A világ haltermelése (millió tonna) Év
Tengeri és belvízi fogás
Akvakultúra
Összesen
1999
93 200
33 400
126 600
2000
94 800
35 600
130 400
2001
91 300
37 500
128 800
2002
93 200
49 000
142 200
2003
90 300
41 900
132 200
Meghatározó országok a világ haltermelésésben Édesvízi haltermelés részaránya a világon 2%2%2%2%1%1% 3%2% 7%
78% Kína
India
Indonézia
Japán
Thaiföld
Bangladesh
Viet Nam
Norvégia
USA
Chile
1
Európai országok részesedése a haltermelésben • • • • •
Franciaország Egyesült Kir. Olaszország Spanyolország Portugália
27% 16% 16% 10% 6%
• • • • •
Dánia Írország Hollandia Finnország Egyéb
6% 4% 3% 3% 9%
Európai országok ponty termelése Ország
Mennyiség (tonna) 46 700
Részarány (%) 33
Ukrajna
20 000
14
Lengyelország
19 000
14
Csehország
16 600
12
Németország
11 400
8
Magyarország
7 924
5
Belorusszia
5 900
4
Oroszország
2
Európai országok ponty termelése Franciaország
5 200
4
Jugoszlávia
2 400
2
Románia
2 600
2
Horvátország
1 800
1,3
Litvánia
400
0,3
Bulgária
500
0,4
Összesen
140 424
100,0
Magyarország Tógazdasági haltermelése (tonna) Év
Összes bruttó hal
Étkezési hal
Ponty, étkezési
Busa, Étkezési
Egyéb étkezési
2000
19 904
12 852
8 656
2 051
2 145
2001
19 442
13 050
8 225
2 342
2 483
2002
19 116
11 574
7 735
1 793
2 049
2003
19 003
11 868
7 923
1 628
2 317
2004
20 449
12 739
8 688
1 506
2 545
3
Étkezési haltermelés fajösszetétele 4
2
% ponty
10 4
busa amur
12
intenzív 67
vadhal ragadozó
Étkezési haltermelés megoszlása Magyarországon 2000-2004 80 70 60 50 % 40
30 20 10 0 1999
2000
2001 ponty
2002
2003
busa év afrikai h.
2004
2005
egyéb
4
Halfogyasztás Magyarországon kg/fő/év Év
Élőhal
Fagyasztott hal
Konzervált hal
Összesen
1999
1,62
0,65
0,55
2,82
2000
1,67
0,62
0,74
3,03
2001
1,71
0,65
0,72
3,08
2002
1,68
0,76
0,74
3,18
2003
1,59
0,77
0,84
3,20
Halfogyasztás Magyarországon kg/fő/év
2004-ben
3,41 kg/fő/év
5
Tógazdasági termelés területe szektoronként Állami gazdálkodó szervezet: Mezőgazdasági szövetkezetek: Halászati szövetkezetek: Horgászati szervezetek: Kistermelők ( Bt.,Kft.,Rt.): Egyéb: Összesen:
5 162 ha 479 ha 820 ha 921 ha 14 150 ha 1 2 18 ha 22 750 ha
A tógazdasági termelés hozamai Állami gazdálkodó szervezet: Mezőgazdasági szövetkezetek: Halászati szövetkezetek: Horgászati szervezetek: Kistermelők ( Bt.,Kft.,Rt.): Egyéb: Átlagosan:
908/530 kg/ha 810/526 kg/ha 862/579 kg/ha 973/515 kg/ha 714/450 kg/ha 798/568 kg/ha 780/483 kg/ha
6
Általános tógazdasági ismeretek
Halexport alakulása Év 1999 2000 2001 2002 2003 2004
élőhal tonna ponty tonna 3 116 1 185 2 973 818 2 866 448 2 160 338 2 420 780 1 966 332
7
Alapfogalmak • Tógazdaság – A tenyésztett halak nevelésére épült, haltermelésre szakosodott, többféle korosztályt előállító termelő egység
• Halastó – A haltermelés feltölthető, lecsapolható alaplétesítménye
A tógazdaságok típusai • Építés szerint – Völgyzárógátas • átfolyó • oldalvizes
– Körtöltéses – Hossztöltéses
• Termelési kör szerint – teljes üzemű – részüzemű
8
Átfolyó völgyzárógátas tórendszer
Oldalvizes völgyzárógátas tórendszer
9
A tógazdaságok tipusai • Üzemszerkezet szerint – kétéves – három éves
• Népesítés szerint – tiszta – vegyes – kombinált
Halastavak típusai • • • • • •
Ívató Előnevelő Nevelő Nyújtó Hizlaló Tároló
10
Áruhal nevelő tó
Tároló(teleltető) tó
11
Tógazdaságok műszaki berendezései • Földművek – Töltések – Csatornák – Halágyak • Belső • külső
A töltés részei
12
Csatornák • Vízellátás elvezetés művei • Esés 4-5 ezrelék • Építés szerint – Magas – Mély – kombinált
13
Csatornák • Feladat szerint – Tápláló – Lecsapoló – Belcsatorna (árok) • 0,1 % esés • Rézsű:1:3-1:8
14
15
Tógazdaságok műszaki berendezései • Műtárgyak – – – – – – – – –
Barátzsilip Teleltető tápzsilip Nyílt zsilip Duzzasztó Árapasztó Szivattyútelep Hidak Rézsülépcsők burkolatok
16
17
Árapasztó
18
Tógazdaságok egyéb műszaki létesítményei • Épületek
• Utak – – – –
Földutak Szilárd burkolatú utak Gazdasági vízi utak Gazdasági vasút
– – – – – –
Magtárak Hálóraktár Egyéb raktárak Üzemanyagraktár Műhelyek Szociális, adminisztratív épületek – Halfeldolgozó, tároló épülettel
Műtárgyak tartozékai és karbantartásuk • Betétpallók • Halrács • Egyéb tartozékok – Csáklya – Gereblye – Érett földdel kevert istállótrágya
19
Tógazdaság és halkeltető tervezése építése és üzemeltetése
Teljes üzemű tógazdaság
20
Tervezés • Termelési cél, szerkezet és volumen meghatározása • Kijelölési előírások • Elrendezési irányelvek • Hidrológiai vizsgálatok • Topográfiai vizsgálatok • Talajtani vizsgálatok • Közgazdasági elővizsgálatok
Műszaki alapadatok • Vízbeszerzés leürítés adottságai • Hidrológiai meteorológiai adatok – 80% valószínűségű vízhozamra kell tervezni
• Talajmechanikai vizsgálatok – Feltáró akna, talajfúrás – Hálózatos fúrás 50-50 m – Műtárgyak helyén külön feltárás
21
Elvi elrendezési terv • • • • • • •
Helyszinrajz Tavak területe Vízpótlás leürítés módja Szállítási módok útvonalak Energiaszükséglet, ellátás módszere Magasépületek, járulékos létesítmények Halgazdálkodási terv
Műszaki leírás • Beruházás előtti állapot jellemzése • Tervezett létesítmény műszaki adatai – – – –
Helyszínrajz Vízbeszerzés Burkolat Közlekedési utak
22
Kitűzési terv, • Helyszinrajz – Általános 1: 25 000 – Részletes 1: 1 000
• Hosszelvények – 1: 100
• Keresztszelvények – 1: 100
• Műtárgytervek – 1:50-100
A tógazdaság tavainak megoszlása 2 % előnevelő és tároló 10% egynyaras nevelő 20 % nyújtó 68 % étkezési hal termelő
0,1-1,0 ha 5-30 ha 10-30 ha 30-200 ha
23
A töltésépítés folyamata • • • • •
Nyomvonal kitűzése Tereprendezés Tükör kivágása Alap fogazása, tömörítés Töltések kialakítása
24
Töltésvédelem • Természetes – Nádültetés – füvesítés
• Mesterséges – Rőzse,nádkéve – Kövezés – gyeprács
• Töltések karbantartása javítása – Legeltetés – kaszálás
Feltöltés előtti munkák • • • • •
Pangó vizek leeresztése Lecsapolhatatlan részek fertőtlenítése Műszaki létesítmények javítása Partvédelmi művek javítása pótlása Belső lecsapoló rendszer, halágy tisztítása
25
A halastavak vízellátása • Árasztóvíz kritériumai – Ne tartalmazzon szennyező és mérgező anyagokat – Kórokozókat parazitákat csak kis mértékben tartalmazhat – Planktonban legyen gazdag – Kevés hordalékot tartalmazzon
Halastavak vízigénye Talaj
Víznorma m3/ha
Erősen vízzáró Közepesen vízzáró Kevésbé vízzáró
11 000-12 000 13 000-14 000 16 000-17 000
26
Vízpótlás normái • Tótalaj jellege
mm
m3 /ha
• Erősen vízzáró 400 4 000 • Közepesen vz. 600 6 000 • Kevésbé vz. 1000 10 000
l/s/ha 0,3 0,5 0,8
Árasztás szabályai • Meghatározott pálcaközű szűrőrács alkalmazása • Éjjel-nappali ügyelet • Feltöltés kihelyezés összehangolása • Káros halfajok távoltartása • Árasztás legkésőbb április 15-ig
27
Feltöltési és lecsapolási idők • • • • • •
0,1 ha 0,1-1,0 ha 1-6 ha 6-30 ha 30-60 ha 60 ha felett
2-10 óra 10-24 óra 1-3 nap 2-14 nap 8-15 nap 15-30 nap
Halkeltető tervezése • • • • •
Keltető edények száma Vízátfolyás Technikai berendezések Biztonsági eszközök Munkaerő szükséglet – Állandó – szezonális
28
Keltetőház tervezése • Zsengeivadék szükséglet meghatározása – Saját – értékesíthető
• Vízellátás • Energiagazdálkodás • Anyahal biztosítás ( tájfajták)
Haltermelési technológiák • Extenzív • Intenzív • Szuper intenzív
29
Szuper intenzív haltermelő telep
Szabadtéri nevelő medence
30
Levegőztető medence
Vízkeverő medence
31
Termelő medencék
Halnevelő medencék
32
Harcsanevelő táp
Étkezési tilápia
33
Takarmányra várva
Növendék lénai tok
34
Technológiai elemek • • • • •
Szaporítás Ivadéknevelés Növendéknevelés Étkezési hal előállítás Tárolás
Ivadék nevelés • Ivadéknevelés – Egyfázisú – Kétfázisú
• Népesítés kihelyezés • Nyári feladatok – – – –
Trágyázás Etetés Próbahalászat Halegészségügy
• Őszi lehalászat,teleltetés
35
Ivadék előnevelő gazdaság
Dubics-féle ívató tó
36
Előnevelt ivadék vizsgálat
Előnevelt ivadék vizsgálat
37
Növendék nevelés • • • • • •
Népesítés és kihelyezés elvei, szempontjai Trágyázás Takarmányozás Próbahalászat Lehalászás Teleltetés
A tógazdasági termelés alapműveletei • • • • • • • •
Népesítés kiszámítása és a kihelyezés Halastavak termőképességének fokozása Haltakarmányozás A takarmányozás évközi feladatai Próbahalászat és termésbecslés Halastavak lehalászása Halak tárolása teleltetése Halak szállítása
38
Étkezési (háromnyaras halak) nevelése • • • • • •
A népesítés szempontjai Kihelyezés Trágyázás Takarmányozás Próbahalászat Lehalászás – Nyári – Őszi
• teleltetés
Népesítés,kihelyezés • Népesítés – – – –
tiszta kombinált vegyes egységes
• Kihelyezés általános szempontjai – Alul,felülnépesítés
• Kihelyezés – őszi – tavaszi
39
Elfogadható kallódási irányszámok • • • • •
Zsengéből előneveltre Zsengéből egynyarasra Előneveltből egynyarasra Egynyarasból kétnyarasra Kétnyarasból étkezésire
50-80 % 70-95 % 40-70 % 20-40 % 10-20 %
Kihelyezési irányszámok • • • •
Zsengétől egynyarasig 200-600 ezer db/ha Előnevelttől egynyarasig 60-120 ezer db/ha Egynyarastól kétnyarasig 5-15 ezer db/ha Kétnyarastól étk. méretig 800-2000db/ha
40
Halfajok átlagos aránya a polikultúrában • • • • •
Ponty 70 % Fehér busa 15 % Pettyes busa 5 % Amur 8% Ragadozó 2%
Halastavak termőképességének fokozása • Trágyázás – halastavak szerves trágyázása és módszerei • • • • •
Istállótrágya Komposzttrágya Zöldtrágya Szennyvíz trágya Halastavi kacsanevelés
– halastavak műtrágyázása és módszerei • Foszfortrágyázás • nitrogéntrágyázás
41
Halastavak termőképességének fokozása • Kémiai és fizikai hozamfokozó eljárások – Kémiai tójavítások • meszezés • klórmeszezés • rézgálicozás
– Fizikai tójavítások • szárazon tartás (tóteleltetés, tónyaraltatás) • Szárazművelés, vizes forgó
A halastavak termőképessége • 100 kg hal lehalászásakor kivont elemek mennyisége: – – – –
16,8 kg szén 5,4 kg nitrogén 0,3 kg foszfor 7,5 kg egyéb szervépítő elem
42
A halastavak termőképessége • A hal szárazanyag tartalma – 70 % víz – 30% szárazanyag
• A hal szárazanyag tartalmának összetétele. – – – –
56% szén 18% nitrogén 1% foszfor 25% egyéb szervépítő elemek
A célravezető trágyázás feltételei • • • • • •
Megfelelő fajösszetétel Hínármentesség Gyengén lúgos kémhatás (7-7,2 pH) Alkalmas ( iszapmentes) talajszerkezet Nem nagy átfolyás Rendszeres tápanyag visszapótlás
43
Woynárovich-féle széntrágyázási módszer előnyei • • • • •
Trágya vízsugaras bejuttatása Egyenletes eloszlás Délelőtti trágyaadag aerob lebomlása Az iszap túltelítődése minimális Sertéstrágya szuperfoszfáttal érlelve jobb hatást biztosít • 1 kg természetes hozamhoz 10-15 kg sertéstrágya szükséges
Zöldtrágyázás,szennyvíz trágyalé alkalmazása • Tóban termesztett növénnyel • Szántóföldön termesztett növénnyel • Szennyvíz csak hatósági vizsgálat után alkalmazható • A trágyalé permetezve juttatható ki • 1 kg természetes hozamhoz 50-100 liter kell.
44
Istállótrágya és komposzt felhasználása • • • • •
1 kg természetes hozamhoz 18-20 kg Lassú lebomlású Anareob lebomlás, gázképződés Beadható mennyiség 0,5-3 t/ ha 100 kg komposzt a pontytermést 15-20kg-al növeli • alaptrágyaként 1-2 tonna/ha
Néhány istállótrágya tápanyagtartalma • • • • • • •
Trágya Sertés almos Sertés híg Sz.marha érett Juh mélyalmos Csirke Kacsa tavon
Sza% 22 17 28 24 28 20
N% 1,0 0,9 1,5 1,4 2,0 1,9
foszfor % 0,9 0,7 1,1 1,1 1,5 1,4
45
Halastavi pecsenyekacsa tartás • 1 kacsa 15-20 kg trágyát termel, ami 1 kg természetes hozamot eredményez • Egyszerre 100-200 db kacsa tartható hektáronként • 1 szezonban 2-3 turnus • Partvédelmi problémák
A trágya évközi felhasználása • • • • • •
Április Május Június Július Augusztus Szeptember
15-25 % 15-30% 20-25% 10-15% 10-15% (ritkán) 0-5% (ritkán)
46
Haltakarmányozás története • • • • • • • • • •
Kolostorokban XVI. sz-tól 1882 Trebom Corchus Béla 1901 Dunaföldvár Répássi Miklós 1909 ( korcs csenevész anyagot nem való eteni) Woynarowich E. Ribiánszky R. Antallfi A. Tölg I. Ruttkay A. Tasnádi R.
Haltakarmányozás • A haltakarmányozás jelentősége • A haltest és haltáplálék összefüggése – a haltest összetétele – a haltáplálék összetétele és szerepe
• A takarmányozás szervezése – takarmányhozam meghatározása – takarmány együttható – keményítőérték
47
A haltest összetétele Víz: 65-75 % Fehérje: 16-21 % Zsír: 1-15 % Ásványi anyag: 1-3 %
A testösszetételt befolyásoló tényezők • • • • •
Életkor Faj, fajta Kondíció és az évszak Testfehérjék Genetikai adottságok
48
Táplálékok csoportosítása kémiai összetétel alapján táplálék Víz
Száraz a. Szerves
Ásványi
N. tartalmú
N.mentes
Nyersfehérje NPN
Nyerszsír Nyersrost N mentes kivonható.
Egyéb
vitaminok
N tartalmú tápanyagok • Fehérje – Alkotó elemek C,H,N,O,S,P – Egyszerű protein (csak aminosav alkotja) albumin, globulin, elasztin, kollagén – Összetett proteid (Aminosav,szénhidrát, zsír,nukleinsav, foszfát, szinezőanyag) glikoproteid, nukleoproteid, lipoproteid, kromoproteid
49
Fehérjék emészthetőség alapján • • • • •
Nyersfehérje Emészthető fehérje Valódi fehérje Emészthető valódi fehérje Aminok
Táparány • KEg/EFg – 1:4 alatt – 1:4-1:8 – 1:8 felett
szűk közepes tág
• Fehérje koncentráció – 12% alatt – 12-24% – 24% felett
alacsony közepes magas
50
Ajánlott fehérjekoncentráció a haltermelésben • • • •
Előnevelés 35-40 % Utónevelés 30% Növendéknevelés 28% Étkezési termelés 25%
NPN anyagok • Amidok – Szabad aminosavak – Polipeptidek – peptonok
51
N mentes szerves anyagok • Nyerszsír • Nyersrost • N mentes kivonható anyagok – Szénhidrátok – Szerves savak – Alkaloidák glükozidák
Zsírok • Valódi zsírok – Telített zsírsavakat tartalmazó – Telítetlen zsírsavakat tartalmazó
• Lipoidok – – – –
Foszfatidok Szeroidok Lipokrómok Illóolajok
52
N mentes kivonható anyagok • Szénhidrátok – Cukrok – Poliszacharidok – Szénhidrátokkal rokon vegyületek
• Szerves savak – Takarmányok saját savai (almasav,citromsav) – Tartósítással keletkezett savak (ecetsav,vajsav) – Biológiai oxidációs termékek (piroszőlősav)
• Alkaloidák – Lupinin,lupamin
Keményítőérték KÉ • Kifejezi, hogy az adott takarmány 100 kg-ja hány kg tiszta keményítő zsírtermelő képességével egyenértékű • Mértékegysége: g/kg • KÉ Szerepe – Takarmányozási terv készítése – Napi takarmányozás végrehajtása – Takarmányozás év végi értékelése
53
Egyéb szerves hatóanyagok • Vitaminok – Vízben oldódó B sorozat,C – Zsírban oldodó A,D,E,F
• Enzimek • Antibiotikumok • antioxidánsok
Ásványi anyagok • • • •
Makroelemek Ca, P, Mg, Na, Fe Cl, S, Mikroelemek Cu, Mn, Zn, Co, J, Fl, Sze
54
Tápanyagigényt befolyásoló tényezők • • • • • • • • • • •
Relatív testfelület Vízhőmérséklet Oxigénviszonyok Víz sótartalma Évszak Életkor Faj Ivar Kondíció Környezet, közérzet betegség
Táplálék eredet szerinti csoportosítása Természetes • Növényi (alga, hínár) • Állati (zooplankton, bentosz, vízirovarok) • Külső (rovar)
55
Táplálék eredet szerinti csoportosítása Takarmány • Lédús nagy víz és ballaszt tartalom szívesebben eszi a hal tágul a gyomor (ponty, amur) • Száraz nagy energia tartalom jól tárolható gépesíthető a takarmányozás (ponty) • Állati eredetű • ipari
Lédús haltakarmányok • Zöldnövények • Gyökér • Élelmiszer ipari melléktermékek – Borsó – Kukorica
56
Száraz haltakarmányok • Gabonafélék – Búza, kukorica, tritikálé
• Hüvelyes magvak – Borsó, szója, csillagfürt
• Olajos magvak és feldolgozásuk melléktermékei – Napraforgó,lenmag, repcemag
Haltápok • • • •
Szemcsézett Morzsázott Extrudált Követelmények – – – – –
Összetétel Homogenitás Vízállóság Lebegés Alacsony porlási veszteség
57
Takarmányhozam • A takarmányhozam az a kg-ban kifejezett halhús mennyiség, ami egy termelési év során a tó 1 ha területén takarmányból keletkezik • Mértékegysége: kg/ha, vagy az összes hozamon belül %-ban
A takarmány együttható TE • Az a kg-ban kifejezett tak. Mennyiség, ami 1 kg hal előállításához a természetes hozamon felül szükséges. • Mértékegysége: kg/kg • TE szerepe – Takarmányozási terv készítése – Napi takarmányozás végrehajtása – Takarmányozás év végi értékelése
58
Takarmány együtthatók • • • • • • • •
Búza Kukorica Borsó Szója Csillagfürt Halliszt Lucerna Nád
4-5 4-5 3-4 2-3 2-3 2-3 15-25 20-70
A haltakarmányozás évközi feladatai • • • •
1. Szakasz kihelyezéstől május közepe 2. Szakasz május közepétől június közepéig 3. Szakasz június közepétől július közepéig 4. Szakasz július közepétől augusztus végéig • 5. Szakasz Szeptember lejétől az etetés befejezéséig
59
60
Takarmányok tárolása kezelése • • • •
Magtár Fémsiló Szabadtér Nedves tárolás – Prizmában – Mélyített silóban
• Áztatás
Takarmányozás • Technológiák – Zsákolva ladikból – Önürítős csónak fémsilóból ellátva – gyógytatarmányozás
• Kutatás • Heti értékelés
61
Próbahalászat és termésbecslés • Ivadék próbahalászata • Másod-és harmadnyaras halak próbahalászata • A próbahalászat eredményességét befolyásoló tényezők – – – –
Tömeghatások és a próbahalászat Felkészülés a próbahalászatra A próbahalászat eszközei A próbahalászat helyszíni munkái
• A próbahalászat értékelése • Termésbecslés
Próbahalászat
62
Próbahalászat (USA)
Halastavak lehalászása • Nyári halászat – Ritkító – teljes
• Őszi halászat – – – – –
Felkészülés a lehalászásra Hal megfogás belső halágyban Hal megfogása külső halágyban Tanya kihúzása és kezelése Halak kitermelése a tanyából
63
Lehalászaás (USA)
64
Lehalászás külső halágyból
Teleltetés • Teleltetési irányszámok – 10-15 kg étkezési hal/m2 – 5-8 kg növendék hal/m2
• Telelő vízigénye: – 1 000 kg étkezési hal 1 l/s
65
A halak szállítása • A halszállítás járművei • A szállítás egyéb kellékei • A halak szállíthatóságát befolyásoló tényezők – – – –
vízhőmérséklet faj életkor egyéb tényezők
• A halszállítás technológiája
66
Jó tógazdasági gyakorlat • • • • • •
A tógazdasági termelés fenntarthatósága Társadalmi elvárások Környezeti elvárások Tógazdasági haltermelés irányelvei Jogszabályi előírások Ellenőrizendő előírások
67
Környezeti elvárások • Vízhasználat vízminőség • A helyszín kiválasztása • Termelés és működés – Vizes élőhelyek fenntartása – kezelések
A tógazdasági termelés technológiája • • • • • • •
Víz Halállomány Halegészségügy Takarmányozás etetés Rakodás szállítás Ragadozó állatok jelenléte Ellenőrzés átláthatóság
68
69
