A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes „tájalkotó” tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb., részben társadalmiak: település, földművelés. (Új Magyar Lexikon, 1962) A föld felületének vmely szempontból jellegzetes része, vidéke, kisebb területi egysége. (A magyar nyelv értelmező szótára, VI. kötet, Akadémia Kiadó, 1966)
A földfelszínnek több szempontból egységesen jellemezhető része (lehet természeti, gazdasági, illetve műtáj).” (Kislexikon, Akadémia Kiadó, 1968) Földrajza, növényzete stb. alapján egységes v. összefüggő (kisebb) terület. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1972)
A táj definíciója (Tvt.) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
A tájvédelem céljai a
táj jellegének megőrzése, a táj esztétikai adottságainak fenntartása, a természeti és táji értékek fennmaradásának biztosítása, az egyedi tájértékek és a természeti rendszerek megóvása, a műtárgyak tájba való illesztése, a felszíni tájsebek rehabilitációja.
A tájvédelem feladatai a
területi tervezés során érvényesítse a természetés tájvédelem szempontjait a területrendezési, településrendezési folyamatokban, koordinálja a települések egyedi tájértékeinek felmérését, nyilvántartását, kezelését, a tájvédelmi szakhatósági - tájvédelem szempontjai az egyedi engedélyezési eljárásokban, védje a kultúrtörténeti értékeket a tájban, végezze el az Európai Táj Egyezmény végrehajtásából adódó feladatokat.
A tájvédelem eszközei jogszabályok
és egyéb jogi eszközök,
Tvt., 166/1999. (XI. 19.) Korm. r., engedélyezési eljárások jogszabályai …
az
ágazati tervekben a tájvédelmi érdekek érvényesítése, természetvédelmi kezelési tervek, egyedi tájértékek felmérése, kézikönyvek és szempontrendszerek, Európai Táj Egyezmény (2007. évi CXI. tv.).
Természetvédelmi törvény - Tájvédelem Tájhasznosítás során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. Egyedi tájérték: az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. megállapítása és nyilvántartásba vétele az NPI feladata. A településrendezési terv tartalmazza a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását.
régi természetkímélő hasznosítási módok
az épületek, építmények, utak … elhelyezése során a tájba illesztés; táj jellegéhez alkalmazkodjon;
használaton kívül helyezett épületek, építmények, új funkciójának megállapításáról, ennek hiányában, elbontásuk, terület a táj jellegéhez igazodó rendezése;
a település-, a területrendezés és fejlesztés során természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzése;
művelési ág változtatás, csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő figyelembevételével;
rendezni kell a felszíni tájsebeket;
a jellegzetes tájképi elemek fennmaradása.
Autópálya tájba illesztése
Tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárások 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet – szakhatóság: KTVF építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban villamos energia termelésével, szállításával és szolgáltatásával kapcsolatos hatósági eng. elj. gázszolgáltatási, gázértékesítési hatósági engedélyezési eljárásban külterületi föld belterületbe vonása vagy végleges más célú hasznosítása bányafelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásban hírközlési hatósági engedélyezési eljárásban közlekedési hatósági engedélyezési eljárásban régészeti feltárások engedélyezése esetén.
Európai Táj Egyezmény
Firenzében, 2000. október 20-án kelt
Mo. 2005. végén csatlakozott (2007. évi CXI. törvény)
Célja: elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez.
Vállalt feladatok:
tájvédelem törvényi szabályozása
tájpolitika
tájvédelem beépítése rendezési tervekbe
társadalmi fogékonyság növelése (oktatás, szakértőképzés)
tájak számbavétele
számba vett és értékelt tájak számára minőségi célkitűzések
Nemzetközi együttműködés
Egyedi tájértékek Kultúrtörténeti értékek
Településsel kapcs. e. t. (pl.: kúria, lakóház, harangláb, határkő, erőd, kastélykert, emlékliget)
Közlekedéssel kapcs. e. t. (pl.:út, mélyút, útmenti fasor) Termeléssel kapcs. e. t. (pl.:
majorság, pince, halastó, táró, malom)
Történelmi eseménnyel v. személlyel kapcs.e. t. (emlékmű, emléktábla, sírmező)
Természeti képződmények Biológiai egyedi tájértékek (pl.: fák, facsoport, gyepsáv) Föld(rajz)tudományi e. t. (földtani képződmény, sziklaalakzat, morotvák, dolinató) Esztétikai tájértékek (pl.: kilátópontok, egyedi látványképek, utcakép)
Egyedi tájértékek felmérése Célja: a települések területén, az adott közösség számára fontos kultúrtörténeti, természeti értékek felkutatása, felvételezése, megfelelő kezelési előírások megadásával fennmaradásuk biztosítása, egész országra kiterjedő kataszter létrehozása. Felmérés: helyszíni bejárás → adatlap, fényképek (MSZ 20381:1999) 553 település egyedi tájérték felmérése készült el (2006) összesen több, mint 7000 egyedi tájelem
Mezőgazdaság és tájhasználat EU
intervenciós politika → többfunkciós agrármodell Magyarország
EU csatlakozást előkészítő programok Nemzeti
Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) SAPARD
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Agrár- és Vidék-fejlesztési Operatív Program (AVOP) Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap
Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok - célprogramcsoportok a)
szántóföldi a-k cpcs
b)
gyepgazdálkodási a-k cpcs
c)
ültetvényekre vonatkozó a-k cpcs
d)
vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k cpcs
e)
kiegészítő a-k cpcs
f)
extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k cpcs
a) szántóföldi agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramcsoport
aa) alapszintű szántóföldi célprogram, ab) tanyás gazdálkodás célprogram, ac) méhlegelő célú növénytermesztési célprogram, ad) integrált szántóföldi növénytermesztési cp, ae) ökológiai szántóföldi növénytermesztési cp, af) hosszú távú területpihentetési célprogram, ag) ritka szántóföldi növény- és zöldségfajták termesztési célprogram, ah) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok
b) gyepgazdálkodási célprogramcsoport ba) alapszintű gyepgazdálkodási célprogramok:
1. füves élőhelyek kezelése célprogram,
2. szántó fajgazdag gyeppé alakítása
bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram, bc) Érzékeny Természeti Területeken alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok
c) ültetvényekre vonatkozó a-k célprogramcsoport ca) integrált ültetvény célprogram, cb) ökológiai ültetvény célprogram, cc) ritka szőlő- és gyümölcsfajták termesztési célprogram
d) vizes élőhelyekhez kapcsolódó a-k célprogramcsoport da) extenzív halastavak fenntartása célprogram, db) vizes élőhelyek létrehozása célprogramok:
1. szántóföld átalakítása vizes élőhellyé célprogram,
2. ívóhelyek kialakítása célprogram,
dc) zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram, dd) nádgazdálkodási célprogram;
e) kiegészítő a-k célprogramcsoport ea) erózióvédelem célprogramok 1.
vízerózió elleni védelem célprogramok
1.1.
ültetvények vízerózió elleni védelme célprogram 1.2. szántóföldek vízerózió elleni védelme célprogram 2.
szélerózió elleni védelem célprogram,
eb) füves mezsgye létesítése célprogram, ec) gyepterületen történő cserjeirtás célprogram;
f) extenzív állattartáshoz kapcsolódó a-k célprogramcsoport fa) őshonos és magas genetikai értéket képviselő állatok tartásának támogatása célprogramok: 1. magyar szürke szarvasmarha célprogram, 2. magas genetikai értéket képviselő lovak célprogram, 3. mangalica célprogram, 4. őshonos juh célprogram, 5. őshonos baromfi célprogram,
fb) ökológiai állattartás célprogramok: 1. szarvasmarha célprogram, 2. sertés célprogram, 3. juh célprogram, 4. baromfi célprogram.
Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet
ÉTT bevezetésének célja
- a természeti szempontból érzékeny földrészleteken - természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, - támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.
ÉTT kategóriák
kiemelten fontos ÉTT: nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül;
fontos ÉTT: országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek, fennmaradása v. javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges;
tervezett ÉTT: jelentős az extenzív mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken található élőhelyek száma, az extenzív gazdálkodás ösztönzésével és támogatásával a terület természeti értéke növelhető, a környezet állapota javítható.
Minta ÉTT Kiemelten fontos ÉTT Fontos ÉTT Tervezett ÉTT
ÉTT-n alkalmazható szántóföldi növénytermesztési célprogramok 1.
szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal, szántóföldi növénytermesztés madár élőhely-fejlesztési előírásokkal,
2.
lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal,
3.
szántóföldi növénytermesztés élőhelyfejlesztési előírásokkal;
ÉTT-n alkalmazható gyepgazdálkodási célprogramok 1.
gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal,
2.
gyepgazdálkodás haris élőhely-fejlesztési előírásokkal,
3.
gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal,
4.
gyeptelepítés;
Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is
Kezelés nem egyensúlyi paradigma részben emberi hatásra létrejött életközösségek esetén elengedhetetlen nyílt rendszert feltételez védett területek kicsik minden beavatkozásnak van kockázata
Természetvédelmi kezelések szakmai követelményei célok pontos megfogalmazása (mérhető!) veszélyeztető tényezők feltárása történet (korábbi használatok) megismerése fajvédelmi/élőhelyvédelmi terv több kezelés alternatíváját kipróbálni kontroll területek fenntartása pontos végrehajtás monitoring tudományos dokumentálás, publikálás
Kezelés problémái sosem elég az ismeret sokszor gyorsan kell cselekedni bevethető eszközök (pl. vegyszerek özönfajokra) több védendő érték érdekének ellentéte területhasználók ellenállása Magyarországon pénzhiány, politikai ellenérdek birtokviszony, társadalmi ellenérdekek legelő állatok hiánya szakmai hozzánemértés
Természetvédelmi kezelési terv 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról: a védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá - egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó - korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg
A természetvédelmi kezelési terv tartalmi követelményei 1. Természetvédelmi célkitűzések - a tervezési területen kívánatos és elérendő célállapot
2. Természetvédelmi stratégiák - célállapot elérése érdekében követendő természetvédelmi kezelési irányelvek - eszközeinek általános jellegű meghatározása
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak részletes, normatív jellegű meghatározása
Természetvédelmi kezelés célobjektum szerint területvédelmi fajvédelmi
jellege szerint fenntartó (pl. régóta védett területeken) megmentő (vészhelyzetben)
Fajvédelmi programok egy faj populációinak egyedszám-növelésére kis populációméret, fogyó trend okok kivizsgálása példák kétéltűmentő akciók ürgementés fehér gólya, gyöngybagoly, túzok denevérek rákosi vipera magyarföldi husáng
Élőhelyvédelem cél: biodiverziást, életközösséget megőrizni szukcesszió gátlása vagy fenntartása területhasználókkal egyeztetve kell végezni Magyarországon 3 élőhelytípusra vizes élőhelyek erdők gyepek
Vizes élőhelyek kezelése Legfontosabb tényezők vízborítás mértéke időbeli eloszlása vízminőség
Problémák vizes élőhelyek megszűnése vegyszerek bemosódása eutrofizáció illegális hulladék, szennyvíz bevezetése növényzet változtatása állatok zavarása
Gyepek kezelése sokféle gyep – sokféle kezelés legtöbb gyepünk extenzív gazdálkodás eredménye → fenntartani történet fontos!
Gyepeket fenyegető veszélyek cserjésedés, beerdősülés invazív fajok szántás, gyümölcsös telepítés, erdősítés égetés kemikáliák túllegeltetés/alullegeltetés trágyázás túlkaszálás, széna otthagyás közlekedés, sport, idegenforgalom szemétlerakás szárazodás vízrendezés környező erdők kiirtása
Ellenérdekelt gazdálkodók
Támogatási rendszer NATURA 2000 területeken Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.) gyepterületeket legeltetéssel, kaszálással kell hasznosítani csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly gyepterület túllegeltetése tilos gyepfelszín maradandó károsítása tilos trágya kiszórása tilos terület 5-10%-át kaszálatlanul kell hagyni (forgóban) belvíz elvezetése és a gyepterület öntözése tilos napnyugtától napkeltéig a gépi munkavégzés tilos
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásai (269/2007. (X. 18.) Korm. rend.) II felügyelőség/ (fő)jegyző engedélye szükséges: a) a nád irtásához, b) október 31. - április 23. legeltetéshez. kiszorításos kaszálási módszert kell alkalmazni kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező inváziós növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni kaszálás tervezett időpontját legalább 5 munkanappal írásban be kell jelentenie NPInak széna tárolása a kaszálást követő 30 napon túl tilos.
Erdők kezelése Erdő: elegyes különböző korú egyedek strukturális cserjés kidőlt fák
szálaló vágás vegetációs időszakon kívül
Veszélyeztető tényezők gazdálkodási hibák vadak túltartása erdei terménygyűjtés turizmus invazív fajok hulladéklerakás környezetszennyezés fragmentáció katasztrófák
Környező államok erdeinek természetessége
Esettanulmányok
Cifra kankalin jégkorszaki reliktum Vértes, Bakony, Keszthelyi hg. régebben több virágzó tő ok: fekete fenyő – árnyék kezelés (92, 96) megerősödtek több virágzó, termést érlelő
Rákosi vipera FV, Berni II, CITES I., EU már csak Magyarországon él élőhely átalakulás kénytelen kedvezőtlen helyen élni Javaslatok marha legeltetés hosszan magas vízborítás kerülendő élőhelyrekonstrukció
Élőhely-helyreállítás – Restaurációs ökológia terület tudatos megváltoztatása, őshonoshoz hasonló ökoszisztéma létrehozása érdekében Típusok be nem avatkozás helyettesítés rehabilitáció kicserélés
Nyirkai-Hany vizes élőhelyrekonstrukció