Összefoglaló adatok a hermelin (Mustela erminea Linnaeus, 1758) és a közönséges vidra (Lutra lutra Linneaus, 1758) magyarországi elterjedéséről Kézirat lezárva: 2012. január 25-én Összeállította: Gera Pál s. k. E-mail:
[email protected] Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: + 36 30 258 3637 Honlap: http:// www. otter.econservation.eu Tartalomjegyzék Bevezető Köszönetnyilvánítás Az előző állomány-felmérési dolgozatok rövid összefoglalója Hermelin előfordulási-adatok ismertetése Értékelésük Vidra előfordulási-adatok ismertetése Értékelésük Melléklet: Hermelin és vidra felmérőívek Bevezető 2011. március 16-án került fel a szakmai honlapomra az az összevont dolgozat, amely az abban jelzett időszak során hozzám érkezett adatokat, adatsorokat és információkat foglalta össze a hermelin és a vidra magyarországi elterjedéséről. (A dolgozat, valamint az azt megelőző állomány-felmérési, illetve más jellegű tanulmányok és könyvek a fent jelzett honlapon természetesen most is elérhető, letölthető). • Hermelin esetében 2010. január 1-e és 2011. március 15-e, • Míg a vidra vonatkozásában 2010. október 15-e és 2011. március 15-e közötti intervallumról van szó. Jelen tanulmány a 2011 őszén általam tett állampolgári kezdeményezésre visszaérkező adatokat, adatsorokat és információkat foglalja össze. A feldolgozott időszak: 2011. október 1-e és 2012. március 31-e lett volna, de előre nem látott történések miatt a felmérőívek feldolgozását legkésőbb 2012. január 31-vel le kell zárnom. FONTOS: Felhívom a figyelmet arra, hogy az állományfelmérésekre nem megbízás alapján és nem szervezett úton került sor, hanem teljesen spontán módon, általam összeállított kérdőív kitöltésével és a megadott címek valamelyikére történő visszajuttatásával (a kérdőíveket lásd a mellékletekben). Ezért a közölt adatok, adatsorok és információk csupán tájékoztató jellegűek, de remélhetően felhasználható szakmai sorvezetőnek így is megfelelnek! Felhívom a figyelmet arra is, hogy ennek ellenére mind az adatszolgáltatók, mind a magam szándékától eltérően pontatlan értesülést is közölhetek.
Ezért is kérem, hogy az alább feltüntetett adatokat és információkat “tamáskodó” körültekintéssel, jobban mondva: jól megfontolt kritikával fogadják, és ha esetleg a jövőben bármelyikükre mégis hivatkoznak, akkor mindenféleképpen tegyék hozzá, hogy nem hitelesen ellenőrzött és elfogadott, hanem csak tájékoztató jellegű információról van szó. Kelt: Budapesten, 2012. január 25.
Gera Pál s.k.
Köszönetnyilvánítás Ez úton köszönöm meg mindazok segítségét, akik támogattak abban, hogy az általuk észlelt hermelin és/vagy vidra előfordulásról tájékoztattak, nem egy esetben fényképekkel és mobiltelefonnal vagy videokamerával rögzített “kisfilmekkel” is alátámasztva az észlelteket. A vizsgált kisragadozóink hazai elterjedésén túl így rendkívül érdekes és elgondolkodtató etológiai-, ökológiai-, valamint szaporodásbiológiai megfigyelésekről szerezhettem tudomást. Ezeket egy részét a közelmúltban összeállított “Újabb levelek hermelin és vidra megfigyelésekről“ című összefoglaló dolgozatban nemrégiben már ismertettem (lásd a szakmai honlapomon), hogy minél több érdeklődő Kolléga számára elérhetővé váljanak. Az előző állomány-felmérési dolgozatok rövid összefoglalója HERMELIN: Kijelenthető, hogy országosan elterjedt, igaz – elsősorban eleddig ismert vagy csak sejtett életmódjára visszavezethetően, valamint kedvezőtlen környezeti feltételek miatt – nagyon-nagy különbségek vannak hazánk tájegységei között. (lásd erről bővebben a “Hermelinetológia” című könyvemet a szakmai honlapomon a tanulmányok menüpont alatt) Emiatt hívtam már fel több alkalommal is arra a figyelmet, hogy a hazai hermelinpopuláció komoly nehézségek előtt áll és kezdeményeztem a fokozott védelme elrendelését, valamint egy fajmegőrzési-terv kidolgozását és megvalósítását. Az előző állományfelmérések tanúsága szerint az alföldi régiókban mondható “általánosan elterjedtnek” – kivéve a homokhátsági tájegységet, ahol bizonyíthatóan “ritkának” számít. A dunántúli területeken is foltszerű az előfordulása, gyakoribb a Dél- és Nyugat-dunántúli régiókban és a Kisalföldön, míg a Dunántúli-középhegységben alkalmi előfordulása vált ismertté. Ugyanakkor az Északi-középhegységben is változó az előfordulása, de pl. a Mátra és a Zemplén egyes területein az nem feltétlenül mondható szórványosnak. VIDRA: Szintén országosan elterjedt, de a fajt – elsősorban szintén a kedvezőtlen környezeti feltételek, valamint az illegális üldözés és az ismert vagy csak feltételezett életmódja miatt – komoly veszély fenyegeti. Ennek ismeretében kezdeményeztem egy fajmegőrzési-terv kidolgozását és megvalósítását. Az előző állományfelmérések tanúsága szerint az alföldi- és a dombvidéki tájegységeken az előfordulása jelenleg többé-kevésbé még állandónak mondható (az alföldi területek esetében itt is kivételt képez a Homokhátság), míg a hegyvidéki területeinken a felbukkanása rapszodikus, pl. a Mátra egyes területein gyakorinak mondható, míg a többi érintett területen ez nem kellőképpen bizonyított. Sőt! Alább a fentebb jelzett időszak alatt hozzám visszaérkező felmérőíveket tüntetem fel megyei és a településeket betűrendes sorrendben. • Hermelin esetében 163 • Vidra esetében 272 kérdőívet dolgoztam fel
•
Ezek közül (lásd a hermelines résznél) 74 esetben ugyanazon az élőhelyen mindkét faj előfordulása ismert és bizonyított. Hermelin előfordulási-adatok ismertetése
•
Ezt a jelet azon településeknél tüntettem fel, ahol az érintett időszak alatt a hermelinnel egyidejűleg vidra-előfordulásra vonatkozóan is kaptam információt, és amit később a vidra-előfordulási adatok ismertetésekor nem ismétlek meg.
Baranya megye • Belvárdgyula – Vasas-Belvárdi-vízfolyás • Komló – Völgységi-patak Magyarhertelend – Baranya-csatorna • Pellérd – Pécsi-víz-patak és horgásztavak • Orfű – Baranya-csatorna Zók – Pécsi-víz-patak Bács-Kiskun megye • Akasztó – Duna-völgyi-főcsatorna • Apostag – Duna-holtágak Bácsborsód – Bokodi-Kígyós-csatorna • Baja – Duna-völgyi-főcsatorna és Sugovica • Bátmonostor – Ferenc-csatorna Érsekcsanád – Duna-völgyi-főcsatorna Szabadszállás – Duna-völgyi-főcsatorna Tass – Kiskunsági-főcsatorna • Tiszaalpár – Alpári-Holt-Tisza • Tiszakécske – Ókécskei-Holt-Tisza Békés megye Békés – Körös-folyó • Biharugra – Halastavak és csatornák • Köröstarcsa – Körös-folyó • Körösladány – Sebes-Körös • Szarvas – Kísérleti-halastavak és Körös-folyó Vésztő – Határéri-főcsatorna Borsod-Abaúj-Zemplén megye Alsóvadász – Vadász-patak Aszaló – Bársonyos-patak Borsodszirák – Bódva-patak Dédestapolcsány – Bán-patak • Girincs – Hernád-folyó Háromhuta – Tolcsva-patak Izsófalva – Szuha-patak
Karcsa – Karcsa-csatorna és Tiszakarádi-öntözőcsatorna Makkoshotyka – Hotyka-patak • Muhi – Sajó-és Hernád-folyók torkolata Nagyhuta – Hotyka-patak • Sajószentpéter – Sajó-folyó Sárospatak – Bodrog-folyó és Füzes-ér Pazsagtanya (Bogács) – Nád-ér • Rakamaz – Morotvák • Olaszliszka – Bodrog-folyó Szőlősardó – Rét-patak • Szegi – Bodrog-folyó Szomolya – Kánya-patak • Taktaszada – Takta-csatorna Tardona – Tardona-patak • Tokaj – Morotvák Tolcsva – Tolcsva-patak Uppony – Csemely-patak Csongrád megye • Csanytelek – Halastavak és csatornák Ferencszállás – Maros-folyó • Mindszent – Kurca-patak és Tisza-holtágak • Szeged (Fehértó) – Halastavak és csatornák Fejér megye • Adony – Horgásztavak • Agárd – Velencei-tó Balinka – Gaja-patak Bodajk – Móri-víz-patak és Gaja-patak • Fehérvárcsurgó – Horgásztavak és Móri-víz-patak • Pátka – víztározó Oroszpuszta (Lajoskomárom) – Kis-Koppány-patak • Sáregres – Sárvíz-malomcsatorna és halastavak Győr-Moson-Sopron megye • Ásványráró –Öreg-Duna Börcs – Rábca-folyó Hegyeshalom – Lajta-folyó Hédervár – Mosoni-Duna Markotabögöde – Keszeg-ér • Mecsér – Mosoni-Duna Meggyeskovácsi – Rába-folyó Nemeskér – Kardos-ér-patak • Kunsziget – Mosoni-Duna Öntésmajor – Kis-Rába Pásztori – Linkó-ág-patak
• Rábacsécsény – Rába-folyó • Rábcakapi – Hansági-főcsatorna és Keszeg-ér Sopronnémeti – Keszeg-ér Hajdú-Bihar megye • Bakonszeg – Keleti-főcsatorna • Biharnagybajom – Sárréti-főcsatorna • Bödönhát (Újszentmargita) – Nyugati-főcsatorna • Büdszentmihály (Tiszavasvári) – Halastavak Folyás- Horgásztó • Hajdúnánás – Keleti-főcsatorna Hajdúvid (Hajdúdorog) – Vidi-ér • Hortobágy – Halastavak és csatornák • Kaba – Horgásztavak és hamvas-főcsatorna • Mihályhalma (Nádudvar) – Hortobágy-folyó • Nagyhegyes – Keleti-főcsatorna Heves megye Felnémet (Eger) – Eger-patak és Tárkányi-patak Gyöngyös – Horgásztavak Kerecsend – Laskó-patak • Kisköre – Víztározó és csatornák Kisnána – Tarnóca-patak Maklár – Rima-patak és Eger-csatorna Szilvásvárad – Szalajka-patak Verpelét – Verpeléti-víztározó Jász-Nagykun-Szolnok megye • Alattyán –Zagyva-folyó Bánhalma (Kunhegyes) – Nagykunsági-öntöző-főcsatorna • Csépa – Holt-Tisza Örményes – Nagykunsági-öntöző-főcsatorna • Tiszaug – Holt-Tisza Tiszasüly – Tisza-holtág • Túrkeve – Hortobágy-Berettyó-folyó és Szandazugi-csatorna Zagyvarékas – Zagyva-folyó Komárom-Esztergom megye Ács – Által-ér • Nagyigmánd – Concó-ér-patak és horgásztavak Rétalap – Cuhai-Bakony-ér Szend-Szákszend – Szendi-ér-patak • Tatabánya – Által-ér és halastavak Tárkány – Concó-patak
Nógrád megye Buják – Bujáki-patak Kisbágyon – Bujáki-patak Márkháza – Kis-Zagyva Sámsonháza – Kis-Zagyva Szarvasgede – Szuha-patak Szilaspogony – Szilas-patak Terény – Szanda-patak Zabar – Tarna-folyó Pest megye • Gomba – Horgásztó és Úri-patak Ivánc – Rába-folyó Pánd – Úri-patak • Szigetcsép – Ráckevei (Soroksári) Duna-ág • Taksony – Duna-Tisza-csatorna Tápióbicske – Alsó-Tápió-patak • Tóalmás – Nagy-völgyi-patak és Hajta-patak Tószeg – Gerje-Perje-főcsatorna Vas megye Lendvajakabfa – Kebele-patak Márokföld – Szentgyörgyvölgyi-patak Ramocsa – Kerka-patak Sárvár – Rába-folyó Sótony – Csörnöc-Herpenyő-patak és Rába-folyó • Szentgotthárd – Lapincs-patak és Rába-folyó • Zsennye – Sorok-patak és Rába-folyó Veszprém megye Csönge – Lánka-patak Kisvásárhely – Marcal-folyó Malomsok – Marcal-folyó Nyárád – Bitva-patak Sümegprága – Marcal-folyó Somogy megye
Ádánd – Kis-Koppány-patak • Andocs – Horgásztó és Kövecses-berki-vízfolyás Balatonszabadi – Kis-Koppány-patak • Balatonújlak – Nyugati-főcsatorna Drávatamási – Rigóc-patak és Dráva-folyó Homokszentgyörgy – halastavak és Nyugati-Gyöngyös-patak • Lábod – Rinya-patak • Kéthely – Nyugati-főcsatorna • Rinyaszentkirály – Rinya-patak • Tarany – Taranyi-Rinya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye • Aranyosapáti – Tisza-folyó és holtágak • Beszterec – Belfőcsatorna Jánkmajtis – Görgő-Szenke-csatorna Lónya – Csaronda-patak Milota – Tisza folyó és holtágak Nagyszekeres – Görgő-Szenke-csatorna Panyola – Túr-belvíz-főcsatorna Rétközberencs – Belfőcsatorna • Olcsva – Északi-csatorna • Olcsvaapáti – Szamos-folyó és holtágak • Sonkád – Túr-folyó • Tiszacsécse – Tisza-folyó és holtágak Tolna megye • Bonyhád – Völgységi-patak • Bölcske – Duna-holtág Sióagárd – Sió-csatorna Zala megye Alsószenterzsébet – Kerka-patak Balatonhídvégpuszta – Zala-folyó és Kis-Balaton • Csömödér – Cserta-patak • Lenti – Kerka-patak • Pötréte – Sárvíz-csatorna és horgásztó Értékelésük Ahhoz, hogy megfontolt, vagy jobban mondva: szakmailag igazán hiteles és elfogadott következtetéseket levonhassunk egy-egy állatfaj elterjedéséről és állományának időszerű helyzetéről, fontos, hogy minél több, erre vonatkozó megbízható – ellenőrizhető és kiértékelhető – adattal rendelkezzünk. Az általam fent közölt hermelin-, és az alább ismertetett vidra-előfordulási információk azonban minderre nem (nemigen) alkalmasak. Arra viszont talán (?) – nem véletlen a zárójelbe tett, közbeiktatott kérdőjel! –, hogy valamilyen lehetséges hermelin-
és/vagy vidra előfordulási képet kialakítsunk magunknak, vagy akár szakmai zsinórmértéknek tekintsük ezeket az információkat, amelyekre alapozva viszont ki lehetne dolgozni egy valóban fajsúlyos (minimum 3-5 évet felölelő) országos állomány-felmérési programot. A magam részről továbbra indokoltan tartanék mindkét kisragadozónk esetében egy fajmegőrzési tervet is. Nos, ennyit elöljáróban. Nézzük, mit lehet kiértékelni a hermelin előfordulásáról tájékoztató információkról. Ami a beérkező és fentebb ismertetett adatokat, adatsorokat illeti, továbbra is megerősíteni látszanak a következőket: • A faj országos elterjedése továbbra is foltszerűnek mondható. • Elsősorban a különféle vizes élőhelytípusoknál jellemző a jelenléte. • Síkvidéki területeken jellemzőbb a felbukkanása. • Domvidékeinken és hegyvidékeinknél – az elmúlt években szerzett tapasztalatokat megerősítve – megjelenése nem nevezhető rapszodikusnak, de mégis ritkábbnak tekinthető az alföldi tájegységeknél. • Látható: az sem ritkaság, hogy ugyanazon vizes élőhelytípusnál mind a hermelin, mind a vidra előfordulása ismert. Ezért érdemes lenne a két faj egymáshoz való “viszonyulását” is szakma górcső elé állítani – de akár mindezt kiegészítve az ugyanott előforduló más menyétfélékre is ki lehetne terjeszteni. Vidra előfordulási-adatok ismertetése Baranya megye Almamellék – Almás-patak, Lukafapusztai-patak, Szentmártoni-halastó Aparhant – Halastavak és csatornák Csertő: Víztározó, Almás-patak és Porovica-patak szakaszok Egyházaskozárd – Horgásztó és csatorna Görcsönydoboka – Csele-patak Kákics – Fekete-víz-patak Magyarlukafa: Magyarlukafai-halastavak és Lukafai-patak Merenye – Víztározó Pécsvárad – Víztározó és Karasica-patak Pogány – Horgásztó és csatorna Sumony – Okor-patak Szentmártonpuszta – Horgásztó Bács-Kiskun megye Akasztó – Duna-völgyi-főcsatorna Dávod – Ferenc-csatorna, Keleti-főcsatorna és horgásztó (Földvári-tó) Géderlak-Dunaszentbenedek – Dunaszentbenedeki Kobolya-tó és csatorna Harta – Babszi-tó, Kenderáztató, Vejtei- és Nagykékesi-horgásztó Kalocsa – Sárközi-csatorna és Vajas-csatorna Lakitelek – Holt-Tisza Miske – Sárközi I-es és II-es csatorna Solt – Solti-Holt-Duna Szeremle: Duna-holtágak, Szeremlei-Sugovica (horgászvizek)
Tass – Kiskunsági-főcsatorna és horgásztavak Tiszaalpár – Alpári-Holt-Tisza Békés megye Békésszentandrás – Békésszentandrási-holtág (Körös-folyó) Bélmegyer – Hosszúfok-Okány-főcsatorna, Határéri-főcsatorna és halgazdaság Gyomaendrőd – Körös-folyó, holtágak és halgazdaság Gyula – Fehér-Körös Borsod-Abaúj-Zemplén megye Fülkeháza – Füzér- és Bisó-patak Kesznyéten – Üzemvízcsatorna és Takta-csatorna Mályinka – Harica-patak Méra – Hernád-folyó és csatornák Mikóháza – Bózsva-patak Onga – Bársonyos- és Vadász-patak, Hernád-folyó Sajóecseg – Kis-Sajó Sajóivánka – Sajó-folyó Sajókaza – Sajó-folyó Sajószentpéter – Sajó-folyó Sárazsadány – Bodrog-folyó Taktaszada – Takta-csatorna és Gilip-patak Tarcal – Északi-övcsatorna Zsujta – Hernád-folyó Csongrád megye Baks – Halastavak Batida (Hódmezővásárhely) – Hódtó-Kis-tiszai-csatorna Csanytelek – Halas- és horgásztavak Csongrád – Holt-Tisza és Körös-Tisza-torok Kiskundorozsma (Szeged) – Dorozsma-Halas-főcsatorna Szegvár – Kurca-patak Tömörkény – Csaj-tavak és Dong-éri-csatorna Zsombó – Dorozsma-Majsai-csatorna Fejér megye Adony – Halastavak és csatornák Bicske – Halastavak és Szentlászló-patak Dinnyés – Halgazdaság és Kántor-csatorna Perkáta – Perkátai-vízfolyás Zámoly – Víztározó és Kis-Császár-víz-, valamint Császárvíz-patak Győr-Moson-Sopron megye
Börcs – Rábca-holtág Cikolasziget – Öreg-Duna-holtágak Doborgaz – Duna-holtág Dombiföld (Árpás) – Rába-folyó Dunaszeg – Mosoni-Duna-holtágak Győrsövényház – Rábca-folyó Kimle – Mosoni-Duna és holtágak Kunsziget – Mosoni-Duna és horgásztavak Maglóca – Keszeg-ér-patak Mecsér – Mosoni-Duna és holtágak Mérges – Rába-folyó Mórichida – Marcal-folyó és Csánota-ér-patak Sárkeszi – Sárvíz-malomcsatorna Tárnokréti – Hansági-főcsatorna és Rábca-folyó Hajdú-Bihar megye Balmazújváros – Keleti-főcsatorna Folyás – Nyugati-főcsatorna Hajdúnánás – Keleti-főcsatorna Hajdúvid – Vidi-ér-patak Komádi – Sebes-Körös-folyó, csatornák Tiszacsege – Nagyerdei-holtág Tiszavasvári – Keleti-főcsatorna Heves megye Álmosd, Kokad –Álmosd-Kokadi-víztározó és Konyári-Kálló Gyöngyöspata – Horgásztó és Rédei-Nagy-patak Nagyréde – Horgásztavak és Rédei-Nagy-patak Markaz – Víztározó és Domoszlói-patak Pétervására – Tarna-folyó Rózsaszentmárton – Horgásztavak Sarud – Tisza-tó Selyp (Lőrinci): Horgásztó és Selypi-patak Szajla – Tarna-folyó Terpes – Tarna-folyó Jász-Nagykun-Szolnok megye Alattyán – Zagyva-folyó Csépa – Holt-Tisza Jászdózsa – Tarna-folyó Jászjákóhalma – Tarna-folyó Kőtelek – Kőteleki Nagy-Topa víz (horgásztó) Öcsöd – Körös-folyó és Holt-Körös Szászberek – Zagyva-folyó Tiszaug – Holt-Tisza
Tiszasüly – Horgásztó Törökszentmiklós – Csónakázótó (horgásztó) Komárom-Esztergom megye Ács – Horgásztó és Concó-patak Bokod – Víztározó Csép – Császár-ér-, és Csepi-ér-patak Kecskéd – Által-ér-patak Kocs – víztározó és csatornák Nagyigmánd – Concó-patak Oroszlány – Halas- és horgásztavak Süttő – Bikol-patak Szend (Szákszend) – Szendi-ér-patak Tarján – Szentlászlói-patak Nógrád megye Buják – Bujáki-patak Dejtár – Ipoly-folyó és Lókos-patak Egyházasgerge – Dobroda-patak Jobbágyi – Szuha-patak Kisbágyon – Bujáki-patak Mihálygerge – Komra-völgyi víztározó Palotás – Palotási-víztározó Patak – Derék-patak Patvarc – Fekete-víz-patak Tolmács – Víztározó Pest megye Dabas – Duna-Tiszai-csatorna és Duna-völgyi-főcsatorna torkolata Gödöllő – Halas- és horgásztavak Isaszeg – Halastavak Kemence – Kemence-patak Letkés – Ipoly-folyó és Letkés-patak Tápióbicske – Úri-patak és Alsó-Tápió-patak összefolyása Vácszentlászló – Horgásztava és Hajta-patak Zsámbok – Nagyvölgyi-patak és horgásztó Vas megye Bejcegyertyános – Csörnöc-Herpenyő-patak Csönge – Lánka-patak Hegyhátszentmárton – Rába-folyó és Lugos-patak Ikervár – Üzemvízcsatornák és Rába-folyó Kenyeri – Lánka-patak Pápoc – Rába-folyó Zsennye – Sorok-patak és Rába-folyó
Veszprém megye Ajka – Horgásztavak és Torna-patak Karnacs – Gyöngyös-patak Somogy megye Ádánd – Kis-Koppány-patak és horgásztó Balatonfenyves – Nyugati-főcsatorna Balatonszabadi – Sió-csatorna Bonnya – Koppány-patak Gyékényes – Kavicsbányatavak Kapoly (Kapolypuszta) – Kis-Koppány-patak Kaposfő – Víztározó Karád – Körises-berki-vízfolyás Lengyeltóti – Bozót-csatorna Marcali – Víztározó Mesztegnyő – Horgásztó és csatorna Patosfa – Víztározó Potony – Korcsina-patak Rinyaszentkirály – Halastavak és Lábodi-Rinya-patak Somogycsicsó – Tekeres-berki-patak és halastavak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bátorliget – Bódvaj-patak Beszterec – Belfőcsatorna Buj – Lónyai-főcsatorna Dombrád – Tisza-holtágak Géberjén – Holt-Szamos Kérsemjén – Szamos-folyó Kótaj – Lónyai-főcsatorna Kölcse – Túr-folyó Levelek – Víztározó és csatornák Magy – Csatorna Nagydobos – Kraszna-folyó Nagyhalász – Belfőcsatorna Nagyszekeres – Görgő-Szenke-csatorna Tiszakerecseny – Tisza-holtágak és Csaronda-patak Tunyogmatolcs – Holt-Tisza Szamossályi – Víztározó Uszka – Batár-patak Vaja – Víztározó és csatorna Záhony – Tisza-holtágak Tolna megye Alsómocsolád – halastavak és csatornák Bölcske – Duna-holtágak Bogyiszló – Duna-holtág és Bogyiszlói-főcsatorna
Bonyhád – Horgásztavak és Völgységi-patak Foktő – Foktői-csatorna Dúzs – Kapos-folyó Iregszemcse – Halastavak és csatornák Kalocsa: Sárközi-csatorna és Vajas-csatorna Kapospula (Dombóvár) – Kapos-folyó Kölesd – Sió- és Sárvíz-csatorna Madocsa – Duna-holtágak Magyarkeszi – Halastavak és csatornák Medina – Sió- és Sárvíz-csatorna Mucsfa – Halastavak és csatornák Tamási – Halastavak Tolna – Duna-holtágak és Élő-Duna Zala megye Bajcsa (Nagykanizsa) – Principális-csatorna, Bakónáki-patak és halastavak Bak – Felső-Valicka-patak Balatonmagyaród – Zala-folyó Felsőrajk-Pötréte – Foglár-csatorna Felsőszemenye (Muraszemenye) – Kerka-patak és Mura-holtág Dötk – Zala-folyó és Foglár-csatorna Kerkaszentmihály – Kerka-patak Lenti – Kerka-patak Pölöske – Sárvíz-csatorna és horgásztavak Sárhida – Felső-Valicka-patak Szentgyörgyvölgy – Szentgyörgyvölgyi-patak Értékelésük A közölt adatokból továbbra is sejthető, hogy a hazai vidrapopuláció sem egységes, és talán egyre több egymástól elszigetelődő állományról van/lehet tudomásunk. Mindezt a sarkos kijelentést a sok-sok éves vidravédelmi munkám, valamint ezeket szervesen kiegészítő állomány-felmérési programok tapasztalataira merem kijelenteni, és amire számos alkalommal felhívtam már a figyelmet (ezeket lásd a szakmai honlapomon a tanulmányok menüpont alatt). Az elszigetelődés leginkább az alábbi okokra vezethető vissza; a teljesség igénye nélkül (és itt a hermelin foltszerű előfordulására is gondolhatunk, lévén többé-kevésbé ugyanazon vizes élőhelytípusoknál fordulnak elő): • Az egyes térségek elsivatagosodására; lásd Homokhátság, Nyírség, Viharsarok. • Az autópályák és közutak hosszának, valamint a hozzájuk kapcsolódó kiszolgálóegységek, pl. benzinkutak, vendéglátó-ipari egységek stb. növekedésére. • A vizes élőhely-típusaink megszűnésére és átalakítására. • A vidra illegális üldözésére, ami egyébiránt kétséget kizáróan nem bizonyítható, lévén fokozottan védett, így a törvénytelen vadászaton ért rapsicot akár börtönbüntetésre is ítélhetnék. Ennek ellenére a jogtalan vadászat tudott (elfogadott, megtűrt?), és sajnos az állami valamint a civil természetvédők részéről mondhatni “lekezelt” probléma hazánkban. Kérdés persze: akkor miért tartjuk meg a vidrát fokozottan védett fajnak? Mindennek ellenére: a dunántúli és az alföldi halas- és horgásztavak hálózata, valamint országszerte a számos hallal telepített víztározó, kisvízfolyás és csatorna, illetve folyószakasz
(holt- és mellékágak) olyan feltételeket biztosítanak a vidrának, amelyek lehetővé teszik az állomány/állományok stabilizációját (?), sőt egyes tájegységeken belül még a növekedését is. E legutóbbira legszembetűnőbb példaként említhetem a Szigetközt, ahol több évtizedes “vidramentesség” után manapság ismét állandó populáció található. Ami egyébként tagadhatatlanul paradox dolog, hiszen a Duna 1992-es elterelése óta sosem látott környezetiés vízellátási problémákkal súlyosan terhelt a terület.
Melléklet: Hermelin- és vidra felmérőívek Gera Pál Postacím: 1156. Bp., Nyírpalota u. 60. Telefon: (06) 30-258-3637 E-mail:
[email protected] Honlap: http://www.econservation.eu Tisztelt Felmérő! Kérem, hogy csak azokra a kérdésekre válaszoljon, amelyekre biztos választ tud adni. Nem zavaró, ha rubrikákat kitöltetlenül hagy. Kérem, hogy a felmérőívet legkésőbb 2012. március 31.-ig szíveskedjen a fentebb feltüntetett címek egyikére visszajuttatni. Köszönöm! Felmérőív a hermelin/vidra 2011 októbere és 2012 márciusa közötti magyarországi állományfelméréséhez Megye, ahol a felmérés történt Legközelebbi települések, ahol a felmérés történt A terület neve, ahol az észlelés történt A terület ismert (becsült) nagysága, ahol az észlelés történt. Ebből becsült vízfelület A terület leírása: mesterséges tó, természetes tó, folyó, csatorna, patak, víztározó, egyéb A parti és vízi vegetáció típusa: nádas, sás, rét, erdő, egyéb A felmérés eredménye: van hermelin, vidra – nincs hermelin, vidra Állandónak mondható-e a hermelin, vidra a területen: igen – nem Az észlelés módja: lábnyom, hullaték, zsákmánymaradvány, egyéb A helyiek mit mondanak a hermelinről, vidráról, valamint egyéb említésre méltó információ. A felmérő neve, elérhetőségei Megjegyzés
