Az ipar ágazati szerkezetének változása Az ipar ágazati szerkezetének változása
A vegyipar
Villamos áram, gázgy. Egyéb feldolg. Gépipar Fémalapanyaggy. 2007 2000
Nemfémes anyaggy. Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Bányászat 0
10
20
30
40
50
60
Százalék
A vegyipar szerepe • Korábban a V. képes volt konjunktúrát teremteni más ágazatokban, ma inkább követi azt. • A kutatási eredmények fő felvevőpiacai a vegyiparon kívül helyezkednek el. • Manapság mozgásterét főképp az alábbi tényezők határozzák meg: • a gazdaság globalizációja, • a vegyipari technológiák és termékek környezeti hatásainak mérséklésével kapcsolatos társadalmi elvárások, • a pénzpiac igénye a haszonszerzés növelésére, • a változó fogyasztói szokások, • A munkaerő képzettségével kapcsolatos követelmények növekedése.
Szerepe • Jelentősége a hazai gazdaságban a nemzetközi átlagnál nagyobb. • Ennek okai: • a magyar kémia és • technológiai kutatások hagyományai, • az 1960-1970-es évek fejlesztései. • Az ágazat részesedése az ipari termelésből 1970ben 14,7 %, 1988-ban pedig 25 % volt.
Szerepe
Az 1990-es évek eleje
• Az 1970-es évekig inkább az extenzív fejlesztés volt a jellemző. Az alapanyaggyártás (kőolajfeldolgozás, petrolkémiai alapanyagok, műanyagalapanyagok, műtrágyagyártás) fejlődött. • 1980-as évek→ vertikális bővítés→ értékesebb termékek gyártása. • Az évtized közepén már megjelent a külföldi tőke (vegyesvállalatok) • Az alkalmazottak száma: 110 ezer fő.
• A vegyiparnak a feldolgozóiparon belüli súlya mérséklődött, egyidejűleg néhány nagyvállalat a hazai gazdaság működését befolyásoló cégek közé emelkedett. • A termelés és a vállalati szerkezet is megváltozott. A vezető vállalkozások megmaradtak. A privatizáció során megvalósuló átalakulást ezek vezényelték le. • A termékszerkezet átalakulása folyamatosan ment végbe. • A K+F helyek magas arányú megtartása is jellemző. • A beszerzési és értékesítési piacok egy része magváltozott.
1
Az 1990-es évek • • • • • • • • •
Néhány vállalat a tőzsdére kerül. Visszaesés a termelésben és a kivitelben is. 1997-ig stagnálás. A vegyipar részesedése a feldolgozóiparon belül 1990-ben 22 % volt, amely 2000-re 15 %-ra esett vissza, 2001-ben pedig 14 %-t ért el. Eddig az ideig a termelés felhasználásának a megoszlása kb. 75 % (belföldi) 25 % külföldi volt. Később a behozatal nagysága felülmúlta a kivitelét. A kivitelre termelő cégek jelentősége fokozódott, 2001-re már a termelés 43 %-a került exportra. A kivitel világpiaci hatások, a konjunkturális ingadozások befolyásolják leginkább. Az alapanyag ára meghatározó a költségszerkezetre és a költségszínvonalra. Fontos a forint árfolyamának alakulása.
Tulajdonosok • A külföldi tőke meghatározó az ipari gázgyártásban, a vegyiszál-gyártásban, 72 % a gyógyszergyártásban, csekély a műtrágya- és növényvédőszer-, valamint a szerves- és szervetlen vegyi termék előállításában.
A vegyi anyag- és termékgyártás szerkezete 2007-ben, %
A vegyipar szerkezete 2007-ben
Festék, színezék 1,4 Vegyiszál, egyéb 0,4 Műanyag- és gumi termékgyártás 22,6%
Ipari gázgy. 1,4
Szerves, szervetlen alapany. 1
Tisztítószer, kozmetikai c.; 2,5
Műtrágya, növényvédősz. 1,5
Kőolajfeld. kokszgyártás… 36,5%
Gyógyszeripar 14,7
Műanyag 18 Vegyi anyag és termékgyártás 40,9%
A vegyiparban foglalkoztatottak megoszlása 2007-ben, fő
Kőolajfeldolgozás, kokszgy. 6410
Műanyag és gumi termék 40615
Vegyi anyag termékgyártás 29986
Vegyi alapanyag és termék külkereskedelem, millió USD Vegyi anyagok és termékek
2003
2004
2005
2006
2007
Kivitel
3748
5231
6723
8141
9982
Behozatal
6869
7277
8198
9391
11558
Egyenleg
-3121
-2046
-1475
-1250
-1576
2
A vegyi anyag és termék külkereskedelmi forgalma, 2007-ben reláció szerint Országcsoport
Behozatal Milliárd Ft
A vegyi anyag és termék külkereskedelmi forgalma relációk szerint 2007-ben 80
Kivitel
Millió euró
Milliárd Ft
70 60
Millió euró
50
466,1
1855,0
943,1
3754,4
EU-15
362,9
1444,2
588,9
2344,4
30
Új EU-12
103,2
410,8
354,2
1410,0
20
81,5
324,7
336,6
1338,8
547,6
2179,7
1279,7
5093,2
%
EU-25
Kivitel Behozatal
40
10
Unión kívüli o. Összesen
0 EU-15
Új EU orsz.
Európai orsz.
Ázsiai orsz.
Egyéb orsz.
Külkereskedelem
A kőolaj-feldolgozás
• 2007-ben a termékek 48 %-a külföldre került. • Az exportban legfontosabb országok: Német-, Lengyel-, Olasz- és Franciaország, valamint Románia. • Jelentős növekedés volt az Oroszországba irányuló kivitelben. • A behozatalban a gyógyszerek, a műanyag alapanyagok, ill. -késztermékek, a kőolajtermékek és a gumicikkek a legnagyobb tételek.
• A hazai kőolaj-feldolgozó ipar hosszú ideje elsősorban külföldről származó olajat finomít. • 1960-ban 6 millió tonna volt a finomító kapacitás, ma ez 8 millió tonnára tehető. • Klasszikus értelemben vett finomítás Százhalombattán van, ahol a feldolgozás mélysége jelentősen növekedett. • 1984-ben megépült a fluid katalitikus krakkoló (FCC) → a fehéráru-kihozatal nőtt. • Az 1980-as évek második felében pedig üzembe helyezték a katalitikus reformálót, amely a korszerű motorbenzin előállításához szükséges.
A kőolaj-feldolgozás
A műanyag alapanyag-gyártás
• Az 1990-es években további javulást eredményezett a hidrogénező kénmentesítő (HDS) megépítése →a krakkoló számára alacsony kéntartalmú alapanyagot állított elő, ezzel a termék minősége javult. • 2001-ben helyezték üzembe a késleltetett (petróleum) kokszolót (DC), amely a maradék kinyerés miatt létesült. 200 kt petrolkoksz gyártására alkalmas. • Zalaegerszegen ún. modifikált bitument állítanak elő. • Tiszaújvárosban a TVK számára alapanyagot gyártanak, • míg Komáromban 1987-től motor- és kenőolajokat szerelnek ki. Ott számottevő K+F tevékenység is folyik. • A bitumen kb. harmada, a kenőanyagok kb. 60 %-a külföldre kerül.
• Más szakágazatoknál gyorsabban fejlődött. • A hazai vegyiparban „hagyományosan” erős. • Jó kapacitás kihasználtság, gazdaságos üzemméret jellemzi. (Nemzetközi összehasonlításban közepes nagyságúak.) • Rendkívüli koncentráció, tömeg műanyagok gyártása a meghatározó. • Tiszaújváros, TVK → a Petrolkémiai Fejlesztési Program megvalósult: Közép-Európa petrolkémiai kapacitásának az ötödét birtokolja. • LDPE, HDPE és PP egyedüli gyártója. LPDE-120 kt/év HDPE-200 kt/év PP-280 kt/év
3
A műanyag alapanyag-gyártás MTBE és FCC intenzifikálás
Izomerizáció, aromástartalom csökkentése
• Kazincbarcika, BorsodChem → a PVC (320 kt) és az izocianát (60-60 kt) gyártásában regionális vezető szerepet tölt be. • Az MDI és a TDI a poliuretán készítéséhez szükséges. Ezek az építő-, a jármű-, a cipőiparban használatosak. • A ftalát lágyítók, a nehézfém tartalmú stabilizátorok környezetszennyezők: kötelezettség a csökkentésre! • Lengyel- és Csehországban is működik üzemük. • Százhalombatta, Dunastyr → a régió legfontosabb polisztirol gyártója. Behozott PS-ből ütésálló- (65 kt) és habosított (40 kt) polisztirolt készítenek. (Olasz tulajdonrész.) • Mivel a poliolefinek iránti kereslet növekszik és a közeli országokban az egy főre jutó fogyasztás a nyugat-európainak az ötöde, vagy az alatt van (56,5 kg/fő/év vs. 8,4 (FÁK), 7,0 (Románia), 3,7 (Ukrajna) perspektivikus szakágazat.
A műanyag alapanyag-gyártás • Nyergesújfalu, Zoltek → szénerősítésű szál gyártása → sportszer-, szélkerék-, repülőgépgyártás. Használják az építkezéseknél, fúróberendezéseknél, nagynyomású tartályoknál. • Az európai szénszálkészítés kb. 30 %-át adja, csaknem teljes egészében külföldön dolgozzák fel. • Korábban vegyiszál (PA) termeléséről volt nevezetes. Mindössze 2 kt a termelés. • Eredményes profilváltás, USA tulajdonlás. • Műgyanták (karbamid-, epoxi-, fenol-, alkidgyanta, telítetlen poliészter stb.) előállítása pl. Budapesten, Balatonfűzfőn.
A műanyag-feldolgozó ipar
A műanyag-feldolgozó ipar •
• Jóval kevésbé koncentrált. • A legjelentősebb magyar műanyag-feldolgozó vállalatok: Radici-Film Hungary Kft., Tiszaújváros. • 1991-ben a TVK egyik műanyag üzemét vásárolták meg. Metallizált műanyagot készítenek. 2008-ban a Taghleef Industries tulajdona lett. • Graboplast Zrt., Győr, Tatabánya→ padlólap, műbőr. • Prysmian MKM Kft., Balassagyarmat erős-, középáramú kábel, Kistelek erősáramú kábelgyártás. • Híradástechnikai, számítástechnikai kábelt Budapesten XI. készítenek (Belden-Dunakábel). Az MKM egykori fővárosi és szegedi gyára megszűnt.
• • • • • • • •
Jász-Plasztik Kft., Jászberény, Nyíregyháza, Galánta fröccsöntött termékek, akkumulátor-edény, habosított fólia (csomagoló- és szigetelőanyag) gyártása, „új” vállalkozás. Alpla műanyag csomagolóipari Kft., Tatabánya. Wavin Kft., Zsámbék → csőrendszerek gyártása. Pannunion Csomagolóanyag Kft., Szombathely, Budapest, X., kemény fólia, merev falú csomagolóanyag ( tej-, növényolajipar). Electrolux Lehel Kft., Jászberény. Pipelife Műanyagipari Kft., Debrecen, (építőipari célra cső- és idom), Budapest XXI. (cső-, fitting). BC Ongropack Kft., Kazincbarcika, kemény- és nyújtható fólia-, habosított és kemény lemezek készítése. Alcoa-Köfém CSI Divízió, Székesfehérvár, zárókupak, (Videoton Ipari Park, Closure System International). Nordénia Hungary Kft., Szada, hajlékony falú csomagolóanyag-gyártás (élelmiszer, kozmetikai, háztartás-vegyipari célra) .
4
A műanyag-feldolgozó ipar • Miskolc → kerti bútorok készítése (Flair, holland) • Karsai Műanyagtechnikai Holding Zrt. • 1988-tól termel. 1996-ban Székesfehérvár (Alba I.P.) hatalmas üzemet építettek, gyógyszeripari csomagolóanyag gyártásra. • Több telephelyük működik az országban: pl. Orosházán élelmiszeripari csomagolóanyagot, Tiszaújvárosban - 2006tól - műszaki műanyagot, Kiskunfélegyházán autóipari-, elektronikai cikkeket gyártanak, Pécsen pedig telekommunikációs célra készítenek műanyagot. • Romániában is van üzemük (Szentegyháza). • Balatonfűzfő → Nikecell Kft.
A gyógyszergyártás • 1990. után átmeneti helyzet alakult ki. A döntően hazai ellátásra termelő gyárak többsége külföldi kézbe került. • Megnőtt a behozatal nagysága, a választék bővült. A külföldi cégek 1990-ben 27, 2000-ben 60 %-os részesedéssel rendelkeztek a magyar piacon. • Kedvezőtlen hatást váltott ki a társadalombiztosítás fizetési gondja, a támogatott gyógyszerek ármeghatározási rendszerében végrehajtott gyakori módosítások, a bizonytalanságok, a nemzetközi iparjogvédelmi szabályozás. • A magyar gyógyszergyártók elsősorban reprodukciós, generikus (lejárt szabadalmú termék) gyógyszereket állítottak elő. Ez az originális gyógyszer költségének 20-40 %-ba kerül. • Nem alakult ki válság, mert a gyárak nem voltak eladósodva. • Az EGIS-ben és a Chinoinban külföldi tulajdonosok jelentek meg, míg a Richterben pénzügyi befektetők.
A gyógyszergyártás • Tőzsdei megjelenés. • K+F tevékenység! Jelentősen átalakult. • Legjelentősebb, legidősebb: Richter Gedeon, Budapest X., Dorog. • Termelő egységei vannak Oroszországban, Romániában, Lengyelországban és Indiában. • Biotechnológiai kutatások.
A gyógyszergyártás • EGIS Rt. → Budapest X. és XVI., Körmend. • Jelentős kutatási bázis jött létre 2008-ban (Servier Research Institute) a Graphisoft Parkban. • Chinoin Budapest IV., nagytétényi telephelye megszűnt. • Teva: Debrecen, Gödöllő, Sajóbábony. • Alkaloida, Tiszavasvári, ma Sun Pharma, indiai tulajdon. Jelentős változás a termékszerkezetben. • BÉRES Zrt. → Szolnok. • Izotóp Intézet Kft., Budapest XII. (radiovegyszerek, radiogyógyszerek készítése.)
5
Háztartási- és kozmetikai vegyipar • • • •
Henkel → Körösladány, Vác, Nyírbátor. EVM → Budapest, XVII. Claudia → Szombathely Florin → Szeged
A gumigyártás • 1882-ben indul: ruggyantaárú-készítéssel. • A kiegyezés utáni ipartámogatásnak köszönhetően a Kerepesi úton létesül üzem, MRG (M. Ruggyantaárugyár Rt.) ahol ma is folyik termelő tevékenység. • A világháborúk között színvonalas abroncs és műszaki gumigyártás folyt. • Taurus → erős központosítás, erős külgazdasági kapcsolatrendszer, számos kiváló termék, új gyárak (Szeged, Nyíregyháza) → mezőgazdasági abroncs, mélyfúró tömlők. • Az óriásvállalaton kívül kevés, jóval kisebb gumiipari cég működött, pl. Dunaföldváron, Tímárban.
Műtrágya- növényvédőszergyártás • Vesztesek, különösen az utóbbi. • Mezőgazdasági kereslet csökkenése, dömpingáron való műtrágya behozatal. • Bige Holding Kft. • Nitrogénművek → Pét, a hazai piacon a részesedés kb. kétharmados. Egyetlen nitrogén műtrágya gyára hazánknak. • Szolnokon kompaktált műtrágyák készítése. • Peremarton, kisebb méretű. • A tiszaújvárosi és a budapesti gyártás megszűnt.
A gumigyártás • Alapanyaggyártás: Tiszaújváros, Tuzsér • Michelin → Budapest, (tehergk.) Nyíregyháza (személygk., mezőgazdasági abroncs) • Bridgestone → Tatabánya • Hankook → Dunaújváros • Dunaföldvár, Tímár, Kalocsa, Budapest, Kiskunfélegyháza
6