Meleg Csilla DSc egyetemi tanár
Megjelent: JURA, 2012. 1.sz.72-77.
A bizalom hálójában – társadalmi nézőpontoki (Részlet) Mottó: Szétszedtük az univerzumot, és fogalmunk sincs, hogy rakjuk össze. (…) és csak most ismerjük be, hogy fogalmunk sincs arról, hogyan tovább – kivéve, hogy még apróbb darabokra szedjük. (Barabási Albert-László)
ii
Vajon a társadalomra is érvényes gondolatmenetre találtunk? A kérdés nyugtalanító, a válasz sürgető. A jelen kutatásaiból beteg társadalom néz vissza ránk, bármely szintjét vagy szegmensét tesszük vizsgálat tárgyává. ……………………………………………………………………………………. (…) a társadalmi tőke bizalmon és átláthatóságon alapuló közjószág, melynek erejét, kiterjedtségét és kisugárzását három bizalmi szint egymásra épülése, kölcsönössége és egymásba kapcsolódása adja. Az alapozó szintet az egyének egymás közötti és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolatai jelentik. Alapbeállítottságként nem élhetjük úgy mindennapjainkat, hogy a többi emberben csalót, rablót, tolvajt látunk, mert belepusztulunk a testünk, lelkünk, értékeink védelmére kialakított védőrendszerek súlyába. Ezért nem tekinthető alapozó szintnek az SMS, az e-mail, a Facebook, a twitter, az iwiw, ugyanis nem tartalmazzák a bizalmon alapuló kölcsönösségek komplexitását: a problémák megbeszélését, a konfliktusok kezelését, a félreértések azonnali tisztázását, az érintés, a szemkontaktus, az egymásra mosolygás kölcsönösségét. Erre épül az intézmények iránti bizalom, amely társadalmi jellemzőként egyebek mellett azt mutatja, hogy például egy ország polgárai bíznak-e abban, hogy a közintézmények az állampolgárokért működnek, hogy a rendőrség a normakövető többséget védi a normaszegőktől, hogy az igazságszolgáltatás a törvényeknek megfelelően működik, hogy az egészségügy a gyógyulást szolgálja, hogy az oktatás olyan tudást és szemléletmódot közvetít, amit önerőből nem lehet megszerezni. Ide sorolhatjuk azt a fajta bizalmat is, amellyel a természeti katasztrófák károsultjainak szánt összegeket gyűjtő intézményes csatornák adakozók általi választását jelenti (egyházak, szeretetszolgálatok, telefonvonalak, Vöröskereszt stb.). Ezeken a lépcsőfokokon keresztül jutunk el a társadalom hatékony működésébe vetett bizalomig, amelynek alapja az a szolidaritás, ami összetartja, stabilizálja a társadalmat. Ez különösen sokkhatások esetén látványos (pl. 2001. szeptember 11-iki terrortámadás az USÁban vagy a 2010. október 4-iki vörösiszap-katasztrófa Magyarországon), azonban nézőpontunkat hangsúlyozva a magasztos célok, eszmék kiváltotta szolidaritás példáit idézem fel: a közadakozásból emelt budapesti Vörösmarty téri szoborcsoportba beépített iii megfeketedett „máriást” vagy friss példaként a Nemzet kenyerének elkészítéséhez Magyarország különböző tájegységeiről és az elcsatolt területéről küldött, összességében több tonnát kitevő búzaszemeket.iv ……………………………………………………………………………. Az egyén társadalmi komfortérzetét kapcsolatainak önértékelése adja. Támogatóként vagy feszültségforrásként éli-e meg társas kapcsolatait, számíthat-e környzetétől megértésre,
segítségre, meg tudja-e osztani bensőséges, személyes problémáit vagy inkább úgy érzi, senkiben sem lehet megbízni? Hogyan látja tágabb környezetét: segítik-e egymást a szomszédok, az ismerősök, az egy utcában lakók, az egy településen élők? Megbízik-e a környezetében lévő emberekben vagy inkább óvatos velük szemben? Inkább becsületeseknek vagy inkább hamisaknak értékeli az embereket? Az indexet alkotó komponensek közötti különbségek tulajdonképpen a bizalmi háló szövetében meglévő erősségek és gyengeségek társadalmi térképeiként kezelhetők. Ezért hogy ezen kutatások gyakorlati jelentőségét még inkább kiemeljem, a közelmúlt angliai és v norvégiai eseményeit helyezem be ebbe az értelmezési keretbe.
Forrás: nef 35.o.
Nézzük először Angliát! A személyes és a társadalmi komfortérzet mutatóit egyenként vizsgálva azt látjuk, hogy az angolok minden vonatkozásban az összeurópai átlagot képezik le. Egyik mutató sem tér el lényeges mértékben a másiktól, az összkép alapján Anglia átlagos, aránylag kiegyensúlyozott ország benyomását kelti. ……………………………………………………………………………………………….
Forrás: nef 34.o.
Norvégiában egészen más a helyzet. Norvégia az a kivételes ország, ahol a gazdasági vi és a társadalmi tőke egyaránt magas szintű. Az európai országok átlagát minden mutató tekintetében nagyságrendekkel meghaladó személyes és társadalmi komfortérzésről tanúskodik az országprofil. Ebben az esetben milyen magyarázat adható a történtekre? Ha alaposabban megvizsgáljuk a mutatókat, akkor azt látjuk, hogy az európai országok között a legmagasabb értékű dimenziók közül (elégedettség, életcélok elérése, kölcsönös bizalom az embertársakban, intézményekben) egy még a felsoroltaknál is magasabb: ez pedig az ellenségesség-érzések, a másokkal szembeni gyanakvások, bizalmatlanságok szinte teljes hiánya. Ebben a környezetben jelent meg az a személy, aki a generációkon keresztül kiépített és kölcsönösségeken nyugvó társadalmi bizalom hálóját szaggatta meg borzalmas cselekedetével. A norvég miniszterelnök első nyilatkozatát is érdemes idéznünk. „Nem hagyjuk lerombolni azt, ami összeköt bennünket. Emberi és társadalmi kapcsolataink bizalomra épülő nyitottságát meg fogjuk őrizni annak ellenére is, hogy egy bizalomgyilkos járt közöttünk.” A két országban történtek társadalmi tanulsága közös. Ha bárki egyénként lerombolja a társadalmi bizalom egy kicsi szeletét, azzal egy egész ország vagy intézményei stabilitását veszélyezteti (legyen az terrorista vagy „csupán” öntörvényű, énközpontú, tehát a kölcsönösséget nem értékként kezelő valaki. Vagy éppen társadalomtudós, aki hamis adatokkal operál.vii).
Forrás: nef 35.o.
És most vessünk egy pillantást ugyanezen vizsgálat Magyarországára. Hogy a közbizalom tartósan mélyponton van, azt korábbi hazai kutatások is kimutatták. Pl. egy 2000es vizsgálat szerint a vagyon elleni bűnözés okainak és növekedésének magyarázata nem a szegénység, hanem a megrendült társadalmi értékrend és az erkölcsi normák hatóerejének a csökkenése. Az derült ki, hogy elsősorban azok követnek el vagyon elleni bűncselekményeket, akiknek értékrendjében a javak megszerzésének ez a módja elismert viii helyet foglal el. Más vizsgálatok 2008-ban arra hívták fel a figyelmet, hogy a társadalmi hálózat szétesése fenyegető válságjelenség, ugyanis a társadalmi bizalom szintje olyan ix alacsony, amely már a társadalmi tőke képződését gátolja. Ha ezen előzmények után rátekintünk a nemzetközi vizsgálat magyarországi országprofiljára, akkor egyetérthetünk Csermely Péterrel abban, hogy a társadalmi hálózat
x
jelenleg csaknem olyan, mint egy pókháló bombatámadás után. Az adatok azt mutatják, hogy a másokkal szembeni gyanakvás, bizalmatlanság, ellenségesség attitűdje egyik európai országban sincs olyan mélységben, mint Magyarországon. A kérdés magától értetődik: hogyan lehet a jelenlegi helyzeten túllendülni, újrarendezni, újraszőni a társadalmi hálózatot, azaz a társadalmi tőkeképződést erőteljesebbé tenni? Hogyan találhatnak egymásra ezen kérdés kapcsán kutatók és tudományterületek? Ha a válsághelyzetekre adott válaszokkal, az életképesség megőrzésével, a társas kapcsolatokkal foglalkozó kutatások tanulságait egységes keretben, mégpedig a hálózatelmélet értelmezési keretében szemléljük, akkor biztató kép vázolható fel. Kezdjük kiindulópontunkkal! Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy a bizalom a modern társadalmak legfontosabb kicse, enélkül sem stabilitását, sem versenyképességét nem tudja megőrizni. Szociológiai értelemben mással nem pótolható társadalmi érték, védőfaktor, amely kézzelfogható előnyöket hordoz, közvetlen és közvetett nyereséggel jár. Hiánya gátakat emel, éles elválasztóvonalakat képez a társadalomban és ezzel az élet minőségét is jelentősen rombolja. Ezért nem egyszerűen a szociológus jámbor óhaja, hogy a társadalomban virágozzanak a bizalomhoz szorosan tartozó erények és értékek, hanem a közösségben élők többségének is elemi érdeke. Ha nem ezt az utat követjük, hosszú távon valamennyien vesztesek leszünk. A bizalmi háló újraszövését azonban helyettünk senki nem tudja sem elkezdeni, sem elvégezni. Mi magunk egyenként vagyunk azok, akik a kölcsönösségekre alapuló bizalmi kapcsolatokat létrehozzuk és alakítjuk. A hálózatelméletnek a csomópontok keletkezésére vonatkozó koncepciójába jól beilleszthetők azok az emberi kapcsolatok, amelyek együttműködésekre épülő érték- és bizalom-szigetekként azonosíthatók. A kölcsönös bizalomra ráhangolódás azonban egyéni erőfeszítést követel, a társas kapcsolatok értékelését és átértékelését. A kölcsönös bizalomra épülő társas kapcsolatok érdemességének belátása és beláttatása így a társadalom erőforrásait növeli. Milyen tevékenységekkel hívható elő és fejleszthető ez a fajta kapcsolati kultúra? Képes-e az iskolarendszer a felnövekvő generációk vonatkozásában arra, hogy szervezeti interpretációs keretében hatékonyan működjön közre a bizalmatlanságra épülő rutinok egyéni kereteinek lecserélésében? Iskolai szervezetfejlesztési kutatásaink alapján megelőlegezhetjük az „igen” választ.xi A kulcstevékenység viszont az ismétlés. Ha ugyanis a felnövekvő nemzedékek rendszeresen gyakorolják a kölcsönösséget, akkor kooperálni is megtanulnak a különböző csoportokban szerzett tapasztalatok alapján. A norma így válhat a mindennapokat átitató társadalmi konstrukcióvá. Éppen ezért nem tekinthető csupán pedagógiai módszernek a mozaik-osztály vagy a kooperatív tanulás.xii A kötelező iskoláztatáson előrehaladó generációk számára a kölcsönösségek gyakorlata és ismétlődése belátható haszonként normabeépülést eredményezhet, melynek társadalmi hatása nagy valószínűséggel a bizalmi index változását is magával hozza. (A felnőtt lakosság vonatkozásában bíztató a magyarországi országprofil legmagasabb értékű indexe, amiben a megkérdezetteknek a társadalmi bizalom növelésére, a szolidaritásra, a kölcsönösségre való vágya fejeződik ki.xiii) ………………………………………………………………………………. Jegyzetek i
A hasonló című előadás korábbi változata a PTE ÁJK szeptember 5-iki évnyitójának tudományos előadása volt. Jelen írás az MTA II. és IX. Osztályának a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó Harmónia és diszharmónia a társadalomban c. tudományos ülésén elhangzott előadás szerkesztett változata (2011. november 10.). ii Barabási Albert-László (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub iii „A kompozíció középpontjában (…)maga a költő áll, körülötte pedig mindenféle rendű, rangú, korú és illetőségű magyar, akik a felirat szerint éppen a Szózat eme sorait szavalják: „Hazádnak, rendületlenül légy híve,
oh, magyar”. A verssor fölött látható egy fekete kör, a közadakozás legmeghatóbb emléke. Nem más ez, mint egy megfeketedett húszas, úgynevez ett máriás, melyet Munkácsról küldött a Szt. Antal templom koldusa, Liszkay János, aki még édesanyjától örökölte.” (Török András: Nagy Buda Pest könyv. Corvina, 1998, 42.) Köszönöm Korinek Lászlónak, hogy felhívta a figyelmem e munkájára. iv 2011. augusztus 20. Pécs. A vártnál jóval sikeresebben záruló kezdeményezés az összetartozás, a szolidaritás (élet=búza) kölcsönösségét szimbolizálta. Az e búzaszemekből sült cipókért fizetett adományok a gyermekétkeztetéshez járultak hozzá. A fel nem használt búzát a kezdeményezők a dévai Böjte Csaba Szt. Ferenc Alapítványnak juttatták el, mely az ott élő gyerekek 1 éves kenyérszükségletére lesz elegendő. v Anglia: 2011. 08. 07., Norvégia: 2011.07.22. Az országprofilok és az adatok a nef (the new economics foundation) 2009-2010-es, 22 európai országra kiterjedő reprezentatív felméréséből származnak. http://www.neweconomics.org/projects/national-accounts-well-being[2011.05.07.] 34-35.o. vi A 2011-es HDI alapján Norvégia a listavezető (0.963), Anglia a 15. (0.939), Magyarország a 35. (0.862). http://www.nationmaster.com/graph/eco_hum_dev_ind-economy-human-development-index[2011.11.14.] vii http://www.origo.hu/tudomany/20111102-lebukott-a-csalo-holland-szocialpszichologus.html[2011.11.03.] viii Akinek nem egyeztethető össze az erkölcsi felfogásával a normaszegés, az akkor sem fog bűncselekményt elkövetni, ha rossz anyagi körülmények között kényszerül élni. Azok viszont, akik megengedhetőnek tartják önmaguk számára az illegális vagyonszerzést, azok a megszerezni kívánt javak elérhetőségétől teszik függővé, hogy legális vagy illegális eszközökkel jutnak-e a vágyott javak birtokába. Kó József-Münnich Iván (2000): Új szegénység és bűnözés. Valóság, 6. 26-33. ix A kutatásokból kiderült, hogy a társadalmi hálózatok kialakulását nagymértékben meggátló érték- és normazavar, az anómia mértéke a magyar társadalomban 2002 és 2006 között 54%-ról 71%-ra nőtt. (Ezt erősíti meg a már idézett, társadalmi komfortérzést mérő nemzetközi vizsgálat is, amelyben Magyarországon volt a legmagasabb a másokra bizalmatlanul, ellenségesen tekintők aránya.) Magyar lelkiállapot 2008 (szerk. Kopp Mária)(2008) Semmelweis Kiadó x Csermely Péter et al (2009): Hogyan küzdik le a válságokat a biológiai hálózatok és mit tanulhatunk el tőlük? Magyar Tudomány, 11. 1381-1389. xi Meleg Csilla (2006): Az iskola időarcai. Dialóg Campus xii Aronson, E. (2008): A társas lény. Akadémiai Kiadó xiii http://www.neweconomics.org/projects/national-accounts-well-being[2011.05.07.] 35.o.
