Agrárgazdasági Kutató Intézet
JUBILEUMI ÉVKÖNYV 1954-2004
AK I Budapest 2004
AK I
Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
Főigazgató: Udovecz Gábor
Szerzők: Udovecz Gábor Varga Gyula
Közreműködők: Kamarásné Hegedűs Nóra Kellner Györgyné
ISBN 963 491 467 5
2
AK I
TARTALOMJEGYZÉK
50 éves az Intézet......................................................................................................... 5 Intézeti munkatársak névsora .................................................................................... 23 Intézeti kiadványok ................................................................................................... 27 Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei.............................................................. 43 Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból............................................... 49 Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben évente rendszeresen megjelenő kiadványok, illetve adatösszeállítások ...................................................................... 73
3
AK I
50 éves az Intézet
4
AK I
50 éves az Intézet
50 éves az Intézet Kerek és ritka évfordulót ünneplünk idén! 50 esztendő egy ember életében nagy idő, egy hosszú életpálya tart csak idáig. A mi szakmánkban pedig, egyenesen párját ritkítja, hogy lényegében töretlen intézeti múltról beszélhetünk. Létrejöttünk a hírhedt „ötvenes évekre” esik, s alig egy-két év, s jött a forradalom, az agrárvilágot új pályára állító áttörés, a kiszakadás a szovjet típusú agrárvilágból, a „magyar modell” alapkövének lerakása. Majd a gazdasági reform, melyben nagy szerep jut a mezőgazdaságnak, aztán a látványos növekedés „a mezőgazdaság aranykora”, s a megtorpanásé. Aztán a rendszerváltás vihara, amely sok értéket elsodorva, sehol másutt nem okozott nagyobb és ellentmondásosabb változást, mint az agrárvilágban és a vidéki Magyarországon. És a jubileum esztendeje, a minden eddigit felülmúló történelmi változásé is: csatlakoztunk az Európai Unióhoz.
Az intézmény története A magyar agrárgazdasági kutatások gyökerei messzire visszanyúlnak a múltba. Ahogyan kialakultak – a korukban Európát is gyakran megelőző – magyar agrároktatási intézmények, Keszthely, Magyaróvár, úgy jöttek létre azok a szellemi műhelyek is, amelyek főként a XX. században alkottak maradandó értékeket. Hensch Árpád és Nagypataki Béla üzemgazdasági, Kesztyűs Sándor számviteli, Ihrig Károly szövetkezeti kutatásai olyan szellemi örökséget jelentettek, amelyeket az elődintézetek, az 1954-ben létesített két új intézmény, sikerrel ötvözött a kor kihívásaival, a fejlett gazdaságú országok új agrárökonómiai irányzataival, s próbált meg összebékíteni az 1950-es éveknek a szovjet mintára folytatott, kudarcos agrárpolitikájával. A II. világháborút követően számos, többnyire kérész-életű intézmény jött létre, figyelemre méltó módon az agrárpolitikát, a munkatant és a költségelemzést részesítve előnyben.1 Ez pedig, nem illett bele az akkori, a szovjet példát utánzó hazai rendszerbe, s különösen nem a valóság keserű tényei által meghatározott, válságos helyzetről szóló, „győzelmi jelentések” világába. A jubileumot az 1954-es esztendőhöz kötjük, amikor is a Nagy Imre vezette kormány ideje, s a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt létrejött egyik közvetlen jogelődünk, a Mezőgazdasági Szervezési Intézet, majd néhány hónappal később a másik, az Állami Gazdaságok Üzemszervezési Kutató Intézete is. Ezek az intézmények már nem estek újabb kormányváltás áldozatául, s meglehetősen szerény kormányzati befolyással és még ennél is kisebb visszahatással folytathatták munkájukat. Létrejöttüket egyértelműen a mind feszítőbb szükség, a mezőgazdaság már tovább alig tagadható kudarca indokolta. Természetesen – az akkori politikai légkörben – hasznuk csekély maradt, de legalább kialakultak azok az intézményi 1
Erről részletesebb áttekintést ad „Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet jubileumi évkönyve 1954 -1994” AKII Budapest, 1994.
5
AK I
50 éves az Intézet
keretek, amelyek az 1956-os forradalmat követően segítettek a gyors szakmai fellendülésben. A „másik ágon” – az MTA égisze alatt – alakult ki a martonvásári intézet egyik osztályából az MTA Üzemtanulmányi Csoportja, amely a politikából kiszorult és kiábrándult Erdei Ferenc vezetésével gyors növekedésnek indult, s előbb Mezőgazdasági Üzemtani Intézet néven, majd 1962-től MTA Agrárgazdasági Kutató Intézet néven dolgozott. Ennek az intézménynek kezdettől fogva világos volt a profilja, melynek középpontjában a költség- és jövedelemszámítás, illetve ennek elmélete és az adatbázis kialakításának feladata állt. Külön is érdemes arra utalni, hogy ez az intézmény az agrárökonómia alapkérdéseivel kezdett el foglalkozni, s gyorsan megszervezte a parasztgazdaságokra kiterjedő, az akkori szóhasználat szerint, az üzemi számtartást. Nem szabad elfeledni, hogy ebben az időszakban a szocialista országok agrárközgazdái, sőt az akkori magyar szakemberek körében is, a költség- és jövedelemviszonyokra meglehetősen kevés figyelmet fordítottak, s például a nyereség fogalma sem volt igazán „szalonképes” körükben. Az 1960-as évek elejének nagyon fontos tudománytörténeti eseménye volt az MTA Agrárgazdasági Kutató Intézete és más egyetemi és kutatóhelyek Keszthelyen rendezett konferenciája, amely lényegében utat nyitott a kor haladó agrárgazdasági kutatásainak irányába, mindenekelőtt az amerikai iskolák felé. A már világhírű Heady professzor meghívása és részvétele, majd a Tudományos Akadémián való tiszteleti tagsága egyúttal számos magyar kutató számára tette lehetővé az amerikai ösztöndíjak és tanulmányutak lehetőségét. A matematikai módszerek fölhasználásában ekkor a magyar kutatók az európai élvonalba kerültek. „Harmadik vonalként” kell említést tenni az FM által 1962-ben létrehozott Statisztikai és Számítástechnikai Igazgatóságról (STASZIG), amellyel az agrártárca önálló statisztikai adatbázis megteremtésére és a kor követelményeihez fölzárkózó számítástechnikai háttér megalapozására törekedett. Több pontról is indult tehát az a szakmai megalapozó és szervezési folyamat, amely 1965-től egyszerűsödött le, az új agrárpolitikai vonalat indító agrárkormányzat döntése nyomán. Ennek értelmében a minisztérium (FM, majd MÉM) kutatási feladatokat ellátó intézetei és az MTA felügyelte kutatóintézetek egyesültek, s létrejött az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Néhány év után – Németi László vezetésével – a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központja (STAGEK) is elnyerte hosszabb időszakra szilárd kereteit, amely egyesítette a STASZIG és az AKI néhány osztályának kapacitását. Ezt követően – lényegében 25 éven át kevéssé változó keretek között – folytak az agrár-közgazdasági kutatások, amelyek számára kedvező légkört teremtett a korszak mezőgazdaságának látványos, bár nem minden szempontból optimális fejlődése. Még két lényeges szervezeti változásról kell számot adnunk. 1982-ben beolvadt az AKI-ba az „Élelmiszeripari Gazdaságkutató Intézet”, amellyel az agrártermelés egészét átfogó, tisztán kutatási feladatokat ellátó intézmény jött létre. Ez az egyesítés meglehetősen logikus következménye volt annak a felfogásnak, amely egységes egésznek tekintette a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart, s 6
AK I
50 éves az Intézet
amelynek vertikális kapcsolatait kívánta ezzel a lépéssel is hangsúlyozni. Majd újabb évtized elteltével, 1991 végén egyesítették az AKI-t és a STAGEKET, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) néven. Ez az intézményegyesítés azonban – indítékait tekintve – mindenképpen más volt, mint a korábbiak. Ez az átszervezés ugyanis célját tekintve elsősorban takarékossági lépés volt, igen lényeges, mondhatni drámai mértékű létszámcsökkentéssel. Mindemellett persze sok érv is szólt az összevonás mellett, melyek közül a leglényegesebb az információs bázis és a kutatás egy intézmény keretei közé történő egyesítése volt. Az AKII nem egészen pontos, nehézkes neve 2004-ben „nemesedett” újra egyszerűen Agrárgazdasági Kutató Intézetre (AKI-ra).
Az Intézet szakmai tevékenysége Az első szakasz: a kezdetek Az Intézet munkásságában viszonylag kevés az, ami az 1950-es évekből fennmaradt. Valójában csak az 1956-os forradalom hozta meg azt a – kezdetben persze meglehetősen korlátozott, de aztán évről-évre bővülő – kutatási szabadságot, amely nélkül maradandó alkotás aligha születhet. Ebben a viszonylagos szabadságban a főszerepet a forradalom döntései játszották, a sztálini agrárpolitikától való megszabadulás olyan lépései, mint a kötelező beszolgáltatás eltörlése, a termelőszövetkezetekből való kilépés szabadsága, az irányítási rendszer átalakítása, az ún. irányított piac rendszerének bevezetése. A Nagy Imre vezette kormány alig tíz nap alatt többet változtatott a magyar agrárpolitikán, mint amit a többi társutas ország, egészen a rendszerváltás kezdetéig, változtatni tudott a magáén. Nem is volt véletlen, hogy – az egyébként katasztrofálisan rossz termésű 1956-os évhez képest – a rákövetkező három esztendő alatt 25%-os növekedést tudott elérni a magyar mezőgazdaság. Ez a föllendülés volt a másik pillére az agrárközgazdasági kutatások erősödő térnyerésének is. A Földművelésügyi Minisztérium felügyelte intézetek elsősorban a szervezés, a normák és a nagyvállalatok irányítási kérdéseivel foglalkoztak. Az MTA-hoz tartozó AKI-ban viszont a költségszámítás gyakorlati feladatai, mint pénzkereseti forrás mellett (az Árhivatal finaszírozta ugyanis ezt a munkát), az elméleti kutatások jelentették a munkák lényegét. A minisztériumi intézetek kutatói állományában zömmel a „régi vonal” képviselői, a poroszos iskolán nevelkedett és az egykori uradalmakban gyakorlatot szerzett „gazdatisztek” kifejezetten technokrata irányzata érvényesült, az akadémiai intézet állománya viszont ehhez képest igazán vegyes összetételű volt. Ebben a meghatározó szerepet az utóbbi intézmény vezetőjének, Erdeinek tarka szakmai és tudományos múltja, sőt politikai előélete játszotta. Az AKI-ban is voltak régi gazdatisztek, akik az idősebb korosztályokat képviselték, de sokan a közgazdák, a jogászok, akiknek többsége viszont a fiatal generációhoz tartozott. Azt is érdemes megemlíteni, hogy ezek az intézetek, de elsősorban az AKI, politikai menedéket, és újrakezdési lehetőséget is jelentettek számos kiváló embernek, elsősorban is az ún. „56-osoknak”. Donáth Ferenc, Fekete Ferenc, Márton András és Márton János (a későbbi igazgató), Újhegyi Gyula neve mellett, a
7
AK I
50 éves az Intézet
„másik oldalról érkező”, s intézeti segítséggel újrakezdő Hegedűs Andrásét érdemes említeni, illetve Balogh Ferencét, Kállay Miklósét, Szentirmay Lajosét. A működő Intézet Ez a „tarkaság” nagyban segítette azt a sokszínű munkát, ami az 1960-as évtizedben folyt az AKI-ban, amely munkának egyben jellegzetessége volt az intézményen kívüliekkel való szoros együttműködés is. Ennek ismert példája az „Üzemszervezési kézikönyv”, amelynek első kiadását 53, az átdolgozottat pedig 72 szerző írta, és két év alatt két kiadást ért meg. Valójában azonban azok az elméleti alapmunkák a legértékesebb termékei e korszaknak, amelyek – s ez agrár-közgazdasági témájú művek esetében sajnos nem túl gyakori – még ma is fontos és hasznos alapvetésnek számítanak. Közülük elsőként Erdei: Mezőgazdaság és szövetkezet c. könyve, majd az Erdei – Csete – Márton szerzőhármas két munkája, a „Termelési körzetek és a specializáció a mezőgazdaságban”, valamint „A mezőgazdaság belterjessége” érdemel kiemelést. Műfajában ma is a legteljesebb és még ma is sok kérdésben iránymutató munkának az Erdei Ferenc és Fekete Ferenc által szerkesztett „önköltség-könyv” számít, amelyet egyébként rendkívül élénk, napjainkra sajnálatos módon teljesen kiveszett szakmai viták, sőt (azóta viszont teljesen deformálódott) éles politikai ütközések is kísértek. Erdei, Enese és Kalocsay könyve, pedig új fejezetet nyitott a korszerű üzemszervezés terén. Ezek a munkák nagyban hozzájárultak ahhoz a gazdaságpolitikai fordulathoz, amelyet az ún. „új gazdasági mechanizmus” néven ismerünk. A hivatalosan 1968-as áttérést szolgálták azok, a mezőgazdaságban már 1966-ban bevezetett liberalizálási intézkedések, amelyek tovább csökkentették a központi állami beavatkozásokat, s megteremtették az akkoriban rendkívüli újdonságnak számító, önálló vállalati gazdálkodási kereteket. A később megrekedt és lelassult reformfolyamatnak – köszönhetően a korábbi kezdésnek – egyértelműen az agrárgazdaság lett a nyertese. Az Intézet történetében ebben az időszakban volt a legnagyobb befolyásunk a kormányzati munkára, a „kereslet és a kínálat oldaláról” egyaránt. Ebben az állam reformkészsége (valójában inkább reformkényszere), az Intézet megalapozott ajánlásai, szakmai önállósága és vezetőjének kiemelkedő presztízse egyaránt szerepet játszott. 1970-ben Márton János vette át az Intézet vezetését. A mezőgazdaság egyre erőteljesebb növekedése időszakában az alkalmazott kutatások kerültek az Intézeti munka középpontjába, sőt egy öt esztendős szakaszra, a gyakorlati szervezési munkákra is jelentős létszámú, önálló részleget alakítottunk ki. A kutatások nagyobbik része a vertikális kapcsolati rendszerekkel és a tervezésükkel volt szoros kapcsolatban. Az elemzések jóval túllépték a hagyományosan csak a mezőgazdasági termelésre összpontosító szemlélet kereteit, s a mezőgazdaság háttériparától kezdve a fogyasztó asztaláig követték a termelés és a forgalmazás folyamatát. Napirendre került a fogyasztói árak szubvencionálásának kontraproduktív rendszere és annak bírálata, de e nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk liberalizálását célzó megoldások ügye is. 8
AK I
50 éves az Intézet
A mezőgazdasági nagyüzemek kötöttségeinek fellazulásával együtt került előtérbe az ún. kiegészítő termelés kérdése. Az AKI akkori kutatásai jelentős elméleti támogatást nyújtottak ahhoz, a kort jóval megelőző, s a mezőgazdasági vállalatok tevékenységi körének kibővüléséhez vezető folyamat fölgyorsulásához, amit manapság a multifunkcionális mezőgazdaság néven kísérel meg az EU agrárpolitikai reformja az ún. „európai modell” néven előtérbe állítani. Ha akkoriban az agrárpolitika döntően a nagyüzemekre összpontosította is figyelmét, s a magángazdaságokat egynémely politikusok a kapitalizmus újratermelésének vádjával is illettek, az AKI-ban igen jelentős hatású kutatások folytak a mezőgazdasági termelésnek mintegy harmadát előállító kisüzemek jövőjéről. A témában született, Varga Gyula és nagy számú munkatársa által írott könyv nem csak a szűkebb szakma számára nyújtott fogódzót, de az akkor folyó politikai vitákban is tisztázó szerepet tudott betölteni. Az ún. „magyar modellnek” éppen a kisüzemek virágzása, a nagyüzemek tevékenységi körének kibővülése és – az intézeti kutatásokban ugyancsak fontos szerepet játszó – termelési rendszerek, ezek a vállalkozási alapon működő tanácsadó és integráló szervezetek adták a gerincét. Visszhangtalan maradt viszont az Intézet egyik nagy kutatási vállalkozása, amely gyűjteményes kötetként, „Javaslatok az élelmiszergazdaság fejlesztésére” – meglehetősen laposra sikerült – címmel látott napvilágot, 1984-ben. A könyv célja a leállított reformok folytatása volt, s mint Márton János a bevezetőben megfogalmazta: „korunkban az irányítás mindenhatóságának felfogása megdőlt”. Ebben a munkában kapott – ismereteink szerint elsőként – hangot az állam tulajdonosi szerepvállalásának éles kritikája, a bérszabályozási kötöttségek feloldásának sürgetése és az egész szubvencionálási rendszer fölülvizsgálatának ajánlása. A nagy számú szerzői gárdából kiemelendő Balogh Sándor, Csete László, Éliás András, Felföldi János, Harza Lajos neve. Az 1980-as évtizeden végigvonult az a kutatás, amely a kormány megbízásából az AKI-ban, a Világbank számára, illetve az ahhoz csatlakozó magyar adminisztráció számára készített elemzéseket. Ezek a kutatások, számos publikált és még több „belső használatra” készült munka mellett, alapul szolgáltak az új, a kvantitatív elemzéseket előtérbe helyező irányzat hazai meghonosításának, amely annak a könyvnek a megjelenését is lehetővé tette, amely „Élelmiszer-gazdaságunk versenyképessége” címmel 1986-ban látott napvilágot, Borszéki Éva, Mészáros Sándor és Varga Gyula tollából. A nyugdíjba vonuló Márton János helyét 1986-ban Csendes Béla foglalta el. Irányításával a mind egyértelműbbé váló reformszükségletet kiszolgáló kutatások indultak, illetve gyorsultak föl, majd az Európai Unió iránt egyre erőteljesebbé váló szakmai és kormányzati érdeklődés nyomán, megkezdődtek – a mai napig tartó – vizsgálatok az uniós agrárpolitikáról. A Stagek párhuzamos szakmai pályaképét – tevékenységének jellegéből és ennek viszonylagos állandóságából adódóan – sokkal rövidebben lehet leírni. Az intézmény főprofilja az információk összegyűjtése és feldolgozása volt, s maradt mindvégig. Ez egyrészt a központi statisztikai intézménnyel, a KSH-val, másrészt 9
AK I
50 éves az Intézet
pedig a Pénzügyminisztériummal való együttműködés és munkamegosztás keretében folyt. Amint azt a technikai fejlesztések lehetővé tették, a Stagek közvetlen összeköttetésben dolgozott e két szervezettel. A korszerűsödés azonban nem csak a technikai feltételek javulásában, de az adatgyűjtés és feldolgozás, majd az elemzések és azok publikálása terén is megmutatkozott. A kezdeti, zömmel a naturális adatok gyűjtése (terület, termelés, létszám, felvásárlás stb.) és feldolgozás utáni közzététele, hamarosan kiegészült az értékfolyamatok megfigyelésével is. A mezőgazdasági költségszámítás és –elemzés Magyarországon mindig is kiemelkedő fontosságú feladata az AKI-ból teljesen a Stagek-be tevődött át. Ugyancsak lényeges volt a mezőgazdaság megfigyelése mellett az élelmiszeriparra is kiterjesztett statisztikai és elemzési tevékenység. Mindezek eredményeit a rendszeresen megjelenő kiadványokban (az évente megjelenő statisztikai zsebkönyvben, a mezőgazdasági ágazatok és a főbb élelmiszeripari termékek önköltségéről közlő periodikákban), az egy-egy részterületre időközönként elvégzett vizsgálatokét, pedig önálló kötetekben jelentették meg. Ezek közül külön említést érdemelnek a vállalatok differenciálódásáról, a termelési rendszerekről, a termelést befolyásoló tényezők kvantitatív elemzéséről, a termékpályák jövedelem-eloszlásáról készített, módszertani kutatásokat is tartalmazó kötetek. A számos szerző közül mindenképpen említést érdemel Csete László, Juhász Jánosné, Kapronczai István, Mészáros Sándor, Németi László, Rácz Lajos, Szénay László, Szerdahelyi Péter, Szűcs István, Tomka József, Udovecz Gábor neve. A rendszerváltástól az EU-tagságig A rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban – a Harza Lajos, Udovecz Gábor és Kapronczai István vezette Intézetben – a szakmai munkát az EUcsatlakozásra, illetve a majdani tagállami működésre való felkészülés uralta. Az anyagi és szellemi erőforrásokat különösen három területre összpontosítottuk. Több év munkája eredményeként sikeresen építettük ki az ún. EU-konform információs rendszerek ránk háruló részét. Összehangolt kutatási programokkal állandóan napirenden tartottuk a magyar agrárgazdaság hazai és nemzetközi versenyképességét, várható esélyeit az EU-ban, illetve a tagállami működésre való felkészülés szabályozási és intézményi kérdéseit. Bekapcsolódtunk a vidékfejlesztés előkészítő, programalkotó munkáiba (elsősorban a megszervezett Vidékfejlesztési Osztály részére), s a fenntartható, többfunkciós (több „pilléres”) mezőgazdaságról folytatott (demagógiától sem mentes!) vitákba. Az ágazati elemzések és prognózisok újfent nagy szerepet kaptak az Intézet életében. Az 1970-es évtizedben főként egy-egy termékvertikum lehetséges és kívánatos fejlesztésére, illetve elsősorban ezek hazai feltételei kerestük a választ. Az EU-ba való belépés előkészületeinek szakaszában viszont, már a nemzetközi mozgástérbe helyezve, és a versenyképesség oldaláról megközelítve elemeztük a főbb termékek várható jövőjét. Elsősorban azt kutattuk, hogy az adott ráfordítások és hozamok mellett, mely termékeknek van, vagy lehetnek komparatív előnyei, illetve – kényszerűen – azt mutattuk ki, hogy mely termékeinknél kellene a
10
AK I
50 éves az Intézet
ráfordítások és a hozamok arányát, vagyis a hatékonyságot megjavítani a versenyben való helytállás eléréséhez. Több, elsősorban Mészáros Sándor, Spitálszky Márta és Udovecz Gábor nevéhez kötődő olyan modellszámítási sorozat készült az Intézetben, amely sok munkatárs közreműködésével kereste ezekre a választ. Ezek jelentős hányada nem is került publikálásra, hanem szakmai munícióként szolgált az EU-val folytatott tárgyalásokon. Számos ilyen vizsgálati eredményt mutattak be az Intézet munkatársai az irányításban dolgozóknak, s a szakma szélesebb körét képviselők számára, akiknek gyakorta – s ezt is őszintén el kell mondani – egyáltalán nem nyerte meg a tetszését az őszintén feltárt, s valószínűsíthető jövő képe, a várható gondok és nehézségek meglehetősen hosszú skálája. Az okok feltárása és a tanulságok megszívlelése helyett, gyakorta a magyarázkodás és az elutasítás volt e munkák és szerzőik osztályrésze, s nem a tényleges helyzetben, hanem az azt többkevesebb torzítással visszaadó „tükörben” vélték megtalálni a „hibás kép” előidézőjét. Az Intézetben folyó agrárpolitikai kutatások szorosan kapcsolódtak ahhoz a munkához, amelynek célja az EU számára elkészítendő helyzetértékelő jelentés, a magyar agrárszféra átvilágításához (az ún. screening-hez) megkövetelt anyag elkészítése volt. Ennek kapcsán – de nem az EU számára, hanem a magyar álláspont kialakításához – megkezdtük azokat a több évig tartó munkákat, amelyek az Agenda 2000 reformjavaslatainak és annak az egykori álláspontnak a várható hatásait volt hivatva feltárni, amely a csatlakozó országokat ki akarta zárni az ún. kompenzációs, későbbi szóhasználat szerint, közvetlen jövedelempótló támogatásokból. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy akkori számításaink szerint joggal és okkal igényeltük ezt a támogatási formát, amely – elismerve az EU érvanyagának részigazságait – csak akkor nem jár káros mértékű versenyhátránnyal, ha kompromisszumként elfogadjuk ennek lépcsőzetes bevezetését, s a kezdő szint eléri az EU-s támogatások 50-55%-os mértékét. Mint ismert, a végső megállapodásban elismerték az új tagok igényének jogosságát, sőt a kezdő év mértékét is éppen 55%-ra tették, de ennek forrásához az EU csak 25%-kal járul hozzá. Ahogyan célegyenesbe fordultak az EU-val a tárgyalások, úgy szaporodtak a magyar tárgyaló küldöttség szakmai felkészítését szolgáló vizsgálatok is az Intézetben. Nehéz lenne még felsorolni is, hány kéziratos (zömmel nem publikált) munka készült annak vizsgálatára (főként Kapronczai István, Kovács Gábor, Popp József, Potori Norbert, Udovecz Gábor és számos munkatársuk közreműködésével), hogy az uniós támogatási rendszer mely konkrét megoldása lenne a leginkább előnyös, illetve reálisan adaptálható a magyar mezőgazdaság számára. Arról, hogy mely tényezők esnek a figyelembe vehetők közül az egyik vagy a másik serpenyőbe, stb. és mindezek miként érintik az egészet, de azon belül a főbb termékvertikumokat is. Ezek a munkák folyamatosan alakítói voltak a magyar álláspontnak, de egyben kényszerűen alkalmazkodtak is a magyar, illetve főként az EU hivatalos felfogásához. Ez utóbbi ugyanis – főként a végső szakaszban – a joggal sokat bírált késlekedéseknek legalább oly mértékben volt okozója, mint a nagy késedelemmel kezdett, s utána is csak lassan belelendülő kormányzati felkészülés az EU agrárpolitikájának itthoni adaptációjára. 11
AK I
50 éves az Intézet
Nem csak helyzetfeltáró, hanem a várható tendenciákat is feltárni szándékozó kutatások folytak az egyes termékek külkereskedelmének alakulásáról, a főbb piacainkon végbemenő folyamatoknak és a piacokon folyó verseny tényezőinek bemutatására. E munkákat elsősorban Kartali János és munkatársai végezték, részletesen is elemezve az EU-val kötött különféle megállapodások és azok kívánatos liberalizációjának várható kihatásait, az export és az import nagyságát és szerkezetét befolyásoló szerepét. Külön említendő, az árak nemzetközi összehasonlítását évek óta nagy szorgalommal folytató, Orbánné Nagy Mária munkássága, amely egyben a modellszámításokhoz is fontos információs forrásul szolgált. A magyar mezőgazdaság tulajdoni és szerkezeti átalakulása a rendszerváltást megelőzően, majd azt követően is élénk szakmai viták tárgya volt és maradt is, napjainkig. Az Intézet kellő időben, már az 1980-as évtized közepétől, számos tanulmányt szentelt e témakörnek, s kevéssé méltányolt, illetve hasznosított tényfeltáró munkával (Csendes Béla, Gyenis János) segítette a mindenkori kormányokat e fontos és kényes, a szükségesnél sokkalta jobban átpolitizált kérdések megoldásában. A földtulajdonnal, a földhasználattal (Szűcs István), a bérleti rendszerrel és az üzemi struktúra kérdéseivel kapcsolatban írt tanulmányok egész sora készült az 1990-es évtizedben (Dorgai László, Varga Gyula és munkatársai), bemutatva a magyar helyzet és a hazai megoldási törekvések mellett az EU-ban végbemenő, számunkra is mérvadó folyamatok alakulását. Több munka készült a családi gazdaságokról, újrakezdési folyamataik nehézségeiről és esélyeiről (Alvincz József), valamint a társas gazdaságok, mindenek előtt a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulási folyamatáról és szerepváltozásaikról (Tóth Erzsébet). A válsághelyzetbe került mezőgazdaság élesen vetette fel a vidék, mindenek előtt a vidéken élők foglalkoztatási, kereseti és életviszonyainak egyre súlyosbodó gondjait. Felerősödtek az ország különböző régiói közötti fejlődési különbségek, reális veszéllyé vált a peremterületek leszakadása, a mezőgazdasági szervezetekből kiszorult munkaerő végletes elszegényedése. Ezek vizsgálatára, a megoldási lehetőségek feltárására számos intézeti munka tett kísérletet (Dorgai László, Tóth Erzsébet). Az arányosabb területi fejlődés megalapozását szolgáló, 1997-ben elkészült Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) agrár- és vidékfejlesztési vonatkozásainak kidolgozása is Intézetünk munkája. Az EU-hoz való csatlakozást megelőző időszak fontos feladata volt a megnyíló támogatási források megalapozott és célszerű felhasználásának szakmai előkészítése. Az előkészület jegyében már 1997-ben megjelent intézeti tanulmány az EU regionális- és vidékpolitikájáról, majd a területfejlesztés vidékfejlesztés kapcsolatáról, továbbá a vidékfejlesztés uniós finanszírozásról. E kollektíva tevékenységéhez köthető Magyarország első (1997-ben készült) – és ma is felvállalható – vidékfejlesztési koncepciója is. Az Intézet a gyakorlati tervező munkában is közreműködött. Nagy szerepet vállalt a Nemzeti Fejlesztési Terv agrárés vidékfejlesztési részeinek kidolgozásában, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program elkészítésében, és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kidolgozásában is (Dorgai és munkatársai). Igazodva e témák
12
AK I
50 éves az Intézet
erősödő szerepéhez, a munkákban résztvevő osztályokból 2004-ben Vidékfejlesztési Igazgatóságot alakítottunk ki. Az Intézet informatikai tevékenységében gyökeres változást hozó, s az EU követelményeinek megfelelő fejlesztések, nagyjából négy nagyobb tevékenységi körre oszthatók. Az első a statisztikai jellegű adatgyűjtő, feldolgozó, elemző és tájékoztató munka, amelyek címzettjei a kormányzattól a legszélesebb szakmai közvéleményig terjednek. Különösen fontosak az agrár-külkereskedelem alakulásáról havonta készülő elemzések és azok az adatközlések, amelyek a Mezőgazdasági Számlák Rendszere címszó alatt, az uniós módszert követve, alapul szolgálnak a KSH-ban az egész nemzetgazdaságot átfogó, hasonló című számításokhoz és elemzésekhez (Bognár és munkatársai). A második csoportba a pénzügyi információs rendszerek sorolhatók. Ezek részben a már évtizedekkel ezelőtt megkezdett munkák folytatását jelentik (pl. a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok gazdálkodásáról szóló tájékoztató füzetek), részben teljesen újak, vagyis csak az 1990-es évtized közepétől folynak, mint az EU által megkövetelt tesztüzemi rendszer kiépítése, működtetése, az ebből feldolgozott adatok elemzése és publikálása (Keszthelyi Szilárd és Kovács Gábor). Külön említendők viszont azok, az Intézet legrégebbi gyökereihez visszanyúló ágazati költség- és jövedelemelemzések, amelyek legjobb szakmai meggyőződésünk szerint elengedhetetlenül fontosak az irányítás és a vállalkozói kör informálásához, miközben ezek nem tartoznak az EU által megkövetelt feladatkörbe (Kertész Róbert, Béládi Katalin). A harmadik témacsoport a piacfigyelésre irányuló munkáinkat jelenti. Ez a munka ugyan régi eredetű, de az EU előírásainak megfelelően gyökeresen átalakult, s már hat éve, termékvertikumonként különböző időbeni (napi, heti, havi) gyakorisággal készülnek és kerülnek publikálásra a piaci mozgások legfontosabb adatai (Tunyoginé Nechay Veronika). Az agrárrendtartásról szóló 2003. évi törvény értelmében a „Piaci Árinformációs Rendszert” az Intézet működteti, az érintett szereplők adatszolgáltatási kötelezettsége alapján. Végül a negyedik, vegyesnek tekinthető feladatkörben, az Intézet a támogatások nyilvántartását, a korábbi rendszerű termelői regisztrációt végezte, illetve aktuális tájékoztatókat készített az agrárkormányzat számára (Kapronczai István, Barcs Lajosné és sokan mások).
13
AK I
50 éves az Intézet
Az Intézet szervezeti és működési rendje A közmondás, amely szerint a suszternek nincs jó cipője, részben a szervezési kérdésekkel foglalkozó intézeti tevékenységre is vonatkoztatható, hiszen a kezdetektől napjainkig – csak részsikereket felmutatva – keressük azt a belső szervezeti és működési rendet, amely a leginkább szolgálja a sikeres munkát. Azt tapasztalatként szögezhetjük le, hogy a tartós és hatékony belső munkaszervezet sok külső tényezőtől (a feladatok jellegéből, tervezhetőségétől stb.) legalább olyan mértékben függ, mint a belső adottságoktól, melyek a munkatársi gárda összetételétől kezdve, a tárgyi munkafeltételeken keresztül a szakmai presztízsig és anyagi elismertségig terjed. A kezdetekkor az intézeti vezetés legfőbb gondja az elhelyezés áldatlan feltételein való javítás volt (a város 3-4 különböző pontján volt az Intézet), valamint a szerteágazó feladatokhoz igazodó, belső szervezeti egységek kialakítása, illetve az egységes szemlélet formálását segítő munkarend megteremtése. Az 1965-ös egyesítés után, három nagyobb egységre tagolódott az Intézet, követve az egyesítés előtti profilokat és az elhelyezési adottságokat is. Az egyik ág a szervezési kérdésekkel, a második elméleti kérdések kutatásával, a harmadik pedig a költségszámítás gyakorlati (adatgyűjtési- és szolgáltatási) feladataival foglalkozott, osztályokba szerveződve. Az igazgató és két helyettese által irányított Intézet munkájában igen jelentős irányító és ellenőrző szerepet kapott az öt éves periódusokkal működő tématervezés és a beszámolás szigorú rendje, valamint a rendszeresen működő intézetvezetői értekezlet és a tudományos vitafórum. Az Intézet 1965-ben kialakított szervezeti egységeit és kutatásainak jellegét is érdemes fölsorolni: I.
Közgazdasági Osztály (6 alapkutatási és 1 alkalmazott kutatási téma)
II.
Tervezésmódszertani Osztály (2 alapkutatás)
III.
Mezőgazdaságfejlesztési Osztály (3 alapkutatás, 3 alkalmazott)
IV.
Hatékonyságvizsgálati Osztály (6 alapkutatás, 2 alkalmazott)
V.
Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Osztály (2 alapkutatás, 6 alkalmazott)
VI.
Állami Gazdaságok Üzemszervezési Osztály (5 alkalmazott kutatás)
VII.
Munkaökonómiai Osztály (3 alapkutatás, 4 alkalmazott)
VIII. Gépesítésszervezési Osztály (4 alkalmazott) IX.
Termelésszervezési (Ágazati Ökonómiai) Osztály (10 alkalmazott)
X.
Költségszámítási Központ
XI.
Gazdasági Osztály és Gondnokság
Jelentős előrelépés volt a Zsil utcai székházba való beköltözés 1968-ban, de továbbra is két helyen voltak az Intézet munkatársai, s maradtak is a mai napig.
14
AK I
50 éves az Intézet
A már mintegy 250 embert foglalkoztató intézmény az 1970-es évektől kezdve főosztályi szervezetben, s főosztályonként négy-négy osztályt működtetve dolgozott, gyakorlatilag két évtizeden keresztül. A főosztályok profilja az időnként változó megnevezés ellenére is jól érzékelhető a következő felsorolásból: Közgazdasági, Kereskedelmi, Termeléspolitikai, Vállalatgazdasági, Szervezési Főosztály. E szervezeti felépítés meglehetősen mechanikus volt, de leegyszerűsítette az irányítás és az ellenőrzés munkáját, s alapjában véve megfelelt az akkori idők kevéssé változó – illetve a változatlanságot tévesen még célnak is tekintő – szellemének. Egy-egy főosztályhoz három – öt osztály tartozott, s a két önálló (Kutatásmódszertani és Agrárökológiai) osztállyal együtt 20 osztályként szervezett részlegből, a kezdetektől fogva jól működő könyvtárból, valamint a gazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó csoportokból állt össze az intézeti szervezet. A 1962-ben létrehozott Staszig – Szemessy Tibor vezetésével – a minisztérium információs hátterének megalapozását szolgálta, s rövid idő után fejlődött ki belőle a Stagek. A Németi László vezette új intézmény három igazgatóságból állt. A statisztikai és információs feladatokat ellátó igazgatóság Szemessy vezetésével dolgozott, az AKI-ból átkerült, s Csete László vezette igazgatóság a költség- és jövedelemszámítási és az elemző munkát végezte, a Szikora Mihály irányításával működő igazgatóság, pedig a technikai háttér fejlesztéséről gondoskodott. A létszám 170 főről fokozatosan növekedett, s a maximum 240 fő volt (mintegy harmadnyi diplomással), amit aztán – köszönhetően a műszaki háttér korszerűsödésének, de két részleg kiválásának is – az eredeti állományra apadt. Az intézmény vezetését Kiss Ferenc vette át, majd 1990-től Tomka József lett az igazgató. Az 1980-as évtized közepétől kezdve erőteljesen létszámcsökkentés, vagy ahogy akkor finomkodóan mondták, „karcsúsítás” következett be mindkét intézménynél. Az AKI-ban az 1984 és 1991 között 207 főről 83-ra apasztották a létszámot, s a Stagek munkatársi gárdáját is megtizedelte a főhatóság, s az egyesítéskori állomány 75 munkatársból állt. Azt azonban mindenképpen a pozitívumok között kell fölsorolnunk, hogy a munkatársi gárda összetétele – a létszámcsökkentés esztendeit kivéve, amikor is kényszerűen meg kellett válnunk az összes, nyugdíjas kort elért, de nagy tapasztalattal és tudományos fokozattal rendelkező kutatónktól – az 1990-es évek közepétől kezdve ismét javult. A diplomával rendelkező munkatársak száma 1995 és 2003 között 59-ről 96 főre emelkedett, s a létszámon belüli arányuk 51%-ról 68%-ra nőtt. Sok a reményteljes jövő előtt álló fiatal munkatársunk, noha körükben meglehetősen nagy a fluktuáció. Néhányuknak a kutatómunkához való csekély vonzódás, vagy hajlam, de többségüknek e nem eléggé versenyképes intézeti bér az Intézetből való távozás, az állásváltoztatás indítéka. Az AKI és a STAGEK egyesítésével egyidejűleg a korábbi szervezet is átalakult. A két intézményből az Intézeten belül két Igazgatóság alakult ki, helyileg is elkülönülve, s az Igazgatóságokon belül osztályok szerveződtek. E megoldás kétség kívül segített – a munkatársak által egyébként nem szívesen fogadott – egyesítési döntés hangulatrontó hatásainak enyhítésében, de tagadhatatlanul fenn is tartotta a korábbi két intézmény közötti elkülönültséget. Ez utóbbin először az 15
AK I
50 éves az Intézet
elhelyezésben bekövetkezett változások javítottak, majd sor került ez évvel az új belső szervezet – a változó feladatokhoz igazított profilnak is megfelelő – átalakítására is. 2004-ben három igazgatóságot hoztunk létre. Ezek a következők: − Agrárpolitikai Igazgatóság − Gazdaságelemzési Igazgatóság − Vidékfejlesztési Igazgatóság A jelenlegi munkaszervezet létrehozását – a „rugalmas” szervezeti határok, a team-munka prioritása mellett! – két szempont indokolta. Egyrészt, az információszervezés, -feldolgozás és a leginkább kapcsolódó elemző-kutató tevékenységek integrálása (pl. az ágazati ökonómia kutatások és az ágazati költségjövedelemszámítás összekapcsolása). Másrészt, az agrárpolitika második pillérének a vidékfejlesztésnek megfelelő rangra emelése, s az ehhez szükséges erőkoncentráció létrehozása. A szervezeti rendszer módosításával egyidőben megváltozott az Intézet neve is. A nyelvtörő, a nemzetközi kapcsolatokban sem értett AKII-ból egy „I”-t elhagytunk, s egyszerűen újra AKI lettünk. Az Informatikai jelző amúgy is pontatlan volt, s egyáltalán nem fejezte ki az Intézet tényleges tevékenységét! Ugyanakkor, mint felhasználók, nagyon is büszkék vagyunk Informatikai Osztályunkra, amelynek tagjai – anyagi lehetőségeink keretei között – gondoskodnak róla, hogy információs rendszereinket és kutató munkánkat korszerű információs technológiák támogassák. Érdemes szót ejteni az Intézet munka-programjának, profiljának és az ún. kutatói szabadságnak az alakulásáról is. Ahogy egyre reálisabb közelségbe került az EU-hoz való társulás, majd a ténylegesen és tagként való csatlakozás lehetősége, úgy idomult és alkalmazkodott az Intézet munkája is ennek az egyre terebélyesedő és mind több konkrét, de egyúttal gyors választ is igénylő feladat teljesítésének a szolgálatába. Ez kettős vonalon folyt. Egyrészt az intézeti profil új tevékenységekkel bővült, olyanokkal, amelyek az EU agrárpolitikájának intézményi megalapozásához, igényei kielégítéséhez kellenek. Ez az Intézet információval kapcsolatos munkáinak új, úgynevezett „EUkonform” rendszerekkel való kiegészítését, továbbfejlesztését igényelte. Mindez a kutatási témák új orientációjában is megjelent. Több, gyakorlatiasabb, gyakorta nem is publikált (publikálható), rövid terjedelmű írás, modellszámítás, alapozó kutatást nem igen engedő, de ugyanakkor alapos EUismereteket feltételező munka lett ennek a váltásnak a következménye. Az Intézet, ebben a munkastílusban és követelményrendszerben, egykori kutatóintézeti profiljáról mindinkább háttérintézeti jelleget öltött. Ez a módosulás az Intézet tevékenységének rövid távú hasznosságát egyértelműen javította, munkája színvonalát többé-kevésbé változatlanul hagyta, de nem tagadható, hogy az alapozó és a módszertani munkát erőteljesen megkurtította, s az alapkutatásokat pedig, végképp kiiktatta a kelléktárból. Mindez csak részben következett volna be, ha a
16
AK I
50 éves az Intézet
mindenkori irányító hatóság időben és a feladatok ismeretében, megfelelő tervezhetőséggel fogalmazta volna meg kívánságait az Intézetnek. Az Intézet számára a témaválasztás abban az értelemben szabad, hogy bármely agrárökonómiai, agrárpolitikai kérdéssel foglalkozhatunk. A döntés azonban valójában kapacitásfüggő, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy számos kérdés vizsgálatára, amelyek főként a jövő kérdéseire keresnék a választ, egyszerűen nem futja a munkatársak idejéből! Mivel az éves Kutatási Program a fő megrendelő FVM-mel szoros koordinációban (az intézeti munkatársak erős sugallatára!) alakul ki, az egyéni „öröm-kutatási” témákra nem marad elegendő szellemi energia! Míg tehát a témaválasztás jórészt determinált, addig a kutatás, s a kutatási eredmények tartalma és publikálása valóban mentes a külső ráhatástól. Ugyanakkor, a kutatási eredmények hasznosításában, megszívlelésében erős „szelekciós hajlam” tapasztalható. Az Intézet munkatársai, pl. már évtizedek óta sikertelenül ajánlják az irányító hatóságoknak a támogatási rendszer radikális egyszerűsítését, áttekinthetőbbé tételét, s a „mindent támogassunk egy kicsit”, régről öröklött módszerének mellőzését. Ezek az ajánlásaink az EU-csatlakozásig, szinte teljesen visszhangtalanok maradtak. Ugyancsak nem kapott elismerést a versenyképesség javításához általunk többször is ajánlott, szelektív támogatáspolitika elve, amely a szociális rászorultság helyett, inkább a fejlesztésre, a korszerűsítésre összpontosító ösztönzési rendszert szorgalmazta. Kevés sikert hozott az összefogásra, szövetkezésre buzdító szavunk, s az EU agrárpolitikájának koncentrációt kiváltó hatásairól szóló írásaink sem találtak nyitott fülekre sem a szakma, sem a gazdaságirányítók körében.
17
AK I
50 éves az Intézet
Az Intézet kapcsolati rendszere, helye és szerepe a közéletben Az Intézet – 1965-től tartóan napjainkig – a hazai agrár-közgazdasági kutatások központi műhelye. Munkájának eredményessége nem csak a végzett munka színvonalától, hanem attól is függ, mennyire sikerült a feladatot a tényleges igényekhez igazítani, mennyire ismeri fel a mindenkori „megrendelő” a téma fontosságát és sürgősségét. Jó és kiegyensúlyozott kapcsolatrendszer esetén a kezdeményezés, az aktuális munkák kijelölése természetesen a kutatói oldalról is történhet, s erre is sok példát találunk. Természetesen az AKI keretein kívül is számos kutató dolgozik agrárgazdasági témákon, de mindegyikük csak a tudományterület egy-egy részterületére vonatkozóan végez – esetenként nagyon értékes – tevékenységet. Régi és mindeddig zömmel sikertelennek bizonyult az a törekvés, amely megkísérelte közös kutatási rendszerbe integrálni a hazai szellemi kapacitást, amellyel mérsékelhető lenne az erős intézményi széttagoltságból és egy-egy tanszék, vagy kutatócsoport csekély méretéből adódó hátrány. Az elmúlt évek során volt néhány sikeres kivétel is (elsősorban az Integrációs Stratégiai Munkacsoport és mai utódszerve az Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport, valamint az MTA kutatási programjai), amelyekben az Intézet munkatársai is jelentős szerepet vállaltak. Régi törekvése az Intézetnek a felsőoktatási intézményekkel való tartós kooperáció kiépítése, amely ha nem is mondható sikertelennek, de sokkal inkább személyek egyedi kapcsolatain, mintsem szervezett kereteken alapul, és az intézeti munkatársak oktatásban való részvételére összpontosul. Közülük a gödöllői Szent István Egyetemmel, a budapesti Corvinus (Közgazdaságtudományi) Egyetemmel és a Kaposvári Egyetemmel fennálló, sokéves kooperáció érdemel kiemelést. A tudományos utánpótlás képzésében, mint információs bázis és ismeretforrás a doktorjelöltek zöme számára meghatározó szerep jut Intézetünknek. Az általános szakmai közéletben Intézetünk elismertségnek örvend, elsősorban naprakész információinknak, tanulmányaink aktualitásának és objektivitásának köszönhetően. Aligha véletlen, hogy az 1967-ben lezajlott, az Agrártörvényt megalapozó „Kerekasztal-viták”, majd a 2004-ben folytatott, hasonló szakmai megbeszélések írásos összegzésére az Intézet vezetője és munkatársai kaptak megbízást. Kutatóink az elmúlt évek során soktucat előadással, szakmai fórumon, médiában való közszerepléssel járultak hozzá, elsősorban is az EU-ra való jobb felkészüléshez. Az Országgyűlésnek szóló éves Agrárbeszámolót szintén az AKI állítja össze. A nemzetközi kapcsolataival az Intézet részben kötelezettségeket teljesít, részben saját érdekében és kollegialitásból vesz részt és tart kapcsolatot külföldi intézményekkel. Régi és tartós ez a kapcsolat a Világbankkal és az OECD-vel, de napjainkra az EU különböző szervei lettek a legfontosabb partnereink. Ez utóbbin belül kiemelendő a DG VI, a mezőgazdasági osztály, valamint az Eurostat, amely számára a már említett rendszeres statisztikai szolgáltatást végzi az Intézet. Nagyon
18
AK I
50 éves az Intézet
fontos munkánk az az évente végzett számítás, amely a mezőgazdaság támogatottságát jelző mutatókat dolgozza ki és adja át az OECD számára, s azok az elemzések, amelyek a WTO-val folytatott tárgyalásokhoz látja el megfelelő információkkal a magyar tárgyalókat. Az 1990-es évtized második felében, 1997 kezdte meg az Intézet – előbb az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Intézetének, majd ezt követően és folyamatosan az FVM támogatásával – a nemzetközi agrárpiaci kilátásokkal foglakozó, évente megrendezésre kerülő konferenciasorozatát, amelyről már eddig 7 kötet látott napvilágot. Az intézeti munkatársak (a legtöbbször Popp József, Potori Norbert, Udovecz Gábor és Varga Gyula) a főbb termékek várható piaci helyzetét elemző előadásai mellett, több más külföldi (többször is G. Viatte, az OECD igazgatója), illetve hazai szakember tartott előadást, akik közül elsősorban Csáki Csaba érdemel említést, mint előadó, néhány kötet szerkesztője és a rendezvénysorozat egyik elindító szervezője is. A műfaját tekintve is újdonságnak számító tanácskozások igen élénk érdeklődés mellett zajlanak, s a megjelent anyagok iránt is kellő érdeklődés tapasztalható.
19
AK I
50 éves az Intézet
Hogyan tovább? Az Intézet történetében eddig három, egymástól jól elkülöníthető szakaszt különböztethetünk meg. Az első, az alapító intézetek, a jogelődök létrejötte, sajátos egyenkénti fejlődési pályája volt, 1954-től és 1957-től, amely az 1965-ös összevonásig tartott. Az első szakasz lezárultát és az új kezdetét, az Agrárgazdasági Kutató Intézet létrehozásától számíthatjuk. A „nagy intézet” igazán látványos fejlődését és nagyjából szilárd arculatának kialakulását hozó, majdnem zavartalanul folyó 25 esztendős szakasz vége pedig, lényegében egybeesik a rendszerváltással, az 1990-es évtized kezdetével. Ekkor következett be a Stagekkal való egyesítés, amelynek időpontjától kezdve sem az Intézet keretei, sem szerepköre nem változott látványosan. Mindemellett azt is látnunk kell, hogy az Intézet feladatai, anyagi háttere, a felügyelő főhatósággal való – többször is alaposan megváltozott intenzitású – kapcsolata, benne elsősorban a finanszírozás rendszere, szinte a folyamatos átmenetiséget jelzik. Most egy újabb, negyedik időszak kezdődik azzal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Ez az élet szinte minden területére kiható változás különösen új helyzetet teremt az Intézet számára, feladatkörének és munkájának hosszabb távra való meghatározásával és újrafogalmazásával. Az EU-val megkötött megállapodások lezárultával, csak kevés számú olyan feladat maradt, amely a gyors és azonnali válaszokat várja az intézeti munkatársaktól. Helyükbe az agrárreformmal kapcsolatos kutatások, a nemzeti mozgástér föltérképezésének és irányának vizsgálata és azok az információs teendők várnak az Intézetre, amelyek szervezeti keretei és működtetési gyakorlata az elmúlt esztendők során kialakult már, s elsősorban az EU követelményeit elégítik ki. Úgy is mondhatjuk, hogy egy új, sok tekintetben a „második szakaszt” jellemző, konszolidáltabb korszak köszönt ránk, amelynek néhány fontos jellemzőjét, kihatását és követelményét, de az ezeknek való megfelelés személyi feltételeit, több-kevesebb pontossággal, máris megfogalmazhatjuk. Az EU-tagsággal egyértelműen bővülnek az Intézet teendői. Magyarország a jövőben nem csak címzettje, hanem alakítója is lehet a közös agrárpolitikának, s ez tudományos elemzések, számítások és a lehetséges következmények bemutatása nélkül, aligha lehet sikeres. Tudnunk kell tehát, merre halad az Unió maga, merre az egyes tagállamok mezőgazdasága, s azt is, hogy miként az EU-n kívüli államoké, különösen az USA és a szomszédoké, Európa keleti térségében. Mik az ő és melyek a mi érdekeink, miként köthetünk szövetséget más tagokkal és mik a kulcsproblémák, amelyekre leginkább összpontosítanunk érdemes. Napjaink tapasztalatai világossá teszik számunkra, hogy a kellő nyelvtudás, a módszertani felkészültség, a magyar valóság ismerete és a nemzetközi tájékozottság egyaránt feltétele a sikernek. Munkaszervezési szempontból pedig, csak a csoportos kutatás, a belső szervezeti kereteket rugalmasan kezelő, egy-egy nagyobb munkára szerveződő (szükség szerint külső szakértőket is alkalmazó) alkalmi együttesek (team-ek) segíthetnek áthidalni az egyre tarkább feladatok és az adott szervezeti
20
AK I
50 éves az Intézet
egységek szakmai kapacitása között lévő feszültségeket. Az Intézet már elég régóta él korábban felhalmozott ismereteiből, tartalékai kimerülőben vannak. Nem kétséges, hogy megújulása, az elméleti kutatások fölerősítése, a szakismeretek „akkumulációja” a következő időszak egyik fontos célja, s ehhez – a belső elszánás mellett – külső támogatást, megfelelő feltételeket is igényel az Intézet. Túljutva az EU-hoz való csatlakozás szakmai kihívásain, most újra az építkezés feladataival szembesülünk, s erre meg is van bennünk a kellő elszánás. Továbbra is messzemenően szem előtt kívánjuk tartani a kormányzati igények kielégítésének természetes feladatait, amit objektív elemzésekkel és kritikával tudunk csak hosszabb időn át fenntartani. Természetesnek tekintjük, hogy ebben időszakosan bizonyos érdekkonfliktusok is felmerülhetnek, s ennek elviselése és kezelése a minisztériumi vezetés részéről toleranciát, az Intézet részéről pedig a mindenkori kormányzat munkája iránti lojalitást igényli. Ugyanakkor azt is világosan látni kell, hogy ez utóbbinak is megvannak a maga korlátai, hiszen a kutatóműhely saját létének szükségességét ássa alá, ha csak azt tudja nyújtani – témaválasztásban és ajánlásaiban egyaránt – amit elvárnak, s amit szívesen hallanak tőle. Az első ötven esztendő tapasztalatával a hátunk mögött és egy új agrárrezsim kezdetén, kellő szakmai önbizalommal és az idők tanította józansággal felvértezve, azzal a reménnyel vágunk neki feladataink megoldásának, hogy a sikeres működéshez megvannak, illetve folyamatosan megteremtődnek a szükséges külső és belső feltételek.
21
AK I
50 éves az Intézet
22
AK I
Intézeti munkatársak névsora
Intézeti munkatársak névsora (2004. szeptember 1-jei statisztikai létszám alapján) Adravecz Lászlóné Ady István Almási Ferencné Antal Katalin Barcs Lajosné Barkaszi Levente Barnafi László Benkő Béla Bereczki Józsefné Bélafalvy Tiborné Béládi Katalin Bélteki Beáta Biczó András Biró Szabolcs Bognár Imre Bojtárné Lukácsik Mónika Bürger Béláné Csoltai Veronika Csurgay Mónika Dancs Gyuláné Dankóné Seres Zsuzsanna Dorgai László Dömötörfy Istvánné Dudás Gyula Erdei Zoltán Erdész Ferencné Fekete Géza Firnstál Gyuláné Fogarasi József Garay Róbert Gáborné Boldog Valéria Gulyás Miklósné Guti Gyula Gyánti Istvánné Győriné Bognár Annamária Györe Dániel Hamza Eszter Harza Lajos Himics Mihály Hingyi Hajnalka Horváth Zsuzsanna Horváth Tibor 23
AK I
Intézeti munkatársak névsora
Ilyés Julianna Iski Tímea Iviczéné Kiss Gabriella Jakab Balázs Juhász Anikó Kamarásné Hegedűs Nóra Kapronczai István Kartali János Kárpáti Andrea Kellner Györgyné Kemenczei Gyula Kemény Gábor Keresztessyné Mohr Katalin Kertész Róbert Keszthelyi Szilárd Kézdi Andrea Kis Csatári Eszter Kiss András Kiss György Kissné Szondi Veronika Kolozsváriné Csontos Magdolna Korondiné Dobolyi Emese Kovács Gábor Kovács Henrietta Kőnig Gábor Kövesdiné Bolgár Ágnes Kürti Andrea Kürtösi Edina Landi Mónika Lámfalusi Ibolya Limbrunner Istvánné Lossó Ferenc Mazúr Károlyné Medináné Lázár Virgilia Mészáros Sándor Miskó Krisztina Mizik Tamás Molnár Melinda Nagy Jánosné Nagy Péter Németh Noémi Nyárs Levente Orbánné Nagy Mária Palotay Szilveszter Papp Gergely Petőné Varga Éva 24
AK I
Intézeti munkatársak névsora
Pisla Klára Popp József Porpácziné Balogh Margit Potori Norbert Pozsonyi Sándor Radóczné Kocsis Terézia Rácz Istvánné Rákiné Guba Mária Rátkay György Rontóné Nagy Zsuzsanna Spitálszky Márta Stauder Márta Stummer Ildikó Suga Gábor Szabóné Haszonits Ágnes Szabó Sándorné Szalánczi Edit Szente Orbán Csaba Székely Erika Székelyné Raál Éva Szlovák Sándor Szosták István Tátrai Gyöngyi Thury Eszter Tóth Erzsébet Tóth Piroska Tóth Sándorné Törzsök Árpád Tunyoginé Nechay Veronika Udovecz Gábor Varga Edina Varga Péter Varga Tibor Varga Viktória Vágó Szabolcs Verle László Vőneki Éva Vrana Attila Wagner Hartmut Zoltai Gergely
25
AK I
Intézeti munkatársak névsora
26
AK I
Intézeti kiadványok
Intézeti kiadványok (válogatás) 1.
Ács Rudolf – Horváth Imre: A komplex meliorációs beruházások történeti áttekintése és gazdasági hatásának vizsgálata különböző agroökológiai típusú gazdaságokban. Bp. 1986/4. AKI 118 p.
2.
Az AGRÁRPIACI rendtartás működési mechanizmusának alapjai és korszerűsítésének irányai. 1. kot. Évek, célok, tapasztalatok és a szabályozás átfogó kérdései. 2. köt. A piacszabályozás ágazati sajátosságai. Háttértanulmányok: (Írták): Alvincz József – Balogh Ádám – Borszéki Éva – Csánky Zsuzsa – Dorgai László – Guba Mária – Kartali János – László Lajosné – Memhölczerné Kapitány Gabriella – Mészáros Sándor – Orbánné Nagy Mária – Pálovics Béláné – Ráki Zoltán – Réder Gyula – Spitálszky Márta – Stauder Márta – Szabó Márton – Szabó Mátyás – Szajkó Pál – Szederkényi Ervin – Szendő László – Szijjártó András – Szűcs Zoltánné – Tunyoginé Nechay Veronika – Ujhelyi Tamás – Vissyné Takács Mara et al. Bp. 1991, AKI 2 db 781 p.
3.
AGRÁRREFORM. Tanulmánygyűjtemény. 1 köt. Tulajdonreform az agrárgazdaságban. 2. köt. Beilleszkedés a piacgazdaságba. (Írták): Balogh Ádám – Borszéki Éva – Botos Katalin – Csete László – Dorgai László – Éliás András – Gyenis János – Harza Lajos – Kartali János – Kóbor Kálmán – Mészáros Sándor – Pálovics Béláné – Rott Nándor – Sebestyén Katalin – Szabó Márton – Szendrő László – Varga Gyula Bp. 1989, AKI 304 p.
4.
Alvincz József: Az állati eredetű élelmiszeripari nyersanyagok minőségi kérdései, a minősítési és felvásárlási rendszer korszerűsítése: Hús-, baromfiés tejipar. Bp. 1988/8. AKI 73 p.
5.
Alvincz József – Balogh Ádám – Borszéki Éva: Az Európai Közösséghez való csatlakozás gyakorlati problémái és a következő évek kutatásainak megalapozása. Bp. 1991, AKI 131 p.
6.
Alvincz József – Balogh Ádám – Csánky Zsuzsa – Szajkó Pál – Szederkényi Ervin: Válságok és lehetséges kezelésük a gabona-hús vertikumban. Bp. 1992, AKII 65 p.
7.
Alvincz József: Az élelmiszeripar privatizációjának főbb jellemzői. (Húsipari tapasztalatok). Bp. 1993, AKII 62 p.
8.
Alvincz József – Tanka Endre – Udovecz Gábor: A külföldi tőke megjelenése a magyar élelmiszergazdaságban. Bp. 1994, AKII 75 p.
9.
Alvincz József – Szajkó Pál – Tunyoginé Nechay Veronika: A családi gazdaságok finanszírozásának helyzete Magyarországon. Bp. 1994,AKII 65 p.
27
AK I
Intézeti kiadványok
10.
Alvincz József – Tunyoginé Nechay Veronika: A jövedelemhelyzetet befolyásoló fontosabb vállalati tényezők a hús- és a tejiparban a 90-es évek elején. Bp. 1996, AKII 53 p.
11.
Alvincz József – Borszéki Éva – Harza Lajos – Tanka Endre: Az agrártámogatási rendszer EU és GATT-konform továbbfejlesztése (Az AGENDA 2000). Bp. 1998, AKII 66 p.
12.
Alvincz József – Varga Tibor: A családi gazdaságok helyzete és versenyképességük javításának lehetőségei. Bp. 2000, AKII 114 p.
13.
Alvincz József (szerk.) Antal Katalin – Harza Lajos – Mészáros Sándor – Péter Krisztina – Spitálszky Márta – Varga Tibor: A mezőgazdaság jövedelemhelyzete és az arra ható tényezők. Bp. 2001, AKII 129 p.
14.
Alvincz József – Guba Mária: Az egyéni mezőgazdasági termelők jövedelmének adóztatása. Bp. 2003, AKII 162 p.
15.
Antal Katalin – Guba Mária – Kovács Henrietta: Mezőgazdaság helyzete az agrártörvény hatálybalépését követő időszakban. Bp. 2004, AKII 150 p.
16.
Árva László: Indokína gazdasági fejlődése és hazánk lehetőségei a térség országaival való együttműködés terén. Bp. 1984/15. AKI 68 p.
17.
Balogh Ádám: Az állattenyésztés fejlesztésének ellentmondásai és a kibontakozás lehetősége a 80-as években. Bp. 1987/3. AKI 94 p.
18.
Balogh Ádám – Harza Lajos: A vagyon-, a tulajdon-, és a tőkeviszonyok változása a mezőgazdaságban. Bp. 1998/5, AKII 73 p.
19.
Balogh Ádám – Memhölczerné Kapitány Gabriella: A vidéki bankhálózat kialakításának szempontjai és javaslat egy korszerű megoldásra. Bp.1992,AKII 69 p.
20.
Balogh Ádám – Memhölczerné Kapitány Gabriella – Szajkó Pál: A tulajdonváltással kialakuló új birtokstruktúrát meghatározó fontosabb tényezők. Bp. 1993, AKII 50 p.
21.
Balogh Sándor (Szerk.): Az agrártermékek kereskedelmének egyes problémái. (Írták): Argyelán Gáborné – Éliás András – Fülöp Zsuzsa – Guba Mária – Mogyorós Lászlóné – Mohácsi Kálmán – Papp Zsolt – Sebők Emília – Szántó György – Szűcs Zoltánné – Újhelyi Tamás – Závori Lajos. Bp. 1983, AKI 178 p.
22.
Balogh Sándor et-al: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosszú távú területi fejlesztési kérdései. (Alapozó tanulmány). Bp. 1984, AKI 104 p.
23.
Balogh Sándor: Az élelmiszertermelő vállalatok növekedése új feltételek között. Bp. 1985, AKI 69 p. 28
AK I
Intézeti kiadványok
24.
Balogh Sándor et-al: A cukorrépa jugoszláviai bérfeldolgoztatásának gazdasági hatásai a cukorvertikumban. Bp. 1986, AKI 67 p.
25.
Bergou György: A hozzáadottérték-adózás tapasztalatai Nagy-Britanniában. Bp. 1987, AKI 75 p.
26.
Borszéki Éva: A betakarítás-szervezés hálós modelljének adaptálása a Helvéciai állami gazdaságban. Bp. 1981, AKI 171 p.
27.
Borszéki Éva: A búza és a kukorica területi elhelyezkedését befolyásoló főbb ökonómiai tényezők hatásainak vizsgálata. Bp. 1982, AKI 59 p.
28.
Borszéki Éva – Jánky Margit – Vaik István: A növényolajtermelés helyzete és fejlesztésének közgazdasági kérdései. Bp. 1983/9. AKI 82 p.
29.
Borszéki Éva – Harza Lajos – Mészáros Sándor – Varga Gyula: Előzetes számítások a főbb állati eredetű termékek NPC, EPC és DRC mutatóira (Magyarország). Bp. 1984, AKI 49 p. (angolul is)
30.
Borszéki Éva – Mészáros Sándor – Varga Gyula: Élelmiszergazdaságunk versenyképessége. (Mezőgazdasági ár- és külkereskedelmi tanulmány). Bp. 1985/12. AKI 147 p.
31.
Borszéki Éva – Szederkényi Ervin – Vaik István: A búza és a kukorica területváltozásának közgazdasági összefüggései. Bp. 1987/4. AKI 82 p.
32.
Borszéki Éva – Dorgai László – Halász Péter – Tóth Erzsébet: Fejlesztési esélyek és irányok a gazdaságilag elmaradott térségekben. (Három körzet példáján). Bp. 1988, AKI 131 p.
33.
Borszéki Éva – Mészáros Sándor – Spitálszky Márta: Az agrárárak és támogatások kapcsolatának nemzetközi és hazai helyzete. Bp. 1990/13. AKI 108 p.
34.
Burgerné Gimes Anna: Földjáradék –földtőke –földértékelés –földpiac. Bp. 1996, AKII 91 p.
35.
Csánky Zsuzsa – László Lajosné: Az abraktakarmány-gazdálkodás javításának néhány közgazdasági összefüggése. Bp. 1988. AKI 103 p.
36.
Csatroday Géza: A szállítási rendszer fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a tejiparban. Bp. 1985/15. AKI 94 p.
37.
Cseres Tiborné: Integrációs folyamatok az Európai Gazdasági Közösség országainak mezőgazdaságában. Bp. 1979/16. AKI 60 p.
38.
Csete László (szerk.): Bács-Kiskun megye mezőgazdasága az ezredforduló körül. (Írták): Csete László – Márton János et al. Bp. 1984/1. AKI 90 p.
29
AK I
Intézeti kiadványok
39.
Csete László – Barcza Gabriella – Licskó Lászlóné – Molnár Róza: A mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti melléktermékek és hulladékok felhasználásának módjai és lehetőségei. Bp. 1986/8. AKI 101 p.
40.
Dénes Katalin: Az élelmiszeripari termelőkapacitások térszerkezetének alakulása és fejlesztésének irányai. Bp. 1986/6. AKI 108 p.
41.
Dorgai László: Lejtős területeink racionális gazdálkodási rendszerei. Debrecen, 1986, 81 p.
42.
Dorgai László – Varga Gyula: Fejlesztési esélyek és irányok a gazdaságilag elmaradott térségekben. Bp. 1988, AKI 129 p. (angolul is)
43.
Dorgai László: Az ingázás helyzete, a foglalkoztatottság növelésének problémái iparszegény térségben. Bp. 1988/5. AKI 146 p.
44.
Dorgai László – Fehér Alajos – Szabó Mátyás – Szepesy Edit: Az alaptevékenységen kívüli tevékenység szerepe a mezőgazdasági nagyüzemek életképességének fenntartásában (Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján). Bp. 1990/7. AKI, 113 p.
45.
Dorgai László – Kovácsné Varga Ilona – Szijjártó András – Tóth Erzsébet: A jövedelem-differenciálódás, a szociális feszültségek és a munkanélküliség ágazati, valamint térségi összefüggései. Bp.1992,AKII 112 p.
46.
Dorgai László – Kapronczai István – Udovecz Gábor – Varga Gyula: Helyzetkép az agrárgazdaság állapotáról. (Az exportképesség gyengülésének ellenszerei). Bp. 1993, AKII 107 p.
47.
Dorgai László – Horváth Imre – Kissné Bársony Erzsébet – Tóth Erzsébet: Az Európai Unió regionális politikája és hatása az új tagországokra. Bp. 1997, AKII 117 p.
48.
Dorgai László – Hinora Ferenc – Tassy Sándor: Területfejlesztés – vidékfejlesztés. Bp. 1998/9. AKII 97 p.
49.
Dorgai László – Stauder Márta – Tóth Erzsébet – Varga Gyula: Mezőgazdaságunk üzemi rendszere, kezelésének tennivalói a követelmények és az EU tapasztalatainak tükrében. Bp. 1999/8. AKII 115 p.
50.
Dorgai László – Miskó Krisztina: A vidékfejlesztés finanszírozása az Európai Unióban. Bp. 1999, AKII 116 p.
51.
Dorgai László – Gábor Judit – Juhász Anikó – Kartali János – Kürthy Gyöngyi – Orbánné Nagy Mária – Stauder Márta – Szabó Márton – Wagner Hartmut: A WTO tárgyalások magyar agrárgazdaságot érintő 2001. évi fejleményei. Bp. 2002/6. AKII 135 p.
30
AK I
Intézeti kiadványok
52.
Dorgai László – Keszthelyi Szilárd – Miskó Krisztina: Gazdaságilag életképes üzemek az Európai Unió modernizációs támogatásainak alkalmazása szempontjából. Bp. 2003, AKII 90 p.
53.
Erdész Ferencné: A zöldségtermelés helyzete és a piaci egyensúlyra ható főbb tényezők vizsgálata. Bp. 1996, AKII 62 p.
54.
Erdész Ferencné –Guba Mária – Ráki Zoltán – Vissyné Takács Mara: Adalékok a főbb mezőgazdasági termékek versenyhelyzetének megítéléséhez az EU-hoz való csatlakozás során. Bp. 1997, AKII 126 p.
55.
Erdész Ferencné: Az almaágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei a csatlakozási felkészülésben. Bp. 1998, AKII 103 p.
56.
Erdész Ferencné – Radóczné Kocsis Teréz: A zöldség-gyümölcs és a szőlőbor ágazatok hatékonyságának növelése és szabályozásának EU-konform továbbfejlesztése. Bp. 2000, AKII 168 p.
57.
Erdész Ferencné – Laczkó András – Popp József (szerk.) – Potori Norbert – Radóczné Kocsis Teréz: Az agrárszabályozási rendszer értékelése és továbbfejlesztése 2002-re. Bp. 2001, AKII 112 p.
58.
Felföldi János – Kovácsné Katzenbach Margit – Szomolányiné Szabó Judit: Szimulációs módszer a mezőgazdasági gépszükséglet számítására. Bp. 1979/4. AKI 120 p.
59.
Fórizs Józsefné: A földértékelés-termőhelyi értékelés problémái, javaslat a termőhely korszerű értékelésére. Bp. 1985/3. AKI 214 p.
60.
A FÖLDTULAJDON és a mezőgazdasági struktúra átalakítása. 1-3 köt. (szerk.): Gyenis János – Pálovics Béláné – Szendrő László – Tanka Endre – Újhelyi Tamás – Varga Gyula. Tanulmányokat írták: Balogh Ádám – Barcza Gabriella – Borszéki Éva – Botos Katalin – Csendes Béla – Csete László – Dorgai László – Éliás András – Gyenis János – Halász Péter – Harza Lajos – Licskó Lászlóné – Kartali János – Markó Béla – Mészáros Sándor – Nagy Kálmán – Pálovics Béláné – Popp József – Rott Nándor – Sebestyén Katalin – Szendrő László – Szijjártó András – Tanka Endre – Tóth Erzsébet – Varga Gyula. AKI Budapest, 1990. 3 db 769 p.
61.
Gábor Judit – Sugár Péterné: Tőkés vállalatokkal élelmiszertermelési kooperációink. Bp. 1981/7. AKI 40 p.
62.
Gábor Judit: A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékexport fuvarozásának és a szállítási rádiusz bővítésének problémái. Bp.1989,AKI 96 p.
63.
Gábor Judit: Az importvédelem nemzetközi tapasztalata. Bp. 1997, AKII 61 p.
31
folytatott
AK I
Intézeti kiadványok
64.
Gábor Judit – Stauder Márta: A kereskedelmi láncok élelmiszertermelők kapcsolatának változásai. Bp. 1999, AKII 91 p.
65.
Gábor Judit – Juhász Anikó – Kartali János – Kürthy Gyöngyi – Orbánné Nagy Mária: A WTO egyezmény hatása a magyar agrárpolitika jelenére, jövőjére és teendőire. Bp. 2001, AKII 194 p.
66.
Gábor Judit – Stauder Márta: Az agrártermékek kereskedelmének új irányzatai, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre. Bp. 2002, AKII 87 p.
67.
Glattfelder Béla: A GATT mezőgazdasági egyezményének hatása az importvédelemre, különös tekintettel a pótvámokra. Bp. 1994, AKII 49 p.
68.
Glattfelder Béla – Ráki Zoltán – Guba Mária – Janovszky Zsolt: Piacvédelmi lehetőségeink az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig: Bp. 1997, AKII 49 p.
69.
Guba Mária – Varga Gyula: A mezőgazdaságban dolgozók jövedelmi viszonyainak és életkörülményeinek néhány új vonásáról. Bp. 1985, AKI 76 p.
70.
Guba Mária – Ráki Zoltán: A gyepgazdálkodás korszerűsítésének főbb összefüggései. Bp. 1989/3. AKI 87 p.
71.
Guba Mária – Ráki Zoltán: Az energiafelhasználás, a szabályozás hazai és külföldi tapasztalatai, különös tekintettel a mezőgazdaságra. Bp. 1990, AKI 134 p.
72.
Guba Mária – Ráki Zoltán: Az agrárpiac közvetlenül szabályozott részpiacainak általános szabályozási koncepciója, működési leírása. (Összefoglaló tanulmány). Bp. 1993, AKII 44 p.
73.
Guba Mária – Ráki Zoltán: A terméktanácsok funkciói és működési rendje a magyar agrárrendtartásban. (Összefoglaló tanulmány). Bp. 1993, AKII 50 p.
74.
Guba Mária – Glattfelder Béla – Ráki Zoltán – Szajkó Pál – Szederkényi Ervin: A magyar agrárpiaci rendtartás árharmonizációs lehetőségei az EUhoz való csatlakozás küszöbén. Bp. 1995, AKII 103 p.
75.
Guba Mária – Ráki Zoltán – Szajkó Pál: A jövedelmezőség és a szabályozás főbb kérdései a szarvasmarha-ágazatban. Bp. 1995, AKII 79 p.
76.
Guba Mária: A piaci egyensúly alakulását befolyásoló főbb tényezők, a fejlesztés esélyei a sertéságazatban. Bp. 1995, AKII. 84 p.
77.
Guba Mária – Ráki Zoltán: Az Európai Unió marhahús-termelésének közös piacszabályai és várható hatásuk a magyar marhahús-ágazatra. Bp. 1998/13. AKII 156 p.
32
és
az
AK I
Intézeti kiadványok
78.
Guba Mária – Janowszky Zsolt – Ráki Zoltán: A magyar juhászat hatékonyság-növelési esélyei és a szabályozás EU-konform továbbfejlesztése. Bp. 2000, AKII 137 p.
79.
Halász Péter: Nemzedéki vonások a mezőgazdasági kistermelésben. Bp. 1984/14. AKI 72 p.
80.
Halász Péter: A kistermelés helyzetéről és jövőjéről. (Egy Hajdú-Bihar megyei felmérés tanulságai alapján). Bp. 1990/10. AKI 143 p.
81.
Hamza Eszter – Miskó Krisztina – Tóth Erzsébet: Az agrárfoglalkoztatás jellemzői, különös tekintettel a nők munkerő-piaci helyzetére (1990-2000). Bp. 2001/2. AKII 99 p.
82.
Hamza Eszter – Miskó Krisztina – Székely Erika – Tóth Erzsébet (szerk.): Az agrárgazdaság átalakuló szerepe a vidéki foglalkoztatásban, különös tekintettel az EU-csatlakozásra. Bp. 2002, AKII 143 p.
83.
Hamza Eszter: Agrárfoglalkoztatás hátrányos helyzetű térségekben – uniós lehetőségek gyakorlati alkalmazása. Bp. 2003/4. AKII 104 p.
84.
Hantó Zsuzsa – Szücs István: A földhaszonbérlet. Bp. 1995, AKII 96 p.
85.
Harza Lajos – Nyujtó Ferenc – Popp József: Az NDK keresetadózási rendszere. A személyi jövedelem adórendszere. Bp. 1982/13. AKI 91 p.
86.
Harza Lajos – Mátyás László – Popp József: Az Európai Gazdasági Közösség agrárpolitikájának főbb jellemzői az 1970-es évek második felében és az 1980-as évek fordulóján. Bp. 1983/15. AKI 128 p.
87.
Harza Lajos – Popp József: A hozzáadottérték-adózás általános és élelmiszergazdasági kérdései az NSzk-ban. Bp. 1986/7. AKI 52 p.
88.
Harza Lajos – Popp József: A hozzáadottérték- adózás általános és élelmiszergazdasági kérdései Dániában I.; A mezőgazdaság finanszírozásának jellemző vonásai Dániában II. Bp. 1987/6. 158 p.
89.
Harza Lajos – Mészáros Sándor – Varga Gyula: Az agrárpiaci rendtartás működési mechanizmusának alapjai és korszerűsítésének irányai. (Összefoglaló kötet). Bp. 1991, AKI 74 p.
90.
Harza Lajos (szerk.) A magyar mezőgazdaság integrációs stratégiája 1-2 kötet. (Írták): Alvincz József – Halmai Péter – Kapronczai István – Kartali János – Kovács Gábor – Mészáros Sándor – Orbánné Nagy Mária – Pálovics Béláné – Spitálszky Márta – Szabó Márton – Szűcs István – Tanka Endre – Udovecz Gábor – Varga Gyula: Bp. 1994, AKII 2 db 345 p.
91.
Horváth Imre: A környezetbarát mezőgazdasági termelés tennivalói és esélyei. Bp. 1993, AKII 102 p. 33
AK I
Intézeti kiadványok
92.
Janovszky Zsolt: A vetőmagtermelés helyzete és a piaci egyensúlyt befolyásoló főbb tényező. Bp. 1997, AKII 83 p.
93.
Jánky Margit: A hüvelyes abrakok termelésének, felhasználásának lehetőségei és gazdaságossága. Bp. 1985/13. AKI 61 p.
94.
József Sándor: A határozatlanság és bizonytalanság figyelembevétele a modellezésben: A fuzzy elméletről. Bp. 1987, AKI 54 p.
95.
Juhász Anikó: Vertikális koordináció és integráció a zöldség-gyümölcs szektorban. Bp. 1999, AKII 143 p.
96.
Juhász Anikó – Szabó Márton: Az EU és Magyarország közötti agrárkereskedelem liberalizációjának hatásai. Bp. 2001, AKII 96 p.
97.
Juhász Anikó – Kartali János (szerk.) – Wagner Hartmut: A magyar agrár-külkereskedelem a rendszerváltás után. Bp. 2002, AKII 133 p.
98.
Kapronczai István – Tomka József: A kis- és nagyüzemi termelés jövedelmezőségi viszonyainak néhány ágazati összefüggése a társadalmigazdasági átalakulás időszakában. Bp. 1992, AKII 41 p.
99.
Kapronczai István – Tomka József – Udovecz Gábor: A mezőgazdaság 1991. évi pénzügyi eredményeinek közgazdasági értékelése. Bp. 1992, AKII 12 p.
100. Kartali János: A magyar borexport változásai – általános és sajátos válságjegyek. Bp. 1988/3. AKI 61 p. 101. Kartali János: Piac, kereskedelem és marketing az agrárszférában. Bp. 1990/9. AKI 98 p. 102. Kartali János – Stauder Márta: Az Európai Közösség 1994-95-re várható újabb kibővülésének gazdasági következménye Magyarország számára, különös tekintettel az osztrák csatlakozásra I. kötet. Bp. 1993, AKII 49 p. 103. Kartali János: A kelet-európai térséggel folytatott agrárkereskedelmünk változásai, különös tekintettel a közvetítő kereskedelemre. Bp. 1993, AKII 77 p. 104. Kartali János – Stauder Márta: Az Európai Közösség 1994-95-re várható újabb kibővülésének gazdasági következménye Magyarország számára, különös tekintettel az osztrák csatlakozásra II. kötet. Bp. 1994, AKII 42 p. 105. Kartali János – Stauder Márta: Importpolitika és importforgalom az élelmiszergazdaságban. Bp. 1996, AKII 102 p. 106. Kartali János: A CEFTA-országok és Magyarország agrár-külkereskedelme. Bp. 1996, AKII 20 p.
34
AK I
Intézeti kiadványok
107. Kartali János – Juhász Anikó – Gábor Judit – Stauder Márta – Wagner Hartmut – Szabó Márton – Orbánné Nagy Mária – Vissyné Takács Mara: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar EU-érettségének piaci és kereskedelmi vonatkozásai. Bp. 1999/15. AKII 102 p. 108. Kartali János: A magyar agrárkülpiacokra ható világgazdasági tényezők (válságok, liberalizáció, nemzetközi egyezmények) alakulása. Bp. 2000/7. AKII 112 p. 109. Kartali János (szerk.): A főbb agrártermékek piacra jutásának feltételei az EU-csatlakozás küszöbén (I. kötet: Növényi termékek). Bp. 2004, AKII 154 p. 110. Kartali János (szerk.): A főbb agrártermékek piacra jutásának feltételei az EU-csatlakozás küszöbén (II. kötet: Állati termékek). Bp. 2004, AKII 118 p. 111. Kassay László: Műszaki rendszerek nagyüzemekben. Bp. 1980/10. AKI 92 p.
szervezése
mezőgazdasági
112. Kassay László: A mezőgazdaság energiastratégiája. Bp. 1981/5. AKI 127 p. 113. Kertész Róbert – Pátkai Józsefné – Udovecz Gábor: Költség- és jövedelemarányok az átalakuló agrárgazdaság főbb termékpályáin. Bp. 1995, AKII 45 p. 114. Kissné Bársony Erzsébet: Az EU- csatlakozás hatása az osztrák mezőgazdaságra. Bp. 1997, AKII 103 p. 115. Kissné Bársony Erzsébet: A keletnémet mezőgazdaság átalakulásának főbb tapasztalatai. Bp. 1998/4. AKII 81 p. 116. Kissné Bársony Erzsébet: Az ökogazdálkodás szabályozási rendszerének EU-konform továbbfejlesztése az AGENDA 2000 tükrében. Bp. 2000/2. AKII 119 p. 117. Kóbor Kálmán: Adalékok a feldolgozottsági fok értelmezéséhez és szerepéhez az élelmiszertermelésben. Bp. 1983/13. AKI, 91 p. 118. Kotz László: Elgondolások a hosszú távú vagyonérdekeltség megteremtésének lehetőségeiről. (Javaslat a vállalat intézményének reformjára.) Bp. 1984, AKI 90 p. 119. Kovács Kálmán – Nagy János – Spitálszky Márta: Tervezési szintek érdekeltségének összehangolása gazdaságszabályozási eszközökkel (Koncepció és módszer). Bp. 1984/11. AKI 50 p. 120. Kovácsné Varga Ilona – Szijjártó András: Közelkép a mezőgazdasági termelők egyes rétegeiről és csoportjairól. Bp. 1994, AKII 119 p.
35
AK I
Intézeti kiadványok
121. Kristó Zoltán: A termésátlag ingadozást előidéző bizonytalan tényezők hatásának kvantifikálása. Bp. 1982/8. AKI 30 p. 122. Kukovics Sándor: A magángazdálkodás újraszerveződésének települési feltételei. Bp. 1993, AKII 135 p. 123. Kürthy Gyöngyi – Popp József (szerk.) – Potori Norbert: Az OECD tagországok mezőgazdaságának támogatottsága az új metodika alapján – különös tekintettel Magyarországra. Bp. 2001/6. AKII 108 p. 124. Kürthy Gyöngyi – Szűcs István: Az Európai Unióhoz való csatlakozás ágazati felkészülésének fejlesztési forrásigénye. AKII 1999, 85 p. 125. László Lajosné: Az állati eredetű takarmányfehérje termelés néhány ökonómiai kérdése. Bp. 1984/20. AKI 69 p. 126. Lovrics László: A mikroszámítógépek alkalmazása az agrárgazdasági kutatásokban. Bp. 1987. AKI 50 p. 127. Lugossy Györgyi: Szándékok és lehetőségek. Somogy megyében végzett felmérés tapasztalatai a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok társadalmi mozgáspályáiról. Bp. 1985/14. AKI 85 p. 128. Lévai Péter – Szijjártó András: Mezőgazdasági programok a cigányság körében. Bp. 1998, AKII 71 p. 129. A MAGYAR agrárrendtartás elméleti alapjai és működési rendszere különös tekintettel a belső piacvédelem szempontjaira. (Írták): Fertő Imre – Kapronczai István – Szabó Márton – Varga Gyula. Bp. 1994, AKII 108 p. 130. Mátyás László: Idősorok és keresztmetszeti adatok együttes felhasználása az ökonometriai vizsgálatokban. Bp. 1985/6. AKI 119 p. 131. Mészáros Sándor: A műtrágyatermelés és –felhasználás hosszútávú prognosztizálása a fejlett és fejlődő országokban. Bp. 1979/14. AKI 64 p. 132. Mészáros Sándor: A világpiaci árakhoz való közelítés nemzetközi irányzatai és hazai helyzete az élelmiszergazdaságban. Bp. 1987/7. AKI 80 p. 133. Mészáros Sándor – Orbánné Nagy Mária – Kartali János – Markó Béla – Stauder Márta: A magyar agrárimport szabályozásának kérdései. Bp. 1992, AKII 104 p. 134. Mészáros Sándor – Spitálszky Márta: Vámegyenérték- és importliberalizálási számítások a GATT-egyezményhez. Bp. 1992, AKII 93 p. 135. Mészáros Sándor – Markó Béla – Spitálszky Márta: Az agrárexport szabályozásának eszközei és tanulságai. Bp. 1993, AKII 57 p.
36
AK I
Intézeti kiadványok
136. Mészáros Sándor – Spitálszky Márta: Új kalkulációk az agrártermékek támogatottsági mutatóira az OECD metodiája alapján. Bp. 1993, AKII 94 p. 137. Mészáros Sándor – Orbánné Nagy Mária: A GATT-egyezmény következményei a magyar agrártámogatási rendszerre. Bp. 1994, AKII 55 p. 138. Mészáros Sándor: A magyar csatlakozás agrárgazdasági hatásainak összehasonlítása az EU modellszámításaival. Bp. 2002, AKII 87 p. 139. Mizik Tamás: Magyarország és az Európai Unió adórendszere – különös tekintettel a mezőgazdaságra. Bp. 2003/7. AKII 114 p. 140. Molnár Róza: A műtrágyák környezetet terhelő hatása. Bp. 1984/19. AKI 82 p. 141. Nagy Kálmán: A racionális termékszállítás és fuvarozás lehetőségei a mezőgazdaságban. Bp. 1983/19. AKI 93 p. 142. Németh József: A mezőgazdaság és az energiakérdés néhány összefüggése az Egyesült Államokban. Bp. 1979/7. AKI 53 p. 143. Németh József: Bioenergia hasznosítás az USA-ban. Bp. 1980/13. AKI 47 p. 144. Nyárs Levente: A méhészeti ágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei. Bp. 2001. AKII 107 p. 145. Nyárs Levente – Papp Gergely: Az állati eredetű termékek feldolgozásának versenyhelyzete. Bp. 2002, AKII 113 p. 146. Nyárs Levente – Papp Gergely – Vőneki Éva: A főbb hazai állattenyésztési ágazatok kilátásai az Európai Unióban. Bp. 2004, AKII 133 p. 147. Orbánné Nagy Mária: Az élelmiszerfogyasztás várható tendenciái hosszabb távon. Bp. 1983/17. AKI 98 p. 148. Orbánné Nagy Mária: Piaci és versenyviszonyok a baromfiiparban. Bp. 1990/4. AKI 82 p. 149. Orbánné Nagy Mária: Számítások és elemzések az agrártámogatások csökkentésére vonatkozó GATT egyezményhez. Bp. 1992, AKII 44 p. 150. Orbánné Nagy Mária – Szabó Márton: A hazai versenypolitika kezdeti tapasztalatai az élelmiszergazdaságban. Bp. 1996, AKII 160 p. 151. Orbánné Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében. Bp. 2002, AKII 133 p. 152. Orbánné Nagy Mária: Az élelmiszerfogyasztás és a fogyasztói árak konvergenciája Magyarország és az EU között. Bp. 2003, AKII 114 p.
37
AK I
Intézeti kiadványok
153. Pálovics Béláné – Varga Gyula: Magyarország agrárgazdasága és az Európai Közösség. (Összefoglaló tanulmány). Bp. 1991, AKI 148 p. 154. Popp József: A mezőgazdaság finanszírozásának jellemző vonásai az NSzKban. Bp. 1990/14. AKI 66 p. 155. Popp József (szerk.): Főbb agrárgazdasági ágazataink szabályozásának EUkonform továbbfejlesztése. Bp. 2000, AKII 142 p. 156. Popp József: Az USA agrárpolitikájának gyakorlata napjainkig. Bp. 2002, AKII 183 p. 157. Popp József: Az agrárpolitikák mozgástere a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának tükrében. Bp. 2003, AKII 137 p. 158. Popp József – Potori Norbert – Udovecz Gábor: A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon. Bp. 2004, AKII 162 p. 159. Pósvai Lajos – Árvai László – Lugossy Györgyi: A magyar nagyüzemi mezőgazdaság munkaerőellátottsága középtávú prognózisának főbb vonása. Bp. 1980/4. AKI 81 p. 160. Radóczné Kocsis Teréz: Az Európai Unió új közös borpiaci rendtartásának termelési potenciált befolyásoló elemei és azok várható hatása a hazai termelőalapok változására. Bp. 2002/5. AKII 115 p. 161. Ráki Zoltán – Tóth Béla: Adalékok a szarvasmarha-hizlalási módszerek összehasonlító ökonómiai elemzéséhez. Bp. 1982/12. AKI 54 p. 162. Ráki Zoltán – Tóth Béla: A gyepfelújítás és az intenzív gyepművelés néhány ökonómiai kérdése. Bp. 1983/12. AKI 72 p. 163. Ráki Zoltán – Guba Mária: Az AGENDA 2000-ben előirányozott szabályozás várható hatása a szarvasmarha-ágazatban. Bp. 1999/11. AKII 206 p. 164. Raskó György – Szajkó Pál: A versenyképessége. Bp. 1982/9. AKI 52 p.
húsmarha
ágazat
gazdasági
165. Rott Nándor – Újhegyi Gyula: A támogatások és a beruházások területi megoszlásának egyes összefüggései (1974-1978). Bp. 1981/4. AKI 47 p. 166. Sebestyén Lukácsné: Érdekviszonyok a termelési rendszerekben. Bp. 1987/1. AKI 97 p. 167. Sebők Emília: Az élelmiszerkivitel gazdaságosságát befolyásoló tényezők és a gazdaságossági számítások újabb módszertani eredményei. Bp. 1980/11. AKI 80 p.
38
AK I
Intézeti kiadványok
168. Sirola Miklós – Steiner László – Stauder Márta: Élelmiszermarketing tapasztalatok gyakorlata az NSzK, az USA és Japán gyakorlata alapján. Bp. 1988/4. AKI 163 p. 169. Spitálszky Márta: Mezőgazdasági alkalmazása. Bp. 1982/6. AKI 46 p.
termelési
függvények
vállalati
170. Stauder Márta – Kartali János – Orbánné Nagy Mária – Gábor Judit: Hasznosítható nemzetközi tapasztalatok az élelmiszerkereskedelem és a marketing területről. Bp. 1991/1. AKI 175 p. 171. Stauder Márta: Az élelmiszerkereskedelem helyzete, szervezeti rendszere, privatizáció. Bp. 1994, AKII 88 p. 172. Stauder Márta: Az élelmiszerek disztribúciós rendszerének fejlődése, különös tekintettel a kereskedelmi logisztikára. Bp. 2000, AKII 58 p. 173. Stauder Márta – Wagner Hartmut: A takarmány termékpálya problémái. Bp. 2001, AKII 94 p. 174. Stauder Márta: Az agrár- és élelmiszertermékek belföldi kereskedelme a kilencvenes években és napjainkban. Bp. 2003, AKII 100 p. 175. Sury Tamás: A nagyüzemi gazdaságokban végrehajtott melioráció értékelése. Bp. 1980/3. AKI 74 p. 176. Szabó Márton: A piac és az irányítás néhány kérdése az állami tejiparban. Bp. 1987/2. AKI 130 p. 177. Szabó Márton – Fertő Imre – Varga Gyula – Kapronczai István: A magyar agrárrendtartás elméleti alapjai- és működési rendszere. Bp. 1994, AKII 110 p. 178. Szabó Márton: Változások az élelmiszerek disztribúciós rendszerében Magyarországon. Bp. 1995, AKII 69 p. 179. Szabó Márton: A hazai élelmiszerfogyasztás szerkezetének változásai a 90-es években és a várható jövőbeli tendenciák. Bp. 1998/12. AKII 130 p. 180. Szabó Márton: Vertikális koordináció és integráció az EU és Magyarország tejgazdaságában. Bp. 1999, AKII 92 p. 181. Szajkó Pál: A nyúlhústermelés Bp.1985/7.AKI 57 p.
és
export
gazdasági
problémái.
182. Szederkényi Ervin: A teljes olajtartalmú szójabab takarmányozási célú feldolgozásának ökonómiai értékelése. Bp. 1990, AKI 64 p.
39
AK I
Intézeti kiadványok
183. Szénay László – Újhegyi Gyula: A földjáradék és a mezőgazdasági adórendszer főbb elvi és gyakorlati összefüggései. Bp. 1981/3. AKI 54 p. 184. Szendrő László – Szijjártó András: A mezőgazdasági innovációk vállalati feltételeiről. Bp. 1986/3. AKI 92 p. 185. Szijjártó András: A mezőgazdasági termelők helyzetéről és szándékairól. Bp. 1996, AKII 127 p. 186. Szőke Gyula: Az EU gabonapiaci rendtartása. A belső termékpálya szabályozás magyar szempontú értékelése. Bp. 1996, AKII 78 p. 187. Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában. Bp. 1998, AKII 74 p. 188. Szűcs István: A földjelzálog intézményrendszerének elvi alapjai, a megvalósulás gyakorlati lépései és hosszabb távú hatásai. Bp. 1992, AKII 84 p. 189. Szűcs István: Járadékképződés a mezőgazdaságban (földérték-földár). Bp. 1993, AKII 121 p. 190. Szűcs István – Tanka Endre: A földtulajdoni és a földhasználati rendszer szerkezeti átalakulása a magyar mezőgazdaság földreformja nyomán. Bp. 1994, AKII 84 p. 191. Szűcs István – Udovecz Gábor (szerk): Az agrárgazdaság jelenlegi helyzete és várható versenyesélyei. Bp. 1998, AKII 135 p. 192. Szűcs Zoltánné – Víg Péterné: A kistermelés és a nagyüzem együttműködési formái a zöldségtermelésben. Bp. 1989, AKI 58 p. 193. Szűcs Zoltánné – Tunyoginé Nechay Veronika: Az agrárhitelezés intézményi rendszere néhány fejlett ipari országban. Bp. 1992, AKII 88 p. 194. Tanka Endre: A földbirtok-politika alapkérdései az átalakuló magyar mezőgazdaságban. Bp. 1993, AKII 75 p. 195. Tanka Endre – Spitálszky Márta – Szücs István: A kínálatszabályozás két eszköze (földkivonás és termelési kvóták). Bp. 1995, AKII 116 p. 196. Tanulmányok a faluról: (Írták): Szijjártó András: Új szereplők és új magatartásformák Rimóc társadalmában. Kovácsné Varga Ilona: A szövetkezeti és a családi jellegű vállalkozások létrejöttének feltételei az átalakulás időszakában. Bp. 1993, AKII 124 p. (egybekötve) 197. Tildi István: A szarvasmarhatenyésztés és tejfeldolgozás várható fejlődési irányai 2000-ig. Bp. 1980, AKI 55 p.
40
AK I
Intézeti kiadványok
198. Toldi Miklós: Költség- és nyereségszámítás elvi, módszertani kérdései és alkalmazási kísérletek a tejiparban. Bp. 1990, AKI 101 p. 199. Tóth Erzsébet – Varga Gyula: A falusi lakosság égető foglalkoztatási gondjai és a megoldást célzó alternatívák. Bp. 1993, AKII 108 p. 200. Tóth Erzsébet – Varga Gyula: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzete és sorsa az átalakítás időszakában. Bp. 1995, AKII 80 p. 201. Tóth Erzsébet – Varga Gyula: A mezőgazdasági szövetkezetek élete az átalakulás után. Bp. 1996, AKII 111 p. 202. Tóth Erzsébet: A foglalkoztatás térségi feszültségei – megoldási esélyek és lehetőségek. Bp. 1998/8. AKII 94 p. 203. Tóth Erzsébet: Az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának főbb jellemzői (1989-1998). Bp. 2000, AKII 122 p. 204. Udovecz Gábor: Tartós és átmeneti elemek az agrárszabályozásban. Bp. 1992, AKII 72 p. 205. Udovecz Gábor (szerk.): Az exportorientáció gondjai agrárgazdaságunkban. Bp. 1994, AKII 159 p. 206. Udovecz Gábor – Orbánné Nagy Mária – Mészáros Sándor: Az exporttámogatás közgazdasági tartalma az élelmiszer-vertikumok különböző fázisaiban. Bp. 1994, AKII 59 p. 207. Udovecz Gábor (szerk.): Jövedelemhiány és versenykényszer a magyar mezőgazdaságban. Bp. 2000, AKII 143 p. 208. Varga Gyula: A háztáji, a kisegítő és az egyéb kisgazdaságok várható fejlődése 2000-ig. Bp. 1980, AKI 39 p. 209. Varga Gyula – Guba Mária – Németi Lászlóné – Szűcs Zoltánné: A mezőgazdasági kistermelés szerepe, a termelés, a foglalkoztatás, az életszínvonal és az életmód alakulásában. Bp. 1982/11. AKI 52 p. 210. Varga Gyula – Borszéki Éva – Harza Lajos – Mészáros Sándor: Ár- és külkereskedelmi tanulmány a búzára és kukoricára (Magyarország). Bp. 1984/1. AKI 93 p. (angolul is) 211. Varga Gyula (szerk.): Hatékonysági tanulmányok. (Írták): Alvincz József – Borszéki Éva – Csánky Zsuzsa – Fülöp Zsuzsa – Gábor Éva – Kelényi Tamás – Kóbor Kálmán – Láng István – Lányfalvi Sándor – László Lajosné – Mészáros Sándor – Raskó György – Smikálné Ézsiás Erzsébet – Szabó Márton – Szajkó Pál – Szederkényi Ervin – Vaik István – Varga Gyula. Bp. 1987, AKI 264 p. (angolul is)
41
AK I
Intézeti kiadványok
212. Varga Gyula (szerk.): Cserearányok az élelmiszergazdaságban. (Írták): Harza Lajos – Mészáros Sándor – Spitálszky Márta – Szollár Györgyi – Varga Gyula: Bp. 1989, AKI 124 p. (angolul is) 213. Varga Gyula (szerk.): A főbb termékvertikumok exportorientált fejlesztése. (Írták): Borszéki Éva – Csánky Zsuzsa – Kartali János – Kóbor Kálmán – László Lajosné – Orbánné Nagy Mária – Sebestyén Katalin – Szajkó Pál: Bp. 1989, AKI 138 p. (angolul is) 214. Varga Tibor: A keresztmetszeti adatokból történő idősorelőrejelzés és néhány élelmiszergazdasági alkalmazása. Bp. 1988, AKI 83 p. 215. Varga Tibor: A támogatások költség-haszon szemléletű elemzésének lehetőségei. Bp. 2003, AKII 176 p. 216. Vissyné Takács Mara – Nagy Kálmán: A nagyüzemi állattartó telep és épületkapacitások műszaki-ökonómiai értékelése. Bp. 1982/4. AKI 134 p. 217. Vissyné Takács Mara – Balogh Ádám: A mezőgazdasági melléktermékek brikettálásának műszaki-ökonómiai kérdései. Bp. 1987, AKI 77 p. 218. Vissyné Takács Mara: A mezőgazdaság eszközállományának, telepeinek állapota, a beruházások forrásai. Bp. 1993, AKII 70 p. 219. Vissyné Takács Mara: A szervezeti és tulajdoni átalakulás, valamint a mezőgazdasági termelés műszaki hátterének összefüggései. Bp.1993,AKII 49 p. 220. Vissyné Takács Mara: A dohányágazat vertikális Magyarországon és az EU-ban. Bp. 1999/7. AKII 69 p.
integrációja
221. A VOLT KGST-térség országainak agrár-kereskedelmi helyzete és a jövőbeni együttműködés lehetőségei. (Írták): 1. köt. Orbánné Nagy Mária – Wagner Hartmut: Lengyelország, Csehszlovákia. Bp. 1992/1. AKII 88 p. 2. köt. Kartali János – Szabó Márton: Oroszország, Ukrajna. Bp. 1992/2. AKII 150 p. 222. Wagner Hartmut: Az agrárgazdaság szerkezetében bekövetkezett változások az EK-hoz történt csatlakozás után a kelet-német tartományok példája alapján. Bp. 1993, AKII 53 p.
42
AK I
Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei
Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei (válogatás) 1.
Alvincz József – Beszteri Sára – Popp József: Agrártámogatási rendszer Magyarországon és az Európai Unióban. Egyetemi jegyzet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2000. december 15. 110 p
2.
Alvincz József – Beszteri Sára – Kapronczai István – Popp József (szerk.) – Udovecz Gábor: Az Agrárinformációs és agrárszabályozási rendszer az EU-csatlakozás tükrében. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar. Budapest, 2001. 150 p.
3.
Alvincz József – Bognár Imre – Erdész Ferencné – Kamarásné Hegedűs Nóra – Kapronczai István (szerk.), Kartali János – Kertész Róbert – Radóczné Kocsis Teréz – Stauder Márta – Tóth Erzsébet: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó Ház Budapest, 2003. 147 p.
4.
Antalóczi Katalin – Botos Katalin: Lesz-e konvertibilis forint? A klíringtől a konvertibilitásig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1990. 272 p.
5.
Borszéki Éva – Mészáros Sándor – Varga Gyula: Élelmiszergazdaságunk versenyképessége. Agrártermelésünk a világpiaci árak tükrében. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1986. 285 p.
6.
Borszéki Éva: A magyar élelmiszergazdaság támogatottsága nemzetközi összehasonlításban. AKI Budapest, 1990. 168 p. (kandidátusi értekezés)
7.
Csáki Csaba – Mészáros Sándor (szerk.): Operációkutatási módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban (Írták): Borszéki Éva – Mészáros Sándor et al. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1981. 542 p.
8.
Csendes Béla (szerk.): Új agrárpolitika. (Írták): Csendes Béla – Csete László – Gyenis János – Mentényi Miklós – Pálovics Béláné – Szabó Márton – Varga Gyula et al. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1989. 278 p.
9.
Csete László (szerk.): A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok gazdálkodása. (Írták): Barcza Gabriella – Czakó Ágnes – Csete László – Mentényi Miklós – Udovecz Gábor et al. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1984. 316 p.
10.
Csete László (szerk.): Költség és haszon a mezőgazdaságban. (Írták): Barcza Gabriella – Guba Mária – Licskó Lászlóné – Molnár Róza et al. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1986. 266 p.
43
AK I
Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei
11.
Csete László: Árak és költségek a mezőgazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1987. 295 p.
12.
Dorgai László − Laczkó István: A hegy- és dombvidéki gazdálkodás ökonómiája. Bp. 1987, Mezőgazdasági Kiadó. 270 p.
13.
Dorgai László: A magyar falu jövője. Bp. 1989, Kossuth Könyvkiadó
14.
Dorgai László − Fehér Alajos − Szepesy Edit: Vállalkozó gazda. Miskolc, 1992, Regiocon Kft. 344 p.
15.
Dorgai László: A területfejlesztéstől a vidékfejlesztésig az agrárgazdaság nézőpontjából. In.: Vidékfejlesztés vidékpolitika. (Válogatás A Falu című folyóiratban 1996-1999 között megjelent tanulmányokból) Bp. 1999, Agroinform Kiadóház. pp. 71-100
16.
Dorgai László: Gazdák kézikönyve. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés kapcsolata c. fejezet. Pócs Gyula (szerk.): Bp, 2001, Agroinform Kiadóház. pp. 79-101
17.
Dorgai László: Vidékfejlesztési politika, vidékfejlesztési támogatások In. EU Családi kézikönyv. Szerkesztette: Bérci Gyula. Bp. 2003, Első Magyar Önkormányzati és Vagyonkezelő Rt. pp. 51-65
18.
Dorgai László – Popp József (szerk.) – Udovecz Gábor: Agrárpolitika és vidékfejlesztés. Jegyzet. Zsigmond Király Főiskola Budapest, 2003. 200 p.
19.
Dorgai László – Udovecz Gábor – Popp József – Jávor Károly – Cser József – Szabó Zoltán – Harangozó Gábor: EU Családi Kézikönyv – A vidéki kis- és középvállalkozók tájékoztatására. Bp. 2004, Tudományos Technológiai Ipari Parkok Szövetsége. 78 p. (Vidékpolitika, vidékfejlesztési támogatások. pp. 8-28)
20.
Erdész Ferencné: Gazdálkodók kézikönyve: A zöldségtermelés – értékesítés helyzete, fejlesztési lehetőségei. Raabe Klett Könyvkiadó Kft. Budapest, 1999. pp. 20-50
21.
Erdész Ferencné – Nyárs Levente – Popp J (szerk.) – Potori Norbert – Udovecz Gábor: „A főbb mezőgazdasági ágazatok versenyképességének alakulása az európai uniós csatlakozást követően”. Európai Agrárpolitikai Tanulmányok. N. 50. Kiadó: Európai Agrárpolitikai Kft. 2004. június. pp. 66
22.
Harza Lajos – Popp József: A hozzáadottérték-adózás általános és élelmiszergazdasági kérdései nemzetközi tapasztalatok alapján. Budapest, 1987. 187 p. (kandidátusi értekezés)
23.
Harza Lajos (társszerző): A mezőgazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzetű térségek fejlesztésében. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai
44
AK I
Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei
kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. MTA, Agrártudományok Osztálya. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. Budapest, 1999. (Szerk.: Kovács Ferenc – Dimény Imre – Szűcs István) 295 p. 24.
Ivanics András: Hogyan gazdálkodnak, dolgoznak, élnek a termelőszövetkezeti vezetők. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, 1982. 197 p.
25.
Juhász Anikó – Székelyhidi Tamás: Alternatív termékek marketingje és értékesítése, in Székelyhidi T. (szerk.): Alternatív vidéki vállalkozások szervezése, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2003, pp. 315-398
26.
Juhász Anikó – Székelyhidi Tamás: Vertikális kapcsolatrendszer kialakításának lehetőségei az alternatív vállalkozások számára, in Székelyhidi T. (szerk.): Alternatív vidéki vállalkozások szervezése, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2003, pp. 399-442
27.
Juhász Anikó: Agrárliberalizációs egyezmény hatása az agrárkülkereskedelemre. „Az élelmiszeripari vállalkozások kézikönyve” Című kapcsos könyv 29. pótlapcsomagja, Budapest, KJK-KERSZÖV Kft., 2004, 33 p.
28.
Kapronczai István társszerzőkkel: Agrárgazdaságtan. Szerkesztette: Dr. Szénay László és Dr. Villányi László Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000, 242 p.
29.
Kapronczai István (szerk): A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2003, 147 p.
30.
Kartali János: Az élelmiszeripar gazdaságtana. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1999. pp. 100-150.
31.
Kartali János: Őshonos állataink és termékeik, a hungarikumok, Szerkesztette: Glatz Ferenc. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003. 30 p.
32.
Klimits Gabriella – Popp József: Tej és tejtermékek. Közös Piaci rendtartások hazai alkalmazása. Budapest, 2003. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, 32 p.
33.
Kovács Ferenc – Dimény Imre – Szűcs István (szerk.): A mezőgazdaság szerepe a halmozottan hátrányos helyzetű térségek fejlesztésében. (X. fejezetet írta: Alvincz J., Dimény I., Popp J.) Budapest, 1999, Magyar Tudományos Akadémia, pp. 151-190.
34.
Kulcsár László – Szijjártó András: Iparosodás és társadalmi változások a mezőgazdaságban. Budapest, 1980. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 225 p.
35.
Láng István – Csete László – Harnos Zsolt (szerk.): A magyar mezőgazdasági agroökológia potenciálja az ezredfordulón. (Írták): Csete
45
AK I
Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei
László – Kovács Géza – Kovács Kálmán – Márotn János – Mészáros Sándor et al. Budapest, 1983. Mezőgazdasági Kiadó, 265 p. 36.
Láng István (szerk.): A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei. (Írták): Csete László – Harnos Zsolt – Láng István et al. Budapest, 1985. Mezőgazdasági Kiadó, 249 p.
37.
Láng István – Csete László: Alkalmazkodó mezőgazdaság. Budapest, 1992. Agricola Kiadó és Ker. Kft. 210 p.
38.
Márton János – Újhelyi Tamás: Kilépés a világélelmezési válságból. Budapest, 1986. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 196 p. (Az emberiség a XXI. század küszöbén.)
39.
Mészáros Sándor: A világ műtrágyatermelésének és –felhasználásának előrejelzése. Budapest, 1985. Akadémiai Kiadó, 143 p. (A nagyüzemi gazdálkodás kérdései.)
40.
Mészáros Sándor: Mezőgazdasági makrofolyamatok ökonometriai elemzése. Budapest, 1986. 239 p. (Doktori értekezés.)
41.
Popp József – Udovecz Gábor: Baromfi. Közös Piaci rendtartások hazai alkalmazása. Budapest, 2003. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, 27 p.
42.
Popp József – Udovecz Gábor: Sertés. Közös Piaci rendtartások hazai alkalmazása. Budapest, 2003. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, 31 p.
43.
Popp József: „A magyar tejágazat kilátásai az EU csatlakozás után”. Tejút az Európai Unióba kihívás-versenyképesség kiadvány. Tej terméktanács és FVM, AMC. Budapest, 2003. május 27. pp. 2-6.
44.
Popp József – Potori Norbert – Udovecz Gábor: „Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) 2003. évi reformja és annak hatása a magyar agrárpolitikára”. Európai Agrárpolitikai Tanulmányok. N. 47. Kiadó: Európai Agrárpolitikai Kft. 2004. február. 66 p.
45.
Popp József: „A nemzetközi agrárpolitikák várható iránya az agrárkereskedelem liberalizálásának tükrében”. Európai Agrárpolitikai Tanulmányok. N. 46. Kiadó: Európai Agrárpolitikai Kft. 2004. január. 55 p.
46.
Popp József: „A vidékfejlesztés az Európai Unióban és Magyarországon”. Európai Agrárpolitikai Tanulmányok. N. 51. Kiadó: Európai Agrárpolitikai Kft. 2004. július. 55 p.
47.
Rott Nándor: A vagyonérdekeltség és a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése. Budapest, 1988. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 288 p.
46
AK I
Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei
48.
Sárkány Pál (szerk.): Nemzetközi agrárstratégiák. (Írták): Csendes Béla – Csete László et al. Budapest, 1989. Mezőgazdasági Kiadó, 614 p.
49.
Spitálszky Márta (Szűcs István szerkesztette): Alkalmazott Statisztika. Budapest, 2002. Agroinform Kiadó. 551 p. in: Regresszió analízis Microsoft Excel programmal. pp. 511-537
50.
Szénay Lászlóné: Termelésbővítés és hatékonyság az élelmiszeriparban. Budapest, 1987. Mezőgazdasági Kiadó, 214 p.
51.
Szűcs István: A földhasználat makroökonómiai rendszerei. Budapest, 1986. (Kandidátusi értekezés.)
52.
Szűcs István: Verseny és rendszerszemlélet a földhasznosításban. Budapest, 1990. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 274 p.
53.
Tóth Erzsébet: A migrációt alakító tényezők főbb jellemzői a magyar régiókban. In Kovács János-Romány Pál: Az agrár-népesség migrációja az EU csatlakozás folyamatában. Budapest, 1999. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 109-139
54.
Tóth Erzsébet: A népesség fontosabb demográfiai és foglalkoztatási jellemzői. In A vidéki társadalom változásai, Térségfejlesztési ismeretek felső fokon, VII. Kötet, Szolnok 1999. Phare-RKK-KGF, pp. 21-55
55.
Tóth Erzsébet: Az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek helyzete és jövőbeni szerepe. In: Agrárátalakulás Magyarországon a 90’-es években. Térségfejlesztési ismeretek felső fokon, III. Kötet, Szolnok 1999. Phare-RKKKGF, pp. 167-197
56.
Udovecz Gábor: A harmonikus fejlődés főbb kérdései élelmiszertermelésben. Budapest, 1980. 147 p. (kandidátusi értekezés.)
57.
Udovecz Gábor: A harmonikus fejlődés főbb kérdései az élelmiszertermelésben. Budapest, 1982. Akadémiai Kiadó, 160 p. (Nagyüzemi gazdálkodás kérdései.)
58.
Udovecz Gábor: A magyar agrárgazdaság felkészültsége és várható versenyképessége az Európai Unióban, MTA doktori értekezés, Budapest, 2000. 240 p.
59.
Udovecz Gábor: Közös Piaci agrárszervezetek az Európai Unióban. (szerk. Blahó András) EU Bizottság Magyarországi Delegációja, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Világgazdaságtan tanszék, 2000. pp. 160-194
47
az
AK I
Az intézeti munkatársak hazai szakkönyvei
60.
Udovecz Gábor: A magyar mezőgazdaság versenyképessége. Budapest Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Tempus Programjának oktatási anyaga, 2001. 90 p.
61.
Udovecz Gábor: Az agrárinformációs és agrárszabályozási rendszer az EUcsatlakozás tükrében (2. és 3. fejezet), Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2001, 150 p.
62.
Udovecz Gábor – Kartali János – Juhász Anikó – Székelyhidi Tamás: A piacrajutás feltételei, esélyei, in. Kovács F. – Bodó I. – Seregi J. – Udovecz G.: Őshonos állataink és termékeik, a hungarikumok, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003, pp. 169-178
63.
Udovecz Gábor – Tóth Péter – Popp József – Dorgai László: EU családi kézikönyv. Kiadó: Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adosságkezelő RT. (ISBN: 9632068815) 2003. március, 70 p.
64.
Udovecz Gábor: EU családi kézikönyv, A magyar vidék, az agrárvállalkozók tájékoztatására, 2003. első kiadás (társszerzők: Tóth Péter, Popp József, Dorgai László) pp. 47-72
65.
Udovecz G. – Popp J. – Dorgai L. – Jávor Károly – Cser József – Szabó Zoltán – Harangozó Gábor: EU családi kézikönyv. Kiadó: Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (ISBN: 9632142519) 2004. május, 80 p.
66.
Udovecz Gábor: Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) 2003. évi reformja és annak hatása a magyar mezőgazdaságra, (szerk: Zelnik István, E.B.Melenck) Európai Agrárpolitika Kft. Budapest, 2004. 66 p.
67.
Varga Gyula (szerk.): A mezőgazdasági kistermelés helyzete és jövője. (Írták): Béres Ferenc – Csepely-Knorr András – Dzur Magdolna – Fadgyas Klára – Guba Mária – Hegedűs János – Kiss Gábor – László Lajosné – Németi Lászlóné – Papp Zsolt – Rácz Lajos – Sövényházy Zoltánné – Szegő Lajos – Szendrő László – Szilágyi Zsolt – Tóth Attila – Varga Gyula – Zsuffa Ervinné. Budapest, 1979. Mezőgazdasági Kiadó, 230 p.
68.
Varga Gyula: Versenyképesség és szerkezetváltozás élelmiszergazdaságban Budapest, 1988. (Akadémiai doktori értekezés.)
69.
Vági Ferenc (szerk.): Hatékonyság és növekedés a szocialista mezőgazdságban. (Írták): Balogh Ádám – Borszéki Éva – Mentényi Miklós – Németi Lászlóné – Papp Zsolt – Pálovics Béláné – Varga Gyula et al. Budapest, 1986. Mezőgazdasági Kiadó, 217 p.
48
az
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból 1.
Alvincz, J.: Ungarn setzt sich hoche Qualitätsziele für Agrargüter. Ernährungsdienst. Frankfurt am Main, 3 Juni, 1990.
2.
Alvincz, J.: Landwirtschaft in Ungarn. Reprivatisierung oder nur Privatisierung. Agra-Europe 7. Januar 1991, Der Deutsche Landwirt Februar, 1991.
3.
Alvincz, J. – Borszéki, É. – Harza, L. – Tanka, E.: EU and GATT conform development of the agricultural support system. Studies in Agricultural Economics No. 92. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 1999. pp. 13- 17
4.
Alvincz, J. – Antal, K. – Harza, L. –Mészáros, S. – Péter, K. – Spitálszky, M.–Varga, T.: Agricultural income and the influential factors. Studies in Agricultural Economics. No. 97. pp. 49-54 2001.
5.
Balogh, Á. – Memhölczerné Kapitány, G.: Point of view of the development of country banks in Hungary and proposal on an up-to-date scheme. Bp. 1993. 94 p.
6.
Balogh, Á. – Harza, L.: Capital and ownership conditions in the Hungarian agriculture. Studies in Agricultural Economics No. 92. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 1999. pp. 37- 42
7.
Barkaszi, L. (2004): Theoretical analysis of the relationship between harvesttime weed density and corn production profitability at different intensity levels, Herbologia, 5 (1) 103-112 pp., ISSN 1512-6714
8.
Biró, Sz. – Varga, Gy. (2001): ’The State of Agricultural Land Ownership based on the Research of Harta and Szakmár Villages’. Studies in Agricultural Economics, Budapest: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, No. 96, pp. 55-67
9.
Bisztray, Á. – Balogh, A.: Characteristics and means of state income policy in agricultural production. (4th Finnish-Hungarian-Polish Seminar, Csopak, 15, September, 1980.) Bp. 1981. 158 p.
10.
Bisztray, Á. (Ed.) – Gyenis, J.: Renewal problems of the agricultural and cooperative politics in Hungary. Bp. 1988. 128 p.
11.
Bisztray, Á. (Ed.): Basic principles of the functioning mechanism and modernization trends of the agrarian market regulation in Hungary. Bp. 1992. 82 p.
49
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
12.
Borszéki, É.: Problems of competitiveness and efficiency in Hungary on large-scale farms in resource poor areas. Agriculture in Difficult Circumstances. Finnish-Hungarian-Polish Seminar, Saariselkä, Finland, 1989.
13.
Borszéki, É.: Competitivé internationale de la production Hongroise vitivinicole. Symposium Internation sur l’économie de la Vigne et du Vin. Kecskemét (Hongrie, 25-29, 06. 1990. Paris, 1990, Economy / OIV.
14.
Botos, K.: Zloch-Christy: Debt problems of Eastern Europe. Cambridge, 1987, In: Soviet Studies, Glasgow, 1989/1. (a bookreview)
15.
Botos, K.: Foreign economic relations: Hungary and international capital markets. In: Hungary the second decade of economic reform. Longman, 1989, pp. 46-59
16.
Botos, K.: Financial aspects of agricultural policies in Hungary. Soviet Studies, Glasgow, 1990/1 pp. 83-94
17.
Csáki, Cs. – Varga, Gy.: The Agricultural Transition in Central and Eastern Europe and the Former USSR. A World Bank Symposium 204-218 p. The Word Bank, Washington, D.C. 1992.
18.
Csendes, B.: Some important lines of the new Hungarian agrarian policy. In: Agriculture in difficult circumstances. Finnish-Hungarian-Polish Seminar, Helsinki, 1989.
19.
Csete, L. – Fekete, F. – Romány, P.: Agricultural economics and agrarian development in Hungary. Bp. 1979. 36 p.
20.
Csete, L. – Barcza, G. – Molnár, R.: Untersuchung der Regionalstruktur im Grenzgebiet Österreich-Ungarn (Pilotstudie Bundesanstalt für Agrarwirtschaft, Wien, 1985. 25 p.
21.
Csete, L. – Láng, I. – Harnos, Zs.: The enterprise system of an adjusting agriculture in Hungary. European Review of Agricultural Economics, 1988 volume 15-2/3. pp. 225-239.
22.
Csete, L.: Arbeitsteilung und Kooperation im Agrarsektor des österreichischungarischen Grenzgebietes. Bundesanstalt für Agrarwirtschaft, Schriftenreihe Nr. 52. Wien, 1989, pp. 71-106.
23.
Csete, L. – Harnos, Zs. – Láng, I.: L’Adaptation du système des entreprises dans l’agriculture Hongroise. Economie Rurale, 1989, I-II.
24.
Csete, L. – Barcza, G.: Agrarwirtschaftliche Aspekte der Regionalentwicklung und Kooperation im Grenzgebiet. Bundesanstalt für Agrarwirtschaft, Schriftenreihe Nr. 59, Wien, 1990, 45-66 pp.
50
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
25.
Dorgai, L.: Possibilities of estabilishing an economic base in underdeveloped regions. Agriculture in difficult circumstances. Publications of the Agricultural Economics Research Institute, Finland, No. 57. Helsinki, 1989.
26.
Dorgai, L.: Utilization of agricultural areas for non−food purposes in Hungary. FAO/ECE Símposium on the Use of Agricultural Land for Non−Food Porposes. 3−8. June 1991, Graz, Austria.
27.
Dorgai, L.: Regional tensions in the Hungarian agrarian production. Hungarian Agricultural Research, 1992. vol. 1/2, 16-20 pp.
28.
Dorgai, L.: Basic principles of the functioning mechanism and modernization trends of the agrarian market regulation. AKI Bulletin, No 77, 1992.
29.
Dorgai, L.: Sustainability, emploiment and earning conditions in the agriculture of the European Community and in that of Hungary. Bulletin, AKI No 78. 1992.
30.
Dorgai, L. (et al.): Agricultural Aspects of the Nacional Regional Planning Conception AKII, Budapest, 1998. 87-92. p. Studies in Agricultural Economics No. 92.
31.
Dorgai, L. – Hinora, F. – Tassy, S.: Regional Development - Rural Development. AKII, Budapest, 1998. pp. 93-97
32.
Dorgai, L. – Tóth, E. – Varga, Gy.: Farm structure in Hungary Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 2000. No. 93., (p.9-12.)
33.
Dorgai, L. – Miskó, K.: Financing of rural development in the European Union Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 2000. No. 93., (p.31-34.)
34.
Dorgai, L.: Die Regionalpolitik in Ungarn. In: Die Granzgebiete Österreichs und seiner östlichen Nachbarn. (Szerk.: Franz Greif) Bundesanstalt für Agrarwirtschaft. Wien Schriftenreihe Nr. 91 2001.
35.
Dorgai, L.: The integration of the associated countries into the rural policy of the Ruropean Union. Thoughts on the drafting of the SAPARD plan for Hungary. Studies in Agricultural Economics, 2001. pp. 25−34
36.
Éliás, A. – Balogh, A. – Benet, I.: National Report on the Internationalisation of the agro-food sector in Hungary. International Conference organized by European Institutes for Social Sciences. 1979. 25 p.
37.
Éliás, A.: Problem of long-range export-oriented development of Hungarian agricultural and food industry. Rumanian Marketing Institute, Bukarest,1983.X.18 p.
51
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
38.
Erdész, Fné – Fórián, Z. – Guba, M. – Varga, Gy. – Vissyné Takács, M.: Review and analysis of the initial experiences of the export subsidy system introduced in 1995. AKII Bulletin 1996. No. 88. pp. 51-77
39.
Erdész, Fné – Fórián, Z. – Guba, M. – Ráki, Z. – Vissyné Takács, M.: Main Characteristics of the Tendencies of Structure Change in the Agricultural, Production in the 1990’s. AKII Studies in agricultural economics 1997. No. 90. pp. 29-37
40.
Erdész, Fné.: The Situation of Oilculture and the Examination of Major Factors Influencing Market Equilibrium. AKII Studies in agricultural economics 1997. No. 90. pp. 22-29
41.
Erdész, Fné – Guba, M. – Ráki, Z. – Vissyné Takács, M.: Competitiveness of the Main Agricultural Products from Viewpoint of EU Accession. AKII Studies in agricultural economics 1998. No. 91. pp. 25-43
42.
Erdész, Fné.: Situation of Apple Production, Possibilities of development in the preparation for EU Accession. AKII Bulletin, 1999. No. 92.
43.
Erdész, Fné – Radóczné Kocsis, T.: Improving the efficiency of Hungarian fruit, vegetable and wine production, adjusting their regulation to EUstandards. AKII Studies in agricultural economics 2001. No. 95. pp. 27-33
44.
Erdész, Fné – Lackó, A. – Popp, J. – Potori, N. – Radóczné Kocsis, T.: The evalution and development of the Hungarian agricultural policy with regard to the EU accession. Gazdálkodás, English Special edittion 2001. No. 3. pp. 1320
45.
Erdész Fné – Laczkó, A. – Popp, J. – Potori, N. – Radóczné Kocsis, T. (2001): Evaluation and further development of the agricultural market regime for 2002. AKII Studies in agricultural economics 2001. No. 97. pp. 35-41
46.
Erdész, Fné (Kapronczai, I. et al): Hungary in the decade prior to EU Accession, analysing the data (1990-2002). AKII Agroeconomic Information 2004. English pp. 108-133
47.
Fekete, F. – Benet, I. – Sebestyén, K.: Energy problems in the Hungarian agriculture and food industry. Acta Oeconomica, 1981. 27. N. 3-4. pp. 373382
48.
Fülöp, Zs.: New interfirm relations and their role in the protection of agricultural foreign trade. In: The economy of crop production. Publications of the Agricultural Economics Research Institute Finland, No. 47. Helsinki, 1983. pp. 139-148
52
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
49.
Gábor, J. – Nagy, J.: Einige Fragen der internationalen sozialistischen Zusammenarbeit in der Agrarsphäre. Tagungsberichte der Akademie der Landwirtschafts-Wissenschaften DDR, Berlin, 1985.
50.
Gábor, J. – Stauder, M.: Der Ressourcenbedarf des ungarischen Lebensmittelhandels zur Erreichung der EU-Reife. Monatsberichte über die österreichische Landwirtschaft 11/99, Wien, pp. 789-797
51.
Gábor, J. – Stauder, M.: Die Lage des Lebensmittelhandels in Ungarn. Monatsberichte über die österreischische Landwirtschaft 11/99, Wien, pp. 774-788.
52.
Gábor, J. – Stauder, M.: Changes in the connection of market chains and food producers. Studies in Agricultural Economics No. 93, Abstracts of selected publications issued in 1999, AKII, Budapest, 2000, pp. 55-60.
53.
Gábor, J. – Juhász, A. – Orbánné Nagy, M.– Stauder, M.: The marketing strategy of the poultry sector. Studies in Agricultural Economics No. 96 Selected publications issued in 2001, AKII, Budapest 2001, pp. 75-84.
54.
Gabor, J. – Kürthy, Gy. – Stauder, M.: Ungarn an der schwelle zur EUmitgliedschaft, Agrarische Rundschau, 1/2002. pp. 4-6
55.
Gábor, J. – Juhász, A. – Kartali, J. – Kürthy, Gy. – Orbánné Nagy, M.: The impact of the WTO Agreement on the present, the future and the agenda of Hungarian agricultural policy. No. 97. pp. 9-18.
56.
Gábor, J. – Kürthy, Gy. – Stauder, M.: Ungarn an der Schwelle zur EUMitgliedschaft. Agrarische Rundschau, 2002. 1., Wien, pp. 4-6.
57.
Hamza, E. – Miskó, K. – Tóth, E.: Agricultural employment, with particular regard to the situation of the women's labour market (1990 - 2000), Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 2001. No. 97., pp. 19-27.
58.
Harza, L. – Udovecz, G.: The main features of the Hungarian Food Industry. In: Hungarian Agricultural Research, 1992. Vol. 1/2, pp. 4-6
59.
Harza, L. (Edit.): Integration strategy of Hungary’s agriculture. AKII-bulletin No. 84. Budapest, 1995. pp. 173.
60.
Harza, L. (Edit.): A close-up review of the strata and groups of agricultural producers. Transformation of farmer’s cooperatives and its consequences in Hungary. AKII-bulletin No. 85. Budapest, 1995. pp. 61.
61.
Harza, L. (Edit.): Possibilities of modernizing the export subsidy system of the Hungarian agriculture and food industry. AKII-bulletin No.88. Budapest, 1996. pp. 84 + appendices 23 + diagrams 13.
53
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
62.
Harza, L. – Alvincz, J. – Szűcs, I. – Tanka, E.: Reference conditions of the Institute of Sugar Regime. Studies in Agricultural Economics No. 90. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 1997. pp. 7-14.
63.
Harza, L. – Kovács, G.: Development of EU-conform agricultural information system in Hungary. Studies in Agricultural Economics No. 90. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 1997. pp. 37-42.
64.
Harza, L. – Szűcs, I.: Foundation to assess environmental damage. Studies in Agricultural Economics No. 90. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 1997. pp. 51-66.
65.
Harza, L. Balogh, Á.: The extent of property loss in Hungarian agriculture. Hungarian Agricultural Research, 1/1998. pp. 7-10.
66.
Harza, L. – Tanka, E.: The changing institutional system of rural development. Hungarian Agricultural Research, 2/1999. pp. 12-14.
67.
Harza, L.: The registration of agricultural producers. Hungarian Agricultural Research, 1/2000. pp. 12-15.
68.
Harza, L. – Alvincz, J. – Szűcs, I. – Tanka, E.: Changes in land structure – conclusions of a micro-survey. Studies in Agricultural Economics No. 93. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 2000. pp. 13-19.
69.
Harza, L. – Tanka, E.: The renewing institution system of rural development. Studies in Agricultural Economics No. 93. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 2000. pp. 35-43.
70.
Harza, L.: On budgetary support of agriculture. Hungarian Agricultural Research, 4/2000. pp. 14−17.
71.
Harza, L.: Conclusions of a survey. Studies in Agricultural Economics No. 94. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 2001. pp. 67−73.
72.
Harza, L. et al: Agricultural income and influential factors. Studies in Agricultural Economics No. 97. Research and Information Institute for Agricultural Economics. Budapest, 2001. pp. 49-54.
73.
Harza, L.: Issues relating to the development of a rural banking network. Hungarian Agricultural Reseach, 2/2002. pp. 12-13
74.
József, S.: On distributions of wheat and corn yield. Bimetrical Journal, 1983. No. 7. pp. 659-667
54
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
75.
József, S.: Zur qualitativen Analyse des Ertragsdurchschnittes in VEG der ungarischen Volksrepublik. Kongress und Tagungsberichte der MLU, Halle/Saale, Wissenschaftliche Beitrage, 1985/8. 4 p.
76.
József, S.: On the fuzzy TR-regression. BUSEFAL 1988 (XXXVI vol.) pp. 92-97.
77.
Juhász, A.: Vertical coordination and integration in the fruit and vegetable sector. No. 93., Budapest
78.
Juhász, A. – Szabó, M.: The effects of the agricultural trade liberalization process between Hungary and the Europaean Union. No. 97., Budapest
79.
Juhász, A.: The present and possible future role of the wholesale markets in the Hungarian fresh fruit and vegetable trade. Porceedings of the 75th EAAE Seminar February 14-16. Bonn Edited by Schiefer g., Helbig, R., Rickert, U. 2001 Universitat Bonn-ILB, Germany, pp. 285-291
80.
Juhász, A. – Seres, A. – Stauder, M.: Relationships between SME food suppliers. 88th Seminar European Association of Agricultural Economics Retailing and Producer-Retailer Relationships in the Food chains Paris (France), May 5-6, 2004, CD
81.
Kapronczai, I. – Tomka, J.: Relations of interest between small – and large – scale agricultural concerns with special regard to structural Changes. In: Hungarian Agricultural Research, 1992. vol.: 1/2, pp. 13-15
82.
Kapronczai, I. – Tóth, J.: Change of Agricultural Strukture and its informational consequences in Hungary, European Association of Agricultural Economits VIII. Congress 2-7 September 1996 Edinburgh. Abstracts of Contributed Papers 44 p.
83.
Kapronczai, I.: The Situation of the Integration of Private Farming in the Agriculture, Studies in Agricultural Economics 1997. No 90. pp. 67-71
84.
Kapronczai, I. – Udovecz, G.: Connections of Agricultural Policy and Agricultural Investmens. Studies in Agricultural Economics 1998 No. 1. pp. 89-102
85.
Kapronczai, I.: Components of the agricultural information system in the light of EU-harmonisation. Hungarian Statistical Review 2000. pp. 49−59
86.
Kapronczai, I.: Main elements of the agro−information system in the highlight of EU−harmonisation. Studies in Agricultural Economics 2001 No. 94, pp. 29−40
55
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
87.
Kapronczai I. et al: Hungary in the decade prior to EU accession, analysing the data (1990-2002). Agroeconomic Information, Research and Information Institute for Agricultural Economics, Budapest, 2004. English
88.
Kartali, J. – Stauder, M.: Privatisieren allein genügt nicht. Agrarmarkt und Bodeneigentum in Ungarn. Der land- un forstwirtschaftliche Betrieb, 1990, Heft 11, pp. 16-18 Wien.
89.
Kartali, J. – Juhász, A. – Gábor, J. – Kürthy, Gy. – Orbánné Nagy, M.: The impact of the WTO Agreement on the present, the future and the agenda of Hungarian agricultural policy. No. 97., Budapest
90.
Kartali, J.: Market shift in Hungary’s agricultural export. Hungarian Agricultural Research, 1992. vol. 1/2. pp. 25-29
91.
Kartali, J.: Changes in our agricultural trading with the Eastern European region with special regards to mediation trade. Bp. 1993. 72 p.
92.
Kartali, J.: Agro-Trade between CEFTA Countries and Hungary, Zemĕdĕlská Ekonomika, 1997/1. szám
93.
Kartali, J.: Impact of the expansion of the Eurpean Union on Hungarian integration efforts. No. 84., Budapest
94.
Kartali, J.: Tendencies in world economy influencing Hungary’s foreign markets. No. 95., Budapest
95.
Kartali, J. – Stauder, M.: Import Policy and Import Trade in the Food Economy. Research and Information Institue for Agricultural Economics, No. 90., Budapest
96.
Kartali, J.: EU and GATT Conform Development of the Agricultural Support System. No. 92., Budapest
97.
Kartali, J. – Juhász, A. – Gábor, J. – Stauder, M.: Marketing aspects of the preparation of Hungarian agriculture and food industry for EU-accession. Studies in Agricultural Economics No. 93, Abstracts of selected publications issued in 1999, AKII, Budapest, 2000, pp. 23-30
98.
Kassay, L.: Die Berechnung des Nutzwertes landtechnischer Arbeitsmittel als Energieäquivalent. Grundlagen der Landtechnik. 1980. No. 5. 9 p.
99.
Keszthelyi, Sz.: The use of sensitivity analysis and Monte-Carlo simulation for risk management in agricultural investments. In: Scientific International Conference „Informatics and Mathematics” Proceeding, Presov, 1998, p. 8691.
100. Keszthelyi, Sz. – Kovács, G.: Chances of competitiveness of the Hungarian agriculture in the enlarged EU, Agricultural enterprises in transition, Parallels 56
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
and divergences in Eastern Germany, Poland and Hungary, IAMO, Germany, Halle 2002 101. Kovács, G.: Stand des Aufbaus eines Testbetriebsnetzes in Ungarn. Internationaler Workshop zum Themenbereich „Aufbau und Anwendung agrarpolitischer Informationssysteme in den Ländern Mittel- und Osteuropas, Nová Bystrice, 1996. 102. Kovács, G. – Vörös, M.: Rewiev of Needs and Potencials for Farm and Farming Systems Data in Hungary. FAO Central and Eastern European Workshop on Needs and Potencials for Farm and Farming Systems Data, Budapest 1997. 103. Kovács, G. – Heinrich, I.: Wirtschaftlichkeit ausgewählter Produktionsverfahren der Bodennutzung und Viehhaltung in der ungarischen Landwirtschaft. Land- und Ernährungswirtschaft in einer erweiterten EU, pp. 229-237., Freising-Weihenstephan, 1997. 104. Kovács, G.: Überblick zum Stand der Entwicklung des Testbetriebsnetzes in Ungarn. Internationaler Workshop zum Themenbereich „Aufbau und Anwendung agrarpolitischer Informationssysteme in den Ländern Mittel- und Osteuropas, Castá Píla, 1998. 105. Kovács, G. – Heinrich, I. – Udovecz, G.: Zur Schätzung der Wettbewerbskraft ausgewählter Produktionszweige in der ungarischen Landwirtschaft. Agrarwirtschaft 8/9, pp. 313-321., Frankfurt am Main 1999. 106. Kovács, G. – Keszthelyi, Sz.: The Hungarian FADN and the current projects. 8th PACIOLI Workshop: Innovations in the FADN. Ráckeve, 2000. 107. Kovács, G.: Hungarian Farm Incomes According to the Farm Accountancy Data Network. Studies in Agricultural Economics No. 94, pp. 55-66. AKII, Budapest 2001. 108. Kovács, G.: Profitability of agricultural firms in 1999. Studies in Agricultural Economics No. 96, pp. 35-46, AKII, Budapest 2001. 109. Kovács, G. – Udovecz, G.: Incomes of Agricultural Holdings in the European Union and Hungary. Studies in Agricultural Economics No. 99, pp. 35-52, AKII, Budapest 2003. 110. Kovács, G. – Udovecz, G.: The Profitability of Agricultural Enterprises in the European Union and in Hungary. Hungarian Statistical Review 81. Vol., pp. 62-79., Budapest 2003. 111. Kőnig, G.: Tendencies in agricultural foreign trade between Hungary and the EU from 1990 to 2001, considering the accession procedure, Agricultural Enterprises in Transition parallels and Divergencea in Eastern Germany,
57
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
Poland and Hungary, Ludger Hinners – Michael Schenk , 2002, pp. 385-389, Halle 112. Kőnig, G.: The Role of internation food aid and its negative consequenses on the Hungarian agricultural export markets. No. 99., Budapest. 113. Kürthy, Gy. – Szűcs, I.: Investments needs in the preparation of different agricultural sectors for EU-accessions, In: Studies in Agricultural Economics 2000. No. 93. (4) 114. Kürthy, Gy. – Popp, J.– Potori, N.: Agricultural support in the OECD member countries calculated according to the new methodology – with focus on Hungary. Studies in Agricultural Economics Budapest, 2001, Research and Information Institute for Agricultural Economics, No. 97, pp. 41-48 115. Kürthy, Gy. – Popp, J. – Potori, N.: Agricultural support in the OECD member countries calculated according to the new methodology – with focus on Hungary. A Gazdálkodás 3. sz. különkiadása, 2001. pp. 34-42. English Special Edition 116. Kürti, A.: Competitiveness and Barriers of the Hungarian Oilseed in the EUmarket. In: Competitiveness of National Economies and the Efficient Integration into the European Union, Cluj-Napoca, 2003. pp. 365-376 117. Láng, I. – Csete, L. – Barcza, G.: The adjusting agricultural system in Hungary. VI. EAAE Congress, the Hague, sept. 3-7, 1990, 18 p. 118. Lovrics, L. – Mátyás, L.: Small sample properties of simultaneous error components models. Economics Letters 32. North-Holland, 1990, pp. 25-34 119. Lugossy, Gy.: The role of women in large-scale farms. Published in Rapport de la Consultation Technique sur Les Femmes dans la Pluriadtivite Rural, FAO, Rome, 1984. pp. 238-242 120. Lugossy, Gy.: The development of the administratie territory of the economic unit (Petőfi Co-operative) Published in Conference Working Papers, NewDelhi, 1984. February, 4 p. 121. Marillai, V.: Vertikale Beziehungen zwischen der Landwirtschaft und der verarbeitenden Industrie in Ungarn. Monatsberichte über die Österreichische Landwirtschaft, Wien, 1984. pp. 181-190 122. Márton, J.: Agroindustrial integration, employment and social changes in Hungary. Ed.: Beguin, International Labour Office, 1980. 123. Márton, J. – Sebestyén, J.: Growing relationships between agriculture and other sectors of the economy including the effects of economic growth and
58
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
consequences for the agrarian structure. FAO-ECE Working Party on Agrarian Structure and Farm Rationalization, Geneva, February 9-13, 1981. 124. Márton, J.: Einige wichtige Aspekte der Landwirtschaft in Osteuropa. Agrarund Ernährungswirtschaft in West- und Osteuropa. Münster-Hiltrup, 1982. Landwirtschaftsverl. pp. 40-69 125. Márton, J. – Újhelyi T.: Crop production structure in Hungary and the world market. In: The economy of crop production. Publications of the Agricultural Economic Research Institute, Finland, No. 47. Helsinki, 1983. pp. 30-39 126. Márton, J.: Importance and development of combined economic activities on farms in Eastern Europe: the case of Hungary. FAO (ECE) (AGRI) III: W P/R 47. Rome, 1983. 20 p. 127. Márton, J.: Les frais de la production et les revenus agricoles en Hongire. Cahiers du CENECA International, Paris, 1983. III. 2-4. pp. 259-261 128. Márton, J.: Integracion en la agricultura Hungara. III. Coloquio Hispano de Economia Agraria, Madrid, 1984. pp. 81-98 129. Márton, J.: Agricultural research as an instrument of agricultural policy. FAO Regional Conference for Europe. Reykjavik, 1984. 27 p. 130. Mészáros, S.: World commodity model for fertilizer. The alternative longterm prognosis of the world fertilizer production, consumption and trade on the basis of an econometric model. Laxenburg, Austria, 1980. International Institute for Applied Systems Analyses, Collaborative Paper, No. 1. pp. 1-94 131. Mészáros, S.: Econometric Forecasting by a fertilizer sectoral model. IFAC: Dynamic Modelling and Control of National economies. Ed. J.M.L. Hanssen – L.F. Pau – A.J. Straszak. Pergamon Press, Oxford – New York – Toronto – Sydney – Paris – Frankfurt, 1981. pp. 163-168 132. Mészáros, S.: System analysis in Hungarian food production with special reference to commodity strucure. In: System Theory and System analysis in Agricultural Economics. Ed.: C.Csáki – J. Gönczi. Kieler Wissenschaftsverlag Vauk, 1982. pp. 73-91 133. Mészáros, S.: Interaction between agricultural prices, production and consumption in Hungary. IVth European Congress of Agricultural Economists, Working Group B4 Papers, Kiel, 1984. pp. 15-35 134. Mészáros, S.: Possibility of an Export Oriented Price Policy as a Tool of Supply Management. In: Suply Management by Government in Agriculture. Ed. L. Kettunen. Wissenschafsverlag Vaute Kiel, 1987. pp. 205-220
59
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
135. Mészáros, S.: Price policy in the context of the changing Hungarian agriculture. Leuven Inst. for C/E. European Studies, Working Paper 11/1993. pp. 1-15 136. Mészáros, S.: Analysis of Price and Trade Regine during the Reform of Hungarian Agriculture. pp. 245-264. A. Buckwell and J. Swinnen: Policy and institutional change in Central European agriculture and its likely impacts on domestic and international markets. Final report of European Community ACE Program „Analytical Challenges in Restructuring Post-communist Economies” Katholicke Universitat Leuven, Dec. 1993. 292 p. 137. Mészáros, S. – Spitálszky, M.: Subsidy rate of Hungarian agriculture compared to international standard. AKII Bull. No. 82. 1994. pp. 26-28 138. Mészáros, S. – Markó, B. – Spitálszky, M.: Instruments and conclusions of regulating the agricultural exports in some developed countries. AKII. Bull. No. 82. 1994. pp. 22-23 139. Mészáros, S.: The reform process in Hungarian agriculture: an overview. pp. 77-106. In: Ed. J.E.M. Swinnen: Policy and Institutional Reform in Central European Agriculture. Avebury 1994. 236 p. 140. Mészáros, S. – Orbánné Nagy, M. – Harza, L.: Impacts of the GATT agreement on the support scheme of Hungarian agriculture. AKII. Bull. No. 83. pp. 5-40 1994. 141. Mészáros, S.: Analysis of price and trade regime during the reform of Hungarian agriculture. Zemĕdĕlská Ekonomika 40 (3-4): 1994. pp. 219-241 142. Mészáros, S.: Analysis of price and trade regime during the reform of Hungarian agriculture. AKII Bull. No. 86. (1996) pp. 32-33 143. Mészáros, S.: Assessing competitiveness of Hungarian food and agricultural products. In: Redefining the Roles for European Agriculture. Abstracts of Posters p. 81. EAAE VIII. Congress, Edinburgh 1996. 144. Mészáros, S. – Spitálszky, M.: A multilateral survey on the competitiveness of agricultural products. Chapter I. (pp. 7-49) In: Possibilities of modernising the export subsidy system of the Hungarian agriculture and food industry. AKII. Bull. No. 88. Bp. 1996. 145. Mészáros, S. – Spitálszky, M.: Survey of the expected changes of the exporting abilities of Hungary in the period to the EU-accession. Studies in Agricultural Economics No.90. Research and Information Institute for Agricultural Economics, Budapest, 1997. pp. 95-106 146. Mészáros, S. – Mathijs, E.: Privatisation and restructuring of Hungarian agriculture. Pp. 161-188 In: Agricultural Privatisation, Land Reform and Farm
60
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
Restructuring in Central and Eastern Europe. (Eds. J.F.M. Swinnen, A. Buckwell and E. Mathijs). Ashgate, Aldershot-Brookfield USA-SingaporeSydney 1997, 373 p. 147. Mészáros, S. – Spitálszky, M. – Udovecz, G.: A Hungarian model for assessing agricultural impacts of EU-accession. Studies in Agricultural Economics No.91. AKII. 1998. pp. 15-23 148. Mészáros, S.: Analysis and projection of value and diversification of Hungarian agricultural and food exports P. 675. In: Food security, diversification and resource management: refocusing the role of agriculture? Eds. G.H. Peters and J. von Braun, Ashgate USA, 1999. 149. Mészáros, S. – Spitálszky, M. – Udovecz, G.: Expected impacts of accession on Hungarian agriculture - new estimates. Studies in Agricultural Economics No. 94. Research and Information Institute for Agricultural Economics, Budapest, 2001. pp. 19-28 150. Mészáros, S. – Udovecz, G.: An agricultural sector model for impact analysis of Hungary’s EU-accession. P. 253 In: Agricultural Sector Modelling and Policy Information Systems (ed. T. Heckelei, H.P. Witzke and W. Henrichsmeyer). Wissenschaftsverlag Vauk Kiel KG, 321 p. 2001. 151. Mészáros, S. – Spitálszky, M.: Agricultural incomes in Hungary in view of international comparison. Studies in Agricultural Economics No. 98. AKII. 2002. pp. 7-14 152. Mészáros, S.: A comparison of agricultural impacts of Hungary’s EUaccession with those of foreign model calculations. Studies in Agricultural Economics No. 99. AKII 2003, pp. 23-33 153. Mészáros, S.: Toward sustainable agriculture in Central and Eastern European countries (book review). Studies in Agricultural Economics No. 100., AKII 2004. pp. 115-118 154. Miskó, K.: Rural development program in the European Union Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 2002. No. 98., pp. 49-59 155. Mizik, T. – Gorton, M. – Kovács, B. – Davidova, S. – Ratinger, T. – Iraizoz, B. [2003]: An analysis of the performance of commercially oriented farms in Hungary. Post-Communist Economies, 15. évfolyam, 3. szám, Szeptember 156. Nyárs, L. et al. (2003). Honeybee-keeping sector in Hungary. In: Abstracts Journal of Animal Sciences. 81 (1) American Society of Animal Sciences. Phoenix, USA, June 22-26 2003. http://www.fass.org/phoenix03/abstracts/348.pdf
61
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
157. Nyárs, L.: (2003): Systems of production of primary animal products and of animal breeding. 8-14 p. In: Pásztor M. (Szerk): First Country Report on Animal Genetic Resources. Ministry of Agriculture and Rural Development. 72 p. http://dad.fao.org/en/refer/library/sow/411.pdf 158. Orbánné Nagy, M.: Present and expected trend in Hungarian food consumption to the year 2000. Abstracts of Hungarian Economic Literature, 1984. Vol. 14. 3 p. pp. 258-259 159. Orbánné Nagy, M.: Stability and changes in food consumption by the peasantry in Hungary 1945-1983. Finnish-Hungarian-Polish Sminar, Poland, Mragowo, 1985. In: Social and economic problems of income policy in agriculture. Institute of Agricultural and Food Economics, Warsawa, 1986. pp. 122-140 160. Orbánné Nagy, M.: Trend of export markets of the Hungarian food economy between 1990 and 1993. No. 83. pp. 41-77 161. Orbánné Nagy, M. – Szabó, M.: Our competitor or market? The agricultural exonomy of the Ukraine. No. 86. pp. 34-36 162. Orbánné Nagy, M.: Experiences from Greece’s accession to the EU wich Hungary’s agriculture can make use of. No. 89. pp. 54-58 163. Orbánné Nagy, M. – Szabó, M.: Initial Experiences of the Competition Policy in the Hungarian Food Economy. No. 90., Budapest 164. Orbánné Nagy, M.: Possibilities and obstacles in the trade of animal products until the EU-accession. No. 93., Budapest 165. Orbánné Nagy, M.: Agricultural aspects of the accession of Spain and Portugal to the EU. No. 94., Budapest 166. Orbánné Nagy, M.: Competitiveness of Hungarian agricultural products on markets in the EU. No. 98., Budapest, pp. 39-48 167. Orbánné Nagy, M.: Food consumption and the convergence of consumer prices between Hungary and the EU. No. 100., Budapest, pp. 71-90 168. Pálovics, Bné – Újhelyi, T.: European agricultural policy in a global aspect with special reference to the European CMEA countries. European Review of Agricultural Economics, 1988. Vol. 15. No. 2/3. pp. 173-186 169. Pálovics, Bné – Varga, Gy.: The Hungarian Agricultural Economy and the European Community. Bp. 1991. 162 p. 170. Popp, J.: Hungarian Experience with Adjustment and Transition in the Agrifood Sector and the Development of Market Economies. Issues in Agricultural Competitiveness, Markets and Policies. IAAE Occasional Paper 62
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
No.7. Dartmouth Publishing Company Limited – Ashgate Publishing Company, Hants, England, 1997 pp. 474 171. Popp, J.: The Hungarian agriculture and food industry. Agricultural Research Institute, Finland. Working papers 16/1999. pp. 38-40 172. Popp, J.: Agricultural policy development in Hungary. Agricultural Research Institute, Finland. Working papers 16/1999. pp. 35-37. 173. Popp, J. – Szűcs, I.: A typical Hungarian farm in the year 2007. Agricultural Research Institute, Finland. Working papers 16/1999. pp. 26-27. 174. Popp, J. (szerk.): Chances for development of major agricultural sectors in Hungary with regard to the EU accession. Studies in Agricultural Economics Budapest, 2001, Research and Information Institute for Agricultural Economics. No. 95. pp. 7-14. 175. Popp, J. (szerk.): The further development of the EU-conform regulations within Hungary’s major branches of Agriculture. Studies in Agricultural Economics Budapest, 2001. Research and Information Institute for Agricultural Economics, No. 95. pp. 15-23 176. Popp, J.: EU agricultural policy and the liberalization of world agricultural trade. Studies in Agricultural Economics Budapest, 2001, Research and Information Institute for Agricultural Economics, No. 96, pp. 7-14. 177. Popp, J. et al: Evaluation and further development of the agricultural market regime for 2002. Studies in Agricultural Economics, Research and Information Institute for Agricultural Economics, Budapest, 2001. 178. Popp, J. – Stauder, M.: Land market in Hungary. Proceedings of the Seminar: Utilization of Agricultural Land in connection with the accession of Slovak Republic to the EU. Velka Lomnica, Slovak Republic, October 7-11, Bratislava 2002. pp. 90-97. 179. Popp, J.: Prospects on the world markets of animal products. Studies in Agricultural Economics Budapest, 2002, Research and Information Institute for Agricultural Economics, No. 98, pp. 63-72 180. Popp, J.: Focus on EU Accession: The CAP and Farm Trade Liberalisation. Hungarian Agricultural Research. March 2002. Journal of the Ministry of Agriculture and Regional Development, Hungary. pp. 13-15 181. Popp, J.: The Preparation of Hungarian Agricultural Policy for EU Accession. Proceedings of International Seminar. Published on the occasion of the 90th anniversary of VÚZE. Praha, 2002. pp. 133-143
63
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
182. Popp, J.: The transition in the Hungarian agriculture. Agricultural Enterprises in Transition, Wissenschaftsverlag Vaul Kiel KG, 2002. pp. 410-413 183. Popp, J.: „Wie am Markt bleiben in Ungarn”. AgrarWoche Nr.13. Bonn, 27. 03. 5 p. 184. Popp, J.: Europäisches agrarmodell in Ungarn. Agrarische Rundschau. Nummer 4. Ökosoziales Forum Österreich. Wien, September 2003 pp. 18-21 185. Popp, J. – Kürthy, Gy. – Stauder, M.: Non-trade concerns and their taking into consideration in Hungarian agricultural policy. SERIA Konferencia, Koszalin, Lengyelország, 2003. szeptember 2-5. 186. Popp, J.: Focus on EU Accession: Links Between Agricultural Policies in the USA and EU. Hungarian Agricultural Research. September 2003. Journal of the Ministry of Agriculture and Regional Development, Hungary. pp. 13-15 187. Popp, J. – Markó, B.: The preparation of Hungarian crop production for EU accession. Proceedings of the II. Alps-Adria Scientific Workshop. Trogir, Croatia, March 3-8, 2003. Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 2003. ISBN: 963 9483 20 6 pp. 117-122 188. Popp, J. – Markó, B.: Trade liberalisation and sustainability. Proceedings of the III. Alps-Adria Scientific Workshop. Dubrovnik, Croatia, March 1-6, 2004. Hungarian Academy of Sciences, Budapest, 2004. ISBN: 963 8508 407 2 pp. 264-269 189. Popp, J.: Agricultural policies and their impacts upon agricultural trade liberalisation. Studies in Agricultural Economics 2004, No. 100, Research and Information Institute for Agricultural Economics, pp. 5-17. 190. Popp, J.: „Künftige ökonomische Rahmenbedingungen – Konsequenzen für Erzeugung und Verarbeitung in Ungarn”. Fachtagung: Milchmarkt 2010 – Wie am Markt bleiben? 18. 03. 2004, Berlin. http://www.zmp.de/news/milchforum p.25 191. Ráki, Z.: Problems of technological improvement in the sheep husbandry. Nemzetközi Juhtenyésztési Konferencia, Debrecen, 1984. VIII. C kötet pp. 296-299 192. Rontóné Nagy, Zs.: Die Erstellung der Landwirtschaftlichen Gesamtrechnung in Ungarn. Workshop, Bratislava, pp. 11-12 12. 1998. 193. Rontóné Nagy, Zs.: Die Erstellung und Nutzung der Landwirtschaftlichen Gesamtrechnung in Ungarn. Informationssysteme für die Agrarpolitik in den Ländern Mittel-und Osteuropas, Band 2/ 1999, pp. 163-164, Verlag M. Wehle, Witterschlick/Bonn.
64
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
194. Sebestyén, J.: Accomplishments, opportunities and needs of agricultural economists vis-a-vis quantitative techniques. In: G.L. Johnson – A. Maunder (Ed.): Rural change. Gower. Westmead, 1981. pp. 620-628 195. Sebestyén, K.: XXI. JCAFI’89, Integration and Cooperation in the agrofood industry. The problems and new opportunities of cooperation and integration in the Hungarian food economy. Kiev, 1989. 10 p. 196. Sebestyén, K. – Váci, N.: Questions of cooperation between small-scale and large-scale producers in Hungary’s agriculture. VIth EAAE Congress, the Hague, 1990. In: What reforms could occur in Eastern-European agriculture? 12 p. 197. Stauder, M.: Position, organization scheme and privatization of food trade. No. 86., Budapest 198. Stauder, M.: Der österreichische Agrar- und Lebesmittelhandel und das Agrarmarketing. Monatsberichte über die österreichische Landwirtschaft. Heft 2/1990, pp. 136-140, Wien. 199. Stauder, M. – Réder, Gy.: Sorgen und Aussichten der heutigen ungarischen Landwirtschaft. Österreich in Geschichte und Literatur mit Geographie Heft 2 (269) 1994 pp. 97-104 200. Stauder, M. – Wagner, H.: Contribution to the potential ways and means of enhancing agricultural exports. Abstracts of selected publications issued in 1995, AKI Bulletin, No. 89, Budapest, 1996, pp. 58-61 201. Stauder, M. – Réder, Gy.– Wagner, H.: Probleme und Möglichkeiten einer Ausweitung des ungarischen Agrarexports. Monatsberichte über die österreichische Landwirtschaft 1/96 Wien pp. 37-44 202. Stauder, M.: Regional development and land use in Hungary. Proceeding of the Seminar RIAFE 12-16 October 1998 Tatranská Lomnica, Slovak Republic, Bratislava 1998, pp. 74-79 203. Stauder, M.: Foreign Trade of Agricultural and Food Industry Products in Hungary. Zemĕdĕlská Ekonomika Rečnik 44 Praha Brezen 1998 (3), pp. 9799 204. Stauder, M.: Ungarn: Agrarstrukturen im Wandel. Agrarische Rundschau Dezember 2000, Wien, pp. 31-36 205. Stauder, M. – Tóth, E.: Diversifizierung von Erwerbsmöglichkeiten auf dem Lande am Beispiel Ungarn. Landwirtschaft und ländliche Räume – Außenseiter des Transformationsprozesses in den Ländern Südosteuropas? Herausgegeben von Frank-Dieter Grimm und Elke Knappe SüdosteuropaGesellschaft e.V. München 2001, pp. 83-96
65
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
206. Stauder, M.: Local governments and co-operation in the border region of Western Hungary, 73rd EAAE Seminar Policy Expteriences with Rural Development in a Diversified Europe, Ancona – Faculty of Economics, June 28-30, 2001, CD. 207. Stauder, M.: Grenzlandentwicklung in Westungarn. In: Die Grenzgebiete Österreichs und seiner östlichen Nachbarn. Franz Greif (hrsg.) Bundesanstalt für Agrarwirtschaft Schriftenreihe Nr. 91, Wien, 2001. pp. 73-82 208. Stauder, M.: Logistics of Food Trade in Hungary in: E-commerce and Electronic Markets in Agribusiness and Supply Chains. Proceedings of the 75th EAAE Seminar February 14-16. Bonn Edited by Schiefer, G., Helbig, R., Rickert, U. 2001, Universität Bonn-ILB, Germany, pp. 277-283 209. Stauder, M.: Development of food distribution systems in Hungary with a special view at trade logistics. Studies in Agricultural Economics No. 95, Abstracts of selected publications issued in 2000, AKII, Budapest, 2001, pp. 99-101 210. Stauder, M.: Ungarn – Agrarstrukturen im Wandel. Agrarische Rundschau, Sonderheft des 30. internationalen Symposiums „EU-Erweiterung – Positionen der österreichischen und europäischen Landwirtschaft”, veranstaltet von der Bundesanstalt für Agrarwirtschaft und dem Ökosozialen Forum Österreich. Wien, August 2001, pp. 73-78 211. Stauder, M. – Wagner, H.: Issues concerning the upstream and downstream sectors of animal feed products. Studies in Agricultural Economics No. 97 Summaries of studies published in Hungarian in 2001, AKII, Budapest, 2002, pp. 27-30 212. Stauder, M. – Gábor, J.: Agricultural marketing and new developments (ecommerce) in Hungary. Agricultural Enterprises in Transition. Parallels and divergences in Eastern Germany, Poland and Hungary. Wissenschaftsverlag VAUK Kiel KG 2002 pp. 293-304 213. Szabó, M.: Die Anwendung der Rechentechnik in der ungarischen Lebensmittelindustrie. (A Lecture) Berlin, DDR, 1985. 21 B1. 12 p. 214. Szabó, M.: Foreign direct investments in the Hungarian food industry. A paper presented at the 22rd Seminar of the European Association of Agricultural Economists 24-28. May 1993. Tartu. Estonia 215. Tanka, E.: El Estado Y el Movimiento Cooperativista en Hungaria. JARDUN, Magazine of the Basque Co-operatives, 1990, No. 6, pp. 8-15 216. Tanka, E.: The State and the Cooperative Movement within the New Economic and Political Climate in Hungary, Review of International Cooperation, vol. 83. no. 4/1990. Geneva, pp. 79-84 66
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
217. Tanka, E.: Market- Economic Land Reform in Hungarian Agriculture (AICAF – Association for International Cooperation of Agriculture and Forestry – Agriculture in USSR and East Europe, vol. 3, no. 3. November 1991, Tokyo, pp. 11-22 218. Tóth, E. – Szijjártó, A.: Employment and position of women in Hungarian Agriculture, FAO, Rome. 1992. 16 p. 219. Tóth, E.: Current situation and long – term opportunities of women’s economic activity in Hungarian Agriculture (UNITED NATIONS, INSTRAW Santo Domingo 1993. 44 p. 220. Tóth, E. – Varga, Gy. – Lorleberg, W.: Die Transformation der Landwirtschaftlichen Produktionsgenossenschaften Ungars und ihre Folgen. Land, Agrarwirtschaft und Gesellschaft, Zeitschrift für Land-und Agrarsoziologie, 3/1994. pp. 19-42 221. Tóth, E. – Székely, Cs.: The human factor in the agriculture of Hungary. FAO/ECE Working Party on the Economics of the Agri-Food Sector and Farm Management. 1994. Helsinki 9 p. 222. Tóth, E. – Varga, Gy. – Paalberg, P.: The Transformation of Hungarian Production Cooperatives and the Consequences for the Future. Journal of Cooperatives 11/1996, Washington 223. Tóth, E.: Land use, land ownership structure after the transmission of Hungarian agriculture and the consequences for the future In: Proceedings of the seminar titled: Land Fund of Czech Pepublic and Trends of Land Use, on 13-17 October 1997. VÚZE, pp. 59-66 Prague, 1997. 224. Tóth, E.: Transformation of Farmer’s Co-operatives and its Consequences in Hungary. Agriculture in Former USSR and East Europe. Vol. 8., 4/1997. pp. 24-43. Published by Association for International Co-operation of Agriculture and Forestry, Japan. 225. Tóth, E. – Varga, Gy.: The life of agricultural cooperatives after the transformation Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 1997. No. 90., pp.143-148 226. Tóth, E. – Varga, Gy.: Present Situation and Development Trends in Hungarian Co-operatives In: Proceedings of the international seminar titled: Competitiveness of Agricultural Enterpries, and Farm Activities in Transition Countries, IAMO, 1998. 7. p. Halle, Germany 227. Tóth, E.: Regional tensions of employment – chances and possibilities Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 1999. No. 92., pp. 99-103
67
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
228. Tóth, E.: Characteristics of land owership and land utilization structure ten years later economic-social changes in Hungary (In: Proceedings of the seminar titled: The use of agricultural land in connection with the admission of the CR to EU, on 16-20 October 2000. VÚZE, pp. 122-129 Prague, 2000. 229. Tóth, E.: (edit.) – Miskó, K. – Dorgai, L. – Székely, E.– Hamza, E.: Alternative possibilities in agricultural employment. Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 2001. No. 95., pp. 85-90 230. Tóth, E.: Economic characteristics of agricultural cooperatives since the change of economic system (1989-1998) Studies in Agricultural Economics, AKII Budapest 2001. No. 95., pp. 81-86 231. Tóth, E. – Stauder, M: Diversifizierung von Erwerbsmöglichkeiten auf dem Lande am Beispiel Ungarns, Südosteuropa-Studie No. 69. 2001. by Südosteuropa-Gesellschaft e. V., München, pp. 83-94 232. Udovecz, G.: Connections of Agricultural Policy and Agricultural Investments. Studies in Agricultural Economics 91. (társszerző: Kapronczai István) AKII, Budapest, 1998. 233. Udovecz, G.: Hungarian Model for Assessing Agricultural Impacts of EUAccession. Studies in Agricultural Economics 91. (társszerzők: Mészáros Sándor, Spitálszky Márta) AKII, Budapest, 1998. 234. Udovecz, G.: Competitiveness of the Hungarian Agriculture. Studies in Agricultural Economics 92. (társszerző: Szűcs István) AKII, Budapest, 1999. 235. Udovecz, G.: Die Struktur von Institutionen und Instrumenten der Agrarpolitik und Erfahrungen mit deren Wirkungsweise – am Beispiel Ungarns (Az agrárpolitika intézményi- és eszközrendszerének felépítése.) In: Kooperations- und Integrationsmöglichkeiten in der Agrar- und Ernährungswirtschaft – Dokumentation. GTZ SELLER, 1999. 236. Udovecz, G.: Expected Impacts of Accession on the Hungarian Agriculture. South-East Europe Review 1999. Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden 237. Udovecz, G.: Lage der ungarischen Landwirtschaft nach der Systemwende und vor dem EU-Betritt (A magyar agrárgazdaság helyzete a rendszerváltástól az EU-csatlakozásig.) In: Agropotravinársky sektor v transformujúcej sa ekonomike, VÚEPP, Bratislava, 1999. 238. Udovecz, G.: Strategic questions of competitiveness of the Hungarian agriculture regarding accession to the EU. (A magyar agrárgazdaság EUcsatlakozásának stratégiai kérdései.) In: Changing conditions of farming in the Baltic countries and Finland, The ninth Finnish-Baltic seminar of agricultural economists, Helsinki, Finland, 1999. (társszerzők: Holzer Ildikó, Szűcs István)
68
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
239. Udovecz, G.: Zur Schätzung der Wettbewerbskraft ausgewählter Produktionszweige in der ungarischen Landwirtschaft, (Egyes ágazatok versenyképessége a magyar mezőgazdaságban.) Agrarwirtschaft 47 (1999) Heft 8/9. (társszerzők: Heinrich István Kovács Gábor) 240. Udovecz, G.: Assesment of the expected impact of EU accession: new results, Studies in Agricultural Economics 93. AKII, Budapest, 2000. 241. Udovecz, G.: Expected impacts of accession on Hungarian agriculture, Wien, 2000. 242. Udovecz, G.: Expected Impacts of EU Accession on the Hungarian Agriculture, Societi and Economy 2000/1, Quarterly Journal of Budapest University of Economic Sciences 243. Udovecz, G.: Shortage of income and pressure of competition in agriculture (Jövedelemhiány és versenykényszer a mezőgazdaságban) In: Nyitrai Egyetem Konferencia anyaga, Nyitra, 2000. 244. Udovecz, G.: Pressure of competition and income shortage in the Hungarian agriculture, Studies in Agricultural Economics 93. AKII, Budapest, 2000. 245. Udovecz, G.: An agricultural sector model for impact analysis of Hungary’s EU-accession: modeler and policy makers’s view (társszerző: Mészáros Sándor). Bonn, 2000. 246. Udovecz, G.: Incomes of Agricultural Holdings in the European Union and Hungary, Studies in Agricultural Economics, 99. AKII Budapest, 2003. (társszerző: Kovács Gábor) 247. Udovecz, G.: Konkurrenzfähigkeit Agrarische Rundschau, Bécs, 2003.
der
ungarischen
Landwirtschaft,
248. Udovecz, G.: The profitability of agricultural enterprises in the European Union and in Hungary, Hungarian Statistical Review, Special number 9. 2003. (társszerző: Kovács Gábor) 249. Újhelyi, T.: The Hungarian cattle sector and the world market. In: 2nd Finnish-Hungarian-Polish Seminar on Milk Production and Processing. Institute of Agricultural Economics, Warsaw, 1979. pp. 66-81 250. Újhelyi, T.: Hungarian live cattle and beef export and the new world market trends. In: The economy of beef production. Publications of the Agricultural Economics Research Institute, Finland, No. 38. Helsinki, 1979. pp. 56-57 251. Újhelyi, T.: State farms in the European CMEA countries, the case of Hungary. FAO Regional Workshop: Transformation of the agrarian system in centrally planned economies in Africa, Arusha, 1983. 23 p.
69
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
252. Újhelyi, T.: Interregionale Austauschbeziehungen am Beispiel osteuropäischen Getreidemarktes. Seminar Standortprobleme Agrarproduktion. Bonn-Röttgen, 1983. 23 p.
des der
253. Újhelyi, T.: Hungary as a trade partner, East and West. 6th Internation Conference on Soviet and East European Agriculture, Grignon, 1984. 22 p. 254. Újhelyi, T. – Nagy, A.: International trade of agricultural products, past and present. Rencontre d’economistes hongrois et francaises, Budapest, 1984. 8 p. 255. Újhelyi, T.: Hungary as a trade partner for socialist and market economies. In: Socialist agriculture in transition, organization response to failing performance. Ed. J.C. Brada-K.E. Wädekin, Westview Press, Boulder and London, 1988. pp. 373-384 256. Varga, Gy. – Guba, M. – Németi, Lné – Szűcs, Zné: The part of Hungarian small-scale farming in production, employment, standard of living and way of life. Bp. 1982. 51 p. 257. Varga, Gy.: Neue Produktionsbeziehungen in der ungarischen Landwirtschaft. In: Sozialistische Agrarpolitik. Red. T. Bergmann – P. Gey – W. Quaisser. Bund verlag Gmbh, Köln, 1984. pp. 198-213 258. Varga, Gy. – Csáki, Cs. – Nagy, J.: Die Landwirtschaft der europäischen RGW-Länder am Anfang der achtziger Jahre. In Rat für gegenseitige Wirtschaftshilfe. Strukturen und Probleme. Ostkolleg der Bundeszentrale für politische Bildung, Köln, 1985. pp. 69-80 259. Varga, Gy.: Thirty years of the Research Institute of Agrarian Economics. Acta Oeconomica 1985. 34. pp. 374-381 260. Varga, Gy.: Die Standortverteilung der Agrarproduktion in Ungarn. Zeitschrift für Agrargeographie. 1985. No. 2. pp. 158-180 261. Varga, Gy.: Agricultural Planning and the Cooperatives. Journal of Rural Cooperation. Israel. 1986. No. 1. pp. 21-31 262. Varga, Gy.: Agrarzukunft in Ungarn. Bonn, 1991. március 9. Az Ost-WestKolleg nemzetközi konferencián előadás. 263. Varga, Gy.: Die landwirtschaftliche Kleinproduktion Ungarns, SüdostEuropa. 1991. 7-8 sz. pp. 380-390 264. Varga, Gy.: Auf dem Wege – aber wohin? Südost-Europa, 1991. 7-8 sz. pp. 389-390 265. Varga, Gy.: Directions of Growth and Structural Changes in Hungarian Agriculture. Hungarian Agricultural Research, 1992. December pp. 7-12
70
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
266. Varga, Gy.: Wohin geht die ungarische Landwirtschaft? Südosteuropa Aktuell 13. 1992. pp. 34-57 267. Varga, Gy.: Aktuella Umbildungsfrage der Agrarwirtschaft. Bonn, 1992. márc. 8. Előadás az Ost-West-Kolleg nemzetközi konferencián. 268. Varga, Gy.: Strukturwandel der ungarischen Landwirtschaft. Meissen, 1993. március 10. Előadás az Ost-West-Kolleg nemzetközi konferencián. 269. Varga, Gy.: GAP, GATT und die Folgen Für die Aufbau der Landwirtschaft und die Wirtschaftliche Etwicklung in Osteuropa. Agrarsoziale Gesselschaft E. V. Göttingen, Heft 116. 1993. pp. 96-103 270. Varga, T.: The measurement of the effect of production subsidies Gazdálkodás XLVIII. 8. sz. English Special Edition 2004. 271. Vőneki, É.: Zur Bewertung des Ungarischen SAPARD-Programms unter besonderer Berücksichtigung der Investitionen im Milchsektor. Discussion Paper No. 59, 2004. Halle, 32 p.
71
AK I
Válogatás az intézeti szerzők külföldi publikációiból
72
AK I
Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben évente rendszeresen megjelenő kiadványok, illetve adatösszeállítások
Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben évente rendszeresen megjelenő kiadványok, illetve adatösszeállítások 1.
Agrárgazdasági Tanulmányok (sorozat)
2.
Agrárgazdasági Információk (sorozat) – A tesztüzemek gazdálkodásának eredményei (angolul is) (megjelenik évente) – A tesztüzemek főbb ágazatainak költség- és jövedelemhelyzete (megjelenik évente) – A fontosabb élelmiszeripari termékek költség- és jövedelemadatai (megjelenik évente) – Az élelmiszertermelés gazdálkodó szervezeteinek pénzügyi helyzete (megjelenik évente) – A részmunkaidős kisgazdaságok növénytermelési ágazatainak költség-, hozam- és jövedelemviszonyai (megjelenik évente) – A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek gazdálkodásának főbb adatai (megjelenik évente) – A kettős könyvvitelt vezető élelmiszeripari szervezetek név- és címjegyzéke (megjelenik évente) – A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági, vad-, erdőgazdálkodási és halászati szervezetek név- és címjegyzéke (megjelenik évente)
3.
Studies in Agricultural Economics (sorozat)
4.
Agrárgazdasági Statisztikai Zsebkönyv (megjelenik évente magyar, angol, német, francia nyelven)
5.
Agrárpiaci jelentések – Baromfipiaci jelentések (megjelenik kéthetente) – Borpiaci jelentések (megjelenik kéthetente) – Gabonapiaci jelentések (megjelenik kéthetente) – Húspiaci jelentések (megjelenik kéthetente) – Ipari növények piaci jelentései (megjelenik kéthetente) – Tejpiaci jelentések (megjelenik havonta) – Zöldség-gyümölcspiaci jelentések (megjelenik kéthetente) – Nemzetközi piaci információk cseréje, összeállítások készítése a gabona-, a hús-, a tej-, a baromfi- és az ipari növények piaci
73
Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben évente rendszeresen megjelenő kiadványok, illetve adatösszeállítások
AK I
folyamatairól az Ost Európa című folyóirat számára (megjelenik kéthetente) – Piaci információk éves összefoglalója – Sertéslétszám előrejelzés – A ZMP vezetésével kiépítésre került AMISNET nemzetközi árfigyelő adatbázis működtetése 6.
Statisztikai jelentések – Termelőeszközök áruforgalmi jelentése (megjelenik havonta) – A mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelmi szervezetek forgalma a főbb mezőgazdasági gépekből (megjelenik negyedévente) – A mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelmi szervezetek műtrágya beszerzési és értékesítési adatai (megjelenik negyedévente) – A mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelmi szervezetek növényvédő szer értékesítése és zárókészlete szercsoportonként, cikkelemes részletezésben (megjelenik évente 2 alkalommal) – A mezőgazdasági termelőeszköz kereskedelemmel foglalkozó szervezetek áruforgalmi tevékenységének főbb mutatói (megjelenik félévente) – Tájékoztató jelentés a beruházások várható alakulásáról /élelmiszeripar és mezőgazdaság/(megjelenik évente) – Statisztikai jelentés a beruházásokról /élelmiszeripar és mezőgazdaság/ (megjelenik évente) – Egyes élelmiszeripari termékek árumérlege (megjelenik negyedévente) – Főbb termények és termékek készletalakulása (megjelenik évente) –
Vágóhidak élőállat vágása (megjelenik negyedévente)
– Az élelmiszergazdaság külkereskedelme (megjelenik havonta) – Vadállománybecslés (megjelenik évente) – Vadgazdálkodási jelentés (megjelenik évente) – Jelentés a halászatról gazdálkodási forma szerint illetve megyesoros bontásban (megjelenik évente) – Az öntözésfejlesztési beruházások, önálló öntözőgép vásárlások és meliorációs beruházások teljesítményértéke (megjelenik évente)
74
AK I
Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben évente rendszeresen megjelenő kiadványok, illetve adatösszeállítások
– Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkákról (megjelenik évente 2 alkalommal: április, május) – Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról (megjelenik évente 2 alkalommal: július, augusztus) – Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról (megjelenik évente 2 alkalommal: október, december) – Tájékoztató jelentés az öntözésről (megjelenik évente 5 alkalommal: június-november) – Talajjavítás és anyagfelhasználása, hatóanyagtartalom (megjelenik évente) – CEFTA országok adatbázisa (megjelenik évente) – Az EU tagországok és egyes Közép-Európai országok összehasonlító adatsora (megjelenik évente)
75