A világ természet- és társadalomföldrajza II. 9. témakör Kanada és Ausztrália
előadás diái + kiegészítés
Ausztrália és Kanada fontosabb mutatói Kanada
Ausztrália
Terület (km2)
(2)
9 984 670
(6)
7 686 850
Népesség (2015, fő)
(38)
35 100 000
(55)
22 751 000
Népsűrűség (fő/km2)
3,5
GDP (millió USD, 2014)
(15)
Fortune Global 500-cég (2015)
3,0
1 579 000
(19)
1 095 000
(8)
11 db
(13)
8 db
Villamos energia-termelés (2012 - becslés)
(6)
644 mrd kWh
(16)
235 mrd kWh
Villamos energia-fogyasztás (2012becslés)
(7)
551 mrd kWh
(16)
223 mrd kWh
Export (2014)
(12)
465 mrd USD
(22)
251 mrd USD
Import (2014)
(11)
482 mrd USD
(21)
246 mrd USD
MT állomány külföldön (2014)
(7)
1211 mrd USD
(17)
483 mrd USD
KMT állomány belföldön (2014)
(8)
1065 mrd USD
(13)
646 mrd USD
Internet-használók (2014)
(20)
32,4 millió fő
(27)
20,2 millió fő
Forrás: CIA The World Factbook; http://www.internetworldstats.com/
Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Ausztrália és Kanada népességszámának változása: ezer fő 37500 35000 32500 30000 27500 25000 22500 20000 17500 15000 12500 10000 7500 5000 2500 0
Kanada
2010
2001
1991
1981
1971
1961
1951
1941
1931
1921
1911
1901
1891
1881
1871
1861
1851
Ausztrália
Forrás: a népszámlálások adatai alapján
Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai AUSZTRÁLIA: népességnövekedés: 10,7 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 17,9%; a 65 év felettiek aránya: 15,5%; születéskor várható élettartam: 82,2 év; 92%-ban fehér (főként brit); 7% ázsiai; őslakos és egyéb 1%; protestáns (30%), római katolikus (25%), illetve nem vallásos (22%). KANADA: népességnövekedés: 7,5 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 15,5%; a 65 év felettiek aránya: 17,7%; születéskor várható élettartam: 81,8 év; 66%-ban európai (ebből brit 28%, francia 23%); kevert származású 26%; 6% egyéb; 2% őslakos – Nunavut; római katolikus (40%), protestáns (20%), nem vallásos (25%).
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada ágazati gazdasági jellemzői 2014-ben: 2014
Ausztrália
Kanada
Magyarország
GDP/fő (PPP, USD)
46 400
44 500
24 300
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztrália GDP
forrás: CIA The World Factbook
Ausztrália Fogl
Mezőgazdaság
Ipar
Kanada GDP
Kanada Fogl
Szolgáltatások
Ausztrália exportjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália importjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália exportjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália importjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada exportjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada importjának alakulása
http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada exportjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada importjának alakulása 2014-ben
http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada mezőgazdasága: A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország
Szántóföld (1000 ha)
Ország
Rét, legelő (1000 ha)
1. USA
160 162 1.Kína
393 447
2. India
157 350 2. Ausztrália
361 595
3. Oroszország
121 500 3. USA
248 500
4. Kína
111 595 4. Brazília
196 000
5. Brazília
71 930 5. Kazahsztán
185 000
6. Ausztrália
47 678 6. Szaúd-Arábia
170 000
7. Kanada
42 968 7. Mongólia
112 893
8. Argentína
38 048 8. Argentína
108 500
9. Nigéria
36 000 9. Oroszország
91 980
10. Ukrajna
32 499 10. Dél-afrikai Közt.
83 928
Föld összesen
1 401 845 Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2013
3 365 930
Búza (2013) Ország
Szójabab (2013)
Mennyiség (Mt)
Ország
Kukorica (2013)
Mennyiség (t)
Ország
Mennyiség (t)
USA
89 483 000
USA
353 699 441
93 510 000
Brazília
81 724 477
Kína
218 623 645
USA
57 966 658
Argentína
49 306 201
Brazília
80 273 172
Oroszország
52 090 797
Kína
11 951 379
Argentína
32 119 211
Franciaország
38 613 900
India
11 948 000
Ukrajna
30 949 550
Kanada
37 529 600
Paraguay
9 086 000
India
23 290 000
Németország
25 019 100
Kanada
5 198 400
Mexikó
22 663 953
Pakisztán
24 211 400
Uruguay
3 200 000
Indonézia
18 511 853
Ausztrália
22 855 576
Ukrajna
2 774 300
Franciaország
15 053 000
Ukrajna
22 793 000
Bolívia
2 347 282
Kanada
14 193 800
Törökország
22 050 000
Oroszország
1 636 000
Dél-afrikai Közt.
12 486 000
Irán
14 000 000
Dél-afrikai Közt.
785 000
Oroszország
11 634 943
Kazahsztán
13 940 800
Indonézia
779 992
Románia
11 347 633
Egyesült Királyság
11 921 000
Olaszország
624 763
Nigéria
10 400 000
Kína
121 930 527
India
Lengyelország
9 469 500
Nigéria
600 000
Olaszország
7 899 617
Egyiptom
9 460 200
Szerbia
385 214
Fülöp-szk.
7 377 076
Argentína
9 188 339
Koreai NDK
340 000
Magyarország
6 724 800
Spanyolország
7 602 600
Zambia
261 063
Etiópia
6 674 048
Románia
7 296 373
Mexikó
239 248
Törökország
5 900 000
Olaszország
7 277 492
Mianmar
205 000
Szerbia
5 864 419
Forrás: FAO Yearbook 2013
Szőlő (2013) Ország Kína
Repce (2013)
Mennyiség (t) 11 650 024
Ország
Cukornád (2013)
Mennyiség (t)
Ország
Mennyiség (t)
Kanada
17 935 000
Brazília
768 090 444
Olaszország
8 010 364
Kína
14 458 029
India
341 200 000
USA
7 744 997
India
7 820 000
Kína
128 850 908
Spanyolország
7 480 000
Németország
5 784 300
Thaiföld
100 096 000
Franciaország
5 518 371
Franciaország
4 370 075
Pakisztán
63 749 900
Törökország
4 011 409
Ausztrália
4 141 731
Mexikó
61 182 077
Chile
3 297 981
Lengyelország
2 677 665
Kolumbia
34 876 332
Argentína
2 881 346
Ukrajna
2 351 730
Indonézia
33 700 000
India
2 483 000
Egyesült Királyság
2 128 000
Fülöp-szk
31 874 000
Irán
2 046 420
Csehország
1 443 210
USA
27 905 943
Dél-afrikai Közt.
1 850 000
Oroszország
1 393 000
Ausztrália
27 136 082
Ausztrália
1 762 572
USA
880 000
Guatemala
26 334 667
Brazília
1 439 535
Románia
702 173
Argentína
23 700 000
Egyiptom
1 389 133
Dánia
687 655
Vietnám
20 131 089
Üzbegisztán
1 322 090
Belorusszia
675 711
Dél-afrikai Közt.
18 000 000
Németország
1 139 500
Litvánia
548 700
Kuba
16 100 000
Románia
991 559
Magyarország
527 400
Egyiptom
16 100 000
Görögország
957 400
Szlovákia
373 960
Peru
10 992 240
Portugália
828 700
Irán
350 000
Mianmar
9 650 000
Moldávia
612 702
Bulgária
329 200
Bolívia
8 065 889
Forrás: FAO Yearbook 2013
Gyapot (2013) Ország
Gyapjú (2013)
Mennyiség (Mt)
Ország
Mennyiség (Mt)
Kína
6 298 989
Kína
471 111
India
6 052 000
Ausztrália
360 520
USA
2 842 000
Új-Zéland
165 000
Pakisztán
2 171 300
Egyesült Királyság
68 000
Brazília
1 127 675
Irán
61 500
Üzbegisztán
1 094 000
Marokkó
56 000
Ausztrália
898 000
Szudán
56 000
Törökország
832 500
Oroszország
54 651
Görögország
280 000
Törökország
51 180
Burkina Faso
280 000
India
46 500
Türkmenisztán
198 000
Argentína
45 000
Kazahsztán
190 900
Pakisztán
43 600
Argentína
190 000
Dél-afrikai Közt.
39 904
Mexikó
172 000
Türkmenisztán
38 000
Mianmar
135 000
Kazahsztán
37 638
Elefántcsontpart
133 500
Uruguay
36 000
Tádzsikisztán
128 000
Üzbegisztán
32 400
Mali
126 800
Indonézia
30 750
Tanzánia
118 000
Algéria
27 000
Benin
107 000
Spanyolország
22 935
Forrás: FAO Yearbook 2013
Ércek / fémek Vasérc
Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit
Mangán
Világtermelés (2014, mió t.)
Vezető termelők (2014)
3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília
Hasznosítási terület Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar
18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália DAK, Kazahsztán, India, 29,0 Törökország
Nikkel
2,4
Króm Molibdén
0,3 Kína, USA, Chile
Wolfram
0,1 Kína (83%)
Titán
7,5 Ausztrália, DAK, Kína
Kobalt
0,1 Kongói Dem. Közt. (50%)
Acélötvözők
Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika
Alumínium
Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit
Magnézium
Magnezit, dolomit, tengervíz
0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés
AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika
Ólom
Galenit
5,5 Kína (54%), Ausztrália
Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték
Ón
Ónkő (kassziterit)
0,3 Kína (42%), Indonézia (28%)
Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz
Cink
Szfalerit, cinkit
13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru
Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag
Réz
Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit
18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA
Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek
234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília
Arany
0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország
Ékszerek, elektronika, űripar
Ezüst
0,026 Mexikó, Kína, Peru
Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el.
Platina
Platina, palládium, egyéb platinafém
0,4 DAK (48%), Oroszország (30%)
Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország
Bizonyított készletek (millió tonna)
1. USA
237 295
26,6
2. Oroszország
157 010
17,6
3. Kína
114 500
12,8
4. Ausztrália
76 400
8,6
5. India
60 600
6,8
6. Németország
40 548
4,5
7. Ukrajna
33 873
3,8
8. Kazahsztán
33 600
3,8
9. Dél-afrikai Közt.
30 156
3,4
10. Indonézia
28 047
3,1
860 938
100,0
Világ összesen
Bizonyított készletek (az összes %-ában)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
Kanada konvencionális és nem-konvencionális kőolajtermelésének alakulása
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok
Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2014 végén
Forrás: GWEC – Global Wind Energy Council
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2012-2013-ban Vasérc (millió t)
Bauxit Ország (millió t)
Timföld (millió t)
81,1 1; Kína
44,0
521,0 2; Indonézia
55,7 2; Ausztrália
21,5
3; Brazília
398,2 3; Kína
46,0 3; Brazília
10,2
4; India
143,7 4; Brazília
32,5 4; USA
4,4
5; Oroszország
105,0 5; Guinea
18,8 5; India
4,0
15,4 6; Oroszország
2,7
Ország 1; Kína 2; Ausztrália
Ország
1310,0 1; Ausztrália
6; Ukrajna
82,0 6; India
7; Dél-afrikai Közt.
63,0 7; Jamaica
9,4 7; Írország
1,9
8; USA
54,0 8; Kazahsztán
5,4 8; Jamaica
1,9
9; Kanada 10; Irán
39,4 9; Oroszország
5,3 9; Kazahsztán
1,6
37,0 10; Suriname
2,7 10; Ukrajna
1,5
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Alumíniumkohók a Földön
Forrás: International Aluminium Institute
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Ország 1. Kína
Nyersvas (millió t)
Ország
711,6 1. Kína
Acél (millió t)
Ország
Alumínium (millió t)
817,7 1; Kína
22,1
110,7 2; Oroszország
2. Japán
83,9 2. Japán
3. India
75,5 3. USA
88,2 3; Kanada
3,0
4. Oroszország
51,5 4. India
87,3 4; USA
1,9
5. Dél-Korea
46,9 5. Dél-Korea
71,5 5; Egyesült Arab Em.
1,9
6. USA
29,4 6. Oroszország
71,5 6; Ausztrália
1,8
7. Németország
27,4 7. Németország
42,9 7; India
1,7
8. Brazília
27,0 8. Törökország
34,0 8; Brazília
1,3
9. Ukrajna
24,8 9. Brazília
33,9 9; Norvégia
1,1
10. Irán
17,3 10. Ukrajna
27,2 10; Bahrein
0,9
3,7
Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország
Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, %
1; Kína
23 722 890
7,3%
2; USA
11 660 699
5,4%
3; Japán
9 774 665
1,5%
4; Németország
5 907 548
3,3%
5; Dél-Korea
4 524 932
0,1%
6; India
3 840 160
-1,5%
7; Mexikó
3 365 306
10,2%
8; Brazília
3 146 118
-15,3%
9; Spanyolország
2 402 978
11,1%
10; Kanada
2 393 890
0,6%
Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek
Utasforgalom
Repterek
Utasforgalom
Repterek
Utasforgalom
Atlanta
95 462 867
Guangzhou
48 548 430
Toronto
34 912 456
Beijing
81 929 689
Madrid, Barajas
45 175 501
London-Gatwick
34 222 405
London, Heathrow
70 038 857
Istanbul
44 992 420
Delhi
34 211 608
Tokyo International
67 788 722
Shanghai-Pudong
44 880 164
New York-Newark
33 993 962
Chicago, O’Hare
67 091 391
San Francisco
44 431 894
Shanghai-Hongqiao
33 828 726
Los Angeles
63 687 544
Las Vegas
41 666 527
Seattle-Tacoma
33 219 723
Paris, Charles de Gaulle
61 611 934
Charlotte
41 226 035
Minneapolis-St. Paul
33 125 768
Dallas-Fort Worth
58 591 842
Phoenix
40 452 009
Tokyo Narita
32 874 530
Jakarta
57 730 732
Houston
40 022 736
Sao Paulo
32 477 646
Dubai
57 684 550
Kuala Lumpur
39 887 866
Detroit
32 205 358
Frankfurt
57 520 001
Miami
39 467 444
Manila
31 878 935
Hong Kong
56 064 248
Seoul-Incheon
39 154 375
Chengdu
31 599 353
Denver
53 156 278
München
38 360 604
Philadelphia
30 228 596
Bangkok
53 002 328
Sydney
37 342 798
Mumbai
30 038 696
Singapore
51 181 804
Roma, Fiumicino
36 980 161
Shenzhen
29 569 725
Amsterdam
51 035 590
Orlando
35 214 430
Melbourne
29 431 084
New York, JFK
49 293 587
Barcelona
35 131 771
Forrás: Airports Council International
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2014) Ország
Összes költés (milliárd USD)
Változás 2013-2014 között (%)
Egy lakosra jutó költés (USD/fő)
1; Kína
164,9
27,1
121
2; USA
110,8
6,4
345
3; Németország
92,2
0,9
1140
4; Egyesült Királyság
57,6
3,8
899
5; Oroszország
50,4
-13,7
354
6; Franciaország
47,8
11,3
718
7; Kanada
33,8
3,3
963
8; Olaszország
28,8
6,9
466
9; Ausztrália
26,3
-1,7
1156
10; Brazília
25,6
11,7
125
Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Fortune Global 500 vállalatok (2015) Ausztrália 139; BHP Billiton (bányászat)
Kanada Melbourne
212; Manulife Financial (biztosítás)
Toronto
287; Weston (kereskedelem)
Toronto
171; Wesfarmers (kereskedelem)
Perth
181; Woolworths (kereskedelem)
Bella Vista
298; Power Corp. of Canada (biztosítás)
Montreal
266; National Australia Bank (bank)
Melbourne
299; Royal Bank of Canada (bank)
Toronto
269; Commonwealth Bank of Australia (bank)
Sydney
305; Alimentation Couche-Tard (kereskedelem)
Laval
330; Westpac Banking (bank)
Sydney
317; Suncor Energy (kőolaj-feldolgozás)
Calgary
368; Australia & New Zealand Banking (bank)
Melbourne
318; Magna International (járműgyártás)
Aurora
481; Telstra (telekommunikáció)
Melbourne
351; Enbridge (kőolajipar)
Calgary
357; Toronto-Dominion Bank (bank)
Toronto
417; Bank of Nova Scotia (bank)
Toronto
490; Onex (félvezető-gyártás, elektronika)
Toronto
Forrás: Fortune Global 500
kiegészítés Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza Ausztrália etnikai jellemzői: fehér 92% (Brit-szigetek, olaszok, új-zélandiak, jugoszlávok, görögök), ázsiai 7% (kínaiak, indiaiak), őslakos és egyéb 1%; nyelvek: angol 76,8%, kínai 2,8%, olasz 1,4%, arab 1,3%, görög 1,2%, vietnámi 1,1%, egyéb 10,4%, nem válaszolt 5,0% Ausztrália vallási jellemzői: 22,3
0,5
25,3
10,6
1,3 2,5 0,4
30,1 2,2 2,9 2,8
római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
kiegészítés Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza Kanada etnikai összetétele: Brit-szigetekről származó lakosság 28% (angolok: Brit-Kolumbia 32%; skótok: Új-Skócia 29%; írek: Új-Skócia 20%); francia 23% (Új-Brunswick 32,6%); egyéb európai 15% pl. (német 10%: Saskatchewan 30%); 2% észak-amerikai őslakos (Nunavut 84%) egyéb, főként ázsiai, afrikai, arab 6%; kevert származású népesség: 26%. Kanada vallási összetétele: 24,1 0,6
38,8
1,5 1,4 1 1,1 3,2 6,3 1,6
20,3
római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
kiegészítés Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza Kanada és Ausztrália legnagyobb városai: Város
Népesség (2011)
Város
Népesség (2012)
Toronto
5 583000 Sydney
4 667 000
Montreal
3 824 000 Melbourne
4 246 000
Vancouver
2 313 000 Brisbane
2 190 000
Ottawa
1 236 000 Perth
1 898 000
Calgary
1 215 000 Adelaide
1 277 000
Edmonton
1 160 000 Gold Coast-Tweed
591 000
Quebec City
766 000 Newcastle
419 000
Winnipeg
730 000 Canberra-Queanbeyan
412 000
Hamilton
721 000 Sunshine Coast
285 000
Kitchener-CambridgeWaterloo
477 000 Wollongong
282 000 Forrás: Canada & Australia census
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Ausztrália mezőgazdasága: belterjes növénytermelést folytató farmok (ÉK: cukornád- és gyümölcstermelés, Bumeráng-parton zöldség és gyümölcs, Murray vízrendszerében öntözéses rizs-, zöldség- és szőlőtermelés); Belterjes állattenyésztésre szakosodott farmok (marha, juh, sertés, baromfi) a parti sávon; Kombinált növénytermesztés és állattenyésztés (átmeneti zónában, növekvő birtokméret): búza és juh; Külterjes állattartás a mezőgazdasági haszonterületek 90%-án: DK-en és DNY-on juh, É-on, ÉK-en, középen szarvasmarha; A világ 2. juhállománya (75 millió juh), 2. gyapjútermelője, 7. gyapottermelője;
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Kanada mezőgazdasága: Az ország területének 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre; Tőkeintenzív, gépesített, többnyire nagyméretű birtokokon folytatott, specializált, változó belterjességű mezőgazdaság (családi tulajdon és földbérlet – akár az államtól), exportorientáció; A művelt területek 80%-a Manitobában, Saskatchewanban és Albertában; a világpiacra kerülő búza 20%-a kanadai; nagy exportkikötők: Montreal, Quebec, Thunder Bay, Churchill, Vancouver; malomipar Winnipeg, Toronto, Montreal; Jelentős árpa-, zab- és rozskivitel, Dél-Ontarióban kukorica, szója, dohány, a prérin olajnövények (pl. repce); zöldség- és gyümölcstermelés (pl. Niagara, Okanagan-völgy), Szarvasmarha-tenyésztés, baromfi-, sertés-, juhtartás, halászat.
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Bányászat: Mindkét ország a Föld vezető nyersanyag- és energiahordozó termelői közé tartoznak; jelentős export – Kanada 20%; Ausztrália 35-40%; • kőszénbányászat (Au. Nagy-Vízválasztó-hg., Kanada Sziklás-hg.); • kőolaj- és földgáz (Kanada: Alberta – Edmonton, Calgary; Athabasca mentén kátrányhomok); Feldolgozás: Vancouver, Sarnia, Ontario-tó partja, import feldolgozása Montréal, atlanti kikötők • uránérc (Kanada: Ontario – Elliot Lake, Blind River, Saskatchevan – Uranium City; Ausztrália: Arnhem-föld, Darwin); Villamosenergia-termelés: vízenergia (Kanada: La Grande, Churchill Falls, Sziklás-hg.) – erre AL-kohászat (Arvida, Kitimat), U-dúsítás (Chur.F.) atomipar; Ausztrália: Gladstone (timföldgyár és AL-kohászat)
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Bányászat: • vasércbányászat (Au. Pilbara-fennsík, Iron Knob, Kanada: Labradorfsz. – Schefferville, Labrador City – Sept Iles, Felső-tó, Csendes-óceán partvidéke); feldolgozás: Hamilton, Nanticoke Kanadában; Whyalla, Kwinana, Newcastle, Port Kembla Ausztráliában; • bauxit: Ausztrália – Weipa, Gove; • réz-nikkelérc bányászata és kohászata (Kanada: Sudbury; Ausztrália: Broken Hill (réz-ólom-cink), Kalgoorlie (arany-nikkel)); • cinkérc: Manitoba, Brit-Kolumbia; • nemesfémek: Brit-Kolumbia, Yukon – Noranda, Yellowknife; • kálisó: Dél-Saskatchevan; • azbeszt: Quebec;
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Kanada feldolgozóipara: A feldolgozóipar több mint fele Ontarióban (Toronto); Gépgyártás: vasúti járműipar (Montreal, Winnipeg), hajógyártás (ÚjSkócia), repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), mezőgazdasági gépgyártás (Toronto, Winnipeg); Elektronika, híradástechnika (Toronto, Montreal, Ottawa); Sokoldalú vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar; Faipari nagyhatalom – a kivitel közel 10%-a (ágazat közel fele BritKolumbiában);
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Ausztrália feldolgozóipara: Koncentrált ipar, mely a két vh. között és az 1950-60-as években épült ki; Sydney és Melbourne – Newcastle, Wollongong és Geelong; Brisbane és Gold Coast, Adelaide, Perth és Hobart ipara emelhető ki; Gépkocsigyártás: Melbourne, Sydney és Adelaide; Elektrotechnika: Adelaide és Geelong; Élelmiszeripar (malom-, cukor-, konzerv- és tejipar): Sydney és Melbourne.
