ADATTÁR
Orvosi u t a s í t á s cholera ellen „ A z Oláh és Moldva országban uralkodó járványos Cholera országunk határszélein mutatkozván, az egészségi osztály szükségesnek látja a kiküldött orvosok hivatalos jelentései s eddigi tapasztalatok nyomán irányadás végett a hatósági orvosokkal következőket közleni, jelesül: /. Hogy a ministeri rendszabályok kellő időben életbe léptethessenek, szük ség a járványt megelőző tüneményeket ösmerni, e tekintetben a cholera jár ványnak következő előpostái tapasztaltattak: a heveny folyamú betegségek visszalépnek, általánosan kitűnő morgással és leverettséggel párosultt nyálkás savós hasmenés mutatkozik, a szórványos betegségek a cholera egygyes jeléit öltik magokra, s megelőzi néha a betegséget a járványos hurut is. 2. A járványos cholera két fő alakban mutatkozik: ingerültt, vagy szélhűdcsi alakban, a typhushoz hasonló utóbajok, és szokott kütegek ritkábban tűnnek föl. - Oláh országban szerzett tapasztalások szerént jelenleg a járvány ter jedése általlyában lassúbb, jelleme szelídebb, és pusztítása csekéllycbb, mint az 1831-ki vala, úgy hogy a halandóság 31 : 100 betegre. A járvány kifejlesztését leginkább előmozdító okok közé számíttandók a mértéktelen és kicsapongó életmód; fölháboríttó kedélymozgalmak, egésségtelen s romlott levegői lakhelyek, számos embereknek egy helyeni öszvetorlása, tisztátlanság, meghűlés, s főképpen a módnélküli félelem e betegségtül. Mi okbul igyekezzenek az orvosok a lelkészek hozzájárultával a népben e betegségtüli félelmet eloszlatni, azt józan életmódra inteni, és lelki nyuga lomra bátoríttani, néki a célszerű testi mozgásokat, könnyen emészthető ele deleket és szesztelen italokat ajánlani, valamint arra is figyelmeztetni, hogy az éretlen gyümölts, állott halak és a t. használásátul tartózkodjék, s különössen figyeljen arra, hogy a lakószobák szorgossan szellőztessenek, s a túl népesedett lakok, mennyire lehet, kiüríttessenek. 3. A kedélyek nagyobb megnyugtatására célszerű leend, ha az orvosok és helybéli lelkészek igyekezendnek a népet meggyőzni a felül, hogy e betegség ragály által nem terjed; úgy arra is bírni, miszerént hozzátartozóinak nyúj tandó segélyzéstül és ápolástul magát vissza ne vonja, valamint az orvos szerek eránt is bizodalommal viseltessék.
4- Rendelkezzenek arrul, hogy gyógyszertár hiányában a legszükségesebb házi szerek, minők volnának a ziliz, székfű, fodormenta, mustárliszt, kámforos pálinka, s a t. a helybéli Lelkésznél, vagy Bírónál, illő mennyiségben, kellő használat végett készen tartassanak. 5. Oktassák a népet arra is, hogy az orvosi segély megérkeztéig a cholerátul megrohantt egyéneknek belsőképpen a fönn nevezett füvekből készített forrázat nyújtassék, külsőképpen pedig végtagjaik kámforos pálinkával dörzsöltessenek, a gyomorra és hasra mustárpép illesztessék, vagy illatos füvekkel pároltassék, általlában a beteg izzadásba hozassék. 6. A cholera gyógyíttást illetőleg az eddig tett tapasztalatok nyomán a hurutos, vagy epés jellemű az ismeretes gyógyszereket igényli, s e szerént valami különös gyógymód nem kívántatik: a súlyos ingerültt, vagy szélhűdési cholera pedig a hány-gyökér, mákony, némelly ammonium készíttmények által, egyedül, vagy egymássali kapcsolatban, a külsőképp alkalmazott bőrizgatók, és fönn nevezett dörzsölések késeretében a legcélszerűbben orvosoltatnak. 7. A rendőrségi szabályok az e tárgybani ministeri rendeletben foglaltatvák. - Budán, 184S. július hó 10-én, Stáhli közegészségi osztály igazgatója, Sauer Ignátz, ország főorvosa, Eckstein Frigyes, egésségi tanácsos." „Ezen utasítást Klauzál G á b o r belminister Püspök ő Méltósága által azon meghagyással kívánja köröztetni: hogy a netalán bekövetkezés esetében a Lelkészek a népet ezen utasítás elvei szerént fölvilágosíttani, az előítéleteket eloszlatni és a kedélyeket lehetőleg megnyugtatni iparkodjunk. A harangozást, míg a halandóság nem föltűnőleg nagy, szokás szerént meg kell tenni: ha pedig a halálozás szerfölött szaporodna, minden halottért együttvéve, napon ként tsak egyszer, bizonyos időben legyen a harangozás, nehogy az igen gyakor harangszó a lakosokat folytonos rémületben tartsa."
Kivonat a vörsi plébánia „História Domus^-ából i8}i. — „Ez a Cholerárul és aratási sok esőzésrül nevezetes. A cholera beteg ség (epekórság, görtsmirigy) Napkeletrül nyomulván, Orosz és Lengyel orszá gon keresztül Magyar országba is be ütött, és azuta egész Európát, de még Felső Amerikát is össze járta. Leginkább a Tisza mellett pusztított és több, mint 500 000 lett az egész országban az áldozattya. Veszprémben, midőn leg dühösebb volt, 32 halott volt napjában. Somogyban tsak Kilitiben volt, máshol nem. - E z eleinténn gyomor émelgést és hányás-erőltetést éreztetett, tovább hascsikarás és sok kínnal tellyes görts-vonaglások következtek. 4-5 óra alatt el v á l t a beteg sorsa, mert vagy meg halt, vagy gyógyulóra fordult. Az izza dás tsaknem egyetlen egy orvossága. A beteg kimondhatatlanul epedett és szomjuzott, de ki ivott, elkerülhetetlenül meg halt. Tele voltak felőle az ujjságok, a helységek Protocolumi pedig az orvosi rendelésekkel. Eleinténn
ragadósnak tartatott, ugyanazért lezárták a sínlődő házakat, sőtt Helységeket, valamint Somogyban Kilitit is: egész Deputátio volt minden Vármegyében a vigyázás eránt: nem szabad volt senkinek nyomtatott úti levél nélkül utazni, melly a Vice Bíró aláírásával bizonyította, hogy az utas a Cholerátul tiszta helyrül jön. Menyhárt Istvánt, a mastani Vörsi Káplányt a Kőszögiek 5 napi contummációba vezették azért, hogy Augusztus végénn Veszprémbül mint Clericus, haza mert csúszni, pedig Devetserbül passusa is volt. a Balaton partonn innét is, túl is, Cholera-Commissáriusok, vagy is vigyázók voltak; és nyomtatott bizonyíttvány nélkül még engem sem eresztettek át, jóllehet jól ösmértek. A hal ételt is a cholera érlelőtáplálékjának fogván, meg tiltatott a hal étel is: Vörsönn egy vékony lánczozattal majd három hétig le volt zárva minden csónak, ha Keszthelyre halat vittek árulni, föl döntötték. Somogy felül a Balatoni rév is le volt zárva 4-a Sept. úgy, hogy senkit sem eresztettek által se túl,, se innét: és tsak 6-a Sept. szabadult föl. Végre mindezek elmúl tak, mert a nyavalya is csillapodott, de ki is tapasztaltatott, hogy nem ragadós."
Rövid utasítás a Néphez a C h o l e r á r u l r. A cholera
jelei
E nyavalya egy emberrül a másikra nem ragad: oka a levegőben, s az idei különös időjárásban rejlik. Jelei ezek: / .a testnek nagy bágygyattsága, gyomorémelgés, a gyomornak és hasnak különös szokatlan morgása, és főszédülés. 2. híg, vízforma hasmenés, s benne taknyos rongyok. 3. a hasmenés után vizes hányás következik, s a hasmenés tart a hányással egygyütt, s ekkor a kezek lábak hidegek lesznek és kékesek, de a beteg mégis kiállhatlan s olthatlan szomjúságról panaszkodik; - a lábikrákban, gyomorban és belekben, néha a kezekben és arezban is, fájdalmas görtsök mutatkoznak; - a szemek homályos vörössek, beesettek s kék gyűrűvel körülvettek; - a képen mindég, kezeken és lábakon néha hideg izzadás áll bc; - kehe és csuklás jön hozzá; - a bőr minden rugékonyságát elveszti, azaz; ha ránezba szedetik, tsak lassan, vagy nem is kapja viszsza előbbi formáját; - az ujjakon a ránezok hoszszan, nem keresztben vannak; - az érverés eltűnt, vagy kevéssé érezhető - a vizeilés kevés vagy semmi.
2.
Óvószerek
Mértékletes étel, ital, álom, és különösen a meghűlés kerülése. Az ételre nézve: a gyomrot megterhelni, s éretlen gyümöltsöt enni, nem tanátsos. Az italra nézve különössen a munkások mezőn, vagy réten a megmelegedett bort, vagy vizet ne igyák, hanem ássák a földbe, és ha meghidegült, tsak akkor, és
egyszerre tsak keveset igyanak, mert a nagy italtul görtsöt kapnak. A víz, ha etzet csöpögtetik belé, a szomjúságot jobban oltja. Az álomra nézve: ne éjjelezzcnek, hanem alugyák ki magokat, mert a korhelyek legkönnyebben megkapják a cholerát. A meghűlésre nézve reggel, este vigyázzanak, hogy meg ne fázzanak: azért a pitvarba, vagy- udvaron a földre ne fekügyenek; s az kinek a legelőn hálni kell, szűrének egygyik részét teste alá tegye, másik részével pedig takarja be magát. Ezenkívül a háznál, kiváltképpen pedig a beteg körül a legnagyobb tisztaság szükséges; azért a szoba napjában többször szellőztessék, s etzettel füstöltes sék. Ha beteg vàn a háznál, s ha ez hány, hogy a hányás által a levegő meg ne romoljék, a beteg valamelly edénybe hányjon, s abba végezze szükségét is, ha megy a hasa; mert másképp könnyen meghűl a beteg, s akkor veszedelmes görtsöket és csuklást kap; - a hányás és hasmenés által kiürített nedvesség pedig a szobábul tüstén kitakaríttassék.
5.
Gyógyíttása
Ha hasmenése van a betegnek. Házi szer: egy marok rozsot meg kell pirít tatni, s megtörni, ebbül a kisebbeknek kávét főzni, s napjában 3-4 findzsával azoknak adni; - a nagyoknak pedig a megpirított és megtört rozsra fél itze pálinkát önteni, többször fölrázni, ha leüllepedett, minden két órában fél evő kalánnal beadni. Jobban használ, ha shez egy marok cserfa, vagy tölgyfa kéreg megtörve s egy kevés gyömbér is adatik. - Mihelyt valakinek vizes hasmenése van, mingyárt lefekügyék, kezeit, lábait jól takarja be; kezeihez, lábaihoz, hasára és gyomrára is téglát, födőt, vagy homokot melcgíttessen, s pipitér, hársfa virág etc. theát igyék. Ha a kezek és lábak már hidegek, azokat melegített etzettel addig kell dör gölni, míg megmelegszenek; ha a hasmenés ezekre sem szűnik, a hasra tormás kovászt kell tenni, s addig rajta hagyni, míg a has megvörösödik. - Enni szabad köményes sűrű rántott levest, vagy húslevest árpakásával; - Inni kevéshidegvizet, vagy árpalevet (ti. árpát addig főzni, míg megrepedez), vag) kevés keményíttőt vízben főzve. Ha a hasmenés mégis tart, a 2-d szám alatti cseppekbül nagyoknak minden órában öt cseppet, kitsinyeknek két cseppet beadni theában. - Ha hasmenés mellett hányás is van, először a hányást kell megszüntetni, s ez ellen az i-ső szám alatti cseppekbül egy cseppet kell adni, s ha erre a hányás nem szűnik, újra egy cseppet kell adni, míg a hányás megszűnik, a gyomorra és hasra tormás kovászt tenni, míg megvörösítti, a megvörösödés után pedig a gyomorra és hasra leforrázott szénapolvát, lóméntát. vagy csomborfüvet kell borogatásul folyvást fölrakni. Ha a hányás megszűnt, de a hasmenés tart, ez elle» a 2-d számú cseppekbül a föllebbi mód szerént kell adni: a hasra tormás kovászt, utóbb meleg borogatásokat kell használni.
Ha mind ezen szerekre a test nem melegszik, pálinkába kell kámfort tenni jól öszve rázni, hogy fölolvadjon, s ebből a nagyoknak lo cseppet, a kiseb beknek 3 - 4 cseppet a 2-d szám alatti cseppekkel egygyütt minden második órában beadni, s a kezeket, s lábakat melegített eczettel gyakran dörgölni, s napjában kétszer borlevest adni. Ha górtsök is vannak. Ezek ellen az írt dörgölések, kámforos, és 2-d szám a'.r.t.i cseppek, s meleg borogatások egygyütt szükségesek.
4. A gyógyuló
beteg
Ha a hányás, hasmenés megszűnt, s a beteget a víz veri, gyógyuló félben van. Ekkor jó húsleves, borleves, boros viz, s gyengébb ételek szükségesek. Ekkor különösen kell a meghűlést kerülni.
5. A Holtra
nézve
Hogy a rothadni kezdő holtt testbül kifejlődő bűz által a szoba levegője meg ne romoljék, és a még egésségesek ez által meg ne betegedjenek, a holtt testet minél előbb koporsóba kell tenni, s a háztul a temetőbe levő templomba, vagy kápolnába vinni; hol pedig illyek nintsenek, lehet sövénybül vagy deszkábul egy kis halottas házat csinálni, s ebbe a koporsót félig bezárva letenni, s halottat tsak 48 óra után eltemetni. A sír legalább egy öl méllységű legyen. Kelt Sümegen Július 20-kán 1849. Takáts János tk. megyei egygyik főorvos. Nro. I. Rp acidi pyroliign. dc. duas. sgn. Hányás ellen 1. cseppet. Nro 2. Rp. L q opii simpl. dc. duas Lig. Hofmannii de. semis. sign. Hasmenés ellen 5-2 cseppet adni."
„Gyógyszer a Cholera ellen K é t evő kalán jól megérett gyalogfenyő magot törj meg gyöngén mozsárban, forrald tiszta vízben födő alatt fél negyed óráig itzés edényben, míg barna színe nem lesz, azután rögtön szűrd le tisztán, s kész az orvosság. Használata: Cholera idején minden elfogulttság, főleg, ha gyomorfájás és hasmenés járul hozzá, ezen nyavalának első stádiuma. Ekkor ezen theábul egy közönséges ivó pohárral, vagy csészével - a tíz éven alul lévő gyermeknek pedig mintegy két kalánnal be kell adni: és ennyi már elegendő a cholerának végképpeni eltávoztatására, mert récidivât soha nem tapasztaltam. Ha miad e mellett valami baj még hátra maradna, akkor két óra múlva még fél adagot beadatni.
A második fokozat az: ha a hasmenéshez hányás és gyomorgörcs járul, de a beteg még jó erőben van. A szer akkor is tsak a föntebb adagban használtassék: mivel rendszerént az első adag után mingyárt megszűnnek a gyomor görcsök, fájdalmak és a hányás; azonban szükség esetében az orvosság két óra múlva itt is ismételtetik. A harmadik fokozat az: midőn már tellyes elgyöngülés, majdnem szünet nél küli gyomorgörcsök, sőtt tagok rángatása is be állottak, a szemek beestek, az ajakak kékülnek, a kezek, lábak, sőtt az egész test hideg. Itt az orvossággal nagyon kell sietni: de hatása itt is még is az, mi a két első esetben: tsakhogy azt többször kell két-két óra múlva ismételni; ha azonban a görtsök és egyéb jelen ségek alább hagynak, az adagot is ritkábban, és kisebb mértékben kell nyújtani. - Ezen orvoslás mellett a legborzasztóbb fokon levő betegeim is mind föl gyógyultak. - 1855. Sept. 6. (Bogyai Lajos [megyei] Főnök úr küldötte Egerszegrül az orvos neve nélkül.)" Németh Jenő (Vörs)
