2013.10.29.
A vidra jogi védelme
A vidra (Lutra lutra L.)
• Védett 1974-től • Fokozottan védett 1982-óta • CITES I. függelék • TV. értéke: 250.000 Ft • Az 1996. évi LIII. tv (Tvt.) és a 8/1998 (I.23) Korm. rendelet: preparátum és származék tartásához, behozatalához, kiviteléhez az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélye szükséges.
A Berni Egyezmény címerállata, zászlós faj
• 271/2002 (XII.20) Korm. rendelet: behozatalhoz import és export engedély szükséges, bejelentés-köteles faj. • Vörös Könyves faj: aktuálisan veszélyeztetett kategória; • Berni Egyezmény: II. függelék / = fokozottan védett faj/; • Habitat Direktíva: II. és IV függelék / II. = speciális védelmi terület kijelölésre érdemes faj, IV= közösségi szempontból fontos, szigorúan védett faj, • IUCN Vörös Listás faj.
A vidra elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al. 1999)
A vidra elterjedése Európában (Macdonald és Mason 1994)
A vidra hazai elterjedése a 90es évek elején (Kemenes 1993)
A vidra elterjedése Magyarországon 1990 és 2001 között (Heltai 2002)
1950
1992
A vidra elterjedése Magyarországon (Gera 2004) 1995/1996 1998/1999
1
2013.10.29.
A vidra élőhelyei Vizes élőhelyekhez kötődik (speciális ökológiai igény), de vizes élőhelyeken belül nem specializálódik.
Halastavi kártétel, közép-európai összehasonlításban (Kranz 2000) Faj szerint
Elsődleges befolyásoló tényezők: • elegendő és elérhető halkészlet (táplálékforrás) • megfelelő búvóhely. Egyéb tényezők: • Vízminőség, üldözés, stb. (összefügghet az előzőekkel)
Állóvizek
Legjelentősebb élőhelyei a halastavak és a halastórendszerek, mert • egész évben táplálék áll rendelkezésre • háborítatlan nádasok, bokros területek, vízparti erdők övezik. Természetes állóvizek: pl. mocsarak, lápok (kevés hal ....), holtágak (horgászat lehet ....) . Horgász- és üdülőtavak: • az emberi jelenléttel járó zavarás, • a parti növényzet hiánya, fajösszetételének átalakítása, Egyéb mesterséges állóvizek: pl. víztározó, kavicsbánya tó (horgászat...)
„Vidrakár” típusa (n = 34, 32, 38 és 30 megkérdezett, ponty dominanciájú halastavak)
A vidra élőhelyei Folyóvizek (Közvetett) befolyásoló tényezők: • halakra ható szennyezések (tápláléklánc, feldúsulás, lásd post mortem v.) • táplálék ellátottság (természetes halkészlet, ívó helyek –- pótlás???), • sodrás, vízszint ingadozás (kiszálló helyek, fészek, pihenőhelyek???), • vízellátottság (időszakos kiszáradás), • meredek partoldal, gyér parti növényzet (összefüggés előzőekkel), • csatlakozó vizes élőhelyek jelentősek (migráció, táplálkozás, fészek...). Nagy folyók: ha erős sodrás és meredek partoldal: kedvezőtlen (lásd Drávai vidra monitorozás eredményeinél) Kis- és közepes-, ill. lassú folyású folyók: általában kedvező élőhelyek Patakok, csatornák, árokrendszerek: vándorlási útvonalak elsősorban, a partvonalak, környezetük rehabilitációja/revitalizálása fontos. Bonyolult mintázat: • Előre nem látható előfordulás és hiány is előfordulhat, pl. városi csónakázó tavon, vagy patakban előfordulhat a vidra
2
2013.10.29.
Nehézfémek a vidrák májában
Toxikológiai helyzet
Grand mean ±SE
Hg 3.8 ±0.5
Cu 23.8 ±1.3
Zn 99.7 ±5.6
Pb 0.21 ±0.03
Cd 0.15 ±0.02
Sex, differencec
1.26
3.30
3.48*
0.035
0.069
Age class, difference
1.16*
6.32
17.91*
0.117
0.082**
Habitat, difference
5.87*
14.76*
19.25
0.193
0.163
-0.20*
-0.21*
-0.39** -0.12
-0.02
Klog (rS)
mg/kg dw, difference within groups (or relationship) is significant * P<0.05, * * P<0.01, (MANCOVA, covariant: K) Klog – logarithmic value of K rS – Spearman correlation Lanszki et al. (2009)
Higany koncentráció a vidra májában
Különböző országokban
(mean±SD)
A vidra szaporodása Ivarérettség általában két éves korban (nőivar 2-3 év, hímivar 1,5-2 év) Kifejlett hímek súlya 9,5 kg, a nőstényeké 5,8 kg. Folyamatos ivari ciklus: 40-45 naponként ivarzás és 14 napig tart Az év bármely részében előfordulhat kölykezés. Fő párzási időszak nálunk február és március (játék, civakodás, „füttyögés”). Párosodás főként vízben zajlik. Játék megy át párzásba. A vemhesség 60-74 nap. Az alom 1-3 (kivételes 4) kölyökből áll (10-12 cm-es testhossz). Csukott szemmel születnek, szemkinyílás 30-35. napon. Eleinte a kölykök 3-4 óránként, 10-15 percet szopnak. Kb. 2 hetes koruktól fejlődésük felgyorsul, szilárd táplálék. Első úszólecke kb. 2 hónapos korban. Anyjukkal együtt vadásznak kb. 3 hónapos koruktól. A hím nem vesz részt a kölykök nevelésében (időnként, 1-2 napig csatlakozik). Szoptatás 3-4 (7-8) hónapig, kivételesen 1 éven túl is. Hosszú generációintervallum ---- a faj sérülékenységét jelzi. Átlagos életkor (Anglia): 3 év! élete során 1 (2) alom. Potenciális élettartam 15 év. A hazai populáció demográfiai adatai ismeretlenek. Eső évben nagyarányú a mortalitás.
Réz koncentráció a vidra májában
Különböző országokban
(mean±SD)
Vidra elhullások, Magyarország (Gera 2003) (Autó gázolás)
A vizsgált vidrák testsúlyának ivaronkénti alakulása (KE-ÁTK, n= 53)
Vidra szemfog metszete. Három gyűrű a dentin állományban, 3 éves vidra (Kruuk 1995)
3
2013.10.29.
Post mortem vizsgálatok 1999 után – Lanszki József
A boncolt vidrák területi és éves eloszlása
n = 240 vidra
híme 124, nőstény 113, ismeretlen 3
Fagyasztott minták
Mortalitási okok a vizsgált vidrák esetében
N % Halál ok 203 84.6 Közlekedés 3 1.3 Közlekedés és kutya támadás együtt Közlekedés 7 2.9 Közlekedés és vidra támadás együtt 2 0.8 Lövés Orvvadászat 2 0.8 Mérgezés 1 0.4 Kutya támadás és emberi zavarás együtt Kutya támadás Kutya 9 3.8 2 0.8 Ragadozó faj tmadása (nem ismert) 1 0.4 Mérgezés (?) 1 0.4 Varsába fulladás Territoriális harcok 5 2.1 Vidra támadás 2 0.8 Betegségek 2 0.8 Ismeretlen 240 Összesen (n)
Szaporodás •Bár a valódi okok valójában kideríthetetlenek
(X-ray photo: Kruuk 1995)
4
2013.10.29.
Átlagos szaporulat placentahegek alapján
Placentahegek számlálása vidrán Vidra embrió
Szaporulat nagysága (±SE): n = 32 átlag1 = 1.3±0.22 átlag2 = 2.2±0.16 Lanszki et al. (2008)
A szaporulat nagysága különböző helyeken UK - inland Netherland UK-inland Germany Poland Spain Hungary France Norway Shetland isl. Sweden Scotland
2.8 2.8 2.5 2.4 2.4 <2.4 2.2 2.0 2.0 1.9 1.9 1.6
(Kruuk et al. 1987) (Kruuk 1995) (Kruuk 1995) (Hauer et al. 2002) (Kruuk 1995) (Ruiz-Olmo et al. 2002) (Lanszki et al. 2008) (Capber 2007) (Kruuk et al. 1987) (Kruuk et al. 1991) (Erlinge 1967) (Kruuk et al. 1987)
A szaporodás szezonalitása .
Vemhes (n=3, Ápr., Jún, Júl) Tej elválasztás (n=4, Máj, Szept., Dec., ism.) Aktíve csecsek (n=4) >50-days embryos /pregnancy: 60-65 days/
2, 2, 3, 4 = placentahegek szám.
Nevelési időszak period
NS (ANOVA)(n=9)
.
tavasz nyár tél
4 4 1 Lanszki et al. (2008)
A hímek szaporodásbiológiája
A here index szezonális változása (gonado-somatic index GSI)* * a here tömege grammban és a testtömeg kg-ban számolt hányadosa
A vidra életmódja
NS (ANOVA)
NS (ANOVA)
Lanszki et al. (2008)
5
2013.10.29.
A vidra életmódja Szülőfészek leggyakrabban vízparton, de víztől jelentősebb távolságra is lehet. A nőstény a fészkeket váltja (fészekfelmérés problematikája) Élete jelentős részét a szárazföldön tölti. bunda tömött, zsíros sok időt fordít a bunda tisztán és szárazon tartására. Főként éjjel jár táplálék után, ennek során 8-10 (20) km-t is megtehet. Nappal pihen, alszik. Saját vadászterületet tart fenn. Nem szigorúan vett territórium. A vidra létszáma elsősorban a környezet eltartó-képességétől függ. A hímek vadászterülete több nőivarú vidráét is átfedheti. Svédország: 1 km2-re 0,7-1,0 vidra jut, 2-3 km partszakaszon, vagy 5 km vízfolyáson 1-1 egyed. Hazai ???: ismeretlen. Molekuláris genetikai vizsgálat lehetősége Közvetett szociális viselkedés: szag- és hangjelzéseken alapul. Terület foglaltság: ürülék (kémiai és vizuális jelzés), kaparás, fűlabda, földkupac. Fészek: természetes hasadékban, maga ásta üregben, vízparti fák gyökerei között, vagy nádasban található, a környékét általában jelöli.
Vidra ürítőhelyek (Reuther 1993)
Élvefogó csapdák (Kruuk 1995)
Vidra váltó
6
2013.10.29.
A nyomsűrűség becslés problémája (Reuther et al. 2000, n=1150 nyom)
Vidra fészkek (Kruuk 1995)
Ürítőhely földkupacon
Fűlabda
Pézsmától foglalt vidra fészek nádasban (Kemenes 1993)
Vidra várak
Játszó és jelölő hely homokdombon Barna varangy bőre (prédamaradvány)
7
2013.10.29.
A vidra táplálkozása Vizes élőhelyek emlős csúcsragadozója • természetes élőhelyek egyensúlyának, a halközösségek változatosságának fenntartásában fontos szerep. • a „top-down” hatás (a predátor befolyásolja az alsóbb táplálkozási szinteken előforduló fajok mennyiségi viszonyait) - a vidra oldaláról nem jelentős természetes vizeken. • „mesterséges” élőhelyeken: „szanitéc” kártétel (!?). A vidra ragadozó (karnivora), ezen belül halevő (piscivora). főként vízi élőlényekkel táplálkozik
A vidra táplálék-összetétele különböző európai területeken (Chanin, 1985 nyomán) A- Svédország (Sövdesjön tó), B – Svédország (Klingavälsån folyó), C – Svédország (Yddingen tó),
Elsődlegesen fontos (domináns) tápláléka HAL ahol a haltáplálék-ellátottság egyenletes (halspecializáció), de... Másodlagos (vagy puffer, illetve alternatív - ha felmért) táplálékai: kétéltűek és madarak (lásd példák) Időszaktól, területtől függő (egyébként alárendelt) fontos táplálékai: tízlábú rákok, emlősök, rovarok, hüllők, puhatestűek(lásd példák) Alkalmilag: dög (szezonban: nagyvad, apróvad, téli táplálékhiány) növény: ritkán, véletlen felvétel, betegség jele.
D – Oroszország (Iken folyó), E – Anglia (Slapton Ley), F – Anglia (Webburn folyó)
(Erlinge, 1967; Grigorjev & Egorov, 1969; Wise et al., 1981; cit. Chanin, 1985)
A vidra és az amerikai nyérc egyidejű előfordulása vizek mentén (Bialowieza NP, Lengyelország, Jedrzejewska és Jedrzejewski 1998) Vidra
Amerikai nyérc
A vidra és az amerikai nyérc táplálék-összetétele (Bialowieza NP, Lengyelország, Jedrzejewska és Jedrzejewski 1998) B%
Vidra
Amerikai nyérc
B%
Halak
Halak Rágcsálók
Kétéltűek
Egy állatfigura egy egyedet jelent téli nyomszámlálás alapján
Keskeny Erdő
Folyó Völgy
Közepes Nyílt
Keskeny Erdő
Folyó Völgy
Közepes Nyílt
Zsákmányul ejtett halak
A vidra táplálkozása • napi táplálékszükséglete kb. 1 kilogramm • halak súlya és preferált élőhelyi régiója, viselkedése alapján - szelektálhat (vagyis preferálás/mellőzés: +/-), vagy - nem válogat, opportunista (lásd példák) • haltáplálékát tekintve generalista, sokféle hallal táplálkozik • átlátható vizekben vadászik, • fő táplálékai az ún. járulékos- és gyomhalak, de halastavakon időszakosan (pl. kitelepítés) „haszonhal” fontos • haltelelők: - szűk mozgástér, nagy halkoncentráció, téli táplálék hiány, - őrzés, védekezés (??) • többlet ölés: vadászni tanuló fiatalok, teleltető • halastavakon vélt és valós kártétel miatt üldözés, vagy kár tűrés • a védelem legsúlyosabb problémája a kompenzációs, támogatási rendszer hiánya • halastavak őszi lecsapolása, szárazra állítása .... kényszerű migráció • másodlagos táplálékok vannak-e (környező sásos, bokorfüzes, erdő...)
Kétéltűek
vidra
madár (szürke gém)
vidra
róka, nyest (hal dög)
8
2013.10.29.
Hazai táplálkozás vizsgálatok Őrtilos-Szentmihályhegy, Dráva / Mura Gyékényes, Dombó-csatorna Gyékényes, Lankóci erdő Berzence, Dombó-csatorna Somogyudvarhely, kavicsbánya tavak Bélavár, holtág Bélavár, Zsdála / Dráva Vízvár, Dráva Babócsa, Ó-Dráva holtág és bányatavak Babócsa, Rinya Drávaszentes, Barcs-Komlósdi Rinya Barcs, Kis-Bóki holtág Barcs, Középrigóci tavak Lakócsa, Korcsina csatorna Boronka-melléki TK Fonói halastó Petesmalom, halastórendszer Látrány-Visz, Tetves patak Baláta-láp Fehérvízi láp Darányi Nagyberek
• Vonal-transzekt • Hullaték-analízis
A vidra táplálék-összetétele víztípusonként
A vidra haltáplálék-összetétele halastavakon
n = 4000 db minta a Dráva-monitoringban és 4200 db a halastavakon
Gazdaságilag jelentős halak fogyasztása halastavakon Fonói halastó (6 év, n = 1942 minta)
Gazdaságilag jelentős hal
Összegzett halpreferencia „közömbös”
Boronka-melléki TK (Dávodi halastórendszer, 2 év, n = 1280 minta) „haszonhal” évente: Fonó: 33, 9, 3, 0, 34 és 36%, Boronka: 12 és 14%
A haltáplálékösszetétel és a halkészlet összefüggése
Fonói halastó (év) 1. rP p<
2.
0.56 0.87 *
***
3.
4.
5.
Boronka TK 6.
1.
2.
0.93
0.79 0.36 0.81
0.02
0.33
***
*
n.s.
n.s.
n.s.
***
HIÁNYOSSÁG: • nincs vizsgálat telelő tavakon • nem ismert a vidra „szanitéc” szerepe
9
2013.10.29.
A vidra tápláléköszetétele a Petesmalmi halastórendszeren
A vidra haltáplálék-összetétele a Dráva folyón (horgászhasznosítású folyóvízen)
(2 év, n = 801 minta)
A halak súly szerinti eloszlása a vidra táplálékában
Ez látható a parton!!!
Fontos információk: www.nimfea.hu
Vizsgált területek
10
2013.10.29.
A vidra haltáplálék-összetétele Őrtilos
A fogyasztott halak élőhelyi jellemzői szerinti eloszlás a vidra táplálékában
Vízvár
!!!
egyéb pontyféle: keszegfélék, ezüstkárász
!!!
A halak súly szerinti eloszlása a vidra táplálékában
(Chi2-próba)
R - reophyl: RA – márna szinttáj; EU - eurytop: széles elterjedésű; EX - exota: nem őshonos
A vidra halpreferenciája a Dráva folyón*
RB – alsóvízi szinttáj ST- stagnophyl: állóvizet kedvelő
A vidra halpreferenciája a Dráván, a halak élőhelye alapján
További halak Ivlev-féle preferencia indexe: -1,0: sujtásos küsz, razbóra, szivárványos ökle, szilvaorrú keszeg, balin, paduc, csíkfélék, botos kölönte, menyhal, lápi póc, magyar bucó
+1,0 . garda, busa sp., törpeharcsa
R - reophyl: RA – márna szinttáj; EU - eurytop: széles elterjedésű; EX - exota: nem őshonos
RB – alsóvízi szinttáj ST- stagnophyl: állóvizet kedvelő
(* Őrtilos és Vízvár adatai összevonva; n=5263 hal fogás; n=372 vidra hullaték )
A vidra halastavi és folyóvízi preferenciája Halfaj
HALASTAVAK
DRÁVA
Preferencia-index
Eltérés a Dráván
Razbóra
0,28
-1,00
kisebb
Sügér
0,45
-0,15
kisebb
Szélhajtó küsz
-0,14
-0,25
hasonló
Bodorka
0,39
0,34
hasonló
Lapos-/dévérkeszeg
0,96
0,92
hasonló
Ezüstkárász
0,06
0,89
nagyobb
Naphal
0,11
0,85
nagyobb
Vörösszárnyú keszeg
0,16
0,94
nagyobb
Harcsa
-0,83
0,00
nagyobb
Csuka
-0,29
0,71
nagyobb
Fogassüllő
-0,15
0,98
nagyobb
Ponty
-0,13
0,99
nagyobb
11
2013.10.29.
A vidra haltáplálék-összetétele
A vidra haltáplálék-összetétele horgászvizeken
Kis-Bók (holtág)
Somogyudvarh.(bányatavak)
!!!
!!!
egyéb pontyféle: keszegfélék, ezüstkárász
A halak súly szerinti eloszlása a vidra táplálékában
Ez látszik
Lápokon fellépő problémák
Érzékeny természetes vizes élőhelyek és vidra vándorlási útvonalak kérdése
Időszakosan kiszáradó és kis vízborítású élőhelyek: • lápok, • csatornák, • holtágak, felhagyott tavak, stb.
Darányi Nagyberek 2002
Lehetséges megoldás: Tógazdaságok + Nemzeti Parkok → halellátás = vidra élőhely, menedék (kárász, keszegfélék, őshonos halak)
Darányi Nagyberek 2002 ill. 2003
12
2013.10.29.
Abiotikus tényezők alakulása somogyi területeken
A vidra táplálék-összetétele három somogyi lápon Fehérvíz Baláta Darány
Paraméterek Nyári hőmérséklet (ºC)
Főbb meteorológiai és talajvízszint adatok Megelőző tíz év (1992-2002)
1. év, normál (2002/2003)
2. év aszályos (2003/2004)
20.6±0.3
20.8±0.4
1.5±0.4
-2.3±1.3
0.4±1.0
Havi csapadékösszeg (mm)
69.5±6.7
76.7±26.9
38.4±10.6
Talajvízszint (mm) Balátán
-
910.0±37.8
163.3±160.3*
Téli hőmérséklet (ºC)
23.1±0.6*
A vidra táplálékösszetétele lápokon
A vidra relatív abundanciája lápokon
Halak súly és preferált előfordulási régió szerinti alakulása lápokon élő vidrák táplálékában
A vidra haltáplálék fogyasztásának és táplálkozási nicheszélességének változása lápokon
Táplálkozás vizsgálatok következtetései A vidra fő táplálékát halak alkotják, él őhelyfüggő összetétel A haltáplálékban általában nem meghatározó a gazdaságilag jelent ős kategória (de, a halastavakon nem elhanyagolható) A vidra elvégzi a „piszkos munkát”! Hiányos és téves ismeretek: túlértékelt kártétel A halpreferencia ismeretében: mérsékelhető a kártétel Privatizáció ? – a halászat egy szakma! Természetvédelmi szervezetek - ismeretterjesztés Természetes élőhelyek kezelése Kártétel-kompenzáció esetén: Gazdálkodás és élőhely? Menedéktavak létesítése, telelők védelme Horgásztavak és élőhely?
13
2013.10.29.
A vidra NEM halkártevő, hanem
Köszönöm a figyelmet!
a bölcs ember ingyennapszámosa!!!
14