A világ természet- és társadalomföldrajza II. 6. témakör Kína
előadás diái + kiegészítés
Kína demográfiai folyamatai Kína fontosabb demográfiai adatai 2014-ben:
Népességszám 1 367 485 000
NépességszámSzületéskor 15 év alattiak 65 év felettiek változás várható aránya (%) aránya (%) (ezrelék) élettartam (év) +4,5
17,1
10,0
75,4
forrás: CIA The World Factbook
A teljes és a városi lakosság, valamint a természetes szaporodási ráta alakulása Kínában (1980–2013)
(forrás: Gyuris F. – Szabó P. 2015)
Kína korfája 1982-ben
Kína korfája 2010-ben
(forrás: Gyuris F. – Szabó P. 2015)
A népesség korcsoportos szerkezetének változása Kínában (1982–2013)
(forrás: Gyuris F. – Szabó P. 2015)
A 123 globális város a világon
https://www.brookings.edu/research/redefining-global-cities/
A gazdasági növekedés alapjai A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország
Szántóföld (1000 ha)
Ország
Rét, legelő (1000 ha)
1. USA
160 162 1.Kína
393 447
2. India
157 350 2. Ausztrália
361 595
3. Oroszország
121 500 3. USA
248 500
4. Kína
111 595 4. Brazília
196 000
5. Brazília
71 930 5. Kazahsztán
185 000
6. Ausztrália
47 678 6. Szaúd-Arábia
170 000
7. Kanada
42 968 7. Mongólia
112 893
8. Argentína
38 048 8. Argentína
108 500
9. Nigéria
36 000 9. Oroszország
91 980
10. Ukrajna
32 499 10. Dél-afrikai Közt.
83 928
Föld összesen
1 401 845 Föld összesen Forrás: FAO Yearbook 2013
3 365 930
A gazdasági növekedés alapjai A legnagyobb öntözött területekkel rendelkező országok a világban Ország
Az öntözött területek kiterjedése (1000 ha)
Az öntözött területek a földi összérték %-ában
1.India
66334
21,4
2. Kína
62938
20,3
3. USA
26644
8,6
4. Pakisztán
19990
6,4
5. Irán
8700
2,8
6. Indonézia
6722
2,2
7. Mexikó
6460
2,1
8. Thaiföld
6415
2,1
9. Brazília
5400
1,7
10. Törökország
5340
1,7
310504
100
Föld összesen
Forrás: FAO AQUASTAT 2013
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014)
Ország India Kína Pakisztán Etiópia Banglades Indonézia Szudán Tanzánia Fülöp-szigetek Nigéria Magyarország Föld összesen
Alultápláltak száma, millió fő 195 134 41 32 26 19 18 17 14 13 795
Ország
Alultápláltak aránya, %
Burundi Eritrea Haiti Zambia Közép-afrikai Közt. Namíbia Koreai NDK Csád Zimbabwe Madagaszkár Magyarország Föld összesen
73,4 65,4 53,4 47,8 47,7 42,3 41,6 34,4 33,4 33,0 < 2,5 10,9
Forrás: The State of Food and Agriculture 2014, FAO
Búza (2013) Ország
Rizs (2013)
Mennyiség (Mt)
Ország
Kukorica (2013)
Mennyiség (t)
Ország
Mennyiség (t)
Kína
121 930 527
Kína
205 206 520
USA
353 699 441
India
93 510 000
India
159 200 000
Kína
218 623 645
USA
57 966 658
Indonézia
71 279 709
Brazília
80 273 172
Oroszország
52 090 797
Banglades
51 500 000
Argentína
32 119 211
Franciaország
38 613 900
Vietnam
44 039 291
Ukrajna
30 949 550
Kanada
37 529 600
Thaiföld
36 062 600
India
23 290 000
Németország
25 019 100
Mianmar
28 767 000
Mexikó
22 663 953
Pakisztán
24 211 400
Fülöp-szigetek
18 439 406
Indonézia
18 511 853
Ausztrália
22 855 576
Brazília
11 782 549
Franciaország
15 053 000
Ukrajna
22 793 000
Japán
10 758 000
Kanada
14 193 800
Törökország
22 050 000
Kambodzsa
9 390 000
Dél-afrikai Közt.
12 486 000
Irán
14 000 000
USA
8 613 094
Oroszország
11 634 943
Kazahsztán
13 940 800
Pakisztán
6 798 100
Románia
11 347 633
Egyesült Királyság
11 921 000
Egyiptom
6 100 000
Nigéria
10 400 000
Lengyelország
9 469 500
Dél-Korea
5 631 689
Olaszország
7 899 617
Egyiptom
9 460 200
Nigéria
4 700 000
Fülöp-szk.
7 377 076
Argentína
9 188 339
Sri Lanka
4 620 730
Magyarország
6 724 800
Spanyolország
7 602 600
Nepál
4 504 503
Etiópia
6 674 048
Románia
7 296 373
Madagaszkár
3 610 626
Törökország
5 900 000
Olaszország
7 277 492
Laosz
3 415 000
Szerbia
5 864 419
Forrás: FAO Yearbook 2013
Gyapot (2013) Ország
Gyapjú (2013)
Mennyiség (Mt)
Ország
Mennyiség (Mt)
Kína
6 298 989
Kína
471 111
India
6 052 000
Ausztrália
360 520
USA
2 842 000
Új-Zéland
165 000
Pakisztán
2 171 300
Egyesült Királyság
68 000
Brazília
1 127 675
Irán
61 500
Üzbegisztán
1 094 000
Marokkó
56 000
Ausztrália
898 000
Szudán
56 000
Törökország
832 500
Oroszország
54 651
Görögország
280 000
Törökország
51 180
Burkina Faso
280 000
India
46 500
Türkmenisztán
198 000
Argentína
45 000
Kazahsztán
190 900
Pakisztán
43 600
Argentína
190 000
Dél-afrikai Közt.
39 904
Mexikó
172 000
Türkmenisztán
38 000
Mianmar
135 000
Kazahsztán
37 638
Elefántcsontpart
133 500
Uruguay
36 000
Tádzsikisztán
128 000
Üzbegisztán
32 400
Mali
126 800
Indonézia
30 750
Tanzánia
118 000
Algéria
27 000
Benin
107 000
Spanyolország
22 935
Forrás: FAO Yearbook 2013
Az alultáplált népesség száma és aránya alapján vezető országok (2014)
Ország India Kína Pakisztán Etiópia Banglades Indonézia Szudán Tanzánia Fülöp-szigetek Nigéria Magyarország Föld összesen
Alultápláltak száma, millió fő 195 134 41 32 26 19 18 17 14 13 795
Ország
Alultápláltak aránya, %
Burundi Eritrea Haiti Zambia Közép-afrikai Közt. Namíbia Koreai NDK Csád Zimbabwe Madagaszkár Magyarország Föld összesen
73,4 65,4 53,4 47,8 47,7 42,3 41,6 34,4 33,4 33,0 < 2,5 10,9
Forrás: The State of Food and Agriculture 2014, FAO
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország
Bizonyított készletek (millió tonna)
1. USA
237 295
26,6
2. Oroszország
157 010
17,6
3. Kína
114 500
12,8
4. Ausztrália
76 400
8,6
5. India
60 600
6,8
6. Németország
40 548
4,5
7. Ukrajna
33 873
3,8
8. Kazahsztán
33 600
3,8
9. Dél-afrikai Közt.
30 156
3,4
10. Indonézia
28 047
3,1
860 938
100,0
Világ összesen
Bizonyított készletek (az összes %-ában)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés változása 1971 és 2013 között régiónként (millió tonna)
Forrás: International Energy Agency
A kőszéntermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A kőszén égetéséből eredő CO2 kibocsátás és forrásainak regionális megoszlása, 2009
Kína a globális CO2 kibocsátás 26%-át adta 2012-ben. Forrás: International Energy Agency
A kőolajtermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A kőolaj kereskedelmének jelentősebb irányai 2014-ben (millió tonna)
Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A földgáztermelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2013-ban (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon
Forrás: International Energy Agency
A villamosenergia-termelés régiók szerinti megoszlása 1973-ban és 2012-ben (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok
Forrás: International Energy Agency
Kína villamos energiatermelésének 76%-a kőszénen alapult 2012-ben.
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján
Forrás: International Energy Agency
A vízenergia-termelés megoszlása régiók szerint 1973-ban és 2012-ben (százalék)
Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2014 végén
Forrás: GWEC – Global Wind Energy Council
A gazdasági növekedés alapjai A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2012-2013-ban Vasérc (millió t)
Bauxit Ország (millió t)
Timföld (millió t)
81,1 1; Kína
44,0
521,0 2; Indonézia
55,7 2; Ausztrália
21,5
3; Brazília
398,2 3; Kína
46,0 3; Brazília
10,2
4; India
143,7 4; Brazília
32,5 4; USA
4,4
5; Oroszország
105,0 5; Guinea
18,8 5; India
4,0
15,4 6; Oroszország
2,7
Ország 1; Kína 2; Ausztrália
Ország
1310,0 1; Ausztrália
6; Ukrajna
82,0 6; India
7; Dél-afrikai Közt.
63,0 7; Jamaica
9,4 7; Írország
1,9
8; USA
54,0 8; Kazahsztán
5,4 8; Jamaica
1,9
9; Kanada 10; Irán
39,4 9; Oroszország
5,3 9; Kazahsztán
1,6
37,0 10; Suriname
2,7 10; Ukrajna
1,5
Kína részesedése a világtermelésből: vasérc: 44,7%; bauxit: 16,3%; timföld: 54,0% Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
A gazdasági növekedés alapjai A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Nyersvas (millió t)
Ország 1. Kína
Ország
711,6 1. Kína
Acél (millió t)
Ország
Alumínium (millió t)
817,7 1; Kína
22,1
110,7 2; Oroszország
2. Japán
83,9 2. Japán
3. India
75,5 3. USA
88,2 3; Kanada
3,0
4. Oroszország
51,5 4. India
87,3 4; USA
1,9
5. Dél-Korea
46,9 5. Dél-Korea
71,5 5; Egyesült Arab Em.
1,9
6. USA
29,4 6. Oroszország
71,5 6; Ausztrália
1,8
7. Németország
27,4 7. Németország
42,9 7; India
1,7
8. Brazília
27,0 8. Törökország
34,0 8; Brazília
1,3
9. Ukrajna
24,8 9. Brazília
33,9 9; Norvégia
1,1
10. Irán
17,3 10. Ukrajna
27,2 10; Bahrein
0,9
3,7
Kína részesedése a világtermelésből: nyersvas: 57,5%; acél: 50,0%; alumínium: 46,4% Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
A gazdasági növekedés alapjai A vezető autógyártók 2014-ben Ország
Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, %
1; Kína
23 722 890
7,3%
2; USA
11 660 699
5,4%
3; Japán
9 774 665
1,5%
4; Németország
5 907 548
3,3%
5; Dél-Korea
4 524 932
0,1%
6; India
3 840 160
-1,5%
7; Mexikó
3 365 306
10,2%
8; Brazília
3 146 118
-15,3%
9; Spanyolország
2 402 978
11,1%
10; Kanada
2 393 890
0,6%
Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)
A gazdasági növekedés alapjai A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők 2012-ben Vezető kikötők
Teherforgalom (millió tonna)
Vezető kikötők
Konténerforgalom (ezer TEU)
1; Sanghai
644 759
1; Sanghai
32 528 200
2; Singapore
538 012
2; Singapore
31 649 400
3; Tianjin
477 000
3; Hong Kong
23 118 000
4; Rotterdam
441 527
4; Shenzhen
22 959 800
5; Guangzhou
438 000
5; Busan
17 022 969
6; Qingdao
407 340
6; Ningbo
16 782 700
7; Ningbo
364 612
7; Guangzhou
14 609 470
8; Dalian
303 000
8; Qingdao
14 514 200
9; Busan
298 689
9; Dubai Ports
13 280 000
10; Port Hedland
288 443
10; Tianjin
12 298 300
Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek
Utasforgalom
Repterek
Utasforgalom
Repterek
Utasforgalom
Atlanta
95 462 867
Guangzhou
48 548 430
Toronto
34 912 456
Beijing
81 929 689
Madrid, Barajas
45 175 501
London-Gatwick
34 222 405
London, Heathrow
70 038 857
Istanbul
44 992 420
Delhi
34 211 608
Tokyo International
67 788 722
Shanghai-Pudong
44 880 164
New York-Newark
33 993 962
Chicago, O’Hare
67 091 391
San Francisco
44 431 894
Shanghai-Hongqiao
33 828 726
Los Angeles
63 687 544
Las Vegas
41 666 527
Seattle-Tacoma
33 219 723
Paris, Charles de Gaulle
61 611 934
Charlotte
41 226 035
Minneapolis-St. Paul
33 125 768
Dallas-Fort Worth
58 591 842
Phoenix
40 452 009
Tokyo Narita
32 874 530
Jakarta
57 730 732
Houston
40 022 736
Sao Paulo
32 477 646
Dubai
57 684 550
Kuala Lumpur
39 887 866
Detroit
32 205 358
Frankfurt
57 520 001
Miami
39 467 444
Manila
31 878 935
Hong Kong
56 064 248
Seoul-Incheon
39 154 375
Chengdu
31 599 353
Denver
53 156 278
München
38 360 604
Philadelphia
30 228 596
Bangkok
53 002 328
Sydney
37 342 798
Mumbai
30 038 696
Singapore
51 181 804
Roma, Fiumicino
36 980 161
Shenzhen
29 569 725
Amsterdam
51 035 590
Orlando
35 214 430
Melbourne
29 431 084
New York, JFK
49 293 587
Barcelona
35 131 771
Forrás: Airports Council International
Kína regionális jövedelmi különbségei a háztartások jövedelméből számítva az országos átlaghoz viszonyítva (%), 1985-ben, 1995-ben és 2005-ben
Területi különbségek A háztartások jövedelemegyenlőtlenségeinek összetevői
Forrás: Li, S. - Xu, Z. 2008
kiegészítés Kína Kína története: A Föld 3. legnagyobb területű és legnépesebb állama; Önállóan kialakult korai civilizáció (i.e. 4000); Jelentős kisugárzás Kelet- és Délkelet-Ázsiára, kapcsolatok nyugat felé (folytatás? – „Út és övezet”);
Selyemút
révén
Bezárkózás a gyarmatosító nyugati hatalmakkal szemben (Ópiumháború); Polgári forradalom 1911-ben, majd polgárháborúk, Japán megszállás; 1949-től kínai népköztársaság, szocialista berendezkedés; 1977-től átfogó gazdasági reformok, 1992 óta szocialista piacgazdaság;
kiegészítés Kína társadalomföldrajza Kína népesedési helyzete: Már az ókorban is Földünk legnépesebb országa; Sorozatos háborúk, éhínségek, természeti katasztrófák; A XX. században demográfiai robbanás, 1970-es évektől restriktív népesedéspolitika; Mára mérséklődött a népességnövekedés üteme, nőtt a várható élettartam; A népesség eloszlása meglehetősen egyenlőtlen; A népesség 91%-a han (kínai), 16,2 millió csuang, 10 millió huj, 8,3 millió ujgur, 5,4 millió tibeti és 5,8 millió mongol; Jelentős kínai diaszpórák a világban;
kiegészítés Kína urbanizációja A városlakók aránya: 56% Mandzsúria – Dalian (Talien, 3100), Anshan (1600), Fushun (1500), Shenyang (Senjang, 4700), Chagchun (Csangcsun, 3000), Jilin (Csilin, 2300), Harbin (3700), Qiqihar (Csicsihar, 1600) Észak-Kína – Beijing (Peking, 11500), Tianjin (Tiencsin, 7100), Tagshan (1200), Quingdao (Csingtao, 2800), Taiyuan (Tajjüan, 2800), Xian (Hszian, 3900), Lanzhou (Lancsou, 2400) Jangce-medencéi – Chongqing (Csungking, 6400), Chengdu (Csengtu 4100) Dél-kínai tengerpart – Fuzhou (Fucsou, 2500), Guangzhou (Kanton, 8500), Shenzhen (Sencsen, 2600), Hong Kong (7000) Dél-Kína zárt fennsíkjai – Kunming (2800) és Guiyang (Kujjang, 3500) A belső periféria – Ürümqi (Urumcsi, 2000)
kiegészítés Kína mezőgazdasága Kína mezőgazdasága: A művelés alatt álló földek aránya alig 13%; Délen akár kétszeri-, háromszori vetés évente; Alárendelt állattenyésztés (félnomád-nomád pásztorkodás); A termőterület negyedén rizs (1.), főként délen; Búza kb. a szántóterület 20%-án (1.); 14-15%-nyi területen ültetnek kukoricát (2.); ÉK-Kínában és a Kínai-alföldön kaoliang, köles, délebbre batáta, jamszgyökér, olajos magvak, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök, fűszerek; Közép- és Dél-Kínában teatermelés (1.), délen citrusfélék; Tengeri és édesvízi halászat; Sertés- (1.), baromfiállomány (1.), valamint selyemhernyó-tenyésztés (1.);
kiegészítés Kína bányászata, energiatermelése Kína bányászata, energiatermelése: Az energiagazdálkodás és a gazdaság alapja a feketekőszén (Fusun, Fuxin, Kailuan, Fengfeng, Yanzhou, Huainan, Datong), kikötő (Qinhuangdao); Kőolajbányászat Yumen környékén, ÉK-Kínában Daqing a Sárga-folyó torkolatvidékén Shengli és Dagang, valamint a Bo Hai öbölben; Földgáztermelés a Szecsuáni-medencében, valamint az Ordosz-fennsíkon, a Tarim-medencében és Dzsungáriában; Uránérc-termelés Ürümqi és Hengyang mellett; A Jangcén Gezhouba, a Három-szurdok gát Sanxia mellett és a Sárgafolyón Lanzhou; Sok ásványkincs, de bauxitból, króm-, réz-, vas- és nikkelércből hiány;
kiegészítés Kína ipara Kína ipara: Az élelmiszer- és textilipar a forradalom előtt a kikötőkben kezdett kibontakozni, majd a nehézipar Mandzsúriában (Anshan, Sanghaj, Wuhan); A szocialista időszakban a belső országrészeket fejlesztették; Színesfémkohászat Shenyang és Sanghaj központtal; Gépgyártás: Changchun és Luoyang, nehézgépgyártás Shenyangban, a gépgyártás központja pedig Sanghaj és Tianjin; Elektronikai ipar és IKT ágazatok (Lenovo) Beijingben; Vegyipar – kőolajfinomítás és műtrágyagyártás; Nanjing, Dalian, Sanghaj; Textilipar, világvezető pamutipar korábban Sanghajban, valamint Kantonban, Qingdaoban, Weihaiban, Tiencsinben;
kiegészítés Kína ipara Kína ipara: Gyapjúipar (Belső-Ázsia városaiban) és selyemipar (Szecsuánimedencében). A lenipar fellegvára Harbin. Jutafeldolgozás Kantonban és Hangzhouban; Élelmiszeripar (rizshántolás, cukoripar, malomipar, konzervipar, dohányés teafeldolgozás) elsősorban a tengerparton, a kikötővárosokban.
kiegészítés Kína szolgáltató szektora A legtöbb külföldi turistát fogadó és a nemzetközi turizmusból legtöbb bevételt szerző országok (2014), valamint a változás 2013-2014 között Külföldi turista Ország 1. Franciaország 2. USA 3. Spanyolország 4. Kína 5. Olaszország 6. Törökország 7. Németország 8. Nagy-Britannia 9. Oroszország 10. Mexikó
Nemzetközi turizmusból származó bevétel
Millió fő
Változás %
83,7 74,8 65,0 55,6 48,6 39,8 33,0 32,6 29,8 29,1
+0,1 +6,8 +7,1 -0,1 +1,8 +5,3 +4,6 +5,0 +5,3 +20,5
Ország
Milliárd USD
Változás %
177,2 65,2 56,9 55,4 50,8 45,5 45,3 43,3 38,4 38,4
+2,5 +4,2 +10,2 -2,3 -1,9 +3,7 +10,3 +5,0 -8,0 -1,4
1. USA 2. Spanyolország 3. Kína 4. Franciaország 5. Makaó (Kína) 6. Olaszország 7. Nagy-Britannia 8. Németország 9. Thaiföld 10. Hong Kong (Kína)
Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
kiegészítés Kína szolgáltató szektora A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2014) Ország
Összes költés (milliárd USD)
Változás 2013-2014 között (%)
Egy lakosra jutó költés (USD/fő)
1; Kína
164,9
27,1
121
2; USA
110,8
6,4
345
3; Németország
92,2
0,9
1140
4; Egyesült Királyság
57,6
3,8
899
5; Oroszország
50,4
-13,7
354
6; Franciaország
47,8
11,3
718
7; Kanada
33,8
3,3
963
8; Olaszország
28,8
6,9
466
9; Ausztrália
26,3
-1,7
1156
10; Brazília
25,6
11,7
125
Forrás: World Tourism Organization (UNWTO)
kiegészítés
Ajánlott irodalom
Gyuris Ferenc és Szabó Pál: „Kína: látványos eredmények, komoly kihívások” című tanulmánya elérhető az alábbi linken:
http://www.geopolitika.hu/kina-2/
