A ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben

A ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

KÉSZÜLT A „MALOM FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM A ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉGBEN” CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY „A HELYI ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁSOK” TÁMOP-1.4.4-08/1 PÁLYÁZATI PROGRAM KERETÉBEN VALÓSUL MEG.

Készítette: BFH Európa Kft.

2010. augusztus 15.

.

1


TARTALOMJEGYZÉK

1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................... 3

2.

TERVEZÉSI KÖRNYEZET ......................................................................... 11 2.1. „MALOM PAKTUM” EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ............................................11 2.2. ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS OPERATÍV PROGRAMJA ÉS ZALAEGERSZEG KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2007) ................................................................13 2.3. REGIONÁLIS ÁTFOGÓ PROGRAM .......................................................................22 2.4. ÚMFT TÁMOP PROGRAM ..............................................................................33 2.5. AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV ................................................................................39 2.6. AZ EU 2020-AS STRATÉGIÁJA ........................................................................51 2.7. EU-S GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK .................53

3.

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA ..................... 58

4.

GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA ..................................... 65 4.1. ALAPELVEK ...............................................................................................65 4.2. JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA, CÉLCSOPORTOK KIJELÖLÉSE.............................66 4.3. PROGRAMOK, PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK MEGFOGALMAZÁSA VÉGREHAJTANDÓ PROJEKTEKKEL .................................................................................................70 4.3.1. prioritás: Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és programok fejlesztése ................................................................................................71 4.3.2. prioritás: Gazdasági és foglalkoztatási autonómia megteremtése ........86 4.3.3. prioritás: Foglalkoztatási partnerség-fejlesztés ............................... 101

5. A SZÜKSÉGES ÉS LEHETSÉGES FORRÁSOK FELTÁRÁSA (INDIKATÍV FORRÁSTÉRKÉP) ......................................................................................... 108 6.

HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ............................................................. 111 6.1. 6.2.

FENNTARTHATÓSÁG (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI-FINANSZÍROZÁSI) ........ 111 ESÉLYEGYENLŐSÉG ................................................................................ 112

7.

A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE ............................................. 114

8.

ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS, MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA ..... 116

9.

MELLÉKLETEK....................................................................................... 126

.

2


1. Vezetői összefoglaló A Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Nonprofit Kft. sikeres pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” című pályázati felhívásához (kódszám: TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025). Miért MALOM Paktum? - a malom - mint főnév, egy olyan Zalára - és a kistérségre - is máig jellemző építmény, mely minden korban meghatározója volt a megélhetésnek. A malomba jártak dolgozni az emberek, a malomban őrölték meg a keservesen megtermelt, de az alapvető megélhetésüket biztosító búzát, melyből nemzeti ételünk a kenyér készül. A malomkerék körforgása az időt, az állandó mozgást, a kerék fogaskerekeinek összefonódása az egymáshoz tartozást, az együtt munkálkodást jelképezi. A vízimalom pedig arra az energiára épít, melyet a folyóinkból nyer. Ennek alapján elmondható, hogy a foglalkoztatási paktum egy olyan kezdeményezés melyben minden résztvevő "egy malomban őröl", a paktum szereplők tevékenysége olyan, mint a fogaskerekek egymásba fonódása, a paktum keret-megállapodást aláírók a "malomban dolgozók", és a paktum által ellátott feladatok, a paktum által megszerezhető források pedig "úgy kellenek a térségnek, mint egy falat kenyér". A malom, pedig a hovatartozásra, a zalaiságra, egy erős, az idők múlását kiálló építményre utalva, a kistérségben élők, munkálkodók, jövőt építők jelképes házára is utalhat. A malom egy mozaikszó is egyben, melynek jelentése: M-Munkaerőpiac A-Aránytalanságainak L-Lokális O-Operatív M-Megoldása A BFH Európa Kft-vel kötött vállalkozási szerződés célja a „MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben” című, TÁMOP-1.4.408/1-2009-0025 jelű pályázathoz kapcsolódóan szakmai szolgáltatások elvégzése, a paktum működésének megalapozása. A helyzetelemzési szakasz lezárását követően elkészült stratégia célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplők részére Zalaegerszegi kistérség foglalkoztatási színvonalának növelése, annak az országos átlaghoz való közelítése, valamint az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése érdekében. A stratégia tartalmazza azokat a kitörési pontokat, amelyeket a Foglalkozatási Paktum aláírói közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése a paktum menedzsment szervezet feladata lesz. A stratégia elkészítésének módja: Az „alulról” való építkezés, kezdeményezési módszerrel történik. Megalapozzák az előkészítés során megvalósult fórumok, egyeztetések, megbeszélések, konferenciák, valamint a megvalósítási szakaszban lebonyolított helyi partnerségi szemináriumok és a munkaerő-piaci helyzetelemzés. A stratégia kialakítása során figyelembe vettük a paktum alapdokumentumát, az aláírt paktum együttműködési megállapodást is.

.

3


A stratégia felépítése: 1. Vezetői összefoglaló 2. Tervezési környezet 3. A helyzetelemzés összefoglalója, SWOT elemzés 4. Stratégiai programok o Alapelvek o Jövőkép és célok (átfogó és specifikus) megfogalmazása o Programok, prioritások, intézkedések megfogalmazása végrehajtandó projektekkel 5. A szükséges és lehetséges források feltárása (indikatív forrástérkép) 6. Horizontális szempontok 7. A végrehajtás intézményrendszere 8. Értékelés, ellenőrzés, monitoring rendszer kialakítása 9. Mellékletek A stratégia a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás növelésére irányul. Tartalmazza a helyzetelemzésen alapuló átfogó és specifikus célokat, prioritásokat, intézkedéseket; a fejlesztésekhez szükséges lehetséges források felmérését, indikatív forrástérképet; a monitoring és értékelési rendszerét, folyamatát. Valamint a horizontális – esélyegyenlőségi és fenntarthatósági – szempontok figyelembevételével készül és összhangban áll a hazai és uniós szinten meghatározott célkitűzésekkel és fejlesztési irányokkal. A stratégia elkészítésénél kiemelkedő szempont az ÚMFT átfogó céljaihoz való illeszkedés. A projekt céljai összhangban vannak a két átfogó célkitűzéssel:  A foglalkoztatás bővítése  A tartós növekedés feltételeinek megteremtése A foglalkoztatás bővítése terén:  A kereslet – kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása  A munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása  A munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés, mely célkitűzésekre a projekt hosszú távon hatással bír. A kidolgozás ütemezése: Gazdasági és foglalkoztatási stratégia: 2010. május 1. – 2010. augusztus 15. Foglalkoztatási Akcióterv kidolgozása: legkésőbb 2010. november 30-ig. A foglalkoztatási akcióterv (2 szakaszban): Az elkészítendő foglalkoztatási akcióterv az elfogadott paktum megállapodásra, a foglalkoztatási stratégiára alapuló ütemtervvel, humánerőforrás-tervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. 3 éves időtartamra kell kidolgozni (2011-2013), de folyamatos monitoring és az időközi értékelések végzése is szükséges. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával lehet elérni.

.

4


A kidolgozás ütemezése: Foglalkoztatási Akcióterv kidolgozása: legkésőbb 2010. november 30-ig. Az eddigi projektvégrehajtás során megvalósult előkészítő lépések az alábbiak voltak, amelyekkel a paktum menedzsmenttel együttműködésben biztosítottuk a szereplők bevonását, az alulról építkező tervezést: -

Sajtótájékoztató (2010.01.01.) Szakmai nyitórendezvény (2010.01.28.) Helyzetelemző rendezvény (2010.02.15.) Szakképzési fórum (2010.03.22.) Vállalkozói fórum (2010.04.21.) Paktumot együttműködési megállapodást egyeztető workshop (2010.05.13.) Paktum megállapodás aláírása, ICS alakuló ülés (2010.05.27.)

A stratégia-alkotás fontos lépéseként a jövőkép meghatározása is megtörtént. Fontos, hogy a közösség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövőt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében felvázoltuk azt a jövőben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat. A jövőkép egy olyan vízió, amely az elképzelések szerint a térség munkaerőpiacára jellemző lesz 10 év múlva. A jövőkép célja, hogy lelkesítse a közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erőfeszítések értelmét, megakadályozza, hogy a fejlesztések vaktában, akár egymásnak ellentmondva valósuljanak meg. Az előkészítés során meghatároztuk a helyi partnerekkel közösen a foglalkoztatási stratégia programjának szerkezetét (prioritások, intézkedések, megvalósítandó projektek) és 2010. augusztus 15-re elkészült a stratégia egyeztetési változata. A stratégia megvalósítása során a célokhoz való ragaszkodás mellett arra is törekedni kell, hogy a partnerség rugalmasan követni tudja a változásokat. A stratégia végrehajtása során a környezet nem marad változatlan, nap, mint nap új lehetőségekkel és problémákkal találhatja szembe magát a foglalkoztatási partnerség. A stratégiai célok segítenek abban, hogy a célokkal egy irányba mutató lehetőségeket felismerjék és megragadják, azokat a lehetőségeket pedig, amelyek csábítóak ugyan, de nem illenek bele az eredetileg kitűzött céljaink közé, könnyű szívvel elszalasszák. Gyakran lehet hallani különböző települések és szervezetek vezetőitől, hogy nem szeretnék elszalasztani a lehetőségeket, ezért minden elérhető pályázatot beadnak, még akkor is, ha nem számítanak arra, hogy mindegyiket megnyerik. Ne kövessék a példájukat! Elegendő munkát fektettünk a stratégia kidolgozásába, ragaszkodjanak hozzá, bízzunk megvalósításában, ne hagyják magukat letéríteni a megadott útról.

.

5


A célok és a stratégiai programok megfogalmazásánál is ügyeltünk arra, hogy egyszerre ne akarjunk mindent megváltoztatni és olyan területeken tervezünk fejlesztéseket, ahol a paktum partnerség sikeresen fel tud lépni. A paktum nem csodafegyver, nem oldhat meg minden problémát. Erre sem eszköze sem kompetenciája sincs. Igyekezni kell mindig a partnerség és a célcsoportok számára legfontosabb területekre koncentrálni a végrehajtás során is. A gazdasági és foglalkoztatási stratégia jövőképe, céljai, prioritások és intézkedések szerkezete: Jövőkép „Zalaegerszeg és térsége a régió egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségévé válik. A foglalkoztatásban tovább növekszik a megerősödő, egymással intenzíven együttműködő hazai tulajdonú kisés középvállalkozások szerepe, de emellett a külföldi tulajdonú vállalatok is hosszú távon telepednek meg a térségben. A nemzetközi piaci láncokba bővülő számban lépnek be helyi kis- és középvállalkozások, akik tartósan képesek termékeiket és szolgáltatásaikat a hazai piacokon kívül is értékesíteni, de emellett a kistérségi és a hazai piacokon is erősítik pozícióikat. Az oktatási és munkaügyi intézményrendszer által a munkavállalásra sikeresen felkészített emberek megtalálják a számukra megfelelő munkahelyeket, és a munkavállalással megteremtik jólétük alapját. A kistérség foglalkoztatási szintje megközelíti az EU átlagot. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek kihasználásával, a fejlődő mezőgazdaságnak, falusi turizmusnak, bővülő személyes szolgáltatásoknak és a megújuló energia szektor előretörésének köszönhetően a falvakban is tartós munkahelyek létesülnek. Ezáltal mérséklődik az ingázás, megerősödnek, autonómabbá válnak a helyi közösségek, csökken a települések és a kistérség külső gazdasági és energetikai függősége, kiszolgáltatottsága. A megyei jogú város és a környező települések egymással harmonikus gazdasági és társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek. A paktum partnerség segítségével több és minőségileg jobb munkahely jön létre, és a paktumban résztvevő szervezetek kihasználják az együttműködésben rejlő előnyöket. A partnerségi szemlélet áthatja az egész kistérség működését. A kistérség képessé válik szakképzett munkaerejét és diplomásait megtartani, amelynek alapja a vállalkozások részvételével hatékonyan és eredményesen működő képzési és szakképzési rendszer, vonzó és biztos megélhetést kínáló munkahelyek, továbbá az önkormányzatok és munkaadók részvételével működtetett letelepedést segítő támogatási rendszer.” Átfogó cél: A belső természeti, emberi, gazdasági erőforrások hasznosítására építő autonómiára törekvő, fenntartható kistérségi gazdaság és társadalom megteremtése.

.

6


Specifikus célok: - A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése: - a hátrányos helyzetű rétegek bekapcsolása a munka világába, - a munkavállalást segítő szolgáltatások fejlesztése (pl. gyermek felügyelet, idősgondozás), a másodlagos munkaerőpiac fejlesztése (pl. szociális földmunkaprogramokkal, térségi szervezésű közfoglalkoztatással), - a foglalkoztathatóság javítása gyakorlatorientált kompetencia képzésekkel, tréningekkel, - közérdekű önkéntes tevékenység ösztönzése, - a munkavállalók mentális felkészítése a sikeres munkavállalásra, - alternatív foglalkoztatási módok terjesztése (pl. távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás) - Munkahelyek megtartása és minőségi fejlesztése mellett fenntartható helyi és térségi munkahelyek teremtése: - megújuló energiák kihasználása, helyi termékekre alapuló piacok, illetve üzletek létrehozása, KKV-k erősítése, fejlesztése, erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek létrehozása, saját terménytároló kapacitással) - éves foglalkoztatást nyújtó foglalkoztatási lehetőségek felkutatása és kihasználása (elsősorban a helyi KKV-kra alapozva a feldolgozóiparban, továbbá az egészségügyi, szociális, turisztikai szolgáltatásokban, mezőgazdaságban, megújuló energia szektorban, a zöld munkahelyek területén) - munkahelyteremtő beruházások elősegítése a kistérségben - önfoglalkoztatási lehetőségek kihasználása, a vállalkozók képzése, tanácsadások nyújtása - a munkahelyek minőségének javítása (pl. munkavédelem, munkaegészségügy, munkaszervezetek fejlesztése) - a térség tőkevonzó képességének javítása (szakképzett munkaerő rendelkezésre bocsátásával) - gazdasági és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése - támogató, szolgáltató, vállalkozóbarát civil szerveztek, hivatalok, önkormányzatok kialakítása - Képzés, szakképzés fejlesztése a foglalkoztatásért: - élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése, feltételeinek fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása (szakképzésfelsőfokú végzés, felnőttképzés) - a vállalkozások, intézmények fejlődése, magas színvonalú működése érdekében a tágabb térség képzési, szakképzési kínálatának és munkaerő-piaci igényeinek összehangolása (a munkaadói igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítása, a beiskolázásoknál elsődleges szempont legyen az igazolt munkaadói igény, helyi vállalkozások intenzívebb bevonása valósuljon meg a gyakorlati szakképzésbe) - tudatosan tervezett térségi pályaorientáció megvalósítása a paktumban résztvevő szervezetek együttműködésében (helyi munkaadók érdekeltségébe tartozó szakmákra és hiányszakmákra: pl. gyárlátogatások, munkahelyek szervezett megtekintése, szakmák bemutatása, gyakornoki, ösztöndíj rendszerek indítása) - a fiatalok számára életpályamodell kidolgozása (tanulás-munkaotthon), az elvándorlás csökkentése, szakképzett munkaerő, .

7


diplomások megtartása, illetve hazatérésük segítése (Hazavárunk program tartalmi továbbfejlesztésével és kistérségi kiterjesztésével) a vállalkozók és alkalmazottaik felkészültségének, alkalmazkodóképességének és foglalkoztathatóságának, illetve az ezek eléréséhez szükséges kompetenciák növelése - keresletorientált felnőttképzési programok indítása (munkaügyi központok által támogatott programok, piaci képzések) - felzárkóztató képzések az alacsony végzettségűek számára, a népesség képzettségi szintjének növelése - Helyi foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása: - a paktum menedzsmentjének és szervezetének megerősítése, a szektorokon átívelő partnerségek fejlesztése, bizalomépítés - hazai és nemzetközi partnerségi hálózatokban való részvétel - a foglalkoztatáspolitikai célokra rendelkezésre álló belső és külső források egyesítése, a felhasználás összehangolása - a munkaerő-piaccal és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk széleskörű elérhetőségének biztosítása - határon átnyúló együttműködések erősítése a célok megvalósítása érdekében foglalkoztatási célú civil szervezetek létrehozása, fejlesztése - a helyi foglalkoztatáspolitika szerepének erősítése, fontosságának tudatosítása az önkormányzatok működésében - a közép- és hosszú távra tervezés (üzleti, szervezeti, HR) ösztönzése a paktum résztvevői között - Munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek csökkentése: - Zalaegerszegtől távolabb lévő települések gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának elősegítése - az ingázás feltételeinek javítása az egyéni és közösségi közlekedés fejlesztésével (közlekedési társaságok és paktum partnerek közötti koordináció, telekocsi rendszer, közösségi közlekedés koordinációja) - a munkanélküliek számára integrált szolgáltatások nyújtása szektorközi együttműködéssel (képzési-mentális-életvezetésifoglalkoztatási) - mikrotérségi foglalkoztatási információs pontok kistérségi hálózatának továbbfejlesztése - kulcskompetenciák megszerzése

.

8


1. prioritás: Foglalkoztatást 2. prioritás: Gazdasági és 3. prioritás: Foglalkoztatási elősegítő szolgáltatások és foglalkoztatási autonómia partnerség fejlesztés programok fejlesztése megteremtése

1.1. Szakképzésfelnőttképzés-felsőfokú szakképzés-felsőoktatás és pályaorientáció (TISZK koordinációjában ÁFSZKamara-RMK) rendszerének fejlesztése 1.2. Életpálya tervezés meghonosítása, munkatapasztalat szerzés segítése

2.1. Tudatos, partnerségben 3.1. Foglalkoztatási paktum szervezett befektetés- menedzsment szervezeti ösztönzési és térség kapacitásainak fejlesztése marketing tevékenység megvalósítása

2.2 Vállalkozási, munkaadói 3.2. Irányító Csoport, tematikus tanácsadás, hálózatfejlesztés munkacsoportok létrehozása és működtetése

1.3. Integrált munkaerő- 2.3. piaci szolgáltatások akciók fejlesztése

Munkahely-teremtési 3.3. Térségen belüli hálózatépítés-partnerségi kapacitásépítés, tudatosítás, térségen kívüli kapcsolatok fejlesztése, szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása 1.4. Munkavállalást segítő 2.4. Helyi termékek 3.4. Paktumban tevékenykedő háttérszolgáltatások előállításának ösztönzése, szervezetek fejlesztése fejlesztése helyi piacok és kistérségi termelő és értékesítési szervezet létrehozása, helyi szolgáltatások előnyben részesítése, egymásra találás

1.5. Munkahelyek minőségi 2.5. Cserekereskedelem fejlesztése ösztönzése a hátrányos helyzetűek bevonása érdekében 1.6. Foglalkoztatási programok megvalósítása a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációja érdekében

.

9


Reális, megvalósítható stratégiát szerettünk volna kidolgozni, amely sikeréhez természetesen szükségesek lesznek megfelelő kormányzati intézkedések, de még inkább a helyiek akarata és kitartása. A fejlesztésekhez sok sikert és kitartást kívánok minden paktum partnernek és a paktum menedzsmentjének! Szombathely, 2010. augusztus 15.

.

Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató BFH Európa Kft.

10


2. Tervezési környezet A fejezet célja, hogy a kistérségi szinttől az EU-s szintig bezárólag mutassa be azokat a meghatározó dokumentumokat, amelyek a kistérségi gazdasági és foglalkoztatási stratégia számára iránymutatást adnak. Ily módon tudunk illeszkedni a kistérségben már elindult fejlesztésekhez, és hozzájárulni a régiós, hazai és EU-s célok megvalósulásához. A tervezés az alulról felfelé építkezés elvét követi, de fontos a tervezési környezet, a magasabb szintű célok és programok ismerete. 2.1. „MALOM paktum” együttműködési megállapodás A 2010. május 27-én, 111 szervezet által aláírt megállapodás a paktum alapdokumentuma. A partnerek általi aláírással jött létre hivatalosan a foglalkoztatási paktum. A stratégiai tervezési munka elsődleges kiindulópontját képezi a dokumentum. A megállapodás bevezetőjében megfogalmazódnak azok a közös érdekek, amelyek alapját képezik az együttműködésnek: - képzettségi szintje növekedése - a népesség, tehetségek, humánerőforrás megtartása - helyi vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, foglalkoztatási képessége, helyi adóbevételek növekedése - a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer - érdemi párbeszéd és jól működő partnerség működése A tervezett eredmények között megjelenik a - egy gazdaságilag fejlődő és élhető, területi kiegyenlítésre törekvő kistérség kialakulása - a zalaegerszegi kistérség adottságaiban és emberkincsében rejlő lehetőségek kihasználása - az embert értéknek tekintő helyi foglalkoztatáspolitika megvalósítása - több, minőségileg jobb, a gazdaság igényeinek és az emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelő munkahely létrehozása A megállapodásban 5 fő cél fogalmazódik meg, amely jelen stratégia célrendszerét is meghatározza: 1. A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése 2. Munkahelyek megtartása mellett helyi és térségi munkahelyek teremtése 3. Képzés, szakképzés a foglalkoztatásért 4. Helyi foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása 5. Munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek csökkentése

.

11


Célcsoportok, akikre elsősorban irányulnak a beavatkozások: - helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók - munkanélküliek (regisztrált álláskeresők és nem regisztrált munkanélküliek, tartós munkanélküliek) - halmozottan hátrányos helyzetűek, roma lakosság - pályakezdők (kiemelten a diplomások) - megváltozott munkaképességűek - nők, GYED-ről/GYES-ről visszatérő nők, kisgyermekes családok - alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkező munkavállalók és munkanélküliek - 45 év feletti munkavállalók A megállapodás rögzíti a foglalkoztatási paktum szervezetrendszerét is. A Foglalkoztatási Fórum: A megfelelő szintű társadalmi bevonás, a demokratikus működés és a széles körű helyi nyilvánosság biztosítása érdekében a paktum aláírói Foglalkoztatási Fórumot működtetnek, amely a paktum „parlamentjeként” működik. A Fórum ülései nyitottak minden érdeklődő helyi lakos és szervezet számára formális csatlakozás nélkül is. A Fórumot az Irányító Csoport elnöke hívja össze egy évben legalább két alkalommal. Az Irányító Csoport: A fő felelős a paktumban foglaltak végrehajtásáért, a paktum „motorja”. Az Irányító Csoport szavazati joggal rendelkező tagjai az alábbiak: - Zalaegerszegi Többcélú Kistérségi Társulás képviselője (1 fő) - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város képviselője (1 fő) Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Zalaegerszegi Kirendeltségének képviselője (1 fő) - települések képviselője (3 fő) - Kamarák képviselője (1 fő) - Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselője (1 fő) - helyi kis- és középvállalkozások képviselője (3 fő) - nagyvállalatok képviselője (1 fő) - foglalkoztatási célú civil szervezetek képviselője (2 fő) - képzőintézmények képviselői (2 fő) A 2010. május 27-én megtartott alakuló ülésen a tagok Magai Ágotát, Becsvölgye polgármesterét választották meg elnöknek, míg elnökhelyetteseknek Halász Gábort, Kiskutas polgármesterét és Kámán Jánost, a Pylon-94 Kft. ügyvezetőjét. A menedzsment szervezet a Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Nonprofit Kft-n belül jön létre. Adminisztratív, koordinációs tevékenységet lát el az ICS iránymutatásai alapján.

.

12


Finanszírozás: Az aláíró felek a célok megvalósítása érdekében egy olyan többcsatornás finanszírozási modell kialakítását indítják el, amely összehangolja és egyesíti a foglalkoztatáspolitikai célra rendelkezésre álló önkormányzati, vállalkozói és egyéb helyi forrásokat, a munkaügyi támogatási rendszer lehetőségeit, valamint minél nagyobb mértékű külső pályázati (hazai és európai uniós) és befektetői forrás megszerzésére törekszik. A finanszírozás részleteit a paktum munkatervében és költségvetésében határozzák meg. Időtáv: A szerződés határozatlan időre szól. A szerződést bármelyik fél a másik felekhez intézett jognyilatkozattal 30 napos határidővel felmondhatja. Szerződő felek vállalták, hogy a megállapodás tartalmát évente felülvizsgálják, és szükség esetén kezdeményezik a módosítást, kiegészítést. 2.2. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Operatív Programja Zalaegerszeg Kistérség Területfejlesztési Programja (2007)

és

A „Partnerség 2007-13 Konzorcium” a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízásából a régió 5 megyei jogú városára, 3 megyéjére és a régióra vonatkozóan készítette el a 2007-13-as időszakra szóló programokat. A cél az volt, hogy a finanszírozási forrásokhoz (II. NFT) illeszkedve határozza meg a kistérség céljait és a támogatások szempontrendszerét. A 2008-ban elkészült Zalaegerszeg Integrált Városfejlesztési Stratégiája is ezen dokumentumon alapszik, ezért azt külön nem elemeztük. A gazdasági és foglalkoztatási stratégia kidolgozásánál alapvető cél volt, hogy járuljunk hozzá a területfejlesztési program megvalósulásához. SWOT elemzés Belső tényezők Erősségek Gyengeségek változatos, tiszta természeti régión belül kevéssé kedvező földrajzi környezet fekvés vonzó turisztikai adottságok erős szuburbanizációs és térben eltérően egyidejű elnéptelenedési folyamatok fejlett nagytérségi és városi kistelepüléseken infrastrukturális alapinfrastruktúra rendszerek hiányosságok eredményes zalaegerszegi kistelepülések alulfinanszírozottsága, vagyongazdálkodás alapműködés túlzott terhei, kiszolgáltatottság fejlesztésre alkalmas saját területek térhasználati anomáliák (ipari parkok, felsőoktatás, turizmus) jó és fejlődő vasúti rossz közúti megközelíthetőség megközelíthetőség fejleszthető, hasznosítható repülőtér helyenként gyenge belső közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások szakképzett munkaerő jelenléte rugalmatlan, kis hatékonyságú középfokú szakképzési rendszer oktatás-, képzésfejlesztési készség felsőoktatási központ és alkalmazott k+f és megfogalmazott döntéshozói tevékenységek hiánya célok magas foglalkoztatottság, alacsony

.

alacsony

13

helyi

foglalkoztatottság

a


munkanélküliség jelentős kis- és középvállalkozói szektor, jó vállalkozási készség

kistérség szintjén kkv-k tőkehiánya, alacsony fokú helyi együttműködések (klaszterek, szövetkezések) innovációhoz köthető, és magas hozzáadott értékű munkahelyek csekély aránya alacsony hozzáadott érték, feldolgozottság a mezőgazdaságban

multinacionális vállalatok (felvevőpiac, foglalkoztató) jelenléte erős gép, bútor és építőipar szakképzett mg-i feldolgozóipari munkaerő, infrastruktúra megléte

Kedvezőtlen agrárstruktúra, elavult mg-i technológiák

geotermikus energia és biomassza kapacitások megléte egyedülálló egészségügyi szolgáltatások jelenléte korszerű sportlétesítmények, infrastrukturális háttér

magas energetikai kiszolgáltatottság (ár, ellátásbiztonság) elöregedő helyi társadalom kevés, és szállásférőhely

alacsony

színvonalú

Külső tényezők Lehetőségek Veszélyek turisztikai érdeklődés növekedése, az munkaigényes iparágak elvándorlása ágazat helyi gazdasági súlyának erősödése infrastrukturális és humán felzárkózás a forráskoncentráció miatt kistelepülési nagyobb uniós források révén fejlesztések elmaradása, erősödő tőkebeáramlás, javuló kinyíló európai uniós munkaerőpiac regionális versenyképesség a miatt munkaerőhiány megközelíthetőség javulásával erősödő versenyképesség a KKV az élelmiszer feldolgozó ipar teljes szektorban a klaszterek iránti leépülése, rögzülő termelői érdeklődés növekedése révén kiszolgáltatottság megújuló energiaforrások elterjedése, kistelepülési iskolák, szellemi erre épülő ipari és szolgáltatói piac közösségek, helyi kulturális élet fejlődése ellehetetlenülése a zalaegerszegi felsőoktatás integrációja kistelepülések gazdasági, demográfiai, és erősödése, erősödő alkalmazott k+f kulturális ellehetetlenülése, a kistérség révén magas hozzáadott értékű kétpólusúvá válása, állandósuló termelést igénylő befektetők kohéziós problémák megjelenése Graz – Maribor – Horvátország felé a közlekedési, energetikai és ipari határmenti együttműködések erősödése környezetterhelés erősödésével életminőség romlása struktúra váltás a minőségi, speciális természeti adottságok felélése, az mezőgazdasági termékek felé az ökológiai rendszerek feldarabolódása, agrárkörnyezet gazdálkodási EU biodiverzitás csökkenése támogatások révén a régió városai közötti együttműködések erősítése, bekapcsolódás dinamikusan fejlődő térségek folyamataiba

.

14


Jövőkép Zalaegerszeg és kistérsége az egészséges környezetével harmóniában élő, dinamikus gazdasággal, magas fokú autonómiával rendelkező térség, gazdag, megújulásra kész szellemi potenciállal, élő kultúrával és aktív közösségekkel, ahol az egyének jóléte, életminősége magas szintű. A jövőképen alapuló stratégiai célok alapvetően a térségben élők életminőségének jobbá tételére, illetve az elérhető legmagasabb szintű gazdasági és társadalmi autonómiára, mint az életminőség stabil biztosíthatásának feltétele megteremtésére törekednek. A jólét, az életminőség, magába foglalja az egyén egészségi, szociális, mentális és anyagi létét, és utal a közösség szintjén értelmezhető javak milyenségére. Ez utóbbiak közül kiemelkedően fontos a környezet minősége. Az autonómia a térség belső erőforrásaira való magas fokú építkezést jelenti, ami a legtöbb területen meg kívánja teremteni a stabil, fenntartható gazdaság alapjait, de nem jelenti az elzárkózásra, az elszigetelődésre való törekvést, jelenti viszont a gazdasági és ezen belül az energetikai függések minél inkább való csökkentését. A jövőkép meghatározásakor segítségével definiáljuk:

az

életminőséget

az

alábbi

fogalmak

EGÉSZSÉG

PROSPERITÁS

JÓLÉT

MEGÚJULÁS

IGAZSÁGOSSÁG

Egészség: tágan értelmezve az egyén egészségét, a preventív tevékenységeket éppúgy a fogalomhoz kötjük, mint a környezet „egészségét”, a fenntarthatóságot. Prosperitás: a kifejezés az egyén szintjén és a város gazdaságára utalva is kifejezi a versenyképességet, a jövedelemtermelő-képességet, az innovációs készséget, a munkaerőpiac kiegyensúlyozottságát, az iparági diverzifikációt. Megújulás: a fogalommal azonosítjuk a közjavak, a közszolgáltatások, a közösségi szolgáltatások, illetve a városi infrastruktúra (utak, közművek, intézmények, város rehabilitáció) megújítását, a hosszú távú érdekeknek alárendelt térhasználati szabályozást. Igazságosság: a tényező az esélyegyenlőség követelményének érvényesülése mellett utal a szolidaritás eszméjéből következő szociális vívmányok kiteljesítésére.

.

15


Zalaegerszeg és kistérsége fejlesztésének fő céljai, irányai

KÖRNYET-EGÉSZSÉG

PROSPERÁL Ó GAZDASÁG

EGYÉNI JÓLÉT

SZOLIDA -RITÁS ÉS KOHÉZIÓ

FEJLETT INFRASTRUKTÚRA, KÖZSZOLGÁLTATÁS, IRÁNYÍTÁS A térség fejlesztésének elsődleges célja, hogy az itt élő lakosság életminősége, beleértve az életszínvonalat is emelkedjen, tehát az egyéni jólét magas szinten álljon. Ezt a fejlett, prosperáló gazdaság, a jól működő szociális szektor (mindazon területek, amit az ESZA támogat) az egészséges környezetállapot és az emberi egészség hatásaiként lehet elérni. Mindezek érdekében a közszféra, a hatáskörébe tartozó eszközökkel elsősorban ezek működésének feltételeit tudja megteremteni, amibe beleértendők úgy az alapés termelő infrastruktúra, mint a további szektorokat segítő, támogató közszolgáltatások és irányítás, továbbá az ösztönzés eszközrendszere. Az alábbi ábrán a program célrendszere, prioritás- és intézkedés struktúrája látható. A gazdasági és foglalkoztatási stratégiához legszorosabban a 3. és 4. prioritás kapcsolódik, de az 1. és 2. prioritáshoz is fontos kapcsolódási pontok vannak vállalkozásfejlesztési és munkahely-teremtési szempontból is.

.

16


Átfogó cél

A belső természeti, emberi és kulturális erőforrások mozgósítására építő, az innovációra eszközével élő, a környezettel harmóniában levő gazdaság,és a gazdag kultúrájú megújuló közösségek fejlesztése .

Specifik us célok

Az életminőség emelésével a szerethető települések fejlesztése

Prioritáso k

1. Megújuló településszerkezet és közszolgáltatások

2. Környezetminőség, egészségvédelem

3. Megújuló ember, megújuló közösség és kultúra

4. Megújuló gazdasági környezet és új energiák fejlesztése

Települési közlekedési struktúra- és szolgáltatás fejlesztés

Környezeti infrastruktúra felzárkóztatása az európában elvárható szinthez

Megújuló felsőoktatási központ, szakképzés és felnőttképzés fejlesztés

Megújuló energiaellátás, megerősödő autonómia Megújuló energia –

Intézkedések

Rehabilitáció a szerethetőbb és jobban hasznosítható településekért Közfeladat ellátások szolgáltatásokká fejlesztése Minőségi lakókörnyezet kialakítása Az együttélés akadályai lebontása – esélyegyenlőség és párbeszéd

Energiatakarékosság, energiahatékonyság fejlesztése Települési és külterületi zöldfelület és természeti rendszerfejlesztés

Környezeti oktatás, nevelés, tudatformálás, felvilágosítás Térségi egészségügyi és szociális szolgáltatás és infrastruktúra fejlesztése

.

A megújulás stabil szellemi, energetikai, gazdasági és infrastrukturális feltételei megteremtése

Térségi foglalkoztatási, hazatérés és kútfő kezdeményezések

Megújuló kulturális és közösségi élet, szellemi forrásközpont kialakítása

Közoktatási feladatellátás javítása

Gazdaság- és területfejlesztési, kulturális és foglalkoztatási szervezetfejlesztés

17

innovatív szellemi, szolgáltató tudásközpont

Termelő infrastruktúra fejlesztése

Külső és belső térségi és települési elérhetőség fejlesztése Eseményturizmus vonzerő, infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztés

K+F szellemi központok infrastrukturális, szellemi és szervezeti feltételei megteremtése

5. Megújuló térségi arculat és európai kapcsolatok

Megújuló térségi arculat –

térségmarketing !

Európai döntéshozói kapcsolatépíté s, Brüsszeli képviselet Közös testvérvárosi programok, projektek kidolgozása, megvalósítása


Átfogó és specifikus célok Átfogó cél: „A belső természeti, emberi és kulturális erőforrások mozgósítására építő, az innovációra eszközével élő, a környezettel harmóniában levő gazdaság, és a gazdag kultúrájú megújuló közösségek fejlesztése.” A Zalaegerszegi kistérség települései, gazdasága és közösségei számára a magas életminőség tartós biztosítása a fő elérendő cél. Zalaegerszeg és a zalaegerszegi kistérség számára a cél a „megújulás” megvalósítása azon területeken, amelyek további fejlődésének belső motorjai lehetnek. A térség építeni tud a tiszta és ingergazdag környezetére, természeti erőforrásaira, magasan képzett szakmai hátterére, és az észak-zalai emberek kultúrájára, kezdeményező készségére. A térség számára a fő kitörési pontokat – amint azt az átfogó cél is magában foglalja - a széleskörű szinergia hatásokkal járó, megújuló energiaforrásokra építő új iparág meghonosítása, a kulturális, természeti és sport adottságokra épülő komplex turisztikai kínálat fejlesztése, a gazdag, és a kezdeményező készséget erősítő közösségek megerősítése és a az oktatás, képzés, további fejlesztése nyújthatja. Az átfogó célt a térség két specifikus célon keresztül tervezi elérni: a) Az életminőség emelésével a szerethető települések fejlesztése b) A megújulás stabil szellemi, energetikai, gazdasági és infrastrukturális feltételei megteremtése Az operatív intézkedések, fejlesztési projektek 1. Megújuló településszerkezet és közszolgáltatások A gazdasági és foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kezdeményezések: 1. Agglomerációs és városi tömegközlekedés fejlesztése. 2. Kistérségi szociális és közösségi tömegközlekedés fejlesztése. 2. Környezetminőség, egészségvédelem A gazdasági és foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kezdeményezések: 1. Bölcsődei, gyermekfelügyeleti szolgáltatások fejlesztése. 3. Megújuló ember, megújuló közösség és kultúra A gazdasági és foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kezdeményezések: 1. Felsőoktatás specifikus fejlesztése (meglévő képzés bővítése mechatronika, műszaki mérnök, egészség- és gyógyturizmus kari fejlesztések támogatása, idegenforgalmi menedzsment, település- és piaci marketing, szakok indítása, megújuló energetikus képzés indítása)


2.

TISZK-re alapuló kereslet vezérelt szakképzésfejlesztés (szakmacsoportok számában és térségi hatásában való továbbfejlesztés, képzés feltételeinek alap- infrastruktúra fejlesztése, képzés feltételeinek eszközfejlesztése) 3. Térségi Foglalkoztatási paktum létrehozása a) Paktum szervezet és működtetés fejlesztés b) Eszközfejlesztés c) Kísérleti működtetés fejlesztése d) Térségi Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP) hálózat-fejlesztése e) Munkaerő kölcsönzési rendszer kialakítása 4. Térségi Hazatérés program (program monitoring, célcsoport követés megvalósítása, szolgáltatásfejlesztés, működtetés kistérségi kibővítése, kistérségi szintre való áthelyezése) 5. Közösségi és szociális gazdaság fejlesztése (hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának ösztönzése) A foglalkoztatási paktumhoz közvetlenül kapcsolódó zászlóshajós projekt bemutatása: Projekt/intézkedés leírása Zalaegerszeg Térségi Foglalkoztatási Paktum és Hazavárunk projekt

Cím Kapcsolódás regionális programhoz

A projekt célja(i)

A projekt leírása

a

A gazdaság fejlődését szolgáló humánerőforrás-fejlesztés regionális eszközrendszerének fejlesztése A zalaegerszegi kistérségben a foglalkoztatási problémák kezelése, a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a munkanélküliség csökkentése, összehangolt gazdaságfejlesztés és humánerőforrásfejlesztés megvalósítása. A kistérségi foglalkoztatási paktum szervezeti, jogi és infrastrukturális megalapozása, együttműködési keret-megállapodás létrehozása, a paktumot aláíró szervezetek közti kapcsolatok erősítése, közös akciók (rendezvények, stratégiaalkotás stb.) végrehajtása, a regionális munkaügyi szervezet kistérségi kapcsolatainak erősítése. 1. A paktum keret-megállapodás előkészítése, menedzsmentszervezet létrehozása 2. Projektmenedzsment 3. A foglalkoztatási paktum menedzsmentszervezetének működéséhez szükséges eszközbeszerzések lebonyolítása, a szervezeti és jogi háttér kialakítása 4. A kistérség integrált gazdasági és foglalkoztatási stratégiájának megalkotása, gazdasági és foglalkoztatási akcióterv kidolgozása 5. Kommunikációs, marketing tevékenységek, rendezvények 6. Paktum információs rendszer kialakítása 7. Szervezetfejlesztési tréningek 8. A paktum hazai és nemzetközi kapcsolatépítése 9. A Hazavárunk program megújítása, támogató rendszer kiépítése (hatásvizsgálatok, igényfelmérés, térségi munkaadók és felsőoktatási hallgatók közötti közvetítő szerep ellátása: gyakorlati, gyakornoki hely, szakdolgozati témák, projektek végrehajtása, ösztöndíj programok kidolgozása és egyeztetése stb.)

A megvalósításért Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás felelős szervezet,

19

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben potenciális kedvezményezett Becsült költség

70 millió Ft

Lehetséges forrás

TAMOP

A projekt végrehajtása révén a zalaegerszegi kistérségben enyhülnek a foglalkoztatási problémák, a partnerség közös akciói révén bővülnek a foglalkoztatási lehetőségek, csökken a Várható munkanélküliség, valamint térségi szinten összehangolt gazdasági, gazdaságfejlesztés és humánerőforrás-fejlesztés valósul meg. A társadalmi, zalaegerszegi kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozásával környezeti mivel párhuzamosan a nagykanizsai kistérségben is hasonló hatások, kezdeményezés indult - Zala megyében (Lenti kivételével) minden eredmények kistérségben működik paktum, így megteremtődik a lehetőség egy Zala Megyei Foglalkoztatási Paktum létrehozásának, amely további pozitív eredményeket hozhat a megye foglalkoztatási helyzetében. Részletes térségi munkaerő-piac és gazdasági helyzetfeltárás Várható előnyök a készül, kistérségi Integrált Gazdasági és Foglalkoztatási Stratégia, magán valamint Gazdasági és Foglalkoztatási Akcióterv kerül kidolgozásra. befektetések Emellett a térségi foglalkoztatók számára az általuk keresett számára területekre könnyebben találnak szakembert, illetve jobban képzett munkatársak biztosíthatók A projekt kidolgozásának Tájékoztató fórumok megtartsa, aláíró partnerek szervezése, további lépései, együttműködési megállapodás aláírása, TAMOP pályázat elkészítése feladatai

4. Megújuló gazdasági környezet és új energiák fejlesztése A gazdasági és foglalkoztatási stratégiához illeszkedő kezdeményezések: 1. Megújuló energiaforrások hasznosítása stratégiai célú fejlesztése a. decentralizált távfűtési rendszerek fejlesztése (geotermikus energia, biomassza energia) b. közösségi megújuló energiaforrásra alapuló erőművi beruházások megvalósítása (max 5 MW/projekt – biogáz, biomassza, geotermikus energia) c. szigetüzemű kisrendszerek létesítése, intézmény energetikai rendszerfejlesztés (szélerőgép, fotovillamos ellátás) d. energiaültetvények létesítése - térségi megújuló energiapotenciál növelése e. térségi biodiesel üzem létesítése f. lakások energiatakarékossági, autonóm energiaellátási alprogramja 2. Innovációs és technológia központ fejlesztés (Nagypáli Megújuló Energia Innovációs Centrum fejlesztése, Térségi megújuló energetika) 3. a. b. c. d. e.

Ipari parkok, iparterületek Ságodi ipari park megújuló energia alapú energiaellátásának kiépítése Ságodi ipari park iparvágány kiépítése Keleti iparterületek infrastruktúra fejlesztése Ipari parkok felszíni csapadékvíz elvezetés megoldása Térségi inkubációs központok igény alapú fejlesztése 20


4. KKV-k hálózatosodásának támogatása (klaszterek, térségi együttműködések) - Klaszterekben való intenzív térségi részvétel, annak ösztönzése - Városfejlesztési Rt aktív klaszter részvétele - Klaszterek, innováció jelentősége tudatosítása, vállalkozások tájékoztatása 5. Térségi innováció szervezeti és infrastruktúra fejlesztése a. Zalaegerszegi Innovációs és Technológia Központ (Fa- és Bútoripari Innovációs és Technológiai Tudásközpont alközpont, Mechatronikai Innovációs és Technológiai Tudásközpont alközpont) 5. Megújuló térségi arculat és európai kapcsolatok

21


2.3. Regionális Átfogó Program A 2007-ben elkészült program a 2007-2013 közötti tervezési időszakra készült, és célja az volt, hogy a finanszírozási forrásokhoz (II. NFT) illeszkedve a regionális koncepció alapján határozza meg a régió fejlesztési céljait és a támogatások szempontrendszerét. A régió mellett a „Partnerség 2007-2013 konzorcium) a 3 megyére és a megyei jogú városokra is hasonló programokat készített egységes szerkezetben, összehangoltan. Középtávú célok 



 











Szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás hatékonyságának javítása, a Magyarországon működő legjobb szakképzési, felnőttképzési rendszer kialakítása; (Társadalom megújítási OP, Társadalom infrastruktúra OP) Észak-déli közlekedési tengely megépítése, ezen belül is a kamionforgalommal legterheltebb, illetve a legtöbb lakott település által érintett közlekedési szakaszokon gyorsforgalmi út megépítése; (Közlekedési OP) Megújuló energiaforrások minél szélesebb körben történő fenntartható hasznosítása; (Környezet és energetika OP) Működő klaszter programok folytatása, hatékonyságuk javítása, valamint új klaszter programok indítása a koncepcióban jelzett szakterületeken; (Regionális OP) Fejletlenebb kistérségek felzárkóztatása, aprófalvak elnéptelenedésének megakadályozása infrastrukturális fejlesztésekkel, munkahelyteremtést ösztönző támogatásokkal; (Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Program) Kkv-k fejlesztését segítő rugalmas pénzügyi támogatási és tanácsadási rendszer sikeres működtetése, valamint innováció-transzfer szolgáltatások biztosítása; (Gazdaságfejlesztési OP) Humán közszolgáltatások kistérségi alapú szervezése a magasabb minőségű szolgáltatások nyújtása és az intézmények működtetésének fenntarthatósága érdekében; (Regionális OP) Nagyvárosok gazdasági specializációjának, együttműködésének az elősegítése, hogy a régió egésze számára jelentsen fejlesztésük versenyelőnyt – különös tekintettel Győr Autopolis pólus programjának megvalósítására (Gazdaságfejlesztési OP és Regionális OP) Környezetvédelmi infrastruktúra kiépítésének folytatása, nagy hálózati rendszerek teljessé tétele, valamint a kistelepüléseken egyedi a szennyvízkezelési beruházások elindítása; (Környezet és energetika OP és Regionális OP)

22

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben A program szerkezete PRIORITÁSOK 1

2

3

4

5

6

7

Prioritás

Gazdaságfejlesztés

Humán erőforrás fejlesztés

Közlekedés

Környezetvédelem

Energia

Településfejlesztés

Turi zmu s

Regionális szintű Középtávú cél

Pannon Gazdasági Kezdeményezé s a regionális gazdasági szerkezet megújításá-ért

A Nyugatdunántúli emberkincsért – a humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása

Az öt országot összekötő NyugatDunántúli régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása

Életterünk az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl – környezetgazdálkodás, a környezeti tudatosság erősítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

Hatékony és biztonságos energiaellátá s és a megújuló energiaforrá sok széles körű alkalmazása

A településszerkezet megerősít ése integrált településfejlesztési programok révén

A Pann on öröks ég meg újítás a az építe tt és kultu rális érték einké rt

Ágazati program (központi)

K+F és innováció a versenyképess égért A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erősítése JEREMIEtípusú pénzügyi eszközök

A Foglalkoztatha tóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az Alkalmazkodók épesség javítása Minőségi Oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén Egészségmegő rzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerőpiaci részvételt és a társadalmi

Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségé nek javítása Térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

Egészséges, tiszta települések Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése

Megújuló energiaforrás felhasználás növelése Hatékony energiafelhasználás Megújuló energiahord ozó termelés (célnövénytermesztés) kiterjesztése

Vidéki örökség megőrzése

Term észet közel i, agroturiz mus fejles ztése

23


Regionális program

Mikrovállalkozá-sok támogatása Klaszterek támogatása Kisvállalkozások innovatív alkalmazásainak támogatása Környezetbarát energiaipar fejl., mezőgazd. szerkezet vált., energia erdő + célnövény termesztés

befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Önkormányzati hatáskörbe tartozó humán közszolgáltatá sok fejlesztése Alapfokú nevelésoktatás egészségügy energetikai oktatás

Kistérségi közlekedés (4-5 számjegyű utak, mellékvasútvonalak) városi és agglomerációs közösségi közlekedés bioüzemanyag előállítás, bővítés

Kistelepülések szennyvízkezelése

Megújuló energiaátalakító művek kistérségi szintű preferálása Kistérség bekapcs. az energiapiacba Energetikusképzés

Nagyvárosok fejlesztése Térség központok fejlesztése Falvak fejlesztése Lepusztult településr észek rehabilitációja falvak települési infrastruktúrájának fejlesztése

Gyóg y- és term ál turiz mus Kultu rális turiz mus Tájeg ységi ökot urizmus Turis ztikai mene dzsment , mark eting Turis ztikai szolg áltat á-sok

24


A foglalkoztatási paktumokhoz közvetlenül kapcsolódó prioritások összegzése: Gazdaságfejlesztési prioritás céljai: A Nyugat-dunántúli régióban a gazdaság fejlesztésének céljait az alábbiakban lehet röviden tömören összegezni:  A régió gazdaságának regionális klasztereken alapuló megújítása és folyamatos versenyképességének biztosítása.  A vállalatközi együttműködések, hálózatok és a klaszterekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások fejlesztése.  A nemzetközi és a belföldi erőforrások mobilizálása érdekében a regionális és helyi befektetés-ösztönzési tevékenységek fejlesztése.  A regionális klaszterekhez, kulcságazatokhoz kapcsolódó K+F és innovációs kapacitásának bővítése, a vállalkozások innovációs tevékenységének javítása és támogatása.  A régióban meglévő telephelyi infrastruktúrák bővítése, az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése, kistérségi központokban vállalkozói inkubátorok működtetése.  KKV-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indításának ösztönzése  IKT alkalmazás elterjesztése a vállalkozásoknál és az üzleti környezetben  A szakképzés és felsőoktatás regionális jellegének, munkaerő-piaci beágyazódottságának erősítése a régió gazdasága speciális igényeinek megfelelően.  Az információhoz való hozzáférés biztosítása a legszélesebb tömegek számára „A gazdaság fejlődését szolgáló humánerőforrás-fejlesztés regionális eszközrendszerének fejlesztése” c. intézkedés támogatható tevékenységei között megtaláljuk az alábbiakat, amelyek a paktumok fejlesztését és a paktumok regionális koordinációjának létrehozását ösztönzik: „Helyi, térségi foglalkoztatási együttműködések, partnerségek, szolgáltatások fejlesztése és a partnerséggel közösen kidolgozott akciótervekben foglalt projektek, eredmény-alapú tevékenységek ösztönzése figyelembe véve a lisszaboni stratégia hazai végrehajtására vonatkozó programdokumentumokban kijelölt irányokat is. A foglalkoztatási akciótervek keretében megvalósítandó projekteknek illeszkedniük kell és hozzáadott értéket szükséges képviselniük a gazdaság-fejlesztési prioritáson belül végrehajtandó fejlesztésekhez (pl. beruházásokhoz, gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan). Tevékenységtípusok o megvalósíthatósági tanulmányok, integrált gazdaságfejlesztési és humánerőforrás-fejlesztési stratégiák és akciótervek készítése, o a paktumokban kidolgozott projektek, mintaprojektek megvalósítása a beazonosított új munkalehetőséget nyújtó területeken, szektorokban a dokumentum által megnevezett speciális célcsoportokkal

25


o

o o

o

a helyi foglalkoztatási stratégiában és akciótervben beazonosított képzési területekhez kapcsolódó (helyi hiányszakmák, kulcságazatok) a helyi képzési kínálat átalakítására a foglalkoztatás bővítése érdekében megfogalmazott javaslatokra épülő projektek) barnamezős, illetve zöldmezős beruházások által keletkező munkaerőigény kielégítéséhez kapcsolódó betanítás módszertani tanácsadás, szakértői támogatás a foglalkoztatási elem megvalósításának segítésére (mentorálás), valamint a sikeres példák bemutatása, tapasztalatcsere céljából szorosan a foglalkoztatáshoz szükséges készségek elsajátításához kapcsolódó képzés.

A paktumok regionális szintű koordinációjának és a szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása, szervezeti, jogi, gazdasági megerősítése érdekében figyelmet kell fordítani a folyamatos szakmai segítésre, az eredmények értékelésére. A régióban működő foglalkoztatási paktumok regionális koordinációs hátterét és szolgáltatási rendszerét a létrejövő regionális munkaügyi központ bázisán javasolt felállítani.” Nagyrészt a TÁMOP-1.4.4. pályázatok révén az intézkedés megvalósítása folyamatban van. A meglévő 9 foglalkoztatási paktum mellett az idei évben 7 új foglalkoztatási paktum jön létre a régióban (országosan 18), amelyek egyike a jelen stratégia készítésének finanszírozását is biztosító regionális paktum. A Nyugat-dunántúli Operatív Program nem tartalmazott forrásokat a megvalósításhoz, és a foglalkoztatási akciótervek megvalósítása sajnos a TÁMOP 2009-2010-es akciótervben sem volt lehetséges. Humánerőforrás-fejlesztési prioritás céljai:   



 

összetartó, szolidáris regionális társadalmi közösség, valamint aktív, kezdeményező civil társadalom kialakítása a társadalmi innovációk ösztönzése és terjesztése a régió társadalmának megújulása érdekében a közszolgáltatások szükségletekből kiinduló, hálózatelvű (térségi, mikrotérségi alapon szerveződő, az állami, civil és magán szféra bevonásával történő), összehangolt fejlesztésének megvalósítása a régió lakossága egészségi állapotának javítása, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése figyelembe véve a különböző területi szintek speciális igényeit társadalmi felzárkózás elősegítése a munkaerő-piaci integráció érdekében, szociális ellátások bővítése, a szociális gazdaság fejlesztése oktatás-nevelés infrastruktúrájának, módszertanának és minőségének fejlesztése

26








jól képzett, alkalmazkodóképes, a régióhoz kötődő emberi erőforrás biztosítása a regionális gazdaság számára, amely feltételezi a szakképzés, felnőttoktatás és a felsőfokú képzés hatékonyságának, eredményességének és minőségének javítása a régió felsőoktatásának hálózatelvű, a gazdaság igényeinek megfelelő fejlesztése, együttműködések erősítése a gazdasági szereplők bevonásával az oktatás minőségének javítása, a szakmai és területi specializáció érdekében az esélyegyenlőség támogatása a területi és társadalmi, gazdasági, szociális különbségek csökkentése érdekében (különös figyelemmel a régió aprófalvas településszerkezetére és a hátrányos helyzetű célcsoportok szükségleteire)

Humánerőforrás-fejlesztési intézkedések: 1. A foglalkoztathatóság javítása, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése és segítése. Átfogó cél: a munkaerő-piaci részvétel és a foglalkoztatás bővítése; a népesség munkavégző képességének, vagyis a munkaerő-piac kínálati oldalának javítása összhangban a Lisszaboni Stratégia, valamint az Európai Foglalkoztatási Stratégia célkitűzéseivel. Részcélok:  A munkaképes, ám a munkaerő-piacon jelen nem lévő inaktív emberek gazdasági aktivizálása  A munkaerő-piacon jelenlévő, ám veszélyeztetett csoportok – életkoruk, alacsony képzettségük miatt és a megváltozott munkaképességűekfoglalkoztathatóságának elősegítése  A rokkantsági nyugdíj rendszerének átalakításával érintettek hatékony munkaerő-piaci integrációja  A munkanélküli lét átlagos időtartamának csökkentése, a munkanélkülivé válás és az álláshoz jutás közti periódus lerövidítése  A foglalkoztatási célú források koncentrálása a hátrányos helyzetű térségekbe.  A második munkapiac fejlesztése Tevékenységek:  A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások fejlesztése (ÁFSZ fejlesztése, aktív eszköztár, személyre szabott munkaerő-piaciszolgáltatások, foglalkozási rehabilitáció, fogyatékkal élők emberek foglalkoztatása, együttműködések erősítése) Az intézkedés tervezi a régióban a helyi-térségi kezdeményezésre elindult foglalkoztatási együttműködés életben tartását, tartalommal való megtöltését. 

A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (munkaerő-kereslet és kínálat előrejelzését szolgáló rendszerek, regionális képzési hálózatok, integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszerek, családi élet és a munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások) 27


2. Az alkalmazkodóképesség javítása. A prioritásban megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges a munkavállalók, vállalkozások alkalmazkodásának segítése a gazdasági, technológiai, társadalmi változásokhoz, a versenyképes tudást biztosító szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés egymásra épülő rendszerének kialakítása („legjobb rendszer”), amely biztosítja a megfelelő emberi erőforrást a régió gazdasága számára (különös figyelemmel a régió meghatározó ágazataiban, klaszterein belül). Ennek alapfeltétele a tudatos pályaválasztás kialakítása, a karriertervezés elterjesztése, továbbá a képzés-kínálat folyamatos alkalmazkodása a munkaerőpiac igényeihez. Különös figyelmet kell fordítani a munkaerő-piaci szereplők közötti partnerségek megerősítésére, a létszámleépítéssel érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacról való kiszorulására, illetve a foglalkoztatási válságok megelőzésére (kiemelten a néhány nagyobb munkáltatóra alapozó, sérülékeny munkaerőpiacokon). Tevékenységek:  A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása (képzési hálózat)  Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok  A hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok  Pályaorientációs, pálya-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése  Munkahelyi képzések  A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése  Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság (a nem hagyományos foglalkoztatási formák, mint a távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, állásrotációs modellek alkalmazása, irányítási, munkaszervezési, humánerőforrás-gazdálkodási rendszerek korszerűsítése stb.)  Kedvezőtlen munkakörülmények felszámolása  A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszédintézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése¸ a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fokozása (foglalkoztatási paktumok továbbfejlesztése) „Hiányosság a paktumok területén, hogy nincs egységes érdekképviselet, a PR munka nem kielégítő, a paktumok nagy része nem vesz részt nemzetközi hálózatokban, és ez idáig nem jött létre a paktumok működését segítő, szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezet. Emiatt támogatni szükséges a régióban működő foglalkoztatási paktumok regionális koordinációs hátterének és szolgáltatási rendszerének kialakítását.”  Civil szervezetek kapacitásának megerősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése

28


3. Minőségi oktatás, hozzáférés és infrastruktúra fejlesztése. A prioritásban megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges a régió közoktatási rendszerének reformja, az eredményesség és hatékonyság javulása. Meg kell teremteni az egész életen át tartó tanulás megalapozását (hogy az alap- és középfokú oktatás minden tanuló számára biztosítsa a használható tudás megszerzését, és azoknak az alapkészségeknek az elsajátítását, amelyekre építve felnőttként is képes lesz folyamatosan fejleszteni a tudását, készségeit). Lehetőséget kell biztosítani, hogy a hátrányos helyzetű, lemorzsolódott, és az elmaradott térségekben élő gyermekek hozzáférjenek a magas színvonalú oktatáshoz, az „új és második esély” típusú programokhoz. Az egész életen át tartó tanuláshoz és a munkaerő-piaci helytálláshoz szükséges kompetenciák fejlesztéséhez szükséges a közoktatási infrastrukturális feltételek fejlesztése. Országos összehasonlításban, a régióban belül a legnagyobbak a különbségek a közoktatási feladatellátás színvonalában és az iskolázottságban (pl.: Szentgotthárd kistérség/Őriszentpéteri kistérség). Fontos cél, hogy az azonos szinthez tartozó intézménytípusok és az egyes intézmények közötti teljesítménykülönbségek mérséklődjenek (célszerű kistérségi szinten kiépíteni azokat a struktúrákat, amelyek alkalmassá teszik a rendszert arra, hogy egy átfogó, helyi (kistérségi) minőségirányítási célrendszer segítségével konkrét minőségirányítási rendszer kontrolljában hatékonyan és szakszerűen közre tudjon működni). Tevékenységek:  A kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben  A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban  Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése (IKT, e-learning) különösen a régió aprófalvas térségeiben  A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása (az előzetesen megszerzett tudás elismerési rendszerének bevezetése a nyugatdunántúli regionális képzési hálózat koordinálásban)  Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás  Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése  A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése  A közoktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések támogatása  A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése  A kiemelkedően tehetséges hallgatók tehetségét támogató és fejlesztő, tehetséggondozó programok elterjesztése  Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése (a pedagógiai reformhoz szükséges IKT eszközök biztosítása: számítógép, projektor, interaktív tábla 29


  

stb., információs rendszerfejlesztés, mérés-értékelési rendszerek infrastruktúrájának kialakítása) Óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, rekonstrukciója, korszerűsítése, bővítése Új óvodák létrehozása, ahol nem működik gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatás Oktatás módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevonása

4. Az emberi erőforrások fejlesztése a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén. Tevékenységek:  A felsőoktatás minőségi fejlesztése Szolgáltatások fejlesztése -

Pályakövetés, Alumni szolgáltatás, karrier tanácsadás a karrier irodák bázisán

-

Validációs rendszerek

-

Minőségfejlesztés

-

Menedzsment szolgáltatások

Reformok végrehajtása -

Komplex tartalom- és módszerfejlesztés

-

Képzők képzése

-

Kurrikulum-fejlesztés

-

A pedagógusképzést támogató hálózatok létrehozása

-

Horizontális szempontok beépülése az oktatásba, kutatásba és menedzsmentbe

-

Korszerű matematikai műszaki, informatikai végzettséggel rendelkezők számának növelése

 

Csatlakozás a Nemzeti Kiválóság Programhoz A képzés és a kutatás-fejlesztése együttműködésének felsőoktatásban Nemzetközi és határmenti együttműködés



és

természettudományos

erősítése

a

5. Egészségmegőrzés és társadalmi befogadás, részvétel erősítése Célok:  Az egészségben eltöltött évek számának növelése, a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése  A szegénység csökkentése  A társadalom leghátrányosabb helyzetű tagjainak többirányú támogatása és munkaerő-piaci beilleszkedésük segítése  A kulturális tőke elérhetővé tétele a társadalmi kohézió érdekében  Aktív állampolgárság, önszerveződő közösségek segítése 30


 

A munkaerő-piaci részvételt, társadalmi befogadást támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások minőségének javítása A szociális szolgáltatások régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő elérhetőségének biztosítása

Tevékenységek:  Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése.  Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok  Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támogatása  Az egészségügyi ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok  A regionális hálózat részeként járóbeteg-szakellátó és egynapos sebészeti központok létrehozása, fejlesztése  Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása, fejlesztése a struktúraátalakítás során megváltozott funkciójú fekvőbeteg intézmények bázisán.  A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása  Helyi jelentőségű egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése  Helyi jelentőségű egészségügyi alapellátás informatikai fejlesztése  Prevenciós technikákhoz kapcsolódó beruházások, szolgáltatások, egészségügyi kampányok és a népegészségügyi program helyi aktivitásainak támogatása, a civil kezdeményezések integrálása az egészséges életmód fejlesztése programokba, kapcsolódó képzési programok indítása  Az idősellátás térségi ellátási szolgáltatásainak fejlesztése  Komplex rehabilitációs ellátási központok hálózatának kialakítása, a meglévő kórházi struktúra rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztése  Beruházás a jövőnkbe: gyermek- és ifjúsági programok  A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek.  A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációjának előmozdítása  Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, szakemberek készségfejlesztése  Az akadálymentesítés szakmai hátterének biztosítása, valamint a megváltozott munkaképességűek minősítési rendszerének átalakítása, a rehabilitáció szakmai feltételeinek megteremtése.  Helyi közösségek, felkészítés az aktív állampolgárságra  A diszkrimináció elleni akciók  A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése  Család és otthon közeli ellátások infrastrukturális fejlesztése  Családsegítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése  Nappali ellátások infrastrukturális fejlesztése  Gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése  Szociális szakmai módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevonása 31


6. A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában A prioritásban megfogalmazott célok elérése érdekében a műveleten belül az alábbi célokat szükséges megvalósítani:  

A szocio-kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítése a foglalkoztatás bővítése, a gazdasági növekedés és a társadalmi aktivitás növelése érdekében. Népművészet, szellemi és kulturális értékek megőrzéséhez és gazdagodásához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése

Tevékenységek:  Az esélyegyenlőség növelése érdekében kommunikációs hozzáférést és kulturális ellátást biztosító többfunkciós infrastrukturális fejlesztések  Hátrányos társadalmi csoportok és térségek felzárkózását szolgáló kulturális infrastrukturális fejlesztések (hálózatban kialakított kölcsönös használatú, kölcsönös érdekeltségű térségi szociokulturális-rekreációs infrastruktúraegyüttesek)  Szocio-kulturális ellátást, egészségmegőrző szerepet és drogprevenciót közösen elősegítő infrastrukturális közös fejlesztések elősegítése (kulturális-rekreációs közösségi létesítmények)  Az egész életen át tartó tanulás, felnőttoktatás feltételeinek megteremtését és elősegítését erősítő fejlesztések (informatikai-távoktatási stúdiók és közösségi információs központok, konzultációs terek)  Olyan infrastruktúra rehabilitálása, illetve kiépítése, amely erősíti a szociális kohéziót  Kulturális, közösségi színterek kiépítése  A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában  A győri fejlesztési pólushoz és társpólusaihoz (megyei jogú városok hálózata, és kiemelt kulturális központok a régióban) kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerő minőségének és adaptivitásának fejlesztése érdekében  Kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében

32


Egyéb prioritások: A fentiekben bemutatott gazdaságfejlesztési és humánerőforrás-fejlesztési prioritás mellett további prioritások is érintik a foglalkoztatás-fejlesztést. A 3. Közlekedés prioritáson belül célként jelenik meg a régió térségi kapcsolatrendszerének és belső elérhetőségi feltételeinek javítása. Jelenleg a munkavállalási célú ingázást is nehezítik a belső elérhetőségi problémák, különösen a foglalkoztatási centrumoktól távolabbi térségekben. A prioritás hiányossága, hogy a közösségi közlekedés fejlesztését elsősorban a nagyvárosi agglomerációkban preferálja és a kis- és középvárosi térségekben ez a cél nem jelent meg. A megújuló energiák terjesztését célzó intézkedésben (5. Energia prioritás) megjelenik tervezett tevékenységként a környezetbarát „megújuló energiaforrások és hasznosítások” tantárgy bevezetése, és a szektor foglalkoztatási lehetőségeinek kihasználása tervezett beruházásokhoz kapcsolódóan. A megújuló energia szektor az EU-ban is kiemelt területként jelenik meg a foglalkoztatás bővítés és munkahelyteremtés szempontjából. 2.4. ÚMFT TÁMOP program Az új kormány várhatóan változtat a programon belüli súlypontokon, de jelenleg ez a foglalkoztatási terület érvényes operatív programja, így figyelembe vettük a tervezési környezet feltérképezése során. A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést elsősorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják. A program költségvetése 4 097 080 055 euró. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül 85%-ban az Európai Unió biztosítja, 15%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. A program területi jogosultsága kiterjed Magyarország teljes területére, azaz a „Konvergencia” célkitűzés alá tartozó hat régió, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozó Közép-magyarországi régió területére. A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerő-kínálat növekedésében rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerő-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlődése által nő az egészséges munkaerő aránya. 33


A foglalkoztatás bővítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése. A fenti célt elsősorban az emberi erőforrások minőségének javításával, az alábbi specifikus célok megvalósításán keresztül szeretné a program elérni, melyhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és a közművelődés eszközrendszerére, továbbá antidiszkriminációs eszközökre egyaránt szükség van. Specifikus célok:  A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása  Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése  A változásokhoz való alkalmazkodás segítése  Az egész életen át tartó tanulás elősegítése  Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása  A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása Prioritások és beavatkozási területek: 1.) A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése - A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása - Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés - Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések megállapodások 2.) -A -A -A

és

Alkalmazkodóképesség javítása képzéshez való hozzáférés segítése munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése

3.) Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek - A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása - A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása - A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban - Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 4.) A Felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében - A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban - A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában

34


5.) Társadalmi befogadás, részvétel erősítése - A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása - Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok - A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében - A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása - A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése - A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal 6.) Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés - Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés Egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrásszolgáltatásfejlesztés

és

A TÁMOP 1.4.4. intézkedés bemutatása „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” Alapvető célok A foglalkoztatási együttműködési megállapodás a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahelyteremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, összehangolják a helyi erőforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki, és valósítsanak meg a foglalkoztatás bővítésének elősegítése érdekében. A foglalkoztatáspolitika decentralizálása, a helyi és a határon átnyúló foglalkoztatási fejlesztések megalapozása alapvető fontosságú a foglalkoztatottsági szint növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében, hiszen a meglévő eszközökkel a munkaerőpiacról tartósan kiszorult rétegek problémái csak részben kezelhetőek. Ehhez elengedhetetlen a helyi szinten kompetens, a lokális kérdésekben döntéshozóként és végrehajtóként egyaránt hatékonyan eljárni képes, a helyi lehetőségeket ismerő, és erőforrásokat koncentrálni tudó helyi „intézményesített” együttműködések létrehozása, melyhez az EU-s „best practice”-ként megismert foglalkoztatási paktum, mint eszköz megoldást jelent. A konstrukció célja helyi (kistérségi), regionális, illetve határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások létrehozása. A foglalkoztatási problémák nem állnak meg az országhatárokon, ezt már naponta lehet tapasztalni. Az átalakuló európai gazdasági tér egyik kitüntetett helye az államhatár, amely fokozatosan veszít jelentőségéből, de sok tekintetben akadályt képez. A fentiekkel összhangban szükség van határokon átnyúló foglalkoztatási megállapodások kidolgozására, amelyek a kistérségeknél nagyobb hatókörűek, és amelyek kellő legitimáció esetén hatékony választ képesek adni a határ két oldalán felmerülő foglalkoztatási problémákra.

35


A foglalkoztatási paktumok a stratégiai célok elérése, a foglalkoztatás szintjének növelése, a gazdaságfejlesztés érdekében elemzik a térség foglalkoztatási helyzetét, feltárják a foglalkoztatási lehetőségeket, fejlesztik a gazdasági és a humán erőforrásokat, meghatározzák a kitörési pontokat, koordinálják és megvalósítják a fejlesztési elképzeléseket. E komplex célok elérése érdekében felkutatják a helyi, regionális, központi és uniós pénzügyi forrásokat, amelyeket összehangolnak a kistérségi szinten generált innovatív projektötletekkel. Az elmúlt 3-4 évben bebizonyosodott, hogy helyi szinten szükség van az együttműködésre a helyi foglalkoztatási problémák megoldásában. Az Európai Unióban a foglalkoztatási paktum már bizonyított jó gyakorlat, és a hazai programok előzetes eredményei is bíztatóak. A tapasztalatok szerint a térségi összefogás és kooperáció erősödött, fellendült a gazdasági szereplők, valamint az állami, az önkormányzati és a civil szféra párbeszéde, határozottan nőtt a pályázati aktivitás, az adott terület forrásszerző képessége, újabb csatlakozók léptek be a paktumokba, felmérések készültek a térség foglalkoztatási helyzetéről, a területfejlesztéssel összefüggő helyi és térségi fejlesztési szándékokról, továbbá a helyi partnerek közösen fogalmaztak meg összehangolt foglalkoztatási stratégiákat és akcióterveket, megkezdték ezek megvalósítását. A paktumokban rejlő lehetőségek azonban még nagyrészt kihasználatlanok. Jelen kiírás célja, a nemzetközi pozitív tapasztalatok alapján, támogatni a hazai foglalkoztatási paktumok létrejöttét. A konstrukció két komponens keretében valósul meg: a) komponens: kistérségi és regionális foglalkoztatási paktumok kidolgozásának támogatása, b) komponens: határmenti térségek szereplői között létrejövő, határokon átnyúló foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának támogatása. A határon átnyúló foglalkoztatási partnerség (paktum) célja, a szakmai együttműködés kiterjesztése a munkaerőpiac szereplőire, az önkormányzatokra, a munkáltatókra és a civil szervezetekre is, a határ mentén. A határvidékek növekvő integrációja megváltoztatja ezen térségek munkaerőpiacának helyzetét és ez új kihívásokkal jár együtt. Ilyen irányú fejlődés azonban nem csak a régi és az új tagállamok határvidékei között, hanem az újonnan csatlakozott országok határai mentén is végbemegy. A migrációs mozgások előnyös és hátrányos munkaerőpiaci hatásokat is keltenek a határ közelében. Ez a folyamat összefügg a feketemunka és a határon átnyúló munkaerő-közvetítések nemkívánatos formáinak növekedésével. A határvidékeken tapasztalható munkaerő-piaci problémák megoldásának lényeges előfeltétele a már meglévő intézmények megerősített transznacionális együttműködése, a munkaerőpiac intézményei és a munkaerőpiac egyéb szereplőinek határ menti, határon átnyúló együttműködések intenzívebbé tétele, közös monitoring koncepciók kidolgozása a munkaerőpiacok fejlesztése érdekében.

36


Részcélok: A gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a foglalkoztatás elősegítése érdekében a térségi, regionális szereplők közötti együttműködés kialakítása, térségi, regionális stratégiák megalkotása. 1) Fenntartható partnerségi hálózat létrehozása, amelynek keretében együttműködik a helyi szereplők széles köre a foglalkoztatási kezdeményezések előmozdítása érdekében. 2) Az együttműködés eredményeképpen a humánerőforrás fejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás elősegítésére irányuló stratégia kialakítása. 3) A paktum szervezet (irányító csoport, paktum menedzsment) létrehozása és érdemi működésének megkezdése. 4) A foglalkoztatási stratégiához illeszkedő, éves akcióprogramok és konkrét projekttervek kidolgozása.

Támogatható tevékenységek: A tevékenységeket mindkét komponens esetében, két szakaszban kell végrehajtani. Az első szakasz a projekt megkezdésének napjától számítva nem lehet hosszabb, mint a projekt megvalósítás időtartamának fele. A második szakasz az első szakasz lezárását követően a projekt befejezéséig tart. A támogatható tevékenységek: - figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; - a helyi foglalkoztatási stratégiák megalapozására szolgáló tanulmányok készítése, megfelelő információk és adatok hiánya esetén a megalapozott helyzetfelmérés elkészítését segítő kutatások indítása; - szemináriumok, workshopok, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a stratégiaalkotási folyamat előmozdítására és az együttműködés fenntartására; - a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, tréningeken (pl. kommunikációs, csapatépítést és konfliktuskezelést szolgáló), képzéseken való részvétel; - partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút; - a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között; - honlap kialakítása a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére; - a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé; - országos és nemzetközi, hasonló projektekhez kapcsolódó tapasztalatcsere megszervezése, országos és nemzetközi együttműködési hálózatokba történő bekapcsolódás; - helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzat, valamint költségvetések kidolgozása; - helyi/kistérségi/ regionális foglalkoztatási stratégia kialakítása, megállapodások létrehozása a helyi/kistérségi/regionális gazdaságfejlesztési és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve; - a foglalkoztatási megállapodásokkal, és a foglalkoztatási stratégiával összhangban konkrét projektjavaslatok kidolgozása; - a projekt eredményeinek terjesztését célzó kiadványok készítése, szakmai és közösségi fórumok, rendezvények szervezése;

37

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben - a regionális és nemzeti szintű foglalkoztatáspolitikai stratégiai dokumentumok számára ajánlások megfogalmazása a projekt tapasztalatainak figyelembevételével. - projektmenedzsment és adminisztrációs tevékenységek; - paktum menedzsment humánerőforrásának biztosítása; - a paktum működtetéséhez köthető rendezvények szervezése; - a helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célzó helyi/kistérségi/megyei/regionális szintű együttműködési hálózatok kialakítása, és működési feltételeinek megteremtése. - Regionális paktumok esetében a régióban működő kistérségi szintű paktumok együttműködésének koordinálása Kizárólag az első szakaszban végezhető tevékenységek: - térségi (regionális, kistérségi, határon átnyúló) foglalkoztatási partnerségépítés; - helyzetelemzés és stratégiaalkotás; - a stratégia alkotás folyamatához, a paktum létrehozásához köthető rendezvények szervezése; stratégia alkotás folyamatához köthető képzések; új foglalkoztatási megállapodás/paktum létrehozása, szervezeti keretek megteremtése

Kötelező tevékenységek: Fő tevékenységek: - térségi (regionális, kistérségi, határokon átnyúló) foglalkoztatási partnerség-építés; - helyi partnerségi szemináriumok szervezése; - hálózatépítési tréning a partnerek számára (pl. korábban megvalósult paktumok bevonásával); - új foglalkoztatási megállapodás/paktum létrehozása és működtetése (működtetés megkezdése); - szervezeti keretek megteremtése, Ügyrend készítése; - helyzetelemzés készítése, amely speciálisan a gazdasági, foglalkoztatási és képzési lehetőségekre fókuszál; - stratégiaalkotás a helyzetelemzésre alapozva; - akcióterv készítés, gazdaságfejlesztéshez, humánerőforrás-fejlesztéshez, foglalkoztatás bővítéshez kapcsolódva; - a stratégia alkotás folyamatához, a paktum szolgáltatásaihoz köthető rendezvények szervezése (szakmai műhelymunkák, a dokumentumok társadalmi vitára bocsátása, a partnerségi megállapodás aláírását követően foglalkoztatási partnerségi Fórumok szervezése a széles körű nyilvánosság biztosítása céljából); - foglalkoztatás-bővítéssel járó projektötletek kidolgozása, generálása; - egyéb, a projektmegvalósítást segítő képzés és/vagy tréning és/vagy szakértői tanácsadás (a partnerek számára) megvalósítása; - A megalakult foglalkoztatási partnerség szervezetei (Irányító Csoport és paktum menedzsment) működésének és – stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó – érdemi munkájának elkezdése. Kiegészítő tevékenységek: - paktum menedzsment (infrastruktúra és humánerőforrás) biztosítása (stratégia alkotás folyamatához köthető képzés, szervezetfejlesztés); - projektmenedzsment tevékenység; - tájékoztatással, kötelező nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek; - honlap létrehozása; - az érintett térségről, a paktum bemutatásáról, szakmai kiadványok készítése;

38

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben - B komponens esetében az érintett térségről, a paktum bemutatásáról, többnyelvű szakmai kiadványok készítése.

Kötelezően elkészítendő dokumentumok: -

Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés Foglalkoztatási Stratégia Partnerek által aláírt paktum-megállapodás Irányító Csoport ügyrendje Irányító Csoport éves munkaterve Foglalkoztatási projekttervek kidolgozása 3 éves munka- és költségterv a paktum fenntarthatóságára vonatkozóan

2.5. Az Új Széchenyi Terv Ahogy a program előkészítésébe, úgy annak megvalósításába is alapvetően a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni a kormány, hiszen a sikeres magyar gazdaságnak ők a zálogai. A kormány a Terv finanszírozását alapvetően az uniós források átcsoportosításával szeretné megoldani. Az ezzel kapcsolatos brüsszeli tárgyalások várhatóan az év végéig lezajlanak, és az új pályázatok 2011. elején jelennek meg. Egymillió új munkahely, a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a Kormány gazdasági programjának, az Új Széchenyi Tervnek. A Terv középpontjában egy nagy cél áll, amely a foglalkoztatás dinamikus bővítése (10 év alatt 1 millió új és adózó munkahely). Valóban új, a munkaerőpiac természetes mozgásán túlmutató, tartós többletet eredményező munkahelyeket kell létrehozni. Fontos az is, hogy adózó munkahelyek legyenek. Nem cél az, hogy munkára váró emberek százezrei tartósan a második munkaerőpiacon maradjanak, amely nagyon költséges az államnak is. A cél, hogy kikerüljenek a segély-munka-segély kilátástalan csapdájából.

39


Ezek a célok azért is fontosak, mert 2,5 millió adófizető tartósan nem képes fenntartani sem a közszolgáltatásokat, sem a nyugdíjrendszert, sem pedig a jóléti ellátásokat 10 millió ember számára. A legnagyobb kihívást az alacsony aktivitási ráta jelenti. Kevesen dolgoznak a munkaképes lakosság körében, és ebből származik a legtöbb egyéni és közösségi probléma is. Az újraelosztás helyett növekedéspárti gazdaságpolitikát kell megvalósítani. Sokan várnak munkára, de alapvetően nem azért nem dolgoznak, mert nem akarnak, hiszen nem állnak rendelkezésre a megfelelő mennyiségű és minőségű munkahelyek. A terv a hazai kis- és középvállalkozásokra helyezi a fő hangsúlyt, hiszen ők foglalkoztatják a legtöbb embert és tartós munkahelyeket is ők képesek teremteni. A vállalkozókat kell olyan helyzetbe hozni, hogy képesek legyenek kihasználni a foglalkoztatási potenciáljukat, amellyel együtt versenyképességüket is javítják. Szükség van a hátrányos helyzetűeket segítő foglalkoztatási programokra is, de tartós megoldást csak a vállalkozókon keresztül lehet elérni. A megfelelő üzleti környezet és feltételrendszer biztosítása érdekében az Új Széchenyi Terv a költségvetési egyensúly biztosítása mellett radikális adócsökkentést, az adónemek számának csökkentését, a vállalkozókat sújtó állam által generált adminisztrációs költségek és terhek felezését, a hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítését, a versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolását, a gazdasági jogbiztonság visszaállítását célozza meg. Mindezekkel összhangban az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz. A 7 kitörési pont és fejlesztési terület kialakítását 1,5 éves elemzői munka előzte meg. Az elkészült anyagokból 4 ágazati és 3 horizontális kitörési pont rajzolódik ki: A 4 ágazati kitörési pont: - egészségipar - a zöld gazdaság - a hálózati gazdaság - a tudásgazdaság A 3 átfogó kitörési pont: - otthonteremtés - munka- és teljesítményközpontú gazdaság - tranzitgazdaság A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, és mindegyiknél komoly esély van, hogy középtávon globális vagy európai léptékben is versenyképes termékek és szolgáltatások megjelenéséhez vezessenek. A másik fontos jellemző, hogy mindegyik terület nagyon komoly piaci potenciállal rendelkezik. Harmadik fontos szempont volt a lehatárolásban a piacteremtés, hiszen a vállalkozások fejlődéséhez új hazai és nemzetközi piacokra van szükség. Negyedikként a magas hozzáadott érték jelent meg szempontként.

40


Az alábbiakban az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programját mutatjuk be: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar: Az egészségipar magában foglalja a gyógyító-megelőző és rehabilitációs szolgáltatásokat, a kiszolgáló- és háttérágazatokat, és az ezeket megalapozó kutatásokat, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártását és forgalmazását. A program egyrészt hazánk termálvíz készletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt az egészséget szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat kapcsolja rendszerbe. Az egészségipar résziparainak többsége a termelés, vagy a szolgáltatás kibocsátását növeli, amely az ország versenyképességét növeli jelentős foglalkoztatási többlet létrehozása mellett. Az egészségipar fejlesztése olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzte ki célul, amely összetéveszthetetlenül jellemző hazánkra, és amellyel kapcsolatban olyan természeti és humán adottságokkal rendelkezünk, melyek stratégiai előnyt biztosíthatnak számunkra. Az -

egészségipar fontos hozadékai: munkahelyeket teremt, erősíti a KKV szektort javítja a lakosság egészségi állapotát jól képzett szakembereket igényel, ezáltal élénkíti az oktatást-képzést tartós növekedést biztosít az ország külső energiafüggőségét csökkenti fenntartható mind környezeti, mind makrogazdasági, mind társadalmi szempontból kohéziót erősít, mivel csökkenti a területi és társadalmi különbségeket erősségeinkből, természeti adottságainkból, speciális tudásunkból komoly stratégiai előnyt kovácsol A program elemei: -

egészségturizmus geotermikus energia hasznosítása növényházi kertészet szépségipar, kozmetikumok ásványvíztermelés gyógyszeripar biotechnológia, nanotechnológia orvosi műszergyártás balneológia horizontális aspektusok – egészségipari klaszterek egészségiparhoz kapcsolódó oktatás specializált építőipar

2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés: A 21. században egy ország sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a fosszilis (nem megújuló) energiahordozókra épülő felhasználási struktúra által kiváltott problémákat (ellátásbiztonság, növekvő árak stb.) hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, energiahatékonyság, energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. 41


A globális felmelegedés, a világszerte növekvő energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növelése cselekvésre készteti a világot, így hazánkat is. Magyarország és a környező országok az elmúlt 2 évben földgázellátási zavarnak voltak kitéve. A gazdasági szereplőknek jó minőségben, nagy biztonsággal és versenyképes áron kell az energetikai infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz hozzáférni. Emellett ki kell aknázni az energetikai fejlesztésekben rejlő foglalkoztatási és gazdasági növekedést elősegítő lehetőségeket. Meg kell valósítani az ellátásbiztonságot, és csökkenteni kell az energiaimport-függőséget. Kiemelten kell ösztönözni a megújuló energiák előállítását és felhasználását, és felül kell vizsgálni az energetikáért felelős kormányzati intézmény- és eszközrendszert. A zöld gazdaság eszközrendszerében megjelenik az energiahatékonyságenergiatakarékosság-energiaracionalizálás, a megújuló energiaforrások használatának növelése (2020-re 13%-os célt kitűzve), mezőgazdasági bionergia kihasználása, szilárd biomassza, és bio-üzemanyagok előállítása, biogáz, geotermikus energia, napenergia és szélenergia hasznosítása. Az ágazatnak jelentős foglalkoztatás bővítő potenciálja is van a gazdasági lehetőségek mellett. A foglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha a biomassza előállítása a háztartásokban, családi kisvállalkozásokban, és kistérségek összefogása révén valósul meg. Ezeknek a KKVknak nagyon fontos szerepük lehet egyes vidéki területek lakosságmegtartó képességének növelésében, és e területek folyamatos fejlődésének biztosításában. A munkahelyteremtés elsősorban a mezőgazdaságban és a hátrányos helyzetű térségekben fejti ki hatásait a biomassza begyűjtésével, illetve az energiaültetvényeken történő gazdálkodással jelentős képzetlen munkaerő foglalkoztatására nyílhat lehetőség. A kutatásnak, oktatásnak, képzésnek, szaktanácsadásnak kiemelt szerepe van a fejlesztési program megvalósítása során, hiszen kutatás-fejlesztés és innováció nélkül nincs fejlődés, és a zöld gazdasághoz fejlesztéséhez megfelelő szakemberekre van szükség (tervezők, kivitelezők, szerelők, karbantartók, menedzserek stb.). A finanszírozás megszervezése érdekében a Magyar Fejlesztési Bank mintájára, de attól függetlenül vagy együttműködésben Zöld Fejlesztési Bank létrehozására is szükség lenne, amely egy zöld beruházásokra szakosodott pénzintézet lenne. A zöld gazdaságfejlesztési politika az alábbi eredményekkel járhat: - felértékelődhet hazánk szerepe a klímapolitika feltételrendszerének nemzetközi szintű alakításában - új perspektíva nyílhat a hazai agrárium, a speciális gépgyártás, az alkalmazott kutatások előtt - megvalósulhat a mezőgazdasági termelés szerkezetének diverzifikációja, piacképes termékké konvertálható a gabonafelesleg - akár egész százalékos nagyságrendben nőhet a GDP, javul a fizetési mérleg - új terület nyílhat a képzési szektor számára - jelentősen bővülhet a vidéki foglalkoztatás, csökkenthet a munkanélküliség - mérséklődik az ország energiafüggősége, a nemzetgazdaság részben energiaönellátó lesz - mérséklődik a CO2 kibocsátás 42


- az EU által támasztott elvárások, direktívák teljesülnek - az önkormányzati és a mezőgazdasági szektor egyaránt élhetővé és működőképessé válik - a mezőgazdasági biomassza előállítása, feldolgozása és hasznosítása révén a vidékfejlesztés új dimenziót nyerhet 3. Otthonteremtés – Lakásprogram: A mai magyar lakásállomány elavultsága miatt és a lakásállomány folyamatos megújítása érdekében évi 40-50 ezer lakás építése indokolt. A lakásépítésekre az ország kialakult ipari kapacitásokkal és munkaerővel rendelkezik, amely még mozgósítható. A terv a gazdaság egyik motorjának, a munkaerő mobilitás ösztönzőjének tartja a működő lakásépítési ágazatot. A programban megfogalmazott célok között szerepel, hogy 3 éven belül évi 40 ezer új lakás épüljön, célszerű létrehozni otthonteremtési tanácsadó testületet, növelni kell a lakáscélú takarékoskodást, minőségi és energiatakarékos építést kell megvalósítani, ösztönözni kell a megújuló energiaforrások felhasználását. Szociális bérlakásépítést kell elindítani, és segíteni kell az első lakás megszerzését állami segítséggel. A panellakások felújítására komplex programokra van szükség, és szükséges idősek otthonainak létesítése is. A javasolt intézkedések: - a lakástámogatás, gyermekvállalás, jövedelemadózás, energiahatékonyság, minőségi és legális építés összekapcsolása - csak a gazdaságilag megtérülő felújításokat célszerű támogatni - a lakástámogatásokat döntően az építések és az újlakás-vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani - akik nem engedhetik meg saját lakástulajdon megszerzését, vagy a mobilitás érdekében szükségük van rá, a modern, családi életvitelre alkalmas (min. 60 nm-es) bérlakásokat szükséges biztosítani, amelyeket később megvásárolhatnak (a terv uniós források felhasználását is tervezi bérlakásépítésekre, amelyhez komoly lobbi szükséges) - a lakásügynek évi 375 mrd költségvetési forrásra van szüksége 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés: A kis-és középvállalkozások problémáinak jó része csak komplex gazdasági, szabályozási, oktatási, intézményi reformok és infrastrukturális intézkedések révén oldhatóak meg. A vállalkozásfejlesztésnek a nemzeti célok megvalósítására kell épülnie. Olyan programot terveznek megvalósítani, amely a vállalkozói kultúra terjesztésével és a hazai tőkefelhalmozás elősegítésével előmozdítja az ország polgárosodását. A program serkenti a munkahelyteremtés lehetőségeit és növeli a munkaerő iránti keresletet elsősorban a magyar KKV-k körében. Ehhez stabil és kiszámítható gazdasági környezetre, bürokráciacsökkentésre, adócsökkentésre van szükség. A vállalkozások fejlődésének alapfeltétele, hogy az önkormányzatok vállalkozásbarát helyi politikát folytassanak. A vállalkozások a legtöbb esetben versenyképességet gátló sarcnak érzik az iparűzési adót, miközben ezért cserébe elégtelen gazdasági infrastruktúrát és közszolgáltatásokat, bürokratikus ügyintézést kapnak. A megoldás azonban az állam és nem az önkormányzatok kezében van, mivel 43


az állam elvonja a helyben keletkezett bevételek zömét (pl. SZJA 90%-át) és fejkvóta alapján visszaosztja. Sok esetben olyan feladatokat írja elő az önkormányzatok számára, aminek nem biztosított a finanszírozása. Két út van az önkormányzatok előtt: saját bevételeket termelnek a vállalkozások megadóztatásából, vagy a fejlesztési és beruházási kiadásaikat faragják le. A végeredmény a magas helyi adók és a gyenge gazdasági infrastruktúra kettősége. A terv az elvonások mértékének csökkentését célozza, és az önkormányzatoknak a forrásokat a helyi gazdasági környezet fejlesztésére kell fordítania. Ennek révén új vállalkozások jöhetnek létre, a meglévők fejlődhetnek, amely újabb bevételeket jelent az önkormányzatok számára. A vállalkozások működőképességének biztosításához stabil forgótőke finanszírozásra van szüksége (Széchenyi kártya továbbfejlesztése), és tőkére a fejlesztésekhez. Utóbbihoz az uniós források vállalkozásokhoz való átcsoportosítására, illetve hasznos, gyors és egyszerű felhasználására is szükség van. A hazai piac bővítése elsődleges feladat. A versenyfelügyelettel és a fogyasztóvédelemmel meg kell óvni a fogyasztók érdekeit, ki kell szűrni a silány termékeket, amelyek kiszorítják a magyar kisvállalkozókat a piacról. A kereskedelemben a hazai beszállítók védelme érdekében aktívabban kell használni a szabályozási eszközöket. A magyar vállalkozásoknak a szigetszerűen működő kisvállalkozási szektorban hálózatosodásra, szövetkezésre van szükségük (integrált termelési rendszerbe szerveződni), amelyhez átgondolt állami programok (pl. klaszterek támogatása) kellenek. Intézményfejlesztési, szolgáltatási oldalon a terv a felesleges párhuzamosságokkal működő vállalkozásfejlesztési intézményrendszert Nemzeti Kisvállalkozás-fejlesztési Ügynökségbe vonná össze. Az ügynökség feladata lenne egyablakos vállalkozásfejlesztési ügyfélkapcsolati pontok létrehozása az egész országban. A pontoknak alkalmasnak kell lenniük vállalkozásfejlesztési, adózási, engedélyezési, adminisztrációs kérdésben segítséget nyújtani a betérő vállalkozók, vagy vállalkozni szándékozók számára. További cél oktató, tanácsadó, üzleti tervezést segítő, mikro hitelező funkciók ellátása is. A pontoknak aktuális helyi piaci statisztikákkal is rendelkezniük kell, amelyre az ügynökségnek országosan egy naprakész adatbázist, honlapot kell működtetnie. A honlapon szakértői adatbázist is működtetni kell (könyvelők, iparági szakértők, szervezetfejlesztők, képzők, adótanácsadók, ügyvédek, közjegyzők stb.). A program érdemi szerepet kíván adni a kamaráknak, és felveti a kötelező kamarai tagság szükségességét is. A kamarák fontos feladatának tartják a kisvállalkozói érdekképviseleti rendszer fejlesztését. A kamaráknak fontos szerepe lehet az egyablakos vállalkozásfejlesztési rendszer végpontjainak üzemeltetésében és a kisvállalkozói mentor programban is. A kamarai törvénnyel összhangban kereskedelem-fejlesztési feladatok átadása is megvalósulhat az állam részéről. A kamarának fontos szerepe lesz a jövőben a vállalkozók szövetkezésének segítésében, a vállalkozói képzések szervezésében, és a kialakuló konfliktusok mediáció alapú kezelésében. A közbeszerzési törvény módosítására is szükség van, hiszen a magyar vállalkozások a közbeszerzések kb. 40%-át nyerik el szemben az EU más tagállamaival, ahol ez az arány min. 70%-os. Cél, hogy Magyarországon is ez az arány alakuljon ki. A 44


közbeszerzéseknél be kell vezetni a zöld közbeszerzések rendszerét, amely az áruk, szolgáltatások, építési beruházások esetében figyelembe veszi és preferálja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését. A program megfogalmazza a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési koncepciót is, amely kiindulópontja, hogy a magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kiterjedés a Kárpát-medence. A megfelelő gazdasági lehetőségek kihasználásával az egységes magyar nemzet megmaradását és gyarapodását is el lehetne érni. A terv ennek érdekében többek között beruházás- és befektetés-ösztönzést, regionális klaszterépítést, határon átnyúló tevékenységeket végző KKV támogatási programot, továbbá szakképzési és felnőttképzési programot tervez indítani. 5. Tudomány – Innováció – Növekedés: A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentősebb tényező az innováció. A program célja, hogy az innováció útján dinamizálja a gazdaságot, és 4 év elteltével a gazdasági növekedés az egyéb intézkedések és az innováció hajtóereje révén érje el az EU-országok között a legmagasabb értéket. Az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5%-át. A terv két átfogó feladatot kíván megoldani a következő időszakban: 1. Emelni kell széles körben a magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitását, a feldolgozóipari és szolgáltató szektorokban működő magas növekedési potenciálú innovatív vállalatok támogatása, a KKV-k innovációs és abszorpciós kapacitásának növelése, innovatív klaszterek fejlesztése, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrásokkal és piacokkal való összekapcsolódás révén. 2. Erősíteni kell Magyarország töredezett tudás-infrastruktúráit (kutatóintézetek, egyetemek) és javítani képességeiket, hogy érdemben, mérhetően hozzájárulhassanak a nemzetgazdasági célok stratégiai megvalósulásához. A terv lényegesnek tartja az európai uniós pénzforrások gazdaságfejlesztési célú átcsoportosítását elsősorban a „high-tech”, illetve az innovatív vállalkozások felé. Fejleszteni kell az alapkutatásokat és a tudományos iskolákat, a középiskolai oktatásnak kellő súllyal kell tartalmaznia természettudományos tárgyakat. Az ágazati kutatás-fejlesztésnek a közlekedés és járműiparra, az egészségiparra, az informatikára, kreatív iparra, és az energetikai fejlesztésekre érdemes elsősorban koncentrálnia, de a versenyképes mezőgazdaság alapja is a tudomány és innováció. 6. Foglalkoztatás: A foglalkoztatási szint felzárkózása nélkül nem lehetséges gazdasági felzárkózás. A magasabb GDP növekedési ütem mögött erősebb termelékenységi dinamika és gyorsabb foglalkoztatás-bővülés áll. A termelékenységi szintünk még mindig második a régióban, de a foglalkoztatás bővülésében nagy a lemaradásunk. A nagyvállalatok elsősorban nem létszámbővítő beruházásokat hajtanak végre, hanem a termelékenység és az exportképesség szempontjai vezérlik a beruházásaikat. A 45


mikro és kis vállalkozások beruházásai ezzel szemben jellemzően létszámbővüléssel járnak, míg a középvállalatok e két szektor között helyezkednek el. A terv teljesüléséhez a külföldi tőke számára anyagilag vonzóvá kell tenni a magyarországi beruházásokat, segíteni kell a kis- és közepes vállalkozások fejlődését, növekedését, ösztönözve fejlesztéseiket. Az embereket anyagilag motiválni kell a munkavállalásra, hogy ne meneküljenek az inaktivitásba, a képzéseket az új gazdasági igényekhez kell igazítani. A klasszikus állami közfoglalkoztatást az,,értelmes” munka irányába kell terelni (a közfoglalkoztatás azonnal munkahelyteremtés). Újra kell gondolnia vidéki, falusi közfoglalkoztatás alapjait, hiszen nagyon sok helyen már 20 éve hiányoznak a munka feltételei, a munka intézményei, a munka kultúrája. Bővíteni szükséges a szociális földprogramot (elsősorban a munkára aktiváló hatást erősítve, rövid idejű képzésekkel összekötve). Az önkormányzatok önellátását segítő foglalkoztatási lehetőségek biztosítása szükséges a jogszabályi környezet módosításával. Paradigmaváltásra van szükség. ,,Első az értékteremtő munka elv alapján minden lehetséges eszközzel azok munkába állását kell támogatni, akik képesek a munkavégzésre, és a befizetések által előteremtett hagyományos pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal azon emberek méltó megélhetését biztosítani, akik munkára képtelenek. A jobb anyagi helyzetbe kerülő embereknek emelkedik a fogyasztása, ami javítja a zömében belföldi fogyasztásra építő kis- és mikrovállalkozások növekedési esélyét. A terv kiemelt szerepet szán az építőiparnak, a mezőgazdaságnak és a turizmusnak. Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli, vagy inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek döntő többsége három területen jön létre: az építőipar, a mezőgazdaság és a hazai turizmus képes tömegesen felszívni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt. Ezért ezek az iparágak a vállalkozásfejlesztési politika kiemelt figyelmére számíthatnak. Az 1 millió új munkahely másik részét a frissen végzett, sokszor több idegen nyelvet is beszélő fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére kell a vállalkozásoknak megteremteniük. Ehhez a jövő a kreatív iparoké, valamint az európai és globális szolgáltató központoké. Ki kell alakítani tehát a rugalmas foglalkoztatás szabályait, hiszen a tipikus foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidő, a távmunka, az önfoglalkoztatás elterjedésével komoly foglalkoztatási többletet lehet elérni. Jelenleg azonban ha egy munkáltató egy teljes idejű foglalkoztatottat két részidejűvel szeretne kiváltani, akkor másfél, kétszer annyi adminisztrációs költséget kellene felvállalnia, ami gazdaságtalanná teszi ezt a konstrukciót. A hagyományos, a nők anyai szerepét hangsúlyozó szemlélet, valamint a gyermekvállalás és a szakmai karrier összegyeztethetőségére törekvők látásmódjai közötti értékkonfliktust mind a két álláspont képviselői negatívan élik meg. Ezért az államnak mindkét értékrendet el kell fogadnia, és a család és a munka összeegyeztethetőségét szolgáló intézkedései révén a választás valódi lehetőségét kell megteremtenie.

46


A családi és a munkahelyi kötelezettséggel összeegyezetésének elengedhetetlen feltétele a mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt megfelelő gyermekintézményi háttér megteremtése. A legsürgetőbb a bölcsődei ellátás fejlesztése a bölcsődével ellátatlan területeken. Szükség van a családi napközik és a családi gyermekfelügyelet dinamikus bővítésére is. E két intézmény megjelenése és széles körű elterjedése szükségessé teszi annak az újragondolását, hogy az állam milyen levek szerint támogassa a 0-3 éves gyermekek napközbeni felügyeletének megoldását. A kisgyermekes szülők számára részidős (és az egyéb atipikus) munkavégzés a család és a munka összeegyeztetésének leginkább bevált módja. A részfoglalkoztatás terjedésében áttörést jelentene, ha a közszféra nagyobb arányban élne a részidős foglalkoztatás lehetőségével. A munkáltatók fogadókészségének ösztönzésére ajánlható a Start-részmunkaidő kártya bevezetése, amely átmeneti járulék-kedvezménnyel kompenzálná a részmunkaidősök (távmunkások, bedolgozók) foglalkoztatásnak többletköltségeit. A terv javaslatai a foglalkoztatás politikához:  Célzott támogatásokkal segítsük a leghátrányosabb térségekben élők munkahelyhez jutását. Széles szakadék tátong az ország középső, keleti és nyugati része között (Megjegyezzük, hogy a fejlett régió kategóriájába eső NyugatDunántúlon is jelentősek a területi különbségek).  A munkahelyteremtés ösztönzéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához elengedhetetlen a járulékterhek csökkentése.  A felemelkedéshez a munkán át vezet az út. A szociális ellátás nem jelent megoldást egyetlen aktív korú, munkaképes magyar ember számára sem.  A rendszeres szociális segély célja nem lehet a munkától való távoltartás. Ma segéllyel ugyanolyan jövedelemre lehet szert tenni, mint munkával.  Egyszerűsíteni kell a közfoglalkoztatás rendszerét.  Cél a szürke- és fekete gazdaság kifehérítése.  Óriási lehetőségek rejlenek az ún. atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésében.  Kiemelten kell munkavállalókat.

segíteni

az

önhibájukon

kívül

hátrányos

helyzetbe

került

 Segíteni kell a pályakezdő fiatalok munkatapasztalat szerzését.  Jól működő gazdasághoz jó szakemberek kellenek.  Átmenetileg sem szabad magukra hagyni a munka nélkül maradtakat.  Egyszerűsíteni kell az adminisztrációt. Ma a munkanélküliek idejük jelentős részét fölösleges sorban állásra, adminisztrációra kell, hogy fordítsák.

47


A vidéken élőket – különösen a vállalkozásokat – segíteni kell, hogy munkahelyeket tudjanak teremteni. Nagyon fontos, hogy olyan módon fektessék be a tőkét, hogy a tőkebefektetés termőre fordulhasson, képes legyen az önfenntartásra, ami hosszú távon is munkahelyeket generál. A mezőgazdaság területén segíteni kell a vállalkozásokat abban, hogy az értékesítési láncba bekapcsolódjanak, valamint a feldolgozó ipar is rájuk épülhessen. A iparfejlesztés alapja a megfelelő infrastruktúra kialakítása, alapvetően az adott térség erőforrásaira, versenyelőnyeire építkezve lehet fejleszteni az adott térségben található vállalkozásokat (pl. a mezőgazdaságra épített feldolgozó ipar, vagy borút turizmus és mezőgazdaság összekapcsolása). A turizmusban olyan horizontális szolgáltatási láncokat kell kialakítani, amelyek segítségével, több vendégéjszakát töltenek el a turisták az adott településen, illetve térségben. A közmunkák szervezését célszerű a működő vállalkozásokra bízni. Mára a külföldi nagyvállalatok letelepedésének, de a hazai kis- és középvállalatok fejlődésnek egyik legfőbb gátjává a jól képzett szakemberek hiánya vált. Noha a rendszer adaptálását már elkezdték a hazai szakmai érdekképviseletek, napjainkra mégis egyre nyilvánvalóbb: a magyarországi vállalatok versenyképessége – a betelepült külföldi nagyoké éppúgy, mint a haza kicsiké – már csak a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítható. Szükséges továbbá, hogy a vállalkozói utánpótlást biztosító fiatalok vállalkozói képességeinek, tudásának növelése, a pozitív vállalkozói szemlélet és a kultúra formálása már az általános iskolától kezdve. A gyakorlat-orientált vállalkozásoktatást el kell terjeszteni a szakközépiskolákban és a felső oktatásban is, hogy a fiatalok akár az iskola elvégzését követően, akár néhány év rutin megszerzése után képesek legyenek saját vállalkozást indítani. Jelenleg ezen a téren nagyon gyengén állnak a hazai oktatási intézmények, így egy központi program kell a hazai vállalkozás-oktatás fejlesztése érdekében. A válság által leginkább sújtott ágazatok között kiemelt helyen szerepel az építő ipar. Ugyanakkor jelentős az élőmunka igénye, ezért fontos ágazata lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak. Az élelmiszeripar fejlesztéséhez az alábbi feladatok szükségesek:  Végre kell hajtani, az európai és globális piacokon való versenyképességhez szükséges szerkezetátalakítást. 

A továbbképzéshez megfelelő K+F háttér és marketing szükséges.

 Speciális termékeinkkel lehetőségek kihasználása.

új

piaci

szegmensek

nyitása;

keleti

régiós



Legyen kormányzati prioritás a hazai élelmiszeripar fenntartható fejlesztése.



Vertikális és horizontális stratégiai együttműködések.

 A hazai mezőgazdasági nyersanyagok hazai szabályozási, támogatási és informális eszközökkel.

feldolgozásának

piaci

ösztönzése

48


 Kereskedelmi láncok erőfölényének korlátozása EU-konform és informális eszközökkel, a kormánynak nemzetközi szinten is kezdeményezőnek kellene lennie a vonatkozó EU szabályozások módosítására. 

Piacvédelem termékszabványokkal, védjeggyel.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása A megváltozott munkaképességű személy az, aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miat csökkennek. Ezt a meghatározást veszik alapul a munkaügyi központok akkor, amikor az álláskeresők nyilvántartása során megkülönböztetik a megváltozott munkaképességű álláskeresőket. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása nem bővült számottevően. Következésképpen a munkahelyüket elveszítő megváltozott munkaképességű emberek jelentős része munkanélkülivé válik, majd a munkanélküli ellátások kimerítése után kiszorul a munkaerő-piacról. 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság: A közlekedés a gazdaság és a társadalom szerves kiszolgáló hátterét alkotja. Hasznai közé tartozik általában az elérhetőség biztosítása, a területi egyenlőtlenségek kiegyensúlyozása, a személyek, áruk és szolgáltatások mobilitásának lehetővé tétele, gazdaság- és térségfejlesztő multiplikátorok hatása, valamint közvetlenül is hozzájárul a GDP-hez. Ugyanakkor számos-nem, vagy csak részben ellentételezett – költségeket is ró a társadalomra, amelyek közösségi szinten jelentkeznek. Alapvető cél a közlekedésből származó hasznok maximalizálása a társadalmi terhek minimalizálása mellett. Európai viszonylatban viszonylag sűrű közforgalmú közlekedési vonalhálózattal rendelkezünk, de a hálózaton megvalósuló szolgáltatás színvonala – az elővárosi közlekedés kivételével – stagnál. Települési és agglomerációs/környéki viszonylatban valós mobilitási alternatívaként tűnik fel a személygépkocsi használat mellett, de a távolsági közlekedésben már csak bizonyos feltételek mellett. A jelenleg is állami tulajdonú Volán-társaságok célszerűtlenül és gazdaságtalanul működnek, több területen a vasúttal indokolatlanul versenyezve. A (főként vidéki) társadalom továbbra is a ,,szociális háló” egyik fontos elemének tekinti a távolsági autóbusz- és vasúti közlekedést, ezért a szektor jelentősége túlmutat pusztán gazdasági vonatkozásain. Országunk relatíve jó helyzetben van, hiszen az egyéni és a közforgalmú személyszállítás közötti munkamegosztás még mindig nem mutat akkora személygépkocsi dominanciát, mint Nyugat-Európában. Ezt a kedvező lehetőséget maximálisan ki kell aknázni a következő időszakban. A megfelelő színvonalú áruszállítás-logisztika a gazdaság versenyképességének alapvető tényezője. A közlekedésstratégiai tervezésben meg kell teremteni a közúti, vasúti és vízi közlekedési ágazatok összehangolt, az ésszerű arányok kialakulását ösztönző szabályozási keretrendszerét.

49


Magyar közlekedési jövőkép 2030 A megfelelő szabályozás alkalmazásával elérhetőnek tartott modal split 2030-ban:  Áruszállítás: 60% - 25% - 10% - 5% (közút-vasú-belvíz-csővezeték)  Személyszállítás: 65% - 15% - 15% - 5% (egyéni-busz-vasúti-légi)  Személyszállítás Budapest: 50% - 50% (közforgalmú-egyéni) A közúti közlekedés területén jelentős súlypont-áthelyezésre van szükség. A fejlesztések súlypontját a főutak településeket elkerülő szakaszainak megépítésére, valamint a meglévő úthálózat fenntartási munkáira kell áthelyezni. 2030-ra a magyarországi közlekedési infrastruktúrának (mind műszaki, mind hálózati tekintetben), valamint ehhez szorosan kapcsolódva az infrastruktúrát használó mindenfajta járműállománynak, továbbá az előbbiekre alapozott, illetve az előbbiekből származtatott társadalmi-gazdasági mutatószámoknak, együttesen kell érniük az akkori, releváns adatok szerinti legfeljebb 10 EU-tagország átlagának legalább 90 százalékát. Stratégia Meg kell indítani az utas- és ügyfél-tájékoztatási rendszerek kiépítését, valamint a valódi használaton (tényleges és igazoltan allokálható költségeken) alapuló elektronikus díjfizetési rendszer kiépítését. Meg kell alapozni a hazai felsőoktatási valamint akadémiai tudományos háttér és a nemzetközi, illetve hazai vállalkozások magyarországi együttműködését, tudásközpontok működését, hogy a közúti, a vasúti és a városi, valamint elővárosi közlekedési szegmensek szolgáltatási színvonala felzárkózhasson az EU élvonalához. Támogatni kell a fejlesztések megvalósításához szükséges és alkalmas hazai háttéripar versenyképességét – szigorú összhangban az EU szabályozásával (pl. hazai összeszerelő és karbantartó bázisok kiépítésének támogatása. Környezetvédelem és energiafelhasználás a közlekedésben A környezetterhelés csökkentése horizontális cél. A közlekedés környezetterhelésének jövőképét a következő külső tényezők határozzák meg: az Eu klímapolitikája, a hazai klímapolitika és a hazai környezetpolitika. A környezeti erőforrások felhasználási és megújulási üteme meg kell, hogy egyezzen. A kimerülő környezeti erőforrásokra épülő gazdaság nem lehet hosszú távon sikeres. Tekintettel Magyarország kiszolgáltatottságára a fosszilis energiahordozók piacán, valamint a gazdasági növekedés ütemének fenntartására, és a környezet állapotának megőrzésére, elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokra legalább részben történő áttérés. A megújuló energiaforrások térnyerése a közlekedés területén korlátozott lehetőséggel bír, de annál fontosabb, hogy a közlekedési munkamegosztásában kimutatható legyen az energiahatékonyság fokozódása (pl.: villamos vontatása a vasúton, hajózás támogatása, a közlekedési szövetségek hatékonyságának növelése, korszerű járműállomány használata, kerékpáros közlekedés elősegítése stb.)

50


Intermodalitás A célállapotban mind a személy-. Mind az áruszállításban megvalósul a közlekedési alágazatok magas szintű együttműködése. Az alágazatok helyének/szerepének kialakítása nem egymás rovására, hanem egymást kiegészítve kell, hogy megtörténjen. Az áruszállításban a kombinált szállítási módoknak reális alternatívát kell kínálniuk a tisztán közúti közlekedésre épülő szolgáltatásokkal szemben. Célként tűzendő ki a hazai intermodális logisztikai központhálózat további fejlesztése és bővítése, amely illeszkedik a nemzetközi hálózatokban is. A logisztikai szolgáltatók számára kedvező szabályozási környeztet kell kiépíteni, amelyben érdekeltek az intermodális szolgáltatások előnyben részesítése iránt – ahol ez versenyképesebb. Biztosítandó a vasúti szállítás és a belvízi hajózás megfelelő szolgáltatási színvonala, ugyanis ezek nyújtják a szolgáltatás gerincét. A személyszállításban a különféle közlekedési módok közötti – egyéni vs. Közforgalmú, helyi vs. Helyközi, vasút vs. Autóbusz – átszállási pontok megfelelő kialakítására kell a hangsúlyt helyezni 2.6. Az EU 2020-as stratégiája Európa az átalakulás korát éli. A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gazdaság strukturális hiányosságaira. Ezzel egy időben a világ gyorsan halad, a hosszú távú kihívások – globalizáció, az erőforrásokra nehezedő nyomás, az öregedés – pedig egyre intenzívebbé válnak. Az EU-nak kézbe kell vennie jövőjét. Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Stratégiára van szükség ahhoz, hogy megerősödve kerüljön ki az EU a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon az EU, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szociális piacgazdaságát kívánja megteremteni. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: – Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. – Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. – Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az EU-nak meg kell határoznia, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. Ebből a célból a Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja: – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

51


E célok kapcsolódnak egymáshoz, és az átfogó siker szempontjából döntő jelentőségűek. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020 stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le nemzeti célkitűzésekre és pályákra. A célkitűzések jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három prioritását, de nem kizárólagos jellegűek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt fellépések széles körével kell alátámasztani őket. A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére: – Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. – A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. – Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. – Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. – Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. – Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet. – A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. Ez a hét kiemelt kezdeményezés az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelező lesz. Az uniós eszközöket – az egységes piacot, a pénzügyi eszközöket és a külpolitikai eszközöket – teljes mértékben mobilizálni kell a problémák kezelése és az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. Azonnali prioritásként a Bizottság modellezni fogja a válságkezelő intézkedések leépítésére vonatkozó hiteles stratégia meghatározásához, a pénzügyi rendszer reformjának folytatásához, a hosszú távú növekedést megalapozó költségvetési konszolidációhoz és a gazdasági és monetáris unión belüli koordináció megerősítéséhez szükséges lépéseket. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, erős gazdasági irányítást kell megvalósítanunk. Az Európa 2020 két pilléren nyugszik: a fent kifejtett, a prioritásokat a kiemelt célokkal ötvöző tematikus megközelítésen, illetve a tagállamokat a fenntartható növekedéshez és államháztartáshoz való visszatérésre vonatkozó stratégiáik kidolgozásában segítő 52


országjelentéseken. Uniós szinten az uniós prioritásokra és célkitűzésekre irányuló, integrált iránymutatásokat fogadunk el. A tagállamoknak országspecifikus ajánlásokat teszünk majd. Ha a tagállamok ezeket az ajánlásokat nem teljesítik megfelelően, politikai figyelmeztetésben részesülnek. Az Európa 2020-ról a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló értékeléssel egy időben tesznek jelentést, különválasztva az eszközöket és megtartva a paktum egységét. Az új stratégia kapcsán központi szerepet tölt majd be az Európai Tanács, ő lesz a stratégia gazdája. A Bizottság felügyeli majd a célok megvalósítása érdekében tett lépéseket, megkönnyíti a politikai eszmecserét, és megteszi a kiemelt uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos intézkedések és haladás irányításához szükséges javaslatokat. Az Európai Parlament a polgárok mobilizálását biztosítja, és társjogalkotóként foglalkozik a kulcsfontosságú kezdeményezésekkel. Ennek a partnerségi megközelítésnek ki kell terjednie az uniós bizottságokra, a nemzeti parlamentekre, a nemzeti, helyi és regionális hatóságokra, a szociális partnerekre, az érdekelt felekre és a civil társadalomra, hogy mindenki hozzájáruljon jövőképünk megvalósulásához. 2.7. EU-s gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai iránymutatások Az Európai Tanács 2010. júniusi ülésén elfogadta az EU 2020-as stratégiájának megvalósulását segítő gazdaságpolitikai iránymutatásokat (1-6). A foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat (7-10) az Európai Parlamenttel való konzultációt követően, várhatóan 2010. októberében fogadják el. A tagállamoknak az elfogadott, 2014-ig változatlan iránymutatások alapján az idei évben kell saját programjaikat kidolgozni. Az „Európa 2020 integrált iránymutatás” a következő iránymutatásokból áll, amelyek közül részletesen a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat mutatjuk be: 1. iránymutatás: A közpénzügyek minőségének es fenntarthatóságának biztosítása. 2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése. 3. iránymutatás: Az euró övezeten belüli egyensúlyhiányok csökkentése. 4. iránymutatás: A K+F-hez es az innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a tudásháromszög erősítése es a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása. 5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése es az üvegházhatást okozó gazok kibocsátásának csökkentése. 6. iránymutatás: Az üzleti es a fogyasztói környezet javítása, valamint az ipari bázis korszerűsítése a belső piac teljes körű működésének biztosítása érdekében.

53


7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése es a strukturális munkanélküliség csökkentése: Az aktiválás a munkaerő-piaci részvétel növelésének a kulcsa. A tagállamoknak integrálniuk kell munkaerő-piaci politikáikba az Európai Tanács által jóváhagyott, a rugalmas biztonságra vonatkozó elveket, és az Európai Szociális Alap és más uniós alapok támogatásainak megfelelő felhasználása révén alkalmazniuk kell azokat annak érdekében, hogy nőjön a munkaerő-piaci részvétel, leküzdhetővé váljon a szegmentáció, az inaktivitás és a nemek közötti egyenlőtlenség, ugyanakkor pedig csökkenjen a strukturális munkanélküliség. A rugalmasság és a biztonság fokozására irányuló intézkedéseknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük, és kölcsönösen erősíteniük kell egymást. A tagállamoknak ezért rugalmas és megbízható munkaszerződéseket, aktív munkaerő-piaci és a munkaerő mobilitását elősegítő politikákat kell kialakítaniuk, létre kell hozniuk az egész életen át tartó tanulás hatékony rendszerét, valamint megfelelő szociális biztonsági rendszereket kell felállítaniuk annak érdekében, hogy – a munkanélküliek jogainak és aktív munkakeresésre vonatkozó kötelességének egyértelmű megállapításával együtt – biztosítottak legyenek a zökkenőmentes munkaerő-piaci átmenetek. A szociális partnerekkel közösen kellő figyelmet kell fordítani a munkahelyi, belső rugalmas biztonságra. A tagállamoknak erősíteniük kell a szociális párbeszédet, és a munkaerő-piaci szegmentáció kezelése érdekében intézkedéseket kell hozniuk a bizonytalan foglalkoztatás, az alulfoglalkoztatás és a nem bejelentett foglalkoztatás megszüntetésére. Jutalmazni kell a szakmai mobilitást. Foglalkozni kell a munkahelyek minőségének és a foglalkoztatási feltételeknek a kérdésével. A tagállamoknak küzdeniük kell a foglalkoztatottak körében is jelen levő szegénység ellen, és elő kell mozdítaniuk a munkahelyi egészséget és biztonságot. Megfelelő szociális biztonságot kell garantálni a meghatározott idejű szerződéssel foglalkoztatottak és az önálló vállalkozok számára is. A foglalkoztatási szolgálatok fontos szerepet játszanak a munkaerő-piacon nem jelenlevők aktiválásában, valamint a kereslet és a kínálat megfeleltetésében, ezért e szolgálatokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy már korai szakaszban személyre szabott szolgáltatásokat nyújthassanak, valamint aktív és megelőző jellegű munkaerő-piaci intézkedéseket hozhassanak és mindenki előtt nyitva álljanak, ideértve a fiatalokat, a munkanélküliség által fenyegetetteket és a munkaerő-piactól leginkább eltávolodott személyeket is. A munkavállalás kifizetődévé tételét célzó szakpolitikák továbbra is fontosak. A versenyképesség és a munkaerő-piaci részvétel – különösen az alacsony képzettségűek részvételének – növelése érdekében a tagállamoknak a 2. gazdaságpolitikai iránymutatással összhangban ösztönözniük kell a béralku megfelelő keretfeltételeinek a megteremtését, valamint a munkaerő költségeknek az árstabilitási és termelékenységi tendenciákkal összhangban való alakulását. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a munkaerőigény ösztönzése érdekében a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk adó- és ellátási rendszereiket, valamint az állami szolgálatok azon képességet, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak. A tagállamoknak az aktív idősödést, a nemek közötti egyenlőséget – az egyenlő javadalmazást is beleértve, valamint a fiatalok, a fogyatékossággal élők, a legális migránsok és egyéb kiszolgáltatott csoportok munkaerő-piaci integrációját. 54


A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó politikáknak a megfizethető gyermekgondozás és az innovatív munkaszervezés biztosításával a foglalkoztatási ráta növelésére kell irányulniuk, különösen a fiatalok, az idősebb munkavállalók és a nők körében. A tagállamoknak el kell hárítaniuk továbbá a munkaerő-piacra újonnan érkezők munkaerő-piacra való belépése előtt álló akadályokat, elő kell mozdítaniuk az önfoglalkoztatást, a vállalkozói szellemet és a munkahelyteremtést a foglalkoztatás minden területén, ideértve a környezet védelméhez és helyreállításához hozzájáruló ún. zöld foglalkoztatást és az ápolást is, és elő kell mozdítaniuk a szociális innovációt. 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, a munkahelyek minőségének javítása es az egész életen át tartó tanulás ösztönzése: A tagállamoknak a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudás és készségek biztosítása révén erősíteniük kell a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. A minőségi alapoktatás és a vonzó szakképzés mellett hatékony ösztönzőkkel kell előmozdítani az egész életen át tartó tanulást a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak körében, megadva ily módon az esélyt minden felnőtt szamara, hogy tovább képezze magát vagy szakmájában előre lépjen, legyőzze a nemi sztereotípiákat; ugyanebből a célból felnőttoktatási lehetőségeket kell biztosítani és célzott bevándorlási és integrációs politikát kell kialakítani. A tagállamoknak az elsajátított kompetenciák elismerésére szolgáló rendszereket kell kialakítaniuk, fel kell számolniuk a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitása előtt álló akadályokat, valamint elő kell mozdítaniuk a kreativitást, innovációt és vállalkozói szellemet szolgáló transzverzális kompetenciák elsajátítását. Az erőfeszítéseknek mindenekelőtt az alacsony képzettségű, illetve elavult készségekkel rendelkező személyek támogatására, az idősebb munkavállalók foglalkoztathatóságának növelésére, a magasan képzett munkavállalók – ideértve a tudományos, matematikai és technológiai területeken alkalmazott kutatokat és nőket – képzésének, készségeinek és tapasztalatainak fejlesztésére kell összpontosítaniuk. A szociális partnerekkel és a vállalatokkal együttműködésben a tagállamoknak – az új álláshelyekről és – lehetőségekről adott rendszeres tájékoztatás, a vállalkozói készség erősítése és a szükséges készségek jobb előrejelzése mellett – javítaniuk kell a képzési lehetőségekhez való hozzáférést és meg kell erősíteniük az oktatási és pályaorientációt. Közös kormányzati, egyéni és munkáltatói pénzügyi hozzájárulások révén ösztönözni kell a human erőforrás fejlesztésébe való beruházást, a készségek fejlesztését es az egész életen át tartó tanulási programokban való részvételt. A fiatalok – elsősorban a nem dolgozó, illetve oktatásban vagy képzésben nem reszt vevő fiatalok – támogatására a tagállamoknak a szociális partnerekkel együttműködésben olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek segítik az első munkába állást, a munkatapasztalatok szerzését, továbbtanulási és továbbképzési lehetőségeket – például szakmai gyakorlatokat – kínálnak, és a fiatalok munkanélkülivé válása eseten gyorsan beavatkoznak. A készségfejlesztés és az előrejelző politikák terén elért eredmények rendszeres nyomon követése segíthet a fejlesztésre szoruló területek azonosításában, és fokozhatja az oktatási és képzési rendszereknek a jelenlegi es jövőbeli munkaerő-piaci igényekre – így az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság és az erőforrás-hatékony gazdaság igényeire – való reagáló képességet. E célok teljesítése érdekében a tagállamoknak adott esetben mozgósítaniuk kell az Európai Szociális Alap és más uniós alapok keretében biztosított forrásokat. A munkaerőigény ösztönzését célzó politikákat humántőke-beruházásokkal lehet kiegészíteni. 55


9. iránymutatás: Az oktatási es képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban résztvevők számának növelése: A minőségi oktatás és képzés mindenki számára történő biztosítása és az oktatási eredmények javítása érdekében a tagállamoknak hatékony beruházásokat kell végrehajtaniuk az oktatási és képzési rendszerek terén, elsősorban az uniós munkaerő képzettségi szintjenek növelése céljából, lehetővé téve, hogy a munkaerő megfeleljen a modern munkaerőpiacok és általában a társadalom gyorsan változó igényeinek. Az egész életen át tartó tanulás elveivel összhangban a fellépésnek az oktatás minden területére ki kell terjednie (a kisgyermekkori neveléstől és az iskoláktól kezdve a felsőoktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felnőttképzésig), figyelemmel az informális és nem formális tanulásra is. A reformoknak azon kulcskompetenciák elsajátítását kell célozniuk, amelyekre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy sikeresen boldoguljon a tudásalapú gazdaságban, mindenekelőtt a foglalkoztathatóság tekintetében, a 4. iránymutatásban szereplő prioritásokkal összhangban. Ösztönözni kell a tanulók és a tanárok nemzetközi mobilitását. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a fiatalok és az oktatók tanulmányútjai általános gyakorlattá váljanak. A tagállamoknak nyitottabbá és relevánsabbá kell tenniük az oktatási es képzési rendszereket, elsősorban rugalmas tanulási lehetőségeket biztosító nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása, valamint az oktatási/képzési rendszerek és a munka világa közötti partnerségek kialakítása révén. A tanári szakmát vonzóbbá kell tenni, és figyelmet kell fordítani a tanárok alapképzésére és folyamatos szakmai továbbképzésére. A felsőoktatást nyitottabba kell tenni a nem hagyományos tanulók szamara is, és növelni kell a felsőfokú vagy azzal megegyező oktatásban való részvételt. A nem dolgozó, illetve oktatásban vagy képzésben nem részt vevő fiatalok számának csökkentése érdekében a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést a korai iskolaelhagyás megakadályozására. 10. iránymutatás: A társadalmi befogadás előmozdítása es a szegénység elleni küzdelem: A foglalkoztatási lehetőségek kiterjesztése lényeges eleme a szegénység megelőzésére és csökkentésére, valamint a társadalomban és a gazdaságban való teljes körű részvétel előmozdítására irányuló integrált tagállami stratégiáknak. Ebből a célból a megfelelő módon fel kell használni az Európai Szociális Alapot és más uniós alapokat. Az erőfeszítéseknek az egyenlő lehetőségek biztosítására kell irányulniuk, többek között a magas színvonalú, megfizethető és fenntartható szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára történő biztosítása révén, különösen a szociális területen. A közszolgáltatások (így az online szolgáltatások is, a 4. iránymutatással összhangban) fontos szerepet játszanak ebben a tekintetben. A tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk a hátrányos megkülönböztetés ellen. Az emberek öntudatosságának növelése és a munkaerő-piactól leginkább eltávolodottak munkaerő-piaci részvételének az előmozdítása, valamint a foglalkoztatottak körében jelen lévő szegénység leküzdése elősegíti a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet. Ehhez javítani kell a szociális védelmi rendszereken, elő kell segíteni az egész életen át tartó tanulást és fejleszteni kell az aktív befogadást elősegítő, átfogó politikákat, hogy az emberek életük különböző szakaszaiban lehetőségeket kapjanak, és hogy megvédjük őket a kirekesztődés veszélyétől, különös tekintettel a nőkre. 56


A szociális védelmi rendszereket – beleértve a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést – korszerűsíteni kell és e rendszereket teljes mértékben ki kell aknázni, hogy azok megfelelő jövedelemtámogatások és szolgáltatásokat biztosítsanak, és ily módon gondoskodjanak a társadalmi kohézióról, de ezzel egyidejűleg pénzügyileg fenntarthatók maradjanak és ösztönözzék a munkaerő-piaci részvételt. Az ellátási rendszereknek az átmenetek alatti jövedelembiztonság garantálására és a szegénység csökkentésére kell összpontosítaniuk, különösen a társadalmi kirekesztettség által leginkább fenyegetett csoportok – például a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a kisebbségek a romákat is beleértve, a fogyatékossággal élők, a gyermekek és a fiatalok, az időskorú nők és férfiak, a legális migránsok és a hajléktalanok tekintetében. A tagállamoknak a leginkább kiszolgáltatottak támogatása érdekében aktívan támogatniuk kell a szociális gazdaságot és a szociális innovációt. Az intézkedéseknek a nemek közötti egyenlőség előmozdítását is célozniuk kell.

57


3. A munkaerő-piaci helyzetelemzés összefoglalója A 2010. január és április közötti időszakban elkészült a térség munkaerő-piaci helyzetelemzése, amely céljai az alábbiak voltak: a térség foglalkoztatási szempontú feltérképezése a helyi problémákra és lehetőségekre fókuszálva a foglalkoztatási stratégia megalapozása, lehetővé téve, hogy a stratégia a helyi szükségletekre, igényekre adjon válaszokat, az induló helyzetet rögzítése, amelyhez képest értékelni tudjuk a stratégia végrehajtásának sikerét, választ adjon a kistérségben lévő magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatási szint okaira, és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását gátló tényezőkre. Az elkészült foglalkoztatási helyzetelemzés bemutatja a kistérség demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási, képzési helyzetét és megfelelő vitaanyagot biztosít a stratégia elkészítéséhez. A helyzetelemzés képezi a stratégia elkészítésének alapját. Elemzési területek:  az adott terület erősségei, gyengeségei, erőforrásai, a helyi munkapiac sajátosságai, lehetőségei, veszélyei,  a képzési szükségletek és kibocsátások összhangja,  a foglalkoztatásban releváns szervezetek feltérképezése,  helyi, kistérségi, megyei, regionális fejlesztési tervek foglalkoztatási hatásainak elemzése. Módszertan:  SWOT analízis  Helyi adatfelvétel, fókuszcsoportos interjúk.  A térség munkaerő-piacára vonatkozó értékelés, melynek alapja a munkaügyi szervezetnél meglévő elemzések, prognózisok és statisztikák, - a partner NYDRMK közreműködésével.  KSH adatok felhasználásával.  Partnerség-építő találkozókon elhangzottak. A zalaegerszegi kistérség Nyugat-Magyarország hármashatár-régiójában, Zala megye északi-északnyugati határán, az osztrák-szlovén határtól mintegy 25-30 km-re fekszik, természetföldrajzi megközelítés szerint a Göcsej és a Felső-Zala völgyében. Centrális települése a megyeszékhely, Zalaegerszeg, melynek vonzott településeihez Zalalövő közvetlen vonzáskörzete csatlakozik, kialakítva a kistérség határvonalát. A 65 települést magába foglaló település-együttes északon Vas megyével határos. Bár szomszédos országgal nincs határkapcsolata, határmenti közelsége a nemzetközi kapcsolatépítés szempontjából kiaknázható. A kistérségre az elaprózott településszerkezet jellemző: 65 településéből 39-nek a népessége nem éri el az 500 főt. 1000 lélekszámot meghaladó település is mindössze 11 van. A kistérségben egy megyei jogú város és egy városi rangú település található: 58


előbbi Zalaegerszeg, több mint 60 ezer fővel, utóbbi Zalalövő, mintegy 3 ezer lakossal. A kistérség nem egészen 97 ezer embernek ad otthont, Zala megye minden harmadik lakosa itt él. Legnépesebb települése Zalaegerszeg, a kistérség népességének 64%-a a megyeszékhelyen lakik. Legkevesebben, mindössze tizenketten Iborfián élnek. A kistérség megyeszékhelyen kívüli településeinek átlagos lélekszáma 565 fő. A kistérség lakónépessége évente nagyjából egy Zalaszentlőrinc nagyságú település lélekszámával csökken. A zalaegerszegi kistérségben a népességfogyás éves üteme az utóbbi 3 év átlagában -3‰, amely a megyei ütemnek a fele. A népességcsökkenés kizárólag a természetes fogyás, vagyis a születések és a halálozások számának negatív egyenlegéből származik. Jól jellemzi a kistérség természetes népesedési folyamatát, hogy a kistérséget alkotó 65 település közt mindössze három olyan akad, amelyekben az utóbbi 3 esztendő mindegyikében többen születtek, mint ahányan elhunytak A megyeszékhely, mint egy-egy térség szellemi-kulturális központja, kiépült intézmény- és kapcsolatrendszerén keresztül vonzza és megtartja a magasan iskolázott, képzett társadalmi rétegeket. Ez a kistérségben is így van, azonban sajátos jellemző, hogy van néhány település, amelyekben – Zalaegerszeghez hasonlóan – szintén kiemelkedően magas a diplomás lakosok aránya. Ilyen különösen Gellénháza és Teskánd, amelyek egyébként mikrotérségi központként is funkcionálnak nem utolsósorban azzal, hogy munkalehetőséget biztosítanak a helyieknek és környékbeli lakosságnak. Ellenpontként azonban a kistérségben több olyan kistelepülés is megtalálható (például Iborfia, Nemeshetés, Szentkozmadombja), amelyek a kiépületlen infrastruktúra, az elégtelen megélhetés és a nehézkes közlekedési kapcsolatok miatt fokozatosan elnéptelenedtek, s így teljesen elveszítették értelmiségi bázisukat. A zalaegerszegi kistérség adottsága folytán alapvetően mező- és erdőgazdasági jellegű vidék. Különösen a vonzott településeken fontos az agrár- és erdészeti tevékenység. A szántóföldi növénytermelés mellett hagyományai vannak a gyümölcskertészetnek, különösen az almatermesztésnek. Az ipari tevékenység alapvetően a városokba, azon belül is különösen a megyeszékhelyre koncentrálódik, vidéken inkább a helyi igényeket kielégítő kisipari tevékenységek fontosak. A gazdasági és foglalkoztatási központnak tekinthető Zalaegerszeg iparának szerkezete az elmúlt időszakban átstrukturálódott, igazodott a piaci igényekhez, bár kevésbé jelentek meg a magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató üzemek, a foglalkoztatásban pedig számottevő maradt a betanított munkaerő alkalmazása. A vonzáskörzetben élő gazdaságilag aktívak ugyanakkor többek között e cégek munkaerő szükségleteinek biztosításához járulnak hozzá. A megyeszékhely mellett a közlekedési folyosók mentén elterülő településeken – különösen a közút- és vasúthálózati fejlesztések által érintettek környezetében – fokozatosan erősödnek a kereskedelmi, logisztikai, gazdasági jellegű és személyi szolgáltatások. A vonzó természeti környezet és gazdag kulturális örökség miatt a falvakban egyre inkább kitörési pontnak számít a turizmus. 59


A zalaegerszegi kistérségben regisztrált vállalkozások főtevékenység szerinti struktúrája egyaránt magán hordozza a fejlett piacgazdaságra jellemző viszonyokat és a térségi adottságok és lehetőségek jegyeit. Összességében kétharmaduk szolgáltatási feladatok nyújtására, egyharmaduk pedig valamilyen termelő tevékenység végzésére jött létre. A gazdaságban és a társadalomban lezajlott folyamatok következtében jelentősen módosult az elmúlt két évtizedben a népesség gazdasági aktivitása. Szűkült a munkaerőpiac, módosult a foglalkoztatás struktúrája, és megjelent a munkanélküliség. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt csökkent a munkaerőutánpótlást biztosító fiatalkorúak száma. A folyamatos öregedés és a korai nyugdíjazás lehetőségeinek megteremtődése pedig az inaktívak állományát szélesítette ki, növelve ezzel együtt a társadalomra háruló terheket is. A zalaegerszegi kistérség munkaerő-piaci helyzete összességében szerencsésebben alakult, mint a megye egészéé. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele ugyanakkor a település-együttesen belül a centrum és a vonzott települések viszonylatában markáns fejlettségbeli eltérésekre világít rá. Különösen a megyeszékhelytől a kistérség határai felé távolodva válnak egyre kedvezőtlenebbé az elhelyezkedési esélyek. Zalaegerszeg foglalkoztatási helyzetében nem következett be éles törés a gazdaság gyökeres átrendeződése nyomán, miközben vidéken a korábban fő megélhetési lehetőséget biztosító mezőgazdasági közép- és nagyüzemek megszűnése és átalakulása következtében jelentős számban szűntek meg munkahelyek. Szerencsére a megyeszékhelyen a korábbi főként a fővárosból vidékre telepített gyáregységek megszűnése ellenére dinamikus vállalkozás-alapítási hullám indult meg, a külföldi érdekeltségű vállalkozások megtelepedése révén pedig nemcsak a helyi szabad munkaerő, hanem a vonzáskörzet egy részében élők számára is teremtődtek új álláslehetőségek. A közlekedési kapcsolatok javítása és a megélhetési kényszerből adódó napi ingázás felvállalása így összességében azt eredményezte, hogy vidéken sem ugrott meg számottevően a munkanélküliség szintje. Ennek ellenére az ingázási feltételek kedvezőtlenek a térségben. Piaci viszonyok között a munkanélküliség szintje elsősorban a gazdasági folyamatok függvénye, amelyet jelentősen befolyásolhatnak a központi és helyi szabályozások, intézkedések. A 2008 utolsó negyedévében kibontakozó recesszió hatásaként vállalkozások szűntek meg, fogták vissza kapacitásaikat, melynek következményeként számos esetben kénytelenek voltak megválni munkavállalóiktól. A zalaegerszegi kistérség gazdaságát és munkaerőpiacát igen érzékenyen érintette a külső körülmények változása. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban meghatározó vállalkozások tevékenysége erőteljesen függ a nemzetközi folyamatoktól. Mindezek nyomán a gazdasági visszaesés elég rövid időn belül és érzékeny mértékben növelte a kistérségben a munkanélküliség szintjét. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legutolsó nyilvánosságra hozott adatai szerint 2009. decemberében összesen 5 050 állástalant tartottak nyilván a kistérségben, 1 468 fővel többet, mint 2008 decemberében.

60


A munkanélküliség ugrásszerű megnövekedése mellett megfigyelhető az a határozott tendencia is, hogy igen dinamikusan növekszik a munkanélküliként eltöltött átlagos időtartam. Ez azzal fenyeget, hogy a munkanélküliség az érintett munkavállalók életében nem egy viszonylag rövid, átmeneti jelenség, hanem tartós, hosszabb időszak. A munkanélküliség újratermelődése jelentős problémája a munkaerő-piac működésének. A pályakezdők bejutása a munkaerő-piacra rendkívül megnehezült, számos esetben lehetetlenné vált. A munkaerő-piac ma még kevés – bár egyre több – jelzést ad a szakmai átképzésnek és továbbképzésnek. A helyi munkaerő-piaci szereplők összefogásával elérhető a pályakezdő fiatalok megtartása a kistérség településein – ami az egyik fő alapja lehet a kistérségi népességcsökkenés megakadályozásának – a helyi lakáshoz jutási és szabadidő eltöltési lehetőségek mellett a leghangsúlyosabban attól függ, hogy sikerül-e helyben, a végzettségüknek megfelelő, jó minőségű munkakörben elhelyezkedniük. A kistérségben szakközépiskolai és gimnáziumi oktatás egyedül Zalaegerszegen létezik. Ugyanez vonatkozik a felnőttoktatásra is, aminek különös jelentősége van az alacsony képzettséggel, iskolai végzettséggel, és elavult szakmával rendelkező népesség foglalkoztatásában. A középfokú oktatás széles skálája olyan területeket ölel fel, amelyek megfelelnek a helyi adottságoknak és a piaci igényeknek, mint amilyen pld. a faipar, a gépészet, az építészet és épületgépészet, a kereskedelem és vendéglátás, az egészségügy, a számítástechnika és informatika, az elektrotechnika, a közgazdaság és a turizmus, média és kommunikáció. A kistérség akkreditált felnőttképző intézményei, magánvállalkozások és non profit szervezetek jellemzően műszaki, informatikai, nyelvi, pénzügyi-gazdasági és kereskedelmi-idegenforgalmi szakképesítés megszerzésének lehetőségét biztosítják. A felsőoktatás a kistérség központjára, Zalaegerszegre koncentrálódik, ahol megszűnt az önálló intézményű felsőoktatás. A korábbi intézmények ma már tevékenységüket más, nagypresztízsű anyaintézményekbe olvadva folytatják tovább. Ezek a következők: Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola (távoktatási helyszín), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzés, Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete.

61


Munkaerő-piaci szempontú SWOT analízis Elemzési területek: Gazdaság, vállalkozások, munkahelyteremtés, munkahelyek minősége Képzési rendszer, munkaerő felkészültsége, LLL Munkaerő-piaci szolgáltatások Helyi menedzsment kapacitások Hátrányos helyzetű rétegek, szociális gazdaság Erősségek

Gyengeségek

Zalaegerszeg a megye foglalkoztatási centruma (a foglalkoztatottak 1/3-a itt található) nagyfoglalkoztatók jelenléte jól működő, export piacra orientált hazai tulajdonú KKV-k jelenléte kedvező mezőgazdasági, erdőgazdasági adottságok fejlődő ipari parkok inkubátorházzal klaszter kezdeményezések gazdaságban (pl. faipari klaszter)

a

munkahelyek minőségét javító szemlélet megjelenése (munkaegészségügy témaként való megjelenése a paktumban)

feldolgozóipar években

visszaesése

az

elmúlt

álláskeresők száma jelentősen növekedett a válság hatására helyi munkahelyek hiánya a kistérség nagy részében (a közszférában foglalkoztatás magas aránya) nagyarányú ingázás (Zalaegerszegtől távolodva egyre nagyobb mértékű) a kistelepüléseken foglalkoztatásban

erős

szezonalitás

a

fekete gazdaság jelenléte rossz elérhetőség (hiányos tömegközlekedés, zsáktelepülések) helyi termékre épülő piaci ellátás hiánya

irányú

a turisztikai potenciál és együttműködések kihasználatlansága

Hazavárunk ösztöndíj a felsőoktatási hallgatóknak, szakmunkás ösztöndíj a gépipari szakmákban tanulóknak

magasa szolgáltatási szektor aránya a foglalkoztatási szerkezetben, de a színvonal alacsony

fejlődő felsőoktatás

magas a betanított munka aránya

munkaügyi kirendeltség által nyújtott szolgáltatások, támogatások

tőkeszegény kisvállalkozások

széles spektrumú, helyi szakképzés

megfelelő

FIP pontok működése a kistérségben együttműködési szándék foglalkoztatási paktumban

az

induló

jó pályázati forrásszerző képessége van a kistérségnek meglévő társulási és civil szervezeti tapasztalat közfoglalkoztatási programok szervezésében, és a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját célzó szolgáltatásokban

szakképzett és motivált munkaerő hiánya a kistérségben (a jól képzett emberek nem találnak helyben munkát, emiatt elvándorolnak, a pályaorientáció nem hatékony, a szakmáknak nincs presztízse) a felnőttképzéseken végzettek nem sajátítják el a szakmákat, az állam által vásárolt képzéseknél az alacsony árra való törekvés nem teszi lehetővé a minőségi és eredményes képzést

62

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben TISZK működési problémákkal küzd A munkáltatók nem eléggé intenzíven vesznek részt a gyakorlati képzésben a munkaképes korú lakosság gyenge egészségi és mentális állapota, különösen a Zalaegerszegtől távolabbi településeken jó iskolázottsági mutatók integrált szolgáltatások nem érhetőek el a munkanélkülieknek (képzési-mentáliséletvezetési-foglalkoztatási) hiányzó, illetve nem munkaerő-piaci adatok

összegyűjtőtt

nincs hosszú távú tervezés (üzleti, szervezeti, fejlesztési, HR) sem a köz- sem a magánszférában nem jellemzőek a térségi szintű szektorokon átívelő összefogások nagyfokú körében

bizalomhiány

a

és

vállalkozások

térségen belüli nagy területi különbségek többgenerációs munkanélküliség erősödése területi és etnikai szegregáltság jelenléte atipikus foglalkoztatási módok nem terjedtek el Lehetőségek munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése (elsősorban a helyi KKV-kra alapozva a feldolgozóiparban, továbbá az egészségügyi, szociális, turisztikai szolgáltatásokban, mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, vadgazdálkodásban, megújuló energia szektorban, a zöld munkahelyek területén) autonóm kistérség kialakítása (megújuló energiák kihasználása, helyi termékekre alapuló piacok, illetve üzletek létrehozása, KKV-k erősítése, fejlesztése, erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek létrehozása) a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése, a képzettségi szint emelése

Veszélyek foglalkoztatási lehetőségek hiányában az elvándorlás fokozódása a kistelepüléseken, a kistérség népességmegtartó képességének csökkenése a közszférában várható leépítések miatt tovább csökken a helyi munkahelyek száma a kistelepüléseken a bürokrácia, továbbá a magas adó- és járulékterhek korlátot jelentenek a foglalkoztatásban a szakmunkáshiány súlyosbodása gátolja a vállalkozások fejlődését az osztrák korlátozások 2011. májusi eltörlése miatt fokozódik a szakember elvándorlás az állam által vásárolt képzéseknél továbbra is az alacsony ár és nem a minőség és az

63

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0025 MALOM Foglalkoztatási Paktum a Zalaegerszegi Kistérségben tudatosan tervezett térségi pályaorientáció megvalósítása a paktum partnerség keretében

eredményesség lesz a meghatározó

a TISZK működésének partnerségi összefogással

fejlesztése

a pesszimista hangulat uralkodik el, és nem alakul ki a „meg tudjuk tenni!” szemlélet

szakmunkás és felsőoktatási ösztöndíjés gyakornoki rendszer kialakítása

az elöregedési tendencia erősödése, az eltartott népesség arányának növekedése kapcsán növekvő teher hárul az aktív népességre

integrált, modulrendszerű piaci szolgáltatok nyújtása

munkaerő-

a helyi foglalkoztatásés gazdaságfejlesztési projektek sikeres lebonyolítása érdekében kistérségi kapacitásépítés (a kistérség projektmenedzsment és a paktum menedzsment kapacitásainak erősítése, foglalkoztatási célú civil szervezetek fejlesztése) gazdasági, munkaerő-piaci információáramlás erősítése

a leginkább rászorulókat nem érik el a munkaerő-piaci szolgáltatások

munkanélküliség helyzetének romlása, a munkanélküliek állapotának romlása

további mentális

a leszakadó társadalmi csoportok létszámának növekedése (a segélyen élés jobban megéri, mint a munka, a negatív minta a többgenerációs munkanélküli családokban mélyülő gazdasági és társadalmi problémákat okozhat, tartós munkanélküliség növekedése)

a segélyen élők bevonása a munka világába (pl. zöldségtermelés, szociális földprogram, állattenyésztés)

64


4. Gazdasági és Foglalkoztatási Stratégia 4.1. Alapelvek Vállalkozásbarát stratégia: A fenntartható munkahelyeket elsősorban a vállalkozók (különösen a KKV-k) teremtik, ezért minden beavatkozásnak a vállalkozások céljait kell szolgálnia. Az önkormányzatokat ösztönözni kell, hogy a helyi politika alakításánál vegyék figyelembe a vállalkozások érdekeit, megfelelő infrastruktúra, közszolgáltatások biztosításával, ösztönzők nyújtásával segítsék a vállalkozások fejlődését. Átfogó stratégia: Figyelembe veszi a kistérségi körülmények és adottságok minden releváns elemét. Megteremti a kapcsolatot a területfejlesztéssel és vidékfejlesztéssel is. Integrált: A munkaerő-piaci problémákat a szektorok közötti együttműködéssel kezeli (gazdaság, foglalkoztatás, szociális, egészségügyi, oktatási szektor stb.) Koherens: A prioritások összekapcsolása is megtörténik a szükségletekkel valamiféle hosszú távú vízió érdekében. Reális: Az elérhető erőforrások (pénzügyi, humán és időtényezők) és a térségi szereplők motivációjának határain belül van, valamint elfogadható idő alatt teljesíthető. Rövid távú sikerekre is törekszik a bizalom kialakulása érdekében. Részvételen alapuló: A térségi szereplők és különösen a kulcsfontosságú célcsoportok tudásának és véleményének értékként való kezelése és kiaknázása. Hangsúly a paktumban résztvevő szervezetek szerepének tudatosításán. Befogadó: Igyekszik valamennyi érdekcsoportot és érdekeltet bevonni folyamatokba. Nyitott az előremutató ötletekre és a kezdeményező szemléletre.

a

Egyenlőségbarát: Az egyenlőség és diverzitás minden szempontjáért folytatott küzdelem szükségessége iránti tudatosság jellemzi, és tevékeny a korra, nemre, speciális szükségletű csoportokra, kisebbségekre stb. vonatkozó esélyegyenlőség tekintetében. A munkaerő-piacról hosszabb rövidebb időre kiszoruló egyének számára a közfoglalkoztatás különböző formáinak szervezésével és használatával támogassa visszailleszkedésüket a munkaerő-piacra (például: ágazati közmunkaprogramok, Út a munkaház program, térségi közfoglalkoztatás).

65


4.2. Jövőkép és célok megfogalmazása, célcsoportok kijelölése Jövőkép „Zalaegerszeg és térsége a régió egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségévé válik. A foglalkoztatásban tovább növekszik a megerősödő, egymással intenzíven együttműködő hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások szerepe, de emellett a külföldi tulajdonú vállalatok is hosszú távon telepednek meg a térségben. A nemzetközi piaci láncokba bővülő számban lépnek be helyi kis- és középvállalkozások, akik tartósan képesek termékeiket és szolgáltatásaikat a hazai piacokon kívül is értékesíteni, de emellett a kistérségi és a hazai piacokon is erősítik pozícióikat. Az oktatási és munkaügyi intézményrendszer által a munkavállalásra sikeresen felkészített emberek megtalálják a számukra megfelelő munkahelyeket, és a munkavállalással megteremtik jólétük alapját. A kistérség foglalkoztatási szintje megközelíti az EU átlagot. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek kihasználásával, a fejlődő mezőgazdaságnak, falusi turizmusnak, bővülő személyes szolgáltatásoknak és a megújuló energia szektor előretörésének köszönhetően a falvakban is tartós munkahelyek létesülnek. Ezáltal mérséklődik az ingázás, megerősödnek, autonómabbá válnak a helyi közösségek, csökken a települések és a kistérség külső gazdasági és energetikai függősége, kiszolgáltatottsága. A megyei jogú város és a környező települések egymással harmonikus gazdasági és társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek. A paktum partnerség segítségével több és minőségileg jobb munkahely jön létre, és a paktumban résztvevő szervezetek kihasználják az együttműködésben rejlő előnyöket. A partnerségi szemlélet áthatja az egész kistérség működését. A kistérség képessé válik szakképzett munkaerejét és diplomásait megtartani, amelynek alapja a vállalkozások részvételével hatékonyan és eredményesen működő képzési és szakképzési rendszer, vonzó és biztos megélhetést kínáló munkahelyek, továbbá az önkormányzatok és munkaadók részvételével működtetett letelepedést segítő támogatási rendszer.” Átfogó cél: A belső természeti, emberi, gazdasági erőforrások hasznosítására építő autonómiára törekvő, fenntartható kistérségi gazdaság és társadalom megteremtése. Specifikus célok: - A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése: - a hátrányos helyzetű rétegek bekapcsolása a munka világába, - a munkavállalást segítő szolgáltatások fejlesztése (pl. gyermek felügyelet, idősgondozás), - a másodlagos munkaerőpiac fejlesztése (pl. szociális földmunkaprogramokkal, térségi szervezésű közfoglalkoztatással), - a foglalkoztathatóság javítása gyakorlatorientált kompetencia képzésekkel, tréningekkel, - közérdekű önkéntes tevékenység ösztönzése, - a munkavállalók mentális felkészítése a sikeres munkavállalásra, - alternatív foglalkoztatási módok terjesztése (pl. távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás) 66


- Munkahelyek megtartása és minőségi fejlesztése mellett fenntartható helyi és térségi munkahelyek teremtése: - megújuló energiák kihasználása, helyi termékekre alapuló piacok, illetve üzletek létrehozása, KKV-k erősítése, fejlesztése, erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek létrehozása, saját terménytároló kapacitással) - éves foglalkoztatást nyújtó foglalkoztatási lehetőségek felkutatása és kihasználása (elsősorban a helyi KKV-kra alapozva a feldolgozóiparban, továbbá az egészségügyi, szociális, turisztikai szolgáltatásokban, mezőgazdaságban, megújuló energia szektorban, a zöld munkahelyek területén) - munkahelyteremtő beruházások elősegítése a kistérségben - önfoglalkoztatási lehetőségek kihasználása, a vállalkozók képzése, tanácsadások nyújtása a munkahelyek minőségének javítása (pl. munkavédelem, munkaegészségügy, munkaszervezetek fejlesztése) - a térség tőkevonzó képességének javítása (szakképzett munkaerő rendelkezésre bocsátásával) - gazdasági és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése - támogató, szolgáltató, vállalkozóbarát civil szerveztek, hivatalok, önkormányzatok kialakítása - Képzés, szakképzés fejlesztése a foglalkoztatásért: - élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése, feltételeinek fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása (szakképzés-felsőfokú végzés, felnőttképzés) - a vállalkozások, intézmények fejlődése, magas színvonalú működése érdekében a tágabb térség képzési, szakképzési kínálatának és munkaerő-piaci igényeinek összehangolása (a munkaadói igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítása, a beiskolázásoknál elsődleges szempont legyen az igazolt munkaadói igény, helyi vállalkozások intenzívebb bevonása valósuljon meg a gyakorlati szakképzésbe) - tudatosan tervezett térségi pályaorientáció megvalósítása a paktumban résztvevő szervezetek együttműködésében (helyi munkaadók érdekeltségébe tartozó szakmákra és hiányszakmákra: pl. gyárlátogatások, munkahelyek szervezett megtekintése, szakmák bemutatása, gyakornoki, ösztöndíj rendszerek indítása) - a fiatalok számára életpályamodell kidolgozása (tanulás-munka-otthon), az elvándorlás csökkentése, szakképzett munkaerő, diplomások megtartása, illetve hazatérésük segítése (Hazavárunk program tartalmi továbbfejlesztésével és kistérségi kiterjesztésével) - a vállalkozók és alkalmazottaik felkészültségének, alkalmazkodóképességének és foglalkoztathatóságának, illetve az ezek eléréséhez szükséges kompetenciák növelése - keresletorientált felnőttképzési programok indítása (munkaügyi központok által támogatott programok, piaci képzések) - felzárkóztató képzések az alacsony végzettségűek számára, a népesség képzettségi szintjének növelése

67


- Helyi foglalkoztatási partnerségek és menedzsment kapacitások erősítése, az információáramlás javítása: - a paktum menedzsmentjének és szervezetének megerősítése, a szektorokon átívelő partnerségek fejlesztése, bizalomépítés - hazai és nemzetközi partnerségi hálózatokban való részvétel - a foglalkoztatáspolitikai célokra rendelkezésre álló belső és külső források egyesítése, a felhasználás összehangolása - a munkaerő-piaccal és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk széleskörű elérhetőségének biztosítása - határon átnyúló együttműködések erősítése a célok megvalósítása érdekében foglalkoztatási célú civil szervezetek létrehozása, fejlesztése - a helyi foglalkoztatáspolitika szerepének erősítése, fontosságának tudatosítása az önkormányzatok működésében - a közép- és hosszú távra tervezés (üzleti, szervezeti, HR) ösztönzése a paktum résztvevői között - Munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek csökkentése: Zalaegerszegtől távolabb lévő települések gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának elősegítése - az ingázás feltételeinek javítása az egyéni és közösségi közlekedés fejlesztésével (közlekedési társaságok és paktum partnerek közötti koordináció, telekocsi rendszer, közösségi közlekedés koordinációja) - a munkanélküliek számára integrált szolgáltatások nyújtása szektorközi együttműködéssel (képzési-mentális-életvezetési-foglalkoztatási) - mikrotérségi foglalkoztatási információs pontok kistérségi hálózatának továbbfejlesztése - kulcskompetenciák megszerzése Főbb célcsoportok: • •

•

• •

Helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók: A helyi foglalkoztatás-bővítés szempontjából elsődleges célcsoport. Kiemelten a hazai kis-és középvállalkozások, mivel ők foglalkoztatják a munkaerő jelentős részét. Munkanélküliek: Regisztrált álláskeresők és nem regisztrált munkanélküliek, tartós munkanélküliek. A 2008. végén indult gazdasági válság hatására számuk jelentősen emelkedett. 2009. végén kb. 5 000 regisztrált munkanélküli élt a kistérségben. Halmozottan hátrányos helyzetűek, roma lakosság: körükben többségében az alacsony iskolai végzettségük és eltérő munkakultúrájuk miatt gyakori a többgenerációs munkanélküliség. A cégek a megfelelő iskolai végzettség esetén sem szívesen foglalkoztatják őket az előítéletek miatt. Pályakezdők (kiemelten a diplomások): A szakmai tapasztalatok, gyakorlat hiánya nehezíti elhelyezkedésüket. A térség falvainak elöregedésének megállításához szükséges lenne, a fiatalok helyben történő foglalkoztatása. Megváltozott munkaképességűek: Körükben nagyon alacsony a foglalkoztatási szint. Kevés a munkalehetőség, és a komplex munkába állást segítő szolgáltatások korlátozottan érhetőek el.

68


•

•

•

Nők, GYED-ről/GYES-ről visszatérő nők, kisgyermekes családok: Elhelyezkedési esélyeiket rontják a térségben zajló iskolabezárások, a bölcsődék alacsony száma, a huzamosabb ideje GYES-en, GYED-en lévőknél a szakmai ismeretek elavulása, a munkáltatók diszkriminatív hozzá állása. Alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezők: Ők képezik a kistérségben élő munkanélküli ill. rendszeres szociális segélyezettek döntő többségét. 20 %-uk egy éven túli munkanélküli. Az esetek többségében életkorukat tekintve is a hátrányos helyzetű kategóriába tartoznak. 45 év feletti munkavállalók: A térségben történt gyárbezárások következtében az ebbe a kategóriába tartozó munkanélküliek száma megemelkedett. Többségük alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezik.

69


4.3. Programok, prioritások, intézkedések megfogalmazása végrehajtandó projektekkel 1. prioritás: Foglalkoztatást 2. prioritás: Gazdasági és 3. prioritás: Foglalkoztatási elősegítő szolgáltatások és foglalkoztatási autonómia partnerség fejlesztés programok fejlesztése megteremtése

1.1. Szakképzésfelnőttképzés-felsőfokú szakképzés-felsőoktatás és pályaorientáció (TISZK koordinációjában ÁFSZKamara-RMK) rendszerének fejlesztése 1.2. Életpálya tervezés meghonosítása, munkatapasztalat szerzés segítése

2.1. Tudatos, partnerségben 3.1. Foglalkoztatási paktum szervezett befektetés- menedzsment szervezeti ösztönzési és térség kapacitásainak fejlesztése marketing tevékenység megvalósítása 2.2 Vállalkozási, munkaadói 3.2. Irányító Csoport, tematikus tanácsadás, hálózatfejlesztés munkacsoportok létrehozása és működtetése

1.3. Integrált munkaerő- 2.3. piaci szolgáltatások akciók fejlesztése

Munkahely-teremtési 3.3. Térségen belüli hálózatépítés-partnerségi kapacitásépítés, tudatosítás, térségen kívüli kapcsolatok fejlesztése, szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása 1.4. Munkavállalást segítő 2.4. Helyi termékek 3.4. Paktumban tevékenykedő háttérszolgáltatások előállításának ösztönzése, szervezetek fejlesztése fejlesztése helyi piacok és kistérségi termelő és értékesítési szervezet létrehozása, helyi szolgáltatások előnyben részesítése, egymásra találás

1.5. Munkahelyek minőségi 2.5. Cserekereskedelem fejlesztése ösztönzése a hátrányos helyzetűek bevonása érdekében 1.6. Foglalkoztatási programok megvalósítása a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációja érdekében

A stratégia prioritásai (programjai) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszútávon érvényesülő stratégiai és specifikus célokat. 70


Az egyes prioritások megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követik:     -

Indoklás: Az adott terület helyzetértékelése, a prioritás szükségességének leírása. Általános célok: A prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása. Hatásindikátorok: A prioritás általános hatásait jellemző indikátorok. Intézkedések: A prioritást megvalósító operatív programok leírása az alábbi szerkezetben: Az intézkedés általános célja Az intézkedés rövid leírása, tartalma Célcsoportok Végső kedvezményezettek, partnerek Outputmutatók Lehetséges projektek 4.3.1.

prioritás: Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások és programok fejlesztése

Indoklás: Minden fejlesztés megvalósulásának, minden közösség, kezdeményezés sikerességének alapja az azért felelős személyek, a helyi lakosság felkészültsége. Akár a gazdaság, akár a társadalom céljairól, akár a környezet értékei megőrzéséről van szó, a „kiművelt emberfők” léte kiemelt fontosságú. Az egyéni teljesítmény megléte ugyanakkor szükséges, de nem elégséges feltétele egy térség tartós fejlődésének – az igényli a közösség erős, pezsgő életet élő létét is (turizmus, oktatás, nevelés, népességmegtartó képesség). Az egyének „versenyképességének” fejlesztése elsősorban a helyi társadalom munkaképes korú részének szakképzettségét, illetve rugalmasságát kell, hogy biztosítsa. Ehhez hosszú távon is megfelelően működő, működőképes alapfokú oktatási struktúrák kialakításának támogatása, versenyképest tudást adó közép-, és felsőfokú szakképzés, illetve a felnőttképzés, az élethosszig való tanulás fejlesztése szükséges. A képzési rendszerek struktúrájának meghatározása túlmutat a helyi közösségek hatáskörén, de azok működésének befolyásolására több eszköz van. Ezen eszközöket a gazdaság által elvárt eredmények elérése érdekében, a gazdaság által igényelt típusú és szintű, de mindenképpen gyakorlati, végzés után is hasznosítható tudást adó képzések, oktatások kialakítása a cél. A kistérségben szakközépiskolai és gimnáziumi oktatás egyedül Zalaegerszegen létezik. Ugyanez vonatkozik a felnőttoktatásra is, aminek különös jelentősége lenne az alacsony képzettséggel, iskolai végzettséggel, és elavult szakmával rendelkező népesség foglalkoztathatóságának javításában. A középfokú oktatás széles skálája olyan területeket ölel fel, amelyek megfelelnek a helyi adottságoknak és a piaci igényeknek, mint amilyen pld. a faipar, a gépészet, az építészet és épületgépészet, a kereskedelem és vendéglátás, az egészségügy, a számítástechnika és informatika, az elektrotechnika, a közgazdaság és a turizmus, média és kommunikáció. A kistérség akkreditált felnőttképző intézményei, magánvállalkozások és non profit szervezetek jellemzően műszaki, informatikai, nyelvi, pénzügyi-gazdasági és kereskedelmiidegenforgalmi szakképesítés megszerzésének lehetőségét biztosítják.

71


A munkáltatók tapasztalata alapján a felnőttképzésben végzett szakemberek nem sajátítják el a szakmákat, nem megfelelő a gyakorlati felkészítés, a képzők viszont elvárnák, hogy a munkáltatók intenzívebben vegyenek részt a gyakorlati képzésekben. Az iskolarendszerű szakképzésben végzők közül a munkaadók nagyon alacsony arányban tudják azonnal munkába helyezni a fiatalokat, mivel nem tanulják meg a szakmájukat. A gimnáziumi képzés túlsúlya, a fiatalok divatszakmák irányába történő továbbtanulása miatt nagyon nehéz a hiányszakmákba való beiskolázás. Előfordult, hogy 2 fémmegmunkáló osztály indítását szerették volna megtenni, de 4 gyermek jelentkezett. Térségi érdekű pályaorientációra, a keresett szakmák népszerűsítésére van szükség, de javítani kell a munkafeltételeket is. A zalaegerszegi önkormányzat a gépiparhoz kapcsolódó szakmák tanulói számára kínál ösztöndíjat, amely évente összesen 8 millió forintot biztosít a jelentkezőknek. Ez a kezdeményezés szerves folytatása a 2007-ben indított műszaki képzést fejlesztő programnak, amelyben a városban és annak környékén tevékenykedő gépipari vállalkozásokkal közösen dolgozik az önkormányzat (gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, vagy gépgyártástechnológiai technikusnak tanulók részére nyújtott ösztöndíj program). A felsőoktatás a kistérség központjára, Zalaegerszegre koncentrálódik, ahol megszűnt az önálló intézményű felsőoktatás. A korábbi intézmények ma már tevékenységüket más, nagypresztízsű anyaintézményekbe olvadva folytatják tovább. Ezek a következők: Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola (távoktatási helyszín), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzés, Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete. A felsőoktatási intézmények aktív szereplőként léptek fel az induló foglalkoztatási paktumban. A fiatalok pályaválasztásában kevés tudatos elem található. A média, a szülők, barátok véleménye alapján történik a szakma-választás. Emiatt a tanulók nagy része nem a számára megfelelő képzést választja, nem lesz motivált a szakmai elsajátítására, nagy eséllyel nem helyezkedik el a szakmájában. A pályaválasztási és pályaorientációs szolgáltatások nem kielégítőek. Az általános iskoláknál nem a végzős tanulók megfelelő szakmaválasztása a legfontosabb, hanem a továbbtanulási mutatók, és a tanárok sem rendelkeznek kellő munkaerő-piaci ismerettel. A rendszerváltással megszűnt a pályaválasztást segítő intézményrendszer. A 90-es évektől kezdődően az iskolák, pedagógiai intézetek és munkaügyi központok vállaltak fel egy-egy szeletet a nagyon sokrétű feladatból. A pályaválasztási előkészítő munka fő színtere az iskola, viszont a tapasztalatok alapján a képző intézményekben sem működik hatékonyan és hiányoznak a humánkapacitások is. A munkaügyi központok bázisán mindhárom megyében létrejöttek a Foglalkozási Információs Tanácsadók (FIT). A FIT-ek feladatai a következők: a pályaválasztási döntések segítése, foglalkozási és szakmaválasztási döntéshez nélkülözhetetlen ismeretek nyújtása, iskolákkal, továbbtanulással, pályakövetelményekkel kapcsolatos adatbázisok működtetése, tanácsadás nyújtása a pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz, továbbtanulási tervek kialakításához.

72


A probléma a FIT-ben folyó pályaorientációs tevékenységgel, hogy ezzel párhuzamosan az oktatási szakminisztérium által felügyelt iskolákban is létezik pályaorientációs program, de a két rendszer nem találkozik egymással a szemléletbeli és módszertani különbségek miatt. A széleskörű alap- és szakismeretekkel rendelkező fiatalok az ismereteket nem képesek eredményesen használni, amelynek oka, hogy az elsajátított ismeretek nem képeznek rendszert és hiányzik a gyakorlati alkalmazás tapasztalata. A pályakezdő fiatalok munkanélkülivé válásának okait egyrészt a nem megalapozott pályaválasztásban, az iskolarendszerű képzések nem megfelelő szakmai struktúrájában, másrészt az álláskeresési képességük és készségük, munkaerő-piaci ismeretük hiányában lelhetjük meg. Elő kell segíteni, hogy a családok és a pályaválasztás előtt álló fiatalok megbízható információk birtokában dönthessenek jövőjükről. A kistérség jövőjének kulcsa, hogy a fiatalokat megtartsa. A végzős hallgatók helyben tartásával kvalifikáltabb réteg jelenik meg a helyi munkaerőpiacon, amit a magánbefektetők is ki tudnak használni és a diplomás, magasan képzett humánerőforrásra alapozott befektetések települhetnek le Zalaegerszegen. Zalaegerszeg Város Önkormányzata a "Hazavárunk" ösztöndíj keretében több mint hétszáz doktori képzésben, felsőfokú szakképzésben, egyetemi, főiskolai, vagy középiskolai (amennyiben az adott szakképesítés megszerzése nem biztosított a városban) oktatásban résztvevő zalaegerszegi fiatal utazási költségeihez járul hozzá. Az ösztöndíj célja, hogy az utazási költségek egy részének átvállalásával is erősítsék a fiatalok lakóhelyhez való kötődését (havi egy hazautazás). A pályázatra azok a zalaegerszegi állandó lakóhellyel rendelkező hallgatók jelentkezhettek, akik más városban, államilag elismert felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat. A mintaértékű kezdeményezésnek vannak továbbfejlesztési lehetőségei. Az önkormányzat nem méri az ösztöndíjprogram hatásait, a hallgatók nem motiváltak az adatszolgáltatásban, adatvédelem miatt nehéz a nyomon követés, az utazási támogatás csak egy szép „gesztus” marad, ha nem épül fel egy teljes támogató rendszer, nem alakul ki személyes és folyamatos kapcsolat a hallgatók, a város és a munkaadók között. Részben szakmapolitikai és finanszírozási okokból nem működnek integrált munkaerőpiaci szolgáltatások, amelyek Európa számos országában sikeresen segítik a hátrányos helyzetűek reintegrációját. Nincsenek összekapcsolva a leendő munkahely/munkakör betöltése érdekében szükséges képzési, mentális, egyéb felkészítési szolgáltatások. A kivételektől eltekintve a rendszer nem a munkalehetőségekből indul ki, hanem a megszokott rutinok alapján nyújt képzési és más munkába állást segítő humán szolgáltatásokat az egyéneknek, de nem tudja pontosan, hogy milyen célból, milyen igények szerint, és pontosan hova, milyen munkahelyre szeretné eljuttatni a munkanélkülit. Ezt a rendszert fordítva kellene működtetni, és a konkrét munkalehetőségekből kiindulva megtervezni a reintegrációs folyamatot az érintett szolgáltatók együttműködésével.

73


A zalaegerszegi Egyesített Bölcsődék személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti intézmény Négy tagbölcsődében 280 férőhellyel biztosít ellátást a családban nevelkedő kisgyermekek részére (általában 40 fő körül van a nem zalaegerszegiek létszáma). Teskándon a fiatal családok betelepülése miatt az elmúlt évtizedben növekedett a születések száma, amely szükségessé tette, hogy 2006 ősze óta az önkormányzata bölcsődét üzemeltessen. A bölcsőde maximális kihasználtsággal működik. Becsvölgyén óvoda-bölcsőde, Bagodon bölcsőde, Zalalövő családin napközi működik. A gyermekek alternatív napközbeni ellátási formái nem terjedtek el a kistérségben (házi gyermekfelügyelet, családi napközi). Az 1990-es években elsősorban a mezőgazdasági üzemek és melléküzemágaik felszámolása, átalakulása következtében csökkent a munkalehetőség a kistelepüléseken. A munkahelyteremtő beruházások elsősorban a városokba vagy a jobb közlekedési és infrastrukturális adottsággal rendelkező településekbe összpontosultak. A folyamatok hatására az aktív keresők egy jelentős hányada naponta kényszerül ingázni lakóhelye és munkahelye között. Az elérhető információk alapján megállapítható, hogy a zalaegerszegi kistérségben intenzív a jövedelemszerző tevékenységet végzők napi rendszeres közlekedése. Ezzel együtt elmondható az is, hogy a megyeszékhely munkaerővonzása minden szempontból kiemelkedő. A közösségi közlekedési feltételek sok esetben gátolják a sikeres munkavállalást. A munkavállalók egészsége és biztonsága méltatlanul kevés figyelmet kap a munkahelyeken. Ebben szerepe van a munkaerőt szinte bio robotként kihasználó munkáltatói magatartásnak, de a munkavállalók is hibásak, hiszen a rövid távú szemlélet miatt hajlandóak feláldozni egészségüket és biztonságukat is. Az egészség hiánya esetén az alábbi területeken keletkeznek károk: GDP (elmaradt haszon), TB (költségek), egzisztenciális egyéni szint (elmaradt bevételek), vállalkozások (elmaradt haszon, büntetések, helyettesítés költségei, rossz hírnév veszély stb.). Ezen a helyzeten változtatni kell, hiszen a céljainkat csak lelkileg és testileg is egészséges munkavállalókkal tudjuk elérni, és az egészség hiányából származó károk súlyos anyagi veszteséget jelentenek közösségi és egyéni szinten is. A munkaszervezetek nem kellő mértékben alkalmazkodnak a munkavállalók igényeihez, élethelyzetéhez, kevésbé alkalmaznak atipikus foglalkoztatási módokat, rugalmas munkaszerződéseket. Mindezek miatt a munkaszervezetek nem eléggé rugalmasak, amely gátolja a hatékony működést. A térség egyik általános munkaerő-piaci problémája, hogy a 45 év feletti, munkaképes korú lakosság sem Zalaegerszegen, sem helyben nem talál magának rendszeres munkalehetőséget. Ennek fő oka, hogy a helyben működő vállalkozások zöme mezőgazdasági jellegű, ahol a nagyobb létszámú foglalkoztatás jellemzően szezonális munkához kötődik. Mindemellett megszűntek azok a korábbi foglalkoztatók (termelőszövetkezetek, állattartó telepek), amelyek a képzetlen munkaerőt nagy számban képesek voltak alkalmazni. E helyzetben nyújthat az érintettek számára segítséget a közcélú foglalkoztatás.

74


A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási lehetőségét segíthetné a szociális gazdaság fejlesztése. Szükséges lenne az Első Magyar-Dán Termelőiskola tevékenységének nagyobb anyag és erkölcsi támogatása, akik az iskolarendszerből lemorzsolódó fiatalok számára nyújtanak életesélyt. A harmadik szektor és a szociális gazdaság új foglalkoztatási lehetőségei jelentős mértékben hozzájárulhatnak a munka világából kiszorult emberek munkaerő-piaci reintegrációjához. Általános célok:  Javuljon az iskolarendszerű képzés (alapfokútól a felsőfokúig) és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés hatékonysága és eredményessége  A térségben jelen lévő, vagy a későbbiekben megjelenő munkáltatók elvárásainak megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre  Tudatos életpálya-tervezés honosodjon meg  A sikeres munkavállalást elősegítő humán szolgáltatások integrálódjanak és problémaorientáltan működjenek  Javuljon a munkahelyek minősége és rugalmassága  A hátrányos helyzetű munkavállalók tartós, adózott munkalehetőséghez jussanak Hatásindikátorok:      

Képzésben résztvevők aránya (%) A piacképes szakképzettséggel rendelkezők aránya (%) A felnőttképzés keretében megvalósuló képzések száma (db) Szakképzettséggel rendelkezők aránya (%) A képzésen részvevők közül a hátrányos helyzetű aránya (%) Foglalkoztatási szint (%)

75


1.1.

intézkedés: Szakképzés-felnőttképzés-felsőfokú felsőoktatás és pályaorientáció rendszerének fejlesztése

szakképzés-

Az intézkedés általános célja:  A szakképzés-felnőttképzés-felsőfokú szakképzés-felsőoktatás integrált átjárható rendszerének kialakítása  A szakképzési kínálat és a munkaerő-piaci igények összehangolása  A gyakorlati szakképzés fejlesztése  Tudatosan tervezett térségi pályaorientáció meghonosítása  A tanulói/szülői igények és a munkaerő-piaci lehetőségek összehangolása  A lemorzsolódási arányok csökkentése  A pályakezdő munkanélküliek számának csökkentése

és

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében megtörténik az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése, feltételeinek fejlesztése a kistérségben. Cél egy tanuló kistérség kialakítása (szakképzés-felsőfokú végzés, felnőttképzés). A vállalkozások, intézmények fejlődése, magas színvonalú működése érdekében fontos a tágabb térség képzési, szakképzési kínálatának és munkaerő-piaci igényeinek összehangolása. Ez magában foglalja a munkaadói igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítását, a képzések indításakor és a beiskolázásoknál az igazolt munkaadói igény elsődleges szempontként való figyelembevételét. Meg kell valósítani a felsőoktatás specifikus fejlesztését (meglévő képzés bővítése mechatronika, műszaki mérnök, egészség- és gyógyturizmus kari fejlesztések támogatása, idegenforgalmi menedzsment, településés piaci marketing, szakok indítása, megújuló energetikus képzés indítása), továbbá a TISZK-re alapuló kereslet vezérelt szakképzésfejlesztést (szakmacsoportok számában és térségi hatásában való továbbfejlesztés, képzés feltételeinek alap- infrastruktúra fejlesztése, képzés feltételeinek eszközfejlesztése). Szükséges, hogy a munkaadók és vállalkozások intenzívebb bevonása valósuljon meg a gyakorlati szakképzésbe, és célszerű lenne a hagyományos, gyakorlatorientált szakmunkásképzés visszaállítása is, de utóbbi megteremtése nem térségi kompetencia. A célok eléréséhez szükséges, hogy tudatosan tervezett térségi pályaorientáció valósuljon meg a paktumban résztvevő szervezetek együttműködésében (szülők, tanulók, vállalkozások, képzőintézmények, fenntartók stb.). A pályaorientáció elsősorban a helyi munkaadók érdekeltségébe tartozó szakmákra és hiányszakmákra valósul meg, melynek eszközei: gyárlátogatások, munkahelyek szervezett megtekintése, szakmák bemutatása, gyakornoki, ösztöndíj rendszerek indítása. Szükséges lenne a pályaválasztási és pályaorientációs tevékenység eszközrendszerének és szakmai hátterének fejlesztése. Célcsoportok:  általános iskolák 7-8. osztályos tanulói  középfokú- és felsőfokú intézményekben tanuló diákok  munkanélküliek és egyéb munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű lakossági csoportok 76


Végső kedvezményezettek, partnerek:         

Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezete Észak-Zalai TISZK Kamarák Térségi munkaadók és vállalkozások Önkormányzatok Képzőintézmények Felnőttképző szervezetek Munkaügyi szervezet FIT

Outputmutatók:  Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, akkreditált új képzési programok száma (db)  A pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadásban részesülők száma (fő)  A továbbképzéseken résztvevő pedagógusok és FIT munkatársak száma (fő)  Sikeres szakmai vizsgát tevők száma (fő)  Az iskolákban lebonyolított témával foglalkozó foglakozások, szakkörök száma (db).  A kistérség munkaadói bevonásával készült foglalkozási információs anyagok (film, CD stb.) száma (db) Lehetséges projektek:  Gyakorlati szakképzés modelljeinek kidolgozása a vállalkozások, munkaadók intenzív bevonásával  A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések akkreditálása és beindítása  Térségi „Szakmatúra” programcsomag kidolgozása és beindítása  Kistérségi képzési kiállítás és vásár szervezése  A kistérség munkaadóinak bevonásával térség specifikus filmek, információs mappák készítése, amelyek egy-egy foglalkozást, szakmát, képző intézményt, céget mutatnak be  A pályaorientációs tevékenységet végző pedagógusok és FIT munkatársak szakmai képzése továbbképzése, módszertani segítségnyújtás biztosítása 1.2.

Életpálya tervezés meghonosítása, munkatapasztalat-szerzés segítése

Az intézkedés általános célja:  A fiatalok számára életpályamodell kidolgozása (tanulás-munka-otthon)  Az elvándorlás csökkentése, szakképzett munkaerő, diplomások megtartása, illetve hazatérésük segítése  A Hazavárunk ösztöndíjrendszer kistérségi kiterjesztése és komplex programmá fejlesztése  Az első munkába állás és az újra munkába állás előtt állók munkatapasztalatszerzésének biztosítása 77


Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében igényfelmérés elvégzését kell megtenni a volt és jelenlegi Hazavárunk ösztöndíjasok körében két célból: - a Hazavárunk hatásai a hazatelepedésre, a helyi kapcsolatok megtartására stb. - a zalaegerszegi lakóhelyű, felsőoktatási hallgatók milyen igényeket támasztanának a város felé, hogy ténylegesen megvalósuljon a hazatérésük (támogató rendszer elemeinek azonosítása). A kialakuló komplexebb rendszer a térségi munkaadók és a hallgatók közötti közvetítő szerep ellátását (gyakorlati, gyakornoki hely, szakdolgozati témák, projektek végrehajtása, ösztöndíj programok kidolgozása és egyeztetése stb.), illetve a letelepedés segítését is végezné, továbbá a kistérségi pályaorientációs kezdeményezéshez is kapcsolódva a pályaválasztásban, életpálya tervezésben is segítené a továbbtanulás előtt álló tanulókat. A Hazavárunk program keretében össze kellene kapcsolni a városban elérhető más ösztöndíjakat (pl. Hazavárunk, gépészeti szakmacsoportban működő), így a középfokú oktatásban és a felsőfokú oktatásban tevékenykedők számára is szolgáltatást lehetne nyújtani. A programot ki kellene terjeszteni a kistérség egészére. Ezzel kapcsolatban a kistérségi társulás és az önkormányzatok támogatását is meg kell szerezni. Leghatékonyabban a paktum menedzsmentszervezete lenne képes menedzselni a Hazavárunk programot a széles körű partnerség miatt. Az ösztöndíj rendszer jelenlegi gazdája, Zalaegerszeg Megyei Jogú Városa a feladat és forrás átadásával elvárásokat fogalmazhatna meg a menedzsment szervezet fel és folyamatosan ellenőrizhetné a munkát. Az induló paktumnak is lendületet adhatna ez a kezdeményezés, és nagyon jó keretet adhatna, mivel az összes érdekelt részt vesz a 2010. májusban létrejött partnerségben. Fontos feladata lenne a menedzsment szervezetnek a felsőoktatási intézmények karrier irodáival partnerség kialakítása. A pályakezdők gyakorlati tapasztalatok és a megfelelő munkavállalási kultúra elsajátításának hiányában nélkül nehezen tudnak elhelyezkedni. Ugyanez igaz a tartós munkanélküliekre, elavult szakmákkal rendelkezőkre. A fiatalok esetében a munkatapasztalatok tanulmányi időszakban való megszerzésére kell koncentrálni (megelőzés-felkészítés- munkára szoktatás), míg a többi célcsoport esetében az újra munkába állás személyi feltételeit kell megteremteni. Eszközök lehetnek: kötelező és nyári gyakorlatok, gyakornoki programok, projektekben való részvétel, szakdolgozat készítés a munkaadók által adott témák kidolgozásával, önkéntes munka, állásrotáció, átmeneti foglalkoztatás, pszichés felkészítés, mentorálás, álláskeresési tréning, átképzések, vagy elavult ismeretek aktualizálása és ezek munkahelyi kipróbálása stb. Célcsoportok:  Általános, középiskolai tanulók, felsőoktatási hallgatók, pályakezdők  A kistérségből elszármazottak fiatal szakemberek, diplomások  Munkanélküliek, elavult szakmával rendelkezők  GYED-ről, GYES-ről visszatérők

78


Végső kedvezményezettek, partnerek: Paktum menedzsment szervezete Térségi munkaadók és vállalkozások Önkormányzatok A térség közoktatásában, szakképzésében, felsőoktatásában és felnőttoktatásában érdekelt intézmények  Felsőoktatási karrier irodák  Térségi civil szervezetek  Munkaügyi szervezet, FIT    

Outputmutatók:      

A térségből elszármazottakkal létesített, regisztrált kapcsolatok száma (db) Az elszármazottak részvételével szervezett rendezvények száma (db) Az alapított ösztöndíjak száma (db) Ösztöndíjban részesülők száma (fő) Gyakornokként foglalkoztatottak száma (fő) Újbóli munkába helyezést célzó projektek száma (db), az ezekben résztvevők száma (fő)

Lehetséges projektek:  A Hazavárunk program kistérségi kiterjesztése és komplex programmá fejlesztése (igényfelmérés alapján)  Gyakorlati helyek, gyakornoki helyszínek adatbázisának elkészítése és működtetése  Önkéntes munka helyszínek adatbázisának elkészítése és működtetése  A térségi munkaadóktól, vállalkozóktól származó szakdolgozati téma lista elkészítése és kiajánlása zalaegerszegi lakhelyű felsőoktatási hallgatóknak  Gyakornoki szerződések rendszerének kidolgozása  Újszerű ösztöndíjrendszerek – kedvező esetben hosszú távú tanulmányi szerződéssel megvalósuló – kidolgozása a munkáltatók, az önkormányzatok és a fiatalok együttműködésével  Letelepedést támogató konstrukciók kidolgozása (pl. lakásbérleti díj támogatása munkaadói-önkormányzati-állami együttműködésben)  A pályakezdő fiatalok számára munkatapasztalat szerzést biztosító munkahelyek felkutatása

79


1.3.

Integrált munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése

Az intézkedés általános célja:  A munkanélküliek és más hátrányos helyzetű célcsoportok számára integrált szolgáltatások nyújtása szektorközi - együttműködéssel (oktatási, képzési, szociális, munkaügyi, egészségügyi szolgáltatások integrálásával), amely célja a tartós munkaerő-piaci helytállás Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében össze kell kapcsolni a különböző életvezetési-szociálisoktatási/képzési-foglalkoztatási szolgáltatásokat, és az érintett szolgáltatók együttműködésében (felnőttképzők, munkaügyi szervezet, civil szolgáltatók, FIP pontok stb.) egyéni fejlesztési terveket készíteni és végrehajtani, amelyek kiinduló pontja, hogy hova szeretnék eljuttatni az egyént. A munkaadóknál feltérképezett konkrét munkalehetőségekből kell kiindulni, és ezek kihasználása érdekében kell felvonultatni a rendelkezésre álló eszköztárat. A fejlesztési tervek kidolgozását a leendő munkáltató bevonásával és jóváhagyásával kell elkészíteni. A felkészítést képzési-mentális/pszichés-egészségügyi-életvezetési-foglalkoztatási területeken kell elvégezni annak érdekében, hogy tartós munkába állás valósuljon meg a célcsoport körében. Célcsoportok:        

Térségi munkaadók és vállalkozások Roma lakosság Megváltozott munkaképességűek GYES-en, GYED-en lévő szülők Tartós munkanélküliek Megváltozott munkaképességűek Pályakezdő fiatalok 45 év feletti munkavállalók

Végső kedvezményezettek, partnerek:      

Felnőttképzők Munkaügyi szervezet Civil szolgáltatók FIP pontok Szociális, egészségügyi intézmények Kisebbségi önkormányzatok, roma civil szervezetek

80


Outputmutatók:  A tanácsadási szolgáltatási rendszerbe belépő szervezetek száma (fő)  A tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevők száma (fő) Lehetséges projektek:  Az integrált humán szolgáltatások rendszerének kidolgozása, modell projekt végrehajtása  A kiemelt célcsoportokra (pl. nők, megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok, romák) mentori rendszer, segítő hálózat fejlesztése  FIP pontok szolgáltatásainak továbbfejlesztése 1.4.

Munkavállalást segítő háttérszolgáltatások fejlesztése

Az intézkedés általános célja:  A munkavállalást gátló szociális és közlekedés szolgáltatási hiányok leküzdése, a kistérség adottságainak megfelelő szolgáltatási rendszerek kialakítása Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A munkavállalás támogatása, lehetővé tétele érdekében a kistérségben szükséges a hiányos gyermekfelügyeleti szolgáltatások továbbfejlesztése. Ennek keretében megvalósul a gyermekek alternatív napközbeni ellátási formáinak elterjesztése (pl. házi gyermekfelügyelet, családi napközi), és munkaadói együttműködések keretében vállalati bölcsődék vagy gyermekfelügyeleti helyek is létrejönnek (leginkább a megyében is meghatározó foglalkoztatási centrumnak számító Zalaegerszegen van erre reális igény és lehetőség). Meg kell vizsgálni újabb bölcsődék létrehozásának szükségességét szülői igényfelmérések és a működési költségeket és a várható bevételeket megvizsgáló finanszírozási tervek alapján. A finanszírozási terveket a bölcsődei szolgáltatásra és az egyéb alternatív szolgáltatásokra is ki kell dolgozni, hogy megalapozott döntések szülessenek. A magas ingázói arány miatt a munkába állás másik fontos háttérszolgáltatása a közlekedés, amelyben jelentős hiányosságok vannak. Ez leginkább a megyeszékhelytől távolabb lévő területeket érinti. A sikeres munkavállalás érdekében meg kell valósítani az ingázás feltételeinek javítását az egyéni és közösségi közlekedés fejlesztésével. Ennek eszközei lehetnek a közlekedési társaságok és paktum partnerek közötti koordináció, telekocsi rendszer, közösségi közlekedés koordinációja. Célcsoportok:  A térség munkavállalói, különösen az ingázók  GYES-ről, GYED-ről visszatérők

81


Végső kedvezményezettek, partnerek:        

Önkormányzatok Térségi munkaadók és vállalkozások Közösségi szolgáltatások nyújtó szervezetek Civil szolgáltatók Magán fuvarozó társaságok MÁV Volán társaságok Munkaügyi szervezet

Outputmutatók:  A szülők körében elvégzett gyermekfelügyeleti szolgáltatási igényfelmérések száma (db)  Elkészült mobilitási térkép (db)  Lezajlott közlekedési egyeztetések száma (db)  Bevont partnerek száma (db)  Elindított új közlekedési szolgáltatások száma (db) Lehetséges projektek:  Gyermekfelügyeleti igényfelmérések elvégzése  Vállalati bölcsődék/gyermekfelügyeleti pontok létrehozása (elsősorban Zalaegerszegen)  Átfogó térségi mobilitási térkép készítése, a meglévő közlekedési szolgáltatások feltérképezése, illetve a hiányzó szolgáltatási igények felmérése.  Kistérségi közösségi közlekedés-fejlesztési modellprojekt megvalósítása (meglévő szolgáltatások összehangolása, új szolgáltatások indítása, egyéni közlekedés-szervezés Internetes támogatása stb.).  A releváns szereplők (önkormányzatok, közlekedési társaságok, egyéni közlekedők, szociális szolgáltatók, iskolajáratokat üzemeltetők, autóbuszt/kisbuszt üzemeltető vállalkozások stb.) közötti partnerség-építési akció végrehajtása.  Telekocsi program az egyéni közlekedők egymásra találásáért (paktum honlapon működtetve). .

82


1.5.

Munkahelyek minőségi fejlesztése

Az intézkedés általános célja:  A munkahelyek minőségének javítása kapcsolatok javítása, kiterjesztése

és

a

munkaadói-munkavállalói

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Napjainkban a foglalkoztathatóság, a foglalkoztatás körülményei és elvárásai drasztikus változásokon mennek át. A szervezetek maguk is új kihívások, új elvárások által folyamatos változás állapotában vannak, szinte állandóan újra ’kitalálják’ magukat. Ahogy a szervezeti struktúrák, úgy a munkakörök és az azokhoz kapcsolódó szabályok és elvárások is folyamatosan változnak. A hatékonyabb és eredményesebb működéshez a munkaszervezeteknek jobban kell alkalmazkodni a munkavállalók igényeihez, élethelyzetéhez, és atipikus foglalkoztatási módokat kell alkalmazni, rugalmas munkaszerződés-mintákat szükséges kialakítani. A munkaköröket és munkafeltételeket munkaadói-munkavállalói tárgyalások során kell kialakítani, hogy a munkahelyeket az egyénekhez lehessen szabni, de emellett a munkaadó elvárásainak is maximálisan meg kell felelni (a munka jól el legyen végezve). Az intézkedés keretében ki kell dolgozni, miként lehet a vállalatok munkaszervezését, foglalkoztatási gyakorlatának olyan módosítását elérni, amely elősegíti az emberek munkában megtalált és kiteljesedett önmegvalósítását, ezáltal növelve a gazdasági és társadalmi hatékonyságot. Ebbe az új típusú diskurzusba a szakszervezeteknek is be kell kapcsolódni, és erre fel kell készülniük. A munkavállalók egészsége és biztonsága méltatlanul kevés figyelmet kap a munkahelyeken. A munkahelyi egészségfejlesztés olyan modern vállalati stratégia, amely megcélozza, hogy a betegségeket a munkahelyen előzzék meg, növeljék az egészségesség lehetőségeit és a munkahelyi jólétet. A munkahelyi egészségfejlesztés a munkavállalókra irányul, de előnyei sokrétűek, több síkon jelentkeznek: csökkennek a betegségekhez kapcsolódó szervezeti és társadalmi kiadások, nő a vállalat termelékenysége. A sikerhez három eszközrendszer együttes alkalmazása szükséges: a munkaszervezet javítása, az aktív dolgozói részvétel biztosítása és támogatása, valamint az egészséggel kapcsolatos egyéni kompetencia erősítése. Az intézkedés keretében szakmai továbbképzések, munkahelyi egészségfejlesztési akciók valósulnak meg. A munkavédelmi szabályok betartását és a munkahelyeken az ergonómia szempontjainak figyelembevételét is meg kell valósítani, továbbá nagy hangsúlyt kell helyezni a kockázatfelmérésekre és az ezekre alapozott akciótervek megvalósítására. Célcsoportok:  Munkavállalók  Térségi munkaadók és vállalkozások

83


Végső kedvezményezettek, partnerek:    

Szakmai szolgáltatók OMMF, egyéb szakhatóságok Szakszervezetek Munkaügyi szervezet

Outputmutatók:  Kidolgozott munkaszerződés minták száma (db)  Végrehajtott egészségfejlesztési akciók száma (db)  Az akciókban résztvevő munkaadók száma (db) és munkavállalók száma (fő) Lehetséges projektek:  Rugalmas munkaszerződés minták kidolgozása  Egészségfejlesztési modell projektek megvalósítása 1.6. Foglalkoztatási programok megvalósítása munkaerő-piaci integrációja érdekében

a

hátrányos

helyzetűek

Az intézkedés általános célja:  Kistérségi szintű közfoglalkoztatás-szervezés megvalósítása a kistérségi társulás koordinációjában  Átmeneti, munkaerő-piaci reintegrációs célú közfoglalkoztatási lehetőségek biztosítása a hátrányosabb helyzetű rétegek számára Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében folytatni kell a kistérségben már jelenleg is működő hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci integrációját célzó kezdeményezéseket. Ebben a kistérségi társulásnak nagy tapasztalatai vannak, amit országosan is elismertek. Fontos szempont, hogy a másodlagos munkaerőpiacon való foglalkoztatás nem lehet végcél, hanem eszköz az elsődleges munkaerő-piacra való visszakerüléshez (kivétel az a réteg, akik nem képesek erre). Ennek érdekében szükséges, hogy a közfoglalkoztatási programot szervezők intenzív kapcsolatban legyenek a térség munkaadóival, vállalkozásaival, és folyamatos munkahelyfeltárásokat végezzenek. Az intézkedés keretében szociális földprogramok, tranzit programok, kistérségi szervezésű közfoglalkoztatási programok és szociális gazdaság típusú kezdeményezések valósulnak meg. A kistérségi szint azért fontos a közfoglalkoztatás szervezésében, mert egy időben és helyen csoportosan lehet a munkavállalókat a munkavégzés megkezdése előtt orvosi vizsgálatra, munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásra küldeni, valamint a munkaruhát és védőeszközt átvenni, tehát arról a településeknek nem kell munkavállalónként gondoskodni. Egyes munkanemek esetén egyszerre, egy időben a kistérség minden közfoglalkoztatottját az adott feladatra lehet irányítani, például: parlagfű-mentesítés, vis maior helyzetek, és jobban lehet koordinálni a munkaerőt. Ezeken túl közös menedzsmentet, közfoglalkoztatásszervezőt lehet alkalmazni, összefogásban megvalósuló eszközberuházásokat, 84


gépbeszerzéseket is meg lehet valósítani, amely segíti a gazdaságosabb program megvalósítást és fenntartást. A foglalkoztatás megvalósítása mellett a tartós munkaerő-piaci helytállás érdekében a foglalkoztathatóság javítását is meg kell tenni gyakorlatorientált kompetencia képzésekkel, tréningekkel. Az intézkedés keretében megvalósuló projektek résztvevői számára fontos az 1.3. intézkedés keretében nyújtott szolgáltatások igénybevétele. Célcsoportok:  Térségi munkanélküliek, RÁT-osok és szociális segélyezettek Végső kedvezményezettek, partnerek:       

Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Kontakt Humán Nonprofit Kft. Paktum menedzsment szervezete Önkormányzatok Képzőintézmények Civil szervezetek Munkaügyi szervezet

Output mutatók:  Közös közfoglalkoztatási programban résztvevő önkormányzatok száma (db)  Gyakorlatorientált kompetencia képzéseken és tréningeken résztvevők száma (fő)  Közös eszközbeszerzések nagysága (Ft)  A közfoglalkoztatásban résztvevők száma (fő) Lehetséges projektek:  A közfoglalkoztatási programok megvalósítása az önkormányzatok együttműködésében a többcélú társulás koordinációjában  Szociális szövetkezetek létrehozása  Aktív munkaerő-piaci program indítása (komplex foglalkoztatási programokkal, képzésekkel, bértámogatással, a rehabilitációs foglalkoztatás bővítésével, közhasznú foglalkoztatási formákkal, mentori szolgáltatásokkal kiegészítve).  Komplex integrációs program megvalósítása életvezetési, képzési, munkához jutási elemekkel.  Lakás-felújítási, lakókörnyezet fejlesztési programok különösen a romák lakta településrészeken.  Erdészeti (csemeteültetés, erdőgondozás, fakitermelés) foglalkoztatási projektek  Mezőgazdasági foglalkoztatás megújuló energiák területén (biomassza, energiaültetvények)

85


4.3.2.

prioritás: Gazdasági és foglalkoztatási autonómia megteremtése

Indoklás: Zalaegerszeg sikeres városnak tekinthető – kistérsége már sok szempontból kevéssé. Komoly hátrányokat szenved el a térség nagyobb része – elsősorban aprófalvas településszerkezete, önkormányzatainak alulfinanszírozottsága és a főként (bár nem kizárólag) ebből fakadó forráshiánya miatt. A kistelepülések hátrányosan érintettek a mai gazdasági versenykörnyezetben is, ahol a méretnövelés, a koncentráció előfeltétele a globális piacon való versenyképességnek. Ez utóbbira kiváló, és a kistelepüléseket elsőkként érintő példa a kereskedelem koncentrációja, ami ma még a körzet központokban is a helyi kereskedelmi egységek végét jelentette, vagy éppen jövőjét veszélyezteti. A kistérségben több helyen meglévő, ipar telepítésére alkalmas területek is részben emiatt kihasználatlanok, mivel a beszállító cégek számára előnyösebb a felvevőpiachoz közelebb, a működési feltételeik szempontjából fontos közszolgáltatások közelében elhelyezkednie. A rendszerváltozás utáni időszakban a magyarországi térségek (de az egész ország) több szempontból is kiszolgáltatottak lettek, nem alakult ki a nyugati társadalmakban jellemző autonómia, amelyet joggal elvárhattunk volna egy feltörekvő gazdaságtól, szabaddá vált társadalomtól. A kistérség kiváló mező- és erdőgazdasági adottságai ellenére (a szántóföldi növénytermelés mellett hagyományai vannak a gyümölcskertészetnek, különösen az almatermesztésnek) a szektor beszűkült, a földek egy része parlagon hever, és a helyi élelmiszer-előállítás is visszaesett. Ezt a folyamatot erősítette a multinacionális üzletláncok tömeges megjelenése, akik nagy választékkal, olcsó árakkal, de sajnos több esetben gyenge minőségű árukkal vonzzák a vásárlókat. A külső függésünk másik fontos területe az energia. A térség, csakúgy, mint az ország energiaellátásának legnagyobb része orosz-ukrán gázmezőkről történik, amely a folyamatosan növekvő árak mellett az elmúlt évek gázvitáit tapasztalva energiabiztonsági szempontból is kockázatos. Az önkormányzatok jelentős része a helyi gazdaság fejletlensége miatt nem rendelkezik helyi adóbevétellel, és a nagy központosítás-újraelosztás (pl. SZJA) miatt kevés a helyben maradó bevétel. Ezzel ellentétben az állam által az önkormányzatok számára előírt feladatok folyamatosan bővültek, viszont a finanszírozás sok esetben nem elegendő. Ezáltal nagyon leszűkült a helyi önkormányzatok mozgástere, előfordul, hogy a kötelező feladatok ellátása is aránytalan terhet jelent, és sem energia sem forrás sem jut fejlesztésekre, a helyi gazdaság ösztönzésére. Negatív spirál alakult ki. Elégedetlenek a helyi vállalkozók a közszolgáltatásokkal, települési és üzleti infrastruktúrával, az önkormányzatok pedig többet várnának a helyi vállalkozásoktól. Ezen a helyzeten változtatni kell!

86


A magas minőségű élet, az élhető tér megteremtésének feltétele a jól működő gazdaság, a megfelelő munkalehetőségek, illetve a közcélú fejlesztések forrását megteremtő adóbevételek megteremtése. A város és a kistérségi települések hatásköre a gazdaságfejlesztés terén korlátozott, hiszen a helyi és globális piaci szereplők döntéseire csekély hatással tudnak lenni. A gazdaság, azon belül is a KKV szektor dinamizálását, termelési feltételei jobbítását, a magasabb hozzáadott értékét eredményező fejlesztéseket módja van azonban a településeknek segíteni. A kiépített infrastruktúra, a gazdag szellemi működési környezet, a támogató közszolgáltatások vonzóvá teheti a térséget mind a saját, mind a külső tőkét befektetni szándékozók között. A város és a kistérség a közösségi szolgáltatásoknak, az alapinfrastruktúrának, a képzési, foglalkoztatási rendszereknek a fejlesztését tudja saját hatáskörében segíteni, amihez bevonhatja az EU és a hazai területfejlesztés forrásait is. Kiemelt lehetőségként lehet építeni a megújuló energiaforrások hasznosítására. A térség kiadásainak legjelentősebb részét az energetikai költségek teszik ki, amelyeket külső szolgáltatók kivonnak. A megújuló energiaforrások alkalmazása, amennyiben azok helyi energiaforrásokra és szervezeti körre építenek, a térségben igen jelentős, közel milliárdos tőkét hagynak jelen, ami újabb gazdasági beruházásokat, vagy a szolgáltatás iránt erősödő fizetőképes keresletet jelent. A megújuló energiaforrások alkalmazása ezen túl helyi foglalkoztatási hatásokkal is jár, amik elsősorban a kistérség kistelepülésein, mint az energiaellátás helyszínein jelennek meg. A városban és térségében megerősödő ezen szektor új, a térség egészére dinamizáló hatású fejlesztések valósulhatnak meg. A város kivételével azonban a kistérség a kereskedelem tekintetében jelentősen leszakadó jellegű, az idegenforgalom mutatói pedig még a várossal együtt is gyengék. Éppen ezért van még lehetőség az idegenforgalomra, amelyek kis környezeti terhelés mellett, sőt környezetvédelmi előnyeik mellett, jelentős gazdasági (KKV szektor számára ipari termelés, szolgáltatási piac erősödése) hatással lehetnek. A decentralizált, fenntartható elven működő, és a helyi gazdasági szereplők és közösségek által pénzügyileg is működtethető fejlesztések lehetnek a térség céljai, amennyiben nem kívánja a meglévő, gazdag, de mégis korlátozottan hasznosítható megújuló energia potenciálját „privatizálni”, ezáltal kizárni a közösségi haszon (gazdasági, társadalmi, környezeti egyaránt) maximalizálásának lehetőségét. A mai, egyre nyitottabb, neo-liberális gazdasági környezetben minden közösségi és egyéni fejlesztési cél megvalósításának az alapja a megfelelő források megteremtése. Ezt ma elérni a gazdaság fejlesztésén keresztül lehet, ami a közösségi pénzügyi forrásokat az adók, járulékok formájában, az egyéni forrásokat (családi jövedelmek) elsősorban munkahelyteremtés formájában képes biztosítani. Nagy fontosságú a mai gazdasági környezetben az együttműködés, a partnerség, amivel a méretgazdaságosság a koncentráció káros munkaerő piaci és egyéb hatásaitól részben mentesítve oldható meg. A klaszterek létrejötte és működőképessé válása a térség vállalkozásai számára egyrészt egy részben közös, magasabb értéket képező tudást, azon belül pedig az innovációs tevékenységek erősödését, annak megjelenését jelenti.

87


Zalaegerszeg és térsége gazdasági sikerességét annak rugalmassága, a munkaképes korú lakosság magas és a piac által is keresett típusú szakképzettsége, illetve hosszabb távon a helyi gazdaság innovatívvá válása jelentheti. Ennek érdekében a helyi közösségek összefogásával lehet tenni, mivel az egyes önkormányzatok hatáskörei és eszközei túl korlátozottak ahhoz, hogy azzal saját hatáskörükön belül (értsd saját településükön) a gazdaság által érzékelhető ingerküszöböt elérhessék. Egyedül Zalaegerszeg éri el azt a méretet, ami regionális léptékben már közvetlenül képes a gazdaság befolyásolására – de még mindig nem irányítására. Zalaegerszeg sem éri el ugyanakkor azt a méretet, ami önmagában elégséges lenne ahhoz, hogy saját hatáskörű intézkedésével, európai szinten tudná növelni versenyképességét – ehhez egyrészt a teljes kistérséggel való összefogására (amivel már 100 000 feletti nagyságú közösség összefogása jelenik meg), másrészt a régióban való hálózati együttműködésre is szükség van. A zalaegerszegi kistérségben a gazdálkodási formák alapján a vállalkozások kétharmadát egyéni vállalkozásként tartották nyilván, fennmaradó hányadát pedig társaságként jegyezték be. A vállalkozások 97,3%-a alkalmazott nélkül vagy legfeljebb 9 munkavállalóval folytatta tevékenységét (jelentős részük alapvető vállalkozási, üzletviteli ismeretekkel sem rendelkeznek és a tanácsadási szolgáltatások sem érik el őket). A település-együttes gazdasági tevékenységének súlypontját természetszerűen a nagyobb tőkekoncentrációval rendelkező cégek képviselik, miközben a magánkezdeményezéseknek rendkívül fontos szerep jut a foglalkoztatásban és a jövedelem-kiegészítésben. A zalaegerszegi kistérségben regisztrált vállalkozások főtevékenység szerinti struktúrája egyaránt magán hordozza a fejlett piacgazdaságra jellemző viszonyokat és a térségi adottságok és lehetőségek jegyeit. Összességében kétharmaduk szolgáltatási feladatok nyújtására, egyharmaduk pedig valamilyen termelő tevékenység végzésére jött létre. A részletesebb, gazdasági ágak szerinti szerkezet az erőteljes reprezentáltság miatt csupán néhány területen mutatott eltérést a megyei átlagtól. Szembetűnő, hogy az agrár- és erdészeti feladatokra specializálódott vállalkozások ritkábban fordultak elő. Ez értelemszerűen a megyeszékhely domináns ipari, kereskedelmi és szolgáltatási jellegéből fakadt, mert a többi településen együtt gazdasági és esetenként foglalkoztatási szerepkörük meghatározó maradt. A szekunder szektorba, azaz az iparba és az építőiparba tartozó nyereségérdekeltségű szervezetek számbéli súlya lényegében hasonlóan alakult, mint a viszonyításul szolgáló, nagyobb területi egységekben. Az önkormányzatok fontos törekvése, hogy munkahelyeket teremtsenek, és a tőke letelepedése számára megfelelő környezetet biztosítsanak. Ennek egyik formája az ipari parkok kialakítása. A kistérségben két helyütt, Zalaegerszegen és Zalalövőn létezik ipari park. Zalaegerszegen 3 is található, ezek közül a legrégebbi a Zalaegerszegi Ipari Park, amelyet a város és a kistérség egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Flextronics üzemeltet. Érdemes kihangsúlyozni, hogy a cég vállalkozási profiljának megfelelően, saját finanszírozásban elektronikai tanműhelyt létesített.

88


A 16 hektáros Déli ipari park üzemeltetője a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. és 3 vállalkozásnak van itt gyáregysége, közülük a Reneszánsz Kőfaragó Kft-é a legjelentősebb. A város keleti övezetében a Ganz Mávag egykori telephelyén alakult meg a Ganz Ipari Park, ahol tíz hektáros területen 12-15 kis- és közepes méretű vállalkozás működik. Mivel mindhárom ipari park területe lényegében megtelt, a város északi területén kialakítottak egy ipari zónát, ahová elsősorban logisztikai és feldolgozóipari cégek betelepülését várják. Ezen a helyszínen EU-s támogatásból inkubátorház épül több mint 330 millió forint uniós támogatással. A 40 hektáros ipari parkban jelenleg két szállítmányozással és logisztikával foglalkozó vállalkozás működik, egy gyógyszeripari vállalkozás pedig elkezdte az építkezést. A korszerű technikával felszerelt inkubátorházban kedvezményes bérleti díjakkal és szolgáltatásokkal a helyi és térségi mikrovállalkozások számára kívánnak ideális feltételeket teremteni. A több mint 2600 négyzetméteres épületben 20-25 vállalkozás számára biztosítanak majd betelepülési lehetőséget. A hagyományos irodai szolgáltatásokon kívül üzletviteli, jogi tanácsadás, titkári, fordítói, piac- és közvélemény kutatási, üzletviteli szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe. A Zalalövői Ipari Park 28 hektáros alapterületéből 25 hektár ugyancsak egyelőre befektetőkre vár. Az itt betelepült tíz vállalkozás együttesen közel négyszáz főnek biztosít munkalehetőséget. A megyeszékhelynek, mint foglalkoztatási centrumnak nemcsak kistérségi vetületben fontos a szerepe, hanem tágabb területi kitekintésben is kitüntetett a jelentősége. Ez jelzik a KSH legfrissebb munkaügyi adatai is. Ezek szerint Zalaegerszegen 2008-ban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokban, a költségvetési szervekben és a kijelölt nonprofit szervezetekben együttesen teljes munkaidőben 23 165 fő állt alkalmazásban. Minden harmadik Zala megyei foglalkoztatott itt dolgozott! A zalaegerszegi kistérség munkaerő-piaci helyzete összességében szerencsésebben alakult, mint a megye egészéé. A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele ugyanakkor a település-együttesen belül a centrum és a vonzott települések viszonylatában markáns fejlettségbeli eltérésekre világít rá. Különösen a megyeszékhelytől a kistérség határai felé távolodva válnak egyre kedvezőtlenebbé az elhelyezkedési esélyek. Zalaegerszeg foglalkoztatási helyzetében nem következett be éles törés a gazdaság gyökeres átrendeződése nyomán, miközben vidéken a korábban fő megélhetési lehetőséget biztosító mezőgazdasági közép- és nagyüzemek megszűnése és átalakulása következtében jelentős számban szűntek meg munkahelyek. Szerencsére a megyeszékhelyen a korábbi főként a fővárosból vidékre telepített gyáregységek megszűnése ellenére dinamikus vállalkozás-alapítási hullám indult meg, a külföldi érdekeltségű vállalkozások megtelepedése révén pedig nemcsak a helyi szabad munkaerő, hanem a vonzáskörzet egy részében élők számára is teremtődtek új álláslehetőségek. A közlekedési kapcsolatok javítása és a megélhetési kényszerből adódó napi ingázás felvállalása így összességében azt eredményezte, hogy vidéken sem ugrott meg számottevően a munkanélküliség szintje. Ennek ellenére az ingázási feltételek kedvezőtlenek a térségben.

89


A 15 és 74 év közötti népesség kistérségi átlagot (57,2%) meghaladó gazdasági aktivitással Zalaegerszegen kívül csupán 12, döntően a megyeszékhely közvetlen vonzáskörzetében fekvő település rendelkezett, közülük Teskándon, Zalaszentivánon, Hottón és Kiskutason haladta meg a mutató nagysága a 60%-ot. Ezzel szemben Söjtör mellett további 21, zömében a kistérség határán és a főközlekedési útvonalaktól kissé távolabb fekvő, 500 lelket el nem érő aprófaluban a munkaképes korosztálya aktivitása még az 50 százalékot sem érte el! A férfiak aktivitása jóval magasabb szintet ért el, mint a nőké, ami az általában későbbi munkaerő-piaci megjelenéssel, az eltérő időpontú nyugdíjba vonulási lehetősséggel és a gyermekvállalással indokolható. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2009. decemberében összesen 5 050 állástalant tartottak nyilván a kistérségben, 1 468 fővel többet, mint 2008 decemberében. A munka nélkül lévők létszáma az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva mindenütt emelkedett, 8 helység kivételével, ahol csökkent vagy nem változott. A növekmény csaknem hattizede a megyeszékhelyen jelentkezett, mellette a kistérség másik városában Zalalövőn nőtt számottevően a munka nélkül lévők állománya. A munkanélküliség szintje településenként 4% (Gombosszeg) és 20,7% (Gyűrűs) között szóródott. A kistérségi ráta nagysága 2,3 százalékponttal haladta meg az egy esztendővel korábbi értéket. A centrum-periféria viszonylatában a megyeszékhelyen volt kisebb a munkanélküliség szintje. Vidéken 26 településen a munkaképes korúaknak legalább egytizede nem rendelkezett állással, közülük a Baktüttösön, Gyűrűsön és Keménfán élő aktív korúak helyzete volt a legkedvezőtlenebb. A munkanélküliek elhelyezkedése nem könnyű. Ezt jelzi az is, hogy minden ötödik állástalan már legalább egy éve nem talált magának munkát. A kistérségben 6 olyan település akadt, ahol a legalább egy esztendeje állás nélkül lévők aránya a munkanélküliek körében meghaladta harminc százalékot. A vidéki jövedelemszerzés és foglalkoztatás-bővítés szempontjából az elmúlt hónapokban kedvezően alakultak a jogszabályok. A 4/2010-es VM rendelet kistermelői rendelet (korábban 52/2010) legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is. A helyi közétkezdék korábban a közbeszerzési törvény rendelkezései miatt nem tudtak közvetlenül vásárolni a helyi termelőktől. A törvény 2010. szeptember 15-i hatályú módosítása lehetővé teszi, hogy közbeszerzési kényszer és a lánckereskedelem kiiktatásával összekapcsolják egymással a helyi élelmiszer-előállítás, -feldolgozás és -értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, helyi egészségügyi intézmények) közétkeztetési rendszereit. A nyershúst, zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, tejtermékeket, gabonaféléket kivették a törvény hatálya alól, így ezeket közvetlenül is beszerezhetőek a termelőktől. Jelenleg mindössze 12 termelő/szolgáltató rendelkezik a Göcsej védjegy minősítéssel és nem kellően ismert a térségben és a régióban. Nagyon fontos volt ennek megalkotása, de lépéseket kell tenni a továbbfejlesztés érdekében. Látható, hogy a termelők számának bővítése, a termelők egységes termelési és értékesítési szövetkezetbe szervezése nélkül a továbblépés nem lesz lehetséges. indokolt lenne létrehozni a Göcsej védjegy mellett a Göcsej TÉSZ-t, amely a termelésszervezés 90


mellett, a termék feldolgozást-, értékesítést és marketinget is szervezhetné, továbbá a védjegy rendszert is menedzselhetné. A helyi termékek közvetlen piacra jutását segítő létesítmények is hiányoznak. Ezt a hiányt pótlandó Becsvölgyén EU-s támogatásból létrejön egy piac, amely később kistérségi vásárcsarnokká is fejleszthető, és kulturált körülmények között történhet meg a helyi termékek árusítása. További piacok létrehozására lenne szükség a helyi termékek értékesítése érdekében. A társadalom legnagyobb problémái a "rossz pénz" miatt alakultak ki. Megjósolható volt, hogy a bankok hitelezési gyakorlata, a profitot hajszoló gazdálkodása, valamint a fedezet nélküli pénzkibocsátás előbb-utóbb összeomláshoz vezet. Úgy is lett: 2008 végére a kistérséget is elérte a pénzügyi világválság, aminek egyenes következménye lett a gazdaság visszaesése, a munkanélküliség növekedése, a pénzhiány. Ebben a helyzetben szűkebb közösségi összefogásra, önellátásra kell törekedni, hiszen senki sem fog "kívülről" segíteni a kistérségen. Ehhez meg kell oldani a globalizált pénz- és haszoncélú világból való átmenetet a helyi együttműködésen és a bizalmon alapuló rendszerekbe. A megoldás a helyi kereskedelmi rendszerekben rejlik: a csereklubok megalakítása illetve a helyi pénzek bevezetése - a tapasztalatok szerint - fellendíti az érintett térség gazdaságát. Az ellehetetlenült egyének, családok és kisvállalkozások túlélését segíteni kell. A csere által azok is hozzájuthatnak termékekhez, szolgáltatásokhoz, akiknek nincs pénzük, de van tehetségük és szorgalmuk. A csereklubban való részvétel azok számára is előnyt jelent, akik semmiben sem szűkölködnek, hiszen a klubon belül olcsóbban vagy jobb minőségben hozzájuthatnak dolgokhoz, mint egy hagyományos üzletben. A csereklubnak erős közösségépítő hatása is van, ami nagyon fontos, mert az összetartásra, egymás segítésére, érdekeink védelmére ma nagyobb szükség van, mint valaha. Általános célok:  Autonóm kistérség kialakítása (árutermelés, energiaellátás, kereskedelem, közigazgatás, kulturális, és társadalmi szociális élet területén is érdemes megvalósítani, feltéve, hogy ez nem jelent elzárkózást a közvetlen, vagy tágabb környezettől, piactól) Az autonóm kistérség működhet maximálisan decentralizált módon, miközben a világpiacra termel és részt vesz annak működésében. Az autonómiának azonban mindenütt vannak természetes korlátai. Bármely területen tehát csak ésszerű, a lehetőségek szerinti autonómiáról beszélhetünk. Ezt a társadalmi életben önigazgatásnak, a gazdaságban részleges önfenntartásnak nevezhetjük. Konkrét példák: - Helyi piac illetve üzletek, ahol megjelennek a helyi termékek is, azonban ezek saját, vagy közvetítő kereskedelem révén eljutnak a távoli piacokra is. A településeket nem kizárólag egy vagy több szupermarket látja el, messziről, nyomott árakon érkező árukkal, hanem a helyben termelt javak megélhetést adnak a kistérségi termelőnek és a kiskereskedőnek is. A helyi feldolgozóktól (pék, mészárszék, zöldséges, stb.,) származó áruk alkotják a kínálat többségét, nem kizárólag nagykereskedelemből, nagybani piacról származó termékek. - Erős helyi gazdaság megteremtése, kis- és középvállalkozások nagy száma, melyek támogatásaikkal, helyi adóikkal a helyi szociális ellátást és kulturális szükségleteket, 91


valamint közigazgatást működtetni képesek, csökkentve, sőt apránként felszámolva a kényszerű állami beavatkozást. - Erős, a termelők részvételével működő kereskedő szervezetek, saját terménytároló kapacitással. Központi irányítástól független, önigazgató, a piac változásaira érzékenyen reagáló kis-, közép- és nagyvállalkozások. Helyi feldolgozóipar. A földterület túlnyomórészt helyi tulajdonban, vagy a helyiek művelik meg. - Minden földrészletre kiterjedő gondoskodás, a földhasználat teljessége a más célra nem hasznosítható és védendő értéket nem hordozó területek energiatermelő felületként történő hasznosításával (pl. tűzifa céljából telepített erdő). Teljeskörű tájgondozás a kézben tartott mezőgazdasági területhasználat által. Hatásindikátorok:      

Foglalkoztatási ráta célcsoportonként (%) Gazdasági aktivitási ráta célcsoportonként (%) Létrehozott munkahelyek száma (db) Munkahelyteremtő beruházások nagysága (Ft) Helyi termékek értékesítésének árbevétele (Ft) A cserekereskedelemben résztvevők száma (fő)

2.1. Tudatos, partnerségben szervezett befektetés-ösztönzési és térség marketing tevékenység megvalósítása Az intézkedés általános célja:  A térség tőkevonzó képességének befektetések ösztönzése

javítása,

munkahelyteremtéssel

járó

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Zalaegerszeg és a térségét a 90-es évek elejétől a megyei jogú város vonzerejének köszönhetően számos nagyobb vállalkozás választotta telephelyéül (legjelentősebb a Flextronics). A befektetések azonban az elmúlt időszakban megtorpantak többek között a gazdasági válság következtében. A megyei jogú városon kívül kevés jelentősebb vállalkozás telepedett le. A térség számára ezért fontos egy erősödő befektetés-ösztönzési célú marketing, ami a befektetők vonzása szempontjából fontos. A marketing a modern településfejlesztés egyik ma már nélkülözhetetlen – de korántsem egyetlen – eszköze. A piacképessé válás, illetve a piacképesség növelése minden település számára egy folyamat eredményeként valósul meg. Az elmúlt évtizedben egyes települések komoly piaci tapasztalatokra tettek szert. Közülük mindazok, amelyek életképesnek bizonyultak ebben a megmérettetésben, a továbblépés magasabb színvonalú irányait kutatják. A települések összességének eredményes működése, versenyhelyzetbe kerülése vagy versenyhelyzetben tartása, újabb versenyelőnyökhöz való juttatása az önkormányzatoknak, a gazdaságfejlesztéssel, tanácsadással foglalkozó szervezeteknek, cégeknek és a piaci résztvevőknek és végül a lakosságnak közös érdeke. Már ma érezhető, hogy elindult egy bizonyos kiválasztódási folyamat, amely várhatóan egyre inkább felgyorsul majd. Egy egészséges, a piac által is diktált szelekcióban minden bizonnyal a piacképes települések csoportjai maradnak majd versenyhelyzetben. Fejlesztési feladatok, amelyeket a paktum partnereknek közösen kell végrehajtania: befektetési stratégia 92


kidolgozása, pozícionálás, befektetés-ösztönzés, a térségben található vállalkozási területek, ipari parkok kiajánlása, kiadványok, üzletember találkozók szervezése.

93


Célcsoportok:  Hazai és külföldi befektetők Végső kedvezményezettek, partnerek:  Helyi vállalkozások  Önkormányzatok  Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. Outputmutatók:  Elkészült befektetési stratégia (db)  Ingatlan kataszterben szereplő ingatlanok száma (db)  Elkészült befektetési kiadvány (db) Lehetséges projektek:  Térségi befektetési kiadvány, amelyet elkészítése a hasznosítható ingatlanokról

megelőz

egy

ingatlan

kataszter

2.2 Vállalkozási, munkaadói tanácsadás, hálózatfejlesztés Az intézkedés általános célja:  A meglévő kis- és középvállalkozások fejlesztése, új létrehozásának ösztönzése  A vállalkozói kultúra fejlesztése  A vállalkozások együttműködésének ösztönzése, hálózatosodása

vállalkozások

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A kormány által létrehozandó Nemzeti Vállalkozásfejlesztési Ügynökség Zala megyei végpontjaként a vállalkozási tanácsadási területen közel két évtizede működő Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (ZMVA) lenne indokolt kijelölni. Az intézkedés is erre alapoz. A foglalkoztatási paktum menedzsment szervezetét információs pontként célszerű bevonni a rendszerbe. A menedzsment szervezet információs szolgáltatást nyújthatna a paktum partnerségben szereplő helyi kis-és középvállalkozások számára, és számukra a magasabb szintű tanácsadások már az alapítványnál történnének. A paktum menedzsmentet hosszú távon alkalmassá kell tenni arra, hogy alapvető vállalkozásfejlesztési, adózási, engedélyezési, adminisztrációs kérdésben is segítséget tudjanak nyújtani a betérő vállalkozók, vagy vállalkozni szándékozók számára, illetve magasabb szintű tanácsadási igény esetén közvetítenek a vállalkozók és a ZMVA között. A paktum menedzsment szervezet fontos szerepet tölthetne be a vállalkozásokat érintő problémák, fejlődést gátló tényezők feltérképezésében, a munkahelyek feltárásában, a kistérségi vállalkozók érdekeinek képviseletében. A vállalkozásokkal közösen folyamatosan kereshetnék az új vállalkozási lehetőségeket és a meglévő vállalkozások továbbfejlesztésének lehetőségeit, és projekteket kezdeményezhetnek. 94


A ZMVA-val partnerségben a paktum menedzsment szervezete az európai munkáltatói kultúra, a társadalmi felelősségvállalás elterjesztésében is közreműködhetne képzések szervezésével, jó példák bemutatásával. Fontos feladat lenne a hiányszakmák, képzési szükségletek feltárása és ezek kielégítése. A hiányszakmák, képzési szükségletek feltárásához célszerű lenne bevonni a Nyugat-dunántúli Felnőttképzési Klasztert, amelyben a ZMVA, kamara, és több képző intézmény is szerepel. A vállalkozások megfelelőbb finanszírozása érdekében a paktum partnereknek tájékoztatniuk kell a vállalkozókat a gazdasági és pénzügyi szolgáltatásokról és kezdeményezniük kell a gazdasági és pénzügyi szolgáltatások fejlesztését. Az intézkedés másik fontos területe a vállalkozások közötti hálózatfejlesztés. Az együttműködésben rejlő előnyök jelenleg nem kihasználtak. A foglalkoztatási paktumon belül kezdeményezni kell a bent lévő vállalkozások és más szervezetek tevékenységi körének, szolgáltatásainak, termékeinek megismertetését, ezáltal is elősegítve a szervezett kapcsolatok kialakítását. Az autonóm stratégiával összhangban a paktumban résztvevő szervezetek vállalják, hogy amennyiben van megfelelő helyi vállalkozás, akkor beszállítóként ezt és nem egy külső vállalkozást választanak. Fontos megvizsgálni, hogy a kistérségben lévő nagyvállalatok beszállítói láncába milyen módon kapcsolódhatnának be helyi kis- és középvállalkozások. A klaszter menedzsment szervezetekkel együttműködésben szükséges az intézkedést megvalósítani. Célcsoportok:  Térségi mikro- és kisvállalkozások  Nagyvállalatok  Vállalkozást indítani szándékozó magánszemélyek Végső kedvezményezettek, partnerek: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kamarák Pénzintézetek Vállalkozásfejlesztési szervezetek A kistérségben aktív gazdasági klaszterek (pl. fa- és bútoripari, elektronikai, megújuló energia stb.)  Önkormányzatok  Cigány kisebbségi önkormányzatok  Regionális Munkaügyi Központ     

Outputmutatók:      

A képzési programokba bevont vállalkozások száma (db) A tanácsadási programokba bevont vállalkozások száma (db) A vállalkozói kultúra oktatását bevezető iskolák száma (db) Együttműködési programokban résztvevő vállalkozások száma (db) Feltárt szolgáltatási hiányterületek száma (db) A szolgáltatási hiányterületeken elindított új vállalkozások száma (db)

95


Lehetséges projektek:  Nem kielégített/látens szolgáltatási szükségletek feltérképezése, és vállalkozásfejlesztési program indítása  Meglévő vállalkozások foglalkoztatás-bővítésének támogatása (tanácsadás, támogatott munkahelyek)  Vállalkozási ismeretek elsajátítását célzó továbbképzések  Malom vállalkozási hálózat kialakítása 2.3. Munkahely-teremtési akciók Az intézkedés általános célja:  A kistérségben meglévő munkahely-teremtési lehetőségek felkutatása és kihasználása, munkahely-teremtő beruházások megvalósítása  Fenntartható helyi munkahelyek teremtése  Zöld munkahelyek teremtése elsősorban a mező- és erdőgazdaságra, és a megújuló energiákra alapozva Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A munkahelyteremtésnél kiemelt figyelmet kell adni a zöld gazdaságnak, azon belül is a megújuló energiaforrások fejlesztésének, amely jelentős foglalkoztatás-bővítő hatást eredményezhet. Decentralizált távfűtési rendszerek fejlesztése (geotermikus energia, biomassza energia), közösségi megújuló energiaforrásra alapuló erőművi beruházások megvalósítása (max 5 MW/projekt – biogáz, biomassza, geotermikus energia), szigetüzemű kisrendszerek létesítése, intézmény energetikai rendszerfejlesztés (szélerőgép, fotovillamos ellátás), energiaültetvények létesítése - térségi megújuló energiapotenciál növelése, amely a vidéki iskolázatlan rétegnek is munkalehetőséget nyújtana, térségi biodiesel üzem létesítése lakások energiatakarékossági, autonóm energiaellátási alprogramja. További munkahely-teremtési potenciált jelent a kistérségben a helyi KKV-kra alapozva a feldolgozóipar, továbbá az egészségügyi, szociális, turisztikai szolgáltatások, a mezőgazdaság és az építőipar is. A helyi vállalkozások számára meg kell vizsgálni a hazai és nemzetközi beszállítói láncok nyújtotta részvételi és munkahely-teremtési lehetőségeket is. Fontos feladat a meglévő ipari parkok, iparterületek, innovációs központok, inkubátorházak lehetőségének kihasználása, fejlődő vállalkozások vonzása és letelepítése. A paktum partnerség koordinációjában a munkahelyteremtések emberi erőforrás hátterének biztosítása is megtörténik az alkalmazandó munkavállalóknak nyújtott toborzási, munkára felkészítési, átképzési szolgáltatásokkal. Célcsoportok:  helyi bejegyzésű és érdekeltségű mikro- és kisvállalkozások  önfoglalkoztatók  vállalkozó válni kívánó magánszemélyek, munkanélküliek

96


Végső kedvezményezettek, partnerek:     

Helyi önkormányzatok Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Munkaügyi szervezet Kamarák Képzőintézmények

Outputmutatók: Feltárt új vállalkozási területek száma (db) Létrehozott munkahelyek száma (db) Létrehozott zöld munkahelyek száma (db) A fejlesztésekbe bevont vállalkozások száma (db) Képzésben részt vett munkavállalók száma, akik elhelyezkedtek a képzést követően (fő)  A vállalkozások által végrehajtott munkahely-teremtési célú beruházások nagysága (Ft)     

Lehetséges projektek: 

Foglalkoztatás-bővítést eredményező vállalkozási területek feltárása, új vállalkozások üzleti terveinek elkészítése, meglévő vállalkozások fejlesztési programjának kidolgozása

2.4. Helyi termékek előállításának ösztönzése, helyi piacok és kistérségi termelő és értékesítési szervezet létrehozása Az intézkedés általános célja:  A hagyományokra alapozva vidéki foglalkoztatási lehetőségek kihasználása

alternatív

jövedelemszerzési

és

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: A helyi termékek (áruk, szolgáltatások, élelmiszeripari termékek stb.) előállításának ösztönzésével fejlődik a helyi gazdaság, munkahelyek jönnek létre, bővül a térség jövedelemszerző képessége, erősödik autonómiája. A térségben számos kezdeményezés indult a helyi termékek ügyének előbbre juttatása érdekében. Ebben legaktívabb szervezetek a kistérségi társulás, a Göcsej Jövőjéért Egyesület és a Humán Esély Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Elkészült több stratégia, megvalósult számos előkészítő projekt, sikeres termelők vannak a kistérségben, létrejött a Göcsej védjegy, amely szabadalmi védettséggel rendelkezik és egy kidolgozott minősítési rendszeren túljutva lehet jogot szerezni a használatára. A védjegynek nemcsak minőségbiztosítási, hanem PR és marketing szempontból is nagy jelentősége van (Göcsej, mint márkanév). Az ebben rejlő lehetőségek még kihasználatlanok. Jelenleg 12 termék használhatja a védjegyet. A versenyképes termelői kör szűk a kistérségben, összehangolt vállalkozás-fejlesztésre van szükség. Szükséges a termelők számának bővítése, és a termelők által egységes termelési és értékesítési szövetkezet létrehozása. 97


A Göcsej TÉSZ a termelésszervezés mellett, a termék feldolgozást-, értékesítést és marketinget is szervezhetné, továbbá a védjegy rendszert is menedzselhetné. Folytatni kell a helyi termékek közvetlen piacra jutását segítő létesítmények építését, fejlesztését (piacok/vásárcsarnok, helyi termék boltok), de emellett a termelés és feldolgozás infrastruktúráját is (hűtőházak, élelmiszer-feldogozók) fejleszteni szükséges. Számos esetben a helyi termék előállítást gátolja az ismeretek hiánya. Emiatt szükséges az igények szerinti képzések, tanfolyamok indítása. Új vállalkozási területek kell megtalálni, amelyben támaszkodni kell a régi hagyományokra, majd a területek kijelölése után követően vállalkozás- és termékfejlesztést megvalósítani. A működő és új vállalkozások számára is folyamatos üzletviteli és szakmai tanácsadási rendszert kell működtetni. A termékek piaci lehetőségeit is bővíteni kell. Értékesítési lehetőséget jelentenek a reprezentációs ajándéktárgyak vásárlása a cégeknél, továbbá szállodák, éttermek közétkeztetés konyhájának ellátása alapanyagokkal. A közbeszerzési törvény 2010. szeptember 15-i módosításával megszűnik a jelenleg gyakorlatilag kizárólagosan legális beszerzési forrást jelentő közvetítő kereskedelem egyeduralkodó szerepe a közétkeztetési piacon. A nyershúst, zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, tejtermékeket, gabonaféléket kivették a törvény hatálya alól, így ezeket közvetlenül is beszerezhetőek a termelőktől. Ezt a lehetőségeket a helyi termelők széles körű összefogással, megfelelő mennyiségű, minőségű és árú termékek előállításával használhatják ki. A térségben bővíteni kellene a termelői kört is, mivel jelenleg mennyiségi problémák is vannak, és sok termék hiányzik a kínálati oldalon. A megnyíló közétkeztetési piaci által nyújtott lehetőség kihasználásához sürgős és összehangolt akcióra van szükség. A közétkezdéket fenntartó önkormányzatokat fel kell keresni, és felajánlani a közreműködést hivatkozva a Kbt. módosításra. Ehhez szükséges az önkormányzati vezetők szemléletmódjának alakítása is. A helyben vásárolt termékek egészségesebbek, frissebbek és a helyi gazdaságot élénkítik, az önkormányzatnak helyi adó bevételeket, a térségben pedig a munkalehetőségek és a jövedelemszerzési lehetőségek bővítését jelentik, és csökkentik a szállítási költségeket és a szállításból származó környezeti károkat. Az intézkedés kiemelt hangsúlyt helyez a lakossági/fogyasztói, vállalkozási és önkormányzati szemléletformálásra, amely célja a fenntartható életmód terjesztése, amely hozzájárul az önellátásra és autonómiára törekvő települések és kistérség kialakításához. Célcsoportok:  Helyi termékeket előállító lakosság, helyi őstermelők, kistermelők, kis- és középvállalkozások Végső kedvezményezettek, partnerek:     

Paktum menedzsmentszervezete Göcsej Jövőjéért Egyesület Humán Esély Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. Helyi őstermelők, kistermelők, kis- és középvállalkozások Képzőintézmények 98


     

Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zala Megyei Agrárkamara Önkormányzatok, közétkezdék Szállodák Vállalkozások Tudatos Vásárlók Egyesülete

Outputmutatók:  A Göcsej TÉSZ-be belépett termelők száma (db)  Lakossági szemléletformáló akciókba bevontak száma (fő)  Közétkeztetési beszállítói hálózat elnyert megrendeléseinek száma (db) és volumene (Ft/év)  Helyi termék előállításhoz kapcsolódó megvalósított képzések, tanfolyamok száma (db), végzettek száma (fő) Lehetséges projektek: Göcsej TÉSZ létrehozása Lakossági szemléletformáló akciók végrehajtása a fenntartható életmódért A Göcsej TÉSZ keretében közétkeztetési beszállítói hálózat létrehozása Helyi termék előállításhoz kapcsolódó képzések, tanfolyamok szervezése a hagyományokra építve  Helyi termékek fejlesztése a hagyományokra alapozva    

2.5. Cserekereskedelem ösztönzése a hátrányos helyzetűek bevonása érdekében

társadalmi

Az intézkedés általános célja:  Alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása a térség hátrányosabb helyzetű lakossága számára is Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében megszerveződik egy közösség, melynek tagjai egymás között termékeket, szolgáltatásokat cserélnek ki úgy, hogy e közben pénzt nem használnak. Egyrészt minden tag közzéteszi felajánlásait (kínálatát) egy internetes program segítségével (pl. paktum portálon), vagyis leírja azt, hogy mit tud adni a közösség más tagjai számára. Másrészt választhat a többi tag felajánlásaiból, azaz igénybe veheti a mások által felkínált javakat. Az egyes cserék, mint események, eseti jelleggel jönnek létre a tagok szükségleteinek és felajánlásainak egymásra találásakor. A ténylegesen lebonyolított cserék időpontja eltér, a csereérték is különböző, ezért a csereértékeket nyilván kell tartani. Ez is az internetes program feladata: minden tagnak folyószámlát vezet. A csereklub bizalmi alapon működik, nem kell semmilyen fedezetet "letenni" annak, aki szeretne bekerülni. Ebből következik, hogy a klub tagjai védik saját közösségüket: csak becsületes, megbízható embereket vesznek fel. A csereklub tagjainak egy-egy szélesebb csoportja (pl.: az egy önkormányzathoz vagy 99


település-részhez, társadalmi réteghez tartozók) megegyezhetnek virtuális fizetőeszközként (helyi pénzként) való elfogadásában.

a

pontérték

Ekkor azonban bizonyos pénzügyi jogszabályi feltételeknek is meg kell felelni. Kedvezőbb és gyorsabb eredményt hozhat, amennyiben a csereügyletek, majd a helyi pénzt is használó rendszer kiépítésében a helyi önkormányzat vállal vezető szerepet. Ilyen esetben az induló lehetőségek köre szélesebb, a kiteljesedés az ellátások, a közmunka, a közszolgáltatások területét is rendkívül előnyösen érintheti. A település fejlődésében feloldódnak a pénzügyi korlátok, csökkennek az inproduktív terhek, bővülnek a teljesítmények lehetőségei. A csereklub működése, a munkavégzés a bekapcsolódó munkanélküliek számára munkaerő-piaci reintegrációs hatással is lehet. Célcsoportok:  A kistérség lakossága, különösen a vidéken élők és a hátrányos helyzetű csoportok Végső kedvezményezettek, partnerek:    

Paktum menedzsment szervezete Önkormányzatok Civil szervezetek Pénzintézetek

Outputmutatók:  A Malom csereklubban résztvevők száma (fő) Lehetséges projektek:  Malom csereklub létrehozása és működtetése  Malom pénz létrehozása és működtetése

100


4.3.3.

prioritás: Foglalkoztatási partnerség-fejlesztés

Indoklás: A helyi közösségeken belüli, integrált, szektorokon átívelő partnerségek létrehozása a helyi foglalkoztatási és gazdasági stratégiák iránt elkötelezett megközelítés előmozdításához mára mainstreamnek (a szakmapolitikák főáramához tartozónak) számít az EU régi tagországaiban. Az Európai Bizottság az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a magánszektor teljesebb részvételének ösztönzésére, a vállalati társadalmi felelősségvállalás értelmében kíván hatni a magánszektor szereplőire, hogy részt vállaljanak a helyi közösségek sikeresebbé tételében. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések komoly hatással lehetnek a tartós munkanélküliség, szakképzettség-hiány és egyenlőtlenség kezelésére. Valóban, az elmúlt két évtized alatt Európa-szerte gyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a helyi foglalkoztatási kezdeményezések segíthetnek a helyi szükségletek kielégítésében, miközben hozzájárulnak a nemzeti politika céljainak megvalósulásához. A helyi foglalkoztatás fejlesztés kulcsfontosságú jellemzője az, hogy gazdagítja az országos és regionális szakmapolitikát azáltal, hogy mozgósítja a helyi szereplőket és jobban hozzáigazítja a lépéseket az egyes helyi területi egységek foglalkoztatási szükségleteihez és lehetőségeihez. A helyi foglalkoztatás-fejlesztésben sikeres EU-s országoktól (pl. Írország, Ausztria, Anglia) eltérően sajnos Magyarországon jelenleg hiányoznak a helyi foglalkoztatás-fejlesztés szakmapolitikai keretei (a foglalkoztatási paktumok helye, szerepe nem tisztázott minisztériumi, jogszabályi szinten, nincs koordináló, támogató szervezeti háttér), és a stabil finanszírozási rendszer sem biztosított. Ez idáig jellemző volt a túlzottan centralizált, bürokratikus, a helyi szintet kevésbé figyelembe vevő kormányzati tervezés és pénzelosztás, amely nem elegendő hatékonyságú és nem használja ki a helyi szint bevonásának potenciálját, továbbá a térségi foglalkoztatási partnerségek menedzsmentjének és összehangolt programjainak finanszírozása is hiányzik. Az elkövetkező időszak kiemelt feladata lesz, hogy a problémákat megoldani akaró, motivált, tettre kész helyi foglalkoztatási partnerségek szerepet, eszközöket, lehetőséget kapjanak a helyi gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztésben. A válságból való kilábalás, fenntartható munkahelyek létrehozása is csak így lehetséges. Nyugat-Dunántúl élenjáró volt a sikeres nemzetközi példák, együttműködések hazai meghonosításában. Az országban elsőként 2002-ben itt, Kemenesalján jött létre foglalkoztatási paktum. E paktumot aztán számos helyi, mikrotérségi, kistérségi és regionális paktum követte 8 helyen a régióban: a zalaszentgróti kistérségben, Szombathelyen (megyei jogú városi kiterjedés), a Vasi Hegyháton, a keszthelyi és hévízi kistérségekben, a lövői kistérségben, a letenyei kistérségben, továbbá az osztrák-magyar Eurégiós, és Győr-Dunaszerdahely térségében határon átnyúló foglalkoztatási paktum. Jelenleg 7 új foglalkoztatási paktum áll létrehozás alatt: a regionális (REKORD), a nagykanizsai, a zalaegerszegi, a pacsai, a lenti, a kőszegi és csepregi, és az őriszentpéteri kistérségekben. Mindezekkel együtt, összesen 16 működő foglalkoztatási paktuma lesz a régiónak (1-1 régiós és EU Régiós, 1 határon átnyúló, 1 megyei jogú városi, 1 mikrotérségi és 11 kistérségi, amelyből 2 paktum 2-2 kistérséget ölel fel). Zala megyében szinte teljes körű a paktumok területi 101


lefedettsége (a zalakarosi kistérség az egyetlen kivétel), Vas megye jelentős részében is működni fognak a partnerségek. Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg még alacsonyabb az aktivitás, de a paktumokhoz hasonló foglalkoztatási célú partnerségek több helyen működnek. Ezek a paktumok eltérő intenzitással és tevékenységi körrel működnek, de összességében elmondható, hogy létrehoztak egy széles körű helyi partnerséget, erősödtek a kapcsolatok a munkaerő-piaci szereplők között, fórumot teremtettek a találkozásokra, közösen elemezték a munkaerő-piaci helyzetet, és a problémák megoldására stratégiákat dolgoztak ki, majd projekteket hajtottak végre. A folyamatnak azonban még az elején tartunk, a mennyiségi növekedés után fontos, hogy a paktumok a konkrét tartalomra, a minőség fejlesztésére koncentráljanak az elkövetkező években. Találják meg szerepüket, feladataikat a válság után átalakuló gazdaságban, és szolgálják a helyi szereplők (kiemelten a vállalkozások) érdekeit a munkahelyek megtartása és bővítése érdekében. A sikeres és hatékony foglalkoztatási partnerségek jól működő szervezeti és személyes vezetést igényelnek. A partnerséget vezető szervezetnek ügyelni kell arra, hogy elsődleges feladata a megfelelő környezet és feltételek megteremtése a partnerség hatékony működéséhez, valamint a helyi partnerek aktivizálása, bevonása és az információáramlás biztosítása. A paktum menedzsmentnek elkötelezettséget kell mutatnia a partnerség irányába, és a közösségi érdekeket a szervezeti érdekek felé emelni. A paktum menedzsmentnek és a fejlesztésben résztvevő partnereknek megfelelő pénzügyi stabilitással és a szükséges infrastrukturális és humán feltételekkel is rendelkezniük kell. A stratégia sikeres végrehajtásához a meglévők működtetése mellett új partnerségi kapcsolatokat is kell létrehozni, a kölcsönös bizalmat felépíteni, amely sok időt és energiát igénylő tevékenység. A Malom paktum 2010. május 27-én jött létre. 111 szervezet írta alá az együttműködési megállapodást. Ez egy fontos mérföldkő volt a paktum életében, de nem szabad azt hinnünk, hogy ezzel az aktussal van egy működő partnerségünk. Ezen még sokat kell dolgozni. Az együttműködés módját, technikáit a menedzsment szervezet vezetésével ki kell dolgozni, de mindezek előtt meg kell ismerni a tagok tevékenységét, céljait, és segíteni kell nekik, hogy hatékonyan tudjanak részt venni a partnerségi munkában és közreműködni a paktum céljainak megvalósításában. Tudatos paktum csak tudatos paktum tagokkal működtethető. A paktum építés eddigi tapasztalatai alapján a menedzsmentnek további erőfeszítéseket kell tenni a vállalkozások bevonása érdekében. Jelen stratégia intézkedései közül az elsők között a kifejezetten vállalkozásokra irányuló kezdeményezéseket is el kell indítani. A paktum csak aktív vállalkozókkal lehet sikeres, de természetesen nagy szükség van aktív, kezdeményező és innovatív önkormányzatokra, civil szervezetekre, képzőintézményekre, kamarára, munkaügyi szervezetre és más partnerekre is. A stratégia akkor valósul meg, ha az egyes akcióterületeket a paktum tagok különböző csoportjai (kiegészülve külső szervezetekkel) gondozzák, felelősséget vállalnak ezekért. Az intézkedések közül az lesz sikeres, amelynél az „örökbefogadók” gondoskodnak arról, hogy a leírt elképzelések valóra váljanak. Ennek érdekében a paktum szervezetrendszerén belül szükséges munkacsoportok létrehozása. Ezek a munkacsoportok kézben tartják az adott terület fejlesztéseit, kidolgozzák a 102


projekteket, és közreműködnek a megvalósításban. Tagjaik partnerként, vagy szakértőként vesznek részt a fejlesztésekben.

projektgazdaként,

Általános célok:     

A foglalkoztatási paktum menedzsment szervezetének megerősítése A paktum partnerség fejlesztése, a partnerek szerepének tudatosítása A stratégia gyakorlati megvalósításának segítése szervezetfejlesztési lépésekkel Stratégiai tervezési szemlélet meghonosítása a paktum tagok körében A paktum kezdeményezés várható eredményeinek világos kommunikációja

Hatásindikátorok:  Új foglalkoztatási partnerségi kapcsolatok kialakulása (db)  A menedzsment tevékenysége révén végrehajtott projektek megszerzett külső források nagysága (db, Ft)  Helyi foglalkoztatási projektek számának növekedése (db) 3.1. Foglalkoztatási fejlesztése

paktum

menedzsment

szervezeti

száma,

a

kapacitásainak

Az intézkedés általános célja:  A paktum menedzsment szakmai kompetenciájának és szervezeti stabilitásának növelése a fenntarthatóság érdekében  A paktum szervezetrendszerének erősítése, a partneri szerepek és felelősségek tudatosítása Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében a paktum menedzsment és az Irányító Csoport tagjai kompetenciafejlesztő tréningeken vesznek részt, hogy felkészültségük javuljon. A paktum iroda működtetéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket biztosítani kell, hiszen csak a megfelelő körülmények mellett várható hatékony és eredményes munkavégzés. Az elhasználódott eszközök pótlásáról folyamatosan gondoskodni kell. További kulcs tevékenységek: - A szektorokon átívelő partnerségek fejlesztése, bizalomépítés - A foglalkoztatáspolitikai célokra rendelkezésre álló belső és külső források egyesítése, a felhasználás összehangolása - A munkaerő-piaccal és a képzési lehetőségekkel kapcsolatos információk széleskörű elérhetőségének biztosítása - A helyi foglalkoztatáspolitika szerepének erősítése, fontosságának tudatosítása az önkormányzatok működésében - Jogi, szervezeti, szakmai, pénzügyi, kommunikációs megalapozás, továbbfejlesztés (pl. paktum egyesület, vagy nonprofit Kft. létrehozása a TÁMOP projekt időszakon túl) 103


Célcsoportok:  A paktum menedzsment szervezet tagjai  Irányító Csoport tagok Végső kedvezményezettek, partnerek:  Paktum partnerek  Nyugat-dunántúli Foglalkoztatási Paktumok Regionális Platformja Outputmutatók:  Elvégzett tréningek száma (db)  A működésre fordított anyagi források nagysága (Ft) Lehetséges projektek:  Fenntarthatóság tanulmány a paktumot továbbműködtetése érdekében  Paktum menedzsment tréningeken való részvétel 3.2.

Irányító Csoport, működtetése

tematikus

munkacsoportok

létrehozása

és

Az intézkedés általános célja:  A foglalkoztatási stratégia sikeres munkacsoportok működtetése révén

megvalósításának

biztosítása

szakmai

Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Az intézkedés keretében 3 stratégiai munkacsoport létrehozását javasoljuk, amelyek a foglalkoztatási stratégia prioritásainak rendszere mentén jönnek létre: 1) Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások (képzési, szociális, munkaügyi) 2) Gazdasági és foglalkoztatási autonómia (munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés) 3) Foglalkoztatási partnerség-fejlesztés A munkacsoport tagságát a Irányító Csoport elnökének javaslatára az Irányító Csoportnak kell elfogadni, és tagjai közül megválasztani a munkacsoport vezetőket. A munkacsoportok saját maguk határozzák meg ügyrendjüket, de illeszkedniük kell az Irányító Csoport ügyrendjéhez. A javaslat szerint a munkacsoportok az ICS ügyrendjét alkalmazzák. A munkacsoportok szorosan együttműködve dolgoznak, és tevékenységükről rendszeresen beszámolnak az ICS-nek. Az ICS elvárásainak megfelelően a munkacsoportok saját munkatervet dolgoznak ki 2010-2011. évekre. Első feladataik között lesz a 2011-13-as évekre szóló foglalkoztatási akcióterv kidolgozása, ezekhez projektek megfogalmazása, generálása. 104


Célcsoportok:  Munkacsoport tagok és vezetőjük Végső kedvezményezettek, partnerek:  Irányító Csoport tagok  Paktum menedzsment szervezete Outputmutatók:    

Létrehozott munkacsoportok száma (db) A munkacsoportok tagjainak száma (fő) A munkacsoportok által javasolt és/vagy kidolgozott projektek száma (db) A munkacsoportok által megfogalmazott szakmapolitikai javaslatok száma (db)

Lehetséges projektek:  Munkacsoportok ügyrendjének és munkatervének megalkotása 3.3.

Térségen belüli hálózatépítés-partnerségi kapacitásépítés, tudatosítás, térségen kívüli kapcsolatok fejlesztése, szakmapolitikai javaslatok megfogalmazása

Az intézkedés általános célja:  A paktum szervezeti továbbfejlesztése, kapcsolati hálózat menedzsmentje Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Folytatni kell a megkezdett partnerség-építést. A meglévő partnerek igényeinek felmérésére nagy hangsúlyt kell helyezni, és bővíteni is szükséges a partnerséget. Folyamatos önértékelést kell végezni a stratégiában található módszertan alapján. A stratégia sikeres végrehajtásához, a tapasztalatok átvételéhez új kistérségi, regionális és határon átnyúló partnerségi kapcsolatokat kell létrehozni és karbantartani, a kölcsönös bizalmat felépíteni, amely sok időt és energiát igénylő tevékenység. Fontos, hogy a paktum menedzsment tagok a kistérségen túl is lássanak, nyitott szemmel járjanak a régióban, Magyarországon és Európában. Fontos, hogy széleskörű kapcsolatokat építsünk ki más régiós (elsősorban a Zala megyei és a regionális paktum) és magyarországi, de külföldi foglalkoztatási paktumokkal is tapasztalatcsere, módszertani és szakmai együttműködések, közös érdekképviselet céljából. Tapasztalatátadást, együttműködést, új ötleteket és fejlesztési források megszerzési esélyét is nyújtják ezek az együttműködések, és egyben munkahelyeket is teremthetnek. Érdemes energiát fordítani a kapcsolatok szélesítésére és tartalmi elmélyítésére, és biztosítani, hogy legyen nyelvet beszélő (elsősorban angolt és németet) és informatikai rendszereket jól kezelő munkatárs, aki képes az érdemi kapcsolattartásra. 105


Tevékenységek: A paktum honlap működtetése és továbbfejlesztése, hírlevél rendszer Foglalkoztatási fórumok szervezése Térségi, hazai és külföldi jó példák bemutatása Tájékoztató kampányok, a tudatosítás fokozása Potenciális szervezetek azonosítása, tudatos szervezetfejlesztés, humánerőforrások fejlesztése, infrastrukturális kapacitásépítés  Munkaügyi központok közti együttműködések: az adott ország gyakorlatában bevált vagy sikertelen munkapiaci eszközök bemutatása, a tapasztalatok megosztása érdekében  Kistérségi partnerség-építő, projektgeneráló rendezvények tartása  Regionális paktum együttműködésekben való aktív részvétel (tagsági jogviszony létesítése)     

Célcsoportok:  Jelenlegi és jövőbeni paktum tagok Végső kedvezményezettek, partnerek:  Paktum menedzsment szervezete  Nyugat-dunántúli Foglalkoztatási Paktumok Regionális Platformja Outputmutatók:  Új, fenntartható partnerségi kapcsolatok kialakulása (db)  A paktum tevékenységében részt vevő vállalkozások száma (db)  A kistérségi paktum részvételével zajló hazai, vagy nemzetközi szakmai hálózati projektek száma (db), átvett jó példák száma (db)  Együttműködő paktumok száma (db) Lehetséges projektek:  Regionális és országos paktum együttműködésekben való aktív részvétel (tagsági jogviszony létesítése)  Térségi, hazai és külföldi jó példák bemutatása  Tanulmányút szervezése

106


3.4.

Paktumban tevékenykedő szervezetek fejlesztése

Az intézkedés általános célja:  A paktumban tevékenykedő szervezetek paktum munkában való érdemi részvételének támogatása Az intézkedés rövid leírása, tartalma: Más magyarországi és EU-s paktumok tapasztalata alapján elmondható, hogy a sikeres paktumok tudatos tagokból állnak. Ha a tagok tudatosak a paktum is tudatos és sikeres lesz. Viszont, ha sem a paktum sem a résztvevők nem tudatosan szervezik tevékenységüket, akkor a kezdeményezés kudarcra van ítélve. Tapasztalható, hogy több szervezet foglalkoztatási paktumban való érdemi részvétele azért nem lehetséges, mert saját magunknak sincs világos szervezeti stratégiájuk, emiatt nem tudnak motorja lenni a helyi foglalkoztatás-fejlesztést megtestesítő paktum kezdeményezésben. A sikeres paktum stratégiában gondolkodik, tehát közép- és hosszú távon tervez, de ezzel együtt azonnal cselekszik, és törekszik a rövid távú sikerekre is, amely a bizalom építés alapja. A sikeres paktumhoz vállalkozásbarát önkormányzatokra van szükség, akik megfelelő közszolgáltatások nyújtásával, a helyi vállalkozásokat előnyben részesítő politikával járulnak hozzá az eredmények eléréséhez. Az előbbiek is alátámasztják, hogy kiemelten fontos feladat a közép- és hosszú távra tervezés (üzleti, szervezeti, HR) ösztönzése a paktum résztvevői között. Ezáltal a résztvevő szervezetek is fejlődnek, és a paktum is hatékonyabban, eredményesebben tud működni. A paktum menedzsmentnek ösztönöznie kell a paktum tagokat, hogy definiálják saját maguk helyét a paktum szervezetrendszerén belül, fogalmazzák meg elvárásaikat és közös munkával ki kell alakítani a pontos szerepeket. Mindegyik szervezet másban jó, más kompetenciákkal, felkészültséggel rendelkezik, ezért a hozzájárulás is ezerszínű lehet. Célcsoportok:  Jelenlegi és jövőbeni paktum tagok Végső kedvezményezettek, partnerek:  Paktum menedzsment szervezete  Szervezetfejlesztő szolgáltatók  Képzőintézmények Outputmutatók:  Elvégzett tréningek száma (db)  Tréningen résztvevők száma (fő) Lehetséges projektek:  Üzleti tervezés tréning  Vezetői tréningek  HR menedzsment tréning 107


5. A szükséges és lehetséges források feltárása (indikatív forrástérkép) Az alábbi táblázatban a jelenleg érvényes ÚMFT Operatív Programok forrás lehetőségeit mutatjuk be, de az új Kormány jelentős változtatások tervez a források felhasználásában. Az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúly fog helyeződni a kis-és középvállalkozásokra. Az új elképzelések az elkövetkező hónapokban ismertek lesznek, és azt követően az akcióterv kidolgozásával párhuzamosan ezt a fejezetet aktualizálni szükséges. Az új pályázatok várhatóan 2011-ben indulnak az EU-val való tárgyalásokat követően. Közreműködő szervezet

Támogatási területek

ÁROP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési

ÁROP/ Nemzeti Ügynökség ÁROP/ Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség KEOP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban Fejlesztési A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése Fejlesztési Új Magyarország kisés középvállalkozói hitelprogram Fejlesztési Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása Fejlesztési Vállalati innováció támogatása Fejlesztési Környezetközpontú technológia fejlesztés Fejlesztési Akkreditált innovációs klaszterek támogatása Fejlesztési Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Fejlesztési Akkreditált innovációs klaszterek támogatása Fejlesztési Innovációs és technológiai parkok támogatása Fejlesztési Komplex vállalati technológia fejlesztés Fejlesztési Komplex beruházások támogatása a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Fejlesztési Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése Fejlesztési Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt Fejlesztési hő- és villamosenergia-, valamint biometántermelés Fejlesztési Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E-környezetvédelem)

KEOP/ Nemzeti Ügynökség KEOP/ Nemzeti Ügynökség

Készségfejlesztés az önkormányzatoknál

108


KEOP/ Nemzeti Ügynökség KEOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási Fejlesztési lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Fejlesztési Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttműködések fejlesztése Fejlesztési Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése Fejlesztési Településeket összekötő utak Fejlesztési Telephelyfejlesztés, ipartelepítés Fejlesztési Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, szociális alapszolgáltatások fejlesztése Képzési programok az egészségügyben Fejlesztési foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés Fejlesztési

TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési

TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség

Fejlesztési

Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti

TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

Házi segítségnyújtás fejlesztése

Atipikus foglalkoztatási formák támogatása Fejlesztési Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Fejlesztési A "Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás" szakmai támogatása Fejlesztési Munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek tagjainak képzése Fejlesztési Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok - A komponens – konvergencia Fejlesztési Érdekképviseleti tevékenységet ellátó civil ernyőszervezetek kapacitásainak fejlesztése Fejlesztési Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok Fejlesztési Roma emberek foglalkoztatásba ágyazott képzése szociális intézményekben Fejlesztési Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Fejlesztési Foglalkoztatás támogatása „Első lépés” - alacsony foglalkoztatási eséllyel Fejlesztési rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai Fejlesztési Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások Fejlesztési Hátrányos helyzetűeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése 109


TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési Megváltozott munkaképességű munkahelyeinek adaptációja

INTERREG IVC INTERREG IVA AusztriaMagyarország program INTERREG IVA SzlovéniaMagyarország program NYDRMK MPA dec.fa. támogatási keret NYDRMK MPA reh.fa. támogatási keret NYDRMK / TÁMOP támogatási keret MPA központi keret

emberek

Interregionális Együttműködés Határon átnyúló együttműködés Határon átnyúló együttműködés foglalkoztatás, alkalmazkodó képesség segítése, vállalkozásindítás

rehabilitációs munkahelyteremtés foglalkoztatás, alkalmazkodó képesség segítése, 1.1.2. vállalkozásindítás Munkahelyteremtés

MPA közmunka program keret közmunka programok megvalósítása SZMM MPA távmunka program keret távmunkával történő foglalkoztatás Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának OFA támogatása

110


6. Horizontális szempontok 6.1.

Fenntarthatóság finanszírozási)

(környezeti,

társadalmi,

gazdasági-

Környezeti A régióban mára „hagyományosan” fontos szempont a környezeti szempontok integrált érvényesítése, a fenntartható fejlődés szempontjának figyelembe vétele. Ezt a régió eddigi átfogó és több ágazati programja is alátámasztja, akárcsak a Regionális Fejlesztési Tanács vonatkozó döntései, tettei (pl. Európai GMO-mentes [Genetikailag Módosított Organizmus] régiókhoz való csatlakozás), de a határon átnyúló közös jövőképek megfogalmazásai is. A környezettudatos fejlesztések támogatása, a fenntartható fejlődés következetes érvényesítése közép- és hosszútávon komoly előnyt biztosíthat a kistérségnek életminőségi, de gazdasági szempontokból is, továbbá erősítheti a kistérség innovatív szerepét régiós és országos összevetésben. A stratégia végrehajtása során ahol csak lehetséges, törekedni kell a környezeti szempont érvényesítésére, és ezzel összefüggésben a gazdasági versenyképesség növelése érdekében az anyag-, és energiatakarékos, a természeti erőforrásokkal környezettudatosan gazdálkodó eljárások és technológiák, közöttük a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzésére, illetve ezek foglalkoztatási potenciáljának kihasználására. A stratégia keretében megvalósuló fejlesztések során szem előtt kell tartani: - a helyi munkalehetőségek bővítését, hogy kevesebb utazásra legyen szükség, amellyel csökken a közlekedés okozta környezeti terhelés - a közösségi közlekedés fejlesztését, az ingázásra kényszerülő munkavállalók munkába jutási feltételeinek javítását - a munkahelyteremtő beruházásoknál ösztönözni kell az energiatakarékos technológiák és a megújuló energiák használatát - a megfelelő minőségű és árú, helyben előállítható javakat, termékeket, szolgáltatásokat lehetőleg helyi termelőktől, szolgáltatóktól vegyék igénybe, mivel ezáltal a helyi gazdaságot, a helyi munkahelyeket támogatják - a megújuló energiák munkahely-teremtési lehetőségeinek kihasználását a gyártó, szolgáltató szektorban, de a vidéki munkahelyteremtés céljából a mezőgazdaságban is (biomassza előállítás) Társadalmi A társadalmi fenntarthatóságot közvetlenül és célirányosan szolgálja, hogy a stratégia révén javulnak a hátrányosabb helyzetű településeken élők életkörülményei a helyben történő és ingázói munkavállalási lehetőségek bővülésével. Fontos szempont, hogy kvalifikált és alacsony végzettségű munkavállalók számára is lehetőséget biztosító munkahelyek létrehozása valósuljon meg a támogatott fejlesztések által, ezáltal közvetlenül növekedjen a kistérség foglalkoztatottsági szintje, és javuljon a foglalkoztatás szerkezete. A munkahelyteremtéseknél kiemelt szempont, hogy jelenjen meg a hosszú távú stratégiai tervezési szemlélet.

111


Tartós, fenntartható munkahelyeket kell teremteni. Szükség van bizonyos rétegek esetében a másodlagos munkaerőpiacon történő foglalkoztatásra, de ezeknek elsősorban munkára felkészítő funkciókat kell ellátnia. Gazdasági-finanszírozási A fejlesztéseknek minél hatékonyabban kell hasznosítaniuk a kistérség belső erőforrásait, és képessé kell tenni a folyamatos gazdasági és technológiai megújulásra. A vállalkozások külső üzleti környezetének és működési feltételrendszerének javítását a Széchenyi terv előirányozza (adócsökkentés, adóeljárások és adminisztráció egyszerűsítése, kiszámítható jogszabályi környezet), amely segíti a szempont érvényesülését. Kiemelt fontosságú a belső erőforrások feltárása és erre alapozott gazdaságfejlesztés. A helyi – elsősorban mikro, kis és közepes – vállalkozások hosszú távú együttműködéseinek elősegítésével, korszerű szolgáltatások és tanácsadási rendszer kialakításával hozzá kíván járulni a stratégia a régióban lévő humán tőke (emberkincs) aktivizálásához és gazdagításához. Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása, információhoz való hozzáférés javítása is kulcskérdés. A társadalmi-gazdasági élet szereplői számára a fejlett infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és az ebben rejlő lehetőség kiaknázása (felhasználói készség, tartalomszolgáltatás). A legmodernebb technológiák alkalmazásának, és az ezt hatékonyan működtetni tudó tudás megszerzésének elősegítése. 6.2.

Esélyegyenlőség

Nők esélyegyenlősége A nők és férfiak társadalmi egyenlőségének biztosítása érdekében kiemelkedő szempont a nők foglalkoztatottságának növelése, a szegregáció felszámolása, és az egyenlő hozzáférés biztosítása a szolgáltatásokhoz. A nők foglalkoztatásnak bővítése érdekében különösen fontos a vállalkozókat érintő beavatkozások (tanácsadás, új vállalkozásalapítás) képzések, pályaorientációs tanácsadás során a nők, női vállalkozók előnyben részesítése bölcsődei-óvodai ellátás fejlesztése, család- és otthon közeli ellátási formák bevezetése képzések, amelyek elsősorban nők számára jelentenek foglalkoztatási lehetőséget az információ-kommunikációs fejlesztésekkel a távmunka-lehetőségekhez való hozzáférés javítása

112


Romák integrációja A romák és nem romák közötti szegregáció egyes mikrotérségekben erősen megjelenik. A romák társadalmi integrációjának elősegítése tekintetében a program kiemelt figyelmet fordít a társadalmi, gazdasági szegregáció felszámolására, a pozitív diszkriminációra és a kulturális identitás megőrzésére, az egyenlő hozzáférés biztosítására a komplexitás és az integráció elve mentén. A romák társadalmi integrációja érdekében a következők támogatása fontos roma vállalkozások előnyben részesítése a vállalkozásfejlesztési tanácsadások során, illetve a munkába állás segítő szolgáltatásoknál, a munkahelyek kialakításánál hagyományaik, élethelyzetük figyelembevétele. Megváltozott munkaképességűek Ahogy Magyarországon úgy a megyében is nagyon alacsony a foglalkoztatási szint a megváltozott munkaképességűek körében. A régióban 2009-ben 1 660 fő megváltozott munkaképességű regisztrált álláskereső volt nyilvántartva. Kevés a munkalehetőség, és a komplex munkába állást segítő szolgáltatások (pl. 4M, munkaasszisztensi program) finanszírozási problémák miatt nem érik el a rászorulókat. A munkáltatók számára elérhető pályázati ösztönző programok feltételrendszere nem felel meg az igényeknek. A rehabilitációs hozzájárulás összegének megemelésével a munkáltatók szívesebben alkalmaznak megváltozott munkaképességű munkavállalót. Ennek lehetőségeit úgy lehet hatékonyan kihasználni, hogy a komplex segítő szolgáltatásokat (egészségügyi, mentális, álláskeresési, mentori stb.) ki kell terjeszteni a kistérség teljes területére. Pályakezdők Az oktatási, képzési rendszer hiányosságai és a mentális felkészültségük miatt legtöbben nem alkalmasak a sikeres munkavállalásra, emiatt nehéz elhelyezkedniük. A stratégiának kiemelten kell foglalkoznia a tanulmányi idő alatti munkatapasztalatszerzésre, a munkahelyi körülmények és a viselkedés normák megismerésére, elsajátítására, továbbá a gyakorlati szakképzés fejlesztésére. Idős munkavállalók A munkaerőpiacon a 45-50 éven felülieknek a munkáltatói kultúra (nem szívesen alkalmaznak idősebbeket) miatt is nagyon nehéz elhelyezkedni pedig munkatapasztalatuk, kapcsolati rendszerük számos hozadékkal bírhatna a leendő munkaadók számára. A nyugdíjkorhatár kitolódásával viszont növekszik a munkaerőpiacon eltöltendő altív kor, amely új megoldásokat igényel a munkaadók, a szakszervezetek és a munkaügyi szervezet részéről is. Ki kell találni azokat a munkaszervezeti formákat, alkalmazási, motivációs módokat, amelyek legjobban illeszkednek az idősebb munkavállalók igényeihez, és motiválttá teszi őket a munkavállalásra (pl. részmunkaidő, távmunka, emelt éves szabadságkeret stb.).

113


7. A végrehajtás intézményrendszere A stratégia végrehajtásához elengedhetetlen a paktumot aláíró összes szervezet, és minden érintett helyi partner aktív részvétele. Összhangban a paktumot létrehozó megállapodással a stratégia végrehajtása érdekében az egyes szereplőknek az alábbi feladatokat szükségesek ellátni: 1. A Zalaegerszegi Kistérség Foglalkoztatási Fóruma:  tájékozódik a térség munkaerő-piaci helyzetéről, elemzi a felmerülő problémák okait, és erről információt szolgáltat az érdekeltek számára,  munkaerő-piaci projektjavaslatokat fogalmaz meg, javaslatokat ad az éves munkaprogramhoz,  elfogadja az Irányító Csoport beszámolóját az éves munkaprogram és költségvetés végrehajtásáról,  biztosítja a térségi szereplők közötti információáramlást és a vélemények cseréjét,  segíti a kistérségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a partnerségek kialakulását. 2. A Zalaegerszegi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának Irányító Csoportja:  fő felelős a paktumban foglaltak végrehajtásáért, a paktum „motorja”,  információt gyűjt és megszervezi a Foglalkoztatási Fórum tájékoztatását,  feldolgozza a Foglalkoztatási Fórum ajánlásait,  kidolgozza a foglalkoztatási paktum éves munkaprogramját és költségvetését,  koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között,  beszámol a Foglalkoztatási Fórum üléseken a munkaprogram és költségvetés teljesítéséről, valamint a következő időszak elképzeléséiről,  közvetítő szerepet tölt be a Fórum és a menedzsmentszervezet között,  segíti a térségi partnerségi kapcsolatok fejlődését,  folyamatos monitoring és ellenőrzés,  nyomon követi, véleményezi és értékeli az eddigi projekteket, a munkaprogram és költségvetés teljesülését,  jóváhagyja a menedzsment beszámolóit. 3. Menedzsmentszervezet (a Zalaegerszegi Kistérségért Fejlesztési és Foglalkoztatási Nonprofit Kft. paktum divíziója):  az Irányító Csoport útmutatásai alapján a stratégia kidolgozásának előkészítése, figyelembe véve a paktumot létrehozó szervezetek szükségleteit, érdekeit,  a stratégia megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között,  projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése,  projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása,  a stratégia végrehajtásának folyamatos monitoringja és értékelése; felülvizsgálata. 4. Lehetséges projektgazdák, helyi partnerek (akik részben a paktum aláírói, de egyéb szervezetek is lehetnek)  a foglalkoztatási stratégia megalkotásának és végrehajtásának folyamatában aktívan részt vesznek, 114


 a stratégiához kapcsolódó projekteket kezdeményeznek és hajtanak végre,  a saját szervezetük által kezdeményezett egyéb projektjavaslatokról tájékoztatást adnak a menedzsmentszervezet számára,  erősítik a helyi partnerségi kapcsolatokat,  nyitott és valós párbeszédet folytatnak a térségben, közvetítik a helyi társadalmi csoportok szükségleteit. 5. Támogató partnerek:  a helyben konszenzussal elfogadott fejlesztési stratégiák, konkrét projekt elképzelések szakmai egyeztetése, a finanszírozás és érdekképviselet segítése. Következő lépésként javasoljuk a 2011-2013 időszakra szóló foglalkoztatási akcióterv elkészítését 2010. november végéig. Eddig az időpontig körvonalazódnak a kormányzati elképzelések, amelyhez lehet illeszteni az elfogadott stratégia alapján azt az intézkedéscsomagot, amelyet a kistérség az elkövetkező 3 évben szeretne megvalósítani. A foglalkoztatási akcióterv definíciója a következő: Az elfogadott paktum megállapodásra, a foglalkoztatási stratégiára alapuló ütemtervvel, humánerőforrástervvel, valamint költségvetéssel rendelkező intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. 1-2 éves időtartamra javasolt kidolgozni, de fontos a folyamatos monitoring és az időközi értékelések végzése. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával érhetjük el. Bevontak köre: A paktumban résztvevő partnerek, érdekeltek képviselői (helyi önkormányzatok, kistérségi társulás, regionális munkaügyi központ, FIP pontok, vállalkozások, munkaadók, civil szervezetek, oktatási intézmények, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, sajtó munkatársai, területfejlesztési szervezetek, esélyegyenlőségi szervezetek, célcsoportok stb.), de kiemelten az paktum Irányító Csoportja, az egyes projektek előkészítésében és végrehajtásában közreműködő szervezetek, valamint a célcsoportok képviselői. Egyeztetések lefolytatása, módszertani javaslatok az akcióterv készítéséhez: Az akcióterv egyeztetését és összeállítását (amelyet egy helyi térségi foglalkoztatási programként is értelmezhetünk) a paktum menedzsmentszervezetének javasolt koordinálni. A menedzsmentszervezet feladata az elfogadott stratégiával való összhang biztosítása is, hiszen annak rövid távú céljainak megvalósítása érdekében szükséges összeállítani az akciótervet, amelyet azonban külső tényezők befolyásolhatnak (pl. aktív projektgazdák partnerek érdeklődése, finanszírozási lehetőségek alakulása, pl. Új Széchenyi Terv stb.). A legfontosabb induló feladat az akcióterv céljainak és elvárt eredményeinek meghatározása, majd ezt követően a célok eléréséhez és az eredmények megvalósításához szükséges projektek kidolgozása. A foglalkoztatási stratégia megfelelő előkészítése esetén már a stratégiaalkotás szakaszában körvonalazódnak azok a kezdeményezések, és a lehetséges partnerségek, akik részvételével zajlik az akcióterv előkészítése. Az akciótervben javasolt projektek azonban eltérően kidolgozottak, megalapozottak, emiatt is szükséges projektfejlesztési tervek készítése, amelyek tartalmazzák a projektek esetén szükséges lépéseket, feladatokat, felelősöket és határidőket. Legfontosabb feladat általában a projektek alátámasztása a 115


szükségletek és az igények oldaláról, valamint a finanszírozási szerkezet kialakítása. Az egyes projektek előkészítésének koordinációja a projektgazdák feladata, akiknek szoros kapcsolatban kell lenni az akciótervet koordináló menedzsmentszervezettel. A projektfejlesztési folyamat végén elkészülnek a kidolgozott projekttervek, amelyek együttesen alkotják a foglalkoztatási akciótervet. Az akciótervet a foglalkoztatási paktum Irányító Csoportja fogadja el, de a menedzsmentszervezetnek biztosítania kell az Irányító Csoport és a munkacsoportok folyamatos tájékoztatását és bevonását az akcióterv készítésének teljes folyamatában.

8. Értékelés, ellenőrzés, monitoring rendszer kialakítása A foglalkoztatási stratégiák, paktumok monitoringjának és értékelésének módszertana Magyarországon meglehetősen kidolgozatlan. A foglalkoztatási partnerségek által kidolgozott stratégiák végrehajtását nyomon kell követni, és időközönként a partnerségi szereplők számára visszajelzést adni, és ha szükséges, módosításokat eszközölni, amely révén a partnerségek: - képesek a kiinduló pont rögzítésére, hogy később lehetőség legyen az összehasonlításra, - problémákat tudnak azonosítani és megoldásokat keresni, - be tudják mutatni az akciótervek, stratégiák végrehajtásának eredményeit, - azonosítani tudják a jó példákat, és másokkal is megosztani, - új problémákra és lehetőségekre tudnak rávilágítani, amelyek révén további kutatásokat kell végrehajtani. A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a menedzsment vizsgálhatja a tevékenység előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. A monitoring segít a végrehajtás nyomon követésében, az elért eredmények áttekintésében, a partnerek és a finanszírozók tájékoztatásában, a problématerületek feltárásában. Ez a tevékenység felöleli a teljesítményindikátorok eredményeinek mérését is. A folyamatos adatgyűjtés mellett célszerű negyedévente előrehaladási jelentést is készíteni, amelyet egyébként a támogatási programok nagy része is megkövetel. A jól működő monitoring alapja a megfelelő indikátorok választása. A mérhető teljesítmény-indikátorok kiválasztásával a partnerség be tudja mutatni az elért eredményeket, mérni tudja a célok elérésének sikerességét, és segít a sikerkritériumok meghatározásában is. Az indikátoroknak nemcsak a tevékenységek közvetlen eredményeit kell tudniuk mérni (például: létrehozott állások száma, kiképzett személyek száma), de a helyi foglalkoztatásban elért távolabbi hatásokat is mérniük kell. Az indikátoroknak relevánsnak és objektívnek kell lenniük. Ideális esetben a partnerségek tagjainak egyet kell érteniük az indikátorokban. A monitoring rendszereknek hatékonyan és hatásosan gyűjteniük kell a lényeges információkat. Kerüljük el azt a hibát, hogy mindegyik projektre azonos monitoring rendszert használunk, mivel nagy különbségek lehetnek eltérő célcsoportok esetében. Azonban meg kell határozni azokat az indikátorokat, amelyeket minden projekt esetében mérünk és a monitoring rendszerben rögzítünk. Minőségi és mennyiségi mutatókat is meg kell határozni.

116


A mennyiségi indikátorok (számok és statisztikák) specifikusak és mérhetőek. Nagyon hasznosak arra, hogy bemutassuk a kiinduló helyzetet, a tényeket és kimeneti eredményeket, például a ráfordított pénzügyi forrásokat vagy a képzésben részesülők számát. Önmagukban azonban nem alkalmasak a teljes kép bemutatására. A más térségekkel való összehasonlítás miatt érdemes sztenderd, mások által és statisztikai rendszerek keretében is gyűjtött indikátorokat használni. A minőségi indikátorok (vélemények, attitűdök stb.) a személyek és szervezetek gyakorlati tapasztalataira irányulnak. Fontosak lehetnek a készségek mérésében (pl. kommunikációs, interperszonális készségek), amelyek túlmutatnak a mennyiségi indikátorokon. Különösen fontosak lehetnek hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó projektek esetében, mivel képesek a munkához vezető úton tett személyes előrelépések mérésére. Fontos, hogy a monitoring rendszer ne legyen túl komplikált, és ne legyen költséges az adatok gyűjtése. Csak a lényeges információkat gyűjtsük, és teszteljük a rendszert használat előtt. Egy jól működő rendszer monitorozza az inputokat (erőforrások, idő, pénz költségvetés), és az outputokat, amelyek képesek a stratégia vagy akcióterv céljai elérésének mérésére. Az információk projekt-szinten ismeretesek, és utána összegezhetők az akcióterv és a stratégia szintjén. Két fő alapelvet javasolt megfontolni, amikor egy új monitoring folyamat kerül bevezetésre: 1. A partnereket be kell vonni a feladatba! Egyet kell érteniük a fő indikátorokban, melyek bemutatják a tetteik fontosságát és hatékonyságát, valamint a kapcsolat hosszú távú hatását. Részt kell venniük a monitoring rendszer kidolgozásában, amely különböző módszereket foglal magában (pl. statisztikai adatok gyűjtése). Meg kell határozniuk a monitoring folyamatokat, és segíteniük kell az adatgyűjtő eszközök fejlesztésében. A partner bevonás ezen szintje jobb adatgyűjtést és ellenőrzést eredményez. 2. A monitoring folyamatot a partnerség elején kell bevezetni! Annak érdekében, hogy teljesen elfogadjuk a partnerség irányát és eredményeit, fontos a kezdeti alaphelyzet megállapítása, majd az alapvető adatok összeállítása rendszeresen és folyamatosan. Egy költségvetés felállítása a monitoringra szintén a kezdetektől szükséges. Különösen a monitoring folyamatra nélkülözhetetlen egy felhasználóbarát folyamat felállítása, olyan módon megszerkesztve, amely megkönnyíti a partnerek munkáját. A monitoring elkülönítése a partnerség saját fejlesztésétől segíti a belső folyamatok rendezését olyan döntő kérdések alapján, mint „Mit tervezünk bevezetni?”, „Milyen emberi és gazdasági erőforrással?”, „Mi az a hátrány és a haszon (sok esetben pl. munka, pénz, ötletek, stb.)? Ezek a körülmények nem biztosítják az elvégzett munka pontos értékelését, de megbecsülik a hatások értékelését és a partnerség hosszú távú hatását a régióban. A folyamat nagyobb bizalmat eredményez a partnerek között és nagyobb hitelességet a partnerség számára. Az értékelés a stratégia egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában 117


(relevancia, eredményesség és hatékonyság). Az értékelés segítségével az elért eredményeket hasonlíthatjuk össze a kitűzött célokkal, elvárt eredményekkel. Az értékelés a stratégia sikerét és hatásait méri. Az értékelés tartalmazza a monitoring eredmények elemzését és értelmezését az eredmények azonosítása és a gyenge pontok meghatározása érdekében. Az értékelés során az egyes sikertelen akciók okait is fel kell tárni a stratégia továbbfejlesztése érdekében. Fontos, hogy a szereplők tanuljanak a saját hibáikból.

118


Belső és külső értékelést különböztethetünk meg. A belső értékelést elvégezheti a partnerségen belül megfelelő tapasztalattal rendelkező szakember. Számára biztosítani szükséges az időt és az erőforrásokat a feladat végrehajtásához. Ismernie kell a biztosítandó adatokat, valamint tapasztalatokkal kell rendelkeznie kutatási módszerek, valamint az adatok elemzése és bemutatása területein. A külső értékelők általában széleskörű tapasztalatokkal rendelkeznek, és magas színvonalú szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Függetlenségük és objektivitásuk biztosítja az értékelés megbízhatóságát, amely különösen fontos, ha az értékelés eredményeit a stratégia végrehajtását finanszírozók számára mutatjuk be. Az értékelés módja attól függően változhat, hogy mi a célja, mire szeretnénk használni, kiknek készül, illetve a stratégia által kitűzött célok is befolyásolják. A monitoringhoz és értékelésekhez szükséges információk összegyűjtését a paktum menedzsmentszervezete végzi. A paktum Irányító Csoportja és a Foglalkoztatási Fórum elé kerülő elemzéseket független szakértőknek javasolt elvégezni. A foglalkoztatási stratégia megvalósításának, illetve az egyes prioritások és intézkedések hatásainak mérését a prioritásoknál meghatározott hatásindikátorok segítségével lehet megtenni. Ennek megfelelően a legalább kétévente (illetve az akciótervek ütemezéséhez illeszkedően) végzett értékelésének a következő tevékenységekre kell kiterjedni:  Foglalkoztatási és kapcsolódó területek (oktatás, gazdaság, szociális ellátás stb.) statisztikai adatok elemzése, hazai összehasonlító vizsgálatok elvégzése.  Az egyes akciókban, projektekben résztvevő szereplők kérdőívvel és interjúkkal történő megkérdezése. A stratégiai program finanszírozásának értékelése és a monitoring eredményeképpen módosított támogatási politika alapján lépéseket kell tenni a stratégia prioritásainak és intézkedéseinek felülvizsgálatára, a finanszírozási igények módosítására 2011 végéig.

119


Önértékelés megvalósítása A nagyméretű, sok résztvevős együttműködések – mint amilyenek a foglalkoztatási paktumok is – és az azok megvalósítását segítő projektek esetén egyre komplexebb feladattá válik a céloknak megfelelő szakmai tartalom és minőség, a rendelkezésre álló erőforrások, és a vállalt határidők összhangba hozása. A komplexitással egyenes arányban nőnek a projektekkel kapcsolatos kockázatok is. A kockázatok csökkentésének célszerű eszköze a tervszerű, ütemezett, független szemléletű minőségbiztosítás. A projektek minőségbiztosításának célja, hogy az említett problémákra megoldást találjon: szakszerűen feltárja a projektbeli kockázatokat, problémákat és javaslatokat fogalmazzon meg ezek optimális kezelésére. Ily módon valószínűsíthető a projekt sikere: a projektcélok megvalósítása a tervezett költség- és időkereteken belül. A minőségbiztosítás fókuszában elsősorban a projekten végzett tevékenységek, azok teljessége, alátámasztottsága, illetve dokumentáltsága áll. A helyi foglalkoztatási paktumok létrehozásában, megvalósításának eddigi gyakorlatában szerzett tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy területi hatálytól függetlenül a siker elengedhetetlen feltétele a minőségi kritériumoknak való megfelelés. Ennek hiányában nemcsak a foglalkoztatási paktumok külső értékelése nem történhet meg objektív és korrekt szakmai szempontok szerint, hanem a belső önértékelési folyamatok is esetlegessé válnak, hiányoznak azok viszonyítási szempontok, amelyek nélkül a szakmai életképesség és a megállapodások megtarthatósága is kérdésessé válhat. Egy hatékony és hosszú távú partnerség kialakítása már a kezdetektől fogva sok gondolkodást, megbeszélést, kommunikációt, megértést és együttműködést igényel a partnerek részéről. A partnereknek mindenképpen kell időt fordítaniuk erősségeik, gyengeségeik és lehetőségeik összegyűjtésére. A partnereknek ismerniük kell egymást és kölcsönös egyetértésnek kell lenni a kitűzött célokban. A partnerek különböző szektorokból történő bevonása sok új érdeket, képességet, perspektívát, forrást és ismereteket hozhat, de ugyanígy előítélettel, sztereotípiákkal, fáradtsággal és bizalmatlansággal is járhat. A partnerség felállítása nagyon fontos lépés, de a „működtetése” épp olyan fontos és nehéz, állandó figyelmet igényel. Különös figyelmet kell fordítani: a partnerek közötti kulturális különbségek megértésére és elfogadására a partnerség céljainak és a faladatok pontos meghatározására reális időtervvel elérhető célok megfogalmazására, valamint egy világos és rugalmas stratégia kidolgozására a kitűzött célok elérése érdekében, továbbá a közös elképzelések és bizalom kialakítására a jól megfontolt partner-kiválasztásra, valamint az egyes partnerek szerepének és a kötelezettségek tisztázására elégséges forrásokra (tudás, információ, idő, anyagi forrás) hatékony szervezeti struktúra felállítására, mely támogatja a partnerséget és kapacitást biztosít a kommunikáció és a felelősségre vonhatóság biztosítására 120


A siker kulcsfontosságú tényezői: Minden lehetséges partner bevonása (állami szektor, helyi és regionális önkormányzat, közintézmények, civil szervezetek, üzleti szektor, állampolgárok, önkéntesek) Kölcsönös bizalom és tisztelet a partnerek között, valamint magas fokú információ és tapasztalatcsere Partnerek közötti erős megállapodás a jövőbeni célokról, jövőképről és az „üzletet” elősegítő eredmények meghatározása Minden partner számára világos legyen feladata és projektben betöltött szerepe Innovatív eszközök és modellek alkalmazása a terület szükségeinek meghatározásához Kiváló menedzsment és koordináció Elégséges forrás a partnerség fenntartására és támogatására Jó kommunikáció és PR a sikeresek közvetítésére. Van néhány olyan tényező, amely megítélésében és növelhetik azt: -

-

segíthet

a

partnerség

hatékonyságának

Tevékenységek támogatása, mely segít a folyamatok tervezésében és a partnerség kooperációjában Precíz és alaposan kidolgozott rendszer a menedzsment szervezet kompetenciáiról és kötelességeiről, a stratégiai partnerek mélyebb bevonása és jogilag meghatározott kapcsolat közöttük Módszertan és munkaeszközök A szociálisan rossz helyzetbe került települések feltérképezése és a megfelelő lépések megtétele Jól átgondolt információs és kommunikációs stratégia Európai vagy más hálózatokban való részvétel

A paktumok tevékenységét, így a zalaegerszegi kistérség paktumát is meghatározott időközönként értékelni kell. Bár a formális együttműködések is járnak bizonyos hasznokkal (pl. információáramlás), egy paktum esetében sikerességről és eredményes működésről akkor beszélhetünk, ha konkrét, kézzelfogható eredmények is születnek az együttműködés során. „A kimutatható, mérhető hasznoknak nagy szerepe van a paktumok társadalmi elismertetésében, hisz a politikai támogatottság sokkal könnyebben biztosítható, ha a helyi partnerség az összefogás szándékán kívül kézzelfogható eredményeket is tud produkálni.”

121


A kritériumok meghatározásának fontos szempontja elfogadhatóságuk biztosítása a paktumban érintett szereplők számára. A kritériumrendszer szerkezeti csomópontjain haladva vegyük sorra ezeket: 1. A partnerséggel kapcsolatos minőségi jegyek 1.1. Fontos, hogy mennyire elfogadott a partnerség gondolata a helyi társadalom és politika számára, milyen erős a partnerség legitimációja a paktumot körülvevő társadalmi közegben. 1.2. Lényeges, hogy a partnerség összetétele tükrözze az adott térség munkaerőpiacának releváns szereplőit. Ilyenek: önkormányzatok, térségfejlesztési társulások, szociális partnerek, vállalkozások, kamarák, munkaügyi szervezet, képző intézmények, non-profit szervezetek, fejlesztési ügynökségek. Fontos, hogy a k+f szektor szereplőit megnyerjék a közös munkához, hogy az ebből adódó előnyöket ki lehessen aknázni. 1.3. Világosan és mindenki számára érhetően, konszenzust elérve szükséges megfogalmazni a partnerség céljait, célrendszerét. Ki kell tűnnie a partnerek közötti egyértelműn lehatárolt felelősségi viszonyoknak, valamint a partnerség döntéshozatali mechanizmusa demokratikus módon és hatékonyan kell, hogy szolgálja az együttműködés céljait. 1.4. Vizsgálandó a partnerség tagjai közti belső információáramlás és kommunikáció minősége, gyorsasága, módja és hatékonysága. Ezen kívül természetesen kiemelkedő feladat kell, hogy legyen a külső partnerek, környezet tájékoztatása, valamint az onnan érkező visszajelzések feldolgozása, elemzése és esetlegesen integrálása a megvalósítási folyamatba. 1.5. Fontos vizsgálati szempont a partnerek folyamatos aktivitása, személyi állandósága, amely a folyamatosságot képes biztosítani, valamint annak feltérképezése, hogy rendelkeznek-e elégséges humán kapacitással a közös tennivalók elvégzéséhez. 1.6. Egy másik fontos minősítési szempont, hogy „csak” támogató partnerek-e, vagy konkrét szakmai, pénzügyi teljesítésekre, eszközök rendelkezésre bocsátására is képesek-e. 1.7. Minősíthető szempont, hogy a foglalkoztatási paktum a külső szakmai kapcsolatrendszerét – hazai és külföldi – milyen mértékben képes fejleszteni, valamint hozzá tud-e járulni a hasonló foglalkoztatási paktumok hálózati együttműködéséhez. 2. A paktum célkitűzéseivel és stratégiájával valamint az akciótervvel összefüggő kritériumok 2.1. Alapvető szempontként értékelendő, hogy a célok meghatározását megelőztee egy indikátorokkal alátámasztott közös problémaelemzés a térség munkaerőpiacának jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, a kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről. A helyzetfeltárás, problémaelemzés lényege, hogy konszenzusosan elfogadott módszerrel történjen meg és az elemzési eredmények minden résztvevő számára hozzáférhetővé váljanak. Vizsgálható szempont az is, hogy a közösen elfogadott problémaelemzést alátámasztják-e tanulmányok, szakértői anyagok. 2.2. Fontos követelmény, hogy a paktum által elkészített stratégia logikusan következzen a helyzetfeltárás, problémaelemzés folyamatából. Érdemes annak vizsgálata, hogy a térség foglalkoztatási stratégiája milyen szorosan kapcsolódik az adott térségi gazdaságfejlesztési célokhoz és annak integráns része-e. 122


2.3. Nagyon fontos kritérium, hogy a stratégia célrendszerében elsőrendű prioritás-e a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint növelése, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása, tehát munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. 2.4. A stratégiaalkotással összefüggő kritérium az is, hogy a stratégia célrendszerében, a paktum munkaprogramjában, akciótervében és a végrehajtandó projektekben figyelembe veszik az Európai Unió fontos horizontális alapelveit: a nyilvánosságot, a gender mainstreaming-et, a környezeti fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot. 2.5. Az is feltétlenül értékelendő, hogy a foglalkoztatási stratégia célrendszere illeszkedik-e a különböző szintű regionális, nemzeti és uniós stratégiai dokumentumokhoz. 2.6. Vizsgálandó az is, hogy a munkaügyi szervezet lokális és átfogó programjai és a térségi stratégia céljai mennyiben képesek egymást erősíteni, a stratégia megvalósításához elkészült akcióterv tartalma mire terjed ki, mely feladatokat priorizálja, sorolja időben előre. 3. A munkaprogram megvalósításához szükséges minőségi követelmények 3.1. A közösen kidolgozott és elfogadott munkaprogram legyen konzisztens a paktum stratégiájával, annak célrendszerével. Juttassa érvényre az országos foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés, a szociális család és nőpolitika foglalkoztatási aspektusait. 3.2. Szükséges egy időbeni mérföldköveket meghatározó cselekvési és ütemterv kidolgozása, hogy a különböző típusú és eredetű erőforrások hatékony koordinációja és célokra orientált hasznosítása megtörténhessen. 3.3. Külön értékelendő szempont, hogy a munkaprogram végrehajtását szolgáló egyes projektek támaszkodnak-e helyi erőforrásokra, és milyen mértékben elégítik ki a megfogalmazott szükségleteket. 3.4. Hangsúlyos kérdés hogy a helyi foglalkozatási együttműködés munkaprogramja mennyire kompatibilis a különböző uniós és nemzeti alapdokumentumokkal, mint az Európai Foglalkoztatási Stratégia, Foglalkoztatási Irányvonalak, a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv, a Regionális Operatív Program, Új Széchenyi Terv ide vágó részei. 3.5. Fontos szempont, hogy a lokális munkaerő-piaci problémák megoldására születnek-e innovatív, kreatív, újszerű megoldások, történik-e inspiráció projektek formájában új munkaerő-piaci eszközök kifejlesztésére, és a munkaprogram támogatja-e a helyi kezdeményezéseket? 3.6. A munkaprogram a célok szempontjából a végrehajtást szolgáló projektek koherens rendszerének minősíthető-e? 3.7. Fontos kérdés, hogy az egyes projektek mennyire piacképesek, hosszú távú fenntarthatóságuk milyen biztonsággal szavatolható, és milyen mértékben motiválják a további fejlesztési elképzelések kigondolását. 3.8. Szükséges minősíteni, hogy a munkaprogram biztosítja-e az elvárható forráskoordinációt. 3.9. Lényeges értékelési szempont a források bevonásának mértéke, a helyben rendelkezésre álló források feltérképezése és a külső források térségben vonzása. 3.10. Értékelendő minőségi jellemező, hogy a paktum szereplőiből alakuló egyes pályázati konzorciumok lefedik-e a térségi igényeket a szükséges projektekkel, ezek mennyire rugalmas és cél orientál együttműködések. 123


3.11. A munkaprogramnak tartalmaznia kell a stratégiai célrendszer megvalósítását szolgáló projektterveket, ezek szakmai tartalmának pontos meghatározását, a végrehajtásban együttműködő partnereket, felelősségi viszonyokat, határidőket, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdést. 3.12. Nagyon fontos értékelési szempont, hogy történik-e folyamatos szakmai és pénzügyi monitoring vizsgálat. 3.13. Megítélendő, hogy a paktum mennyire képes adaptálni és hasznosítani más foglalkoztatási célú együttműködések tapasztalatait, illetve hogyan képes átadni más paktumok számára a helyben kifejlesztett jó gyakorlatokat. 3.14. Az is értékelendő kritérium, hogy milyen a munkaprogram nyilvánossága, átláthatósága, kielégítő-e a PR tevékenység. 4. Az együttműködés szervezésével, a paktum szervezeti struktúrájával összefüggő követelmények 4.1. Mindenekelőtt vizsgálandó, hogy a partnerek kötöttek-e együttműködési keret-megállapodást, ezt hitelesítették-e aláírásukkal, megtörtént-e az egyértelmű szándéknyilatkozat és a felelősségvállalás kinyilvánítása. 4.2. Világosan és mindenki számára érhetően sikerült-e megfogalmazni a partnerség céljait, biztosítható-e az a támogató társadalmi környezet, amely legitimálja a szükséges munkaerő-piaci beavatkozásokat. 4.3. Fontos minőségi követelmény hogy működőképes szervezeti keret jöjjön létre, épüljön ki a paktum szervezeti struktúrája – foglalkoztatási fórum, irányító csoport, menedzsment szervezet. Rendelkeznie kell egy hatékony döntéshozatali mechanizmussal, rögzíteni kell a felelősségi viszonyokat. 4.4. Értékelni kell, hogy a paktum működtetése érdekében kidolgozásra került-e az ügyrend, rendszeresen ülésezik-e az irányító csoport, készül-e jegyzőkönyv, vagy emlékeztető, a döntések megfelelően dokumentáltak-e. 4.5. A következő minőségi kritérium, hogy a paktum szervezeti minősége eleget tesz-e az önkéntesség, a nyitottság, a nyilvánosság és átláthatóság követelményeinek. 4.6. Vizsgálandó szempont, hogy a paktum rendelkezik-e saját költségvetéssel, milyen pénzügyi források és tartalékok állnak rendelkezésre, kik járulnak hozzá a működés költségeinek biztosításához. Jelenleg Magyarországon a paktumok ilyen költségvetéssel nem rendelkeznek, ez idő szerint a paktumok esetében egyes projektek finanszírozásáról lehet beszélni. 4.7. Megítélendő, hogy a paktum menedzsment működése milyen szakmai színvonalon történik, biztosított-e működésük folyamatos finanszírozása, a paktum működtetésével kapcsolatos feladatokat végző személyzet rendelkezik-e a megfelelő tapasztalattal és kulcskompetenciákkal. 4.8. Az együttműködés fontos kritériuma, hogy rendszeres időközönként megtörténik-e munka értékelése, a szükséges konzekvenciák levonása és a beavatkozások elvégzése.

124


Az önértékelés folyamata: Minden egyes elv esetében: 1. El kell olvasni a magyarázatot, és értékelni, az elv mennyiben érvényesül az adott paktum esetében. 2. Át kell tekinteni az egyes kritériumokat, és igazítsa az adott körülményekhez, ha szükséges. 3. Ki kell tölteni az ellenőrzőlistát (lásd a mellékletben) 4. El kell végezni a minősítést, válaszolni kell a kérdésekre. 5. Át kell tekinteni ismét a paktum dokumentumokat és meghatározni, milyen lépéseket szükséges megtenni minőségi fejlesztéséhez. 6. Rangsorolni kell a szükséges lépéseket, megtervezni a minőségjavító folyamatokat és alkalmazni ezeket.

125


9. Mellékletek 9.1. Önértékelési kérdőív Paktum neve Kapcsolattartó adatai (név, tel, e-mail) A paktum menedzsment szervezete Címe, elérhetősége Kistérség Közreműködő partneri kör (releváns partnerek, aktív partnerek köre, finanszírozó partnerek, döntéshozatali mechanizmus, felelősségek, információ csere, a partnerség helyi elfogadottsága, kapcsolatrendszer) Célok és célcsoportok (helyzetértékelésen alapul-e, a célok a probléma elemzésből levezethetők-e, prioritások relevanciája) Intézkedési területek (a partnerség milyen szerepet vállal a helyi/térségi fejlesztésekben, intézkedés kidolgozottsága, konzisztencia a térségi gazdasági helyezettel, kiemelt célcsoportok szerepeltetése) Finanszírozási háttér (paktum megvalósítását segítő projekt költség, elnyert támogatás, projekten kívül megvalósuló fejlesztések, működési költségek) Az eddig elért eredmények (az elérhető dokumentumok és a lekérdezett információk alapján)

126


A paktum előkészítésének/ működtetésének jelenlegi állapota (státusz az önkitöltős kérdőív alapján) A eddig elvégzett tevékenységekhez kapcsolódóan elkészült/elfogadásra került dokumentumok (a dokumentum jellege, elfogadási időpontja, elérhetőségének helye) A paktum munkaprogramja (van-e, a kapcsolódó projektek fenntarthatók-e, a finanszírozásuk és a monitoring megoldott-e, a projektek továbbfejlesztése, kiterjesztése) A szervezet (együttműködési keretmegállapodás tartalma, az Irányító csoport összetétele, döntéshozatala, Ügyrend, Költségvetés, foglalkoztatási fórum, nyilvánosság) A menedzsment (jogi státusz, hatáskörök, feladatok, struktúra, munkamegosztás, kommunikációs csatornák, humánerőforrás ellátottsága, kapacitása, irányítás hatékonysága, szabályozások és dokumentáltság)

127

A ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT)

Recommend Documents