A vizuális nevelés tervezése, szervezése sajátos nevelésű igényű gyerekekkel, integrált csoportban 2.rész A vegyes csoportokban vezetett vizuális foglalkozásokat nehezítik a gyermekek különböző életkorából adódó, eltérő igényei, és fejlettségbeli különbségének szintjei. Megoldási javaslatokról írtam a cikkem első részében. Ebben a körben kell megtalálnunk, és kielégítenünk a sajátok nevelési igénnyel érkező gyerekek speciális szükségleteit is, és azt a hagyományos tervező munka gazdagításával oktatási koncepciónk szerves részévé tenni. Néhány terület, amelyekre az én óvodás csoportomban kiterjed a sajátos nevelés igénye: • Beszédészlelés, beszédhiba, és a beszéd súlyos lemaradása • A motorium fejlődési zavara, koordinálatlan nagy és kismozgások, akár a finommotorika teljes hiánya (mozgássérült gyerekeknél) • Az értelmi fejlődés elmaradása az életkori szinttől, a figyelem és emlékezet, gondolkodás zavara (enyhe fokú mentális retardáció) • Az érzelmi-indulati élet, dac, agresszió, idegrendszeri zavarok, szorongás, túlzott érzékenység. • Pervazív fejlődési zavar, autizmus spektrum A zavart személyiségfejlődésű gyermekeknél szem előtt kell tartanunk a pedagógiai korrekció fontosságát. Ennek a munkának alapfeltétele a pszichológiai szemlélet, ahol a folyamatokhoz igazodó, különböző funkciók kibontakoztatását, segítő tevékenységet értünk. Segítsünk, hogy megérezzék az elfogadást, megnyugvást, az alkotókedv éledését, pozitív önértékelésük kibontakozását. A korrekciós munka feltétele, hogy jól ismerjük ezeket, a gyerekeket: hiányosságaikat, szükségleteiket és a megtalált probléma megoldásának birtokosai is legyünk. A most hatályos rendelkezések két csoportba sorolják a problémás gyerekeket: SNI 1 és SNI 2, vagy BTM.
1
Az SNI a sajátos nevelési igény megjelölése, amelynek hátterében organikus sérülések állnak, feltérképezése a szakértői bizottságok feladata. Gondozását is az általuk kirendelt szakemberek, heti rendszerességgel végzik. Az óvónő feladata ennek a munkának a segítése. A BTM a beilleszkedési, tanulási és magatartás zavarok összefoglaló neve. Ezt a nevelési tanácsadók diagnosztizálják, és ők végezhetik a gondozást a gyermekek behívásával. Ellátó lehet az óvoda fejlesztő pedagógusa, és az óvónő is. (A cikk további részében mindkét csoportba sorolt gyerekeket sajátos nevelésűként említem, nem a diagnózis, hanem az ellátandó feladatok szempontjából.) A szakértői bizottságok, és a nevelési tanácsadók által vizsgált gyerekek is szakvéleménnyel rendelkeznek, amelyben részletesen leírják a vizsgálaton tapasztalt hiányosságokat, a diagnózist és a fejlesztendő területeket. Ha megfelelő plusz végzetséget szerzett az érdeklődő óvónő, akkor kiigazodik ezeken, a többoldalas véleményeken. Ha ismeri a teszteket, akkor megérti a számok mögött húzódó eredmények üzenetét. A nyelvezet és a speciális plusz képzettség meglétével is ennek értelmezése nem egyszerű. Ezért az óvónő napi munkáját, differenciált tervezését akkor tudja eredményesen végezni, ha módjában van a fejlődés súlypontjairól fejlesztő szakemberrel konzultálni, ha kell segítséget kérni. Ne maradjon egyedül a problémával! Én azon szerencsések közé tartozom, ahol a gyerekek mellett ott állnak a sérülés specifikus szakemberek. Mivel ez a megsegítés heti kétszer egy-két óra, így az igazi integrációs feladat azért továbbra is az óvónő kezében marad. Az ő ügyességén múlik, hogy ezek a gyerekek úgy haladjanak együtt a csoport tagjaival, hogy közben sajátos szükségleteiket is kielégítjük. A sajátos nevelésű, integrált gyerekekkel végzett vizuális nevelésem leghatékonyabb eszköze a művészetterápia lett. Munkámban a Németh László megközelítést alkalmazom, ahol úgy tervezem meg a folyamatot, hogy az alkotás létrehozása hordozza magában a terápiás elemeket. „Az alkotó folyamatban a cselekvés, az együttalkotás, a művészi megoldásokon keresztül kommunikációt létrehozó erővé válik.” Legfontosabb alapelv a komlexitás, amely többirányú rálátást tesz lehetővé a fejlődés azon súlypontjaira, amely számos területet is kedvezően befolyásolhatnak.
2
Az óvodai vizuális nevelés folyamatának lépései: • tapasztalatok szerzése • elemi általánosítások • gyakorlás Ez a tevékenységbe ágyazott, gyakorlati próbálkozáson alapuló tanulás teszi lehetővé, hogy a korrekciós, felzárkóztató munkánk fontos színtere legyen az ábrázolás. Az észlelésben (látás, hallás), vagy mozgásban akadályozott gyerekeknek sok, személyre szabott segítséggel meg tudjuk teremteni a feltételeket a sikerélmény eléréséhez. Mikrocsoportos foglalkoztatással, a felnőtt a gyerekek között ülve úgy vesz részt a munkába, hogy a figyelmét adja. Annyit segít, és akkor, amikor a gyermek, igényli. Együttesen könnyebben leküzdhető a fogyatékosságból adódó nehézség, és a szabad alkotással, próbálkozással sok tapasztalatot szerezhetnek. Több próbálkozás után már kialakulnak saját megfigyelései, amelyekből általánosítani lehet: -A piros és zöld színből barnát lehet kikeverni -A hegyet tekeréssel lehet kitolni a krétából. Ezeket, a tapasztalatokat általánosítva bővülnek ismereteik, és sok gyakorlással tudják a gyerekek elmélyítve tudássá érlelni az így megszerzett benyomásokat. Ebben a tevékenység kulcsfontosságú helyet kapnak a jól megválasztott eszközök. Milyenek ezek? • Egyszerűen, kevés magyarázattal lehet őket használni • Telt, meleg színük van, alkotás közben is virítanak, és további munkára csábítanak. Már a szín kavalkád látása is élményt okoz • Az eszközöket gyenge finommozgással, renyhe tartással és izomtónussal is könnyen használhatóak. Egyszerű megfogni, és praktikusan lehet alkalmazni. • Érdekesek, csábítóak, így a figyelemzavaros gyerekeket is hosszabb ideig a tevékenységnél tartják. • A figura rajzolására nem képes, firkáló, maszatoló gyerekek is pozitív visszajelzést kapnak, játékként élik meg az ábrázolást
3
Néhány ilyen eszköz Crayola 5db-os extra lágy zsírkréta Könnyedén siklik, renyhe izomtónussal is határozott vonal marad a papíron. Színei élénkek, kiváló első rajzoló eszköz a legkisebbeknek. Crayola 3-dbos marokfestő toll Az ököl összezárásával tartható, szivacsos végű, vastag toll. Egy határozott nyomás után a szivaccsal kell az élénk színű tintát szétteríteni Pöttyök, vonalas rajzok, és gyors háttérszínezés eszköze. Manókolor temperafesték Ecsetkész festék, nem igényel vízzel kikeverést, közvetlenül felhordható a papírra. Vastagabb textúrája miatt sokféle eszközzel megmunkálható. Finger-max ujjecset Renyhe ujjtartás, rossz ceruzafogás esetén ajánlom. Megtanít az ujjak egyenkénti kinyitására, és mozgatására. Segíti a helyes ceruzafogás kialakulását. Gyűszűnyomda Helyes ceruzafogás kialakításához, mert megtanít a kinyitott ujjakkal erőt kifejteni, és fejleszti a szem-kéz koordinációt. Járművek, emberek szivacsnyomda Kevés erőkifejtéssel is sikeres lenyomat készíthető. A papírra feltett forma elindítja a gondolatmenetet, és a kiegészítés után önálló elindulásra is alkalmassá teszi a gyerekeket. Az egészséges gyermekek vizuális foglalkozása közben az óvónő legfontosabb feladata a jól megjeleníthető, ábrázolható élmény, és változatosan használható, esztétikai élményt is adó eszköz biztosítása. Nézzük mivel egészülhetni ki ezek a feladatok, a sajátos nevelési igényű, tanulási zavaros, speciális odafigyelést igénylő gyerekek foglalkoztatása alatt.
4
Beszédfogyatékosság Általában nehezebben értik meg a feladatot, folyamatos magyarázatot igényelnek. Ezek legyenek rövid, egyszerű mondatok, mert a hosszú, körülíró utasításokból nem tudják kiválasztani melyik, hordozza a számukra legfontosabb információt. (beszédértés nehézsége) Hallják, de ahhoz hogy ez el is érjen a megértéshez sokkal több idő kell. Sokszor gondoljuk őket figyelmetlennek, pedig részképesség zavaruk gátolja a többi gyerekkel együtt haladást. A gyermek folyamatosan beszél, de mi nem, vagy nehezen értjük meg mondandójukat.(beszédhibások, általános pöszék) Ilyenkor-bár elég kevés az időnk, a gyerek sok, és a még több a feladat,- mindig módot kell találnunk a meghallgatásukra. Ők is várják vissza a felnőtt reakcióját, reagálást a feltett kérésre, kérdésre. Sokszor nem értjük, de egyéni figyelemmel kitalálható a mondandó, vagy visszakérdezéssel jobban megérhetővé válik. Ez a munka igényli, hogy közöttük üljünk, és több időt fordítsunk rájuk. A nembeszélő, egy-egy szóban megnyilvánuló gyerekekkel pedig folyamatosan kell kommunikálni. Először passzív szókincsükbe beépíteni a szavakat, hallja, tudja, amit teszünk. Piros, cseppen, széle- sok új szó, amit meg kell hallani, megérteni és megtanulni. A megértés után lassan, odafigyelve kell előcsalogatni a már ismert szavakat, szótagokat munka közben. Legjobb a spontán megszólalás, és sokszor ezt a szép eszközök, színek esztétikai hatás is kiválthatja. (beszédindítás) „Az alkotó folyamatban a cselekvés, az együttalkotás, a művészi megoldásokon keresztül kommunikációt létrehozó erővé válik.” Ezekkel, a gyerekekkel való együttrajzolásnál működik leghatásosabban a művészeti nevelés terápiás jellege. Finommotorika gyengesége Ennél a részképességnél ismert legjobban az ábrázolási folyamat korrekciós jellege. Sok olyan technikai megoldás van, ami fejleszti a szem-kéz koordinációt, a görcsös vonalvezetés letisztulását, az érettebb formaalakítást.
5
Itt a felzárkóztatás helyett megint a megelőzésről, a prevencióról beszélnék. Én azt vallom, hogy minden gyermek fejlődésében nagy jelentősége van a prevenciónak. Ezen azokat a játékos megoldásokat értem, amelyeket az óvónő a gyerekek ismeretében minden nap alkalmaz, és ezzel csökkenti, vagy meg is akadályozhatja a részképesség gyengeségek kialakulását. Az a gyermek, aki részt vesz ebben, másképp fejlődik. Kialakul a kísérletező kedve, nem fél a feladatoktól, tapasztalatot szerez: elsőre nem biztos, de aztán sikerül. Önbizalma lesz. Vannak saját nevelésű gyermekeim, akik egészén kicsi korukban elkezdenek hozzám, az oviba vagy a szakkörbe járni. Ebben a szemléletben növekednek, és nyitottan vesznek részt bármilyen feladatban. Azok a gyerekek, akik később kapcsolódnak a szakkörbe, már izgulnak, megrettennek. Egy-egy feladatnál több lapon is elkezdik a munkát:- elrontottam, nem sikerül, nem tudom-, mondogatják. Nem alakul ki ez a csupán tapasztalati úton szerezhető képesség, ami készséggé teljesedik ki. Miért említem ezt a tanulási zavaros gyerekeknél? Először a magas létszám miatt is két csoportban dolgoztunk. A szülők időbeosztása és a különórák miatt végül úgy alakult, hogy a tehetséggondozó csoport és a felzárkóztatásra váró gyerekek együtt dolgoznak. És ekkor ért a legnagyobb meglepetés engem is! Az elején bár nagyobb odafigyelést, több magyarázatot igényeltek, de az idő múlásával összemosódtak a határok, az egyéni szükséglet kialakítása után a terápia hatására egyenértékű munkák születtek. Mindenki szívesen alkotott, sikerélménnyel, csodálatos képeket.
Mozgássérült gyerekek Az integrációnak köszönhetően ott ülnek, ülhetnek normál csoportban a nehezen járó, szülési sérülésük miatt egyik kezüket, lábukat nem mozgató gyerekek. Nagyon sok mindenre megtanítanak bennünket: általuk mi is kicsit lelassulunk, és ebből a helyzetből egész másképp látjuk a mozgalmas óvodai életet. „- Tudod, Klári néni, én nem tudok olyan gyorsan menni!” –mondja kis Bencém, amikor a kezemet fogva próbáljuk meghódítani az udvar egy közeli sarkát. Araszolás közben beszélgetünk, és egy csomó dolgot én is észreveszek, amire egyébként nem lenne időm. Így van az apróbb mozgásokkal, a rajzos játékokkal, az ábrázolással is. A finommozgások hiánya mellet általában túl görcsös, vagy renyhe a rajzoló nyomaték. Itt is a jól megválasztott eszközök lehetnek a segítségünkre.
6
Ha véső, görcsös a vonalvezetés, akkor a festőszivacsok, terítőlapátok, gumitollak segítenek ezt kicsit oldani. A túl renyhe eszközfogás, gyenge vonalnyomaték láthatóvá és élvezhetővé válik egy extra lágy olajpasztell krétától, egy vastag és szép színű filctolltól. A helyváltoztató mozgás nehezítettsége miatt gyakrabban ülnek az asztalnál, szívesen játszanak vizuális játékokat: vágást, ragasztást, rajzolást-és kész az autópálya és az autóverseny. Míg a többi gyerek ezt futással el is játssza, ők az asztalnál mesélik, mozogják el. Ezért többször kezdeményezek velük játékidőben barkácsolást. A papír síkjából kilépve talán a dobozból készített autó mozgatása segíti a téri helyzetek megélését, ösztönzi arra, hogy mozduljon, mozgassa a maga által készített játékautót.
A figyelemzavaros gyerekek Velük rendszeresen találkozunk a csoportban, sokszor még diagnózis sem készül az állapotukról. Tünetük gyakran párosul túlzott mozgásigénnyel, hiperaktivítással. Ezeket, a gyerekeket helyzetbe hozni nagyon könnyű: érdeklődőek, szívesen kikészítik az eszközöket, azonnal az asztalhoz ülnek. De ott tartani már nagyon nehéz! Rövid ideig köti le őket a feladat, bármi eltereli a figyelmüket, nem tudnak kiteljesedni, befejezni semmit. Náluk is nagyon fontos, hogy néhány gyerekkel dolgozzanak együtt, és a felnőtt is az asztalnál üljön. (Súlyosabb figyelemzavar esetén próbálom megteremteni a kétszemélyes helyzetet, ahol csak óvónő- gyerek dolgozik együtt. Gyakran tapasztalom ilyenkor, hogy a gyermek sokkal kitartóbb, összeszedettebb, csak rám koncentrálva használja az én figyelmemet, és azzal dolgozik.) Náluk a pedagógiai célok között szerepel, hogy a figyelmi terjedelmük határát minden alkalommal egy kicsit hosszabbra nyújtsuk: egy szóval, egy eszközzel, egy ötlettel egy rövid ideig még helyzetben tarthatók legyenek. Erre a problémára már a foglalkozás tervezésénél is gondolnunk kell, hogy mi lesz az, amivel, egykét perccel megint tovább tudnak dolgozni. A késleltetés módszerét is alkalmazom, hogy nem első körben ülhetnek mellém, kicsit várakozzanak, mire a vágyott dolgot, az együttdolgozást elkezdhetik. Ennek feltétele, hogy sikerélményben gazdag, örömmel végzett dologra kelljen várakozniuk, amire igazán vágynak. Ellenkező esetben nincs meg a kellő motiváció egy ilyen pozitív taktikai lépéshez.
7
Ha elfáradnak, vagy az aznapi állapotuk gátolja az elmélyült munka kialakulását, akkor egy más nap, más helyzetben folytatható legyen az elkezdett munka. Ilyenkor éreztetem a gyerekkel, hogy megértem a problémáját, ne érezze kudarcnak, hogy az ő munkája nem olyan részlet gazdag, szín gazdag, „szép” mint a pajtásáé. Most nem bírja már, de más alkalommal folytathatja, befejezheti. Nem mindenki érett először erre a feladatra. Azt tapasztalom, hogy a gyerekek tisztában vannak korlátaikkal, és hálásak, hogy mi is tudomásul véve azt segítjük őket. Idővel szívesen élnek ezzel a felkínált lehetőséggel, és így mindig eljuthatnak a sikerélményhez, átélhetik az alkotás örömét.
Enyhe fokú mentális retardáció Ez az értelmi képességek elmaradását jelenti, az adott életkorban elvárható teljesítményektől. A gyerek lelkes, szívesen vesz részt a feladatban, de a kivitelezéssel nehézségei lehetnek, és a kész munkája gyengébb kortársainál. Ez a vegyes csoportokban nem oly szembetűnő, mert a fejlődés különböző lépcsőfokain álló gyereke rajzaiba belemosódnak ezek a képek is. Az óvónő feladata ennél a pedagógiai korrekciós munkánál, hogy a gyermek magához képest mért fejlődésére koncentráljon. Mi az, amit az elmúlt alkalommal nem tudott megtenni, most pedig már próbálkozik, és kis segítséggel elvégzi. A lépések apróbbak, néha meg-megállók, de az öröm és a lelkesedés mindig továbblendít. Fontos a magyarázat mellett a példaadás, az utánzó képesség felhasználása. A gyerekek szívesen dolgoznak csoportban, nézik társaikat, ellesik a tevékenység gyakorlati kivitelezésének lépéseit. A szerepjátékok mellet ebben a tevékenységben ők is a csoport igazi motorjai lehetnek, kommunikációjuk az asztalnál dolgozó társaikkal kiteljesedhet, nagyban segíti szocializálódásukat. Túlzott érzékenység, a szorongás Az érzelmi élet zavaránál beszélünk a túlzott szorongásról, érzékenységről, nehezen kapcsolatot létesítő gyerekekről. A csoportba való beilleszkedésük is elhúzódhat, nehezen válnak le az anyáról, sírósak, társaik és a felnőtt közeledését is gyakran elutasítják. A rajzolás remek kapcsolatteremtő játék lehet ebben az esetben. Nem kell hozzá más, csak egy nagy lap és néhány szép színű filctoll, kréta. A játék neve: adok egy vonalat! Feladata: rajzolj belőle valamit! A gyereket a magányosan üldögélő gyerek asztalához csábítom egy nagy papírral és a rajzeszközökkel.
8
Először én rajzolok egy-egy vonalat, alakzatot a papírra, és kérem, hogy találjanak ki belőle valamit. Aztán ők is adhatnak nekem ilyet, amit én egészítek ki. Az rajzol, akinek eszébe jut valami: nem kell szólni, beszélni, magyarázni, csak rajzolni. A rajz vonalainak összefonódásán keresztül alakul ki a kapcsolat. Az elkészült ábra közös produktum, közös élmény. A hangulat oldódik, és a zárkózott kisgyerek észrevétlenül lesz része egy közös játéknak. Néha csak ketten játszunk, nem várom el a szót, mert a rajz felel. Ha kiépítettük a rajzolós kapcsolatot, azt már könnyen átvihetjük más területekre, hisz volt egy közös jó élményünk! Az ábrázoló tevékenységben a kész képek, az alkotások, okozta sikerélmény sokban segíti a szorongások leküzdését, az önbizalom kialakulását. Az esztétikai igény felkeltésével és kielégítésével az érzékenyebb gyerekekhez vezető utat is könnyebb megtalálni. Az agresszió A magatartászavaros gyerekek túlzott agressziója, dühe sokszor félelemből ered. A művészetterápia másik jól használható útja, ha a félelmeket kirajzolják magukból a gyerekek. Nyelvi készségük még nem olyan fejlett, hogy ezt szóban is lekommunikálják, ezért van szükség, hogy kirajzolják magukból. Mi az óvónő feladata? Megfelelő időt, nyugodt helyszínt és jó eszközt biztosítson ehhez az öngyógyító tevékenységhez. A kész munkák elemzése szakember, pszichológus feladata, nekünk pedagógusoknak nem ez a dolgunk. Mi megfigyelünk, és az észrevételeinek összegzése után legjobb tudásunk szerint segítünk a gyermeknek. Sok sikerélményt biztosító lehetőséget kínálunk fel, segítünk pozitív énképének kialakításában, kiteljesedésében. Pervazív fejlődési zavar Egyre több óvodában feltűnnek azok a gyerekek, akiket a fenti szindróma nevével jellemeznek a szakvélemények. Ez az autizmus spektrum, amely eltérő nehézségben gátolja a szocializáció, a kommunikáció kialakulását. Itt tényleg minden gyermek más: más segítséget, hozzáállást igényel, másképpen fejlődik, más különös szokásokat mutat. A vizuális foglalkozásokon az óvónő feladata, hogy a gyermek érdeklődését felkeltve odavonzza a tevékenységhez, kipróbáltassa az eszközök használatát, észrevetesse a nyomhagyást. Megfigyelje melyik az a szín, amit nem szívesen használ, az eszköz, amihez nem nyúl. Ha ezeket kiszűrjük, akkor megszüntetve a gátat odacsábíthatók a vizuális játékokhoz.
9
Többféle autista, autisztikus gyerekkel dolgoztam már. Volt, akivel országos rajzpályázaton fődíjat nyertünk, volt, akivel az olló helyes tartásának megtanítása után 3 órán át csak vágtunk. Másik gyerek nem festett, mert nem bírta elviselni, ha véletlenül valahol festékes lett a keze, de bármi mást szívesen megtett. De olyan is van, aki átnéz rajtam, mint egy tárgyon és az eszközök megérintését próbáljuk megtanulni. A szakemberek segítségével kell, ezekez a gyerekeket feltérképezni, megismerni, igényeiket felmérni és kielégítve új igényeket gerjeszteni. Talán a legnehezebb feladatok egyike. Végignézve a speciális szükségleteken azt tapasztaljuk, hogy csak egy kis plusz odafigyelés az óvónők részéről. Egyéni bánásmód, ahol meg kell találni azokat a kereteket, pedagógiai módszereket, amelyekkel még hatékonyabbak lehetünk. Nem a megtanult, és sok év alatt begyakorlódott megoldásokat kell alkalmaznunk, hanem a gyerekeket figyelve új, egyénre szabott pedagógiai eszköztárat kialakítani. A vizuális tevékenység ehhez nagyon jó színtér, mert a sokféle eszközök és a változatos technikák segítségünkre sietnek. A művészeti terápia ilyetén alkalmazása nem különlegesség, hanem napi munkánk megkönnyítője lehet. Pedagógiai korrekció a művészetek eszközével!
10
