A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

C/3 A LESZÁRMAZÓK TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE; AZ OSZTÁLYRABOCSÁTÁS; AZ ÖRÖKBEFOGADÁS ÖRÖKLÉSI JOGI HATÁSAI

 A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes örökösként elismert rokoni kör fogalmát a Csjt. szerint kell értelmezni. Csjt. 34. § (1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. (2) Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok. A rokonsági kapcsolatot a Csjt. alapvetően vérségi alapon határozza tehát meg. Kivételnek tekinthető az örökbefogadás, amely esetben a Csjt. egy jogi aktust ismer el rokonsági kapcsolatot keletkeztető jogi tényként: az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. A leszármazási kapcsolat szempontjából ugyancsak a Csjt. szabályai irányadóak: - a vérségi leszármazás a döntő, nincs jelentősége annak, hogy a leszármazó házasságból vagy házasságon kívül született - az apai leszármazást az apaság vélelme dönti el A Ptk. nem ismeri el minden oldalági rokon törvényes öröklési jogát. Az örökhagyóhoz kapcsolódó rokonsági fok távolságától függetlenül törvényes öröklési joga csak az örökhagyó egyenes ági rokonainak: leszármazottainak és felmenőinek van. Az örökhagyó oldalági rokonainak törvényes öröklési jogát a Ptk. csak a szülői és nagyszülői leszármazók esetében fogadja el. A házastárs törvényes öröklési jogi helyzetéről: a házastárs nem rokon, de az örökhagyóhoz fűződő hozzátartozói kapcsolata folytán minden jogrendszer kiemelt törvényes öröklési jogi helyzetet biztosít számára. A törvényben meghatározott örökösök csak a törvényben megjelölt – kivételt nem ismerő – sorrendben válnak örökössé: a törvényi sorrendben előbb álló örökösként mindig megelőzi a mögötte állókat. 1. az örökhagyó leszármazói, leszármazási fokok (szintek): gyermekek, unoka, dédunoka stb. Mindez a képviselet (helyettesítés) elve szerint 2. az örökhagyó házastársa a. állagörökösként (azaz tulajdonosként) rendszerint csak leszármazók hiányában, illetve kiesésük esetén, s akkor is csak a szerzeményi vagyont b. özvegyi jogosultként (azaz haszonélvezőként) viszont már a leszármazókkal együtt 3. az örökhagyó felmenői, illetve oldalrokonai: a. leszármazók hiányában és – a szerzeményi vagyont – a házastárs kiesése esetén; b. az ági vagyont, amelyet a házastársat megelőzően örökölnek a felmenők és egyes oldalrokonok i. a szülői, illetve szülői leszármazói, ez utóbbiak a képviselet (helyettesítés) elve szerint ii. nagyszülői, illetve nagyszülői leszármazói, ez utóbbiak a képviselet (helyettesítés) elve szerint iii. távolabbi felmenői 4. valamennyi fenti személy hiányában az állam 1


 A LESZÁRMAZÓK TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉSE 607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. (2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. A gyermeket az öröklési jogi képesség jogképességének kezdő időpontjától illeti meg, azaz az élve születés feltételétől függően a fogamzásának időpontjától. A gyermeki kapcsolatot a Csjt. szabályai állapítják meg, alapvető elv, hogy a gyermek az apa után örököl, ha a családjogi státusz tisztázott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét és ezért a gyermek törvényes öröklési kapcsolatát nem érinti. Az apaság vélelmének megdöntése viszont megszünteti a rokoni (ezért törvényes öröklési) kapcsolatot. Az apaság vélelmét megalapozhatja: - az anyának a fogamzási idő vagy annak egy része alatt az apával fennálló házassága - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat - az anya utólagos házasságkötése - bírói ítélet A házasságból és a házasságon kívül született gyermek egyenlő arányban örököl (öröklési jogegyenlőség elve) Házastárs 1

Gyermek 1

Örökhagyó

Gyermek 2

Gyermek 3

Házastárs 2

Gyermek 4

Gyermek 5

Példa: Gyermek 1: az örökhagyó Házastárs 1-gyel fennálló házasságából született Gyermek 2: házasságon kívül született, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal elfogadott gyermekként Gyermek 3: Házastárs 2-vel fennállt második házasságából született Ők a hagyaték 1/3 – 1/3 részét kapják Gyermek 4 vonatkozásában az apaság vélelmét megdöntötték, ő nem örököl Gyermek 5 csak Házastárs 2 gyermeke, ezért törvényes öröklési kapcsolatban nincs az örökhagyóval

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

2


A távolabbi leszármazók öröklése tehát a helyettesítési elv szerint alakul. Ez azt jelenti, hogy a kiesett gyermek (vagy távolabbi leszármazó) helyén az ő leszármazói osztoznak a hagyatéknak azon a részén, amit a kiesett gyermek örökölt volna. A helyettesítési elv nem tud érvényesülni, ha nincs leszármazó, vagy valamilyen oknál fogva az is kiesett az öröklésből. Ilyen esetekben a kiesett gyermek (távolabbi leszármazó) örökrészén az örökhagyó azon leszármazói osztoznak, akik az adott esetben törvény szerint örökölnek.

Örökhagyó

Gyermek 1

Unoka 1

Dédunoka1

Unoka 2

Gyermek 2

Unoka 3

Gyermek 3

Unoka 4

Dédunoka 2

Példa: Kiesett Gyermek 1 örökrészét az őt helyettesítő unokák kapják 1/6-1/6 (=1/3) részben, az Örökhagyó gyermekei a hagyaték 1/3-1/3 részét öröklik. • Ha Gyermek 2 is kiesik, őt Unoka 3 helyettesíti (ugyanez Gyermek 3 – Unoka 4-nél is) • Ha kiesne Gyermek 1 mellett Gyermek 3 és Unoka 4 is, a hagyatékot Unoka 1 és 2 örökli 1/4-1/4 részben, továbbá Gyermek 2 örököl 1/2 arányban. • Dédunokák csak Unoka 1 kiesése esetén lennének törvényes örökösök: fejenként egyenlő részben kapnák U1 örökrészét.

 AZ OSZTÁLYRABOCSÁTÁS o

Az osztályrabocsátás célja

Az osztályrabocsátás a leszármazók törvényes öröklésének kiegészítő rendje, amely azt a célt szolgálja, hogy az azonos öröklési helyzetben levő rokonok (pl. az örökhagyó gyermekei) lehetőleg ténylegesen is azonos részt kapjanak a hagyatékból. 619. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).

3


Az osztályra bocsátás tehát csak kifejezett kikötés esetén terheli a megadományozott leszármazót. A kikötést az örökhagyónak az adomány juttatásakor kell megtennie, éspedig a megadományozotthoz intézett, írásbeli formához nem kötött címzett jognyilatkozattal. Kifejezett kikötés hiányában csak akkor terheli az osztályrabocsátás kötelezettsége, ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy az örökhagyó a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Az osztályrabocsátás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ingyenes adományban részesített leszármazó ezen adomány értékével csökkentett részt kap a hagyatékból. Az ingyenes adomány időpontjának nincs jelentősége. (2) A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte. Az osztályrabocsátás a törvényes öröklés kísérője, vagyis végintézkedés alapján öröklő leszármazónak nincs osztályrabocsátási kötelezettsége. Az osztályrabocsátási kötelezettséget annak az örököstársnak kell bizonyítani, aki hivatkozik rá. A Ptk. Az osztályrabocsátást csak a leszármazókra korlátozza; a leszármazó hozzátartozójának adott ingyenes adományt a leszármazónak nem kell osztályra bocsátania.

o

Az osztályrabocsátás számítása

620. § (1) A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket. (2) Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. 621. § Ha az öröklésből kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított örökrészéből a felmenő által kapott adományt a hagyatékban való részesedés arányában kell levonni. 622. § Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

Az osztályrabocsátás a leszármazó törvényes örökösök közötti vagyonelosztásnál alkalmazott számítási mód, amelynek célja a leszármazó örököstársak örökrészének az örökhagyó által – bármikor – adott ingyenes adományokkal történő korrekciója. Az osztályrabocsátás számítása úgy történik, hogy az osztályrabocsátási kötelezettséggel kapott ingyenes adományok juttatáskori értékét hozzá kell számítani a hagyatékhoz, s az így kapott összesített érték alapján kell a leszármazók örökrészét meghatározni. Az ingyenes adományban részesített örökösök örökrészéből pedig le kell vonni az osztályra bocsátott adomány értékét. Ha az ingyenes adomány juttatáskori értéke szerinti számítás bármelyik örököstársra nézve súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.

4


Örökhagyó

Gyermek 1

Gyermek 2

Gyermek 3

A hagyaték tiszta értéke 90. Az örökhagyó – az osztályrabocsátás kifejezett kikötésével – ajándékba adott Gyermek 1-nek 30-at. Az osztályra bocsátandó érték figyelembevételével kiszámított örökrész: (90+30) / 40. Gyermek 1 már megkapott 30-at, az ő tényleges örökrésze 10, Gyermek 2 és 3 pedig 40-40-et kap a hagyatékból. Ha az osztályra bocsátott érték eléri az illető leszármazónak – az osztályra bocsátott érték figyelembevételével kiszámított – örökrészét, őt figyelmen kívül kell hagyni, s így kell felosztani a hagyatékot a többi örököstárs között. (Négy gyermek esetén) A hagyaték tiszta értéke: 240. Gyermek 1 az osztályrabocsátás kötelezettségével ajándékba kapott az örökhagyótól 80-at. Az osztályra bocsátott értékkel kiszámított örökrész: (240+80)/4 = 80 Gyermek 1 ajándék formájában már megkapta ezt az értéket. A hagyatékot a másik három gyermek között kell egyenlő arányban felosztani: ezért Gyermek 2, 3, és 4 egyformán 80-80-at kap a hagyatékból. Ha az adomány értéke meghaladja az illető leszármazónak – az osztályra bocsátott érték figyelembevételével kiszámított – örökrészét (túladományozás). Ilyen esetben az osztályrabocsátást kétszer kell elvégezni: először – az összes ingyenes adománynak a hagyatékhoz történő hozzáadásával – kell megállapítani az egy leszármazóra jutó örökrészt és a túladományozást; másodszor – a túladományozott örököstárs figyelmen kívül hagyásával – újólag meg kell határozni a hagyatékból jutó örökrészeket. (Négy gyermek esetén) A hagyaték tiszta értéke: 120; az örökhagyó még életében – az osztályrabocsátás kifejezett kikötésével – ajándékba adott Gy1-nek 30-at, Gy4-nek 90-et. Az osztályrabocsátás eredményeként figyelembe veendő érték: 240. Ebből egy gyermekrész: 60. Tekintettel arra, hogy Gy4 ennél többet kapott, őt kielégítettnek kell tekinteni, de az ajándékból visszaadni nem kell. Gy4 ezt követően figyelmen kívül marad. A hagyatékot a másik három gyermek között kell felosztani. Gy1, Gy2 és Gy3 örökrészét (ez esetben a hagyaték értékét) a Gy1 által kapott ajándékkal növelve kell kiszámítani: (120+30) / 3 = 50 Gy1 már megkapott 30-at, tehát az ő tényleges (a hagyatékból kielégítendő) örökrésze: 20; Gy2 és Gy3 pedig 50-50-et kap a hagyatékból.

Több leszármazói generáció esetén a kiesett leszármazó leszármazója köteles osztályra bocsátani az örökhagyótól a kiesett felmenője által kapott ingyenes adományt (ajándékot, tartozáselismerést).

5


Örökhagyó

Gyermek 1

Unoka 1

Gyermek 2

Unoka 2

Gyermek 3

Unoka 3

A hagyaték tiszta értéke: 120; Az örökhagyó az osztályrabocsátás kikötésével Gy1-nek ajándékozott 20-at, U2-nek 10-et, U3-nak 100-at. Az osztályra bocsátandó érték szerinti gyermekrész: (120+20+10) / 3 = 50 Az unokarész jelen esetben a gyermekrész fele: 25 (U3 nem örökös) U1-nek osztályra kell bocsátania kiesett felmenője: Gy1 ajándékának rá eső részét: 10-et. A hagyatékból ezért 15-öt fog kapni (25-10) U2-nek osztályra kell bocsátania kiesett felmenője: Gy1 ajándékának rá eső részét: 10-et, valamint saját ajándékát: 10-et, ezért a hagyatékból 25-(10+10)=5-öt fog kapni. Gy2 és Gy3 örökrésze 50-50.

 AZ ÖRÖKBEFOGADÁSSAL KAPCSOLATOS SAJÁTOS ÖRÖKLÉSI SZABÁLYOK 617. § (1) Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl.1 (3) Az örökbefogadott után – ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem szűnt meg – leszármazó és házastárs hiányában az örökbefogadó, illetőleg annak rokonai örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. A hatályos magyar jog az örökbefogadott és az örökbefogadó, továbbá annak rokonai között teljes örökségi jogi kapcsolatot létesít: az örökbefogadott az örökbefogadó vér szerinti leszármazóival egyenrangú öröklési státuszt élvez. Az öröklési jogi kapcsolat csak akkor jön létre, ha az örökbefogadási kérelem megelőzi a hagyaték megnyíltát (feltéve hogy az örökbefogadást jóváhagyják). Ha az örökbefogadás felbontását az örökhagyó halála előtt kérik, az öröklési jogi kapcsolat is elenyészik. Az örökbefogadás hatálytalanná válása az öröklési jogi kapcsolatot nem érinti.

1

Lásd a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt, a hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendeletet, valamint a végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 21.) IM rendeletet és a 4/1987. (VI. 14.) IM rendeletet, illetőleg a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet.

6


(2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után. Az örökbefogadott tehát kettős öröklési jogi kapcsolatban áll: fennáll az öröklési jogi kapcsolat mind az örökbe fogadó szüleivel és azok rokonaival, mind vér szerinti rokonaival. A kettős öröklési jogi helyzeten nem változtat az, hogy az örökhagyó az örökbefogadottnak esetleg vér szerinti rokona is. Ilyenkor az örökbefogadott megkapja törvényes örökrészét, mint vér szerinti leszármazó, de megkapja a rá eső hagyatéki hányadot úgy is, mint az örökhagyó örökbe fogadott gyermeke.

Örökhagyó

Gyermek 1

Unoka 1

Gyermek 2

Gyermek 3

Unoka 2

Gy1 halála után Ö örökbefogadta U1-et. A törvényes öröklés szerint Gy2 és Gy3 valamint U1 (örökbefogadott gyermekként) a hagyaték 1/4-1/4-ed részét örökli. U1 és U2 (Gy1 helyettes örököseiként) 1/8-1/8 részt örökölnek. U1 tehát – örökbefogadottként – egy gyermekrészt (1/4), Gy1 helyettes örököseként további egy unokarészt (1/8) örököl, vagyis összesen a hagyaték 3/8-át kapja. (4) Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök az örökbefogadott vér szerinti rokonai. 618. § Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között – az örökbefogadás fennállása alatt – nincs törvényes öröklési kapcsolat.

Csjt. (3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell… Ptkné. 17. § Az örökbefogadással kapcsolatos rendelkezéseket a törvény hatálybalépése előtt megnyílt öröklés esetében is alkalmazni kell, feltéve, hogy az örökbefogadást 1960. május 1-ét követően engedélyezte a gyámhatóság. A már átadott örökséget, illetőleg a ténylegesen birtokbavett hagyaték tulajdonjogát ez a rendelkezés nem érinti. Ptkné. 8. § E rendelkezés alkalmazásában titkos örökbefogadás a Csjt. 48. §-a (3)–(4) bekezdéseiben, továbbá (5) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott eset. Ptkné. 17. § Az örökbefogadással kapcsolatos rendelkezéseket a törvény hatálybalépése előtt megnyílt öröklés esetében is alkalmazni kell, feltéve, hogy az örökbefogadást 1960. május 1-jét követően engedélyezte a gyámhatóság. A már átadott örökséget, illetőleg a ténylegesen birtokbavett hagyaték tulajdonjogát ez a rendelkezés nem érinti.

7

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

Recommend Documents