PhD értekezés tézisei
A társadalmi- gazdasági aktivitás területi- környezeti problémái
A volt Jugoszlávia és Görögország turizmusának elemzése, kiemelten a délszláv válságok hatásainak összefüggésében
Játékos Edit
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar
Pécs
2010.
1. Tudományos elızmények és Célkitőzések Az emberiség mindig is arra törekedett, hogy a környezı világban végbemenı jelenségeket és folyamatokat megismerje. A megismerési folyamat lehet mitikus, illetve tudományos jellegő. A tudomány ok-okozati összefüggéseket és jelenségeket kíván feltárni; az így kapott tényeket akarja megmagyarázni, rendszerezni és a jövıbeni jelenségeket elıre jelezni. A turizmus, mint az életmód szerves része és a változó életstílus kifejezı tényezıje, újkelető jelenség, ennek ellenére rendkívül változatos a történelme. Azonban a turizmus és a turizmusföldrajz tudományterületi rendszertani helye még napjainkban sem egységes. Az idegenforgalommal kapcsolatos elsı tanúságtétel a régi nemzetgazdaságtanban található. THOMAS MUN (1571-1641) fımővében - Angol külkereskedelmi kincstár - a nemzetközi utazók kiadásairól nyilatkozott. A turizmus tudományos vizsgálatának elsı próbálkozásai a statisztikából – ED. GUYER-FREULER (1895. Adalékok az idegenforgalom statisztikájához) - indultak ki. Az elsı, az idegenforgalommal mint egésszel foglalkozó tudományos tanulmány J. STRADNER-tıl (1905. Az idegenforgalom) származik (KRIPPENDORF, J.-MÜLLER P. 1982). A turizmus fejlıdéstörténete a XIX.-XX. század fordulóján irányította egyes kutatók és tudományterületek figyelmét ezen jelenségre. A földrajztudomány – HETTNER 1902 - már ebben az idıszakban elkülönítette a turizmust, mint kutatási területet Valójában az 1930-as évtizedben jelentek meg a földrajz-és közgazdaságtudomány oldaláról azok az elemzések, amelyekhez késıbb egyre több társtudomány csatlakozott (AUBERT A. 2007). A turizmus kutatása viszonylag fiatal tudományterületnek tekinthetı. Napjainkban meghatározó jelentıségő kutatómőhelyek léteznek Németországban (München), Franciaországban (Aix-en-Provance), Ausztriában (Bécs) és Svájcban (Sankt Gallen). A földrajztudomány magyarországi mőhelyei sem maradtak ki a földrajzi környezet valamennyi tényezıjével kontaktusban lévı idegenforgalom kutatásából. A turizmussal, rekreációval és üdüléssel kapcsolatos kutatásokat kitőzött céljaik, alkalmazott módszereik alapján három nagy csoportba lehet sorolni. Természeti földrajz, azon belül is az (1.) tájértékelési és környezetminısítési kutatások; a társadalomföldrajz két szakága: a modern irányzatként feltőnt (2.) szociálgeográfia; valamint a „klasszikus” gazdaságföldrajzon belüli tudományterület, a (3.) idegenforgalmi földrajz (AUBERT A. 2007). AUBERT A. (2007) az idegenforgalmi földrajzot módszertani kibıvítéssel, vizsgálati célkitőzéseinek a gyakorlati élet kívánalmainak megfelelı átalakításával, a terület-és turizmusfejlesztést megalapozó és támogató, alkalmazott földrajzi irányzatként határozta meg. Az alkalmazott (angewandte) jelzı a német szakirodalomban már régóta helyet kapott, bár BARTL és munkatársai (1998) által felvázolt tudomány-rendszertani sémában, az alkalmazott földrajzon belül egy speciális idegenforgalmi földrajzi szakágat, a turisták számára összeállított földrajzi ismereteket, turistaföldrajzot lehet találni. Ilyen szakága ma még nem létezik hazánkban a turizmussal foglalkozó földrajznak, bár néhány dominánsan leíró jellegő munka - BÁNFALVI J. - tartalmában ezekhez közelít (AUBERT A. 2007). A turizmus kutatásának magyarországi központjai Budapesten (JANDALA CSILLA, LENGYEL MÁRTON, MICHALKÓ GÁBOR, PUCZKÓ LÁSZLÓ, TASNÁDI JÓZSEF), Debrecenben (MARTONNÉ ERDİS KATALIN), Gyöngyösön (BUJDOSÓ ZOLTÁN, DÁVID LÓRÁNT), Pécsett (AUBERT ANTAL, GYURICZA LÁSZLÓ, SZABÓ GÉZA), Székesfehérváron (RÁTZ TAMARA), VESZPRÉMBEN (JANCSIK ANDRÁS) és Szombathelyen (CSAPÓ TAMÁS) alakultak ki. A magyar Balkán-kutatás a XVIII. században történeti kutatásokkal kezdıdött. A terület kutatásába fokozatosan bekapcsolódott a néprajz, a nyelvtudomány, az összehasonlító irodalomtörténet, majd az l830-as évektıl kezdıdıen a formálódó magyar természettudomány. A Balkánon folyó magyar természettudományi kutatások (geológiai, növény-és állatföldrajzi, morfológiai) úttörı jellegőek voltak az egész térség szempontjából. A magyar földrajztudomány a gazdasági, etnikai és politikai földrajzi kérdések elemzését helyezte elıtérbe a Balkán kutatása során (HAJDÚ Z. 2003). A Balkán-félsziget elismert nemzetközi történészei, politológusai között CASTELLAN, GEORGES (1992. A Balkán története); HÖSCH, EDGAR (2004. A Balkán történelme); HUPCHIK, DENNIS (2001. A Balkán. Konstantinápolytól a kommunizmusig); JANKOVIĆ, BRANIMIR (1988. A Balkán nemzetközi kapcsolatai); KASER, KARL (2002. Délkelet-Európa történelme és bölcsésztudománya) és NYIKIROROV, KONSZTANTYIN (s.a. Oroszország Balkán-politikája az 1990-es években) nevét fontos megemlíteni. Napjainkban a Balkán-félsziget és az ott elhelyezkedı országok természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdésköreit a hazai agrártudomány, közgazdaságtudomány, közlekedéstudomány, környezetvédelem, vízgazdálkodás, jogtudomány, földrajztudomány, kisebbségkutatás, politológia és történettudomány szakmailag elismert képviselıi elemzik.
2
BAYER JÓZSEF a politológia, BEDİ ZOLTÁN a mezıgazdaság, BÍRÓ LÁSZLÓ, GLATZ FERENC, HAJDÚ ZOLTÁN, PAPP NORBERT és SZÁSZ ZOLTÁN a történettudomány, KÁDÁR BÉLA és INOTAI ANDRÁS a közgazdaságtudomány, ERDİSI FERENC és MICHEKBERGER PÁL a közlekedés, LÁNG ISTVÁN a környezetvédelem, SOMLYÓDI LÁSZLÓ a vízgazdálkodás, KEREKES SÁNDOR a környezetgazdálkodás, LAMM VANDA a jogtudomány, SZARKA LÁSZLÓ a kisebbségpolitika, ILLÉS IVÁN a térségfejlesztés, KOCSIS KÁROLY, PRÓBÁLD FERENC a társadalomföldrajz, NAGY BALÁZS a természetföldrajz, RÉTI GYÖRGY az albanisztika tudományával foglalkozik. A magyar geográfia meghatározó egyéniségei – MAROSI SÁNDOR, NEMERKÉNYI ANTAL, SÁRFALVI BÉLA és SZÉKELY ANDRÁS - a Balkán-félsziget természetföldrajzának jelentıs mővelıi voltak (GLATZ F. 2005). A Balkán-félsziget turizmusának alakulását, turizmusföldrajzának jellemzıit nemzetközi és hazai szakemberek HALL, DEREK (2006. Turizmus az új Európában – Az EU csatlakozás kihívásai és lehetıségei); BONIFACE, BRIAN. G. és COOPER, CHRISTOPHER. P. (1987. The Geography of Travel and Tourism); BURTON, ROSEMARY (1995. Travel and Tourism Geography); GAULIDE, ROBIN (1990. Greece); SMITH, CHRISTINE (1995. Görögország); JENNER, PAUL (1995. Görögország); MOUSSIOIS, GEORGE (1999. Görögország); LOVERSEED, HELGA (2002., 2005. és 2008. Görögország); TRECHARNE, RACHEL (2000. Horvátország); McKELVIE, JENNY (2007. Horvátország, Szlovénia); VAN DEN BROEK, MARISKA (2000. Szlovénia); BACHVAROV, MARIN (2006. Turizmus Bulgáriában); BALL, MIKE (2009. Bosznia és Hercegovina); NIKOLOVA, MILENA S. (2009. Montenegró); GYURICZA LÁSZLÓ (2008. 2009. A turizmus nemzetközi földrajza), HEGEDÜS ERNİ (1992. Idegenforgalom földrajza II.), HORTOBÁGYI MÁTYÁS (1998. Idegenforgalmi földrajz II.) és MICZEK GYÖRGY (1992. Idegenforgalom földrajza II.) vizsgálják. A magyarországi turizmusföldrajz meghatározó egyénisége KOLLARIK AMÁLIA (1992. A turizmus nemzetközi földrajza) volt. A Balkáni válságok elemzésével és politológiai kérdésekkel JUHÁSZ JÓZSEF (1999. Volt egyszer egy Jugoszlávia) és NÉMETH ANDRÁS foglalkozik. JANDALA CSILLA (1992. A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei) a turizmus komplex gazdasági elemzésével foglakozik. A turizmus dinamikus fejlıdésének kibontakozásában számos tényezı játszott szerepet, gondoljunk csak az általános feltételekre – a nemzetközi enyhülés, a béke, a konszolidált belpolitikai helyzet szerepére -, amelyek mind a fogadó, mind a küldı, mind az idegenforgalom átvonulási területe szempontjából rendkívüli jelentıséggel bírnak. Mivel a turizmus a béke iparága, a nemzetközi turizmust is számos bizonytalansági tényezı befolyásolja, s rendkívül érzékenyen reagál a külpolitikai kapcsolatokban bekövetkezı változásokra, továbbá a közbiztonság alakulására is. Ha egy adott régióban labilissá válnak a politikai viszonyok, csökken a biztonság, az egyik évrıl a másikra jelentıs változásokat okozhat a régió idegenforgalmában, valamint multiplikátor hatása következtében a gazdasági szféra egyes ágazataiban. Az elmúlt évek során a világ területén számos olyan válságövezetrıl hallhattunk, amelyek befolyásolták a nemzetközi turizmus alakulását s ezáltal jelentıs változásokat okozva az adott régió gazdasági szerkezetében. Példaként megemlíthetı többek között a volt Jugoszlávia felbomlása az 1990-es évek elején, a koszovói válság 1999-ben és az albán-macedón polgárháborús összecsapások 2001-ben, amelyek érzékenyen érintették a nemzetközi turizmus területi megoszlását is. Azonban egy meghatározott régióban zajló háborús konfliktus nem csak az adott terület idegenforgalmát befolyásolja, hanem kihatással van a környezı országok és az azonos kínálattal rendelkezı térségek turizmusára is. Ezen tényezıknek megfelelıen dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a volt Jugoszlávia felbomlásának folyamatát kísérı polgárháborúk eseménysorozata és a késıbbiek során kialakult etnikai fegyveres konfliktusok az 1990-es években és a XXI. század elején milyen hatást gyakoroltak az egykori Jugoszlávia tagállamainak és a szomszédos Görögország idegenforgalmára. Jugoszlávia és Magyarország között a régebbi idıkre visszavezethetı turisztikai kapcsolatok megléte miatt részletesen elemzem a magyar turisták utazási szokásait, továbbá Magyarország és a volt Jugoszlávia utódállamainak, illetve Görögország turisztikai kapcsolatát, kiemelten az utazási irodák és ügynökségek tevékenységével összefüggésben. Dolgozatom megírásakor célom volt, hogy: • meghatározzam és értékeljem a volt jugoszláv tagállamok és Görögország potenciális természeti és társadalmi adottságait, turisztikai hasznosítási lehetıségeit. • összefoglaló jelleggel elemezzem azokat a történeti-, politikai és társadalomföldrajzi folyamatokat, amelyek a jelenlegi politikai, gazdasági, társadalmi és idegenforgalmi helyzetkép kialakulásában meghatározó szerepet játszottak. A délszláv válság kialakulásának magyarázatához szükséges azon külsı és belsı tényezık elemzése is, amelyek az egykori középhatalomnak számító állam széteséséhez vezettek. Ezért szükséges egy történeti
3
visszatekintés is, hiszen azt, hogy az egyes országok jelenleg milyen fejlettségi szinten állnak, jelentısen befolyásolja az, hogy honnan indultak el, milyen történelmi-gazdasági fejlıdési utat jártak be. A hasonlóságokat és különbségeket csak folyamatukban, fejlıdésükben lehet vizsgálni, amely magyarázatot ad a jelenlegi helyzet alakulására, az ok-okozati összefüggések felderítésére. • a turizmus fıbb statisztikai kategóriáinak alakulását - nemzetközi turistaérkezések száma, külföldi turistaérkezések száma turisztikai létesítményekben, külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma idegenforgalmi szálláshelyeken, nemzetközi turizmusból származó bevételek, kiadások és a turisztikai egyenleg értéke, az átlagos tartózkodási idı, illetve a háztartások turisztikai, rekreációs célú és külföldi utazásokra fordított kiadásainak változása - elemezzem az általam vizsgált országok - Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia és Görögország – adatain keresztül. • értékeljem a turizmus helyzetét az idegenforgalmi fogadóképesség, a turisztikai létesítmények vendégforgalmának (vendégérkezések és vendégéjszakák száma belföldi, illetve nemzetközi viszonylatban) alakulása szempontjából. • meghatározzam a fıbb küldı területeket (földrészek és országok vonatkozásában). • elemezzem a látogatók közlekedési eszközök szerinti megoszlását. • a vizsgált országok tekintetében a turizmus két fı mutatójának – vendégérkezések és vendégéjszakák száma – alapján meghatározzam a területi különbségeket a délszláv válságtól napjainkig. • az idegenforgalom gazdasági életben betöltött szerepét a következı szempontok alapján vizsgáljam: a turizmus szolgáltatásokon belüli részaránya, a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya, a kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értékének alakulása, a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez, a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatásexporthoz viszonyított részaránya. • részletesebben elemezzem a fajlagos mutatók - egy turistaérkezésre jutó bevételek értéke, emberi hatás indikátor, turisztikai szállásférıhelyek koncentrációja, idegenforgalmi funkció körzeti erısségére utaló érték alakulását. • az idegenforgalmi statisztikai adatok, a gazdasági mutatószámok, gazdasági növekedés értéke és a fajlagos mutatók értékének alakulásából megvizsgáljam, hogy a délszláv válságok hogyan és milyen mértékben befolyásolták az általam elemzett országok turizmusát és fıbb gazdasági mutatószámainak alakulását, a turizmusra gyakorolt hatás esetében a gazdasági összefüggéseket (egy fıre jutó GDP és a kereskedelemvendéglátás GDP értékteremtése közötti kapcsolat). • elvégezzem a turisztikai szálláshelyek és az idegenforgalom fejlıdése alapján a vizsgált országok csoportosítását. • elemezzem a volt jugoszláv utódállamok, Görögország és Magyarország turisztikai kapcsolatát az 1980-as évek végétıl napjainkig. Ennek megfelelıen megvizsgálom az egyes országok beutazó turizmusát (turisztikai létesítményekben a magyar vendégérkezések és vendégéjszakák számának alakulása, a tartózkodási idı meghatározása). Magyarország vonatkozásában értékeljem a beutazó turizmust (a volt jugoszláv tagköztársaságokból és Görögországból érkezı turisták által a kollektív turisztikai létesítményekben eltöltött vendégérkezések, vendégéjszakák számának és a tartózkodási idı változása), illetve a kiutazó turizmust alakulását a vizsgált országokba. • megvizsgáljam, hogy egy adott földrajzi térségben kialakult válsághelyzet hogyan befolyásolja a turisták utazási döntéseit és a desztinációba utaztató magyar utazásszervezık, illetve görög tour operátorok tevékenységét. • részletesebben elemezzem Bosznia-Hercegovina és Montenegró turisztikai helyzetét. • meghatározzam, hogy a magyar látogatókban milyen kép alakult ki a volt jugoszláv utódállamokról és Görögországról, melyek azok a tényezık és hogyan változtak 10 éves idıintervallumon belül, amelyek fontossági sorrendben szerepet játszanak az utazási döntés meghozatalában és hogyan vélekednek a turisták a Balkán-félsziget aktuális politikai-társadalmi helyzetérıl. • elemezzem a magyar turisták utazási szokásait az általam vizsgált országokba és hogy hogyan változtak ezen utazási szokások. • meghatározzam és értékeljem azokat a természeti, politikai, gazdasági, társadalmi, biztonság-és katonapolitikai, továbbá turisztikai folyamatokat, amelyek a jövıben hatással lesznek az elemzett országok jövıbeli helyzetének alakulására.
4
2. Kutatási módszerek A megfogalmazott célok eléréséhez számos módszert kellett alkalmaznom a vizsgált térségre vonatkozó általános és szakmai ismeretanyag, továbbá a szükséges adatok és információk megszerzése érdekében. • Desk research/szekunder kutatást végeztem annak érdekében, hogy az adott terület ismeretanyagát összegyőjtsem, illetve, hogy a statisztikai adatok a rendelkezésemre álljanak. Szekunder kutatásaim során áttanulmányoztam a legfontosabb hazai és nemzetközi természeti-, társadalom, történeti- és politikaföldrajzi, idegenforgalmi, gazdasági témájú szakkönyveket és szakfolyóiratokat. A doktori értekezés megírásához és a gazdasági számítások elvégzéséhez az ENSZ gondozásában megjelentetett National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables címő kiadványt tanulmányoztam. Mivel a Nemzeti Számlarendszer keretében a mutatók értéke az egyes országok nemzeti valutájában vannak megadva, az adatok összehasonlítása érdekében az átváltáshoz a vizsgált országok nemzeti bankjainak adatbázisát használtam fel. Az idegenforgalmat érintı statisztikai adatok megszerzéséhez a WTO/UNWTO által kiadott statisztikai kiadványokat - Compendium of Tourism Statics, Tourism Market Trends: Europe, Yearbook of Tourism Statics – és a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában megjelent Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyveket tanulmányoztam. A fajlagos mutatók kiszámításához az elemzésbe bevont országok statisztikai évkönyveit és az Európai Unió Statisztikai Hivatalának kiadványait használtam fel. A dolgozat elkészítését nehezítette, hogy a statisztikai adatok nem egységesen voltak hozzáférhetık a volt tagköztársaságok, illetve Görögország vonatkozásában s nem minden esetben tudtam a legfrissebb adatokat felhasználni. Az idegenforgalmi és gazdasági jellegő statisztikai adatokat táblázatokban összesítettem, a tendenciák szemléltetését grafikus ábrázolás keretében végeztem el, az összehasonlítások és összefüggések feltárása érdekében különbözı fajlagos mutatókat, illetve viszonyszámokat számoltam. A térbeli folyamatok változásának és jelenlegi helyzetének bemutatásához tematikus térképeket készítettem. Idegenforgalmi SWOT-elemzésem során összegeztem a volt Jugoszlávia tagországaira és Görögországra vonatkozóan az egyes országok erısségeit, gyengeségeit – belsı környezeti tényezıket - és azokat a lehetıségeket, illetve veszélyeket elemeztem, amelyek mint külsı környezeti hatótényezık befolyásolhatják a vizsgált országok turizmusának jövıjének alakulását. • Field research/primer kutatás keretein belül a megkérdezés módszerét használtam fel s ezen belül a standard interjút és a kötetlen/irányított beszélgetést. A standard interjúk során - írásbeli megkérdezés – azt vizsgáltam, hogy a koszovói válság hogyan befolyásolta a magyar turisták utazási szokásait, illetve, hogy a turisták utazási döntésében milyen tényezık játszanak szerepet (2000.); görögországi utazásszervezık véleményén keresztül arra kerestem a választ, hogy az 1999-es koszovói válság hogyan befolyásolta tevékenységüket (2000.); továbbá a magyar turisták montenegrói utazási szokásainak jellemzıit (2003.) és a volt Jugoszlávia utódállamaival, illetve Görögországgal kapcsolatos utazási szokásokat is vizsgáltam (2008). 2008-ban végzett kérdıíves megkérdezéses kutatásom során többek között arra kerestem a választ, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaságok és Görögország esetében milyen vélemény (asszociáció) alakult ki az utazók körében és megismételtem az utazási döntésekre vonatkozó felmérést is. Kötetlen/irányított beszélgetés alkalmazásakor turisztikai szakemberekkel készítettem mélyinterjút. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az 1999-es koszovói válság milyen hatást gyakorolt az utazási irodák tevékenységére s hogy az utazásszervezık hogyan próbáltak reagálni a háborús konfliktus okozta keresletváltozásra, illetve a magyar turisták utazási szokásainak alakulását is vizsgáltam a szakma képviselıinek véleményén keresztül (2000.); melyek Montenegró idegenforgalmi helyzetének összetevıi (2003.); továbbá hogy hogyan jellemezhetı Bosznia-Hercegovina turizmusa (2004.). A turistáktól az elsıdleges kutatás során kapott információkat összehasonlítottam a hozzáférhetı szakmai kiadványokban publikált kutatási anyagokkal, illetve összehasonlítottam az évek során általam végzett hasonló jellegő kérdıíves kutatások és mélyinterjúk eredményeivel, így levonva a következtetéseket.
3. Az eredmények összefoglalása Dolgozatom megírásakor az alábbi hipotézisekbıl indultam ki: 1. hipotézis: A délszláv válság területi tovagyőrőzı hatásaként a háborús események által nem érintett területek idegenforgalmát (nemzetközi turistaérkezések száma, nemzetközi turistaérkezések száma kollektív turisztikai létesítményekben, külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma kollektív turisztikai létesítményekben) is befolyásolja. 2. hipotézis: A vizsgált térség számára a legfontosabb küldı területet Európa országai jelentik és egymás közötti turisztikai forgalmukban jelentıs szerepet játszanak.
5
3. hipotézis: A turizmus krízisérzékenységével összefüggésben az átlagos tartózkodási idı is csökken a válság által érintett és a vele szomszédos területeken. 4. hipotézis: A délszláv válságok a nemzetközi turizmusból származó bevételek csökkenését eredményezte a válság által érintett és szomszédos országokban. 5. hipotézis: A fajlagos (1 turistaérkezésre jutó) bevételek csökkenése figyelhetı meg a vizsgált térségben. 6. hipotézis: A gazdasági fejlettség meghatározza a volt jugoszláv tagállamokban a háztartások turizmust és rekreációt érintı kiadásainak alakulását, illetve a lakosság külföldi utazásokra fordított kiadásainak értékét. 7. hipotézis: A belföldi turizmus jelentıs szerepet játszik az elemzésbe vont országokban. 8. hipotézis: A délszláv válság a turizmus területi átrendezıdését eredményezte. 9. hipotézis: A gazdaságilag fejlettebb országok rendelkeznek jobban kiépített idegenforgalmi fogadóképességgel. 10. hipotézis: A turizmus gazdasági szerepe növekszik az egyes országok nemzetgazdaságában és a válság hatásai kimutathatóak ezen mutatók – turizmus szolgáltatásokon belüli részaránya, nemzet5közi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya, kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke, a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez, a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatásexporthoz viszonyított részaránya - értékének változásában. 11. hipotézis: A turizmus jelentıségének növekedése a fajlagos mutatók – társadalmi hatás mutatója, turisztikai szálláshelyek koncentrációja, turisztikai funkció erısségére utaló érték - alakulásában is kimutathatóak, a válság negatív hatásaival összefüggésben. 12. hipotézis: A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatai régebbi idıkre vezethetı vissza, növekszik az elemzett országokból a hazánkba látogató turisták száma, az általuk kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és az átlagos tartózkodási idı. 13. hipotézis: Krízisérzékeny a magyar turista 14. hipotézis: Fontos kínálati elem a magyar turisták számára a fogadóképesség tárgyi tényezıi, a természeti vonzerık és az ár. 15. hipotézis: A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatának bıvülését hátráltatja, hogy számos országról negatív kép alakult ki a magyar turisták körében. 16. hipotézis: Az elemzett országok turizmusának jövıjét számos természeti és társadalmi folyamat befolyásolhatja. Az 1980-as évek közepén Jugoszlávia a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a 12. helyen szerepelt. A világ számos országából érkeztek turisták az ország változatos és összetett természeti és kulturális értékei miatt és azért, hogy részesei lehessenek az itt élı emberek vendégszeretetének. A délszláv válság a volt Jugoszlávia turisztikai iparát is szétzúzta. Az elhúzódó háborús események negatív kereslet csökkentı hatása pedig a már biztonságos egykori tagállamok és szomszédos területek idegenforgalmát is hátrányos helyzetbe hozta. Az egykori Jugoszlávia külföldi turisták által leglátogatottabb tagállama 1981-ben Horvátország, Szlovénia és Szerbia volt. Kutatásom a következı eredményekkel zárult: 1. hipotézis: A délszláv válság területi tovagyőrőzı hatásaként a háborús események által nem érintett területek idegenforgalmát (nemzetközi turistaérkezések száma, nemzetközi turistaérkezések száma kollektív turisztikai létesítményekben, külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma kollektív turisztikai létesítményekben) is befolyásolja. 1991-ben, a délszláv válság kibontakozásának kezdetekor a nemzetközi turistaérkezések száma valamennyi volt tagköztársaságban és Görögországban is jelentıs visszaesést eredményezett. A legdrasztikusabb csökkenést Jugoszlávia szenvedte el, azonban figyelembe kell venni a területi veszteségeket is, hiszen ezen értékek már csak Szerbiára és Montenegróra vonatkoztak. A Balkán-félszigeten kialakult politikai instabilitással Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában kirobbant függetlenségi háború következtében - és az idegenforgalom krízisérzékenységével magyarázható, hogy az 1995-ös bosznia-hercegovinai és horvátországi háborús események következményeként valamennyi vizsgált országban – kivéve Bosznia-Hercegovinát és KisJugoszláviát – csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma. 1994 és 1995 közötti idıszakban Horvátországban esett vissza legnagyobb mértékben a külföldi turisták száma. 1999-ben a koszovói krízis ismételten csapást mért a terület turizmusára. Nemcsak Kis-Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) nemzetközi turistaérkezéseinek száma csökkent, hanem Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba, Macedóniába és Szlovéniába is kevesebben utaztak. Görögország és Macedónia nemzetközi turistaérkezésének számát a koszovói válság nem befolyásolta, amelyben szerepet játszott az is, hogy a koszovói válság megoldása júniusra befejezıdött s ez már nem befolyásolta jelentıs mértékben a turisták utazási döntését. A 2001-ben kirobbant albán-macedón fegyveres összecsapások
6
Macedónia nemzetközi turistaérkezéseinek visszaesését eredményezte. A nemzetközi turistaérkezések száma Bosznia-Hercegovinában is csökkent. Mihelyt azonban a béke visszatért a Balkán-félszigetre, az egyes országok idegenforgalma is kezdett talpra állni. 2006 és 2007 között valamennyi vizsgált országban dinamikus keresletnövekedést lehet megfigyelni. A legjelentısebb növekedés Montenegróban tapasztalható. A volt Jugoszlávia felbomlását követı polgárháborús események a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulását is befolyásolta. 1990 és 1991 között a legjelentısebb csökkenést Jugoszlávia és Horvátország könyvelhette el. Macedóniában a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma azonban növekedett. Azok a turisták, akik ellátogattak Macedóniába, biztonságosnak ugyanis ítélték az ország helyzetét. Az 1995-ös bosznia-hercegovinai és horvátországi hadi események Horvátország esetében okozta a legnagyobb visszaesést a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számában. Macedóniában, Görögországban, Montenegróban csökkent, Jugoszláviában viszont növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. 2. hipotézis: A vizsgált térség számára a legfontosabb küldı területet Európa országai jelentik és egymás közötti turisztikai forgalmukban jelentıs szerepet játszanak. A legtöbb vizsgált ország vonatkozásában a legfontosabb küldı területek között Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot lehet megnevezni. Montenegróban jelentıs az orosz, Koszovóban pedig az Amerikai Egyesült Államokból érkezı turisták és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. Az elemzésbe vont országok egymás közötti turisztikai forgalma jelentıs. Mind a nemzetközi turistaérkezések, mind a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számát tekintve az elsı öt ország között szerepel valamelyik szomszédos ország. Valamennyi ország számára Európa országai jelentik a legfontosabb küldı piacot. A legnagyobb mértékő visszaesése a turistaérkezések számában Jugoszláviában figyelhetı meg, 1991-ben az Európából érkezı turisták száma 69%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 70%-kal csökkent a délszláv válság következményeként. A koszovói válság negatív keresletbefolyásoló hatása következtében 70%-kal csökkent az amerikai kontinensrıl Jugoszláviába érkezı turisták száma. 3. hipotézis: A turizmus krízisérzékenységével összefüggésben az átlagos tartózkodási idı is csökken a válság által érintett és a vele szomszédos területeken. Jugoszlávia felbomlását követı események az átlagos tartózkodási idı alakulását is befolyásolták. 1991-ben 1990-hez képest Horvátországban, Jugoszláviában és Görögországban is csökkent az átlagos tartózkodási idı. A legnagyobb mérvő visszaesés Jugoszláviában - a területi veszteségek miatt is - figyelhetı meg. Macedóniában ezzel szemben növekedett az átlagos tartózkodási idı. Az 1995-ös intenzív bosznia-hercegovinai és horvátországi harcok csak Horvátországban eredményezték a tartózkodási idı visszaesését. A NATO 1999-es bombázásai következtében Macedónia kivételével a többi országban az átlagos tartózkodási idı csökkenése figyelhetı meg. A 2011-es albán-macedón polgárháborús helyzet Macedóniában és Görögországban eredményezték az átlagos tartózkodási idı csökkenését. A vizsgált térségben Montenegróban a leghosszabb az átlagos tartózkodási idı. 2005-tıl Horvátországban, Szerbia-Montenegróban (2006-tól Szerbiában), Görögországban és Montenegróban csökken, Szlovéniában és Macedóniában stagnál az átlagos tartózkodási idı. 4. hipotézis: A délszláv válságok a nemzetközi turizmusból származó bevételek csökkenését eredményezte a válság által érintett és szomszédos országokban. A nemzetközi turizmusból származó bevételek elemzése során megállapítható, hogy a koszovói válság hatására nemcsak a nemzetközi turistaérkezések száma és a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, hanem a turisztikai bevételek is csökkentek Szlovéniában, Horvátországban és Jugoszláviában. Macedóniában és Görögországban 2001-ben csökkent a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke. 2001-tıl kezdıdıen valamennyi országban növekszik a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke. 5. hipotézis: A fajlagos (1 turistaérkezésre jutó) bevételek csökkenése figyelhetı meg a vizsgált térségben a délszláv válságok következményeként. A fajlagos bevétel értékének alakulására 1991-ben Jugoszlávia felbomlását követı fegyveres harcok Macedóniában, az 1999-es koszovói válság Horvátországban, Jugoszláviában és Szlovéniában eredményezett kismértékő csökkenést. Az egy turistaérkezésre jutó bevételek elemzése során megállapítható, hogy az érték összességében – kivéve Szerbiát - növekvı tendenciát mutat. A legmagasabb az egy fıre jutó turistaköltés értéke Bosznia-Hercegovinában. Görögországba érkezett 2007-ben a legtöbb turista, az elemzett országok közül a legtöbb bevétele származott a nemzetközi turizmusból, a fajlagos érték azonban a legalacsonyabb. A volt
7
Jugoszlávia utódállamai közül Bosznia-Hercegovinában a legmagasabb a fajlagos turistaköltés értéke, pedig a turistaérkezések számát tekintve az 5., a bevételeket tekintve a 3. helyen állt, tehát a turisták költési hajlandósága magas. 6. hipotézis: A gazdasági fejlettség meghatározza a volt jugoszláv tagállamokban a háztartások turizmust és rekreációt érintı kiadásainak alakulását, illetve a lakosság külföldi utazásokra fordított kiadásainak értékét. A volt Jugoszlávia gazdaságilag két legfejlettebb tagállamában – Szlovéniában és Horvátországban – a háztartások turisztikai és rekreációs célú kiadásai növekvı tendenciát mutatnak. Az elemzett országok lakosságának külföldi utazásokra fordított kiadásai a vizsgált idıszakot tekintve növekedés figyelhetı meg. A volt jugoszláv tagállamok közül a gazdasági fejlettséget örökölve Szlovéniában és Horvátországban a legmagasabb a külföldi utazásokra fordított kiadások értéke. 7. hipotézis: A belföldi turizmus jelentıs szerepet játszik az elemzésbe vont országokban. A legjelentısebb belföldi turizmussal Macedónia, Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina rendelkezik. 1996 és 2004 között a belföldi turisták kereslet csökkenését lehet tapasztalni Szlovéniában, Horvátországban, Jugoszláviában, Görögországban és Bosznia-Hercegovinában is. Montenegróban 2001 és 2007 között 25,6%-kal növekedett a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számából 2001-ben 82%kal, 2007-ben 11,6%-kal részesedtek a belföldi turisták. 8. hipotézis: A délszláv válság a turizmus területi átrendezıdését eredményezte. A turizmus területi átrendezıdését is befolyásolta Jugoszlávia felbomlásának folyamatát kísérı etnikai összecsapások. Horvátországban 1990 és 1991, 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı meg a tengerparti üdülıhelyek külföldi vendégérkezések számában. Jugoszláviában a tengerparti üdülıhelyek külföldi vendégforgalma a következıképpen alakult: 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. Macedóniában a fıvárosban regisztrált külföldi turistaérkezések számában 1994 és 1995 között csökkenés, 1998 és 1999 között növekedés figyelhetı meg. A gyógyfürdıhelyeken 1993 és 1999, 1994 és 1995, 1998 és1999 között csökkenés tapasztalható a külföldi turistaérkezések számában. Az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken 1994 és 1995, 1998 és 1999 között visszaesés figyelhetı meg a külföldi turistaérkezések számában. Szlovéniában a délszláv válság az alábbi területi változásokat eredményezte: a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedett, míg 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. Horvátországban 1990 és 1991, 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma a tengerparti üdülıhelyeken. Jugoszláviában a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedés, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változásában. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a hegyvidéki üdülıhelyeken. Macedóniában Szkopjében a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1994 és 1995 között csökkent, 1998 és 1999 között növekedett. A gyógyfürdıhelyeken 1994 és 1995 között csökkent, 1998 és 1999 között növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Szlovéniában a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkenés tapasztalható a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulásában. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedés, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı meg a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változásában. 2007-ben Horvátországban a belföldi és a külföldi turisták által felkeresett területek közé a tengerparti üdülıhelyek tartoznak. A belföldi és a külföldi turisták a legtöbb vendégéjszakát a tengerparti üdülıhelyeken töltötték. 2009. júliusában a legtöbb turistaérkezést és vendégéjszakát Isztria, Primorje-Gorski-Kotar, SplitDalmácia, Zadar és Šibenik-Kinin zsupánság területén regisztrálták. Szlovéniában 2007-ben a belföldi turisták a gyógyfürdıhelyeket, a külföldi turisták a hegyvidéki tengerparti üdülıhelyeket keresték fel. A belföldi turisták a legtöbb vendégéjszakát gyógyfürdıhelyeken, a külföldi turisták pedig a hegyvidéki üdülıhelyeken töltötték el. Az egy lakosra jutó külföldi vendégéjszakák számát elemezve megállapítható, hogy a legmagasabb éréket a tengerparti üdülıhelyeke magában foglaló Obalno-kraska képviseli, amelyet Gorenjska követ a hegyvidéki üdülések és téli sportok területe. 2007-ben Macedóniában a belföldi turisták által látogatott területek közé az egyéb turisztikai (tóparti) és hegyvidéki üdülıhelyek tartoztak, a külföldi turisták elsısorban Szkopjét keresték fel. A belföldi turisták az
8
egyéb turisztikai üdülıhelyeken és gyógyfürdıhelyeken, a külföldi turisták az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken Szkopjében töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. 2008-ban a legtöbb vendégérkezést a Délnyugati Régióban regisztrálták, amelyet a Skopjei Régió és a Délkelet Régió követ. Az albán kisebbség által lakott Északkelet Régió könyvelhette el a legkisebb vendégérkezést. A belföldi turisták a Délnyugati Régiót, a külföldi turisták a Szkopjei Régióban keresték fel elsısorban. A legtöbb vendégéjszakát 2008- ban a Délnyugati Régióban, a Délkeleti Régióban és a Szkopjei Régióban töltötték el a turisták. Az Északkelet Régióban volt a legalacsonyabb a vendégéjszakák száma. A belföldi turisták a Délnyugati Régióban, a külföldi turisták a Szkopjei Régióban töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. Szerbiában 2007-ben a belföldi turisták által kedvelt területek közé az egyéb turisztikai és hegyvidéki üdülıhelyek, a külföldi turisták felkeresett területei közé Belgrád és Újvidék tartozott. A belföldi turisták gyógyfürdıhelyeken, a külföldi turisták a fı adminisztratív központokban töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. 2007-ben a fıbb adminisztratív központok közül Belgrádba érkezett a legtöbb turista és a vendégéjszakák száma is itt volt a legmagasabb. A gyógyfürdıhelyek közül Vrnjačka Banja volt a leglátogatottabb és itt volt a legmagasabb a vendégéjszakák száma. A belföldi turistaérkezések magas számával tőnik ki Sokobanja, Niška banja és Koviljača. A külföldi turistaérkezések sorrendjében Vrnjačka Banja-t Koviljača és Sokobanja, illetve Niška banja követi. A legtöbb vendégéjszakát Vrnjačka Banja-ban töltötték el a turisták, amely 6,1%-kal részesedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. A hegyvidéki üdülıhelyek közül Zlatibor volt a leglátogatottabb és itt, illetve Kapaonikon töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. A hegyvidéki üdülıhelyek közül Kapaonikon volt a legmagasabb a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. Az egyéb üdülıhelyek közül Bajina Bašta volt a harmadik leglátogatottabb település, azonban a turisták itt töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. 2007-ben Montenegróban a belföldi és a külföldi turisták a tengerparti üdülıhelyeket keresték fel és itt töltötték el a legtöbb vendégéjszakát is. 2008-ban a leglátogatottabb település Budva, Hercegnovi és Bar volt. A legtöbb vendégéjszakát is Budvában, Hercegnoviban és Barban töltötték el a turisták. 2008-ban Koszovóban a legtöbb vendégérkezések Prištinában, Lipjanban és Giljanban regisztrálták. A turisták a legtöbb vendégéjszakát Prištinában, Lipjanban és Prizrenben töltötték el. 2007-ben Görögországban a belföldi és külföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának jelentıs része az Égei-tengeri szigetvilágban és Krétán realizálódott. A belföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának harmadát Közép-Görögországban, a külföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának kétharmadát az Égei-tengeri szigetvilágban és Krétán regisztrálták. 9. hipotézis: A gazdaságilag fejlettebb országok rendelkeznek jobban kiépített idegenforgalmi fogadóképességgel. A vizsgált országok közül Görögországban, Szerbia-Montenegróban és Horvátországban volt 2004-ben a legmagasabb szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák és vendégágyak száma. Az idegenforgalmi fogadóképesség egyik legjelentısebb tárgyai feltételeit a szálláslehetıségek jelentik. Megállapítható, hogy az elemzett idıszak alatt Szlovénia kivételével valamennyi országban növekedett a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található vendégszobák száma. 2004-ben a turisták döntı része közúton érkezett Horvátországba, Macedóniába és Szlovéniába. Görögországba a turisták legnagyobb hányada légi úton érkezett. 10. hipotézis: A turizmus gazdasági szerepe növekszik az egyes országok nemzetgazdaságában és a válság hatásai kimutathatóak ezen mutatók – turizmus szolgáltatásokon belüli részaránya, nemzet5közi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya, kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke, a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez, a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatásexporthoz viszonyított részaránya értékének változásában. Az egykori Jugoszlávia tagállamai közül 2003-ban Horvátországban volt a legmagasabb a nemzetközi turizmusból származó bevételek részaránya a szolgáltatás-exportban. Szlovéniában 1998 és 1999, Macedóniában 2000 és 2001 között csökkent a szolgáltatás-export értéke, a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke, s így a turizmus szolgáltatás-exporton belüli részaránya is, amely a koszovói válsággal és a 2001-es polgárháborús helyzettel magyarázható. Horvátországban és Macedóniában növekszik, Szlovéniában csökken a turizmus szolgáltatás-exporton belüli részaránya. A vizsgált országok közül 2007-ben Horvátországban volt a legmagasabb a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya. Szlovéniában 1999-ben, Macedóniában 2001-ben csökkenést lehet
9
megfigyelni, amely a koszovói válsággal, illetve a mecedón-albán etnikai harcokkal összefüggésbe hozhatóak. Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában növekszik a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya. 2005-ben Macedóniában volt a legmagasabb a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez. Horvátországban 1999-ben csökkent a kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke, amely a koszovói válsággal is magyarázható. Macedóniában 2001-ben csökkent a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez, amely a 2001-es fegyveres harcokkal magyarázható. Szlovéniában 1999-ben csökkent ezen mutató értéke, amely a koszovói harcokkal magyarázható. Macedóniába növekszik, Horvátországban és Szlovéniában csökken a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez. 2003-ban Horvátországban volt a legmagasabb a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez. Horvátországban 1999-ben csökkent a turizmus értékteremtésének értéke a koszovói válság hatásaként. Macedóniában 2001-ben a turizmus értékteremtése a macedón-albán harcok negatív hatásaként visszaesett. Horvátországban és Macedóniában növekszik, Szlovéniában csökken a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez. 2005-ben Szlovéniában volt a legmagasabb a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatásexporthoz viszonyított részaránya. Növekedett a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatásexporthoz viszonyított részaránya. Macedóniában 2001-ben csökkent a nemzetközi turizmus bevételeinek az árués szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya, amely a macedón-albán összecsapásokkal magyarázható. Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában növekszik a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya. 11. hipotézis: A turizmus jelentıségének növekedése a fajlagos mutatók – társadalmi hatás mutatója, turisztikai szálláshelyek koncentrációja, turisztikai funkció erısségére utaló érték - alakulásában is kimutathatóak, a válság negatív hatásaival összefüggésben. Horvátországban a társadalmi hatás mutató értéke 2001 és 2007 között növekedett a nemzetközi turistaérkezések számának növekedésével összefüggésben. Macedóniában a mutató értéke 1990 és 2007 között növekedett, amely a nemzetközi turistaérkezések számának növekedését mutatja és az idegenforgalom szerepének erısödését. A mutató értékének alakulásában kimutathatóaik a délszláv és a macedón-albán válság negatív hatásai: 1994 és 1995, illetve 2000 és 2001 között csökkent a mutató értéke. Szerbiában ezen mutató az idegenforgalom bıvülését mutatja 2000 és 2007 között. Szlovéniában 1995 és 2007 között növekedett a társadalmi hatás mutató értéke, 1998 és 1999 között azonban csökkent a mutató értéke, összefüggésben a koszovói válsággal. Görögországban a társadalmi hatás mutató értékének változásában kimutathatóak a délszláv válság hatásai: 1991-ben, 995-ben csökkent ezen mutató értéke. A volt Jugoszlávia utódállamai közül 2007-ben Horvátországban volt a legmagasabb a turisztikai létesítmények koncentrációja, amely kifejezi, hogy Horvátország gazdasági életében a turizmus meghatározó tényezı. MANERA, C.-TABERNER,J.G. (s.a) három csoportot határozott meg a mediterrán térségben a turisztikai szálláshelyek koncentrációját és az idegenforgalom fejlıdését vizsgálva: a hagyományos vezetık, konszolidált, megszilárdult desztinációk, illetve a szeszélyes magatartású desztinációk. Ezen csoportosításban Horvátországot és Görögországot a konszolidált, megszilárdult desztinációk közé sorolta. Ezen csoportosítást figyelembe véve a volt jugoszláv utódállamok és Görögország az alábbi csoportokba soroltam: 1. Hagyományos vezetık: Horvátország, Görögország és Szlovénia. 2007-ben Horvátország részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 30,61%, Görögország részaránya pedig 57,62% volt, Szlovénia 5,76%-kal részesedett ezen mutató értékébıl. Horvátország esetében 1993 és 2007 között 17,7, Szlovéniánál 0,46 százalékpontos növekedés, Görögországnál 22,29 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Horvátország 44,45%-kal, Görögország 42,76%-kal, Szlovénia 8,36%-kal részesedett. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából Horvátország részesedése 47,43%, Görögország részesedése 46%, Szlovénia részesedése 4,66% volt. 2007-ben Horvátországban 7,5%-kal, Görögországban 9,2%-kal, Szlovéniában 8,3%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. 2. Konszolidált, megszilárdult desztinációk: Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró. 2007-ben BoszniaHercegovina részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 0,98%, Szerbia részaránya pedig 2,29% volt, Montenegró 1,96%-kal részesedett ezen mutató értékébıl. BoszniaHercegovina 1993 és 2007 között 0,98, Szerbiánál 1,64, Montenegrónál 1,79 százalékpontos növekedés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Bosznia-Hercegovina 1,13%-kal, Szerbia 3,32%-kal részesedett. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából Bosznia-Hercegovina részesedése 0,51%, Szerbia részesedése 4,66%, Montenegró részesedése (2006-ban)
10
6,29% volt. 2007-ben Bosznia-Hercegovinában 19,5%-kal, Szerbiában 48,5%-kal, Montenegróban 57,4%kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. 3. Szeszélyes magatartású desztinációk: Macedónia. 2007-ben Macedónia részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 0,76% volt. 1993 és 2007 között 0,27 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Macedónia 1,10%-kal részesedett. A külföldi turisták által eltött vendégéjszakák számából Macedónia részesedése 0,50% volt. 2007-ben Macedóniában 13,9%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. A turisztikai funkció erısségére utaló érték az elemzett országok közül 2007-ben Szlovéniában volt a legmagasabb. 12. 12. hipotézis: A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatai régebbi idıkre vezethetı vissza, növekszik az elemzett országokból a hazánkba látogató turisták száma, az általuk kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és az átlagos tartózkodási idı. Jugoszlávia és Magyarország közötti turisztikai kapcsolatok alakulásában az 1960-as évek elején elkezdıdött jelentıs növekedés elsısorban a politikai légkör enyhülésére, a vízumkényszer eltörlésére és az életszínvonal emelkedésére vezethetı vissza. Az idegenforgalmi kapcsolatokban a magyarországi hiánygazdálkodással összefüggésben meghatározó szerepet játszott a kishatárforgalomban a bevásárlóturizmus is, a barát-és rokonlátogatások mellett. Az 1980-as években a magyar turisták által leglátogatottabb tagköztársaság Horvátország volt. Az 1990-es években elkezdıdött dezintegrációs folyamatok a turisztikai kapcsolatok megváltozását eredményezte. A volt Jugoszlávia egykori tagköztársaságai közül a magyar turisták leglátogatottabb országai közé – a vendégérkezések és vendégéjszakák számát tekintve - Horvátország, Szlovénia és Montenegró sorolható. A 2007-ben elkezdıdött gazdasági-pénzügyi válság a vizsgált országok és Magyarország közötti turizmus alakulásában is érezteti hatását. A rendelkezésre álló adatok szerint Szlovéniában és Horvátországban is csökkent a magyar turistaérkezések száma turisztikai szálláshelyeken. Összességében azonban megállapítható, hogy a térség országai iránt növekszik a magyar turisztikai kereslet. Az elemzett országok közül 2007-ben a turisztikai szálláshelyeken regisztrált vendégérkezések számából Horvátországban volt a legnagyobb a magyar turisták részesedése. Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Görögországban, Szerbiában, Macedóniában, Montenegróban és Szlovéniában az elemzett idı alatt növekedett a magyar vendégérkezések száma turisztikai szálláshelyeken. 2007-ben a kiutazások számában a vizsgált országokban regisztrált magyar vendégérkezések számának a legnagyobb részesedése Horvátországnak volt, amelyet Görögország és Szlovénia követett. A vizsgált idıszak alatt Horvátországban, Görögországban, Szlovéniában, Macedóniában és Montenegróban növekedett, Szerbiában csökkent, Bosznia-Hercegovinában csökkent a turisztikai szálláshelyeken regisztrált vendégérkezések számában a magyar turisták részesedése. A részesedés értékében Horvátország esetében 1994 és 1995, 1998 és 1999 között Görögországban 2000 és 2001 között, Jugoszláviában 1990 és 1991, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı meg a délszláv, a koszovói és a macedón válsággal összefüggésben. A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának a legnagyobb részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából 2007-ben Montenegróban és Horvátországban tapasztalható. Az 1990-es évek elején kirobbant polgárháborús eseménysorozat hatásai az alábbiak szerint befolyásolták a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedését az összes vendégéjszakák számából: Horvátországban 1990 és 1991, 1994 és 1995 között, Jugoszláviában 1990 és 1991, 1998 és 1999 között, Szlovéniában 1994 és 1995 között, Macedóniában 1994 és 1995 között csökkent a részesedés mértéke. A vizsgált idıszakban Horvátországban, Görögországban, Szerbiában, Szlovéniában, Macedóniában és Montenegróban növekedett, Bosznia-Hercegovinában csökkent a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. 2007-ben a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje Montenegróban 6,87, Görögországban 5,97, Horvátországban 5,21 vendégéjszaka volt. A magyar turisták átlagos tartózkodási idejének változásában is kimutathatók a délszláv és az albán-macedón válság hatásai: Bosznia-Hercegovinában 2000 és 2001 között, Horvátországban 1994 és 1995, 1998 és 1999 között, Görögországban 2000 és 2001 között, Jugoszláviában 1990 és 1991, 1994 és 1995, 1998 és 1999, 2000 és 2001 között, Szlovéniában 1994 és 1995 között csökkent a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje. Görögországban, Szerbiában, Macedóniában és Montenegróban növekedett, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szlovéniában az elemzett idı alatt csökkent a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje. Magyarországon 1994 és 2008 között Horvátországból, Szlovéniából, Görögországból érkezı turisták által eltöltött vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken növekedett. A jugoszláviai (2003 és 2006 között Szerbia-Montenegró, 2006-tól Szerbia) vendégéjszakák száma 1992 és 2008 között csökkent.
11
Horvátországból, Szlovéniából, Görögországból érkezı turisták átlagos tartózkodási ideje növekedett, Szerbiából érkezı turisták átlagos tartózkodási ideje csökkent az elemzés idıszaka alatt. 1997 és 2008 között a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény-és Piackutató által végzett felmérések eredményeibıl megállapítható, hogy Horvátország és Görögország népszerő úti cél a magyar turisták körében. A kirándulások kedvelt országai között Horvátország és Szlovénia, míg a külföldi több napos utazások között Horvátország és Görögország szerepel. A fınyaralások legkedveltebb helyszíne 2008-ban Horvátország volt. 13. hipotézis: Krízisérzékeny a magyar turista Kérdıíves megkérdezéses kutatásom során kapott eredmények során megállapítható, hogy az 1999-es koszovói háborús konfliktus a kérdıívet kitöltık mindössze 23%-át befolyásolta az utazási döntés meghozatalánál, amely elsısorban azt jelentette, hogy más úti célt, illetve közlekedési eszközt (személygépkocsi, illetve autóbusz helyett repülıgép) választottak. A repülıgéppel történı nyaralások megvalósításában jelentıs szerepet játszott a charterjáratok árcsökkenése, amely az utazásszervezık kényszerő válasza volt a válság negatív hatásainak csökkentésére, ugyanis a kiesett bevételek pótlása és a keresletnövelı hatás érdekében a repülıjegyek árat kénytelenek voltak csökkenteni. Ennek köszönhetıen az autóbuszos és a repülıs jegyárak közelítettek egymáshoz. A politikai helyzetet értékelve 1999-ben a válaszadók többsége szerint a Balkán-félszigeten a belpolitikai helyzet még nem rendezıdött s valószínőnek tartották egy újabb háborús konfliktus kialakulását, amely térségünk idegenforgalmát jelentıs mértékben befolyásolta volna. 14. hipotézis: Fontos kínálati elem a magyar turisták számára a fogadóképesség tárgyi tényezıi, a természeti vonzerık és az ár. Az utazási döntés meghozatalánál az egyes tényezık eltérı fontossággal szerepelnek, amelyek között különös fontosságú a desztináció felkészültsége (ellátási színvonal, jó közbiztonság), természeti adottságai (napfényes tengerpart) és turisztikai árszínvonala, amely szoros relációt mutat - a turisztikai vállalkozások munkatársainak véleményével összhangban – a turisták motivációjával és igényeivel, valamint a gazdasági ismérvekkel (szabad rendelkezéső jövedelem). A turisták körében kedvelt célterületek – Görögország és Horvátország, amelyek népszerősége a szakemberek megítélése szerint az elkövetkezendı években is jelentıs lesz – elsısorban természeti vonzástényezıinek, mővészeti adottságainak és kedvezı árfekvésének köszönheti látogatottságát. A turisztikai piacon azok a vállalkozások lesznek sikeresek és versenyképesek, amelyek ismerik az általuk kiválasztott szegmens(ek) elvárásait és igényeit s annak megfelelıen bıvítik turisztikai kínálatukat. Azonban fontos figyelembe venni, azt a tendenciát, hogy a magyar turisták körében is egyre népszerőbbek azok az üdülések, amelyek a tengerparti nyaralásokat kulturális jellegő programokkal kötik össze. S ennek megfelelıen kell az egyes utazási irodáknak is – az általuk kiválasztott célpiac lehetıségeihez mérten - programkínálatukat összeállítani. Az 1999-es válság hatására a magyarországi utazási irodák igyekeztek megfelelı megoldást keresni, amely elsısorban az útirányok megváltoztatásában és a felmerülı költségek átvállalásában mutatkozott meg. A koszovói krízis eredményeképpen jelentısen átalakultak az árviszonyok, ugyanis az utazásszervezık a veszteségek minimalizálása érdekében a charterjáratok árait jelentıs mértékben csökkentették. Ez viszont azt vonta maga után, hogy az utazási irodák árversenybe kényszerítik egymást, mert a turisták az alacsony árszinten meghirdetett utazásokat részesítik elınyben. A két görögországi utazásszervezıtıl kapott válaszokat összegezve megállapítható, hogy elsısorban azon turisztikai vállalkozás tevékenységét befolyásolta a koszovói válság, amely Jugoszláviával határos területeken is érdekelt az idegenforgalmi szolgáltatások értékesítésében. A háborús konfliktusnak meghatározó szerepe volt a következı évi forgalom alakulásában is, a turisták a személygépkocsi és az autóbusz helyett inkább repülıgéppel utaztak. Az etnikai konfliktus során mind a két utazásszervezı igyekezett fenntartani a bizalmat Görögország, mint biztonságos desztináció iránt, elsısorban a promóció és az árdifferenciálás eszközét alkalmazva. 2003-ban végzett kérdıíves kutatásom során kapott eredményeket összegezve megállapítható, hogy a megkérdezettek véleménye szerint az utazás kiválasztásánál különösen fontos: a kedvezı természeti adottság megléte (napfényes tengerpart), a jó közbiztonság, az emberek vendégszeretete, az üdülıhely turisztikai árszínvonala és mások pozitív tapasztalatai. Ugyanakkor nem fontos, hogy ismert, divatos legyen az üdülıterület. A kutatásban részt vevık véleménye szerint Montenegróra az alábbi fogalmak jellemzıek: szép természeti tájak, kellemes éghajlat, jó közbiztonság, mővészeti értékekben való gazdagság és kiváló gasztronómia.
12
15. hipotézis: A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatának bıvülését hátráltatja, hogy számos országról negatív kép alakult ki a magyar turisták körében. 2008-ban folytatott utazási szokásokkal kapcsolatos kérdıíves kutatásom során a megkérdezettek jelentıs része járt már Horvátországban és Görögországban. Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában azonban a kérdıívet kitöltık csekély hányada utazott el. Sajnálatos eredményt hozott az asszociációs kérdés, hiszen a válaszolók a gazdasági elmaradottsággal társították a Balkán-félsziget egyes országait (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Bulgária és Albánia), ami kihatással van arra, hogy a magyar turisták lehetséges úti célként tekintsenek ezen országokra. Az utazási tényezık szerepe – a fogadóterület konszolidált belpolitikai helyzete, jó közbiztonság, a desztináció turisztikai árszínvonala, valamint idegenforgalmi adottságai – sok hasonlóságot mutatnak a 2000-ben végzett kutatás során végzett eredményekkel. A doktori értekezésemben elemzett országok természeti, gazdasági, mővészeti és egyéb kulturális vonzástényezıi kedvezı feltételeket kínálnak a magyar turisták részére, hiszen az utazók körében végzett szabadidıs tevékenységek (városlátogatás, vízparti nyaralás, körutazás, hegyvidéki üdülés, sportolás) számára jó feltételekkel rendelkeznek. 2008-ban, az egyes országokra vonatkozó kérdıíves megkérdezés eredményei során a felsorolt országokra általában az idegenforgalmi vonzerıket jelölték meg a válaszolók (szép természeti tájak, mővészeti értékekben való gazdagság, kellemes éghajlat) és csak Szlovénia vonatkozásában adtak pozitív választ a fogadóképességre vonatkozólag (jó közbiztonság, fejlett infrastruktúra). Montenegróval kapcsolatos véleményeket a 2003-as kutatás eredményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy sok a hasonlóság. Montenegróra a kellemes éghajlat, a szép természeti tájak és a mővészeti értékekben való gazdagság jellemzı. Horvátország (szép természeti tájak, kellemes éghajlat) és Görögország (vendégszeretı nép) esetében ezen kérdésre kapott válaszolok megegyezık. Az utazási döntés meghozatalánál a legfontosabb tényezık között meghatározó szerepet játszott a fogadóterület konszolidált belpolitikai helyzete és a jó közbiztonság. A térség politikai stabilitására utaló kérdést elemezve megállapítható, hogy a válaszolók mindössze csak egyharmada tartja valószínőnek egy újabb háborús válság kialakulását s kétharmada stabilnak ítéli a politikai helyzetet a Balkán-félszigeten, ami örvendetes eredmény. A politikai helyzetet értékelve 2000-ben a válaszadók többsége szerint a Balkán-félszigeten a belpolitikai helyzet még nem rendezıdött s valószínőnek tartották egy újabb háborús konfliktus kialakulását. 16. hipotézis: Az elemzett országok turizmusának jövıjét számos természeti és társadalmi folyamat befolyásolhatja. A volt jugoszláv utódállamok és Görögország idegenforgalmának jövıjét számos természeti, társadalmi, gazdasági és politikai folyamat befolyásolhatja. A síturizmust is érintı negatív természeti folyamatok révén számos társadalmi-gazdasági változásokkal kell számolni ezen térségekben. A csökkenı forgalom következtében a személyi jövedelmek is csökkennek s más munkalehetıség hiányában megnı a fiatalok elvándorlása. A helyben maradó idısebb korosztály ellátása pedig komoly nehézséget okozhat a helyi hatóságok számára. A forgalomcsökkenés következtében az idegenforgalmi szolgáltatók bevétele is drasztikusan csökken s azon vállalkozások, akik hitelt vettek fel tevékenységük végzéséhez, eladósodhatnak. A személyi, vállalkozói bevételek csökkenése révén az állami bevételek (helyi és országos szinten) a multiplikátor hatás következtében az idegenforgalomból származó bevételek csökkenését eredményezi. Az alacsonyabban fekvı területeken az üresen álló idegenforgalmi létesítmények pedig vizuális károkat eredményezhetnek. A tengerparti nyaraló idegenforgalmat és a síturizmust befolyásoló természeti folyamatok alakulásának negatív hatásai rámutatnak arra, hogy a túlzottan egyoldalú fejlıdés következtében kialakuló gazdasági szerkezet teljes függıségbe kerülhet a gazdasági és a természeti változásokra rendkívül érzékeny iparágtól. Az éghajlat-és idıjárás változás eltérı módon – az abszolút és relatív földrajzi fekvéstıl függıen - fogja befolyásolni az egyes területek turizmusát. A jövı útja mindenféleképpen globális szinten a nemzetközi összefogás megvalósításának sürgetése, helyi szinten pedig többek között a keresletváltozásnak is megfelelı, a helyi adottságokat figyelembe vevı kínálatfejlesztés és együttmőködés. A vizsgált térség idegenforgalmának jövıbeli alakulását politikai-társadalmi folyamatok is alakíthatják. Az egyik legjelentısebb politikai változás Koszovó függetlenségének kikiáltása és nemzetközi elismerése, amely dominóhatást válthat ki a Balkán-félszigeten és a világ számos területén. Koszovóban zajló függetlenségi törekvéseket a kezdetektıl fogva nagy figyelemmel kísérték és kísérik még ma is azon volt jugoszláv utódállamokban, ahol az etnikai, illetve a terület-megosztási kérdések még nem oldódtak meg.
13
A terület stabilitását hátrányosan érinti az egyes országok - Szlovénia-Horvátország között a Pirani-öböl hovatartozása, amely Horvátország Európai Uniós csatlakozási folyamatát is felfüggesztette, továbbá, hogy a koszovói albánok napjainkban is vitatják a montenegrói határ futását, illetve a koszovói-macedón határszakasz véglegesítése - közötti megoldatlan határviták kiújulása, napirendre kerülése. A nemzetközi turisztikai tendenciák szerint a kulturális turizmus, a kalandturizmus, az ökoturizmus, az egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness turizmus, medical wellness, fitnesz turizmus), a barát- és rokonlátogatás és az aktív turizmus valamennyi formája iránt a kereslet bıvülése várható. A volt jugoszláv utódállamok idegenforgalmi adottságai megfelelnek ezen trendeknek s számos ország gazdaságpolitikájában kiemelt helyen szerepel a turizmus. A turizmus fejlesztését is lehetıvé teszi, hogy a térségnek perspektivikus ígérete van az uniós tagságra. A vizsgált térségbıl a Schengeni Egyezményt Görögország és Szlovénia írta alá. 2009 decemberétıl Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai vízum nélkül utazhatnak a Schengeni-övezet tagállamaiba. Ezek a folyamatok a hivatás-és szabadidıturizmus fejlıdését segítik elı, mind az egynapos kirándulások, mind a többnapos utazások, nyaralások vonatkozásában. Ezáltal kibıvülnek az interregionális turisztikai kapcsolatok, ugyanakkor a külsı határokon és a repülıtereken növekszik az igény a biztonság iránt. A 2008-as pénzügyi-, gazdasági- és hitelválság a világ fejlett országaiban is a gazdaság teljesítményének visszaesését és a munkanélküliség növekedését eredményezte. Az Európai Központi Bank elırejelzése szerint az eurózónában 2010-ben 1%-os GDP növekedés várható. Összegzésképpen megállapítható, hogy az 1990-es évek elején elkezdıdött egykori középhatalomnak számító Jugoszlávia szétesésének folyamata napjainkra sem fejezıdött be, hiszen a nemzetiségek területi elhelyezkedése és önállósodási törekvéseik etnikai konfliktusok kialakulását és az államhatárok esetleges megváltoztatását eredményezhetik. Ezen tényezık viszont továbbgyőrőzve jelentıs mértékben instabillá tehetik a Balkán-félszigetet. A nagyhatalmak és az Európai Unió politikai és gazdasági eszközökkel igyekszik fenntartani a balkáni stabilitást. A volt jugoszláv utódállamok a függetlenség elnyerése után az örökölt gazdasági fejlettséget magukkal hozva csatlakoztak Európa új államaihoz. A két legfejlettebb tagállam – Szlovénia és Horvátország – a turizmus leglátogatottabb területei közé tartoznak és ez a közgazdasági mutatók alakulásában is megnyilvánul. Az egykoron kevésbe fejlett tagországok - Bosznia-Hercegovina és Macedónia - gazdaságában egyre inkább meghatározó szerepet játszik az idegenforgalom. Az etnikai feszültségek, - amelyek napjainkban is jelen vannak - a térség államaiban azonban nemcsak az érintett, hanem a szomszédos országok turizmusára és gazdasági életének fıbb mutatószámaira is negatív, multiplikátor hatást tudnak kifejteni. A nagyhatalmak és az Európai Unió politikai és gazdasági eszközökkel igyekszik megırizni a társadalmi stabilitást és elısegíteni a gazdasági fejlıdést a Balkán-félszigeten. 4. Az eredmények hasznosításának lehetıségei Kutatásaim során kapott eredmények az oktatásban, a gyakorlatban és további - az adott területtel kapcsolatos – kutatások keretében is felhasználhatóak. A turizmus általános elmélete tárgy keretében a statisztikai mutatószámok a turizmus fı jellemzıinél bemutathatóak a krízisérzékenység, illetve a területi multplikátor hatás példájaként. Az idegenforgalmi földrajz keretében az utazási szokások esettanulmányként ismertethetıek, továbbá a gazdasági számítások eredményei a turizmus gazdaságtana számára mutatnak példákat. Szintén az utazási szokások során kapott eredmények az utazási irodák számára használhatóak, elsısorban kínálatuk fejlesztéséhez, illetve bıvítéséhez. Az egyes vizsgált országok nemzeti turisztikai hivatalai is hasznosítani tudják az eredményeket termékfejlesztési és promóciós tevékenységeik során. A további társadalmi és gazdasági vonatkozású kutatások során a jelenlegi eredmények kiindulópontként jöhetnek számításba. 5. A témában megjelent publikációk jegyzéke 1. JÁTÉKOS E. 2001: A turizmus szerepe Görögország gazdasági életében. Zborník Vedeckych Prac/Conference Papers Mladá Veda 2000/Young Science 2000. Nitra. pp. 264-273. 2. JÁTÉKOS E. 2001: Az utazási döntések és a magyar turisták utazási szokásai – egy kérdıíves felmérés eredménye. Medzinárodné vedecké dni 2001. International Scientific days 2001. Ekonomické a manazérske aspekty trvalo udtzatewného rozvoja polnohospodárstva. Economic and Managerial Aspects of Sustainable Develpoment of Agriculture. Nitra. pp. 209-216. 3. JÁTÉKOS E. 2002: Montenegró turizmusfejlesztési lehetıségei. VIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 5 p.
14
4. 5. 6. 7.
8.
9. 10.
11.
12. 13. 14. 15. 16. 17.
18.
19. 20.
JÁTÉKOS E. 2002: Idegenforgalmi földrajz – távoktatási jegyzet. Szent István Egyetem Gyöngyösi Fıiskolai Kar, Gyöngyös, 189 p. JÁTÉKOS E. 2005: A turizmus helyzete Montenegróban. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 10 p. JÁTÉKOS E. 2005: Turizmus Bosznia-Hercegovinában. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 7 p. JÁTÉKOS E. 2005: Az utazási irodák tevékenységét befolyásoló tényezık (ahogyan a turisztikai szakemberek látták) – A koszovói válság hatása. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 4 p. JÁTÉKOS E. 2006: A turizmus szerepe Horvátország gazdasági életében az 1990-es években. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CDkiadvány, 10 p. JÁTÉKOS E. 2007: Jugoszlávia turizmusa az 1980-as években. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 7 p. JÁTÉKOS E. 2007: A turizmus jelentısége az 1990-es években Szlovénia gazdasági életében. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 9 p. JÁTÉKOS E. 2008: Szerbia és Macedónia turizmusának helyzete a XXI. század elején. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 9 p. JÁTÉKOS E. 2008: Európa új állama – Koszovó a függetlenség útján I. A földrajz tanítása Módszertani folyóirat. XVI. évfolyam 3. szám. pp. 3-11. JÁTÉKOS E. 2008: Európa új állama – Koszovó a függetlenség útján II. A földrajz tanítása Módszertani folyóirat. XVI. évfolyam 4. szám. pp. 3-12. JÁTÉKOS E. 2009: Természeti és kulturális adottságok Szlovéniában. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 9 p. JÁTÉKOS E. 2009 (megjelenés alatt): A Balkán-félsziget országainak és Szlovénia természeti adottságainak turisztikai hasznosítása. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. A cikk terjedelme 5 oldal. JÁTÉKOS E: 2009 (megjelenés alatt): A magyar turisták utazási szokásai. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. A cikk terjedelme 5 oldal. JÁTÉKOS E. 2010 (megjelenés alatt): Effects of the Southern Slav crisis the former Yugoslavia’s tourism. XII. Nemzetközi Tudományos Napok . Fenntartható versenyképesség válság idején. A cikk terjedelme 12 oldal. JÁTÉKOS E. 2010 (megjelenés alatt): Effects of the Southern Slav crisis the former Yugoslavia’s economy. XII. Nemzetközi Tudományos Napok Fenntartható versenyképesség válság idején. A cikk terjedelme 12 oldal. JÁTÉKOS E. 2010: Horvátország természeti és kulturális adottságai. XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 7 p. JÁTÉKOS E. 2010: Természeti vonzerık és kulturális örökség Macedóniában. XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 6 p.
15
