A társadalmi bizalom mérésének lehetségei

A társadalmi bizalom mérésének lehet ségei Csukás Csongor

PhD hallgató Budapesti M szaki Egyetem Pénzügy és Számvitel Tanszék 1

dr. Kovács Tamás

PhD hallgató Miskolci Egyetem Üzleti Statisztika Tanszék

Bevezetés – A gazdasági sikeresség és a bizalom

A siker a gazdaság makroszintjén az országok teljesít képességével mérhet a leginkább. A teljesít képesség elég összetett fogalom – gondoljunk csak a nyújtott szociális szolgáltatások színvonalára, a biztosított életszínvonalra, a termelés volumenére, a külkereskedelem intenzitására stb. –, így jellemezni egyetlen mutatószámmal nem is lenne szabad, ennek ellenére elfogadott, hogy a GDP/f mutatóval azonosítják egy ország gazdasági potenciálját. Számos tanulmány tett már kísérletet arra, hogy megmagyarázza az országok gazdasági fejlettségi szintjei közötti különbségeket. Voltak, akik történelmi sajátosságokra, makrogazdasági folyamatokra, kiváltságos helyzetekre vezették vissza az eltéréseket. Kérdés, hogy az el bb felsorolt tényez kön kívül van-e egyéb olyan meghatározó változó, amelyet az éppen hatalmon lév kormányok befolyásolni tudnának és ezzel az ország gazdasági színvonalára tudnának hatni. Francis Fukuyama1 japán szociológus-közgazdász állítása szerint igenis van ilyen változó. Ezt szociális t kének2 nevezte el és legalább akkora jelent séget tulajdonított neki, mint a pénzt kének. Egy ország szociális t kéjének szintjét azonosítja az adott társadalom tagjai között fennálló bizalom szintjével, mely a könyvében megfogalmazott sejtés szerint pozitív korrelációban áll a gazdasági teljesítménnyel. Ezt a sejtését történelmi példák sokaságával igyekszik alátámasztani m vében. Nézzük meg kicsit közelebbr l a gazdasági teljesítmény és a bizalom szintje közötti kapcsolat jellegét. A gazdasági életnek mindig is velejárója volt a bizalom, mondhatnánk elengedhetetlen eleme. Igaz ez legf képpen manapság, amikor a társadalmi fejl dés olyan szintjére értünk, ahol már a szerz déskötések és sajnos ezzel egyidej leg a szerz désszegések is majdhogynem mindennaposakká váltak. Ebben a „furcsa” világban kell eligazodnunk és teljesítenünk nap, mint nap. Ráadásul a gazdaság színterén, a piacon való szereplés járulékos, tranzakciós költségekkel jár. Ezen tranzakciós költségek a piac tökéletlenségéb l és a szinte követhetetlenül gyors fejl désb l erednek. Azaz abból, hogy az információhoz való jutásnak költsége van, illetve szükség van olyan ügynökökre, akik kiválasztják azon szerz déseket, amelyeknek a betartása biztosított – mivel a piaci tökéletlenségb l és az új lehet ségek adta egyre növekv számú kiskapuk létezéséb l következ en vannak szerz dések, amelyeket megszegnek. Hasonlóan a tranzakciós költségeket növelik a különböz szerz dések módosításából ered költségek is. Ezeket a tényez ket elfogadva beláthatjuk „a piaci szereplés” járulékos költségekkel jár. A gazdasági kapcsolatok körében viszont a bizalmat, mint tranzakciós költségeket csökkent tényez t értelmezhetjük, annak köszönhet en, hogy megkönnyíti a gazdasági döntések meghozatalát. Ez utóbbi logikai sort követve szintén arra a következtetésre jutunk, hogy a bizalom a gazdasági élet velejárója. 1

Fukuyama F. (1994), “Trust: The Social Virtues and the Creation of Prosperity”, New York: Free Press. Fukuyama F. könyvében social capital néven vezette be a szakirodalomba. A kés bbiekben szociális, illetve társadalmi t ke elnevezéssel fogunk rá hivatkozni. 2

Csukás Csongor, Kovács Tamás

2

-2-

A társadalmi bizalom mérésének lehet ségei

A bizalom kialakulásának meghatározó tényez i

A bizalom meghatározó tényez it három csoportba osztja a szakirodalom. Ezek a csoportok azon elemeket gy jtik össze, amelyek egy bizalmi viszony kialakulásánál szerepet játszhatnak, illetve amelyek a kés bbi kapcsolat fejl désében felmerülnek, és magát a kapcsolatot meghatározzák. Ezek a csoportok a következ k: el rejelezhet ség, ellen rizhet ség, kölcsönös függ ség. Az els csoportba azon elemek tartoznak, amelyek azt határozzák meg, hogy a kapcsolat jöv beni alakulása mennyire el rejelezhet , azaz a kapcsolat fejl dése során mit várhatunk annak másik résztvev jét l és azt hogy ebben a várakozásban, mennyire lehetünk biztosak. Ezt a következ elemek befolyásolják a leginkább: hírnév, hasonlóság, kapcsolati múlt. Hírnév alatt azt az el zetes információt értjük, ami a résztvev feleket jellemzi és múltjuk során alakult ki. A felek közötti hasonlóság abból eredhet, hogy egyazon, tágabb csoporthoz tartoznak, ahol a normák ennek következtében ismertek. Végül a kapcsolati múlt akkor játszhat szerepet, ha a felek korábban már valamiféle viszonyba kerültek egymással, amelynek során viselkedésüket és normáikat bizonyos mértékben feltárták egymás el tt. A második csoportba azon tényez k tartoznak, amelyek a kapcsolat ellen rizhet ségét, ezáltal tisztaságát határozzák meg: szerz dés, fogadalom, megtorlás. A szerz dés rögzíti azon szabályokat, amelyek alapján a kapcsolat a kés bbiekben folyttható, vizsgálható és ellen rizhet . A fogadalom szintén olyan intézmény, amely természetesen szavahihet ségt l függ en az adott szót határozza meg és ezáltal lehet séget ad a jöv ben annak számonkérésére. Végül a megtorlás azon lehet ségeket tartalmazza, amelyek a szerz désben foglaltak és az adott szó kikényszerítését teszik lehet vé, nem feltétlenül alkalmazásuk által, hanem pusztán létezésükkel. Ide tartoznak például olyan jogintézmények, mint a kötbér. A harmadik csoportba kölcsönös függ séget er sít tényez k tartoznak, amelyek a következ k: közös érdek, közös haszon, függ ség. Amennyiben az egyik fél által elérhet eredmény a másik fél eredményességét l is függ, úgy mindketten érdekeltek lesznek a közösen elérhet legnagyobb teljesítményben, ami közvetve pedig er síti a kettejük között lév függ séget és ezáltal a kapcsolat szorosságát. Ha a felek úgy érzékelik, hogy az elérhet haszon szétválaszthatatlanul összekapcsolódik, azaz közös, úgy ez szintén a kapcsolat szorosságának és az együttm ködésnek kedvez. Végül pedig a függ ség attól függ en határozza meg a kapcsolatban a felek közötti viszonyt, hogy az milyen mértékben aszimmetrikus. Az alábbi összefoglaló táblázat vizuálisan mutatja be az imént felsorolt és leírt tényez ket: Hírnév (el zetes információ) El rejelezhet ség

Hasonlóság (valahová tartozás) Kapcsolati múlt (el z viszony) Szerz dés (megfigyelhet ség, ellen rizhet ség)

Ellen rizhet ség

Fogadalom, eskü (adott szó, szavahihet ség) Megtorlás (jogi fenyegetés szerz désszegés esetére) Közös érdek (érdekeltség a másik sikerességében)

Kölcsönös függ ség

Közös haszon (elválaszthatatlan hasznosság) Függ ségi viszony (aszimmetria mértéke)


3

-3-


A bizalom mérésének lehet ségei

Az el z részekben áttekintettük a bizalomnak a gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepét és annak fontosságát, illetve hogy mely tényez kt l függ a bizalom kialakulása. Ahhoz viszont, hogy mérni tudjuk az adott társadalmon belül fennálló bizalom szintjét szükséges valamilyen módszer kidolgozása. Ennek célja egyfel l a nemzetközi összehasonlíthatóság, bizalmi rangsor felállítása, valamint olyan állítások tesztelése, mint például Fukuyama fejtegetése a bizalom és gazdasági teljesítmény pozitív irányú kapcsolatáról. A bizalom szintjének mérésére szolgáló módszereket irányultságuk alapján két csoportra bonthatjuk: vannak a kérdést teoretikus, azaz elméleti módon közelít módszerek, melyek alternatívájaként a 90-es évek végén megjelentek a kísérleti gazdaságtan által kidolgozott gyakorlati modellek. 3.1 A bizalom szintjének elméleti meghatározása Az ebbe a körbe tartozó módszereket azért tekintjük elméletinek, vagy teoritikusnak, mert nem a „bizalmat gyakorló” személyek tényleges viselkedésének megfigyelésén alapszanak, hanem megkérdezéseken és felméréseken. Ezek során arra kell válaszolniuk, hogy egy-egy elképzelt szituációban hogyan viselkednének, vagy a bizalomhoz köt d kérdésekre kell eldöntend , vagy valamilyen skálán mérhet választ adniuk. A nemzetközileg is legjobban elfogadott és általánosan használt elméleti jelleg mérése a társadalmi bizalomnak a World Value Survey (Nemzetközi Értékvizsgálat3, továbbiakban WVS) nev felmérés V94-es számú kérdése, illetve az arra adott válaszokból számított mutatószám. A kérdés igen egyszer , talán éppen ezért vált ennyire elfogadottá az általános bizalmi szint meghatározásában: „Ön szerint általában a legtöbb ember megbízható, vagy soha nem lehetünk elég óvatosak másokkal?”4 A kérdésre csak ’igen’, vagy ’nem’ válasz volt adható érdemben, természetesen a ’nem tudom’ mellett. A WVS-re alapozva a legnagyobb szabású nemzetközi összehasonlítást, illetve a bizalom szintjének és gazdasági teljesítménymutatóknak a kapcsolatára vonatkozó vizsgálatot La Porta és kutatócsoportja végezte el 1995-ben. La Porta tanulmányában arra keresi a választ, hogy a bizalomnak milyen hatása van a nagy szervezetek teljesítményére, amely teljesítményt a következ mutatókkal mértek5: kormányzati hatékonyság társadalom sikerességét mér mutatószámok a szakszervezetekben és civil szervezetekben való részvételi arány a GNP hozzájárulás szempontjából a 20 legfontosabb vállalat mérete két gazdasági teljesítményt mér mutató (az infláció logaritmusa a GNP/f növekedése 1970-t l 1993-ig terjed id szakra) Ami a bizalmat illeti, La Porta a WVS kérd ívére adott válaszokra támaszkodik, és ezek alapján méri a bizalom mértékét a társadalomban. Két fajta bizalmat különböztet meg, a személytelen és a csoportos/családi bizalmat. Az elemzésbe mintegy 40 országot vontak be. 3

Ezt a felmérést 1980-ban folytatták le el ször kb. 20 országra kiterjed en, mindenhol pontosan ugyanazokkal a kérdésekkel. Magyarország el ször az 1990 és 1993 közötti felmérésben vett részt (ekkor már majdnem kétszer annyi ország részvételével folyt a megkérdezés), míg a legújabb felmérést 1998 és 2000 között végezték el. 4 Az eredeti angol nyelv kérdés a következ volt: “V94 Generally speaking, would you say that most people can be trusted or that you can' t be too careful in dealing with people?” 5 Az egyes mutatók további részmutatókból tev dtek össze, ezekért lásd. La Porta, R.: Trust in Large Organizations. American Economic Review, 87 (2), 333-338.


-4-


A szerz k azt találták, hogy a bizalom hatása a teljesítményre igen meggy z . Eredményeik szerint a bizalmi szint egy százaléknyi növekedése, 0,7% hatékonyságnövekedést jelent a jogi apparátus m ködésében, 0,3%-kal növeli a korrupcióellenességet, illetve szintén 0,3%-kal javítja az adóügyi szabályok betartásának helyzetét. Rendre hasonlóan pozitív eredményeket kaptak a személytelen bizalom és az oktatás, az egészségügy, az infrastrukturális fejl dés, illetve az inflációs szint közti kapcsolatok vizsgálata során. A bizalom szintjének elméleti mérésével más szerz k is hasonló eredményre jutottak, elegend csak Zak és Knack 2001-ben publikált cikkére gondolni, melyben egy 41 országra kiterjed vizsgálattal bizonyitják egy szignifikáns és pozitiv irányú kapcsolat meglétét a vizsgált országok GDP növekedési rátája és a WVS-b l származó bizalmi szintet mér mutatószám között. Az emlitett vizsgálatból levonható következtetések erejét növeli az is, hogy a korreláció szorosságát 1970 és 1992 között, azaz 23 évre kiterjed en vizsgálták. Hasonlóan a gazdasági növekedéshez, a beruházásoknak a GDP-hez viszonyitot aránya is pozitiv irányú kapcsolatot mutatott a bizalmi szinttel. E vizsgálat eredményeit meger sítend , hasonló eredményre jutott 1997-ben Knack és Keefer is. Mint láthattuk, La Porta és más szerz k eredményei nagyrészt alátámasztják Fukuyama megállapításait, viszont ez utóbbi vizsgálatok nem védhet k teljes mértékben, ugyanis a bizalom szintjének meghatározása nem teljesen egzakt, ugyanis kérd ívek kiértékelésén alapszik, amely önmagában bizonytalan eredményeket szolgáltat. 3.2 A bizalom szintjének kísérleti meghatározása A bizalom elméleti úton történ mérésének problémáira jól rávilágít a Gleaser által 2000-ben az Egyesült Államokban elvégzett kísérlet. A kísérlet els részében bizalommal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó kérd ívet töltettek ki a kiválasztott személyekkel, majd néhány hét elteltével egy bizalomhoz kapcsolódó játékot játszattak el ugyanezen személyekkel. Az eredményekben az volt a legmeglep bb, hogy az egyének a játék során nem úgy viselkedtek, mint ahogyan az elvárható lett volna t lük a kérdésekre adott válaszaik alapján. Azaz azok az emberek, akik néhány héttel a kísérlet lebonyolítása el tt azt válaszolták a kérd ívben feltett kérdésekre, hogy adott esetben megbíznának embertársaikban, amikor cselekvésre került a sor annak ellenkez jér l tettek tanúbizonyságot. Mindez arra enged következtetni, hogy a kérd íves felmérések eredményei bizonytalanok lehetnek. Mivel La Porta következtetéseit a WVS kérd ívének bizalommal kapcsolatos kérdésére adott válaszok alapján határozta meg, így állítása a kérd ívek bizonytalanságából következ en megkérd jelezhet vé válik. A kísérleti útra történ lépés egyértelm nek t nik, ha azt vesszük alapul, hogy az elméleti fejtegetések nem mindig tudják teljes pontossággal leírni a valóságot – leginkább olyan összetett és kevéssé megfogható jelenségek esetén mondanak cs döt, mint amilyen Fukuyama „problémafelvetése” is. Logikusnak t nik megfigyelni, hogy a valóságban ténylegesen mi is történik ahelyett, hogy elméleti találgatásokba bocsátkoznánk. Az el bb leírt bizonytalanság elkerülése végett döntöttünk amellett, hogy az országok gazdasági teljesítmény mutatóját nem az emberek bizalomról vallott véleményeivel vetjük össze, hanem azzal a bizalmi fokkal, amit bizonyos el re kidolgozott és szimulált helyzetekben tanúsítanak. Ezzel egyszerre két dolgot is képesek vagyunk vizsgálni. Egyrészt összevethetjük a kísérletek alapján tapasztalt bizalmi fokot a kérd ívek kiértékeléséb l nyert bizalmi fokkal, illetve Fukuyama megállapítását is tesztelhetjük. Az általunk használt kísérleti modell a szakirodalomban a „trust games” – bizalmi játékok – csoportjához tartozik. Magát a koncepciót már régebben az USA-ban kidolgozták, az els


-5-


ilyen jelleg kísérletet Berg folytatta le 1995-ben. Azóta számos újabb, hasonló jelleg kísérletet végeztek, melyek közül a legfontosabbak a következ k voltak: Bolle 1998-as, Cox 1999-es és Chaudhuri 2002-es kísérlete. A játék – mellyel több országban mértük a bizalom szintjét – egy bizalmi szituációt szimulál, ahol a szerepl k – összesen ketten vannak: A és B „játékosok” – által elérhet nyereség nagyban függ az egyének egymásba vetett bizalmán és a viszonosságon. Viszonosság alatt az angol „reciprocity” terminológia magyar megfelel jét értem, mely jelenséget rendszerint a bizalommal együtt szokták vizsgálni. A játék kiindulópontja az, hogy az el bb emlíX 3*X tett mindkét szerepl rendelkezik 10 Euróval, amelyet a kísérlet szervez it l kaptak, tehát 10 10 A B Euro nem saját vagyonuk. Az els lépésben az A Euro játékosnak lehet sége van arra, hogy a rendelkezésére álló 10 Euróból valamekkora Y Y összeget B játékostársának elküldjön (ez bármely 0 és 10 közötti egész szám lehet). Ezt az összeget jelöltük az ábrán X-szel. B játékosunk, viszont nem az A játékos által elküldött X Eurót kapja kézhez, hanem annak háromszorosát, amit az ábrán 3*X-szel jelöltünk. A játék második lépésében a B játékosnak nyílik lehet sége pénzküldésre. A B játékos csak a neki megküldött összegb l gazdálkodhat. Ez azt jelenti, hogy azon döntésének meghozatalában, hogy mennyit is küldjön az A játékosnak, figyelmen kívül kell hagynia a saját 10 Euróját, amit még a játék legelején a szervez kt l kapott. Ezt a visszaküldött összeget jelöli az ábránk Y Euróval. A B játékos által visszaküldött összeg, viszont nem háromszorozódik, így ugyanezt az Y Euro összeget fogja az A játékos kézhez kapni. Ezt a kísérletet négy országban végeztük el: Brazíliában, Görögországban, Magyarországon és Oroszországban. Összehasonlítási céllal rendelkezésünkre álltak Berg 1995-ös amerikai és Willinger 2000-es francia és német kísérletének adatai. Az adatok kiértékelése a következ , tömören összefoglalt eredményre vezetett6: egyes országok bizalmi szintje között szignifikáns eltérések mutathatók ki (pl.: Brazíliában és Oroszországban szignifikánsan nagyobb bizalmi szintet találtunk, mint Görögországban); a nemnek a hatása ellentétben néhány más kísérlet eredményével 5%-os szinten nem szignifikáns, bár a n k átlagos bizalmi szintje minden országban és a teljes mintában is meghaladja a férfikét; a kísérlet elején – a WVS bizalommal kapcsolatos kérdéséhez igen hasonló – kérdésre adott válasz alapján szignifikáns eltérés mutatható ki a résztvev k között (azok, akik a bizalmi kérdésre pozitív választ adtak, szignifikánsan nagyobb bizalmi szintet produkáltak a kísérlet során is). Az egyes országok elemzése során az el bb felsoroltakon kívül még más, szignifikáns hatással biró tényez ket is találtunk (pl.: jövedelem hatás, végzettség, stb.), de ezek a tényez k csak az országok egy részében bizonyultak meghatározónak, máshol nem. Fontos kiemelni még, hogy a kísérlet során meghatározott bizalmi szint adatokból felállított rangsorát az országoknak (2.sz. táblázat) összevetettük mind a WVS adataiból felállított 6

Az elemzés során valamennyi tesztet 5%-os szignifikancia szinten végeztük el, az ebben a felsorolásban szerepl eredmények pedig Mann-Whitney tesztekb l származnak.


-6-


rangsorral, mind pedig az országok egy f re jutó GDP mutatójának rangsorával. Spearman féle rangkorrelációs tesztet alkalmazva gyenge, pozitív irányú, de 5%-on nem szignifikáns kapcsolatot találtunk csak a kísérletekb l származó és az Ország Küldött összeg elméleti bizalom adatok között. Ez az eredményünk azt Németország 6.6 támasztja alá, hogy a kérd ívek alapján kapott bizalom adatok Oroszország 5.9 csak korlátozottan fogadhatók el. Brazília USA Magyarország Franciaország Görögország

5.9 5.2 4.5 4.2 3,5

A kísérletileg kapott bizalom-rangsort összevetve az országok GDP/f mutatóinak rangsorával még meglep bb eredményt találtunk: a korreláció közepesen er s, de negatív irányú és szintén nem fogadható el szignifikánsnak 5%-on. Ez az eredmény viszont nem támasztja alá ezen országok esetében a Fukuyama sejtés helyességét.

E rövid cikk keretében igyekeztünk egy rövid áttekintést adni a társadalmi bizalom létezésének fontosságáról gazdasági szempontból, e bizalom kialakulásáról és meghatározó tényez ir l, a bizalom szintjének kétféle mérési módszerér l, illetve kivonatosan ismertettük néhány f bb megállapítását annak a kísérletsorozatnak, melyet 2001-2002 között folytattunk le nemzetközi összehasonlítás céljából. Amennyiben valakit b vebben érdekel ez a téma, vagy a cikkel kapcsolatban észrevétele van, azt a szerz k szívesen fogadják a következ címen: [email protected] A szerz k rövid szakmai bemutatkozása:

! (''

)

& "

+ *, '/

#$$%&' 4

1!2* 6.

7

' ' . + '

0

' . / ' "

, (

/ +& 0 ) " ' ' .

5 ( 0

( '' (

'

. /, . &

( + , . /, / + / + ') "

+

( 0 + #$$%&' , ( ' + .

' 6 (

3

#$$#

'

( &

#$$# ,

( /( " '' ' / +

0 (

"#$$%&' *

!

, '

3 ' ,

" 6

( 3 , "

& #$$#

8 ('' ) * & . ) #$$9&' & 4 * " *, 1!2*& ( ( + 3 " , ( #$$9&' & 4 1!2*& 4 ' 50 ( "4 / +& 5 ,& & 6. 0 ( /, / +& ) " 0 ( '' / + ' . ' ' . ( ') , , " !

" #$$%&'

A társadalmi bizalom mérésének lehetségei

Recommend Documents