„Tudós tanító mesterek és jámbor tanítványok” A prédikálni tanítástól az iskoláig Bibliának kiemelkedõ helye volt a reformációban. A bibliamagyarázat jogáról, illetve kötelességérõl felállított tanítások a felekezetek sok gyakorlati állásfoglalását meghatározták. A mûveltség kérdésében, ami a kor talán legérzékenyebb ügye volt, minden felekezet az iskolák fontosságát vallotta.
A
Központi helyen a Biblia A hitújítás arculatát meghatározó nagy teológusok valamennyien úgy gondolták és azt hirdették, hogy a Biblia minden elemében Istentõl származik; Isten ismeretére és az igaz hitre csak a Biblián keresztül lehet eljutni. Ezért került a reformációban a Biblia központi
helyzetbe, a gondolatok síkján a Bibliát állították az egyház helyére. Hirdetõik evangéliumi tanításoknak nevezték õket, mert szerintük az evangélium szó eredeti értelmében örömhír volt, az, hogy az ember az egyház közbenjárása nélkül, egyedül hit által üdvözül. A római katolicizmusnak ezzel szemben álló tanítása értelmében a krisztusi igazságot írott könyvek mellett írás nélküli hagyományok tartalmazzák.
Laikusok bevonása A római egyházzal szemben álló tanításoknak sok gyakorlati következmé-
nyük volt. Papokra, a gyülekezet egészére. Változott a papság helyzete. Az új tanítások megfogalmazása idején értelemszerûen csak római katolikus képzettségû, a papi szentséget hordozó papok éltek. Közülük jött az elsõ reformátorok nagy része. Mégis római katolikus papoktól várni a római katolikus egyház elleni harcot nem lehetett. A megoldás: az evangéliumi tanításokhoz csatlakozó papok mellé laikusokat vontak be. Nagyon jellemzõ a reformáció önértelmezésére az, hogy a reformátorok tekintélyes része laikusok közül került ki. Mert Martin Luther (1483–1546) szerzetes volt ugyan, a svájci Ulrich Zwingli (1484–1531) parókus pap, a skótok reformátora, John Knox (1505–1572) beosztott pap, Heinrich Bullinger (1504–1575) végzett teológiát, de Luther elsõ számú segítõje, Melanchthon (1497–1560) nyelvész volt és irodalmár, maga Kálvin is végzettségét tekintve jogász, segítõje és utódja, Théodor de Bèze (1519–1605) ugyancsak jogász. Melanchthonék részvétele azonban csak a jéghegy csúcsa. Luther tanításai nyomán egész Európában laikus prédikátorok sokasága támadt. Ez történt a reformáció központjaihoz közel, ez
dette, és kérte a papi nõtlenség eltörlését. Mindezekért eretneknek nyilvání(Wildhaus, 1484 – Kappel, 1531) tották, a zürichi fõtanács vitát hirdetett vájci reformátor, a református egy(1523. január 29.) több mint 600 egyházi ház egyik alapítója. és világi elöljáró és tudós részvételével, Tanulmányait a berni akadémián és a amelyen a fõtanács Zwingli mellé állt. bécsi egyetemen végezte, a teológiát 1525-ben az egész zürichi kantont 1502–1506 között a bázeli egyetemen. Itt Zwingli reformjai alapján újították meg. ismerkedett meg Erasmus nézeteivel, A következõ években Zürich város ami egész életére hatással volt. 1506-ban tanácsa Zwingli szellemében reformokat pappá szentelték, majd Glarusban és hajtott végre: eltávolították a temploEinsiedelnben tevékenykedett plébánosmokból a képeket és ereklyéket, megként, kikelt a búcsúcédulák árusítása elszüntették a latin miséket, feloszlatták a len. A zürichi Grossmünster fõplébánokolostorokat. (Zwingli meg is nõsült.) A svájci reformátor, Ulrich Zwingli. saként 1519-tõl az egyik legjelentõsebb Zwingli és a német reformátorok között Hans Asper festménye, 1531 svájci egyházi központ vezetõje lett. azonban voltak eltérõ gondolatok (úrva1519-ben elkezdte szónoki ténykedését, s prédikációi ré- csora, szertartások, szabad akarat), így nem sikerült a reforvén hamarosan nagy hírnévre tett szert. 1523-ban 67 tételben mációt egységesíteni (marburgi hitviták). 1529-ben a katolifoglalta össze és adta ki tételeit. A Szentírást prédikálta, és kus kantonok szövetségre léptek a protestánsok ellen, Zwingfokról fokra megszüntetett minden olyan egyházi szokást, li és az õt támogató svájci kantonok harcba keveredtek a amely nem volt indokolható a Bibliával. Egyre inkább úgy katolikus kantonokkal (kappeli háborúk), és maga Zwingli is vélte, az egyházi életet alapvetõen át kell alakítani. A züri- egy ilyen csatában vesztette életét. Holttestét a gyõztesek chiek õt támogatták; a kanton hatósága 1520-ban megtiltotta nyilvánosan máglyán égették el. a bûnbocsátó leveleknek a kanton területén való árusítását. Zwingli fellépett a böjt ellen, az evangélium prédikálását hirF. I.
S
51
távolabb is. És felléptek prédikátorként nõk, a papi szentségtõl legtávolabb álló laikusok. Egyesek az igehirdetés mellett leírták gondolataikat, mint Catharina Zell-Schütz (1498– 1562) Strassburgban vagy Marie Dentière (1495?–1561) Genfben. Utóbbi teológiailag Kálvinnal szállt szembe. Kálvin megvetõ véleménye szerint utcasarkon, kocsmában prédikált. (Dentière nevét pár évvel ezelõtt rávésték a reformáció genfi nagy emlékmûvére.) Sok laikus prédikátornak viszont nem tudjuk a nevét; csak mûködésük ténye bizonyos. Magyarországon a „lutheri pestis” ellen az 1520-as években tartott nyomozások során mindig mindkét nemen lévõ embereket vádolnak az átkozott tanítások terjesztésével. Dévai Bíró Mátyásról (1500?–1545?), az egyik elsõ hazai reformátorról* rosszakarói azt terjesztették, hogy nõket nemcsak prédikálni, hanem keresztelni is enged a templomban. Késõbb azonban csupán férfiakról, volt katonáról, bíróról, mesteremberekrõl lehet olvasni magyarországi forrásokban mint olyanokról, akik a papi szentség vétele nélkül prédikálnak evangéliumi hitû, ellenfeleik szerint eretnek gyülekezetekben. Luther a laikusok lelkipásztori mûködésére több fontos teológiai tételt épített. Alapvetése az volt, hogy a keresztség minden keresztényt egyenlõvé tesz. Minden keresztény egy egyházi rendet alkot, és nincs közöttük különbség, hirdette már 1520-ban. Nincs külön egyházi rend, mert a keresztség mindannyiunkat pappá avat. Három évvel késõbb pedig, egy sokszor kiadott prédikációban azt hirdette: mindenki papi állapotából az igehirdetés mindenkire érvényes joga és kötelessége következik. Ezt nevezik, nevezték már Luther kortársai is az egyetemes papság tételének.
Zwingli tanintézete Az egyetemes papság tétele Bob Scribner (1941–1998) szerint idõvel, az egyházszervezés során a reformáció elveszett tanításai közé került. Fokozatosan elfelejtõdött. A kálvinista tanításokban már nincs benne. Ha viszont az idõbeli * Vö. erre e számunkban Csepregi Zoltán cikkét!
52
egybeeséseket nézzük, a hathatósan dolgoztak: svájci reformátorok az egyea megbeszélt szövegtemes papság tanításának részekbõl új német gyakorlati következményeit bibliafordítás jött létmindig is Luthertõl, illetve re. Ez lett – a fordítói Luther híveitõl eltérõen látnevet nem tartalmazó ták. Kálvinnak és híveinek – Zürichi vagy a nyomkezdettõl az volt az állásdászról nevezve Fropontjuk, hogy a Bibliát csak schauer Biblia. 1531tanult, a feladatra felkészült ben, Luther bibliaforemberek magyarázhatják. dítása elõtt három évAz „egyetemes papság” vel jelent meg. eszméje kezdettõl élt a reIdõk folyamán a formációnak nevezett meg- Az ún. Froschauer (Zürichi) Prophezeihez hasonló Biblia címlapja újulási folyamatban. Luther iskolákat vezettek be egyházszervezõ rendelkezéEurópában majdnem sei még sehol nem voltak, amikor – mindenütt, ahol a késõbb református1525-ben – Ulrich Zwingli Zürichben a nak nevezett egyházszervezet létrejött. Prophezei nevû tanintézetet létrehozta. Mert Kálvin, a közfelfogás értelmében Magyarul Prófécia lehetne a neve, mert a református teológia megalapítója, Pál apostolnak a korintusbeliekhez írt sok mindenben különbözött ugyan elsõ levelében arra a helyre utal, ahol Zwinglitõl, de a papságról és a prédiPál leírja, hogyan kell az értelmes pré- kálásról azonosak voltak a nézeteik. dikálásra, bibliai szóval prófétálásra Zwingli szerint az Evangéliumban járatfelkészülni. A Prophezei papok és a lan és tanulatlan prédikálás olyan, mintgyülekezet tagjai elõtt egyaránt nyitva ha tövestõl tépnének ki virágot. Kálvin állt, és prédikálni tanított. Az oktatás Genfben kezdettõl a gyülekezet nyilváreggel folyt, hogy a diákok napi mun- nossága elõtt letett eredményes vizsgákájukat utána még elvégezhessék. Min- hoz kötötte a lelkészi szolgálatra jeden alkalommal egy-egy bibliai szöveg- lentkezõk elfogadását. részt beszéltek meg. Többnyire a híres polihisztor Leo Jud (1482–1542) veze- Tanítások és iskolák tésével. De volt olyan foglalkozás is, amelyen tapasztaltabb ember, sokszor Az ifjúság, a nevelés ügye a 15–16. száZwingli maga válaszolt a hallgatók teo- zad fordulóján sok kiváló európai lógiai vagy hitbeli kérdéseire. És igen elmét foglalkoztatott. A kortársak viláZürich. Jos Murer kartográfus és üvegfestõ színezett fametszete, 1576
igen nagy véleménnyel volt, hangoztatta is, a jezsuita oktatásról. A katolikus iskolákban a papságról szóló teológia folyományaképpen a papságra, illetve szerzetességre és a laikus létre készülõ fiatalok oktatását elkülönítették egymástól. Az evangélikusoknál, ugyancsak a papságot illetõ, de ott lutheránus teológia értelmében, mindenki együtt tanult, mert mindenkibõl lehetett pap. A reformátusoknál a jó tanulás és a világi értelemben vett jó magatartás volt a lényeges, mert a legkiválóbb tanulókból – Isten akarata szerint – lehetett lelkész.
„Tiszáninneni” református iskolák Városi iskola. Fametszet, 16. század
gosan érzékelték: Magyarországon volt olyan vélemény, amely szerint az evangéliumi tanításokat diákok hozták be az országba. Az iskolák jelentõsége megnõtt mind a gyakorlatban, mind az emberek tudatában. A kortársaknak a múltról szóló tudását jól érzékelteti a sokoldalú reformátor, Heltai Gáspár közlése. A magyarok történetében saját jelenének szerzetesei és kolostorai ellen háborog, mert valamikor a „kalastromok” iskolák voltak, „skólák, mellyekben tudós tanító mesterek és jámbor tanítványok
laktanak. Kik közül kiszedeték annakutána jeles és tudós tanítókat.” Ami alighanem azt jelenti a reformáció nyelvén, hogy a tudás terjesztése minden ellenérzést felold. A katolikus iskolák fõ jellegzetessége a hitújítást követõen sem változott meg. Fõként szerzetesi intézményekhez kötõdtek, ahogyan a legnagyobb hatású római katolikus iskolákat mindenütt a Jézus Társaság, közismert nevén a jezsuita rend hozta létre. És a protestantizmus véleménye sem feltétlenül változott. Bethlen Gábor, a református erdélyi fejedelem
„Az iskolák az egyháznak azon veteményes kertjei, melyekbõl az Isten is a maga gabonájába munkásokat szokott hívni” – áll a felsõ-magyarországi református lelkészeknek valamikor a 16. század végén hozott határozatában. Világos utalás arra a teológiai tételre, miszerint a lelkésznek tanult módon, értelmesen kell prédikálnia. A véletlen pedig úgy hozta, hogy éppen errõl a felsõ-magyarországi területrõl maradt fenn a forrásoknak olyan bõsége, amely lehetõvé teszi a 16. század végétõl a 17. század végéig a református iskolák mûködésének rekonstruálását.
DOKUMENTUM A tarcali iskola törvényei II. Mindenek elõtt tehát, ha valaki elhatározta, hogy bizonyos ideig ebben a közösségben tartózkodik, nevét az iskola rektorának bejelentse, és a tanulók névkönyvébe vagy jegyzékébe magát felvétetni, vagy beíratni tiszteletteljesen kérje. Amit ha megnyert, viszontag magát a köteles engedelmességre és tiszteletre a tanító, a gimnázium jeles törvényei, és a kölcsönös szeretetre diáktársai iránt õszintén kötelezze el. Ki miután felvétetett, ahogy helyesen megismerte, úgy viselje elhívásának tisztét, ezen az úton járjon. III. A reggeli és esti órákban magányosan egy vagy két fejezetet a Szentírásból figyelmesen olvassanak el. A keresztyén hitvallást anyanyelven és latinul az idõsebbek az ifjabbakkal tanulmányozzák. Nincs annál gyalázatosabb, ha a keresztyének nem ismerik az üdvözítõ vallás lényegét, mely nélkül az örök életet elnyerni nem lehet. Forrás: Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak… Református iskolák Felsõ-Magyarországon 1596–1672. Sárospatak, 2000.
53
54
Sárospataki Ref. Koll. Tudományos Gyûjteménye
Késõbb nagyjából ennek a területnek a Az iskolák fenntartása Az iskolák a hívek akaratából mûgyülekezetei alkották a Tiszáninneni ködtek, és ennek az akaratnak a megA Sárospataki Református Kollégium- valósítása igen nagy anyagi ráfordítást Református Egyházkerületet.* A „Tiszáninnen” történelmének nak a tiszáninneni tanügyben sajátos, igényelt. Fizetni kellett, lakással ellátni legfeltûnõbb sajátsága az, hogy az is- kivételezett helyzete volt. A kivétele- a tanítót, illetve sok helyen több taníkolák száma igen nagy. Tóth István zettség ez idõ tájt abból adódott, hogy tót. „A falu tartja a mestert” volt a György (1956–2005) a nyugat-magyar- patrónusai, a Rákóczi család tagjai ta- helyzet leírására a megfelelõ fordulat. országi Vas megyében gyakorlatilag nárait bõven ellátták jövedelmekkel, Emellett gondozni kellett az iskolaépüiskolát nélkülözõ 17. századi állapoto- valószínûleg lakással is. A többi iskolát letet, illetve gondoskodni kellett olyan kat írt le. Az õ számai szerint 15 anya- ezzel szemben maguk a települések, a helyiségrõl, ahol tanítani lehet. Külön gyülekezetben 2 iskola volt, vagyis a település lakóival azonos gyülekezet iskolaépület nem mindenütt volt. Vétemplommal és lelkésszel bíró gyüle- vagy a település által választott ma- gül a hívek anyagi ráfordításának tekezetek mintegy 13%-ában volt iskola. gisztrátus tartotta fenn. Ilyen termé- kinthetõ a tandíj. Az összege semmi, A tiszáninneni források szerint ugyan- szetû szerep jutott Sárospataknak is: a 25 dénár és 1 forint 75 dénár között ez az arány 74%-ra tehetõ: 360 anya- kollégium épületeinek karbantartása, a változott. Egyes helyeken készpénz hegyülekezetben 267 iskola lyett meghatározott menyvolt. Valamennyi iskola nyiségû bort adtak a mesSárospataki diákjegyzet Réthei Ádám pataki diák fogadott – az egyházi haternek. De akármilyen festett címlapja, 1732 jegyzetének címlapja, 1732 tóság tilalma ellenére – formában teljesítették is a állandóan vagy esetentandíjat, a járandóságot a ként nem helybeli tanulómester kapta; sem a lelkat. „Vidéki” volt az elkész, sem a magisztrátus nevezésük. Az iskolák nem részesült belõle. közül 27 pedig kifejezetA tandíjban eltérés ten berendezkedett a vivolt a vidékiek és a helydékiek elhelyezésére: a beliek között. Semmit 267 iskola közül 27 mint nem fizettek, illetve adbennlakásos intézmény tak azok a tanulók, hemûködött. lyesebben a szüleik, akik A bennlakásos iskola az iskolát fenntartó gyütanulóit az iskola vagyonából látták el. A vagyon a gyülekezeti tagok adományaiból vagy végrendeleti hagyatékából keletkezett. Többnyire szõlõ volt, vagy más termõföld, de lehetett készpénz is. A legmagasabb összegû adományt mai tudásunk szerint ezen a vidéken a bodrogkeresztúri iskola kapta. Keresztúri Pál, a 17. század egyik legnagyobb magyar tanáregyéniségének az adománya volt, aki ott született és tanított is egy ideig. Nem messze Keresztúrtól, Olaszliszkának Baan András helybeli parasztember hagyott egy szõlõt azzal, hogy jövedelmét akadémiában tanuló atyafinak adják. Vagyis Olaszliszkáról a 17. században hazai A Sárospataki Református Kollégium épülete a 16–17. században. 19. századi ábrázolás ösztöndíjjal lehetett külföldön tanulni. Nem külföldi ösztöndíjra, hanem való- földek mûvelése terén a város vállalt lekezethez tartoztak és csak az alapisszínûleg sárospataki tanulásra hagyott feladatokat. Másutt minden a hívekre mereteket tanulták. A vidékiek ezért is Kispatakon, a kollégiumtól számított maradt. Patrónusokról, a kegyurak tartoztak 25 dénárral, vagy megalkudBodrog-túlparton több darab földet is ajándékairól nincs szó a forrásokban. hattak a díjon a mesterrel. Aztán Szikszón vette el az iskola egyik szõle- mind magasabbra jutott valaki, annál az iskolának Kövér György özvegye. jét a gyülekezethez hasonlóan refor- több tandíjjal tartozott. Igen sokat, mátus földesúr, Czobor Imre. A tanács másfél forintot fizettek a tanítónak Szepsiben, illetve Rimaszombaton, a * Az iskolaügyi forrásokat Dienes Dénes adta ki 40 forintért váltotta vissza, ami nem és tárgyalta igen sok szempontból. (P. K.) volt kevés pénz. legtöbbet pedig, 1 forint 75 dénárt egy
Vág menti kis telepütik, mintha a gyülekezetek lésen, Pelsõcön fizetversengése lett volna a letek. A forrásokból felé irányuló szabályozás nem lehet megállapímögött. Ha valahol siketani, valóban ott tanírült jó iskolát állítani, ne tottak-e a legmagaállítson a szomszéd még sabb színvonalon, vagy jobbat. Erre a versengõ csak szokásból kértek magatartásra utal a benna pelsõci tanárok lakásos iskolák rendszere. olyan sokat. Mi más okból tartott volA tanítás szintjét na el egy-egy gyülekezet vizsgálva: az iskolák vidéki tanulókat, ha nem nem valami formális azért, mert a színvobesorolás, hanem a tanalas iskola emelte nárok képzettsége szea tekintélyét? A diárint mûködtek. Fennkok együtt vonultak A Debreceni Református Kollégium a 16–17. században maradt egy kassai szübe a templomba, letésû, de jórészt a Tiénekeltek a szertarszáninnen tanult, késõbb itteni refor- szlovákok is voltak, tásokon, utolsó útmátus esperes, Miskolczi Csulyak Ist- elfogadták ezt – jukra kísérték a haván (1575–1645) naplója. Diákkorá- márpedig úgy tûnik, lottakat. És mindenban hosszú éveken át vonult egyik is- elfogadták –, tanulki tudta, hogy egyhattak Tarcalon hékolából a másikba, majd vissza. Mind szer majd lelkész leDebreceni Református Kollégium Könyvtára magasabb szintû vizsgákat tett, mert berül. het belõlük. TovábbAz egyházi hatómind magasabb szinten tanító, jobbvihetik az iskola, a Jellegzetes színes pergamenkötés a Debreceni Református Kollégium nál jobb hírû tanárok tanítását keres- ság a tanításbeli színgyülekezet, a telepükönyvtárából, 1600 körül te. Nyilvánvalóan ott volt színvonala- vonal összevisszalés hírnevét. sabb a tanítás, ahol színvonalasabb ta- ságának igyekezett nár mûködött. Mikor pedig maga is határt szabni. RenPÉTER KATALIN tanítani kezdett, Miskolczi Csulyak delkezéseket adott ki arról, hogy miegy idõben Tarcalon héberül tanított. lyen iskolában milyen könyvekbõl kell Ajánlott irodalom: Péter Katalin: A reformáció: Nem volt rá más oka, mint az, hogy tanítani. Ne tanítsanak többet annál, kényszer vagy választás? Bp. 2004.; Chadwick, külföldi egyetemjárása alatt megtanul- mint amennyi az adott iskolát megille- Owen: A reformáció. Bp. 2003.; Péter Katalin: ta a Biblia nyelvét. Ha a tarcali iskola ti. Mai ésszel szinte hihetetlen, de min- Hitújítók és hitvédõk. Bp. 1993.; Dienes Dénes: Minthogy immár skólamestert tartanak…Sárospafelsõbb osztályos tanulói, akik között den kétséget kizáróan így volt: lefelé tak, 2000. Tóth István György: Mivelhogy magad szabályoztak. A tiltás azonban nem írást nem tudsz... (Társadalom- és mûvelõdéstörhasznált. A források azt az érzést kel- téneti tanulmányok 17.) Bp., 1996. Magyar református diák egy 17. századi viseletkódexben
E számunk szerzõi ÁCS PÁL az MTA doktora, tud. tanácsadó, irodalomtörténész (MTA IT); ASPERJÁN GYÖRGY író (Budapest); BALÁZS MIHÁLY az MTA doktora, irodalomtörténész (SZTE); BUZOGÁNY DEZSÕ PhD, tszv. egy. tanár (BabeÕ–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképzõ Kar, Kolozsvár); CSEPREGI ZOLTÁN PhD, tszv. egy. tanár, rektor (Evangélikus Hittudományi Egyetem); DIENES DÉNES PhD, habilitált teológiai tanár (Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyûjteményei); EÖRSI LÁSZLÓ történész (1956-os Intézet); FARKAS ILDIKÓ PhD, tud. mts. (MTA TTI); FAZAKAS GERGELY TAMÁS PhD, tud. mts. (DE); FEKETE CSABA PhD, tud. mts., osztályvezetõ (Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár); GLATZ FERENC akadémikus, ig. (MTA TTI); HÖRCSIK RICHÁRD a tört. tud. kand., tszv. egy. tanár (Debreceni Református Hittudományi Egyetem); MOLNÁR ANTAL PhD, tud. fõmts. (MTA TTI); PÉTER KATALIN az MTA doktora, tud. tanácsadó (MTA TTI); STEMLERNÉ BALOG ILONA fotótörténész (Budapest) Rövidítések: DE: Debreceni Egyetem, egy.: egyetemi, ig.: igazgató, IT: Irodalomtudományi Intézet, kand.: kandidátus, MTA: Magyar Tudományos Akadémia, mts.: munkatárs, SZTE: Szegedi Tudományegyetem, tszv.: tanszékvezetõ, TTI: Történettudományi Intézet, tört. tud.: történelemtudomány, tud.: tudományos
55
