával. Ü A SEPA Tanács ajánlásokat, illetve állásfoglalásokat fogalmazhat meg, lehetôség szerint konszenzussal. A SEPA Tanács tagjai felé elvárás, hogy az ôket delegáló közösségek véleményét képviseljék. A SEPA Tanács kötelezô érvényû intézkedéseket nem hozhat.
„A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok elsôrendû feladata a SEPA megvalósításának nemzeti szinten történô irányítása”. David Wright (Európai Bizottság – Belsô Piaci és Szolgáltatási Fôigazgatóság)10
A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fórumának üléseirôl további információk találhatók a http://ec.europa.eu/internal_market/payments/sepa/ec_en.htm weboldalon. A nemzeti SEPA átállási tervek elérhetôk a www.sepa.eu weboldalon. A SEPA Tanács SEPA végdátumokra vonatkozó nyilatkozata (Formal Declaration on SEPA Migration End-Date[s]) elérhetô az EPC honlapján: www.europeanpaymentscouncil.eu/knowledge_bank_detail.cfm?documents_id=416 10 A Nemzeti SEPA Koordinációs Bizottságok EU Fóruma elsô ülésének jegyzôkönyve elérhetô az alábbi címen: http://ec.europa.eu/internal_market/payments/sepa/ec_en.htm 9
A SEPA Tanács 2010. júniusi alakuló ülésén a tagok egyöntetûen kinyilvánították „határozott támogatásukat a SEPA átutalási, illetve SEPA beszedési modellekre történô átállás végdátumainak EU jogszabályban történô meghatározását illetôen”. A SEPA Tanács nyilatkozata9
A SEPA Tanáccsal kapcsolatban további információk olvashatók az Európai Bizottság SEPA Tanácsot bemutató weboldalán: www.ec.europa.eu/internal_market/payments/sepa/council_en.htm
Shortcut to Who is Who in SEPA EPC document reference: EPC317-10, version 1.0 © 2010 Copyright European Payments Council (EPC) AISBL Reproduction for non-commercial purposes is authorised; with acknowledgement of the source.
8
