„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”
ABAÚJ KIVIRUL
HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62. I/6.
1
Tartalom jegyzék 1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................. 3
1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe .............................................................................................. 4 1.2 Főbb célkitűzések .................................................................................................................................... 4 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja ........................................................................ 4 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások .................................................................................. 5
2
HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................. 5
2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése ............................................................... 5 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség .................................................................................. 9 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése ................................................................. 10 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága .......................................................... 16 2.5 SWOT elemzés ...................................................................................................................................... 16
3
A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ............................................................... 18
3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ............................................................................................ 18 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez ............................................... 18 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései .................................................................................... 20 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései ....................................................................................... 21 3.5 Forrásallokáció ...................................................................................................................................... 22
4
A HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ...................... 24
4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet‐gyűjtés .................................................................................. 24 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása ...................................................................................... 25
5
MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 27
5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek ................................................................................. 27 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció ...................................................................................................... 28 5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) .................................................. 29 5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) ......................................................................... 33 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listáj………………………………………………………………………………………….35
6 Fenntarthatósági alapelvek......................................................................................36
2
1. Vezetői összefoglaló Abaúj Leader Egyesület tervezési területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 55.234 fő, a városokban élő lakosok száma 16.624 fő. 0A térségen belül a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0. A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg. A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 10 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik. A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – az Egyéb infrastruktúra mozgatórugócsoporthoz kapcsolódik. Jelen LEADER tervezés alkalmával egy gazdaságfejlesztési és egy közösségi célú fejlesztés fogalmazódott meg, mely közösségi célú fejlesztés esetében gazdaságélénkítésre egy intézkedés, közösségi vállalkozások számára, míg a másik intézkedés szolgáltatásfejlesztésre fogalmazódott meg.
• • • • • • •
Legfontosabb probléma A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, Jelentősen csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége, A fiatalok a szakképzettség megszerzése után elhagyják a térséget munkalehetőség híján, A térségre az elöregedése jellemző, A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, sok településen ez 100%-os. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, és az elavult szakmák megléte. Állandóan évről, évre csökkenő népesség szám.
Legfontosabb lehetőség A térség adottságainak maximális kihasználása: turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, a gyümölcstermő kapacitásra alapozott, feldolgozás és kereskedelem (pl.: Gönci barackpálinka, Tokaji bor), a helyi adottságokra alapozott termékek előállítása és piacra juttatása, az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, egységes Abaúji arculattervezés a térség értékei „eladhatósága” érdekében, a határ mentiségből adódó lehetőségek (nemzetközi repülőtér Kassa, Kenyheci Ipari Park), nemzetközi közlekedési folyosókból származó előnyök (Helsinki folyosó), az E95 (3-as számú) főútvonal gyorsforgalmúvá tételéből származó gazdaság élénkülés 3
1.1
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségünk legfontosabb kihívása, az elöregedés és az elvándorlás csökkentése, megállítása, a helyi emberek minél nagyobb számban való munkalehetőséghez juttatása, az informáltsági szint emelése, Abaúj, mint egység megismertetése, és elismertség megszerzése. Ennek érdekében gazdaságélénkítő beruhazásokkal kacsolatos pályázati lehetőségek megadása a III-as tengely keretében, valamint a LEADER fejlesztés keretében a vállalkozás fejlesztési lehetőségekhez, források biztosítása. Továbbá térségi információs hálózat kiépítése, egységes arculat, és megjelenés kialakítása a különböző fórumokon.
1.2
Főbb célkitűzések A térség gazdasági versenyképességének növelése Vidéki élet minőségének javítása Térségi turisztikai potenciál növelése Civil társadalom erősítése Térségi PR és Marketing A térségben élők képzettségének növelése
1.3
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja
A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés, a cél az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálata, átalakítása.
1.4
A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők
A HVS felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről először is az Egyesületünk honlapján tájékoztattuk az érdeklődőket. Ezt követően valamennyi egyesületi tagnak, és önkormányzatnak elküldtük e-mailbana HVS felülvizsgálat menetét időbeni sorrendben lépésről lépésre ismerteti. Ezen túl az egyesületünk honlapján a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos valamenyi dokumentum megjelenik, a Hírek , és Dokumentumtár rovatban, az Eseménynaptárban pedig folymatosan lehet tájékozódni a leendő fontos történésekről. A honlapon túl a facebook közösségi oldalon is folyamatosan megjelennek a HVS átdolgozásával kapcsolatos információk. A minél szélesebb körű társadalmi véleménynyílvánítás esélyét megadva a kistérségi Encsi Hírekben megjelenik az ezzel kapcsolatos információk, értékelések, 4
hírdetmények. A HVS felülvizsgálattal kapcsolatos információk a térségi, és helyi televíziókban is megtalálhatók és informálódhatnak az érdeklődők. Továbbá minden friss hír, illetve esemény az Egyesületünk facebook oldalán is olvasható. A három kistérségben egy-egy HVS felülvizsgáló fórum megtartására került sor ahol mintegy 60 fő vett részt, a többség véleményével, projektötletével hozzájárult a HVS átalakításához. A fórumokon elhangzott javaslatok projektötlet lapon írásban is rögzítve lettek. Összesen 49 db projektötlet adatlap került kitöltésre. A civil szervezetek, egyházak az összes adatlap kb. 43 %át adták. A projektötletek közül az önkormányzatok kb. 20 %, míg a vállakozásoktól a maradék 37 % érkezett. 1.5
A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálta során fogyelebe vettük a térségünkben az elöregedés és az elvándorlás csökkentését, lehetőség szerinti megállítását, a helyi emberek minél nagyobb számban való munkalehetőséghez juttatását, az informáltsági szint emelését, Abaúj, mint egység megismertetését, és elismertségének megszerzését. Ennek tudatában készültek el a célterületek, így valamennyi célterület esetében ahol ez releváns a munkahely teremtés fő szerepet kapott, a pályázati kiírásban. Lehetőséget kívánunk biztosítani az erős civil szervezedősek kalakulásához, a lokálpatriótizmus erősítéséhez. A LEADER keretében fő hangsúlyt a helyi termék és az erdei termék gyűjtés és felvásárlás, valamint feldolgozására, előállítására alkalmas kisüzemek létrehozását céloztuk meg (korábbi LEADER pályázat során sikeres volt), a gazdaságélénkítő beruhazásokkal kacsolatos fejlesztés keretében a vállalkozás fejlesztési lehetőségekhez, források nagyobb arányú biztosítása az előzőeknél. E célterületben a kevésbé képzett emberek munkához jutása is fontos szerepet kap. Új fogalomként fogalmazódott meg a közösségi vállalkozás, amely nonprofit szervzetek számára, elsősorban a szociális szövetkezetek részére ad letőséget fejlesztésre, foglalkoztatásra, munkahely teremtésre, gazdasági tevékenyég végzésére.
2 2.1
Helyzetelemzés A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése
A térség általános jellemzői Az Abaúj Leader Egyesület területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 2012. január 1.-i állapot KSH által nyilvánosságra hozott adatok lapján 55.234 fő, a városokban élő lakosok száma 16.624 fő. Az elmúlt két évben jellemzően mintegy 1.100 fővel kevesebb Abaúj térségi lakosság szám. A térség három térségre (statisztikai kistérségre) osztható: • Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, 23.187 fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is. • Abaúj - Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, 13.827 fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikro-térség jelentős
5
erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető. • Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, 18.220 fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. A LEADER Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják, de vannak települések, ahol még azt sem. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége. A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet. A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket. Az időszaki foglalkoztatás bővülést jelenleg is a közmunkaprogramok, és a START közmunka program jelentik. A térség, tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére: • Alacsony iskolázottságuk, és képzettségük, • Fokozatos elszegényedésük, • Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő száma, aránya, • Versenyképes szakmák hiánya, • Szakképzett munkaerő elvándorlása. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar - Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja. A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert, a 20. század elejének országunkra nézve negatív eseménye következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó.
6
A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 71 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el. A tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést. Demográfiai helyzet A térség településszáma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma: Abaúj - Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település. Az Abaúj - Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2. A lakónépesség száma az Abaúj - Hegyközi kistérségben 13.827 fő, az Encsi kistérségben 23.187 fő, míg a Szikszói kistérségben 18.220 fő. Összesen 55.234 fő a lakosság száma a közösség területén. Sajnos az eltelt két évben közel 1.105 fővel csökkent a népesség száma a térségben, ezen belül a városok lakossága 304 fővel. Ez köszönhető egyrészt az elköltözéseknek, másrészt pedig az elöregedés miatti népesség csökkenésnek, és a születések csekély számából adódó folyamatnak. A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a 30-59 éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra a demográfiai trend igen tartós változása figyelhető meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a 2001. évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség, jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi feszültségek, gazdasági, foglalkoztatási gondok. A lakónépesség 21,5 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében. A 100 fő alatti települések száma 14, amely az összes település 17 %-a.
Gazdasági környezet A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termék előállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki. A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás, az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, 7
amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termék előállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 db olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat hektáron gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, illetve gazdaságos termelői egységek kialakításának. Itt az integráció, a szakmai összefogás nagy segítség lenne ehhez azonban és az önszerveződéshez is a tőkére lenne szükség. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek. A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikro körzeti központokban koncentrálódva. A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for - profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél. Társadalmi környezet A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek: Abaúj Leader Egyesület Az Egyesület 2008-ban alakult, jelenleg 148 tagja (tagszervezete) van, Abaúj felzárkóztatásának elősegítésére az Európai Uniós fejlettséghez, kiemelten az Egyesületet létrehozó Helyi Közösséget alkotó térség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezeteinek a fejlesztésére, értékeinek, hagyományainak védelmére, és a gazdasági élet élénkítésének szervezésére. Aba Turisztikai Egyesület A térség természeti és kulturális örökségének megóvása érdekében létrejött civil kezdeményezés, mely a magán és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló összehangolt turisztikai termékfejlesztés. Az előre haladás érdekében turisztikai célú pályázatok figyelése, pályázatok kiírásának kezdeményezése, pályázatokon való részvétel, a szereplők tájékoztatása mellett. Csereháti Településszövetség 1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén 8
valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez. Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 36 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA) A teljes Abaúj térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet. Az alapítvány célja: A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása 3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat. A szaktanácsadáson túl, forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak. Gergely-hegyi Településszövetség Fony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezet. A kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás. Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás Egyesülete A 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba. A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért Alapítvány Célja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása. Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék. A térségi problémák és lehetőségek összefoglalása jeleníti meg azt a gondolatot, mely alapján készül az Abaúj Leader Egyesület a következő három évre a fejlődés és előre haladás érdekeit szem előtt tartva.
2.2
A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség
Az Abaúj Leader Egyesület tagságát 49 önkormányzat, 24 civil szervezet, 32 vállalkozás és 6 fő magánszemély alkotja. Az akciócsoport tagságán belül az egyes szférák érdekeiket és véleményüket a tagozatokon és az egyesület közgyűlésén keresztül juttatják érvényre.
9
Az egyesület kifejezett figyelmet fordít a térségben a helyi partnerkapcsolatainak kiszélesítésére. Immár hagyományosan, évente kerül kiírásra az térség iskolái számára egy-egy pályázat (makett-, rajz-, fotópályázat), melynek központi témája Abaúj, ill. az EMVA fejlesztések. Az eddigiekben több mint 30 alkalommal került sor olyan térségi jelentőségű rendezvény lebonyolítására, melyben az akciócsoport támogató partnerként jelent meg, továbbá kilenc egészségnap lebonyolítását generáltuk Abaújban. Több, térségi szinten jelentős szervezettel működik közre az akciócsoport, úgymint a Hernádmedence Térségi Közalapítvány, a Fogadó Észak - Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület, Abaúj-hegyközi Térségi Civil Szövetség, a három helyi többcélú kistérségi társulások, a helyi TDM szervezet az Aba Turisztikai Egyesület. Ez utóbbi négy szervezettel közösen hívtuk életre azt a kezdeményezést, melynek segítségével az Abaúji térség egységes arculatának megteremtéséért jelentős lépéseket tettünk.
2.3
A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése
10
A 2008 évben elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk, melyet 2009 évben több alkalommal módosítottunk, amely – az alapvető prioritások változtatása nélkül – meghatározta az Egyesület eddigi tevékenyégét. A megvalósítás során pályázatok keretében igyekeztünk olyan irányt adni, mely a fő célkitűzéseket tükrözi. ÚMVP III-as tengely 1. körös meghirdetet jogcímei Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen
Nyertes pályázatok száma (db)
Kötelezettségvállalás (Ft)
28
330.081.978
23
397.834.412
31
509.447.365
9
274.150.709
91
1 511 514 464 1.
számú táblázat
Az első körös támogatási kérelmek benyújtásakor összsen 135 db pályázat érkezett, melyből 91 db nyertes pályázat lett 1,5 milliárd forintot meghaladó kötelezettség vállalással. Jellemzően a turisztikai pályázatok iránt volt a legnanyobb érdeklődés, melynek keretében a falusi szálláshely szolgáltatások száma bővülhet a legnagyobb mértékben, aholis 21 db pályázat keretében, mintegy 170 falusi szálláshely jön létre. 2 db pályázat keretében mintegy 55 fővel bővül az ifjúsági szálláshelyek száma, egy pályázat esetében a horgászturizmus növelése érdekében 24 db szálláshelyet alakítanak ki. Ugyanakkor bővül a szálláshelyen túl pl. a falusi vendégasztal szolgáltatás több pályázat esetében. A vadászati turizmussal, és egyéb turisztikai szolgáltatással is gazdagodik Abaúj térsége, mely az itt eltöltött vendégéjszakák számának növelését célozza meg. A vállalkozások jobb helyzetbe hozása érdekében a térség szolgáltatásának fejlesztése bizonyult a leginkább keresett pályázati alapelvnek, de a beadott pályázatok alapján mintegy 30 új munkahely is létesül, mely az itt élők megélhetési gondjait javítja, ugyanakkor megmarad jelentős számú munkahely a fejlesztéseknek köszönhetően. A vidéki élet minőségének javítása érdekében a falufejlesztés és megújítás pályázati kiírásra 28 db pályázat tulajdonosa lett kedvezményezett, ezen belül a térségben megépül 13 db európai szabványoknak megfelelő játszótér (eddig elkészült 5 db). Szintén 13 településen létesül közpark, és e jogcím keretében kerül felújításra 2 település nem műemlék temploma. Továbbá két kegyeleti hely felújítása is megtörténik. Örvendetes. hogy itt kistérségi pályázattal lett nyertes 3 telpülés, ami némi biztatást ad a jövőre nézve. Egy településen pedig a Mezőgadasági Tájmúzeum külső felújítása valósult meg. A vidéki örökség jogcím keretében, amely szintén a telpülés élhetőbbé tételét célozza meg 9 db pályázat lett kedvezményzett. Így felújításra kerül 6 db műemlék templom, melyből elkészült 2 db, míg egy db kb. 70%-ban elkészült, egy darab tájház került kialakításra, és rövidesen kezdődődnek egy kúria helyreállítási munkálatai. Mindezen munkaálatok Abaúj gazdag épített örökségének megóvását, ezáltal a települések életminőségének javítását szolgálják. 11
ÚMVP III-as tengely 2. körös meghirdetet jogcímei Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen
Támogatott kérelmek száma (db)
Kötelezettségvállalás (Ft)
14
106.356.834.-
11
105.064.659.-
11
131.341.557.-
12
116.302.502.-
48
459 065 552 2.
számú táblázat
A második körben beadott III-as tengelyes pályázatoknál érzékelhető, hogy az első körben viszonylag nagy számú kérelem érkezett, míg e körben mindössze 80 db. Ennek okait elemezve nem jelentett előnyt, az a bizonytalanság amely a megszokottnál hosszab ideig tartó döntés miatt állt elő. Ez a kötrülmény kicsit visszavetette a pályázók bizalmát. Azonban a beadott 80 db pályázat értékelsét követően 48 db kérelem esetében történt meg a kötelezettség vállalás. Továbbra is a falufejlesztés és megújítás a legnépszerűbb támogatási jogcím a pályázók körében, ugyanakkor a vidéki örökség megőrzésére most bátrabban pályáztak, és minőségben is jobb pályázatok érkeztek. Talán az is visszavetette a pályázói kedvet, hogy pontszámhoz volt kötve a maximálisan elnyerhető összeg. A falufejlesztés és megújítás keretében e körben a leköthető forrásból most sokkal kevesebben pályáztak játszótér kialakítására, összesen 3 db-ra várható kötelezettség vállalás, Ugyanakkor nem műemlék templom, és parókia felújításra lényegesen többen, míg a falvak közösségi tereinek parkosítására került beadásra több pályázat. E körben várható kötelezettségvállalás községi piactér kialkítására, és kegyeleti helyek felújítására is. A vidéki örökség megőrzése jogcímben 12 pályázat esetében történt kötelezettség vállalás. Itt egy pályázat kivételével valamennyi kérelem műemlék templom felújítására, vagy állagmegóvó javítására érkezett. Egy pályázat Vizsolyban a Vizsolyi Biblia nyomtató műhelyének rekonstrukciójára érkezett. Ez annál is örvendetesebb, mert a magyar nyelv sokszínűségét is bizonyító egyházi irodalmi mű nemzeti örökségünk kincse. A felújítás révén a jelentős turisztikai vonzerővel bíró településre remélhetőleg még több érdeklődő látogat el. A mikrovállalkozások fejlesztésénél ismét a szolgáltatásfejlesztés került előtérbe. Ezen belül kereskedelmi és vendéglátó egységek felújítása, bővítése, és olyan hiánypótló tevékenység is amely teljesen újszerű Abaújban, amely például mozgó éttermi szolgáltatást nyújt rendezvények szervezésénél. Ide sorolható a vállalkozási alapon működő vidékfejlesztési iroda eszközbeszerzése is. A turisztikai szolgáltatás fejlesztése keretében ismét a szálláshely bővítésé a főszerep, ezzel mintegy 110 férőhellyel bővülhetne a falusi szálláshelyek száma, egy pályázat ifjúságiszálláshely fejlesztésről szól, mely 20 fő számára biztosítana olcsó, komfortos szállás lehetőséget. Itt a turisztikai szolgáltatások sajnos nem a célkitűzések szerint valósulnak meg, hiszen turisztikai attrakció fejlesztésére e körben nem történt pályázás.
12
ÚMVP III-as tengely 4. körös meghirdetet jogcímei
Támogatott kérelmek db
Mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére
16
Kötelezettségvállalás Ft
259 487 805 3. számú táblázat
A kérelmek alapján, Abaúj területén létrejöhet öt új vállalkozás, míg 11 vállalkozás megerősödik, ugyanakkor létrejöhet összességében 33 db munkahely, a támogatásnak köszönhetően.
LEADER TK1 pályázatok: Jogcím LEADER térségek közötti és nemzetközi együttműködés; LEADER vállalkozási alapú fejlesztés; LEADER térségen belüli együttműködés; LEADER rendezvény; LEADER tervek és tanulmányok; LEADER képzés; LEADER közösségi célú fejlesztés;
Összesen:
Támogatott pályázatok db száma
Kötelezettségvállalás (Ft)
7
11 746 911
4
80 095 601
4
38 230 573
10
31 539 739
1
4 137 420
5
26 782 069
8
95 117 174
39
287 649 487 4.
számú táblázat
A pályázat kiírásának céljai között szerepelt többek között térségi gazdasági, civil és önkormányzati szféráiban a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és támogatása. (Népi hagyományok felelvenítése, ápolása, magyarság tudat erősítése, tájspecifikus gasztronómiai napok szervezése, az irodalmi nyelv ápolása, vallási kisebbségi kultúrák közelítése. Mindez határon átnyúló együttműködés jön létre térségünk szereplői és más külföldi térség szereplői között. A korábban elfogadott HVS-ben szereplő céloknak megfelel a várható kötelezettségvállalás, hiszen 7 pályázatra vonatkoztatva látható, hogy létre jön 5 határon túli kapcsolat, melyből 4 teljesen újszerű. Ugyanakkor megvalósul az a cél is, hogy a civil, a vállalkozói, és az önkormányzati szféra összefogásával kerülnek megrendezésre a kölönböző programok. A magyar nyelv ápolása, más kultúrákkal való megismerkedés, vagy pedig Abaúj értékeinek másokkal megismertetése is teljesül. A vállalkozás alapú fejlesztés keretében a termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve volt a cél. A jelenlegi kötelezettségvállalás keretében
13
megvalósul a fenti cél, hiszen helyi termékek elsődleges feldolgozása történik meg. Így többek között Abaúj egyik „záslós hajója” a Gönczi Barack pálinka készítéshez, kereskedelmi forgalomba hozatalát elősegítő beruházók közül kettő is lehetőséget kap a piacra jutáshoz, és általa Abaúj megismertetésére a nagyvilággal. Ezen túl borászati fejlesztés és helyi terméket, különböző lekvárokat, gyümölcsbefötteket készítő vállalkozás is részese a kedvezményezetteknek. Lényeges szempont, hogy 10 új munkahely létesül a fejlesztés hatására. A térségen belűli együtműködések célja, hogy a térségi civileket segítő szakértői hálózati szolgáltatás alakuljon ki, mely alapot teremthet egy szoros civil partnerségi együttműködésnek. Továbbá partneri tevékenységek kialakítását támogató források tegyék lehetővé, hogy az együttműködő termelők nagyobb eséllyel jelenjenek meg a piacon, nagyobb érdekérvényesítő képességgel. Itt is megvalósul a cél hiszen a 4 db kötelzettségvállalás keretében a térségi vállalkozások közelebb kerülnek egymáshoz, megismerhetik mások napi gondjait és egymást segítve kerülhetnek jobb helyzetbe a piacon. A civilek estében a tervezett fejlesztési folyamat által segíthetik a napi gondok megoldását, közösségfejlesztő folyamatok indulnak el, mely hatására a civil szervezetek elláthatják azokat a társadalmi feladatokat, amelyekre létrejöttek. A rendezvények jogcímben található a legtöbb kötelezettségvállalás. Itt a cél Abaúj megismertetése másokkal, vonzó programok szervezése, arculat kialakítás és a marketing eszközökkel a térség ismertségének javítása országos szinten. A kötelzettségvállalással e cél elérhető, hiszen olyan pályázók lettek kedvezményzettek akik a már említett célt kívánják megvalósítani. A képzés keretén belül a cél az alacsonyan képzettek fejlesztése, a hiányos idegen nyelvi ismeretek bővítése volt. E célnak valamennyi pályázó megfelelt, hiszen számítástechnikai alapismeretek, alapfokú idegen nyelvi képzések, életviteli, életmód változást segítő képzések, és szakmaspecifikus képzések is szerepelnek a kedvezményezettek képzési tematikájában. Ezek valamennyien hátrányos helyzetű személyek érdekében valósulnak meg, hogy az eleve lemaradással idulók ne kerüljenek hátrányba a munkaerőpiacon. A közösségi célú fejlesztések jogcímben a térség-image és marketing koordinációs tevékenység kialakítása és fenntartása, hatékony térségi marketingszervezés és kapcsolattarttás, valamint információ továbbítás – több irányba – volt a cél. A várható kötelzettség vállalás keretében ez megvalósul, továbbá olyan térségi kisebbségi szolgáltató központ is létrejön amely nagy segítségére lesz a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek. Továbbá egy Öko-demo bemutatócentrum kialakítása során faelgázosító kazán és hozzá kapcsolódó napkollektor rendszer kiépítésére kerül sor, valamint kiadványok, szórólapok előállítására, terjesztésére, az ismeretek bővítése végett. A IV-es tengely más kifejezéssel a LEADER körében beadott pályázatok elbírálást – beadási határidő 2011. október 1- és november 15 között volt – ismét munkaszervezetünk végezte. A beadott 127 db pályázat feldolgozása, illetve formai és szakmai bírálata áthúzódott 2012 évre, melynek eredményeként 65 db pályázat kapott támogató határozatot. ÚMVP IV-es tengelyes beérkezet pályázatok ( LEADER TK 2. kör.) Célterület megnevezése
Beérkezett kérelmek db
Támogatott kérelmek db
Kötelezettségvállalás Ft
14
Kis értékű rendezvények Abaúj népszerűsítése érdekében (1 018 635)
19
8
1 968 000
Kompetencia fejlesztésen alapuló képzési programok a térségi versenyképesség javítására (1 018 727)
14
9
19 750 887
Komplex abaúji turisztikai rendezvénysorozat megvalósításának támogatása (1 018 765)
2
1
50 000 000
Közösség támogatása értékteremtő céllal (1 018 758)
7
2
1 935 920
Közösségi igények magas színvonalú biztosítása (1 018 710)
8
3
24 042 179
Rendezvények Abaúj népszerűsítése, látogatottságának növelése érdekében (1 018 703)
31
10
36 911 177
Térségen belüli együttműködések támogatása (1 018 574)
7
6
41 597 427
Turisztikai szolgáltatásokat bővítő beruházások (1 027 705)
10
5
51 923 274
Vállalkozások támogatása helyi és egyéb termék feldolgozására (1 027 712)
29
21
348 823 962
Összesen:
127
65
576 952 826 5. számú táblázat
Fenti táblázatból látható, hogy többek között milyen támogatási célterületekre adtak be pályázatot. A teljesség igénye nélkül a következőkre: Vállalkozások támogatása helyi és egyéb termék feldolgozására 29 db, Turisztikai szolgáltatásokat bővítő beruházások 10 db, Rendezvények Abaúj népszerűsítése, látogatottságának növelése érdekében 31 db, Kompetenciafejlesztésen alapuló képzési programok a térségi versenyképesség javítására 14 db, Közösségi igények magas színvonalú biztosítása 8 db. Népszerű volt a kis értékű rendezvények témájában beadott pályázat. Ennek lényege volt, hogy pontozás nem történt. Ha a pályázó formai követelményeknek megfelelt a beérkezés sorrendjében a keret kimerüléséig támogatott volt a pályázat.
15
2.4
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) első váltaozatának elkészültekor, nem láttuk, hogy lényegében évente 1.000 fővel csökken a térség lakoságának száma. Nem volt előre látható, hogy a 2007-2013 tervezési időszak első felében a fejlesztési források nehézkesen kerülnek a Kedvezményezettekhez (hosszú, döntési folyamat), és az is bizonytalan volt, hogyan valósulnak meg utófinaszírozással a nyertes pályázók fejlesztései. A HVS első változatának prioritásai mai is időszerűek, abban változtatásra nincs szükség, azonban a magvalósítás során a térség gazdasági versenyképességének növelése érdekében a gazdaságélénkítésre, a munkahelyek számának növelésére, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A vállalkozás alapú fejlesztések markánsabb megjelenése kitűnik a célterültek megfogalmazásából is. A forrásallokálás alkalmával e területet kell előtérbe helyezni, más nem termelő fejlesztésekkel szemben. A falusi szálláshelyek száma lényegesen nőtt, az előző HVS-ben megfogalmazott célok megvalósultak. A turisztikai attrakciók fejlesztését, és az egyéb turisztikai szolgáltatások fejlesztését kell a következő időszakban előtérbe helyezni. A HVS végrehajtása során történt forrás átcsoportosítás az ÚMVP III-as tengely esetében, ahol a turisztikai fejlesztésekre (elsősorban falusi és ifjúsági szálláshelyfejlesztés) jóval nagyobb igény érkezett, mint az, az első tervezés idején látható volt. Ezért a falufejlesztés, a vidéki örökség megőrzése és kisebb mértékben a mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése terhére történt átcsoportosítás. Szükségességét indokolta, hogy egy-egy ilyen fejlesztés többnyire munkahelyteremtéssel is jár, igaz leginkább önfoglalkoztatás formájában.
2.5
SWOT elemzés
Erősségek ‐ A térség természeti adottságai kedveznek a vízi turizmusnak és a megújuló energiahasznosításnak ‐ Ipari szennyező forrásoktól mentes, jelentős tájképi értéket képviselő természeti környezet a Hernád mentén (nagyarányú erdősültség, hegyvidéki-ligetes tája bal parton, mezőgazdaságilag művelt területek a jobb parton) ‐ Helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések ‐ Gazdag helyi történelem és hagyományok ‐ Négy kis város is a helyi akciócsoport területén belül található ‐ Turisztikai szempontból jelentős az épített örökség (várak, kastélyok,), és kulturális örökség (Rákóczi hagyományok, Vizsolyi Biblia)
Gyengeségek ‐ A térség természeti adottságainak kiaknázására nem elegendő turisztikai infrastruktúra, helyi tudásszint ‐ A helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések elszigeteltek, az összefogás nem jellemző ‐ A fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya ‐ Hiányos tömegközlekedési hálózat a belső területeken ‐ Turistajelezések, esőbeállók, kulcsos házak hiánya ‐ Tőkehiány, kedvezőtlen hitelfelvételek, alacsony pályázati intenzitás a térségben ‐ Ipartelepek hiánya, feldolgozó
16
‐ ‐
Közúti és vasúti közlekedésbe bekapcsolt a térség a fő közlekedési útvonal szintjén Kiépített telefonhálózat, szélessávú internet, helyi újság
‐
‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
Lehetőségek ‐ Támogatott vidékfejlesztési és területfejlesztési beruházások ‐ A térségben elindult, tervezett hagyományerősítő kezdeményezések, rendezvények, civil összefogás ‐ A térség településein jellemző önkéntes munka, kezdeményezések ‐ Növekvő belső piaci igények a helyi előállítású élelmiszerekre ‐ A közeli nagyváros, mint felvevő piac szerepének erősödése ‐ Nemzetközi repülőtér (Kassa) közelsége ‐ Országos turista útvonal menti fekvés ‐ Belső területek, elzártsága, érintetlensége ‐ Jó minőségű vadászható vadállomány ‐ Falusi vendéglátás fejlődése, szálláshelyek gyarapodása ‐ Olcsó, üresen álló parasztházak, középületek
kapacitás hiánya, értékesítési csatorna nincs kiépítve, állattartás elenyészően kicsi Alapfokú oktatás alulfinanszírozása, működés pénzügyi feltételei a települések jelentős részén nem kielégítő Kiskereskedelmi ellátás lefedettsége erősen hiányos A hagyományos falusi ellátás mostoha körülményei Munkanélküliség demoralizáló hatása erős Turisztikai „vendégcsalogató” rendezvények hiánya Turisztikai szolgáltatásszerkezet hiányos, nincs kialakult környezettudatos szemlélet a kistérségre jellemző ajándéktárgyak, reklámhordozók hiánya
Fenyegetések ‐ A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás ‐ A hátrányos helyzet újratermelődése ‐ A fiatalok elvándorlása a térségből folytatódik, az elöregedési folyamat szinte megállíthatatlan ‐ A biodiverzitás csökkenése földterületek termelésből való kiesése (gazdálkodók felhagynak a termeléssel, nincs gazdaságátadás) ‐ Periférikus fekvés, centrumok nagy földrajzi távolsága ‐ Közömbösség, befelé fordulás ‐ Aktív korosztály hiánya, innovatív lakosság alacsony aránya ‐ A halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya
17
3 3.1
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tervezése alkalmával törekedtünk a helyzetfelmérés során megfogalmazott térségi nehézségek, problémák széleskörű válaszainak megfogalmazására. A legfontosabb cél ennek a hátrányos helyzetű térségnek a felzárkóztatása az országos átlag figyelembevételével. A helyzetkép megmutatta azokat a krízis pontokat, melyek felkarolása nélkül a térség felzárkózása megvalósíthatatlan. A vállalkozások tőkehiányos helyzete ellehetetleníti azokat a fejlesztéseket, melyek nélkül nem lehetnek versenyképesek a piaci környezetben és nem tudnak újabb és újabb munkahelyeket létrehozni a térségben élők számára. A települések élhetőbbé tétele nélkül nem adatnak meg azok az emberi minimumok az itt élők számára, melyek az itthon maradás egyik feltételeként elvárhatóak. A közösségi kezdeményezések ösztönzése nélkül nem alakulnak ki azok a települési, kistérségi szintű emberi kapcsolatok, amik szintén hozzájárulnak a térség megerősítéséhez. A tervezési időszak végére a térség civil szervezetei, vállalkozói, és állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét kívánjuk elérni, amely lehetővé teszi minél több egyéni és közösségi kezdeményezés ösztönzését és támogatását a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében.
3.2
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez
A tervezési dokumentumban a fő célkitűzéseként megfogalmazott elemek teljes mértékben leképezik a helyzetelemzésben felvázolt problémákra, nehézségekre adandó válaszokat. A rögzített célkitűzések mind a gazdasági környezetben, mind a természeti környezetben, mind pedig a társadalmi környezetben vázolt térségi nehézségekre választ kívánnak adni. A térség egyik legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatás. „A térség gazdasági versenyképességének növelése” fő célkitűzés erre a problémára is választ kíván adni. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az UMVP-n túlmutató válaszokat is azonosítottunk az elemzés során, melyekre további források bevonásával is igyekszünk válaszokat adni a térség felzárkóztatása érdekében. A vidékfejlesztési programok pályázatainak köszönhetően több, alacsonyan kvalifikált munkaerő elhelyezkedése válik elérhetővé. A szabad munkaerő képzettségi szintjéhez igazodó munkahelyek létesítése hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez. A LEADER forrás gazdaságot támogató intézkedéseinek eredményeként a lakosság szempontjából hasznos, termelő, és szolgáltató vállalkozások jöhetnek létre, hozzájárulva az élehetőbb Abaúj kialakulásához. „Vidéki élet minőségének javítása” fő célkitűzés arra az igényre kíván választ adni, hogy a térség élhetőbbé tételével járuljon hozzá a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Abaúj felzárkóztatásához. A természeti környezet elemzése során is láthatóvá vált a térség gazdagsága az épített környezet vonatkozásában. Ennek társadalmi, gazdasági kihasználása érdekében született a „Térségi turisztikai potenciál növelése” és a „Térségi PR és Marketing” fő célkitűzés, mely kitörési pontként segítheti Abaúj felzárkóztatását.
18
A közösségi kezdeményezések erősítése, az elszigetelődő kisközösségek együttműködésének elősegítése céljából született a „Civil társadalom erősítése” fő célkitűzés. A célkitűzés hozzájárul a térségi demokráciaépítéshez, az együttműködés erejének elterjesztéséhez, a közösségi aktivitás élénkítéséhez, melyek nélkülözhetetlen katalizátorai a térség felemelkedésének.
19
3.3
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései
A mikro-vállalkozások általános támogatását indokolja a vidéki térségek alacsonyabb mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése. Fontos a mezőgazdaság és azon kívüli jövedelemszerzési és vállalkozási lehetőségek elősegítése nemcsak a gazdálkodók, hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is. A térség turisztikai kapacitása és forgalmi adatai messze elmaradnak a lehetőségektől. A potenciál kihasználásához mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése. Az életminőség egyik legfontosabb aspektusa maga a települési környezet, az élhetőbb település kialakítása, a közbiztonsági feltételrendszer megteremtése. Így a sürgős és jelentős intézkedések elengedhetetlenek. A szociális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, valamint a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése feltétele annak, hogy az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás, illetve képzések biztosítása a felmerülő igények alapján. A vidéki vállalkozók, önkormányzatok non-profit szervezetek és magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges. A térségi gazdasági veresenyképesség növelését munkahelyek teremtésével, a meglévők megerősítésével, innovatív ötletek támogatásával ez által a mikrovállalkozások megerősítésével kívánjuk elérni. Stratégiai célunk az életminőség javítása, a térség gazdasági erőforrásainak jó irányba való orientálása, a hozzáadott érték növelése, alternatív jövedelemszerzési tevékenységek támogatásával. A térségben élők kompetencia fejlesztésének fő célja a versenyképes tudás növelése a munkához való jutás, a munkaerőpiacon való sikeres szereplés. A közösség fontosnak tarja a civil társadalom megerősítését, településeken belül és települések közötti, valamint a térségen belűli és térségek közötti párbeszéd beindítását. Fontos továbbá a lakosság szempontjából a fenntarható környezet, a környezettudatos fejlődés a helyi adottságoknak megfelelően. Ezen belül a környezetbarát, és a megújúló energia minél szélesebb körű alkalmazása, a természeti értékeink tiszteleben tartása mellett. A turisztikai pontenciál növelését Abaúj még mindig kihasználatlan, páratlan természeti adottságaira épülve kell megvalósítani. Ehhez a szálláshely bővítésen túl elsősorban a turisztikai szolgáltatások növelésével, a természet adta lehetőségek kiaknánázásával kell eredményeket elérni. Ennek érdekében a térségi marketing munkát célírányosan a fenti célok érdekében kell végezni.
20
3.4
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései
HVS
A HVS struktúrája az alábbi három alapvető szintre tagolható. A stratégia a célterületek tervezésének, felülvizsgálatának az alapja. I. II. LEADER terv III. INTÉZKEDÉSEK Intézkedési TERV
JÖVŐKÉP A
B
A1
B1
B2
1
2
3
Magyarázat: A B
Vállakozás fejlesztés Közösségi célú fejlesztés
Az Abaúj Leader Egyesület a HPME-k, és a LEADER terv elkészítését a kiadott iránymutatások szerint végezte el. Elkészült 2 db a versenyképesség segítését, és 1 db az életminőség javítását szolgáló inzézkedés. Ha az intézkedéseket vesszük figyelembe akkor 2 db közösségi célú, 1 db vállalkozásalapú HPME megalkotására került sor. Más szempontokat figyelmbe véve 1 db a gazdasági versenyképességet segítő, amely a turisztikai potenciált is segíti, 1 db amely vidéki életminőséget javítja, ugyanakkor a civil társadalom erősítését szolgálja. További szempontokat figyelmbe véve az intézkedések felosztásánál elkészült 3 db teljes értékű intézkedés – amelyből 2 db összetettségükből adódóan a gazdaságfejlesztést szolgálja, függetlenül attól, hogy vállalkozás fejlesztést, vagy közösségi célt szolgál. Ugyanakkor egy db szolgáltatás fejlesztésre kerül kiírásra. Az elkészített HPME-k és az arra épülő pályázati lehetőségek hozzájárulnak a helyi és globális fenntarthatósághoz azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló természeti adottságait, a biológiai sokféleség megőrzését célul tűzte ki, valamint a vízkészletek termálvíz feltárás) és a talaj (kertészeti tevékenység) megóvása terén kíván lényeges eredményeket elérni. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánkban (HVS) igyekeztünk a vonzó vidéki világot megjeleníteni, amely a vidéki életmód javítását fő intézkedései között tartja számon, ezen túl az Abaúj térség vonzerejére alapozva Magyarország e gyöngyszemét kívánjuk megismertetni. Az értékőrző diverzifikált gazdálkodást előtérbe helyezve olyan HPME-k kerültek kidolgozásra, amelyek elősegítik a vidéki életmód, kultúra, és hagyományok sokféleségének megőrzését, a kulturális örökség részét képező építészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását. A leírásokban a biológiai sokféleség megóvását, és a relatíve jó környezeti állapot, és a szinte érintetlen természeti kincseink védelmét tűztük ki célul. A HVS nagy előnye, hogy helyt kapott benne a „jó gazda gondossága” elvének érvényesülése, úgy, hogy az mások értékeit, érdekeit ne sértse, és ne vezessen területi különbségek növekedéséhez. A vállalkozási alapú fejlesztéseknél, a helyi és egyéb termék előállításánál elő kell segíteni az egészséges termék készítését, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését, az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását.
21
A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni. A HVS intézkedései elősegítik magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, „Termelj helyben, fogyassz helyben” szlogen szerint a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogatja a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást. Ezen túl a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogatja a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését, valamint az egyedi minőségű termékek (pl. Gönczi Barack Pálinka) előállítását. Minden tekintetben erősíti a térségben, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását. Hozzájárul a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához. Lehetőséget biztosít a vidéken élők képzéséhez, hozzáférést az információhoz és a tudáshoz segíti a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését. Elősegíti az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását. Továbbá irányt mutat a nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség szellemében hosszú távú szempontokat szem előtt tartó a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítására. Elősegíti az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogatja a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését.
3.5 Forrásallokáció Az összes forrás felosztásánál a gazdaságfejlesztésre az összes forrás 91.35 %-a, míg a szolgáltatásfejlesztésre az összes forrás 8,65 %-a lett allokálva, melyet az 5. számú táblázat mutatja be részletesen. Csatolva a forrástábla. 5. számú táblázat
22
HPME / INTÉZKEDÉS TÁBLÁZAT II. CÉLKITŰZÉSEK Intézkedések sorszáma
HVS intézkedés megnevezése
Intézkedéshez rendelt (indikatív becslés) forrás (Ft) Gazdaságfejlesztésre allokált forrás: Szolgáltatásfejlesztésre allokált forrás Gazdaságfejlesztési (igen=1, nem=0) Komplex fejlesztés (igen = 1, nem = 0)
Abaúj Leader Egyesület Helyi Akciócsoport A térség gazdasági versenyképességének növelése (411) 01 Vállalkozások támogatása helyi termék előállítására, kereskedelmi turisztikai szolgáltatásokat bővítő beruházások. megvalósítására a helyi foglalkoztatottság növelése érdekében
A vidéki élet minőségének javítása (411)
Civil társadalom erősítése (413)
02
03
Közösségi vállalkozások támogatása, a helyi foglalkoztatás növelése érdekében
Közösségi célú fejlesztés amatőr művészeti együttesek, művészeti iskolák, gyermek tömegsportot szervezők részére
75.000.000.-
14.674.443.-
80.000.000.-
169.674.443 155.000.00.-
155.000.000.14.674.443.1
1
0
2
0
0
0
0
23
4
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések
4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés A HVS felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről először is az Egyesületünk honlapján tájékoztattuk az érdeklődőket. Ezt követően valamennyi egyesületi tagnak, és önkormányzatnak elküldtük e-mailban a HVS felülvizsgálat menetét (két szakaszát) időbeni sorrendben lépésről lépésre ismerteti. Ezen túl az egyesületünk honlapján a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos valamennyi dokumentumot megjelentettünk és folyamtosan megjelentetünk, a „Hírek”, és „Dokumentumtár” rovatban, az Eseménynaptárban pedig folymatosan lehet tájékozódni a leendő fontos történésekről. A honlapon túl a facebook közösségi oldalon is folyamatosan megjelennek a HVS átdolgozásával kapcsolatos információk. Vamennyi esetben felkerült a honlapra a mikrotérségi meghívó, a „Hírek” és az „Eseméynnaptár” rovatba. Így összesen 3 db térségi fórumot tartottunk, ahol átlagosan 20 fő vett részt, akik tartalmas és újszerű javaslataikkal járultak hozzá a célterületek kidolgázáshoz. Valamennyi fórumon tájékoztatást adtunk a HVS felülvizsgálat menetéröl, annak fontosságáról, fontosabb elemeiről, majd a UMVP III-as és IV-es tengelyében eddig elért eredményekről adtunk számot statiszttikai adtokkal alátámasztva. Ismertettük a projektötlet adatlap kitöltésének lehetőségét, amelyre nem csak a fórumokon volt lehetőség henem a munkaszervezeti irodában személyes konzultáció keretében is. Ugyanakkor elmondtuk, hogy a projektötlet adatlapokat e-mail formában, és postán is meg lehet küldeni. A fórumokon elhangzott javaslatokat összegezve azokat átadtuk a TKCS részére, mely munkájukat segítette a tervezés ideje alatt. A fórumokon, a közgyűlésen és minden, a honlapon, újságcikkekben és a helyi elektronikus médiában felhívtuk a lakosság figyelmét a projektötlet beadásának lehetőségére. Ennek eredményeként 2013. április 5-ig. 47 db projektötlet adatlap érkezett be munkaszervezetünkhöz. E lapokat folyamtosan felvezettük egy táblázatba tartalmi kivonatávál, majd a TKCS üléseken meghatározták, hogy mely intézkedéshez javasolják. Ezen ötleletek intézkedésenkénti csoportosítása után kezdte meg a TKCS a célterületek meghatrározását és a HPME-k kidolgozását. Az idő rövidsége miatt írott sajtót (térségi havi lapot ) nem tudtunk igénybe venni, ezért az ezzel kapcsolatos információk, értékelések, hírdetmények elektronikus úton juttak el az érintettekhez. Ez e.mail, és hírlevél formában realizálódott. A HVS felülvizsgálattal kapcsolatos információk a térségi, és helyi televíziókban is megtalálhatók és informálódhatnak az érdeklődők. Továbbá minden friss hír, illetve esemény az Egyesületünk facebook oldalán is olvasható. Az előírásnak megfelelően megalakult a Tervezést Koordináló Csoport (TKCS) 6 fővel, melynek tagjai közül vezetőt választott a testület. E csoport két alkalommal ülésezett a tervezés ideje alatt. A célterületek meghatározásában, a HPME-k elkészítésében és a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) kidolgozásában aktív és kreatív szerepet vállalt, jól előkészítve a döntéshozó testület számára az elfogadásra váró írásos anyagot.
24
4.2
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása
A helyi Vidékfejlesztési Stratégiát az Abaúj Leader Egyesület az alakuló ülésén fogadta el, majd, 2009 májusában és 2009 októberében módosította. A módosításokat meglőzően minden esetben aktív projektötlet gyűjtést, és projekt generálást végeztünk Abaújban személyes konzultációk és mikrotérségi fórumok segítségével, valamint személyes megkeresések alapján. Megkerestük a vállakozásokat, önkormányzatokat és a civil szerveztek képviselőit ahol a 2009 évi HVS módosítást megelőzően véleményüket, javaslataikat kértük. A módosításokat megelőző fórumokon merült fel például vállalkozás alapon működő turisztikai programszervező iroda létrehozása, a térségben található már meglévő termálkutak feltárásának, hasznosításának témája is többek között. Az eredeti HVS alapelveit, illetve irányát szem előtt tartva került sor minden esetben a módosításra, mely módosításokat követően a HPME-k is módosításra kerültek, és a pályázati kiírásokra már ez alapján került sor a LEADER pályázatok esetében. Az elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósítás során elért eredményekről fentebb a 2.3 pont alatt már számot adtunk részletesen. A helyi akciócsoport eddigi tevékenységét a jogszabályokban és egyéb iránymutatásokban meghatározottak szerint végezte, oly módon, hogy az Abaújban élők érdekeit szolgálja. Az eddigi működés során a munkaszevzet munkatársai 895 alkalommal adtak személyesen tanácsot az érdeklődők számára, többek között projektötlet megvalósításban való segítségadással, kifizetési kérelmek elkészítésével kapcsolatban. Összessgében 74 db tájékoztató fórumot tartottunk 2010 év végéig, ahol több mint 1100 fő tájékozódhatot az éppen aktuális lehetőségekről, és informálódhattak az éppen új jogszabályról, vagy egyéb eseményről. A szakmai munkát az egyesület tagozataival együtt végeztük, ahol 23 alkalommal szetveztünk közös tájékozatót. Ebből 10 alkalommal az ÚMVP III-as tengelyes kérelmekkel, 13 alkalommal pedig az ÚMVP LEADER pályázatok előkészítésével kapcsolatosan. 2009 és 2010 évben is jelentős projektgyűjtő, és projekt generáló tevékenységet végeztünk ahol mintegy 550 db projektötletet jegyeztünk fel amelyek részben a az ÚMVP III-as tengélyében és részben a LEADER keretében kerültek kidolgozásra és jelentős részük kapott támogatást a jól kidolgozott kérelem, illetve pályázat elbíráslását követően.. A projektötlet gyűjtés és projekt generálás alkalmával munkatárasaink személyesen keresték fel az önkormányzatokat, vállalkozásokat a civil szervezeteket és a közvetlen kapcsolat hatására értük el eredményeinket. Fenti tevékenységünk jelentős mértékben segítette a pályázni kívánó ügyfeleket, hiszen aktív részvételük a TK-1, a TK2, TK-4, valamint a LEADER pályázatok alkalmával szembetűnő. Összességében 429 pályázat érkezett, melyből a támogató határozattal eddig lezártak száma 258 db, kötelezettség vállalás összege pedig a 3,1 millárd forintot közelíti. Az eredmény elérésében munkaszervetünk munkatársai aktívan részt vettek a személyes tanácsadásokkal, a szakszerű útmutatásokkal, úgy a pályázati, mint a kifizetési kérelmek időszakában. Egyesületünk az országban elsőként szervezett Országos LEADER Konferenciát, ahol valmennyi HACS képviselője részt vett, és az FVM, a VKSZI, és az MVH szakemberei tartottak szakmai előadásokat. A HVS végrehajtásának részeként minden alkalommal részt vettünk a LEADER porgram rendeleteinek tervezésében, a különböző ÚMVP-s jogszabályok véleményézésében. 25
Jelentős lehetőség nyitott számunkra a két LEADER EXPO-n és a Magyar Vidék Napján való részvétel ahol Abaúj kézműveseinek, művészeinek alkotásaiból és gasztronómiájából adhattunk ízelítőtt a fővárosban. A civil tárasadalom erősítésére 2012 év novemberében a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat anyagi támogatásával egy napos regionális konferenciát szerveztünk „Civilek a térség jövőjéért és a vidék fejlesztéséért Abaújban” címmel. A konferencián neves szakember tartottak tudományos előadást. A célterület meghatározásnál és a HPME-k kidolgozásában a LEADER alapelveket követve végezte a TKCS a munkáját. Ezek kidolgozásánál az alulról jövő kezdeményezés volt az egyik alapkő, és minden projektötletet besoroltak a megfelelő intézkedésekhez, hiszen ezen kezdeményezések felkarolása viszi előbbre a térség jövőjét. A helyi lakosság aktvizálása, (forumokon, tájékoztatókon, információval való ellátása különböző helyi csatornákon), mind annak érdekében történt, hogy sikeresen a helyi igényeknek megfelelően tudjuk a HVS-t módosítani. A területalapú, integrált stratégia alkalmazásának célja a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása az által, hogy a közösen megalkotott és elfogadott stratégiában együttműködő települések vonatkozásában a helyi hagyományon, adottságokon alapuló, vagy újszerűségében, témájában a települések fejlődése szempontjából fontos legyen. A kedvezményezett a projektben olyan partnerekkel építsen kapcsolatot, akik/amelyek a LEADER támogatására jogosult településeken végzik tevékenységüket. A helyi lakosság aktivizálására a helyi folyamatokba való bevonásra minden lehetőséget megragadunk, részt veszünk más szervezetek rendezvényein, falunapokon és a helyi akciócsoport működéséről tájékoztatjuk a lakosságot. A kapcsolatteremtés és az élő kapcsolat rendszer ápolása, és együttműködés kialakítása szintén fontos szempont a helyi szerepelők körében, a településen és a térségen belül egyaránt. Lényeges, hogy a megszerzett tapasztalatot, tudást hasznosíthassák egymást segítve, ezáltal a helyi partnerséget segítve együttműködjenek a helyi akciócsoport településein működő szervezetekkel szférák között, ágazatok között vagy ágazaton belül, illetve azt a projekt megvalósítása során építsék ki. A célterületek meghatározásánál lényeges szempont volt, hogy a projekt járuljon hozzá a helyi akciócsoport területén a kulturális, a környezeti, az épített örökségi értékeinek megőrzéséhez, bemutatásához, illetve újak teremtéséhez. Az Abaúj Leader Egyesület helyi akciócsoportja – fentiekből is kitűnik – vállalja, hogy a térség közösségei és gazdasági szerveződéseinek érdekében megfelelően hatékony képviseletet biztosít a térség szereplői számára minden lehetséges fórumon a HVS végrehajtása érdekében. Ehhez biztosítja a folyamatos fejlesztést, a szükséges átlátható működés feltételeit valamennyi szereplő számára. Tevékenységünk nyilvános, a munkaszervezet tevékenységéről napi rendszerességgel tájékoztatjuk a térség lakosságát, havonta elektronikus hírlevélben közel 400 fő számára havi rendszerességgel adunk friss információt. A döntéshozó testületek tevékenysége szintén nyilvános, a hozott döntései az egyesület honlapján naprakészen nyomon követhetőek. Az elkövetkező időszak HVS végrehajtásában a munkaszervezet aktív részvételével fogja segíteni a térség szereplőit.
26
5
Mellékletek
(Az alábbi mellékletek kötelezően csatolandóak a HVS-hez.)
5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek Egyeztetések számát, a helyszíneket, résztvevők számát, és egyéb kiegészítő információk listaszerű, rövid ismertetését tartalmazza a fejezet, amelybe beletartoznak a HVS elfogadására meghirdetett HACS gyűlésre vonatkozó információk is. Nyílvánsság meghírdetésének ideje Abaúj Leader Egyesület honlapján 2013. március 21. Encs Városi Televizió, Hernád Televizíó Ináncs, Abaúj-Hegyköz Televízió Gönc 2013. március 23-tól
Tájékoztató Fórum helye, időpont / megjelent fő
TKCS ülés helye, ideje
Elnökségi határozat HVS-el kapcsolatos
Közgyűlési határozat HVS-el kapcsolatos
Szikszó, 2013. 03. 26 /16 fő
Encs, 2013. 03. 25.
Felsődobsza, 2013. április 11.
Felsődobsza, 2013. április 11.
Novajidrány, 2013. 03. 27. /30 fő
Encs, 2013. 04. 08.
Abaújszántó, 2013. 03. 27. /15 fő 6. számú tábla
27
5.5
Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció A forrásallokációt bemutató táblázat a 23. oldalon található!
5.6 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐
A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok A nyílvánosságot meghírdető dokumentum a honlapon Fórumok emlékeztetői Projektötlet adatlap TKCS ülések jegyzőkönyvei elnökségi határozat, közgyülési határozat
28
5.7
Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)
Abaúj Leader Egyesület tervezési területe:
1.
számú ábra
RÉGIÓ MEGYE KISTÉRSÉG
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSOD ABAÚJ ZEMPLÉN ‐ ABAÚJ-HEGYKÖZI (kék) ‐ ENCSI (ezüst) ‐ SZIKSZÓI (vörös)
29
Abaúj Leader Egyesület tervezési területén a védett építészeti érték bemutatása.
2.
számú ábra
(Zöld szín jelöli azt a települést ahol nem található műemlék)
30
Abaúj műemlék épületeit az alábbi táblázat mutatja be településenkénti bontásban. Abaúj‐Hegyközi kistérség Település Országosvédessgű műemlék Abaújszántó Ulánus ház, Patay‐ kastély, Római katolikus plébánia templom, Evangélikus templom, Református templom, Görög katolikus templom. Lakóház Hrsz:124 Boldogkőujfalu Római katolikus templom
Boldgkőváralja
Hernádcéce
Vizsoly
Korlát Fony Vilmány Mogyoróska Göncruszka
Telkibánya Gönc
Abaújvár Zsujta Kéked
Tornyosnémeti Hejce
Várrom, Római katolikus képolna, Római katolikus templom, Péczhy‐Zichy‐ kastély, Péchy‐kúria, Lakóház Hrsz 31,141 Református templom
Település Abaújalpár
Encsi kistérség Országosvédessgű műemlék Református templom, Kapy‐kúria
Abaújkér
Encs
Méra
Református templom, Rákóczi‐kúria, Római katolikus templom, Görög katolikus templom, Magtár Református templom Lakóház Hrsz:199
Novajidrány
Református templom, Magtár Rgéci várrom Református templom, Kazinczy‐kúria
Hernádpetri
Garadna Hernádvécse
Szemere Kány
Református templom Pálos temlom és kolostorrom, Római katolikus templom, Római katolikus plébániaház, Huszita ház Hrsz: 1155, 1171, Tanácsház, Lakóházak Hrsz: 1119, 1126/1 Református templom Református templom, Egykori vendégfogadó Római katolikus templom, Melczer‐ kastély Református templom
Büttös Krasznokvajda
Római katolikus templom, Római katolikus plébániaház és szobot, Kastély
Felsőgagy
Perecse Szászfa Pamlény
Keresztéte
Baktakék Fancsal Forró
Csobád Inács Hernádszentandrás Pere Hernádbűd Szalaszend
Fáj
Település Szikszó
Szikszói kistérség Országosvédessgű műemlék Református templom
Református templom, Római katolikus templom, Bárczay‐kúria Római katoliks templom, Római katolikus temetőkápolna, Lakóház Hrsz:234, Gibárti Vízierőmű Református templom, Pugly‐kúria, Lakóház Hrsz:349, 350 Római katolikus templom
Aszaló
Római katolikus templom
Halmaj
Római katolikus templom
Kiskinizs
Református templom
Hernádkércs
Római katolikus templom
Görög katolikus templom Sardagna‐kastély, Római katolikus templom Római katolikuis templom Szemere‐kastély Görög katolikus templom, Lakóházak Hrsz: 56, 72, 74 Lakóházak Hrsz: 23, 55 Római Katolikus templom, Római Katolikus plébániaház, Szentimrey‐kastély
Nagykinizs Kázsmárk
Református templom Református templom, Péchy‐kúria Római katolikus templom
Lakóház Hrsz: 62 Lakóházak Hrsz: 19, 28, 44, 108, 120 Református templom, Lakóházak Hrsz: 5, 19, 64, 96 Lakóházak Hrsz: 32, 24, 36, 42 Római Katolikus templom
Görög katolikus temlom Evangélikus templom Római katolikus templom Vendégfogadó Görög katolikus templom Feszületek, lakóház Református templom Bárczay‐kastély Refromátus templom Református templom, Hőnig kastély Római katolikus templom, Fáy‐kastély
Léh Rásonysáp berencs
Református templom, Ref.fa harangtorony, Csoma‐ Farkas‐kúria
Homrogd Alsóvadász
Görögkatolikus templom Református templom, Református lelkészlak
Gadna Felsővadász
Görögkatolikus templom Római katolikus templom Rákóczi‐kastély Vendéghy‐kúria
Gagyvendégi
Gagybátor
Református templom
7. számú táblázat
31
Abaúj Leader Egyesület tervezési területén található természeti értékek:
3.
számú ábra
(NATURA2000 SPA = Különleges Madárvédelmi Terület) (NATURA2000 SCI = Különleges Természet megőrzési Terület)
Természeti értékeink: ‐ Hernád folyó ‐ Zempléni Tájvédelmi Körzet keleti oldala ‐ Sóstó-legelő Természetvédelmi Terület (Abaújkér, Gibárt) ‐ Aranyosi völgy Természetvédelmi Terület Abaújkér ‐ NATURA2000 területek ‐ Megyaszói Tátorjános Természetvédelmi Terület (Szentistvánbaksát érintve)
32
5.8
Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)
Lakosság létszám adatai 2010. január 1.-én statisztikai kistérségenként Abaúj-Hegyközi 3512 Encsi 3503 KSH számú Szikszói 3010 KSH számú KSH számú 3 123 6 328 907 Abaújszántó Encs Felsődobsza 2 008 74 549 Gönc Abaújalpár Felsővadász 217 677 260 Abaújvár Abaújkér Gadna 71 99 233 Arka Alsógagy Gagybátor 180 710 190 Baskó Baktakék Gagyvendégi 540 286 1 896 Boldogkőújfalu Beret Halmaj 1 151 179 268 Boldogkőváralja Büttös Hernádkércs 368 432 987 Fony Csenyéte Homrogd 632 698 965 Göncruszka Csobád Kázsmárk 276 285 338 Hejce Detek Kiskinizs 201 353 147 Hernádcéce Fáj Kupa 192 300 470 Hernádszurdok Fancsal Léh 1 099 164 239 Hidasnémeti Felsőgagy Monaj 183 2 472 344 Kéked Forró Nagykinizs 294 395 56 Korlát Fulókércs Nyésta 71 19 583 Mogyoróska Gagyapáti Rásonysápberencs 49 447 500 Pányok Garadna Selyeb 98 373 268 Regéc Gibárt Szentistvánbaksa 23 146 Sima Hernádbűd Összesen 18499 625 255 Telkibánya Hernádpetri 490 478 Tornyosnémeti Hernádszentandrás 1 391 973 Vilmány Hernádvécse 845 1 271 Vizsoly Ináncs 169 63 Zsujta Kány 36 Keresztéte Összesen: 14296 472 Krasznokvajda 54 Litka 1 765 Méra 1 414 Novajidrány 53 Pamlény 356 Pere 31 Perecse 254 Pusztaradvány 1 097 Szalaszend 151 Szászfa 384 Szemere Összesen: Forrás: KSH
23544 8. számú tábla
33
Lakossági létszám változás 2002-2012 között év/fő változ ás/fő
változ ás/fő
változ ás/fő
2002
2004
2006
2010
2012
60 351
60 188
59 812
56 339
55 234
-163
változ ás/fő
Forrás: KSH
-376
-3473
-1.095 9.számú tábla
34
5.9
A térségre vonatkozó egyéb stratégiák Tanulmány címe
Encsi Kistérség idegenforgalmi programja
Elfog.éve
Kistérség
2005
Encsi
2005
Encsi
2005
Encsi
2005
Encsi
2005
Encsi
2006
Encsi
2006
Encsi
2006
Encsi
Encsi bemutató szavazatok
2006
Encsi
Encsi Kistérség Fejlesztési Stratégiája
2007
Encsi
Abaúj-Hegyköz kistérség Stratégiai és Operatív Programterve
2005
Abaúj-Hegyközi
Abaúj-Hegyközi Kistérségi Fejlesztési Stratégia
2007
Abaúj-Hegyközi
2007
Abaúj-Hegyközi
2008
Abaúj-Hegyközi
2008
Abaúj-Hegyközi
Az Abaúj-Hegyközi Kistérség Szociális Stratégiája
2009
Abaúj-Hegyközi
Az Abaúj-Hegyközi Kistérség Esélyegyenlőségi Terve 2010-2015
2010
Abaúj-Hegyközi
Az Abaúj-Hegyközi Kistérség foglakoztatási stratégiája 2010-2015
2010
Abaúj-Hegyközi
Az Abaúj-Hegyközi Kistérség turisztikai stratégiája 2010-2014
2010
Abaúj-Hegyközi
2005
Szikszói
2005
Szikszói
2005
Szikszói
2005
Szikszói
2005
Szikszói
2009
mindhárom
2009
mindhárom 10. számú táblázat
A Kelet-Szlovákiai Vasmű környezetkárosító hatásainak feltárása, és kezelésére tett javaslatok a határ két oldalán - Megvalósíthatósági Tanulmány 2005. II. Az Encsi Kistérség természeti állapota és programja Encs Statisztikai térsége - Hulladékgazdálkodási terv 2005-2010 Az Encsi Kistérség Komplex Fejlesztési Programja, Fejlesztési Stratégia 2007-2013 Az encsi kistérség gazdasági-foglalkoztatási helyzete a hivatalos dokumentumok adatai és a munkaerő piaci szereplők véleményének tükrében Gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási és partneri együttműködési stratégia az Encsi Kistérségben Emlékeztető a „Gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási és partneri együttműködési stratégia az Encsi Kistérségben” előterjesztés vitájáról
Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Erdészeti Térségfejlesztési Terve Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2013 Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Sport stratégiája
A Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás Területfejlesztési Koncepciója (2005) Szikszói kistérségi társulás integrált szociális és egészségügyi ellátási rendszerének tervezete (2005) A Szikszói Kistérség Települési Önkormányzatainak IT-technológiával Támogatott, Internet Alapú Adatbázis és Informatikai Rendszerének Megvalósíthatósági Tanulmánya (2005) A Szikszói Kistérség Integrált Településfejlesztési és Környezetgazdálkodási Programja I. Szikszói Kistérség Informatikai Stratégiája (2005-2006) A fenntartható turizmus, mint térségi kiemelkedési lehetőség az Abaúji térségében A Hernád ökoturisztikai fejlesztése
35
. 6. Fenntarthatósági alapelvek A tervezési munkába bevonásra kerültek a helyi vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok, akik felvázolták vidékfejlesztési elképzeléseiket, terveiket. A tervezés során a prioritások és intézkedések kialakításánál a legfontosabb társadalmi szempontokat, azaz a területi kohéziót és a fenntarthatóságot vettük figyelembe. Az előzőek figyelembevételével a tervezési folyamat során a Helyi Közösség 6 prioritást fogalmazott meg. A HVS általános értékei • Helyi fenntarthatóság: A helyi stratégiánk hozzájárul a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti és térségi kincsként kezeli akciócsoportunk egyedülálló természeti adottságait, továbbá segíti a térség termék és nyersanyag, energia behozatal kiváltását. • Globális fenntarthatóság: Hozzájárul a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a talaj megóvása terén. • Vonzó vidéki világ: Elősegíti a vidéki életmód javítását, erősíti a vidék megtartó- és vonzerejét. • Értékőrző gazdálkodás: Elősegíti a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítja a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását. A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok • Egyértelműen támogatja a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését (természetmegőrző vidékfejlesztés). • A gazdálkodási tevékenységek során az erőforrás-igény és környezethasználat figyelembe veszi a környezet korlátozott eltartó képességét és a helyi természeti adottságokat (ökologikus vidékfejlesztés) • Törekszik a szennyezések és a hulladékok kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására, a helyi környezetet csak az eltartó képességéig terheli (szennyezés megelőzés, minimalizálás). A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok A gazdaságfejlesztési terveknél kiemelt szempontként kezeltük az innovációt, a diverzifikációt, a termelési együttműködések elősegítését, a helyi termékek termelésének, piacra jutásának elősegítését a középtávú fenntarthatósági szempontok figyelembevételével. A gazdaságfejlesztési intézkedések kidolgozásánál közösségünk kiemelt figyelmet fordított a meglévő természeti-és épített értékek megóvására, a környezeti terhelés növekedésének irányított érvényesülésére. • Prosperáló vidéki gazdaság: Elősegíti a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a gazdálkodás stabilitását és kiszámíthatóságát. • Minőségi termékek, innováció: Elősegíti az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi termelést. • Térségen belüli termelési együttműködések: Erősíti a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását.
36
A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok Az Abaúj Leader Egyesület tervezési területén lévő helyi roma is elmondták véleményüket, illetve adtak ötletet a LEADER terv kidolgozásához, melynek eredményeként több projektötlet került figyelembevételre. • Társadalmi méltányosság: Hozzájárul a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához. • Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esélyegyenlőség: Elősegíti nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlőségét.
• Társadalmi kohézió: Segíti, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogatja a társadalmi problémák közös megoldását. • Társadalmi részvétel: Elősegíti a helyi közösségben a civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogatja a vidéki civil társadalom önszerveződését és a gazdatársadalom fejlődését
37
