PR/B10WG0303A0014FT001
A TALAJ JELLEMZİINEK VIZSGÁLATA TÁVÉRZÉKELÉSSEL DR. WINKLER GUSZTÁV
Az ország területének mintegy 60%-a mezıgazdasági mővelés alatt áll, vagy ehhez kapcsolódó felület (pl. parlag). Távérzékelési módszerekkel (az információkat nem a közvetlen kapcsolat útján szerezzük be) gyakorlatilag ezeken a térségeken tudunk eredményesen adatgyőjtést végezni. A talaj jellemzıinek meghatározásánál kétfajta úton tudunk elindulni. Az egyik a környezetvédelmi jelenségek vizsgálata. Itt az alapvetı gond a mezıgazdasági technológiák által felfokozott degradáció (pl. savanyodás, szikesedés, erózió), aminek folyamatos szemmel tartása elsırendő feladat. Napjainkban a közlekedés miatti nehézfém-szennyezıdés válik a legsúlyosabb kérdéssé, valamint a hulladékok, legális és illegális tárolók, mint potenciális talajszennyezık miatt különösen fontos a talajszennyezést okozó lerakatok felderítése. A másik út és feladat a talajban elhelyezkedı egyéb objektumok felderítése, ami szintén e jellemzıkkel függ össze. Ezek elsı közelítésre szintén a környezeti problémákhoz hasonló képet mutatnak, a különbségtétel inkább az elhelyezkedés, szerkezet, méret alapján lehetséges. Ehhez kapcsolódik még egy érdekes probléma, a régi, már elfeledett talajszennyezı források felderítése (tipikus távérzékelési feladat), melyek lehetnek régi szeméttelepek, de spontán módon feltöltött gödrök, talajmélyedések, esetleg bombatölcsérek is. Vagy esetleg a (betemetett) tölcsér hiánya még éles robbanóeszköz jelenlétére utal.
1. ábra
1
A legegyszerőbb feladatokat a talajok típus-meghatározását, a talajfajták lehatárolását, a földalatti vizsgálatok lehetıségét az 1. ábra mutatja. Amennyiben a kiértékelésnél szélsı geometriai pontosságra törekszünk, a legjobb feldolgozási módszer itt is a fotogrammetria (lásd másik cikkben). A fotók segítségével összefüggı, nagy területekrıl lehet geometriailag homogén adatszolgáltatást biztosítani, így kiküszöbölhetı a hagyományos eljárások néha pontatlan lehatárolási módszere. A színek, tónusok és a közvetlen értelmezhetıség akár a mérıkamarás, akár az amatır felvételek tematikus interpretációját jó eredményekkel kecsegteti. Természetesen ezek a jellemzık részben a talajnedvességtıl, a szerkezettıl is függenek a konkrét beavatkozás jelensége, hatásai mellett, tehát az egyéb háttér információknak komoly szerep jut (például a térségben volt-e valamilyen tevékenység, érdemes-e keresni). A különleges távérzékelési eljárások (pl. középsı-IR felvételek, radarképek) pedig a talajok hıháztartási tulajdonságai miatt további segítséget jelenhetnek (2, 3, 4. ábrák). Ezek fıleg a légifényképekre vonatkoznak, ebben a feladatkörben az őrfelvételeknek inkább a szerkezeti, tartalmi összefüggések keresésében van szerepük, noha a nagyfelbontású őrfelvételek napjainkban már alkalmasak kis kiterjedéső földalatti objektumok felismerésére is. Nagyobb problémát jelent a fedett talajok esete. Ekkor csak közvetett lehetıségeink vannak a talajvizsgálatra. Ilyen lehet a természetes és mesterséges növényzet váltakozása, a földhasználati határok. Ezen kívül a kora tavaszi vagy késı ıszi felvételek hozhatnak elfogadható eredményt.
TALAJ-TÍPUSOK ÉS FORMÁK ADATGYUJTÉSI (FOTÓINTERPRETÁCIÓS) VÁZLATA (NORMÁL SZÍNES ANYAG)
fotó-interpretáció
egyéb szakmai ismeretek
fotointerpretációs kiértékelés
színes sztereopár terepbejárás
fotogrammetriai illesztopontok
terep
2. ábra
2
TALAJ-TÍPUSOK ÉS FORMÁK ADATGYUJTÉSI (FOTÓINTERPRETÁCIÓS) VÁZLATA (SZÍNES INFRAVÖRÖS ANYAG)
fotó-interpretáció
egyéb szakmai ismeretek
fotointerpretációs kiértékelés
SZIR légifénykép terepbejárás
fotogrammetriai illesztopontok
terep
3. ábra TALAJ-TÍPUSOK ÉS FORMÁK ADATGYUJTÉSI (FOTÓINTERPRETÁCIÓS) VÁZLATA (TÉRKÉPEZO RADAR-FLVÉTEL)
fotó-interpretáció
egyéb szakmai ismeretek
fotointerpretációs kiértékelés
radar-felvétel terepbejárás
bonyolult illesztés
terep
4. ábra
3
Az ábrákból kitőnik, hogy a színes és a színes –infra anyagok között a talajvizsgálatok szempontjából leginkább az a különbség, hogy az utóbbin jobban látszódnak az akár kismérető talajkopások, talajbolygatások, de ez is inkább a tónuskülönbségek fokozott mértékének köszönhetı. A térképezı radar képeinél egy újabb tényezı is közrejátszik a talajfelszín elváltozása mellett, ez pedig a talaj felsı rétegében bekövetkezett akár kismértékő nedvességváltozás. Ezek szerint a távérzékelésnek legfontosabb szerepe a talajpusztulás vizsgálatánál van. A képeken részben közvetlenül, részben a növényzeten keresztül pontosan lehatárolható a különbözı degradációk kiterjedése, iránya. Ugyanígy kimutathatók a talajhibák, a rossz talajadottságból eredı károk. Ezeknek az okai azonban lehetnek akár mesterséges, a talaj felszíne alatti beavatkozások jelei is. Részletesen a felszín alatti mesterséges objektumok felderíthetıségét az 5. és 6. ábra mutatja.
FELSZÍN ALATTI OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE (1) A BOLYGATOTT FELSZÍN HATÁSA A NÖVÉNYZETRE
régebbi múlt
FELSZÍN ALATTI JELENSÉGEK KÖZVETLEN HATÁSA A NÖVÉNYZETRE
új típusú speciális növényzet megjelenése
nagyon eros környezeti függés (idojárás)
növényzet hatása évszázadokon keresztül
falszerkezetek és bolygatás magasság és vitalitáscsökkento hatása (fontos)
speciális talajváltást kedvelo élovilág megjelenése, terjedése
árok., gödör feletti humusztartalom növekedése fedett területeken a vizsgálat korlátozott
5. ábra Megjegyzés, minél régebbi a föld alatti objektum építési, telepítési ideje, annál jobb a felderíthetıség. Ennek oka a felszíni növényzet reagálása. Ha hirtelen erıs behatás éri a növényt, negatív változással reagál (ami azonnal látható). Késıbb ez regenerálódik, felderítési problémát okozva. Majd az objektum által megváltoztatott mikroklíma egyre erısebben hat. Ugyanígy mutatkozik meg a talajoknál meglévı elváltozás is. A friss változás jól vizsgálható, késıbb pedig lassú kiegyenlítıdés következik be. A víztartalom-változás azonban különbözıképpen hat az eredetileg eltérı talajra, és ez felderítési lehetıséget okoz.
4
FELSZÍN ALATTI OBJEKTUMOK FELDERÍTÉSE (2) OBJEKTUMOK ÉS INDIKÁTOROK
FELDERÍTÉSI PROBLÉMÁK
humusz – altalaj és felso humusz keveredése
általában eros az idojárásfüggés minden területen (multitemporális módszerek)
falazat és fém felett szárazabb a felszín (vagy nem)
az egységes feldolgozás segíti a felderítést, és az újszeru információkat
árok, betemetett gödör felett nedvesebb a felszín (vagy nem)
archív anyagok részbeni elonye geofizikai módszerek alapveto fontosságúak
altalajban lévo változások csak közvetett módon mutathatók ki (1 m alatt)
6. ábra Végül a talajvizsgálatoknál használható fotóinterpretációs elemek: Felderítendı jelenség
Távérzékelı eljárás
Megjegyzés
talajszerkezet talajszerkezet általános talajtérképezés általános talajtérképezés degradáció, erózió földalatti objektumok (nagy) földalatti objektumok (nagy) földalatti objektumok (kicsi) eltemetett bombatölcsérek degradáció, erózió meliorációs problémák termıréteg-vizsgálat általános környezetrombolás
légifényképek (fekete.fehér, színes) őrfelvételek (közepes és kis felbontás) légifényképek (színes, SZIR) őrfelvételek (közepes felbontás) légifényképek (fekete.fehér, színes) légifelvételek (színes, SZIR) őrfelvételek (közepes és nagy felb.) légifelvételek (színes, SZIR) légifelvételek (fekete fehér) őrfelvételek (nagy és közepes felbont) légifényképek (fekete.fehér, színes) légifényképek (fekete.fehér, színes) légifényképek (fekete.fehér, színes)
részletes szerkezet összefüggések részletes információk összefüggések típus, kiterjedés típus, kiterjedés lokalizálás lokalizálás lokalizálás, kiterjedés kiterjedés, összefügg. típus, kiterjedés minıség összefüggések
5