A volt Jugoszlávia és Görögország turizmusának elemzése, kiemelten a délszláv válságok hatásainak összefüggésében

A társadalmi- gazdasági aktivitás területi- környezeti problémái

A volt Jugoszlávia és Görögország turizmusának elemzése, kiemelten a délszláv válságok hatásainak összefüggésében

Játékos Edit

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Pécs

2010.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...................................................................................................................................... 2 1. Bevezetés............................................................................................................................................. 4 4. Szakirodalmi összefoglalás ................................................................................................................. 9 7. A vizsgált terület történelmi áttekintése ............................................................................................ 22 7. 1. Jugoszlávia kialakulása ................................................................................................................. 23 7.2. Jugoszlávia felbomlása................................................................................................................... 24 7. 3. Jugoszlávia vége? – Szerbia és Montenegró ................................................................................. 26 7. 4. Európa új állama – Koszovó a függetlenség útján ........................................................................ 27 8. A volt jugoszláv tagországok és Görögország idegenforgalmi helyzetének elemzése ..................... 32 8.1. Az egykori Jugoszlávia................................................................................................................... 32 8.2. A turizmus fıbb statisztikai mutatóinak alakulása az egykori Jugoszlávia tagállamaiban a délszláv válság idején és napjainkban................................................................................................ 38 8.2.1. A nemzetközi turistaérkezések számának változása ................................................................... 38 8.2.3. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változása turisztikai szálláshelyeken................................................................................................................................... 49 8.2.4. Turistaérkezések és vendégéjszakák számának változása küldı országonként........................... 56 8.9.5. A küldı területek kontinensek szerinti megoszlása..................................................................... 60 8.2.6. Az átlagos tartózkodási idı alakulása.......................................................................................... 60 8. 2. 7. A nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása......................................................... 61 8.2.8. A fajlagos (egy turistaérkezésre) jutó bevételek alakulása.......................................................... 66 8.2.10. A vendégérkezések és vendégéjszakák területi megoszlása...................................................... 72 8.2.11. Vendégszobák és vendégágyak megoszlása szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben................................................................................................................................ 84 8.2.12. A látogatók/turisták számának alakulása közlekedési módok szerint ....................................... 86 8.3. A turizmus szerepe az egykori Jugoszlávia tagállamainak gazdasági életében.............................. 87 8.3.1. A turizmus szolgáltatásokon belüli részarányának alakulása Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában 11 ...................................................................................................... 87 8.3.2. A nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya BoszniaHercegovinában, Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában ................................................ 88 8.3.3. A kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában.................................................................................................................................. 90 8.3.4. A turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában ............................................................................ 91 8.3.5. A nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában .......................................................... 91 8.4. Fajlagos mutatók a volt Jugoszlávia utódállamaiban és Görögországban...................................... 92 8.4.1. Társadalmi Hatás Mutatójának értéke Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában, Szlovéniában és Görögországban....................................................................................................... 92 8.4.2. Turisztikai szálláshelyek koncentrációja Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában, Szlovéniában és Görögországban....................................................................................................... 93 8.4.3. Turisztikai funkció erısségére utaló érték Macedóniában, Szerbiában és Szlovéniában............ 95 9. A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatának elemzése ....................................... 96 9.1. A volt jugoszláv tagállamok beutazó turizmusa............................................................................. 96 9.1.1. Jugoszlávia és Magyarország turisztikai kapcsolatának helyzete a nyolcvanas évek elejéig ................................................................................................................................................. 96 9.1.2. A volt Jugoszlávia tagországainak és Görögország beutazó turizmusa a nyolcvanas évek második felétıl ................................................................................................................................... 99 9.1.2.3. Magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása idegenforgalmi szálláshelyeken................................................................................................................................. 103 9.2. Magyarország beutazó turizmusa ................................................................................................. 105 9.2.1. Látogatóérkezések száma a határon .......................................................................................... 106 9.2.2. Turistaérkezések és vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken .............................. 106 9.3. Magyarország kiutazó turizmusa.................................................................................................. 108

2

10.1. A koszovói válság hatása az utazási döntésekre és a magyar turisták utazási szokásai ............. 110 10.2. Az utazási irodák tevékenységét befolyásoló tényezık - a koszovói válság hatása................... 117 10.3. A koszovói válság hatása a görögországi utazásszervezık tevékenységére............................... 119 10.4. Turizmus Bosznia-Hercegovinában ........................................................................................... 120 10. 5. A turizmus helyzete Montenegróban......................................................................................... 121 10.6. A magyar turisták utazási szokásai............................................................................................. 125 10.7. A magyar turisták utazási szokásai a volt Jugoszlávia utódállamaiban és Görögországban...... 130 11. A vizsgált országok turizmusának lehetséges jövıje a változások tükrében................................. 140 11.1. Természeti folyamatok ............................................................................................................... 140 11.2. Politikai-társadalmi folyamatok ................................................................................................. 142 Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................................ 157 Felhasznált irodalom: .......................................................................................................................... 158 Függelék jegyzéke ............................................................................................................................... 171

3

1. Bevezetés Napjainkban a legnagyobb jövedelemtermelı ágazatok közé tartozik a turizmus. Azonban nemcsak a gazdasági életben játszik kiemelkedı szerepet az idegenforgalom, hanem a megfelelı társadalmi fejlettségi szintet elérı országokban az egyének életében is egyre fontosabb szerepet tölt be, amikor is egyszerre az életmód szerves része és a változó életstílus egyik kifejezıje is. Az idegenforgalom nemzetgazdasági jelentıségét a világ számos országában felismerték és egyre több országban igyekeznek fejleszteni a turizmust. Azon országok számára, ahol a környezeti tényezık nem teszik lehetıvé a mezıgazdasági termelést, illetve nem rendelkeznek ásványkincsekkel és energiahordozókkal, a természeti adottságok azonban megfelelı alapot nyújthatnak a turizmus fejlesztéséhez és fejlıdéséhez. Ezen vonzástényezık ugyanis potenciális feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a fogadóképesség kiépítésével egy adott terület bekapcsolódjon az idegenforgalom áramlási folyamatába. A turizmus multiplikátor hatása révén az egyes országok számára az idegenforgalom a gazdaság húzóágazata lehet. Mivel a turizmus nem egy elszigetelt jelenség, hanem környezetével állandó, dinamikus kapcsolatban álló nyílt rendszer, ezért a környezetében végbemenı gazdasági és társadalmi változások hatással vannak fejlıdésére. A XXI. század legjellemzıbb társadalmi-gazdasági tendenciái az alábbiak, amelyek mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról befolyásolják az idegenforgalom jövıbeli alakulását. Az egyik meghatározó társadalmi folyamat a világ fejlett térségeiben a lakosság számának stagnálása (csökkenése) fokozott elöregedés mellett. Az idısebb korosztályokhoz tartozók létszámának fokozatos növekedése következményeként növekszik a minıség, a kényelem és a biztonság iránti igény, bıvül a kereslet, a nyugodtabb kikapcsolódást kínáló létesítmények iránt, illetve elıtérbe kerülnek a kulturális és társadalmi tevékenységek folytatása. A „státusz” kérdése már kevésbé fontos tényezı az utazás során, mint korábban és a szabadidıs viselkedésben a személyre szabottság egyre fontosabbá válik, ami növeli a kisebb szálláshelyek iránti keresletet. Éppen ezért a személyre szabott vendéglátást, az autentikus ajánlatokat és a tradícionális vendégszeretet magasan fogják értékelni a XXI. század turistái, fıként a 40 év feletti utazók, akiknek részaránya a társadalomban egyre növekszik. Az iskolai végzettség átlagos szintje folyamatosan emelkedik. Ebbıl következik, hogy a szabadidıs célzatú utazások során növekedni fog a mővészetek, a kultúra, a folklór, a mővelıdés-és mővészettörténet és a történelem szerepe, ami a tanulásra irányuló, a szellemi gazdagodást elısegítı utazások népszerőségének növekedéséhez vezet. A világ fejlett régióiban a háztartások átlagos létszáma tovább csökken s ezáltal diszkrecionális jövedelmük és vásárlóerejük tovább növekszik, ami befolyásolni fogja a keresletet általában, de különösen jelentıs hatása lesz a nagy távolságra történı szabadidıs célú utazásokra és a rövid látogatásokra. A kizárólag napsütést kínáló nyaralások iránti kereslet további csökkenése várható, a szabadidı hasznos eltöltése és az aktív turizmus népszerősége növekszik. A természeti és épített környezet iránt érzett felelısség egyre hangsúlyosabban jelenik meg a célterület kiválasztása során. A nemzetközi utazásban résztvevık száma a prognózisok szerint növekedni fog, az egyes utazásokra fordított idıtartamába azonban csökkenés várható. Az utazások rövidebbek, de gyakoribbá válnak, a klasszikus fınyaralásra fordított idı is csökkenhet. Egyre elterjedtebbé válik a második és harmadik szabadság megléte, amely során a hagyományos „sun and sea” üdülések mellett téli sportokat őznek, illetve kulturális célzatú és hobbiutazásokra indulnak a turisták. Mindezeket összefoglalva az alábbi alternatív turisztikai termékek iránti kereslet növekedése várható: kulturális turizmus, kalandturizmus, ökoturizmus, egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness turizmus, medical wellness, fitnesz turizmus). A barát- és rokonlátogatás, a hobbiturizmus, az aktív turizmus valamennyi formája, a városi turizmus - különösen sport-és kulturális események megtekintése céljából –, a különbözı célú egynapos utak továbbra is népszerőek maradnak. Fokozódik az érdeklıdés a sport és szabadidıs programokkal kombinált, üzleti és üdülési célú utazások, a falusi turizmus, a „vissza a természethez” mozgalom, valamint kisebb mértékben a kempingezés és a lakókocsis turizmus formái iránt. 4

Az idegenforgalom kínálati trendjei között fontos megemlíteni, hogy újabb és újabb desztinációk kapcsolódnak be a turizmus vérkeringésébe, ezáltal fokozódik a verseny a fogadó területek között és egyre népszerőbbé válnak a komplex és változatos kikapcsolódást nyújtó régiók. A közlekedés fejlıdése hatással lesz az idegenforgalmi versenyképesség alakulására is. A nagy sebességgel közlekedı vonatok és a fapados járatok bıvülı elérhetısége megváltoztatja a turizmus területi megosztását. A rövid utazások során a viszonylag könnyen és olcsón megközelíthetı területek egyre elınyösebb helyzetbe kerülnek. A közvetlen vasúti és légi megközelítési lehetıségek bıvülése az egy-háromnapos, külföldi városlátogatások, illetve városok környékére irányuló utazások keresletét fogja növelni, a vidéki területek rovására. Folytatódni fog a nemzetközi és regionális áramlások változása, ugyanis a dél-észak, a kelet-nyugat és a nyugat-kelet reláció gyorsabban fog növekedni a hagyományos észak-dél viszonylatnál. Az Európán belüli, határokon keresztüli utazás pedig erıteljesebben fog növekedni a belföldi utazásoknál. A Balkán-félsziget egyedi változatos felszínformái, gazdag geomorfológiai formakincse, kedvezı klimatológiai és hidrogeográfiai adottságai versenyelınyként jelennek meg az idegenforgalom piacán. A hosszú történelmi folyamat során kialakult összetett és jellegzetes etnikai és vallási csoportokhoz köthetı kulturális - mővészettörténeti, anyagi és szellemi néprajzi örökség, szakrális emlékek - vonzástényezık által a Balkán-félszigeten elhelyezkedı országok természeti, gazdasági (ipartörténeti), történeti, mővelıdéstörténeti és egyéb kulturális adottságaik révén joggal válhatnak a turizmus célterületeivé. Ugyanis természeti és társadalmi vonzásadottságai a változó idegenforgalmi keresletnek megfelelı termékfejlesztéshez kedvezı feltételeket biztosítanak. A kedvezı idegenforgalmi feltételek azonban nem elegendıek a turizmus fejlıdéséhez, mert a terrorizmus, a gazdasági, etnikai és vallási alapon kialakuló regionális háborúk befolyásolják és felértékelik a turisták fogadó területek és az idegenforgalom átvonulási területe szempontjából a biztonság iránti igényt. A turizmus növekedésének lassulását az 1990-es években több jelentısebb fegyveres konfliktus: az Öbölháború, a volt Jugoszlávia felbomlását követı polgárháborúk eseménysorozata 1991-ben és a koszovói konfliktus 1999-ben - amely elsısorban Európa nemzetközi turizmusában okozott jelentıs mértékő visszaesést - idézte elı, azonban a nemzetközi turistaérkezések száma ekkor sem csökkent és a háborús összecsapások lezárását követı években jelentıs növekedés figyelhetı meg. Ezen események hatására a turisták elkerülték a konfliktusban érintett, illetve közelinek érzett válságterületeket és eltolódás mutatkozott az alternatív úti célok keresése felé, elsısorban a térségen belüli vagy a belföldi turizmus vonatkozásában. A turizmus - természeti és társadalmi környezetre gyakorolt hatásai révén, illetve a gazdasági életben betöltött szerepe által - jelentısége az elmúlt fél évszázadban felértékelıdött. A világturizmus legfontosabb célpontja Európa, azonban az elırejelzések szerint a kontinens részesedése a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve csökkenni fog, azonban vezetı szerepét továbbra is megırzi a földrészek között. Az UNWTO elırejelzése szerint 2020-ban a Balkánfélszigeten elhelyezkedı országokban összesen 79 millió turistaékezést fognak regisztrálni, az éves növekedési ütem értéke megközelíti a 4,6%-ot. A turizmus legfontosabb célországai Görögország, Törökország, Bulgária, Románia és Horvátország lesz, amelyek a térségbe irányuló turistaérkezések 92%-át fogják realizálni (211.). Dolgozatomban a volt Jugoszlávia, illetve az egykori jugoszláv tagállamok idegenforgalmát és a turizmus gazdasági életben betöltött szerepét elemzem a fıbb statisztikai és közgazdasági mutatók alakulásának függvényében az 1980-as évek közepétıl, kiemelten a délszláv válság kirobbanásától kezdıdıen napjainkig. Azonban az etnikai feszültségek miatt kirobbant polgárháború a szomszédos Görögország idegenforgalmát is befolyásolta. A válság multiplikátor hatása a magyarországi utazási irodák és ügynökségek számára is új helyzetet teremtett, hiszen a magyar turisták utazási döntésében jelentıs szerepet játszott és játszik az a tényezı, hogy a meglátogatni kívánt területen milyen a politikai helyzet. Értekezésemben ezen döntések alakulását is elemzem. Az általam választott téma aktualitását növeli, hogy az egykori Jugoszlávia tagállamai olyan turisztikai vonzástényezıkkel rendelkeznek, amelyek az idegenforgalmi felkészültségi tényezık 5

személyi és tárgyi fejlesztésével a turizmus nemzetközi tendenciáit figyelembe véve potenciális célterületeiként jelennek meg és jelenhetnek meg az idegenforgalmi piacon. A magyar kiutazó turizmus szempontjából meghatározó jelentıséggel bír, hogy Horvátország és Görögország a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény-és Piackutató által 1997 óta végzett felmérések eredményei alapján a magyar turisták által leglátogatottabb országok közé tartoznak. A barátok, rokonok meglátogatása is meghatározó motivációként jelenik meg Magyarország és a szomszédos országok között. Napjaink egyik meghatározó politikai és gazdasági témája a Nyugat-Balkán Európai Unióhoz való csatlakozása és ezen térség stabilitásának - társadalmi szempontból is – megırzése, illetve fenntartása. 2. Célkitőzések A turizmus dinamikus fejlıdésének kibontakozásában számos tényezı játszott szerepet, gondoljunk csak az általános feltételekre – a nemzetközi enyhülés, a béke, a konszolidált belpolitikai helyzet szerepére -, amelyek mind a fogadó, mind a küldı, mind az idegenforgalom átvonulási területe szempontjából rendkívüli jelentıséggel bírnak. Mivel a turizmus a béke iparága, a nemzetközi turizmust is számos bizonytalansági tényezı befolyásolja, s rendkívül érzékenyen reagál a külpolitikai kapcsolatokban bekövetkezı változásokra, továbbá a közbiztonság alakulására is. Ha egy adott régióban labilissá válnak a politikai viszonyok, csökken a biztonság, az egyik évrıl a másikra jelentıs változásokat okozhat a régió idegenforgalmában, valamint multiplikátor hatása következtében a gazdasági szféra egyes ágazataiban. Az elmúlt évek során a világ területén számos olyan válságövezetrıl hallhattunk, amelyek befolyásolták a nemzetközi turizmus alakulását s ezáltal jelentıs változásokat okozva az adott régió gazdasági szerkezetében. Példaként megemlíthetı többek között a volt Jugoszlávia felbomlása az 1990-es évek elején, a koszovói válság 1999-ben és az albán-macedón polgárháborús összecsapások 2001-ben, amelyek érzékenyen érintették a nemzetközi turizmus területi megoszlását is. Azonban egy meghatározott régióban zajló háborús konfliktus nem csak az adott terület idegenforgalmát befolyásolja, hanem kihatással van a környezı országok és az azonos kínálattal rendelkezı térségek turizmusára is. Ezen tényezıknek megfelelıen dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a volt Jugoszlávia felbomlásának folyamatát kísérı polgárháborúk eseménysorozata és a késıbbiek során kialakult etnikai fegyveres konfliktusok az 1990-es években és a XXI. század elején milyen hatást gyakoroltak az egykori Jugoszlávia tagállamainak és a szomszédos Görögország idegenforgalmára. Jugoszlávia és Magyarország között a régebbi idıkre visszavezethetı turisztikai kapcsolatok megléte miatt részletesen elemzem a magyar turisták utazási szokásait, továbbá Magyarország és a volt Jugoszlávia utódállamainak, illetve Görögország turisztikai kapcsolatát, kiemelten az utazási irodák és ügynökségek tevékenységével összefüggésben. Dolgozatom megírásakor célom volt, hogy: • meghatározzam és értékeljem a volt jugoszláv tagállamok és Görögország potenciális természeti és társadalmi adottságait, turisztikai hasznosítási lehetıségeit. • összefoglaló jelleggel elemezzem azokat a történeti-, politikai és társadalomföldrajzi folyamatokat, amelyek a jelenlegi politikai, gazdasági, társadalmi és idegenforgalmi helyzetkép kialakulásában meghatározó szerepet játszottak. A délszláv válság kialakulásának magyarázatához szükséges azon külsı és belsı tényezık elemzése is, amelyek az egykori középhatalomnak számító állam széteséséhez vezettek. Ezért szükséges egy történeti visszatekintés is, hiszen azt, hogy az egyes országok jelenleg milyen fejlettségi szinten állnak, jelentısen befolyásolja az, hogy honnan indultak el, milyen történelmi-gazdasági fejlıdési utat jártak be. A hasonlóságokat és különbségeket csak folyamatukban, fejlıdésükben lehet vizsgálni, amely magyarázatot ad a jelenlegi helyzet alakulására, az ok-okozati összefüggések felderítésére. 6

•

• • • • •

• •

• •

• • •

•

a turizmus fıbb statisztikai kategóriáinak alakulását - nemzetközi turistaérkezések száma, külföldi turistaérkezések száma turisztikai létesítményekben, külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma idegenforgalmi szálláshelyeken, nemzetközi turizmusból származó bevételek, kiadások és a turisztikai egyenleg értéke, az átlagos tartózkodási idı, illetve a háztartások turisztikai, rekreációs célú és külföldi utazásokra fordított kiadásainak változása - elemezzem az általam vizsgált országok - Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia és Görögország – adatain keresztül. értékeljem a turizmus helyzetét az idegenforgalmi fogadóképesség, a turisztikai létesítmények vendégforgalmának (vendégérkezések és vendégéjszakák száma belföldi, illetve nemzetközi viszonylatban) alakulása szempontjából. meghatározzam a fıbb küldı területeket (földrészek és országok vonatkozásában). elemezzem a látogatók közlekedési eszközök szerinti megoszlását. a vizsgált országok tekintetében a turizmus két fı mutatójának – vendégérkezések és vendégéjszakák száma – alapján meghatározzam a területi különbségeket a délszláv válságtól napjainkig. az idegenforgalom gazdasági életben betöltött szerepét a következı szempontok alapján vizsgáljam: a turizmus szolgáltatásokon belüli részaránya, a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya, a kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értékének alakulása, a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez, a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya. részletesebben elemezzem a fajlagos mutatók - egy turistaérkezésre jutó bevételek értéke, emberi hatás indikátor, turisztikai szállásférıhelyek koncentrációja, idegenforgalmi funkció körzeti erısségére utaló érték - alakulását. az idegenforgalmi statisztikai adatok, a gazdasági mutatószámok, gazdasági növekedés értéke és a fajlagos mutatók értékének alakulásából megvizsgáljam, hogy a délszláv válságok hogyan és milyen mértékben befolyásolták az általam elemzett országok turizmusát és fıbb gazdasági mutatószámainak alakulását, a turizmusra gyakorolt hatás esetében a gazdasági összefüggéseket (egy fıre jutó GDP és a kereskedelem-vendéglátás GDP értékteremtése közötti kapcsolat). elvégezzem a turisztikai szálláshelyek és az idegenforgalom fejlıdése alapján a vizsgált országok csoportosítását. elemezzem a volt jugoszláv utódállamok, Görögország és Magyarország turisztikai kapcsolatát az 1980-as évek végétıl napjainkig. Ennek megfelelıen megvizsgálom az egyes országok beutazó turizmusát (turisztikai létesítményekben a magyar vendégérkezések és vendégéjszakák számának alakulása, a tartózkodási idı meghatározása). Magyarország vonatkozásában értékeljem a beutazó turizmust (a volt jugoszláv tagköztársaságokból és Görögországból érkezı turisták által a kollektív turisztikai létesítményekben eltöltött vendégérkezések, vendégéjszakák számának és a tartózkodási idı változása), illetve a kiutazó turizmust alakulását a vizsgált országokba. megvizsgáljam, hogy egy adott földrajzi térségben kialakult válsághelyzet hogyan befolyásolja a turisták utazási döntéseit és a desztinációba utaztató magyar utazásszervezık, illetve görög tour operátorok tevékenységét. részletesebben elemezzem Bosznia-Hercegovina és Montenegró turisztikai helyzetét. meghatározzam, hogy a magyar látogatókban milyen kép alakult ki a volt jugoszláv utódállamokról és Görögországról, melyek azok a tényezık és hogyan változtak 10 éves idıintervallumon belül, amelyek fontossági sorrendben szerepet játszanak az utazási döntés meghozatalában és hogyan vélekednek a turisták a Balkán-félsziget aktuális politikaitársadalmi helyzetérıl. elemezzem a magyar turisták utazási szokásait az általam vizsgált országokba és hogy hogyan változtak ezen utazási szokások. 7

•

meghatározzam és értékeljem azokat a természeti, politikai, gazdasági, társadalmi, biztonság-és katonapolitikai, továbbá turisztikai folyamatokat, amelyek a jövıben hatással lesznek az elemzett országok jövıbeli helyzetének alakulására.

3. Kutatási módszerek A megfogalmazott célok eléréséhez számos módszert kellett alkalmaznom a vizsgált térségre vonatkozó általános és szakmai ismeretanyag, továbbá a szükséges adatok és információk megszerzése érdekében. • Desk research/szekunder kutatást végeztem annak érdekében, hogy az adott terület ismeretanyagát összegyőjtsem, illetve, hogy a statisztikai adatok a rendelkezésemre álljanak. Szekunder kutatásaim során áttanulmányoztam a legfontosabb hazai és nemzetközi természeti-, társadalom-, történeti-és politikaföldrajzi, idegenforgalmi, gazdasági témájú szakkönyveket és szakfolyóiratokat. A doktori értekezés megírásához és a gazdasági számítások elvégzéséhez az ENSZ gondozásában megjelentetett National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables címő kiadványt tanulmányoztam. Mivel a Nemzeti Számlarendszer1 keretében a mutatók értéke az egyes országok nemzeti valutájában vannak megadva, az adatok összehasonlítása érdekében az átváltáshoz a vizsgált országok nemzeti bankjainak adatbázisát használtam fel. Az idegenforgalmat érintı statisztikai adatok megszerzéséhez a WTO/UNWTO által kiadott statisztikai kiadványokat - Compendium of Tourism Statics, Tourism Market Trends: Europe, Yearbook of Tourism Statics – és a Központi Statisztikai Hivatal gondozásában megjelent Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyveket tanulmányoztam. A fajlagos mutatók kiszámításához az elemzésbe bevont országok statisztikai évkönyveit és az Európai Unió Statisztikai Hivatalának kiadványait használtam fel. A dolgozat elkészítését nehezítette, hogy a statisztikai adatok nem egységesen voltak hozzáférhetık a volt tagköztársaságok, illetve Görögország vonatkozásában s nem minden esetben tudtam a legfrissebb adatokat felhasználni. Az idegenforgalmi és gazdasági jellegő statisztikai adatokat táblázatokban összesítettem, a tendenciák szemléltetését grafikus ábrázolás keretében végeztem el, az összehasonlítások és összefüggések feltárása érdekében különbözı fajlagos mutatókat, illetve viszonyszámokat számoltam. A térbeli folyamatok változásának és jelenlegi helyzetének bemutatásához tematikus térképeket készítettem. Idegenforgalmi SWOT-elemzésem során összegeztem a volt Jugoszlávia tagországaira és Görögországra vonatkozóan az egyes országok erısségeit, gyengeségeit – belsı környezeti tényezıket - és azokat a lehetıségeket, illetve veszélyeket elemeztem, amelyek mint külsı környezeti hatótényezık befolyásolhatják a vizsgált országok turizmusának jövıjének alakulását. • Field research/primer kutatás keretein belül a megkérdezés módszerét használtam fel s ezen belül a standard interjút és a kötetlen/irányított beszélgetést. A standard interjúk során - írásbeli megkérdezés – azt vizsgáltam, hogy a koszovói válság hogyan befolyásolta a magyar turisták utazási szokásait, illetve, hogy a turisták utazási döntésében milyen tényezık játszanak szerepet (2000.); görögországi utazásszervezık véleményén keresztül arra kerestem a választ, hogy az 1999-es koszovói válság hogyan befolyásolta tevékenységüket (2000.); továbbá a magyar turisták montenegrói utazási szokásainak jellemzıit (2003.) és a volt Jugoszlávia utódállamaival, illetve Görögországgal kapcsolatos utazási szokásokat is vizsgáltam (2008). 2008-ban végzett kérdıíves megkérdezéses kutatásom során többek között arra kerestem a választ, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaságok és Görögország esetében milyen vélemény (asszociáció) alakult ki az utazók körében és megismételtem az utazási döntésekre vonatkozó felmérést is. 1

SNA – System of National Accounts: az ENSZ keretében kidolgozott nemzetgazdasági számlarendszer

8

Kötetlen/irányított beszélgetés alkalmazásakor turisztikai szakemberekkel készítettem mélyinterjút. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az 1999-es koszovói válság milyen hatást gyakorolt az utazási irodák tevékenységére s hogy az utazásszervezık hogyan próbáltak reagálni a háborús konfliktus okozta keresletváltozásra, illetve a magyar turisták utazási szokásainak alakulását is vizsgáltam a szakma képviselıinek véleményén keresztül (2000.); melyek Montenegró idegenforgalmi helyzetének összetevıi (2003.); továbbá hogy hogyan jellemezhetı Bosznia-Hercegovina turizmusa (2004.). .

A turistáktól az elsıdleges kutatás során kapott információkat összehasonlítottam a hozzáférhetı szakmai kiadványokban publikált kutatási anyagokkal, illetve összehasonlítottam az évek során általam végzett hasonló jellegő kérdıíves kutatások és mélyinterjúk eredményeivel, így levonva a következtetéseket. 4. Szakirodalmi összefoglalás Az idegenforgalommal kapcsolatos elsı tanúságtétel a régi nemzetgazdaságtanban található. THOMAS MUN (1571-1641) fımővében - Angol külkereskedelmi kincstár - a nemzetközi utazók kiadásairól nyilatkozott. A turizmus tudományos vizsgálatának elsı próbálkozásai a statisztikából – ED. GUYER-FREULER (1895. Adalékok az idegenforgalom statisztikájához) - indultak ki. Az elsı, az idegenforgalommal mint egésszel foglalkozó tudományos tanulmány J. STRADNER-tıl (1905. Az idegenforgalom) származik (KRIPPENDORF, J.-MÜLLER P. 1982). A turizmus fejlıdéstörténete a XIX.-XX. század fordulóján irányította egyes kutatók és tudományterületek figyelmét ezen jelenségre. A földrajztudomány – HETTNER 1902 - már ebben az idıszakban elkülönítette a turizmust, mint kutatási területet Valójában az 1930-as évtizedben jelentek meg a földrajz-és közgazdaságtudomány oldaláról azok az elemzések, amelyekhez késıbb egyre több társtudomány csatlakozott (AUBERT A. 2007). A német geográfiában a turizmusföldrajz rendszertani helyét a földrajztudományon belül POSER H. (1939) különítette el elıször, majd CHRISTALLER (1955) ágazati földrajzként a többi gazdaságföldrajzi ágazat közé sorolta. A földrajz számos és jelentıs hatást kapott a berni-, St. galleni-és bécsi ökonómiai iskoláktól – HUNZIKER és KRAPF, BERNECKER, KRIPPENDORF és KASPAR - , amelyek napjainkban is a turizmus kutatásának jelentıs központjai. A közlekedési földrajzhoz erısen kötött turizmusföldrajz szemléleti megközelítésére nagy hatással volt a müncheni iskola – RUPPERT, SCHAFFER, MAIER és GRÄF -, amely a szociálgeográfián belül értelmezte a turizmust, mint rekreációs alapfunkciót. A fogadóterületek elemzésének fontosságát OESTREICH hangsúlyozta (AUBERT A. 2007). Földrajzi és számos tudományterület kutatási irányzatának összekapcsolódása során az 1980-as évtizedben felerısödött és a turizmusföldrajzon belül megjelentek a klasszikus természetföldrajziszociálgeográfiai és közlekedésföldrajzi orientáltságú alapmővek mellett a társadalmi struktúraanalízisek – BECKER, STEINECKE - mind a küldı, mind a fogadó területek szempontjából, a közösségi elvárások elemzése, a szabadidıterek térdimenzióit illetıen, a területfejlesztés és a turizmus kapcsolódási pontjainak vizsgálata (AUBERT A. 2007). A francia geográfia késın definiálta a turizmusföldrajzot, mint részdiszciplínát. A kezdetek az 1930-as évekre vezethetık vissza, amikor LE LANNON és CHOLLEY visszanyúlva VIDAL DE LA BLACHE-ig a turizmust a regionális földrajzhoz köti. Az 1960-as években fordul intenzívebben a geográfia a turizmus felé. Megindult más országok és régiók vizsgálata - CAZES -, elıtérben a harmadik világgal. Megjelentek az elsı modellek – CAZES, DEWAILLY-FLAMENT - a geográfia és a turizmus kapcsolatrendszerérıl (AUBERT A. 2007). Az angol-amerikai turizmuskutatás erısen piacorientált, ökonómiai/szociológiai szemlélető, jelentıs képviselıinek turizmusföldrajzi mővei – ASHWORTH, LUNDBERG - is ezt tükrözik. A turizmusföldrajzot az alkalmazott geográfia részének tekintik, elismertsége azonban nem éri el a többi részdiszciplínáét (AUBERT A. 2007). A földrajztudomány magyarországi mőhelyei sem maradtak ki a földrajzi környezet valamennyi tényezıjével kontaktusban lévı idegenforgalom kutatásából. A turizmussal, 9

rekreációval és üdüléssel kapcsolatos kutatásokat kitőzött céljaik, alkalmazott módszereik alapján három nagy csoportba lehet sorolni. Természeti földrajz, azon belül is az (1.) tájértékelési és környezetminısítési kutatások; a társadalomföldrajz két szakága: a modern irányzatként feltőnt (2.) szociálgeográfia; valamint a „klasszikus” gazdaságföldrajzon belüli tudományterület, a (3.) idegenforgalmi földrajz (AUBERT A. 2007). Az 1960-as évek vége, az 1970-es évek eleje a hazai tájértékelési, majd környezetminısítési vizsgálatok indításának idıszaka. A kutatások a táj egyediségének, individumának - BULLA B. hangsúlyozásából indultak ki és alapvetınek tartották e térkategória komplex jellegő megközelítését. A táji-, természeti tényezık alkalmasságának, az általuk kínált lehetıségek – üdülési potenciál – feltárásán túl, a vizsgálatok további földrajzi témakörökre is kiterjedtek. Így a komplexitás jegyében értékelték a turizmus egyik alapfeltételének számító közlekedési kapcsolatokat, az elérhetıséget. A természeti földrajzi látásmódból következıen a tájértékelési munkák - SOMOGYI S., WILHELM Z. - a környezetvédelem problematikájával is kiemelten foglalkoztak. A környezetminıség kérdését felvetették úgy, mint az idegenforgalmi adottságok érvényesülésének korlátját, a potenciálok „lerombolóját, ami a környezet állapot romlásával vonható párhuzamba”. Az 1980-as években végzett idegenforgalmi célú tájértékelési, környezetminısítési kutatások eredményei az adottságok és helyenként az idegenforgalom akkori helyzetének, feltételeinek elemzésén túl fejlesztési elképzeléseket nem tartalmaznak (AUBERT A. 2007). Fejlesztési javaslatokkal kapcsolatos vizsgálatokkal csak az 1990-es években lehet találkozni. Ilyen tájhasznosítási jellegő elemzésre, valamint fejlesztési feladatokat kistérségi szinten körvonalazó munkára GYURICZA L. szlovén határ menti térségben végzett kutatásai (GYURICZA L. 1996). A földrajz másik nagy tudományterületének, a társadalomföldrajznak hazánkban viszonylag rövidebb, de annál gazdagabb kutatási múltra visszatekintı ága a szociálgeográfia. A diszciplína nemzetközi kutatási irányainak megfelelıen, a hazai vizsgálódások is specializálódtak idegenforgalmi, üdülési tevékenységek és területi típusok szerint. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején újrainduló falusi turizmus feltételrendszerének vizsgálatára, a helyi lakosság vendégforgalomhoz való viszonyának, vendégfogadási affinitásának felmérésére jelentıs empíriákat is feltáró kutatások - AUBERT A. , SZABÓ G., KRAFTNÉ SOMOGYI G., CSORDÁS L., MARTONNÉ ERDİS K. – indultak. Modern irányzata a szociálgeográfiai vizsgálatoknak a turizmus városi terekben érvényesülı hatásainak - MICHALKÓ G. - az elemzése (AUBERT A. 2007). A turizmus földrajzi szemlélető kutatásainak tradíciókkal rendelkezı szakága az idegenforgalmi földrajz, amely a hazai geográfiában a társadalomföldrajz gazdaságföldrajzi tudományterületének egyik ágazati diszciplínájaként fejlıdött ki. A tudományág alapvetı tulajdonsága regionális leíró jellegének dominanciája. Ennek megvalósításaként települések, tájegységek, körzetek, országok és világrészek idegenforgalmának - BÁNFALVI J., KOLLARIK A. - leíró bemutatására, jellemzésére vállalkozik. Az igen kiterjedt idegenforgalmi földrajzi kutatások egyrészt, konkrét területegységek turizmusának jellemzıit tárták fel - Balaton: GERTIG B., 1980; Alföld: BAUKO T. 1987 - továbbá településtípusonkénti - városaink turizmusának összehasonlító értékelése: SZABÓ G. 1996 - , illetve idegenforgalmi formánkénti adottságfeltárást, fogadóképesség értékelést - a hazai falusi turizmusról AUBERT A. 1994 – végeztek (AUBERT A. 2007). AUBERT A. (2007) az idegenforgalmi földrajzot módszertani kibıvítéssel, vizsgálati célkitőzéseinek a gyakorlati élet kívánalmainak megfelelı átalakításával, a terület-és turizmusfejlesztést megalapozó és támogató, alkalmazott földrajzi irányzatként határozta meg. Az alkalmazott (angewandte) jelzı a német szakirodalomban már régóta helyet kapott, bár BARTL és munkatársai (1998) által felvázolt tudomány-rendszertani sémában, az alkalmazott földrajzon belül egy speciális idegenforgalmi földrajzi szakágat, a turisták számára összeállított földrajzi ismereteket, turistaföldrajzot lehet találni. Ilyen szakága ma még nem létezik hazánkban a turizmussal foglalkozó földrajznak, bár néhány dominánsan leíró jellegő munka - BÁNFALVI J. tartalmában ezekhez közelít (AUBERT A. 2007). 10

A magyar Balkán-kutatás a XVIII. században történeti kutatásokkal kezdıdött. A terület kutatásába fokozatosan bekapcsolódott a néprajz, a nyelvtudomány, az összehasonlító irodalomtörténet, majd az l830-as évektıl kezdıdıen a formálódó magyar természettudomány. A Balkánon folyó magyar természettudományi kutatások (geológiai, növény-és állatföldrajzi, morfológiai) úttörı jellegőek voltak az egész térség szempontjából. A magyar földrajztudomány a gazdasági, etnikai és politikai földrajzi kérdések elemzését helyezte elıtérbe a Balkán kutatása során (HAJDÚ Z. 2003). KÁNITZ (KANITZ) FÜLÖP FÉLIX (1829-1904) földrajzi, térképészeti, kultúrtörténeti, néprajzi kutatásaival írta be nevét a nemzetközileg ismert és jegyzett magyar Balkán-kutatók sorába, sıt a német újságokban megkapta a „Balkán Kolumbusza” megtisztelı értékelést. Kánitz számos tudományterület (kartográfia, földrajztudomány, közgazdaságtan, történettudomány) mővelıjének tekinthetı, több szakterület számára fontosak és maghatározó jelentıségőek az eredményei. KÁLLAY (BÉNI) BENJAMIN (1839-1903) történészként és gyakorló politikusként került kapcsolatba a Balkán, különösen Szerbia és Bosznia-Hercegovina problematikájával. Kállay a keleti kérdés politikai formálója, a Balkán-történet és történetírás kiemelkedı képviselıje volt. A Balkán belsı viszonyainak történeti elemzésén kívül jelentıs figyelmet fordított Oroszország balkáni politikájának a kutatására is. A történész THALLÓCZY LAJOS (1856-1916) a „mozgó Balkán Intézet” titulust kapta kortársaitól. Thallóczy elsısorban Bosznia, Horvátország és Szerbia történetének kutatása terén ért el jelentıs eredményeket. A geológus, néprajzos, geográfus báró NOPCSA FERENC (1877-1933) is kiérdemelte kortársaitól a „Balkán Kolumbusza” megnevezést. Jelentıs szerepet játszott Albánia és részben az egész Balkán geológiai szerkezetének a megismerésében. 1917 áprilisa és augusztusa között PÉCSI ALBERT geográfus, középiskolai tanár (1882-1971) kiterjedt természet-és közlekedésföldrajzi kutatásokat végzett Szerbia és Albánia területén. Mintegy 1500 km utat tett meg, térképi feldolgozásokat végzett, fényképeket készített, valamint kızet-és talajmintákat győjtött. Pécsi Albert tudományos jelentésében külön kitért a bejárt vizsgált terület természeti adottságainak, erıforrásainak értékelésére, valamint a jövıbeni fejlesztési lehetıségek mérlegelésére. A legrészletesebb munkálatokat a szandzsák területén végezte Pécsi Albert. Jelentıs régészeti megfigyeléseket végzett BUDAY ÁRPÁD (1879-1937) régész Metochja (Metoja) területén. Elsısorban a felszínen megfigyelhetı régészeti örökséget vizsgálta. ERNYEY JÓZSEF (1869-1945) Szerbiában azon területek régészeti és néprajzi viszonyait elemezte, melyeken „hazánk balkáni érdekeltségének legfıbb mozzanatai lejátszódtak”. CSIKI ERNİ (1875-1954) muzeológus, entomológus elsısorban állattani anyagot győjtött Szerbia és Albánia területén. IFJABB LÓCZY LAJOS világjáró geológus, kıolajkutató (1891-1980) leginkább NyugatSzerbia területének geológiai viszonyait vizsgálta, mégpedig azzal a céllal, hogy kiderítse, tartalmaz-e a terület földgázt és kıolajat (HAJDÚ Z. 2003). A magyar szerzıket a Balkán tekintetében elsısorban a „Közel-Balkán” érdekelte a szakmai és politikai elemzések szintjén. Az „országtanulmányok” mellett (BÁTKY ZSIGMOND néprajzkutató 1915 - Bulgária, GYİRFFY ISTVÁN etnográfus, Balkán és Kis-Ázsia kutatója 1916 - Dobrudzsa, PÉCSI ALBERT geográfus, középiskolai tanár 1913 - Novibazari Szandzsák) a magyar földrajzi kutatásban viszonylag korán megjelent a Balkán mint egész (CHOLNOKY JENİ 1913 - A Balkán-félsziget népei, HÉZSER AURÉL földrajzi szakíró 1916 - A Balkán-félsziget közlekedı útjai, KOGUTOWITZ KÁROLY térképész, geográfus, egyetemi tanár 1913 - A Balkánfélszigetrıl, MILLEKER REZSİ földrajztudós, egyetemi tanár 1913 - A szerb Adria-politika) elemzése is. Az imperialisztikus magyar politikai földrajz legjelentısebb képviselıje a Balkán irányába HAVASS REZSİ földrajzi író, a Balkán utazója (1852-1927) volt. Havass tudományos tevékenységének egyik meghatározó területe Dalmácia Monarchián belüli Magyarországhoz 11

történı visszacsatolásának az elısegítése, követelése, illetve annak történeti-tudományos megalapozása volt. FODOR FERENC földrajztudós, a magyar térképtörténeti és folyammérnöki munkák történetének úttörı kutatója (1887-1962) a Balkán politikai földrajzi problémáival foglalkozott. Fodor Ferenc két rövid mővének az a jelentısége, hogy felerısítette a magyar földrajztudományban már korábban is jelenlevı felfogást, hogy a Balkán szárazföldi, különösen akkor vasúti, közlekedésének európai csatlakozásának a kulcsa Magyarország kezében van. Ebbıl fakadóan Magyarország kulcsszerepet játszik a Balkán jelene és jövıje szempontjából (HAJDÚ Z. 2003). A magyar földrajztudomány két világháború közötti idıszakának legfontosabb korabeli Balkán-kutató mőhelye TELEKI PÁL (1879-1941) földrajztudós, államférfi és utazó környezetében nıtt fel, bár Teleki maga nem tekinthetı „fıhivatású” Balkán kutatónak. Telekinek részben az irányítása alatt álló különbözı intézményeken keresztül, részben pedig az ott és más intézményekben dolgozó, tevékenykedı volt tanítványain keresztül volt rálátása a Balkán politikai földrajzi kutatásának a kérdéseibe. Magyarországon 1920 októberében hívta életre a törvény (jelentıs részben Teleki Pál hatására és közremőködésével) a Közgazdaságtudományi Kart. A szomszédos országok kutatásának az igényével hívták életre az Államtudományi Intézetet 1926ban. Teleki Pál jelentıs szerepet játszott mind a Közgazdaságtudományi Kar balkáni kutatásainak megszervezésében, mind pedig az általa alapított Államtudományi Intézet kutatásainak az irányításában, melyek elsıdlegesen Jugoszláviára és Romániára irányultak. Teleki Pál létrehozta a Kelet Intézetet, méghozzá négy térségi részleggel. A Balkán-csoport Albánia, Bulgária, Görögország, Románia, Szerbia kutatásával foglalkozott (HAJDÚ Z. 2003). A két világháború közötti idıszak politikai földrajzi Balkán-szemléletét jelentıs részben CHOLNOKY JENİ (1870-1950) földrajztudós felfogása határozta meg. Cholnoky mind a félsziget Európán belüli helyzetét, sajátosságait, mind pedig belsı meghatározottságait sokszínően elemezte (HAJDÚ Z. 2003). A magyar geográfia képviselıi közül SZABÓ PÁL ZOLTÁN geográfus (1901-1965) foglalkozott rendszeresen a Balkán problematikájával, a horvát-magyar kapcsolatokkal, valamint egyes magyar városok (Pécs, Szeged) balkáni hivatásával. Szabó Pál Zoltán részére történetileg az egyik legfontosabb kérdés a középkori balkáni (belsı), illetve a Magyarországról a balkánra vezetı közutak problematikája volt. Szabó úgy látta, hogy a magyar kultúrhatás a közlekedési-gazdasági kapcsolatokon keresztül érvényesült és a magyar befolyásnak két zónáját határolta le. Szabó Pál Zoltán a Balkánra vonatkozó politikai földrajzi tanulmányainak eredményeit összegezve megszerkesztette a balkán erıvonalainak geopolitikai rendszerét (HAJDÚ Z. 2003). 1948-ban MENDÖL TIBOR földrajztudós, egyetemi tanár (1905-1966) megjelentette a Balkánnal foglalkozó elsı modern, a térség szinte minden problémáját átfogó, magyar földrajzi monográfiát. Mendöl számára a Balkán egyszerre jelent meg természeti, történeti, társadalmi, gazdasági, politikai földrajzi összetettségben (HAJDÚ Z. 2003). A Balkán-félsziget természettudományos kutatásaiban további jelentıs szerepet játszott ASBÓTH JÁNOS mérnök, újságíró (1845-1911), BRANCSIK KÁROLY orvos, zoológus (18421915), DEGEN ÁRPÁD botanikus, Balkán-kutató (1866-1934), FEHÉR GÉZA régész, Bulgária ıstörténeti kutatója (1890-1955), FRIVALDSZKY IMRE zoológus, botanikus (1799-1870), FRIVALDSZKY JÁNOS zoológus (1822-1895), GYİRFFY ISTVÁN etnográfus (1884-1939), INKEY BÉLA geológus, Európa földtani kutatója (1847-1921), JÁVORKA SÁNDOR botanikus, a Balkán flórakutatója (1883-1961), KITAIBEL PÁL természetkutató, egyetemi tanár (1757-1817), KORMOS TIVADAR geológus, peleontológus, Balkán-kutató (1881-1946), KÜMMERLE JENİ BÉLA botanikus, Balkán-kutató (1876-1931), Id. LÓCZY LAJOS geológus, földrajztudós, felfedezı utazó (1849-1920), PINTÉR LÁSZLÓ malakológus, tanár, ferences rendi szerzetes (1942-2002), SOLYMOSSY SÁNDOR néprajzkutató, egyetemi tanár (1864-1945), SZONTAGH TAMÁS geológus (1851-1936), TIMKÓ IMRE agrogeológus (1875-1940), TREITZ PÉTER geológus (1866- 1866-1935) és VADÁSZ ELEMÉR geológus, egyetemi tanár (1885-1970) (BALÁZS D. 1993., 199.). A Balkán-félsziget elismert nemzetközi történészei, politológusai között CASTELLAN, GEORGES (1992. A Balkán története); HÖSCH, EDGAR (2004. A Balkán történelme); 12

HUPCHIK, DENNIS (2001. A Balkán. Konstantinápolytól a kommunizmusig); JANKOVIĆ, BRANIMIR (1988. A Balkán nemzetközi kapcsolatai); KASER, KARL (2002. Délkelet-Európa történelme és bölcsésztudománya) és NYIKIROROV, KONSZTANTYIN (s.a. Oroszország Balkán-politikája az 1990-es években) nevét fontos megemlíteni. Napjainkban a Balkán-félsziget és az ott elhelyezkedı országok természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdésköreit a hazai agrártudomány, közgazdaságtudomány, közlekedéstudomány, környezetvédelem, vízgazdálkodás, jogtudomány, földrajztudomány, kisebbségkutatás, politológia és történettudomány szakmailag elismert képviselıi elemzik. BAYER JÓZSEF a politológia, BEDİ ZOLTÁN a mezıgazdaság, BÍRÓ LÁSZLÓ, GLATZ FERENC, HAJDÚ ZOLTÁN, PAPP NORBERT és SZÁSZ ZOLTÁN a történettudomány, KÁDÁR BÉLA és INOTAI ANDRÁS a közgazdaságtudomány, ERDİSI FERENC és MICHEKBERGER PÁL a közlekedés, LÁNG ISTVÁN a környezetvédelem, SOMLYÓDI LÁSZLÓ a vízgazdálkodás, KEREKES SÁNDOR a környezetgazdálkodás, LAMM VANDA a jogtudomány, SZARKA LÁSZLÓ a kisebbségpolitika, ILLÉS IVÁN a térségfejlesztés, KOCSIS KÁROLY, PRÓBÁLD FERENC a társadalomföldrajz, NAGY BALÁZS a természetföldrajz, RÉTI GYÖRGY az albanisztika tudományával foglalkozik. A magyar geográfia meghatározó egyéniségei – MAROSI SÁNDOR, NEMERKÉNYI ANTAL, SÁRFALVI BÉLA és SZÉKELY ANDRÁS - a Balkán-félsziget természetföldrajzának jelentıs mővelıi voltak (GLATZ F. 2005). A Balkán-félsziget turizmusának alakulását, turizmusföldrajzának jellemzıit nemzetközi és hazai szakemberek HALL, DEREK (2006. Turizmus az új Európában – Az EU csatlakozás kihívásai és lehetıségei); BONIFACE, BRIAN. G. és COOPER, CHRISTOPHER. P. (1987. The Geography of Travel and Tourism); BURTON, ROSEMARY (1995. Travel and Tourism Geography); GAULIDE, ROBIN (1990. Greece); SMITH, CHRISTINE (1995. Görögország); JENNER, PAUL (1995. Görögország); MOUSSIOIS, GEORGE (1999. Görögország); LOVERSEED, HELGA (2002., 2005. és 2008. Görögország); TRECHARNE, RACHEL (2000. Horvátország); McKELVIE, JENNY (2007. Horvátország, Szlovénia); VAN DEN BROEK, MARISKA (2000. Szlovénia); BACHVAROV, MARIN (2006. Turizmus Bulgáriában); BALL, MIKE (2009. Bosznia és Hercegovoina); NIKOLOVA, MILENA S. (2009. Montenegró); GYURICZA LÁSZLÓ (2008. 2009. A turizmus nemzetközi földrajza), HEGEDÜS ERNİ (1992. Idegenforgalom földrajza II.), HORTOBÁGYI MÁTYÁS (1998. Idegenforgalmi földrajz II.) és MICZEK GYÖRGY (1992. Idegenforgalom földrajza II.) vizsgálják. A Balkáni válságok elemzésével és politológiai kérdésekkel JUHÁSZ JÓZSEF (1999. Volt egyszer egy Jugoszlávia) és NÉMETH ANDRÁS foglalkozik. Összefoglalásként megállapítható, hogy a magyar természet-, társadalom-és történelemtudomány több évszázados múltra tekint vissza a Balkán kutatások történetében és napjainkban is élénk érdeklıdés mutatkozik ezen témák iránt. 5. A Balkán-félsziget földrajzi értelmezése, a vizsgált terület maghatározása A német földrajztudomány hatására alakult ki és terjedt el az a térfelosztási rendszer, amely égtájak szerint, illetve az éghajlat sajátosságainak megfelelıen egy fagyosabb Észak-Európát, az óceáni hatást mutató, nedves Nyugat-Európát, a mediterrán Dél-Európát, a száraz kontinentális Kelet-Európát és a köztük fennmaradó területen pedig Közép-Európát tekinti a kontinens alapvetı részeinek. Ez a viszonylag egyszerő rendszer a XIX. század végéig, a XX. század elejéig alkalmasnak tőnt az európai társadalmak csoportosítására, illetve térközösségeik meghatározásra (PAPP N. 2007). A magyar közvélemény tájékoztatására készült történeti, földrajzi és néprajzi tudományos népszerősítı leírások az 1880-as években még nem foglalkoztak pejoratív megközelítésben a Balkán problematikájával. A Balkán-félszigetet bemutatva György A. azt egyértelmően DélEurópához sorolta s azt emelte ki, hogy még a nevezéktana is bizonytalan, Illyr-(Illyr-háromszög), Trák-Görög-, s Balkán-félsziget megnevezés alatt egyaránt tárgyalják az európai összefoglaló munkák. A félsziget sajátossága, hogy széles nyakkal kötıdik a szárazulathoz, a Száva-Duna vonal lehet az elfogadott északi határa (HAJDÚ Z. 2003). 13

Dél-Európa legbonyolultabb félszigetének tekintette Cholnoky Jenı a Balkán-félszigetet. Északi határát a következıképpen határozta meg: a Trieszti-öböltıl egy vonalat kell húzni a Száva folyásán keresztül az Al-Dunáig, aztán a Déli-Kárpátok vonalán a Kárpátok délkeleti sarkáig, s onnan a Duna deltáig. Az így lehatárolt Balkán-félsziget bonyolult alakú s belsı geológiai szerkezetében komplikált, s maga is két részre tagolandó belsı struktúrájában. Egészében véve: „… a Balkán-félsziget bonyolult felépítéső, szerencsétlenül tagozott félsziget” (HAJDÚ Z. 2003). Európának a Száva-Duna-Kárpátok vonaltól délre-délkeletre elterülı félszigete, illetve annak kiterjedése és regionális besorolása csaknem kétszáz év óta viták tárgya a különbözı tudományágak vonatkozásában. A legtöbbször, gyakran szinonimaként használt elnevezések: Balkán, illetve Délkelet-Európa. Ehhez a térséghez mint történelmi-politikai régióhoz hagyományosan azokat az országokat szokták sorolni, amelyek arculatát a bizánci és az oszmán tradíciók formálták és az európai társadalomfejlıdésbe csak megkésve, a XIX. századtól kapcsolódhattak be, illetve esetleg vissza, ezért mindmáig számos közös strukturális jellegzetességet és a bevett európai standardokhoz képest látványos elmaradottságot mutatnak. A mai államhatárok alapján egyértelmően ebbe a régióba tartozik Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Macedónia, Románia, Szerbia és Montenegró. Néhány szakember véleménye szerint nem tartozik ide Görögország, mások azonban valamennyi volt jugoszláv utódállamot, tehát Horvátországot és Szlovéniát is ide tartozónak vélik (JUHÁSZ J. 2006). A nemzetközi politikai, történeti és földrajzi szakirodalomban szinonimáként emlegetett Délkelet-Európa és a Balkán fogalma csupán részben fedi egymást. Európa délkeleti részén fekvı, addig Európai Törökországnak, görögnek (hellénnek), bizáncinak, illírnek nevezett félszigetet elsıként, 1808-ban August Zeune német geográfus nevezte el Balkánnak. A névadó ez esetben – a Pireneusi-és az Appennini-fésziget mintájára – a terület kiemelkedı jelentıségő hegysége, a bulgáriai Balkán-hegység volt. A félsziget – azóta folytonosan vitatott – északi határának általában a Duna, a Száva és a Kulpa folyók vonalát tekintik. Különösen problémás a terület északnyugati határának megállapítása a mai horvát és szlovén területeken: az olasz Ricchieri (1917) szerint a határ a Száva-Ljubljana-Gorizia vonal, míg a szerb Cvijić (1922) szerint ezt a Száva és a Soča (Isonzo) folyók jelölik ki. A félsziget északi, folyami határának helyességét vitatva a német geográfus, Fischer 1863-ban bevezette Délkelet-Európa (Délkelet-európai-félsziget) fogalmát, amely késıbb az említett folyóktól északra fekvı területeket, gyakran az egész Kárpát-régiót (a történelmi Magyarországot és a hajdani román fejedelemségeket) is magában foglalta (KOCSIS K. 2005) (1. ábra).

14

1. ábra: A Balkán-félsziget lehatárolásának elképzelései Forrás: PAPP N.(2007): A Balkán „kis” politikai földrajza. Balkán füzetek. No. 5. pp. 18. Jelmagyarázat: 1. Duna–Dráva vonal: Györffy I.-Strömpl G. 11. Duna vonala: Tóth Z., Hézser A., 2. Sematikus egyenesként a Trieszt–Odessza vonal, 12. Dinaridák gerincei: Hézser A., Morgenstern, H., 3. Duna–Száva–Trieszti-öböl: Lóczy L.-Cholnoky J., Zeune, A., 4. Duna–Száva–Isonzó: Cvijič, J., 13. Duna–Száva–Una vonal: Tóth Z., 5. Duna–Száva–Ljubljana–Gorizia vonal: Ricchieri , 14. Balkán-hegység vonulata: Zeune, A., 6. A 46°-os szélességi kör által határolt félsziget: Morgenstern, H., Renier, H., 15. Balkán-hegység–Šar Planina–Rigómezı– 7. Száva–Kulpa–Trieszti-öböl: Mendöl T.–Lóczy L., Dinaridák: Morgenstern, H., 16. Szaloniki-öböl–Fekete-Drin völgye: Cholnoky J. 8. Duna delta–Isztriai-félsziget vonal: Kogutowitz K., 9. Déli-Kárpátok vonulata: Lóczy L., Cholnoky J., szerint a déli Balkán északi határa, Mendöl T., Szabó Pál Z., 17. Szaloniki-öböl–Vlorëi-öböl: Mendöl T. szerint a 10. Duna–Száva vonal: György A., Havass R., déli Balkán északi határa (1. ábra).

A Balkán-félsziget északnyugati határának kijelöléséhez számos magyar geográfus neve Gyırffy István, Strömpl Gábor, Lóczy Lajos, Cholnoky Jenı és Mendöl Tibor – főzıdik. Székely András (1970) a Trieszti-öböl és a Duna-torkolat között a Száva, Duna, Déli-Kárpátok vonalát tekinti a félsziget északi határának, annak ellenére, hogy a valódi balkáni jelleg északkeleten már a Balkán-hegyvidék vonulatával lezárul. Nemerkényi Antal és Nagy Balázs (2007) a következıképpen határozzák meg a Balkánfélsziget természetföldrajzi északi határvonalát: „a félsziget északi határát a Száva és a Duna vonalában, majd ennek folytatásaként a Déli-Kárpátok lábánál húzhatjuk meg.” Kocsis Károly (2005) Délkelet-Európához napjainkban – politikai-földrajzi, történeti-kulturális megfontolásból – a jelenlegi államhatárok alapján a hajdani Jugoszlávia utódállamait (Szerbiát, 15

Montenegrót, Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát, Horvátországot, Szlovéniát), Albániát, Bulgáriát és Romániát sorolja. A Balkán-félsziget déli részén található – az európai civilizáció hajdani, hellén magvát hordozó, az Európai Unió és a NATO tagjának, a XX. század második felében „a Nyugat balkáni bástyájának” számító – Görögországot viszont a Mediterránium, Dél-Európa részének tekinti Kocsis Károly. A kommunizmus évtizedei alatt – elsısorban politikai megfontolásból – a „német” Közép-Európától vasfüggönnyel elzárt Magyarországot is gyakran e térséghez sorolták (KOCSIS K. 2005) (2. ábra).

Ad ria

i-te ng er

G Ö R Ö G O R S Z Á G

2. ábra: Délkelet-Európa és a Balkán-félsziget2 Forrás: saját szerkesztés

Mindkét – a tágabb Délkelet-Európa és a szőkebb Balkán – fogalom Európának a XV. század során fejlıdésében megrekedt, egyre inkább elmaradt szegletét foglalja magában, amely négyszázötszáz éven keresztül az Oszmán (Török) Birodalom uralma alatt állt. Domborzati adottságai miatt az északról és kelet-délkeletrıl nyitott félsziget tipikusan átmeneti területnek, Nyugat-és KözépEurópa, illetve a Közel-Kelet közötti hídnak számított. A félsziget „Balkán” elnevezése a XIX. század folyamán az itteni, fıként a keleti kereszténységhez (ortodoxiához) tartozó kis nemzetek török elleni felszabadító küzdelmei idején kétes értelmet nyert, sıt negatív jelzıvé vált. Azóta nevezik egy térség számos kis államra való felosztását, etnikai alapú regionális destabilizálódását világszerte „balkanizálódásnak” (KOCSIS K. 2005).

2

Szerbia 2009. december 22-én adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, amelyet azonban még el kell fogadnia az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának és az Európai Bizottságnak is ahhoz, hogy Szerbia elnyerhesse a tagjelölti státust és megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat.

16

A politikai zőrzavar, elmaradottság, korrupció szinonimájának is számító „balkáni” (esetleg délkelet-európai) megjelölést a fentiekben említett mai államok közül leghevesebben a történetikulturális hagyományok, a gazdasági fejlettségi szint és a földrajzi (közép-európai) fekvés miatt Magyarországon kívül Szlovénia és Horvátország utasítja vissza. Történelmi (magyar) gyökerei miatt hasonlóan vitatható az észak-szerbiai Vajdaság és a mai romániai Erdély délkelet-európai besorolása is. Amelyek történeti, kulturális és földrajzi szempontból Közép-Európa délkeleti peremvidékeinek is felfoghatók (KOCSIS K. 2005). Glatz Ferenc (2005) értelmezése szerint Délkelet-Európa magában foglalja a Kárpát-medencét és a Dunától-Kárpátoktól délkeletre húzódó „Balkánt”. Azt a fizikai földrajzi kategóriát használja, amely a Balkán térség északi határát a Dráva-Száva-Déli-Kárpátok és Duna vonalánál húzza meg. Így beletartozik a mai Horvátország és Görögország területe is, Románia csak érintılegesen. Elfogadja azt a kulturális-történelmi értelmezést is, amely esetben a választóvonal az oszmán-török négyszáz-ötszáz esztendıs megszállás, mint ahogy kultúrregionális meghatározó lehet a nyugati és keleti (ortodox) kereszténység elválasztása is. Így már Horvátország inkább Közép-Európához, Románia részben Közép-Európához, részben a Balkánhoz sorolható (GLATZ F. 2005). Illés Iván (2002) véleménye szerint az, hogy mely országok tartoznak a Balkánhoz, politikai kérdéssé vált. A két világháború között, amikor Magyarország nemzetközi megítélése Nyugaton mélyponton volt, az amerikai, angol és francia sajtó, illetve politikai irodalom Magyarországot is általában a Balkánhoz sorolta. A második világháború és különösen 1956 után ez a besorolás lényegében eltőnt. Továbbra is használatos a német – kevésbé az angolszász – irodalomban a Délkelet-Európa meghatározás, amely kategóriába Magyarországot is mindmáig besorolják. Illés Iván szerint Magyarország, Horvátország és Szlovénia ugyanúgy részei Közép-Európának, mint Délkelet-Európának (ahogyan Németország, Ausztria és Svájc egyaránt részei ma Nyugat-és Közép-Európának (ILLÉS I. 2002). A Nyugat-Balkán elnevezés az 1990-es évek végén jelent meg a politikai szóhasználatban és ez a fogalom napjainkban elterjedt szubregionális meghatározássá vált. A délszláv utódállamokat és Albániát szokás érteni alatta, azzal a megszorítással, hogy sosem sorolták ebbe a területi kategóriába Szlovéniát, s újabban egyre ritkábban Horvátországot (JUHÁSZ J. 2006) (2. ábra). A különbözı természet-, társadalom-, történeti-és politikaföldrajzi meghatározások tekintetében napjainkban sincs egyetértés, az egyes tudományterületek neves képviselıi is megosztottak abban a tekintetben, hogy mely országok sorolhatók a Balkánhoz, illetve DélkeletEurópához. Véleményem szerint természetföldrajzilag a Balkán-félsziget országának tekinthetı Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia, Bulgária, Görögország és részben Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Törökország európai területe. Történeti és kulturális tényezıket figyelembe véve Délkelet-Európához Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia, Szerbia – a Vajdaság kivételével - és Románia – Erdély területén kívül - , Dél-Európához Görögország, Közép-Európához pedig Szlovénia, Horvátország sorolható. 6. A vizsgált terület idegenfogalmi szempontú természetföldrajzi elemzése Az 540 ezer km² területő Balkán-félsziget Európa egyik legváltozatosabb és legösszetettebb nagytájcsoportja. A Balkán-félszigetet medencékkel tagolt hegysorok, hegyvonulatok uralják. Peremi területein – a Déli-Alpok, illetve a Déli-Kárpátok folytatásaként – győrthegységek láncolatai húzódnak. Az aprólékosan szabdalt, bonyolult szerkezető hegységi terület Adriai-és Jón-tengert kísérı nyugati hegyvidékei északon a Dinaridák, az Albán-Alpoktól délre pedig a Hellenidák részei. A Déli-Kárpátok folytatásaként, annak takarórendszereit a Balkán-félszigeten hordozva, a Balkanidák lánca keleties irányba fordul és 300 km hosszú, nyugat-keleti vonulatsort alkot. A Balkán-félsziget belsı vidékeit bonyolult szerkezető, részben variszkuszi eredető, de a középidı végi, óharmadidıszaki szerkezeti mozgásokkal felélesztett, majd részben a pleisztocén jeges korszakaiban további felszínalakító folyamatok során „fiatalos” fomakincset mutató rögvidék foglalják el (Szerb-Macedón-rögvidék, valamint Trák-rögvidék). A félszigetet a Duna mentétıl az 17

Égei-tengerig átszelı Vardar-övezet pedig nem más, mint egy, az óharmadidıszakban megsemmisült középidei óceán varratvonala (NEMERKÉNYI A.-NAGY B. 2007). A vizsgált országokat tekintve még az alábbi természetföldrajzi tájakat fontos megemlíteni: Szerbia északi részén elterülı alföld a magyar Alföld folytatása. A Duna-Tisza közti homokos hátság egészen Suboticáig (Szabadka) húzódik, attól délre a homokot vastag lösztakaró váltja fel (Bácska). A részben megkötött Deliblát homokvidéke a Temes hordalékkúpjából épül fel. Az alföld a folyók mentén hosszan benyúlik a hegységek közé alluviális síkságok formájában. A Szerémségben magányos szigethegyként emelkedik a Fruška Gora. A Dráva-Száva közti dombvidék szerkezetileg a Dunántúli-dombvidék folytatása. Domborzatának kialakulását a negyedkorszaki kéregmozgásoknak és a területén levı folyóknak köszönheti. Szigethegységei közül a Macelj, Ivanscica, Kalnik a Keleti-Alpok déli mészkıvonulatainak folytatása (GÓBI J. 1979). A domborzatnak leginkább a makroformák révén van jelentıs szerepe az idegenforgalomban. A hegységek változatos felszínükkel, a magashegységek glaciális formakincsükkel látványértéket is jelentenek, de az aktív turizmusnak (hegyi kerékpározás, túrázás, alpesi síelés, sífutás, szánkózás, kutyaszánozás, siklóernyızés, sárkányrepülés) és az extrém sportoknak (hegyi deszkázás, hegymászás, sziklamászás, síugrás, sírepülés, snowboard, ski-doo, jégfalmászás) is színtere (Júliai-Alpok, Gorski Kotar, Bjelašnica). Napjainkban a gyors ütemben fejlıdı ökoturizmus gyakori célpontjául szolgáló nemzeti parkok is – a legfejlettebb országokban – a vizes élıhelyek mellett a magashegységekben találhatóak (Triglav Nemzeti Park, Pindosz Nemzeti Park). A dombságok fıképpen a szelídebb turizmusnak kedveznek és elsısorban a kiránduló turizmus népszerő célpontjai. Az alföldek látványértéke szimplább ugyan, de vonzerıt jelenthetnek a komplex táji adottságok és sajátos településszerkezetükkel a falusi turizmus, a kulturális- és örökségturizmus révén látogatott területek közé tartoznak. A magashegységek után a legtöbb nemzeti park a vizes élıhelyekhez kapcsolódik – Shkodrai-tó Nemzeti Park, Preszpa Nemzeti Park -, amelyeknek egyedi vagy különleges növényzete, állatvilága vonzó tényezı. A part mint morfológiai forma a mai tömegturizmus legfıbb színtere. A különbözı parttípusok részben szegmentálják is az üdülıket. Az Adriai-tenger horvátországi oldalán lévı süllyedı, sziklás part (az ún. „Dalmát-parttípus”) vonzza a búvárkodókat, a jachtturizmus résztvevıit, az eldugott szigetek partjai pedig a naturizmus híveit. De a partok nemcsak üdülésre alkalmasak, látványértéküket tekintve is desztinációként jöhetnek számításba. A Dalmát-part cirkumgressziós szigetvilágával látványként is vonzó tényezı (Kornati-szigetek Nemzeti Park) (GYURICZA L. 2008,2009). A felszínt alkotó különbözı kızetek eltérı formagazdagságukkal, sajátos jellemzıikkel szelektálhatják a fejleszthetı turizmusterméket, illetve szegmentálhatják a turistákat. A hegységeket alkotó kızetek közül asz egyik leggyakoribb és idegenforgalmi szempontból az egyik legelınyösebb a mészkı. Mivel klasszikus értelemben nem mállik, a folyók bevágódása után a völgyoldalak nem pusztulnak le a csapadék hatására. Így függıleges falú, helyenként rendkívül mély, s ugyanakkor szők szurdokvölgyek alakulnak ki, amelyeknek magas a látványértékük, s egyúttal az extrém turizmusnak (vadvízi evezés, kajakozás, kenuzás, kanyonmászás, hydrospeeding, li-loing, snow biking, snow rafting) is fontos helyszínei (Soča-szurdok, Tara-szurdok). A mészkı sajátosságaihoz tartozik, hogy jól oldódik, aminek hatására rendkívül változatos karsztformák – csapadékkarrok, dolinák, karszztavak, poljék - jönnek létre (Velebit, Biokovo). Különleges vonzerıt képviselnek az – általában védettséget élvezı – mésztufagátak, illetve ahhoz kapcsolódó vízesések (Plitvicei-tavak Nemzeti Park, Krka Nemzeti Park). A karsztbarlangok pedig látványértékük – Skocjani-barlang, Potpecka-barlang – miatt népszerő célterületek, a nagyközönség számára pedig fel nem tárt barlangok – Srnca-barlang – a barlangászat mővelıi körében népszerőek. A gránit jól mállik, ezért a víz hatására szelíd, lágy, gömbölyded formák jönnek létre. A hegységekben a felsı szakasz jellegő folyók „V” alakú völgyeket formálnak, amelyek a síturizmusra különösen alkalmasak (Kapaonik) (GYURICZA L. 2008,2009). A domborzati adottságok kedvezı éghajlati adottságokkal ötvözve kiváló lehetıségeket biztosítanak az egykori jugoszláv tagköztársaságokban és Görögországban a kétévados idegenforgalom - nyáron üdülı idegenforgalom, télen az aktív sportturizmus - számára. Mindezek 18

mellett a domborzati vonzástényezık megfelelı feltételeket kínálnak egész évben az aktív-és extrém sportok számára (3. és 4. ábra). A volt jugoszláv tagállamokban és Görögországban a természeti adottságokat és a keresleti trendeket figyelembe véve számos sportolási lehetıség kínálkozik a szabadidı hasznos és aktív eltöltésének módjához. Mindehhez hozzájárulnak az egyes területeken megrendezett sportversenyek – Arany Róka Díj -, amely a passzív sportturizmus számára jelentenek vonzástényezıt. Mura

MoravskeToplice

Dráva Lendava (Lendva) Mariborsko Pohorje Poho Kranjska Júlia rje i-A Ptuj lpo Gora -Alpok k Kamniki Bovec Rogaška Slatina Bled 1 Kamnik 2 Škofja Loka Laško a v Bil ca Szá edni ohg Medv . Kr ka Postojna Kara vank ák

Banja Kovaljača

Morava

Gradačac

Srebrenica

Ilidža

9

Kiseljak

snica Bjela

Zla tar

13

Žabjak

n ao

r ito

17

Budva

21

22

Petrovac Bar Ulcinj

ok n-Alp Albá Shkodraitó

Klokot-spa Kriva Kumanovo Banja-Spa

Š

. hg ar-

Bregalnica

14

Katlanovo St ru

a

Mavrovói Nemzeti Park Jasen Nemzeti Park Galičica Nemzeti Park Pelister Nemzeti Park Durmitor Nemzeti Park Biogradska Nemzeti Park Lovćen Nemzeti Park Shkodrai-tó Nemzeti Park Fruška Gora Nemzeti Park Zlatar Nemzeti Park Golija Nemzeti Park Djerdap Nemzeti Park

20

orhg .

Go lja k

Kriva

15

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Zeta Risan Perast Kotor

. -hg

zic rad Ka

Triglav Nemzeti Park Kozjanski Park Sečovlje Salina Natúrpark Brioni Nemzeti Park Risnjak Nemzeti Park Plitvicei-Tavak Nemzeti Park Velebit Nemzeti Park Paklenica Nemzeti Park Kornati Nemzeti Park Krka Nemzeti Park Mljeti Nemzeti Park Kozara Nemzeti Park Sutjeska Nemzeti Park

Dubrovnik Cavtat Hercegnovi

Vis it

r

kra Mo

Tara

e olj o-p

Mljet

Nemzeti parkok, natúrparkok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Neum

v so Ko

a Ib

19 11

ik

Világörökségi helyszín - természeti örökség Korčula

Kruševac

24

p Ka

ko vo Makarska

Vrnjačka Banja

23

rm Du

Supetar

Neretva

or

va ora li-M Dé

Brač Hvar

OmišB io

a vic ka es

Trogír

Zla tib

rina Jaho

m Li

Tr

a

Split

rn ahg .

Fojnica

Nyuga ti-Mor ava

C

Krka

Kupres

tin Ce

Vrba

Duna

Han Pijesak ra Ta

ara Din

10

en ce

Zadar

Tim ok

a dij ma Su

t bi le Ve

Unac

8

Nin Ugljan

25

Kelet-Szerbiaiérchegység

rim

Banja Luka

De lib lát

oh ija i-m ed

Una

6

7

Fruška-Gora

M et

Rab

Pag

za 22

12

Ko rab -hg F . eh ér -D

la

Cres

Punat

Lipik

Korana

la pe -ka

4

Skrad

Beče

pu k

Drina

Krk Cres

Pa

Daruvár

Kis

Poreč Vrsar Rovinj

5

ape gy-K Na

Portorož Opatija

Tis

Dolenjske Toplice

Skocjan

Boszna

Umag

Divača

Koper

a lp Ko

3

Vr ba s

t r sz Ka

Piran

Palicsi-tó

Lazaropolje Treska Debar

Kruševo

Fekete-Drin

m ica

Negorci-Spa Dorjani-tó

Ohrid Ohridi-tó

16

Preszpa-tó

17

Vardar

3. ábra: A volt Jugoszlávia tagállamainak természeti erıforrásai Forrás: saját szerkesztés

19

A

z as on m ka lia

sz no ór M

Ki kl ád ok

D él i-

Sz po rá

do k

4. ábra: Görögország természeti adottságai Forrás: saját szerkesztés

A domborzati, éghajlati és növényzeti adottságok kedvezı együttes megléte klimatikus üdülıhelyek kialakulását eredményezte, így a hegységek területe az egészségturizmus célpontjai Škofja Loka, Han Pijesak, Skrad, Kasztanea - is egyben. (3. és 4. ábra). A Balkán-félsziget éghajlata változatos. Az éghajlati elemek alakulása szerint a Balkánfélszigeten három éghajlati terület – mediterrán, kontinentális, illetve hegyvidéki - és két átmenet – átmeneti mediterrán és átmeneti kontinentális - különböztethetı meg (GÓBI J. 1979). A tengerparti területek, szigetek mediterrán és átmeneti mediterrán éghajlati adottságai kedvezı feltételeket kínálnak az üdülı idegenforgalom számára számos sportolási tevékenységgel – búvárkodás, vitorlázás, windsurf, tengeri kajakozás, wakeboard, horgászat – kiegészítve. A félsziget vízrajzát a sajátos domborzat és kızettani felépítettség együtt határozza meg. A Balkán-félsziget kiterjedt karsztterületein a felszíni vízfolyásokat a felszín alatti vízhálózat helyettesíti. A Balkán-félsziget jóval hosszabb tengerpart kapcsolja az adriai és égei térséghez, mint a Fekete-tenger partvidékéhez, de a Duna révén mégis a félsziget területének mintegy felérıl ez utóbbiba jutnak el a vizek. A félszigetet határoló tengerek közül – a Duna révén - a Feketetengernek van a legnagyobb vízgyőjtı területe. A Dunába torkolló folyók közül a legjelentısebb a Dráva, Száva. A Száva szállítja a Kulpa, Una, Vrbas, Bosna, Drina vizét a Dunába. Közvetlenül a Dunába ömlik a Morava. A legnagyobb tavak - a Shkodrai-, az Ohridi, a Preszpa-tó - karsztos mélyedéseket töltenek ki. Az éghajlat mellett a víz a másik legfontosabb tényezı a mai tömegturizmusban. Fıként a tengerek a meghatározóak, de a tavak is fontos szerepet töltenek be a turizmusban. A tengerparti 20

területek - Portorož, Neum, Budva, Korčula, Olympic Beach - az üdülı idegenforgalom kedvelt színhelyei. A tavakhoz elsısorban az üdülés, fürdızés, csónakozás, horgászat, vízi sportok, télen korcsolyázás, kirándulóhajózás (Bledi-tó, Ohridi-tó, Biogradi-tó), az egészségturizmus (Dorjáni-tó, Palicsi-tó) és az ökoturizmus (Shkodrai-tó, Kerkíni-tó) kapcsolódik. A folyók szakaszjellegők változásának megfelelıen más-más szabadidıs tevékenységek folytatására alkalmasak. A felsı szakaszjellegő folyók - Soča, Száva-Bohinjka, Kolpa, Neretva, Tara - az extrém turizmus egyes fajtáinak kínálnak kiváló lehetıségeket. A középszakasz jellegő folyópartok – ahol a víz sodrása már nem olyan erıs -, megfelelı mélység, illetve fövenyadottságokkal – Száva, Duna - elsısorban a fürdı-és üdülı idegenforgalom számára biztosítanak kedvezı feltételeket. A folyók ezek mellett a horgászturizmus és a kirándulóhajózás lehetıségét is biztosítják. A felszíni vizek látványértékkel – Rinka-vízesés, Mirusha-vízesés - is rendelkeznek, illetve tengerszemei – Pelister-szemei, Barno a Durmitorban - kiemelt attrakciót is jelentenek (GYURICZA L. 2008,2009) (3. és 4. ábra). A vízrajzi adottságoknál fontos megemlíteni a termál-és gyógyforrásokat - Lendva (Lendava), Bansko Spa, Daruvár, Vrnjacka Banja – is (3. és 4. ábra). Az egykori jugoszláv utódállamok és Görögország természetes növény-és állatvilágának megırzését számos nemzeti park, natúrpark, az UNESCO Világörökség listájának természeti táj kategóriába esı területei, a Ramsari Egyezmény vizes élıhelyei, a NATURA 2000 természeti örökségei lehetıvé teszik ezen természeti területek sajátos turisztikai hasznosítását (3. és 4. ábra). 1. táblázat: Nemzeti parkok a volt Jugoszlávia tagállamaiban és Görögországban Nemzeti parkok csoportosítása Magashegységi nemzeti parkok

Vizes élıhelyek Kiterjedt erdıségek Különleges morfológiai formákhoz kapcsolódó nemzeti parkok Tengeri területek, tengerparti szigetek Történelmi emlékek Komplex nemzeti parkok

Triglav NP, Risnjak NP, Velebit NP, Paklenica NP, Mavrovói NP, Galičica NP, Pelister NP, Durmitor NP, Olimposz NP, Parnasszus NP, Parnitha NP, Ainos NP, Pindosz NP, Shkodrai-tó NP, Preszpa NP Kozara NP, Jasen NP, Biogradska NP, Fruška Gora NP, Zlatar NP, Golija NP, Plitvicei –tavak NP, Krka NP Samaria NP, Viikos-Aoos NP, Brioni NP, Kornati NP Sutjeska NP, Sounio NP, Iti NP, Djerdap NP

Forrás: saját összeállítás

A vizsgált országok közül Görögország területén található a legtöbb (10) nemzeti park. Horvátország területén nyolc, Macedónia, Montenegró és Szerbia területén négy nemzeti park került kialakításra. Bosznia-Hercegovinában kettı, Szlovéniában egy nemzeti park látja el a természetvédelem-nevelés-turizmus feladatkörét. A legtöbb nemzeti park – a domborzati adottságokkal összefüggésben - magashegységi nemzeti park. Jelentıs azon nemzeti parkok száma, melyeket kiterjedt erdıségek területén alakítottak ki. Komplex jellegő nemzeti park egyedül Szerbiában található. A legváltozatosabb jellegő nemzeti parkokkal Horvátország rendelkezik (1. táblázat). A nemzeti parkok területe az ökoturizmus színterei, azonban más szabadidıs tevékenységek is folytathatóak területükön. A magashegységi nemzeti parkok az aktív és az extrém turizmus számára kínálnak kedvezı feltételeket. A vizes élıhelyő parkok a horgászturizmus részére megfelelı lehetıséget biztosítanak. A kiterjedt erdıségő nemzeti parkok területe elsısorban a vadászturizmus célpontjai. A különleges morfológiai formákhoz kapcsolódó nemzeti parkok látványértékük miatt az kiránduló idegenforgalom elsıdleges területei közé sorolhatók. A tengeri területek, tengerparti szigetek nemzeti parkjai az aktív turizmus – búvárkodás – számára is kedvezı feltételekkel rendelkeznek. A természeti értékek mellett a történelmi emlékeket is ırzı nemzeti parkok a kulturális-és örökségturizmus célterületi közé tartoznak. A komplex nemzeti parkok egyszerre biztosítják az aktív-és extrém sportolási lehetıségeket, a kulturális-és örökségturizmus számára a megfelelı feltételeket és rendkívüli látványértékkel is rendelkeznek. Az egykori Jugoszlávia és Görögország természeti idegenforgalmi vonzástényezıi rendkívül változatosak és összetettek. Az egyes országok kedvezı természeti vonzerıinek megléte révén számos turisztikai termék és sportolási lehetıség kifejlesztésével tudnak megjelenni az 21

idegenforgalom nemzetközi piacán. A turisztikai termékfejlesztés során nemcsak az adottságok figyelembe vétele fontos szempont, hanem az is, hogy a terület turisztikai kínálata megfeleljen a nemzetközi turisztikai trendeknek. 7. A vizsgált terület történelmi áttekintése A Balkán-félsziget ıslakosai nagyobb részben feltehetıen a különbözı illír, trák törzsek lehettek. A különbözı ıslakosokra az újonnan jövık folyamatosan rátelepedtek, avagy kedvezıtlenebb földrajzi térségekbe szorították ıket. A Balkán területének meghatározó sajátosságaként a „birodalomváltó” jelleget lehet megfogalmazni. A másik területi történeti egyediség, hogy a birodalmak meggyengülése idıszakában egyes kisebb népek „naggyá váltak”, esetenként saját birodalmat vagy nagyállamot hoztak létre (HAJDÚ Z. s.a.). A Balkán-térség – természetföldrajzi, a lakosság etnikai-vallási összetételét, valamint településrendszerét tekintve – egyedülállóan sokszínő földrajzi, társadalmi egység. Jellegzetességét meghatározza a táj erıs felszíni tagoltsága, amelynek nagy szerepe volt elszigetelt kisközösségek kialakulásában, az etnikai-vallási sokszínőség konzerválásában. A terület egyediségét adja sajátos elhelyezkedése a kontinens „nagytérségei” között, továbbá, hogy Európát és Kis-Ázsiát elválasztóösszekötı terület is egyben. Ennek a földrajzi fekvésnek eredménye az is, hogy négyszáz-ötszáz éven át a Török Birodalom nyugati határterülete volt, mintegy állandó érintkezési terület a NémetRómai és Török Birodalom között. Ennek a történelmi örökségnek köszönhetı a térség etnikaivallási sokszínősége - kulturális diverzitása - az európai kontinensen, római katolikus, görög-keleti, muszlim vallású, etnikailag kevert népesség lakja (GLATZ F. 2005). A XIV-XVI. századi oszmán hódítás idején az addig viszonylag stabil etnikai térszerkezet a tömegmérető migrációk következtében felbomlott. A török megszállást megelızıen, illetve az alatt megindult a vizsgált terület népeinek a peremterületek, illetve kisebb részben a védett hegyvidéki területek felé való menekülése, vándorlása. Legnagyobb mérető a szerbek szétvándorlása volt, akik általában a nagyobb törökellenes vesztes csatákat követıen menekültek észak, északnyugat felé. A XVI-XVII. századtól kezdve a Balkánon egyre nagyobb mértékben folyt - s általában a muzulmánok – betelepítése a stratégiai fekvéső területekre, egyéb helyeken pedig a helyi lakosság folyamatos eliszlámosítása. Az áttérés Boszniában többnyire önkéntes folyamat volt. Az oszmán telepítések és az említett vallási konverzió legnagyobb sikerrel Koszovóban, a Szandzsákban és Boszniában járt, ahol vallási és etnikai tekintetben a népesség hallatlan keveredése jött létre. A bogumilok híveinek tanai Boszniában a XII. század végétıl a hegyvidékek, zárt medencék lakói között terjedt el leginkább. Az 1526-ban Habsburg Birodalom részévé vált Magyar Királyság középkori területén véglegesen csak 1718-ban, a Bánát visszafoglalása után szőnt meg a török fennhatóság. A török uralom megszőnte után a Habsburg-birtokba került, korábbi elnéptelenedett középsı és déli magyar területekre a XVIII. század folyamán százezres tömegekben indult meg a különféle népcsoportok szervezett betelepítése, illetve spontán betelepülése. E nagyszabású „kolonizáció” eredményeként a mai szerbiai Vajdaság és a jelenlegi Horvátország keleti része (Szlavónia) Európa egyik legtarkább etnikai összetételő területévé vált, ahol Közép-és DélkeletEurópa valamennyi népe megtalálható (KOCSIS K. 2005). A nyugati kereszténységhez tartozó (katolikus, protestáns felekezető) népesség (szlovének, horvátok) az Adriai-tenger partvidékén (Isztriában, Dalmáciában) számított dominánsnak a XX. század elején. A muzulmán vallásúak az említett tervszerő oszmán telepítés és önkéntes vallási konverzió eredményeként a hajdani birodalmi fıvárost, Isztambult Boszniával összekötı területeken (Kelet-Macedónia, Koszovó, Szandzsák, Kelet-Bosznia, Bihácsi körzet) koncentrálódtak. A mai Bosznia nyugati szegletében lévı, a mai Horvátország területébe mélyen beékelıdı Bihácsi muzulmán terület a XVI-XVII. század óta az iszlám legnyugatibb végvárának számított. A vizsgált terület többi részén a keleti kereszténység, az ortodoxia hívei (szerbek, montenegróiak, mecedónok) képezték a népesség többségét (KOCSIS K. 2005). Az elsı világháborút követı békeszerzıdések – bár a nemzetállamok megvalósítását tőzték ki célul – a soknemzetiségő birodalmak helyén soknemzetiségő kisállamokat hoztak létre (KOCSIS K. 2005). 22

7. 1. Jugoszlávia kialakulása Közép- és Délkelet-Európa határán az I. világháború gyızteseinek akaratából jött létre a SzerbHorvát-Szlovén Királyság s ezáltal megvalósult az 1844-tıl a szerb állam-és nemzetpolitika célja, a délszláv népek egy államban való egyesítése. Ez az államalakulat azonban etnikailag rendkívül sokszínő és hét évtizedes fennállás után véres polgárháborúban (1991-1995) részeire hullott (PRÓBÁLD F. 2000., HAJDÚ Z. s.a.). A XX. század elején a Balkán nagyra törı új hatalma Szerbia még joggal vélhette a nagyszerbdélszláv nemzeti ideológia, a katonai erı, a gazdasági érdek és az antant támogatása elegendı lesz ahhoz, hogy a térség azonos vagy rokon nyelvő népeit egységbe kovácsolja. Azonban ezek a népek különbözı történelmi utat jártak be, a társadalmi-gazdasági fejlettség eltérı fokára emelkedtek, és nemzetté válásukat elsısorban vallási-kulturális örökségük határozta meg. A soknemzetiségő Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-tıl Jugoszlávia) emiatt kezdettıl fogva magában hordozta a szétesés lehetıségét (PRÓBÁLD F. 2000). A II. világháború után Jugoszlávia szövetségi népköztársaság formájában született újjá. A kommunista Jugoszlávia már elsı alkotmányában elismerte a hat államalkotó délszláv nemzet (szerb, horvát, szlovén, muzulmán, crna-gorai és macedón) egyenjogúságát és számukra köztársasági (területi) autonómia elvére épülı szövetségi (föderatív) államszervezetet hozott létre. Szerbián belül Koszovó és a Vajdaság szocialista autonóm tartomány rangjára emelkedett. Az 1960-as években hozott törvények a „nem államalkotó” nemzeti kisebbségek számára is széles körő jogokat biztosítottak az oktatás és a kultúra terén; így pl. tartományi vagy községi szinten a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatát is lehetıvé tették. Ugyanakkor a belsı migrációs folyamatok fokozták az etnikai keveredést és a gyakori vegyesházasságok nyomán kialakulóban volt egy új „jugoszláv” identitástudat (PRÓBÁLD F. 2000) (5. ábra). magyar egyéb 3% 6% montenegrói 3% szerb 42%

horvát 23%

albán 4% bosnyák macedón 5% 5%

szlovén 9%

5. ábra: Jugoszlávia nemzetiségi összetétele (1971.) Forrás: GÓBI J. 1979: A Balkán-félsziget. In: Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 459. adatai alapján saját szerkesztés

Jugoszláviában a legnagyobb részarányt a szerb, a horvát és a szlovén nemzetiség képviselte, az albán lakosság részaránya a hetvenes évek elején mindössze 4% volt az akkori Jugoszlávia összlakosságán belül. A mai napig megválaszolatlan az a kérdés, hogy a délszláv népek integrációjának és a nemzeti kérdés megoldásának titói kísérlete azért vallott-e kudarcot, mert a diktatórikus kommunista rendszerhez kapcsolódott, avagy éppen a nagyfokú decentralizáció tette lehetıvé, hogy az államot szétfeszítı nacionalista erık kibontakozzanak. Az azonban kétségtelen, hogy a délszláv nemzetek, illetve köztársaságok lappangó ellentéteit a pártállami rendszer bomlásfolyamata hozta felszínre. A mélyülı válság és az élezıdı belsı konfliktusok azonban szorosan összefüggtek Jugoszlávia rendhagyó „különutas” fejlıdésével és sajátos gazdasági térszerkezetével is (PRÓBÁLD F. 2000) (6. ábra). 23

6. ábra: Jugoszlávia etnikai térképe 1991-ben Forrás: JUHÁSZ J. 1999: Volt egyszer egy Jugoszlávia. AULA, Budapest, hátsó belsı borító

Az 1921 és 1991 közötti idıszakban jelentıs – helyenként alapvetı – változások következtek be az egykori Jugoszlávia etnikai-vallási térszerkezetében; ez fıként a világháborúk alatti és az azt követı, több millió lakost érintı migrációknak, illetve a társadalmi rendszerben bekövetkezett változásoknak volt a következménye. Vajdaság esetében a magyar kivándorlók, menekülık helyét az esetek többségében szerb telepesek ezrei foglalták el, elsısorban a stratégiai fekvéső, magyarlakta városokban és a határvidéki magyarlakta területeken. Ezek a migrációk, amelyek fıként gazdasági indíttatásúak voltak, politikai célokat is szolgáltak. Mégpedig az etnikai homogenizációt, az államalkotó nemzetek – szerbek – arányának fokozatos növelését a kulcsfontosságú fejlett régiókban (KOCSIS K. 2005). A nemzetiségek sajátos térbeli elhelyezkedése magyarázatul szolgál az elhúzódó délszláv válság okainak megértéséhez – Horvátország területi egységét csak 1998-ra sikerült megvalósítani és Bosznia-Hercegovina szenvedte a legnagyobb háborús pusztítást, mind az emberélet, mind az anyagi javak tekintetében - és meghatározza napjaink etnikai problémáit is – példaként BoszniaHercegovinát, Koszovót és Macedóniát lehet megemlíteni -, amelyek feszültséget teremtenek és teremthetnek a Balkán-félsziget országaiban (6. ábra). 7.2. Jugoszlávia felbomlása A soknemzetiségő ország széthullásában belsı és külsı gazdasági-politikai folyamatok egyaránt szerepet játszottak és felszínre kerültek a térség szinte minden országában a múltból örökölt etnikai-vallási feszültségek. 1986 szeptemberében nyilvánosságra hozták a Szerb Tudományos Akadémia memorandumát, mely szerint a szerbek elnyomott helyzetben vannak több tagköztársaságban. Ezután egymást követték a szerb tüntetések Koszovóban és a Vajdaságban, egyre többen követelték az 1974-es alkotmány eltörlését (NÉMETH A. 2006). Jugoszlávia felbomlásában jelentıs szerepet játszott az is, hogy Szlobodan Milosevics hallani sem akart azokról a horvát és szlovén javaslatokról, melyek a föderáció átalakítását, azaz a tagköztársasági jogkörök bıvítését célozták. A fejlettebb északi tagállamok - Szlovénia és Horvátország - termékeit a világpiaci ármozgások felértékelték. Ezek a köztársaságok olyan laza konföderáció mellett érveltek, amelynek keretében megmaradtak volna számukra a jugoszláv államközösség elınyei anélkül, hogy tetemes kötelezettségeket kellett volna vállalniuk. A déli tagköztársaságok - elsısorban a szövetségi államhatalmi szervekben vezetı szerepet játszó Szerbia - saját késıbbi, gazdasági felemelkedés zálogát a föderáció szorosabbá főzésében látták. Az 198024

as évek végére Szlovéniában és Horvátországban megértek a feltételek a parlamentáris demokráciára és a piacgazdaságra váló áttéréshez. Szerbiában azonban gyenge volt a rendszerváltás iránti társadalmi igény, és hatalma megırzése érdekében a pártállami elit maga is a szélsıséges nacionalizmus szítójává vált (PRÓBÁLD F.2000, NÉMETH A. 2006) (7. ábra).

7. ábra: Az egy fıre jutó nemzeti jövedelem a volt Jugoszlávia területén 1981-ben Forrás: JUHÁSZ J. 1999: Volt egyszer egy Jugoszlávia. AULA, Budapest, pp. 371.

A volt Jugoszlávia tagállamai közül Szlovéniában és Horvátországban volt a legmagasabb egy fıre jutó nemzeti jövedelem értéke, míg Macedóniában és Koszovóban jóval alacsonyabb volt ezen mutató. A legfejlettebb és a legszegényebb területek között 120%-os különbség is kimutatható. Az egy fıre jutó nemzeti jövedelem értéke között területi különbségek is megfigyelhetık a nemzetiségek térbeli elhelyezkedésével összefüggésben. Macedóniában rendkívül alacsony ezen mutató értéke az albánok lakta északnyugati területeken, Szerbián belül pedig a muzulmánok által lakott délnyugati országrészen. A belsı válság mellett a nemzetközi helyzet gyökeres átalakulása is hozzájárult az államszövetség bukásához. Ahogy véget ért a hidegháború, az egykori szuperhatalmak és szövetségeseik – Amerikai Egyesült Államok, Németország, a felbomlott Szovjetunió – már nem igazán voltak érdekeltek az erıs középhatalomnak számító, semleges Jugoszlávia létében. A megváltozott nemzetközi helyzetben az egységes délszláv állam fennmaradásához már nem főzıdött semmiféle nagyhatalmi érdek, így Jugoszlávia felbomlásának külsı erık sem állhatták útját (NÉMETH A. 2006). A régi Jugoszlávia története 1991 nyarán zárult le, amikor Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét; röviddel késıbb ugyanígy döntött Macedónia és BoszniaHercegovina is. 1992-tıl a maradék (Kis-) Jugoszláviát már csak Szerbia és Montenegró államszövetsége alkotta. Az etnikailag homogén s a szerb hatalmi központtól távol esı Szlovéniának a szövetségi hadsereggel vívott néhány hetes harc után sikerült megszilárdítania 25

függetlenségét és így sértetlen gazdasággal lépett a piacgazdasági átmenet idıszakába. Horvátország elszakadását Szerbia minden áron meg akarta akadályozni, és az ottani szerb kisebbség védelmének kapcsán háborút robbantott ki. Súlyos harcok után Horvátország 1/4-e szerb kézre került (Krajinai Szerb Köztársaság) és az etnikai tisztogatás jegyében negyedmillió embert őztek el lakhelyérıl. A horvát állam területi egységét csak 1998-ra sikerült helyreállítani (PRÓBÁLD F. 2000., 184.). 1991-1992-ben az etnikai határokat alig követı belsı jugoszláv határok nemzetközi államhatárként való elismerése, a szerb területi követelésekkel szembeni horvát, bosnyák ellenállás 1991-1992-ben lángba borította Horvátország és Bosznia-Hercegovina szinte teljes egészét, és a két ország jelentıs, fıként szerbek lakta része szerb ellenırzés alá került (KOCSIS K. 2005). A legádázabb elhúzódó polgárháború (1992-1995) az etnikai konfliktus gyújtópontjába került Bosznia-Hercegovinában bontakozott ki. Az agresszorként megbélyegzett Kis-Jugoszlávia gazdaságát az ENSZ által foganatosított kereskedelmi embargó, majd a szerb nacionalizmus által kiprovokált koszovói háború (1999) tette tönkre (PRÓBÁLD F. 2000). A Balkán-félszigeten 2001-ben ismételten etnikai feszültség alakult ki, az albánok függetlenségi harcot indítottak Nyugat-Macedónia Koszovóhoz csatolása érdekében (NÉMETH A. 2001 és 2007., 191.). Az 1980-as évek végén Délkelet-Európa államai közül Jugoszláviában voltak a legkedvezıbbek a piacgazdasági átmenet esélyei. Az ország felbomlása, a háborús pusztulás és az utódállamok többségében kialakult tekintélyuralmi politikai rendszerek azonban a külgazdasági kapcsolatok sorvadását és az egész térség negatív külföldi megítélését vonta maga után (PRÓBÁLD F. 2000). 7. 3. Jugoszlávia vége? – Szerbia és Montenegró Az 1992-ben kikiáltott harmadik Jugoszlávia két tagköztársasága Szerbia és Montenegró 2003 februárjától jóval lazább kapcsolatokon alapuló konföderációban, Szerbia és Montenegró névre keresztelt államalakulatban folytatta az együttmőködést. A nagyhatalmak elsısorban azért akarták megakadályozni Szerbia és Montenegró azonnali különválását, mert attól tartottak, hogy az újabb lendületet ad a térségbeli elszakadási törekvéseknek és a macedóniai albánok vagy a boszniai szerbek e példára hivatkozva követelik majd nemzeti önrendelkezési joguk tiszteletben tartását. A koszovói albánok elszakadási törekvéseinek már az is újabb lendületet adott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben született, a kétmilliós albán többségő tartományt ENSZ-ellenırzés alá helyezı 1244-es számú határozata szerint Koszovó nem Szerbia, hanem Jugoszlávia része. Utóbbi megszőnésével tehát Koszovó - legalábbis albán magyarázatok szerint - a teljes függetlenség közvetlen közelébe került (NÉMETH A. 2003). A délszláv nemzeteket egy államba tömörítı Jugoszlávia 74 évig létezett: az 1919-ben kikiáltott Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot felváltó elsı Jugoszlávia 1929-ben jött létre a második pedig a második világháború után a horvát nemzetiségő Joszip Broz Tito vezetésével alakult meg. Amikor a kilencvenes évek elején megkezdıdött a titói Jugoszlávia felbomlása Montenegró polgárai egy 1992-ben tartott népszavazáson az államszövetségben való bennmaradás mellett döntöttek. Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina vezetıi az utóbbi években többször megerısítették, elképzelhetetlennek tartják, egy újabb, negyedik Jugoszlávia létrejöttét (NÉMETH A. 2003). Szerbia és Montenegró sajátos államalakulata három évig létezett, 2006. májusában megtartott népszavazás eredményeképpen Montenegró független állammá vált (NÉMETH A. 2006 és 2003). A viszonylagos balkáni stabilitást mindenáron fenntartani akaró Európai Unió igyekezett megırizni az államszövetséget, és azt sugallta Podgoricának, hogy Szerbiával együtt Montenegrónak több esélye van az európai integrációra, mint egyedül. Szerbia természetesen ellenezte az unió megszőnését. Szakértık véleménye szerint elsısorban az utolsó tengeri kijárat elvesztése miatt aggódott, másrészt érzelmi okokból ragaszkodott az egymáshoz közel álló két nemzet szövetségének fenntartásához (NÉMETH A. 2005). 26

7. 4. Európa új állama – Koszovó a függetlenség útján 2008 fontos év volt Koszovó és a Balkán - félsziget történelmében, hiszen végre valóra vált Koszovó önállósága - azonban a nemzetközi elismerés még folyamatban van - , amelyrıl az 1991 szeptemberében felállított Badinter Bizottság már akkor úgy vélekedett, hogy Koszovó új államként elismerésre lenne jogosult. A koszovói parlament 1991. szeptember 22-én kimondta Koszovó függetlenségét, amelyet 1991. október 19-én deklarált is, azonban akkor csak Albánia ismerte el Koszovót független államként (CAPLAIN, R. 1998, BÍRÓ L. 2007, NÉMETH A. 2003). Koszovó mint igazgatási egység a XIX. századtól létezik és területére vonatkozó igényt mind az albán, mind a szerb történészek több századra visszavezethetı elméletekkel magyarázzák. 1986 szeptemberében nyilvánosságra hozott memorandum után 1989-ben a szerb parlament minimálisra csökkentette a tartomány autonómiáját míg végül 1990-ben megszőnt Koszovó autonómiája, Belgrád feloszlatta a tartományi parlamentet és központi igazgatás alá került Koszovó (SIMON Á.-VASS P. 1999, 185., 212.). Az albán lakosság ezzel párhuzamos hatalmi szerveket hozott létre és a passzív ellenállást az 1990-es évek második felében partizánakciókkal kezdte felváltani. A jugoszláv hadsereg véres megtorlással, barbár etnikai tisztogatással válaszolt, ami világszerte felháborodást váltott ki. Ennek a borzalmas vérengzésnek 1999 tavaszán a NATO Jugoszláviára mért súlyos légi csapásai vetettek véget és a belgrádi kormány kénytelen volt kivonni csapatait Koszovóból. A tartomány átmenetileg ENSZ-igazgatása alá került és formálisan az ENSZ Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: BT) 1244-es határozata értelmében 1999. június 10-tıl Jugoszlávia része maradt (PRÓBÁLD F. 2000). A tartomány jövıjérıl szóló tárgyalások 2006-ban kezdıdtek el és 2007. december 10-ig nem sikerült rendezni Koszovó sorsát. A szerbiai vezetık eleinte azt szerették volna elérni, hogy Koszovót megosztanák a szerbek és az albánok között: a tartomány területének északi egyharmada Szerbiához került volna, míg a maradék kétharmadon létrejött volna a független Koszovó. A koszovói ENSZ-kormányzat vezetıi azonban, csakúgy, mint a nagyhatalmak képviselıi, ellenezték a területi megosztást, mert attól tartottak, hogyha Koszovóban átszabják a határokat, akkor felmerül ugyanennek a lehetısége Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában, ahol a szerbek és a horvátok, illetve az albánok körében lehetett tapasztalni elszakadási törekvéseket. Az albánok azonban nem hajlottak a kompromisszumra, csak a teljes függetlenséget tekintették elfogadható megoldásnak. A nagyhatalmaknak már a tárgyalássorozat kezdetén sem állt szándékukban Szerbia ellenırzése alá visszahelyezni Koszovót és más megoldáson gondolkodtak. „Feltételes függetlenséget” akartak ajánlani Koszovónak, azonban Szerbiától való teljes elszakadás vagyis az önállóság elnyerése csak abban az esetben lett volna lehetséges, hogyha az albánok biztosították volna a tartományban élı nemzetiségek – szerbek és romák – kisebbségi jogait. Az albánok azonban ezt a megoldást is elvetették, ık a teljes függetlenséget tartották elfogadhatónak (NÉMETH A. 2003., 188.). Koszovó esetleges önállóságának elnyerésével párhuzamosan elıtérbe került Nagy-Albánia megalakításának kérdése, amely jelentıs etnikai feszültséget okozott volna és okozna a Balkánfélszigeten, továbbá a nemzetközi határok megváltoztatását is eredményezte volna, illetve eredményezné. Koszovó elnöke, Fatmir Sejdiu szerint azonban Nagy-Albániától való félelem azokban alakult ki, akik betegesen félnek Koszovó függetlenné válásától (190.) (8. ábra).

27

8. ábra: Az albán élettér Forrás: NÉMETH A. 2001: Albán törekvések a Balkánon – Se vége, se hossza. Heti Világgazdaság, XXIV. évfolyam, 51-52. szám. pp. 30. alapján saját szerkesztés

2007-ben elkészült az ENSZ-fıtitkár képviselıjeként tevékenykedı Martti Ahtisaari volt finn államfı nevével fémjelzett terv, amely lehetıvé tette volna Koszovó számára, hogy saját hadserege, himnusza és zászlaja legye, ám a tervezetben egy szó sem esett arról, hogy Jugoszlávia örökébe lépı Szerbia részeként vagy pedig független államként (NÉMETH A. 2007). A világ legszélesebb autonómiáját kínálta eközben Belgrád Koszovónak. Szerbia hozzájárult volna, hogy az albán többségő tartomány akár önálló tagságot kapjon a nemzetközi pénzügyi szervezetekben, így az IMF-ben és a Világbankban. Attól sem zárkózott volna el, hogy a 2 milliós tartomány korlátozott jogkörrel felruházott képviseleteket nyisson külföldön. Olyan elképzelés is született – a szerbek oldaláról -, hogy a 10 milliós országot alakítsák át Szerbia és Koszovó konföderációjává (NÉMETH A. 2007). Egy ilyen jellegő megoldás nem új kelető, hiszen már az 1990-es évek elején felmerült annak a gondolata – albán részrıl -, hogy Jugoszlávia harmadik köztársaság státuszát adná Koszovónak Szerbia és Montenegró mellett. Ebben az esetben Koszovónak saját alkotmánya lett volna, maga intézhette volna belügyeit s mindez nem tette volna szükségessé Jugoszlávia nemzetközi határainak megváltoztatását. A szerbek ellenezték ezt a formációt, mert attól féltek, hogy ez gyengítené hatalmukat a szövetségben. Montenegró sem pártolta ezt a konföderatív megoldást, mert népességével „harmadhegedőssé” vált volna ebben az új államszövetségben (CAPLAN, R. 1998). Bosznia szerb ellenırzés alatt lévı felében, a Szerb Köztársaságban egyre többen követelték, hogy Koszovó elszakadása esetén az ottani szerbek népszavazáson dönthessenek, csatlakozni akarnak-e Szerbiához. 2007 novemberében pedig Macedóniában – ahol a lakosság negyedét albánok alkotják – fegyveres összecsapás zajlott a rendırség és egy albán csoport között (NÉMETH A. 2007., 191.). 2008. február 17-én a prištinai parlament kihirdette az egykori szerb tartomány függetlenségét. Szerbia semmisnek nyilvánította Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását és Oroszország is elutasította Koszovó függetlenné válását (192., 193., 194.). Közben Szerbia az ENSZ közgyőlésének segítségével próbálja kimondatni a prištinai döntés jogszerőtlenségét, hogy utána a Kína-Hongkong mintához hasonló megállapodással rendezzék a terület státuszát. Ebben az esetben Szerbia továbbra is Albánia határáig terjeszkedne a hivatalos térképeken, de Koszovó saját zászlaja alatt helyet kapna a Világbankban vagy a vagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban (195.). Koszovó északi részének Szerbiához csatolása komoly veszélyforrást jelent, hiszen Koszovóval határos a Presevo-völgy, Szerbia egyetlen olyan területe, ahol jelentıs többségben 28

élnek az albánok. Ha Észak-Mitrovica elszakadhat, a presevói albánok is újra kezdhetik harcukat (195.). Véleményem szerint a helyzetet területcsere vagy lakosságcsere tudná megoldani. Még napjainkban is vannak olyan területek, ahol a nemzeti kisebbségek jelentıs számban és nagy területen élnek: bosnyákok, muszlimánok Montenegró határán lévı Szandzsákban, Horvátországban a helyben maradt szerbek a Krajinában és Macedóniában az albánok fıként az albán és koszovói határ közelében. Ezen területek azok, amelyek a legnagyobb aggodalmat keltik az államalkotó nemzetekben, hiszen a nemzeti kisebbségek által elképzelt – többnyire határ menti – etnikai-területi autonómiákban irredenta veszélyforrást látnak (KOCSIS K. 2005) (9. térkép).

9. ábra: A volt Jugoszlávia etnikai térképe 2004-ben Forrás: KOCSIS K. 2005: Délkelet-Európa térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet-Kossuth Kiadó. Budapest, pp. 44-45.

A régió vallási térszerkezete 1991 és 2001 között alapvetıen az etnikai viszonyoknak megfelelıen alakult. Horvátországban a katolikus horvát elıretörés a többnyire távozó ortodox szerbek rovására, Boszniában a belsı, daytoni határokhoz igazodó muzulmán bosnyák, ortodox szerb, katolikus horvát etnikai homogenizáció, Koszovóban és Macedóniában pedig a muzulmán albánoknak az ortodox szerbek és mecedónok rovására történı térnyerése a leglényegesebb változás (KOCSIS K. 2005) (10. ábra).

29

10. ábra: Az egykori jugoszláv utódállamok vallási térképe 2004-ben Forrás: KOCSIS K. 2005: Délkelet-Európa térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet-Kossuth Kiadó. Budapest, pp. 46-47.

Az ipar-, mővelıdés-és mővészettörténeti, illetve néprajzi idegenforgalmi adottságok vonatkozásában azokat a nemzetközileg leginkább versenyképes vonzástényezıket fontos megemlíteni, amelyek védettségüknek és ezáltal ismertségüknek köszönhetıen népszerőek a turisták körében. Az UNESCO világörökségi listáján szereplı természeti alakultatok és kulturális létesítmények a vizsgált országok potenciális vonzástényezıi közé sorolhatóak. Görögország összesen tizenhét, Horvátország pedig hét, míg Szlovénia egy világörökséggel rendelkezik. A világörökség részét képezı vonzerık többsége a kulturális turizmus meghatározó helyszínei régészeti feltárások, szakrális emlékek - közé tartoznak. A természeti örökségek közé nemzeti parkok (Horvátországban a Plitvicei-tavak Nemzeti Park-1979., Montenegróban a Durmitor Nemzeti Park-1980.) és egyedi természeti adottságok (Szlovéniában a Skocjanibarlangrendszer 1988.) egyaránt tartoznak. Sajátos vonzerıt képviselnek azok a területek, ahol együttesen jelennek meg a természeti és kulturális örökségek (Ohrid-régió kulturális, történelmi együttese és természeti környezete, Athos-hegy, a Meteóra-kolostorok) (2. táblázat).

30

2. táblázat: Világörökség helyszínek a volt Jugoszlávia tagállamaiban és Görögországban Kulturális és vegyes kategóriájú helyszínek

Turisztikai termékek

Horvátországban: Dubrovnik óvárosa (1979.), Split történelmi mőemlékegyüttese Diocletianus palotájával (1979), Euphrasius-Bazilika püspöki mőemlékegyüttese Poreč történelmi központjában (1997.), Trogír történelmi központja (1997.), Szent Jakab katedrális Šibenikben (2000.), Stari Grad síkvidék (2008.), Szerbiában: Stari Ras városa és a Sopoćani kolostor (1979.), Studenica kolostor (1986.), Gamzigrad-Romulian, Galerius palotája (2007.), Montenegróban: A Kotor-régió természeti és kultúrtörténeti értékei (1983.), Bosznia-Hercegovinában: Mostar óvárosa az Öreg-híddal (2005.), Mehmed Sokolović pasa hídja Višegrádban (2007.), • vallási turizmus Macedóniában: Az Ohrid-régió kulturális és történelmi együttese és természeti környezete • kulturális-és (1979.), örökségturizmus Koszovóban: Dečani-kolostor, Gračanica-kolostor, Peči Patriarchátusi épületegyüttes, Prizren • tanulmányi Bogorodica Ljeviška-templom (2004.), turizmus Görögországban: Bassae, az Apolló Epicurius templom (1988.), a Delphoi romváros (Apollószentély) (1987.), az athéni Akropolisz (1987.), az Athos-hegy (1988.), a Meteóra-kolostorok (1988.), Thesszaloniki ókeresztény és bizánci mőemlékei (1988.), Epidaurosz régészeti feltárásai (1988), Rhodosz középkori városa (1988.), Olympia régészeti feltárásai (1989.), Müsztrasz (Mystras) (1989.), Délosz szigete (1990.), Daphni és a Hossios Lukas kolostor, valamint a Nea Moni kolostor (Chiosz szigete) (1990.), Pythagoreion és Heraion Szamosz szigetén (1992.), Vergina régészeti feltárásának területe (1996.), Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása (1999.), Patmosz szigetének történelmi óvárosa (Chorá) a „Teológus” Szent János kolostorral és az Apokalipszis-barlanggal (1999.), Korfu régi városrésze (2007). Forrás: saját összeállítás

A volt Jugoszláviára jellemzı kulturális diverzitás alapját képezı etnikai-vallási összetétel napjainkban is feszültségforrást jelent a Balkán-félszigeten, azonban az egyes nemzetek, nemzetiségek és vallási felekezetek sajátos építészeti stílusa, néprajzi (tárgyi és szellemi) hagyományai az idegenforgalom számára potenciális adottságokat képviselnek és megfelelı alapot biztosítanak a kulturális-, örökség-, tanulmányi-és fesztiválturizmus részére. Az egykori jugoszláv tagországok nemcsak természeti adottságaikra épülı termékfejlesztéssel, hanem a kulturális vonzástényezıkön alapuló turisztikai termékekkel tudnak megjelenni a turizmus nemzetközi piacán, amelyek iránt az elırejelzések szerint az elkövetkezendı években dinamikus keresletnövekedés várható. A néprajz, mint turisztikai vonzástényezı két területre osztható: egyrészt az anyagi (népmővészet és népi építészet), másrészt a szellemi (folklór) részre. A népmővészet ezen belül magában foglalja a népi díszítımővészetet, a folklór pedig a népszokásokat, a népköltészetet, a népzenét és a néptáncot. A vizsgált térségben a népmővészet szép emlékei közé sorolható Idrija csipkeverése, Čilipi, Grebenc, Kreševa és Djakovica népviselete, Arnea-Arnaia és Arachova szıttesei, népi szınyegei és takarói. A népi építészet jellegzetes emlékei Veržej vízimalma, Gornji Prapatno parasztházai. A szellemi örökség képviselıi Črnomelj tavasz ünnepe, Susak-sziget néptáncai és Galičnik lakodalmasa.

31

8. A volt jugoszláv tagországok és Görögország idegenforgalmi helyzetének elemzése 8.1. Az egykori Jugoszlávia

1990. május 2. és 6. között Freudenstadtban konferenciát tartottak „Turizmus egy új Európában – kelet-nyugati együttmőködés” címmel, ahol egy napon keresztül Jugoszlávia turizmusával foglalkoztak a szakemberek. Jugoszlávia az 1980-as években jelentıs idegenforgalommal rendelkezett, amely változatos és összetett turisztikai vonzerıire épült. Ezt a dinamikus növekedést feltételezve az országban számos projekt készült az idegenforgalom fejlesztésére. Azonban a délszláv válság ezeket a fejlesztési elképzeléseket és beruházási tervjavaslatokat is meghiúsította. 1985-ben Jugoszlávia a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a világon a 11. helyen (8 486 000 turistaérkezés), a nemzetközi turizmusból származó bevételeket (1 061 millió USD) illetıen a 25. helyen állt.

8 436

6 574

199 254 ezer fı

Nemzetközi turista érkezések (Jugoszlávia és Görögország nélkül)

Jugoszlávia

Görögország

11. ábra: Jugoszlávia és Görögország részesedése a nemzetközi turistaérkezések számából Európában (1985.) Forrás: WTO adatai alapján saját számítás és szerkesztés

1 061

1 428

58 692 millió USD

Nemzetközi turizmus bevétele (Jugoszlávia és Görögország nélkül)

Jugoszlávia

Görögország

12. ábra: Jugoszlávia és Görögország részesedése a nemzetközi turizmusból származó bevételekbıl Európában (1985.) Forrás: WTO adatai alapján saját szerkesztés

1985-ben Jugoszlávia 3,9%-kal, Görögország 3%-kal részesedett az európai turizmusból a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve, a bevételekbıl pedig Jugoszlávia részesedése 1,7%, Görögországé 2,3% volt (11. és 12. ábra).

32

A világturizmusból a nemzetközi turistaérkezések számát elemezve Jugoszlávia 1985-ben 2,61%-kal, Görögország 2,04%-kal, a nemzetközi turizmusból származó bevételekbıl Jugoszlávia 0,91%-kal, Görögország 1,23%-kal részesedett. A fajlagos (egy turistaérkezésre jutó) bevétel értéke Jugoszláviában 126 USD, Görögországban 217 USD volt. 1985 és 1989 között a nemzetközi turistaérkezések számának átlagos növekedési értéke Jugoszláviában 0,6%, Görögországban 5,3% volt, a nemzetközi turizmusból származó bevételek átlagos növekedési üteme Jugoszláviában 20,4%, Görögországban 8,5% körül alakult. Az 1980-as évek végén, intenzív politikai és gazdasági változások közepette, amelyek KeletEurópát és Nyugat-Európát egyaránt érintették, Jugoszlávia a nemzetközi turizmus alakulásában növekedést feltételezett és remélte, hogy pozícióját meg tudja erısíteni a nemzetközi idegenforgalmi piacon. Másrészrıl bízott abban, hogy a turisztikai szolgáltatások minısége javulni fog és szélesebb nemzetközi együttmőködésre lesz lehetıség (KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990). Jugoszláviának jellegzetes turisztikai és geográfiai pozíciója volt, amely meghatározta az ország aktív szerepét a nemzetközi turisztikai áramlásokban. A turizmus fejlıdése az 1960-as évektıl kiemelkedı eredményeket ért el Jugoszláviában. 1955 és 1985 között a turistaérkezések száma 5,7-szeresére növekedett s ezen belül a belföldi turistaérkezések száma 4,8-szeresére, a külföldi turistaérkezések száma 20,4-szeresére növekedett (13. ábra). A belföldi és a nemzetközi turizmus alakulása a turizmusfejlesztési politikának megfelelıen alakult. A turizmus fejlıdését megalapozó adottságok összetettek és változatosak voltak (ŠTETIČ, S. 1990). ezer 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1955

1965

1975

1985 év

Összesen

Hazai vendég

Külföldi vendég

13. ábra: Nemzetközi és belföldi turistaérkezések száma 1955 és 1985 között Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 334. adatai alapján saját szerkesztés

Az Adriai-tenger és tengerpartja gyakorolt elsısorban hatást a turizmus fejlıdésére. A terület turisztikai értékét a csipkézett tengerpart mellett a számtalan sziget, a mediterrán éghajlat, a kedvezı fürdési szezon, sportolási lehetıségek, kulturális és történelmi emlékek gazdagsága képezte (ŠTETIČ, S. 1990). A hegyvidék sokféle lehetıséget kínált a turizmus számára. A hegységi területeken a legnagyobb turistaforgalom télen realizálódott. A hegyvidék kiválóan alkalmas volt a hétvégi turizmus, a pihenı, üdülı idegenforgalom és az aktív turizmus fejlesztésére. A hegységi régió a Szlovén-Alpokat, a Dinári-hegyvidéket (Dinári-Alpok), a Balkanidák vonulatát, a Trák-Macedónmasszívum hegységeit, valamint a Vajdaság és Szlavónia szigethegységeit foglalta magában.
A Szlovén-Alpok magas hegycsúcsokkal, mészkı- és glaciális formakinccsel, gazdag növényzettel és védett természeti területtel (Triglav Nemzeti Park) jellemezhetı.
A Dinári-hegyvidék (Dinári-Alpok) területe karsztos (Plitvicei-tavak) és glaciális formakincsekben gazdag.
A Balkanidák vonulata változatos geológiai struktúrát kínál, számos barlang, paleovulkáni kúp, termál-és ásványvízforrás, védett természeti érték (Djerdap Nemzeti Park) jellemezi a területet. 33


A Trák-Macedón-masszívum hegységei nagyszámú termál-és ásványvízforrást, vadászati és halászati lehetıségeket, valamint megırzött természeti tájképet kínál.
A belsı területek hegységei könnyen megközelíthetıek voltak, termál-és ásványvízforrásban bıvelkedtek, valamint vadászati lehetıségeket (Fruška Gora Nemzeti Park) nyújtottak a turisták számára (PRÓBÁLD F. 2000., ŠTETIČ, S. 1990). A nemzeti parkok speciális vonzerıi voltak a jugoszláv idegenforgalomnak. 1948 óta, amikor az elsı nemzeti parkot (Pelišter Nemzeti Park) létrehozták, 21 nemzeti parkot alapítottak. A tavak - körülbelül 300 természetes és mesterséges – Jugoszláviában különösen fontos hatást gyakoroltak a belsı idegenforgalomra. Jugoszlávia gyógyturizmusa a rendkívül nagy számú termál-és ásványvízforrásokon alapult. Megközelítıleg 520 meleg és hideg ásványvízforrás és több mint 100 gyógyfürdı állt a vendégek rendelkezésére országszerte. A gyógyvizek ásványi anyag összetételük szerint leginkább alkalikusak. A gyógyfürdık vize megelızésre és különbözı típusú betegségek kezelésére egyaránt alkalmas volt (ŠTETIČ, S. 1990., BÁCS GY. 1983., 196.). Jellegzetes motivációt jelentett Jugoszláviában a turizmus fejlesztésének az UNESCO Világörökség listájára felkerült helyszínek megléte. Ezek közé tartozott: az Ohrid régió kulturális és történelmi együttese és természeti környezete (1979), a Plitvicei-tavak Nemzeti Park (1979), a Durmitor Nemzeti Park (1980), Dubrovnik óvárosa (1979), Split történelmi mőemlék együttese Diocletianus császár palotájával (1979), Kotor régió természeti és kultúrtörténeti értékei (1979), Stari Ras városa a Sopoćani kolostorral (1979) és a Skocjani-barlangrendszer (1988) (214.). A turizmus fejlıdése összefüggésben volt Jugoszlávia gazdaságának helyzetével. A turizmus fogadóképességének alapját többek között a szálláshely és a vendéglátás kapacitása, a közlekedési infrastruktúra képezi. Jugoszlávia 1,4 millió vendégágyat kínált különbözı szálláshelyeken az 1980-as évek végén. Az ország szálláshely kínálatának fı jellegzetessége volt, hogy a kiegészítı szálláshelyek (gyógyszálló, kemping, magánszálláshely) kapacitása meglehetısen többségben volt az alapszálláshelyek (szálloda, panzió, motel, turistaszállás) kapacitásával szemben. Az arány a következıképpen oszlott meg: alapszálláshelyek kapacitása 25%, míg a kiegészítı szálláshelyek kapacitása 75%. Az eloszlás területileg egyenlıtlen volt. A tengerparti terület volt a legjobban ellátott vendégágyak tekintetében (52%), míg 19%-a volt található gyógyüdülıhelyeken, 8%-a hegyvidéki üdülıhelyeken, 7%-a pedig a fı adminisztratív központokban (14. ábra). A vendégágyak legnagyobb számban magánszálláshelyeken (29%), kempingekben (27,5%), szállodákban (18%) és egyéb szálláshelyeken (26,5%) realizálódtak (ŠTETIČ, S. 1990).

21 005

22 968

9 516

18 937 49 044

132 357

fı adminisztratív központok

gyógyüdülıhelyek

tengerparti üdülıhelyek

hegyvidéki üdülıhelyek

más turisztikai üdülıhelyek

egyéb üdülıhelyek

14. ábra: Vendégágyak számának megoszlása üdülıkörzetenként (1985.) Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 332. adatai

alapján saját szerkesztés Az 1980-as években Jugoszlávia megtartotta a közepesen fejlett turizmussal jellemezhetı pozícióját, a „mediterrán vonások” erıs jelenlétével. Az európai nemzetközi turizmusban a vendégéjszakák számát tekintve részesedése körülbelül 4% volt. 34

1955 és 1985 között nemcsak a nemzetközi turistaérkezések száma, hanem a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma is jelentısen - 27,9-szeresére - növekedett (15. ábra). 1981-tıl állandó növekedést lehetett megfigyelni a nemzetközi turistaérkezések számát és a vendégéjszakák számát tekintve, kivéve 1982-t és 1983-at, amikor a nemzetközi turistaforgalom komoly csökkenést mutatott. Ezt a visszaesést az általános problémákkal és a jugoszláv gazdaság romló feltételeivel lehetett összefüggésbe hozni (különféle termékek: olaj, benzin, élelmiszer hiánya) (KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990). ezer 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1955

1965

1975

1985 év

15. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása 1955 és 1985 között Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 334. adatai alapján saját szerkesztés

Ebbıl: Magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma

Magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából

Magyar turisták átlagos tartózkodási ideje

Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma

ezer

%

ezer

%

%

ezer

%

ezer

%

%

nap

249

3,8

9,1

4,9

3,7

453

1,1

13,4

1,9

3,0

1,5

225 4250 178 862 744 6,9 102 662

3,4 64,2 2,7 13 12,8 0,1 1,5 100

2,6 95,6 2,1 26,6 34,1 0,0 14,3 185

1,4 51,7 1,1 14,4 18,4 0,0 7,7 100

1,6 2,3 1,2 3,1 4,6 0,0 14 2,8

1768 32684 357 2949 1237 26,2 221 39695

4,5 82,3 0,9 7,4 3,1 0,1 0,6 100

14,0 541 3,7 55,6 43,2 0,0 25,4 696

2,0 77,7 0,5 8,0 6,2 0,0 3,6 100

0,8 1,7 1,0 1,9 3,5 0,4 11,5 1,8

5,4 5,7 1,8 2,1 1,3 1,8 3,8

Külföldi turisták száma

BoszniaHercegovina Montenegró Horvátország Macedónia Szlovénia Szerbia Koszovó Vajdaság Jugoszlávia

Magyar turisták részesedése a külföldi turisták számából

Ebbıl: Magyar turisták száma

3. táblázat: A külföldi és a magyar turisták számának és az általuk eltöltött vendégéjszakák számának alakulása Jugoszláviában, az egyes tagköztársaságokban és tartományokban 1981-ben

Forrás: PEPEONIK, Z. 1983-1984: Some charactertistics of Hungarian tourists influx into Croatia in the postwar period. Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae Sectio Geographica. Tomus XVIII-XIX. 1983-1984. pp. 164.

35

A táblázat adatait vizsgálva megállapítható, hogy az egykori Jugoszlávia külföldi turisták által leglátogatottabb tagállama Horvátország (64,2%), Szlovénia (13%) és Szerbia (12,8%) volt. A magyar turisták vonatkozásában a leglátogatottabb országok közé Horvátország (51,7%), Szerbia (18,4%) és Szlovénia (14,4%) tartozott, amelyben a barát-és rokonlátogatás, mint speciális utazási motiváció meghatározó szerepet játszott. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása a következıképpen alakult: Horvátország (82,3%), Szlovénia (7,4%), Szerbia (3,1%). A magyar turisták a legtöbb vendégéjszakát Horvátországban (541000 vendégéjszaka), Szlovéniában (55600 vendégéjszaka) és Szerbiában (43200 vendégéjszaka) töltötték el. A Vajdaságban regisztrált vendégéjszakák számából a magyar turisták 3,6%-kal részesedtek s itt a legmagasabb (11,5%) a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. Macedónia és Montenegró részesedése meglehetısen csekély volt Jugoszlávia turizmusán belül mind a külföldi turisták számát, mind a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számát tekintve (3. táblázat). BoszniaSzerbia 12,9% Hercegovina Montenegró Szlovénia 3,8% 3,4% 13,0%

Macedónia 2,7%

Horvátország 64,2%

16. ábra A nemzetközi turistaérkezések számának megoszlása a volt Jugoszlávia tagköztársaságai között 1981-ben Forrás: PEPEONIK, Z. 1983-1984: Some characterics of Hungarian tourist influx into Croatia in the postwar period. Annales Universitatis Scintiarium Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae Sectio Geographica. Tomus XVIII-XIX. 1983-1984. pp. 164. adatai alapján saját szerkesztés

A 16. ábra adatait vizsgálva megállapítható, hogy Montenegró részesedése a nemzetközi turistaérkezések számából nagyon alacsony értéket képviselt. 1981-ben az egykori Jugoszláviába érkezı turisták (4616000 fı) közül mindössze 225000 fı választotta úti célul Montenegrót. A jugoszláv turistaforgalom átfogó elemzése a hagyományos piac, a nyugat-európai országok túlnyomó részesedését mutatta a 80-as években. 1985 óta a külföldi turisták jelentıs hányada hét európai országból érkezett (KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990) (4. táblázat). 4. táblázat: Jugoszlávia legfontosabb nemzetközi turisztikai partnerei Vendégéjszakák alakulása százalékban Ország

1981-85

1986

1987

1988

Német Szövetségi Köztársaság Ausztria Olaszország Nagy-Britannia Csehszlovákia Hollandia Franciaország

40,6 10,5 8,9 8,2 6,7 5,5 3,3

38,4 10,1 9,0 10,4 7,0 5,9 2,8

38,3 9,9 9,5 11,6 5,7 5,5 2,6

37,8 9,8 10,3 11,2 4,7 6,9 2,3

ÖSSZESESEN

83,7

83,6

83,1

83,0

Forrás: KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990: Yugoslavia and Future Flows of Eurpoean Tourism. Schriftenreiche zur Touristik 3. Frieder Stadtfeld: Tourismus in einem neuen Europa – Zusammenarbeit von Ost und West. Fachbereich Verkehrsweisen/Touristik Worms pp. 179.

Jugoszlávia legfontosabb turisztikai partnere 1988-ban a Német Szövetségi Köztársaság (a továbbiakban: NSZK), Nagy-Britannia, Olaszország és Ausztria volt. 1981 és 1988 között az 36

NSZK turisták részesedése 2,8 százalékponttal, az Ausztriából érkezı turisták részesedése 0,7 százalékponttal, míg a francia turisták részesedése 1 százalékponttal csökkent a vendégéjszakák számát tekintve. Ugyanakkor Nagy-Britanniából érkezı turisták részaránya 3, Csehszlovákiából érkezı turisták részaránya 2, az olasz turisták részaránya pedig 1,4 százalékponttal növekedett a vendégéjszakák számának vonatkozásában (4. táblázat). A beutazó turizmus szerkezete is jól mutatja Jugoszlávia jelentıségét, mint a barátság hídját, a nemzetközi turisztikai piacon, ugyanis Jugoszláviát több mint 30 ország turistái látogatták. NagyBritanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Szovjetunióból, Kanadából, Ausztráliából, Írországból, Lengyelországból, Japánból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, ÚjZélandról, Izraelbıl is érkeztek turisták és töltötték el szabadságukat. Jugoszlávia beutazó turizmusára a globális turizmus jellemzıi - szezonális, változékony, heterogén, koncentrált - voltak érvényesek (ŠTETIČ, S. 1990) (5. táblázat). 5. táblázat: Jugoszláviába érkezı turisták megoszlása országonként 1955 és 1985 között (ezer) Ország

1955

1965

1975

1985

Ausztria Belgium Görögország Dánia Olaszország Magyarország Német Szövetségi Köztársaság Norvégia Lengyelország Szovjetunió Törökország Nagy-Britannia Franciaország Hollandia Csehszlovákia Svájc Svédország Amerikai Egyesült Államok Egyéb országok

5,1 1,8 3,9 0,6 3,7 1,1 12,4 0,4 n.a. n.a. 1,9 3,6 6,0 1,5 0,5 1,9 1,2 5,6 8,6

28,2 9,0 23,9 5,3 28,1 14,1 87,7 2,5 15,1 10,0 20,2 37,0 43,8 10,5 33,2 10,2 5,4 22,9 70,1

49,6 13,5 42,5 7,1 91,8 39,6 262 3,2 28,4 104 62,4 48,7 93,9 37,6 49,6 23,1 18,2 30,9 120

57,6 14,1 56,3 15,5 81,4 56,5 293 10,4 35,2 124 56,5 58,7 59,7 34,8 61,6 28,3 16,2 42,9 123

ÖSSZESEN

59,5

477

1126

1225

n.a. – nincs adat Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 334. adatai alapján saját szerkesztés

1985-ben a legtöbb turista a Német Szövetségi Köztársaságból (23,9%) érkezett, amelyet a Szovjetunió (10,1%), Olaszország (6,6%), Csehszlovákia (5%) és Ausztria (4,7%) követett. 1955ben a Német Szövetségi Köztársaságból érkezı turisták az összforgalom 20,8%-át, Franciaországból érkezı turisták a 10%-át, az Amerikai Egyesült Államokból érkezı turisták a 9,4%-át realizálták. 1955-ben Csehszlovákiából érkezı turisták az összforgalom mindössze 0,8%át képviselték. 1955 és 1985 között a Német Szövetségi Köztársaságból érkezı turisták részaránya 3,1 százalékponttal, Olaszországból érkezı turisták száma 0,4 százalékponttal, Csehszlovákiából érkezı turisták száma 4,2 százalékponttal növekedett. Magyarországról érkezı turisták száma 1955 és 1985 között 55,4 ezer fıvel növekedett, s az 1955-ös összforgalomból való 1,8%-os részesedése 4,6%-ra növekedett, amely 2,8 százalékpontos bıvülést jelent. Jugoszláviába érkezı külföldi turisták száma 1955 és 1985 között 1165,5 ezer fıvel növekedett (5. táblázat). A nemzetközi turistaérkezések 83%-a átlagosan nyáron realizálódott, több mint 50%-a pedig júliusban és augusztusban. A turisták legnagyobb része egyénileg utazott az országba, ugyanakkor növekedett a csoportos utazáson részt vevı turisták száma. Ezzel magyarátható, hogy néhány szálláshelyen meglehetısen magasak voltak a foglaltsági mutatók. Jugoszláviában az átlagos tartózkodási idı meglehetısen hosszú, átlagosan 15 nap körül alakult (KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990). 37

Az idegenforgalmi szakma képviselıi próbálták meghatározni Jugoszlávia lehetséges pozícióját a jövıbeni európai turizmus fejlıdésében és számos projektet készítettek. Az egyik legfontosabb közülük „Jugoszlávia hosszú távú fejlıdésének koncepciója 1995/2000-ig” volt. Az akkori elırejelzés szerint a nemzetközi turizmus globális szinten mérsékelt növekedési rátát – 3,5% évente – fog mutatni 2000-ig. Jugoszláv turisztikai szakemberek ebben a koncepcióban Jugoszláviát illetıen némileg gyorsabb növekedést tartottak valószínőnek, mint a világturizmus évenkénti növekedése és 2000-ben körülbelül 150 millióra becsülték a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számát (KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990). A fejlesztési projekt 2000-ig számos új komplexum építését vázolta fel s ennek megfelelıen 2000-ben 2650000 vendégágy állt volna a turisták rendelkezésére az idegenforgalmi szálláshelyeken. Ebbıl 37% (980000 vendégágy) az alapszálláshelyeken (szálloda, panzió, motel, turistaszállás) és 63%-a (1670000 vendégágy) pedig a kiegészítı szálláshelyeken (gyógyszálló, kemping, magánszálláshely) szolgálta volna a turisták ellátását (KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990). Az idegenforgalom bıvülését gátolta, hogy fizikai nehézségek voltak Jugoszlávia és az európai turistaküldı országok megközelíthetısége terén. A turizmus fejlıdésében érdekelt szakemberek felismerték, hogy a közlekedési kapcsolatok fejlesztésére van szükség, a közúti-és vasúti hálózat kibıvítésére, a légi közlekedés továbbfejlesztésére, transzverzális közúthálózat építésére, a zágrábi repülıtér felújítására. Ezek a beruházások az akkori terveknek megfelelıen 1992 után fejezıdtek volna be s ezáltal lehetıvé vált volna olyan területek megközelítése is, mint Dél-Dalmácia, amelyek kevésbé voltak ismertek az európai piacon. Továbbá a turizmusban dolgozók részére új oktatási program kidolgozását is szükségesnek tartották. A turisztikai szálláshelyek kategorizálása és osztályba sorolása az egész országra kiterjedt volna (KOBASIČ, A-VUKONIČ, B. 1990). Az 1980-as évek végéig Jugoszlávia egyfajta kapu volt kelet és nyugat felé. A világ számos országából érkeztek a turisták az ország természeti és kulturális értéke miatt és, hogy részesei lehessenek az itteni emberek vendégszeretetének. A szakemberek azt remélték, hogy a turizmus lesz Jugoszláviában a béke hídjának egyik pillére és a nemzetek közötti barátság megtestesítıje. Az 1990-es évek elején kirobbant délszláv válság azonban ezt a reményt és az ország hosszú távú fejlesztési elképzeléseit is szerteoszlatta. 2000-ben a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma mindösszesen 865 ezer volt, amely a fejlesztési koncepcióban elırejelzett értéket alig közelíti meg. Ha Jugoszláviának sikerült volna pénzügyileg támogatni ezeket a beruházásokat, illetve fejlesztéseket és az ország történelme nem így alakult volna, akkor Jugoszlávia meg tudta volna valósítani az alapszálláshelyek kedvezı minıségi struktúráját és így sikeresen tudott volna versenyezni az európai piacon. 8.2. A turizmus fıbb statisztikai mutatóinak alakulása az egykori Jugoszlávia tagállamaiban a délszláv válság idején és napjainkban Ebben a fejezetben az idegenforgalom legfontosabb mutatószámainak idıbeli és térbeli változását, továbbá a turizmus közgazdasági szerepének alakulását elemzem.3

3

Az elemzéseknél a hozzáférhetı legkorábbi statisztikai adatokat használtam fel, egységesen 2007-ig. BoszniaHercegovina és Koszovó estében a rendelkezésre álló adatokat tudtam értékelni.

38

8.2.1. A nemzetközi turistaérkezések számának változása ezer fı 20 000 18 000 Bosznia-Hercegovina 16 000 Horvátország 14 000 12 000 10 000

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia Macedónia

8 000 Szlovénia 6 000 4 000 2 000

Görögország

Montenegró

19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

17. ábra: A nemzetközi turistaérkezése számának alakulása az egykori jugoszláv utódállamokban és Görögországban 1993 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés

A 17. ábrán látható, hogy a volt Jugoszlávia és Görögország iránt a turisztikai kereslet növekszik. Az egyes országok iránti kereslet változásában kisebb-nagyobb visszaesések megfigyelhetıek, amelyek az 1990-es évek elején kirobbant délszláv válsággal, illetve a késıbbiek folyamán kialakult etnikai feszültségekkel hozhatók összefüggésbe.

ezer fı 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200

19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

18. ábra: A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása Szlovéniában 1990 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, a nemzeti statisztikai hivatal és VAN DEN BROEK, M. 2000: Slovenia. Travel &Tourism Intelligence - Country Reports. No. 4. pp 94. adatai alapján saját szerkesztés

1991-ben, Szlovénia függetlenné válásának évében s a délszláv válság kezdetén Szlovéniában az 1990. évi nemzetközi turistaérkezések mindössze a 15%-át regisztrálták. Mindez a Balkánfélszigeten kialakult politikai instabilitással - Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában kirobbant függetlenségi háború következtében - és az idegenforgalom krízisérzékenységével 39

magyarázható. A potenciális turisták úgy feltételezték, hogy Szlovénia többé nem biztonságos ország és a nemzetközi turistaérkezések száma jelentıs mértékben lecsökkent. Az 1995-ös boszniahercegovinai és horvátországi háborús események miatt 3%-kal csökkent az országba érkezı külföldi turisták száma. Annak ellenére, hogy Szlovénia megmaradt biztonságos és békés országnak, 1996-ban is mindössze 832 000 turistaérkezést regisztráltak. A 2001-es macedón fegyveres összecsapások és Koszovó függetlenségének kikiáltását követı zavargások nem éreztették hatásukat a nemzetközi turistaérkezések számában. 1991 és 1999 között a nemzetközi turistaérkezések száma körülbelül megháromszorozódott, azonban ez az érték mindössze 46%-a a függetlenné válást megelızıen regisztrált értéknek. 1998 és 1999 között a nemzetközi turistaérkezések számában 10%-os csökkenés tapasztalható, amely a koszovói válsággal hozható összefüggésbe. Mihelyt a béke visszatért a Balkán-félszigetre, Szlovénia idegenforgalma is kezdett talpra állni. 2000 és 2007 között 1,6-szorosára növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma, amely azonban 8%-kal kevesebb az 1990. évi turistaérkezéseknél (18. ábra). Elızetes adatok szerint - 2009 novemberéig – Szlovéniában 1571383 nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely az elızı év azonos idıszakának 94%-a. Horvátország Európában a 20 legnépszerőbb turisztikai desztinációk között szerepel, azonban míg 1990-ben a 13. helyen állt, 1998-ben a 18. helyre esett vissza a turistaérkezések számát tekintve (TRECHARNE, R. 2000). ezer fı 12 000

10 000

8 000

6 000

4 000

2 000

19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

19. ábra: A nemzetközi turistaérkezések száma Horvátországban 1989 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, a nemzeti statisztikai hivatal adatai, TREHAMEN, R. 2000: Croatia. Travel & Tourism Intelligence. Country Reports. No. 2. pp. 74., MCKELVIE, J.: Croatia. Travel &Tourism Intelligence, 2007. February. Mintel International Group Ltd. London. 2007. pp. 13. adatai alapján saját szerkesztés

1985 és 1997 között a nemzetközi turistaérkezések száma 55%-kal csökkent. Ez a jelentıs mértékő csökkenés az elhúzódó háborús válsággal magyarázható, hiszen Horvátország területi egységét csak 1998 januárjában sikerült megvalósítani. 1990 és 1991 között a nemzetközi turistaérkezések száma – egy év alatt drasztikusan - 75%-kal csökkent. Fontos kiemelni az 1990 és 1995 közötti idıszakot, amikor a nemzetközi turistaérkezések száma összesen 75%-kal, a vendégéjszakák száma 76%-kal csökkent, amely a horvátországi és a bosznia-hercegovinai polgárháborúval magyarázható. 1994-ben 105%-os növekedés volt tapasztalható 1993-hoz képest, azonban az 1995-ös horvátországi harcok ismételten jelentıs mértékő, 43%-os visszaesést eredményezett. A nemzetközi turistaérkezések száma a duplájára emelkedett 1998-ban 1997-hez képest, azonban amikor a koszovói válság kirobbant, a turisztikai szektor ismét válsághelyzetbe került (19. ábra). 40

A nemzetközi turistaérkezések száma 1999-ben 1998-hoz képest 8%-kal csökkent. Dubrovnik és Délkelet-Dalmácia szenvedett a legtöbbet a koszovói krízis miatt, ugyanis ezt a régiót – Montenegróval való szomszédsága miatt – veszélyes területként tartották nyilván. A Horvát Turisztikai Hivatal a tour operátorok tömeges törlését tapasztalta. (Az országba látogató turisták körülbelül 40%-a ugyanis szervezett úton érkezett Horvátországba.) A Turizmus Világszervezete /World Tourism Organisation/ (a továbbiakban: WTO) jelentése szerint 1999-ben a dubrovniki tengerparti övezet foglalása 30%-kal csökkent (TRECHARNE, R. 2000). A 2001-es macedón fegyveres összecsapások és Koszovó függetlenségének kikiáltása már nem befolyásolta a nemzetközi turistaérkezések számának alakulását. 2000-tıl dinamikus növekedést lehet megfigyelni a nemzetközi turistaérkezések számában, azonban a háború elıtt regisztrált turistaérkezések számát nem sikerült még elérnie Horvátországnak. 2007-ben 4%-kal kevesebb turistaérkezést regisztráltak, mint 1989-ben (19. ábra). 2009. júliusában 2371699 külföldi turista érkezett az országba, amely a 2007-ben regisztrált forgalom 25,48%-a és az elızı év azonos idıszakában mért forgalom (2385070 külföldi turistaérkezések) 99,44%-a.

ezer fı 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000

20 07

20 05

20 03

20 01

19 99

19 97

19 95

19 93

19 91

19 89

19 87

19 85

0

20. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma az egykori Jugoszláviában, Szerbia-Montenegróban, illetve Szerbiában Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

A volt Jugoszlávia idegenforgalmi rekordévében, 1982-ben 2,2 millió külföldi látogató kereste fel - az egykori Jugoszláviát alkotó – Szerbiát, illetve Montenegrót és 500 millió dollárt költöttek turisztikai jellegő kiadásokra (197.). Az egykori Jugoszláviában 1988-ban 9018000, 1991-ben mindössze 379000 turistaérkezést regisztráltak. Ezen jelentıs mértékő csökkenésben azonban nemcsak a délszláv válság játszott szerepet, hanem az is, hogy ezen érték már csak Szerbiára és Montenegróra vonatkozik. 1991 és 1995 között 2%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma. A mutatószám alakulásában szerepet játszott az is, hogy a harcok nem Szerbiában és Montenegróban zajlottak. 1994 és 1995 között viszont 17%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma, amely az intenzívebb katonai hadmővetekkel hozható összefüggésbe. Az 1999-es koszovói válság 47%-os csökkenést eredményezett. A macedón fegyveres összecsapások, Montenegró és Koszovó függetlenné válásának folyamata nem befolyásolta negatívan ezen mutató alakulását (20. ábra).

41

ezer fı 700,00

600,00

500,00

400,00

300,00

200,00

100,00

0,00 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

21. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma Montenegróban 1993 és 2007 között Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 340., NIKOLOVA, M. S. 2009: Montenegro. Travel & Tourism Analyst. August. 2009. pp. 15., http://www.monstat.cg.yu/Publikacije/CGuBrojkama/EngCG.BROJKE,2007.pdf, http://www.monstat.cg.yu/Godisnji%20podaci/Godina2007/turizam%202007/engturizam%202007.htm, http://www.monstat.cg.yu/Publikacije/Statistical%20Yearbook2006.zip, http://www.monstat.cg.yu/EngPublikacije.htm (Letöltések dátuma: 2009. 08. 21.) és http://www.monstat.org/EngPublikacije.htm (Letöltés dátuma: 2010. 01. 05.) adatai alapján saját szerkesztés

A délszláv válság hatásai kimutathatóak a nemzetközi turistaérkezések számának alakulásában: 1994 és 1995 között 12%-kal, 1998 és 1999 között 50%-kal csökkent Montenegróba érkezı külföldi turisták száma. 2001-ben kirobban macedón polgárháborús helyzet és Montenegró függetlenségének elnyerése nem befolyásolta negatívan ezen mutató alakulását. 1993 és 2007 között összességében 48-szorosára növekedett a külföldi turistaérkezések száma (21. ábra). 2008-ban 1031138 nemzetközi turistaérkezést regisztráltak az országban, amely 4%-os bıvülést jelent az elızı évhez képest. ezer fı 350

300

250

200

150

100

50

0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

22. ábra: Nemzetközi turistaérkezések számának alakulása Bosznia-Hercegovinában 1993 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, BALL, M. 2009: Bosnia and Herzegovina. Travel & Tourism Intelligence. August. 2009. pp. 17. és http://data.un.org/CountryProfile.aspx?crName=Bosnia%20and%20Herzegovina, http://www.rcfea.org/papers/WS1/Manera-Garau.pdf (Letöltések dátuma: 2009. 08. 21.) adatai alapján saját szerkesztés

42

Bosznia-Hercegovinába érkezı turisták száma meglehetısen csekély volt, hiszen ebben a tagországban volt a délszláv válság legszörnyőbb pusztítása. 1995-ben, a Daytoni Békeszerzıdés aláírásának eredményeként az elızı évhez képest 6-szorosára növekedett az országba látogató turisták száma. A koszovói válság évében 1998-hoz képest 2%-kal, a macedón-albán összecsapások eredményeképpen 19%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma. Montenegró függetlenné válása nem gyakorolt hatást ezen mutató alakulására (22. ábra). 2009 január-májusában 113455 külföldi turista érkezett Bosznia-Hercegovinába, amely a 2007ben regisztrált forgalom 37,07%-a és az elızı év azonos idıszakához viszonyítva 93,7%-a. ezer fı 300

250

200

150

100

50

19 89 19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0

23. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma Macedóniában 1989 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, a nemzeti statisztikai hivatal adatai és http://www.stat.gov.mk/english/Publikacii/8.4.8.02.pdf - 2003-2007 (Letöltés dátuma: 2009. 08. 21.) adatai alapján saját szerkesztés

1989 és 1991 között 54%-kal, 1994 és 1995 között 21%-kal, 2000 és 2001 között 56%-kal csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma. Érdekes, hogy a koszovói válság nem érintette negatívan az országba látogató külföldi turisták számának alakulását, 1998-hoz képest 15%-kal növekedett ezen mutató értéke. Összességében megállapítható, hogy Macedónia iránt növekszik a turisztikai kereslet, 1989 és 2007 között 4%-kal növekedett az országba látogató külföldi turisták száma (23. ábra). 2008-ban 254957 nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 10,85%-os növekedést jelent 2007-hez képest. ezer fı 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 1993

1994

1995

1996

1997

24. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma Koszovóban 1993 és 1997 között Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 340. adatai alapján saját szerkesztés

43

1998 és 1993 között 43%-kal növekedett Koszovóba érkezı turisták száma. Kisebb visszaesés 1995-ben (22%) – a horvátországi és bosznia-hercegovinai harcok hatásaként - és 1996-ban (7%) volt tapasztalható (24. ábra). Tulajdonképpen a kultúra képzete az alapját a görögországi turizmus fejlıdésének. A turisták az 1960-as években fedezték fel Görögországot s számukra a legfontosabb vonzerıt ebben az idıszakban az ország ókori mővészettörténeti emlékekben való gazdagsága jelentette. A látogatók elsısorban az Amerikai Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és a gazdagabb európai országokból érkeztek s az idısebb korosztályhoz tartoztak (GAULDIE, R. 1990). Az 1970-es évek elejétıl kezdıdıen azonban a görögországi turizmus történetében gyors növekedést lehetett megfigyelni – kivéve a válság évét, 1974-et, amely a turizmus krízisérzékenységével magyarázható (SMITH, C.-JENNER, P. 1995). A fejlıdésben számos tényezı játszott szerepet: • A spanyol mediterrán térség üdülıhelyeinek a népszerősége csökkent s a tour operátorok új turisztikai desztinációkat kezdtek keresni, amely hozzájárult – adottságainak köszönhetıen – Görögország turisztikai arculatának és további fejlıdésének lényeges megváltozásához. • A drachma alacsony értéke szemben a fı küldı országok valutájának értékével, amelyhez az árak és a munkabér alacsony szintje is párosult. Mindezek lehetıvé tették, hogy Görögország nagyon vonzóvá váljon az árérzékeny tömegturizmus számára s így az ország a nap, a tenger és a homok desztinációjaként jelent meg a turizmus nemzetközi piacán (GAULDIE, R. 1990).

ezer fı 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000

07 20

05 20

03 20

01 20

99 19

97 19

95 19

93 19

91 19

89 19

87 19

19

85

0

25. ábra: A nemzetközi turistaérkezések száma Görögországban Forrás: WTO/UNWTO, a nemzeti statisztikai hivatal, GAULDIE, R.: Greece. Economist Intelligence Unit – International Tourism Reports. No. 4. 1990. pp. 48., SMITH, C.-JENNER, P.: Greece. Economist Intelligence Unit International Tourism Reports. No. 3. 1995.pp. 7., MOUSSIOS, G.: Greece. Travel and Tourism Intelligence – Country Reports. No. 2. 1999. pp. 27., LOVERSEED, H: Greece. Travel & Tourism Intelligence – Country Reports. No. 1. 2002. pp. 65., LOVERSEED, H.: Greece. Travel & Tourism Intelligence. November 2005. pp. 17., és Travel &Tourism Intelligence, 2008. May. pp. 13. adatai alapján saját szerkesztés

A 25. ábrán látható, hogy 1985-tıl 2007-ig a nemzetközi turistaérkezések száma 2,6-szeresére növekedett. 1991-ben – a délszláv válság kirobbanásának évében – az elızı évhez képest 10%-os csökkenés figyelhetı meg, amely a Balkán-félszigeten kialakult polgárháborús helyzettel magyarázható. 1992-ben viszont 16%-os növekedés tapasztalható, amely az idegenforgalom területi átrendezıdését mutatja. 1995-ben 6%-os csökkenés, 1996-ban pedig 9%-os csökkenés mutatható ki a nemzetközi turistaérkezések számában, amely részben az 1995-ös boszniahercegovinai és a horvátországi események hatásával magyarázható. 1999-ben 1998-hoz képest 11%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma. A növekedésben jelentıs szerepet játszott az, hogy a koszovói válság megoldása júniusra befejezıdött s ez már nem befolyásolta a 44

turisták utazási döntését. Az albán-macedón fegyveres harcok, Montenegró és Koszovó függetlenségének elnyerése nem gyakorolt negatív hatást a nemzetközi turistaérkezések számának alakulására. 8.2.2. A külföldi turistaérkezések számának alakulása turisztikai szálláshelyeken A határstatisztikai adatok mellett a valós, minıségi turisztikai folyamatokról átfogó képet nyújtanak az idegenforgalmi szálláshelyeken végzett adatgyőjtési módszerek. Macedónia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

fı 10 000 000

Jugoszlávia 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, utána Szerbia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben Szlovénia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

9 000 000 8 000 000 7 000 000

Horvátország szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

6 000 000 5 000 000

Bosznia-Hercegovina turisztikai létesítményekben

4 000 000 3 000 000

Macedónia turisztikai létesítményekben

2 000 000 1 000 000

2006

Szlovénia turisztikai létesítményekben

2007

2004

2005

2002

2003

2000

2001

1998

Jugoszlávia 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, utána Szerbia turisztikai létesítményekben 1999

1996

1997

1994

1995

1992

1993

1990

1991

1988

1989

0

év Görögország turisztikai

26. ábra: Külföldi turistaérkezések számának alakulása idegenforgalmi szálláshelyeken Forrás: saját szerkesztés Megjegyzés: Görögország esetében kollektív turisztikai létesítményekre vonatkoznak a statisztikai adatok.

A vizsgált országok közül Horvátország és Görögország fogadta a legtöbb vendéget 2007-ben (26. ábra). fı 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 200 000

Szlovénia turisztikai létesítményekben

1 000 000 800 000

Szlovénia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

600 000 400 000 200 000 0 1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

27. ábra: Külföldi turistaérkezések száma turisztikai szálláshelyeken Szlovéniában 1992 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztika hivatal adatai alapján saját szerkesztés

1994 és 1995 között 3%-kal, 1998 és 1999 között 10%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma a turisztikai létesítményekben, ami a bosznia-hercegovinai és horvátországi háborús események, illetve a koszovói válság negatív keresletcsökkentı hatásával magyarázható. A 2001ben kitört macedón-albán harcok nem befolyásolták ezen mutató alakulását. A turizmusból 45

származó bevételek növekedését mutatja azon tényezı alakulása, hogy 1995 és 2007 között 2,2szeresére növekedett a szállodákban és szállodákhoz hasonló jellegő kollektív turisztikai létesítményekben regisztrált nemzetközi turistaérkezések száma. Amíg azonban 1995-ben a nemzetközi turistaérkezések számának 87%-át regisztrálták szállodában, illetve szálloda jellegő létesítményben, 2007-ben ez az érték 80%-ra, 7 százalékponttal csökkent (27. ábra). 2009. elsı tizenegy hónapjában összesen 2238570 vendégérkezést (belföldi és nemzetközi) regisztráltak turisztikai szálláshelyeken. fı 10 000 000 9 000 000 8 000 000 Horvátors zág turis ztikai létes ítm ényekben

7 000 000 6 000 000 5 000 000

Horvátors zág s zállodákban és s zálloda jellegő létes ítm ényekben

4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

28. ábra: Külföldi turistaérkezések száma idegenforgalmi szálláshelyeken Horvátországban 1995 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

A turisztikai szálláshelyeken regisztrált külföldi turistaérkezések tekintetében az alábbi összefüggéseket lehet megfigyelni: 1991 és 1992 között 6%-kal, 1991 és 1995 között 2%-kal, 1994 és 1995 között 43%-kal, 1998 és 1999 között 7%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma. Ezen értékek csökkenése a horvátországi, a bosznia-hercegovinai és a koszovói válsággal magyarázható. Amíg 1995-ben a külföldi turistaérkezések 64%-át regisztrálták szállodában, illetve szálloda jellegő létesítményekben, 2007-ben 20 százalékpontos csökkenést lehet megfigyelni ezen értékre vonatkozólag (28. ábra). 2009 júliusában 673758 vendégérkezést (belföldi és külföldi) regisztráltak turisztikai szálláshelyeken, amely az elızı év azonos idıszakához képest 6%-os csökkenést jelent. fı 1 400 000 1 200 000

Jugoszlávia 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, utána Szerbia turisztikai létesítményekben

1 000 000 800 000 600 000 400 000

Jugoszlávia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

200 000 0 1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

29. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma turisztikai szálláshelyeken az egykori Jugoszláviában, Szerbia és Montenegróban, illetve Szerbiában Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

46

1998-ban 1290315 turistaérkezést regisztráltak turisztikai létesítményekben. 1991 és 1995 között 74%-kal 1998 és 1999 között azonban 47%-kal csökkent ezen mutató értéke az elhúzódó délszláv válság miatt. Míg 1991-ben a külföldi turistaérkezések 88%-át regisztráltak szállodában, illetve szállodához hasonló létesítményben addig 2004-ben 2 százalékponttal növekedett ezen mutató értéke (29. ábra).

fı 1 000 000 900 000

Montenegró turisztikai létesítményekben

800 000 700 000 600 000

Montenegró szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

30. ábra: Nemzetközi turistaérkezések száma idegenforgalmi szálláshelyeken Montenegróban 1993 és 2007 között Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 340. és http://www.monstat.org/EngPublikacije.htm (Letöltés dátuma: 2009. 12. 30.) adatai alapján saját szerkesztés

2001 és 2008 között 9,47-szeresére növekedett a külföldi turistaérkezések száma turisztikai szálláshelyeken. A legnagyobb mértékő növekedés – 160%-os - 2006 és 2007 között figyelhetı meg, Montenegró függetlenségének elsı évében. Szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben 2001-ben 89925, 2008-ban 501990 külföldi turistaérkezést regisztráltak, amely 458%-os növekedés jelent. 2001-ben a külföldi turistaérkezések 82%-át regisztrálták szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben, 2008-ban ez az arány 49%-ra csökkent (30. ábra).

fı 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

31. ábra: Külföldi turistaérkezések száma turisztikai szálláshelyeken Bosznia-Hercegovinában 2000 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és http://data.un.org/CountryProfile.aspx?crName=Bosnia%20and%20Herzegovina (Letöltés dátuma: 2009. 08. 21.) adatai alapján saját szerkesztés

2000 és 2001 között 19%-kal csökkent az idegenforgalmi szálláshelyeken regisztrált külföldi turistaérkezések száma, amely a macedón polgárháborús helyzettel hozható összefüggésbe.

47

Összességében 2000 és 2007 között 79%-kal növekedett ezen mutató értékének alakulása (31. ábra). 2009. január-május között 113455 külföldi turistaérkezést regisztráltak turisztikai szálláshelyeken. fı 250 000

200 000 Macedónia turisztikai létesítményekben

150 000

100 000 Macedónia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

50 000

0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

32. ábra: Külföldi turistaérkezések száma idegenforgalmi szálláshelyeken 1995 és 2007 között Macedóniában 1995 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

1995 és 2007 között 56%-kal növekedett a turisztikai szálláshelyeken, 70%-kal a szállodában, illetve szállodához hasonló létesítményben regisztrált külföldi turistaérkezések száma. Jelentısebb visszaesés 2001-ben figyelhetı meg, az albán-macedón fegyveres összecsapások hatásaként 66%kal csökkent az idegenforgalmi szálláshelyeken regisztrált külföldi turistaérkezések száma. 1995ben a külföldi turistaérkezések számának 86%-át regisztrálták szállodában, illetve szállodához hasonló létesítményben, 2007-ben 7 százalékponttal növekedett ezen mutató értéke (32. ábra).

fı 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

33. ábra: Külföldi turistaérkezések száma kollektív turisztikai létesítményekben Görögországban4 Forrás: WTO/UNWTO és nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

2000 és 2001 között az albán-macedón fegyveres összecsapások következtében 11%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma kollektív turisztikai létesítményekben. Összességében 2000 és 2007 között 11%-kal növekedett a külföldi turistaérkezések száma kollektív turisztikai szálláshelyeken. (33. ábra). 4

A vendégérkezésre vonatkozó szálláshely statisztikai adatok 2000-tıl állnak rendelkezésre.

48

Olaszország Macedónia Szlovénia Svájc Nagy-Britannia Törökország Németország Amerikai Egyesült Államok Albánia 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500 fı

34. ábra: Turistaérkezések Koszovóban 2008-ban Forrás: Hotel Statics. pp. 9. adatai alapján saját szerkesztés

Koszovóban 2008-ban 24616 külföldi turistaérkezést regisztráltak. A legtöbb turista Albániából, az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból, Törökországból és NagyBritanniából érkezett. (34. ábra). Albánia 13%-kal, az Amerikai Egyesült Államok 9,9%-kal, Németország 8,61%-kal, Törökország 6,88%-kal, Nagy-Britannia 6,04%-kal részesedett a nemzetközi turistaérkezések számából. 8.2.3. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változása turisztikai szálláshelyeken A turizmus egyik legjelentısebb mutatója a turisták által vendégéjszakák száma.

49

vendégéjszaka Macedónia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

60 000 000

Jugoszlávia (2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró), utána Szerbia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben Szlovénia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

50 000 000

Horvátország szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

40 000 000

Jugoszlávia (2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró), utána Szerbia turisztikai létesítményekben Bosznia-Hercegovina turisztikai létesítményekben

30 000 000

Macedónia turisztikai létesítményekben

20 000 000

Montenegró turisztikai létesítményekben 10 000 000

Szlovénia turisztikai létesítményekben 0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000

Görögország turisztikai létesítményekben

Horvátország turisztikai létesítményekben 2001 2002 2003 2004

2005 2006

2007

35. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma idegenforgalmi szálláshelyeken Forrás: saját szerkesztés Megjegyzés: Görögország esetében kollektív turisztikai létesítményekre vonatkoznak a statisztikai adatok.

Horvátország és Görögország nemcsak a legtöbb turistát fogadta 2007-ben, hanem a legmagasabb vendégéjszakák számát is ezen két országban regisztrálták (35. ábra).

vendégéjszaka 5 000 000 Szlovénia turisztikai létesítményekben

4 500 000 4 000 000 3 500 000 3 000 000

Szlovénia szállodákban és és szálloda jellegő létesítményekben

2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1998

1999

1997

1996

1995

1994

1992

1993

0

36. ábra: A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai szálláshelyeken Szlovéniában 1992 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztika hivatal adatai alapján saját szerkesztés

A nemzetközi turistaérkezések számában tapasztalható csökkenés a vendégéjszakák számának csökkenésében - kivéve 1995-öt - is megfigyelhetık. 1999-ben a külföldi vendégéjszakák számában 11%-os csökkenés tapasztalható. 1992 és 2007 között a külföldi vendégek által eltöltött 50

vendégéjszakák száma 2,5-szeresével növekedett. 1992-ben a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák 89%-át szállodában, illetve szálloda jellegő létesítményben regisztrálták, 2007-ben ez az arány 4 százalékponttal növekedett (36. ábra). 2009. január-november között a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 4293781 volt, amely 7%-os csökkenést jelent az elızı év hasonló idıszakához képest. A kollektív turisztikai létesítményekben 2009. január-november között 6917622 vendégéjszakát (belföldi és külföldi) regisztráltak.

vendégéjs zaka

Horvátország szállodákban és és szálloda jellegő létesítményekben

60 000 000 50 000 000 40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000

Horvátország turisztikai létesítményekben

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

0

37. ábra: A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma idegenforgalmi szálláshelyeken Horvátországban 1988 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, a nemzeti statisztikai hivatal, TREHAMEN, R.: Croatia. Travel & Tourism Intelligence. Country Reports. No. 2. 2000. pp. 75. és MCKELVIE, J.: Croatia. Travel & Tourism Intelligence, 2007. February. Mintel International Group Ltd. London. 2007. pp. 26. adatai alapján saját szerkesztés

A függetlenség kinyilvánítása elıre jelezte a turizmust is érintı nehéz korszaknak a kezdetét. A potenciálos turisták úgy tekintettek Horvátországra, mint egy nem biztonságos desztinációra (MCKELVIE, J. 2007). 1985 és 1995 között a vendégéjszakák számában is jelentıs – 54%-os – mértékő csökkenés volt megfigyelhetı. A turisztikai szálláshelyeken a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák vonatkozásában a következı összefüggések mutathatók ki: 1988 és 1991 között 99%-kal, 1988 és 1995 között 82%kal, 1994 és 1995 között 46%-kal, 1998 és 1999 között 18%-kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Ezen értékek csökkenése ismételten a horvátországi, a boszniahercegovinai és a koszovói válsággal magyarázható. A háború tönkre tette az ország turisztikai iparát. A turizmus fejlıdésnek indult, amikor a NATO 1999-ben elindította bombázását Jugoszlávia ellen, válaszolván a Koszovói krízisre, szétzúzva ezáltal az ország turisztikai szektorát még egyszer. 1999 tavaszán a turisztikai szakma abban reménykedett, hogy az idegenforgalom eléri azt a teljesítményt, amelyet a háború elıtti években. Azonban a koszovói válság egy új helyzetet teremtett (TRECHARNE, R. 2000). Amíg 1995-ben a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának 54%-át regisztrálták szállodában, illetve szálloda jellegő létesítményekben, 2007-ben 17 százalékpontos csökkenést lehet megfigyelni ezen értékre vonatkozólag (37. ábra). 2009. júliusában a külföldi turisták 15422054 vendégéjszakát töltöttek el Horvátországban, amely az elızı év azonos idıszakához képest 3,31%-os csökkenést jelent. 2009. júliusában kollektív turisztikai létesítményekben a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 3700799 vendégéjszaka volt, amely az elızı év azonos idıszakának 87,12%-a.

51

vendégéjszaka

60 000 000 50 000 000 Jugoszlávia turisztikai létesítményekben

40 000 000 30 000 000 20 000 000 10 000 000

1990

1989

1988

1987

1986

1985

0

Jugoszlávia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

38. ábra: Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai szálláshelyeken 1985-1990 között Jugoszláviában Forrás: WTO adatai alapján saját szerkesztés

vendégéjszaka

Jugoszlávia (2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró), utána Szerbia kollektív turisztikai létesítményekben

2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000

20 07

20 05

20 06

20 04

20 02

20 03

20 01

19 99 20 00

19 98

19 96 19 97

19 95

19 93 19 94

19 91 19 92

0

Jugoszlávia (2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró), utána Szerbia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

39. ábra: Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai szálláshelyeken 1991 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

Jugoszláviában 1997-ben majdnem 2,5 millió belföldi és külföldi turistát fogadtak s a látogatók összesen 10,9 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A hivatalos adatok szerint Jugoszláviának még akkor sem sikerült visszacsalogatnia a délszláv válság és az országban uralkodó politikai bizonytalanság miatt elmaradt külföldi turistákat. Legtöbben – 2,204 millióan – a belföldi turisták voltak, míg a jugoszláv tagköztársaságokból 105 ezren érkeztek a szerb-montenegrói államszövetség területére. A külföldi vendégek száma csupán 154 ezer volt s elsısorban Oroszországból érkeztek, míg a második helyen Olaszország, a harmadik helyen pedig Németország állt (LÁZÁR I. 1997). 2002-ben közel 2,2 millió vendéget regisztráltak Szerbiában. Az idegenforgalomból 65 millió dollár bevétel származott az országnak, ami 63 százalékos növekedést jelent az elızı évhez képest. A forgalomnövekedés ellenére még mindig igen alacsony a külföldi turisták száma: a szerbiai idegenforgalmi központokban járt vendégek 86 százaléka szerbiai, s mindössze 14 százaléka volt külföldi. A vendégek többsége - 64 százaléka - a szerbiai fürdıhelyeket és a hegyvidéki 52

turistaközpontokban járt, s mindössze 15 százalékuk választotta a városnézést. A külföldi turisták esetében pont fordított volt az arány. A leglátogatottabb idegenforgalmi terület Belgrád, Újvidék, a dél-szerbiai kopaoniki és zlatibori síparadicsom, illetve a Vrnjacka Banja-i és sokobanjai fürdıhely volt. Kopaonikon 137 százalékos volt 2002-ben a forgalomnövekedés. A külföldi turisták többsége boszniai, német, macedón, szlovén és olasz állampolgár volt (231.). Az egykori Jugoszláviában 1988-ban a külföldi vendégek 5235100 vendégéjszakát töltöttek el, 19991-ben ez az érték 991211-re csökkent. 1991 és 1995 között 9%-kal, l998 és 1999 között 50%kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. 2005 és 2006 közötti 12%-os csökkenésben szerepet játszik Montenegró függetlenné válása, tehát a statisztikai adatok már csak Szerbiára vonatkoznak. 1988-ban a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák 54%-t, 1995ben a 84%-át, 2007-ben pedig 85%-át regisztrálták szállodában, illetve szállodához hasonló létesítményben, amely 31 százalékpontos növekedést jelent (38. és 39. ábra).

vendégéjszaka 7 000 000 6 000 000

Montenegró szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000

20 07

20 06

20 05

20 04

20 02

20 03

20 01

20 00

19 98

19 99

19 97

19 95

19 96

19 94

19 93

0

Montenegró turisztikai létesítményekben

40. ábra: Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma idegenforgalmi szálláshelyeken Montenegróban 1993 és 2007 között Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 340., http://www.monstat.cg.yu/Publikacije/CGuBrojkama/EngCG.BROJKE,2007.pdf, http://www.monstat.cg.yu/Godisnji%20podaci/Godina2007/turizam%202007/engturizam%202007.htm, http://www.monstat.cg.yu/Publikacije/Statistical%20Yearbook2006.zip, http://www.monstat.cg.yu/EngPublikacije.htm (Letöltések dátuma: 2009. 08. 21.), http://www.monstat.org/EngPublikacije.htm (Letöltés dátuma: 2010. 01. 03.) adatai alapján saját szerkesztés

A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számának alakulásában szintén érzıdik a Balkán-félszigeten kirobbant etnikai háború negatív hatásai: 1994 és 1995 között 10%-kal, 1998 és 1999 között 60%-kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Összességében azonban megállapítható, hogy Montenegró iránti turisztikai kereslet növekszik, 1993 és 2007 között 46-szorosára növekedett a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. 2001-ben a külföldi turisták a vendégéjszakák 81%-t töltötték szállodákban és szálloda jellegő létesítményben, addig 2007-ben ez az arány 76%-ra változott (40. ábra).

53

vendégéjszaka

500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000

2 004

200 3

200 2

2001

2 000

1999

1 998

0

41. ábra: Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai szálláshelyeken BoszniaHercegovinában Forrás: WTO/UNWTO és http://data.un.org/CountryProfile.aspx?crName=Bosnia%20and%20Herzegovina (Letöltés dátuma: 2009. 08. 21.) adatai alapján saját szerkesztés

A Balkán-félszigeten kirobbant etnikai harcok közül a koszovói válság és a macedón-albán konfliktus hatására 1998 és 1999 között 8%-kal, 2000 és 2001 között 16%-kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Összességében 1998 és 2004 között 1, 9-szeresével növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (41. ábra). 2009. január-május közötti idıszakban Bosznia-Hercegovinában a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 247462 vendégéjszaka volt, amely 10,4%-os csökkenést jelent az elızı év hasonló idıszakához képest. Szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben a külföldi turisták 237101 vendégéjszakát töltöttek el, amely az összes vendégéjszaka 96%-a. vendégéjsza

vendégéjszaka

Macedónia turisztikai létesítményekben

600 000 500 000 400 000

Macedónia szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben

300 000 200 000 100 000

2007

2005

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1989

0

42. ábra: Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma idegenforgalmi szálláshelyeken Macedóniában Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

1989 és 2007 között 17%-kal növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai szálláshelyeken, a szállodákban, illetve szállodához hasonló létesítményekben a külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák száma 48%-kal növekedett. 1989 és 1995 között 35%-kal, 2000 és 2001 között 57%-kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák 54

száma. 1989-ben a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák 73%-át regisztrálták szállodákban, illetve szállodához hasonló létesítményekben, 2007-ben ez az érték 93% volt, amely 20 százalékpontos növekedést jelent (42. ábra). 2008-ban Macedóniában a külföldi turisták 587447 vendégéjszakát töltöttek el.

vendégéjszaka

25 000

20 000

15 000 10 000 5 000 0 1993

1994

1995

1996

1997

1998

43. ábra: Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai szálláshelyeken Koszovóban Forrás: Statistical Yearbook of Yugoslavia. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 340. adatai alapján saját szerkesztés

1993 és 1998 között 2,2-szeresére növekedett a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. Kisebb visszaesés 1995-ben (30%) – a horvátországi és boszniahercegovinai harcok hatásaként - és 1997-ben (31%) volt tapasztalható (43. ábra).

Macedónia Szlovénia Törökország Svájc Olaszország Albánia Nagy-Britannia Németország Amerikai Egyesült Államok 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

vendégéjszaka

44. ábra: Vendégéjszakák száma Koszovóban 2008-ban Forrás: Hotel Statics. 2008. pp. 11. adatai alapján saját szerkesztés

Koszovóban 2008-ban a külföldi turisták 46910 vendégéjszakát töltöttek el. Az ország legfontosabb turisztikai partnerei a vendégéjszakák számát tekintve az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Albánia és Olaszország volt (44. ábra). Az Amerikai Egyesült Államok 11,92%-kal, Németország 9,62%-kal, Nagy-Britannia 8,35%-kal, Albánia 7,05%-kal, Olaszország 5,17%-kal részesedett az összforgalomból. 55

vendégéjszaka 50 000 000 45 000 000 40 000 000 35 000 000 30 000 000 25 000 000 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000

2006

2007

2005

2003

2004

2001

2002

1999

2000

1997

1998

1995

1996

1993

1994

1991

1992

1989

1990

1987

1988

1985

1986

0

45. ábra: Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma kollektív turisztikai létesítményekben Görögországban Forrás: WTO/UNWTO, a nemzeti statisztikai hivatal, SMITH, C.-JENNER, P.: Greece. Economist Intelligence Unit - International Tourism Reports. No. 3. 1995. pp. 16., MOUSSIOS, G.: Greece. Travel and Tourism Intelligence – Country Reports. No. 2. 1999. pp. 41. adatai alapján saját szerkesztés

1985 és 2007 között 35%-kal növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma kollektív turisztikai szálláshelyeken. A délszláv válság hatásai kimutathatóak ezen mutató alakulásában is: 1990 és 1991 között 15%-kal, 1995-ben 5%-kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma kollektív turisztikai szálláshelyeken. A 2001-es macedón válság eredményeképpen 10%-kal csökkent a kollektív turisztikai szálláshelyeken a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (45. ábra). 8.2.4. Turistaérkezések és vendégéjszakák számának változása küldı országonként A nemzetközi turistaforgalom összetételének elemzése során az egyes országok legfontosabb turisztikai partnereit és egymás közötti vendégforgalom alakulását vizsgáltam. Szlovéniába 1992-ben Olaszországból, Ausztriából és Németországból, 2007-ben Olaszországból, Németországból és Ausztriából érkezett a legtöbb turista. 1994 és 1995 között legnagyobb mértékben a cseh turistaérkezések száma - 17,92%-kal -, 1998 és 1999 között pedig Belgiumból érkezı turisták száma – 30,26% - csökkent a horvátországi, bosznia-hercegovinai és a koszovói krízis következményeként. Horvátországba 1993-ban a legtöbb turista Szlovéniából, Olaszországból és Németországból, 2007-ben pedig Németországból, Olaszországból és Szlovéniából érkezett. 1994 és 1995 között legnagyobb mértékben a cseh turisták száma – 72,63%-kal –, 1998 és 1999 között 51,39%-kal az Oroszországból érkezı turisták száma csökkent. Jugoszláviába 1988-ban Németországból, Szovjetunióból és Olaszországból, 2007-ben Szerbiába-Montenegróból, Szlovéniából és Bosznia-Hercegovinából érkezett a legtöbb turista. 1990 és 1991 között legnagyobb mértékben a holland turistaérkezések száma – 82,51%-kal -, 1994 és 1995 között az osztrák turisták száma – 8,42%-kal -, 1998 és 1999 között pedig az Amerikai Egyesült Államokból érkezı turisták száma – 75,61%-kal - csökkent a délszláv válságok negatív hatásaként. Montenegróba 2001-ben Bosznia-Hercegovinából, Oroszországból és Csehországból, 2008ban Oroszországból, Bosznia-Hercegovinából és Szerbiából érkezett a legtöbb turista. 2001 és 2008 között Bosznia-Hercegovinából érkezı turisták száma 204%-kal, Oroszországból érkezı turisták száma 11,7-szeresére, Csehországból érkezı turisták száma 3,07-szeresére bıvült.

56

2004-ben Bosznia-Hercegovinába a legtöbb vendég Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Szlovéniából, Olaszországból és Németországból érkezett. 2000 és 2004 között Németországból érkezı turisták száma 30%-kal növekedett. 2009. január-május között Bosznia-Hercegovinába Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából, Németországból és Olaszországból érkezett a legtöbb vendég. Macedóniába 1988-ban Németországból, Görögországból és Hollandiából, 2007-ben Szerbiából és Montenegróból5, Görögországból és Bulgáriából érkezett a legtöbb turista. 1990 és 1991 között Hollandiából érkezı turisták száma – 83,58%-kal -, 1994 és 1995 között a belga turistaérkezések szám – 39,44%-kal -, 1998 és 1999 között a lengyel turisták száma – 60,66%-kal -, 2000 és 2001 között a dán turistaérkezések száma – 71,47%-kal - csökkent legnagyobb mértékben. Görögországba 1988-ban Nagy-Britanniából, Németországból és Olaszországból, 2007-ben Nagy –Britanniából, Németországból és Albániából érkezett a legtöbb turista. 1990 és 1991 között legnagyobb mértékben a japán turisták száma- 45,23%kal-, 1994 és 1995 között a holland turisták száma – 14,48%-kal, 1998 és 1999 között pedig a szerb turisták száma – 48,88%-kal – csökkent.

46. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának országonkénti megoszlása turisztikai létesítményekben 2007-ben 6 Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés

Szlovéniában 2007-ben a legtöbb vendégéjszakát Olaszországból, Németországból, Ausztriából, Egyesült Királyságból és Horvátországból érkezı turisták töltötték el (46. ábra). 1994 és 1995 között a svéd turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 25,9%-kal -, 1998 és 1999 között Belgiumból érkezett turisták által eltöltött vendégéjszakák száma csökkent - 28,79%-kal legnagyobb mértékben. 2009. január-november közötti idıszakban az egyes országok rangsora az eltöltött vendégéjszakák számát tekintve a következıképpen alakult: Olaszország, Ausztria, Németország , Horvátország és Hollandia. 5

Szerbiából és Montenegróból érkezı turisták száma ebben a felosztásban szerepel a macedón statisztikai hivatal évkönyvében. 6 Bosznia-Hercegovina vendégforgalmára vonatkozó teljes adatsor csak 2004-ig, Görögország esetében 2003-ig állt rendelkezésemre.

57

Horvátországban 2007-ben a külföldi turisták által regisztrált vendégéjszakák közül a legtöbb vendégéjszakát Németországból, Szlovéniából, Olaszországból, Csehországból és Ausztriából érkezı turisták töltötték el (46. ábra). 1990 és 1991 között a francia turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 98,04%-kal, 1994 és 1995 között Csehországból érkezı turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 73,06%-kal, 1998 és 1999 között a portugál turisták által eltöltött vendégéjszakák száma - 54%-kal - csökkent legnagyobb mértékben. 2009. júliusában a német, a szlovén, a cseh turisták, a holland és az olasz turisták töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. Jugoszláviában 1988-ban a legtöbb vendégéjszakát Németországból, Egyesült Királyságból és a Szovjetunióból érkezı turisták töltötték el. 1990 és 1991 között a cseh turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 90,24%-kal, 1994 és 1995 között a bolgár turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 21,11%-kal -, 1998 és 1999 között a lengyel turisták által eltöltött vendégéjszakák száma csökkent – 81,94%-kal - a legnagyobb mértékben. 2007-ben Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, Szlovéniából, Németországból és Olaszországból érkezı turisták töltötték a legtöbb vendégéjszakát Szerbiában (46. ábra). Montenegró legfontosabb turisztikai partnere 2001-ben – az idegenforgalmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve – Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Csehország, 2007-ben pedig Bosznia-Hercegovina, Oroszország és Csehország volt (46. ábra). 2008-ban a legtöbb vendégéjszakát Szerbiából, Oroszországból, Bosznia-Hercegovinából, Csehországból és Macedóniából érkezı turisták töltötték el. 2008-ban Szerbia 41,30%-kal, Oroszország 12,91%-kal, Bosznia-Hercegovina 11,55%-kal, Csehország 3,46%-kal, Macedónia 3,30%-kal részesedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. Bosznia-Hercegovina legfontosabb turisztikai partnere 2000-ben és 2004-ben – a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve - Szerbia-Montenegró, Horvátország, Szlovénia, Németország és Olaszország volt (46. ábra). Bosznia-Hercegovinában 2009. január-május közötti idıszakban a legtöbb vendégéjszakát Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából, Németországból és Olaszországból érkezı turisták töltötték el. Macedóniában 1991-ben az egykori Jugoszláviából, Bosznia-Hercegovinából és Németországból, 2007-ben Szerbiából és Montenegróból, Görögországból és Bulgáriából érkezı turisták töltötték el a legtöbb vendégéjszakát (46. ábra). 1994 és 1995 között a dán turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 50,71%-kal, 1998 és 1999 között Szlovéniából érkezı turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 19,13%-kal -, 2000 és 2001 között a holland turisták által eltöltött vendégéjszakák száma – 77,03%-kal csökkent legnagyobb mértékben. 2008-ban a legtöbb vendégéjszakát a szerb, az albán, a bolgár, a görög és Izraelbıl érkezı turisták töltötték el. Németország a 9. helyen szerepelt a vendégéjszakák listáján. Görögország legfontosabb turisztikai partnere 2003-ban – a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tekintve – Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Hollandia volt (46. ábra). 2003-ban Németország 25%-kal, Nagy-Britannia 20%kal, Franciaország 7%-kal, Olaszország 6%-kal, Olaszország 5%-kal részesedett a turistaforgalomból. 2007-ben a szállodákban és kempingekben eltöltött vendégéjszakák számát tekintve Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Hollandia volt Görögország legfontosabb turisztikai partnere. A legtöbb vizsgált ország vonatkozásában a legfontosabb küldı országok között Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot lehet megnevezni.
Bosznia-Hercegovinában 2009 elsı öt hónapjában a német turisták a vendégérkezések számából 5,37%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 5,59%-kal, az olasz turisták a vendégérkezések számából 4,39%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 4,22%-kal, a brit turisták a vendégérkezések számából 1,51%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 1,80%kal részesedtek.
2007-ben Horvátországban a német turisták a vendégérkezések számából 16,70%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 21,88%-kal, az olasz turisták a vendégérkezések számából 58

13,82%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 10,99%-kal, a brit turisták a vendégérkezések számából 2,86%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 2,57%-kal részesedtek.
Görögországban 2007-ben szállodákban, szálloda jellegő létesítményekben és kempingekben a német turisták a vendégérkezések számából 14,22%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 19,77%-kal, az olasz turisták a vendégérkezések számából 8,03%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 7,4%-kal, a brit turisták a vendégérkezések számából 12,52%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 15,9%-kal részesedtek.
2007-ben Szerbiában a német turisták a vendégérkezések számából 5,31%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 5,48%-kal, az olasz turisták a vendégérkezések számából 5,31%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 5,14%-kal, a brit turisták a vendégérkezések számából 3,16%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 4,20%-kal részesedtek.
Szlovéniában 2007-ben a német turisták a vendégérkezések számából 12,05%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 13,17%-kal, az olasz turisták a vendégérkezések számából 21,05%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 18,71%-kal, a brit turisták a vendégérkezések számából 4,97%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 6,25%-kal részesedtek.
2007-ben Macedóniában a német turisták a vendégérkezések számából 3,82%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 4%-kal, az olasz turisták a vendégérkezések számából 2,22%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 2,05%-kal, a brit turisták a vendégérkezések számából 2,51%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 2,47%-kal részesedtek.
Montenegróban 2007-ben a német turisták a vendégérkezések számából 1,81%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 1,81%-kal, az olasz turisták a vendégérkezések számából 3,78%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 3,19%-kal, a brit turisták a vendégérkezések számából 1,55%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 1,47%-kal részesedtek.
Koszovóban 2008-ban Albánia 13%-kal, az Amerikai Egyesült Államok 9,9%-kal, Németország 8,61%-kal, Törökország 6,88%-kal, Nagy-Britannia 6,04%-kal részesedett a nemzetközi turistaérkezések számából. Az Amerikai Egyesült Államok 11,92%-kal, Németország 9,62%-kal, Nagy-Britannia 8,35%-kal, Albánia 7,05%-kal, Olaszország 5,17%-kal részesedett a vendégéjszakák számából. A vizsgált országok egymás közötti turisztikai forgalma jelentıs, hiszen BoszniaHercegovinába 2009. január-május közötti idıszakban a legtöbb turista Szerbiából érkezett és ezen turisták töltötték el a legtöbb vendégéjszakát is, a 2. helyen Horvátország szerepel. 2007-ben Horvátországba a 3. legtöbb turista Szlovéniából érkezett és az eltöltött vendégéjszakák számát tekintve a 2. helyen állnak. Görögországba 2007-ben szállodákban, szálloda jelegő létesítményekben és kempingekben a turistaérkezések számát tekintve a 3. helyen Albánia, az 5. helyen Bulgária szerepel. A vendégéjszakák számát tekintve Bulgária csak a 16. helyen áll. 2007ben Szerbiába a legtöbb turista Montenegróból érkezett, amelyet Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország követ. A vendégéjszakák tekintetében a sorrend a következı: Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia. Horvátország a 6. helyen szerepel. Szlovéniába 2007-ben a turistaérkezések számát tekintve Horvátország a 4. helyen, a vendégéjszakák számát tekintve Horvátország az 5. helyen szerepel. 2007-ben Macedóniába a turistaérkezéseket elemezve az elsı öt ország a következı: Szerbia és Montenegró, Görögország, Bulgária, Albánia és Horvátország. A vendégéjszakák vonatkozásában a sorrend az alábbiak szerint alakult: Szerbia és Montenegró, Görögország, Albánia, Bulgária és Horvátország. Montenegróba 2007-ben Szerbiából, Oroszországból és Bosznia-Hercegovinából érkezett a legtöbb turista. A vendégéjszakák száma a következıképpen alakult: Csehország, Szerbia, Oroszország, Bosznia-Hercegovina és Franciaország. 1995 és 2007 közötti idıszakra vonatkozó vendégéjszakák számának változását elemezve megállapítható, hogy Horvátországban a japán, Szerbiában a lengyel, Szlovéniában a japán, Macedóniában a szlovák turisták által eltöltött vendégéjszakák száma növekedett legnagyobb mértékben. Görögországban ezen idı alatt a bolgár turistaérkezések száma növekedett legnagyobb mértékben (1. függelék 1. táblázat). 59

8.9.5. A küldı területek kontinensek szerinti megoszlása A vizsgált országok tekintetében megállapítható, hogy valamennyi ország számára a legfontosabb küldı területeket az európai kontinens országai jelentik. Az 1990-es évek elején kirobbant délszláv válság és hatásai azonban másképpen befolyásolták az elemzett országok vonatkozásában az egyes kontinensek szerepét. Szlovéniába az 1995-ös horvátországi és bosznia-hercegovinai harcok negatív hatásaként az Európából érkezı turisták száma 2%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 12%-kal csökkent. 1999-ben az Európából érkezı turisták száma 10%-kal csökkent a koszovói válság következményeként. Horvátországba 1991-ben az Európából érkezı turisták száma 81%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 73%-kal csökkent a délszláv válság következményeként. Az 1995-ös horvátországi és bosznia-hercegovinai harcok negatív hatásaként az Európából érkezı turisták száma 43%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 11%-kal csökkent. 1999ben az Európából érkezı turisták száma 15%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 11%-kal csökkent a koszovói válság negatív keresletcsökkentı hatása miatt. Jugoszláviába 1991-ben az Európából érkezı turisták száma 69%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 70%-kal csökkent a délszláv válság következményeként. Az 1995-ös horvátországi és bosznia-hercegovinai harcok negatív hatásaként az Európából érkezı turisták száma 7%-kal csökkent, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 50%-kal csökkent. 1999ben az Európából érkezı turisták száma 46%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 70%-kal csökkent a koszovói válsággal összefüggésben. 2008-ban a Montenegróba a turisták 77,7%-a Európából, 0,88%-a Észak-Amerikából érkezett. Bosznia-Hercegovinába 2001-ben az Európából érkezı turisták száma 18%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 20%-kal csökkent az albán-macedón összecsapások következményeként. Macedóniába 1991-ben az Európából érkezı turisták száma 61%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 72%-kal csökkent a délszláv válság következményeként. Az 1995-ös horvátországi és bosznia-hercegovinai harcok negatív hatásaként az Európából érkezı turisták száma 21%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 20%-kal csökkent. Koszovó számára Európa és Amerika jelentette 2008-ban a legfontosabb küldı területet (34. ábra). Görögországba 1991-ben az Európából érkezı turisták száma 7%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 33%-kal csökkent a délszláv válság következményeként. Az 1995-ös horvátországi és bosznia-hercegovinai harcok negatív hatásaként az Európából érkezı turisták száma 5%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 10%-kal csökkent. 2002-ben az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 6%-kal csökkent a 2001-es terrortámadások miatt. 8.2.6. Az átlagos tartózkodási idı alakulása Az átlagos tartózkodási idı elemzése során a következı eredményeket lehet összegezni:
Bosznia-Hercegovinában az átlagos tartózkodási idı rövid, 2004-ben 2,42 vendégéjszaka volt. 1999-ben, a koszovói válság hatásaként nemcsak a turisták száma csökkent, hanem az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. A tartózkodási idı alakulását a macedón-albán fegyveres összecsapások azonban nem befolyásolták.
A vizsgált országok közül Horvátországban volt a második legmagasabb a tartózkodási idı, 2007-ben 5,33 vendégéjszaka, amely azonban elmarad a délszláv válság elıtti értéktıl (1989. 5,63 vendégéjszaka). 1991-ben, 1995-ben és 1999-ben is csökkent a tartózkodási idı. 1991ben 5,39 vendégéjszakáról 5,03 vendégéjszakára, 1995-ben 6,78 vendégéjszakáról 6,43 vendégéjszakára, 1999-ben 6,32-vendégéjszakáról 5,61 vendégéjszakára csökkent az átlagos tartózkodási idı. A 2001-es macedón válság nem fejtett ki hatást az átlagos tartózkodási idıre.
Szerbiában volt a legrövidebb az átlagos tartózkodási idı (2007. 2,12 vendégéjszaka) az elemzésbe bevont valamennyi ország közül. Az 1990-es évek háborús eseményei az átlagos 60

tartózkodási idı alakulását is befolyásolták. 1991-ben 5,5 vendégéjszakáról 2,62 vendégéjszakára, 1996-ban 8,05 vendégéjszakáról 3,65 vendégéjszakára, 1999-ben 3,50 vendégéjszakáról 3,28 vendégéjszakára csökkent az átlagos tartózkodási idı. A 2001-es macedón-albán fegyveres harcok nem befolyásolták a tartózkodási idı alakulását.
Macedóniában is rövid az átlagos tartózkodási idı, 2007-ben 2,25 vendégéjszaka volt. A Balkán-félsziget polgárháborús eseményei a tartózkodási idı alakulását negatívan befolyásolták, hiszen 1992-ben 5,6 vendégéjszakáról 3,61 vendégéjszakára, 2001-ben 2,20 vendégéjszakáról 2,15 vendégéjszakára csökkent a tartózkodási idı.
Szlovéniában az átlagos tartózkodási idı 2007-ben 2,78 vendégéjszaka volt. 1996-ban 3,33 vendégéjszakáról 3,07 vendégéjszakára, 1999-ben 3,13 vendégéjszakáról 3,10 vendégéjszakára csökkent a tartózkodási idı.
Az elemzett országok közül 2007-ben Montenegróban volt a leghosszabb - 6,54 vendégéjszaka - a turisták átlagos tartózkodási ideje. 1999-ban 6,92 vendégéjszakáról 5,56 vendégéjszakára, 2001-ben 9,35 vendégéjszakáról 8,38 vendégéjszakára csökkent a tartózkodási idı, amelyek koszovói, illetve a mecedón-albán válsággal hozhatók összefüggésbe.
Az átlagos tartózkodási idı Görögországban 1990-ben 3,95 vendégéjszaka volt, amely 1991ben - a délszláv válság kitörésekor – 3,72 vendégéjszakára csökkent. A koszovói válság évében 3,90 vendégéjszakáról 3,77 vendégéjszakára csökkent az átlagos tartózkodási idı. 2001-ben, a macedón-albán polgárháborús összecsapások idején 3,59 vendégéjszakáról 3,02 vendégéjszakára csökkent ezen mutató értéke (47. ábra) 10,00

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia Macedónia

vendégéjszaka

9,00 8,00 7,00

Szlovénia

6,00 5,00

Görögország

4,00 3,00

Horvátország

2,00 Bosznia-Hercegovina

1,00

07

Montenegró

20

05 20

03 20

01 20

99 19

97 19

95 19

93 19

91 19

19

89

0,00

47. ábra: Az átlagos tartózkodási idı alakulása az egykori Jugoszlávia utódállamaiban és Görögországban Forrás: saját számítás és szerkesztés

8. 2. 7. A nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása Az idegenforgalom gazdasági életben betöltött szerepét jelentıs mértékben meghatározza, a nemzetközi turizmusból származó bevétel értéke.

61

millió USD

Bosznia-Hercegovina millió USD

18 000,00

Horvátország millió USD 16 000,00

14 000,00 Jugoszlávia (2003 s 2006 között Szerbia és Montenegró), utána Szerbia millió USD Macedónia millió USD

12 000,00 10 000,00 8 000,00 6 000,00

Szlovénia millió USD

4 000,00 Montenegró millió USD

2 000,00

20 07

20 05

20 03

20 01

19 99

19 97

19 95

19 93

19 91

19 89

19 85

19 87

0,00 Görögország millió USD

48. ábra: A nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása Forrás: saját szerkesztés Megjegyzés: Bosznia-Hercegovinára 1997-ra vonatkozólag nincsen adat.

2007-ben a nemzetközi turizmusból a legtöbb bevételt Görögország (17518 millió USD) realizálta, amelyet Horvátország (12650,91 millió USD) és Szlovénia (3394,45 millió USD) követett (48. ábra). millió USD 4 000,00 3 500,00 3 000,00 2 500,00 2 000,00 1 500,00 1 000,00 500,00

19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

19 92

0,00

49. ábra: Nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása Szlovéniában 1992 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, VAN DEN BROEK, M.: Slovenia. Travel & Tourism Intelligence. Country Reports. No. 4. 2000. pp. 92-93., MCKELVIE, J.: Slovenia. Travel &Tourism Intelligence, 2007. February. Mintel International Group Ltd. London. 2007. pp. 1., adatai alapján saját szerkesztés

A nemzetközi turizmusból származó bevételek elemzése a következı eredményeket hozta: a koszovói válság hatására nemcsak a nemzetközi turistaérkezések száma és a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, hanem a turisztikai bevételek is csökkentek, 1998-hoz képest 8%-kal. Összességében, 1992 és 2007 között a nemzetközi turizmusból származó bevételek az 5szörösére növekedtek. 1998-ban volt egy csekély csökkenés a nemzetközi turizmusból származó 62

bevételeket illetıen az elızı évhez képest. Szlovénia nemzetközi turisztikai mérlege 1993-tól növekvı tendenciát mutat, kivéve 1997. és 1999. közötti idıszakot (49. ábra). millió USD 14 000,00 12 000,00 10 000,00 8 000,00 6 000,00 4 000,00 2 000,00

19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0,00

50. ábra: Nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása Horvátországban 1991 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, TREHAMEN, R.: Croatia. Travel & Tourism Intelligence. Country Reports. No. 2. 2000. pp. 73., MCKELVIE, J: Croatia. Travel &Tourism Intelligence, 2007. February. Mintel International Group Ltd. London. 2007. pp. 11. adatai alapján saját szerkesztés

A nemzetközi turizmusból származó bevételek a háború után hirtelen növekedtek, ezáltal is kihangsúlyozva a háború okozta hatásokat a turizmus szektora. A nemzetközi turizmusból származó bevételek tekintetében 1999-ben volt 9%-os csökkenés (50. ábra). millió USD 3 000,00 2 500,00 2 000,00 1 500,00 1 000,00 500,00

19 85 19 87 19 89 19 91 19 93 19 95 19 97 19 99 20 01 20 03 20 05 20 07

0,00

51. ábra: Nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása Jugoszláviában, Szerbia-Montenegróban és Szerbiában 1985 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO és http://earthtrends.wri.org/text/economics-business/variable-252.html - (Letöltés dátuma: 2009. 08. 21.) adatai alapján saját szerkesztés

1990-ben 2 774 millió USD bevételre tett szert az egykori Jugoszlávia a nemzetközi turizmusból. Ez az érték a területi változások és a délszláv válság miatt 1991-ben 34 millió USD-re csökkent. 1991 és 1995 között 69%-kal, 1996 és 1999 között 61%-kal, 1998 és 1999 között 52%kal csökkent a nemzetközi turizmusból származó bevétel a volt Jugoszláviában. 2001-tıl kezdıdıen a nemzetközi turizmusból származó bevételek dinamikusan növekedtek (2001.: 40,31 millió USD, 2007.: 725,92 millió USD) (51. ábra).

63

450,00

millió USD

400,00 350,00 300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

52. ábra: Nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása Montenegróban 1999 és 2007 között Forrás: NIKOLOVA, M. S. 2009: Montenegro. Travel & Tourism Analyst. August. 2009. pp. 13. adatai alapján saját szerkesztés

1999 és 2007 között a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke 13,28-szorosára növekedett. A legnagyobb mértékő bıvülés - 90%-os - 1999 és 2000 között figyelhetı meg (52. ábra). millió USD 1 200,00

1 000,00

800,00

600,00

400,00

200,00

0,00 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

53. ábra: Nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása 1998 és 2007 között BoszniaHercegovinában Forrás: WTO/UNWTO és http://earthtrends.wri.org/text/economics-business/variable-252.html (Letöltés dátuma: 2009. 08. 21.) adatai alapján saját szerkesztés

A nemzetközi turizmusból származó bevételek 1995 és 2007 között 142-szeresére növekedett (53. ábra).

64

millió USD 300,00

250,00

200,00

150,00

100,00

50,00

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

0,00

54. ábra: Nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulása Macedóniában 1989 és 2007 között Forrás: WTO/UNWTO, nemzeti statisztikai hivatal és http://earthtrends.wri.org/text/economics-business/variable252.html (Letöltés dátuma: 2009. 08. 21.) adatai alapján saját szerkesztés

1989 és 2007 között 5-szörösére növekedett a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke. Jelentısebb csökkenés 1990 és 1991 között (80%) és 2000 és 2001 között (46%) figyelhetı meg (54. ábra). A turizmus gazdasági szerepét a legtöbb ország gazdasági szakemberei felismerték, hiszen pozitív hatásainak – fizetési mérlegre, foglalkoztatottságra, jövedelmekre gyakorolt hatásainak – köszönhetıen a gazdasági élet fontos szereplıjévé vált. A turizmus jelentıs szerepet játszik a görög gazdaságban, hiszen a GDP 6%-a a turizmusból származik, körülbelül 500 ezer embert foglalkoztat az idegenforgalmi szektor, amely a nyári idıszakban 800 ezer fıre is emelkedik. Az ország számos régiójában a mezıgazdaság mellett a turizmus jelenti a fı megélhetési forrást. Az idegenforgalom multiplikátor hatását pedig az alábbi számítások bizonyítják. A nemzetközi turizmusból származó bevételek 8-10%-os növekedése közvetetten 1-1,3%-os növekedést eredményez a GDP-ben, a foglalkoztatottsági mutatóban pedig 1,5%-os növekedést (MOUSSIOS, G. 1999). USD 16 000,00 14 000,00 12 000,00 10 000,00 bevétel

8 000,00

kiadás

6 000,00

egyenleg

4 000,00 2 000,00

20 05

20 03

20 01

19 99

19 97

19 95

19 93

19 91

19 89

19 87

19 85

0,00

55. ábra: Nemzetközi turizmusból származó bevételek, kiadások és az egyenleg alakulása Görögországban 1985 és 2006 között Forrás: WTO/UNWTO, GAULDIE, R.: Greece. Economist Intelligence Unit – International Tourism Reports. No. 4. 1990. pp. 49., SMITH, C.-JENNER, P.: Greece. Economist Intelligence Unit - International Tourism Reports.

65

No. 3. 1995. pp. 8., MOUSSSIOS, G: Greece. Travel and Tourism Intelligence – Country Reports. No. 2. 1999. pp. 30., LOVRESEED, H.: Greece. Travel & Tourism Intelligence – Country Reports. No. 1. 2002. pp. 64., LOVERSEED, H. Greece. Travel & Tourism Intelligence. November 2005. pp. 23., LOVERSEED, H.: Greece. Travel &Tourism Intelligence, 2008. May. pp. 12. adatai alapján saját szerkesztés

1985 és 2007 között 12,2-szeresére növekedett a nemzetközi turizmusból származó bevétel értéke. Görögország turisztikai mérlege pozitív (55. ábra). 8.2.8. A fajlagos (egy turistaérkezésre) jutó bevételek alakulása Az idegenforgalom valós teljesítményérıl átfogó képet nyújt az egy turistaérkezésre jutó bevételek értéke. Hiszen ez a mutató sokat elárul az ország turizmusának jellegérıl és az adott ország iránt megnyilvánuló turisztikai kereslet jellemzıirıl is. Számos országban ugyanis az idegenforgalom történeti fejlıdése során gyakran találkozhattunk a „nagy volumen szerény gazdasági hozam” kifejezéssel.

3 500

Bosznia-Hercegovina *

USD/fı

Horvátország

3 000 2 500

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia Macedónia

2 000 1 500

Szlovénia

1 000 500

Görögország

2006 2007

2004 2005

2003

2002

2000 2001

1999

1997 1998

1994 1995 1996

1993

0 Montenegró

* Bosznia Hercegovina: 1997 nincs adat

56. ábra: Egy turistaérkezésre jutó bevételek alakulása az egykori Jugoszlávia utódállamaiban és Görögországban Forrás: saját számítás és szerkesztés

Macedóniában 1991-ben 87 USD-re (1990. 174 USD), Horvátországban 1999-ben 655 USD-re (1998. 665 USD), Jugoszláviában 1999-ben 112 USD-re (1998. l24 USD), Szlovéniában 1999-ben 1079 USD-re (1998. 1143 USD) csökkent az egy turistaérkezésre jutó bevétel értéke az 1990-es évek elején kirobbant délszláv válság, illetve a koszovói bombzások következményeként. Az egy turistaérkezésre jutó bevételek elemzése során megállapítható, hogy az érték összességében növekvı tendenciát mutat. Montenegróban 2007-ben 2006-hoz képest 35%-os, Szerbiában 2007-ben 2006-hoz képest 2%-os csökkenés figyelhetı meg. A legmagasabb az egy fıre jutó turistaköltés értéke Bosznia-Hercegovinában (2007. 3252 USD), amelyet Szlovénia (1939 USD), Horvátország (2007. 1359 USD), Macedónia (2007. 1100 USD), Szerbia (2007. 1044 USD), Görögország (2007. 1000 USD) és Montenegró (2007. 663 USD) követ. Görögországba érkezett 2007-ben a legtöbb turista, az elemzett országok közül a legtöbb bevétele származott a nemzetközi turizmusból, a fajlagos érték azonban a legalacsonyabb. A volt Jugoszlávia utódállamai közül Bosznia-Hercegovinában a legmagasabb a fajlagos turistaköltés értéke, pedig a turistaérkezések 66

számát tekintve az 5., a bevételeket tekintve a 3. helyen állt, tehát a turisták költési hajlandósága magas (56. ábra). 8.2.8.1. A turistaköltés alakulása Szlovéniában az 1990-es években 1997-ben – becslések alapján – a szervezett utazáson részt vett turisták átlagosan 440 USD-t költöttek (nem számítva az utazásokra fordított kiadásokat), míg az átlagos turistaköltés értéke kb. 60 USD volt naponta (VAN DEN BROEK, M. 2000). 80 70 60 50 40 30 20 10

ág ém et or N sz ag ág yBr ita nn ia H ol Cs lan eh di kö a zt ár sa Eg sá yé g b or sz ág ok

N

g

tri a

ro rs z

M

ag ya

A us z

át or sz á

H or v

O

la sz o

rsz á

g

0

57. ábra Az átlagos napi turistaköltés értékének alakulása küldı országonként 1997-ben (USD) Forrás: VAN DEN BROEK, M. 2000: Slovenia. Travel & Tourism Intelligence – Country Reports. No. 4. 2000. 94.l. adatai alapján saját szerkesztés

1997-ben az olasz turisták 71,20 USD-t költöttek naponta. Fontos megjegyezni, hogy ez a jelentıs érték azzal magyarázható, hogy az Olaszországból érkezı vendégek Szlovénia tengerparti üdülıhelyein töltik szabadidejüket, elsısorban a kaszinókban, amely eleve magasabb fizetési hajlandóságot feltételez. A német turisták az olasz turisták által elköltött érték 2/3-át fordították turisztikai kiadásokra (57. ábra). 8.2.8.2. A háztartások turisztikai és rekreációs célú kiadásainak alakulása Szlovéniában és Horvátországban A lakosság rekreációs és idegenforgalmi szolgáltatásokra fordított kiadásának értéke szoros összefüggést mutat az adott ország gazdasági helyzetével és társadalmi fejlettségével.

67

2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 0

200

400

600

800

1 000

1 200

1 400

1 600

1 800

2 000

Szlovénia háztartások végsı kiadása Szlovénia háztartások kiadása szállásra és vendéglátásra Szlovénia háztartások kiadása rekreációra és kultúrára

58. ábra: A háztartások turizmust és rekreációt érintı kiadásainak alakulása Szlovéniában Forrás: ENSZ statisztikák adatai alapján saját szerkesztés

Szlovéniában a háztartások turisztikai és rekreációs célú kiadásai 1995 és 2005 között növekvı tendenciát mutatnak. 1999-ben a szlovén polgárok a kiadásaik 9,6%-át rekreációra és kultúrára, 6,9%-át pedig szállásra és vendéglátásra költötték. 2005-ben pedig kiadásai 10,2%-át rekreációra-kultúrára, 7,2%-át szállásra-vendéglátásra fordították (58. ábra). 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

Horvátország háztartások végsı kiadása Horvátország kormányzati kiadás rekreációra és kultúrára Horvátország háztartások kiadása szállásra és vendéglátásra Horvátország háztartások kiadása rekreációra és kultúrára

59. ábra: A háztartások turizmust és rekreációt érintı kiadásainak alakulása Horvátországban Forrás: ENSZ statisztikák adatai alapján saját szerkesztés

Horvátországban a háztartások turisztikai és rekreációs célú kiadásai 1995 és 2005 között 1,78szorosára növekedett. 1999-ben a horvát állampolgárok kiadásaik 4,8%-át rekreációra és kultúrára, 8,6%-át pedig szállásra és vendéglátásra költötték. 2005-ben pedig kiadásai 7,3%-át rekreációrakultúrára, 12%-át szállásra-vendéglátásra fordították (59. ábra). 68

8. 2.8. 3. Külföldi utazásokra fordított kiadások értékének alakulása Az egyes országok általános gazdasági és társadalmi fejlettségével összefüggésben változik a külföldi utazásokra fordított kiadások értéke.

2000 2001 2002 2003 2004

Bosznia-Hercegovina Horvátország Külföldi Külföldi utazásokra utazásokra fordított fordított turisztikai turisztikai kiadások Változás kiadások Változás értéke 2000-es értéke 2000-es (millió évhez (millió évhez képest USD) képest USD) 107 100,0% 635 100,0% 105 98,1% 677 106,6% 124 115,9% 852 134,2% 163 152,3% 709 111,7% 169 157,9% 872 137,3%

Görögország Szlovénia Külföldi Külföldi utazásokr utazásokra fordított a fordított turisztikai turisztikai kiadások Változás kiadások Változás értéke 2000-es értéke 2000-es (millió évhez (millió évhez USD) képest USD) képest 4 564 100,0% 544 100,0% 4 189 91,8% 560 102,9% 2 453 53,7% 647 118,9% 2 439 53,4% 805 148,0% 2 880 63,1% 940 172,8%

Macedónia Külföldi utazásokra fordított turisztikai kiadások Változás értéke 2000-es (millió évhez USD) képest 58 100,0% 60 103,4% 61 105,2% 71 122,4% 84 144,8%

60. ábra: Külföldi utazásokra fordított kiadások értékének alakulása 2000 és 2004 között 7 Forrás: WTO/UNWTO adatai alapján saját szerkesztés Megállapítható, hogy a vizsgált országok lakosságának külföldi utazásokra fordított kiadásai Görögország kivételével 2000 és 2004 között növekvı tendenciát mutatnak. 2000 és 2004 között a bosznia-hercegovinai turisták nemzetközi turizmusra fordított kiadásai 57,9%-kal, a horvátországi turisták kiadásai 37,5%-kal (1996 és 2004 között 71%-kal), a szlovén turisták kiadásai 72,8%-kal, (1996 és 2004 között 56%-kal), a macedón turisták kiadásai 44,8%kal (1996 és 2004 között 223%kal) növekedett. 2000 és 2004 között a görög turisták külföldi utazásokra fordított kiadása 36,9%-kal csökkent, (1996 és 2004 között viszont 138%-kal növekedett) (60. ábra). 7

Statisztikai adatok csak 2004-ig álltak rendelkezésemre.

69

8.2.9. A belföldi létesítményekben

vendégek

által

eltöltött

vendégéjszakák

száma

turisztikai

Egy adott ország esetében nemcsak a nemzetközi aktív turizmus, hanem a belföldi idegenforgalom elemzése is fontos. A belföldi turizmus ugyanis hozzájárul a szezonalitás mérsékléséhez és ezáltal a szálláshelyek gazdaságosabb mőködéséhez, továbbá csökkenti a függıséget a beutazó turizmus vonatkozásában.

BoszniaHercegovina Belföldi

Külföldi

turisták által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai létesítményekben

2000

560 000

389 233

2001

452 000

329 833

2002

496 000

392 354

2003

494 000

419 343

2004

511 000

459 600

Horvátország Belföldi

Külföldi

Turisták által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai létesítményekben 34 045 232 5 138 000 38 383 5 121 000 677 39 711 064 4 981 000 41 323 5 312 000 148 42 516 325 5 281 000

Görögország* Belföldi

Külföldi

turisták által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai létesítményekben 14 628 46 212 000 375 13 290 41 814 000 853 13 128 40 349 000 621 13 716 39 759 000 557 nincs adat

nincs adat

Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia és Montenegró Belföldi

Külföldi

turisták által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai létesítményekben 10 008 000 865 014 9 926 000

1 281 029

9 246 000

1 650 170

8 953 000

1 707 440

9 129 000

2 074 906

Szlovénia Belföldi

Külföldi

Macedónia Belföldi

Külföldi

turisták által eltöltött turisták által eltöltött vendégéjszakák vendégéjszakák száma turisztikai száma turisztikai létesítményekben létesítményekben 3 232 3 404 1 941 000 097 000 493 867 3 237 3 813 1 042 000 477 000 212 751 3 210 4 020 1 576 000 799 000 274 720 3 219 4 175 1 661 000 385 000 346 200 3 122 4 362 1 505 000 783 000 360 589

61. ábra: Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma idegenforgalmi szálláshelyeken 2000 és 2004 között Forrás: WTO/UNWTO adatai alapján saját szerkesztés * Megjegyzés: Görögország esetében kollektív turisztikai létesítményekre vonatkoznak a statisztikai adatok.

70

Szlovéniában 1996 és 2004 között 3%-kal csökkent a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számából 1996-ban 56,6%-kal, 2004-ben 41,75%-kal részesedtek a belföldi turisták. A szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 1996 és 2004 között 15%-kal csökkent (61. ábra). Horvátországban 1996 és 2004 között 7%-kal növekedett a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számából 1996-ban 23%-kal, 2004-ben 11%-kal részesedtek a belföldi turisták. A szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 13%-kal csökkent (61. ábra). Jugoszláviában (2003-tól Szerbia-Montenegróban) 1996 és 2004 között 18%-kal csökkent a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számából 1996-ban 91%kal, 2004-ben 81,5%-kal részesedtek a belföldi turisták. A szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 1996 és 2004 között 17%-kal csökkent (61 ábra). Montenegróban 2001 és 2007 között 25,6%-kal növekedett a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számából 2001-ben 82%-kal, 2007-ben 11,6%-kal részesedtek a belföldi turisták. 2001-ben a belföldi vendégek a vendégéjszakák 53%-át töltötték szállodában vagy szállodához hasonló létesítményben, 2007-ben pedig 50%-át. A belföldi turisták által turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2000 és 2004 között 9%-kal csökkent Bosznia-Hercegovinában. A vendégéjszakák számából 2000-ben 59%-kal, 2004-ben 52,6%-kal részesedtek a belföldi turisták (61. ábra). Macedóniában 1996 és 2004 között 5%-kal növekedett a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számából 1996-ban 83,6%-kal, 2004-ben 80,7%-kal részesedtek a belföldi turisták. A szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma viszont 64,6%-kal csökkent (61. ábra). Koszovóban 2008-ban a turisták 69512 vendégéjszakát töltöttek el, amelynek 32%-át belföldi turisták realizálták. Görögországban 2000 és 2003 között 7%-kal csökkent a belföldi turisták által kollektív turisztikai létesítményekben eltöltött vendégéjszakák száma. A kollektív idegenforgalmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számából 2000-ben 24%-kal, 2003-ban 25,6%-kal részesedtek a belföldi turisták. A szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 1996 és 2003 között viszont 10%-kal növekedett (61. ábra).

71

8.2.10. A vendégérkezések és vendégéjszakák területi megoszlása A délszláv válság hatása nemcsak a legfontosabb idegenforgalmi statisztikai mutatószámok értékének változásában éreztették hatásukat, hanem a turizmus területi folyamatait is befolyásolta. Horvátország

Szlovénia – az egyéb turisztikai üdülıhelyek tartalmazzák Ljubljana adatait

fı

8 000 000

800 000

7 000 000

700 000

6 000 000

600 000

5 000 000

500 000

4 000 000

400 000

3 000 000

300 000

2 000 000

200 000

1 000 000

100 000

0

0 1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001 év

Jugoszlávia 600 000

fı

fı

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001 év

Macedónia 160 000

fı

140 000 500 000

120 000 400 000

100 000

80 000

300 000

60 000 200 000

40 000 100 000

20 000

0

0 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 év

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999 év

62. ábra: Külföldi turistaérkezések száma üdülıhelyenként Forrás: nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés

Horvátországban 1988 és 2001 között 15%-kal csökkent a tengerparti üdülıhelyeken a külföldi vendégérkezések száma. 1990 és 1991 között 84%-os, 1994 és 1995 között 46%-os, 1998 és 1999 között 17%-os csökkenés figyelhetı meg a külföldi vendégérkezések számában (62. ábra). Jugoszláviában a tengerparti üdülıhelyek külföldi vendégforgalma a következıképpen alakult: 1994 és 1995 között 60%-kal növekedett, 1998 és 1999 között 59%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 1995 között 212%-kal növekedett, 1998 és 1999 között 58%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma (62. ábra). Macedóniában a fıvárosban regisztrált külföldi turistaérkezések számában 1993 és 1999 között 33%-os, 1994 és 1995 között 22%-os csökkenés, 1998 és 1999 között 31%-os növekedés figyelhetı meg. A gyógyfürdıhelyeken 1993 és 1999 között 74%-os, 1994 és 1995 között 25%-os, 1998 és 1999 között 25%-os csökkenés tapasztalható a külföldi turistaérkezések számában. Az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken 1994 és 1995 között 13%-os, 1998 és 1999 között 10%-os visszaesés figyelhetı meg a külföldi turistaérkezések számában (62. ábra). Szlovéniában a délszláv válság az alábbi területi változásokat eredményezte: a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 2001 között a külföldi turistaérkezések száma 48%-kal, 1994 és 1995 72

között 5%-kal növekedett, míg 1998 és 1999 között 14%-kal csökkent. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 2001 között 78%-kal, 1994 és 1995 között 49%-kal növekedett, 1998 és 1999 között 14%-kal csökkent a külföldi turistaérkezések száma (62. ábra). Horvátország

Szlovénia – az egyéb turisztikai üdülıhelyek tartalmazzák Ljubljana adatait

fı

60 000 000

1 200 000

50 000 000

1 000 000

40 000 000

800 000

30 000 000

600 000

20 000 000

400 000

200 000

10 000 000

0

0

1994

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 év

Jugoszlávia 3 500 000

fı

fı

3 000 000

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

év

Macedónia 300 000

fı

250 000

2 500 000 200 000

2 000 000 150 000

1 500 000 100 000

1 000 000 50 000

500 000 0 1993

0

1994

1995

1996

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 év

1997

1998

1999 év

63. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma üdülıhelyenként 8 Forrás: nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés

Horvátországban 1988 és 2001 között 35%-kal, 1990 és 1991 között 87%-kal, 1994 és 1995 között 47%-kal, 1998 és 1999 között 19%-kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma a tengerparti üdülıhelyeken (63. ábra). Jugoszláviában a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 1995 között 244%-os növekedés, 1998 és 1999 között 66%-os csökkenés figyelhetı a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változásában. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1994 és 1995 között 424%-kal növekedett, 1998 és 1999 között 58%-kal csökkent a hegyvidéki üdülıhelyeken (63. ábra). 8

Területi statisztikai adatok Horvátországra (1988-tól), Jugoszláviára (1988-tól), Macedóniára (1993-tól 1999-ig) és Szlovéniára (1994-tıl) vonatkozólag álltak rendelkezésemre.

73

Macedóniában 1993 és 1999 között Szkopjében a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 13%-kal, 1994 és 1995 között 19%-kal csökkent, 1998 és 1999 között 70%kal növekedett. A gyógyfürdıhelyeken 1993 és 1999 között 53%-kal, 1994 és 1995 között 16%-kal csökkent, 1998 és 1999 között 33%-kal növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken 1994 és 1995 között 15%-kal, 1998 és 1999 között 3%-kal csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (63. ábra). Szlovéniában a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 2001 között 55%-os növekedés, 1994 és 1995 között 7%-os, 1998 és 1999 között 16%-os csökkenés tapasztalható a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulásában. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 2001 között 72%-os, 1994 és 1995 között 1%-os növekedés, 1998 és 1999 között 18%-os csökkenés figyelhetı meg a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változásában (63. ábra).

Fıváros Gyógyfürdıhelyek Tengerparti üdülıhelyek Hegyvidéki üdülıhelyek Egyéb turisztikai üdülıhelyek Egyéb üdülıhelyek Összesen

Horvátország belföldi külföldi összesen 188 000 425 000 613 000

belföldi 18 400

Szlovénia külföldi 353 800

összesen 372 200

Macedónia belföldi külföldi összesen 24 498 95 136 119 634

98 000 1 260 000

25 000 8 326 000

123 000

366 500

266 000

632 500

16 110

4 710

20 820

9 586 000

240 300

305 200

545 500

-

-

-

41 000

236 000

277 000

203 900

459 400

663 300

26 501

6 714

33 215

94 000

69 000

163 000

92 400

341 700

434 100

196 799

82 586

279 385

175 000 1 856 000

225 000 9 306 000

400 000

8 300

25 300

33 600

42 224

40 934

83 158

11 162 000

929 800

1 751 400

2 681 200 306 132

230 080

536 212

74

Fıváros Gyógyfürdıhelyek Tengerparti üdülıhelyek

belföldi 5 388 nincsen adat

Montenegró külföldi összesen 45 005 50 393 nincsen nincsen adat adat

belföldi 346 000

Szerbia külföldi 471 000

összesen 817 000

359 000

25 000

384 000

109 513

949 312

1 058 825

-

-

-

17 781

20 523

38 304

410 000

36 000

446 000

16 602

23 627

40 229

430 000

135 000

565 000

Egyéb üdülıhelyek

10

355

365

65 000

29 000

94 000

Összesen

149 294

1 038 822

696 000

2 306 000

Hegyvidéki üdülıhelyek Egyéb turisztikai üdülıhelyek

1 188 116 1 610 000

64. ábra: Vendégérkezések területi megoszlása 2007-ben Forrás: nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés

2007-ben Horvátországban az összes turistaérkezés 85,88%-át a tengerparti üdülıhelyeken, 5,49%-át Zágrábban realizálták. A belföldi turisták által felkeresett területek közé a tengerparti üdülıhelyek, Zágráb, a gyógyfürdıhelyek és a hegyvidéki üdülıhelyek tartoztak. A külföldi turistaérkezések 89,47%-át tengerparti üdülıhelyeken, 4,57%-át Zágrábban, 2,54%-át hegyvidéki üdülıhelyeken regisztrálták (64. ábra).

75

Fıváros Gyógyfürdıhelyek Tengerparti üdülıhelyek Hegyvidéki üdülıhelyek Egyéb turisztikai üdülıhelyek Egyéb üdülıhelyek Összesen

belföldi 302 000

Horvátország külföldi összesen 755 000 1 057 000

362 000

Szlovénia külföldi 676 200

Macedónia külföldi összesen 181 229 214 988

összesen 707 300

belföldi 33 759

1 633 300 1 017 900 2 651 200

96 772

23 063

119 835

5 054 000

73 000 47 595 000

52 649 000

939 400

1 053 200 1 992 600

-

-

-

89 000

343 000

432 000

562 400

1 384 200 1 946 600

71 148

12 658

83 806

202 000

138 000

340 000

207 000

688 200

895 200

1 219 211

216 910

1 436 121

422 000

67 000 48 971 000

489 000

20 200

48 200

68 400

80 734

84 228

164 962

518 088

2 019 712

6 431 000

435 000

belföldi 31 100

55 402 000 3 393 400 4 867 900 8 261 300 1 501 624

Montenegró Szerbia * belföldi külföldi összesen belföldi külföldi összesen Fıváros* 24 786 80 200 104 986 591 000 940 000 1 531 000 Gyógyfürdı- nincsen nincsen nincsen helyek adat adat adat 2 243 000 92 000 2 335 000 Tengerparti üdülıhelyek 698 010 6 263 434 6 961 444 Hegyvidéki üdülıhelyek Egyéb turisztikai üdülıhelyek Egyéb üdülıhelyek Összesen

60 725

45 167

105 892

1 806 000

128 000 1 934 000

67 514

54 357

121 871

1 049 000

258 000 1 307 000

10

327

337

164 000

6 443 485 7 294 530

5 853 000

58 000 222 000 1 476 000 7 329 000

851 045

65. ábra: Vendégéjszakák területi megoszlása 2007-ben Forrás: nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés * Szerbia estében tartalmazza Újvidék adatait is.

Horvátországban a turisták által eltöltött vendégéjszakák számának 95,03%-át a tengerparti üdülıhelyeken, 1,91%-át Zágrábban realizálták. A belföldi turisták a legtöbb vendégéjszakát a tengerparti üdülıhelyeken, Zágrábban, gyógyfürdıhelyeken és hegyvidéki üdülıhelyeken töltötték el. A külföldi vendégéjszakák megoszlása az alábbi volt: 97,19%-át a tengerpart üdülıhelyen, 1,54%-át Zágrábban, 0,70%-át hegyvidéki üdülıhelyen regisztrálták (65. ábra).

76

10

17 8 3 21 5

13 6

7 1

15

18 2

12

11 19

9 < 10 000 > 10 000, < 100 000

20

> 100 000, < 1 000 000 > 1 000 000, < 2 000 000 > 2 000 000, < 3 000 000

14 16 4

> 3 000 000, < 5 000 000 > 5 000 000

vendégéjszaka

66. ábra: Vendégéjszakák számának alakulása Horvátországban zsupánságok szerint (2009. július) Forrás: http://www.mint.hr/UserDocsImages/090907-July.pdf (Letöltés dátuma: 2009. 12. 30.) adatai alapján saját szerkesztés Jelmagyarázat: 1. Bjelovar-Bilogora, 2. Brod-Posavina, 3. Zagreb, 4. Dubrovnik-Neretva, 5. Istra, 6. Karlovac, 7. Koprovnica-Krizevac, 8. Krapina-Krizevac, 9. Lika-Senj, 10. Medjimurje, 11. Osijek-Baranja, 12. Pozega-Slovonia, 13. Primorsko-Goranska, 14. Sibenik-Kinin, 15. Sisak-Moslavina, 16. Split-Dalmatia, 17. Varazdin, 18. Virovitica-Podravina, 19. Vukovar-Srijem, 20. Zadar, 21. Grad Zagreb. 2009. júliusában a legtöbb turistaérkezést és vendégéjszakát Istra, Primorje-Gorski-Kotar, Split-Dalmácia, Zadar és Šibenik-Kinin zsupánság területén regisztrálták. Isztria zsupánság területén eltöltött vendégéjszakák száma az elızı év azonos idıszakához képest 5%-kal, Primorje-Gorski-Kotar esetében 5%-kal, Split-Dalmáciában 4%-kal, Zadar zsupánságban 7%-kal és Šibenik-Kinin területén 6%-kal csökkent (66. ábra). 2007-ben Szlovéniában az összes turistaérkezés 24,74%-át hegyvidéki üdülıhelyeken, 23,59%-át gyógyfürdıhelyeken, 20,35%-át a tengerparti üdülıhelyeken regisztrálták. A belföldi turisták a gyógyfürdıhelyeket, tengerpart üdülıhelyeket és a hegyvidéki üdülıhelyeket keresték fel. A külföldi vendégforgalom 26,23%-át hegyvidéki üdülıhelyeken, 17,43%-át tengerparti üdülıhelyeken, 20,20%-át Ljubljanában, 15,19%-át gyógyfürdıhelyeken realizálták (64. ábra). A turisták a legtöbb vendégéjszakát gyógyfürdıhelyeken, tengerparti üdülıhelyeken és hegyvidéki üdülıhelyeken töltötték el. A belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának 48,13%-át gyógyfürdıhelyeken, 27,68%-át tengerparti üdülıhelyeken, 16,57%-át hegyvidéki üdülıhelyen regisztrálták. A külföldi turisták a vendégéjszakák 28,44%-át hegyvidéki üdülıhelyeken, 21,64%-át tengerparti üdülıhelyeken, 20,91%-át gyógyfürdıhelyeken töltötték el (65. ábra). 2009. elsı tizenegy hónapjában a legtöbb turistaérkezést a hegyvidéki üdülıhelyeken, a gyógyüdülıhelyeken és a tengerparti üdülıhelyeken regisztrálták. A vendégéjszakák vonatkozásában a sorrend a következıképpen alakult: gyógyüdülıhelyek, tengerparti üdülıhelyek és hegyvidéki üdülıhelyek.

67. ábra: Egy fıre jutó vendégéjszakák alakulása statisztikai régiók szerint Szlovéniában 2007-ben Forrás: Statistical Yearbook of the Republic of Slovenia 2008. pp. 433

77

Az egy lakosra jutó külföldi vendégéjszakák számát elemezve megállapítható, hogy a legmagasabb éréket (8,01 vendégéjszaka/fı) a tengerparti üdülıhelyeke magában foglaló Obalno-kraska képviseli, amelyet Gorenjska követ (4,018,00 vendégéjszaka/fı), a hegyvidéki üdülések és téli sportok területe (67. ábra). 2007-ben Macedóniában az összes turistaérkezés 22,31%-át Szkopjében, 6,19%-át hegyvidéki üdülıhelyeken, 3,88%át gyógyfürdıhelyeken regisztrálták. A belföldi turisták által látogatott területek közé a hegyvidéki üdülıhelyek, Szkopje és a gyógyfürdıhelyek tartozott. A külföldi turisták elsısorban Szkopjét, a hegyvidéki üdülıhelyeket és a gyógyfürdıhelyeket keresték fel. Az egyéb turisztikai üdülıhelyek részesedése az összes turistaérkezésbıl 52,10%, a belföldi turistaérkezésbıl 64,29%, a külföldi turistaérkezésbıl 35,89% volt (64. ábra). A turisták által eltöltött vendégéjszakák számának 10,64%-át Szkopjében, 5,93%-át gyógyfürdıhelyeken, 4,15%-át hegyvidéki üdülıhelyeken regisztrálták. A belföldi turisták gyógyfürdıhelyeken, hegyvidéki üdülıhelyeken és Szkopjében töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. A külföldi turisták Szkopjében, gyógyfürdıhelyeken és hegyvidéki üdülıhelyeken töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. Az egyéb turisztikai üdülıhelyek részesedése az összes vendégéjszakák számából 71,11%, a belföldi vendégéjszakák számából 81,19%, a külföldi vendégéjszakák számából 41,87% volt (65. ábra).

68. ábra: Turistaérkezések és vendégéjszakák számának alakulása statisztikai régiónként Macedóniában 2008ban Forrás: nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

2008-ban a legtöbb vendégérkezést a Délnyugati Régióban regisztrálták, amelyet a Skopjei Régió és a Délkelet Régió követ. Az albán kisebbség által lakott Északkelet Régió könyvelhette el a legkisebb vendégérkezést. A belföldi turisták a Délnyugati Régiót, a külföldi turisták a Szkopjei Régióban keresték fel (68. ábra). A legtöbb vendégéjszakát 2008-ban a Délnyugati Régióban, a Délkeleti Régióban és a Szkopjei Régióban töltötték el a turisták. Az Északkelet Régióban volt a legalacsonyabb a vendégéjszakák száma. A belföldi turisták a Délnyugati Régióban, a külföldi turisták a Szkopjei Régióban töltötték el a legtöbb vendégéjszakát (68. ábra). 2007-ben Szerbiában az összes turistaérkezés 35,43%-át a fı adminisztratív központokban, 19,34%-át hegyvidéki üdülıhelyeken, 16,65%-át gyógyfürdıhelyeken realizálták. A belföldi turisták által kedvelt területek közé a hegyvidéki üdülıhelyek, a gyógyfürdıhelyen és a fı adminisztratív központokban tartoztak. A külföldi turisták Belgrádot és Újvidéket, a hegyvidéki üdülıhelyeket és a gyógyfürdıhelyeket keresték fel elsısorban. Az egyéb turisztikai üdülıhelyek részesedése az összes turistaérkezésbıl 24,50%, a belföldi turistaérkezésbıl 26,71%, a külföldi turistaérkezésbıl 19,40% volt (64. ábra).

78

A turisták által eltöltött vendégéjszakák számának 31,89%-át gyógyfürdıhelyeken, 26,39%-át hegyvidéki üdülıhelyeken, 20,89%-át a fı adminisztratív központokban regisztrálták. A belföldi turisták gyógyfürdıhelyeken, hegyvidéki üdülıhelyeken, Belgrádban és Újvidéken töltötték a legtöbb vendégéjszakát. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából a fı adminisztratív központok 63,69%-kal, a hegyvidéki üdülıhelyek 8,67%-kal, a gyógyfürdıhelyek 6,23%-kal részesedtek. Az egyéb turisztikai üdülıhelyek részesedése az összes vendégéjszakák számából 17,83%, a belföldi vendégéjszakák számából 17,92%, a külföldi vendégéjszakák számából 17,48% volt (65. ábra).

Vrnjacka Banja Koviljaca Mladenovac Niska banja Ribarska banja Sokobanja Divcibare Zlatibor Kapaonik Tara Bajina Basta

Összes turistaérkezés 148 000 21 000 90 000 27 000 12 000 72 000 25 000 102 000 98 000 7 000 31 000

Összes vendégéjszaka 577 000 177 000 136 000 233 000 136 000 409 000 135 000 434 000 434 000 15 000 135 000

79

Belgrád Újvidék

722 000 95 000

1 351 000 180 000

69. ábra: Turistaérkezések és vendégéjszakák számának alakulása turisztikai üdülıhelyek szerint Szerbiában 2007-ben Forrás: nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

2007-ben a fıbb adminisztratív központok közül Belgrádba érkezett a legtöbb turista és a vendégéjszakák száma is itt volt a legmagasabb. A belföldi turistaérkezésekbıl 41%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 44,4%-kal részesedett Szerbia fıvárosa. A gyógyfürdıhelyek közül Vrnjačka Banja volt a leglátogatottabb és itt volt a legmagasabb a vendégéjszakák száma. A belföldi turistaérkezések magas számával tőnik ki Sokobanja, Niška banja és Koviljača. A külföldi turistaérkezések sorrendjében Vrnjačka Banja-t Koviljača és Sokobanja, illetve Niška banja követi. A legtöbb vendégéjszakát Vrnjačka Banja-ban töltötték el a turisták, amely 6,1%kal részesedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. A második legtöbb vendégéjszakát eltöltött helyen Sokobanja áll, amelybıl 1,5%-kal részesedetek a külföldi turisták. A hegyvidéki üdülıhelyek közül Zlatibor volt a leglátogatottabb és itt, illetve Kapaonikon töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. Zlatibor a belföldi turistaérkezésekbıl 88,2%-kal, a vendégéjszakák számából pedig 91%-kal részesedett. A hegyvidéki üdülıhelyek közül Kapaonikon volt a legmagasabb a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. Az egyéb üdülıhelyek közül Bajina Bašta volt a harmadik leglátogatottabb település, azonban a turisták itt töltötték el a legtöbb vendégéjszakát (69. ábra). 2007-ben Montenegróban a turisták 89,12%-a a tengerparti üdülıhelyeket, 3,22%-a a hegyvidéki üdülıhelyeket látogatta meg. A belföldi turistaérkezések 73,35%-át tengerparti üdülıhelyen, 11,91%-át hegyvidéki üdülıhelyen realizálták. A külföldi turisták a elsısorban a tengerparti üdülıhelyeket keresték fel (64. ábra). A turisták által eltöltött vendégéjszakák számából 95,43%-kal a tengerparti üdülıhelyek, 1,44%-kal a hegyvidéki üdülıhelyek részesedtek. A belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának 82,02%-át tengerparti üdülıhelyeken, 7,14%-át hegyvidéki üdülıhelyen realizálták. A külföldi turisták a vendégéjszakák 97,21%-át tengerparti üdülıhelyeken töltötték el (65. ábra). 2008-ban a tengerparti üdülıhelyek részesedése az összes turistaérkezésekbıl 89,1%, a belföldi turistaérkezésbıl 73,2%, a külföldi vendégérkezésbıl 91,3% volt. Az összes vendégéjszakák számából 95,7%-kal, a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából 83%-kal, a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából 97%-kal részesedtek a tengerparti üdülıhelyek.

80

600 000

fı

500 000

Bar Budva Zabljak

400 000

Kolasin Kotor Podgorica

300 000

Tivat Ulcinj Hercegnovi

200 000

Cetinje 100 000

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

70. ábra: Turistaérkezések száma városok szerint Montenegróban 2002 és 2008 között Forrás: nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján szerkesztés

2008-ban a leglátogatottabb település Budva, Hercegnovi és Bar volt. 2002 és 2008 között Budva látogatottsága 186%-kal, Hercegnovi látogatottsága 81%-kal, Bar látogatottsága pedig 49%-kal növekedett. Budva esetében a látogatók 92,8%-a, Hercegnovi esetében 86,4%-a, Bar esetében pedig 86,5%-a külföldi volt 2008-ban (70. ábra).

vendégéjszaka 3 500 000 Bar

3 000 000

Budva Zabljak

2 500 000

Kolasin Kotor

2 000 000

Podgorica Tivat

1 500 000

Ulcinj Hercegnovi Cetinje

1 000 000 500 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

71. ábra: Vendégéjszakák száma városok szerint Montenegróban 2002 és 2008 között Forrás: nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján szerkesztés

2008-ban a legtöbb vendégéjszakát Budvában, Hercegnoviban és Barban töltötték el a turisták. 2002 és 2008 között Budvában 438%-kal, Hercegnoviban 84%-kal, Barban 65%-kal növekedett a vendégéjszakák száma. Budva esetében a vendégéjszakák 94,2%-át, Hercegnovi esetében 87%-át, Bar esetében 90%-át külföldiek töltötték el 2008-ban (71. ábra).

81

Decan Gjakove Gjilan Istog Mitrovica Lipjan Rahovec Pristina Prizren Suhareke Peje Összesen

turistaérkezések vendégéjszakák száma száma 100 128 1 333 1 537 2 145 2 459 1 050 1 085 1 055 1 146 3 029 3 422 830 864 22 160 44 171 2 131 2 584 1 213 1 223 2 126 2 587 44294 69512

72. ábra: Turistaérkezések és vendégéjszakák száma Koszovóban (2008) Forrás: Hotel Statics. 2008. pp. 8. adatai alapján saját szerkesztés

2008-ban Koszovóban a vendégérkezések 50%-át Prištinában, 7%-át Lipjanban, 5%-át Giljanban regisztrálták. A turisták a legtöbb vendégéjszakát Prištinában töltötték - az összforgalom 65%-a -, amelyet Lipjan és Prizren követ (72. ábra). 6. táblázat: Turistaéjszakák Görögországban, régiónként 1997-ben (százalékban) Kelet- Macedónia és Trákia Közép-Macedónia Ebbıl:Chalkidiki

Belföldi turisták 1,8 3,2 0,7

Külföldi turisták 0,9 5,3 3,3

Összesen 2,7 8,5 4

82

Nyugat-Macedónia Ipirosz Thesszália Jón-szigetek ebbıl:Korfu Nyugat-Görögország Közép-Görögország Attika ebbıl: Athén Peloponnészosz Észak-Égei szigetek Dél-Égei szigetek Ebbıl:Ródosz Kréta ebbıl: Iraklion

0,7 1,1 2 1,5 0,8 1,3 1,7 4,9 3 2 0,9 2,5 1,1 1,6 0,7

0,1 0,5 1,1 7 5,3 0,9 1,1 9,1 6,4 1,9 2,4 24,9 15,4 19,9 10,1

0,8 1,6 3,1 8,5 6,1 2,2 2,8 14 9,4 3,9 3,3 27,4 16,5 21,5 10,8

Forrás: MOUSSIOS, G. 1999: Greece. Tavel and Tourism Intelligence - Country Reports. No. 2. 1999. pp. 41. adatai alapján saját szerkesztés

A 6. táblázat adatait vizsgálva megállapítható, hogy a külföldi turisták által leginkább látogatott régió a Dél-Égei szigetek és Kréta szigete, amelyek az üdülı idegenforgalom legfontosabb területei. 2007-ben Görögországban a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák 27%-át belföldi, 73%-át külföldi turisták töltötték el. A belföldi és külföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának 17%-a Észak-Görögországban, 23%-a Közép-Görögországban, 12%-a Attikában és 48%-a az Égei-tengeri szigetvilágban és Krétán realizálódott. Az utóbbi mutatóból Kréta részesedése 54% volt. A belföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának 32%-a Észak-Görögországban, 33%-a Közép-Görögországban, 16%-a Attikában és 19%-a az Égeitengeri szigetvilágban és Krétán regisztrálták, Kréta részesedése 35% volt. A külföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának 11%-a ÉszakGörögországban, 19%-a Közép-Görögországban, 10%-a Attikában és 60%-a az Égei-tengeri szigetvilágban és Krétán realizálódott. Kréta 50%-kal részesedett ezen mutató értékébıl (73. ábra).

83

Kelet-Makedónia és Trákia Közép-Makedónia Nyugat-Makedónia Thesszália Ipirosz Jón-szigetek Nyugat-Görögország Közép-Görögország Peloponnészosz Északi-szigetek Déli-szigetek Kréta

belföldi 1 075 682 2 913 185 347 492 1 292 159 700 821 1 194 146 1 047 636 1 191 801 1 593 615 581 133 1 545 850 1 166 117

Görögország külföldi 579 291 4 240 108 41 839 665 793 236 045 6 328 611 909 960 570 750 1 110 592 1 077 991 13 144 237 14 158 819

összesen 1 654 973 7 153 293 389 331 1 957 952 936 866 7 522 757 1 957 596 1 762 551 2 704 207 1 659 124 14 690 087 15 324 936

73. ábra: Szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának alakulása Görögországban régiónként 2007-ben Forrás: nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját szerkesztés

8.2.11. Vendégszobák és vendégágyak megoszlása szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben Az idegenforgalmi kínálat egyik meghatározó eleme a rendelkezésre álló szálláshely lehetıségek minıségi és mennyiségi megoszlása.

84

BoszniaHercegovina Szobák

Ágyak

száma szállodákban és szálloda jellegő létesítményben

Horvátország Szobák

Ágyak

száma szállodákban és szálloda jellegő létesítményben

Görögország Szobák

Ágyak

száma szállodákban és szálloda jellegő létesítményben

Jugoszlávia, 2003-tól Szerbia és Montenegró Szobák

Ágyak

száma szállodákban és szálloda jellegő létesítményben

Szlovénia Szobák

Macedónia

Ágyak

Szobák

száma szállodákban és szálloda jellegő létesítményben

Ágyak

száma szállodákban és szálloda jellegő létesítményben

2000

4 439

9 147

81 272

199 474

312 993

593 990

37 371

78 608

16 265

33 502

6 636

16 147

2001

4 546

9 373

74 107

181 983

320 467

608 104

37 782

79 558

14 970

30 490

6 726

16 342

2002

4 567

9 389

77 347

187 947

330 348

626 914

37 882

79 532

15 056

30 715

6 813

16 488

2003

4 581

9 399

77 113

193 538

339 540

644 898

37 101

77 509

15 534

31 997

6 825

16 297

2004

4 588

9 401

79 174

199 033

351 891

668 271

38 736

85 867

15 785

32 652

6 918

16 479

74. ábra: Szobák és vendégágyak megoszlása szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben Forrás: WTO és a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés

9

1992 és 2004 között Szlovéniában szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma 4%-kal csökkent, az ágyak számában ugyanezen idı alatt pedig 5%-os csökkenés figyelhetı meg (74. ábra). 2007-ben 31464 vendégszobával és 82515 vendégággyal rendelkezett Szlovénia. A vendégszobák 60%-a, a vendégágyak 51%-a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben volt. Horvátországban 1991 és 2004 között a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma 5%-kal, az ágyak száma pedig 12%-kal növekedett (74. ábra). 2007-ben 326792 szoba 944076 vendégággyal állt a turisták rendelkezésére. A vendégágyak 96%-a kollektív turisztikai létesítményekben volt található A volt Jugoszláviában 1985 és 1990 között a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma 10%-kal, az ágyak száma pedig 12%-kal növekedett. A harmadik Jugoszlávia kikiáltása idején a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma 37670, az ágyak száma pedig 83274 volt. 9

Az egyes országok tekintetében a hozzáférhetı legkorábbi statisztikai adatokat vettem az elemzések kiindulópontjaként. Egységes statisztikai adatsor csak 2004-ig állt rendelkezésemre.

85

1992 és 2004 között Jugoszláviában (2003-tól Szerbia-Montenegróban) a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák és ágyak száma 3-3%-kal növekedett (74. ábra). 2007-ben Szerbia szálláskapacitása a következıképpen alakult: 45009 vendégszoba és 112708 vendégágy fogadta a turistákat. Montenegróban 2001 és 2008 között a vendégszobák száma 85%-kal, a vendégágyak száma 79%kal növekedett. A szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma ugyanezen idı alatt 13%-kal, az ágyak száma pedig 9%-kal bıvült. 1993 és 2004 között Bosznia-Hercegovinában szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma 300-ról 4588-ra változott, amely 15,29-szeres növekedést jelent. Szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található ágyak számában ugyanezen idı alatt 20,89-szeres bıvülés figyelhetı meg (74. ábra). 1993 és 2004 között Macedóniában szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma 1,18-szeresére, az ágyak száma 1,15-szeresére növekedett (74. ábra). 2007-ben Macedónia szálláshely kapacitása 70898 vendégágy volt. Koszovóban 2008-ban 147 szálloda 2261 vendégággyal állt a vendégek rendelkezésére. A legtöbb szálloda Prištinában (29), Ferizajban (18) és Prizrenben (14) található. 1985 és 2007 között Görögországban szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található szobák száma 1,99-szeresére növekedett. Szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található ágyak számában ugyanezen idı alatt 2,03-szeres bıvülés figyelhetı meg (74. ábra). 8.2.12. A látogatók/turisták számának alakulása közlekedési módok szerint Az adott ország abszolút és relatív földrajzi fekvése meghatározza az utazók által igénybe vett közlekedési eszközök fajtáját is. Görögországra, Horvátországra, Macedóniára és Szlovéniára vonatkozólag csak 2004-ig álltak rendelkezésemre statisztikai adatok.

75. ábra: A látogatók/turisták számának alakulása közlekedési módok szerint (2004.) 10 Forrás: UNWTO adatai alapján saját szerkesztés 10

A legutolsó hozzáférhetı teljes adatsor 2004-re, illetve Görögország esetében 2003-ra vonatkozik.

86

2004-ben Szlovéniába érkezı turisták 78%-a közúton, 19%-a légi úton, 2%-a vasúton és mindössze 1%-a érkezett vízi úton (75. ábra). 2004-ben Horvátországba érkezı látogatók 95%-a közúton, 3%-a légi úton, míg 1-1%-a vasúton, illetve vízi úton érkezett az országba (75. ábra). 2004-ben Macedóniába érkezı látogatók 94%-a közúton, 4%-a légi úton, 2%-a vasúton érkezett (75. ábra). 2003-ban Görögországba érkezı látogatók 70%-a légi úton, 19%-a közúton, 10%-a vízi úton és mindössze 1%-a érkezett vasúton (75. ábra). 8.3. A turizmus szerepe az egykori Jugoszlávia tagállamainak gazdasági életében A szolgáltatások az 1980-as évekre a világgazdaság meghatározó tényezıivé váltak (JANDALA CS. 1992). A gazdasági számítások elvégzéshez a deviza átszámítási segédtáblázat az 1. függelék 2. táblázatában található. Bosznia-Hercegovina

250,0%

Horvátország

200,0%

Macedónia

150,0%

Szlovénia

100,0%

Montenegró

50,0%

20 07

20 06

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00

19 99

19 98

19 97

19 96

19 95

19 94

0,0%

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006tól Szerbia

76. ábra: A gazdasági növekedés értéke az egykori Jugoszlávia utódállamaiban Forrás: saját számítás és szerkesztés

2006 és 2007 között Bosznia-Hercegovinában 23,2%-kal, Horvátországban 19,3%-kal, Macedóniában 20,7%-kal, Szlovéniában 26,4%-kal, Montenegróban 0,1%-kal, Szerbiában 2005 és 2006 között 22,3%-kal növekedett a GDP értéke. (76. ábra). 8.3.1. A turizmus szolgáltatásokon belüli részarányának alakulása Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában 11 A világ nemzetközi turizmusból származó összes bevétele a szolgáltatás-export csaknem 20%-át teszi ki. Minél kevésbé fejlett országról van szó, annál magasabb a turisztikai szolgáltatások exportjának a teljes szolgáltatás-exporton belüli részaránya (JANDALA CS. 1993). 11

A közgazdasági számításokat Jugoszláviára, Szebia-Montenegróra, Szerbiára vonatkozólag nem tudtam elvégezni, mert a jugoszláv dínárt forrás hiányában nem tudtam átszámolni USD-be.

87

A turizmus szolgáltatásokon belüli részarányának kiszámításához szükséges munkatáblázat az 1. függelék 3. táblázatában található. 80,00%

70,00%

60,00%

50,00% Macedónia 40,00%

Szlovénia Horvátország

30,00%

20,00%

10,00%

0,00% 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

77. ábra: A nemzetközi turisztikai bevételek részaránya a szolgáltatás-exportban Forrás: ENSZ statisztikák adatai alapján saját szerkesztés

Az elemzett országok közül 2003-ban Horvátországban volt a legmagasabb a nemzetközi turizmusból származó bevételek részaránya a szolgáltatás-exportban (75,17). Horvátországban 2000 és 2003 között 9,16 százalékponttal növekedett a turizmus szolgáltatásokon belüli részaránya. Macedóniában 2005-ben 20,37%-kal részesedett a szolgáltatás-exportból a nemzetközi turizmus bevétele. 1995 és 2005 között 10,1 százalékponttal növekedett a nemzetközi turizmusból származó bevételek részaránya a szolgáltatás-exporton belül. 2000 és 2001 között 25%-kal csökkent a szolgáltatás-export értéke, a nemzetközi turizmusból származó bevételek pedig 46%-kal, a turizmus szolgáltatás-exporton belüli részarányában 5,51 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg, amely a 2001-es polgárháborús helyzettel magyarázható. Szlovéniában 2006-ban 54,73%-kal részesedett a szolgáltatás-exportból a nemzetközi turizmus bevétele. 1995 és 2006 között 0,56 százalékponttal csökkent a nemzetközi turizmusból származó bevételek részaránya a szolgáltatás-exporton belül. 1998 és 1999 között 5%-kal csökkent a szolgáltatásexport értéke, a nemzetközi turizmusból származó bevételek pedig 15%-kal, a turizmus szolgáltatásexporton belüli részarányában 5,58 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg, amely az 1999-es koszovói válsággal magyarázható (77. ábra). 8.3.2. A nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya BoszniaHercegovinában, Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában Az SNA (System of National Accounts) azaz az ENSZ keretében kidolgozott nemzetgazdasági számlarendszer alapján a makroökonómiai vizsgálatok középpontjában a GDP és a GNP mutatója áll. A két mutató bármelyike alkalmas arra, hogy megvilágítsa a turizmusnak az adott ország gazdasági teljesítményében való szerepét (JANDALA CS. 1993). A nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részarányának kiszámításához szükséges munkatáblázat az 1. függelék 4. táblázatában található.

88

25,00%

Bosznia-Hercegovina millió USD

20,00%

Horvátország millió USD 15,00%

Macedónia millió USD 10,00%

Szlovénia millió USD 5,00%

19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

0,00%

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

78. ábra: A nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya Forrás: ENSZ statisztikák adatai alapján saját szerkesztés

A vizsgált országok közül 2007-ben Horvátországban volt a legmagasabb a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya (24,68%), amelyet Bosznia-Hercegovina (7,45%), Szlovénia (7,19%) majd Macedónia (3,28%) követett. Bosznia-Hercegovinában 1998 és 2007 között 6,98 százalékponttal, Horvátországban 1994 és 2007 között 15,49 százalékponttal, Macedóniában 1994 és 2007 között 2,47 százalékponttal, Szlovéniában 2,65 százalékponttal növekedett a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya. Szlovéniában 1999-ben 0,97, Macedóniában 2001-ben 1,03 százalékpontos csökkenést lehet megfigyelni, amely a koszovói válsággal, illetve a mecedón-albán etnikai harcokkal összefüggésbe hozhatóak (78. ábra). A szolgáltatási szektor ezen belül a turizmus egyre fontosabb ágazattá válik Szlovénia gazdasági életében. 1997-ben a turisztikai bevételek a GDP 9,5%-át tették ki (1770 millió USD). 1997-ben a szlovén turisztikai szektorban 35000 ember dolgozott, amely az aktív keresık 5%-a. A szállodaipar, a vendéglátás a legjelentısebb az idegenforgalom ágazatai közül (79. ábra).

89

egyéb 1%

utazási irodák 12% kaszinók 13%

éttermek 43%

vámmentes üzletek 14%

szállodák 17%

79. ábra: A turizmus szektorainak hozzájárulása a GDP-hez (1997) Forrás: VAN DEN BROEK, M. 2000: Slovenia. Travel & Tourism Intelligence – Country Reports. No. 4. 2000. pp. 92. adatai alapján saját szerkesztés

A háború elıtti években Horvátország számára a turizmus jelentıs szerepet játszott a gazdasági életben:
az idegenforgalom a legfontosabb valutaszerzı tevékenységek egyike volt,
a GDP közel 12%-át a turizmus állította elı,
a tengerparti területeken élık több mint 80%-a az idegenforgalomból élt. 1990-ben a turizmus a GDP 6,1%-át állította elı, a szolgáltatásexport 61,2%-a a turizmusból származott, a foglalkoztattak 6,3%-a dolgozott az idegenforgalomban. Hivatalos adatok szerint 1997-ben a GDP 4,2%-a származott a turizmusból és becslések alapján 1998-ban a munkaerı 4%-át a turizmus foglalkozatta (TRECHARNE, R.2000).

8.3.3. A kereskedelem-vendéglátás Macedóniában és Szlovéniában

bruttó

hozzáadott

értéke

Horvátországban,

A kereskedelem-vendéglátás, mint tercier szektor részesedése a GDP-n belül a felett, fogadó országokban egyre meghatározóbb nemzetgazdasági ágazattá válik. A kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értékének kiszámításához szükséges munkatáblázat az 1. függelék 5. táblázatában található. 16,00%

15,00%

14,00%

Horvátország 13,00%

Macedónia Szlovénia

12,00%

11,00%

10,00% 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

80. ábra: A kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez Forrás: ENSZ statisztikák adatai alapján saját szerkesztés

90

2005-ben Macedóniában volt a legmagasabb a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez (15,11%). Horvátországban 1998-ban 12,62%, 1999-ben 10,95% volt a kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke, amely 1,67 százalékpontos csökkenést jelent és a koszovói válsággal is magyarázható. Macedóniában 1994 és 2005 között 2,79 százalékponttal növekedett a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez. 2000-ben 14,68%, 2001-ben 12,61% volt a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez, amely a 2001-es fegyveres harcokkal magyarázható. Szlovéniában 2005-ben 12,23% volt a kereskedelemvendéglátás hozzájárulása a GDP értékéhez. 1998 és 1999 között 0,58 százalékponttal csökkent ezen mutató értéke, amely a koszovói harcokkal magyarázható (80. ábra).

8.3.4. A turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában

értékteremtéséhez

A turizmus jelentıs fogadó országaiban az idegenforgalom a nemzetgazdaság egyre meghatározóbb tényezıjévé válik. A turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez szükséges munkatáblázat az 1. függelék 6. táblázatában található. 30,00%

25,00%

20,00%

Horvátország 15,00%

Macedónia Szlovénia

10,00%

5,00%

0,00% 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

81. ábra: A turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez Forrás: ENSZ statisztikák adatai alapján saját szerkesztés

2003-ban Horvátországban volt a legmagasabb a turizmus hozzájárulása a kereskedelemvendéglátás értékteremtéséhez (20,11%). Horvátországban 1995 és 2004 között 3,61 százalékponttal növekedett a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez. A turizmus értékteremtésének értéke 1998 és 1999 között 100,68 millió USD-vel csökkent a koszovói válság hatásaként. Macedóniában 2003-ban 14,13%-kal járult hozzá a turizmus a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez. 2000 és 2001 között a turizmus értékteremtése a macedón-albán harcok negatív hatásaként 1,17 millió USD-vel csökkent. 1997 és 2003 között 1,97 százalékpontos növekedés figyelhetı meg a turizmus kereskedelem-vendéglátás értékteremtésében. Szlovéniában 2004-ben 1,69%-kal részesedett a turizmus a kereskedelem-vendéglátás értékteremtésébıl (81. ábra).

8.3.5. A nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában A nemzetközi turizmus során nagyobb részben szolgáltatások, kisebb részben árucikkek exportálására és importálására kerül sor. Összességében a fejlett és a fejlıdı országok számára a turizmus egyaránt a nemzetközi kereskedelem egyik legfontosabb ösztönzıjeként jelenik meg (JANDALA CS. 1993). 91

A nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részarányának kiszámításához szükséges munkatáblázat az 1. függelék 7. táblázatában található. 16,00%

14,00%

Horvátország 12,00%

10,00% Macedónia 8,00%

Szlovénia

6,00%

4,00%

2,00%

0,00% 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

82. ábra: A nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya Forrás: ENSZ statisztikák adatai alapján saját szerkesztés

2005-ben Szlovéniában volt a legmagasabb a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya (9,49%), amelyet Macedónia (4,39%) és Horvátország (3,95%) követett. Horvátországban 1995 és 2005 között 3,85, Macedóniában 1993 és 2005 között 3,19, Szlovéniában 1992 és 2006 között 2,89 százalékponttal növekedett a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya. Macedóniában 2001-ben 1,77 százalékponttal csökkent a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya, amely a macedón-albán összecsapásokkal magyarázható (82. ábra).

8.4. Fajlagos mutatók a volt Jugoszlávia utódállamaiban és Görögországban 8.4.1. Társadalmi Hatás Mutatójának értéke Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában, Szlovéniában és Görögországban

A társadalmi hatás mutatója (Human Impact Indicator: a továbbiakban: HII) értékének kiszámításához szükséges munkatáblázat az 1. függelék 8. táblázatában található.

92

Szlovénia

2007 2005 2003

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

2001 1999 1997

Macedónia 1995 1993 1991

Horvátország

1989 1987

Görögország

1985 0,00%

50,00%

100,00%

150,00%

200,00%

250,00%

300,00%

350,00%

83. ábra: Társadalmi Hatás Mutatójának értéke Forrás: saját számítás és szerkesztés

Horvátországban a HII értéke 2001 és 2007 között 247,47%-ról 309,74%-ra növekedett, a nemzetközi turistaérkezések számának növekedésével összefüggésben. Macedóniában ezen mutató értéke 1990 és 2007 között 105,06%-ról 111,37%-ra növekedett, amely a nemzetközi turistaérkezések számának növekedését mutatja és az idegenforgalom szerepének erısödését. A mutató értékének alakulásában kimutathatóaik a délszláv és a macedón-albán válság negatív hatásai: 1994-ben és 1995ben 109,51%-ról 107,55%-ra, 2000 és 2001 között 111,51%-ról 105,09%-ra csökkent ezen mutató értéke. Szerbiában ezen mutató az idegenforgalom bıvülését mutatja: 2000 és 2007 között 103,12%-ról 109,38%-ra növekedett. Szlovéniában 1995 és 2007 között 137,23%-ról 189,88%-ra növekedett a HII értéke. 1998 és 1999 között 149,70%-ról 144,96%-ra csökkent a mutató értéke, összefüggésben a koszovói válsággal (83. ábra). Görögországban a HII értékének változásában kimutathatóak a délszláv válság hatásai: 1991-ben 1990-hez képest 191,10%-ról 178,33%-ra, 1994-ben és 1995-ben 204,43%-ról 198,75%-ra csökkent ezen mutató értéke. A koszovói válság ezen mutató értékét nem befolyásolta (1998.: 206,40%, 1999.: 218,57%), csakúgy mint az albán-macedón fegyveres összecsapások sem (2000.: 227,65%, 2001.: 228,21%) (83. ábra).

8.4.2. Turisztikai szálláshelyek koncentrációja Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában, Szlovéniában és Görögországban A turisztikai szálláshelyek koncentrációja fontos mutatója annak, hogy egy adott terület gazdasági éltében a turizmus mennyire játszik meghatározó szerepet.

A turisztikai szálláshelyek koncentrációjának (Concentration of Tourism Accomodation, a továbbiakban: CAT) kiszámításához szükséges munkatáblázat az 1.függelék 8. táblázatában található. 12

12

A CAT kiszámításához Horvátország és Görögország esetében csak a szállodai ágyszámot tudtam felhasználni.

93

ágy/km2 Szlovénia

2007 2005 2003

Jugos zlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

2001 1999

Macedónia

1997 1995 1993

Horvátors zág

1991 1989 Görögors zág

1987 1985 0

2

4

6

8

10

12

84. ábra: Turisztikai szálláshelyek koncentrációja Forrás: saját számítás és szerkesztés

A volt Jugoszlávia utódállamai közül 2007-ben Horvátországban volt a legmagasabb a turisztikai létesítmények koncentrációja (10,77 ágy/km²), amelyet Szlovénia (4,07 ágy/km²), Macedónia (2,75 ágy/km²) és Szerbia követ (1,27 ágy/km²). Ezen mutató kifejezi, hogy Horvátország gazdasági életében a turizmus meghatározó tényezı (84. ábra). Az összességében vizsgát országok közül 2007-ben Görögország a második helyen szerepel a turisztikai szálláshelyek koncentrációját mutató érték vonatkásában (5,31 ágy/km²), amely az idegenforgalom meghatározó szerepét bizonyítja (84. ábra). Görögország a nemzetközi turizmus szempontjából a világ egyik meghatározó fogadó országa, amelyben kedvezı természeti és kulturális vonzástényezıi alapvetı szerepet játszanak. Az idegenforgalom alakulását jelentıs mértékben befolyásolta relatív földrajzi fekvése, illetve ezzel összefüggésben a volt jugoszláv utódállamokban kialakult fegyveres összecsapások. A délszláv válság kirobbanásának idején, az 1995-ös bosznia-hercegovinai és horvátországi harcok a fıbb statisztikai mutatók – nemzetközi turistaérkezések száma, külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása kollektív turisztikai létesítményekben, az átlagos tartózkodási idı alakulása – és a HII értékének alakulását negatívan befolyásolta. MANERA, C.-TABERNER,J.G. (s.a) három csoportot határozott meg a mediterrán térségben a turisztikai szálláshelyek koncentrációját és az idegenforgalom fejlıdését vizsgálva: a hagyományos vezetık, konszolidált, megszilárdult desztinációk, illetve a szeszélyes magatartású desztinációk. Ezen csoportosításban Horvátországot és Görögországot a konszolidált, megszilárdult desztinációk közé sorolta. Ezen csoportosítást figyelembe véve a volt jugoszláv utódállamok és Görögország az alábbi csoportokba sorolhatók: 1. Hagyományos vezetık: Horvátország, Görögország és Szlovénia. 2007-ben Horvátország részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 30,61%, Görögország részaránya pedig 57,62% volt, Szlovénia 5,76%-kal részesedett ezen mutató értékébıl. Horvátország esetében 1993 és 2007 között 17,7, Szlovéniánál 0,46 százalékpontos növekedés, Görögországnál 22,29 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Horvátország 44,45%-kal, Görögország 42,76%-kal, Szlovénia 8,36%-kal részesedett. A külföldi turisták által turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számából Horvátország részesedése 47,43%, Görögország részesedése 46%, Szlovénia részesedése 4,66% volt. 2007-ben Horvátországban 7,5%-kal, Görögországban 9,2%-kal, Szlovéniában 8,3%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. 94

2. Konszolidált, megszilárdult desztinációk: Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró. 2007ben Bosznia-Hercegovina részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 0,98%, Szerbia részaránya pedig 2,29% volt, Montenegró 1,96%-kal részesedett ezen mutató értékébıl. Bosznia-Hercegovina 1993 és 2007 között 0,98, Szerbiánál 1,64, Montenegrónál 1,79 százalékpontos növekedés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Bosznia-Hercegovina 1,13%-kal, Szerbia 3,32%-kal részesedett. A külföldi turisták által turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számából Bosznia-Hercegovina részesedése 0,51%, Szerbia részesedése 4,66%, Montenegró részesedése (2006-ban) 6,29% volt. 2007-ben Bosznia-Hercegovinában 19,5%-kal, Szerbiában 48,5%-kal, Montenegróban 57,4%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. 3. Szeszélyes magatartású desztinációk: Macedónia. 2007-ben Macedónia részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 0,76% volt. 1993 és 2007 között 0,27 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Macedónia 1,10%-kal részesedett. A külföldi turisták által turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számából Macedónia részesedése 0,50% volt. 2007ben Macedóniában 13,9%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. A számítások munkatáblázatai az 1. függelék 9. táblázatában találhatóak.

8.4.3. Turisztikai funkció erısségére utaló érték Macedóniában, Szerbiában és Szlovéniában A turisztikai funkció erısségére utaló érték kiszámításához szükséges munkatáblázat az 1. függelék 8. táblázatában található.

ágy / lak os

2007

Szlovénia 2006 2005 2004 2003 2002 2001

Jugos zlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

2000 1999 1998 1997 1996 1995

Macedónia

1994 1993 1992 1991 0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

2,50

3,00

3,50

4,00

4,50

85. ábra: A turisztikai funkció erısségére utaló érték Forrás: saját számítás és szerkesztés

A turisztikai funkció erısségére utaló érték az elemzett országok közül 2007-ben Szlovéniában volt a legmagasabb (4,24 ágy/100 lakos), amelyet Macedónia (3,51 ágy/100 lakos) végül Szerbia (1,52 ágy/100 lakos) követ (85. ábra). 95

egy lakos ra jutó GDP (USD)

18 000,00

Horvátors zág

16 000,00 Macedónia

14 000,00 12 000,00

Szlovénia

10 000,00 8 000,00

Lineáris (Horvátors zág)

6 000,00 4 000,00

Lineáris (Macedónia)

2 000,00 0,00 10,00%

11,00%

12,00%

13,00%

14,00%

15,00%

16,00%

a keres kedelem vendéglátás aránya a GDP-ben

Lineáris (Szlovénia)

86. ábra: Az egy fıre jutó GDP és a kereskedelem-vendéglátás GDP értékteremtése Horvátországban, Macedóniába és Szlovéniában 1995 és 2004 között Forrás: saját számítás és szerkesztés Horvátország és Macedónia esetében a kereskedelem-vendéglátás értékteremtése növekvı, Szlovéniában csökkenı

tendenciát mutat. Szlovénia esetében ez a csökkenés azonban nem a turizmus jelentıségének csökkenésére vezethetı vissza, hiszen 2003 és 2004 között a turizmus hozzájárulása a kereskedelemvendéglátás értékteremtéséhez 11,76 millió USD-vel növekedett. Az egy fıre jutó GDP értéke és a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékéhez közötti összefüggés alapján megállapítható, hogy minél alacsonyabb az egy fıre jutó GDP, annál nagyobb mértéken járul hozzá a kereskedelemvendéglátás hozzáadott értéke a GDP-hez (86. ábra).

9. A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatának elemzése Az idegenforgalmi kapcsolatok alakulását hármas témakörben – a vizsgálatba vont országok beutazó turizmusa, Magyarország beutazó és kiutazó (passzív) turizmusa – értékelem.

9.1. A volt jugoszláv tagállamok beutazó turizmusa 9.1.1. Jugoszlávia és Magyarország turisztikai kapcsolatának helyzete a nyolcvanas évek elejéig A második világháború utáni idıszakban a magyar turisták Jugoszláviába történı utazásai figyelemre méltó ingadozásokat mutatnak. A majdnem teljes, Jugoszlávia és az európai szocialista országok közötti határzár ellenére Magyarország és Jugoszlávia között az utasforgalom nem szőnt meg teljesen. 1955-ben a jugoszláv statisztika 1022 magyar utast regisztrált. A legtöbben közülük magán látogatók (404), diplomaták (360), sportolók (155), szakértık (63), kereskedık (17), jugoszláv származású magyarok (14) és újságírók (9) voltak (PEPEONIK, Z. 1983-1984). 1957-ben 864 magyar látogatót regisztráltak Jugoszláviában: 42%-a a tagállamok és a tartományok fıvárosait, 19%-a a tengerparti üdülıhelyeket, 18%-a a klimatikus üdülıhelyeket és gyógyfürdıhelyeket, 21%-a az egyéb helyszíneket kereste fel. A magyar turisták motiváció szerinti felosztása már elırevetíti, hogy Jugoszláviába történı utazások motívumai változni kezdtek. A mai értelemben vett szabadidı turizmus egyes fajtáiban való részvétel vált a Jugoszláviába történı utazások fı céljává a magyar turisták többségének számára az 1960-as években (PEPEONIK, Z. 1983-1984). A magyar látogatók száma gyorsan növekedett az 1960-as évek elejétıl 1974-ig, amikor is elérte a maximumot (245 000) és a legnagyobb részesedést (4,5%) a külföldi turista- forgalomból. Az 1960-as évek elején elkezdıdött gyors növekedés a politikai légkör enyhülésére, a vízumkényszer 1966-ban történt eltörlésére és az életszínvonal emelkedésére vezethetı vissza. A kereskedelmi termékek kínálatának különbözıségének következtében számos magyar látogató bevásárló turistaként érkezett Jugoszláviába, elsısorban az 1970-es évek második felében. 1974-tıl a magyar turisták száma 96

ingadozni kezdett. Egyszer (1978-ban) ismételten elérte az 1974-ben regisztrált maximumot és utána csökkenni kezdett és 1983-ban csak 144 000 magyar turistát regisztráltak az országban (PEPEONIK, Z. 1983-1984) (7. táblázat). A hetvenes évek elején a határsávban (kb. 20 km szélességben) élık személyi igazolvánnyal is átutazhattak a másik oldal határsávjába. Bár ezt ott nemigen ellenırizték: ha valakit egyéb okok miatt nem igazoltattak, akkor így akár a montenegrói tengerparton is nyaralhatott. Ezt az egyszerő kiutazási lehetıséget a határ mentén élık leginkább vásárlásra használták fel. A „jersey-korszak" legfıbb utazási motivációja a textilipari termékek vásárlása volt. Ez a fajta turizmus a nyolcvanas években tovább növekedett, de akkorra a személyi igazolványt az évi nyolcszori átlépésre jogosító kishatárforgalmi igazolvány („zöld útlevél") váltotta fel, amellyel szintén meg lehetett oldani akár a tengerparti nyaralást is. Ehhez azonban a „szerencsés zónában" élıknek (a többi magyar állampolgár évente egyszer utazhatott Jugoszláviába) illegálisan beszerzett valutára is szükségük volt, hiszen államunk utazásonként 10 DEM átváltását illetve kivitelét engedélyezte. Ez az utazási forma a határ menti családi és baráti kapcsolatok ápolását segítette elvileg, a valóságban azonban a magyarországi hiánygazdálkodásra épülve a határsávban élı magyar állampolgárok számára a bevásárlóturizmust jelentette, ahol a nálunk nem kapható cikkek (sportkonfekció, sportcikkek, hanglemezek, piperecikkek) beszerzése volt a fı a motiváló tényezı („Fa szappan-korszak”). Jugoszláviából Magyarországra érkezı jugoszláv állampolgárok – néhány családi kapcsolat kivételével – csak tranzitutasokként jelentkeztek a határ menti turizmusban, annak ellenére, hogy a jugoszláv állampolgárok szabadon utazhattak külföldre (GYURICZA L. –GINZER M. 2009). Jugoszláv szakemberek véleménye szerint annak ellenére, hogy szomszédos országok közötti forgalomról volt szó, a magyar turisták részesedése alacsony volt a külföldi turisták számából. A magyar turisták nemzetközi turistaforgalomból való részesedésének értéke 1961 és 1974 között 0,5% és 4,5% között váltakozott, de a legtöbb évben 2,5 és 4% körül alakult. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából való részesedés még kevesebb és az 1961-es 0,4%-os részesedés 1974-ben és 1978-ban 2,8% volt, amikor is a magyar turisták több mint 800 000 vendégéjszakát töltöttek el Jugoszláviában. A maximumot 1978-ban mérték, amikor is 872 000 vendégéjszakát töltöttek el a magyarok Jugoszláviában. 1961 és 1983 között négyszer volt majdnem ilyen magas ezen statisztikai mutatószám értéke. A vendégéjszakák viszonylag magas számának ellenére a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje alacsony volt. A tendencia abban az idıben azt mutatta, hogy az átlagos tartózkodási idı növekszik, 1970-ben 3 nap, míg 1983-ban 3,8 nap volt. Ennek ellenére az átlagos tartózkodási idı még mindig rövid és sokkal kevesebb volt a többi külföldi turisták által eltöltött napokhoz viszonyítva (PEPEONIK, Z. 1983-1984) (7. táblázat).

97

7. táblázat: Külföldi és magyar látogatók számának alakulása Jugoszláviában 1961 és 1983 között

Év

1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983

Külföldi látogatók száma (ezer) 1080 1242 1755 2227 2658 3437 3678 3887 4746 4748 5239 5140 6149 5458 5835 5572 5621 6385 5966 6410 6616 5955 5947

Látogatók Ebbıl: Magyar Magyar látogatók látogatók részesedése száma (százalék) (ezer) 53 0,5 99 0,8 221 1,3 477 2,1 798 3,0 108 3,1 107 2,9 103 2,7 122 2,6 125 2,6 128 2,4 135 2,6 227 3,7 245 4,5 149 2,6 183 3,3 221 3,9 245 3,8 207 3,5 227 3,5 185 2,8 153 2,6 144 2,4

Vendégéjszakák Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (ezer) 4523 5270 7649 10085 11240 14720 16107 17209 22436 22560 25849 25815 32037 29727 31622 29368 29026 34866 33482 36978 39695 35580 35355

Ebbıl: Magyar vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (ezer) 16 28 64 141 239 331 311 313 354 375 395 446 756 835 504 630 811 872 777 846 696 545 540

Magyar vendégek részesedése (százalék) 0,4 0,5 0,8 1,4 2,1 2,3 1,9 1,8 1,6 1,7 1,5 1,7 2,4 2,8 1,6 2,2 2,8 2,5 2,3 2,3 1,8 1,5 1,5

Magyar vendégek átlagos tartózkodási ideje (nap) 3,0 2,8 2,9 3,0 3,0 3,1 2,9 3,0 2,9 3,0 3,1 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,7 3,6 3,8 3,7 3,8 3,6 3,8

Forrás: PEPEONIK, Z. 1983-1984.: Some charactertistics of Hungarian tourists influx into Croatia in the postwar poeriod. Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae Sectio Geographica. Tomus XVIII-XIX. pp. 166.

98

Jelentıs különbség figyelhetı meg a jugoszláv tagköztársaságok és a tartományok vendégforgalma között. A magyar turisták által leglátogatottabb tagköztársaság Horvátország volt. 1981-ben 95 600 magyar turista utazott Horvátországba és 541 000 vendégéjszakát töltöttek el. Ugyanabban az évben Szerbiába 34 100, Szlovéniába 26 600 és Vajdaságba 14 3000 magyar turista utazott, de az általuk eltöltött vendégéjszakák száma meglehetısen alacsony volt. Horvátország ilyen jelentıs részesedése a jugoszláv tagállamok, illetve a tartományok turistaforgalmából és a vendégéjszakák magas számából, elsısorban kedvezı földrajzi fekvésével magyarázható. Ez azt is mutatja, hogy mind a külföldi, mind a magyar turisták számára a tengerparti nyaralás (szabadidı turizmus) vált az utazás fı céljává Jugoszláviába történı utazáskor. Ezt a következtetést az is igazolja, hogy a tengerparti köztársaságokban hosszabb volt a tartózkodási idı: Horvátországban 5,7 nap, Montenegróban 5,4 nap és Szlovéniában 2,1 nap, míg a többi köztársaságban kevesebb mint 2 nap körül alakult. 1981-ben a Vajdaságban a külföldi látogatók 14%-a magyar volt és a vendégéjszakák számából 11,5%-kal részesedtek. Ez a jelentıs részarány nemcsak Magyarország és Vajdaság közvetlen szomszédságával magyarázható, hanem a rokoni kapcsolatok meglétével is (PEPEONIK, Z. 1983-1984) (7. táblázat).

9.1.2. A volt Jugoszlávia tagországainak és Görögország beutazó turizmusa a nyolcvanas évek második felétıl A fıbb statisztikai mutatószámok elemzésével és értékelésével mutatom be, hogy milyen szerepet töltöttek be az 1980-as évek végétıl napjainkig a magyar turisták a vizsgált országok idegenforgalmában. 9.1.2.1. A magyar látogató-és turistaérkezések számának alakulása Az egyes országok eltérı statisztikai adatgyőjtése következtében határstatisztikai adatok elemzésére csak Horvátország (1993 és 1999 között), Macedónia (1988 és 1995 között), illetve Görögország (1988 és 2007 között) esetében volt lehetıség. Horvátországban 1999-ben 434754 magyar látogatóérkezést regisztráltak a határon, amely az összes látogatóforgalom 1,54%-át jelentette. Horvátország számára Csehország után a második legfontosabb küldı terület Magyarország volt. 1993 és 1999 között 55%-kal csökkent magyar látogatóérkezések száma Horvátországban. 1994-ben volt a legnagyobb – 1253926 látogatóérkezés – a magyar látogatóérkezések száma. 1994 és 1995 között 53%-kal, 1998 és 1999 között 20%-kal csökkent a magyar látogatóérkezések száma Horvátországban a bosznia-hercegovinai és horvátországi események, illetve a koszovói NATO bombázások következményeként. Macedóniába 1988-ban 3501 magyar turista érkezett, amely az összes turistaforgalom 1,4%-át képviselte. 1990 és 1991 között 32%-kal, 1994 és 1995 között 34%-kal csökkent a Magyarországról érkezı turisták száma a jugoszláv tagköztársaságok függetlenségét követı hadi események következtében. Görögországban 2007-ben 164181 volt a magyar turistaérkezések száma a határon, amely 0,78%-ot jelent az összes turistaérkezések számából. 1988 és 2007 között 5,45-szeresére növekedett a magyar turistaérkezések száma Görögországban. 1994 és 1995 között 13,17%-kal, 1998 és 1999 között 33,77%-kal csökkent a magyar turistaérkezések száma Görögországban a bosznia-hercegovinai, illetve horvátországi harci események és a koszovói válság miatt (8. táblázat).

99

8. táblázat: Külföldi és magyar turistaérkezések számának alakulása Görögországban 1977 és 2007 között

év 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Turistaérkezések száma 4 673 044 5 081 033 5 798 360 5 271 115 5 577 109 5 463 860 5 258 372 6 027 266 7 039 428 7 339 015 8 053 052 7 923 467 8 081 851 8 873 310 8 036 127 9 331 360 9 412 823 10 712 810 10 130 177 9 233 295 10 070 325 10 916 046 12 164 088 13 095 545 14 057 035 14 179 999 13 969 393 14 267 420 14 765 463 17 283 910 18 754 593

Ebbıl: magyar turistaérkezések száma 11 450 21 761 24 678 28 008 16 126 16 869 21 280 17 821 19 483 nincs adat nincs adat 30 082 54 167 60 692 107 685 107 403 73 999 105 002 91 170 113 657 145 192 186 147 123 280 147 996 159 409 144 509 176 113 nincs adat 104 125 107 959 164 181

Magyar turistaérkezések részesedése a nemzetközi turistaérkezések számából 0,25% 0,43% 0,43% 0,53% 0,29% 0,31% 0,40% 0,30% 0,28% 0,38% 0,67% 0,68% 1,34% 1,15% 0,79% 0,98% 0,90% 1,23% 1,44% 1,71% 1,01% 1,13% 1,13% 1,02% 1,26% 0,71% 0,62% 0,88%

Magyar turistaérkezések számának változása az elızı évhez képest 90,05% 13,40% 13,49% -42,42% 4,61% 26,15% -16,25% 9,33% 80,06% 12,05% 77,43% -0,26% -31,10% 41,90% -13,17% 24,66% 27,75% 28,21% -33,77% 20,05% 7,71% -9,35% 21,87% 3,68% 52,08%

Forrás: nemzeti statisztikai hivatal adatai alapján saját számítás

1977 és 2007 között 14,33-szorosára növekedett a magyar turistaérkezések száma. 1998–ban volt a legmagasabb a magyar turistaérkezések számának részesedése a nemzetközi turistaérkezések számából (8. táblázat).

9.1.2.2. Magyar turistaérkezések száma turisztikai létesítményekben az 1980-as évek végétıl 2007-ig Az idegenforgalom forgalmáról átfogó képet kaphatunk szálláshely statisztikai adatok elemzésével. Értékeléskor minden esetben a legkorábbi rendelkezésre álló adatokat használtam fel.

100

87. ábra: Magyar vendégérkezések és vendégéjszakák számának alakulása idegenforgalmi szálláshelyeken Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját szerkesztés Megjegyzés: Görögország esetében kollektív turisztikai létesítményekre vonatkoznak a statisztikai adatok.

Bosznia-Hercegovinában 2004-ben a turisztikai szálláshelyeken a magyar turistaérkezések száma 2527 volt, amely 1,33%-os részesedést jelent az összes turistaérkezések számából. 2003-ban volt a legmagasabb a magyar turistaérkezések száma. 2000 és 2004 között 53%-kal növekedett a magyar turisták érkezésének száma turisztikai szálláshelyeken (87. ábra). 2009. elsı öt hónapjában Bosznia-Hercegovinában turisztikai létesítményekben 1732 magyar vendégérkezést regisztráltak, amely az összforgalom 1,52%-a és az elızı év azonos idıszakához képest 23%-os növekedést jelent. 2009. január-május közötti idıszakban a közép-kelet-európai térségbıl Magyarország volt a legfontosabb küldı piac Bosznia-Hercegovina számára. 2004-ben a második helyen szerepelt Magyarország Lengyelország után. Horvátországban 1990-ben a turisztikai szálláshelyeken regisztrált magyar turistaérkezések száma az összes turistaforgalom 0,8%-át, 2007-ben 3,41%-át jelentette. 1990 és 1991 99%-kal, 1994 és 1995 között 74%-kal csökkent a magyar vendégérkezések száma Horvátországban a függetlenség kikiáltását követı háború, illetve az 1995-ös bosznia-hercegovinai és horvátországi harcok következtében (87. ábra). 2009. júliusában a magyar vendégérkezések száma 95572 volt, amely az elızı év azonos idıszakához képest 17%-os csökkenést jelent. Görögországban 2003-ban a kollektív idegenforgalmi szálláshelyeken a magyar turistaérkezések száma 34302 volt, amely 1%-os részesedést jelent az összes turistaérkezések számából. 2000 és 2003 között nem változott – 1% - a magyar turistaérkezések számának részesedése a kollektív szálláshelyeken realizált vendégérkezések számából (87. ábra). 2007-ben 66280 volt a magyar vendégérkezések száma kollektív turisztikai létesítményekben, amely 2000 és 2007 között 76%-os növekedést mutat. 101

Jugoszláviában 1988-ban 59488, Szerbiában 2007-ben 17000 magyar turistaérkezést rögzítettek a turisztikai szálláshelyeken, amely az összes turistaforgalom 4,6%-át jelentette 1988-ban és mindössze 2,4%-át 2007-ben. 1990 és 1991 között 69%-kal, 1991 és 1992 között 60%-kal, 1995 és 1994 között 22%-kal, 1998 és 1999 között 64%-kal csökkent a magyar vendégérkezések száma Jugoszláviában az egyes tagállamok függetlenségének kikiáltását követı harcok, illetve a koszovói események következményeként (87. ábra). Szlovéniában 1992-ben 11568, 2007-ben 50100 magyar turistaérkezést regisztráltak a turisztikai szálláshelyeken, amely az összes turistaforgalom 1,87%-át jelentette 1992-ben és 2,86%-át 2007-ben. 1994 és 1995 között 11%-kal, 1998 és 1999 között 1%-kal csökkent a magyar turistaérkezések száma az idegenforgalmi szálláshelyeken (87. ábra). 2009. elsı tizenegy hónapjában 47434 magyar vendégérkezést regisztráltak turisztikai létesítményekben, amely ez elızı év azonos idıszakához képest 5%-os csökkenést jelent. Macedóniában 1995-ben 776, 2008-ban 3254 volt a magyar vendégérkezések száma turisztikai szálláshelyeken, amely az összes turistaforgalom 0,52%-át jelentette 1995-ben, 1,27%-át 2008-ban. 1998 és 1999 között 36%-kal, 2000 és 2001 között 10%-kal csökkent a magyar turistaérkezések száma az idegenforgalmi szálláshelyeken a koszovói krízis, illetve az albán-macedón fegyveres összecsapások következményeként (87. ábra). Montenegróban 2001-ben 1875, 2008-ban 29561 magyar turistaérkezést regisztráltak az idegenforgalmi szálláshelyeken, amely az összes turistaforgalom 1,72%-át jelentette 2001-ben, 2,86%át 2008-ban (87. ábra). A következı táblázatban azt számoltam ki, hogy a kiutazó magyarok számában hány százalékkal részesedett az évek folyamán az egyes országok szálláshelyein regisztrált vendégérkezések száma. Mivel a kiutazó turizmus mérésére nem állnak rendelkezésre adatok, ezért végeztem el ezt a számítást.

Horvátország

Görögország

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006tól Szerbia

Szlovénia

Macedónia

Montenegró

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

BoszniaHercegovina

9. táblázat: A külföldre utazó magyar turisták részesedése az idegenforgalmi szálláshelyeken regisztrált vendégérkezések számából (százalékban)

n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0,01 0,01 0,02 0,02 0,01 n. a. n. a. n. a.

n. a. n. a. n. a. 0,05 0,34 0,75 0,90 0,26 0,70 1,04 1,12 1,33 2,26 2,51 2,45 2,49 2,30 2,43 2,29 2,06

n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0,34 0,29 0,23 0,24 0,20 0,25 0,31 0,36

0,55 0,40 0,21 0,06 0,03 0,02 0,03 0,03 0,06 0,07 0,06 0,02 0,04 0,09 0,11 0,10 0,08 0,06 0,08 0,09

n. a n. a n. a n. a 0,09 0,15 0,14 0,14 0,16 0,19 0,21 0,24 0,27 0,29 0,25 0,26 0,22 0,23 0,24 0,27

n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0,01 0,01 0,01 0,01 0,01 0,02 0,02 0,02 0,02 0,01 0,01 0,01 0,02

n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0,02 0,02 0,03 0,03 0,03 0,05 0,16

Forrás: WTO/UNWTO, Magyar Turizmus Zrt., és a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját számítás

102

n. a. – nincs adat

A 9. táblázat adatait értékelve megállapítható, hogy 2007-ben a kiutazások számában a vizsgált országokban regisztrált magyar vendégérkezések számának a legnagyobb részesedése Horvátországnak volt, amelyet Görögország és Szlovénia követett. Horvátország esetében 1994 és 1995 között 0,64, 1998 és 1999 között 0,21 százalékpontos csökkenés, Görögországban 2000 és 2001 között 0,05 százalékpontos csökkenés, Jugoszláviában1990 és 1991 között 0,15, 1998 és 1999 között 0,04 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg a délszláv válság hatásaival összefüggésben.

9.1.2.3. Magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulása idegenforgalmi szálláshelyeken Bosznia-Hercegovinában turisztikai szálláshelyeken a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 2004-ben 1,50%-os részesedést jelent az összes vendégéjszakák számából 2000ben volt a legmagasabb a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Bosznia-Hercegovina számára a közép-kelet-európai térségbıl a második legfontosabb turisztikai partnere Magyarország volt Lengyelország után. 2000 és 2001 között 64%-kal csökkent a magyar turisták által a eltöltött vendégéjszakák száma. 2000 és 2004 között 30%-kal csökkent a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma turisztikai szálláshelyeken (87. ábra). 2009. január-május közötti idıszakban a magyar turisták 3803 vendégéjszakát töltöttek el idegenforgalmi szálláshelyeken, amely az összforgalom 1,53%-a. Közép-Kelet-Európa térségébıl érkezı turisták közül a magyar vendégek töltötték el a legtöbb vendégéjszakát BoszniaHercegovinában. Horvátországban a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1988-ban 711000, 2007ben 1985000 volt, amely az összes vendégéjszakák 1,19%-át jelentette 1988-ban, 4%-át 2007-ben. 1990 és 1991 között 89%-kal, 1994 és 1995 között 75,85%-kal, 2000 és 2001 között 64%-kal csökkent a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (87. ábra). 2009. júliusában a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 562472 volt, amely az elızı év azonos idıszakához képest 19%-os csökkenést jelent. Görögországban a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma kollektív turisztikai létesítményekben 2000-ben 221210, 2007-ben 395566 volt, amely az összes vendégéjszakák 0,47%-át jelentette 2000-ben, 0,60%-át 2007-ben (87. ábra). Jugoszláviában a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1988-ban 65800, Szerbiában 2007-ben 32000 volt, amely az összes vendégéjszakák 1,75%-át jelentette 1988-ban, 2,16%-át 2007ben. 1991 és 1992 között 55%-kal, 1994 és 1995 között 55%-kal, 1998 és 1999 között 69%-kal csökkent a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma az elhúzódó délszláv válság következtében (87. ábra). Szlovéniában a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1992-ben 34032, 2007-ben 134300 volt, amely az összes vendégéjszakák 1,68%-át jelentette 1992-ben, 2,75%-át 2007-ben. 1994 és 1995 között 17%-kal, 1998 és 1999 között 3%-kal csökkent a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma a bosznia-hercegovinai és horvátországi harcok, illetve a koszovói krízis következményeként (87. ábra). Macedóniában a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1991-ben 2899, 2008-ban 5840 volt, amely az összes vendégéjszakák 0,5%-át jelentette 1991-ben, 0,99%-át 2008-bant. 1994 és 1995 között 31%-kal, 1998 és 1999 között 22%-kal csökkent a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma a bosznia-hercegovinai és horvátországi hadi események, illetve a koszovói fegyveres konfliktus hatásának eredményeképpen (87. ábra). Montenegróban a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 2001-ben 10991, 2008-ban 187695, amely az összes vendégéjszakák 1,59%-át jelentette 2001-ben, 2,69%-át 2008-ban (87. ábra).

10. táblázat: Magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedése a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számából (százalék)

103

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

BoszniaHercegovina n .a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 2,55 1,40 1,63 1,84 1,50 n. a. n. a. n. a.

Horvátország 1,20 0,14 1,13 0,95 3,79 6,41 5,79 2,55 3,16 3,07 3,10 3,81 4,16 4,05 4,36 4,61 4,92 5,23 4,67 4,00

Görögország n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0,47 0,43 0,43 0,50 0,53 0,70 0,79 0,82

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006-tól Szlovénia Szerbia 0,18 n. a. 0,26 n. a. 0,14 n. a. 1,55 n. a. 1,76 1,78 3,59 3,37 6,19 2,95 0,85 2,39 1,33 2,28 2,01 1,83 1,60 2,33 0,99 2,90 1,50 2,53 2,04 2,36 2,10 2,26 2,48 2,46 2,21 2,41 2,12 2,59 2,46 2,64 2,17 2,76

Macedónia n. a. n. a. n. a. 0,50 0,83 0,69 0,41 0,35 0,72 0,64 0,70 0,42 0,78 1,95 1,39 1,16 0,89 0,67 0,73 0,92

Montenegró n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 1,60 1,28 2,68 2,34 2,30 2,12 3,11

Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját számítás n.a. – nincs adat

A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának a legnagyobb részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából 2007-ben Horvátországban Montenegróban volt. Horvátország vonatkozásában 1990 és 2007 között 2,87 százalékponttal, Montenegró esetében 2001 és 2007 között 1,51 százalékponttal, Macedónia vonatkozásában 1991 és 2007 között 0,42 százalékponttal, Görögország esetében 2000 és 2007 között 0,35 százalékponttal, Szlovénia vonatkozásában 1992 és 2007 között 0,98 százalékponttal, Jugoszlávia (2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006-tól Szerbia) esetében 1988 és 2007 között 1,99 százalékponttal növekedett a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. Az 1990-es évek elején kirobbant polgárháborús eseménysorozat hatásai az alábbiak szerint befolyásolták a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedését az összes vendégéjszakák számából:
Horvátországban 1990 és 1991 között 0,18 százalékponttal, 1994 és 1995 között 3,24 százalékponttal,
Jugoszláviában 1990 és 1991 között 5,34 százalékponttal, 1998 és 1999 között 0,61 százalékponttal,
Szlovéniában 1994 és 1995 között 0,56 százalékponttal,
Macedóniában 1994 és 1995 között 0,06 százalékponttal csökkent a részesedés mértéke (10. táblázat).

104

11. táblázat: A magyar turisták átlagos tartózkodási ideje (vendégéjszaka)

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Bosznia – Hercegovina n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 6,02 2,88 2,84 2,74 2,73 n. a. n. a. n. a.

Horvátország n. a. n. a. n. a. 9,18 6,63 6,89 6,99 6,38 6,16 5,99 5,85 5,75 5,67 5,55 5,45 5,35 5,19 5,31 5,45 5,21

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Görögország Szerbia n. a. 1,61 n. a. 2,19 n. a. 2,07 n. a. 1,71 n. a. 1,91 n. a. 3,17 n. a. 3,64 n. a. 2,08 n. a. 2,10 n. a. 2,64 n. a. 2,32 n. a. 1,99 5,88 2,70 5,69 2,68 5,82 2,43 5,88 2,96 5,95 3,09 6,00 1,75 6,32 1,79 1,88 5,97

Szlovénia n. a. n. a. n. a. n. a. 2,94 3,46 3,46 3,24 3,03 2,50 2,81 3,16 2,84 2,75 2,78 2,77 2,77 2,72 2,77 2,68

Macedónia n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 1,24 1,52 1,89 2,00 2,46 1,62 1,95 1,93 1,85 2,44 1,86 1,77 1,57

Montenegró n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 5,86 5,99 6,27 6,47 5,84 5,31 6,87

Forrás: WTO/UNWTO és a nemzeti statisztikai hivatalok adatai alapján saját számítás n. a. – nincs adat

2007-ben a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje Montenegróban 6,87, Görögországban 5,97, Horvátországban 5,21 vendégéjszaka volt. A magyar turisták átlagos tartózkodási idejének változásában is kimutathatók a délszláv válság hatásai:
Bosznia-Hercegovinában 2000 és 2001 között 6,02 vendégéjszakáról 2,88 vendégéjszakára csökkent a magyar turisták tartózkodási ideje.
Horvátországban 1994 és 1995 között 6,99 vendégéjszakáról 6,38 vendégéjszakára, 1998 és 1999 között 5,85 vendégéjszakáról 5,75 vendégéjszakára csökkent a magyar turisták tartózkodási ideje.
Görögországban 2000 és 2001 között 5,88 vendégéjszakáról 5,69 vendégéjszakára csökkent a magyar turisták tartózkodási ideje.
Jugoszláviában 1990 és 1991 között 2,07 vendégéjszakáról 1,71 vendégéjszakára, 1994 és 1995 között 3,64 vendégéjszakáról 2,08 vendégéjszakára, 1998 és 1999 között 2,70 vendégéjszakáról 2,68 vendégéjszakára, 2000 és 2001 között 2,32 vendégéjszakáról 1,95 vendégéjszakára csökkent a magyar turisták tartózkodási ideje.
Szlovéniában 1994 és 1995 között 3,46 vendégéjszakáról 3,24 vendégéjszakára csökkent a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje (11. táblázat).

9.2. Magyarország beutazó turizmusa Mennyiségi és minıségi adatok elemzésén keresztül vizsgálom, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok és Görögország jelentısége hogyan változott az 1980-as évektıl napjainkig Magyarország idegenforgalmában. 105

9.2.1. Látogatóérkezések száma a határon Határstatisztikai megfigyelés keretében győjtött adatok 1988 és 2003 között álltak rendelkezésemre. 1988 és 2003 között a látogatóérkezések száma 1,74-szeresére s ezen belül Dél-Európából érkezı látogatók száma 2,82-szeresére növekedett. 1993 és 2003 között Bosznia-Hercegovinából érkezı látogatók száma 2,13-szeresére, Horvátországból érkezı látogatók száma 70%-kal növekedett, míg Szlovéniából érkezı látogatók száma 48%-kal, Jugoszláviából (2003-ban Szerbia-Montenegró) érkezıké 6%-kal, Macedóniából 1998 és 2003 között érkezı látogatók száma 84%-kal csökkent. 2003ban Dél-Európából – a vizsgált országokat tekintve - érkezı látogatók számát tekintve Magyarország számára a legfontosabb küldı terület Szerbia-Montenegró, Horvátország, Szlovénia, BoszniaHercegovina, Görögország és Macedónia volt. 9.2.2. Turistaérkezések és vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken Rendszeres szálláshely statisztikai adatok alkalmasak a minıségi folyamatok elemzésére.

88. ábra: Vendégérkezések és vendégéjszakák számának alakulása kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: Magyar Turizmus Zrt. és Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját szerkesztés

1988 és 2008 között a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégérkezések száma 3%-kal csökkent. 1994 és 2008 között a horvátországi vendégérkezések száma kollektív turisztikai 106

létesítményekben 15%-kal, a szlovéniai vendégérkezések száma 16%-kal növekedett. 1992 és 2008 között a jugoszláviai (2003 és 2006 között Szerbia-Montenegró, 2006-tól Szerbia) vendégérkezések száma kereskedelmi szálláshelyeken 71%-kal csökkent. Görögországból érkezı vendégek száma 1993 és 2008 között viszont 128%-kal növekedett (88. ábra). 1988 és 2008 között a külföldi vendégéjszakák száma kollektív turisztikai létesítményekben 37%kal csökkent. 1994 és 2008 között a horvátországi vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken 38%-kal, a szlovéniai vendégéjszakák száma 8%-kal, a görögországi vendégéjszakák száma 1993 és 2008 között 93%-kal növekedett. A jugoszláviai (2003 és 2006 között Szerbia-Montenegró, 2006-tól Szerbia) vendégéjszakák száma 1992 és 2008 között 83%-kal csökkent (88. ábra).

12. táblázat: Horvátországból, Görögországból, Jugoszláviából (2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006-tól Szerbia) és Szlovéniából érkezı turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából (százalék)

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Horvátország n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0,63 0,61 0,67 0,62 0,59 0,87 0,70 0,67 0,59 0,65 0,70 0,63 0,59 0,66 0,91

Görögország n. a. 0,84 0,74 1,08 0,55 0,50 0,54 0,59 0,63 0,70 0,68 0,62 0,64 0,62 0,68 0,78 0,81 0,82 0,97 0,98 1,00

Jugoszlávia 2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006-tól Szerbia 1,81 1,79 3,14 3,39 4,12 3,59 2,88 1,78 1,76 1,65 1,76 1,89 1,34 1,54 1,64 1,45 0,93 0,88 0,66 0,85 0,71

Szlovénia n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 0,36 0,45 0,48 0,48 0,43 0,37 0,31 0,32 0,38 0,40 0,36 0,33 0,34 0,42 0,41

Forrás: WTO/UNWTO, a Magyar Turizmus Zrt. és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás n. a. – nincs adat

2008-ban a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából a vizsgált országokat tekintve Görögország részesedése volt a legmagasabb, majd Horvátországé és Szerbiáé. Horvátország részesedése 1994 és 2008 között 0,28 százalékponttal, Görögország részesedése 1989 és 2008 között 0,16 százalékponttal, Szlovénia részesedése 1994 és 2008 között 0,05 százalékponttal növekedett, míg Szerbia részesedése 1988 és 2008 között 1,1 százalékponttal csökkent a vendégéjszakák számából (12. táblázat).

107

13. táblázat: Horvátországból, Görögországból, Jugoszláviából (2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006-tól Szerbia) és Szlovéniából érkezı turisták átlagos tartózkodási ideje (vendégéjszaka)

1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Horvátország n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 2,29 1,89 1,96 2,06 1,96 2,20 2,10 2,11 2,00 1,98 2,00 2,14 2,08 2,15 2,76

Görögország n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 3,10 2,80 2,62 2,51 2,50 2,51 2,54 2,46 2,66 2,59 2,62 2,46 2,47 2,49 2,57 2,62

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006tól Szerbia 3,75 3,10 2,48 3,17 3,74 2,75 1,99 1,80 1,81 1,96 1,95 2,19 1,99 2,18 2,11 2,23 2,32 2,39 2,29 2,18 2,13

Szlovénia n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 2,05 2,03 2,01 2,06 1,98 1,98 1,92 1,92 2,06 1,97 1,93 1,89 1,99 2,11 1,90

Forrás: WTO, a Magyar Turizmus Zrt. és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján saját számítás

2008-ban Horvátországból érkezı turisták átlagos tartózkodási ideje volt a leghosszabb, amelyet Görögországból és Szerbiából érkezı turisták követnek (13. táblázat).

9.3. Magyarország kiutazó turizmusa 1997 óta a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény-és Piackutató által végzett felmérésekbıl lehet következtetni, hogy a magyar turisták külföldi utazásaik során mely országokat keresik fel. 1997 októberében végzett felmérés eredménye szerint a magyar háztartások külföldi családi utazásainak helyszínei között Görögország, Románia, Olaszország és Ausztria szerepelt. A külföldi egyéni utazások célországai pedig Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország és Görögország (200.). 1999 októberében megvalósított kutatás eredményei szerint a magyar lakosság legnépszerőbb úti céljai Ausztria, Németország, Olaszország, Horvátország, Románia, Szlovákia, Görögország, Spanyolország és Franciaország volt. 2000 áprilisában folytatott megkérdezés alapján a legnépszerőbb desztinációk között Ausztria, Németország és Olaszország szerepelt (202., 203.). A 14. táblázatban összefoglaltam 2000 és 2008 között végzett kutatások eredményeit az alapján, hogy a magyar turisták utazásaik során mely országokat látogatták meg.

108

14. táblázat: A magyar turisták célországai 2000. október

Külföldi kirándulások helyszínei 13

Külföldi úticélok14

Külföldi fınyaralások úticéljai15

2004.

2005.

2006.

2008.

-

Ausztria 30%, Románia 26%, Szlovákia 25%, Szlovénia 7%, Horvátország 3%, BoszniaHercegovina 3%, SzerbiaMontenegró 0,6%

Ausztria 57,7%, Szlovákia 15,1%, Románia 11,4%, SzerbiaMontenegró 5,2%, Németország 1,5%, Horvátország 1,3%, Szlovénia 0,7%

Ausztria 47,8%, Szlovákia 19,1%, Ukrajna 10,4%, Horvátország 3,9%, Szlovénia 3,6%, Szerbia 2,8%, Csehország 2,1%

Ausztria 63%, Románia 17,2%, Szlovákia 7,5% Horvátország 0,5%, Szlovénia 0,5%

Olaszország 14%, Románia 12%, Ausztria 11%, Görögország 10%, Horvátország 10%

Horvátország 25%, Románia 17%, Ausztria 16%, Németország 15%, Olaszország 15%, Görögország 10%

Horvátország 15,2%, Románia 12,1%, Ausztria 11,1%, Olaszország 9,3%, Németország 6,8%, Görögország 5,7%, Tunézia 2,4%, Jordánia 1,8%, SzerbiaMontenegró 1,5%, Szlovénia 0,9%

Ausztria 19,2%, Olaszország 9,4%, Horvátország 9%, Románia 6,5%, Bulgária 4%, Görögország 3,6%, Marokkó 3,4%, Franciaország 3,2%, SzerbiaMontenegró 2,6%

Olaszország 20%, Görögország 17%, Horvátország 16%

Horvátország 21%, Olaszország 14%, Románia 12%, Görögország 11% Szlovénia 0,5%

Horvátország 22%, Románia 12%, Görögország 11%, Olaszország 11%

Horvátország 15,3%, Olaszország 13,4%, Ausztria 11,8%, Bulgária 6,2%, Görögország 5,6%

-

2003.

Horvátország 16%, Olaszország 12,7%, Ausztria 11,9%, Görögország 8,2%, Szlovákia 4%, Szerbia 2,8%, Csehország 2,7%, Szlovénia 2,4%

Horvátország 20,4%, Görögország 13,7%, Olaszország 13,3%, Ausztria 7,5%, Románia 6,1%

Olaszország 12,7%, Horvátország 11,4%, Románia 10,5%, Ausztria 9,3%, Görögország 6,6%, Szlovénia 1,4%, Montenegró 0,5%

Horvátország 19%, Olaszország 17,7%, Görögország 11%, Románia 7,6%, Németország 4,9%

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. publikált felméréseinek adatai alapján saját összeállítás

1997 és 2008 között végzett kutatások eredményeibıl megállapítható, hogy Horvátország és Görögország népszerő úti cél a magyar turisták utazásai során. A kirándulások kedvelt országai között Horvátország és Szlovénia, a külföldi több napos utazások között Horvátország és Görögország szerepel, a fınyaralások legkedveltebb célterülete pedig Horvátország. Összegzésképpen megállapítható, hogy Jugoszlávia és Magyarország közötti turisztikai kapcsolatok alakulásában az 1960-as évek elején elkezdıdött jelentıs növekedés elsısorban a politikai légkör enyhülésére, a vízumkényszer eltörlésére és az életszínvonal emelkedésére vezethetı vissza. Az idegenforgalmi kapcsolatokban a magyarországi hiánygazdálkodással összefüggésben meghatározó szerepet játszott a kishatárforgalomban a bevásárlóturizmus is, a barát-és rokonlátogatások mellett. Az 1980-as években a magyar turisták által leglátogatottabb tagköztársaság Horvátország volt. Az 1990-es években elkezdıdött dezintegrációs folyamatok a turisztikai kapcsolatok megváltozását eredményezte.

13

Olyan utazás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja egy napnál rövidebb ideig volt egy másik településen és az út motivációjául nem a munkavégzés vagy tanulás szolgált. 14 Olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamelyik tagja legalább egy éjszakát távol töltött lakóhelyétıl és az utazás célja nem a munkavégzés volt, valamint amely nem tartott egy évnél tovább. 15 A háztartás számára a legfontosabb utazás.

109

A volt Jugoszlávia egykori tagköztársaságai közül a magyar turisták leglátogatottabb országai közé – a vendégérkezések és vendégéjszakák számát tekintve - Horvátország, Szlovénia és Montenegró sorolható. A 2007-ben elkezdıdött gazdasági-pénzügyi válság a vizsgált országok és Magyarország közötti turizmus alakulásában is érezteti hatását. A rendelkezésre álló adatok szerint Szlovéniában és Horvátországban is csökkent a magyar turistaérkezések száma turisztikai szálláshelyeken. Összességében azonban megállapítható, hogy a térség országai iránt növekszik a magyar turisztikai kereslet. Jelentıs mértékben növekedett a magyar vendégérkezések száma Montenegróban. Jugoszlávia szétesését követı etnikai fegyveres harcok kereslet csökkentı hatása a magyar vendégérkezések és az eltöltött vendégéjszakák számában, illetve az átlagos tartózkodási idı alakulásában is megmutatkozik. 2007-ben a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje Montenegróban 6,87, Görögországban 5,97, Horvátországban 5,21 vendégéjszaka volt. Magyarország iránt a görög, a horvát és a szlovén turisták részérıl növekszik a kereslet. 2008-ban a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából a vizsgált országokat tekintve Görögország részesedése volt a legmagasabb és Horvátországból érkezı turisták átlagos tartózkodási ideje volt a leghosszabb. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény-és Piackutató által végzett felmérések eredményeit és számításom eredményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy a magyar turisták által látogatott országok közé Horvátország és Görögország tartozik.

10. Az idegenforgalom helyzete a Balkán-félsziget egyes országaiban – a turisztikai szakemberek és a turisták véleményén keresztül Ebben a fejezetben turisztikai szakemberekkel folytatott interjúk segítségével és kérdıíves megkérdezéses kutatás alkalmazásával többek között azt mutatom be esettanulmányokon keresztül, hogy a koszovói válság hogyan befolyásolta a magyar turisták utazási szokásait, a kiutaztatással foglalkozó idegenforgalmi vállalkozások, illetve két görög utazásszervezı tevékenységét; a turisztikai szakemberek hogyan látják az idegenforgalom helyzetét Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban, illetve a magyar turisták Montenegróba irányuló utazási szokásait is elemzem. 2008-ban végzett kérdıíves kutatásom során a magyar turisták általános utazási szokásait, illetve az általam vizsgált országokba irányuló utazásaikat elemeztem.

10.1. A koszovói válság hatása az utazási döntésekre és a magyar turisták utazási szokásai 2000. április 18. és 2000. november 18. között folytatott kérdıíves kutatásom során azt vizsgáltam, hogy az 1999-es koszovói válság hogyan befolyásolta a turisták utazási szokásait, illetve, hogy a magyar turisták utazási döntésében milyen tényezık játszanak szerepet. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy a legnépszerőbb turisztikai desztinációkról – Görögország és Horvátország milyen kép alakult ki a turisták körében (15., 41., 104., 111.). A turisták mielıtt arról döntenének, hogy hová, milyen közlekedési eszközzel, hány napra utazzanak, információt győjtenek többek között az adott terület kínálta idegenforgalmi lehetıségekrıl, a turisztikai árszínvonalról és az általános helyzetrıl s az eredmények összesítése után hozzák meg végleges döntésüket. Az elmúlt évek folyamán számos alkalommal lehettünk tanúi olyan helyzetnek, amelynek során természeti, illetve társadalmi-politikai hatások a turisták utazási döntéseit befolyásolták. Az egyik ilyen eseményt az 1999-es délszláv válság jelentette. Az általam végzett kutatás célja az volt, hogy megismerjem a koszovói válság utazási döntésekre gyakorolt hatását, illetve, hogy a döntés meghozatalánál az egyes tényezıknek milyen szerepük van. Vizsgáltam továbbá, hogy az olyan kedvelt turisztikai desztinációkról, mint Görögország és Horvátország és egykoron népszerő Bulgáriáról milyen kép alakult ki a turisták körében. A kutatásban választ kerestem arra is, hogy a turisták valószínőnek tartják-e egy újabb válság kialakulását a Balkánfélszigeten. A kutatás standard interjú alkalmazásával azon turisták körében valósult meg, akik 2000-ben belföldi vagy külföldi utazáson vettek részt. A kérdıívek – 350 darab - az Apollon Travel, a Colossus 110

Travel, az Isztria Tours, a Tihanyi Travel, a Vista Utazási Központ és a West Travel irodájában kerültek elhelyezésre. (A kérdıív a 2. függelékben található.) A kutatás 2000. április 18. és 2000. november 18. között valósult meg. A megkérdezettek mindössze 2%-a vett részt 1999-ben belföldi és külföldi nyaraláson, 13%-a sehová sem utazott, míg 30%-a belföldön, 57%-a külföldön töltötte szabadságát (89. ábra).

szabadság alatt sehová sem utazott 13%

belföldön 30%

külföldön 57%

89. ábra 1999-ben hol töltötte szabadságát? Forrás: 2000. április 18. és 2000. november 18. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Belföldi vagy külföldi nyaraláson részt vett turisták 77%-át nem befolyásolta a kirobbant koszovói krízis, míg 23%-a döntését igen, akik elsısorban más úti célt választottak és Görögország helyett Tunéziában, Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, Franciaországban vagy belföldön töltötték szabadságukat, illetve autóbusz, személygépkocsi helyett repülıgéppel utaztak Görögországba. Több tényezı is szerepet játszott abban, hogy az utazási döntés meghozatalánál a koszovói válság nem befolyásolta a turisták döntését. Egyrészt június végén a NATO befejezte bombázását Jugoszlávia ellen, másrészt a repülıgépes nyaralások árai jelentıs mértékben csökkentek, ugyanis az utazásszervezık így próbálták meg minimalizálni veszteségeiket. A turisták véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy elképzelhetı-e egy újabb konfliktus kialakulása a balkáni országok között: a válaszolók 62%-a valószínőnek tartja egy újabb háborús válság kialakulását, s mindössze 38%-a ítélik stabilnak a politikai helyzetet a Balkán-félszigeten. Azon válaszadók, akik nem tartják konszolidáltnak a balkáni helyzetet, eltérı módon vélekednek arról, hogy a válság mely országokra gyakorolhat hatást. A 90. ábrán jól látható, hogy a megkérdezettek véleménye szerint legnagyobb mértékben Jugoszláviára (93%), Horvátországra (56%), illetve kisebb mértékben Görögországra (27%), Bulgáriára (27%) és Magyarországra (13%) gyakorolhat hatást (90. ábra).

111

100 90 80 70 60 százalék 50 40 30 20 10 0

93

56

,

27

27

13

90. ábra Egy újabb balkáni válság mely országokat érintheti elsısorban? Forrás: 2000. április 18. és 2000. november 18. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A megkérdezettek szerint egy újabb háborús konfliktus elsısorban a felsorolt országok gazdasági életét és a turizmus alakulását befolyásolná hátrányosan, s abban valamennyien egyet értenek, hogy egy újabb balkáni konfliktus a térség idegenforgalmát jelentıs mértékben befolyásolná. Véleményük szerint azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a háború okozta természeti és társadalmi (vétlen emberéletek, menekültek) hatásairól sem. A kutatás második része az utazási szokásokkal, döntésekkel kapcsolatos tényezıket vizsgálta (91. ábra).

80 70 60 50 40 30 20 10 0

ism

er t,

di va to sl m e ás ok gye n po az zi üd tív ül ta ... m p eg a s jó zt fe ko a kö le ns lı zb lata zo el i i lid z lá to tá ál ns s t z á az b g sz em elp az ín ol v be üd i o tik na re ül ai k l ıh az ve he e nd ly ly üd z é m ül et gs eg ıh ze vá kö el r e lto y ze te tu za lít te r is he to zt ss m t ı i k őv sé za ai ge da és ár ze di s z ti dı í n ér st ... té ev ke ék kb en en ... na va pf ló én g ye a.. st . en ge rp ar t

különösen fontos némileg fontos nem fontos

91. ábra Mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál? Forrás: 2000. április 18. és 2000. november 18. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A megkérdezés a következı eredményekkel zárult: Az utazási döntés meghozatalánál a legfontosabb tényezık sorrendje a következıképpen alakult: 112


megfelelı ellátási színvonal (74%),
jó közbiztonság (69%),
napfényes tengerpart (61%),
az üdülıhely megközelíthetısége (60%),
az emberek vendégszeretete (58%) és
az üdülıhely turisztikai árszínvonala (55%). Kevésbé fontos tényezıként a következık szerepeltek:
mővészeti értékekben való gazdagság (49%),
mások pozitív tapasztalatai (44%),
konszolidált belpolitikai helyzet (40%),
az emberek vendégszeretete (38%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (36%) és
az üdülıhely turisztikai árszínvonala (33%).. Nem fontos tényezıként az alábbiakat említették meg a válaszolók:
ismert, divatos legyen az üdülıterület (67%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (36%),
mások pozitív tapasztalatai (32%),
mővészeti értékekben való gazdagság (14%) és
az üdülıhely turisztikai árszínvonala (12%) (91. ábra). Az utazási döntés meghozatalánál a fontos tényezıket összefoglalva három csoportra bontva lehet értékelni:
a turisztikai desztináció tárgyi és személyi felkészültségi tényezıi,
a természeti adottságok és
az ár. A kutatás során kapott eredményeket összehasonlítva az általam - 2000. november 6. és 2000. december 20. között - végzett mélyinterjúk eredményeivel, - amelyeket Görögországba utaztató turisztikai vállalkozások munkatársaival készítettem - jelentıs mértékben megegyeznek. A szakemberek véleménye szerint ugyanis a magyar turisták számára a tengerparti nyaralások rendkívül népszerőek s népszerőségük a jövıben is megmarad. Emellett a turisták jellemzıje az árérzékenység. A felmérés során a mővészeti értékekben való gazdagság még kevésbé fontos tényezıként szerepel, azonban a turisztikai szakma képviselıi szerint pozitív változások tapasztalhatók a turisták körében. Ugyanis egyre gyakoribbá válik, hogy a tengerparti nyaralásokat valamilyen kulturális, mővészeti programmal kötik össze. A kutatás harmadik részében a magyar turisták által kedvelt Görögország és Horvátország, illetve a KGST idıszakban népszerő Bulgária turisztikai jellemzıit vizsgáltam. A felmérés eredményeként a következıket lehet megállapítani:

113

70 60

66 53

50 40

százalék 30 20

36 30

27

24

23 14

11

10 0

e g k ia ép túra ge lat ág sá glét ája haj sé tı n ns nóm k ő ag o e t u t g d e é z é m z str tro er z kr bi es ó ga sok és so égsz inra köz gasz m l á m e k t t va jó ter kell ge ló nd jlet lta en vá ve e gá nysé ép i f l b z k o k s sz ke ke rté intő tevé é z s ti ss dı ze di és ga a a v ő m ab m sz t eti

92. ábra Véleménye szerint mennyire jellemzıek az alábbi fogalmak Horvátországra? Forrás: 2000. április 18. és 2000. november 18. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Horvátországra az alábbi fogalmak jellemzıek a magyar turisták szerint, amelyek mint vonzástényezık szerepelnek az utazási döntés meghozatalánál:
szép természeti tájak (66%),
kellemes éghajlat (53%),
szabadidıs tevékenységek sokrétősége (36%),
mővészeti értékekben való gazdagság (30%) és
vendégszeretı nép (27%) (92. ábra). A turisztikai vállalkozások munkatársai szerint a turisták Horvátországot, mint turisztikai desztinációt elsısorban természeti adottságai miatt kedvelik, illetve a megközelíthetıség (Isztriai – félsziget) miatt vált népszerővé. Érdemes megjegyezni azonban, hogy Horvátország kulturális vonzástényezıit kevesen említették meg.

114

70 60

56

50 százalék

40

50

62

55

53 34

34

29

30 13

20 10

str vá köz uktú ló biz ra g a to sz ns tro ág nó m ia

nf ra

ki

jó

ti le t fe j

sz ép

te r

m ke ész ll e e t m i tá es j ég ak ha jl a t

0

93. ábra Véleménye szerint mennyire jellemzıek az alábbi fogalmak Görögországra? Forrás: 2000. április 18. és 2000. november 18. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Görögország az alábbi ismérvekkel tőnik ki a megkérdezettek szerint:
vendégszeretı nép (62%),
szép természeti tájak (56%),
mővészeti értékekben való gazdagság (55%),
kiváló gasztronómia (53%) és
kellemes éghajlat (50%) (93. ábra). Ezen eredmények összefüggést mutatnak a magyar turisták utazási döntésénél megfogalmazott kritériumokkal. Ugyanis fontos tényezıként lett meghatározva az emberek vendégszeretete. Görögországban nyaraló turistákra – akár valamelyik szigeten vagy szárazföldi tengerparti üdülıhelyen töltik szabadságukat – jellemzı, hogy fakultatív program keretében részt vesznek valamilyen mővészeti értékeket bemutató kiránduláson.

115

30 30

26

25 20 14

százalék 15

7

10 3

5

1

7 0

3

st k i kö ukt vá zb úr a ló i ga zton sz s tro ág nó m ia

nf ra ti

jó

jle t fe

sz é

p

te r

m é ke s ze ll e ti m táj es a ég k ha jla

t

0

94. ábra Véleménye szerint mennyire jellemzıek az alábbi fogalmak Bulgáriára? Forrás: 2000. április 18. és 2000. november 18. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Míg Bulgária esetében a következı idegenforgalmi vonzerık említhetık meg:
szép természeti tájak (30%),
kellemes éghajlat (26%),
mővészeti értékekben való gazdagság (14%),
vendégszeretı nép (7%) és
kiváló gasztronómia (7%) (94. ábra). Bulgária napjainkban is, mint tengerparti nyaralást kínáló desztináció jelenik meg a magyar turisztikai piacon. Azonban Bulgária, mint a kulturális turizmus lehetséges célpontja, kevés turista szerint említhetı meg. Az 1999-es koszovói háborús konfliktus a kérdıívet kitöltık mindössze 23%-át befolyásolta az utazási döntés meghozatalánál, amely elsısorban azt jelentette, hogy más úti célt, illetve közlekedési eszközt (személygépkocsi, illetve autóbusz helyett repülıgép) választottak. A repülıgéppel történı nyaralások megvalósításában jelentıs szerepet játszott a charterjáratok árcsökkenése, amely az utazásszervezık kényszerő válasza volt a válság negatív hatásainak csökkentésére, ugyanis a kiesett bevételek pótlása és a keresletnövelı hatás érdekében a repülıjegyek árat kénytelenek voltak csökkenteni. Ennek köszönhetıen az autóbuszos és a repülıs jegyárak közelítettek egymáshoz. A politikai helyzetet értékelve a válaszadók többsége szerint a Balkán-félszigeten a belpolitikai helyzet még nem rendezıdött s valószínőnek tartják egy újabb háborús konfliktus kialakulását, amely térségünk idegenforgalmát jelentıs mértékben befolyásolná. Az utazási döntés meghozatalánál az egyes tényezık eltérı fontossággal szerepelnek, amelyek között különös fontosságú a desztináció felkészültsége (ellátási színvonal, jó közbiztonság), természeti adottságai (napfényes tengerpart) és turisztikai árszínvonala, amely szoros relációt mutat - a turisztikai vállalkozások munkatársainak véleményével összhangban – a turisták motivációjával és igényeivel, valamint a gazdasági ismérvekkel (szabad rendelkezéső jövedelem). A turisták körében kedvelt célterületek – Görögország és Horvátország, amelyek népszerősége a szakemberek megítélése szerint az elkövetkezendı években is jelentıs lesz – elsısorban természeti vonzástényezıinek, mővészeti adottságainak és kedvezı árfekvésének köszönheti látogatottságát. 116

A turisztikai piacon azok a vállalkozások lesznek sikeresek és versenyképesek, amelyek ismerik az általuk kiválasztott szegmens(ek) elvárásait és igényeit s annak megfelelıen bıvítik turisztikai kínálatukat. Azonban fontos figyelembe venni, azt a tendenciát, hogy a magyar turisták körében is egyre népszerőbbek azok az üdülések, amelyek a tengerparti nyaralásokat kulturális jellegő programokkal kötik össze. S ennek megfelelıen kell az egyes utazási irodáknak is – az általuk kiválasztott célpiac lehetıségeihez mérten - programkínálatukat összeállítani.

10.2. Az utazási irodák tevékenységét befolyásoló tényezık - a koszovói válság hatása Tanulmányomban – amely 2000-ben, turisztikai szakemberekkel készített mélyinterjún alapszik – az 1999-es koszovói válság utazási irodák tevékenységére gyakorolt hatását vizsgálom. (Az interjúvázlat a 3. függelékben található.) Az egykori jugoszláv tagállamok függetlenségi törekvései és nemzetiségi ellentétei miatt kialakult polgárháborúk az 1990-es évek eleje óta jelentısen befolyásolták Görögország és a már önálló Horvátország turizmusának alakulását. Az idegenforgalom éppen csak fejlıdésnek indult Horvátországban, Görögországban pedig egy dinamikus növekedést lehetett megfigyelni, amikor a NATO 1999-ben elindította támadását Jugoszlávia ellen, válaszolván a kialakult koszovói helyzetre. A háború azonban nemcsak ezen két ország turizmusára hatott negatívan, hanem a magyarországi – kiutaztatással is foglalkozó – utazási irodák tevékenységét is érintette. A háborús konfliktus eltérı módon befolyásolta – a kiválasztott piaci szegmenseknek megfelelı termékfejlesztések jellegének megfelelıen –az egyes utazási irodák mőködését. Mivel Görögország nagyon népszerő a magyar turisták körében, a térségben kialakult, illetve kialakuló válsághelyzetek befolyásolhatják a turisták desztinációkra vonatkozó döntéseiket is. Tanulmányomban arra kerestem a választ, hogy az utazásszervezık hogyan próbáltak reagálni a háborús konfliktus okozta keresletváltozásra, illetve a magyar turisták utazási szokásainak alakulását is vizsgáltam. Nem telt el olyan hét, amikor ne értesültünk volna a koszovói albánok és a szerbek között ismételten kialakult etnikai feszültségekrıl. A turisztikai szakemberek azonban eltérı módon ítélték meg az akkori koszovói politikai helyzetet. Többségük bizakodó volt és konszolidáltnak tartották a belpolitikai helyzet alakulását, ugyanakkor néhányan úgy vélekedtek, hogy a nemzetiségi ellentétek megoldására még várni kell, így meglehetısen bizonytalannak ítélték az akkori állapotot. Ugyanakkor reménykedtek abban, hogy egy-két éven belül egy újabb koszovói válság, amilyen az 1999-es volt, nem fog kialakulni. Az akkori véleményem szerint a délszláv helyzet még meglehetısen labilis, hiszen a nemzetiségi feszültségeket nem lehet rövid idı alatt megszüntetni. Az 1999-es háborús konfliktus jelentıs problémát okozott a kiutaztatással foglalkozó turisztikai vállalkozásoknak is, hiszen a NATO bombázásai éppen akkor kezdıdtek el, amikor az utazási irodák már elkészítették programjaikat. Természetesen a válság eltérı módon érintette az egyes irodák mőködését, hiszen a krízis hatása jelentıs mértékben függött attól, hogy az idegenforgalmi vállalkozások a piac mely szegmenseinek kínálták termékeiket. A Tihanyi Travel esetében, amely csak buszos utazásokat kínál utasainak Görögországba, a koszovói válság alaposan kihatott az iroda tevékenységére. A Chalkidiki-félsziget üdülıhelyeire irányuló utazásaikat le kellett állítaniuk, a korfui útjaikat – amelyekre nagyon kevesen jelentkeztek – eleinte Olaszországon keresztül valósították meg. Azonban a felmerülı plusz költségek miatt nem lehetett hosszú távon megoldani, úgyhogy az utaztatás ezen részét is le kellett mondani. A West Travel tevékenységében is érezhetı volt a válság hatása, elsısorban a buszos utaknál a felszámított többletköltségek miatt, amely egyaránt terhet jelentett az utasokra és az utazási irodákra. Ezt a helyzetet a West Travel egy sikeres marketing akcióval igyekezett megoldani, amelyet a SAMSUNG céggel közösen valósítottak meg. Az Apollon Travel utazási iroda vonatkozásában az 1999-es nyári szezonban nagyon erısen éreztette hatását az újabb háborús konfliktus. Az autóbuszos utazások száma jelentıs mértékben visszaesett, mert sokan lemondták az utazást. Eleinte Románián és Bulgárián át közlekedett az autóbusz, mivel azonban az utazás sok idıt vett igénybe, ezért Olaszországon keresztül próbálták 117

megközelíteni a görögországi nyaralóhelyeket. Ezen az útvonalon viszont a kompok nem megfelelı idıközökben történı indítása jelentett problémát az iroda számára. A háború befejeztével azonban újra Jugoszlávián közlekedtek az autóbuszok. A háború a repülıs turizmusnak kedvezett, mert sokan döntöttek úgy, hogy inkább a biztonságosabb megközelítést, a repülıvel történı utazást választják. Mivel 1999-ben sok volt a last minute áron meghirdetett utazás, nem volt olyan nagy a különbség egy korfui autóbuszos vagy repülıs utazás ára között. Véleményem szerint a charterjáratok annyira lenyomták az árakat, hogy egy átlagos család is megengedhette magának, hogy fejenként 40-45 ezer forintért el tudjon utazni egy hétre Görögországba repülıvel. A 2000.évi turisztikai szezonban már nem volt túlzottan érezhetı az 1999-es válság hatása. A köztudatban azonban még mindig benne van, hogy Koszovó veszélyes terület, a turisták rákérdeznek, hogy mennyire biztonságos a térségbe történı utazás. A válság hatásainak megoldására a görög nemzeti turisztikai hatóság támogatást ajánlott fel a magyarországi utazásszervezıknek is, akik csoportos utaztatást szerveztek autóbusszal. A megvalósulással kapcsolatban a szakemberek véleménye megoszlik, ugyanis úgy vélik, hogy a bürokrácia miatt nem volt hatékony a támogatás (nem is igényelték, nem kapták meg). Alapvetıen azonban pozitívan értékelik a kezdeményezést. Munkámban - kvalitatív kutatások során kapott információk alapján - vizsgáltam a magyar szabadidıs turisták utazási szokásait is, elsısorban azt, hogy milyen tényezık játszanak szerepet az utazások kiválasztásánál. Az utazási döntés meghozatalánál az ár a legfontosabb tényezı, ugyanis a magyar turisták rendkívül árérzékenyek. Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a last minute utak fogalma és lényege rosszul él a köztudatban és az utazók hozzászoktak a csapott árakhoz. Negatív példaként említethetı meg, hogy a turisták – sajnos elég gyakran – csak az árat nézik meg, illetve, hogy jelezve van-e a last minute kifejezés és nem azt veszik figyelembe, hogy az ár milyen szolgáltatást tartalmaz, hanem, hogy melyik az olcsóbb s inkább azt az utazást választják. Második helyen a döntések tekintetében a turisztikai vállalkozás imázsa, illetve ennek összetevıi – az utazási iroda megbízhatósága, az általa nyújtott szolgáltatások minısége - is egyre fontosabb szereppé válik, elsısorban a 2000-ben kirobbant botrányok miatt. Megállapítható, hogy egyre többen vannak azok a turisták, akik a megbízható irodákat keresik s az ügynökségek is egyre inkább megválogatják, hogy melyik partner iroda útját értékesítik. Végül, de nem utolsósorban a divat és az úti cél is szerepet játszik a döntés meghozatalában. Az úti cél kiválasztásában pedig számos tényezı összetett hatása figyelhetı meg. Nagyon népszerő Görögország és Horvátország, melyben elsısorban a kedvezı ár, a közelség, a kellemes klíma, az emberek vendégszeretete és a jó konyha egyaránt szerepet játszik. Megítélésem szerint nagyon kevés ember tartozik ma ahhoz a réteghez, aki a magasabb-vagy luxus kategóriájú szolgáltatásokat keresi. A jövıre vonatkozó elképzeléseket célszerő kétfelé bontani és a hivatásturizmus, illetve a szabadidıs turizmus keretein belül vizsgálni. A hivatásturizmuson belül leginkább az incentive, az üzleti és a konferenciaturizmusnak van nagy jövıje, amely elsısorban az európai integrációs folyamatok elmélyülésére vezethetı vissza. Meglátásom szerint az ügynökök szerepe gyengülni fog, amelyben két tényezı is szerepet játszik: egyrészt a cégek a költségek csökkentését, másrészt a szolgáltatások megfelelı színvonalának a biztosítását az állandó, közvetlen kapcsolat megteremtésével látják biztosítottnak. Azonban a közvetítık jelentıségének visszaszorulása csak egy bizonyos szintig lesz tapasztalható, mert a turizmus bizalmi interakciókon alapul, ahol fontosak a személyi kapcsolatok. Véleményem szerint maradnak a sláger desztinációk, illetve Görögország és Horvátország népszerősége megmarad s a már jól bejáratott úti célok mellett be fog indulni egy nagyarányú kereslet új görögországi célterületek iránt. Megítélésem szerint növekedni fog a bizalom a kisebb utazási irodák iránt, tehát meg fog változni az az elképzelés, hogy csak a nagy irodák a megbízhatóak. Véleményem szerint a tengerparti nyaralások a magyar turisták számára mindig nagyon vonzóak lesznek s elsısorban azok a területek, amelyek rövid idı alatt megközelíthetıek. Meglátásom szerint egyre gyakoribb, hogy a turisták a kulturális programot összekötik a tengerparti nyaralással. Az Internet szerepét egyre fontosabbnak tartom a turizmusban is, az információszerzésben, a reklámozásban és a foglalásokban is egyaránt. 118

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az idegenforgalom fejlıdése érdekében a minıségi turizmus elveit kell megvalósítani. Összegzésképpen megállapítható, hogy az 1999-es válság hatására az irodák igyekeztek megfelelı megoldást keresni, amely elsısorban az útirányok megváltoztatásában és a felmerülı költségek átvállalásában mutatkozott meg. A koszovói krízis eredményeképpen jelentısen átalakultak az árviszonyok, ugyanis az utazásszervezık a veszteségek minimalizálása érdekében a charterjáratok árait jelentıs mértékben csökkentették. Ez viszont azt vonta maga után, hogy az utazási irodák árversenybe kényszerítik egymást, mert a turisták az alacsony árszinten meghirdetett utazásokat részesítik elınyben. A helyzet megoldása a turisztikai vállalkozások összefogását sürgeti.

10.3. A koszovói válság hatása a görögországi utazásszervezık tevékenységére 2000. júniusában az Apollon Travel Utazási Iroda segítségével megtudhattam két görögországi utazásszervezı véleményén keresztül, hogy az 1999-es koszovói válság hogyan befolyásolta tevékenységüket. Az egyik utazásszervezı – Rhodos Tours – Kos szigetén, a másik – Kalamaka Travel – Kréta szigetén végzi turisztikai tevékenységét. A kutatás standard kérdıív alapján valósult meg. A primer kutatás néhány kérdése arra is irányult, hogy megismerjem az utazásszervezık véleményét a magyar turisták utazási szokásairól. (A kérdıív a 4. függelékben található.) Mind a két utazásszervezı 2000-ben labilisnak ítélte a koszovói politikai helyzetet és valószínőnek tartották egy újabb koszovói válság kialakulását 1-2 éven belül. A Rhodos Tours és a Kalamaka Travel vezetıje is úgy vélekedett, hogy a 2000-es turisztikai szezonra is hatással volt az 1999-ben kirobbant koszovói konfliktus. A Kalamaka Travel esetében az elızı évhez képest csökkent azon turisták száma, akik személygépkocsival és autóbusszal utaztak Görögországba, amely a Jugoszláviával való szomszédsággal magyarázható. A Rhodos Tours vezetıje szerint a válság hatása elsısorban Görögország északi régiójában fejtette ki negatív hatását, a déli régiókban ez nem érvényesült. Arra a kérdésre, hogy az 1999-es koszovói háborús konfliktus hogyan hatott az egyes utazásszervezık vállalkozására, az alábbi válaszokat kaptam: - A Kalamaka Travel irodavezetıje véleménye szerint a válság kezdetén nagyon sok görögországi foglalást töröltek, a turisták féltek utazni, elsısorban Észak-Görögországban volt sok probléma. - A Rhodos Tours tevékenységét közvetlenül nem befolyásolta a válság, mert DélGörögországban, a Dedekániszosz régióban található az iroda. - A koszovói válság negatív hatásait az egyes irodák a következıképpen próbálták megoldani: - A Kalamaka Travel legelıször is tájékoztatta partnereiket, hogy Görögország biztonságos ország és a háború egyáltalán nem érinti az országot. Továbbá speciális árkedvezményeket dolgoztak ki a turisták számára, így növelve az értékesítést. - A Rhodos Tours turisztikai hirdetésekben arra hívta fel a turisták figyelmet, hogy Görögország biztonságos desztináció. A Kalamaka Travel és a Rhodos Tours sem kapott állami támogatást a válság negatív hatásainak kivédésére. Kalamaka Travel vezetıje jónak találta a görög Nemzeti Turisztikai Hivatal által felkínált támogatást, azonban nem találták elégnek, mert nem lehetett elıre látni a turizmus csökkenését és a megvalósulás nagyon lassú volt. A Rhodos Tours vezetıje nem volt elégedett ezzel az intézkedéssel. Az utazási irodák vezetıi szerint a magyar turisták utazásaik kiválasztásánál a következı tényezık játszanak szerepet:
napfényes tengerpart,
az üdülıhely turisztikai árszínvonala,
mások pozitív tapasztalatai,
mővészeti értékekben való gazdagság,
konszolidált belpolitikai helyzet,
megfelelı ellátási színvonal. Az utazásszervezık megítélése szerint az elkövetkezendı 5-10 éven belül az alábbi változások várhatók a magyar turisztikai kereslet alakulásában: 119







jobb minıség elvárása a turisztikai szolgáltatásokban, sokkal versenyképesebb árak biztosítása, változatos egyéni szolgáltatások (szálláshely, tengeri utazások) kínálata kedvezıbb, fenntartható gazdasági fejlıdés lehetıvé teszi, hogy a magyar kiutazó turizmus növekedjen. A turisztikai vállalkozások az alábbi módon kívánnak megfelelni a változó turisztikai keresletnek:
képzett munkaerı alkalmazása,
speciális szolgáltatások fejlesztése,
új együttmőködés turisztikai szervezetekkel,
marketing fejlesztése (hirdetés és kiemelten az internet szerepe a promóciós tevékenységben),
jobb szolgáltatásokat kínálni, fontos, hogy a turista a pénzéért a megfelelı minıséget kapja. A két utazásszervezıtıl kapott válaszokat összegezve megállapítható, hogy elsısorban azon turisztikai vállalkozás tevékenységét befolyásolta a koszovói válság, amely Jugoszláviával határos területeken is érdekelt az idegenforgalmi szolgáltatások értékesítésében. A háborús konfliktusnak meghatározó szerepe volt a következı évi forgalom alakulásában is, a turisták a személygépkocsi és az autóbusz helyett inkább repülıgéppel utaztak. Az etnikai konfliktus során mind a két utazásszervezı igyekezett fenntartani a bizalmat Görögország, mint biztonságos desztináció iránt, elsısorban a promóció és az árdifferenciálás eszközét alkalmazva. A görögországi utazási vállalkozások vezetıinek véleménye megegyezik a magyar turisztikai szakemberek véleményével a magyar turisták utazási döntési tényezık elemzésénél, miszerint a magyar turisták körében népszerőek a tengerparti üdülıhelyek, a magyar turista árérzékeny és egyre meghatározóbbá válik a mővészeti látnivalók megléte az adott üdülıterületen.

10.4. Turizmus Bosznia-Hercegovinában Az egykori Jugoszlávia tagállamai közül Bosznia-Hercegovina szenvedte el a legnagyobb háborús pusztítást az 1990-es évek folyamán kirobbant délszláv válság során. Mivel Bosznia-Hercegovina gazdaságfejlesztésében kiemelt szerepet kap az idegenforgalomm, ezért 2004-ben interjút készítettem Sabina Mujezinovic-csal, a Verde’94 Kft. tulajdonosával. (Az interjú vázlata az 5. függelékben található.) Biztonságpolitikai szakértık szerint Bosznia-Hercegovinában a béke záloga a nemzetközi békeerık jelenléte, amelyre – véleményük szerint – még 10 évig is szükség lehet. Sabina Mujezinovic szerint újabb háború nem lesz az országban, hiszen az emberek az átélt borzalmakat nem felejtik el s nem akarnak újabb szenvedéseket átélni. Bosznia-Hercegovinában a háború elıtt évszázadok óta békében éltek együtt a bosnyákok, a horvátok, a szerbek és a zsidók is. Már ez a sokféle etnikai –vallási összetétel is jelzi Bosznia-Hercegovina turisztikai vonzerejének egyik alapját. 1984-ben Szarajevóban rendezték meg a Téli Olimpiai Játékokat. Ezt nem csak a gazdasági feltételek tették lehetıvé, hanem az itt élı emberek vendégszeretete és hozzáállása az idegenforgalomhoz. Bosznia-Hercegovinában az idegenforgalom régi idıkre vezethetı vissza. BoszniaHercegovina elsı szállodája Szarajevóban épült, a Hotel Európa. Az elsı szervezett turistacsoport Szarajevóból indult Dubrovnikba. Sabina Mujezinovic szerint az itt élı emberek gondolkodásmódjára mindig is jellemzı volt a vállalkozási szellem. Az idegenforgalom kialakulását és fejlıdését ez a fajta hozzáállás jelentısen segítette, hiszen a természeti, gazdasági, történeti, mővészettörténeti és egyéb adottságok megteremtették a turizmus alapját. Bosznia-Hercegovina idegenforgalmi vonzástényezıi sokrétőek. Természeti adottságai közül a földrajzi fekvés (Balkán-félsziget nyugati része, lánchegységekkel borított felszín), éghajlati (kontinentális, mediterrán, hegyvidéki), domborzati (Délnyugat-Boszniai-Magas-Karszt [Dinarahegység], Délkelet-Boszniai-Hercegovinai-Magas-karszt [Bjelasnica], növényzet, állatvilág (Sušice rezervátum, Hutovo Blato rezervátum), vízrajzi (Adriai-tenger, Neretva, Una, Vrbas, Boszna, Drina, gyógyvizek), egyedi természeti adottságok (Kozara Nemzeti Park, Sutjeska Nemzeti Park) említhetıek 120

meg. Gazdasági adottságai közül az ipar (bányászfalvak, fegyvermővesség, kilimek készítése) és a mezıgazdaság (növénytermesztés) is az idegenforgalom szolgálatában is állnak. Történeti, mővészeti adottságai – Szarajevó, Mostar, Jajce, Banja Luka, Medzsugorje – a történelem és a kultúra méltó emlékhelyei. Egyéb adottságai – néprajz, konyhamővészet – az idegenforgalmi kínálatok teszik színesebbé. Sabina Mujezinovic véleménye szerint Bosznia-Hercegovina turizmusának erıssége az idegenforgalmi vonzerık sokrétősége, gyengesége az infrastrukturális hálózat minısége, illetve a turisztikai létesítmények jelenlegi állapota. Szarajevóban a háború elıtti években 7500 vendégágy állt a turisták rendelkezésére, 2004-ben pedig mindössze 2500 vendégágy. Ezek a számadatok a háború okozta pusztítást jól jelzik. Szarajevóban a turisztikai létesítmények közül a legkisebb kár a Holiday Inn Szállodát érte. A háború – az idegenforgalom krízisérzékenységébıl adódóan – a turistaforgalom és a nemzetközi turizmusból származó bevételek alakulására is negatívan hatott. Bosznia-Hercegovina az idegenforgalomtól várja gazdaságának talpráállását (FALUSSY ZS. 2000.). Annak érdekében, hogy ez a fejlıdés tervezett és ellenırizhetı keretek között valósuljon meg, az ország kidolgozta turizmusfejlesztési koncepcióját. Az idegenforgalom országos irányítása az Idegenforgalmi és Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozik. A turizmusfejlesztési koncepcióban az adottságoknak megfelelıen az alábbi turisztikai termékek kapnak prioritást:
kulturális turizmus,
vallási turizmus,
aktív sportturizmus o vadvízi evezés, o síturizmus, o horgászturizmus, o vadászturizmus,
ökoturizmus,
gasztronómiai turizmus. Sabina Mujezinovic a Verde’94 Kft tulajdonosa sokat tesz Bosznia-Hercegovina népszerősítéséért. Megítélése szerint még mindig nincs jó tájékoztatás Bosznia-Hercegovináról és nincs benne az emberek tudatában hogy Bosznia-Hercegovina – ahol évekkel ezelıtt még harcok dúltak – úticél is lehet. Sabina Mujezinovic által alapított iroda kínálatában kulturális és sportprogramok egyaránt szerepelnek. A turisták körében – egyéni utazók – kedvelt a „Régi monarchia útjain” elnevezéső program, amelynek keretében a horvátországi Dubrovnikot is meglátogatják. Népszerőek a vadvízi túrák is a Neretván és az Unán. A vizek jó minıségőek és a túrák szép természeti tájakat érintenek. Sabina Mujezinovic szerint a magyar turisták az elkövetkezendı években leginkább az aktív sportturizmus (vadvízi evezés, síturizmus) az ökoturizmus és a kulturális, vallási utazások iránt fognak érdeklıdését mutatni. Ezen turisztikai keresletnek kiválóan megfelel Bosznia-Hercegovina idegenforgalmi kínálata. Sabina Mujezinovic az iroda kínálatfejlesztésénél igyekszik figyelembe venni Bosznia-Hercegovina turisztikai adottságait, turizmusfejlesztési koncepcióját, valamint a magyar turisták keresletváltozását. Természetesen ehhez nagyon sok marketingmunkára van szükség. Sabina Mujezinovic az idegenforgalmi promócióban elsısorban az internet adta lehetıségeket kívánja felhasználni. Bosznia-Hercegovina turizmusfejlesztési koncepciójában megfogalmazott termékfejlesztési prioritások összhangban vannak a nemzetközi turizmus várható tendenciáival.

10. 5. A turizmus helyzete Montenegróban A magyar turisták körében egyre népszerőbb úti célként szerepel Montenegró, az egykori Jugoszlávia tagállama. Az Adriai-tenger partján fekvı ország nemcsak a pihenést keresı turistáknak biztosít kedvezı lehetıséget, hanem a kultúra és a sport iránt érdeklıdık számára is számos kikapcsolódási lehetıséget kínál. Montenegró idegenforgalmi helyzetének alaposabb megismeréséhez 121

Szalai Saroltával, az Adria Tours budapesti ügyintézıjével és Varga Szilviával, az Adria Tours szegedi ügyintézıjével 2003-ban interjút készítettem. A magyar turisták montenegrói utazási szokásainak megismerése érdekében 2003. július 25. és november 19. között standard interjút – 100 darab készítettem az Adria Tours budapesti irodájában. (Az interjúk vázlata a 6. és 7. függelékben található, a kérdıív a 8. függelékben található.) Szalai Sarolta szerint Montenegró számára Szerbiától való függetlensége (függetlenedés) egyre reálisabb lehetıségként merül fel. Szalai Sarolta és Varga Szilvia sem tartja valószínőnek, hogy egy újabb etnikai konfliktus alakulna ki a környezı térségben, amely jelentıs politikai és gazdasági nyomást gyakorolna Montenegróra. Varga Szilvia szerint a gazdasági-társadalmi nehézségek ellenére jelenleg konszolidált a politikai helyzet Montenegróban. Montenegró gazdaságilag viszonylag elmaradott terület s az egykori Jugoszlávia ipari termékének 1,7%-át realizálta. A tagköztársaság felszíndomborzati adottságai a mezıgazdaság számára sem kínálnak kedvezı lehetıséget, Montenegró területének mindössze 12%-a alkalmas mezıgazdasági mővelésre. Ilyen kedvezıtlen gazdasági feltételek mellett Montenegró természeti, történeti, mővészettörténeti és egyéb idegenforgalmi vonzástényezıi a turizmus fejlesztéséhez azonban kedvezı lehetıséget kínálnak. Montenegró idegenforgalmi adottságai nagyon összetettek és változatosak. Napjainkban azonban Szalai Sarolta szerint Montenegró legismertebb térségei a Kotori-öböl, (Hercegnovi, Kotor, Tivat), a Budvai riviera (Budva, Becia, Miločer, Sveti Stefan), illetve az Ulcinji riviera (Sutomore, Bar, Ulcinj). A jelenlegi montenegrói kormány felismerte az ország idegenforgalmi adottságait és a turizmusban rejlı gazdasági lehetıségeket. Montenegró arra törekszik, hogy a GDP közel egyharmadát az idegenforgalom állítsa elı. Ennek érdekében az alábbi kezdeményezéseket kiemelten kezelik:
privatizációs program – szállodák – megvalósulása,
idegenforgalmi beruházásokhoz adókedvezmény biztosítása (230.). A turizmus fellendüléséhez azonban saját tapasztalatom szerint szükséges az alapinfrastruktúra közúthálózat – minıségi és mennyiségi fejlesztése, illetve a környezeti kultúra és gondolkodásmód meghonosítása is. Az idegenforgalom jövıbeni alakulását azonban számos egyéb pozitív tényezı befolyásolja. Szalai Sarolta szerint Montenegró azon irigylésre méltó térségek közé tartozik, ahol nem kell attól tartani, hogy feltörik vagy ellopják az autót, illetve, hogy bármilyen atrocitás érné az embert. A montenegrói emberek barátságosak, segítıkészek s általában beszélnek valamilyen világnyelvet. Szalai Sarolta véleménye szerint tagadhatatlan tény, hogy a tengerparti nyaralás úti céljává elsısorban az olcsósága teszi Montenegrót. A szállodák és apartmanok árfekvése sokkal barátságosabb, mint a szomszédos Horvátországban. Varga Szilvia szerint a magyar turisták fıleg a nyaraló programokat keresik s erre Montenegró nagyon kedvezı feltételeket kínál. Montenegró turizmusának erıssége a jó közbiztonság, egzotikus tájai, és lenyőgözı természeti szépségei, a barátságos, kedves emberek, Montenegróba való bejutási lehetıségek (vonat, autó, autóbusz, repülı). Varga Szilvia hasonlóan vélekedik Montenegró turizmusáról. Véleménye szerint Montenegró elsısorban szép természeti tájainak, kellemes éghajlatának, mővészeti értékekben való gazdagságának, a jó közbiztonságának és a kiváló gasztronómiának köszönheti népszerőségét az idegenforgalmi piacon. A turizmust negatívan érinti a magas szintő szolgáltatások, a szabadidıs tevékenységek sokrétőségének és a fejlett infrastruktúrának a hiánya. Varga Szilvia szerint nagyon érdekes, hogy mennyire tartják biztonságosnak a turisták Montenegrót. Megoszlik a vélemény azok között, akik már jártak Montenegróban, illetve, akik még nem utaztak oda. Aki járt már Montenegróban nagyon biztonságosnak tartja az országot, míg azok akik még nem voltak Montenegróban, kevésbé tartják biztonságosnak Montenegrót. Véleményem szerint is nagyon biztonságos Montenegró. Utazásom során semmilyen atrocitás nem fordult elı, barátságosak, kedvesek és segítıkészek voltak az emberek. Késı este is nyugodtan lehetett sétálni a városban, nem kellett félni attól, hogy ellopnak valamit és attól sem kellett tartani, hogy becsapnak az étteremben, ajándékboltban. 122

2003. július 25. és november 19. között az Adria Tours Kft. budapesti irodájában megkérdezéses kutatást – standard interjú – végeztem. A kutatás célja az volt, hogy megismerjem a Montenegróba utazó turisták motivációit és utazási szokásait (milyen közlekedési eszközt, szálláshelyet választottak). A megkérdezettek 56%-a még nem járt Montenegróban, 44%-a viszont már igen. A kérdıívet kitöltık jelentıs része (64%) üdülés, nyaralás, 26%-a kulturális programokon való részvétel, nevezetességek, megtekintése céljából, 10%-a pedig egyéb (sportolás, barátok, rokonok meglátogatása, üzletkötés) célból utazott Montenegróba (95. ábra).

10%

üdülés, nyaralás

26%

kulturális programokon való részvétel 64%

egyéb

95. ábra Milyen célból utazik Montenegróba? Forrás: 2003. július 25. és november 19. között végzett standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A válaszadók 62%-a vonattal, 35%-a személygépkocsival, 3%-a repülıvel utazott Montenegróba (96. ábra). 3,0% 35,0% 62,0%

Vonat

Személygépkocsi

Repülıgép

96. ábra Milyen közlekedési eszközzel utazik Montenegróba? Forrás: 2003. július 25. és november 19. között végzett standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A megkérdezettek 58%-a apartmant, 42%-a szállodát választott az ott tartózkodás során. A kutatás során azt is vizsgáltam, hogy a magyar turisták körében milyen kép alakult ki Montenegróról, illetve, hogy az utazási döntésekkel kapcsolatos tényezık milyen szerepet játszanak az utazók körében. Montenegróra az alábbi fogalmak jellemzıek: • szép természeti tájak (96%), • kellemes éghajlat (96%), • jó közbiztonság (64%), • mővészeti értékekben való gazdagság (48%), • kiváló gasztronómia (48%) (97. ábra).

123

96%

100%

96%

90% 80% 70%

64%

60% 48%

48%

50% 40%

32%

28%

30%

16%

20% 8%

10% 0% A

A B

B

C

D

Szép természeti tájak

Kellemes éghajlat Mővészeti értékekben való C gazdagság Magas szintő szolgáltatások D megléte Szabadidıs tevékenységek E sokrétősége

F

E

G

H

I

F

Vendégszeretı nép

G

Fejlett infrastruktúra

H

Jó közbiztonság

I

Kiváló gasztronómia

97. ábra Véleménye szerint mely fogalmak jellemzıek Montenegróra? Forrás: 2003. július 25. és november 19. között végzett standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A megkérdezettek véleménye szerint az utazás kiválasztásánál különösen fontos:
napfényes tengerpart (80%),
jó közbiztonság (80%),
az emberek vendégszeretete (76%),
az üdülıhely turisztikai árszínvonala (64%),
mások pozitív tapasztalatai (60%). A felmérés résztvevıi szerint némileg fontos:
ismert, divatos legyen az üdülıterület (44%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (40%),
mővészeti értékekben való gazdagság (28%),
napfényes tengerpart (16%),
megfelelı ellátási színvonal (16%) Ugyanakkor nem fontos, hogy:
ismert, divatos legyen az üdülıterület (40%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (16%) (98. ábra). .

124

80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A

A

B

C

D

E

Napfényes tengerpart

Mővészeti értékekben való gazdagság Változatos szabadidıs C tevékenységek megléte Az üdülıhely turisztikai D árszínvonala B

E

Az üdülıhely megléte

F

Az emberek vendégszeretete

F

G

G

H

I

J

K

Konszolidált belpolitikai helyzet

H

Megfelelı ellátási színvonal

I

Jó közbiztonság

J

Mások pozitív tapasztalatai

K

Ismert, divatos legyen az üdülıterület

98. ábra Az Ön számára mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál? Forrás: 2003. július 25. és november 19. között végzett standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Az elmúlt évek során számos alkalommal olvashattunk az egykori Jugoszlávia tagállamaiban kiújuló etnikai konfliktusokról (1999. és 2001.), éppen ezért a turisták véleményét is megkérdeztem a térségben uralkodó politikai helyzetrıl. A megkérdezettek 96%-a szerint nem képzelhetı el egy újabb etnikai konfliktus a Balkánfélszigeten. Azon válaszadók (4%) véleménye szerint, akik nem ítélik stabilnak a politikai helyzetet a térségben, egy újabb válság leginkább Horvátországot és Szerbia-Montenegrót súlytaná leginkább. Montenegró változatos turisztikai kínálattal tud megjelenni a nemzetközi idegenforgalmi piacon. Az ország idegenforgalmi adottságai kitőnı lehetıséget kínálnak a nemzetközi idegenforgalmi trendeknek megfelelı termékfejlesztéshez (ökoturizmus, falusi turizmus, kalandturizmus). Montenegró kormánya felismerte ezt a lehetıséget és az idegenforgalom fejlesztése prioritást kapott a gazdaságpolitikában. A turizmus fejlıdéséhez azonban elengedhetetlen feltétel a stabil politikai helyzet megvalósulása a szomszédos országokban is. A turisztikai szakemberek és a turisták is bizakodóak, hiszen véleményük szerint egy újabb etnikai konfliktus nem fog kialakulni a környezı térségben.

10.6. A magyar turisták utazási szokásai 2008. január 10. és 2008. december 31. között folytatott kérdıíves kutatásom során a turisták utazási szokásait vizsgáltam, és arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy a magyar utazók utazási döntésében milyen tényezık játszanak szerepet továbbá, hogy a vizsgált országok esetében milyen vélemény (asszociáció) alakult ki az utazók körében. Az általam végzett kutatás célja az volt, hogy megismerjem a turisták utazási szokásait – mely desztinációk iránt érdeklıdnek, milyen közlekedési eszközzel utaznak, milyen szálláshelyet vesznek igénybe, honnan szerzik az utazási döntés meghozatalához szükséges információkat, hogyan szervezik meg utazásukat és véleményük szerint milyen fogalmakkal azonosítható a többek között a volt jugoszláv utódállamok és Görögország -, illetve, hogy a döntés meghozatalánál az egyes tényezıknek milyen szerepük van. 125

A kutatás standard interjú alkalmazásával azon turisták körében valósult meg, akik 2008-ban belföldi vagy külföldi utazáson vettek részt (125 darab). A kérdıívek a http://kalmi.info/~luca/kerdoiv internetes címen volt elérhetı. (A kérdıív a 9. függelékben található.) A megkérdezettek 31%-a belföldi, 69%-a külföldi utazások iránt érdeklıdik. 50% 50% 45% 40% 35% 25%

30%

19%

25%

19%

20% 15% 6%

10% 5% 0% Európa

Ázsia

Amerika

Afrika

Ausztrália

99. ábra: Hová szeretne utazni? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Azon megkérdezettek, akik külföldi utazások iránt érdeklıdnek, 50%-uk Európába szeretne utazni. Az úti célok között nyugat-európai (Franciaország, Írország), észak-európai (Izland, Finnország, Dánia) és dél-európai (Portugália, Görögország, Málta) területek egyaránt szerepeltek. A felmérésben részt vevık 25%-a Ázsiába (Sri Lanka, Kína – Tibet, India, Japán), 19-19%-a Amerikába (Amerikai Egyesült Államok, Kanada) és Afrikába (Szudán, Egyiptom, Zöld-foki-szigetek, Madagaszkár), 6%-a pedig Ausztráliába szeretne ellátogatni (99. ábra). A megkérdezettek 56%-a 2008-ban belföldön, 50%-a külföldön töltötte szabadságát. Azon válaszolók aránya, akik belföldön és külföldön is nyaraltak, 12% volt (100. ábra).

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% belföldön

külföldön

belföldön és külföldön is

100. ábra: Tavaly hol töltötte szabadságát? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A választ adók 60%-a egyénileg szervezte utazását, 25%-a utazási iroda által szervezett utazáson vett részt és 15%-a szállásfoglalás, repülıjegy vásárlás miatt vett igénybe utazási irodai szolgáltatást (101. ábra).

126

15%

25% 60%

egyénileg

utazási iroda

csak a szállásfoglalás történt utazási iroda által

101. ábra: Hogyan szervezte utazását? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A turisták 37%-a városlátogatáson, 31%-a vízparti nyaraláson, 25%-a körutazáson, 18-18%-a hegyvidéki üdülésen, illetve sportolással egybekötött utazáson, 12%-a wellness üdülésen, míg 6%-a gyógyüdülésen vett részt (102. ábra). 40%

35%

30%

25%

20%

15%

10%

5%

0% városlátogatás

vízparti nyaralás

körutazás

hegyvidéki üdülés

sportolással egybekötött utazás

wellness üdülés

gyógyüdülés

102. ábra: Milyen jellegő nyaraláson vett részt? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés A turisták 75%-a már járt Horvátországban, 56%-a Olaszországban, 44%-a Görögországban, 37%-a Spanyolországban, míg Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában a megkérdezettek 12-12%-a járt már (103. ábra). 80%

75%

70% 56% 60% 44%

50%

37%

40% 30% 20%

12%

12%

Montenegró

BoszniaHercegovina

10% 0% Horvátország

Olaszország

Görögország

Spanyolország

103. ábra: A felsorolt országok közül melyikben járt már? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

127

A megkérdezettek 25%-a külföldi utazásai során ellátogatott Szerbiába, 18-18-18%-a Szlovéniába, Macedóniába, illetve Bulgáriába. A felmérés résztvevıi közül még senki sem utazott el Albániába.

400%

350%

300%

250%

200%

150%

100%

50%

0% ág sz or sz la O

a bi er Sz

ó gr ne te on M

ni vé lo Sz

a

: na ág vi sz go or e t c vá er or H H ani sz o B

i ón ed ac M

a

g zá rs lo yo n a Sp

á sz or ög ör G

g

kiváló gasztronómia

kellemes éghajlat

szép természeti tájak

gazdasági elmaradottság

szép természeti tájak

jó közbiztonság

magasszintő szolgáltatások

szabadidıs tevékenységek sokrétősége

mővészeti értékekben való gazdagság

ria gá ul B

a ni bá Al

vendégszeretı nép kellemes éghajlat

104. ábra: Mi jut eszébe, ha az alábbi országokra gondol? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés A kutatásban részt vevık elıre megadott fogalmakkal társíthatták az egyes országokat. Az asszociációs kérdésekre az alábbi válaszokat kaptam:
Olaszország: kiváló gasztronómia (75%), kellemes éghajlat (69%), mővészeti értékekben való gazdagság (69%), vendégszeretı nép (69%), szép természeti tájak (62%),
Szerbia: gazdasági elmaradottság (62%), szép természeti tájak (31%), kellemes éghajlat (18%),
Montenegró: gazdasági elmaradottság (44%), szép természeti tájak (37%), kellemes éghajlat (6%),
Szlovénia: szép természeti tájak (56%), kellemes éghajlat (25%), jó közbiztonság (25%), magas szintő szolgáltatások megléte (18%), szabadidıs tevékenységek sokrétősége (12%),
Horvátország: szép természeti tájak (87%), kellemes éghajlat (69%), szabadidıs tevékenységek sokrétősége (50%), vendégszeretı nép (50%), kiváló gasztronómia (37%),
Bosznia-Hercegovina: gazdasági elmaradottság (50%), szép természeti tájak (25%), mővészeti értékekben való gazdagság (6%),
Macedónia: gazdasági elmaradottság (62%), szép természeti tájak (12%), vendégszeretı nép (6%),
Spanyolország: szép természeti tájak (94%), kellemes éghajlat (65%), mővészeti értékekben való gazdagság (56%), kiváló gasztronómia (50%), szabadidıs tevékenységek sokrétősége (44%),
Görögország: szép természeti tájak (87%), kellemes éghajlat (75%), mővészeti értékekben való gazdagság (62%), szabadidıs tevékenységek sokrétősége (62%), vendégszeretı nép (62%),
Bulgária: gazdasági elmaradottság (37%), szép természeti tájak (31%), kellemes éghajlat (31%),
Albánia: gazdasági elmaradottság (62%), szép természeti tájak (18%), kellemes éghajlat (18%) (104. ábra).

Kutatásom második részében az utazási döntésekkel kapcsolatos tényezıket vizsgáltam. A magyar turisták körében az utazás kiválasztásánál az alábbi tényezık játszanak szerepet, fontossági sorrendben (105. ábra).

128

105. ábra Mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Az utazási döntés meghozatalánál a fontos tényezıket összefoglalva két csoportra bontva lehet értékelni:
a turisztikai desztináció tárgyi és személyi felkészültségi tényezıi,
az ár (105. ábra). . 12%

6%

31% 93%

31%

68%

87% ismerısök barátok

Internet

saját tapasztalatok

TV, rádió mősor

turisztikai vásárok

hirdetések

prospektusok

106. ábra: Hogyan szerzi meg az utazáshoz szükséges információkat? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés A megkérdezettek 93%-a ismerısök, barátok ajánlata alapján szerzi meg az utazáshoz szükséges információkat, ezt követi az internet (87%), majd a korábbi, saját tapasztalatok (68%). Az utazási irodai prospektusok, kiadványok és a TV mősorok, rádió mősorok szerepe mindössze 31-31%, a turisztikai vásárok és a hirdetések szerepe csekély, 12%, illetve 6% (106. ábra). A felmérés eredményét összefoglalva megállapítható, hogy a megkérdezéses kutatásban részt vevık több mint fele külföldi utazások iránt érdeklıdik és meghatározó Európa s ezen belül DélEurópa szerepe. Az általam vizsgát országok közül azonban csak Görögországot jelölték meg, mint a jövıben felkeresendı országot.

129

A megkérdezettek jelentıs része járt már Horvátországban és Görögországban. Montenegróba és Bosznia-Hercegovinába azonban a kérdıívet kitöltık csekély hányada utazott el. Sajnálatos eredményt hozott az asszociációs kérdés, hiszen a válaszolók a gazdasági elmaradottsággal társították a Balkán-félsziget egyes országait (Szerbia, Montenegró, BoszniaHercegovina, Macedónia, Bulgária és Albánia), ami kihatással van arra, hogy a magyar turisták lehetséges úti célként tekintsenek ezen országokra. Az utazási tényezık szerepe – a desztináció felkészültségi tényezıi, turisztikai árszínvonala, valamint idegenforgalmi adottságai - az utazási döntés meghozatalánál eltérı fontossággal szerepelnek és a 2000-ben, illetve 2003-ban végzett kutatással sok hasonlóságot mutatnak. A doktori értekezésemben elemzett országok természeti, gazdasági, mővészeti és egyéb kulturális vonzástényezıi kedvezı feltételeket kínálnak a magyar turisták részére, hiszen az utazók körében végzett szabadidıs tevékenységek (városlátogatás, vízparti nyaralás, körutazás, hegyvidéki üdülés, sportolás) számára jó feltételekkel rendelkeznek.

10.7. A magyar turisták utazási szokásai a volt Jugoszlávia utódállamaiban és Görögországban 2008. január 10. és 2008. december 31. között folytatott kérdıíves kutatásom során a turisták a volt jugoszláv tagállamokkal és Görögországgal kapcsolatos utazási szokásait vizsgáltam, és arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy a magyar utazók utazási döntésében milyen tényezık játszanak szerepet. Az általam végzett kutatás célja az volt, hogy megismerjem a turisták az egyes országokkal kapcsolatos utazási szokásait – milyen közlekedési eszközzel utaznak, milyen szálláshelyet vesznek igénybe, mely területeket látogatták meg, honnan szerzik az utazási döntés meghozatalához szükséges információkat, hogyan szervezik meg utazásukat, milyen célból utaznak és véleményük szerint milyen fogalmakkal azonosíthatóak az egyes országok -, illetve, hogy a döntés meghozatalánál az egyes tényezıknek milyen szerepük van. A kutatásban választ kerestem arra is, hogy a turisták valószínőnek tartják-e egy újabb válság kialakulását a Balkán-félszigeten. A kutatás standard interjú alkalmazásával azon turisták körében valósult meg, akik 2000 és 2007 között az általam vizsgált országokba irányuló utazáson vettek részt. A kérdıívek a http://kalmi.info/~luca/kerdoiv internetes címen voltak elérhetıek. (A kérdıív a 10. függelékben található.) 15. táblázat: Hányszor járt már százalékban Szlovéniában? Horvátországban? Szerbiában? Montenegróban? BoszniaHercegovinában? Macedóniában? Görögországban?

több, mint háromszor 40 22 38 -

háromszor

kétszer

egyszer

30 11 31 12 -

10 22 25 38 40

20 45 6 50 60

12 -

17

33 33

55 50

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A felmérésben részt vevık által leglátogatottabb ország Szlovénia, Szerbia, Horvátország és Görögország, ugyanis a megkérdezettek 40%-a több, mint háromszor már járt Szlovéniában, 38%-a Szerbiában, 22%-a Horvátországban és 17%-a legalább háromszor Görögországban. A megkérdezettek 60%-a már egyszer felkereste Bosznia-Hercegovinát, 55%-a Macedóniát és 50%-a Görögországot, illetve Montenegrót. Kétszer látogatott el a kutatásban részt vevık 40%-a Bosznia-Hercegovinába, 38%-a Montenegróba és 33%-a Macedóniába és Montenegróba (15. táblázat). A vizsgált országok közül a legnagyobb a visszatérı vendégek aránya Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Montenegróban és Horvátországban. 130

16. táblázat: Milyen célból utazott

százalékban

25 45 6 47 20

kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése 10 20 6 40 40

34 55

22 28

üdülés, nyaralás

Szlovéniába? Horvátországba? Szerbiába? Montenegróba? BoszniaHercegovinába? Macedóniába? Görögországba?

Sportolás

barátok, rokonok meglátogatása

üzletkötés

egyéb

35 10 13 20

20 15 50 -

10 5 25 -

5 13 20

-

9

22 8

22 -

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Az utazás motivációi között az alábbiakat lehet megemlíteni: Szlovéniába elsısorban sportolás, üdülés, nyaralás, Horvátországba, Montenegróba, Macedóniába és Görögországba üdülés, nyaralás kulturális programokon való részvétel és nevezetességek megtekintése miatt, Szerbiába barátok, rokonok meglátogatása, üzletkötés, Bosznia-Hercegovinába kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése céljából és üdülés, nyaralás, illetve sportolás céljából utaztak a turisták. (16. táblázat).

17. táblázat: Milyen közlekedési eszközzel utazott általában személygépkocsi 54 47 73 25 40 67 30

százalékban Szlovéniába? Horvátországba? Szerbiába? Montenegróba? Bosznia-Hercegovinába? Macedóniába? Görögországba?

Autóbusz 23 24 20 63 40 22 40

vonat 8 11 7 -

repülıgép 15 18 12 20 11 30

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A turisták által preferált közlekedési eszköz a személygépkocsi, amelyet az autóbusz, a repülıgép és a vonat követ. Szlovéniába, Horvátországba, Szerbiába és Macedóniába elsısorban személygépkocsival, Montenegróba autóbusszal, míg Bosznia-Hercegovinába és Görögországba személygépkocsival és repülıgéppel utaztak a látogatók (17. táblázat). Összességében megállapítható, hogy a vizsgált országokba a turisták döntı hányada közúton utazik, amelyet a repülıgép és a vasút követ.

18. táblázat: Milyen szállást vett igénybe leggyakrabban százalékban

szálloda

apartman

magánszálláshely

Szlovéniában? Horvátországban? Szerbiában? Montenegróban BoszniaHercegovinában? Macedóniában? Görögországban?

36 22 21 63

28 28 37

14 28 26 -

barátoknál, rokonoknál történı elszállásolás 22 17 53 -

40

20

40

-

-

22 39

33

67 11

6

11 11

egyéb 5 -

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

131

A megkérdezettek leginkább szállodai szolgáltatást vettek igénybe, amelyet a magánszálláshely, az apartman, a barátoknál, rokonoknál történı elszállásolás és az egyéb (például: kemping) szálláslehetıségek követnek (18. táblázat). Szlovéniában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Görögországban a leggyakrabban igénybe vett szállástípus a szálloda volt, míg Horvátországban az apartman és magánszálláshely nyújtotta ellátás volt a preferált szállástípus. Szerbiában meghatározó szerepe volt a barátoknál, rokonoknál történı elszállásolás, Macedóniában pedig a magánszálláshelyek által kínált szolgáltatásoknak. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy mely területeket keresték fel a turisták utazásaik során. Kérdésemre kapott válaszokat összegezve az alábbiakat fontos megemlíteni: A kutatásban részt vevık szlovéniai tartózkodásuk során az alábbi helyszíneket keresték fel: - téli sportközpontok: Kranjska Gora, Bovec, Krvavec, Rogla, Mariborsko Pohorje, - tengerparti üdülı-és fürdıhelyek: Portorož, Koper, Izola, - kulturális központok: Ljulbjana, Lipica, Maribor, Celje. Horvátországban a leglátogatottabb területek a következık voltak: - Dalmácia: Dubrovnik, Zadar, Trogír, Split, Brač, Supetar, - Isztriai-félsziget és a Trieszti-öböl: Rijeka, Vrsar, Rovinj, Pula, - nemzeti parkok területe: Plitvicei Nemzeti Park, Krka Nemzeti Park, - Zágráb térsége. A turisták szerbiai utazásuk során az alábbi helyszíneket látogatták meg: - Szabadka, Zombor (Sombor), Zenta (Senta), Újvidék (Novi Sad), Belgrád, Novi Pazar, Kragujevác, Niš. Montenegróban a meglátogatott települések közé sorolhatók: - Budva, Kotor, Hercegnovi, Sveti Stefan, Tivat, Sutomore, Ulcinj, Cetinje, Durmitor Nemzeti Park. A látogatók bosznia-hercegovinai utazásaik során az alábbi területeket látogatták meg: - kulturális nevezetességgel rendelkezı települések: Szarajevó, Medzsugorje, Mostar, Jajce, Neum, Počitelj, Banja Luka, - sportolási feltételeket kínáló helyszínek: Bjelašnica, Obalj, Konjic. Macedónia felkeresett helyszínei közé sorolható: - Szkopje, Ohrid, Kumanovo és Prilep. A turisták görögországi utazásuk során felkeresett helyszíneit az alábbiak szerint lehet csoportosítani: - görög szigetvilág és tengerparti üdülıhelyek: Korfu, Kréta, Ródosz, Zákinthosz, Santorini, Evvia, Thaszosz, Sarti, Paralia, Kavála, - kulturális központok: Athén, Thesszaloniki, Olimpia, Meteórák, Epidaurus, Delphi.

132

Internetrıl

TV mősorból, rádió mősorból

utazási iroda prospektusaiból, kiadványaiból

turisztikai vásárokon

hirdetésekbıl

egyéb forrásból

Szlovénia utazási lehetıségeirıl? Horvátország utazási lehetıségeirıl? Szerbia utazási lehetıségeirıl? Montenegró utazási lehetıségeirıl? BoszniaHercegovina utazási lehetıségeirıl? Macedónia utazási lehetıségeirıl? Görögország utazási lehetıségeirıl?

ismerısök, barátok ajánlata alapján

százalékban

korábbi saját tapasztalatai alapján

19. táblázat: Honnan szerzett tudomást

25

32

19

6

12

6

-

-

33

27

13

7

7

13

-

-

80

13

-

7

-

-

-

-

13

27

33

-

20

7

-

-

12

25

38

-

13

-

-

12

11

11

45

-

11

-

-

22

29

22

14

7

14

7

7

-

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés A felmérés részt vevıi közül legtöbben korábbi saját tapasztalatai szereztek információt a térségbe irányuló utazási lehetıségekrıl, amelyet ismerısök, barátok ajánlata és az internet követ. Csekély volt azon választ adók aránya, akik TV, rádió mősorból, illetve hirdetésbıl kapott információk alapján döntöttek az utazási lehetıségrıl (19. táblázat). Horvátországba, Szerbiába és Görögországba irányuló utazások során meghatározó szerepet játszott az információszerzésben a korábbi saját tapasztalat megléte, míg Szlovénia és Montenegró esetében az ismerısök, barátok ajánlása volt fontos. Bosznia-Hercegovinai és macedóniai utazásokhoz az internet nyújtotta információk szerepe volt elsıdleges. 20. táblázat: Általában hogyan szervezte utazását százalékban

egyénileg

utazási iroda által szervezett utazáson vett részt

Szlovéniába Horvátországba Szerbiába? Montenegróba? Bosznia-Hercegovinába? Macedóniába? Görögországba?

70 60 80 33 40 63 17

20 27 13 56 40 25 50

szállásfoglalás / repülıjegy vásárlás miatt vett igénybe utazási irodai szolgáltatást 10 13 7 11 20 12 33

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés A kutatásban részt vevık legnagyobb része egyénileg szervezte utazását, jelentıs volt azok aránya, akik utazási iroda által szervezett utazáson vettek részt. Legkevesebben azon választ adók voltak, akik szállásfoglalás vagy repülıjegy vásárlás miatt vett igénybe utazási irodai szolgáltatást (20. táblázat). Szlovéniába, Horvátországba, Szerbiába és Macedóniába irányuló utazások esetében a megkérdezettek többsége egyénileg szervezte utazását. Montenegrói és görögországi utazások során a kutatás résztvevıi utazási iroda által szervezett utazáson vettek részt. Bosznia-Hercegovina esetében az egyénileg szervezett utazások és az utazási iroda által szervezett utazások egyenlı arányt képviseltek. Szállásfoglalás/repülıjegy vásárlás miatt azon megkérdezettek vettek igénybe utazási irodai szolgáltatást, akik Görögországba utaztak. Ugyanezen szolgáltatás igénybe vétele a szerbiai utazások vonatkozásában volt a legalacsonyabb. 21. táblázat: Véleménye szerint mely fogalmak jellemzıek

133

kellemes éghajlat

mővészeti értékekben való gazdagság

magas szintő szolgáltatások megléte

szabadidıs tevékenységek megléte

vendégszeretı nép

fejlett infrastruktúra

jó közbiztonság

kiváló gasztronómia

Szlovéniára? Horvátországra? Szerbiára? Montenegróra? BoszniaHercegovinára? Macedóniára? Görögországra?

szép természeti tájak

százalékban

12 26 28 17 27

8 20 16 23 13

6 12 20 14 20

12 3 8 8 -

14 11 8 9 7

8 8 12 14 20

14 8 -

16 9 6 -

10 3 8 9 13

34 10

9 13

24 15

8

10

19 16

7

8

14 13

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés A megkérdezettek az alábbi válaszokat adták az egyes országok vonatkozásában:

Szlovénia: jó közbiztonság, szabadidıs tevékenységek, fejlett infrastruktúra, szép természeti tájak, magas szintő szolgáltatások, Horvátország: szép természeti tájak, kellemes éghajlat, mővészeti értékekben való gazdagság, szabadidıs tevékenységek, jó közbiztonság, Szerbia: szép természeti tájak, mővészeti értékekben való gazdagság, kellemes éghajlat, vendégszeretı nép, kiváló gasztronómia, Montenegró: kellemes éghajlat, szép természeti tájak, mővészeti értékekben való gazdagság, vendégszeretı nép, szabadidıs tevékenységek, Bosznia-Hercegovina: szép természeti tájak, mővészeti értékekben való gazdagság, vendégszeretı nép, kellemes éghajlat, kiváló gasztronómia, Macedónia: szép természeti tájak, mővészeti értékekben való gazdagság, vendégszeretı nép, kiváló gasztronómia, kellemes éghajlat, Görögország: vendégszeretı nép, mővészeti értékekben való gazdagság, kellemes éghajlat, kiváló gasztronómia (21. táblázat). A kutatás második része az utazási szokásokkal, döntésekkel kapcsolatos tényezıket vizsgálta.

m

őv és ze na ti vá pf ér én lto té ye za ke s to kb te s az e ng sz n üd ab er va pa ül a l ó di ıh rt ga dı el z az s y d te tu as üd ris vé ág ül ke zt ıh ik n ai ys el y ár ... az m sz e ín em gk vo öz be na ko el re la ns í th k zo et ve ı lid nd sé ál ég ge tb m s ze el eg po re fe lit te le ik te lı ai el he lá tá ly si ze sz t m ás Jó ín az v o kö on üd k po zb al ül iz zi ıt to tív er ns ül ta et ág pa st sz át ta us la sz ta im i bó lu m a

90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

különösen fontos némileg fontos nem fontos

107. ábra Mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál?

134

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A megkérdezés a következı eredményekkel zárult: Az utazási döntés meghozatalánál a legfontosabb tényezık sorrendje a következıképpen alakult:
az üdülıhely turisztikai árszínvonala, megfelelı ellátási színvonal, napfényes tengerpart (12,31-12,31-12,31%),
konszolidált belpolitikai helyzet, az emberek vendégszeretete (10,77-10,77%)
jó közbiztonság (9,23%). Némileg fontos tényezıként a következık szerepeltek:
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (16,28%),
mővészeti értékekben való gazdaság, az üdülıhely megközelíthetısége, jó közbiztonság (11,65-11,65-11,65%). Nem fontos tényezıként az alábbiakat említették meg a válaszolók:
az üdülıterület státusszimbóluma (76%) és a
napfényes tengerpart (7%) (107. ábra). Az utazási döntés meghozatalánál a fontos tényezıket összefoglalva három csoportra bontva lehet értékelni:
a turisztikai desztináció általános árszintje
a felkeresett terület tárgyi és személyi felkészültségi tényezıi és
az ár. A kutatás harmadik arra a kérdésre kerestem választ, hogy a megkérdezettek szerint elképzelhetı-e egy újabb etnikai konfliktus a kialakulása a Balkán-félszigeten. A turisták véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy elképzelhetı-e egy újabb konfliktus kialakulása a balkáni országok között: a válaszolók egyharmada valószínőnek tartja egy újabb háborús válság kialakulását, s kétharmada ítéli stabilnak a politikai helyzetet a Balkán-félszigeten. Magyarország Horvátország 15,00%

5,00%

Szlovénia 7,50% Montenegró Bulgária Szerbia 22,50%

32,50%

2,50%

2,50%

12,50% 0,00%

BoszniaHercegovina Macedónia Görögország

108. ábra: Mely országokat érintheti elsısorban a válság? Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A megkérdezettek szerint egy újabb válság Szerbiát (32,50%), Magyarországot (22,50%), Macedóniát (15%), Horvátországot (12,50%) és Görögországot (7,50%) érintheti leginkább (108. ábra). A felmérésben részt vevık megítélése szerint egy újabb etnikai konfliktus a térség idegenforgalmát jelentıs mértékben befolyásolná. A kérdıíves megkérdezés utolsó részében arra kerestem a választ, hogy a megkérdezettek tervezike, hogy 2008-ban is elutaznak és, hogy milyen célból fognak utazni. 135

22. táblázat: Tervezi-e, hogy idén is ellátogat igen 60 56 53 25 20 22 33

százalékban Szlovéniába? Horvátországba? Szerbiába? Montenegróba? Bosznia-Hercegovinába? Macedóniába? Görögországba?

nem 40 44 47 75 80 78 67

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A vizsgált országok közül Szlovénia, Horvátország és Szerbia esetében volt magas azon válaszolók aránya, akik tervezték, hogy 2008-ban is ellátogatnak az egyes országokba. (22. táblázat).

23. táblázat: Milyen célból utazik

százalékban

Szlovéniába? Horvátországba? Szerbiába? Montenegróba? BoszniaHercegovinába? Macedóniába? Görögországba?

18 50 14 50 33

kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése 18 30 28 50 33

34 67

33 33

üdülés, nyaralás

Sportolás

barátok, rokonok meglátogatása

üzletkötés

egyéb

37 34

18 20 58 -

9 -

-

-

-

-

33 -

Forrás: 2008. január 10. és 2008. december 31. közötti standard felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Azon választ adók, akik tervezték, hogy 2008-ban ismételten ellátogatnak a már felkeresett országokba elsısorban üdülés, nyaralás, kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése, illetve barátok, rokonok meglátogatása céljából utaznak a volt jugoszláv tagállamokba és Görögországba. Szlovéniába és Bosznia-Hercegovinába sportolás, Horvátországba, Macedóniába és Görögországba üdülés, nyaralás, Szerbiába barátok, rokonok meglátogatása, Montenegróba pedig üdülés, nyaralás és kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése miatt utaznak el (23. táblázat). A megkérdezettek által leglátogatottabb ország Szlovénia, Horvátország és Szerbia volt. Az utazás motivációi között a sportolás, az üdülés-nyaralás, barátok, rokonok meglátogatása, valamint a kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése egyaránt szerepelt. Az utazási döntés meghozatalánál a legfontosabb tényezık között meghatározó szerepet játszott a fogadóterület konszolidált belpolitikai helyzete és a jó közbiztonság. A válaszolók mindössze csak egyharmada tartja valószínőnek egy újabb háborús válság kialakulását, s kétharmada stabilnak ítéli a politikai helyzetet a Balkán-félszigeten. 2000 és 2008 között végzett kutatásaim eredményeit összehasonlítva a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet által 1999 és 2008 között végzett kutatások eredményeivel megállapítható, hogy: • a magyar turisták úti céljaik kiválasztásánál meghatározó jelentıséggel szerepelnek az adott desztináció természeti adottságai, • az évek során egyre nagyobb jelentıséget kapott az idegenforgalmi vonzástényezık vonatkozásában a fogadó területek kulturális adottságainak megléte, • az utazások motivációinál a pihenés, vízparti üdülés, barátok, rokonok meglátogatása, városlátogatás, hegyvidéki üdülés egyaránt szerepet játszott, • növekvı tendenciát mutat a városlátogatáson résztvevık aránya, 136

• • • •

az utazáshoz szükséges információk megszerzésében az utazási irodai prospektusoknak, az internetnek és az ismerısök, barátok ajánlásának is fontos szerepe van, az utazások megszervezésében magas az egyéni szervezéső utazások részaránya, az igénybe vett fı közlekedési eszköz a személygépkocsi, amelyet a repülıgép követ, a leggyakrabban igénybe vett szálláshely típus a szálloda.

137

24. táblázat: 2000 és 2008 közötti kutatás legfontosabb eredményeinek összefoglalása

Mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál?

Mely fogalmak jellemzıek Horvátországra?

2000. április-november Különösen fontos:
megfelelı ellátási színvonal (74%),
jó közbiztonság (69%),
napfényes tengerpart (61%),
az üdülıhely turisztikai árszínvonala (64%). Némileg fontos:
mővészeti értékekben való gazdagság (49%),
mások pozitív tapasztalatai (44%),
konszolidált belpolitikai helyzet (40%). Nem fontos:
ismert, divatos legyen az üdülıterület (67%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (36%),
mások pozitív tapasztalatai (32%).


szép természeti tájak (66%),
kellemes éghajlat (53%),
szabadidıs tevékenységek sokrétősége (36%),
mővészeti értékekben

2000. június Különösen fontos:
napfényes tengerpart,
az üdülıhely turisztikai árszínvonala,
mások pozitív tapasztalatai,
mővészeti értékekben való gazdagság,
konszolidált belpolitikai helyzet,
megfelelı ellátási színvonal.

-

2003. Különösen fontos:
napfényes tengerpart (80%),
jó közbiztonság (80%),
az emberek vendégszeretete (76%),
az üdülıhely turisztikai árszínvonala (64%). Némileg fontos:
ismert, divatos legyen az üdülıterület (44%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (40%),
mővészeti értékekben való gazdagság (28%). Nem fontos, hogy:
ismert, divatos legyen az üdülıterület (40%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (16%).

-

2008. Különösen fontos:
megfelelı ellátási színvonal (75%),
az üdülıhely turisztikai árszínvonala (68%),
konszolidált belpolitikai helyzet (68%),
az üdülıhely megközelíthetısége (62%),
jó közbiztonság (62%),
az emberek vendégszeretete (50%). Némileg fontos:
mások pozitív tapasztalatai (56%),
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (56%),
mővészeti értékekben való gazdagság(50%). Nem fontos:
az üdülıterület státusszimbóluma (69%),
napfényes tengerpart (19%).
szép természeti tájak (87%),
kellemes éghajlat (69%),
szabadidıs tevékenységek sokrétősége (50%),

2008. Különösen fontos:
az üdülıhely turisztikai árszínvonala, megfelelı ellátási színvonal, napfényes tengerpart (12,31-12,3112,31%),
konszolidált belpolitikai helyzet, az emberek vendégszeretete (10,77-10,77%)
jó közbiztonság (9,23%). Némileg fontos:
változatos szabadidıs tevékenységek megléte (16,28%),
mővészeti értékekben való gazdaság, az üdülıhely megközelíthetısége, jó közbiztonság (11,65-11,6511,65%). Nem fontos:
az üdülıterület státusszimbóluma (76%) és
napfényes tengerpart (7%).


szép természeti tájak (26%),
kellemes éghajlat (16%),
mővészeti értékekben való gazdagság (20%),
szabadidıs tevékenységek sokrétősége

138

való gazdagság (30%),
vendégszeretı nép (27%).

Mely fogalmak jellemzıek Görögországra?


vendégszeretı nép (62%),
szép természeti tájak (56%),
mővészeti értékekben való gazdagság (55%),
kiváló gasztronómia (53%) és
kellemes éghajlat (50%).

-

-

-

-


Igen- 62%
Nem- 38%

-


szép természeti tájak (96%),
kellemes éghajlat (96%),
jó közbiztonság (64%),
mővészeti értékekben való gazdagság (48%), kiváló gasztronómia (48).
Igen – 4%
Nem - 96%

Jugoszláviát (93%), Horvátországot (56%), illetve kisebb mértékben Görögországot (27%), Bulgáriát (27%) és Magyarországot (13%).

-

Mely fogalmak jellemzıek Montenegróra?

Elképzelhetınek tartja-e egy újabb etnikai konfliktus kialakulását? Egy újabb balkáni válság mely országokat érintheti elsısorban?

Horvátországot (4%) és Szerbia-Montenegrót (4%)


vendégszeretı nép (50%), kiváló gasztronómia (37%).
szép természeti tájak (87%),
kellemes éghajlat (75%),
mővészeti értékekben való gazdagság (62%),
szabadidıs tevékenységek sokrétősége (62%), vendégszeretı nép (62%).
gazdasági elmaradottság (44%),
szép természeti tájak (37%),
kellemes éghajlat (6%).

(11%),
jó közbiztonság (9%).


vendégszeretı nép (16%),
mővészeti értékekben való gazdagság (15%),
kellemes éghajlat (13%),
kiváló gasztronómia (13%),
szép természeti tájak (10%).


kellemes éghajlat (23%),
szép természeti tájak (17%),
mővészeti értékekben való gazdagság (14%),
vendégszeretı nép (14%),
szabadidıs tevékenységek sokrétősége (9%).

-


Igen – 33,33%
Nem – 66,67%

-

Szerbiát (32,50%), Magyarországot (22,50%), Macedóniát (15%), Horvátországot (12,50%) és Görögországot (7,50%)

Forrás: saját összeállítás

139

2000 és 2008 között végzett kutatások azonos jellegő kérdéseit összefoglalva megállapítható, hogy a magyar turisták utazási döntéseiben meghatározó szerepet játszanak a fogadó területek felkészültségi tényezıi, a természeti adottságok és a desztináció turisztikai árszínvonala. Az asszociációs kérdések vonatkozásában Horvátország kínálati elemei között a természeti, kulturális értékek és a szabadidıs tevékenységek meghatározó szerepet játszanak. Görögország vonatkozásában a felkészültségi tényezık személyi feltételei és a természeti, mővészeti vonzástényezık kaptak prioritást. Montenegró esetében a természeti adottságok szerepe jelentıs. A magyar utazók stabilabbnak érezték a politikai helyzetet 2008-ban, mint nyolc évvel azelıtt. A megkérdezettek kétharmada nem tartotta valószínőnek egy újabb etnikai konfliktus kialakulását a Balkán-félszigeten. Azok a választ adók, akik elképzelhetınek tartották egy újabb válság kialakulását a vizsgált térségben, véleményük szerint nemcsak Szerbiára hanem Magyarországra is negatív hatást gyakorolhat egy újabb háborús krízis.

11. A vizsgált országok turizmusának lehetséges jövıje a változások tükrében A volt jugoszláv utódállamok és Görögország idegenforgalmának jövıjét számos természeti, társadalmi, gazdasági és politikai folyamat befolyásolhatja.

11.1. Természeti folyamatok A természeti folyamatok közül a globális világproblémák egyeik meghatározó tényezıje, a globális éghajlat-és idıjárás változás lehet hatással a térség turizmusára. Az éghajlat és az idıjárás elemeinek lényeges megváltozása a vizsgált országok tengerparti (tóparti) nyaraló turizmusára, a síturizmusra és az ökoturizmusra gyakorolhat döntı változásokat. A földrajzi tényezık változása azonban nemcsak a természeti elemek megváltozását s ezáltal az igenforgalmi kínálat alapját jelentı természeti vonzástényezık estében okoz változásokat, hanem az idegenforgalmi szolgáltatókat és a jövı potenciális turistáit is új helyzetek megoldására kényszeríti. A tengerparti nyaraló turizmus a nemzetközi idegenforgalom legfontosabb terméke, évrıl évre többen és többen keresik fel a kellemes mediterrán éghajlatú területek strandjait. A sarkvidékek jégtakarójának olvadása az elmúlt évtizedekben megindult, elsısorban az Északi-sark jégvastagsága csökkent drasztikusan. Az olvadási folyamat következtében jelentıs mértékben csökkent a Föld édesvíztartaléka, ugyanakkor az olvadásban keletkezett vízmennyiség megemelte a tengerek vízszintjét (BUDAI Z. 2003., BECKEN, S.-HAY, J.E. 2007). A kutatók a világtenger vízének további szintemelkedését prognosztizálják. A magasabb vízszint az alacsonyabban fekvı parti területek elárasztását eredményezheti, jelentıs mértékben megnı a part erózió veszélye, ami többek között a strandok állapotát is rontja. A tengerpartok állapotának karbantartása egyre nagyobb figyelmet és ráfordítást igényel. A vízszint-emelkedés együtt jár a parti területek sótartalmának növekedésével. A partközeli édesvíz bázisokba sós víz áramlik, a parti vegetáció súlyos károkat szenved. A fenti hatások elsısorban a szigeteken okozhatnak nagyobb gondot, de a szolgáltatók ezekkel kapcsolatos többletköltségeit még nem próbálták megbecsülni (BUDAI Z. 2003). Ezen folyamatok eredményeként az elemzett országokban is számolni kell a balearizáció megjelenésével. A fogalom általánosan elterjedtté válhat a mindennapokban, amely nemcsak a turisták, az idegenforgalmi szolgáltatók, hanem a helyi lakosság számára is jelentıs problémákat okozhat s ezáltal megváltozhat a turizmushoz főzıdı attitődjük. A vízszint emelkedés mellett a tengerparti területeken a klímaváltozás más következményeivel is számolni kell. Az új éghajlati körülmények miatt kialakuló extrém idıjárási viszonyoknak tulajdonított katasztrófák a tengerparton gyakoribbá válnak. Az özönvízszerő esızések, áradások, viharok talán nem alakítják át lényegesen a nyaralási szokásokat, de a turisztikai szolgáltatóknak jelentıs veszteségeket okozhatnak. A tengerparti nyaralóingatlanok biztosítási árai fıleg azokon a területeken emelkednek majd drasztikusan, ahol gyakoriak a katasztrofális jelenségek. A szolgáltatók költségnövekedése 140

hamarosan megjelenik a nyaralások árában, ami befolyásolja majd a keresleti-kínálati piacot (BUDAI Z. 2003., DÁVID L.-BAROS Z. 2006). A globális felmelegedés hatása elsısorban a hó és jégtakaró olvadásában mutatkozik meg, így a változások negatív turisztikai következményei leginkább a téli sportoknál jelentkeznek. A síturizmus jövıbeli alakulására vonatkozó aggodalmakat elsısorban a hegyekben hulló csapadék minıségének változási trendjei okozzák. Annak ellenére, hogy az északi féltekén folyamatosan növekszik a csapadék mennyisége, azonban ez a csapadéktöbblet döntıen a melegáramlatokkal érkezı esı. Egyre kevesebb hó esik, emiatt, illetve a magasabb hımérsékleti értékek miatt bizonyos sípályákon csökken a síelhetı napok száma (BUDAI Z. 2003., DÁVID L.-BAROS Z. 2006., 233.). A hómennyiség csökkenése elsısorban az alacsonyabban szinten fekvı sípályáknál lesz meghatározó. 1400 méteres szintmagasság alatt már a téli fıszezonban sem lehet számítani elegendı hómennyiséggel. A hómennyiség csökkenése együtt jár a hóminıség romlásával is. A bizonytalan hımérsékleti viszonyok következtében ráadásul jelentıs mértékben megnı a lavinák veszélye (BUDAI Z. 2003). Amennyiben a tél nem elég hideg és csapadékos, illetve a hó minısége téli sportok őzésére nem megfelelı, a síterületeken mőhavat kell készíteni. Az ezzel járó csıhálózat-fektetés további természeti környezeti károsítást jelent. Ráadásul a mőhó készítéséhez hatalmas mennyiségő energiára és vízre is szükség van: 30 cm mély mőhó létrehozásához 1 m²-es felületen 100 liter szükséges. A mőhó – különösen abban az esetben, ha kémiai adalékanyagokkal dúsítják – károsítja a növényzetet is (BOERS, H.-BOSCH, M. 1994). A síturizmusban dolgozó szolgáltatóknak az alábbi kihívásokkal kell számolniuk: - a síelık lehetıleg elkerülik az alacsonyabban fekvı pályákat, - a magasabban fekvı pályákon nı a zsúfoltság, gyakorlatlan sízık is ezeket a pályákat választják, így emiatt is megnı a balesetek száma, - a pályakarbantartás emberi és technikai hátterének tervezése megnehezül, így jelentısen növekszik ennek költsége, - a gyakoribb szeles-viharos idıjárás következtében gyakrabban kell a sífelvonók leállásával számolni, - a hóhelyzet bizonytalansága miatt a síelık nem foglalnak elıre szállást, kedvezı idıjárási feltételek esetén nagy lesz a zsúfoltság, míg a szálláshelyek forgalmi adatai éves viszonylatban romolhatnak, - rövidebb lesz az átlagos tartózkodási idı, növekszik a hosszú hétvégék szerepe, - csökken a pályaszállások és növekszik a közlekedési infrastruktúra jelentısége (BUDAI Z. 2003. BECKEN, S.-HAY, J.E. 2007., 233), - rövidül a turisztikai szezon s ezáltal növekedhet a zsúfoltság. A fenti tényezık következtében a síturizmus jelentısége az elkövetkezendı évtizedekben jelentısen visszaeshet. A síszezon rövidülésével a hegyekben olyan szolgáltatásokat kell fejleszteni, amelyek más aktivitásokat is kiszolgálnak (hegymászás, siklóernyızés, rafting) (BUDAI Z. 2003). A síturizmus érintı negatív természeti folyamatok révén számos társadalmi-gazdasági változásokkal kell számolni ezen térségekben. A csökkenı forgalom következtében a személyi jövedelmek is csökkennek s más munkalehetıség hiányában megnı a fiatalok elvándorlása. A helyben maradó idısebb korosztály ellátása pedig komoly nehézséget okozhat a helyi hatóságok számára. A forgalomcsökkenés következtében az idegenforgalmi szolgáltatók bevétele is drasztikusan csökken s azon vállalkozások, akik hitelt vettek fel tevékenységük végzéséhez, eladósodhatnak. A személyi, vállalkozói bevételek csökkenése révén az állami bevételek (helyi és országos szinten) a multiplikátor hatás következtében az idegenforgalomból származó bevételek csökkenését eredményezi. Az alacsonyabban fekvı területeken az üresen álló idegenforgalmi létesítmények pedig vizuális károkat eredményezhetnek. A tengerparti nyaraló idegenforgalmat és a síturizmust befolyásoló természeti folyamatok alakulásának negatív hatásai rámutatnak arra, hogy a túlzottan egyoldalú fejlıdés következtében kialakuló gazdasági szerkezet teljes függıségbe kerülhet a gazdasági és a természeti változásokra rendkívül érzékeny iparágtól. A jövı útja mindenféleképpen globális szinten a nemzetközi összefogás 141

megvalósításának sürgetése, helyi szinten pedig többek között a keresletváltozásnak is megfelelı, a helyi adottságokat figyelembe vevı kínálatfejlesztés. A természeti csapások a turizmus egyik új fajtáját, a katasztrófaturizmus térnyerését vetítheti elıre. A klímaváltozás természetesen hat a Föld élıvilágára, így közvetve befolyásolja az ökoturisztikai kínálatot is. Elsısorban a klímaváltozás okolható az egyes területeken a természetes élıhelyektıl idegen fajok megjelenéséért. Az idegen fajok megjelenése átalakítja a táplálkozási láncokat, az új fajoknak nincsenek meg a természetes ellenségeik, ugyanakkor elfoglalják az ıshonos fajok lak-és költıhelyeit, megdézsmálják táplálékaikat. A felmelegedés közvetlenül is fenyegethet fajokat (BUDAI Z. 2003). A változások legfontosabb hatásai az ökoturizmusra: - bizonyos ökoturisztikai központok teljesen elveszíthetik jelentıségüket, mások komoly kihívásokkal kerülhetnek szembe, - felértékelıdnek azok a helyszínek, ahol természetes állapotban figyelhetı meg az élıvilág, - az idegen fajok megjelenésekor minden esetben problémakezelı tervet kell készíteni, mely jelentıs többletmunkát (többletköltséget) is jelenthet, - nı a védett területek szerepe, feladata és felelıssége (BUDAI Z. 2003). Az éghajlat-és idıjárás változás eltérı módon – az abszolút és relatív földrajzi fekvéstıl függıen fogja befolyásolni az egyes területek turizmusát. Azok a síközpontok, amelyek könnyen megközelíthetıek és közelükben olyan település található, amely jelentıs látnivalóval rendelkezik Krvavec, Velika planina, Mariborsko Pohorje, Platak, Bjelašnica, Jahorina, Šar-hegységben Popova Šapka, Brezovica - nagyobb látogatottságra számíthatnak. Az alacsonyabban fekvı területek a síelni tanulók és családosok számára lehet vonzó. Ez viszont újabb keresleti réteg megjelenését eredményezheti. Azon síterületek, amelyek távolabb találhatóak a jelentıs turisztikai forgalommal rendelkezı területektıl - Kalič, Vlašić-hegység, Lazaropole, Visitor-hegység, Kapaonik kínálatfejlesztés átalakításával és bıvítésével – wellness programok – tudnak jelen lenni a turizmus piacán. Mindez viszont megköveteli a hatékony marketing tevékenység folytatását. Erre a szélsıséges idıjárási viszonyok miatt is szükséges. A hegyvidékek területe az év többi idıszakában az üdülı idegenforgalom és kiránduló turizmus célpontjává válhatnak. Mindezen tényezık összességében a kereslet átalakulását eredményezheti, a belföldi kereslet növekedésével számolva. A tengerparti területeken és a nagyvárosokban a növekvı diszkomfort-érzet miatt a hegységek területe vonzó lehet a kedvezıbb, hővösebb klímájuk miatt. A jövıben azok a tengerparti üdülıhelyek lehetnek vonzóak a turisták számára, amelyek közelében hegyvidéki területek húzódnak és kiegészítı szabadidıs tevékenységet tudnak kínálni. A vizsgált országok – domborzati adottságaiknak köszönhetıen - ezzel a lehetıséggel rendelkeznek. Mindez viszont megköveteli a part menti- és háttérterületek összefogását. Azok a szigetek – Korfu, Kósz, Límnosz -, amelyek csak fürdési és üdülési lehetıséget kínálnak, halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek.

11.2. Politikai-társadalmi folyamatok A vizsgált térség idegenforgalmának jövıbeli alakulását politikai-társadalmi folyamatok is befolyásolják. Az egyik legjelentısebb politikai változás Koszovó függetlenségének kikiáltása és nemzetközi elismerése, amely dominóhatást válthat ki a Balkán-félszigeten és a világ számos területén. Koszovó az egykori Jugoszlávia legszegényebb, legelmaradottabb vidéke volt. Ameddig nem rendezıdik nemzetközileg Koszovó végleges politikai helyzete, amely magában foglalja a nemzetiségek helyzetének megoldását is, addig a gazdasági élet fellendüléséhez szükséges tényezık tekintetében (privatizációs folyamatok, külföldi befektetık áramlása, ENSZ tagság esetén nemzetközi pénzintézetek hiteléhez való hozzájutás) sem történik pozitív változás, amely viszont az a jelenlegi helyzetet fogja hosszú idıre konszolidálni. A három versenyképesnek látszó szektor – a jelentıs lignitkészleteket kiaknázó energetika, a nyersanyag-kitermelés és a mezıgazdaság – fejlesztésével a Világbank szerint megalapozható lenne egy olyan növekedés, amellyel kezelni lehetne a többségében albánok lakta 2,5-3 milliós Koszovóban a legnagyobb politikai problémává elılépett, több mint 50% -os – néhány területeken a 80%-os munkanélküliséget (187.). 142

A gazdaságfejlesztés során Koszovó idegenforgalmáról is érdemes említést tenni, hiszen természeti vonzástényezıi, gazdasági adottságai, történeti, mővészettörténeti és egyéb kulturális vonzerıi ezen gazdasági alágazat számára kedvezı feltételeket tud kínálni az aktív-, a kulturális- és örökség-, továbbá az egészségturizmus területén. A tartomány jövıjének csak a függetlenség elérése és nemzetközi elismerése a lehetséges megoldás, hiszen ha tovább folytatódtak volna a tárgyalások – az orosz csoport ezt szerette volna – akkor egyre jobban elmélyült volna Koszovó gazdasági válsága, amely a társadalmi problémákat is növelte volna és a stabilitás évekig nem lett volna megoldható. Abban az esetben, ha Koszovó széleskörő autonómiát kapott volna Szerbián belül, akkor a nemzetközi erık további – esetleg több évtizedig terjedı - jelenlétére lett volna szükség, hiszen a szerb-albán atrocitások kiújultak volna és ezáltal továbbra sem lett volna vonzó a térsége a külföldi befektetık számára. Ezzel a megoldással azonban a nemzetközi határok nem változtak volna. A függetlenség egyoldalú kikiáltása azonban a Nyugat és Oroszország viszonyának megromlását eredményezheti és fennáll a valószínősége annak, hogy az északi terület Szerbiához csatlakozik. Ennek a lehetıségnek a bekövetkezése során viszont Szerbiának jelentıs összegeket kellene költenie katonai kiadásokra, hogy a terület Szerbiához való tartozását szavatolni tudják. Koszovó északi részének Szerbiához csatolása komoly veszélyforrást jelent, hiszen Koszovóval határos a Presevo-völgy, Szerbia egyetlen olyan területe, ahol jelentıs többségben élnek az albánok. Ha Észak-Mitrovica elszakadhat, a presevói albánok is újra kezdhetik harcukat (195.). Közvélemény kutatás során az az eredmény látott napvilágot, hogy Szerbiában az általános gazdasági-társadalmi gondok leküzdése lenne a legfontosabb feladat. Valószínő, hogy Szerbia elfogadja Koszovó függetlenségének bejelentését és ezt Oroszország is tudomásul veszi. Lehet, hogy a szerbek eleinte nehezményezni fogják a szerb kultúra bölcsıjének tartott tartomány elveszítését, azonban a demokrata párti gyızelem, az elnökválasztáson bebizonyította Szerbia Európai Uniós irányultságát és az elkövetkezendı öt évben megvalósuló pozitív gazdaságitársadalmi folyamatok feledtetni fogják ezt a területi veszteséget. Koszovóban zajló függetlenségi törekvéseket a kezdetektıl fogva nagy figyelemmel kísérték és kísérik még ma is azon volt jugoszláv utódállamokban, ahol az etnikai, illetve a terület-megosztási kérdések még nem oldódtak meg. Horvátországban Szlavóniában és Krajna vidékén jelentıs szerb kisebbség él, Bosznia-Hercegovina megörökölte az egykori Jugoszlávia vegyes népességét – bosnyákok, szerbek és horvátok élnek itt – Macedóniában pedig Koszovóval határos területen élı albánok a lakosság negyedét alkotják. Ezekben az országokban élı nemzetiségek még nem mondtak le az anyaországhoz való csatlakozásukról és a nacionalizmus fellegvárai is egyben. Az etnikai problémák kiújulásával a térségben az elkövetkezendı években mindenféleképpen számolni kell, hiszen BoszniaHercegovinában a szerbek és a horvátok döntı többsége ma is a Boszniától való elszakadást, és a Szerbiához, illetve Horvátországhoz való csatlakozást támogatná. Maguk a szerbek pedig azt hangoztatják: a függetlenné váló Koszovó példája azt mutatná, megváltoztathatók az európai határok, illetve egy-egy nemzeti közösségnek joga van elszakadni egy államtól (189.). Miközben a szerbek a központ hatalom gyengítésén munkálkodnak, Bosznia nyugati felében levı, Horvátországgal határos Hercegovina horvát többségő területein a horvátok egy része Bosznia két-vagy háromfelé osztásában reménykedik. Bár az albán-macedón összecsapásokat lezáró 2001-es ohridi békeegyezmény értelmében jelentısen bıvültek az albán kisebbség jogai, nem kizárt, hogy az albánság egy része nem tett le a Macedóniából való kiszakadásról. A terület stabilitását hátrányosan érinti az egyes országok - Szlovénia-Horvátország között a Pirani-öböl hovatartozása, amely Horvátország Európai Uniós csatlakozási folyamatát is felfüggesztette, továbbá, hogy a koszovói albánok napjainkban is vitatják a montenegrói határ futását, illetve a koszovói-macedón határszakasz véglegesítése - közötti megoldatlan határviták kiújulása, napirendre kerülése. Az ismételten fellángoló etnikai függetlenségi, elszakadási harcok következtében visszaesne az adott országba érkezı turisták száma s ezáltal csökkenne a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke és a vele összefüggésben lévı gazdasági mutatók teljesítménye is. Az etnikai-politikai válság területi továbbgyőrőzı hatása a szomszédos országok idegenforgalmában és a gazdasági ágazatokban is 143

komoly károkat okozna. Mindez esetleg hosszú idıre a egész térség negatív megítélését vonná maga után, amely csak intenzív turisztikai marketing munkával lenne visszafordítható. A nemzetközi turisztikai tendenciák szerint a kulturális turizmus, a kalandturizmus, az ökoturizmus, az egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness turizmus, medical wellness, fitnesz turizmus), a barát- és rokonlátogatás és az aktív turizmus valamennyi formája iránt a kereslet bıvülése várható. A volt jugoszláv utódállamok idegenforgalmi adottságai megfelelnek ezen trendeknek s számos ország gazdaságpolitikájában kiemelt helyen szerepel a turizmus. Az idegenforgalom gazdasági-társadalmi jelentıségét felismerve a vizsgált országokban a neki megilletı helyet kapta az államigazgatásban. Néhány országban önálló minisztérium, máshol pedig a területfejlesztési, kereskedelmi minisztériummal összevonva döntenek az idegenforgalmat érintı kérdésekrıl. Az UNWTO elırejelzése szerint 2020-ban a Balkán-félszigeten elhelyezkedı országokban összesen 79 millió turistaékezést fognak regisztrálni, az éves növekedési ütem értéke pedig 4,6% lesz. A turizmus legfontosabb célországai Görögország, Törökország, Bulgária, Románia és Horvátország lesz, amelyek a térségbe irányuló turistaérkezések 92%-át fogják realizálni (211.) A turizmus fejlesztését is lehetıvé teszi, hogy a térségnek perspektivikus ígérete van az uniós tagságra. Az egykori Jugoszlávia tagállamai napjainkban az Európai Unió tagjelölt (Horvátország, Macedónia) és potenciális tagjelölt (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia) országai közé tartoznak (2. ábra). Az EU mint az újjáépítési és a demokratizációs programok egyik fı szervezıje, illetve legfıbb finanszírozója már eddig is sok pénzt fektetett a térségbe (JUHÁSZ J. 2006). Az Európai Bizottság 2000 decemberében indította el a CARDS-programot – (Community Assistance for Reconstruction, Develpoment and Stabilisation – Közösségi Támogatás az Újjáépítési Fejlesztéshez és Stabilizációhoz), melynek az volt a célja, hogy a nyugat-balkáni országoknak segítséget nyújtson regionális problémáik – az újjáépítés, a gazdasági és politikai rendszer megreformálása, illetve megszilárdítása - megoldásában, illetve elısegítse a régió államai egymás közötti együttmőködésének kialakítását. Ezt a két fı célkitőzést a Stabilizációs és Társulási Folyamat (Stabilization and Assocciation Process, a továbbiakban: SAP) fektette le. A SAP részeként az EU szorosan együtt kíván mőködni a térség államaival, hogy a jövıben számukra is megnyíljon a lehetıség az EU-tagságra, amint teljesítették annak feltételeit. A folyamat keretében az EU Stabilizációs és Társulási Szerzıdéseket kötött a nyugat-balkáni régió államaival. Ezek a szerzıdések a politikai együttmőködést teremtik meg az EU és az érintett államok között. Szintén a folyamat részeként hozta létre az EU a CARDS-programot, amely lehetıséget nyújt arra, hogy az EU anyagilag is támogassa ezeket az országokat a közös célok elérésében. Az EU a CARDS pénzügyi alapjából támogatta többek között a térség regionális infrastruktúra fejlesztését (215., 216.) Az EU támogatása a CARDS-program keretében közvetlenül és közvetve az idegenforgalom jövıbeli alakulását is befolyásolta az alábbiak alapján: 1. A délszláv háború által sújtott térségek újjáépítése. 2. A szociális és humán-fejlesztés támogatása, különös tekintettel a szegénység csökkentésére, a nemek közötti egyenlıségre, az oktatásra és a természet rehabilitációjára. 3. A térség országai egymás közötti kapcsolatainak a fejlesztése, valamint a terület országainak és az EU együttmőködésének szorosabbra főzése. 4. Regionális, államok közötti és határokon átívelı együttmőködések elısegítése (215., 216). Az EU a CARDS-program végrehajtására 2000 és 2006 közötti idıszakra vonatkozóan 4650 millió eurót irányozott elı és a következı államokat támogatta: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, valamint Szerbia és Montenegró. Bosznia-Hercegovina 440,1 millió euró, Macedónia 298,2 millió euró, míg Szerbia és Montenegró 2559 millió euró támogatásban részesült a CARDSprogram keretén belül (215, 216.,217., 218., 219., 220.). 2007-ben a CARDS- programot felváltotta az IPA-program (Instrument for Pre-Accession Assistance - Elıcsatlakozási Támogatási Eszköz), amely 2007 és 2013 közötti idıszakot öleli fel (221., 222.). Az IPA által nyújtott támogatás felhasználására a következı öt területeken kerülhet sor, amely a turizmust is érinthetik: 1.határokon átnyúló együttmőködés (az EU tagállamaival, valamint az IPA-támogatásokra jogosult más államokkal is), 144

2.regionális fejlesztés (közlekedés és szállítás, környezetvédelem, gazdasági fejlıdés), 3.emberi erıforrások (a humán tıke erısítése, kirekesztés ellen folytatott küzdelem), 4.vidékfejlesztés. Az IPA támogatásaira jogosult országokat két csoportra lehet osztani: - a tagjelölt országok (Horvátország, Törökország, Macedónia az IPA támogatásait mind az öt területen felhasználhatják, - a potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/49. határozata értelmében) csak az elsı két területen használhatják fel az IPA támogatásokat (223., 224.). Horvátország 2007 és 2009 között a Regionális Versenyképesség Operatív Program, a Közlekedési Operatív Program és a Környezeti Operatív Program keretében 142,4 millió euró támogatást kap, amely keretében többek között a vasút közlekedés fejlesztését és a tengerparti üdülıhelyek állapotának megırzését tőzték ki célul, míg Macedónia a Regionális Fejlesztés Operatív Programon belül 40,5 millió euró támogatásban részesül a közlekedési hálózat fejlesztésére (224., 225.). AZ IPA Határmenti Együttmőködési Program keretében 2007 és 2013 között Bulgária-Szerbia, Bulgária-Macedónia, Görögország-Macedónia, Magyarország-Horvátország, Magyarország-Szerbia, Románia-Szerbia, Szlovénia-Horvátország, illetve az Adriai Határmenti Együttmőködési Program keretében Görögország-Olaszország-Szlovénia-Horvátország-Albánia-Bosznia-Hercegovina és Montenegró között többek között a vidéki területek vonzerejének növelését, a közös természeti és kulturális örökség megırzését és fenntartható fejlesztésének megvalósítását tőzték ki célul. Ennek megfelelıen komplex regionális turisztikai termékek kerülnek kialakításra, amely által lehetıvé válik a közös, egységes megjelenés a turizmus nemzetközi piacán (223.). A Délkelet-Európai Transznacionális programban nyolc Európai Uniós tagállam (Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország, Románia, Bulgária, Görögország) és nyolc nem Európai Uniós ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Szerbia, Montenegró, Ukrajna) vesz részt, amelyben a természeti értékek és védett területek összefogásának a segítése az egyik cél (227.). Az Európai Unió által nyújtott támogatások révén az idegenforgalmi felkészültségi tényezık mennyiségi és minıségi oldalának bıvülését és a turisztikai kínálat bıvülését eredményezi, amely által növekszik az egyes országok és a térség versenyképessége. Bıvül a relatív, továbbá a másodlagos, járulékos versenyképességgel rendelkezı területek száma nemzetközi, illetve az abszolút országos (belföldi) és regionális versenyképességő területek száma országos viszonylatban. Az Európai Unió nemcsak diplomáciai úton – Szerbia-Montenegró Uniójának létrehozása, illetve a 2006-os népszavazás megvalósítása, az ohridi egyezményben való közremőködés, háborús bőnösök kézre kerítése és az uniós csatlakozási folyamatok – támogatja a volt jugoszláv utódállamokat, hanem pénzügyi eszközökkel is elısegíti a társadalmi-gazdasági reformokat és az egyes országok közötti határmenti és transznacionális együttmőködések megvalósítását, továbbá megteremti a felzárkózás lehetıségét a kevésbé fejlett országok számára. A vizsgált térségbıl a Schengeni Egyezményt Görögország és Szlovénia írta alá. 2009 decemberétıl Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai vízum nélkül utazhatnak a Schengeniövezet tagállamaiba. Ezek a folyamatok a hivatás-és szabadidıturizmus fejlıdését segítik elı, mind az egynapos kirándulások, mind a többnapos utazások, nyaralások vonatkozásában. Ezáltal kibıvülnek az interregionális turisztikai kapcsolatok, ugyanakkor a külsı határokon és a repülıtereken növekszik az igény a biztonság iránt. A 2008-as pénzügyi-, gazdasági- és hitelválság a világ fejlett országaiban is a gazdaság teljesítményének visszaesését és a munkanélküliség növekedését eredményezte. Az idegenforgalmi kereslet oldaláról ez a diszkrecionális jövedelmek csökkenésében nyilvánult meg, amely az utazási szokások átalakulását eredményezte. Volt olyan réteg, aki lemondott az utazásról, míg mások rövidebb idıre, közelebbi desztinációt választottak és az olcsóbb szolgáltatásokat vették igénybe vagy lemondtak a második és harmadik nyaralásról. Az Európai Központi Bank elırejelzése szerint az eurózónában 2010-ben 1%-os GDP növekedés várható. A vizsgált országok legfontosabb küldı területein az alábbi pozitív folyamatok mentek végbe: Németországban a harmadik negyedévben a GDP 0,7%-kal, Olaszországban szintén a harmadik 145

negyedévben a GDP 0,6%-kal növekedett. Az Amerikai Egyesült Államok GDP-je a harmadik negyedévben 3,5%-os növekedést mutatott (223). Abban az esetben ha ezek a kedvezı tendenciák 2010-ben is folytatódnak az a turisztikai kereslet növekedését eredményezheti. Magyarország gazdasági életében jelentıs mértékő visszaesés figyelhetı meg az általános gazdasági-, pénzügyi-és hitelválság következményeként: a gazdasági visszaesés mértéke 2009 elsı háromnegyed évében 7,1% volt, a reálbérek 2%-kal és a háztartások fogyasztási kiadásai 8%-kal csökkentek, a munkanélküliek száma pedig elérte a 439 000 fıt, amely 34%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok szerint a globális válság a magyar turisztikai kereslet csökkenését eredményezte Szlovéniában és Horvátországban is (238.). A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatának bıvülését negatívan érinti, hogy Szlovéniában 2009 elsı félévében a GDP 8,8%-kal, Horvátországban 2009-ben 5,7%-kal, Szerbiában 3%-kal, Macedóniában 1,8%-kal, Montenegróban 4%-kal, Bosznia-Hercegovinában pedig 2,5%-kal csökkent a GDP értéke (239.). A 25. táblázatban az idegenforgalom témakörében összegeztem a vizsgált országok erısségeit, gyengeségeit – belsı környezeti tényezıket - és azokat a lehetıségeket, illetve veszélyeket elemeztem, amelyek mint külsı környezeti hatótényezık befolyásolhatják a turizmus jövıjének alakulását.

25. táblázat: A volt jugoszláv tagállamok és Görögország turisztikai SWOT-elemzése Erısségek • kedvezı földrajzi fekvés • változatos természeti vonzástényezık • ismert gyógyfürdıhelyek • gazdaság-és mővészettörténeti örökség • Világörökség helyszínek a vizsgált országokban • kulturális- és sportrendezvények • vásárok hagyománya BoszniaHercegovinában • jól ismert borutak Szlovéniában • vendégszeretet • rendelkezésre álló humán erıforrás BoszniaHercegovinában • Szlovéniában jól szervezett turisztikai oktatás a turizmus szolgáltatóinak • IPA Határmenti Együttmőködési Program • Délkelet-Európai Transznacionális program • Schengeni Egyezmény aláírása

Lehetıségek • átutazó idegenforgalom fejlesztése • nemzetközi turisztikai keresletnek megfelelı aktív turizmus, egészségturizmus, kulturális-és örökségturizmus idegenforgalmi termékfejlesztés • hivatásturizmus fejlesztése • környezettudatos turizmusformák elterjedése • komplex regionális turisztikai termékek kialakítása • vidéki területek vonzerejének növelése • közös természeti és kulturális örökség megırzése és fenntartható fejlesztése • közös, egységes megjelenés a turizmus nemzetközi piacán • természeti értékek és védett területek összefogásának a megvalósítása • térség versenyképessége növekszik • minıségi turizmus fejlesztése • turisztikai szálláshelyek kapacitásának kedvezı kihasználása • autentikus kínálat létrehozása • személyre szabott

Gyengeségek • turisztikai szálláshelyek magas árszínvonala Szlovéniában helyi lakosság bevonásának gyengesége az ökológiai hatású beruházási döntések elıkészítésébe Horvátországban • helyi lakosság bevonásának gyengesége az ökológiai hatású beruházási döntések elıkészítésébe Horvátországban • infrastruktúra rossz állapota Macedóniában, Montenegróban és Koszovóban • taposóaknák miatt a hegyvidéki területek kimaradnak a turizmus által látogatott térségekbıl Bosznia-Hercegovinában • nincsen a gyógyfürdıhelyeket érintı privatizációra vonatkozó törvényhozói szabályozás Bosznia-Hercegovinában • Bosznia-Hercegovinában kevésbé fejlett magánszektor megléte a turisztikai szolgáltatásokban • az új turisztikai menedzsment területén a tudás és a gyakorlat hiányzik BoszniaHercegovinában • alulfinanszírozott az idegenforgalom BoszniaHercegovinában • csökkenı külföldi befektetések és a külföldi

Veszélyek • globális gazdasági-és pénzügyi válság miatt a diszkrecionális jövedelmek megszőnése révén a kereslet csökken • Koszovó nemzetközi politikai helyzete nem oldódik meg • kül- és belpolitikai helyzet miatt a biztonság romlik Szerbiában, Koszovóban • Koszovó északi részének csatlakozása Szerbiához vagy Szerbia megszállása alá kerül ez a terület, amely fegyveres összecsapásokhoz vezethet a Balkánfélszigeten • Bosznia-Hercegovina nemzetiségei önálló államiságra való törekvésük fokozódik s ezáltal a horvátoknak saját miniállamuk lesz vagy az ország három részre szakad és az államhatárok megváltoznak a Balkánfélszigeten, amely viszont dominó hatást válthat ki a térségben is • albán elszakadáspárti erık erısödése Macedóniában • Macedónia albán lakta részének Koszovóhoz való csatolása • Nagy-Albánia megteremtésére irányuló törekvések elıtérbe kerülése

146

• jelentıs belföldi turizmus • a turisztikai szuprastruktúra részét képezı szálláshely kínálatban a helyi vállalkozók tulajdonában lévı egységek dominálnak, amelyeket jól kiegészítenek a magánszféra által kiadott ingatlanok • turizmus gazdaságitársadalmi életben játszott szerepének elismerése az államigazgatásban • hatékony marketingtevékenység

szolgáltatások megvalósítása • térség ismertségének és bizalmának növekedése és a turisztikai kereslet bıvülése • interregionális turisztikai kapcsolatok bıvülése • transznacionális stratégiai régiók – KözépEurópai Interakciós Övezet, Délkelet-európai Stabilitási Paktum, AdriaTengeri Régió, Dél-Adria határ menti terület, DunaDráva-Száva négyes határ menti terület, Vaskapu hármas határrégió, BácskaBánát határrégió - keretein belül az együttmőködés megvalósítása • határmenti akcióterületek – ÉszakAdria határ menti terület, Rába-Mura négyes határkörzet, Macedónia határai – együttmőködésének fejlesztése • köz-és magánszektor összefogása és együttmőködése BoszniaHercegovinában • intenzív marketing tevékenység révén új piaci szegmensek • közös promóciós tevékenység • turisztikai márka kialakítása

beruházások az etnikai csoportok különállását erısíti BoszniaHercegovinában • akadozó privatizációs folyamatok Szerbiában • attrakció fejlesztés hiánya Szerbiában • szálláshelykínálat magas koncentrációja Szerbiában • kévés professzionális tour operator Szerbiában • általános és speciális turisztikai infrastruktúra hiánya a kevésbé fejlett területeken Szerbiában • Szerbia negatív imázsa • alulfinanszírozott marketingtevékenység Szerbiában • integrált nemzeti marketing és promóciós terv hiánya Szerbiában • mőemlékek jelenlegi helyzete Koszovóban • Koszovó Világörökség helyszínei a veszélyeztetett örökségek listáján szerepel • Koszovó státusának megoldatlansága miatt a biztonsági tényezık hiányoznak • Koszovó nehéz, körülményes megközelíthetısége • külföldi befektetık a politikai bizonytalanság miatt elkerülik Koszovót • nemzetközi szállodaláncok kevésbé vannak jelen

• az idegenforgalom fejlıdése révén a természetés környezetszennyezés fokozódása • a turizmus egyes fajtái által túlzott tájhasználat és ökológiai problémák megjelenése • idegenforgalmi infrastruktúra révén túlzott tájrombolás • a turizmusban érdekelt szolgáltatók és szervezetek közötti jelenlegi kapcsolatok átalakítását szorgalmazó kezdeményezések nem folytatódnak BoszniaHercegovinában • turizmus fejlesztését, menedzsmentjét és promócióját érintı tervek kimaradnak a nemzeti, regionális és helyi tervezésbıl Szerbiában • Szerbiában ellenırizetlen keretek mellett megy végben a turizmus fejlıdése • az infrastrukturális fejlesztések nem lesznek összhangban a turisztikai projektekkel Szerbiában • belföldi turizmus csökkenése • turizmus jelentıségének csökkenése a gazdasági életben • idegenforgalmi beruházások és fejlesztések elmaradása mind a termékfejlesztést, mind a fogadóképességet illetıen • márkahő vendégek elmaradása • növekvı verseny • megközelítési nehézségek miatt csökken a turisták száma

Forrás: saját összeállítás

Összegzésképpen megállapítható, hogy a vizsgált országok erısségeit kedvezı természeti kulturális adottságai és az emberi tényezıi alkotják. A turizmus lehetıségeit az egyes országokban a termékfejlesztés, az egymás közötti kapcsolatok bıvítése és az együttmőködés fejlesztése, továbbá a célorientált marketingtevékenység képezi. A gyengeségek az általános infrastruktúrával és turisztikai szuprastruktúrával hozhatók összefüggésbe. A terület turizmusának jövıbeli alakulásának veszélyforrásait gazdasági és társadalmi folyamatok befolyásolhatják.

147

12. Az eredmények összefoglalása Az 1980-as évek közepén Jugoszlávia a nemzetközi turistaérkezések számát tekintve a 12. helyen szerepelt. A világ számos országából érkeztek turisták az ország változatos és összetett természeti és kulturális értékei miatt és azért, hogy részesei lehessenek az itt élı emberek vendégszeretetének. A délszláv válság a volt Jugoszlávia turisztikai iparát is szétzúzta. Az elhúzódó háborús események negatív kereslet csökkentı hatása pedig a már biztonságos egykori tagállamok és szomszédos területek idegenforgalmát is hátrányos helyzetbe hozta. Az egykori Jugoszlávia külföldi turisták által leglátogatottabb tagállama 1981-ben Horvátország, Szlovénia és Szerbia volt. 1991-ben, a délszláv válság kibontakozásának kezdetekor a nemzetközi turistaérkezések száma valamennyi volt tagköztársaságban és Görögországban is jelentıs visszaesést eredményezett. A legdrasztikusabb csökkenést Jugoszlávia szenvedte el, azonban figyelembe kell venni a területi veszteségeket is, hiszen ezen értékek már csak Szerbiára és Montenegróra vonatkoztak. A Balkánfélszigeten kialakult politikai instabilitással - Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában kirobbant függetlenségi háború következtében - és az idegenforgalom krízisérzékenységével magyarázható, hogy az 1995-ös bosznia-hercegovinai és horvátországi háborús események következményeként valamennyi vizsgált országban – kivéve Bosznia-Hercegovinát és Kis-Jugoszláviát – csökkent a nemzetközi turistaérkezések száma. 1994 és 1995 közötti idıszakban Horvátországban esett vissza legnagyobb mértékben a külföldi turisták száma. 1999-ben a koszovói krízis ismételten csapást mért a terület turizmusára. Nemcsak Kis-Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) nemzetközi turistaérkezéseinek száma csökkent, hanem Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba, Macedóniába és Szlovéniába is kevesebben utaztak. Görögország és Macedónia nemzetközi turistaérkezésének számát a koszovói válság nem befolyásolta, amelyben szerepet játszott az is, hogy a koszovói válság megoldása júniusra befejezıdött s ez már nem befolyásolta jelentıs mértékben a turisták utazási döntését. A 2001-ben kirobbant albánmacedón fegyveres összecsapások Macedónia nemzetközi turistaérkezéseinek visszaesését eredményezte. A nemzetközi turistaérkezések száma Bosznia-Hercegovinában is csökkent. Mihelyt azonban a béke visszatért a Balkán-félszigetre, az egyes országok idegenforgalma is kezdett talpra állni. 2006 és 2007 között valamennyi vizsgált országban dinamikus keresletnövekedést lehet megfigyelni. A legjelentısebb növekedés Montenegróban tapasztalható. A volt Jugoszlávia felbomlását követı polgárháborús események a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulását is befolyásolta. 1990 és 1991 között a legjelentısebb csökkenést Jugoszlávia és Horvátország könyvelhette el. Macedóniában a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma azonban növekedett. Azok a turisták, akik ellátogattak Macedóniába, biztonságosnak ugyanis ítélték az ország helyzetét. Az 1995-ös bosznia-hercegovinai és horvátországi hadi események Horvátország esetében okozta a legnagyobb visszaesést a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számában. Macedóniában, Görögországban, Montenegróban csökkent, Jugoszláviában viszont növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A legtöbb vizsgált ország vonatkozásában a legfontosabb küldı területek között Németországot, Olaszországot és az Egyesült Királyságot lehet megnevezni. Montenegróban jelentıs az orosz, Koszovóban pedig az Amerikai Egyesült Államokból érkezı turisták és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma. Az elemzésbe vont országok egymás közötti turisztikai forgalma jelentıs. Mind a nemzetközi turistaérkezések, mind a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számát tekintve az elsı öt ország között szerepel valamelyik szomszédos ország. Valamennyi ország számára Európa országai jelentik a legfontosabb küldı piacot. A legnagyobb mértékő visszaesése a turistaérkezések számában Jugoszláviában figyelhetı meg, 1991-ben az Európából érkezı turisták száma 69%-kal, az amerikai kontinensrıl érkezı turisták száma 70%-kal csökkent a délszláv válság következményeként. A koszovói válság negatív keresletbefolyásoló hatása következtében 70%-kal csökkent az amerikai kontinensrıl Jugoszláviába érkezı turisták száma. Jugoszlávia felbomlását követı események az átlagos tartózkodási idı alakulását is befolyásolták. 1991-ben 1990-hez képest Horvátországban, Jugoszláviában és Görögországban is csökkent az átlagos tartózkodási idı. A legnagyobb mérvő visszaesés Jugoszláviában - a területi veszteségek miatt is figyelhetı meg. Macedóniában ezzel szemben növekedett az átlagos tartózkodási idı. Az 1995-ös 148

intenzív bosznia-hercegovinai és horvátországi harcok csak Horvátországban eredményezték a tartózkodási idı visszaesését. A NATO 1999-es bombázásai következtében Macedónia kivételével a többi országban az átlagos tartózkodási idı csökkenése figyelhetı meg. A 2011-es albán-macedón polgárháborús helyzet Macedóniában és Görögországban eredményezték az átlagos tartózkodási idı csökkenését. A vizsgált térségben Montenegróban a leghosszabb az átlagos tartózkodási idı. 2005-tıl Horvátországban, Szerbia-Montenegróban (2006-tól Szerbiában), Görögországban és Montenegróban csökken, Szlovéniában és Macedóniában stagnál az átlagos tartózkodási idı. A nemzetközi turizmusból származó bevételek elemzése során megállapítható, hogy a koszovói válság hatására nemcsak a nemzetközi turistaérkezések száma és a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, hanem a turisztikai bevételek is csökkentek Szlovéniában, Horvátországban és Jugoszláviában. Macedóniában és Görögországban 2001-ben csökkent a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke. 2001-tıl kezdıdıen valamennyi országban növekszik a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke. A fajlagos bevétel értékének alakulására 1991-ben Jugoszlávia felbomlását követı fegyveres harcok Macedóniában, az 1999-es koszovói válság Horvátországban, Jugoszláviában és Szlovéniában eredményezett kismértékő csökkenést. Az egy turistaérkezésre jutó bevételek elemzése során megállapítható, hogy az érték összességében – kivéve Szerbiát - növekvı tendenciát mutat. A legmagasabb az egy fıre jutó turistaköltés értéke Bosznia-Hercegovinában. Görögországba érkezett 2007-ben a legtöbb turista, az elemzett országok közül a legtöbb bevétele származott a nemzetközi turizmusból, a fajlagos érték azonban a legalacsonyabb. A volt Jugoszlávia utódállamai közül BoszniaHercegovinában a legmagasabb a fajlagos turistaköltés értéke, pedig a turistaérkezések számát tekintve az 5., a bevételeket tekintve a 3. helyen állt, tehát a turisták költési hajlandósága magas. A volt Jugoszlávia gazdaságilag két legfejlettebb tagállamában – Szlovéniában és Horvátországban – a háztartások turisztikai és rekreációs célú kiadásai növekvı tendenciát mutatnak. Az elemzett országok lakosságának külföldi utazásokra fordított kiadásai a vizsgált idıszakot tekintve növekedés figyelhetı meg. A volt jugoszláv tagállamok közül a gazdasági fejlettséget örökölve Szlovéniában és Horvátországban a legmagasabb a külföldi utazásokra fordított kiadások értéke. A legjelentısebb belföldi turizmussal Macedónia, Jugoszlávia és Bosznia-Hercegovina rendelkezik. 1996 és 2004 között a belföldi turisták kereslet csökkenését lehet tapasztalni Szlovéniában, Horvátországban, Jugoszláviában, Görögországban és Bosznia-Hercegovinában is. Montenegróban 2001 és 2007 között 25,6%-kal növekedett a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. A vendégéjszakák számából 2001-ben 82%-kal, 2007-ben 11,6%-kal részesedtek a belföldi turisták. A turizmus területi átrendezıdését is befolyásolta Jugoszlávia felbomlásának folyamatát kísérı etnikai összecsapások. Horvátországban 1990 és 1991, 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı meg a tengerparti üdülıhelyek külföldi vendégérkezések számában. Jugoszláviában a tengerparti üdülıhelyek külföldi vendégforgalma a következıképpen alakult: 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. Macedóniában a fıvárosban regisztrált külföldi turistaérkezések számában 1994 és 1995 között csökkenés, 1998 és 1999 között növekedés figyelhetı meg. A gyógyfürdıhelyeken 1993 és 1999, 1994 és 1995, 1998 és1999 között csökkenés tapasztalható a külföldi turistaérkezések számában. Az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken 1994 és 1995, 1998 és 1999 között visszaesés figyelhetı meg a külföldi turistaérkezések számában. Szlovéniában a délszláv válság az alábbi területi változásokat eredményezte: a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedett, míg 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turistaérkezések száma. Horvátországban 1990 és 1991, 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma a tengerparti üdülıhelyeken. Jugoszláviában a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedés, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változásában. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1994 és 1995 között növekedett, 1998 és 1999 között csökkent a hegyvidéki 149

üdülıhelyeken. Macedóniában Szkopjében a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma 1994 és 1995 között csökkent, 1998 és 1999 között növekedett. A gyógyfürdıhelyeken 1994 és 1995 között csökkent, 1998 és 1999 között növekedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkent a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma. Szlovéniában a tengerparti üdülıhelyeken 1994 és 1995, 1998 és 1999 között csökkenés tapasztalható a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának alakulásában. A hegyvidéki üdülıhelyeken 1994 és 1995 között növekedés, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı meg a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számának változásában. 2007-ben Horvátországban a belföldi és a külföldi turisták által felkeresett területek közé a tengerparti üdülıhelyek tartoznak. A belföldi és a külföldi turisták a legtöbb vendégéjszakát a tengerparti üdülıhelyeken töltötték. 2009. júliusában a legtöbb turistaérkezést és vendégéjszakát Isztria, Primorje-Gorski-Kotar, Split-Dalmácia, Zadar és Šibenik-Kinin zsupánság területén regisztrálták. Szlovéniában 2007-ben a belföldi turisták a gyógyfürdıhelyeket, a külföldi turisták a hegyvidéki tengerparti üdülıhelyeket keresték fel. A belföldi turisták a legtöbb vendégéjszakát gyógyfürdıhelyeken, a külföldi turisták pedig a hegyvidéki üdülıhelyeken töltötték el. Az egy lakosra jutó külföldi vendégéjszakák számát elemezve megállapítható, hogy a legmagasabb éréket a tengerparti üdülıhelyeke magában foglaló Obalno-kraska képviseli, amelyet Gorenjska követ a hegyvidéki üdülések és téli sportok területe. 2007-ben Macedóniában a belföldi turisták által látogatott területek közé az egyéb turisztikai (tóparti) és hegyvidéki üdülıhelyek tartoztak, a külföldi turisták elsısorban Szkopjét keresték fel. A belföldi turisták az egyéb turisztikai üdülıhelyeken és gyógyfürdıhelyeken, a külföldi turisták az egyéb turisztikai (tóparti) üdülıhelyeken Szkopjében töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. 2008-ban a legtöbb vendégérkezést a Délnyugati Régióban regisztrálták, amelyet a Skopjei Régió és a Délkelet Régió követ. Az albán kisebbség által lakott Északkelet Régió könyvelhette el a legkisebb vendégérkezést. A belföldi turisták a Délnyugati Régiót, a külföldi turisták a Szkopjei Régióban keresték fel elsısorban. A legtöbb vendégéjszakát 2008- ban a Délnyugati Régióban, a Délkeleti Régióban és a Szkopjei Régióban töltötték el a turisták. Az Északkelet Régióban volt a legalacsonyabb a vendégéjszakák száma. A belföldi turisták a Délnyugati Régióban, a külföldi turisták a Szkopjei Régióban töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. Szerbiában 2007-ben a belföldi turisták által kedvelt területek közé az egyéb turisztikai és hegyvidéki üdülıhelyek, a külföldi turisták felkeresett területei közé Belgrád és Újvidék tartozott. A belföldi turisták gyógyfürdıhelyeken, a külföldi turisták a fı adminisztratív központokban töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. 2007-ben a fıbb adminisztratív központok közül Belgrádba érkezett a legtöbb turista és a vendégéjszakák száma is itt volt a legmagasabb. A gyógyfürdıhelyek közül Vrnjačka Banja volt a leglátogatottabb és itt volt a legmagasabb a vendégéjszakák száma. A belföldi turistaérkezések magas számával tőnik ki Sokobanja, Niška banja és Koviljača. A külföldi turistaérkezések sorrendjében Vrnjačka Banja-t Koviljača és Sokobanja, illetve Niška banja követi. A legtöbb vendégéjszakát Vrnjačka Banja-ban töltötték el a turisták, amely 6,1%-kal részesedett a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. A hegyvidéki üdülıhelyek közül Zlatibor volt a leglátogatottabb és itt, illetve Kapaonikon töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. A hegyvidéki üdülıhelyek közül Kapaonikon volt a legmagasabb a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. Az egyéb üdülıhelyek közül Bajina Bašta volt a harmadik leglátogatottabb település, azonban a turisták itt töltötték el a legtöbb vendégéjszakát. 2007-ben Montenegróban a belföldi és a külföldi turisták a tengerparti üdülıhelyeket keresték fel és itt töltötték el a legtöbb vendégéjszakát is. 2008-ban a leglátogatottabb település Budva, Hercegnovi és Bar volt. A legtöbb vendégéjszakát is Budvában, Hercegnoviban és Barban töltötték el a turisták. 2008-ban Koszovóban a legtöbb vendégérkezések Prištinában, Lipjanban és Giljanban regisztrálták. A turisták a legtöbb vendégéjszakát Prištinában, Lipjanban és Prizrenben töltötték el. 2007-ben Görögországban a belföldi és külföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának jelentıs része az Égei-tengeri szigetvilágban és Krétán realizálódott. A belföldi vendégek által szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának harmadát Közép-Görögországban, a külföldi vendégek által 150

szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben eltöltött vendégéjszakák számának kétharmadát az Égei-tengeri szigetvilágban és Krétán regisztrálták. Az idegenforgalmi fogadóképesség egyik legjelentısebb tárgyai feltételeit a szálláslehetıségek jelentik. Megállapítható, hogy az elemzett idıszak alatt Szlovénia kivételével valamennyi országban növekedett a szállodákban és szálloda jellegő létesítményekben található vendégszobák száma. 2004-ben a turisták döntı része közúton érkezett Horvátországba, Macedóniába és Szlovéniába. Görögországba a turisták legnagyobb hányada légi úton érkezett. Az egykori Jugoszlávia tagállamai közül 2003-ban Horvátországban volt a legmagasabb a nemzetközi turizmusból származó bevételek részaránya a szolgáltatás-exportban. Szlovéniában 1998 és 1999, Macedóniában 2000 és 2001 között csökkent a szolgáltatás-export értéke, a nemzetközi turizmusból származó bevételek értéke, s így a turizmus szolgáltatás-exporton belüli részaránya is, amely a koszovói válsággal és a 2001-es polgárháborús helyzettel magyarázható. Horvátországban és Macedóniában növekszik, Szlovéniában csökken a turizmus szolgáltatás-exporton belüli részaránya. A vizsgált országok közül 2007-ben Horvátországban volt a legmagasabb a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya. Szlovéniában 1999-ben, Macedóniában 2001-ben csökkenést lehet megfigyelni, amely a koszovói válsággal, illetve a mecedón-albán etnikai harcokkal összefüggésbe hozhatóak. Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában növekszik a nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya. 2005-ben Macedóniában volt a legmagasabb a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez. Horvátországban 1999-ben csökkent a kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke, amely a koszovói válsággal is magyarázható. Macedóniában 2001-ben csökkent a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez, amely a 2001-es fegyveres harcokkal magyarázható. Szlovéniában 1999-ben csökkent ezen mutató értéke, amely a koszovói harcokkal magyarázható. Macedóniába növekszik, Horvátországban és Szlovéniában csökken a kereskedelem-vendéglátás hozzájárulása a GDP értékteremtéséhez. 2003-ban Horvátországban volt a legmagasabb a turizmus hozzájárulása a kereskedelemvendéglátás értékteremtéséhez. Horvátországban 1999-ben csökkent a turizmus értékteremtésének értéke a koszovói válság hatásaként. Macedóniában 2001-ben a turizmus értékteremtése a macedónalbán harcok negatív hatásaként visszaesett. Horvátországban és Macedóniában növekszik, Szlovéniában csökken a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez. 2005-ben Szlovéniában volt a legmagasabb a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya. Növekedett a nemzetközi turizmus bevételeinek az árués szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya. Macedóniában 2001-ben csökkent a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya, amely a macedón-albán összecsapásokkal magyarázható. Horvátországban, Macedóniában és Szlovéniában növekszik a nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya. Horvátországban a társadalmi hatás mutató értéke 2001 és 2007 között növekedett a nemzetközi turistaérkezések számának növekedésével összefüggésben. Macedóniában a mutató értéke 1990 és 2007 között növekedett, amely a nemzetközi turistaérkezések számának növekedését mutatja és az idegenforgalom szerepének erısödését. A mutató értékének alakulásában kimutathatóaik a délszláv és a macedón-albán válság negatív hatásai: 1994 és 1995, illetve 2000 és 2001 között csökkent a mutató értéke. Szerbiában ezen mutató az idegenforgalom bıvülését mutatja 2000 és 2007 között. Szlovéniában 1995 és 2007 között növekedett a társadalmi hatás mutató értéke, 1998 és 1999 között azonban csökkent a mutató értéke, összefüggésben a koszovói válsággal. Görögországban a társadalmi hatás mutató értékének változásában kimutathatóak a délszláv válság hatásai: 1991-ben, 995-ben csökkent ezen mutató értéke. A volt Jugoszlávia utódállamai közül 2007-ben Horvátországban volt a legmagasabb a turisztikai létesítmények koncentrációja, amely kifejezi, hogy Horvátország gazdasági életében a turizmus meghatározó tényezı. MANERA, C.-TABERNER,J.G. (s.a) három csoportot határozott meg a mediterrán térségben a turisztikai szálláshelyek koncentrációját és az idegenforgalom fejlıdését vizsgálva: a hagyományos vezetık, konszolidált, megszilárdult desztinációk, illetve a szeszélyes magatartású desztinációk. Ezen 151

csoportosításban Horvátországot és Görögországot a konszolidált, megszilárdult desztinációk közé sorolta. Ezen csoportosítást figyelembe véve a volt jugoszláv utódállamok és Görögország az alábbi csoportokba soroltam: 1. Hagyományos vezetık: Horvátország, Görögország és Szlovénia. 2007-ben Horvátország részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 30,61%, Görögország részaránya pedig 57,62% volt, Szlovénia 5,76%-kal részesedett ezen mutató értékébıl. Horvátország esetében 1993 és 2007 között 17,7, Szlovéniánál 0,46 százalékpontos növekedés, Görögországnál 22,29 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Horvátország 44,45%-kal, Görögország 42,76%-kal, Szlovénia 8,36%-kal részesedett. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából Horvátország részesedése 47,43%, Görögország részesedése 46%, Szlovénia részesedése 4,66% volt. 2007-ben Horvátországban 7,5%-kal, Görögországban 9,2%-kal, Szlovéniában 8,3%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. 2. Konszolidált, megszilárdult desztinációk: Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró. 2007ben Bosznia-Hercegovina részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 0,98%, Szerbia részaránya pedig 2,29% volt, Montenegró 1,96%-kal részesedett ezen mutató értékébıl. Bosznia-Hercegovina 1993 és 2007 között 0,98, Szerbiánál 1,64, Montenegrónál 1,79 százalékpontos növekedés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Bosznia-Hercegovina 1,13%-kal, Szerbia 3,32%-kal részesedett. A külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából Bosznia-Hercegovina részesedése 0,51%, Szerbia részesedése 4,66%, Montenegró részesedése (2006-ban) 6,29% volt. 2007-ben Bosznia-Hercegovinában 19,5%-kal, Szerbiában 48,5%-kal, Montenegróban 57,4%-kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. 3. Szeszélyes magatartású desztinációk: Macedónia. 2007-ben Macedónia részesedése az elemzett országok közül a nemzetközi turistaérkezések számából 0,76% volt. 1993 és 2007 között 0,27 százalékpontos csökkenés figyelhetı meg. A külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben Macedónia 1,10%-kal részesedett. A külföldi turisták által eltött vendégéjszakák számából Macedónia részesedése 0,50% volt. 2007-ben Macedóniában 13,9%kal növekedett a nemzetközi turistaérkezések száma az elızı évhez képest. A turisztikai funkció erısségére utaló érték az elemzett országok közül 2007-ben Szlovéniában volt a legmagasabb. A vizsgált országok és Magyarország turisztikai kapcsolatának elemzése a következı eredményekkel zárult: Az elemzett országok közül 2007-ben a turisztikai szálláshelyeken regisztrált vendégérkezések számából Horvátországban volt a legnagyobb a magyar turisták részesedése. Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Görögországban, Szerbiában, Macedóniában, Montenegróban és Szlovéniában az elemzett idı alatt növekedett a magyar vendégérkezések száma turisztikai szálláshelyeken. 2007-ben a kiutazások számában a vizsgált országokban regisztrált magyar vendégérkezések számának a legnagyobb részesedése Horvátországnak volt, amelyet Görögország és Szlovénia követett. A vizsgált idıszak alatt Horvátországban, Görögországban, Szlovéniában, Macedóniában és Montenegróban növekedett, Szerbiában csökkent, Bosznia-Hercegovinában csökkent a turisztikai szálláshelyeken regisztrált vendégérkezések számában a magyar turisták részesedése. A részesedés értékében Horvátország esetében 1994 és 1995, 1998 és 1999 között Görögországban 2000 és 2001 között, Jugoszláviában 1990 és 1991, 1998 és 1999 között csökkenés figyelhetı meg a délszláv, a koszovói és a macedón válsággal összefüggésben. A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának a legnagyobb részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából 2007-ben Montenegróban és Horvátországban tapasztalható. Az 1990-es évek elején kirobbant polgárháborús eseménysorozat hatásai az alábbiak szerint befolyásolták a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedését az összes vendégéjszakák számából: Horvátországban 1990 és 1991, 1994 és 1995 között, Jugoszláviában 1990 és 1991, 1998 és 1999 között, Szlovéniában 1994 és 1995 között, Macedóniában 1994 és 1995 között csökkent a részesedés mértéke. A vizsgált idıszakban Horvátországban, Görögországban, Szerbiában, 152

Szlovéniában, Macedóniában és Montenegróban növekedett, Bosznia-Hercegovinában csökkent a magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák számának részesedése a külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számából. 2007-ben a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje Montenegróban 6,87, Görögországban 5,97, Horvátországban 5,21 vendégéjszaka volt. A magyar turisták átlagos tartózkodási idejének változásában is kimutathatók a délszláv és az albán-macedón válság hatásai: Bosznia-Hercegovinában 2000 és 2001 között, Horvátországban 1994 és 1995, 1998 és 1999 között, Görögországban 2000 és 2001 között, Jugoszláviában 1990 és 1991, 1994 és 1995, 1998 és 1999, 2000 és 2001 között, Szlovéniában 1994 és 1995 között csökkent a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje. Görögországban, Szerbiában, Macedóniában és Montenegróban növekedett, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szlovéniában az elemzett idı alatt csökkent a magyar turisták átlagos tartózkodási ideje. Magyarországon 1994 és 2008 között Horvátországból, Szlovéniából, Görögországból érkezı turisták által eltöltött vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken növekedett. A jugoszláviai (2003 és 2006 között Szerbia-Montenegró, 2006-tól Szerbia) vendégéjszakák száma 1992 és 2008 között csökkent. Horvátországból, Szlovéniából, Görögországból érkezı turisták átlagos tartózkodási ideje növekedett, Szerbiából érkezı turisták átlagos tartózkodási ideje csökkent az elemzés idıszaka alatt. 1997 és 2008 között a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény-és Piackutató által végzett felmérések eredményeibıl megállapítható, hogy Horvátország és Görögország népszerő úti cél a magyar turisták körében. A kirándulások kedvelt országai között Horvátország és Szlovénia, míg a külföldi több napos utazások között Horvátország és Görögország szerepel. A fınyaralások legkedveltebb helyszíne 2008-ban Horvátország volt. Kérdıíves megkérdezéses kutatásom során kapott eredmények során megállapítható, hogy az 1999es koszovói háborús konfliktus a kérdıívet kitöltık mindössze 23%-át befolyásolta az utazási döntés meghozatalánál, amely elsısorban azt jelentette, hogy más úti célt, illetve közlekedési eszközt (személygépkocsi, illetve autóbusz helyett repülıgép) választottak. A repülıgéppel történı nyaralások megvalósításában jelentıs szerepet játszott a charterjáratok árcsökkenése, amely az utazásszervezık kényszerő válasza volt a válság negatív hatásainak csökkentésére, ugyanis a kiesett bevételek pótlása és a keresletnövelı hatás érdekében a repülıjegyek árat kénytelenek voltak csökkenteni. Ennek köszönhetıen az autóbuszos és a repülıs jegyárak közelítettek egymáshoz. A politikai helyzetet értékelve 1999-ben a válaszadók többsége szerint a Balkán-félszigeten a belpolitikai helyzet még nem rendezıdött s valószínőnek tartották egy újabb háborús konfliktus kialakulását, amely térségünk idegenforgalmát jelentıs mértékben befolyásolta volna. Az utazási döntés meghozatalánál az egyes tényezık eltérı fontossággal szerepelnek, amelyek között különös fontosságú a desztináció felkészültsége (ellátási színvonal, jó közbiztonság), természeti adottságai (napfényes tengerpart) és turisztikai árszínvonala, amely szoros relációt mutat - a turisztikai vállalkozások munkatársainak véleményével összhangban – a turisták motivációjával és igényeivel, valamint a gazdasági ismérvekkel (szabad rendelkezéső jövedelem). A turisták körében kedvelt célterületek – Görögország és Horvátország, amelyek népszerősége a szakemberek megítélése szerint az elkövetkezendı években is jelentıs lesz – elsısorban természeti vonzástényezıinek, mővészeti adottságainak és kedvezı árfekvésének köszönheti látogatottságát. A turisztikai piacon azok a vállalkozások lesznek sikeresek és versenyképesek, amelyek ismerik az általuk kiválasztott szegmens(ek) elvárásait és igényeit s annak megfelelıen bıvítik turisztikai kínálatukat. Azonban fontos figyelembe venni, azt a tendenciát, hogy a magyar turisták körében is egyre népszerőbbek azok az üdülések, amelyek a tengerparti nyaralásokat kulturális jellegő programokkal kötik össze. S ennek megfelelıen kell az egyes utazási irodáknak is – az általuk kiválasztott célpiac lehetıségeihez mérten - programkínálatukat összeállítani. Az 1999-es válság hatására a magyarországi utazási irodák igyekeztek megfelelı megoldást keresni, amely elsısorban az útirányok megváltoztatásában és a felmerülı költségek átvállalásában mutatkozott meg. A koszovói krízis eredményeképpen jelentısen átalakultak az árviszonyok, ugyanis az utazásszervezık a veszteségek minimalizálása érdekében a charterjáratok árait jelentıs mértékben 153

csökkentették. Ez viszont azt vonta maga után, hogy az utazási irodák árversenybe kényszerítik egymást, mert a turisták az alacsony árszinten meghirdetett utazásokat részesítik elınyben. A két görögországi utazásszervezıtıl kapott válaszokat összegezve megállapítható, hogy elsısorban azon turisztikai vállalkozás tevékenységét befolyásolta a koszovói válság, amely Jugoszláviával határos területeken is érdekelt az idegenforgalmi szolgáltatások értékesítésében. A háborús konfliktusnak meghatározó szerepe volt a következı évi forgalom alakulásában is, a turisták a személygépkocsi és az autóbusz helyett inkább repülıgéppel utaztak. Az etnikai konfliktus során mind a két utazásszervezı igyekezett fenntartani a bizalmat Görögország, mint biztonságos desztináció iránt, elsısorban a promóció és az árdifferenciálás eszközét alkalmazva. 2003-ban végzett kérdıíves kutatásom során kapott eredményeket összegezve megállapítható, hogy a megkérdezettek véleménye szerint az utazás kiválasztásánál különösen fontos: a kedvezı természeti adottság megléte (napfényes tengerpart), a jó közbiztonság, az emberek vendégszeretete, az üdülıhely turisztikai árszínvonala és mások pozitív tapasztalatai. Ugyanakkor nem fontos, hogy ismert, divatos legyen az üdülıterület. A kutatásban részt vevık véleménye szerint Montenegróra az alábbi fogalmak jellemzıek: szép természeti tájak, kellemes éghajlat, jó közbiztonság, mővészeti értékekben való gazdagság és kiváló gasztronómia. 2008-ban folytatott utazási szokásokkal kapcsolatos kérdıíves kutatásom során a megkérdezettek jelentıs része járt már Horvátországban és Görögországban. Montenegróban és BoszniaHercegovinában azonban a kérdıívet kitöltık csekély hányada utazott el. Sajnálatos eredményt hozott az asszociációs kérdés, hiszen a válaszolók a gazdasági elmaradottsággal társították a Balkán-félsziget egyes országait (Szerbia, Montenegró, BoszniaHercegovina, Macedónia, Bulgária és Albánia), ami kihatással van arra, hogy a magyar turisták lehetséges úti célként tekintsenek ezen országokra. Az utazási tényezık szerepe – a fogadóterület konszolidált belpolitikai helyzete, jó közbiztonság, a desztináció turisztikai árszínvonala, valamint idegenforgalmi adottságai – sok hasonlóságot mutatnak a 2000-ben végzett kutatás során végzett eredményekkel. A doktori értekezésemben elemzett országok természeti, gazdasági, mővészeti és egyéb kulturális vonzástényezıi kedvezı feltételeket kínálnak a magyar turisták részére, hiszen az utazók körében végzett szabadidıs tevékenységek (városlátogatás, vízparti nyaralás, körutazás, hegyvidéki üdülés, sportolás) számára jó feltételekkel rendelkeznek. 2008-ban, az egyes országokra vonatkozó kérdıíves megkérdezés eredményei során a felsorolt országokra általában az idegenforgalmi vonzerıket jelölték meg a válaszolók (szép természeti tájak, mővészeti értékekben való gazdagság, kellemes éghajlat) és csak Szlovénia vonatkozásában adtak pozitív választ a fogadóképességre vonatkozólag (jó közbiztonság, fejlett infrastruktúra). Montenegróval kapcsolatos véleményeket a 2003-as kutatás eredményeivel összehasonlítva megállapítható, hogy sok a hasonlóság. Montenegróra a kellemes éghajlat, a szép természeti tájak és a mővészeti értékekben való gazdagság jellemzı. Horvátország (szép természeti tájak, kellemes éghajlat) és Görögország (vendégszeretı nép) esetében ezen kérdésre kapott válaszolok megegyezıek. Az utazási döntés meghozatalánál a legfontosabb tényezık között meghatározó szerepet játszott a fogadóterület konszolidált belpolitikai helyzete és a jó közbiztonság. A térség politikai stabilitására utaló kérdést elemezve megállapítható, hogy a válaszolók mindössze csak egyharmada tartja valószínőnek egy újabb háborús válság kialakulását s kétharmada stabilnak ítéli a politikai helyzetet a Balkán-félszigeten, ami örvendetes eredmény. A politikai helyzetet értékelve 2000-ben a válaszadók többsége szerint a Balkán-félszigeten a belpolitikai helyzet még nem rendezıdött s valószínőnek tartották egy újabb háborús konfliktus kialakulását. A volt jugoszláv utódállamok és Görögország idegenforgalmának jövıjét számos természeti, társadalmi, gazdasági és politikai folyamat befolyásolhatja. A síturizmust is érintı negatív természeti folyamatok révén számos társadalmi-gazdasági változásokkal kell számolni ezen térségekben. A csökkenı forgalom következtében a személyi jövedelmek is csökkennek s más munkalehetıség hiányában megnı a fiatalok elvándorlása. A helyben maradó idısebb korosztály ellátása pedig komoly nehézséget okozhat a helyi hatóságok számára. A forgalomcsökkenés következtében az idegenforgalmi szolgáltatók bevétele is drasztikusan csökken s azon vállalkozások, akik hitelt vettek fel tevékenységük végzéséhez, eladósodhatnak. A személyi, 154

vállalkozói bevételek csökkenése révén az állami bevételek (helyi és országos szinten) a multiplikátor hatás következtében az idegenforgalomból származó bevételek csökkenését eredményezi. Az alacsonyabban fekvı területeken az üresen álló idegenforgalmi létesítmények pedig vizuális károkat eredményezhetnek. A tengerparti nyaraló idegenforgalmat és a síturizmust befolyásoló természeti folyamatok alakulásának negatív hatásai rámutatnak arra, hogy a túlzottan egyoldalú fejlıdés következtében kialakuló gazdasági szerkezet teljes függıségbe kerülhet a gazdasági és a természeti változásokra rendkívül érzékeny iparágtól. Az éghajlat-és idıjárás változás eltérı módon – az abszolút és relatív földrajzi fekvéstıl függıen - fogja befolyásolni az egyes területek turizmusát. A jövı útja mindenféleképpen globális szinten a nemzetközi összefogás megvalósításának sürgetése, helyi szinten pedig többek között a keresletváltozásnak is megfelelı, a helyi adottságokat figyelembe vevı kínálatfejlesztés és együttmőködés. A vizsgált térség idegenforgalmának jövıbeli alakulását politikai-társadalmi folyamatok is alakíthatják. Az egyik legjelentısebb politikai változás Koszovó függetlenségének kikiáltása és nemzetközi elismerése, amely dominóhatást válthat ki a Balkán-félszigeten és a világ számos területén. Koszovóban zajló függetlenségi törekvéseket a kezdetektıl fogva nagy figyelemmel kísérték és kísérik még ma is azon volt jugoszláv utódállamokban, ahol az etnikai, illetve a terület-megosztási kérdések még nem oldódtak meg. A terület stabilitását hátrányosan érinti az egyes országok - Szlovénia-Horvátország között a Pirani-öböl hovatartozása, amely Horvátország Európai Uniós csatlakozási folyamatát is felfüggesztette, továbbá, hogy a koszovói albánok napjainkban is vitatják a montenegrói határ futását, illetve a koszovói-macedón határszakasz véglegesítése - közötti megoldatlan határviták kiújulása, napirendre kerülése. A nemzetközi turisztikai tendenciák szerint a kulturális turizmus, a kalandturizmus, az ökoturizmus, az egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness turizmus, medical wellness, fitnesz turizmus), a barát- és rokonlátogatás és az aktív turizmus valamennyi formája iránt a kereslet bıvülése várható. A volt jugoszláv utódállamok idegenforgalmi adottságai megfelelnek ezen trendeknek s számos ország gazdaságpolitikájában kiemelt helyen szerepel a turizmus. A turizmus fejlesztését is lehetıvé teszi, hogy a térségnek perspektivikus ígérete van az uniós tagságra. A vizsgált térségbıl a Schengeni Egyezményt Görögország és Szlovénia írta alá. 2009 decemberétıl Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai vízum nélkül utazhatnak a Schengeniövezet tagállamaiba. Ezek a folyamatok a hivatás-és szabadidıturizmus fejlıdését segítik elı, mind az egynapos kirándulások, mind a többnapos utazások, nyaralások vonatkozásában. Ezáltal kibıvülnek az interregionális turisztikai kapcsolatok, ugyanakkor a külsı határokon és a repülıtereken növekszik az igény a biztonság iránt. A 2008-as pénzügyi-, gazdasági- és hitelválság a világ fejlett országaiban is a gazdaság teljesítményének visszaesését és a munkanélküliség növekedését eredményezte. Az Európai Központi Bank elırejelzése szerint az eurózónában 2010-ben 1%-os GDP növekedés várható. Összegzésképpen megállapítható, hogy az 1990-es évek elején elkezdıdött egykori középhatalomnak számító Jugoszlávia szétesésének folyamata napjainkra sem fejezıdött be, hiszen a nemzetiségek területi elhelyezkedése és önállósodási törekvéseik etnikai konfliktusok kialakulását és az államhatárok esetleges megváltoztatását eredményezhetik. Ezen tényezık viszont továbbgyőrőzve jelentıs mértékben instabillá tehetik a Balkán-félszigetet. A nagyhatalmak és az Európai Unió politikai és gazdasági eszközökkel igyekszik fenntartani a balkáni stabilitást. A volt jugoszláv utódállamok a függetlenség elnyerése után az örökölt gazdasági fejlettséget magukkal hozva csatlakoztak Európa új államaihoz. A két legfejlettebb tagállam – Szlovénia és Horvátország – a turizmus leglátogatottabb területei közé tartoznak és ez a közgazdasági mutatók alakulásában is megnyilvánul. Az egykoron kevésbe fejlett tagországok - Bosznia-Hercegovina és Macedónia - gazdaságában egyre inkább meghatározó szerepet játszik az idegenforgalom. Az etnikai feszültségek, - amelyek napjainkban is jelen vannak - a térség államaiban azonban nemcsak az érintett, hanem a szomszédos országok turizmusára és gazdasági életének fıbb mutatószámaira is negatív, multiplikátor hatást tudnak kifejteni. A nagyhatalmak és az Európai Unió politikai és gazdasági 155

eszközökkel igyekszik megırizni a társadalmi stabilitást és elısegíteni a gazdasági fejlıdést a Balkánfélszigeten.

13. A kutatás további irányai A továbbiakban is szeretnék ezzel a témával foglalkozni a célkitőzésekben megfogalmazott kutatási irányoknak megfelelıen. Egyrészt folytatnám az értekezésben is vizsgált fıbb turisztikai mutatószámok további alakulását: • nemzetközi turistaérkezések száma, külföldi turistaérkezések száma kollektív turisztikai létesítményekben, külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma kollektív turisztikai szálláshelyeken, nemzetközi turizmusból származó bevételek, kiadások és a turisztikai mérleg alakulása, az átlagos tartózkodási idı változása) az általam vizsgált országok példáján keresztül (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia és Görögország), illetve • kiegészíteném a többi, Balkán-félszigeten elhelyezkedı országok – Albánia, Bulgária, Románia – esetében is, • a turizmus regionális gazdasági hatásait (a turizmus szolgáltatásokon belüli részaránya, makroökonómiai mutatók alakulása, kereskedelem vendéglátás hozzájárulása a GDP-hez, a turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez, a nemzetközi kereskedelemmel való összehasonlítás) az értekezésben elemzett országok vonatkozásában, kiegészítve a többi délkelet-európai országgal, továbbá • részletesebben elemezni a fajlagos mutatók - egy turistaérkezésre jutó bevételek értéke, emberi hatás indikátor, turisztikai szállásférıhelyek koncentrációja, idegenforgalmi funkció körzeti erısségére utaló érték – alakulását a vizsgált és az elemzésbe késıbbiek során bevont országok tekintetében, • az eddigi és az elemzésbe újonnan szereplı országoknál szeretném bıvíteni a közgazdasági elemzéseket (a gazdasági ágazatok bruttó hozzáadott értéke részletes vizsgálata, a foglalkoztatottság alakulása, kiemelten az idegenforgalom vonatkozásába, az infláció és az idegenforgalom kapcsolata és a Specializációs Együttható (Coefficient of Specialization) és az Egyenértékő Szektorok Számának (Number of Equivalent Sectors) számításának elvégzése), • szeretném megvizsgálni, hogy a délszláv válság hogyan befolyásolta Magyarország esetében a fıbb statisztikai mutatószámok, a fajlagos mutatók alakulását és a közgazdasági elemzésekbe szereplı mutatószámok alakulását, továbbá • az idegenforgalom nemzetközi piacán kiegészítı termékként megjelenı országok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Málta, Ciprus és esetleg Franciaország) tekintetében a volt jugoszláv utódállamok polgárháborúinak eseménysorozata hogyan befolyásolta ezen országokban a fıbb statisztikai mutatószámok, a fajlagos mutatók alakulását és a közgazdasági elemzésekbe szereplı mutatószámok alakulását, • a bıvített és kiegészítı termékek országainak általános turisztikai helyzetének alakulását, • a kérdıíves megkérdezést szeretném folytatni az értekezésemben vizsgált, illetve bıvített és a kiegészítı országok vonatkozásában.

156

Köszönetnyilvánítás Értekezésem elkészítéséhez nyújtott segítségét szeretném megköszönni:

• az Apollon Travel, a Colossus Travel, az Isztria Tours, az egykori Tihanyi Travel, a Vista Utazási Központ és a volt West Travel munkatársainak az 1999-es megkérdezéses kutatás megvalósításában játszott szerepük miatt, • Baumgartner Boglárkának az egykori Tihanyi Travel irodavezetıjének, Kiss Péternek a volt West Travel hálózatvezetıjének, Rácz Annának az Apollon Travel irodavezetıjének és Szalay Barbarának a Vista Utazási Központ utazásszervezıjének a mélyinterjúk során kapott hasznos információkért, • Szalai Saroltának, az Adria Tours budapesti ügyintézıjének és Varga Szilviának az Adria Tours szegedi ügyintézıjének a 2003-ban lefolytatott kérdıíves kutatás és interjúk részvétele miatt és • Sabina Mujezinovic-nak, a Verde’94 Kft. tulajdonosának a 2004-ben készített interjú során kapott sok hasznos tapasztalatért. A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért, hasznos tanácsaiért külön köszönetet szeretnék mondani Dr. Gyuricza Lászlónak.

157

Felhasznált irodalom: 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

28. 29. 30.

ATELJEVIC, I.-ČORAK, S. 2006: Croatia in the New Europe: Culture versus Conformity. In: Hall, D.Smith, M.-Marciszweska, B.(szerk): Tourism in the New Europe – The Challenges and Oppotunities of EU Enlargment. CAB International, s.l., pp. 288-301. AUBERT A.-VUICS T. 1987: A gazdaságföldrajzi számítás és ábrázolás módszerei-Gazdaságföldrajzi feladatgyőjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 169 p. AUBERT A. 2006: A turizmusföldrajz rendszertani helye és fıbb kérdései a földrajztudományban. Földrajzi Értesítı. LV. évfolyam, 3-4. füzet. pp. 333-354. AUBERT A. (szerk.) 2007: A térségi turizmuskutatás és tervezés módszerei, eredményei. Pécsi Tudományegyetem – Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs, pp. 13-75., pp. 229-234. BÁCS GY. 1988: Jugoszlávia. Panorama Útikönyvek, s.n. Budapest, 1983. BALÁZS D. (szerk.) 1993: Magyar utazók lexikona. Panorama. Budapest, 464 p. BALOGH, F. 2004: Idegenforgalmi földrajz II. Európa, Észak-és Dél-Amerika, Ázsia, Afrika.Képzımővészeti Kiadó, s.l. pp. 111-121., 126-129. BÁNFALVY J. 1995: Magyarország idegenforgalmi földrajza. Kereskedelmi és Idegenfogalmi Továbbképzı Kft., Budapest, 320 p. BAYER J. s.a.: Eltérı hagyományok és politikai kompatibilitás a balkáni térségben. www.balkancenter.hu/pdf/bayer09.pdf - Letöltés dátuma: 2008. 02. 11. BECKEN, S.-HAY, J.E. 2007: Tourism and Climate Change Risks and Opportunities. Channel View Publications. s.l. 352 p. BECKER, C.-HOPFINGER, H.-STEINECKE, A. 2004: Geographie der Freizeit und des Tourismus. Bilanz und Ausblick. 2. Auflage. R Oldenbourg Verlag, München-Wien, 895 p. BEHRINGER ZS.-MESTER T. 2001: Turisztikai trendek a világban és Európában. Turizmus Bulletin. V. évfolyam. 3. szám. pp. 56-60. BEHRINGER ZS.-SULYOK J. 2003: Nemzetközi utazási trendek 2002-ben és 2003-ban. Turizmus Bulletin. VII. évfolyam. 2. szám. pp. 3-9. BELÉNYI D. 2008: Szarajevó ma – Zuhanórepülés – földet érés? Földgömb. XXVI. évfolyam, 3. szám. pp. 82-87. BÉRCZINÉ JUHOS J. 1996: Piackutatás a gyakorlatban. CO-NEX Könyvkiadó Kft., Budapest, 236 p. BÍRÓ L. 2007: Koszovó, 1987-2007. História. XXIX. évfolyam. 2. szám. pp. 21- 22., 24-27. BÍRÓ L. s.a.: Montenegró útja a függetlenséghez. http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/biro.pdf Letöltés dátuma: 2009. augusztus 6. BOERS, H.-BOSCH, M. 1994: A Föld mint üdülıhely. Bevezetés a turizmus és környezet kapcsolatrendszerébe. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskola, Budapest, 186 p. BOKOR P. 1991: Jugoszlávia és tagállamai. Berzsenyi Dániel Tanárképzı Fıiskola, Szombathely, 25 p BOKOR P. 1993: Jugoszlávia felbomlása. A földrajz tanítása: módszertani folyóirat. I. évfolyam. 2. szám. pp. 14-17. BALL, M. 2009: Bosnia and Herzegovina. Travel & Tourism Intelligence. August. 2009. 36 p. BONIFICE, B.G.-COOPER, C.P. 1987: The Geography of Travel and Tourism.Heinemann, London 222 p. BOTTLIK ZS. 2007: Az önálló Montenegró és a montenegrói öntudat földrajzi háttere. Földrajzi Értesítı. LVI. évfolyam. 3-4. füzet. pp. 333-351. BOTTLIK ZS. 2007: Az etnikai különbségek háttere Macedóniában az átmenet éveiben. Földrajzi Közlemények. CXXXI. évfolyam. 4. szám. pp. 407-418. BOTTLIK ZS. 2008: A koszovói válság etnikai földrajzi vonatkozásai. Földrajzi Közlemények. CXXXII. évfolyam. 3. szám. pp. 291-306. BOTTLIK ZS. 2008: Iszlám a Balkánon. Földgömb, XXVI. évfolyam, 3. szám., pp. 22-31. BRACEWELL, W. 2006: Yugoslav Travel Writing and Tourusm in the 1950s-1960s. In: Gorsuch, A. E. – Koenker, D. (szerk.): Turizm - The Russian and East European Tourist under Capitalism and Socialism – Adventures in the Marketplace. Cornell University Press, Ithaca and London, pp. 248-265. BUDAI Z. 2003: A globális idıjárás-változás hatásai a turizmusra. Turizmus Bulletin. VII. évfolyam. 1. szám. pp. 23-27. BURTON, R. 1995: The Balkan Region: Albania, Greece, and the former Yugoslavia. In: Burton, R: Travel and Tourism Geography. Pitman Publishing, London, pp. 247-257. CAPLAN, R. 1998: International diplomacy and the crisis in Kosovo. International Affairs, 74. vol. 1998. 4. no. pp.745-761. – Nemzetközi diplomácia és a koszovói válság – Fordította: Kincses Ágnes.

158

Kisebbségkutatás, VIII. évfolyam. 1999. 4. szám. http://epa.oszk. hu/00400/00462/00004/41.htm – Letöltés dátuma: 2008.02.21. 31. CZELNAI R. s.a.: A Balkán-térség éghajlata. www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/czelnai.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 11. 29. 32. CSIZMAZIA G. s.a.: A délszláv háború – Jugoszlávia felbomlása. http://mjj.hu/Delszlav%20haboru.htm - Letöltés dátuma: 2007. 08. 19. 33. DASKALAKIS, G. D. 1977: Az idegenforgalom hatása a görög gazdaságra. Idegenforgalmi Közlemények. 1977. 2. szám. pp. 126-137. 34. DÁVID L.-BAROS Z. 2006: A globális klímaváltozás hatása a turizmusra. Gazdálkodás. L. évfolyam. 15. számú különkiadása. pp. 82-91. 35. DEMETER G.-RADICS ZS. s.a.: Montenegró két arca: gazdasági sikerek és belpolitikai válságok. http://www.balkancenter.hu/pdf/demeter_montenegro.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 08. 09. 36. ERDİSI F. s.a.: A politika szerepe a Balkán közlekedésében. http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/erdosi06.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 11. 29. 37. ERDİSI F. 2005: A Balkán közlekedésének fıbb jellemzıi. Balkán Füzetek. 3. szám. http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 38. GERGELY M. 2008: Boszniában már meg sem játsszák a reformokat. Népszabadság, LXVI. évfolyam 176./2. szám. pp. 8. 39. FALUSSY ZS. 2000: Szarajevó – olimpia a romokon? Népszabadság. XLVIII. évfolyam. pp. 6. 40. FEKETE E. s.a.: A megközelíthetetlen Montenegró. Heti Turizmus, IV. évfolyam. 21. szám. pp. 11. 41. FERNER, F.-K. 1994: Idegenforgalmi marketing. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, 190 p. 42. FORGÁCS A.-SZABÓ M. 1977: Görögország. Panoráma Útikönyvek, s.n. Budapest, 677 p. 43. GÁRDI B. 2008: Koszovó. Földgömb, XXVI. évfolyam, 3. szám., pp. 46. 44. GÁSPÁR A.- LÁSZLÓ M. 2006: A horvát gazdaság helyzete az állami gazdaságpolitika tükrében. Balkán Füzetek. 4. szám. http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 45. GAULDIE, R. 1990: Greece. Economist Intelligence Unit – International Tourism Reports. No. 4. 1990. pp. 45-62. 46. GERGELY M. 2008: Szép új világ. Népszabadság, LXVI. évfolyam. 212./2. szám. pp. 8. 47. GIANONE P.2008: Felszállt a sas – Koszovó és a függetlenség. Földgömb, XXVI. évfolyam, 3. szám., pp. 68-75. 48. GLATZ F. 2005: A Balkán-kutatás reneszánsza 2005. www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/glatz.pdf Letöltés dátuma: 2009. 11. 29. 49. GÓBI J. 1979: A Balkán-félsziget. In: Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 445-457. 50. GOSAR, A. 2004: Tourismus in Isrien. In: Becker, C.-Hopfinger, H.-Steinecke, A. 2004: Geographie der Freizeit und des Tourismus. Bilanz und Ausblick. 2. Auflage. R Oldenbourg Verlag, München-Wien, pp. 616-628. 51. GUCZINÉ DR. HUSZTI GY. s.a: Idegenforgalmi földrajz III. Idegenforgalmi Alapítványi Iskola és Szálloda, Budapest, pp. 28-40., pp. 99-103. 52. GYARMATI I. s.a.: Koszovó és az európai biztonságpolitika. www.balkancenter.hu/pdf/gyarmati_balkan10.pdf - Letöltés dátuma: 2008. 02. 11. 53. GYURICZA L. 1996: Tájhasznosítási lehetıségek a szlovén határ mentén. Közlemények a JPTE Természetföldrajzi Tanszékérıl, Pécs, 2. szám. 14 p. 54. GYURICZA L. 2008. 2009: A turizmus nemzetközi földrajza. Dialog-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 319 p. 55. GYURICZA L.-GINZER M. 2009: A Muravidék elcsatolásától a Schengeni övezetig - A szlovénmagyar határ menti kapcsolatok kilencven éve, különös tekintettel a turizmusra. In: Tóth József.–Aubert Antal.(szerk.): A Kárpát-medence és etnikumai, Tanulmánykötet Pozsár Vilmos tiszteletére. Pécs, pp. 165 - 179. 56. HAJDÚ Z. s.a.: A Balkán-félsziget politikai földrajza. In: Pap Norbert-Tóth József (szerk.): Európa politikai földrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, pp. 185-224. 57. HAJDÚ Z. 2003: Az intézményes Balkán-kutatás kialakulásának és fejlıdésének problémái Magyarországon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. Balkán Füzetek. I. évfolyam. 1. sz. 68 p. - http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 58. HAJDÚ Z. 2007: A Balkán-félszigettıl a Balkánig. http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/efolyoiratok/PTEperiodikák/mediterra/mediterran200701.pdf Letöltés dátuma: 2009. 11. 29.

159

59.

60.

61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76.

77. 78. 79. 80. 81.

82.

83.

84.

HALASSY E. 2006: A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitődjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban. Turizmus Bulletin. XI. évfolyam. 1-2. szám. pp. 33-43. HÁRY SZ. 2006: A koszovói-macedón határvita okai, rendezési lehetısége és hatása a regionális biztonságra. V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia – A nagy terek politikai földrajza – Pécs. http://balkancenter.ttk.hu/index.php?id=60 – Letöltés dátuma: 2009. 11. 28. HÁRY SZ. 2008. Macedónia népességföldrajzának fıbb jellemzıi. Balkán Füzetek. 6. szám. http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. HÁRY SZ. 2008: A koszovói-macedón határvita kialakulása és rendezése. Balkán Füzetek. 6. szám. http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. HÁRY SZ. 2008. Macedónia közlekedésének fıbb jellemzıi. Balkán Füzetek. 6. szám. http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. HEGEDÜS E. (szerk.) 1992: Idegenforgalom földrajza II. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fıiskola, Budapest, pp. 25-36., 49-58., 209-215. HALL, C. M.-PAGE, S.J. 2006: The Geography of Tourism and Recreation. Environment, place and space. Third Edition. Routledge Taylor & Francis Group, London and New York, 427 p. HORNYÁK Á. 2008: A Balkán-összefogás gondolatának történeti fejlıdése a 19. század második és a 20. század elsı felében. LIMES. XXI. évfolyam. 80. szám. pp- 7-28. HORVÁTH T. 2002: Horvátország. CARTOGRAPHIA Kiadó, Budapest, 208 p. HORVÁTH T. 2005: Szlovénia. CARTHOGRAFIA Kiadó, Budapest, 184 p. HUTYÁN R. 2007: Kalandozás Bosznia-Hercegovinában, valamint Dél-Dalmáciában. Földrajzi Közlemények. CXXXI. évfolyam. 3. sz. pp. 230-235. INDRA D. 2001: A 2001. évi szeptember 11-i események hatása a világ turizmusára. Turizmus Bulletin. V. évfolyam 4. szám. pp. 47-50. INOTAI A. s.a.: Az EU délkelet-európai (nyugat-balkáni) politikájának dilemmái. www.balkancenter.hu/pdf/inotai09/pdf - Letöltés dátuma: 2008. 02. 11. ILLÉS I. 2002: Közép-és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Dialog-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 362 p. JANDALA CS. 1992: A turizmus közgazdasági elemzésének módszerei. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzı Kft., Budapest, 139 p JANDALA CS. 1997: Az európai utazási szokások alakulása. Turizmus Bulletin. I. évfolyam. 2. szám. pp. 10-15. JÁTÉKOS E. 2001: A turizmus szerepe Görögország gazdasági életében. Zborník Vedeckych Prac/Conference Papers Mladá Veda 2000/Young Science 2000. Nitra. pp. 264-273. JÁTÉKOS E. 2001: Az utazási döntések és a magyar turisták utazási szokásai – egy kérdıíves felmérés eredménye. Medzinárodné vedecké dni 2001. International Scientific days 2001. Ekonomické a manazérske aspekty trvalo udtzatewného rozvoja polnohospodárstva. Economic and Managerial Aspects of Sustainable Develpoment of Agriculture. Nitra. pp. 209-216. JÁTÉKOS E. 2002: Montenegró turizmusfejlesztési lehetıségei. VIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 5 p. JÁTÉKOS E. 2002: Idegenforgalmi földrajz – távoktatási jegyzet. Szent István Egyetem Gyöngyösi Fıiskolai Kar, Gyöngyös, 189 p. JÁTÉKOS E. 2005: A turizmus helyzete Montenegróban. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 10 p. JÁTÉKOS E. 2005: Turizmus Bosznia-Hercegovinában. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 7 p. JÁTÉKOS E. 2005: Az utazási irodák tevékenységét befolyásoló tényezık (ahogyan a turisztikai szakemberek látták) – A koszovói válság hatása. XI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 4 p. JÁTÉKOS E. 2006: A turizmus szerepe Horvátország gazdasági életében az 1990-es években. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 10 p. JÁTÉKOS E. 2006: A magyarországi turizmus helyzete és fejlesztésének lehetıségei a XX. század végén. Szakmai Füzetek. 16. Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Kar. Budapest. pp. 140146. JÁTÉKOS E. 2007: Jugoszlávia turizmusa az 1980-as években. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 7 p.

160

85.

86.

87. 88. 89. 90.

91. 92. 93. 94. 95.

96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109.

110.

111.

JÁTÉKOS E. 2007: A turizmus jelentısége az 1990-es években Szlovénia gazdasági életében. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 9 p. JÁTÉKOS E. 2008: Szerbia és Macedónia turizmusának helyzete a XXI. század elején. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CDkiadvány, 9 p. JÁTÉKOS E. 2008: Európa új állama – Koszovó a függetlenség útján I. A földrajz tanítása Módszertani folyóirat. XVI. évfolyam 3. szám. pp. 3-11. JÁTÉKOS E. 2008: Európa új állama – Koszovó a függetlenség útján II. A földrajz tanítása Módszertani folyóirat. XVI. évfolyam 4. szám. pp. 3-12. JÁTÉKOS E. 2009: Természeti és kulturális adottságok Szlovéniában. XV. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 9 p. JÁTÉKOS E. 2009 (megjelenés alatt): A Balkán-félsziget országainak és Szlovénia természeti adottságainak turisztikai hasznosítása. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. A cikk terjedelme 5 oldal. JÁTÉKOS E: 2009 (megjelenés alatt): A magyar turisták utazási szokásai. Erdei Ferenc Tudományos Konferencia. A cikk terjedelme 5 oldal. JÁTÉKOS E. 2010 (megjelenés alatt): Effects of the Southern Slav crisis the former Yugoslavia’s tourism. XII. Nemzetközi Tudományos Napok. A cikk terjedelme 12 oldal. JÁTÉKOS E. 2010 (megjelenés alatt): Effects of the Southern Slav crisis the former Yugoslavia’s economy. XII. Nemzetközi Tudományos Napok. A cikk terjedelme 12 oldal. JÁTÉKOS E. 2010: Horvátország természeti és kulturális adottságai. XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CD-kiadvány, 7 p. JÁTÉKOS E. 2010: Természeti vonzerık és kulturális örökség Macedóniában. XVI. Ifjúsági Tudományos Fórum. Pannon Egyetem Georgikon Mezıgazdaságtudományi Kar, Keszthely, CDkiadvány, 6 p. JESZENSZKY G. 2007: Etnikai és államterületi változások a Balkánon. www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/jeszenszky.pdf _ - Letöltés dátuma. 2008. 02. 11. JUHÁSZ J. 1999: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó Kft., Budapest, 376 p JUHÁSZ J. s.a.: A koszovói konfliktus magyar szemmel. www.balkancenter.hu/pdf/juhasz_balkan10/pdf - Letöltés dátuma: 2008. 02. 11. JUHÁSZ J. 2006: Történelmi lecke. Heti Világgazdaság, XXVIII. évfolyam. 20. szám. pp. 8. JUHÁSZ J.-MÁRKUSZ L.-TÁLAS P.-VALKI L. 2003: Kinek a békéje? Háború és béke a volt Jugoszláviában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 328 p. JUHÁSZ J. 2008: Új állam a Balkánon. LIMES. XXI. évfolyam 80. szám. pp. 87-102. KARDOS G. 2008: Koszovó függetlensége: az elnyomás kompenzálása vagy a történelem mellékterméke? Föld-rész. I. évfolyam. 1. szám. pp. 37-44. KASPAR, C. 1996: Turisztikai alapismeretek 1. füzet. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskola-Magyar-Svájci Turisztikai Továbbképzı Intézet, Budapest, 116 p. KISVÁRADI GY. (szerk.) 1997: Kereskedelmi marketing I. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskola, Budapest, 221p. KOCSIS K. 2005: Délkelet-Európa térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet-Kossuth Kiadó, Budapest, 99 p. KOLLARIK A. 1991: A turizmus földrajzi alapjai. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzı, Budapest, 205 p. KOLLARIK A. 1992: A turizmus nemzetközi földrajza (válogatott országok példáján). Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzı Kft., Budapest, pp. 35-40. KLEMENČIĆ, M. 1995: Horvátország és Közép-Európa: múlt és távlatok. Földrajzi Közlemények. CXIX. évfolyam. 3-4. szám. pp. 273-277. KOBASIČ, A.– VUKONIČ, B.1990: Yugoslavia and Future Flows of European Tourism. Schriftenreiche zur Touristik 3. Frieder Stadtfeld: Tourismus in einem neuen Europa – Zusammenarbeit von Ost und West. Fachbereich Verkehrsweisen/Touristik Worms pp.178-184. KONEČNIK, M. 2006: Slovenia: New Challanges in Enchancing the Value of the Tourism Destination Brand. In: Hall, D.-Smith, M.-Marciszweska, B.(szerk): Tourism in the New Europe – The Challenges and Oppotunities of EU Enlargment. CAB International, s.l., pp. 81-91. KOTLER, P. 1991: Marketing management-Elemzés, Tervezés, Végrehajtás és Ellenırzés. Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, pp. 103-127.

161

112. KRIPPENDORF, J.-MÜLLER, P. 1982: Az idegenforgalom mint a tudományos kutatás és tanulmány tárgya. Idegenforgalmi Közlemények. 1982. 3-4. szám. pp. 125-135. 113. KUKELY GY. 2008: Macedónia, a mőködı mozaik. Földgömb, XXVI. évfolyam, 3. sz., pp. 76-81. 114. LÁZÁR I. 1997: Kevesebb turista látogatott Jugoszláviába – A külföldiek még várnak. Világgazdaság, 1997. december 10. 115. LENGYEL M. 1993: Közép-és Kelet-Európa turizmusának helyzete és perspektívája. Kereskedelmi Szemle. XXXIV. évfolyam. 9-10. szám. pp. 33-38. 116. LENGYEL M. 2004: A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fıiskolája, Budapest, pp. 80-93. 117. LOVERSEED, H. 2002: Greece. Travel & Tourism Intelligence – Country Reports. No. 1. 2002. pp. 5779. 118. LOVERSEED, H. 2005: Greece. Travel & Tourism Intelligence. November 2005. 36 p. 119. LOVESEED, H. 2008: Greece. Travel &Tourism Intelligence. 2008. May. 27 p. 120. MANERA, C.-GARAU, T., J. s.a.: The Recent Evolution and Impact of Tourism in the Mediterranean: The Case of Island Region, 1990-2002. http://www.rcfea.org/papers/WS1/Manera-Garau.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 08. 31. 121. MARTONNÉ ERDİS K.-SZILÁGYI ZS. 2003: A turisták Debrecenrıl alkotott véleménye. Debreceni Szemle. X. évfolyam. 4. szám. pp. 505-521. 122. McKELVIE, J. 2007: Croatia. Travel &Tourism Intelligence. 2007. February. 30 p. 123. McKELVIE, J. 2007: Slovenia. Travel & Tourism Intelligence. 2007. February. 33 p. 124. MESTER T. 2003: Turisztikai trendek Európában. Turizmus Bulletin. VII. évfolyam. 4. szám. pp. 3942. 125. MÉSZÁROS Z. 2008: Jugoszlávia-két állam és két dezintegráció. LIMES. XXI. évfolyam 80. szám. pp. 67-85. 126. MICHALKÓ G. 1999: A városi turizmus elmélete és gyakorlata. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 168p. 127. MOLNÁR A. 2007: Az oszmán Koszovó a 15-18. században. História. XXIX. évfolyam. 2. szám. pp. 610. 128. MOUSSIOS, G. 1999: Greece. Travel and Tourism Intelligence – Country Reports. No. 2. 1999. pp. 2548. 129. NEMERKÉMYI A.-NAGY B. 2007: A Balkán-félsziget. In: Gábris Gyula (szerk.): Európa regionális földrajza – Természetföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 186-202. 130. NÉMET A. 2006: Függetlenségi népszavazás Montenegróban – Az utolsó elıtti csapás. Heti Világgazdaság. XXVIII. évfolyam. 21. szám. pp. 19-20. 131. NÉMET A. 2001: Háború Macedóniában – Nagyhatalmi tájék. Heti Világgazdaság. XXIII. évfolyam. 12. szám, pp. 17-18. 132. NÉMET A. 2003: Jugoszlávia vége – Holt ügy. Heti Világgazdaság. XXV. évfolyam. 6. szám. pp. 1921. 133. NÉMET A. 2005: Szerbiától távolodó Montenegró – Az utolsó távozó. Heti Világgazdaság. XXVII. évfolyam, 25. szám. pp. 23. 134. NÉMET A. 2003: Függetlenedı Koszovó – Célegyenesben. Heti Világgazdaság. XXV. évfolyam, 16. szám. pp. 22-24. 135. NÉMET A. 2007: Vitatott koszovói ENSZ-rendezés–Élesztés és halasztás. Heti Világgazdaság, XXIX. évfolyam. 6. szám. pp. 25-26. 136. NÉMET A. 2007: Bizonytalan koszovói jövı – A végjáték kezdete. Heti Világgazdaság. XXIX. évfolyam, 32. szám. pp. 28-29. 137. NIKOLOVA, M. S. 2009: Montenegro. Travel & Tourism Analyst. August. 2009. 32 p. 138. NOVÁK T. 1999: A rendezés lehetıségei a Balkánon I. Az EU Balkán politikája. Kihívások, s.n., 120. szám. 12 p. 139. NOVÁK T. 1999: A rendezés lehetıségei a Balkánon. A lehetséges jövı a CEPS tervezete alapján és annak kritikája. Kihívások, s.n., 121. szám. 12 p. 140. NYIKIFOROV, K. s.a.: Oroszország Balkán-politikája az 1990-es években. http://www.balkancenter.hu/pdf/nyikiforov_ma.pdf - Letöltés dátuma: 209. 11. 29. 141. PAPP N. 2006: Horvátország gazdaságának fıbb jellemzıi a XXI. század elején. Balkán Füzetek. 4. szám. - http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 142. PAPP N. 2007: A Balkán „kis” politikai földrajza. Balkán Füzetek. No. 5. 126 p. http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30.

162

143. PAPP N.-REMÉNYI P.-VÉGH A. 2008: Országtanulmány: Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság. Balkán Füzetek. 6. szám. - http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 144. PAP N.-KOBOLKA I. (szerk.) 2009: A Nyugat-Balkán. MK KBH, Budapest, 238 p. 145. PEPEONIK, Z. 1983-1984: Some charactertistics of Hungarian tourists influx into Croatia in the postwar poeriod. Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae Sectio Geographica. Tomus XVIII-XIX. 1983-1984. pp. 167. 146. POLGÁR J. 2003: Országtanulmány: Szlovénia. Turizmus Bulletin. VII. évfolyam. 3. szám. pp. 12-18. 147. PRÓBÁLD F: 2000: A jugoszláv utódállamok. In: Próbáld Ferenc (szerk.): Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 516-539. 148. PUCZKÓ L-RÁTZ T. 1998: A turizmus hatásai. Aula-Kodolányi János Fıiskola, s.l. 491p. 149. RADICS ZS. 2009: Szerbia-tátongó lyuk az egyesült Európa térképén. LIMES. XXII. évfolyam 81. szám. pp- 143-166. 150. RANCSICS, D. 1999: Jugoszláviai nyár: „nem az ı évük”. Népszabadság. 1999. augusztus 16. 151. REMÉNYI P.-VÉGH A. 2006: Az ezredforduló határkérdései, határváltozásai a Nyugat-Balkánon. Földrajzi Értesítı. LV. évfolyam. 1-2. füzet. pp. 195-211. 152. RÉTI T. 1998: A balkáni gazdaságok: elzárkózás és felzárkózás. Külgazdaság. XLII. évfolyam. 3. szám. pp. 53-72. 153. SERESES A. 2008: Kérdıjelek a Balkán múltja és jövıje körül. LIMES. XXI. évfolyam 80. szám. pp5-6. 154. SIGÉR F. 2006: Európaizáció a Nyugat-Balkánon. Külgazdaság. L. évfolyam. 11-12. szám. pp. 62-81. 155. SIMON Á.-VASS P. (szerk.) 1999: Jugoszlávia. In: Zsebvilág’99. Kelet-Európa tíz éve. HVG Kiadói Rt., Budapest, pp. 91-106. 156. SIMON GY. 2000: Az Európai Unió és a Balkán. Külgazdaság. XLIV. évfolyam. 6. szám. pp. 50-72. 157. SIMON GY. 2003: A horvát gazdaság az ezredfordulón. Külgazdaság. XL. évfolyam. 4. szám. pp. 4264. 158. SMITH, C.-JENNER, P. 1995: Greece. Economist Intelligence Unit - International Tourism Reports. No.3.1995. pp. 5-21. 159. STEINECKE, A. 2006: Tourismus Eine geographische Einführung. Bildunghaus Schulbuchverlage Westermann Schroedel Diesterweg Schöningh Winklres GmbH, Braunschweig, 358 p. 160. ŠTETIČ, S. 1990: Yugoslav Tourism – The Bridge Between East and West. Schriftenreiche zur Touristik 3. Frieder Stadtfeld: Tourismus in einem neuen Europa – Zusammenarbeit von Ost und West. Fachbereich Verkehrsweisen/Touristik Worms pp. 189-196. 161. SZABÓ G. 1996: Tematikus kínálatok a vidéki turizmus fejlesztésében. In: Csapó Tamás-Szabó Géza (szerk.): A falusi turizmus, mint a vidéki térségek megújításának egyik esélye. Falusi Turizmus Országos Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Szombathely, pp. 136-151. 162. SZABÓ Ö. 2008: Nevidio – Az utolsóként feltárt szurdok. Földgömb. XXVI. évfolyam. 3. szám. pp. 1619. 163. SZ. BÍRÓ Z. s.a. : Oroszország Balkán-politikája. www.balkancenter.hu/pdf/szbiro08.pdf - Letöltés dátuma: 2008. 02. 11. 164. SZÉKELY A. 1970: Az ezerarcú Balkán-félsziget. In: Sárfalvi Béla-Marosi Sándor: Európa I. Gondolat, Budapest, pp. 244-274. 165. SZEMLÉR T. 2006: Az Európai Unió és a balkáni országok kapcsolata. Külgazdaság. L. évfolyam. 4-5. szám. pp. 64-76. 166. SZİNYI A. 2008: Lépésrıl lépésre – Taposóakna-helyzet Boszniában. Földgömb. XXVI. évfolyam. 3. szám. pp. 8-11. 167. SZİNYI A. 2008: Szerbek szétszóratásban. Földgömb. XXVI. évfolyam. 3. szám. pp. 32-140. 168. TAKÁCS M. 2007: Koszovó/Kosova földje a középkorban. História, XXIX. évfolyam, 2. szám., pp. 3-6. 169. TODOROV, V. 1995: A Balkán etnikai, vallási problémái és Bulgária helye. Régió-Kisebbség, politika, társadalom. VI. évfolyam. 3. szám. http://epa.oszk.hu/00000/0036/0022/pdf/078pdf - Letöltés dátuma: 2009.11.29. 170. TÓTH N. 2008: Szerb tervek a „koszovói kérdés” rendezésére (1990-2008). Föld-rész. I. évfolyam. 1. sz. pp. 45-50. 171. TRECHARNE, R.2000: Croatia. Travel & Tourism Intelligence. Country Reports. No. 2. 2000. pp. 6783. 172. VAN DEN BROEK, M. 2000: Slovenia. Travel & Tourism Intelligence – Country Reports. No. 4. 2000. pp. 87-108.

163

173. VÁRADY T. s.a.: Kisebbségi jogok a volt Jugoszlávia utódállamaiban – megoldásképletek a koszovói krízis tükrében. http://www.balkancenter.hu/pdf/varady_balkan07.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 11. 29. 174. VÁRADY T. 2008: Koszovó: szerb (és nem csak szerb) hitek és tévhitek. Föld-rész. I. évfolyam. 1. szám. pp. 27-35. 175. VÉGH A. 2004: Bosznia és Hercegovina népességének kérdései 1945-tıl napjainkig. Balkán Füzetek. 2. szám. - http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 176. VÉGH A. 2006: Horvátország 1945 utáni etnikai térszerkezet-változásai. Balkán Füzetek. 4. szám. http://balkancenter.ttk.pte.hu – Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 177. VÉGH A. 2007: Tényezık és folyamatok Horvátország jelenlegi etnikai térszerkezetének alakulásában. http://www.lib.pte.hu/elektkonyvtar/efolyoiratok/PTEperiodikák/mediterra/mediterran200702.pdf Letöltés dátuma: 2009. 11. 29. 178. VESZELKA K. 2002: Horvátország. Turizmus Bulletin. VI. évfolyam. 1. szám. pp. 42-47. 179. VIZI I. 2005: A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása. Turizmus Bulletin. X. évfolyam. 4. szám. pp. 30-40. 180. WOLF, K.-JURCZEK, P. 1986: Geographie der Freizeit und des Tourismus. Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart, 168 p. 181. ZÁGONI M. s.a.: Az európai éghajlat változásának fı irányai. www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/zagoni.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 11. 29. 182. Egyetemes lexikon. Officina Nova, s.n. s.a. pp. 134., 169-170., 395., 443-444., 558., 874., 885. 183. Akadémiai kislexikon I.-II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. pp. 269., 360-361., 785., 873-874., 91., 681-682., 702. 184. Újra horvát kézen Kelet-Szlavónia – Békés visszaadás. Heti Világgazdaság. XX. évfolyam. 2. szám. pp. 24-25. 185. Jugoszlávia. In: Officina Világévkönyv. Officina Nova. s.n. s.a. pp. 234-236. 186. Szemle – A görög és a magyar nemzetközi idegenforgalom fıbb mutatóinak összevetése. Idegenforgalmi Közlemények. 19977. 2. szám. pp. 124-125. 187. Kifulladás. Heti Világgazdaság. XXVI. évfolyam. 34. szám. pp. 22-23. 188. Koszovói rendezési erıfeszítések – Független játszma. Heti Világgazdaság. XXVII. évfolyam. 28. szám. pp. 23-25. 189. Tízéves a Daytoni Egyezmény – Dekoncentrált ország. Heti Világgazdaság. XXVII. évfolyam. 44. szám. pp. 25-27. 190. Ahogy a koszovói elnök látja. Heti Világgazdaság. XXVIII. évfolyam. 44. szám. pp. 28. 191. Boruló Balkán. Heti Világgazdaság. XXIX. évfolyam. 46. szám. pp. 32. 192. Új állam, drámai feszültség – Kikiáltották Koszovó függetlenségét – Belgrád semmisnek minısítette a döntést. Népszabadság. LXVI. évfolyam 41./2. szám. pp. 1. 193. Koszovó kikiáltotta függetlenségét – Népünnepély Pristinában – Belgrád elítéli az egyoldalú lépést. Népszabadság. LXVI. évfolyam. 42./2. szám. pp. 7. 194. Moszkva BT-ülést kért. Népszabadság. LXVI. évfolyam. 42./2. szám. pp. 7. 195. Szerbia Észak-Koszovót szeretné. Népszabadság. LXVI. évfolyam. 203./1. szám. pp. 8. 196. Jugoszlávia. Berlitz útikönyv. Welcome Idegenforgalmi Kiadó. s.n.s.a 256 p. 197. Megsarcolják a vendéget – Tetszhalott jugoszláv idegenforgalom. KÁPÉ. 1996. 34. szám. 198. A turizmus trendjei Európában. Turizmus Bulletin. X. évfolyam. 4. szám. pp. 66-68. 199. A Magyar Természettudományi Múzeum és a balkán-kutatás. www.balkancenter.hu/pdf/mtm.pdf Letöltés Dátuma: 2009. 11. 29. 200. A lakosság utazási szokásai. Turizmus Bulletin. II. évfolyam. 1. szám. pp. 19-22. 201. A senior korosztály utazási szokásai. Turizmus Bulletin. X. évfolyam. 4. szám. pp. 20-23. 202. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról. Turizmus Bulletin. IV. évfolyam. 1. szám. pp. 22-25. 203. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról II. Turizmus Bulletin. IV. évfolyam. 3. szám. pp. 34-38. 204. A magyar háztartások utazási szokásai - 2000. Turizmus Bulletin. V. évfolyam. 1. szám. pp. 33-39. 205. A magyar lakosság külföldi utazásai. Turizmus Bulletin. VIII. évfolyam. 2. szám. pp. 3-10. 206. A magyar lakosság utazási szokásai, 2004. Turizmus Bulletin. IX. évfolyam. 1. szám. pp. 21-31. 207. A magyar lakosság utazási szokásai, 2005. Turizmus Bulletin. X. évfolyam. 1. szám. pp. 16-29. 208. Az európai lakosság külföldi utazásai 2005-ben. Turizmus Bulletin. X. évfolyam. 3. szám. pp. 2-6. 209. A magyar lakosság utazási szokásai, 2006. Turizmus Bulletin. XI. évfolyam. 1-2. szám. pp. 12-27. 210. A magyar lakosság utazási szokásai, 2008. Turizmus Bulletin. XIII. évfolyam. 2. szám. pp. 3-22.

164

211. Tourism 2020 Vision http://podepro.prd.uth.gr/programme/materiel/Sector/EUROPE%20VISION%202020.pdf – Letöltés dátuma: 2009. 12. 15. 212. Kosova - http://albanian.com/main/countries/kosova/ - Letöltés dátuma: 2007. 08. 15. 213. Central Intelligence Agency The World Factbook: Serbia - https://www.cia.gov/library/publications/theworld-factbook/geos/rb.html - Letöltés dátuma: 2007. 08. 15. 214. Koszovó - http://hu.wikipedia.org/wiki/Koszov%C3%B3 - Letöltés dátuma: 2007. 08. 15. 215. Az Európai Unió CARDS programja közösségi támogatás újjáépítési fejlesztéshez és stabilizációhoz – http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyes/45E16BB4-2D2E-E6D198852983/0/CARDS.pdf) – Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 216. The CARDS programme 2000-2006 – http://europa.eu/legislation_summaries/enlargement/western_balkans/r18002_en.htm) - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 217. European Partnership with Bosnia-Hercegovina http://europa.eu/legislation_summaries/enlargement/western_balkans/r18012_en.htm) - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 218. European Partnership with the former Yugoslav Republic of Macedonia http://europa.eu/legislation_summaries/enlargement/western_balkans/r18013_en.htm) - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 219. European Partnership with Montenegro http://europa.eu/legislation_summaries/enlargement/western_balkans/r18014_en.htm) - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 220. European Partnership with Serbia, including Kosovo http://europa.eu/legislation_summaries/enlargement/western_balkans/r18015_en.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 221. Az Európai Számvevıszék összefoglaló tájékoztatója az 5/2007.sz., a CARDS program Bizottság által történı irányításáról szóló különjelentésrıl – http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20071004_a_cards_program_iranyitasarol_ szolo_kulonje... - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 222. Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA) http://europa.eu/legislation_summaries/enlargement/western_balkans/e50020_en.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 223. Regionális politika – Inforegio – Az elıcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) – http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/ipa/index_hu.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 224. Regional Policy Inforegio – How IPA works – http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/ipa/works_en.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 225. Regional Policy Inforegio – Croatia: IPA Regional Develpoment Programmes http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/ipa/croatia_develpoment_en.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 226. Regional Policy Inforegio – IPA Regional Develpoment Programmes in Former Yugoszlav Republic of Macedonia - http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/ipa/fyrom_develpoment_en.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 227. Dél-kelet- Európai transznacionális program – http://vati.hu/main.php?folderID=3623 – Letöltés dátuma: 2009. 08. 06. 228. Az UNESCO Világörökségi Listája http://www.vilagorokseg.hu/portal/vilagoroksegrol.php?idt=20070131183719 – Letöltés dátuma: 2008. 09. 03. 229. World Heritage List - whc.unesco.org/en/list - Letöltés dátuma: 2010. 01. 21. 230. Montenegró fejleszti turizmusát – www.nu.hu – Letöltés dátuma: 2003. 03. 31. 231. A turizmus lett a szerbiai gazdaság húzóágazata - www.fnet.hu – Letöltés dátuma: 2003. március 11. 232. Euroatlanti Biztonsápolitika – Balkán régió – http://www.playhold.com./www.ckke.hu/index_10305020.php - Letöltés dátuma: 2009. 11. 30. 233. Climate Change and Tourism. Proceedings of the 1st International Conference on Climate Change and Tourism. Djerba, Tunisia, 9-11 April 2003. - www.world-tourism.org/sustainable/climate/finalreport.pdf - Letöltés dátuma: 2010. 02. 19. 55 p. 234. Szlovénia SWOT-elemzése http://www.planed.org.uk/leaderplus/downloads/buss_slovinia%20visit/Presentation-Matjaz.pdf Letöltés dátuma: 2010. 02. 19.

165

235. Szerbia SWOT-elemzése http://www2.cedefop.europa.eu/etv/Upload/Projects_Networks/Skillsnet/Events/Halle_2004_Popesku.p pt#11 - Letöltés dátuma: 2010. 02. 19 236. Bosznia-Hercegovina SWOT-elemzése http://www.pks.rs/LinkClick.aspx?fileticket=kimIDWymoy4%3D&tabid=1883&mid=9018&language= sr-Latn-CS#8 - Letöltés dátuma: 2010. 02. 19 237. A világgazdasági válság és a turizmus - www.itthon.hu/szakmaioldalak - Letöltés dátuma: 2009. 12. 29. 238. A KSH jelenti Gazdaság és Társadalom 2009/11. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel20911.pdf -Letöltés dátuma: 2009. 12. 29. 239. http://index.hu/gazdasag - Letöltés dátuma: 2009. 12. 29. A statisztikai számításokhoz az alábbi szakmai kiadványokat és internetes forrásokat használtam fel: 240. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1987. Part. II. United Nations. New York. 1990. pp. 1668-1669. 241. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1989. Part. I. United Nations. New York. 1991. pp. 723-727. 242. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1989. Part. II. United Nations. New York. 1991. pp. 2019-2020. 243. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1991. Part. II., United Nations. New York. 1993. pp. 2086-2087. 244. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1992. Part. II. United Nations. New York. 1994. pp. 2137. 245. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1994. Part. II. United Nations. New York. 1997. pp. 1538-1540., 1724., 1964. 246. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1995. Part. I. United Nations. New York. 1999. pp. 995-1001. 247. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1995. Part. II. United Nations. New York. 1999. pp. 2082-2084., 2321-2323. 248. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1996-1997. Part. I. United Nations. New York. 2000. pp. 438-439. 249. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 1996-1997. Part. II. United Nations. New York. 2000. pp. 1930-1933., 2188., 2452-2453. 250. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 2000. Part. I. United Nations. New York. 2002. pp. 316-319. 251. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 2000. Part. II. United Nations. New York. 2002. pp. 1234-1237., 1360-1364. 252. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 2006. Part. I. United Nations. New York. 2008. pp. 396-398., 820-832. 253. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 2006. Part. II. United Nations. New York. 2008. pp. 132-146., 456., 472-473. 254. National Accounts Statics: Main Aggregates and Detailed Tables 2006. Part. III. United Nations. New York. 2008. pp. 539-544., 553-554.,779-783. 255. Compendium of Tourism Statics. WTO. Madrid. 1989. pp. 67., 76., 183. 256. Compendium of Tourism Statics 1985-1989. WTO. Madrid. 1990. pp. 62., 170. 257. Compendium of Tourism Statics. WTO. Madrid. 1990. pp. 71. 258. Compendium of Tourism Statics. WTO. Madrid. 1992. pp. 58., 67., 163. 259. Compendium of Tourism Statics 1988-1992. WTO. Madrid. 1994. pp. 42. 260. Compendium of Tourism Statics. 1989-1993. WTO. Madrid. 1995. pp. 44., 68., 101., 156., 187. 261. Compendium of Tourism Statics. 1991-1995. WTO. Madrid. 1997. pp. 47., 70., 162., 174., 192. 262. Compendium of Tourism Statics. 1993-1997. WTO. Madrid. 1999. pp. 27.,51., 78., 170., 183., 204. 263. Compendium of Tourism Statics. 1994-1998. WTO. Madrid. 2000. pp. 27., 50., 76., 170., 183., 204. 264. Compendium of Tourism Statics 2002 Edition. WTO. Madrid. 2002. pp. 27., 50., 76., 87., 174., 187., 209. 265. Compendium of Tourism Statics Data 2000-2004. WTO. Madrid. 2006. pp. 28., 50., 76., 87., 171., 176., 189. 266. Tourism Market Trends: Europe-2001. WTO. Madrid. 2001. pp. 184., 185-188., 189-191., 192-193., 210-220., 220-222.

166

267. Tourism Market Trends: Europe-2002. WTO. Madrid. 2002. pp. 340. pp. 288., 290-295., 296., 302-305., 329-334., 340-344. 268. Tourism Market Trends: Europe-2005. WTO. Madrid. 2006. pp. 296. pp. 250-254., 255-261., 267-269., 296-302., 303-308., 316-321. 269. Yearbook of Tourism Statics 1988-1992. WTO. Madrid. 1994. pp. 14., 50-51., 59-60., 78., 191-193., 273., 325., 341., 354., 403., 418., 425., 443. 270. Yearbook of Tourism Statics. 1990. Vol. I. WTO. Madrid. 1991. pp. 130. 271. Yearbook of Tourism Statics 1989-1993. WTO. Madrid. 1995. pp. 54., 63-64., 80-81., 199-201., 295., 338., 352., 364-365., 372., 402., 439-440., 441., 466., 488. 272. Yearbook of Tourism Statics 1990. Vol. I. WTO. Madrid. 1991. pp. 130-131. 273. Yearbook of Tourism Statics 1991-1995. WTO. Madrid. 1997. pp. 66-67., 177-178., 245., 361., 418419., 406-407., 425., 447-448., 480., 525-526., 546 547., 562-563., 581-582., 592-593. 274. Yearbook of Tourism Statics 1993-1997. WTO. Madrid. 1999. pp. 85-86., 96-97., 302., 319-323., 450451., 544-545., 627-628., 730-731. 275. Yearbook of Tourism Statics. Vol.I. WTO. Madrid. 1994. pp. 96. 276. Yearbook of Tourism Statics 1995-1999. WTO. Madrid. 2001. pp. 172-180., 300-301., 336-339., 340341., 343., 345-348., 734-741., 875-882. 277. Yearbook of Tourism Statics 2002 Edition. WTO. Madrid. 2002. pp. 175-183., 289-291. 278. Yearbook of Tourism Statics Data 2000-2004. 2006. Edition. WTO. Madrid. 2006. pp. 113-116., 176183., 292-297., 335-341., 342-345., 346-347., 688-695., 711-718. 279. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 1995. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 1995. pp. 346-359. 280. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2000. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2000. pp. 362-383. 281. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2001. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2001. pp. 40., 83., 367. 282. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2002. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2002. pp. 42., 89. 283. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2003. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2003. pp. 396. 284. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2004. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2004. pp. 433. 285. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2005. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2005. pp. 428-449 286. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2006. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2006. pp. 425. 287. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2007. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2007. pp. 443-456. 288. Statistical Yearbook of the Republic of Croatia 2008. Central Bureau of Statics of the Republic of Croatia. Zagraeb, 2008. pp. 428., 438-452. 289. Statistical Yearbook of Greece 1970. Kingdom of Greece Ministry of Coordination National Statistical Service of Greece. Athens. 1971. pp. 270. 290. Statistical Yearbook of Greece 1971. Kingdom of Greece National Statistical Service of Greece. Athens. 1971. pp. 297. 291. Statistical Yearbook of Greece 1972. Hellenic Republic National Statistical Service of Greece. Athens. 1973. pp. 297. 292. Statistical Yearbook of Greece 1973. National Statistical Service of Greece. Athens. 1974. pp. 313. 293. Statistical Yearbook of Greece 1974. National Statistical Service of Greece. Athens. 1975. pp. 335. 294. Statistical Yearbook of Greece 1975. National Statistical Service of Greece. Athens. 1975. pp. 368. 295. Statistical Yearbook of Greece 1976. National Statistical Service of Greece. Athens. 1976. pp. 372. 296. Statistical Yearbook of Greece 1977. National Statistical Service of Greece. Athens. 1978. pp. 379. 297. Statistical Yearbook of Greece 1978. National Statistical Service of Greece. Athens. 1979. pp. 381., 384.

167

298. Statistical Yearbook of Greece 1979. National Statistical Service of Greece. Athens. 1980. pp. 367., 370. 299. Statistical Yearbook of Greece 1980. National Statistical Service of Greece. Athens. 1981. pp. 363., 366. 300. Statistical Yearbook of Greece 1981. National Statistical Service of Greece. Athens. 1982. pp. 379., 382. 301. Statistical Yearbook of Greece 1982. National Statistical Service of Greece. Athens. 1983. pp. 375., 378. 302. Statistical Yearbook of Greece 1983. National Statistical Service of Greece. Athens. 1984. pp. 367., 370. 303. Statistical Yearbook of Greece 1984. National Statistical Service of Greece. Athens. 1985. pp. 355., 358. 304. Statistical Yearbook of Greece 1985. National Statistical Service of Greece. Athens. 1986. pp. 15., 368.,372., 379. 305. Statistical Yearbook of Greece 1986. National Statistical Service of Greece. Athens. 1987. pp. 371., 374. 306. Statistical Yearbook of Greece 1987. National Statistical Service of Greece. Athens. 1988. pp. 393. 307. Statistical Yearbook of Greece 1988. National Statistical Service of Greece. Athens. 1990. pp. 411. 308. Statistical Yearbook of Greece 1990-91. National Statistical Service of Greece. Athens. 1994. pp. 28., 478. 309. Statistical Yearbook of Greece 2005. National Statistical Service of Greece. Pireas. 2006. pp. 446-469. 310. Statistical Yearbook of Greece 2006. National Statistical Service of Greece. Pireas. 2007. pp. 483-488. 311. Statistical Yearbook of Greece 2007. National Statistical Service of Greece. Pireas. 2008. pp. 44., 437455. 312. Statistical Yearbook of Yugoslavia 1994. Federal Statistical Office. Beograd. 1994. pp. 336-342. 313. Statistical Yearbook of Yugoslavia 1995. Federal Statistical Office. Beograd. 1995. pp. 314-320. 314. Statistical Yearbook of Yugoslavia 2000. Federal Statistical Office. Beograd. 2001. pp. 331-340. 315. Statistical Yearbook of Yugoslavia 2002. Federal Statistical Office. Beograd. 2002. pp. 317-332. 316. Statistical Yearbook of Serbia 2003. Statistical Office of the Republic of Serbia. Beograd. 2003. pp. 58., 315-334. 317. Statistical Yearbook of Serbia 2004. Statistical Office of the Republic of Serbia. Belgrade. 2004. pp. 58., 315-320. 318. Statistical Yearbook of Serbia 2005. Statistical Office of the Republic of Serbia. Belgrade. 2005. pp. 69., 340. 319. Statistical Yearbook of Serbia 2006. Statistical Office of the Republic of Serbia. Belgrade. 2006. pp. 318. 320. Statistical Yearbook of Serbia 2008. Statistical Office of the Republic of Serbia. Beograd. 2008. pp. 69., 316-326. 321. Statistical Yearbook of Serbia and Montenegro. Serbia and Montenegro Statistical Office. Belgrade. 2005. pp. 207-212. 322. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 1995. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 1995. pp. 383-398. 323. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 2000. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 2000. pp. 39., 83., 424-443. 324. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 2001. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 2001. pp. 444-457. 325. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 2002. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 2002. pp. 85., 442. 326. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 2004. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 2004. pp. 425-434. 327. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 2005. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 2005. pp. 425-443. 328. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 2006. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 2006. pp. 432-443.

168

329. Statistical Yearbook of Republic of the Slovenia 2008. Statistical Office of the Republic of Slovenia. Ljubljana. 2004. pp. 429. 330. Statistical Yearbook of the Republic of Macedonia 1996. State Statistical Office of the Republic of Macedonia. Skopje. 1996. pp. 488-502. 331. Statistical Yearbook of the Republic of Macedonia 1997. State Statistical Office of the Republic of Macedonia. Skopje. 1997. pp. 514-526. 332. Statistical Yearbook of the Republic of Macedonia 2000. State Statistical Office of the Republic of Macedonia. Skopje. 2000. pp. 414-426. 333. Statistical Yearbook of the Republic of Macedonia 2008. State Statistical Office of the Republic of Macedonia. Skopje. 2008. pp. 14., 508-521. 334. Commited to Tourism: Travel and the Millennium Develpoment Goals. Volume 6. No. 3. October 2008. UNWTO. Marid. pp. 15., 17. 335. Pocketbook on candidate and potential candidate countries 2009 edition. Office for Official Publications of the European Communities. Luxembourg. 2009. 165 p. 336. Idegenforgalmi Évkönyv 1988. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1989. pp. 12-17. 337. Idegenforgalmi Évkönyv 1989. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1990. pp. 11-13. 338. Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv 1998. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1999. pp. 9., 18-19., 78-79. 339. Idegenforgalmi Statisztikai Évkönyv 1999. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 2000. pp. 29., 4243., 102-103. 340. Turisztikai Statisztikai Évkönyv 2005. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 2006. pp. 31-33. 341. Indicators - http://www.stat.gov.mk/english/glavna_eng.asp- Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 342. Montenegro in Figures 2008. - http://www.monstat.cg.yu/EngPublikacije.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 343. Montenegro in Figures 2007. http://www.monstat.cg.yu/Publikacije/CGuBrojkama/EngCG.BROJKE,2007.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 344. Annual data Tourism http://www.monstat.cg.yu/Godisnji%20podaci/Godina2007/turizam%202007/engturizam%202007.htm Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 345. Statistical Yearbook 2006 - http://www.monstat.cg.yu/Publikacije/Statistical%20Yearbook2006.zip Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 346. Statistical Yearbook 2009. - http://www.monstat.org/EngPublikacije.htm - Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 347. Annual data – Tourism - http://www.monstat.cg.yu/EngPublikacije.htm - Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 348. Bosnia and Herzegovina http://data.un.org/CountryProfile.aspx?crName=Bosnia%20and%20Herzegovina - Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 349. Economics, Business, and the Environment – Tourism: International tourism receipts http://earthtrends.wri.org/text/economics-business/variable-252.html - Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 350. Tourism in the Republic of Macedonia 2003-2007. http://www.stat.gov.mk/english/Publikacii/8.4.8.02.pdf - 2003-2007 - Letöltés dátuma: 2009. 08. 21. 351. Tourism in the Republic of Macedonia 2004-2008. - http://www.stat.gov.mk/Publikacii/8.4.9.01.pdf Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 352. Macedónia régiói - http://www.stat.gov.mk/Publikacii/GodisnikRegioni2007.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 353. Statistika Turizma – Kumulativni Podaci – Razdoblje od januara do maja 2009 http://www.bhas.ba/ARHIVA/2009/SAO/TUR_2009M05_001_01_BA.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 354. Tourist traffic, July 2009 - http://www.mint.hr/UserDocsImages/090907-July.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 355. Horvátország zsupánságai - http://www.about-croatia.com/croatia-counties.php- Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 356. Nights spent by non-residents in hotels, similar establishments and camping (by country of resedence) http://www.statistics.gr/portal/page/portal/ESYE/BUCKET/A2001/Other/A2001_STO12_TB_MM_00_ 2005_06_F_EN.pdf - Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 357. Turizmus Magyarországon - http://itthon.hu/portal/szakmai-oldalak/turizmus-magyarorszagon/turizmusmagyarorszagon - Letöltés dátuma: 2009. 12. 30.

169

358. Turizmus 2008 - http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur08t.pdf- Letöltés dátuma: 2009.12.30. 359. Tourist arrivals and overnight stays by countries, Slovenia, November 2009-provisional data http://www.stat.si/eng/PrikaziDatoteko.aspx?id=3378 - Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. 360. Tourist arrivals and overnight stays by types of tourist resorts and by types of tourist accomodations, Slovenia, November 2009 – provisional data - http://www.stat.si/eng/PrikaziDatoteko.aspx?id=3380 Letöltés dátuma: 2009. 12. 30. http://www.ks361. Hotel Statics 2008. gov.net/esk/eng/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=10&Itemid=8 – Letöltés dátuma: 2009. 12. 30.

170

Függelék jegyzéke 1. fügelék: Gazdasági számítások munkatáblázatai 1. táblázat: Turistaérkezések és vendégéjszakák számának változása küldı országonként 1997 és 2007 között 2. táblázat: Deviza átszámítási segédtáblázat 3. táblázat: A turizmus szolgáltatásokon belüli részarányának alakulása 4. táblázat: A nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya 5. táblázat: A kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke 6. táblázat: A turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez 7. táblázat: A nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya 8. táblázat: Társadalmi hatás mutatójának értéke, turisztikai szálláshelyek koncentrációja, turisztikai funkció erısségére utaló érték 9. táblázat: A nemzetközi turistaérkezések számának változása az elız évhez, az egyes országok részesedése a nemzetközi turistaérkezések számából, a külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben és a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számából turisztikai létesítményekben 10. táblázat: Az egy fıre jutó GDP értéke 2. függelék: Utazási szokásaink - kérdıív 3. függelék: Az utazási irodák vezetıivel készített mélyinterjúk kérdései 4. függelék: A koszovói válság hatásai – The effects of Kosovo crisis 5. függelék: Challenge utazási iroda vezetıjével készített mélyinterjú kérdései 6. függelék: Montenegróba utaztató irodák vezetıivel készített mélyinterjúk kérdései 7. függelék: Montenegró turizmusa 8. függelék: Montenegró és a turizmus - kérdıív 9. függelék: Utazási szokásaink (2008.) – kérdıív 10. függelék: A Balkán-félsziget országai, Bosznia-Hercegovina és a turizmus – kérdıív Minden országra – Bosznia-Hercegovina, Görögország, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Szlovénia - vonatkozólag egységes volt a kérdıív.

171

1. függelék:

1. táblázat: Turistaérkezések és vendégéjszakák számának változása küldı országonként 1995 és 2007 között

vendégéjszakák

turistaérkezések

368,34%

179,08%

151,98%

243,10%

260,04%

461,69%

394,10%

142,40%

190,36%

319,21%

206,80%

133,33%

83,61%

148,23%

707,50%

518,42%

61,45%

n. a.

n. a.

0,87%

-9,38%

162,88%

245,34%

380,87%

455,63%

n. a.

Bulgária

135,27%

121,46%

596,93%

445,31%

-14,06%

-20,94%

1925,93%

472,93%

705,66%

Olaszország

385,25%

212,24%

129,95%

134,96%

40,43%

53,42%

544,39%

583,44%

79,82%

Egyesült Királyság

682,08%

437,54%

526,17%

363,34%

287,74%

277,57%

1054,89%

1079,29%

17,69%

Franciaország

694,98%

437,63%

340,48%

211,19%

82,90%

136,88%

2422,89%

2103,49%

37,03%

Görögország

104,59%

67,32%

442,71%

468,52%

734,59%

953,75%

608,72%

206,05%

-

Hollandia

674,10%

400,00%

210,38%

138,69%

89,13%

159,56%

945,74%

766,95%

63,80%

Horvátország

n. a.

n. a.

38,45%

38,94%

90,66%

98,81%

-

-

n. a.

Lengyelország

1967,46%

874,72%

52,04%

163,02%

197,42%

141,92%

3042,94%

2576,20%

530,52%

Svájc

311,81%

353,31%

169,31%

132,72%

-30,53%

11,80%

980,21%

1026,20%

26,72%

n. a.

n. a.

-40,99%

-36,38%

-

-

563,43%

710,81%

n. a.

Macedónia

turistaérkezések

408,47%

Belgium BoszniaHercegovina

turistaérkezések

Görögország

vendégéjszakák

Horvátország

turistaérkezések

Macedónia vendégéjszakák

Szlovénia

Csehország

vendégéjszakák

turistaérkezések

Jugoszlávia (2003 és 2006 között SzerbiaMontenegró, 2006-tól Szerbia)

Németország

914,53%

646,96%

54,70%

12,18%

11,79%

44,04%

637,08%

466,63%

-0,38%

Dánia

362,43%

140,59%

392,27%

418,16%

154,47%

209,93%

1298,98%

1956,50%

3,27%

Oroszország

5,02%

-32,20%

49,56%

61,43%

-69,83%

-66,30%

n. a.

n. a.

22,32%

Ausztria

373,51%

520,50%

77,16%

51,76%

88,99%

157,26%

335,05%

238,37%

41,18%

Svédország 1995. Jugoszlávia 2007. Szerbia

488,24%

264,65%

390,11%

389,29%

137,15%

153,49%

1995,61%

2870,78%

-2,17%

-

-

258,53%

119,99%

-7,77%

41,31%

n. a.

n. a.

7,59%

USA

380,62%

195,72%

316,70%

250,40%

142,27%

127,86%

944,72%

823,00%

58,80%

Japán

n. a.

n. a.

1255,84%

786,91%

234,11%

146,69%

7378,26%

4458,11%

-35,56%

Szlovénia

n. a.

n. a.

-

-

64,14%

64,62%

238,44%

176,24%

n. a.

Szlovákia

n. a.

n. a.

216,70%

119,46%

544,83%

1155,53%

938,01%

814,96%

n. a.

n. a. – nincs adat Megjegyzés: 2007-ben Görögországban és Macedóniában az adatok együttesen vonatkoznak Szerbiára és Montenegróra.

172

2. táblázat

Deviza átszámítási segédtáblázat USD keresztárfolyamok DEM

EUR

GRD

HRK

RSD

SIT

USD

YUD

MKD

1988

1,75497

127,1993

1

9,006164

1989

1,878127

139,3768

1

9,321097

1990

1,614653

152,286

1

11,70346

1991

1,659099

186,0042

98,62599

1

11,68339

1992

1,558613

178,273

0,798188

63,18874

1

1993

1,654855

179,0586

6,561927

64,24847

1

25,58

1994

1,616359

169,296

5,6287

87,40246

1

40,93

1995

1,430843

184,0201

5,3161

125,3822

1

38,05

1996

1,504517

205,3369

5,5396

164,5308

1

39,48

1997

1,734332

241,5918

6,3031

206,1458

1

56,71

1998

1,755617

275,2951

6,2475

161,2443

1

55,44

1999

1,836005 0,938735

304,1276

7,647654

171,9643

1

56,83

2000

2,122665 1,085314

363,502

8,155344

226,0118

1

67,44

2001

2,183402 1,116355

380,3976

8,356043

241,2073

1

67,96

2002

2,066857 1,061563

360,091

7,145744

238,8152

1

61,86

2003

0,885311

294,0362

6,118506

247,5326

1

54,28

2004

0,805124

289,2653

5,636883

207,5067

1

50,16

2005

0,804949

266,5386

6,233626

191,9631

1

49,2

2006

0,796561

257,5333

5,578401

65,17963

190,8406

1

48,1

2007

0,731489

253,4904

4,985456

59,10972

171,8049

1

45

Az átszámításhoz az alábbi forrásokat használtam fel: http://www.hnb.hr/tecarj http://www.bsi.si/podatki/tec-BS-SIT http://www.bsi.si/podatki/tec-BS-SIT-en.asp http://www.gocurrency.com http://www.hnb.hr/tecajn/etecajn.htm http://www.a-z.info.hu/info/valuta/mac.html http://www.cbbh.ba/index.php?id=4&year=2007 http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=arfolyamlekerdezes Letöltések dátuma: 2009. 08. 31.

173

3. táblázat A turizmus szolgáltatásokon belüli részarányának alakulása

Ország

Horvátország Nemzetközi turizmusból származó bevétel

Szolgáltatásexport értéke

Macedónia

Szlovénia

%

Nemzetközi turizmusból származó bevétel

% -

millió USD millió USD 19,00 184,9671485

% 10,27%

millió USD 1 079,00

millió USD 1 951,35

% 55,29%

-

35,00 156,0030395 29,00 137,1468877

22,44% 21,15%

1 230,00 1 188,00

1 784,19 1 605,31

68,94% 74,00%

-

30,00 175,4220779 85,22 354,6630301

17,10% 24,03%

1 117,00 953,41

2 099,26 2 001,57

53,21% 47,63%

Turizmuson belüli részarány

%

Nemzetközi turizmusból származó bevétel

Szolgáltatás-export értéke

%

mértéke gység 1995

Millió USD 1 584,00

1996 1997

2 014,00 2 529,00

n. a.

1998 1999

2 733,00 2 491,65

n. a.

2000 2001

2 751,28 3 358,25

4167,672142 66,01% 4853,385747 69,19%

81,08 414,3090154 43,89 312,1718658

19,57% 14,06%

961,93 989,83

1 878,14 1 968,12

51,22% 50,29%

2002 2003

3 731,10 6 294,62

6016,154511 62,02% 8374,364592 75,17%

51,81 336,028128 73,42 395,2487104

15,42% 18,58%

1 072,95 1 337,38

2 311,52 2 738,64

46,42% 48,83%

2004 2005

6 838,20 7 452,52

n. a. n. a.

-

95,64 480,9110845 114,29 560,953252

19,89% 20,37%

1 629,56 1 795,14

3 237,48 4 051,14

50,33% 44,31%

2006

9 920,14

n. a.

-

195,84

-

2 451,79

4 479,83

54,73%

%

Nemzetközi turizmusból származó bevétel

%

Nemzetközi turizmusból származó bevétel

Ország

n. a. n. a. n. a.

Horvátország Nemzetközi turizmusból származó bevétel

mértéke gység 1995 1996

millió USD

Millió kuna

Szolgáltatásexport értéke

Millió kuna

1 584,00 2 014,00

n. a.

1997 1998

2 529,00 2 733,00

n. a.

1999 2000

2 339,00 2 986,00

2001 2002

n. a.

n. a.

Macedónia

% -

millió USD millió TFYR 99-tıl millió macedón euró dínár 19,00 7 038,00 35,00 6 159,00

Szolgáltatás-export értéke

%

millió USD 99-tıl millió % millió tolár euró 10,27% 1 079,00 244 665,00 22,44% 1 230,00 293 554,00

55,29% 68,94%

%

29,00 30,00

7 777,60 9 725,40

21,15% 17,10%

1 188,00 330 928,00 1 117,00 338 493,00

74,00% 53,21%

n. a.

33 988,80 66,01%

80,00 88,00

20 155,50 27 941,00

24,03% 19,57%

895,00 344 199,00 1 044,00 424 481,00

47,63% 51,22%

3 749,00 3 960,80

40 555,10 69,19% 42 989,90 62,02%

49,00 55,00

21 215,20 20 786,70

14,06% 15,42%

1 105,00 474 726,00 1 139,00 552 027,00

50,29% 46,42%

2003 2004

5 572,70 5 505,60

51 238,60 75,17% n. a.

65,00 77,00

21 454,10 24 122,50

18,58% 19,89%

1 184,00 677 902,00 1 312,00 671 799,00

48,83% 50,33%

2005 2006

5 998,90 7 902,00

n. a.

92,00 156,00

27 598,90

20,37%

1 445,00 777 669,00 1 953,00 854 933,00

44,31% 54,73%

n. a.

n. a.

-

Turizmuson belüli részarány

Szlovénia

-

n. a.

-

n. a. – nincs adat

174

4. táblázat A nemzetközi turizmusból származó bevételek GDP-n belüli részaránya

Ország

mérte.

Ország

BoszniaHercegovina

Horvátország

Macedónia

Szlovénia

mértékegység

százalék

százalék

százalék

Százalék

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

n. a.

9,19%

n. a.

8,56% 10,33% 12,87% 12,41% 13,46% 14,71% 16,94% 14,71% 19,41% 18,11% 20,28% 23,09% 24,68%

0,81% 0,43% 0,78% 0,88% 0,85% 2,32% 2,31% 1,28% 1,31% 1,58% 1,81% 1,96% 3,07% 3,28%

4,54% 6,14% 7,30% 7,78% 5,15% 4,18% 5,06% 4,97% 4,78% 5,69% 5,39% 5,21% 6,57% 7,19%

n. a. n. a.

0,47% 0,48% 4,70% 5,27% 4,55% 4,68% 5,21% 4,07% 6,98% 7,45%

Bosznia-Hercegovina Nemzet közi turizmu sból származ ó részesed GDP bevétel és millió USD

1994

n. a.

1995

2 860,00

1996 1997

millió USD

%

n. a.

Horvátország

GDP

Nemzetköz i turizmusb ól származó részesed bevétel és

millió USD millió USD

%

millió USD

millió USD

Szlovénia

részese dés

GDP

%

millió USD

Nemzetk özi turizmu sból származ részesed ó bevétel és millió USD

%

-

15 534,85

1427,00

3 577,06

29,00

0,81%

21 118,75

959,00

4,54%

7,00

-

18 506,42

1 584,00

8,56%

4 455,22

19,00

0,43%

17 562,47

1 079,00

6,14%

4 124,60

16,00

-

19 492,56

2 014,00

10,33%

4 469,20

35,00

0,78%

168 394,20

1 230,00

7,30%

6 561,60

n. a.

-

19 642,87

2 529,00

12,87%

3 280,18

29,00

0,88%

152 753,90

1 188,00

7,78%

1998

4 448,95

21,00

0,47%

22 025,45

2 733,00

12,41%

3 516,94

30,00

0,85%

216 727,10

1 117,00

5,15%

1999

4 450,75

21,31

0,48%

18 512,74

2 491,65

13,46%

3 677,81

85,22

2,32%

227 894,57

953,41

4,18%

2000

4 563,72

214,68

4,70%

18 701,72

2 751,28

14,71%

3 505,19

81,08

2,31%

190 271,02

961,93

5,06%

2001

4 742,08

249,92

5,27%

19 822,78

3 358,25

16,94%

3 440,86

43,89

1,28%

198 980,36

989,83

4,97%

2002

6 230,53

283,54

4,55%

25 361,95

3 731,10

14,71%

3 943,91

51,81

1,31%

224 250,39

1 072,95

4,78%

2003

7 886,54

369,36

4,68%

32 429,81

6 294,62

19,41%

4 633,13

73,42

1,58%

234 859,58

1 337,38

5,69%

2004

9 392,55

489,37

5,21%

37 755,97

6 838,20

18,11%

5 288,22

95,64

1,81%

302 245,39

1 629,56

5,39%

2005

16 767,64

683,27

4,07%

36 741,38

7 452,52

20,28%

5 825,59

114,29

1,96%

344 865,51

1 795,14

5,21%

2006

10 865,45

758,26

6,98%

42 960,91

9 920,14

23,09%

6 378,67

195,84

3,07%

373 401,34

2 451,79

6,57%

2007

13 365,89

995,23

7,45%

51 261,21

12 650,91

24,68%

7 700,00

252,91

3,28%

47 200,00

3 394,45

7,19%

Bosznia-Hercegovina

GDP

Nemzet közi turizmu

Horvátország

GDP

Nemzetköz i turizmusb

9,19%

Macedónia Nemzet közi turizm usból szárma zó GDP bevétel

Macedónia

GDP

Nemzet közi turizm

Szlovénia

GDP

Nemzetk özi turizmu

175

sból származ ó bevétel

ól származó bevétel

usból szárma zó bevétel

sból származ ó bevétel millió tolár

millió konvertibili s márka 200052007 között millió euró

millió USD19 99-tıl millió euró

millió kuna 2006-2007 millió euró

Millió TFYR millió USD macedón 1999-tıl dínár 20006 millió euró m euró

millió USD 19999tıl millió euró

millió USD 1999-tıl millió euró

mérte. 1994

n. a.

-

87 441,00

1 427,00

146 409,00

29,00

1 845 831,00

959,00

1995

2 860,00

7,00

98 382,00

1 584,00

169 521,30

19,00

2 202 021,00

1 079,00

1996

4 124,60

16,00

107 981,00

2 014,00

176 444,00

35,00

2 770 603,00

1 230,00

1997

6 561,60

-

123 811,00

2 529,00

186 019,00

29,00

3 148 957,00

1 188,00

1998

7 443,10

21,00

137 604,00

2 733,00

194 979,00

30,00

3 494 600,00

1 117,00

1999

8 603,30

20,00

141 579,00

2 339,00

209 009,70

80,00

3 918 974,00

895,00

2000

9 611,20

233,00

152 519,00

2 986,00

236 389,90

88,00

4 300 350,00

1 044,00

2001

10 480,00

279,00

165 640,00

3 749,00

233 840,70

49,00

4 799 552,00

1 105,00

2002

11 651,10

301,00

181 230,00

3 960,80

243 970,00

55,00

5 355 440,00

1 139,00

2003

12 303,00

327,00

198 422,00

5 572,70

251 486,30

65,00

5 813 540,00

1 184,00

2004

13 497,10

394,00

212 826,00

5 505,60

265 257,30

77,00

6 271 795,00

1 312,00

2005

8 655,00

550,00

229 032,00

5 998,90

286 619,00

92,00

6 620 145,00

1 445,00

2006

9 777,00

604,00

34221

7 902,00

156,00

11065

728,00

37497

7 126 012,00 47,2 milliárd 185,00 USD

1 953,00

2007

5 081,00 7,7 milliárd 9 254,00 USD

2 483,00

n. a. – nincs adat

176

5. táblázat: A kereskedelem-vendéglátás bruttó hozzáadott értéke Horvátország

Macedónia

Szlovénia

Ország

GDP

kereskedele mvendéglátás értéke

mértékegység

millió USD

millió USD

%

millió USD

millió USD

%

millió USD

millió USD

%

1992

3 391,43

489,86

14,44%

n. a.

801,00

-

16 109,91

2 049,13

12,72%

1993

5 943,83

705,59

11,87%

n. a.

223,87

-

22 336,64

2 886,48

12,92%

1994

15 534,85

1 913,94

12,32%

3 577,06

440,62

12,32%

21 118,75

2 719,37

12,88%

1995

18 506,42

2 173,06

11,74%

4 455,22

563,45

12,65%

17 562,47

2 271,16

12,93%

1996

19 492,56

2 500,79

12,83%

4 469,20

580,56

12,99%

16 839,42

1 990,53

11,82%

1997

19 642,87

2 588,76

13,18%

3 280,18

408,60

12,46%

15 275,39

1 939,44

12,70%

1998

22 025,45

2 780,15

12,62%

3 516,94

436,25

12,40%

21 672,71

2 645,72

12,21%

1999

18 512,74

2 027,51

10,95%

3 677,81

452,68

12,31%

22 789,46

2 649,66

11,63%

2000

18 701,72

2 130,77

11,39%

3 505,19

514,66

14,68%

19 027,10

2 207,40

11,60%

2001

19 822,78

2 479,15

12,51%

3 440,86

433,87

12,61%

19 898,04

2 363,66

11,88%

2002

25 361,95

3 543,48

13,97%

3 943,91

509,63

12,92%

22 425,04

2 704,76

12,06%

2003

32 429,81

4 855,43

14,97%

4 633,13

606,76

13,10%

23 485,96

2 864,65

12,20%

2004

37 755,97

5 294,66

14,02%

5 288,22

800,88

15,14%

30 224,54

3 620,41

11,98%

2005

36 741,38

n. a.

-

5 825,59

880,12

15,11%

34 486,55

4 219,35

12,23%

részesedés

GDP

kereskedele mvendéglátás értéke

részesedés

GDP

kereskedele mvendéglátás értéke

részesedés

n. a. – nincs adat

177

Ország

mértékegység

Horvátország kereskedele mvendéglátás GDP értéke 1990 és 1995 között ezer horvát dínár, millió kuna millió kuna

Macedónia kereskedele mvendéglátás GDP értéke

millió TFYR macedón dínár

Szlovénia kereskedele mvendéglátás GDP értéke

millió TFYR macedón dínár millió tolár

millió tolár

1992

2 707,00

391,00

n. a.

405,00

1 017 965,00

129 482,00

1993

39 003,00

4 630,00

n. a.

5 726,70

1 435 095,00

185 452,00

1994

87 441,00

10 773,00

146 409,00

18 034,40

1 845 831,00

237 680,00

1995

98 382,00

11 552,20

169 521,30

21 439,30

2 202 021,00

284 763,00

1996

107 981,00

13 853,40

176 444,00

22 920,70

2 770 603,00

327 504,00

1997

123 811,00

16 317,20

186 019,00

23 171,70

3 148 957,00

399 807,00

1998

137 604,00

17 369,00

194 979,00

24 185,60

3 494 600,00

426 607,00

1999

141 579,00

15 505,70

209 009,70

25 726,00

3 918 974,00

455 647,00

2000

152 519,00

17 377,20

236 389,90

34 709,00

4 300 350,00

498 898,00

2001

165 640,00

20 715,90

233 840,70

29 485,70

4 799 552,00

570 131,00

2002

181 230,00

25 320,80

243 970,00

31 525,50

5 355 440,00

645 938,00

2003

198 422,00

29 708,00

251 486,30

32 935,00

5 813 540,00

709 095,00

2004

212 826,00

29 845,40

265 257,30

40 172,20

6 271 795,00

751 259,00

2005

229 032,00

391,00

286 619,00

43 302,00

6 620 145,00

809 959,00

n. a. – nincs adat

178

6. táblázat: A turizmus hozzájárulása a kereskedelem-vendéglátás értékteremtéséhez

Ország

Horvátország kereskede lemvendéglát turizmus ás értéke értéke

%

Macedónia keresked elemvendéglá tás turizmu értéke s értéke

mértékegység

millió USD

millió USD

%

millió USD

millió USD

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

2 173,06 2 500,79 2 588,76 2 780,15 2 027,51 2 130,77 2 479,15 3 543,48 4 855,43 5 294,66

385,58 493,14 518,21 573,22 472,54 517,15 569,79 736,24 976,38 1 130,23

17,74% 19,72% 20,02% 20,62% 23,31% 24,27% 22,98% 20,78% 20,11% 21,35%

n.a. n. a. 408,60 436,25 452,68 514,66 433,87 509,63 606,76 800,88

n.a. n.a. 49,70 55,25 70,11 51,35 50,18 66,08 85,73

Ország

Horvátország kereskede lemvendéglát turizmus ás értéke értéke

millió kuna

n. a.

Szlovénia kereskede lemvendéglát turizmus ás értéke értéke

%

%

%

millió USD

millió USD

%

12,16% 12,67% 15,49% 9,98% 11,56% 12,97% 14,13% -

2 271,16 1 990,53 1 939,44 2 645,72 2 649,66 2 207,40 2 363,66 2 704,76 2 864,65 3 620,41

38,28 34,67 32,70 45,16 46,19 38,26 40,08 44,88 47,30 59,06

1,69% 1,74% 1,69% 1,71% 1,74% 1,73% 1,70% 1,66% 1,65% 1,63%

Macedónia kereskede lemvendéglát turizmus ás értéke értéke millió millió TFYR TFYR macedón macedón dínár dínár

mértékegység

millió kuna

1995

11 552,20

2 049,80

n.a.

n. a.

1996

13 853,40

2 731,80

n. a.

n. a.

1997

16 317,20

3 266,30

23 171,70

2 818,60

1998

17 369,00

3 581,20

24 185,60

3 063,30

1999

15 505,70

3 613,80

25 726,00

3 984,10

2000

17 377,20

4 217,50

34 709,00

3 463,10

2001

20 715,90

4 761,20

29 485,70

3 410,00

2002

25 320,80

5 261,00

31 525,50

4 087,90

2003

29 708,00

5 974,00

32 935,00

4 653,40

2004

29 845,40

6 371,00

40 172,20

n. a.

Szlovénia kereskede lemvendéglát turizmus ás értéke értéke

millió tolár 2 202 021,00 2 770 603,00 3 148 957,00 3 494 600,00 3 918 974,00 4 300 350,00 4 799 552,00 5 355 440,00 5 813 540,00 6 271 795,00

millió tolár 4 799,80 5 704,10 6 740,50 7 282,50 7 943,00 8 646,10 9 667,70 10 718,30 11 707,50 12 254,80

n. a. – nincs adat

179

7. táblázat: A nemzetközi turizmus bevételeinek az áru-és szolgáltatás-exporthoz viszonyított részaránya

Ország

Horvátország

Macedónia

Szlovénia

Mértékegység

százalék

százalék

százalék

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

0,10% 0,20% 0,00% 0,24% 0,28% 2,44% 2,60% 2,47% 2,42% 2,73% 3,95% -

1,20% 2,12% 1,29% 2,78% 2,37% 2,07% 5,49% 4,76% 2,99% 3,45% 4,18% 4,49% 4,39% -

6,60% 5,59% 7,68% 11,24% 14,16% 14,64% 9,76% 8,56% 9,10% 8,70% 8,37% 10,20% 8,99% 8,06% 9,49%

Ország

Horvátország bevétel

Horvátország nemzetközi kereskedelem

Macedónia bevétel

Macedónia nemzetközi kereskedelem

mértékegység

millió USD

millió USD

millió USD

millió USD

millió USD

millió USD

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

n. a.

1 614,00 20 434,00 40 086,00 7 138,92 7 834,81 8 071,03 8 730,93 7 573,53 8 816,17 9 603,35 11 501,67 15 266,11 17 900,85 17 297,16

11,00 13,00 29,00 19,00 35,00 29,00 30,00 85,22 81,08 43,89 51,81 73,42 95,64 114,29 195,84

2 187,96 1 414,05 1 470,72 1 234,73 1 111,44 1 233,01 1 285,29 1 565,08 1 426,07 1 530,89 1 611,68 2 144,90 2 464,61

671,00 734,00 959,00 1 079,00 1 230,00 1 188,00 1 117,00 953,41 961,93 989,83 1 072,95 1 337,38 1 629,56 1 795,14 2 451,79

10 172,26 10 063,17 8 172,93 5 739,87 766,03 769,78 1 115,21 1 089,94 959,10 1 053,37 1 226,85 1 274,94 1 759,48 2 165,64 2 464,58

n. a. n. a.

1 584,00 2 014,00 2 529,00 2 733,00 2 491,65 2 751,28 3 358,25 3 731,10 6 294,62 6 838,20 7 452,52 9 920,14

n. a.

n. a.

Szlovénia Szlovénia nemzetközi bevétel kereskedelem

180

Ország

mértékegység

Horvátország nemzetközi Horvátország bevétel kereskedelem millió USD 1991 és 1995 1999-tıl millió között ezer horvát euró dínár, millió kuna

Macedónia Szlovénia nemzetközi Szlovénia nemzetközi Macedónia bevétel kereskedelem bevétel kereskedelem millió USD19 millió USD millió TFYR 1999-tıl millió tolár 99-tıl millió euró macedón dínár millió euró

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

543,00 832,00 1 427,00 1 584,00 2 014,00 2 529,00 2 733,00 2 339,00 2 986,00 3 749,00 3 960,80 5 572,70 5 505,60 5 998,90

1 614,00 20 434,00 40 086,00 37 951,20 43 401,70 50 872,50 54 546,50 57 919,70 71 898,90 80 246,00 82 188,00 93 405,80 100 905,00 107 824,00

11,00 13,00 29,00 19,00 35,00 29,00 30,00 80,00 88,00 49,00 55,00 65,00 77,00 92,00

6 409,00 27 627,00 55 920,00 55 961,00 49 722,00 69 407,60 80 343,50 88 143,30 114 958,00 99 833,10 92 780,80 95 254,50 106 758,00 128 136,60

671,00 734,00 959,00 1 079,00 1 230,00 1 188,00 1 117,00 895,00 1 044,00 1 105,00 1 139,00 1 184,00 1 312,00 1 445,00

642 772,00 843 148,00 1 091 299,00 1 203 665,00 1 428 975,00 1 672 966,00 1 844 918,00 1 914 406,00 2 390 328,00 2 745 667,00 3 059 878,00 3 246 774,00 3 761 735,00 4 276 117,00

2006

7 902,00

n. a.

156,00

n. a.

1 953,00

4 931 379,00

n. a. – nincs adat

181

8. táblázat: Társadalmi hatás mutatójának értéke, turisztikai szálláshelyek koncentrációja, turisztikai funkció erısségére utaló érték

fı

ezer fı

db

km2

fı

ezer fı

db

km2

fı

ezer fı

ágyak száma

km2

turistaérkezések száma

db

lakosság

lakosság

ezer fı

terület

terület

fı

Szlovénia

ágyak száma

ágyak száma

km2

lakosság

turistaérkezések száma

db

terület

lakosság

ezer fı

ágyak száma

terület

fı

turistaérkezések száma

ágyak száma

km2

turistaérkezések száma

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

Macedónia

turistaérkezések száma

Horvátország

lakosság

Görögország

Terület

évek

Ország

db

1985

131 957

9 739 589

6 574

348 171

8 436

1986

131 957

9 739 589

7 025

359 377

8 464

1987

131 957

9 739 589

7 564

375 367

8 907

1988

131 957

9 739 589

7 778

395 812

1989

131 957

9 739 589

8 082

423 790

9 669

221

8 644

1990

131 957

9 739 589

8 873

438 355

8 497

258

7 880

1 889

1991

131 957

10 259 000

8 036

459 297

1 346

25 713

2 033 964

103

80 296

379

299

1992

131 957

10 259 000

9 331

475 799

1 271

25 713

2 033 964

106

79 628

156

616

1993

131 957

10 259 000

9 413

486 439

1 521

25 713

2 033 964

121

81 328

77

624

1994

131 957

10 259 000

10 713

508 505

2 293

25 713

1 945 932

185

81 604

91

1995

131 957

10 259 000

10 130

535 810

1 324

25 713

1 945 932

147

78 913

100

20 273

1 965 986

732

72 853

1996

131 957

10 259 000

9 233

548 785

2 649

25 713

1 945 932

136

79 667

301

20 273

1 965 986

832

77 803

1997

131 957

10 259 000

10 070

561 068

3 834

25 713

1 945 932

121

78 425

298

20 273

1 965 986

974

79 949

1998

131 957

10 259 000

10 916

576 876

4 112

25 713

1 945 932

157

78 974

283

20 273

1 965 968

977

79 504

1999

131 957

10 259 000

12 164

584 973

3 805

25 713

1 945 932

181

79 203

152

20 273

1 965 986

884

78 746

2000

131 957

10 259 000

13 096

591 652

25 713

1 945 932

224

73 759

88 361

7 661 365

239

92 465

20 273

1 965 986

1 090

79 225

2001

131 957

10 964 020

14 057

608 104

87 609

4 437 460

6 544

722 525

25 713

1 945 932

99

74 130

88 361

7 736 362

351

92 490

20 273

1 965 986

1 219

79 893

2002

131 957

10 964 020

14 180

626 914

87 609

4 437 460

6 944

804 436

25 713

2 022 547

123

73 985

88 361

7 515 144

448

87 325

20 273

1 948 250

1 302

80 034

2003

131 957

10 964 020

13 969

644 898

87 609

4 437 460

7 409

840 706

25 713

2 022 547

158

72 059

88 361

7 532 613

481

85 634

20 273

1 948 250

1 373

80 724

2004

131 957

10 964 020

13 313

668 271

87 609

4 437 460

7 912

871 178

25 713

2 022 547

165

72 276

88 361

7 463 157

580

85 867

20 273

1 948 250

1 499

78 654

2005

131 957

10 964 020

14 276

682 050

87 609

4 437 460

8 467

909 210

25 713

2 022 547

197

72 637

88 361

7 440 769

453

86 731

20 273

1 948 250

1 555

78 960

2006

131 957

10 964 020

16 039

693 252

87 609

4 437 460

8 659

925 882

25 713

2 022 547

202

71 021

88 361

7 411 569

469

88 598

20 273

1 948 250

1 617

80 737

2007

131 957

10 964 020

17 518

700 933

87 609

4 437 460

9 307

944 076

25 713

2 022 547

230

70 898

88 361

7 411 569

695

112 708

20 273

1 948 250

1 751

82 515

9 018

5 831

748

182

Évek

Görögország

Horvátország

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

Macedónia

HII

CAT

HII

CAT

HII

CAT

%

db ágy /km2

%

db ágy /km2

%

db ágy /km2

I db ágy /100 lakos

HII

CAT

%

db ágy /km2

I db ágy /100 lakos

Szlovénia

HII

CAT

I

%

db ágy /km2

db ágy /100 lakos

1985

167,50%

2,638518608

1986

172,13%

2,723440212

1987

177,66%

2,844616049

1988

179,86%

2,999552885

1989

182,98%

3,211576498

1990

191,10%

3,321953364

1991

178,33%

3,480656578

105,06%

3,122778361

3,95

1992

190,95%

3,605712467

105,21%

3,096799284

3,91

1993

191,75%

3,686344794

105,95%

3,162913701

4,00

1994

204,43%

3,853565934

109,51%

3,173647571

4,19

1995

198,74%

4,060489402

107,55%

3,068992339

4,06

137,23%

3,593597396

3,71

1996

190,00%

4,158816887

106,99%

3,098316027

4,09

142,32%

3,837764514

3,96

1997

198,16%

4,25190024

106,22%

3,050013612

4,03

149,54%

3,943619593

4,07

1998

206,40%

4,371696841

108,07%

3,071364679

4,06

149,70%

3,921669215

4,04

1999

218,57%

4,433057739

109,30%

3,08027068

4,07

144,96%

3,884279584

4,01

2000

227,65%

4,483672712

111,51%

2,868548983

3,79

103,12%

1,04644583

1,21

155,44%

3,907907069

4,03

2001

228,21%

4,60834969

247,47%

8,247154973

105,09%

2,882977482

3,81

104,54%

1,04672876

1,20

162,00%

3,940857298

4,06

2002

229,33%

4,750896125

256,49%

9,182115993

106,08%

2,877338311

3,66

105,96%

0,98827537

1,16

166,83%

3,947812361

4,11

2003

227,41%

4,887182946

266,96%

9,596114554

107,81%

2,802434566

3,56

106,39%

0,969137968

1,14

170,47%

3,981847778

4,14

2004

221,42%

5,064308828

278,30%

9,943932701

108,16%

2,810873877

3,57

107,77%

0,971774878

1,15

176,94%

3,879741528

4,04

2005

230,21%

5,168729207

290,81%

10,37804335

109,74%

2,824913468

3,59

106,09%

0,981552948

1,17

179,82%

3,894835495

4,05

2006

246,29%

5,253620498

295,13%

10,56834344

109,99%

2,762065881

3,51

106,33%

1,002682179

1,20

183,00%

3,982489025

4,14

2007

259,78%

5,311828853

309,74%

10,77601616

111,37%

2,757282309

3,51

109,38%

1,275540114

1,52

189,88%

4,070191881

4,24

183

Horvátország

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

Macedónia

Szlovénia

évek

Görögország

HII

CAT

HII

CAT

HII

CAT

I

HII

CAT

I

HII

CAT

I

1985

100,07%

2,638518608

1986

100,07%

2,723440212

1987

100,08%

2,844616049

1988

100,08%

2,999552885

1989

100,08%

3,211576498

1990

100,09%

3,321953364

1991

100,08%

3,480656578

100,01%

3,122778361

3,95

1992

100,09%

3,605712467

100,01%

3,096799284

3,91

1993

100,09%

3,686344794

100,01%

3,162913701

4,00

1994

100,10%

3,853565934

100,01%

3,173647571

4,19

1995

100,10%

4,060489402

100,01%

3,068992339

4,06

100,04%

3,593597396

3,71

1996

100,09%

4,158816887

100,01%

3,098316027

4,09

100,04%

3,837764514

3,96

1997

100,10%

4,25190024

100,01%

3,050013612

4,03

100,05%

3,943619593

4,07

1998

100,11%

4,371696841

100,01%

3,071364679

4,06

100,05%

3,921669215

4,04

1999

100,12%

4,433057739

100,01%

3,08027068

4,07

100,04%

3,884279584

4,01

2000

100,13%

4,483672712

100,01%

2,868548983

3,79

100,00%

1,04644583

1,21

100,06%

3,907907069

4,03

2001

100,13%

4,60834969

100,15%

8,247154973

100,01%

2,882977482

3,81

100,00%

1,04672876

1,20

100,06%

3,940857298

4,06

2002

100,13%

4,750896125

100,16%

9,182115993

100,01%

2,877338311

3,66

100,01%

0,98827537

1,16

100,07%

3,947812361

4,11

2003

100,13%

4,887182946

100,17%

9,596114554

100,01%

2,802434566

3,56

100,01%

0,969137968

1,14

100,07%

3,981847778

4,14

2004

100,12%

5,064308828

100,18%

9,943932701

100,01%

2,810873877

3,57

100,01%

0,971774878

1,15

100,08%

3,879741528

4,04

2005

100,13%

5,168729207

100,19%

10,37804335

100,01%

2,824913468

3,59

100,01%

0,981552948

1,17

100,08%

3,894835495

4,05

2006

100,15%

5,253620498

100,20%

10,56834344

100,01%

2,762065881

3,51

100,01%

1,002682179

1,20

100,08%

3,982489025

4,14

2007

100,16%

5,311828853

100,21%

10,77601616

100,01%

2,757282309

3,51

100,01%

1,275540114

1,52

100,09%

4,070191881

4,24

184

Ország

Bosznia-Hercegovina

Horvátország

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006tól Szerbia

Macedónia

Szlovénia

Görögország

Koszovó

Montenegró

9. táblázat: A nemzetközi turistaérkezések számának változása az elız évhez képest

mértékegység

%

%

%

%

%

%

%

%

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

200,0% 616,7% 267,6% 76,8% 118,4% 98,9% 192,1% 81,3% 115,1% 103,1% 115,2% 113,2% 119,1% 119,5%

87,9% 15,8% 94,4% 119,7% 150,8% 57,7% 200,1% 144,7% 107,3% 92,5% 153,2% 112,2% 106,1% 106,7% 106,8% 107,0% 102,3% 107,5%

100,3% 105,2% 101,2% 95,9% 91,2% 4,8% 41,2% 49,4% 118,2% 109,9% 301,0% 99,0% 95,0% 53,7% 157,2% 146,9% 127,6% 107,4% 120,6% 78,1% 103,5% 148,2%

116,7% 39,9% 102,9% 114,2% 152,9% 79,5% 92,5% 89,0% 129,8% 115,3% 123,8% 44,2% 124,2% 128,5% 104,4% 119,4% 102,5% 113,9%

15,8% 206,0% 101,3% 119,9% 97,9% 113,7% 117,1% 100,3% 90,5% 123,3% 111,8% 106,8% 105,5% 109,2% 103,7% 104,0% 108,3%

6 574 106,9% 107,7% 102,8% 103,9% 109,8% 90,6% 116,1% 100,9% 113,8% 94,6% 91,1% 109,1% 108,4% 111,4% 107,7% 107,3% 100,9% 98,5% 95,3% 107,2% 112,3% 109,2%

148,8% 78,7% 93,8% 131,1%

127,7% 88,6% 232,6% 109,4% 93,1% 50,5% 263,8% 147,8% 125,1% 104,1% 132,6% 144,6% 138,9% 157,4%

185

Ország

Bosznia-Hercegovina

Horvátország

Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, 2006-tól Szerbia

Macedónia

Szlovénia

Görögország

Montenegró

Az egyes országok részesedése a nemzetközi turistaérkezések számából

mértékegység

ezer fı

ezer fı

ezer fı

ezer fı

ezer fı

ezer fı

ezer fı

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0,03% 0,04% 0,30% 0,74% 0,49% 0,54% 0,51% 0,83% 0,62% 0,69% 0,70% 0,80% 0,85% 0,93% 1,01%

12,91% 16,31% 10,60% 19,91% 24,84% 24,79% 21,99% 28,14% 29,06% 29,81% 31,27% 33,18% 33,29% 31,35% 30,61%

0,65% 0,65% 0,80% 2,26% 1,93% 1,71% 0,88% 1,15% 1,56% 1,92% 2,03% 2,43% 1,78% 1,70% 2,29%

1,03% 1,32% 1,18% 1,02% 0,78% 0,95% 1,05% 1,08% 0,44% 0,53% 0,67% 0,69% 0,77% 0,73% 0,76%

5,30% 5,32% 5,86% 6,25% 6,31% 5,89% 5,11% 5,26% 5,41% 5,59% 5,79% 6,29% 6,11% 5,85% 5,76%

79,91% 76,18% 81,08% 69,40% 65,25% 65,80% 70,30% 63,19% 62,43% 60,88% 58,95% 55,83% 56,13% 58,07% 57,62%

0,17% 0,19% 0,19% 0,41% 0,38% 0,33% 0,16% 0,36% 0,48% 0,58% 0,60% 0,79% 1,07% 1,37% 1,96%

186

Ország

Bosznia-Hercegovina turisztikai létesítményekben

Horvátország turisztikai létesítményekben

Jugoszlávia 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, utána Szerbia turisztikai létesítményekben

Macedónia turisztikai létesítményekben

Szlovénia turisztikai létesítményekben

Görögország kollektív turisztikai létesítményekben

Az egyes országok részesedése a külföldi turistaérkezések számából turisztikai létesítményekben

mértékegység

%

%

%

%

%

%

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

1,10% 0,89% 1,01% 1,01% 1,13%

68,45% 73,21% 57,51% 67,61% 73,34% 74,39% 73,89% 37,46% 42,06% 43,89% 45,30% 47,07% 47,34% 46,32% 44,45%

3,45% 2,89% 4,32% 7,69% 5,71% 5,11% 3,25% 1,54% 2,26% 2,83% 2,94% 3,45% 2,53% 2,51% 3,32%

6,38% 3,47% 2,32% 2,83% 3,88% 1,44% 0,64% 0,78% 0,96% 0,98% 1,10% 1,08% 1,10%

28,10% 23,89% 31,79% 21,23% 18,64% 17,67% 18,97% 7,00% 7,83% 8,23% 8,40% 8,92% 8,70% 8,65% 8,36%

51,47% 46,33% 43,26% 41,38% 38,44% 40,32% 41,44% 42,76%

187

Ország

Bosznia-Hercegovina turisztikai létesítményekben

Horvátország turisztikai létesítményekben

Jugoszlávia 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró, utána Szerbia turisztikai létesítményekben

Macedónia turisztikai létesítményekben

Szlovénia turisztikai létesítményekben

Görögország kollektív turisztikai létesítményekben

Montenegró turisztikai létesítményekben

Az egyes országok részesedése a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák számából turisztikai létesítményekben

mértékegység

%

%

%

%

%

%

%

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0,45% 0,38% 0,45% 0,47% 0,51%

19,86% 26,21% 16,71% 29,36% 35,53% 35,33% 29,97% 39,17% 43,90% 45,17% 46,12% 47,16% 48,86% 45,89% 47,43%

0,43% 0,42% 1,58% 1,95% 1,50% 1,35% 0,70% 1,00% 1,47% 1,88% 1,91% 2,30% 1,05% 0,99% 1,41%

0,54% 0,49% 0,38% 0,49% 0,67% 0,57% 0,24% 0,31% 0,39% 0,40% 0,47% 0,43% 0,50%

3,86% 4,00% 4,78% 4,53% 4,43% 4,16% 3,85% 3,92% 4,36% 4,57% 4,66% 4,84% 4,67% 4,38% 4,66%

54,11% 48,61% 46,58% 45,10% 43,03% 42,61% 42,02% 46,00%

0,90% 0,30% 0,32% 0,66% 0,62% 0,52% 0,22% 0,79% 1,04% 1,04% 1,37% 1,76% 2,33% 6,29% 0,00%

188

10. táblázat: Az egy fıre jutó GDP értéke Horvátország

Évek 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2007

GDP millió USD 15 534,85 18 506,42 19 492,56 19 642,87 22 025,45 18 512,74 18 701,72 19 822,78 25 361,95 32 429,81 37 755,97 36 741,38 42 960,91 51 261,21 73 300,00

lakosság

4 437 460 4 437 460 4 437 460 4 437 460 4 437 460 4 437 460 4 437 460 4 437 460

Macedónia egy fıre esı GDP

4 467 5 715 7 308 8 508 8 280 9 681 11 552 16 518

GDP millió USD 3 577,06 4 455,22 4 469,20 3 280,18 3 516,94 3 677,81 3 505,19 3 440,86 3 943,91 4 633,13 5 288,22 5 825,59 6 378,67 7 700,00 18 520,00

lakosság 1 945 932 1 945 932 1 945 932 1 945 932 1 945 932 1 945 932 1 945 932 1 945 932 2 022 547 2 022 547 2 022 547 2 022 547 2 022 547 2 022 547 2 022 547

Szlovénia egy fıre esı GDP 1 838 2 290 2 297 1 686 1 807 1 890 1 801 1 768 1 950 2 291 2 615 2 880 3 154 3 807 9 157

GDP millió USD 21 118,75 17 562,47 16 839,42 15 275,39 21 672,71 22 789,46 19 027,10 19 898,04 22 425,04 23 485,96 30 224,54 34 486,55 37 340,13 47 200,00 59 440,00

lakosság

egy fıre esı GDP

1 965 986 1 965 986 1 965 986 1 965 968 1 965 986 1 965 986 1 965 986 1 948 250 1 948 250 1 948 250 1 948 250 1 948 250 1 948 250 1 948 250

8 933 8 565 7 770 11 024 11 592 9 678 10 121 11 510 12 055 15 514 17 701 19 166 24 227 30 509

189

2. függelék A kérdıív kitöltése nem kötelezı!

UTAZÁSI SZOKÁSAINK

Kedves Utazó! A következı kérdıív azzal a céllal készült, hogy megismerjük az Ön utazási szokásait és véleményét a Balkánfélszigeten kialakult helyzetrıl! Kérjük, válassza ki az Ön által megfelelınek ítélt választ és tegyen x-et a megfelelı -be . Dátum:........................................... 1. Tavaly hol töltötte szabadságát? 

belföldön



külföldön



szabadság alatt sehová sem

utazott Amennyiben tavaly szabadsága alatt nem utazott el belföldre vagy külföldre, kérjük a 4. kérdésnél folytassa a kérdıív kitöltését. 2. Befolyásolta-e utazási döntését a koszovói válság?  

igen, éspedig: más úti célt választott, mégpedig:......................................................................................

   

más közlekedési eszközt választott: autóbusz helyett repülıgéppel utazott személygépkocsi helyett repülıgéppel utazott nem

3. Ha Ön tavaly Horvátországban vagy Görögországban üdült, az utazás és a tartózkodás során tapasztalta –e a koszovói válság hatását?  

igen, mégpedig:....................................................................................................................... nem

4. Járt-e már valaha

Horvátországban? Görögországban? Bulgáriában?

Igen

Nem

  

  

5. Véleménye szerint mely fogalmak jellemzıek az egyes országokra? Kérjük, X-szel jelölje véleményét! /Több válasz is lehetséges!/ szép kell terméemes éghajlat szeti tájak

mőv észe-ti értékekbe n való gazdagság

mag as szintő szolgáltatások megléte

szab ven ad-idıs dégtevészeretı kenysénép gek sokrétősége

fejle jó tt infra- közbizstruktú-ra tonság

kivá ló gasztronómia

190

Hor vátország Gör ögország Bul gária 6. Az Ön számára mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál? különösen fontos napfényes tengerpart mővészeti értékekben való gazdaság változatos szabadidıs tevékenységek megléte az üdülıhely turisztikai árszínvonala az üdülıhely megközelíthetısége az emberek vendégszeretete konszolidált belpolitikai helyzet megfelelı ellátási színvonal jó közbiztonság mások pozitív tapasztalatai ismert, divatos legyen az üdülıterület

némileg fontos

nem fontos

 

 

 





































 

 

 







7. Véleménye szerint elképzelhetı egy újabb konfliktus kialakulása a balkáni országok között? 

Igen



nem

Ha Ön nem-mel válaszolt, a kérdezés befejezıdött. Kérjük, olvassa el a kérdıív végén lévı szöveget is! 8. Ha igen, mely országokat érintheti elsısorban a válság? /Több válasz is lehetséges!/   

Magyarország Horvátország Görögország

 

Bulgária Jugoszlávia

9. Egy újabb balkáni konfliktus megítélése szerint hogyan befolyásolná a térség idegenforgalmát? 

jelentıs mértékben



kis mértékben



nem befolyásolná

Köszönjük türelmét!

Kérjük, szánjon még egy percet a kérdıív további részének kitöltésére! A kérdıívet kitöltı neme: férfi





nı

A kérdıívet kitöltı életkora:

191

     

20 év alatt 21-30 év között 31-40 év között 41-50 év között 51-60 év között 60 év felett

Köszönjük a segítségét!

192

3. függelék

AZ UTAZÁSI IRODÁK VEZETİIVEL KÉSZITETT MÉLYINTERJÚK KÉRDÉSEI 1. Milyennek ítéli a jelenlegi politikai helyzetet Koszovóban? 2. Valószínőnek tartja-e egy újabb válság kialakulását az elkövetkezendı 1-2 éven belül? 3. Érzıdik-e az 1999-es délszláv válság hatása az idei szezonban az úti célok kiválasztásánál? Ha igen: Ez miben nyilvánul meg? 4. Tavaly kirobbant háborús konfliktus hogyan hatott az iroda által kínált utazási lehetıségek iránti kereslet alakulására? 5. Hogyan tudtak reagálni a kereslet megváltozására? 6. Mi a véleménye a görög Nemzeti Turisztikai Hivatal által felkínált támogatásról? 7. Milyen turisztikai termékeket kínál az iroda a turistáknak Görögországban/Horvátországban? 8. Véleménye szerint a magyar turisták utazásaik kiválasztásánál milyen tényezık játszanak szerepet? 9. Elképzelése szerint az elkövetkezendı 5-10 éven belül milyen változások várhatók a magyar turisztikai kereslet alakulásában? 10. Az iroda hogyan kíván megfelelni a változó turisztikai keresletnek?

193

4. függelék A kérdıív kitöltése nem kötelezı!

A KOSZOVÓI VÁLSÁG HATÁSAI

Kedves ...........................! A következı kérdıív azzal a céllal készült, hogy megismerjük a koszovói válság vállalkozására gyakorolt hatásait, illetve véleményét a magyarok utazási szokásairól. Kérjük, válassza ki az Ön által megfelelınek ítélt választ és tegyen x-et a megfelelı -be. 1. Mi a véleménye a jelenlegi koszovói politikai helyzetrıl?  konszolidált

 labilis

2. Valószínőnek tartja-e egy újabb válság kialakulását az elkövetkezendı 1-2 éven belül?  igen

 nem

3. Érzıdött-e az 1999-es délszláv válság hatása az idei szezonban?  igen, éspedig............................................................................................................................  nem 4. Tavaly kirobbant háborús konfliktus hogyan hatott vállalkozására? Kérjük, írja le véleményét! ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....... 5. Milyen módon igyekeztek megoldani a helyzetet? Kérjük, írja le véleményét! ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....... 6. Kaptak-e az államtól valamilyen támogatást?  igen,mégpedig..........................................................................................................................  nem 7. Hogyan ítéli meg a görög Nemzeti Turisztikai Hivatal által felkínált támogatást? Kérjük, írja le véleményét! ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....... 8. Véleménye szerint a magyar turisták utazásaik kiválasztásánál milyen tényezık játszanak szerepet? Több válasz is lehetséges!  napfényes tengerpart  mővészeti értékekben való gazdagság  változatos szabadidıs tevékenységek megléte  az üdülıhely turisztikai árszínvonala  az üdülıhely megközelíthetısége

194

 az emberek vendégszeretete  konszolidált belpolitikai helyzet  megfelelı ellátási színvonal  jó közbiztonság  mások pozitív tapasztalatai 9. Elképzelése szerint az elkövetkezendı 5-10 éven belül milyen változások várhatók a magyar turisztikai kereslet alakulásában? Kérjük, írja le véleményét! ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....... 10. A vállalkozása hogyan kíván megfelelni a változó turisztikai keresletnek? Kérjük, írja le véleményét! ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......

Köszönjük segítségét!

195

It isn’t compulsory to feel out this questionnaire!

THE EFFECTS OF KOSOVO CRISIS

This questionnaire made to find out about the effects of Kosovo crisis on your enterprise. I also would like to learn your opinion about the travelling habits of Hungarian tourists. Please, choose the correct answer and put an X into the . 1. What’s your opinion about the present political situation in Kosovo? > stable

 unstable

2. Do you find it possible for a new crisis to be formed in the next few years? > yes

 no

3. Did the crisis in 1999 have effect on the 2000 tourist season? > yes, and............................................................................................................................ > no 4. How did the crisis started in 1999 effect your company? Please, summarize your opinion. ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....... 5. How did you attempt to find solution for this problem? Please, summarize your opinion. ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......

6. Did you receive any kind of subsidy from the government? > yes, and.......................................................................................................................... > no 8.What do you think of the assistance offered by the EOT? Please, summarize your opinion. ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....... 8. Why do you think Hungarian tourists travel to a particular destination? You can choose more than one answers. > sunny beaches > cultural sites > great variety of sport facilities > the prices > easy travel conditions

196

> hospitality of native people > stable political situation > good service facilities > good public order > good experiences of other people 9. What changes do you expect in the Hungarian tourist demand in the next 5-10 years? Please, summarize your opinion. ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....... 10. How does your company want to met the changing tourist demand? Please, summarize your opinion. ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................

Thank you for your assistance.

197

5. függelék CHALLENGE UTAZÁSI IRODA VEZETİJÉVEL KÉSZITENDİ MÉLYINTERJÚ KÉRDÉSEI

1. Milyennek ítéli a jelenlegi politikai helyzetet Bosznia-Hercegovinában? 2. Valószínőnek tartja-e egy újabb etnikai konfliktus kialakulását az elkövetkezendı 5-10 éven belül? 3. Véleménye szerint a magyar turisták mennyire tartják biztonságosnak Bosznia-Hercegovinát? 4. Milyen turisztikai termékeket kínál az iroda a turistáknak Bosznia-Hercegovinában? 5. Mely programok iránt a legnagyobb a kereslet? 6. Megítélése szerint melyek Bosznia-Hercegovina turizmusának erısségei/gyengeségei? 7. Elképzelése szerint az elkövetkezendı 5-10 éven belül milyen változások várhatók a magyar turisztikai kereslet alakulásában? 8. Az iroda hogyan kíván megfelelni a változó turisztikai keresletnek?

198

6. függelék MONTENEGRÓBA UTAZTATÓ IRODÁK VEZETİIVEL KÉSZITENDİ MÉLYINTERJÚK KÉRDÉSEI

1. Milyennek ítéli a jelenlegi politikai helyzetet Montenegróban? 2. Valószínőnek tartja-e egy újabb etnikai konfliktus kialakulását a környezı térségben az elkövetkezendı 5-10 éven belül? 3. Véleménye szerint a magyar turisták mennyire tartják biztonságosnak Montenegrót? 4. Milyen turisztikai termékeket kínál az iroda a turistáknak Montenegróban? 5. Mely programok iránt a legnagyobb a kereslet? 6. Megítélése szerint melyek Montenegró turizmusának erısségei/gyengeségei? 8. Elképzelése szerint az elkövetkezendı 5-10 éven belül milyen változások várhatók a magyar turisztikai kereslet alakulásában? 8. Az iroda hogyan kíván megfelelni a változó turisztikai keresletnek?

199

7. függelék

MONTENEGRÓ TURIZMUSA

Kedves Varga Szilvia ! A következı kérdıív azzal a céllal készült, hogy megismerjük véleményét Montenegró turizmusáról. Kérjük, válassza ki az Ön által megfelelınek ítélt választ és tegyen x-et a megfelelı -be. 1. Milyennek ítéli a jelenlegi politikai helyzetet Montenegróban? konszolidált

 labilis

2. Valószínőnek tartja-e egy újabb etnikai konfliktus kialakulását a környezı térségben az elkövetkezendı 5-10 éven belül? igen

 nem

1. Véleménye szerint a magyar turisták mennyire tartják biztonságosnak Montenegrót? nagyon kevésbé egyáltalán nem 2. Milyen turisztikai termékeket kínál az iroda a turistáknak Montenegróban? /Több válasz is lehetséges!/    

üdülés tengerparton üdülés hegyvidéken kulturális utazások aktív sportolási programok

3. Mely programok iránt a legnagyobb a kereslet? Kérjük, írja le véleményét! …………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………… …. 4. Megítélése szerint melyek Montenegró turizmusának erısségei/gyengeségei? Erısség Szép természeti tájak Kellemes éghajlat Mővészeti étékekben való gazdagság Magas szintő szolgáltatások megléte Szabadidıs tevékenységek sokrétősége Vendégszeretı nép Fejlett infrastruktúra Jó közbiztonság Kiváló gasztronómia

Gyengeség

  

  









   

   

5. Elképzelése szerint az elkövetkezendı 5-10 éven belül milyen változások várhatók a magyar turisztikai kereslet alakulásában?

200

Kérjük, írja le véleményét! ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .....………………………………… 6. A vállalkozása hogyan kíván megfelelni a változó turisztikai keresletnek? Kérjük, írja le véleményét! ............................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................................................................................................……… ………………………….....................

Köszönjük segítségét!

201

8. függelék A kérdıív kitöltése nem kötelezı!

MONTENEGRÓ ÉS A TURIZMUS

Kedves Utazó! A következı kérdıív azzal a céllal készült, hogy megismerjük az Ön utazási szokásait és véleményét Montenegró idegenforgalmáról. Kérjük, válassza ki az Ön által megfelelınek ítélt választ és tegyen x-et a megfelelı -be . Dátum:........................................... 1. Utazott-e már valaha Montenegróba?     

Igen, éspedig: Egyszer Kétszer Háromszor Több, mint háromszor



Nem

Amennyiben még nem járt Montenegróban, kérjük a 3. kérdésnél folytassa a kérdıív kitöltését. 7. Milyen célból utazott Montenegróba? /Több válasz is lehetséges!/    

Üdülés, nyaralás Sportolás Barátok, rokonok meglátogatása Üzletkötés

8. Milyen célból utazik Montenegróba? /Több válasz is lehetséges!/     

Üdülés, nyaralás Kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése Sportolás Barátok, rokonok meglátogatása Üzletkötés

9. Milyen közlekedési eszközzel utazik Montenegróba? /Több válasz is lehetséges!/

   

Személygépkocsi Autóbusz Vonat Repülıgép

10. Milyen szállást vesz igénybe Montenegróban?    

Szálloda Apartman Magánszálláshely Barátoknál, rokonoknál történı elszállásolás

202

11. Véleménye szerint mely fogalmak jellemzıek Montenegróra? Kérjük, X-szel jelölje véleményét! /Több válasz is lehetséges!/ Szép természeti tájak kellemes éghajlat mővészeti értékekben való gazdagság magas szintő szolgáltatások megléte szabadidıs tevékenységek sokrétősége vendégszeretı nép fejlett infrastruktúra jó közbiztonság kiváló gasztronómia 12. Az Ön számára mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál? különö sen fontos napfényes tengerpart mővészeti értékekben való gazdaság változatos szabadidıs tevékenységek megléte az üdülıhely turisztikai árszínvonala az üdülıhely megközelíthetısége az emberek vendégszeretete konszolidált belpolitikai helyzet megfelelı ellátási színvonal jó közbiztonság mások pozitív tapasztalatai ismert, divatos legyen az üdülıterület

némile g fontos

          

          

nem fontos           

13. Véleménye szerint elképzelhetı egy újabb etnikai konfliktus kialakulása Montenegróban? 

Igen



Nem

Ha Ön nem-mel válaszolt, a kérdezés befejezıdött. Kérjük, olvassa el a kérdıív végén lévı szöveget is! 14. Ha igen, mely országokat érintheti elsısorban a válság? /Több válasz is lehetséges!/   

Magyarország Horvátország Görögország

 

Bulgária Szerbia és Montenegró

Köszönjük türelmét!

Kérjük, szánjon még egy percet a kérdıív további részének kitöltésére! A kérdıívet kitöltı neme:  Férfi



Nı

A kérdıívet kitöltı életkora:      

20 év alatt 21-30 év között 31-40 év között 41-50 év között 51-60 év között 60 év felett

203

9. függelék UTAZÁSI SZOKÁSAINK A kérdıív kitöltése nem kötelezı! Kedves Utazó! A következı kérdıív azzal a céllal készült, hogy megismerjem az Ön utazási A kérdıívet abban az esetben töltse ki, hogyha idén belföldi vagy külföldi utazáson szándékozik részt venni. Kérem, válassza ki az Ön által megfelelınek ítélt választ. 1.

szokásait.

Általában milyen utazások iránt érdeklıdik?

a.

Belföldi

b. Külföldi Amennyiben belföldi utazások iránt érdeklıdik, kérem a 3. kérdésnél folytassa a kérdıív kitöltését. 2. Hová szeretne utazni? Több válasz is lehetséges! a.

Európa, éspedig:

b.

Amerika, éspedig:

c.

Ázsia, éspedig:

d.

Afrika, éspedig:

e.

Ausztrália, éspedig:

3. Tavaly hol töltötte szabadságát? Több válasz is lehetséges! Belföldön: i.

Dunakanyar

ii.

Észak-Dunántúl

iii.

Dél-Dunántúl

iv.

Nyugat-Dunántúl

v.

Balaton

vi.

Velencei-tó

vii.

Észak-Magyarország

viii.

Alföld

ix.

Tisza-tó

x.

Budapest és környéke Külföldön:

xi.

Közép-Európa

xii.

Nyugat-Európa

xiii.

Dél- Európa

xiv.

Észak-Európa

xv.

Amerika

204

xvi.

Ázsia

xvii.

Afrika

xviii.

Ausztrália

b. szabadság alatt sehová sem utazott Amennyiben tavaly szabadsága alatt nem utazott el belföldre vagy külföldre, kérem a 6. kérdésnél folytassa a kérdıív kitöltését. 4.

Hogyan szervezte utazását?

a.

Egyénileg

b.

Utazási iroda által szervezett utazáson vett részt

c.

Szállásfoglalás/repülıjegyvásárlás miatt vett igénybe utazási irodai szolgáltatást

5. Milyen jellegő nyaraláson vett részt? Több válasz is lehetséges! a.

vízparti nyaralás

b.

hegyvidéki üdülés

c.

városlátogatás

d.

körutazás

e.

gyógyüdülés

f.

wellness üdülés

g.

sportolással egybekötött utazás

205

szép természeti tájak

kellemes éghajlat

mővészeti értékekben való gazdagság

magas szintő szolgáltatások megléte

szabadidıs tevékenységek sokrétősége

vendégszeretı nép

fejlett infrastruktúra

jó közbiztonság

kiváló gasztronómia

gazdasági, társadalmi elmaradottság

Olaszország

Szerbia

Montenegró

Szlovénia

Horvátország BoszniaHercegovina Macedónia

Spanyolország

Görögország Bulgária Albánia h.

egyéb, éspedig:

206

i. 6. A felsorolt országok közül melyikben járt már? Több válasz is lehetséges! a.

Olaszország

b.

Szerbia

c.

Montenegró

d.

Szlovénia

e.

Horvátország

f.

Bosznia-Hercegovina

g.

Macedónia

h.

Spanyolország

i.

Görögország

j.

Bulgária

k.

Albánia

7. Mi jut eszébe, ha az alábbi országokra gondol? Több válasz is lehetséges! 8.

Az Ön számára mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál? különösen fontos

némileg fontos

nem fontos

napfényes tengerpart mővészeti értékekben való gazdaság változatos szabadidıs tevékenységek megléte az üdülıhely turisztikai árszínvonala az üdülıhely megközelíthetısége az emberek vendégszeretete konszolidált belpolitikai helyzet megfelelı ellátási színvonal jó közbiztonság mások pozitív tapasztalatai az üdülıterület státusszimbóluma 9. Honnan szerzi meg az utazásához szükséges információkat? Több válasz is lehetséges! a.

korábbi saját tapasztalatai alapján

b.

ismerısök, barátok ajánlata alapján

c.

Internetrıl

d.

Utazási iroda prospektusaiból, kiadványaiból

207

e.

TV mősorból, rádiómősorból

f.

turisztikai vásárokon, mégpedig:

g.

hirdetésekbıl, éspedig:

h.

Egyéb, forrásból:

Köszönöm türelmét! Kérem, szánjon még egy percet a kérdıív további részének kitöltésére! 10. A kérdıívet kitöltı neme: a.

Férfi

b.

Nı

11. A kérdıívet kitöltı életkora: a.

20 év alatt

b.

21-30 év között

c.

31-40 év között

d.

41-50 év között

e.

51-60 év között

f.

60 év felett

208

10. függelék BOSZNIA-HERCEGOVINA ÉS A TURIZMUS A kérdıív kitöltése nem kötelezı! Kedves Utazó! A következı kérdıív azzal a céllal készült, hogy megismerjem az Ön utazási szokásait és véleményét BoszniaHercegovina idegenforgalmáról. A kérdıívet abban az esetben töltse ki, hogyha 2000 és 2007 között járt Bosznia-Hercegovinában. Kérem, válassza ki az Ön által megfelelınek ítélt választ. 1.

Hányszor járt már Bosznia-Hercegovinában?

o

Egyszer

o

Kétszer

o

Háromszor

o

Több, mint háromszor

2. Milyen célból utazott Bosznia-Hercegovinába? Több válasz is lehetséges! o

Üdülés, nyaralás

o

Kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése

o

Sportolás

o

Barátok, rokonok meglátogatása

o

Üzletkötés

o

Egyéb, éspedig:

3. Milyen közlekedési eszközzel utazott általában Bosznia-Hercegovinába? Több válasz is lehetséges! o

Személygépkocsi

o

Autóbusz

o

Vonat

o

Repülıgép

4. Milyen szállást vett igénybe leggyakrabban Bosznia-Hercegovinában? Több válasz is lehetséges! o

Szálloda

o

Apartman

o

Magánszálláshely

o

Barátoknál, rokonoknál történı elszállásolás

o

Egyéb, éspedig:

5.

Utazása(i) során mely területeket, településeket látogatta meg?

o

209

6.

Hogyan szerzett tudomást Bosznia-Hercegovina utazási lehetıségeirıl?

o

korábbi saját tapasztalatai alapján

o

ismerısök, barátok ajánlata alapján

o

Internetrıl

o

TV mősorból, rádiómősorból

o

utazási iroda prospektusaiból, kiadványaiból

o

turisztikai vásárokon, mégpedig:

o

hirdetésekbıl, éspedig:

o

egyéb forrásból:

7.

Hogyan szervezte általában utazását?

o

Egyénileg

o

utazási iroda által szervezett utazáson vett részt

o

szállásfoglalás/repülıjegyvásárlás miatt vett igénybe utazási irodai szolgáltatást

8. Véleménye szerint mely fogalmak jellemzıek Bosznia-Hercegovinára? Több válasz is lehetséges! o

szép természeti tájak

o

kellemes éghajlat

o

mővészeti értékekben való gazdagság

o

magas szintő szolgáltatások megléte

o

szabadidıs tevékenységek sokrétősége

o

vendégszeretı nép

o

fejlett infrastruktúra

o

jó közbiztonság

o

kiváló gasztronómia

9.

Az Ön számára mennyire fontosak az alábbi tényezık az utazás kiválasztásánál? különösen fontos

némileg fontos

nem fontos

10. napfényes tengerpart mővészeti értékekben való gazdaság változatos szabadidıs tevékenységek megléte az üdülıhely turisztikai árszínvonala az üdülıhely megközelíthetısége az emberek vendégszeretete konszolidált belpolitikai helyzet megfelelı ellátási színvonal Jó közbiztonság

210

mások pozitív tapasztalatai az üdülıterület státusszimbóluma 11. Véleménye szerint elképzelhetı egy újabb etnikai konfliktus kialakulása a Balkán-félszigeten? o

igen

o nem o Ha Ön nem-mel válaszolt, a kérem a 13. kérdésnél folytassa a kérdıív kitöltését! 12. Ha igen, mely országokat érintheti elsısorban a válság? Több válasz is lehetséges! o

Magyarország

o

Horvátország

o

Szlovénia

o

Montenegró

o

Bulgária

o

Szerbia

o

Bosznia-Hercegovina

o

Macedónia

o

Görögország

13. Egy újabb balkáni konfliktus megítélése szerint hogyan befolyásolná a térség idegenforgalmát? o

jelentıs mértékben

o

kis mértékben

o

nem befolyásolná

14. Tervezi-e, hogy idén is ellátogat Bosznia-Hercegovinába? o

igen

o nem Amennyiben Ön nem-mel válaszolt, a kérdezés befejezıdött. Kérem, olvassa el a kérdıív végén lévı szöveget is! 15. Milyen célból utazik Bosznia-Hercegovinába? Több válasz is lehetséges! o

Üdülés, nyaralás

o

Kulturális programokon való részvétel, nevezetességek megtekintése

o

Sportolás

o

Barátok, rokonok meglátogatása

o

Üzletkötés

o

Egyéb, éspedig:

211

Köszönöm türelmét! Kérem, szánjon még egy percet a kérdıív további részének kitöltésére! 16. A kérdıívet kitöltı neme: o

Férfi

o

Nı

17. A kérdıívet kitöltı életkora: 18.

20 év alatt

19.

21-30 év között

20.

31-40 év között

21.

41-50 év között

22.

51-60 év között

23.

60 év felett

Köszönöm segítségét!

212