A szemináriumi dolgozat címe A dolgozat alcíme
Készítette: Barbarossza Pikáccsú EHA kód: BAARPIK.ELTE Kurzus: Fiktív kurzus a kitalált középkorról Kurzuskód: BBN-TÖR-007 Oktató: Dr. Magisterdictus Pé Dátum: 2012. december 13. // 2012/2013/1
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
„tudod mit nem adtam volna, ha évekkel ezelőtt belefutok egy ilyenbe......” Simon Péter, IV. évf.
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...........................................................................................................................................2 2 Tárgyalás............................................................................................................................................2 2.1 A címoldal................................................................................................................................ .3 2.2 Tartalomjegyzék....................................................................................................................... .4 2.3 A dolgozat maga....................................................................................................................... .4 2.3.1 Hivatkozás.........................................................................................................................5 2.4 Bibliográfia.............................................................................................................................. .6 2.5 Mellékletek............................................................................................................................... .7 3 Befejezés............................................................................................................................................7 4 Bibliográfia........................................................................................................................................8 4.1 Források................................................................................................................................... .8 4.1.1 Levéltári források...............................................................................................................8 VII.18.d Budapesti Királyi Ügyészség (1946-tól Budapesti Államügyészség) iratai. Büntetőperek iratai ................................................................................................................8 4.1.2 Kiadott források.................................................................................................................8 4.2 Szakirodalom........................................................................................................................... .8 5 Mellékletek........................................................................................................................................9 5.1 Képek....................................................................................................................................... .9 5.2 Képek forrása........................................................................................................................... .9
1
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
1 Bevezetés* Az egyetemre kerülve az ember hamar belefut abba a problémába, hogy egy kurzus teljesítéséhez szemináriumi dolgozatot kell elkészítenie. Ez alapvetően nem okozhat gondot, ha a hallgató lehúzott már pár évet az egyetem falain belül, és kialakult a megfelelő rutinja, esetleg egy-egy órán elő is került, hogy mi fán terem a szemináriumi dolgozat. Gondolnunk kell azonban azokra is, akik még az egyetemi tanulmányaik elején járnak, esetleg akkora mákjuk volt, hogy eleddig megúszták a beadandókat (Vagy a kritikát...). Ebből a megfontolásból ezzel a rövid írással ünnepélyesen útjára indítom az I. Tóth Zoltán Kör egyetemi túléléshez készített segédlet-sorozatát, amely remélhetőleg megkönnyíti majd az utánunk következők dolgát. A képzés során fontos, hogy fejleszd saját íráskészségedet, mivel a diploma megszerzésének része a szakdolgozat elkészítése, és a fejlődéshez a legtöbb lehetőséget a szemináriumi dolgozatok adják. Mivel mindenki más felhasználói szinten tart, ezért nem tudok kitérni minden apróságra, de igyekszem tekintettel lenni arra, hogy sokan eddig csak fészbúkoltak, meg szörnyeket gyilkoltak, és még csak most ismerkednek a szövegszerkesztővel. Nekik azt javaslom, hogy szánjanak egy kis időt a Word, LibreOffice – jelenleg ezt használom – stb. bájaira, vagy legalább keressék meg a Súgó fület. Ide most biggyesztenem kellett volna egy szép kis historiográfiát, de ezt most nézzétek el nekem.1
2 Tárgyalás A szemináriumi dolgozat a következő fő komponensekből áll össze: •
címoldal,
•
tartalomjegyzék,
•
a dolgozat maga,
•
bibliográfia,
•
mellékletek.
Ezekre az alábbiakban részletesen is kitérek, olykor tovább is bontom, de még mielőtt belevágnánk egy-két apróság. * Ezúton is köszönöm Kerekes Dórának a dolgozathoz fűzött megjegyzéseit, meglátásait, valamint Tamás Dalmának, Bajkó Dánielnek és Simon Péternek a véleményezést. 1 Lásd: A dolgozat maga c. fejezetet. (Hurrá, az első lábjegyzet!)
2
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
A szemináriumi dolgozat tárgyilagosságra törekszik, ezért a szöveget általában T/1 (többes szám, első személy = mi) ragozással írjuk, de nem eretnekség E/1-ben (egyes szám, első személy = én) ragozni. Ez az oktatótól is függ, de aki egyedfejlődése során növesztett gerincet, nyugodtan vállalja a véleményét, és grammatikailag is fejezze ki. A terjedelmi korlátokat általában az oktatók határozzák meg, többnyire 5-15 oldal közt mozog (Esetleg karakterszámot adnak meg, amelyet a szövegszerkesztőkben az Eszközök → Szavak száma alatt találsz meg). Az általános követelmények a következők: •
12-es betűméret,
•
Times New Roman betűtípus,
•
másfeles sorköz,
•
sorkizárt igazítás,
•
2,5 cm-es margók minden oldalon (Szakdolgozatnál ez bal oldalt 3 cm-re módosul, a kötés miatt, de addig ugye el kell jutni...).
Mindezek a Formátum fül alatt találhatóak. Mint azt észrevehettétek, a szövegtörzs tördelésénél a fejezet, alfejezet legelső bekezdését nem húzzuk beljebb, csak az utána következőket. A behúzott bekezdéseket 0,5 cm-re állítsátok (A „Tabulátor gomb” alapból jobban behúzza a bekezdést, ha nem állítod át, nem főbenjáró bűn.). Oldaltörések (Beszúrás → Töréspont) beiktatását is javaslom olyan helyeken, ahol fontos, hogy ne csússzon el a szöveg, pl. címoldal, tartalomjegyzék után. Valamint nem árt, ha van Élőfej (Beszúrás → Élőfej), benne a neved, a doli címe, a kurzus címe minimum, esetleg a dátum, az oktató neve, a kurzus kódja stb., és Élőláb (Beszúrás → Élőláb), elsősorban az oldalszámnak. (Beszúrás → (Mezők) → Oldalszám).
2.1 A címoldal Az oktatók egy dolgozat elolvasásakor a címoldallal találkoznak először (És ez nagyban befolyásolhatja a befogadás hangulatát!), így érdemes normális küllemet kölcsönözni neki. Nem kell feltétlenül címert tenni rá, de az alapvető adatokat tüntesd fel, bár ezek egy része opcionális. A címet érdemes nagyobb betűvel, vastagon szedni, és értelmes módon tördelni (Shift+Enter kombó). Ha rendelkezik a dolgozat alcímmel, akkor azt kisebb betűvel, értelemszerűen a főcím alá írd. Mindkettő legyen pontos, és valóban ezekről szóljon a dolgozat, ellenkező esetben várható, hogy az 1–5-ig terjedő skála alsó fertályában találod magad.
3
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
Fel kell tüntetni továbbá a dolgozat készítőjének nevét (Optimális esetben ez a sajátod.), az évfolyamot, szakot (szakpárt), esetleg az EHA kódodat, az ETR miatt, vagy ha rajtad kívül még egy Kis János ül a csoportban. A kurzus adminisztrációs adatait szintén rögzítsd a dolgozaton, úgymint a kurzus neve, kódja, az oktató(k) neve, titulusa. Utóbbinál külön felhívom a figyelmed arra, hogy pontosan írd rá, ha nem vagy biztos benne, a legegyszerűbb, ha az ETR kurzusinformációk menüjéből lesed le. Végül egy dátum is elfér a dolgozat címoldalán, amelyre két opció van. Az első maga a dátum (2012. december 12., tehát a hónap kiírva), a második a szemeszter megadása (2012/2013/1).
2.2 Tartalomjegyzék A tartalomjegyzék megszerkesztése szerencsénkre csupán pár kattintást igényel, szövegszerkesztő programtól függően. Ehhez nem kell mást tenned, csupán használni a Címsor 1, Címsor 2, stb. „Alkalmazandó stílus”-t a fejezetek, alfejezetek címénél, majd a tartalomjegyzéket beszúrni (Nekem ez az LibreOffice-ba Beszúrás → Jegyzékek → Tartalomjegyzék.). A tartalomjegyzéket automatikusan frissítheted, de a beállításoknál figyelj oda arra, hogy a megfelelő szintig jelenjenek meg az alfejezetek. A rendszer itt a következő: I. A. 2. b., azaz római szám, nagybetű, arab szám, kisbetű. Ez a sorrend nem felcserélhető, vagyis kisbetűt ne kövessen római szám (b. A. 3. IV.) stb. A tartalomjegyzék összeállítását erősen ajánlom elvégezni még a munka kezdeti fázisában, mivel ez adja a dolgozat gerincét, és így létrejöhet a koherens egész előképe, és a csapongás is elkerülhető. Persze ehhez időben neki kell fogni, és átgondolni, mit is akarsz pontosan.
2.3 A dolgozat maga A dolgozat megírása nem kis dolog, jó esetben nem kevés könyvtárazás, jegyzetelés, fordítás stb. előzi meg, ami persze elengedhetetlen ahhoz, hogy elmerülj egy-egy témában. A dolgozat bevezetője általában a probléma, téma kiválasztásának indoklásával, majd annak historiográfiájával indul. Utóbbi annyit jelent, hogy összeszeded ki, mikor és mit írt, gondolt a témával kapcsolatban, milyen fontosabb, a tárgyat boncolgató művek jelentek meg, illetve milyen ellenvetések, kritikák érték ezeket.2 Amennyiben nem csupán szintézisteremtés a célod, ismertetned kell saját hipotézisedet, vizsgálati módszereidet, forrásaidat stb. is. Ezek után következhet a „tárgyalás”, amelyben tulajdonképpen összegezned kell a szakirodalmi2
Pl. XY a témával kapcsolatban azt állította ZS című 1999-es munkájában, hogy valami, de PQ kutatásai alapján ezt cáfolta ABC című monográfiájában.
4
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
és forrásismeretedet. A főszöveg lényege, hogy bemutasd a címben szereplő témát, koherens, egész, igényes szöveget formálj, ügyelve a pontos hivatkozásra, mivel a plagizálást kerülni kell, és erre az oktatók is odafigyelnek.3 Az oktatók kérhetik külön, hogy használj legalább X mennyiségű külföldi szakirodalmat. Ennek nem csak az az értelme, hogy rá vagy kényszerítve, hogy gyakorold a nyelvtudásodat, ha már van, de néha nem árt körbenézni, mi folyik a Kárpát-medencén kívül, mire jutottak mások, főleg ha jobbak az adottságok. Hosszú távon nagyon hasznos tud lenni. A dolgozat utolsó nagy fejezete a befejezés, amelyben ismételten összegzed a leírtakat, de új állításokat már nem teszel, mert ezt a főszövegben megtetted, kifejtetted, alátámasztottad, miegymás. Még egy-két praktikus megjegyzés a végére. A programok nyelvhelyessége közel sem tökéletes, de a dolgozat befejezése után érdemes egy (Eszközök →) Helyesírás és nyelvhelyesség ellenőrzést végigfuttatni, mert találhat valódi hibákat. Másrészt gyakran előfordulhat, hogy egy uralkodó, század stb. megadásánál a sorszám elcsúszik és idiótán tördeli a program (pl. esetünkben I. Szulejmán). Ahhoz, hogy ezt elkerüld, nem kell mást tenned csak a sorszám után a Ctrl+Shift+Space megoldással élni, ami összeragasztja a két tagot (pl. esetünkben így lesz jó: I. Szulejmán). A kötőjelek nem minden esetben rövidek. 4 Tapadó nagykötőjelet használunk pl. a -tól/ig viszonyban (1520–1566). Ezt úgy oldhatod meg, hogy leírod az első tagot, majd közvetlen utána két sima kötőjel, második tag, végül Space, és lőn nagykötőjel (Osztrák–Magyar Monarchia ↔ Osztrák-Magyar Monarchia). És végül: a nyomtatásnál elcsúszhatnak az oldalak, a tördelés és minden, amitől ha sokat pepecseltél, sírva fakadsz. Ezért javaslom, hogy PDF-fájlba mentsd el a dolgozatot, és PDF-ből nyomtasd ki (Hasonlóan szakdolgozatnál... Pl. LibreOffice: Fájl → Exportálás PDF-be, de a neten vannak külön programok erre.).
2.3.1 Hivatkozás A lábjegyzetekben5 SZERZŐ, évszám. Oldalszám(–oldalszám). [SZERZŐ
VEZETÉKNEVE6
vessző
évszám pont oldalszám(, ha kell tapadó, hosszú kötőjel oldalszám) pont] formátumot használd. Ezt a bibliográfiában oldod fel, az alább bemutatott módon.7 3 Lásd: 1999. évi LXXVI. tv. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9747 ; Elérés ideje: 2011. március 30. 18:24. 4 Lásd: A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. 260–275. pont. Különösen a 263. pont. http://mek.oszk.hu/01500/01547/01547.pdf , Elérés ideje: 2011. április 3. 17:38. 5 Beszúrás → Lábjegyzet 6 EZ KISKAPITÁLIS NEM EGYSZERŰ NAGYBETŰ ↔ EGYSZERŰ NAGYBETŰ. EZ MÁR BIZA', FINOM DOLOG. Formátum → Karakter → Hatás. 7 Ettől eltérő hivatkozási rendszerek is léteznek, és használatban is vannak. Ne lepődj meg, ha más sablont kell
5
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
Amennyiben egy szerzőnek több művét is használod egy évből, arab kisbetűvel különböztesd meg a műveket (Pl. 2000a, 2000b, 2000c). Ismeretlen adatok estén az h. n. (helymegjelölés nélkül, l. „sine loco”, s.l.), é. n. (évszám nélkül, l. „sine anno”, s.a.), k. n. (kiadó nélkül), N. N. („nomen nescio”, azaz a szerző ismeretlen) rövidítést használd (Én javaslom a magyar kifejezés rövidítését.). Talán kevésbé egyértelmű az s.a.r. rövidítés, ami a „sajtó alá rendezte”-t takarja, ill. az „et al.”, ami az „és munkatársai”. A „passim” azt jelenti, hogy a megjelölt oldalakon elszórva találhatóak adatok a témával kapcsolatban. Az oldalakat jelölhetjük p.-vel (198. p., 198–199. p.8, pl. Fons), ennek magyar megfelelőjével (198. o., 198–199. o.), de akár el is hagyhatjuk teljesen a rövidítéseket, és csak az oldalszámokat adjuk meg (198., 198–199., pl. Aetas. Szerintem ez a legjobb, mindenki tudja, hogy oldalakra hivatkozol, és nem a 198–199. kilométerkövek közti M3-as autópálya-szakaszra.). A levéltári források esetében a levéltár nevét (rövidítve) és a jelzetet kell megadni. Külön fel kell hívnom a figyelmet az interneten fellelhető anyagokra. A mindenki számára elérhető, közkedvelt oldalakon előfordulhatnak olyan szövegek, amelyek forrása nincs feltüntetve. Így könnyen előfordulhat, hogy épp a tanárod saját (vagy kollégája) szellemi termékét használod fel anélkül, hogy te azt tudnád (Ráadásul örülsz is, hogy milyen okos dolgokra leltél, hála a világhálónak...), és – akaratlanul is – belekeveredhetsz plagizálásba. Ha ezt még megfejeled egy „kivágás–beillesztés” megoldással, és nem csak szellemileg, de egy az egyben nyúlod le a dolgot, akkor biztosan számíthatsz néhány kellemetlen percre. 9 És akkor még jól jártál. Éppen ezért te mindenképp tüntesd fel a lelőhelyeket pontosan, hogy ezt a méregfogat kihúzd. Következzen ennek a módja. Az világhálóról vett anyagok esetén – akárcsak a mellékletekhez összegyűjtött anyagok esetében – fel kell tüntetni a lehető legpontosabb webcímet, és a letöltés pontos idejét (Elérés/letöltés ideje: 2012. december 12. 12:12., vagy 2012. december 12. 12:12 elérés.), mivel előfordulhat, hogy az oktató esetleg már nem találja, vagy nem azt, ahol és amit kellene (Esetleg +18-as oldalba ütközik. Előfordult.).10
2.4 Bibliográfia A bibliográfiában fel kell sorolni minden olyan anyagot, amelyet igénybe vettél a dolgozat használni. 8 Hosszabb rész hivatkozásánál – főleg a külföldi szakirodalomban – találkozhatunk a pp. rövidítéssel (pp. 198–199), ami magyarul az oldatól oldalig. 9 Arra is gondolj, hogy nem te vagy az első, aki felhasznál valamit, esetleg teljesen elüt a saját stílusodtól. Ezt a gyakorlott szem észreveszi. 10 http://tortenelemszak.elte.hu/segedlet/vilaghalo_hivatkozas.html ; Elérés ideje: 2011. március 24. 18:33.
6
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
elkészítéséhez. A felhasznált monográfiák, tanulmányok, cikkek stb. könyvészeti adatait itt kell megadni, ezért ezeket gyűjtsd kezdettől fogva, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen utólag kikeresni az adatokat (Én javaslom, hogy a jegyzetelésnél folyamatosan jelezd az oldalszámokat is magadnak.). Fontos, hogy ne tüntess fel olyan tételt, amelyet nem használtál a dolgozathoz, ill. nem szerepel lábjegyzetben hivatkozásként, mert visszaüt(het), és az kellemetlen. Alább láthatod a feloldást is. Ezt táblázatban érdemes megoldani (2 oszloppal), keret nélkül. A feloldás maga az évszámmal egy vonalban kezdődik minden esetben.
2.5 Mellékletek A szöveg átláthatósága miatt javaslom, hogy a mellékletek (térképek, képek, táblázatok, statisztikák, archontológiák, kronológia stb.) a dolgozat legvégére kerüljenek, és a szövegben csak utalj rájuk (Lásd: X. ábra). A mellékletek forrását is fel kell tüntetni, így ezek összeválogatásánál is ügyelj arra, hogy a lelőhelye(ke)t megjelöld, legyen az netes, vagy könyvből vett, esetleg múzeumi tárgy stb. Ezt megteheted a mellékletek mellett közvetlenül, vagy külön táblázatban utánuk. Az internetről vett anyagokra vonatkozóan l. a fentiekben leírtakat.
3 Befejezés Akit bővebben érdekel a téma, az olvasgassa Gyurgyák János Szerzők és szerkesztők kézikönyve c. munkáját, vessen egy pillantás Kerekes Dóra tanárnő letölthető segédletére11, szedje elő A magyar helyesírás szabályait12. Lezárásként sok sikert és kitartás kívánok az I. Tóth Zoltán Kör nevében!
11 http://tortenelemszak.elte.hu/intezet/kkukett/kerekes11t214.html ; Elérés ideje: 2011. augusztus 27. 11:05 12 http://mek.oszk.hu/01500/01547/ ; Elérés ideje: 2011. augusztus 27. 11:05
7
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
4 Bibliográfia 4.1 Források 4.1.1 Levéltári források VII.18.d Budapesti Királyi Ügyészség (1946-tól Budapesti Államügyészség) iratai. Büntetőperek iratai
HU BFL VII.18.d 03/0505 - 1932 Büntetőügy. A Magyarország dolgozóihoz! kezdetű röpirat terjesztése miatt HU BFL VII.18.d 03/0527 - 1942 Büntetőügy Kalocsai István és társai ellen, rendszerellenes röpiratok készítése miatt
4.1.2 Kiadott források ANONYMUS 2000 THURÓCZY 2002
ANONYMUS: A magyarok lábjegyzeteiről. Ford.: Névtelen János. Budapest, 2000. THURÓCZY János: A magyarok bibliográfiája. Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch, 2002.
4.2 Szakirodalom SZERZŐEGY 2011
SZERZŐEGY Kettő: A szemináriumi dolgozat rejtelmei. In: Uő: Segédletek a fiatal történészeknek. Isaszeg, 2011.
SZERZŐKETTŐ 2010 SZERZŐKETTŐ Kettő: A szemináriumi dolgozat buktatói. In: Metropol, 17. (2010. február 29.) 43. sz. 3–4. SZERZŐHÁROM 2007a SZERZŐHÁROM Egy: Mi a hivatkozás? In: Szemináriumi Szemle, 2. (2007) 3. sz. 88–99. 2007b SZERZŐHÁROM Egy: Lábjegyzetelési szokások a késő középkor elején Felsőalsórácrákoskiskunrákón. In: Kardinális kérdések – marginális érdeklődés... Szerk.: Zártartz Áron – Muzikus Tasziló. Gödöllő, 2007.
8
Fekete Bálint
I. Tóth Zoltán Kör Segédletek
A szemináriumi dolgozat
5 Mellékletek 5.1 Képek
1. ábra. Logó
5.2 Képek forrása 1. ábra
http://www.facebook.com/photo.php? 2011. március 24. fbid=194852123871170&set=a.165539793469070.33191.165539 19:19. 533469096&theater
9