A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A

Ikt. sz.: 3/2010/0090.

A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZATA

A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus hó 6. napján kelt 9/2010. számú vezérigazgatói határozatával, amely egyúttal hatályon kívül helyezi a korábbi, 2009. január 27. napján kelt és 2009. február 11-től hatályban lévő 5/2009. számú vezérigazgatói határozatot, amely a Takarék Alapkezelő Zrt. portfóliókezelési szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzatról szólt. Kelt: 2010. augusztus 6. Jelen Üzletszabályzat 2010. augusztus 23. napjától hatályos.

1/47


Tartalomjegyzék A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉS ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK JOGSZABÁLYI ÉS EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ALAPJA .................................................................................... 3 1 FOGALMAK ÉS HIVATKOZÁSOK.............................................................................................................. 3 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................ 3 2.1. Általános üzleti feltételek .............................................................................................................4 2.2. Ügyfélkategóriák és a minősítési szabályok.................................................................................5 2.3. Együttműködés, kapcsolattartás az Ügyféllel és tájékoztatás.......................................................7 2.4. A kapcsolattartás módja és a megbízások elfogadása ................................................................10 2.5. Kockázatviselő képesség ............................................................................................................11 2.6. Azonosítás, képviselet ................................................................................................................12 2.7. Szerződéskötés............................................................................................................................16 2.8. Szerződési ajánlat visszavonása, módosítása .............................................................................16 2.9. Szerződések módosítása .............................................................................................................16 2.10. Szerződéskötés megtagadása......................................................................................................16 2.11. Szerződések nyilvántartása.........................................................................................................16 2.12. Díjak, jutalékok, költségek .........................................................................................................17 2.13. Teljesítés, elszámolás .................................................................................................................17 2.14. Közreműködők, kiszervezés.......................................................................................................18 2.15. A titoktartás szabályai ................................................................................................................18 2.15.1. Üzleti titok ....................................................................................................................... 19 2.15.2. Értékpapírtitok ................................................................................................................. 19 2.15.3. Az értékpapír-titok sérelmét nem jelentő adatszolgáltatás................................................ 21 2.16. Összeférhetetlenség ....................................................................................................................22 2.17. Befektető-védelmi szabályok, a Befektető-védelmi Alap ..........................................................22 2.18. A Társaság felelőssége ...............................................................................................................23 2.19. Adózás ........................................................................................................................................24 2.20. Jogviták rendezése......................................................................................................................24 2.21. Az ügyleti adatok elektronikus feldolgozása..............................................................................25 2.22. A szerződés megszűnése ............................................................................................................25 2.23. A Társaság jogutód nélküli megszűnése, illetve tevékenységi engedélyének visszavonása, felfüggesztése26 2.23.1. Jogutód nélküli megszűnés..................................................................................................... 26 2.23.2. Állomány-átruházás .............................................................................................................. 26 2.24. A Társaság visszatartási, beszámítási és óvadéki joga ...............................................................27 3 A PORTFÓLIÓKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................................................................. 27 3.1. Általános előírások ..................................................................................................................................... 27 3.2. A portfóliókezelés általános kockázata: ...................................................................................................... 27 3.3. Ügyfelek tájékoztatása ................................................................................................................................ 28 3.4. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak részére végzett pénztári vagyonkezelés ....................29 3.5. Magánnyugdíjpénztárak részére végzett pénztári portfóliókezelés ..................................................30 4 Az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések.................................................................................. 30 5 EGYÉB.............................................................................................................................................................. 31 5.1. Ügyfélpanaszok kezelése............................................................................................................31 5.1.1 A Társaság üzleti órái: ...................................................................................................... 31 5.1.2 Az Ügyfélpanaszok kezelésének általános szabályai........................................................ 31 6 MELLÉKLETEK............................................................................................................................................. 33

A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus 6. napján kelt 9/2010. számú határozatával. A jelen Üzletszabályzat 2010. 08. 23. napjától hatályos. 2/47


A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉS ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK JOGSZABÁLYI ÉS EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ALAPJA A Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság – rövid nevén Takarék Alapkezelő Zrt. (székhelye és levelezési címe: 1122 Budapest, Pethényi köz 10., telefon: 06 1-555-0551; fax: 06 1-555-0550) (a továbbiakban: Alapkezelő vagy Társaság) működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési cím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.; internetes honlap: www.pszaf.hu; a továbbiakban: Felügyelet) az E-III/393/2007. számú, Budapesten, 2007. május 7. napján kelt határozatával engedélyezte. A Társaság ezen engedély alapján végez a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti, a jelen üzletszabályzatban (a továbbiakban: Üzletszabályzat) szereplő befektetési szolgáltatási tevékenységet. Jelen Üzletszabályzat tartalmazza mindazon általános szerződési feltételeket, amely alapján az Alapkezelő az alábbiakban részletezett befektetési szolgáltatásokat látja el az ügyfeleivel megkötött szerződések alapján. A Társaság tevékenységi körébe tartozik: Az Alapkezelő tevékenységi körei: TEÁOR 66.12’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység, TEÁOR 66.30’08 Alapkezelés, TEÁOR 70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, TEÁOR 64.99’08 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés, TEÁOR 66.19’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A Társaság a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.), valamint a Bszt. szerint végezhető tevékenységek közül ügyfelei (a továbbiakban: Ügyfél vagy Ügyfelek) részére az alábbi tevékenységeket végezheti: Fő tevékenység: •

a Tpt. 5.§ (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott, a Tpt. 229.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti befektetési alapkezelés

Egyéb tevékenység: •

•

a Tpt. 229.§ (1) bekezdés d) pontja szerint az Alapkezelő által végezhető, a Bszt. 4.§ (2) bekezdés 52. pontjában meghatározott, a Bszt. 5.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti portfóliókezelés (a Bszt. 182.§ (10) bekezdése szerint ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, illetve a magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelési tevékenységeket), a Tpt. 229. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Alapkezelő által végezhető, a Tpt. 5.§ (1) bekezdés 44. pontjában meghatározott, a Tpt. XVIII. Fejezete szerinti értékpapír-kölcsönzés, kizárólag referenciaadat-szolgáltatók részére.

Az Alapkezelő ezen tevékenységeinek ellátásához rendelkezik a jogszabályokban előírt alaptőkével, személyi, tárgyi és technikai feltételekkel. 1

FOGALMAK ÉS HIVATKOZÁSOK

A jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak és kifejezések jelentése megegyezik a Bszt.-ben, a Tpt.-ben, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározottakkal. A jelen Üzletszabályzatban található jogszabályi hivatkozások a hivatkozott jogszabályoknak az Üzletszabályzat hatályba lépésekor fennálló állapotának felelnek meg. 2

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



2.1.

Általános üzleti feltételek

Az Üzletszabályzat rendeltetése: Az Üzletszabályzat a Társaság által az Ügyfelek javára nyújtott befektetési szolgáltatások, a Társaság által kizárólag referenciaadat-szolgáltatók részére végzett értékpapír-kölcsönzés, valamint a Társaság és az Ügyfelek közötti üzleti kapcsolat általános feltételeit szabályozza. Az Üzletszabályzat befektetési szolgáltatás nyújtására illetve igénybe vételére vonatkozó rendelkezései az értelemszerű eltérésekkel alkalmazandók a Társaság által végzett értékpapírkölcsönzési tevékenységre is azzal, hogy ahol jogszabály valamely kötelezettséget csak a Társaság által végzett befektetési szolgáltatásra vonatkozóan ír elő a Tárasságra nézve, ezen kötelezettség az értékpapír-kölcsönzés keretében nem irányadó. Az Üzletszabályzat érvényesülése: Az Üzletszabályzat rendelkezései a Társaságra és az Ügyfélre nézve kötelező erejűek - jogszabály kötelező rendelkezése, vagy a felek eltérő tartalmú kikötése hiányában - a Társaság és az Ügyfél minden üzleti kapcsolatára, ideértve az üzleti szerződéses kapcsolatokat, amelynek keretében a Társaság befektetési szolgáltatást nyújt. Abban az esetben, ha a Társaság és az Ügyfél közötti szerződés és az Üzletszabályzat rendelkezései között ellentmondás van, elsődlegesen a szerződés rendelkezései az irányadók. Mindazon kérdésekben, amelyekre nézve a Társaság és az Ügyfél közötti szerződés nem tartalmaz rendelkezést, a jelen Üzletszabályzat rendelkezései irányadók. Irányadó jogszabályok: A Társaság és az Ügyfél közötti olyan jogi viszonyokra, amelyekre vonatkozóan a szerződés vagy az Üzletszabályzat feltételei nem tartalmaznak rendelkezéseket, a magyar jog mindenkor hatályos, vonatkozó rendelkezései az irányadók, beleértve – de nem kizárólag – a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Bszt.-t, a Tpt.-t, az adott törvény hatálya alá tartozó Ügyfelek esetén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv.-t, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv.-t, illetve az esetlegesen ezek helyébe lépő jogszabály(oka)t, a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (a továbbiakban: KELER Zrt.) és a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (a továbbiakban: BÉT) szabályzatait. Az Üzletszabályzat kifüggesztése, rendelkezésre bocsátása: A Társaság mindenkor hatályos Üzletszabályzatát a saját, valamint ügynökök vagy közreműködő igénybe vétele esetén ügynökei vagy közreműködői hivatali helyiségében az Ügyfelek számára hozzáférhető helyen elhelyezi, az ingyenesen átvehető. Az Üzletszabályzatot a Társaság az első, befektetési szolgáltatásra irányuló ügyleti szerződés megkötése alkalmával átadja az Ügyfél részére. Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető. Az Üzletszabályzat módosítása: A Társaság jogosult az Üzletszabályzat egyoldalú módosítására. Az Üzletszabályzat módosításának tényéről, a módosítás hatálybalépéséről, illetve megtekinthetősége módjáról a Társaság a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu (/ www.takarekalap.hu) internetes honlapján közleményt tesz közzé a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal. Amennyiben az Ügyfél az Üzletszabályzat módosított rendelkezéseit magára nézve nem fogadja el, úgy jogosult a Társasággal megkötött, és a módosítással érintett szerződését/szerződéseit a módosított Üzletszabályzat hatálybalépésének napjára írásban felmondani. Amennyiben az Ügyfél e határidőn belül felmondási jogával nem él, a módosított Üzletszabályzat az Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő.



2.2.

Ügyfélkategóriák és a minősítési szabályok

A Társaság a Bszt. kötelező előírásai alapján az Ügyfelet az alábbi kategóriákba sorolja (a továbbiakban: Ügyfélstátusz). I. Lakossági Ügyfélnek minősül: egyéb besorolás hiányában minden Ügyfél. II. Szakmai Ügyfélnek minősül: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el, m) a kiemelt vállalkozás, azaz az olyan vállalkozás amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított • mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, • nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, • saját tőkéje legalább kétmillió euró. n) a kiemelt intézmény, azaz • valamely EGT-állam kormánya, • valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, • az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, • az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, • a Világbank, • a Nemzetközi Valutaalap, • az Európai Beruházási Bank, és • minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre. és • minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egység A Társaság visszavonja a szakmai Ügyfél minősítést, ha tudomást szerez arról, hogy az Ügyfél a fenti követelmény egyikét sem teljesíti. A Társaság a lakossági Ügyfélnek az Ügyfél kérésére – írásban - szakmai Ügyfél minősítést adhat az Ügyfél által megjelölt pénzügyi eszközök és ügylettípus tekintetében, ha ezen Ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel: a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le, b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót, c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus 6. napján kelt 9/2010. számú határozatával. A jelen Üzletszabályzat 2010. 08. 23. napjától hatályos. 5/47


munkakört illetőleg feladatkört tölt be ca) befektetési vállalkozásnál, cb) árutőzsdei szolgáltatónál, cc) hitelintézetnél, cd) pénzügyi vállalkozásnál, ce) biztosítónál, cf) befektetési alapkezelőnél, cg) kollektív befektetési társaságnál, ch) kockázati tőkealap-kezelőnél, ci) magánnyugdíjpénztárnál, cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, cl) központi értéktárnál, vagy cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, cn) központi szerződő félnél, vagy co) tőzsdénél, amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez. A Társaság visszavonja a lakossági Ügyfél kérésére megállapított szakmai Ügyfél minősítést, ha az Ügyfél a kérelmét írásban visszavonja, vagy az Ügyfél olyan változásról értesíti a Társaságot, amely következtében már nem állnak fenn az átminősítés feltételei. A szakmai Ügyfél számára, annak kifejezett kérése illetve egyetértése alapján minden vagy meghatározott ügytípus illetve pénzügyi eszköz tekintetében a Társaság a lakossági Ügyféllel azonos feltételeket biztosít. III. Elfogadható partnernek minősül: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el, m) a kiemelt vállalkozás, n) kiemelt intézmény, o) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el. A kiemelt vállalkozás, illetve intézmény írásban kérheti, hogy – akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel – a szakmai illetve a lakossági Ügyféllel azonos feltételeket biztosítson a Társaság a szolgáltatása során. Ebben az esetben az adott Ügyfél a jelen Üzletszabályzat szempontjából szakmai illetve lakossági Ügyfélnek minősül. Akár az Ügyfél kérelemre, akár a Társaság kezdeményezésére történt eltérő minősítés hiányában az Ügyfél lakossági Ügyfélnek minősül. A Társaság értesíti az Ügyfelet a minősítéséről, a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról. Amennyiben az Ügyfél a fentiek szerint kéri a besorolás átminősítését, a Társaság közli az Ügyféllel a szakmai Ügyfélre és a



lakossági Ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit. A Társaság a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az átminősítésre vonatkozó kérelmet, valamint az Ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy az Ügyfélstátuszok közötti különbségre vonatkozó tájékoztatást megértette, és tudomásul vette. A Társaság kifejezetten fenntartja a jogot a jogszabályi kereteken belül az egyes Ügyfélstátusz(ok)ba történő be- és átsorolás, illetve átminősítés vonatkozásában, az átsorolás nem automatikus. A Társaság fenntartja magának a jogot arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat kizárólag meghatározott Ügyfélstátusz esetén nyújtson, erről a Társaság az Ügyfél részére, az Ügyfél kérésére tájékoztatást nyújt. 2.3.

Együttműködés, kapcsolattartás az Ügyféllel és tájékoztatás

Együttműködés, kapcsolattartás az Ügyféllel: A Társaság és az Ügyfél minden esetben, írásban, az alábbiakban meghatározott módon a lehetséges legkorábbi időpontban értesíti egymást a közöttük fennálló, az üzleti kapcsolat szempontjából jelentősnek minősülő körülményekről, illetve tényekről, és válaszol a szerződés teljesítése során felmerülő, egymáshoz intézett kérdésekre. Az ilyen értesítésekkel kapcsolatos valamennyi felmerült költséget a felek maguk viselik. A Társaság és az Ügyfél haladéktalanul felhívja egymás figyelmét minden olyan változásra, tévedésre, vagy mulasztásra, egyéb lényeges körülményre, amely a szerződés teljesítését vagy az üzleti kapcsolatot érinti. A Társaság és az Ügyfél köteles egymást haladéktalanul értesíteni nevük, állandó lakhelyük, illetve székhelyük megváltozásáról, továbbá a személyüket, jogi státusukat érintő minden egyéb változásról. A mulasztó fél felel az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár tekintetében. A jogi személyiségű vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet státusú Ügyfél az előzőekben felsoroltakon felül haladéktalanul köteles értesíteni a Társaságot a képviselőinek megváltozásáról. Az Ügyfél köteles a Társaság részére bejelenteni a címe (levelezési, értesítési) megváltozását legalább a változást megelőző 5 (öt) munkanappal korábban. Az Ügyfél egyidejűleg köteles a Társaságot tájékoztatni az új levelezési és értesítési címről, továbbá a változás időpontjáról. Az Ügyfél köteles a Társaságot írásban értesíteni a tudomásszerzését követő 1 (egy) munkanapon belül, ha ellene bárki felszámolási, illetve végrehajtási eljárást kezdeményezett, ha csőd, vagy felszámolási eljárást szándékozik kezdeményezni maga ellen, valamint ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak. Köteles továbbá értesíteni a Társaságot abban az esetben is, ha gazdálkodásában, a vagyoni és pénzügyi helyzetében, vezető tisztségviselői és vezető beosztású dolgozói körében lényeges változás következik be, vagy ha a Társasággal szemben esedékessé vált vagy a jövőben esedékessé váló tartozásának megfizetését bármely körülmény veszélyezteti. Az Ügyfél köteles az ügylettel összefüggő valamennyi olyan adatot, felvilágosítást a Társaság részére megadni, amelyet a Társaság döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. Az Ügyfél köteles a Társaságot írásban értesíteni - egyidejűleg a megbízásával - minden olyan esetben, amikor a megbízás tárgyát képező kifizetés határidőhöz kötött, illetve amikor ezek esetleges késedelmes vagy téves helyre történő teljesítéséből a kamatveszteséget (költséget) meghaladó kár származna. A Társaság kizárólag szándékossága vagy súlyos gondatlansága esetén felel ezen károk bekövetkezte esetén. Ügyféltájékoztatási szabályok: A Társaság a szerződés megkötését megelőzően köteles tájékoztatni az Ügyfelet a) a Társaságra vonatkozó alapvető tudnivalókról, b) a Társaság működésének és tevékenységeinek szabályairól, c) az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz kezelésének szabályairól,



d) a szerződésben foglalt ügyletben érintett pénzügyi eszközzel kapcsolatos tudnivalókról, e) a szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos tudnivalókról, ideértve az ügyletet érintő nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatát, f) a végrehajtási helyszínekről, valamint g) a szerződéskötéshez, valamint keretszerződés esetében – az egyes ügyletek megkötéséhez kapcsolódó költségről, díjról, amely az Ügyfelet terheli. A Társaság a fenti információ tartalmában a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében bekövetkező lényeges változásról – az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón – értesíti az Ügyfelet. A Társaság a tájékoztatást írásban vagy más tartós adathordozón adja meg. A Társaság a tájékoztatást egyéb tartós adathordozóan akkor adhatja meg, ha a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a Társaság és az Ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és az Ügyfél kifejezetten nem az írásbeli formát, hanem egyéb tartós adathordozó alkalmazását választja. A Társaság a fenti tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően is megteheti, ha az Ügyfél kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik (pl. telefaxon keresztül), amely nem teszi lehetővé az előzetes tájékoztatást. A Társaság a jelen pont szerinti tájékoztatást – a felek eltérő megállapodásának a hiányában – magyar nyelven adja meg, illetve teszi meg. A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége keretében a lakossági Ügyfél számára tájékoztatást ad a) a szerződésben meghatározott, az Ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz értékelésének gyakoriságáról és az értékelés módszeréről, b) az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részleteiről, c) arról a referenciaértékről, amelyhez képest az Ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül, d) az Ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközökről és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletekről, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat, és e) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzésekről, a portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szintről, és a portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátokról. A Társaság a működésének és tevékenységének szabályairól szóló tájékoztatás során az Üzletszabályzat átadásával – és amennyiben az Ügyfél igényli annak összegzésével közli a lakossági Ügyféllel a) a szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságát, időzítését és jellegét; b) az Ügyfél pénzügyi eszközeinek illetve pénzeszközeinek megóvását biztosító intézkedések összefoglalását, valamint az Ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást; c) az összeférhetetlenségi politika (a továbbiakban: Összeférhetetlenségi Politika) összefoglalását, amely az Üzletszabályzat mellékletében található, d) a végrehajtási politika (a továbbiakban: Végrehajtási Politika) összefoglalását, amely az Üzletszabályzat mellékletében található. A Társaság a lakossági Ügyfél kérésére bármely, az Összeférhetetlenségi Politika tartalmára vonatkozó további részletről tájékoztatást ad. A Társaság az Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan a) ha a lakossági Ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a Társaság nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a Társaságot a



b)

c)

d)

e)

f)

székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az Ügyfélre vonatkozó következményeiről, ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, tájékoztatja az Ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra, ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a Társaság vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, tájékoztatást ad erről a tényről, valamint kifejezetten és jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra, ha az Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a Társaság és az Ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, tájékoztatja az Ügyfelet az ebből adódó, az Ügyfél jogaira és kötelezettségeire irányadó szabályok eltéréséről, tájékoztatja az Ügyfelet az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve - ha ilyen létezik - a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról, egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a Társaság saját számlájára vagy más Ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, teljes körű, világos és pontos tájékoztatást ad az Ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos kötelezettségéről és felelősségéről, ideértve az eszköz visszaszolgáltatásának szabályait, valamint a kockázatokról.

A Társaság a szerződés mellékleteként csatolt nyilatkozatban teszi meg a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatást, kitérve a) a pénzügyi eszköz kockázatára, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira, b) a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára, c) a pénzügyi eszköz piaci helyzetére, a pénzügyi eszköz árának volatilitására, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokra, illetve d) a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyamalakulására az 1287/2006/EK bizottsági rendelet szerint, e) arra, hogy az Ügyfél pótlólagos befizetési kötelezettségre számíthat-e a pénzügyi eszköz megszerzésének költségén felül, f) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesülésére, g) a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyére, h) arra, ha több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét, i) a h) pontban meghatározott, egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz egyes összetevőinek leírására, és j) a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezésére oly módon, hogy abból mind a garanciavállaló, mind a garantált intézmény megismerhető legyen és a garancia lényege megítélhető legyen. A Társaság a lakossági Ügyfél részére az Ügyfél kérelme szerint a szerződés mellékletében csatolt irattal ad tájékoztatást a) a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatos költségekről, ideértve bármilyen díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint adót, amelyet a Társaság von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár), összegszerűen, illetve amennyiben ez pontosan nem határozható meg, a számítás módot és a számítás alapját,



b) az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha az a) pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni, c) a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról. A Társaság felhívja a figyelmet arra, hogy az ügylet jellegétől függően olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség is keletkezhet, amely megfizetése nem a Társaságon keresztül történik. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség megtörténtét és kielégítő voltát az Ügyfél a szerződés aláírásával és a megbízások adásával elismeri. Az Ügyfél külön tájékoztatás nélkül is kifejezetten tudomásul veszi, hogy a pénzügyi eszközök árának gyors és előre kiszámíthatatlan mértékű változása miatt az Ügyfélnek a komoly veszteség kockázatával is számolnia kell. E megállapítás különösen érvényes a határidős és opciós ügyletekre. Az Ügyfél külön tájékoztatás nélkül is kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Társaság által a befektetési szolgáltatási tevékenység keretében kötött ügyletek nem minősülnek fogadásnak, játéknak, szerencsejátéknak vagy tiltott szerencsejátéknak, továbbá, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység tárgya vonatkozásában korábban elért haszon nem jelent garanciát arra, hogy a szerződés eredményeképpen haszon keletkezik. Amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik, a Társaság nem felel az Ügyfél fenti tájékoztatás alapján hozott üzleti döntéséből eredő károkért. Tájékoztatási felelősség: A Társaságot nem terheli felelősség, amennyiben tájékoztatási kötelezettségének olyan harmadik fél késedelmes, illetve nem megfelelő tartalmú tájékoztatása miatt nem tud eleget tenni, amely harmadik fél tevékenységéért jogszabály és/vagy szerződés alapján felelősséggel nem tartozik. A Társaságot nem terheli tájékoztatási kötelezettség olyan információ vonatkozásában, melyről más piaci szereplőnek a Tpt., a Bszt. vagy más jogszabály előírásai szerint nyilvános tájékoztatási kötelezettsége van. A Társaság nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változása miatt vagy más, a Társaságon kívül álló okból az értesítés illetve tájékoztatás kézbesítése elhúzódik, vagy eredménytelen. A tájékoztatási kötelezettség megszegése, az Ügyfél részéről az együttműködés megtagadása vagy akadályozása súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel e kötelezettségek megsértéséből eredő kárért. Pótlólagos felvilágosítás kérés: Az Ügyfél bármely szerződés teljesítésével kapcsolatban a fentieken túlmenően további tájékoztatást is kérhet a Társaságtól. Az e tájékoztatással kapcsolatosan felmerült költséget, hacsak a felek másként nem állapodnak meg, az a fél fizeti, akinél az ilyen költség felmerült. Az értesítés elmaradása: Az Ügyfél köteles 3 (három) munkanapon belül a Társasággal írásban közölni, ha a Társaságtól várt tájékoztatás, illetve értesítés az eredetileg várható időpontban nem érkezik meg hozzá. A Társaság ezen közlés megtételének Ügyfél általi elmulasztásából származó kárért nem felel. 2.4.

A kapcsolattartás módja és a megbízások elfogadása

Az Ügyfél és a Társaság üzleti levelezési nyelve kizárólag a magyar nyelv. Ellenkező megállapodás hiányában a Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolattartás levélben, ajánlott levélben, faxon vagy e-mail-en keresztül történik,



illetve személyesen a Társaság irodahelyiségében. Amennyiben a Társaság írásbeli értesítését az Ügyfél által megadott címre postai úton, ajánlott küldeményként küldi meg, annak kézhezvételét a küldemény feladását követő 3. munkanapon vélelmezni kell, még akkor is, ha az Ügyfél azt bármilyen okból nem venné át. Az Ügyfél és a Társaság között fennálló elektronikus kapcsolat esetén a Társaság az Ügyfélnek szóló értesítéseket az Ügyfél által megadott elektronikus címre küldi meg, az értesítés Ügyfél általi kézhezvételét az elküldés időpontjában - melyet a Társaság számítógépes rendszere minden esetben rögzít - vélelmezni kell. Amennyiben az Ügyfél vagy a Társaság a kapcsolattartást telefax vagy e-mail útján továbbítja, köteles biztosítani, hogy az adatátviteli rendszer olyan biztonságos helyiségben kerüljön elhelyezésre, amelybe a bejutás korlátozott. A Társaság az Ügyféllel kötött szerződés teljesítése során kizárólag faxon vagy levélben fogad el utasítást az Ügyfél részéről. A Társaságnak faxon vagy levélben adott utasítást a Társaság nyilvántartásba veszi oly módon, hogy azt az adatellenőrzés és az aláírás egyeztetés után az utasítás napján számítógépes rendszerében rögzíti, majd az eredeti faxot vagy levelet lefűzi. Az Ügyfél által faxon megadott utasításokért a Társaság csak abban az esetben vállal felelősséget, ha azok a jelen Üzletszabályzatban megadott telefonvonalra érkeznek. A Társaság az Ügyfelek utasításai alapján végrehajtott tranzakciókról a Társaság és az Ügyfél között fennálló szerződésben foglaltak szerint küld értesítést. Amennyiben az Ügyfél az értesítésben/visszaigazolásban szereplő üzletkötés feltételeit vitatja, azzal szemben kifogással a visszaigazolás kézhezvételétől számított 1 (egy) munkanapon belül élhet. A faxon adott megbízásból vagy annak félreértéséből eredő minden kárért - beleértve az Ügyfél személyében illetőleg a személy kilétében történő félreértést is-, amely bizonyíthatóan nem a Társaság terhére róható, az Ügyfél viseli a felelősséget. A Társaság jelen Üzletszabályzattal kizárja a nem a Társaság érdekkörében felmerült hibából vagy mulasztásból eredően a faxon történt megbízás teljesítésével okozott kárért való felelősségét. A faxon adott megbízás esetleges hamis, hamisított, olvashatatlan vagy félreolvasható voltából eredő, az Ügyfelet ért károk megtérítéséért való felelősségét a Társaság kizárja, amennyiben az nem a Társaság érdekkörében felmerült hibából vagy mulasztásból történt. A Társaság az Ügyfél írásbeli megbízásain szereplő aláírásokat megvizsgálja, hogy azonosak-e az Ügyfél által benyújtott aláírási mintákkal. A Társaság megtagadja azon megbízások teljesítését, amelyeket nem a Társaság számára rendelkezésre álló, aláírási mintának megfelelően írtak alá, és erről értesíti az Ügyfelet. A Társaság nem felelős azon következményekért, amelyek a hamis, vagy hamisított megbízások teljesítéséből származnak, amelyek hamisított voltát kellő gondosság mellett nem lehetett megállapítani. Az ezzel kapcsolatos károkat és költségeket kizárólag az Ügyfél viseli. A megbízások teljesítésénél a Társaság megkívánja, hogy az Ügyfél a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat pontosan és egyértelműen adja meg. Ennek hiányában a megbízás teljesítését a Társaság megtagadhatja. A Társaság nem köteles vizsgálni az Ügyfél által a Társaságnak megadott adatok helyességét és pontosságát. A Társaság nem felel a téves adatokat tartalmazó megbízások teljesítéséből, vagy a nem teljesítéséből származó károkért. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Társaság által előírt biztonsági eljárások kizárólag a közlést továbbító azonosításra irányulnak, és nem a megbízás hibáinak, vagy tartalmának felderítésére. 2.5.

Kockázatviselő képesség

Portfóliókezelési tevékenység nyújtása esetén a Társaság a szerződés megkötését, vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően a Bszt. kötelező előírása alapján meggyőződik arról, hogy az Ügyfél ismeretei és az adott pénzügyi eszközzel és ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz,



hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait (a továbbiakban: alkalmassági teszt). Ennek során a Társaság értékeli, hogy a szolgáltatás a) alkalmas-e az Ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására, b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az Ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is. Amennyiben szakmai Ügyfél részére nyújtja a Társaság a szolgáltatást, az utóbbi felsorolás b) és c) pontjait a Társaságnak nem kell vizsgálnia, kivéve szakmai Ügyféllé átminősített lakossági Ügyfél esetén azon pénzügyi eszközöket és ügyleteket, amely tekintetében az Ügyfél nem kérte szakmainak minősítését. Ha a Társaság az alkalmassági teszt alapján úgy ítéli meg, hogy az Ügyfél ismeretei és az adott pénzügyi eszközzel és ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége nem megfelelő ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását megtagadja az Ügyfél számára. Az alkalmassági teszt során a Társaság az Ügyféltől a) vagyoni és jövedelmi helyzetére, iskolai végzettségére, tőkepiaci ismeretei és tapasztalataira stb. vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, b) a nyilatkozatok alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, valamint c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását kérheti. A Társaság a jelen pont szerinti tájékoztatást illetve a jelen pont szerinti kockázatfeltáró nyilatkozatot – a felek eltérő megállapodásának a hiányában – magyar nyelven adja meg illetve teszi meg. 2.6.

Azonosítás, képviselet

A Társaság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) értelmében az Ügyfeleket köteles átvilágítani. Ügyfél-átvilágítás 2.6.1. A Társaság Ügyfél-átvilágítást a következő esetekben végez: a) a Társaság és az Ügyfél közötti üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor (ez alkalmazandó az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra is, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot); c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha a fenti átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített Ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A Társaság az Ügyfél-átvilágítás során az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítja és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi. 2.6.2. Azonosítás során a Társaság megköveteli az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását, melyek érvényességét a Társaság ellenőrzi:



a) természetes személy esetén 1. magyar állampolgár személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, 2. külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, 3. 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a 2.4.2. a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, 2. belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, 3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) (ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni). 2.6.3. A Társaság az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy 1. családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét, 2. lakcímét, 3. születési helyét, idejét, 4. állampolgárságát, 5. anyja születési nevét, 6. az azonosító okmányának típusát és számát, 7. külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet 1. nevét, rövidített nevét, 2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, 3. cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, 4. főtevékenységét, 5. képviseletére jogosultak nevét és beosztását, 6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait. Amennyiben a szerződést az Ügyfél jogi személy, vagy más szervezet, továbbá harmadik személy számára kívánja bonyolítani, úgy az ügyletben szereplő minden fél személyazonosságát, illetve azonosító adatait meg kell állapítani. Az Ügyfél köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor a Társaság részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.. Ha az Ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonosnak a fenti 2.6.3. pontban meghatározott adatait is tartalmaznia kell. Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban,



a Társaság az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Társaság köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatainak ellenőrzése érdekében. Az Ügyfél az üzleti kapcsolat fennállása alatt az Ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munkanapon belül a Társaságot írásban vagy személyesen értesíteni. A Társaság – az alábbi kivételekkel - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az Ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az említett igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni. Amennyiben a Társaság nem tudja végrehajtani az Ügyfél-átvilágítást, akkor az Ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az Ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben az Ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni. Nem kell az Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a) a Társaság az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, b) az adott ügyleti megbízás kapcsán az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága már megállapításra került, és c) nem történt a fenti 2.6.3. pontban felsorolt adatokban változás. Egyszerűsített Ügyfél-átvilágítás A Társaság egyszerűsített Ügyfél-átvilágítást azon esetekben végez, ha az Ügyfele: a) az alábbi tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az alábbi tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll: 1. pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység; 2. befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás; 3. biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenység; 4. árutőzsdei szolgáltatási tevékenység; 5. postai pénzforgalmi közvetítői tevékenység, postai készpénzátutalás, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvétel és -kézbesítés; 6. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; c) a Pmt.-ben meghatározott felügyeletet ellátó szerv; d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ában meghatározott - a fenti c) pontba nem tartozó - központi államigazgatási szerv, vagy helyi önkormányzat; e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank.



2.6.4. A képviseleti jog igazolása: Hacsak a Felek másként nem állapodnak meg, a képviseletre a következő rendelkezések alkalmazandók: A Társaság szolgáltatásának megkezdése előtt meggyőződik az Ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások folytatása során vagy megbízások teljesítését megelőzően és a teljesítés során a Társaság bármikor kérheti a képviseleti jog és a képviselő személyazonosságának megfelelő igazolását. E tekintetben az Ügyfél a Társaság által kért dokumentumokat kitöltötten köteles a Társaság rendelkezésére bocsátani, és a bekövetkező változásokról a Társaságot folyamatosan tájékoztatni. A Társaság köteles a szerződés megkötését megtagadni, ha az Ügyfél képviseletében eljáró személy a képviseleti jogosultságát vagy személyazonosságát nem igazolja. 2.6.5. Meghatalmazás: Az Ügyfél képviseletére adott meghatalmazást a Társaság akkor fogadja el, ha azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. A külföldön kiállított meghatalmazás elfogadásának további feltétele, hogy az hiteles legyen, azaz azt a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítse, vagy a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény (amelyet Magyarországon az 1973. évi 11. törvényerejű rendelet hirdetett ki) alapján Apostille-lal lássa el az arra illetékes külföldi hatóság, kivéve, ha kétoldalú nemzetközi egyezmény ellentétesen rendelkezik. A meghatalmazás annak írásbeli visszavonásáig, vagy az abban foglalt határidőig, vagy feltétel bekövetkeztéig tekintendő érvényesnek. A Társaság szolgáltatásai igénybevételének megkezdése előtt a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Ügyfél köteles azon vezető tisztségviselőinek, illetve meghatalmazottainak hiteles cégaláírási nyilatkozatát és a nevükre szóló meghatalmazást a Társaság rendelkezésére bocsátani, akik az Ügyfelet a Társaság felé képviselni fogják. Amennyiben az Ügyfél másként nem rendelkezik, az ilyen személyek részére adott meghatalmazás a Társaság által nyújtott szolgáltatások teljes körének értékhatár nélküli igénybevételére jogosít fel. 2.6.6. A képviseleti jog felülvizsgálata, információkérés: A Társaság jóhiszeműen bízhat az Ügyfél vagy képviselője személyazonosságának valódiságában és nem köteles, de jogosult azt felülvizsgálni. A Társaság jogosult továbbá mind az Ügyféltől, mind pedig az illetékes hatóságoktól megfelelő dokumentációt, vagy információt kérni. A Társaság jogosult nemcsak az Ügyfélre, hanem – jogi személy, illetve személyiség nélküli gazdasági társaság Ügyfél esetén - annak alapítóira, tagjaira, leányvállalataira, vagy más vállalkozásokban meglévő, egyéb részesedéseire, cégjogi és gazdasági adataira vonatkozó információt kérni az Ügyféltől. 2.6.7. Az aláírások ellenőrzése: A Társaság az Ügyfél által a szerződésre vonatkozóan, vagy más ügyekkel kapcsolatban adott írásbeli utasításokon megvizsgálja az aláírásokat, azokat – az azonosság megállapítása céljából – összeveti az Ügyfél által adott, és a Társaságnál lévő hiteles cégaláírási nyilatkozatokon található aláírásokkal. A Társaság visszautasítja azon utasítások teljesítését, amelyeken az aláírás nincs összhangban a hiteles cégaláírási nyilatkozatokon található aláírással. A Társaság jogosult az Ügyfél által hozzá bejelentett képviselőket és az ő aláírásaikat mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog megszűnéséről, visszavonásáról vagy az új képviselő képviseleti jogáról szóló, a bejelentés formai követelményének megfelelő - és amennyiben szükséges, megfelelő bizonyító erővel rendelkező okirattal megerősített - írásbeli értesítés hozzá meg nem érkezett. A Társaság nem vállal felelősséget olyan hamis információkból eredő következményekért, amely információ hamisságát a Társaság a tőle elvárható gondosságot tanúsítva nem fedhetett fel. Az Ügyfél köteles mentesíteni a A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus 6. napján kelt 9/2010. számú határozatával. A jelen Üzletszabályzat 2010. 08. 23. napjától hatályos. 15/47


Társaságot mindazon költség (beleértve, de nem kizárólag a jogi díjakat és kiadásokat), követelés, felelősség és kárigény alól, amelyeket a Társaság elszenved, vagy amelyek annak eredményeként merülnek fel, hogy a Társaság az ilyen okmányok alapján eljár, vagy azokat elfogadja. 2.7.

Szerződéskötés

A Társaság a székhelyén köt befektetési szolgáltatásra vonatkozó szerződést. A Társaság az Ügyféllel kötött szerződését írásba foglalja, kivéve a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az Ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (megbízást), amennyiben arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a Társaság elektronikus úton rögzíti. 2.8.

Szerződési ajánlat visszavonása, módosítása

Az Ügyfélnek az általa adott megbízás teljesítését követően nem áll módjában a megbízását módosítani vagy visszavonni. A még nem teljesített megbízás visszavonására kizárólag a Társaság jóváhagyásával kerülhet sor. 2.9.

Szerződések módosítása

A Társaság és az Ügyfél közötti szerződések a jelen Üzletszabályzat eltérő értelmű rendelkezései kivételével csak a felek közös megállapodásával, írásban módosíthatók. 2.10.

Szerződéskötés megtagadása

A Társaság a szerződés megkötését, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha − a megbízással bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg (ha a Társaságnak tudomása van arról - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető -, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy piacbefolyásolást eredményez), − a megbízás jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne, − az Ügyfél személyazonosságának igazolását, vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt, vagy − ha az alkalmassági teszthez szükséges információkhoz nem jutott hozzá, vagy − alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az Ügyfél számára, vagy − a Pmt., illetve egyéb vonatkozó jogszabály alapján az Ügyféllel kapcsolatban pénzmosás gyanúja merül föl, vagy − általa ismert körülményei a Társaság üzleti tevékenységének más Ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik, vagy − a megbízási szerződésben irreális árfolyamot kíván kikötni. A Társaság saját mérlegelése alapján jogosult a szerződés megkötését, illetve a megbízás végrehajtását egyéb esetekben is megtagadni. A szerződéskötés vagy a megbízás végrehajtásának megtagadását a Társaság haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy piacbefolyásolást valósít meg. 2.11.

Szerződések nyilvántartása

A Társaság egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus 6. napján kelt 9/2010. számú határozatával. A jelen Üzletszabályzat 2010. 08. 23. napjától hatályos. 16/47


a) b) c)

a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről, az Ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és az Ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról.

A Társaság az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíti. A Társaság – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jelen pont szerinti nyilvántartásaiban foglalt adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított 5 (öt) évig köteles megőrizni. 2.12.

Díjak, jutalékok, költségek

Az Ügyfél köteles az általa igénybevett, a Társaság által nyújtott szolgáltatásokért díjat, jutalékot fizetni. A Társaság jogosult az Ügyféllel szemben felszámítani a szolgáltatások teljesítése során, azzal összefüggésben felmerült összes költségét - különösen az esetleges hatósági eljárás költségeit, a közreműködő igénybevételének költségeit, a jogi és egyéb szakértői költségeket, postaköltségeket, illetékeket, valamint az Ügyfél értesítésének és tájékoztatásának költségeit, az Ügyféllel megkötött keretszerződésben, illetve egyedi szerződésben foglaltak szerint. A Társaság jogosult átalány költségtérítést igényelni a költségek egyedi meghatározása helyett (fix összeg vagy meghatározott számítási módszer alapulvételével meghatározott összeg). A fenti díjak, jutalékok és a költségek mértékét és esedékességét a Társaság a székhelyén teszi közzé. A Társaság és az Ügyfél között megkötött szerződések a közzétett feltételektől eltérhetnek. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, az Ügyfél köteles előlegezni a felmerülő ellenértéket és a költségeket, melyek elszámolása utólag, a megbízás teljesítését követően történik. A Társaság által alkalmazott Díjtételek jegyzékét a jelen Üzletszabályzat melléklete képezi. Az ellenértékek, illetve a költségek megváltoztatásáról az Ügyfelet értesíteni kell. Az ellenérték, illetve a költségek Ügyfél számára kedvezőtlen változása csak az értesítés utáni időre vonatkozhat. 2.13.

Teljesítés, elszámolás

A megbízás Ügyfél számára következetesen legkedvezőbb módon való végrehajtása érdekében a Társaság Végrehajtási Politikát készített, melynek összefoglalását a jelen Üzletszabályzat melléklete tartalmazza. Ha az Ügyfél elfogadható partner, illetve ha a Társaság az Ügyféltől határozott utasítást kapott a szolgáltatás teljesítésének módjára (pl. végrehajtási hely tekintetében), a megbízást ezen utasításnak megfelelően hatja végre, akkor is, ha az nem a legkedvezőbb az Ügyfél számára. Az Ügyfél kérésére a Társaság írásban, a Végrehajtási Politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az Ügyfél megbízását a Végrehajtási Politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre. A Társaság, ha az Ügyfél javára való megbízást lát el, a) azonnal és pontosan rögzíti és allokálja a végrehajtott megbízást, b) az egyébként összehasonlítható Ügyfélmegbízásokat a megbízás felvételének sorrendjében és azonnal végrehajtja kivéve, ha az Ügyfél által adott megbízás limitáras megbízás, az aktuális piaci feltételek között a megbízást nem lehet végrehajtani, vagy azzal az Ügyfél érdekei sérülnének, és c) haladéktalanul tájékoztatja a lakossági Ügyfelet, ha a megbízás végrehajtását akadályozó körülményről szerez tudomást. Ha a Társaság a végrehajtott megbízás teljesítését is maga végzi, vagy annak nyomonkövetéséért is felelősséget vállal, minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy a végrehajtott megbízás teljesítése során kapott, az



Ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a megfelelő Ügyfél megfelelő számláján haladéktalanul és pontosan jóváírásra kerüljön. A Társaság saját számlájára nem hajthat végre Ügyfélmegbízást vagy ügyletet úgy, hogy az Ügyfél megbízását egy másik Ügyfél megbízásával összevonja, kivéve ha a) ezzel összességében egyetlen olyan Ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a megbízását egy másik Ügyfél megbízásával összevonták, b) minden olyan Ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik Ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy Ügyfél által adott több megbízás esetében egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat, c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és a Társaság minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el. Ha a Társaság az Ügyfél megbízását egy, a Társaság saját számlájára végrehajtásra kerülő ügylettel vonja össze, és az ügylet végrehajtására csak részben kerül sor, akkor az allokáció során az Ügyfél megbízása alapján létrejött ügyletet részesíti előnyben, kivéve ha a Társaság hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az Ügyfél által adott megbízás alapján a Társaság saját számlájára végrehajtott ügylet az összevonás nélkül nem, vagy kedvezőtlenebb feltételekkel teljesült volna, és a Társaság allokációs szabályzata részletes rendelkezéseket tartalmaz az allokáció szabályaira vonatkozóan, és a saját számlájára és az Ügyfél számlájára történő allokációt arányosan is teljesíti. 2.14.

Közreműködők, kiszervezés

Amennyiben a Társaság az Ügyféltől kapott megbízás teljesítése érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe, a Társaság a közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. A Társaság a közreműködő megválasztásában, utasításokkal történő ellátásában és ellenőrzésében a tőle elvárható gondossággal jár el. Abban az esetben, ha a közreműködő felelősségét jogszabály, üzletszabályzat, nemzetközi szerződés, szabályzat, szokvány, vagy a közreműködés feltételeit szabályozó szerződés korlátozza, a Társaság felelőssége is azokhoz igazodik. A Társaság jogosult megbízások felvételére és továbbítására másik befektetési vállalkozást vagy ún. függő ügynököt igénybe venni. A Társaság az általa igénybevett függő ügynökök hatályos listáját a székhelyén teszi közzé. A Társaság jogosult a jelen Üzletszabályzat szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységét vagy ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységét kiszervezni. A kiszervezett tevékenységek listáját jelen Üzletszabályzat 9. számú melléklete tartalmazza. 2.15.

A titoktartás szabályai

A Társaság kötelezettsége, hogy az Ügyfél által tudomására hozott, illetve az Ügyfél érdekében történt eljárása során tudomására jutott minden tényt, adatot, információt üzleti- és értékpapír-titokként kezeljen. A Társaság ennek megfelelően az általa megismert üzleti- és értékpapír-titokról harmadik személynek csak az Ügyfél írásbeli felhatalmazása alapján, kizárólag a felhatalmazásban előírt keretek között ad felvilágosítást, kivéve azokat az eseteket, amikor a Társaságnak jogszabályban előírt kötelezettsége az adatszolgáltatás. Amennyiben a Társaság üzleti- vagy értékpapír-titoksértést követ el, úgy az Ügyfélnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelős. A Társaság az üzleti kapcsolatok megszűnése után is korlátlan ideig megőrzi az üzleti és értékpapírtitkot. A Társaság az általa igénybevett közreműködő titoktartásáért is felelős. Amennyiben a titoktartási kötelezettséget a jogszabályok korlátozzák, a titok kiadására felhatalmazást adnak, különösen amennyiben az információ harmadik személy részére való átadására a Társaságot jogerős bírósági vagy hatósági határozat kötelezi,



az információ átadásából eredő következményekért a Társaság nem felelős. 2.15.1. Üzleti titok Üzleti titok minden olyan, a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A Társaság és az Ügyfél, a Társaságban illetve Ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkező, illetve részesedést szerezni kívánó személy, a Társaságnál, illetve az Ügyfélnél a vezető állású személy, valamint alkalmazottja vagy bármely más személy, aki valamilyen módon a Társaság vagy az Ügyfél üzleti titkának birtokába jutott, – az alábbi kivétellel – köteles ezen üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A Társaság a birtokába jutott üzleti titkot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Társaságnak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. A Társaság az üzleti kapcsolatok megszűnését követően is megőrzi az üzleti titkokat. A Társaság titoktartási kötelezettsége nem áll fenn, a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) Felügyelettel; b) Befektető-védelmi Alappal; c) MNB-vel; d) Állami Számvevőszékkel; e) állami adóhatósággal; f) Gazdasági Versenyhivatallal; g) központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel h) nemzetbiztonsági szolgálattal, és a i) fogyasztóvédelmi hatósággal szemben. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) nyomozó hatósággal a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében, továbbá a feladatkörében eljáró ügyészséggel szemben; b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal; c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), d) fogyasztóvédelmi hatósággal szemben. A titoktartási kötelezettség kiterjed a fent említett személyekre és szervezetekre is amennyiben üzleti titoknak minősülő információhoz jutottak. Nem jelenti üzleti titok sérelmét a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése. 2.15.2. Értékpapírtitok Értékpapírtitok minden olyan, az egyes Ügyfélről a Társaság rendelkezésére álló adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a Társasággal kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. A Társaság, a Társaság vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az alábbiak kivételével az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából Ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a



Társaságtól szolgáltatást vesz igénybe. Értékpapír-titok – az Ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapír-titok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; b) törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad; c) a Társaság érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn − a feladatkörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: „MNB”), Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a tőzsdével, az elszámolóházzal, a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, a központi értéktárral, és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), − a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal, − csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval, − a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel, − a büntető, valamint polgári ügyben, továbbá csőd- felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, − külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, − a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, − az adó, vám és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal szemben, − a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, valamint − a feladatkörében eljáró fogyasztóvédelmi hatósággal. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha − az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Társaságtól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási nyilatkozatot; − a Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, amennyiben az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási nyilatkozatot; − a Társaság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján szolgáltat adatot. Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az Ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat. A titoktartási kötelezettség továbbá nem áll fenn, és a Társaság az adatok kiszolgáltatását - titoktartási



kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg abban az esetben sem, ha a Társaság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. A Társaság haladéktalanul köteles kiszolgáltatni a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra nézve, hogy az ügylet, vagy számla − kábítószer-kereskedelemmel, − terrorizmussal, − illegális fegyverkereskedelemmel, − pénzmosással, − szervezett bűnözéssel, − bennfentes kereskedelemmel, − piacbefolyásolással áll összefüggésben. A Társaság, jelen pontban foglalt esetekben, az adatok kiszolgáltatását titoktartási kötelezettségre hivatkozással nem tagadhatja meg. A Társaság az Ügyfelet tájékoztatja az értékpapír-titok kiadásáról, kivéve, ha jogszabály az Ügyfél tájékoztatását tiltja. 2.15.3. Az értékpapír-titok sérelmét nem jelentő adatszolgáltatás Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az egyes Ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás; c) a Társaság részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás; d) a Társaság könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítóintézetnek a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás; e) a Társaság által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha az Ügyfél (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve biztosítottak a külföldi félnél, valamint az annak székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal; f) a Társaság vezérigazgatójának írásbeli hozzájárulásával a Társaságban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek (társaságnak) vagy szervezetnek, az üzletág átvételét tervező társaságnak, illetve az ezek tulajdonosa vagy esetleges jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás; g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása; h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – Társaságról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása i. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal; ii. a pénz- és tőkepiaci folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére; i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére; A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus 6. napján kelt 9/2010. számú határozatával. A jelen Üzletszabályzat 2010. 08. 23. napjától hatályos. 21/47


j)

a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele; k) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásoló ügyletekre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése (Tpt. 205. §), l) a Pmt. szerinti adatátadás, és m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltató és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Társaságtól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított. 2.16.

Összeférhetetlenség

A Társaság az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot, Összeférhetetlenségi Politikát készít, amely a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek, vagy vezethetnek, amely az Ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák. A Társaság Összeférhetetlenségi Politikájának összefoglalását a jelen Üzletszabályzat melléklete tartalmazza. 2.17.

Befektető-védelmi szabályok, a Befektető-védelmi Alap

A Befektető-védelmi Alap: A Befektető-védelmi Alap az általa biztosított befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtók által létrehozott, a Tpt. előírásai szerint működő önálló jogi személy, melynek feladata a befektetők részére a Befektetővédelmi Alap tagjai által a jogszabályban meghatározott biztosított tevékenysége keretében megkötött szerződésből eredő követelések biztosítása és az Ügyfelek részére kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Kártalanítás kifizetésére 1997. július 1. napját követően megkötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása esetén kerülhet sor. A Befektető-védelmi Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság a Társaság felszámolását rendeli el. A Befektető-védelmi Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alaptagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. A Befektető-védelmi Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A Befektető-védelmi Alap által biztosított követelésekre kizárólag a Befektető-védelmi Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás, továbbá az ilyen követelésekre kizárólag a Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás terjed ki. A kártalanítás mértékének megállapítása során az Ügyfélnek a Társaságnál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó



valamennyi követelését össze kell számítani. Ha a Társaságnak az Ügyféllel szemben a Befektető-védelmi Alap által biztosított tevékenységeiből származó lejárt, vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az Ügyfél követelésébe be kell számítani. A Befektető-védelmi Alap a kártalanítást pénzzel teljesíti. A Befektető-védelmi Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az Ügyfélről a Befektető-védelmi Alapra száll át. A Befektető-védelmi Alap az igényérvényesítés első napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzé teszi. A kártalanítás megállapítására az Ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. A kérelem formáját a Befektető-védelmi Alap határozhatja meg. Amennyiben a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll a Társaság által vezetett nyilvántartás, akkor a Befektető-védelmi Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni az Ügyfél kártalanítási kérelmét és köteles gondoskodni a neki, vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás haladéktalan kifizetéséről. A Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) az állam, b) a költségvetési szerv, c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektető-védelmi Alap, illetve Pénztárak Garancia Alapja, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, j) az MNB, k) a Befektető-védelmi Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) a Befektető-védelmi Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. A fenti k)-l) pontokban meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt a Befektető-védelmi Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor. A Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott, továbbá nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn. 2.18.

A Társaság felelőssége

Általános szabály: A jogszabályban meghatározott esetek, valamint az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegéseinek kivételével a Társaság a szerződés teljesítéséért felelősséggel tartozik, azt nem zárhatja ki.



Az Ügyfél és a Társaság felel a megbízás során általa közölt adatok valódiságáért, továbbá az általa eladásra felajánlott értékpapír feletti korlátlan rendelkezési jogért, az értékpapír per-, teher- és igénymentességéért. Az Ügyfél részéről a megbízás során adott megtévesztő, késedelmes, illetve jelen Üzletszabályzatban foglaltaknak meg nem felelő tájékoztatás következményeit az Ügyfél viseli. Vis Maior: A Társaság azonban nem felelős semmilyen olyan kárért, amelynek elhárítására vagy befolyásolására nincs lehetősége, ideértve azokat, amelyek ellenállhatatlan erő (vis maior), kötelező erejű jogszabályok, hazai vagy külföldi hatóságok határozata eredményeként merül fel. Vis maior minden olyan esemény, amely a Társaság hatalmán kívülálló, előreláthatatlan, vagy ha előrelátható, akkor elkerülhetetlen. Vis maior esetén is azonban mindkét félnek kárenyhítési kötelezettsége van. Kibocsátói nem teljesítés: A fentieken túl a Társaság nem felelős a szerződések alapján az Ügyfél részére megszerzett értékpapírok kibocsátói, ideértve a Magyar Állam hitelképességében és/vagy fizetőképességében bekövetkezett változásokért, vagy korlátozásokért. Ügyleti üzletfelek: A Társaság nem felelős semmilyen ügyleti üzletfél (nem kizárólagosan ideértve a BÉT Zrt-t, a KELER Zrt-t, vagy egyéb üzletfelet, vagy ezek nevében eljáró személyt, vagy szervezetet) mulasztásáért, továbbá a Társaság nem felelős semmilyen olyan kárért, költségért, vagy egyéb kiadásért (beleértve a jogi képviselet díját és egyéb kiadásokat), amely az Ügyfélnél az ügyleti üzletfél mulasztása következményeként merül fel. A megbízás szabályai: A Társaság a szerződést az Ügyfél által adott utasításnak megfelelően köteles teljesíteni. A Társaság köteles az Ügyfelet figyelmeztetni, ha az Ügyfél utasítása nem teljesíthető, vagy nem szakszerű. Ha az Ügyfél a Társaság figyelmeztetése ellenére utasításának teljesítéséhez ragaszkodik, a Társaság a szerződést teljesíti, és tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy a Társaság nem vállal az ilyen teljesítéssel kapcsolatban semmiféle felelősséget. 2.19.

Adózás

A Társaság kifizetőhelyi kötelezettségéből eredő adólevonással, befizetéssel és nyilvántartással kapcsolatos tevékenységére a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadóak. A Társaság a kettős adóztatás elkerülését célzó nemzetközi egyezményeket kizárólag az Ügyfél ezirányú, kifejezett kérelme alapján vizsgálja. Az Ügyfél mindaddig belföldi adóilletőségűnek minősül, ameddig külföldi adóilletőségét a Társaság számára megfelelő módon nem igazolja. A Társaság által nyújtott befektetési szolgáltatás igénybevételéből származó jövedelem a hatályos magyar jogszabályok szerint adóköteles jövedelemnek minősülhet. Az e jövedelem után keletkező adókötelezettség teljesítése, különös tekintettel az adófizetési kötelezettségre, nem feltétlenül a Társaságon keresztül történik. Az Ügyfél adófizetési kötelezettségét több tényező is módosíthatja. A Társaság jogszabályon alapuló adólevonási kötelezettségének teljesítése nem helyettesíti az adózással kapcsolatos szaktanácsadást, és az Ügyfél felelőssége, hogy kér-e személyre szóló adótanácsot. 2.20.

Jogviták rendezése

Békés rendezés: Az Ügyfél által szóban, vagy írásban benyújtott panaszra, vagy igényre a Társaság 15 (tizenöt) munkanapon belül írásban válaszol, vagy amennyiben ez lehetséges, azt orvosolja A Társaság panaszkezelési szabályzata a jelen Üzletszabályzat mellékletét képezi. A portfóliókezelési megbízási szerződéssel kapcsolatos jogvitákat a szerződő A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus 6. napján kelt 9/2010. számú határozatával. A jelen Üzletszabályzat 2010. 08. 23. napjától hatályos. 24/47


Felek megkísérlik tárgyalás és kölcsönös megegyezés útján rendezni. 2.21.

Az ügyleti adatok elektronikus feldolgozása

A Társaság fenntartja magának a jogot arra, és az Ügyfél a jelen Üzletszabályzat elfogadásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ügyleti adatokat és kapcsoló segédfunkciókat elektronikus feldolgozás útján kezelje egy olyan helyen, amelyet a Társaság erre optimálisnak talál, mindig szem előtt tartva azt, hogy az Ügyféllel szemben vállalt kötelezettségeit teljesítse, valamint az irányadó jogszabályokat betartsa. 2.22.

A szerződés megszűnése

A szerződés megszűnése: A szerződés, hacsak a Felek a szerződésben eltérően nem állapodnak meg, vagy ha az adott szerződésből más nem következik, az alábbi módon szűnik meg: a) b) c) d) e)

a szerződéses ügylet mindkét fél általi szerződésszerű teljesítésével; írásbeli közös megegyezéssel, a Társaság és az Ügyfél megegyezésében meghatározott időpontban; írásbeli rendes felmondással, a szerződésben kikötött felmondási idővel; bármely fél írásbeli azonnali hatályú felmondásával, amennyiben ennek feltételei fennállnak; ha jogszabályi változás, vis maior, vagy egyéb hasonló körülmény folytán a megbízás teljesítése lehetetlenné válik; f) ha a Társaság szóban forgó tevékenységére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy felfüggesztette; g) szervezetnek minősülő Ügyfél jogutód nélküli megszűnésével; h) a Társaság jogutód nélküli megszűnésével. A Társaság eltérő egyedi szerződéses rendelkezések hiányában az Ügyféllel kötött szerződéseit, illetve szerződéses kapcsolatát 30 (harminc) napos felmondással szüntetheti meg, annak érdekében, hogy az Ügyfél az ügyei viteléről gondoskodhasson. A Társaság azonnali hatállyal jogosult a szerződés, keretszerződés felmondására fontos okból, különösen, ha a) a szerződés megkötése után az Ügyfél vagyoni helyzetében, gazdasági viszonyaiban, illetve jogi státusában lényeges változás állt be, vagy ennek veszélye fennáll, vagy b) az Ügyfél a Társaság biztosíték adására vagy megerősítésére, kiegészítésére vonatkozó felszólításának nem tesz eleget, c) az Ügyfél súlyos szerződésszegést követett el, d) az Ügyfél a szerződésből eredően fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, e) az Ügyfél olyan magatartást tanúsít, illetve olyan adatokat szolgáltat, illetve nyilatkozatokat ad, amelyek tévedésre vezetnek, megtévesztésre irányulnak, illetve a Társaságot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával, vagy egyéb módon megtéveszti, f) a Ptk.-ban meghatározott egyéb esetekben. Amennyiben a Társaság a felmondási jogával nem él, nem jelenti a felmondás jogáról történő lemondást. Mindkét Fél köteles felmondásáról a másik felet haladéktalanul írásban értesíteni az okok megjelölésével. Az üzleti kapcsolatok megszüntetésével az Ügyfél köteles a Társaságot az összes, számára vagy megbízásából elvállalt kötelezettségek alól mentesíteni, a vállalt kötelezettségekért helytállni, és amennyiben ez nem lehetséges, a kötelezettségekre megfelelő biztosítékot nyújtani. Felmondás: Az Ügyfél a felmondása esetén köteles helytállni azokért a kötelezettségekért, amelyeket a Társaság a szerződés alapján már elvállalt. Elállásnak bármelyik Fél részéről csak akkor van helye, ha a szerződés teljesítése még egyáltalán nem kezdődött meg.



2.23.

A Társaság jogutód nélküli megszűnése, illetve tevékenységi engedélyének visszavonása, felfüggesztése

2.23.1. Jogutód nélküli megszűnés A Társaság jogutód nélküli megszűnése, illetve tevékenységi engedélyének visszavonása, felfüggesztése esetén ajánlott vagy tértivevényes levélben haladéktalanul értesíti az Ügyfelet. A Társaság jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg tevékenységi engedélye visszavonásakor, felfüggesztésekor a portfóliókezelési szerződéseket - az Ügyféllel szemben fennálló elismert kötelezettségei teljesítése után - olyan szervezet részére ruházza át, amely portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosult. A portfóliókezelési szerződések átadására a Ptk. tartozásátvállalásra és a Bszt. állomány-átruházásra vonatkozó szabályai szerint kerül sor. 2.23.2. Állomány-átruházás A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenysége nyújtásának megszüntetése vagy felfüggesztése, illetve az engedélyének részleges vagy teljes visszavonása esetén jogosult az Ügyfelével szemben fennálló szerződéses kötelezettségeit más befektetési vállalkozásra átruházni. A Társaság ilyen szerződéses kötelezettségének átruházásához a Felügyelet előzetes engedélye, valamint a jogszabályi feltételek fennállása esetén a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélye szükséges, azonban az átruházásnak az Ügyfél hozzájárulása nem feltétele. A Társaság a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor jogosult visszaadni, ha valamennyi Ügyfelével szemben fennálló kötelezettségének eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Társaság az állomány-átruházásról, az állomány-átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépését megelőzően az Ügyfelet értesíti az átruházás szándékáról, valamint az alábbiakban foglaltakról. Az értesítésben a Társaság egyben tájékoztatja az Ügyfelet, hogy az átvevő üzletszabályzatának rendelkezései hol, mikortól és milyen formában tekinthetők meg. Az Ügyfélnek az állomány-átruházásról szóló társasági értesítés kézhezvételét követően 30 (harminc) nap áll a rendelkezésére, hogy írásban nyilatkozzon a Társaság felé az átvevő személyének, illetve üzletszabályzatának elfogadásával vagy elutasításával kapcsolatban. Amennyiben az Ügyfél úgy nyilatkozik, hogy az átvevő személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, úgy az Ügyfél a fentiek szerinti írásos nyilatkozatban köteles megjelölni más befektetési vállalkozást, valamint az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy amennyiben a fenti nyilatkozatot határidőre nem teszi meg, vagy a jogszabályi előírásokhoz képest hiányosan küldi meg azt a Társaságnak, úgy ez az átvevő és annak az üzletszabályzata elfogadásának minősül. Amennyiben Ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás személyét és üzletszabályzatát elfogadja, úgy a Társaság gondoskodik arról, hogy az Ügyfél Társaságnál vezetett értékpapírszámláján és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számláján lévő állománya az állomány-átruházásról szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az átvevőhöz átkerüljön. Az értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás üzletszabályzatának rendelkezései vonatkoznak az Ügyfélnek az átvevőhöz így átkerült állományára. Állomány-átruházás esetén a Társaságot az Ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai az irányadóak. Az állomány átruházása következtében felmerülő költséget, díjat a Társaság az Ügyfélre nem hárítja át.



2.24.

A Társaság visszatartási, beszámítási és óvadéki joga

A Társaságnak az Ügyféllel szembeni, a befektetési szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos, valamint a Társaság és az Ügyfél közötti üzleti kapcsolatból eredő követelései (például: díj, költség, ellenérték, kár stb.) biztosítékaként - külön szövegezett óvadéki szerződés nélkül, a jelen rendelkezések alapján - óvadéki joga van az Ügyfelet megillető, a Társaság birtokába kerülő mindazon eszközökön, amelyek a Ptk. rendelkezései szerint óvadék tárgyát képezik. Amennyiben az Ügyfél a Társasággal szembeni tartozásait határidőre nem egyenlíti ki, úgy a Társaság jogosult az óvadékból a követelését közvetlenül kielégíteni. A kielégítési jog gyakorlását követően a Társaság elszámol az Ügyféllel. A Társaság jogosult az Ügyfelet vele szemben megillető követelés tárgyát (eszközöket) az Ügyféllel szembeni követelése kiegyenlítéséig visszatartani, valamint az Ügyféllel szembeni követelését a Ptk. szabályai szerint az Ügyféllel szembeni tartozásába beszámítani az Ügyfél értesítése mellett. 3

A PORTFÓLIÓKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3.1. Általános előírások A Társaság egyéni portfóliókezelési szerződések keretében kapott általános megbízás alapján vállalkozik arra, hogy Ügyfelei részére portfóliókezelést végez az Ügyfelek egyedi igényeinek figyelembevételével. A portfóliókezelés keretében az Ügyfelek pénzeszközei, valamint pénzügyi eszközei azzal a céllal kerülnek a Társaság rendelkezése alá, hogy a Társaság az Ügyfelek által meghatározott feltételek mellett, egyedi módon azokat pénzügyi eszközökbe fektesse és kezelje az Ügyfelek javára azzal, hogy az Ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli. Amennyiben a Társaság a portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a Társaság teljesíti. A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége során csak az Ügyfél kifejezetten rendelkezése alapján szerezhet az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást. 3.2. A portfóliókezelés általános kockázata: A Társaság felhívja Ügyfelei figyelmét, hogy a portfóliókezelés - annak ellenére, hogy a Társaság e tevékenysége során mindenkor a legjobb tudása szerint jár el - az Ügyfél számára veszteséget is okozhat. A Társaság portfóliókezelési tevékenysége során mindenkor bizományosként jár el, értékpapír ügyleteket köt, illetve egyéb befektetéseket eszközöl a saját nevében a portfóliókezelési szerződést kötő Ügyfél javára, illetve terhére, úgy a tőzsdei, mind tőzsdén kívüli kereskedelemben. A Társaság bizományosi ügyleteinél mindenkor köteles a portfóliókezelési szerződésben foglaltak alapján eljárni. A Társaság fenntartja magának a jogot, hogy a portfóliókezelési szerződés megkötésének minimális befektetési mértékét 50.000.000.- Ft kezelésre átadott vagyonban határozza meg azzal, hogy jogosult a szerződést felmondani, amennyiben Ügyfélmegbízás alapján tőkekivonás esetén ez az összeg 50.000.000.- Ft alá csökken. A Társaság a portfóliókezelési szerződések keretében vállalja, hogy legjobb tudása szerint mindenkor az Ügyfelek érdekében jár el, a rendelkezésre bocsátott pénzügyi eszközöket a lehető legkedvezőbb hozam elérése céljából fekteti be és kezeli.



A portfóliókezelési szerződéssel rendelkező Ügyfél a Társaság portfóliókezelési szerződéssel foglalkozó alkalmazottjának az érvényben lévő szerződéssel ellentétes utasítást nem adhat. Ilyen irányú megbízás a portfóliókezelt Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A portfóliókezelési szerződés kötelező tartalmi elemei: a.) a portfóliókezelés megkezdéséhez szükséges feltételek; b.) a portfóliókezelési szerződés megszűnésének módja és feltételei; c.) a befektetési politika; d.) az Ügyfél portfóliójába kerülhető pénzügyi eszközök, különös tekintettel a származtatott eszközökre, és az ezekre vonatkozóan végrehajtható ügyletek, ideértve a kapcsolódó korlátozásokat; e.) a portfóliókezeléssel kapcsolatos összes költség, különös tekintettel az alábbiakra: 1. bármilyen díj, jutalék (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulás, valamint adó, amelyet a Társaság von le vagy számol el (a továbbiakban: „teljes ár”), 2. az egyes devizák vagy valuták megnevezése, az alkalmazott átváltási árfolyam és az átváltás költségei, ha a fenti 1. pontban meghatározott teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni, 3. egyéb, a szerződésben meghatározott pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kapcsán esetlegesen keletkező költség, illetve adófizetési kötelezettség, amely megfizetése nem a Társaságon keresztül történik; f.) a fenti e.) pontban meghatározott költségek megfizetésének, az elszámolásnak a módja; g.) a pénzügyi eszközök értékelésének gyakorisága és az értékelés módszere; h.) az Ügyfél pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek egy részéről vagy egészéről való rendelkezés tekintetében a Társaság, mint portfóliókezelő szabad mérlegelési jogának részletei; i.) a referenciaérték, amelyhez képest az Ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz hozama meghatározásra kerül; j.) a portfólió kezelése során érvényesülő célkitűzések, a Társaság, mint portfóliókezelő mérlegelése során szerepet játszó kockázati szint, és a Társaság, mint portfóliókezelő mérlegelési jogát érintő korlátok; k.) a teljesítménymérés szabályai; l.) a portfólióba tartozó, az Ügyfél tulajdonában lévő pénzügyi eszközök kölcsönzésének, azok terhelhetőségének szabályai – amennyiben a kölcsönzéshez az Ügyfél hozzájárul; m.) az Ügyfelek tájékoztatásának szabályai; n.) az átadott vagyon megjelölése; o.) az Ügyfél és a Társaság közötti kapcsolattartásnak az Üzletszabályzattól eltérő szabálya; p.) bármely olyan egyéb kérdés, melyet a Felek kölcsönösen szabályozni kívánnak. A portfóliókezelési szerződés létrejöhet határozott, illetve határozatlan időre. Határozatlan idejű szerződés csak írásban mondható fel: rendes felmondással 30 (harminc) napos határidővel, az Ügyfél súlyos szerződésszegése esetén rendkívüli felmondással pedig azonnali hatállyal. Az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül különösen a tájékoztatási, illetve a díjfizetési kötelezettségének nem teljesítése. 3.3. Ügyfelek tájékoztatása A Társaság rendszeresen [amennyiben az Ügyfél nem rendelkezik ettől eltérően, az Alapkezelő által meghatározott rendszerességgel], de legalább félévenként jelentést készít és a szerződésben meghatározottak szerint írásban vagy más tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja (rendszeres jelentéstétel). A Társaság portfóliókezelési tevékenysége keretében a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását a fenti rendszeres jelentési kötelezettsége keretében adja meg. Az Ügyfél rendelkezhet úgy, hogy a végrehajtott ügyletekkel kapcsolatosan a Társaság ügyletenként, legkésőbb az ügylet végrehajtásának napját követő első kereskedési napon, vagy ha a megbízást a Társaság harmadik személy közreműködésével hajtotta végre, e harmadik személy igazolásának kézhezvételét követő kereskedési napon adjon tájékoztatást (eseti tájékoztatás). Az eseti tájékoztatást nem kell megadni, ha ugyanezt az információt a lakossági Ügyfél harmadik személytől is haladéktalanul megkapja. Az eseti tájékoztatás tartalmára a bizományosi megbízás végrehajtásáról szóló



tájékoztatás irányadó. Ha az Ügyfél az eseti tájékoztatást választotta, a Társaság portfóliókezelési tevékenységével kapcsolatos rendszeres jelentéstételi kötelezettsége keretében adandó jelentést az alábbi rendszerességgel nyújtja: a) ha a Társaság portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta, b) az Ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, c) az Ügyfél kifejezett kérése hiányában legalább félévente, ha olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít, vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és a Bszt. 6. §-ban meghatározott pénzügyi eszközök közül a d)–k) pontokban meghatározott eszközre vonatkozik, illetve d) egyéb esetben az Ügyfél kifejezett kérése hiányában legalább évente. A fentiektől függetlenül, ha a Társaság portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél számára vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván, vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az Ügyfél tájékoztatás rendszerességére vonatkozó rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az Ügyfelet, ha az Ügyfél által realizált veszteség meghalad egy, a Társaság és az Ügyfél között létrejött szerződésben meghatározott határértéket. A Társaság a jelentést a lakossági Ügyfél számára az alábbi tartalommal adja meg: a a Társaság neve, b) az Ügyfél neve vagy más azonosítója, c) a jelentésben foglalt időszakra érvényes portfólió összetétele és értékelése, ideértve minden, a Társaság kezelésében lévő pénzügyi eszköz piaci értékét és a pénzeszközök kezdő és záró egyenlegét, és a portfóliónak a jelentésben foglalt időszakra érvényes hozamát, d) a Társaság által a jelentésben foglalt időszakban az Ügyfél felé felszámított jutalékok, díjak és egyéb költségek teljes összege, legalább a kezeléssel és a megbízás végrehajtásával összefüggő tételek elkülönítésével, vagy az Ügyfél kifejezett kérésére, az általa megadott részletezettséggel, e) a jelentésben foglalt időszakra vonatkozó hozam összehasonlítása a Társaság és az Ügyfél között létrejött megállapodásban foglalt referenciaértékkel, f) a jelentésben foglalt időszakban az Ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszközön realizált osztalék, kamat, kamatnak minősülő vagy egyéb hozamjellegű kifizetés összege jogcímenként, g) a jelentésben foglalt időszakban történt olyan társasági események, amelyek az Ügyfél portfóliójában lévő pénzügyi eszköz kapcsán valamilyen jog vagy jogosultság keletkezésével jártak, és h) minden egyes, a jelentésben foglalt időszakban végrehajtott ügylet kapcsán eseti tájékoztatás esetén adandó információ, kivéve, ha az Ügyfél eseti tájékoztatást kap. 3.4. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak részére végzett pénztári vagyonkezelés Az 1993. évi XCVI. tv. 38. § (1) bekezdése alapján az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak (a továbbiakban: Önkéntes Pénztár) a befektetési üzletmenetét kihelyezheti. A Társaság ezen tevékenységre külön egyedi szerződést köt minden Önkéntes Pénztárral. A szerződés megkötése és teljesítése során betartja a 281/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben, a 268/1997. (XII.22.) Korm. rendeletben, és a 223/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltakat. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 7. pontja szerint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelés az alábbiakat jelenti: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő Önkéntes Pénztárakkal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott feltételek mellett az Önkéntes Pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében.



A Társaság által az Önkéntes Pénztár részére végzett pénztári vagyonkezelési tevékenységre egyebekben a jelen 3. fejezetben a portfóliókezelésre meghatározott rendelkezések alkalmazandók. 3.5. Magánnyugdíjpénztárak részére végzett pénztári portfóliókezelés A Társaság eseti külön szerződések alapján magánnyugdíjpénztár (a továbbiakban: Magánnyugdíjpénztár) részére az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (4) bekezdés b) pontja alapján a Magánnyugdíjpénztár pénztári portfóliójának kezelését vállalja. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 7. pontja szerint a Magánnyugdíjpénztárak részére történő vagyonkezelés: az 1997. évi LXXXII. törvény alapján működő Magánnyugdíjpénztárakkal kötött szerződés alapján a Magánnyugdíjpénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, így különösen egyes vagyontárgyak működtetése és a befektetett eszközök értékesítése és ismételt befektetése a vagyon gyarapítása érdekében. A Magánnyugdíjpénztár köteles gondoskodni arról, hogy a pénztári portfóliókezelési előírások ellenőrzéséhez szükséges információk a Felügyelet rendelkezésére álljanak. A Társaság tevékenységét a pénztári portfóliókezelés során úgy végzi, hogy a Magánnyugdíjpénztárakkal szemben támasztott befektetési korlátokat a törvényben és kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően figyelembe veszi. A Magánnyugdíjpénztár kötelezettsége a Társasággal megkötött szerződésnek a Felügyeletnek részére annak megkötésétől számított 15 (tizenöt) napon belüli benyújtása. A jelen Üzletszabályzatban és a Magánnyugdíjpénztárral pénztári portfóliókezelés vonatkozásában megkötött szerződésekben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi LXXXII. tv. és a végrehajtására kiadott 282/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben, a 222/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadóak. A Társaság által a Magánnyugdíjpénztár részére végzett pénztári vagyonkezelési tevékenységre egyebekben a jelen 3. fejezetben a portfóliókezelésre meghatározott rendelkezések alkalmazandók. 4

Az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések

A Társaság az értékpapír-kölcsönzési tevékenységet kizárólag referenciaadat-szolgáltatók részére végzi. Referenciaadat-szolgáltató a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapírkölcsönzési tevékenységet végző szervezet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító. A Társaság a saját tulajdonában illetve az általa kezelt portfoliókban lévő értékpapírt értékpapír-kölcsönzés keretében jogosult kölcsönadni. A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre. A Társaság által kezelt portfólióban lévő értékpapírok csak akkor adhatók kölcsön, amennyiben az adott értékpapír tulajdonos Ügyféllel megkötésre kerül az értékpapírkölcsön-szerződés vagy keretszerződés. Az értékpapírkölcsönszerződés az értékpapír tulajdonosa és az értékpapírt kölcsönvevő másik fél között létrejött más szerződés része nem lehet. Az értékpapírkölcsön-szerződésnek tartalmaznia kell: a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát; b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét; c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható; d) az értékpapírkölcsön futamidejét (értékpapírkölcsön-szerződés kizárólag határozott időre köthető); e) a kölcsönzési díjat; f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá 2010. augusztus 6. napján kelt 9/2010. számú határozatával. A jelen Üzletszabályzat 2010. 08. 23. napjától hatályos. 30/47


g)

részvény esetén a Felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.

Az értékpapír-kölcsön esetében a kölcsönbeadó óvadékot köthet ki. Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapírok összesített piaci értéke. Az óvadék összege megegyezik az értékpapírkölcsönszerződésből eredő követelések és esetleges járulékaik teljes összegével, azaz kiterjed a késedelmi kamatra, a követelések és az óvadék érvényesítésének költségeire, továbbá az óvadék tárgyára fordított szükséges költségekre is. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbeadott értékpapírok összesített piaci értékének a fent meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapírok piaci értékéhez kell igazítani. Amennyiben a kölcsönbevevő a szerződésben kikötött óvadék-kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a kölcsönbeadó a rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet. Az értékpapír-kölcsön tárgya csak olyan értékpapír lehet, amely felett a kölcsönbe adó rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír értékpapír-kölcsönügylet tárgya nem lehet. Nyomdai úton előállított, névre szóló értékpapír csak üres forgatmánnyal ellátva lehet kölcsönügylet tárgya. Ha a kölcsönbe vevő az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni. Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő Társaság a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a Társaság az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik. Az értékpapír-kölcsönre egyebekben a Tpt. megfelelő szabályait, illetve a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 5

EGYÉB

5.1.

Ügyfélpanaszok kezelése

5.1.1

A Társaság üzleti órái:

A Társaság hivatali helyiségének üzleti óráit úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az Ügyfél érdekei ne sérüljenek. 5.1.2

Az Ügyfélpanaszok kezelésének általános szabályai

Az Ügyfél bárminemű panaszát, kártérítési igényét, reklamációját a Társaság csak írásbeli megkeresés alapján bírálja el. Az Ügyfél köteles ezen beadványához csatolni a panaszát, kártérítési igényét, reklamációját alátámasztó dokumentumokat eredeti vagy fénymásolati példányban, a konkrét igény megjelölése mellett, a beadvány Ügyfél általi vagy meghatalmazottja - ez esetben csatolnia szükséges a meghatalmazást igazoló okiratot is - aláírásával. A Társaság a panasz elutasítását köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak egy példányát az Ügyfélnek átadni vagy 15 (tizenöt) napon belül megküldeni. A Társaság az Ügyfél bejelentések intézése és az Ügyfelek tájékoztatása során köteles együttműködni az Ügyfél érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel. A Társaság hivatali helyiségének adatai és üzleti órái nyitvatartási rendje:



Takarék Alapkezelő Zrt.: Székhely: HUN 1122 Budapest, Pethényi köz 10. Telefon: 06 1-555-0555 Fax: 06 1-555-0550 Üzleti órák: munkanapokon 9-12 és 13-16.30 óra között Internetes honlapcím: www.takarekalapkezelo.hu; www.takarekalap.hu

………………………………………………………………………. Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Képviseletében: Dézsi Tamás Beosztás: vezérigazgató



6

MELLÉKLETEK

Portfóliókezelési szerződésminták: 1. Általános portfóliókezelési megbízási szerződésminta 2. Portfóliókezelési megbízási szerződésminta takarékszövetkezet részére 3. Pénztári portfóliókezelési megbízási szerződésminta az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár és az Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztárak részére 4. Pénztári portfóliókezelési megbízási szerződésminta a Magán-nyugdíjpénztár részére

Értékpapír-kölcsönzéssel kapcsolatos szerződésminták: 5. Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre 6. Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra 7. Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. bizományosi közreműködésével történő értékpapír-kölcsönzésre

A Takarék Alapkezelő Zrt. vezérigazgatói utasításai/határozatai: 8. Panaszkezelési és Fogyasztóvédelmi szabályzat (8/2010. sz. vezérigazgatói utasítás; kiadva 2010.08.04.; hatályos 2010.08.05.) 9. Összeférhetetlenségi Politika (8/2010. sz. vezérigazgatói határozat; kiadva/hatályos 2010. augusztus 4.)

Egyéb mellékletek: 10. Végrehajtási Politika (tartalmazza az allokációs szabályokat) 11. Alkalmassági teszt, termékmátrix és ügyfélprofil 12. Kiszervezett tevékenységek 13. A Takarék Alapkezelő Zrt. által - a portfóliókezelési szolgáltatás esetében - igénybevett közvetítők (megbízottak) listája 14. Díjtételek jegyzéke



1. sz. melléklet Általános portfóliókezelési megbízási szerződésminta



2. sz. melléklet Portfóliókezelési megbízási szerződésminta takarékszövetkezet részére

35/47


3. sz. melléklet Pénztári portfóliókezelési megbízási szerződésminta az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár és az Önkéntes Kölcsönös Egészség- és Önsegélyező Pénztárak részére

36/47


4. sz. melléklet Pénztári portfóliókezelési megbízási szerződésminta a Magán-nyugdíjpénztár részére

37/47


5. sz. melléklet Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre

38/47


6. sz. melléklet Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra

39/47


7. sz. melléklet Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. bizományosi közreműködésével történő értékpapír-kölcsönzésre

40/47


8. sz. melléklet Panaszkezelési és Fogyasztóvédelmi szabályzat (8/2010. sz. vezérigazgatói utasítás; kiadva 2010.08.04.; hatályos 2010.08.05.)

41/47


9. sz. melléklet Összeférhetetlenségi Politika (8/2010. sz. vezérigazgatói határozat; K-H: 2010.08.04.)

42/47


10. sz. melléklet Végrehajtási Politika (tartalmazza az allokációs szabályokat)

43/47


11. sz. melléklet Alkalmassági teszt, termékmátrix és ügyfélprofil

44/47


12. sz. melléklet A Takarék Alapkezelő Zrt. által kiszervezett tevékenységek köre és azok végzője A Takarék Alapkezelő Zrt. az alábbi - befektetési alapkezelési, valamint a Bszt.-ben és Tpt.-ben szabályozott tevékenységeihez kapcsolódó - tevékenységeit kiszervezte: A kiszervezett tevékenységet végző neve

1

IQSS Informatikai és Szolgáltató Kft. (2000 Szentendre, Fiastyúk utca 1./c.; Cg.: 13-09-098792)

Kiszervezett tevékenység és feladatkörök Irodai munkaállomások, alkalmazás szerverek és kapcsolódó hálózat üzemeltetése: - Rendszerüzemeltetés, informatikai infrastruktúra folyamatos működésének biztosítása - HW szintű hibajavítás, hibadiagnosztika, garanciaérvényesítés - SW telepítés, konfigurációs beállítások megtétele, hibajavítás, frissítések telepítése - Kapcsolódó hálózati infrastruktúra üzemeltetése - Fax- és nyomtató karbantartás, üzemeltetés Koordinátori feladatok: - Megrendelő/Szolgáltató/Alkalmazás-üzemeltető feladat hozzárendelés szervezése, irányítása, követése - teljesítési riportok készítése

Szerződés időtartama

2007.01.15.-től határozatlan

Egyéb feladatkörök: - Vírusvédelmi rendszer üzemeltetése, - Operációs rendszer szinten üzemelteti az alkalmazás szervereket - Hardver szintű üzemeltetést végez az alkalmazás szervereken -

2

Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. (1122 Budapest, Pethényi út 9., Cg.: 0109-362852)

-

3

4

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.; Cg.: 01-10041206) Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda (1056 Budapest, Váci utca 81.)

SAP rendszer üzemeltetése az éles informatikai rendszer alkalmazás rendszergazdai felügyelete és az ezzel kapcsolatos adminisztráció ellátása – információ szolgáltatása; konzultáció; részvétel az Alapkezelő által kezdeményezett módosítások tesztjében; 2008.12.01.-től az SAP rendszer alkalmazás rendszergazdai felügyelethez és határozatlan támogatáshoz szükséges személyi feltételek biztosítása; az SAP rendszer használatának és licence feltételeinek biztosítása (FI, CO, AM modulok vonatkozásában - általános és preventív karbantartási rendszertámogatás és követés); az SAP rendszer interfész programjainak használata (analitikai rendszerek, Clavis Asset vonatkozásában).

Bérszámfejtési és munkaügyi feladatok ellátása

(MÓD.) 2010.05.01.-től határozatlan

jogi szolgáltatások

2008.01.07.-től határozatlan

5

Dorsum Zrt. (1012 Budapest, Logodi u. 5-7., Cg.: 01-10044594)

-

ClavisAsset Rendszerkövetés Egyedi support

2008.04.01.2011.04.01.

6

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.; Cg.: 01-10041206)

-

telefon beszélgetések hangrögzítése IT infrastrukturális szolgáltatások fájlszerveren tárolt adatok mentése

2010.03.30-tól határozatlan

45/47


13. sz. melléklet A Takarék Alapkezelő Zrt. által - a portfóliókezelési szolgáltatás esetében - igénybevett közvetítők (megbízottak) listája

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Üzleti órák: Hétfő-csütörtök:

09.00-12.00; 13.00-16.00

Péntek:

09.00-13.00

Elektronikus honlap:

www.tbank.hu

46/47


14. sz. melléklet Díjtételek jegyzéke Szolgáltatás/termék megnevezése

Minimum

Maximum

Elszámolása

I. Portfoliókezelés* (Takarékszövetkezet, Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár, Magánnyugdíjpénztár, Önkéntes Kölcsönös Egészség-, és Önsegélyező Pénztár, valamint "Egyéb" előbb nevezett kategóriákba nem sorolt Intézményi Ügyfél részére. Magánszemélyek részére az Alapkezelő nem végez portfóliókezelési szolgáltatást. ) I./1. Fix díjas konstrukció Fix díj (a portfólió átlagos eszközértékére vetítve)

0,00% / év

1,0% / év

0% / év

1,0% / év

-

50,0%

Naponta kerül elhatárolásra. Elszámolása [alternatív: negyedévente / félévente / pénzügyi év végén]

I./2. Vegyes díjas konstrukció Fix díj (a portfólió átlagos eszközértékére vetítve) Sikerdíj (Az Alapkezelő Zrt. által a portfóliókezelési megbízási szerződésben a Megbízó által meghatározott referencia-hozamon felül elért pozitív relatív-hozamtöbblet esetén értelmezhető)

Naponta kerül elhatárolásra. Elszámolása [alternatív: negyedévente / félévente / pénzügyi év végén]

Naponta kerül elhatárolásra. A pénzügyi év végén, vagy a szerződés megszűnésekor kerül elszámolásra.

I./3. Az Alapkezelő a portfóliókezelési tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére is jogosult: Portfoliókezelési szolgáltatással összefüggő egyéb, felszámítható díjak (pl.: tőzsdei megbízási díj, Felügyeleti díj, tranzakciós díj, egyéb.) Tőzsdei megbízási díj

Felügyeleti díjak

0,00%

0,50%

A hatályos 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) szerint.

Elszámolása [alternatív: havonta / negyedévente / félévente / pénzügyi év végén , vagy a szerződés megszűnésekor] Elszámolása [ alternatív: negyedévente / félévente / pénzügyi év végén, vagy a szerződés megszűnésekor]

ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS: A portfólió-kezelés során a Megbízó külön szövegezett értékpapírkölcsön szerződében járulhat hozzá a portfólióba tartozó pénzügyi eszközök kölcsönzéséhez és megterheléséhez. Amennyiben külön szövegezett szerződés alapján a Megbízott (azaz az Alapkezelő Zrt.) jogosult a portfólióba tartozó értékpapírok kölcsönzésére, úgy a portfóliókezelési díj számítása során az értékpapírkölcsön teljes futamideje alatt a Megbízott által kezelt állományba tartozónak kell tekinteni a kölcsönbeadott értékpapírokat, azok piaci értéke szerint. Az értékpapír kölcsönzés során egyedi megállapodás szerint kerülnek rögzítésre a kondíciók, de önmagárért az értékpapír kölcsönzési tevékenységért nevesített különdíj az Alapkezelőt nem illeti meg. II. Befektetési Alapkezelés / Befektetési Alapok A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok működésével kapcsolatos részletes költségstruktúrát és azok elszámolási rendjét az egyes alapok Tájékoztatói és Kezelési Szabályzatai tartalmazzák (elérhető az Alapkezelő internetes címén: www.takarekalapkezelo.hu). *A díjfizetés határideje - a Felek közötti eltérő megállapodás hiányában - a számla kiállításától számított 15 nap. Az Ügyfél a díjat az Alapkezelő által kiállított számlán megjelölt számlára köteles átutalással megfizetni.

47/47

A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A

Recommend Documents