Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézet
A „Szatmár aranyának” is nevezett alma, a Csengeri Almafesztivál marketingkommunikációja
Dr. Hajdú Noémi
Dr. Józsa Gabriella
Konzulens
Szakdolgozó
Miskolc, 2014
1
Tartalomjegyzék Bevezetés ...........................................................................................................................................3 Szatmár Almanapok bemutatása .....................................................................................................6 A fesztiválturizmus hazai tendenciái .............................................................................................. 10 Környékbeli Versenytársak ............................................................................................................ 14 SWOT analízis, avagy a marketing helyzetelemzés megkoronázása ............................................... 18 Elméleti Háttér ................................................................................................................................ 20 A kommunikáció, a kommunikáció lényege ................................................................................... 20 A rendezvények szerepe, sikeressége ............................................................................................ 22 Rendezvényszervezés folyamatának lépései .................................................................................. 23 A marketingkommunikáció lépései, a „ Kotleri 8 lépés” ............................................................... 27 A kommunikációs folyamat meghatározása ....................................................................................... 30 Célközönség meghatározása ......................................................................................................... 30 Kommunikáció céljának a meghatározása ..................................................................................... 32 Üzenet megtervezése.................................................................................................................... 36 Kommunikációs csatorna kiválasztása ........................................................................................... 38 A.
Személyes kommunikációs csatornák ................................................................................ 38
B.
Nem személyes kommunikációs csatornák ........................................................................ 39
Költségvetés meghatározása ......................................................................................................... 42 Kutatás eredményei ........................................................................................................................ 46 Javaslattétel ..................................................................................................................................... 52 ZUSAMMENFASSUNG ...................................................................................................................... 56 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 59 I.
Melléklet ................................................................................................................................... 62
II.
melléklet ................................................................................................................................... 64
III. Melléklet ................................................................................................................................... 69 IV. Melléklet ................................................................................................................................... 70
2
Bevezetés A nyolcvanas-kilencvenes években szerte Európában egy jellemző folyamat indult el, mely a turizmus specializálódása, a jellegadó vonzerők hangsúlyozása révén sok esetben tematikus utak kialakulásához vezetett. E tematikus utak nem jelentenek mást, mint az adott területen a hagyományos termék- esetünkben a gyümölcs, más esetben a bor, sajt, dohány stb. – előállítási, fogyasztási szertartásainak, valamint a hozzájuk kapcsolódó programoknak, rendezvényeknek, ünnepségeknek, kulturális értékeknek a bemutatását. A tematikus utak így tehát egy-egy idegenforgalmi termékbe csomagolva a vidéki élmények teljes körét adják, komplex szolgáltatásként, komplex kínálatként működnek. Az Észak-alföldi régió számos településén az év minden szakában hagyományőrző rendezvények csalogatják a vendéget. Az itt élő embereknek nem kell messzire mennie, ha tartalmas szórakozásra vágynak és érdeklődnek a magyar hagyományok iránt. Különösen a gasztronómiai rendezvények emelhetők ki a sorból, hiszen a falvak még őrzik a népi ételek elkészítésének hagyományait. A táj jellegű termékek - dió, sütőtök, meggy, körte, szilva és esetünkben az alma - alapozzák meg az egyediséget a kistérségek gasztronómiájában, és az erre épülő gasztronómiai rendezvényekben, a falusi turizmusban. Szakdolgozatom témájáról maga a cím is árulkodik, a „Szatmár aranyának” is nevezett alma, a Csengeri Almafesztivál marketingkommunikációja révén szeretném bemutatni vidékünk jellegzetes gyümölcsét és az e körül forgó Almanapok rendezvénysorozatát. Csenger városa Magyarország észak-keleti csücskében Szabolcs- Szatmár – Bereg megyében a Szatmári síkságon, Nyíregyházától mintegy 93 kilométerre, közvetlenül a román határ mellett, a Szamos folyó bal partján található. Témaválasztásom azért esett e rendezvény bemutatására, ezzel is történő népszerűsítésére, hiszen jó magam is Csengerben élek, személyes kötődésem van hozzá, minden évben részt veszek ezen eseményen, mind szervezőként, mind pedig látogatóként, vendégként. Fő célom a térség jellegzetes gyümölcsének, az almának, és az abból készíthető számtalan étel és ital különlegességnek a bemutatása. A gyümölcsútra látogató turista megízlelheti a terület jellegzetes gyümölcseit és gyümölcs-készítményeit, megismerkedhet azok elkészítési munkafolyamataival, ezen kívül betekintést nyerhet a vidék kultúrájába, a lakosság hétköznapi életébe. A csengerieket a megművelhető földterület szűkös volta arra késztette, hogy kihasználva a talaj termékenységét, a dús vegetációt, gyümölcstermesztéssel foglalkozzanak, s a vizenyős réteken, legelőkön állatokat tartsanak. Ezek a körülmények évszázadokon át, és a gyümölcstermesztés a mai napig nagymértékben 3
meghatározzák az itt élő emberek életét. Csengert az alma fővárosaként is emlegetik. A járási térség egyetlen almára alapozott fesztiválja. Az itteni gyümölcsöt nemcsak Magyarországon, hanem Románia szerte is forgalmazzák. Sokak számára térségünkben az alma jelenti a megélhetést, az egészséget, a benne rejlő vitaminoknak köszönhetően, a jókedvet is, hiszen mint tudjuk, ízletes pálinkát is készítenek belőle. Ezért a Csengeriek minden ősszel, az almaszüret idején megünnepelik a termést, 2013-ben, immár 12. alkalommal került megrendezésre városunkban a Szatmári Almanapok rendezvénysorozat. A rendezvényt 2008tól Csengeri Almafesztiválként működtetik. Ezt azzal a nem titkolt céllal hozták létre, hogy a térség jellegzetes gyümölcsét, az almát népszerűsítsék, illetve a helyi termelőket piachoz juttassák. Emellett fontos szerepe van a turizmus fellendítésének folyamatában is. E rendezvény egyrészt megismerteti a helyiekkel a saját értékeiket, amire a város erősségeit rá lehet építeni, illetve olyan látogatókat vonz a városba, akik a falusi turizmus, a bio turizmus és ezzel párhuzamosan a hagyományőrző-értékközvetítő programok iránt nyitottak. Az értékvédő, értékteremtő cselekvések hosszú távon a város minden életterületére, a helyiek foglalkoztatására is jótékony hatással bírnak. Szakdolgozatom bevezetését követően szeretnék egy kis ízelítőt adni rendezvényünkről, a dolgozat olvasóját elkalauzolni a vidéki életbe, a szatmári világba, a környező térségek, rendezvények bemutatásával, megismertetni az itteni íz világot, kultúrát, hagyományokat. Dolgozatomban a primer információk megszerzéséhez kérdőíves megkérdezést választottam, melyből eredményeket képeztem, azokat értékeltem és végezetül a szükséges konklúziót levontam. Ehhez segítséget a Csengeri Járási térségek lakói nyújtottak. Ezt követően elemeztem részletesen bemutatva a környékbeli versenytársakat, majd felállítottam egy SWOT analízist, melyben ismertettem az évek tapasztalata során megfogalmazódott erősségeket, gyengeségeket, a felmerülő lehetőségeket és az esetleges veszélyeket. Folytatásként egy átfogó képet adok magáról a rendezvény megszervezésének folyamatáról és annak lebonyolításáról, ezután pedig gorcső alá veszem a Philip Kotler1 által megalkotott, 8 lépése alapján az almafesztivál hatékony marketingkommunikációját, mely megadja dolgozatom vázát.
1
Philip Kotler, amerikai tudós, a Northwestern University Kellogg School of Management iskolájának nemzetközi
marketingprofesszora , 1969 óta egyetemi tanárként dolgozik. A többszörösen kitüntetett marketingprofesszor, 15 könyv szerzője vagy társszerzője. Több műve magyarul is megjelent. Nemcsak írással foglalkozik, nemzetközileg elismert előadó. http://hu.wikipedia.org/wiki/Philip_Kotler (2014.04.07)
4
Lépésről lépésre haladva elemezni fogom a fesztivál célcsoportját, a kommunikáció célját, annak üzenetét, a választott kommunikációs csatornát és végezetül a rendezvény költségvetését. A primer kutatási eredményeimet külön fejezetben, részleteiben elemzem. Zárásként, ennek függvényében a bennem megfogalmazódott javaslattal fogok élni, melyben néhány ötletet, újítást fogalmazok meg, amely a későbbi szervezés folyamán esetlegesen építő jellegű lehet a városvezetés, a szervezők, rendezők felé. Bízom benne, hogy dolgozatom felkeltette az olvasók érdeklődését, egyszer mindenki ellátogat hozzánk, megkóstolja a szabolcsiak által termelt finomnál-finomabb gyümölcsöket és abból készíthető számtalan finomságot, különlegességet legyen az étel vagy ital.
5
Szatmár Almanapok bemutatása A térség legjellegzetesebb mezőgazdasági növénye, gyümölcse, vagyis az alma volt a főattrakciója a fesztiválnak, amelyet hagyományosan minden év szeptember második felében, a betakarítás, a szüret idején rendeznek meg Csengerben. Az almát ma is sokan Szatmár aranyaként emlegetik. Jelenleg két, nagy, gazdaság és több egyéni vállalkozó foglalkozik a településen almatermesztéssel. A térség területének jelentős hányadát teszik ki a gyümölcsöskertek, mezőgazdasági területek. 12 évvel ezelőtt rendezték meg először a fesztivált, ahol a térségben működő gazdaságok, gazdák mutathatták be a különböző almafajtáikat. A település egyik legrangosabb eseményéről van szó, amely most már kinőtte magát oda, amire valójában szánták, mondta el, Forján Zsolt, Csenger Város Polgármestere. Korábban nagyon kezdeti lépéseket tettek, bemutatták egymás között, hogy mit tudnak termelni a gazdák. Mostanra már megjelentek azok a kereskedők, akik növény-védőszert, műtrágyát, palántát akarnak eladni az itteni termelőknek, jönnek azok a kereskedők, akik zöldséget, gyümölcsöt akarnak megvenni. A jó almatermesztés titka a jó minőségű és sok alma megtermelése. Az alma 60-70% megy európai piacokra és csak 30% marad belföldi piacon, tudtam meg az egyik helyi gazdától. A rendezvény jellegét egy mondatban is összefoglalhatjuk, mely arról árulkodik, hogy nagyon sokrétű, változatos, színes és tartalmas programsorozatból áll: hagyományőrző gasztronómiai programokból és versenyekből, népi ételek és italok kóstoltatásából, almavásárból, szakmai konferenciából, termékkiállításból, sport-, képzőművészeti eseményekből áll, melyek megjelenésükben, témájukban is a szatmári hagyományokat kívánják bemutatni. A több napos gasztro- turisztikai esemény a környék emblematikus gyümölcsére alapozva, nemcsak kulturális, hanem szakmai és piaci szempontokat is érvényesít. A szatmári almanapok szakmai fórum, szakkiállítás és kulturális, gasztronómiai program azzal a céllal jött létre, hogy Csenger és a környék jellegzetes termékét, az almát bemutassa, valamint, a gyümölcs népszerűsítésén túl a térség turizmusát is fellendítse. Egyben lehetőséget ad helyi és környékbeli, illetve belföldi és külföldi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak,
vállalkozóknak
a
megjelenésre,
ezzel
is
elősegítve
az
információáramlást, hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítását, elmélyítését, a helyben megtermelt áruféleségek, a helyi termékek piacra jutásának megszervezését, a szatmári hagyományok ápolását, új értékek létrehozását. A helyi termelők segítése kiemelt célja az önkormányzatunknak. A szervezők - annak érdekében, hogy az ide érkező vendégek akár 6
több napot is eltöltsenek városunkban - az évek során kibővítették a szakmai fórumot. Ez az a hely, ahol a gazdák a legújabb telepítési technikákkal, a gyümölcsfajtákkal ismerkedhetnek meg, illetve az idelátogató vendégeknek bemutatják a saját almájukat, technológiájukat. Emellett szakmai megbeszélésekre is sort kerítenek, amelyen e szakmában jártas szakemberekkel vitathatják meg, mindig az adott évben aktuális témát, például jégkár, tűzelhalás, valamint a fagykár enyhítési támogatások kifizetéséről, a területalapú támogatásokról is tájékoztatják a gazdákat. A szakmai fórumokon kívül a gasztronómiára is nagy hangsúlyt fektetnek. A régió gasztronómiai értékekben bővelkedik. Tradicionális helyi termékek az alma, méz, dió, szilvapálinka, aszalt szilva. Ezek népszerűsítésére nagy hangsúlyt fektetnek a régió szereplői. Tematikus gasztronómiai utak (pl. Szilva-út) szervezése, és gasztronómiai témájú rendezvények széles köre biztosít lehetőséget a helyi jellegzetességek ismerté tételére. Fesztiválunkon két napon át fő az almalekvár a rézüstökben, melynek előkészületi munkáit, például az almahámozást többnyire az idősek klubja végzi, bemutatva az érdeklődőknek és a jövő nemzedékének, hogy hogyan készül a hagyományos almalekvár. Úgy gondolom mindez egy élményt nyújthat mind egy városi, mind pedig egy fiatal számára, aki még lehet ennek folyamatát soha nem láthatta. A környező települések képviselői is nagy számban vesznek részt a főzőversenyen, gasztronómiai sátrakban készítik el a saját különlegességeiket. A gasztronómiai rész a helyi intézmények, illetve a térségi települések közötti almás ételek megversenyeztetésével és almalekvár-főző versennyel, illetve pálinka bemutatóval egészül ki. Almából sok mindent lehet készíteni, almás ételek minden mennyiségben vannak: rétesek, porlósok, palacsinták, kalácsok és olyan ételkülönlegességek, melyeknek sokan a nevét sem hallották eddig. A ciberekóstolás főként a fiatalabb korosztály számára lehet érdekes, hiszen közülük ma már kevesen vesznek részt üstben történő lekvár főzésen. Természetesen nem hiányozhat a szatmári almapálinka sem, aminek a fesztivál egész területén terjed az illata, és a kóstolás sem maradhat el. Ezen rendezvény azonban nemcsak a gasztronómiáról és a kulturális programokról szól, hanem magának az almának, a gyümölcsnek a bemutatásáról, az egészségmegőrző lehetőségeiről. Hiszen mint tudjuk, az alma az egészséges táplálkozás, illetve életmód szimbóluma is, így sportrendezvényekkel (almafutás, utcai futóverseny gyerekeknek, almakupa labdarugó torna), különböző vetélkedőkkel (almából kirakott figurák, rajzverseny, legfickósabb pálinka, almahámozó verseny, almaelkapó-verseny) egészült ki a szakkiállítás. 7
Az alma sokrétűsége nem csak az evésben és ivásban nyilvánul meg, ugyanúgy a gyerekek is tudatosan készülnek erre a fesztiválra, alma és szalmakompozíciókat készítenek, amelyekből kiállítást szerveznek. Továbbá rajzverseny is színesíti e 2 napos rendezvényt. A két-három napos almanap egyre több kulturális elemmel bővült az évek tapasztalata során. A kulturális programban a rajz,- fotó, képzőművészeti kiállításoktól a komolyzenei koncerteken, gyermek-zongoraversenyen keresztül a könnyűzenei koncertekig széles palettán válogathat az ideérkező vendég. A kísérő programok közül a kulturális rendezvények is a hagyományápolásra koncentrálnak elsősorban. Olyan csoportokat kell a színpadon felléptetni, akik a kulturális örökség megőrzésével foglalkoznak. A fesztivál mindemellett lehetőséget nyújt a kistérség művészeinek, amatőr művészeti csoportjainak a bemutatkozására is. (mazsorett csoport, Szeretet Nyugdíjas Egyesület, Őszülő Fények Nyugdíjas Klubja, Orfeusz Egyesület citerazenekara és népdalkórusa, Reflex Együttes, Szivárvány Színház, TámaszPont műsora, Csengeri Lovas Egyesület bemutatója, Solymász bemutató, Dj. Márián.) A város turisztikai elképzeléseibe az almanapok időpontja, a szüreti időszak, jól beilleszkedik. Az almanapok a szüretelés szokásait elevenítik fel. Ezek a hagyományok jó alapot teremthetnek a turizmusnak is. Az önkormányzat a városközpont organikus építészeti formavilágát felhasználva alakította ki a rendezvény helyszínét, mely a Makovecz Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Parkja. A fesztivál és a szakmai fórum a város minden korosztályát meg tudta szólítani, a közreműködők körében minden kis- és nagy vállalkozás, családi és baráti társaságok, a város civil szervezeti, a város és kistérség lakossága képviselteti magát. A sok-sok látvány egyfajta baráti-családi találkozókkal társul, ami a helyi közösséget tovább erősíti, még inkább összekovácsolja. Városunk fontosnak tartja a felnövekvő nemzedék tanítását, oktatását, hagyományink megismertetését és mindenekelőtt arra buzdítja, hogy ezeket ápoljuk, őrizzük meg, és értékeinkre legyünk büszkék. A gyümölcsút idegenforgalmi kínálatának gerincét természetszerűleg a gyümölcs, és az ahhoz kapcsolódó bemutató-, kóstoló-, és eladóhelyek jelentik. Erre épülhetnek rá a szállást, vendéglátást nyújtó szolgáltatások, illetve a gyümölcsút témájához szorosan nem kapcsolható, azonban azt jól kiegészítő szolgáltatások.
8
A program vázát a gyümölcs és a gyümölcskultúra helyi megjelenési formái adják: Gyümölcskertek létrehozása bemutatás céljából Házi-feldolgozók bemutatása: gyümölcsből készíthető termékek – lekvár; pálinka; befőtt; szárított gyümölcs Gyümölcstermelő hagyományok bemutatása Gyümölcstermeléshez kötődő kézműves-mesterségek bemutatása Gyümölcskóstolás és színvonalas gyümölcseladás lehetőségeinek megteremtése A gyümölcshöz, a gyümölcskultúrához illetve a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó művészet alkotásainak bemutatása (festészet, zene, fotó) A gyümölcsút témájához szorosan nem kapcsolható, azonban azt jól kiegészítő szolgáltatások: Kulturális, művészeti és gasztronómiai rendezvények Helyi ünnepségek Aktív kikapcsolódás természet-közeli formái Vidéki életmód bemutatása Természetjáró programok A látogatói létszám természetes függ az időjárási körülményektől is, viszont a programok jelentős részét rossz idő esetén is meg tudják valósítani. A fesztivál látogatóinak száma, évről évre bővülő tendenciát mutat, kezdetben több száz fővel indult, mára már több ezressé nőtte ki magát, így nem véletlen, hogy a nap végére nemcsak az almából készült ételek, hanem a kondérokban főzött finomságok is elfogynak az utolsó falatig. A rendezvénnyel azt szeretnék elérni, hogy városunk kulturálisan is vonzó hely legyen. A város fontos feladatának érzi, hogy halmozottan hátrányos helyzete ellenére is mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára színvonalas, változatos kulturális programokat biztosítson. A nemzetközi jelleg is nagy szerepet kap. A romániai, illetve németországi testvérvárosok kultúrájának, íz világának teret adva az országok közötti kapcsolatokat kívánjuk erősíteni. A másik szempont a nemzetköziség mellett az, hogy az őszi fesztivál az alma ünneplésének részévé váljon: az alma a virágzástól a betakarításig, a különféle hasznosításig nyomon követhető legyen, nem csak a helyiek, hanem a turisták számára is.
9
A fesztiválturizmus hazai tendenciái A nemzetközi trendekkel párhuzamosan a fesztiválok Magyarországon is egyre népszerűbbek. A mai fesztiválturizmust az elmúlt másfél-két évtizedben kialakult fesztivállátogatási szokások alapvetően meghatározzák. A számos rendezvény között nehéz eligazodni, az év bármely időszakában – döntően azonban a nyári időszakban– egyik fesztivál a másikat követi. „Fesztiválnak nevezhető minden olyan – egy vagy több téma köré szerveződő, rendszeresen megrendezésre kerülő, egy vagy több helyszínen történő, meghirdetett programmal rendelkező kulturális, művészeti, gasztronómiai, sport vagy egyéb – eseménysorozat, amelynek célja, hogy közönsége részére kiemelten színvonalas, értékközvetítő, minőségi, ismereteket is bővítő és egyben szórakoztató, szabadidős közösségi élményt nyújtson.” (Magyar Fesztivál Szövetség)2 A fesztiválok számos jellemző alapján kategorizálhatók: -
Az időtartam alapján beszélhetünk egy- és többnapos, egyhetes vagy akár több hónapos fesztiválokról.
-
A fesztivál vonzáskörzete szerint megkülönböztethetőek helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi hatókörű fesztiválok. Getz3 szerint turisztikai szempontból azon rendezvények jelentősek, amelyek meglátogatása a szokásos lakóhelyen kívüli (min. 60 km-es körzeten túli) utazással és legalább egyéjszakás ott-tartózkodással jár.
-
A megrendezés gyakorisága szintén fontos ismérv: vannak egyszeri és periodikusan visszatérő rendezvények.
A csengeri Almafesztivál e kategorizálás szerint: többnapos, elsősorban helyi vonzáskörzetű, és periodikusan visszatérő, ismétlődő fesztivál. A fesztiválok csoportosításának egyik alapvető szempontja az esemény témája, amely terén rendkívüli változatosság tapasztalható: a palettán az amatőr és professzionális művészetek fesztiváljától a gasztronómiai rendezvényeken át a környezetvédelmi eseményekig a rendezvények sokasága található meg. A fesztiválok két jellemző csoportját lehet megkülönböztetni aszerint, hogy az esemény elsődlegesen a kultúra közvetítése vagy a résztvevők szórakoztatása céljából került megrendezésre.
2 3
Piac és Ország tanulmány, Turizmus Bulletin, XIII. évfolyam 3. szám 4. old.
Stan Getz évtizedekig a világ egyik legbefolyásosabb és legismertebb szaxofonistája volt. http://hu.wikipedia.org/wiki/Stan_Getz 2014.04.17
10
A fesztiválokat műfaji szempontból a Magyar Fesztivál Szövetség az alábbiak szerint csoportosítja:4 o művészeti fesztiválok (zenei, színház, tánc, irodalom, képző- és iparművészet, film, videó, fotó, multimédia, népművészet/folklór, cirkusz, egyéb művészeti), o tisztán amatőr művészeti és „felmenő versenyek”(szavaló, kórus, színjátszó, tűzoltó és egyéb zenekar stb.), o gasztronómiai fesztiválok (étel, ital, termény, gasztronómiai hagyományokat ápoló, kulináris stb.), o egyéb, nem művészeti fesztiválok (tájhoz, természeti értékhez kötődő, hagyományőrző,
illetve
történelmi
helyszínhez
kötődő
rendezvények,
várjátékok, ünnepekhez, népszokáshoz kötődő (egyházi, világi) falunap, búcsú, vigalom, karnevál, sokadalom, fieszta, sport, természet, környezetvédelem, promóciós, márkához kötődő) (MFSZ 2008). A tematikus csoportosítás során a nemzetközi szakirodalom gyűjtőfogalomként kezeli a fesztiválokat és a fesztivállal kiegészített nagyrendezvényeket. Ez utóbbi a következő kategóriákat tartalmazza: karneválok, művészeti fesztiválok (például tánc, színház), zenei fesztiválok,
gasztronómiai
és
borfesztiválok,
vallási
fesztiválok,
cirkuszok,
sportrendezvények, megarendezvények (olimpiai játékok, kulturális olimpiák és kapcsolódó fesztiválok),
kulturális
nagyrendezvények
(például
Európa
Kulturális
Fővárosa
fesztiválsorozatai) (Smith, M. 2009).5 A napjainkig kialakított meghatározások közötti eltérés a fogyasztói trendek változására, a fesztiválcélok és funkciók átalakulására vezethető vissza. Ami egységes bennük az a téma megítélése, mely minden fesztivál középpontjában áll. Ez maga a turisztikai vonzerő, a turisztikai termék magja, mely megadja a rendezvény ünnepélyes jellegét, ezáltal megfelel a mai trendek fókuszában álló élményszerzési és művelődési (értékátadási) funkciónak, és túlmutat az „egyszerű, hétköznapi események” jellegén. További ismérve ezeknek a rendezvényeknek, hogy adott, előre meghirdetett időpontban és időtartamban kerülnek megrendezésre, valamint, hogy nem egyszeri, hanem rendszeresen ismétlődő események.
4
Ezen kategóriák szerint történik hazánkban is a fesztiválok 2009-ben elindított regisztrációja és minősítése. Piac és Országtanulmány; Turizmus Bulletin XIII. évfolyam 3. szám (Vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt., Kutatási Csoport.) 5
11
Helyszínüket tekintve egy vagy több helyszínen bonyolítják őket, melyek nem törvényszerűen azonosak évről évre.
6
Véleményem szerint nem szükséges a fesztiválok „szűk” értelmezése
és definiálása, mivel minden kulturális rendezvény pozitív értéket képvisel a helyi lakosság és az odalátogató turisták számára. A fesztiválok számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, elősegítik egy város dinamizálását, siker esetén, hozzájárulnak a városvezetés hírnevének öregbítéséhez. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában idézhetnénk kisebb túlzással a Bonanza Banzai dalszöveget: „Kihalt minden, zene se szól, nincs Beethoven, nincs rock’n'roll…” Ezt a csendet töri meg a nyár beköszöntével elkezdődő fesztiválok sora. A szabadidő eltöltése vidéken régóta ismert jelenség. A városi életforma ellentételeként vonzották az embereket a szép tájak, a különleges ízek, a helyi rendezvények. A nyolcvanas években indult el Magyarországon –nagyrészt Nyugat-Európai, főleg osztrák-német hatásra-, a mai értelemben vett falusi turizmus. A falusi turizmus egyik lehetséges kitörési pontja lehet a különböző (pl. gasztronómiai) rendezvények szervezése. Jó példa erre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, amely híres a rendezvényeiről, melyet egy-egy termékhez köt, úgymint almafesztivál, szilvalekvárfőzés, diófesztivál, sütőtökfesztivál, népi ízek fesztiválja (cinkefőző verseny), mely rendezvények egyre több látogatót vonzanak. Keresettek lettek újra a régi termékek, felgyorsult a régióban a gyümölcstelepítés. Mindez munkát ad az embereknek. Az érintett régióban felpezsdült az élet. Mindinkább látható: a turizmus különálló iparággá fejlődött, s a vidék támaszkodhat rá. A programok a néphagyományok ápolásából, felelevenítéséből táplálkoznak, egy-egy tájegység, a Szatmár, a Bereg, a Nyírség mutatkozik be. Pezseg az élet a nyári időszakban, egymást érik a falunapok és fesztiválok, amelyeknek nem titkoltan olyan szerepet is szánnak, hogy fellendítsék a turizmust, s hogy minél több vendéget csalogassanak hozzánk országhatáron innen és túlról. Különbséget kell tenni az egyes rendezvények között:7 vannak a klasszikus falunapok, amelyek talán a régi falusi búcsúk hangulatát idézik meg. Ezek inkább arról szólnak, hogy a falu vezetése vendégül látja a település lakóit, s mindenki jól érzi magát. Más a helyzet a fesztiválokkal, a több naposra szervezett programokkal, amikor a település lakói azért dolgoznak, hogy a közelről s távolról meghívott vendégek jól szórakozzanak, és a végén szép élményekkel térjenek haza. Az ilyen programok egy részét saját erőből, a költségvetésbe beépítve rendezik, mert az emberek igénylik a kellemes kikapcsolódást, amely komoly
6 7
http://rgdi.sze.hu/images/RGDI/honlapelemei/fokozatszerzesi_anyagok/kundi_viktoria_vegleges_disszertacio.pdf Hanusz Árpád, az Észak-Alfoldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság alelnöke szerinti osztályozás
12
közösségformáló erővel is bír. Nagyon sok kezdeményezés - mint például a Csengeri Almafesztivál is - azonban már állami támogatást is élvez, megyénkben húsznál több település részesül kisebb-nagyobb összegű turisztikai juttatásban. Az évente megrendezésre kerülő fesztiválokkal, nem csak a turisták szórakoztatása volt a cél, hanem a hagyományok megőrzése a megtanítása a turisztikai élményszerzés biztosítása. 8 Az általam végzett felmérés is igazolja, hogy hazánkban, - legalábbis a mi térségünk vonatkozásában
biztosan-
a
gasztronómiai,
kulturális,
hagyományőrző
fesztiválok
népszerűbbek, mint például a könnyűzenei, népművészeti, komolyzenei, színházi. Ezt alapvetően az egyes rendezvények célcsoportjainak szélessége és a hozzájuk kötődő árak határozhatják meg. Míg ugyanis a gasztronómiai fesztiválok széles célközönséget szólítanak meg és sok esetben ingyenes programokkal várják a látogatókat, addig a komolyzenei, összművészeti vagy táncfesztiválok szűk célszegmenssel rendelkeznek, valamint az általuk felölelt produkciók jellemzően jegyárasak, melyeket csak a fent említett szűk célcsoport tud és hajlandó megfizetni.
8
http://www.szon.hu/falunapok-fesztivalok-idegenforgalom-szabolcs-szatmar-beregben/news-20080801-02474872 (2014.04.12)
13
Környékbeli Versenytársak Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében a tavasz érkezésével, egészen az ősz beköszöntéig a környező településeken számos rendezvény lebonyolítása történik, számos kulturális, szórakoztató programokon részt vehetnek az itt élő lakosok, ezáltal számtalan élménnyel is gazdagodhatnak, kicsit kikapcsolódhatnak a mindennapi rohanó életből, számos látvány, újdonság tárul az ide látogatók elé. Mindig az adott térség, település hagyományos termékének előállítási, fogyasztási szertartásainak, valamint a hozzájuk kapcsolódó programoknak, rendezvényeknek, ünnepségeknek, kulturális értékeknek a bemutatása történik. Mint már korában is említést tetem róla, nagyon fontos ezen, halmozottan hátrányos helyzetű térségekben élő embereket a szürke hétköznapokból kicsit kimozdítani, számukra színvonalas, változatos, élményekkel teli programokat biztosítani. Az általam végzett kutatás alapján megtudtam a válaszadóktól, hogy a környéken milyen hasonló rendezvényekről hallottak már, melyeken vettek részt, számunkra melyek jelenthetnek esetleges veszélyforrást a későbbiekben.
Ismert környékbeli rendezvények Diófesztivál Meggyfesztivál Tökfesztivál Uborkafesztivál Mézfesztivál Levárfőző PÁLINKA FESZTIVÁL (PANYOLAI NAPOK) KÖRTEFESZTIVÁL
1. ábra (saját forrás) 14
A szemléltetett diagram alapján szeretném összefoglalni az alábbi táblázatban az ismertetett versenytársak közötti hasonlóságot, illetve különbséget:
Megkérdezettek által ismert fesztiválok:
Célközönség
Helyszíne:
Időpontja:
Pálinka és lapcsánka fesztivál
Körte fesztivál
Fehérgyarmati Járás
Szatmári, Beregi térség Fehérgyarmati Járás
Szatmári térség Mátészalkai Járás
Csengerújfalu
Szatmárcseke
Panyola
Ökörítófülpös
(SzabolcsSzatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmárisíkságon fekvő település.)
(Szabolcs-SzatmárBereg megye keleti részén, a Tiszaháton fekvő Tisza-parti település.)
Szatmárisíkságon, a TiszaSzamos - közben, közvetlenül a Szamos folyó jobb partján, a torkolattól kb. 12 km-re, délre fekvő település. )
(A megye keleti felében, a Szatmárisíkságon található, a HoltSzamos partján fekvő település.)
augusztus
augusztus
augusztus
szeptember
Dió fesztivál
Meggy fesztivál
Tök fesztivál
Uborka fesztivál
Beregi térség Fehérgyarmati Járás
Szatmári térség Mátészalkai Járás
Nyírségi települések Mátészalkai Járás
Szatmári térség
Szatmári térség
Tiszahát
Csengeri Járás
Csengeri Járás
Milota
Nyírmeggyes
Nagydobos
Ura
(SzabolcsSzatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza mentén fekvő település.)
(SzabolcsSzatmár-Bereg megye Keleti felében, Mátészalka mellett fekvő település.)
(A Nyírség keleti csücskében a Kraszna folyó bal partján helyezkedik el a település)
Július
Július
Szeptember
(SzabolcsSzatmár-Bereg megye keleti csücskében, közvetlenül a román határ mellett elhelyezkedő település) augusztus
15
Mézfesztivál Szilvalekvárfőző
(A
Időtartam:
2 napos
1 napos
2 napos
2 napos
2 napos
2 napos
2 napos
2 napos
Jegyáras/ingyenes
jegyáras
jegyáras
jegyáras
ingyenes
ingyenes
jegyáras
jegyáras
jegyáras
alkalmak száma:
10.
13.
13.
1.
2.
15.
8.
5.
Híressége:
dió
meggy
sütőtök
uborka
méz
szilva
pálinka, lapcsánka
körte
diólikőr, dióleves, zölddió befőtt, dióval Jellegzetes ételek, ízesített sültek, italok kemencés diós kalács és diós sütemények Típusa
Gasztronómia, kulturális, hagyományőrző
meggyből készült finomságok, sütemények
tökös lapcsánka, tökös-mákos rétes, tökbólé, töklekvár
Gasztronómia, kulturális
Gasztronómia, kulturális, hagyományőrző
hagyományos, tájjellegű ételek
szatmári jellegű étkek, mézes ételek és sütemények
cibere, szilvalekvár, házi tészták, szőttesek
gasztronómiai, kulturális
gasztronómia, kulturális
gasztronómia, hagyományőrző
2. ábra (saját szerkesztés)
16
szatmári töltött káposzta, lapcsánka, kemencés lángos szatmári szilvapálinka, almapálinka, egyéb gyümölcspálinka gasztronómia, kulturális, hagyományőrző
tájjellegű ételek, vilmoskörte, nasikörte, körtebefőtt, körtepálinka kulturális, gasztronómiai, hagyományőrző
Láthatjuk, hogy az említett rendezvények elsősorban a Csengeri, a Fehérgyarmati és a Mátészalkai Járási települések lakosságához szólnak.9 Megtudhatjuk, hogy melyik térség mely gyümölcséről híres. Hagyományosan, évről évre megrendezendő, többnapos, elsősorban gasztronómiai, hagyományőrző és kulturális rendezvényekről van szó, melyek a nyár beköszöntével egészen őszig kerülnek megrendezésre. Elnevezésük is utal az adott településen, környéken hagyományosan megtermelt gyümölcsökre, jellegzetes ételeinek, italainak a
bemutatására.
A szabolcsi emberek életét
nagyban meghatározza a
gyümölcstermesztés, a földművelés, tehát az itt élő emberek nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. Megyénket a legtöbben úgy ismerik, mint az alma hazáját. Azt viszont kevesen tudják, hogy a körte termesztését is magasan űzik itt a gazdák. Az országban kevés helyen termesztenek jó minőségű terméket, itt viszont a termelői adottságok, a Szamos öntéstalaja ideális helyszínül szolgál a termesztésre, s az itteni gazdák ezt nagyon magas színvonalon is művelik, kihasználva a meglévő adottságainkat. Ezen rendezvények alkalmával a hagyományokhoz híven feldíszített főzősátrakban kóstoltatják meg a vendégekkel a finomabbnál-finomabb ételeket és italokat. E fesztiválokra ellátogatók egész napos szórakoztatásáról a kulturális fellépők színes kavalkádja gondoskodik. A népzenétől az operetten át, a könnyű zenétől a rockzenéig mindenki ízlésének megfelelően válogathat. A gasztronómia keretében megismerhetjük a helyi hagyományokat, a népi ételek készítési folyamatait, a szatmári íz világot, túlmenően pedig minden korosztály számára kikapcsolódási lehetőséget biztosít, hiszen kísérő programként megtalálhatóak a gyermekprogramok, kulturális műsorok, néptánc együttesek bemutatója. Minden egyes térség, település lehetőséget ad a hírességeik, amatőr csapataik bemutatkozására is.
9
http://www.milota.hu; http://www.nagydobos.hu; http://www.okoritofulpos.hu (2014.04.17)
17
http://www.nyirmeggyes.hu;
http://szatmarcseke.hu;
SWOT analízis, avagy a marketing helyzetelemzés megkoronázása Mivel a marketing helyzetelemzés feladata alapot adni a szervezet marketingcéljainak és stratégiáinak meghatározásához, hasznos lehet az információk olyan formában történő megjelenítése, amely áttekinthetővé teszi az audit fő eredményeit. Erre szolgál a SWOT – analízis, mely a vállalkozást a versenytársaitól megkülönböztető belső erősségek és gyengeségek, valamint a kulcsfontosságú külső lehetőségek és fenyegetettségek szemléletes összefoglalója.
3. ábra 10
A SWOT egy mozaikszó, nevét a benne szereplő angol nyelvű kifejezések kezdőbetűiből kapjuk meg, úgy mint, a: - Strengths
Erősségek
- Weaknesses Gyengeségek - Opprtunities Lehetőségek - Threats
Fenyegetések, Veszélyek
Magyar megfelelője a GyELV-elemzés (itt a fenyegetettségek szinonimája, a veszélyek szerepel a névben), és bár tartalma azonos, széles körű elterjedtsége miatt inkább az eredeti kifejezést használjuk. A SWOT minden korábban összegyűjtött, lényeges információ szintézise. 11
10 11
http://agrostratega.blog.hu/ (2014.04.12) http://agrostratega.blog.hu/2009/07/16/swot_analizis_avagy_a_marketing_helyzetelemzes_megkoronazasa (2014.04.12)
18
A belső környezet elemzésére az erősségeket és a gyengeségeket határozzuk meg, míg a külső környezet elemzésére a lehetőségeket és veszélyeket elemezzük. Erősségként szolgálnak azok a tényezők, erőforrások, amelyben versenyelőnyre tehetünk szert a legfontosabb versenytársakkal szemben. A gyengeségek azon a rendezvényen belüli tényezőkre utalnak, amelyek vonatkozásában gyengén ellátott, amin még van mit fejleszteni, esetleg bővíteni. A külső környezetet elemző lehetőségek mindig a rendezvényen kívüli tényezők, amelyek lehetővé teszik a fejlődést, a fenyegetések pedig tőlünk független elemek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják, korlátozzák például a rendezvényünk népszerűségét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján összeállíthatunk mi is egy listát, amelyben az erősségeket és gyengeségeket, a későbbiekben rejlő lehetőségeket, és nem utolsó sorban a veszélyeket fogalmazhatjuk meg. Erősségek: - a kiállított termékek minősége - almás ételek, tájjellegű ízek- bio; és reformételek irányába lehet elmozdulni - tájjellegű pálinka - egészségmegőrző rendezvények: sport (egészségturizmus erősítése) - kiállítások (almás, egyéb) - gasztronómiai verseny- rengeteg embert megmozgatott - hagyományápolás
Gyengeségek: - Installáció ( még van mit javítani) - Szakmai fórumon kevés résztvevő - gazdasági kiállításokon kevés a kiállító - a helyi pálinkáknak, lekvárnak kis marketingje volt eddig - kulturális műsor hagyományőrző része - kevés kézműves;- bio vásáros - plakát, meghívók
Lehetőségek:
Veszélyek, Fenyegetések:
-
határon túli összefogás, például Romániával
-
bővülő piac a város bővülő ismeretsége pályázati lehetőségek a saját fejlesztés megvalósításához a helyiek értékmegőrző tevékenységével a falusi turizmus erősödése
-
- versenytársak nagy száma - kiállítók számának esetleges csökkenése a rendezvény sokszínűségét illetően ellaposodhat - hiányzó állami, önkormányzati támogatás nélkül a rendezvény kivitelezhetetlenné válik - fogyasztói igények változása - egyéb könnyűzenei koncertek - térségben jellemző falunapok, látogatók számának csökkenése
19
Elméleti Háttér A kommunikáció, a kommunikáció lényege A kommunikáció fogalmát mindennap használjuk, ismerjük a tartalmát. Ha azonban meg akarnánk fogalmazni, hogy valójában mit is jelent, mégis nehézséget okoz, annyira sokrétű, szerteágazó fogalomról van szó. A kommunikáció definiálása és interpretálása még napjainkban sem egységes a szakirodalomban. A kommunikációt itt a „cossuminicatio”latin szó alapján a következő értelemben használjuk: üzenetek vagy hírek közvetítése meghatározott célból és meghatározott helyre, speciális közvetítői utak és eszközök segítségével. Kommunikálunk: kapcsolatot tudunk létesíteni valakivel, meg tudunk osztani egy értesülést, egy gondolatot. Legtágabb értelemben: minden, amit mondunk valakinek, vagy közlünk valakivel. 12 A fesztivál szervezőinek is az a célja, hogy a rendezvény lebonyolításáról információt juttassanak a célközönség felé, valamilyen marketingkommunikációs eszköz segítségével. A kommunikáció megfogalmazása során három lényeges elem hangsúlyozása célszerű: -
egyrészt a kommunikáció társadalmilag meghatározott, tudatos kapcsolatokra vonatkozó kategória,
-
másrészt ez a tevékenység folyamatjellegű, amelynek van kiindulópontja és végpontja,
-
harmadrészt pedig olyan célja van, amelynek hatása, eredménye regisztrálható, tehát a visszacsatolás valamilyen módon megvalósul.
Ebből az következik, hogy a kommunikáció sohasem egyirányú, hanem egy körkörös folyamat, mindig van visszacsatolás és reakció, esetleg ellenvélemény. A kommunikáció résztvevői a társadalom tagjai, csoportjai, tömegei és ezek szervezetei, akik/amelyek információt létrehozók, kibocsátók, közvetítők, befogadók és visszajelzők egyaránt lehetnek. Minden kommunikációban megtaláljuk konkrét formában a kommunikáció általános jegyeit, éspedig: - a tájékoztatót, informálót, vagyis a közlőt, a kommunikátort; - a kommunikáció tárgyát; - az erről kialakított közleményt, azaz az üzenetet;
12
Sándor Imre: A marketingkommunikáció kézikönyve, Képíró kft, Budapest, 2000. 17. old.
20
- az információ kibocsátás, a közlés célját; - azt a közeget, amely az információt közvetíti, vagyis a közlés eszközét; - azokat, akikhez az információ szól, tehát a címzettet, illetve a befogadót; - végül a kommunikáció hatását, eredményét. A klasszikus kommunikációs modellt 1948-ban Lasswell dolgozta ki. 13 Lasswell modellje egyrészt tartalmazza: -
a kommunikáció szereplőit
-
a kommunikáció eszközeit
-
a kommunikáció funkcióit
-
a kommunikáció (zavaró) zajtényezőit,
,másrészt választ ad a ki, mit, milyen módon, csatornán és eszközzel kinek és milyen hatással közvetít kérdésekre.14 Ezen kommunikációs csatorna egyes útjait, lépéseit, eszközeit fogom dolgozatom későbbi részében kifejteni. A XXI. században egyre nehezebb feladat a marketingtevékenység, legyen szó akár új termékről, akár meglévő termék újra pozicionálásáról, akár rendezvényről, kiállításról, fesztiválról. Ha a marketing eszközeivel akarunk hatni a célpiacra, alaposan meg kell gondolni, hogy milyen lépéseket tegyünk a reklámozás tekintetében, ugyanis napjainkban erős a verseny, a konkurenciák magas száma miatt szinte lehetetlen valami egyedi és figyelemfelkeltő attrakciót létrehozni. Talán ami még a marketingtevékenységnél is nehezebb feladat és megpróbáltatás egy új kreatív, exkluzív ötlettel előállni, egy adott rendezvényt megszervezi, lebonyolítani. A rendezvények tervezésénél és szervezésénél nagy hangsúlyt kell fektetni elsősorban a célközönségünk meghatározására, valamint, hogy hogyan lehet a közönségnek, a célcsoportnak a figyelmét a legegyszerűbben és a leghatékonyabb módon felkelteni. A rendezvények skálája és ezzel együtt a rendezvények szervezési technikái nagyon széleskörűek lehetnek.
13
A magyar nyelven megjelent marketing irodalomban ezt Kotler Marketing Managment könyve tartalmazza. Kotler; P.: Marketing Managment, Műszaki Könyvkiadó; Budapest;1991. 497.old. 14 Sándor Imre: A Marketingkommunikáció kézikönyve; Budapest, 2000.17-23. old.
21
A rendezvények szerepe, sikeressége Napjainkra a rendezvények jelentősége és száma az egész világon egy folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy kisebb volumenű rendezvény megszervezése is gondos, tudatos szervező munkát igényel. Ha az ember e témáról beszél, az, az általános vélemény, azt gondolja, hogy rendezvényt szervezni mindenki tud. Jól, kevésbé jól, vagy éppenséggel nagyon rosszul. Olyan ez, mint az általános anekdota, hogy náthát gyógyítani is mindenki tud. Ha azonban már csak az egészen egyszerű rendezvényekre gondolunk, arra például, hogy minden háziasszony rendezett már születésnapi ünnepséget, minden főnök összejövetelt a munkatársak, a partnerek részére, akkor hamar kijelenthetjük, hogy korántsem ilyen egyszerű feladattal állunk szembe. A rendezvényszervezést általában a filmrendezéshez szokták hasonlítani: egy rendezvény olyan, mint egy film, csak éppen nem vesszük fel kamerával. Filmet készíteni vagy rendezni is tud elvileg mindenki. Kell hozzá egy téma, egy videokamera, színészek, hang és világítás, stb. Azonban a sikeres film alapja a zseniális forgatókönyv, a dramaturgia, a hatásos smink, jelmez, képbeállítás, világítás, és a komponált zenével együtt hatásos vágás. Ezt összerakva még azt is el kell érnünk, hogy sokan elmenjenek megnézni a filmet, hiszen akkor éri meg az egész. A rendezvényekkel is valahogy ugyanez a helyzet. Itt is ugyanúgy meg kell lenni a precíz forgatókönyvnek, mely az egész rendezvény lebonyolításának alapja lesz. Attól még, hogy van egy üres helyszín, asztalok, székek, étel-ital bőséggel valamint fellépők, nem biztos, hogy emlékezetes, sikeres rendezvényre érkeztünk.15 Ekkor fogalmazhatjuk meg kritériumokkal, hogy mikor is sikeres egy rendezvény? A sikeres rendezvénynek négy fontos ismérve van: -
az első, ha a „meghívottak” közül sokan jönnek el, vesznek részt a rendezvényen. Az a kitétel, hogy sokan jöttek el, rendkívül relatív.
-
másik ismérve, hogy a részvevők jól érezték magukat. Ezt mérni rendkívül nehéz, de viszonylag könnyen meg lehet érezni. Jól érzik magukat a részvevők, ha sokáig maradnak a rendezvényen.
-
a harmadik ismérve a jó rendezvénynek, hogy a meghívott vendégek, előadók, sztárvendégek fellépése előtt senki nem távozik a rendezvényről, mindenki kíváncsian várja a műsorokat, jól szórakozik, érdeklődést mutatnak, koncertek esetén tombolnak
15
http://www.rendezvenyvilag.hu/hirek/1011-sikeres-rendezvny-lpsrl-lpsre.html (2014.04.17)
22
az emberek. Ha a vendégek gyorsan, úgymond „időnap előtt” „elpárolognak”, akkor, a rendezvény sikerében kételkednünk kell. -
A negyedik jellemzője a sikeres rendezvénynek, hogy hosszantartó, maradandó élményt nyújt.
Meg kell itt jegyezni, hogy a rossz rendezvénynek is jellemzője a hosszantartó, maradandó élmény, csak éppen ez nem kellemes élményt jelent. Ilyen hosszantartó maradandó élményt csak akkor lehet nyújtani, ha a rendezvény minden lépése jó volt, közöttük legalább egy kiemelkedően jónak bizonyult. 16 Ezt követően szeretnék kitérni részleteiben a rendezvényszervezés menetére, annak részleteire, nagyon fontos lépéseire, de már itt is meg kell állapítanom: jó rendezvényt nem lehet úgy szervezni, hogy folyamatának bármelyik része ne legyen legalábbis elfogadható. Az emberi természet ugyanis olyan, hogy a kis rosszra időnként jobban emlékszik, mint a sok jóra.
Rendezvényszervezés folyamatának lépései A rendezvényeket legjobban úgy vizsgálhatjuk, ha megnézzük a szervezésük folyamatát. A marketingmunka mára klasszikusnak nevezhető négy lépése igen jól használható az események áttekintésére. A rendezvényszervezés, mint folyamat tehát négy nagy lépésből tevődik össze, ezeken belül természetesen számtalan apró lépésre, kérdéskörre figyelemmel kell lenni. 17 Lépések: 1. Tervezés 2. Előkészítés 3. Lebonyolítás 4. Utómunkák, Értékelés
16 17
http://www.rendezvenyvilag.hu/hirek/1011-sikeres-rendezvny-lpsrl-lpsre.html (2014.04.17) Fazekas Ildikó- Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció; Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest; 2000. 58. old.
23
Dolgozatom folyatatásaként ezekről fogok egy kis ízelítőt adni. A kezdeti, legelső fázisban meg kell határozni a célokat és rövid helyzetelemzést kell végezni. Tisztázni kell, hogy a rendezvénnyel mi a célunk és milyen alkalomból kerül megrendezésre. Ezt követően kell azt eldöntenünk, hogy kit akarunk meghívni, ki lesz a célközönségünk, célcsoportunk. Bármely rendezvényre gondolunk, mindegyiknek van egy sajátos témája, amely körül forog majd az egész esemény. A tervezésben kell kiválasztani a rendezvény pontos helyszínét és annak időpontját, melyet ugye meghatároz a rendezvény kellege, az ott résztvevők várható számának alakulása. A rendezvény megszervezéséhez igénybe lehet venni profi ügynökségeket, illetve alvállalkozókat is. Egyszerűbb rendezvényeket saját munkatársak is megszervezhetnek, lebonyolíthatnak. A következő tényezőket kell szem előtt tartani: -
A program legyen kreatív
-
Legyen pontos forgatókönyve
-
Kövessen tematikus rendet: kezdés; kibontás; bezárás
-
a rendelkezésre álló költségkeretet egyeztetni kell még a szervezés megkezdése előtt. 18
A második szakasz az előkészítés szakasza, ez jelenti a leghosszabb feladatsort. Ez a munkafolyamat nagy körültekintést igényel. Ez a feladat tipikus csapatmunka. A munkában részt vevők összehangoltan végzik munkájukat. Az egyes feladatokhoz határidőket és felelősöket kell rendelni. A rendezvény főszervezője koordinálja ezt a feladatot, aki beszámolási és elszámolási kötelezettséggel tartozik a vállalkozás vezetésének. Ebben a szakaszban kell összeállítani a pontos és részletes forgatókönyvet, amelyet sohasem lehet „túl precízen” elkészíteni, mely az események tartalmi és formai megtervezése, amely az adott rendezvény sajátos elképzeléseit, szervezési feladatait, azok ütemtervét és lebonyolításának módját foglalja magába. Itt minden részletre, a legnagyobbaktól a legapróbbakig érdemes odafigyelni, mert ez nagyban befolyásolhatja a rendezvény eredményességét.
18
Kónyáné Tömpe Lívia: A rendezvények jellege, előkészítése 5. old.
24
A forgatókönyv legfontosabb elemei: -
helyszín, időpont, előadók
-
technikai, nyelvi feltételek
-
nyomtatványok, ajándéktárgyak
-
költségvetés, előkalkuláció készítése
-
kommunikációs feltételek
-
helyszín kialakítás, dekoráció
-
lezárás, utómunkák
-
felkészülés az esetleges váratlan helyzetekre pl: A felkért előadó nem érkezik meg, a technikai berendezések felmondják a szolgálatot)
Harmadik fontos lépés a lebonyolítás. Ahhoz, hogy egy rendezvény lebonyolítása zökkenőmentesen megvalósulhasson, nagyon fontos azt mindenkinek tudni és tisztában lenni vele, hogy kinek mi a feladata, vagyis mikor, mit kell csinálnia, hol kell lennie. Erről a forgatókönyvben rendelkeznek, tehát ez alapján bonyolítják a rendezvényt. Nagyon fontos a váratlan helyzetekkel is számolni, ezekre idejében felkészülni, ekkor a rendezvény főkoordinátorától határozott fellépést várnak el, a keletkező helyzet megoldását illetően. A rendezvény lebonyolításának napján célszerű még, egy eligazító értekezletet tartani, ahol a rendezvény főszervezője és a részfelelősök a helyszínen tájékozódhatnak. Az esetleges apróbb korrekciókat ekkor még meg lehet tenni. Majd végül a programok befejeztével a helyszínt vissza kell állítani eredeti állapotába, amely nagyon sok esetben nem is egyszerű feladat. A rendezvényszervezés utolsó nagy lépése az utómunkák sorozata, ugyanis ha vége egy rendezvénynek csak részben lélegezhetnek fel a szervezők, rendezők, de még ezt követően is számos feladatot kell teljesíteniük. Az utómunkák során a rendezvényt értékelni kell, ami során megállapíthatják, hogy sikeres volt e, hogy kik voltak jelen, milyen kapcsolatokra tettek szert, jól érezték e magukat a jelenlévők, voltak e fennakadások, akár nagyobb, akár kisebb, a jövőben mire kell jobban odafigyelni, mit lehetne másképp csinálni. Ajánlatos köszönőlevelet is küldeni a támogatóknak. Valamint a mi még nagyon fontos, hogy a költségeket is ellenőrizzék, vagyis, hogy alakult a rendezvényre szánt és felhasznált összegek mérlege. Bár az előzetes költségvetésnél meghatározott tételekben már ezt részletesen kifejtették, azzal
25
megegyező vélhetően, ott pedig úgyis addig „nyújtózkodnak, ameddig a takaró ér”. A lezárás fontos része a köszönetnyilvánítás, például levél, fotók megküldése a támogatóknak.19 Bármely rendezvény, fesztivál megszervezése előtt ezeket a kérdésköröket kell megvitatni, hogy a rendezvény sikerrel záruljon, ezen, lépések egymást követő sorozata nélkülözhetetlen. Természetesen a szervezés során egyéb számos, apró kérdés, észrevétel megfogalmazódik, melyeket a szervezők előre megoldanak, a lényeg hogy legyen egy pontos, precíz, minden részletre kiterjedő forgatókönyv, és minden e forgatókönyv szerint menjen, ekkor követhető mindenkinek a kijelölt feladat, nem lesz összevisszaság, minden az elképzelések szerint alakul, ami csakis sikerhez, eredményességhez vezet. A Csengeri Almanapok rendezvénysorozat szervezői is e folyamat lépéseit követik, évrőlévre egyre részletesebb, kidolgozottabb, több mindenre kiterjedő részletezettséggel, forgatókönyvet készítenek a rendezvény lebonyolításáról. Kijelölik benne a megvalósítandó feladatokat, az azokért felelős személyek körét. (Feladatok, időpontok, határidők, kijelölt személyek táblázatban foglalva) A rendezvényszervezés folyamatának egyes lépéseiben kijelölt feladatok, meghatározandó célok megtalálhatóak a Kotleri kommunikációs folyamat, egyes lépéseiben is. (pl. célközönség meghatározás, célkitűzés, üzenet, költségvetés.) A kommunikáció eredményessége nagyban függ attól, hogy a létrehozása során elvégeztük-e az összes szükséges lépést, amelyek nélkülözhetetlenek a hatékonyság elérésének érdekében.
19
Fazekas Ildikó- Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció; Szókratész Külgazdasági Akadémiai. Budapest, 2005; 212-2016 old.
26
A marketingkommunikáció lépései, a „ Kotleri 8 lépés” Dolgozatom e részében szeretnék részletesen kitérni a Philip Kotler által megalkotott kommunikációs folyamatra, annak egyes lépéseire, különös tekintettel a célközönség, a kommunikációs célok és az üzenet
meghatározására, a kommunikációs csatorna
kiválasztására illetve a kommunikációs költségvetés elkészítésére, természetesen saját témám, az Almafesztivál vonatkozásában.
Az alábbi ábra az értékkommunikáció lépéseit illusztrálja: A célközönség meghatározása
A kommunikációs célok meghatározás
A kommunikáció (az üzenet) meghatározása
A csatornák kiválasztása
A kommunikációs költségvetés elkészítése
Döntés a médiamix összetételéről
Az eredmények mérése
Integrált marketingkommunikáció irányítása
4. ábra20
20
A hatékony kommunikáció kidolgozásának lépései (P.Kolter: Marketing-men. , 2008, 700.old)
27
A folyamatábrán látható a hatékony kommunikáció kialakításának első lépése, a célközönség meghatározása. Mindig a megfelelő cél-szegmentumot kell, hogy megszólítsuk. A második lépés a kommunikáció céljának meghatározása. Ebben az esetben az kerül definiálásra, hogy mit és kinél akarunk elérni. Ennek meghatározása fontos, mivel ez tartalmazza mind azokat a jellemzőket, tulajdonságokat, amelyek arra bíztatják az embereket, hogy az általunk megszervezett rendezvényt megismerjék, kipróbálják, azon rész vegyek, elégedettek legyenek és a későbbi években is megrendezésre kerülő almanapokon visszatérő vendégeink legyenek. Minél több pozitív tulajdonságot tudnak róla elmondani az emberek, annál többen fognak ellátogatni hozzánk. Célul tűzhetjük ki pl. a rendezvény népszerűsítését, színvonal folyamatos bővítését. A hatáshierarchia sémája alapján három szakaszra oszthatjuk a kommunikációs célokat, az első részben a kognitív szakaszhoz a megismertetés tartozik, aztán az affektív szakaszt a megkedveltetés jellemzi, valamint a végső, konatív szakaszban a cselekvésre késztetés a karakterisztikus.21 Az előzőkben felsorolt célok közül nem feltétlenül szükséges kiválasztani egyet, és alárendelni a marketinget ennek az egyetlen célnak, mivel több cél megvalósítása is lehetséges. Ha már megvan, vagy megvannak azok a célok, amelyeket el szeretnénk érni a marketing aktivitás segítségével, akkor következhet az üzenet megtervezése. Három fontos szempont az üzenet megalkotása során az üzenet, a kreatív stratégia és az üzenet forrása. Az üzenet, hogy mit mondjuk el a fogyasztónak, lehet jellemzők közlése, funkcionális jellemzők, vagy a vonzerők hangsúlyozása. A kreatív stratégia, annak a módja, ahogy kommunikációra alkalmassá alakítjuk az információt, amelyet már előre meghatároztunk. Az üzenet forrása pedig a megfelelő kommunikátor kiválasztását foglalja magában. Az üzenet létrehozása után következhet a kommunikációs csatornák kiválasztása. A személyes értékesítési csatornák választása általában a minőségi információközlést teszi lehetővé, míg a nem személyes csatornák általában a mennyiséget tartják szem előtt, azaz minél több személyt érjen el egyazon időben. A marketingtevékenység költségeinek megállapítása az egyik legsarkalatosabb pontja a hatékony kommunikációs folyamatnak. A költségvetés során csak a marketing kapcsán figyelembe 21
vehető
költségeket
értelmezzük,
vagyis,
Bernard Brochand – Jacques Lendrevie: A reklám alapkönyve, 2004, 119-121.old
28
hogy
mennyit
költöttek
marketingtevékenységre. Természetesen ennek mértéke nagy eltérést mutathat. Például esetünkben a fesztivál marketingkommunikációs költségei jóval kevesebb lesz, mint például egy
vállalat
termékének
reklámköltsége.
A
marketingkommunikációs
költségvetés
megállapításakor több módszer közül választhatunk. A költségvetés kapcsán fontos lehet időtervet is készíteni, mely az egyes eszközök és azok úgymond „reklámozási idejét” szemléltetik. A döntés fázisban nagyon sok szempont lehet mérvadó, de a döntés meghozatala végén a konkrét kommunikációs tevékenység mezejére kell lépnie. Az utolsó előtti lépés a kommunikációs kampány hatékonyságának a mérése. Fontos tudatni azokat a mutatószámokat, amelyekkel meghatározható, hogy a kommunikációs tevékenység befolyásolta-e a fogyasztókat, és ha igen akkor mennyire, amelyekhez kutatások segítségével juthatunk. Mérhetjük, hogy hogyan változott a rendezvény ismertsége a célpiacon, hányan látogattak el az adott rendezvényre, és hogy mennyire elégedettek az általunk megrendezett fesztivál színvonalával. Az utolsó és egyben legtovább tartó feladat az integrált marketingkommunikációs tevékenység tervezése és irányítása. Ennek lényege az egységes arculat kialakítása, a médiaeszközök összehangolásával, amivel növelhető az elérés és a reklámhatás.
29
A kommunikációs folyamat meghatározása A dolgozatom elméleti részt bemutató fejezetében már szó esett a hatékony kommunikáció létrehozásának szükséges lépéseiről, amelyet ebben a részben megfelelő tartalommal szeretnék kitölteni és bemutatni az adott folyamatot, a Philip Kotler által megalkotott, a folyamatábrán is szemléltetett lépéseket, lépésről-lépésre haladva.
Célközönség meghatározása Az előzőekben ismertetett kommunikációs folyamat ábrán látható volt, hogy a legelső lépésünk a célközönség meghatározása. Rendezvényünk célközönsége átfogóan a Csengeri Járás, amely magában foglalja Csengert és a környező települések lakosait. Járásunkhoz 11 település22 tartozik, igen szép számmal büszkélkedhetünk.
5. ábra23 E rendezvény elsősorban Csenger város lakosságát érinti, a legtöbb résztvevő helybeli, de elmondható, hogy a környező falvakról, testvérvárosainkból is érkeznek vendégek, akiket természetesen ugyanolyan szívélyesen várnak és fogadnak. E térségen belül a rendezvény célcsoportja széles körű, több generációs, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig terjed.
22
Járás illetékességi területe: Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura, 23 http://www.jaras.info.hu/lap/csengeri-jaras (2014.04.22)
30
A Csengeri Almafesztivál 12 alkalommal került megrendezésre, minden ősszel megünnepelik a termést, hagyományosan szeptember második felében. Rendezvényünk a környéken nagyon népszerű, amelyet az is igazol, hogy a megkérdezettek közül mindenki hallott már ezen rendezvényünkről és részt is vett rajta, ki csak 2-3 alkalommal, de nagyon sokan 10-12 alkalommal is, azaz minden évben rendszeres látogatják. Megrendezéséről mindenki tudomást szerezhet, aki már csak elhalad a főútvonalon a „Csenger táblánál” találkozhat a kihelyezett nagy szalmabábunkkal, amely fesztiválunk egyik szimbóluma, valamint előtte számos plakát, szórólap kerül kihelyezésre mind az intézményekben, mind a közterületeken. Emellett az idősebbek a Csengeri városi televízióból is értesülhetnek a programokról. A rendezvényünk ingyenesen látogatható, jövedelemhez, korosztályhoz nem kötött így olyan emberek is eljuthatnak, kicsit kikapcsolódhatnak, szórakozhatnak, akik egyébként anyagi okok miatt nem tudnak hasonló ünnepségeken, koncerteken részt venni. A sok-sok élmény, látvány mára már baráti-családi találkozókká társul, a rohanó világunkban régi ismerősökkel itt találkozhatunk, új embereket ismerhetünk meg, új kapcsolatokra tehetünk szert, ami a helyi közösséget még inkább összekovácsolja. A csengeri almafesztivál egy hagyományőrző gasztronómiai programokból és versenyekből, népi
ételek
és
italok
fogyasztásából,
almavásárból,
szakmai
konferenciából,
termékkiállításból, sport-, képzőművészeti eseményekből álló rendezvénysorozat, melyek megjelenésükben, témájukban is a szatmári hagyományokat kívánják bemutatni. A több napos gasztro-turisztikai esemény a környék emblematikus gyümölcsére alapozva nemcsak kulturális, hanem szakmai és piaci szempontokat is érvényesít. Ezen rendezvény a környék egyetlen almára alapozott fesztiválja, mely lehetőséget ad arra, hogy a helyi illetve a környékbeli önkormányzatok, vállalkozók képviseltethessék magukat, a hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítását, elmélyítését, a helyben megtermelt áruféleségek, a helyi termékek piacra jutásának megszervezését.
31
Kommunikáció céljának a meghatározása A kommunikáció céljának a meghatározása fontos, mivel ez tartalmazza mind azokat a jellemzőket, tulajdonságokat, információkat, amelyek arra bíztatják az embereket, hogy a rendezvényre, fesztiválra eljöjjenek, kikapcsolódjanak, megismerjék a helyi kultúrát, szokásokat, elégedettek legyenek, és a minden évben megrendezésre kerülő almanapokon részt vegyenek, onnan pozitív élményekkel távozzanak, e pár napban mindig maradandó élményeket tudjanak szerezni. A fesztivál küldetése, hogy a kulturális és egyéb programokon keresztül is lehetővé váljon annak a közösségi térnek a megteremtése, ahol az emberek jól érzik magukat. Tartalmas, értékes, minőségi programokon keresztül – legyen az komolyvagy könnyűzene, kortárs- vagy néptánc, kiállítás stb. – váljék hozzáférhetővé és megérthetővé a kultúra, s a színes programok gazdagsága az élményszerzés feltételeit biztosítja. Fő cél mindemellett a keleti régió, az itteni kultúra, íz világ megismertetése, ezáltal a város turisztikai fejlesztése. Az almafesztivál által leginkább hangoztatott célok: -
gasztronómia
-
hagyományőrző
-
helyi kultúra megismertetése, gyümölcstermelő hagyományok
-
a térség jellegzetes gyümölcsének az almának a népszerűsítése
-
a gyümölcskultúra helyi megjelenési formái
-
az almafajták megismertetése, az almatermesztés fortélyai
-
tapasztalatcsere a résztvevő gazdákkal
-
gyümölcskertek, házi feldolgozók bemutatása, megismertetése
-
szórakozás, koncertek, műsorok, vetélkedők
-
baráti- családi találkozók, közösségkovácsoló erő
-
változatos, színvonala programok
32
Saját kutatásom is azt igazolta, hogy a vidéki emberek leginkább a gasztronómiai, hagyományőrző fesztiválok iránt érdeklődnek, oda látogatnak vagy látogatnának el szívesebben, szemben a művészeti jelleggel. Ennek több oka is lehet: egyrészt az anyagiak, ugyanis tudhatjuk, hogy komoly összegeket kérnek már el a jegyekért, másrészt pedig hogy városunk az ország legkeletibb csücskében található, „mindentől messze vagyunk”. Az itteni, vidéki emberek egyébként is nehezen jutnak el nagyvárosra. A rendezvényünkön, nemtől, kortól, végzettségtől függetlenül nagyon sok ember vesz részt. A két napos, nemzetközi turisztikai, gasztronómiai és kulturális fesztiválunkon mindenki megtalálja maga számára a megfelelő programot, a szórakozási lehetőséget. Programok sokfélék, változatosak és színvonalasak. Az almát Csenger aranyaként tartják számon. Az itt élő emberek nagy része foglalkozik almatermesztéssel, akár fő, akár mellékállásban. Sokak számára az alma jelenti a megélhetést, az egészséget, és mint tudjuk leginkább a férfiak körében a benne rejlő vitaminoknak köszönhetően a jókedvet is, hiszen ízletes pálinkát készítenek belőle. Nagyon híres a szatmári almapálinka. Az ide érkező vendégek betekintést nyerhetnek a mezőgazdaság, és elsősorban az almatermesztés világába, megismerkedhetnek az almaszüretelés hagyományaival, a jellegzetes almafajtákkal és hasznosításukkal a szedéstől a csomagolásig, sőt a feldolgozási technikákat is elsajátíthatják. Traktorokkal, kocsival kirándulhatnak az almáskertekbe, feldolgozókba, belekóstolhatnak a vidéki életbe, betekintést kapnak a családi gazdaságok életébe, a szatmári íz világba. A gasztronómiai kezdetektől fogja jelen volt a megrendezett ünnepnapokon. A rendezvény gasztronómiai jellegét bizonyítja, hogy a rendezvény előtti délután a két helyi idősek klubja almalekvár főzéssel készül egész éjszaka a reggel érkező vendégeknek, mindkét nap lehet kóstolni a ciberét, az elkészült lekvárt. Az elkészült almalekvárból további helyi jellegzetes süteményeket, fánkokat készítenek, amit a rendezvényre látogatók megkóstolhatnak, ezek elkészítési fortélyait elleshetik.
33
Almalekvár főzés Kezdetektől fogva megrendezik az almás sütemény, az almapálinka, az almalekvár, alma kompótkészítés versenyét, amelyet a nap folyamán több tagból álló zsűri kóstolgat, ízlelget, majd értékeli az elkészült finomságokat, és a versenyek eredményhirdetésén átadják a díjakat. Nem helyezési szám szerint értékel, hanem például a süteményeknél a „legegészségesebb”; „leghagyományosabb”; „legegyszerűbb”; legízletesebb” díjak kerülnek kiosztásra. Az
almapálinka
versenyen
elnyerhető
címek
„legillatosabb”,
”legütősebb”,
„legharmonikusabb”, a fődíj cím:”legfickósabb”. Emellett minden évben kiosztják az „év gazdája”címet is. A főzőcsapatok helyszínéül szolgáló sátrak sem maradnak díjazás nélkül. A rendezvény első napján minden csapat feldíszíti a saját sátrát, természetesen megőrizve a hagyományokat. Az itt
elnyert
címek:
„leghagyományosabb”,
„legkülönlegesebb,
”legízlésesebb”,
„legautentikusabb”stb. 2013-ban elkészült először a Város tortája, mely alma alakú, amit Eszenyi Enikő, színművésznő, a budapesti Vígszínház igazgatója, Csenger város szülöttje és díszpolgára és Forján Zsolt polgármester vágott fel.
34
Csenger Város tortája
Az alma az egészséges táplálkozás szimbóluma is, ezért különböző sportrendezvények is megrendezésre kerülnek. A reggelt a gyerekek - egészen az óvodásoktól a gimnazistákig almafutással kezdik, minden évben egy kijelölt útvonalon, meghatározott távot futnak le, ezzel is tudatosítván bennük mennyire fontos a mozgás. Emellett a nap folyamán különböző vetélkedőkön vehetnek részt a gyermekek (alma-kupa, kispályás focibajnokság). Itt minden egyes résztvevőt almával jutalmaznak. A mezőgazdaság iránt érdeklődők vagy abban dolgozók számára szakkiállítás és szakmai fórum kerül megrendezésre, minden évben az éppen aktuális jellegzetességek megvitatásával (jég, viharkár, tűzelhalás, almatetű). A szakmai fórum keretében az érdeklődők almakiállításon, gép,- és technológia kiállításon, szakmai előadásokon, konzultáción vehetnek részt. A Debreceni Agráregyetem e szakterületen jártas professzorai (Dr. Apáti Ferenc, Dr. Szakács Ferenc) szívesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Két napon át gazdag kulturális műsorok szórakoztatják az érdeklődőket. Kulturális programjaiknál a hagyományőrzés a cél, de igyekeznek más ízlés világot is kiszolgálni. Kora délután megkezdődnek a könnyű zenei szórakoztató programok. A gyerekeknek báb művészek és gyerekdal énekesek (pl. Duma Színház, Alma Együttes, Halász Judit gyerekkoncert, Táncház), a felnőtteknek ismert zenekarok, fellépők (Araczky László, Vastag Tamás, Hooligans, V-tech, Jolly, Edda, Fenyő Miklós) nyújtanak kikapcsolódást, és végül a sokáig szórakozni vágyók kedvére az estet almabál zárja, melynek keretében megválasztják az alma szépét ; a rendezvény zárásaként pedig minden évben tűzijáték kerül megrendezésre.
35
Üzenet megtervezése Az egyik legnehezebb és legtöbb kreativitást igénylő feladata a kommunikációs üzenet megtervezése és megfelelő formába való öntése. A statisztikai adatok alapján könnyen elkészíthető az észlelési térkép, amely segíti a szegmentálást, a célok is megfogalmazhatóak, a számadatok tükrében, azonban a kreativitás már nem tanulható tudomány. A Rendezvényen résztvevők számára továbbított üzenet egyrészt az itteni, vidéki emberek megélhetését szolgáló termékének a bemutatása, a megszokott ízek segítségével másrészt az almatermelők össze-hozatala a szakmai fórumok által, és nem utolsó sorban a város népszerűsítése, a turizmus fejlesztése. Van azonban a térségnek még ezeknél az értékeknél is nagyobb kincse: a szabolcsi-szatmári ember romlatlan lelkülete és vendégszeretete. Szlogen
Többször hallhattuk már, hogy megyénket úgy ismerik, mint az alma hazáját. Csenger az alma fővárosa. Nagyon sokszor nevezzük az itt termelt, az emberek megélhetését biztosító gyümölcsöt Szatmár aranyának is. Szimbólumok Szalma bábu A rendezvényre látogató vendégek, már a Csenger Táblánál találkozhatnak a kiállított szalmabábúval, mely egyetlen dolgot jelenthet, a megrendezésre kerülő, vagy már az éppen zajló Almafesztivált.
36
Bácsi a nagyalmával Ez minden helyen logóként szerepel. A vidékiséget, a helyi gazdákat jelképezi.
Formák Minden alkalommal az iskola udvara ad otthont a rendezvénynek, egy alkalommal volt a város főterén, de a főzőversenyen résztvevő csapatok nem szerették a helyszínt (túlságosan nyitott volt számukra), ezért maradtak a régi verziónál. Zárt területen kerül megrendezésre, a résztvevő csapatok egyéni sátrakat készítenek, a kijelölt területet feldíszítik, mely leginkább a vidékiséget, a hagyományokat sugallja. A felállított sátrak félkör alakot vesznek fel, központi részén a gazdák és fellépők vannak. A domináns színek a piros és a zöld. Mindenhol alma található.
Gasztronómiai sátrak
Fontos a hagyományápolás
37
Rendezvénnyel kapcsolatos észrevétel Ez leginkább saját vélemény, mely megfogalmazódott bennem. A főzőcsapatok, sátrak, résztvevők nagy számának köszönhetően, azt hiszen, hogy az iskolaudvart lassan kinövi a rendezvény. Új, nagyobb helyszín kialakítására kell, hogy sor kerüljön a közeljövőben, mert vagy megsüketül az ember, vagy nem látja a színpadon zajló eseményeket. A város főtere, mint helyszín jobbnak bizonyult számomra.
Kommunikációs csatorna kiválasztása A. Személyes kommunikációs csatornák
-
Képviselői kommunikációs csatorna: a képviselői csatorna a város vezetőkből, a képviselőtestületi tagokból, a városi intézmények dolgozóiból áll, akik a rendezvény résztvevőivel veszik fel a kapcsolatot.
-
Szakértői
kommunikációs csatorna:
A szakértői csatorna szakértelemmel
rendelkező független személyekből áll, akik véleményükkel befolyásolják a célcsoport tagjait. Említettem korábban már hogy különféle szakkiállításokat és szakmai fórumokat rendeznek az aktuális problémák megvitatására, ahol szakemberektől kérhetnek tanácsot, információt, tapasztalatot szerezhetnek, és nem utolsó sorban a gazdák egymás között is megvitathatják a problémákat. -
Társadalmi kommunikációs csatorna: A társadalmi csatorna szomszédokból, barátokból, ismerősökből áll, akik a mindennapok során beszélgetnek a célpiac résztvevőivel. A csatornát úgynevezett „szájreklámnak” is nevezik, lehet ez a legbefolyásosabb csatorna is, főként vidéken.
A primer kutatás során az információszerzéssel kapcsolatosan is tettem fel kérdéseket. A válaszadók nagy része a legfontosabb információforrásként a személyes ismerősöket, barátokat és a családot emelte ki, míg a második helyen a plakátok, szórólapok álltak, és harmadik helyen pedig az interneten való informálódás volt, ahonnan a rendezvényükről értesülnek.
38
B. Nem személyes kommunikációs csatornák
Ezek a reklámeszközök. Ide tartoznak : -
a nyomtatott (újságok, címre szóló meghívók),
-
a rádió, a televízió és
-
a kihelyezett (utcai plakátok, szórólapok)
Almafesztivál esetében a nem kommunikációs csatornák: Plakát: a város és a falvak intézményeiben, közterületein helyeznek el plakátokat.
Szórólap: minden háztartás postaládájában dobnak be szórólapot Személyes
meghívók:
helyi
képviselőnek,
intézményi
dolgozóknak,
„elszármazottaknak” Sajtó: Csengeri Hírmondó: havonta megjelenő, kizárólag Csenger város lapja, KeletMagyarország: napilap Televízió: Csenger Tv, Kölcsey Tv Rádió: Som Rádió, City rádió Internet: Szon.hu, Csenger város honlapja, szatmár.ro 39
Közösségi oldal: Facebook Molinó: Csenger város központjában több helyen is ki van függesztve, köszöntve az ide érkező vendégeket. Rendezvényünk népszerűsítése, az emberek információval történő ellátása a megrendezésről a fent említett eszközök segítségével valósul meg. A kihelyezett plakát az, amely egyrészt a legtöbb emberhez szól, másrészt pedig a legtöbb információval szolgál. Részletes programterv található rajta, így aki elolvassa az érdeklődését kielégítő programon részt vehet. A plakát mellett szórólapok széthordására is sor kerül mind a városban, mind a falvakban, ezek is hasonló programkínálattal szolgálnak. Fesztiválunkra külön külsős és belsős meghívók is készülnek, mellyel meghívják a rendezvényre az intézmények vezetőit, a környező települések polgármestereit és intézményeinek dolgozóit, főbb képviselőket, díszvendégeket, a város díszpolgárait, a Csengerből „elszármazottakat”, a gazdákat, intézményeket és egyéb vendégeket. Hogy az üzenet, a hír még több emberhez eljusson, igénybe veszik a sajtó, a rádió valamint a helyi és térségi televíziók sugárzását is. A rendezvény megtartásáról, annak időpontjáról, részletes programjairól, az interneten is találkozhatnak, az érdeklődök, Csenger város honlapján, valamint közösségi oldalakon. A város központja felé haladó úton kihelyezett molinók az Almafesztiválra érkező vendégeket üdvözli és köszönti. Jómagam is megkérdeztem a primer kutatásom során, hogy honnan értesülnek az emberek e rendezvényről, melyre részleteiben a kutatási eredményeim részben térek ki. Annyit azonban már itt is elárulok, hogy a marketing, a reklámozás és a figyelemfelkeltés tekintetében van még min javítani, bővíteni. Reklámozással kapcsolatban különféle újításokat – city light táblák, bannerek - lehetne bevezetni, melyeket javaslatként meg is fogalmazok. Ezek reklámozások időintervallumára egy Gannt diagramot is készítettem, mely a reklámozási eszközök és azok tervezett reklámozási idejét szemlélteti. (lásd később)
40
Hangulati elemek: A hangulati elemek a rendezvény környezetét jelenti elsősorban, amelyek létrehozzák az emberekben a hajlandóságot arra, hogy azon részt vegyenek, oda ellátogassanak. Az almafesztivál esetében gondolhatunk itt elsősorban a terjengő illatra, „kajaszagra”, amelynek nehéz ellenállni, a látványra, valamelyik kedvenc fellépőre, zenekarra.
Kenyérlángos
Almássütemény
41
Költségvetés meghatározása Valamennyi marketingdöntés közül a legnehezebb azt meghatározni, hogy mennyit költsünk promócióra, reklámra. A csengeri Almafesztivált a Szatmár Leader Közhasznú Egyesülethez benyújtott „Csengeri Almanapok megrendezése” elnevezésű, támogatásban részesített pályázatból valósítják meg. Költségvetésünk meghatározásánál csak a marketing kapcsán felmerült költségeket elemezzük. Esetünkben az alábbiak merülnek fel: egyrészt reklám és propaganda költség, másrészt a nyomdaköltség. A csengeri Almafesztivál egy, hagyományosan, minden évben megrendezésre kerülő, 2 napos rendezvény. Rendezvényünk helyszíne a Csengeri Makovecz Imre Általános iskola parkja, megrendezésére mindig a szüret befejezését követően, szeptember második felében kerül sor. Célcsoportja igen széles, Csenger és a környező települések lakóit vonzza leginkább, vagyis a Járási térséget, de említettem, hogy a romániai testvérvárosaink is minden évben képviseltetik magukat, ezen rendezvényen. Fő célja a városvezetésnek, hogy minél több környező településre, minél több emberhez eljusson az információ a rendezvény megtartásáról, annak helyérő és idejéről, valamit a várható programkínálatról, valamint városunkat, annak jellegzetes gyümölcsét, a „Szatmár aranyának is nevezett almát népszerűsítse, illetve a térség turizmusát fellendítse. A város marketingtevékenységét, már jóval – 45 nappal - a rendezvény lebonyolítása előtt megkezdi. Ennek érdekében mind Csengerben, mind a környező települések közterein, épületeiben, buszmegállóiban számos színes, A/5 méretű plakát kerül kihelyezésre már augusztus hónap első heteiben, amely egészen a rendezvény megtartásáig információt nyújt a programokról és azok időpontjáról. Emellett számos szórólap is kiosztásra kerül városunkban. A rendezvényre, a szakmai fórumra a környező települések Önkormányzatai, az országgyűlési képviselők, a díszvendégek, Városunk díszpolgárai, helyi képviselők, intézmények vezetői, a tőlünk „elszármazottak”; a vállalkozók személyre szóló meghívót kapnak. További információt a rendezvényről a lakosok elsősorban a Csengeri városi televízióból, a Csengeri Hírmondóból hallhatnak. illetve olvashatnak. Annak érdekében, hogy üzenetünk más települések felé is eljusson, igénybe veszik a Som rádióban történő reklámozást is, mely Fehérgyarmat rádiója. Továbbá nem feledkeznek el testvérvárosaink felé se továbbítani az üzenetet a rendezvény megszervezéséről, hozzájuk e hír egyrészt a Szatmári sajtón, másrészt a City rádión, Szatmár megye leghallgatottabb helyi kereskedelmi rádióján keresztül jut el. Ezen információkat a rendezvény előtt 2-3 héten keresztül sugározzák. E mellet az emberek 42
az ingyenes közösségi oldalakról (Facebook) illetve Csenger város honlapjáról értesülhetnek. A városunk főútvonalán kihelyezett molinókkal már rendezvényünk előtt két héttel találkozhatunk. A jelképünkké váló szalmabábú elhelyezésére, Csenger város táblájánál a rendezvény előtti héten kerül sor, mely az érkező vendégeket „üdvözli”, valamint a főútvonalon elhaló emberek számára az almafesztivál rendezvényét sugallja, valamint a gyerekek által készített szalmakompozíciók is a rendezvény előtti napon kerülnek kiállításra, melyet az érdeklődők, a vendégek a fesztivál ideje alatt megcsodálhatnak. Az alábbi táblázatomban összesítem a felmerülő tételek, azok nagyságát és megközelítőleges árait. Ehhez forrást Csenger Város Önkormányzatától kaptam.
Megnevezés, típus
Egységár
Mennyiség
Mértékegység
Ár (ft)
Meghívók
250
350
db
87.500
Plakát
325
500
db
162.500
Reklámfilm
115.000
1
db
115.000
Kiadvány
250
500
db
125 000
Szórólap
230
500
db
115.000
Promóciós termék (kötény)
1500
200
db
300.000
Molinó
16.000
2
db
32.000
Reklám és Propaganda költség
(Rádió, Tv, sajtó reklám igénybevétele helyi, regionális és megyei szinten)
Összesen:
280.000
1.217.000
6. ábra (saját szerkesztés)
43
Láthatjuk, hogy városunk, rendezvényük népszerűsítése érdekében meglehetősen sokat fordít marketing tevékenységre. Rendezvényük összköltsége 6-7 millió forint körülire becsülhető, ehhez képest a több mint 1 millió forint kizárólagos marketingköltség soknak bizonyul. Már a korábbiakban is említettem, hogy véleményem szerint milyen lehetséges bővítéseket lehetne még alkalmazni a reklámozás tekintetében, hogy célközönségünk még inkább bővüljön, még hatékonyabban eljusson az üzenet az emberiség sokaságához. Gondolok itt a a falvak buszmegállóiban, és a városközpontban elhelyezett city ligt táblákra, melyre talán a forgalmasabb helyeken az emberek hamarabb felfigyelnek, valamint az internetes oldalakon felbukkanó bannerekre, képes ajánlatokra, szöveges linkre. Továbbá a rádióban, sajtóban, tvben való hirdetés gyakoriságát illetve ezek körének a bővítése is indokolt lenne. (pl. M1 Mátészalka tv; Kölcsey tv, Hajó rádió; Retró Rádió, Friss újság; Szuperinfó, Kelet Magyarország) Fontos még annak a meghatározása, hogy mikor és milyen időközönként reklámozzunk. Tehát az egyes eszközök költségeinek ismeretén túl az is fontos, hogy a megvalósítás milyen időszakot ölel fel a szolgáltatás életében. Az egyes eszközök alkalmazásának megkezdéséhez és a teljesítés időpontjához határidők kijelölése a legcélszerűbb megoldás. Az alábbi ábra a Gantt diagramhoz hasonló módon ábrázolja az esetleges megvalósítás során betartandó időtervet. (7. ábra (saját szerkesztés))
45
40
35
30
25
Szórólap Plakát Újság Rádió
Televízió Internet Molinó Szalmabábú
44
20
15
10
5
0
Az általam készített ábrán a függőleges tengelyen az egyes eszközök szerepelnek, míg a vízszintes tengelyen az időintervallum található, amennyi ideig hirdetik a rendezvényt a népszerűsítés érdekében. Látható, hogy az óriásplakátok azok, amelyek a leghosszabb ideig információt
szolgáltatnak,
ezek
után
az
intervallumokban jelennek meg.
45
egyes
marketingeszközök
különböző
Kutatás eredményei A primer információk megszerzéséhez kérdőíves megkérdezést választottam, melyet, a dolgozatomban szereplő célszegmensen belül bonyolítottam le, amely mint tudjuk a Csengeri járás, tehát Csenger és a hozzá tartozó tíz település. Ezen kérdőívek lekérdezése a reprezentativitás megőrzése mellett történt. Az alábbi folyamatot követtem, melynek részletes adatait táblázatba foglaltam, mellékletként dolgozatomhoz csatoltam.(III, IV melléklet.) A Csengeri Járási térség népességére vonatkozó adatokat Csenger Város Önkormányzat Népesség-nyilvántartó Központjától kaptam, mely által megtudtam Csenger és a környező települések lakosságszámát, a nemek közötti megosztást, valamint annak korcsoportok szerinti bontását. A korcsoport bontását a kérdőívemben alkalmazotthoz részleteztem. Egy 100 fős mintát vettem alapul, a kapott válaszokat összesítettem, ezekből adathalmazokat, a kapott adatok alapján diagramokat képeztem, majd az ennek következtetéseként levont javaslattal élek dolgozatom zárásaként. A területi megosztást két csoportra bontottam, úgy, mint: Csenger és a Környező települések együttese. A térség össznépességének megoszlása e kettő között 40- 60 %-os arány. Ezt vettem alapul, így Csengerben 40 db mintát, a falvakban pedig 60 db mintát fogok értékelni, itt is természetesen nemek, korcsoportok arányának megfelelően. A felmért adatok alapján, ami elsőként, egyértelműen elmondható, hogy a fesztiválok, jelen esetben az almafesztivál látogatása nemtől, kortól, iskolai végzettségtől, havi jövedelemtől független, vagyis minden korosztály megfordul, az óvodásoktól egészen az idősebbekig, úgy, mint a gyerekek, nők, férfiak. Ezután szeretném az egyes kérdéseket, és az arra kapott válaszok alapján, az általam készített diagramokkal is szemléltetni, hogy a Csengeri Almafesztivált látogatók miként vélekednek a rendezvényről. Legelsőként arra voltam kíváncsi, hogy a szatmári térség embereihez milyen jellegű fesztiválok állnak a legközelebb, melyik az, amelyiken szívesen vesznek részt.
46
Kutatásom eredménye az alábbit igazolja:
Melyik az Önhöz legközelebb álló fesztiváltípus? Egyéb 0%
Nem művészeti (hagyományőrz ő,karnevál, sport) 32%
Művészeti (zenei, tánc, film) 13%
Gasztronómiai (étel, ital) 55%
8. ábra (saját szerkesztés)
Látható, hogy a legkedveltebb típus a gasztronómiai fesztivál, majd ezt követően a hagyományőrző és végül a művészeti. Ezen diagram az összképet mutatja, de elmondható, hogy a területi, illetve a nemek közötti megoszlás alapján is a gasztronómiai áll az első helyen. A Csengeri Almafesztivál is egy gasztronómiai, hagyományőrző és kulturális rendezvény, amely mint már tudjuk térségünk jellegzetes gyümölcsét az almát hivatott bemutatni és népszerűsíteni, az ebből készíthető finomságokat, ezek hagyományait a résztvevőkkel megkóstoltatni, ezek fortélyait ellesni, mind e mellet, a szórakoztató, színes kulturális programokkal is bővelkedik. Elmondható, hogy e rendezvény a térségben nagyon népszerű, melyet jelenleg két dolog is igazol: egyrészt eddig 12 alkalommal került már megrendezésre, másrészt pedig a megkérdezettek közül mindenki hallott már a fesztiválról, és egy ember kivételével mindenki részt vett rajta, ki 1-2, de legtöbben 8-10 alkalommal is, folyamatosan visszatérő vendégei a rendezvények.
Ehhez kapcsolódóan felmértem, hogy az idei évben is tervezik-e a
rendezvényen való részvételt, mely 95%-os jelenlegi hajlandóságot mutat. Fontosnak tartottam továbbá megkérdezni azt, hogy hogyan vagy honnan értesülnek erről a rendezvényről az emberek, hogyan jut el az információ a lakosokhoz, kik a közvetítők, milyen csatornák vannak. Úgy gondolom ezzel a város marketingtevékenysége is igazolható, mely egyértelműen rávilágít arra, hogy a város marketingtevékenysége megfelelő e, levonható a
47
konklúzió és megfogalmazható a javaslat a későbbi évekre vonatkozóan is, melyet meg is fogok tenni dolgozatom következő részében, annak zárásaként. Ezen kérdésnél a két területcsoportot külön értékeltem:
Honnan értesül a rendezvényről, fesztiválról? egyéb helyről épp erre jártam,… itt lakom visszatérő vendége vagyok a… internet, egyéb közösségi… személyes ismerős, barát televizió rádió sajtó (újság) szórólap plakát 0
Csenger Települések
10
20
30
40
50
9. ábra (saját szerkesztés)
Látható, hogy a két terület között az információforrás, vagyis, hogy miként jut el a fesztivál megrendezésének a híre lényegesen eltérő. A rendezvényről a Csengeri lakosok értelemszerűen tudnak, hallanak, abból kifolyólag, hogy itt laknak, a városban plakátok kihelyezésére, szórólapok kiosztására sor kerül. Amellett a sajtó és a televízió képezik a főbb csatornát, mint említettem már a Csengeri televízión a rendezvény előtt 2-3 héttel olvasható már a program, valamint a helyi lapunkban a Csengeri Hírmondóban is megtalálható. A falvak tekintetében a legnagyobb információforrás a közterületeken, buszmegállókban, épületekben kihelyezett plakát, valamit a személyes ismerős, barát által továbbított üzenet. A szórólap, a televízió, illetve a sajtó kevésbé nyújt információt a környező települések lakosainak. A fesztivált évről- évre látogató lakosok, visszatérő vendégként érkeznek városunkba. Azt gondolom, ebből levonva a következtetést egy dolgot leszögezhetek: a városnak a marketingtevékenysége területén van még mit fejlődni, javítani, bővíteni, különösen, hogy a távolabbi célszegmensét is elérje, valamint az esetleges későbbi célközönség bővítés tervezése kapcsán. 48
A „Mely környező településen és milyen rendezvényről hallott már” kérdésemmel a fesztivál versenytársait szerettem volna felmérni, mely úgy gondolom, hogy igen sikeres volt, és tanulságos is lehet az elkövetkezendőkben. A dolgozatom elején bemutatott, összefoglalt táblázatomban a versenytársakat részleteiben elemeztem, mely információt nyújt nekünk a helyszínekről, jellegzetességeiről, jellégéről. Azt itt is elmondhatom, hogy a Szatmár Beregi térségben a nyár folyamán, egészen őszig számos rendezvényt szerveznek, mindegyik a térség jellegzetes gyümölcsét kívánja bemutatni, népszerűsíteni. Fontos továbbá az emberekben kialakult kép, vagyis, hogy mit gondolnak a rendezvényről, elégedettek-e vele. Elmondható, hogy évről évre egyre látogatottabb a rendezvény, több száz fővel kezdtük és 2013-ra több ezressé nőtte ki magát. Az árusok, a kiállítók, a főzőcsapatok számának növekedése, a kulturális programok sokrétűsége egyre több nézőt generál. A fesztivál elégedettségéről, a rendezvény szervezéséről én is véleményt kértem a megkérdezettektől, egy 1-től 5-ig terjedő skálán való értékeléssel. (1- egyáltalán nem elégedett, 5- teljes mértékben elégedett.) Az adott pontszámok és a kapott válaszok alapján egy átlagot vettem, mely véleményem szerint így is tükrözi a végeredményt. Véleményt kértem a programok szervezésével, azok mennyiségével, a szolgáltatásokkal az információszolgáltatással, a higiéniával, és végül a fesztivállal összességében. Az alábbi eredményeket kaptam: a, a programok szervezésével: 4,4 –es átlag, tehát elmondható, hogy a résztvevők a szervezők munkájával elégedettek. b, a programok mennyiségével: 4,2-es átlag, mely szintén elégedettséget tükröz. Véleményem szerint is programunk színes, változatos, sokrétű. Minden szórakozni vágyó meg találja az érdeklődésének megfelelő programot. Legyen az gyermekműsor, komolyzene, könnyűzene, koncert, színházi előadás, operett stb.) c, a programok színvonalával: 4,2 átlag. Korábban is említettem már hogy a programok színesek, színvonalasok, változatosak. d, a szolgáltatásokkal: 4,2-es átlag. Szolgáltatásaink is sokrétűek.
49
e, az információszolgáltatással: 3,9-es átlagot mutat a kép, melyet úgy gondolom, érzékelhetünk is, az előzőekben tárgyalt kérdések kapcsán is. Nem minden emberhez jut el a rendezvény megtartásáról a hír. f, a higiéniával: 3,8-as átlagot kaptunk, bár környezetünket mindig próbáljuk tisztán tartani, az előírásokat betartani. g, a fesztiválról összességében: 4,3-as átlag. Véleményem szerint a fesztivál az emberekben mindenképpen pozitív nyomott hagy, aki ide eljön biztos, hogy maradandó élménnyel távozik. Betekinthet a szatmári íz világba, megismerkedhet az itteni kultúrával, a vidéki élettel, az itt elő emberek mindennapjaiba betekintést nyerhet. Végezetül pedig kíváncsi voltam arra is, hogy az itteni emberek meglátása szerint mi vonzza ide a térségünkbe a turistákat, mi az, amire büszkék lehetünk, mi Csengeriek. Hiszen fesztiválunk nem titkolt célja a gazdák segítésén, a piaci kapcsolatok kialakításán, a hagyományok megőrzésén és azok a fiatal generációkkal való megismertetésén túl a térség turizmusának növelése.
Térségünk fő turisztikai vonzerői Egyéb A szívélyes vendéglátás A város marketing tevékenysége Sportversenyek, sportrendezvények A múzeumi kiállítások, különböző… Kulturális fesztiválok Gasztronómiai rendezvények Város hangulata 0
10
20
30
40
50
60
70
80
10. ábra. (saját szerkesztés) Az itt élő emberek szerint térségünk fő turisztikai vonzereje a város hangulata. Térségünk, és főként városunk vonatkozásában csak, hogy néhányat említsek: Makovecz Imre által tervezett épületsorozatok; Helytörténeti Múzeum, Református templom, Szent István tér, Hotel Schuster, számos egyéb épület, park, szobor. 50
Az önkormányzat a városközpont organikus építészeti formavilágát felhasználva alakította ki a rendezvény helyszínét is, melynek a Makovecz Imre Általános Iskola Parkja ad teret. Fő vonzerőnk még a különféle sportrendezvényeink, gasztronómiai és kulturális rendezvényeink. Ugyanis városunkban megrendezésre kerül még az almához köthetően az Almavirág Ünnep, mely, e rendezvény szerves részét képezi. Ez, az az időszak amikorra a találkozót tervezzük, május eleje, az almavirágzás kezdete. Szintén hasonló jellegű rendezvény, kicsivel kisebb. Itt a gazdák kivonulnak az almáskertekbe, majd ennek megszentelése történik, az almafajták megismertetése a látogatókkal, pálinkafőzde meglátogatása és különböző kulturális rendezvények sora követi. Fontosnak tartjuk a felnövekvő nemzedék tanítását, oktatását, hagyományainak megismertetését.
Továbbá
hasonló rendezvényünk a Csengeri Napok, Zsigmond napi nagyvásár, mely a környező teleülésekről szintén sok embert vonz városunkba. Ugyan utolsó sorban, de talán a legfontosabb a szatmári, csengeri emberek szívélyes vendégszeretete. Fő célja a városnak ezen erőkét továbbra is fenntartani és kihasználni, erre építeni, a szabolcsi közösséget még inkább eggyé kovácsolni, az ide látogatóknak felejthetetlen élményt és látványt nyújtani.
51
Javaslattétel Szakdolgozatom írása közben és ezt követően megfogalmazódott benne néhány dolog, javaslat, ami a városvezetés, szervezők felé építő is lehetne fesztiválunk népszerűsítése érdekében, melyet dolgozatom zárásaként megfogalmazok. Annak ellenére, hogy fesztiválunk nagyon népszerű, látogatott a közeli térségek részéről, úgy gondolom, még van kitaposatlan fejlődési út. Elsőként, ami javasolhatnék az a célközönség még további bővítése. Tehát ne csak a Csengeri és a környező települések, hanem egész Szabolcs- Szatmár Bereg megye lakosságához eljusson az üzenet fesztiválunkról. Sőt a környező országok, testvérvárosaink is még nagyobb számmal képviseltethessék magukat. Még messzebbről, még többen jöjjenek el térségünkbe, csodálják meg látnivalónkat, kóstolják meg a térség íz világát, az itt termelt hagyományos finomabbnál, finomabb almafajtákat és abból készült különlegességeket, éljék át az itteni emberek mindennapjait, lássanak bele a gyümölcstermesztés folyamataiba és nem utolsó sorban mindenki érezze jól magát, találja meg a szórakozási lehetőségét, és maradandó élménnyel távozzon tőlünk, jó érzéssel gondoljon vissza a rendezvényre. Már ha a célközönség bővítését javasoltam elsőként, akkor ehhez kapcsolódóan még véleményem szerint a helyszín bővítése is szükségessé fog válni az évek során. Jelenlegi helyszínünk az Iskolánk parkja, azonban a látogatói létszám bővítésével ezt a teret lassan kinövi a rendezvény. Így tágasabb, nagyobb zöld környezetre lesz szükség, mellyel városunk rendelkezik, például sportpálya, vagy a főtér. Ennek eléréséhez természetesen elsősorban a város marketingtevékenységében kell nagyot előrelépni. Hiszen a felmérés is igazolta, hogy nem mindenki tud róla, még a környéken sem. Amit az eddigi kutatásra alapozva javasolnék a környező településekre vonatkozó, meglévő marketingtevékenység. Láthattuk, hogy a plakát, valamint a személyes ismerős barát volt a legnagyobb információforrás az embereknek. A falvakban még több szórólapot kellene szétosztani, kihordani. A sajtóból, a rádióból és a televízióból is nagyon kevesen értesülnek. Ennek több oka lehet, illetve van: egyrészt a Csengeri városi televízió nem fogható minden településen, nem lefedett. Így több televízióban kellene sugározni az üzenetet. Említettem már korábban, a Kölcsey televíziót és a Mátészalka m1-et, mely több kábelszolgáltató választása esetén elérhető. Rádió tekintetében hozzánk a legközelebbi, térségünk egyetlen rádiója a Som rádió. Ezt a sugárzó kört is bővíteni kellene. Távolabbi városok rádióját is igénybe kell venni, 52
például Hajó Rádió, Retro Rádió. Sajtó tekintetében a Kelet Magyarország lenne a legjobb, ugyanis ez az egész keleti megyében elérhető, olvasható, ebben kellene még többször, még több információ nyújtani az olvasóknak a megrendezendő Almafesztiválról. Ezen javaslatokat az eddigi tapasztalatok, az emberektől kapott válaszok alapján mondhattam. Reklámozás tekintetében eszembe jutott még néhány újdonság, amit eddig még a városvezetés itt nem alkalmazott. Lehet már korábban is utaltam a city light hirdetőtáblákra, illetve az internetes honlapokon megjelenő bannerekre. Úgy gondolom ezek is felkeltenék az emberek figyelmét rohanó világunkban. City light tábla helyezhető lehetne elsősorban a falvak, települések buszmegállóiban, illetve Csenger város központjában. A felugró internetes hirdetéseket pedig, közösségi oldalakra, valamint Csenger város honlapjára gondolnám. Hiszen jó magunk is tudhatjuk, hogy az ilyen reklámokra, hirdetésekre hamarabb rákattintunk, felfigyelünk, megnézzük. Ami még javaslat gyanánt megfogalmazódott bennem, eszembe jutott és újítás lehetne, hogy ezen, rendezvény gasztronómiájaként ne csak az ételé legyen a főszerep. Tudjuk már ugyanis, hogy minden almából készült finomságot megkóstolhatnak, az idelátogatok, a sütemények, finomságok, lekvárok számtalan fajtáját. Továbbá híres az almából készült szatmári almapálinka, amely leginkább a férfiak körében kedvelt. Gondolni kellene a nőkre, gyermekekre is. Külön felállított sátrakban lehetne egyéb, almából készült italkülönlegességet kóstoltatni a vendégekkel. Gondolok itt például az nők részére az almaborra, almabóléra, mind alkoholos, mind alkoholmentes változatban, a gyermekeknek pedig alma lé kóstoltatásra különböző almafajtákból. Ez azért is megvalósítható lenne, ugyanis városunkban van egy nagy almafeldolgozó üzem, ahol ezen, levek, különlegességek számos fajtáját gyártják, készítik. A 100 %-os levek mellett egyéb különlegességeket is gyártanak, úgymint az almás rudi, a különféle szárított, kockázott alma chipsek. Ezen ínyencségek is megkóstolhatóvá válnának a vendégek számára. A csengeri vállalkozó termékeiből több felajánlást adhatna. Rendezvényünk népszerűsítése érdekében érdemes lenne ezen, javaslatokat is átgondolni. Az újítás, a fejlődés, a bővítés mindig is nagyon fontos, mindig valami újjal kell előállni, hogy versenyképek tudjunk maradni, több látogatót csalogasson a rendezvény, hogy az ide látogató vendégek elégedetten távozzanak, és már ekkor úgy gondolják, hogy a következő években megrendezett fesztiválokon is részt fognak venni.
53
Összegzés Dolgozatom
zárásaként
szeretném
összefoglalni
az
általam
bemutatott
Csengeri
Almafesztivált, melyhez személyes kötődés is fűz. Bízom benne, hogy e dolgozat olvasójának érdeklődését felkeltettem, aki betekintést kaphatott a szatmári térségen élők mindennapjaiba, kultúrájába. Megismerhette a szatmári hagyományokat, a szatmári íz világot, még ha személyes tapasztalattal nem is rendelkezik ezekről. A fesztivál fő attrakciója, a térség jellegzetes mezőgazdasági terméke, az alma volt. Csengert az alma fővárosaként is emlegetik. Az Almafesztivált 2013-ban immár 12. alkalommal rendezték meg, melynek célja a térség népszerűsítése mellett, az alma és az abból készült termékek bemutatása. Az almát Szatmár aranyaként tartják számon. A rendezvény 2008-tól fesztiválként működik. Az itteni gyümölcsöt nemcsak Magyarországon, hanem Románia szerte is forgalmazzák. Sokak számára az alma jelenti a megélhetést, egészséget a benne rejlő vitaminoknak köszönhetően, valamint a jókedvért is felelős. Éppen ezért a csengeriek minden ősszel, az almaszüret idején megünneplik a termést. Térségünk egyik legrangosabb eseménye, amely mostanra már kinőtte magát oda, ahová eredetileg szánták. A Csengeri Almanapok rendezvénysorozat a környék egyetlen almára alapozott fesztiválja, mely lehetőséget ad helyi és környékbeli civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalkozóknak a megjelenésére, ezzel is elősegítve az információáramlást, hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítását, elmélyítését, a helyi termékek piacra jutásának megszervezését, a szatmári hagyományok ápolását. A rendezvény célja a hagyományőrzés, a régi népi ételek és íz világ megőrzése, illetve a különböző tájegységekből érkező vendégek ételeinek bemutatása és népszerűsítése. A rendezvényt a térség és az itt termesztett alma népszerűsítésén túl azzal a nem titkolt céllal is hozták létre, hogy a térség turizmusát fellendítse. A rendezvény a hagyományőrző gasztronómiai programokból és versenyekből, népi ételek és italok kóstolásából, almavásárból, szakmai konferenciából, termékkiállításból, sport-, képzőművészeti eseményekből áll, melyek megjelenésükben, témájukban is a szatmári hagyományokat kívánják bemutatni. A két napos gasztro-turisztikai esemény a környék emblematikus gyümölcsére alapozva nemcsak kulturális, hanem szakmai és piaci szempontokat is érvényesít. Kulturális műsorok, almával kapcsolatos vetélkedők, kiállítás és vásár mellett a látogatók azt is megtudhatták, hogy hogyan készül például az almalekvár.
54
A fesztivál nagyon színes és változatos programokban bővelkedik. Valamennyi kötődik az almához és az almatermesztés hagyományaihoz. E több napos rendezvény azonban nemcsak a gasztronómiáról, a kulturális programokról szól, hanem magának a gyümölcsnek a bemutatásáról, annak egészségmegőrző lehetőségeiről is. Az önkormányzat a városközpont organikus építészeti formavilágát felhasználva alakította ki a rendezvény helyszínét, mely a Makovecz Imre Általános Iskola parkja. A fesztivál a szatmári népi és gasztronómiai kultúra bemutatója és versenye mellett lehetőséget nyújt a kistérség művészeinek, amatőr csoportjainak, civil szervezetinek a bemutatkozására is. Biztos vagyok benne, hogy az ide látogatók, a résztvevők a rendezvényen nyújtott széles, változatos programok által megtalálják a saját szórakozási lehetőségeiket. Városunk igyekszik évről-évre szélesíteni, bővíteni a palettát, visszatérő vendégeit megtartani. Fontos a rendezvény nemzetközi jellegének hangsúlyozása. A romániai illetve a németországi testvérvárosok kultúrájának teret adva az országok közötti kapcsolatot kívánják erősíteni. A nemzetköziség mellett a másik szempont, hogy az őszi fesztivál az alma ünneplésének részévé váljon, az alma a virágzástól a betakarításig, a különféle hasznosításig nyomon követhető legyen nem csak a helyiek, hanem a turisták számára is. Az idelátogató turista megízlelheti a terület jellegzetes gyümölcseit és gyümölcskészítményeit, megismerkedhet azok elkészítési munkafolyamataival, ezen kívül pedig betekintést nyerhet a vidék kultúrájába, a lakosság hétköznapi életébe. Azt szeretnénk elérni, hogy a város kulturálisan is vonzó hely legyen. A városvezetés feladata, hogy a város halmozottan hátrányos helyzete ellenére is mind a helyi lakosság, mind az idelátogatók számára színvonalas, változatos, kulturális programokat biztosítsanak. Az Önkormányzat kiemelten fontos feladatának tartja a gazdák támogatását. A pályázati lehetőségekkel és a kamatmentes hitelekkel a mezőgazdasági ágazat még inkább fejlődésnek indul. Végezetül van a térségnek még ezeknél az értékeknél is nagyobb kincse: a szabolcsi-szatmári ember romlatlan lelkülete és vendégszeretete. Az itt élők mindezzel a gazdagsággal várják a vendégeket, hogy a táj és az örökségturizmus értékeinek, szépségének bemutatása mellett a szívükből is adjanak egy darabot. Aki egyszer megkóstolta a szatmári ételeket, az úgy vágyjon vissza e vendégszerető tájra, mint régi kedvenc ételeit készítő nagymamája konyhájába.
55
ZUSAMMENFASSUNG Als Schließung meiner These möchte ich das von mir vorgestellten Apfelfestival von Csenger zusammenfassen, zu dem ich persönliche Bindungen habe. Ich hoffe, dass ich das Interesse der Leser wecken konnte, die in den Alltag und Kultur der in der Region von Sathmar Lebenden Einblick bekommen konnten. Sie konnten die Traditionen, den Geschmack von Sathmar erkennen, obwohl sie keine persöhnlichen Erfahrungen darüber haben. Die
Hauptattraktion
des
Festivals
war
der
Apfel,
das
charakteristische
wirtschaftswissenschaftliche Produkt der Region. Csenger ist auch als die Hauptstadt des Apfels erwähnt. Das Apfelfest wurde 2013 das 12. Mal organisiert, dessen Ziel, neben der Popularisierung der Region, die Demonstration des Apfels und der daraus gemachten Produkte ist. Der Apfel ist als Gold von Sathmar betrachtet. Ab 2008 funktioniert die Veranstaltung als Festival. Das Obst der Region wird nicht nur in Ungarn, sondern auch in Rumänien herum vertrieben. Für viele sichert der Apfel das Auskommen, außerdem Gesundheit dank den in ihm verbergenden Vitaminen, und er ist auch für die Fröhlichkeit verantwortlich. Deshalb feiern die Bewohner von Csenger die Frucht jeden Herbst, zur Zeit der Apfellese. Das Fest ist eines der wichtigsten Ereignisse der Region, das sich für heute dorthin herasgewachsen hat, wohin es bestimmt wurde. Die Veranstaltungsreihe der Csengerer Apfeltage ist das einzige Festival, das am Apfel gründet. Es ermöglicht den örtlichen und umwohnenden zivilen Organisationen, Selbstverwaltungen und Unternehmern, sich zu zeigen,
sie befördern damit den
Informationsfluss, die Ausbildung und Vertiefung der Kontakte im Inn- und Auslande, die Organisierung der Erscheinung der heimischen Produkte am Markt und die Pflege der Traditionen. Das Ziel der Veranstaltung ist die Bewahrung der Traditionen, der alten Volksspeisen und des Geschmacks, bzw. die Demonstration und Popularisierung der Speisen der aus verschiedenen Landschaften kommenden Gästen. Die Veranstaltung wurde über die Popularisierung der Region und des hier gewachsenen Apfels hinaus mit dem unverholenen Ziel geschaffen, das Tourismus der Region aufzutreiben. Die Veranstaltung besteht aus traditionsbewahrenden, gastronomischen Programmen und Wettbewerben, aus der Degustation der volkstümlichen Speisen und Getränke, aus dem Kaufen von Apfel, aus beruflichen Konferenzen, aus der Ausstellung der Produkte, aus 56
sportlichen und künstlerischen Veranstaltungen, die in ihrer Präsenz und Traditionen
von
Sathmar
vorstellen
möchten.
Die
zweitägige
Thema die
gastro-touristische
Veranstaltung bestätigt aufgrund des emblematischen Obstes der Umgebung nicht nur kulturelle, sondern auch berufliche- und Marktaspekte. Neben den kulturellen Programmen, mit dem Apfel verbundenen Wettbewerben, Austellungen und Messen, erfahren die Besucher auch davon, wie zum Beispiel die Marmelade aus Apfel gemacht wird. Das Festival hat sehr bunte und vielfältige Programme im Überfluß. Alle sind mit dem Apfel und mit der Tradition der Apfelproduktion verbunden. Diese Veranstaltung von mehreren Tagen handelt nicht nur von der Gastronomie und den Kulturprogrammen, sondern auch von der Vorstellung des Obstes selbst, von dessen Gesundheit pflegenden Möglichkeiten. Die Selbstverwaltung entwickelte den Ort der Veranstaltung im Park der Makovecz Imre Grundschule und verbrauchte dabei die organische architektonische Formenwelt des Stadtzentrums. Das Festival ermöglicht neben der Vorstellung und dem Wettbewerb der Volks- und Gastrokultur von Sathmar den Künstlern, Amateur Gruppen und zivilen Organisationen sich vorzustellen. Ich bin davon überzeugt, dass die Besucher und die Teilnehmer
durch
die
weiten,
vielfältigen
Programme,
ihre
eigenen
Unterhaltungsmöglichkeiten finden können. Unsere Stadt bestrebt sich danach, die Palette zu erweitern und die zurückkehrenden Gäste zu erhalten. Es ist wichtig, den internationalen Charakter der Veranstaltung zu betonen. Sie geben der Kultur der Partnerstädte in Rumänien und in Deutschland Platz und dadurch möchten sie den Kontakt zwischen den Ländern stärken. Neben der Internationalität ist der andere Gesichtspunkt, dass das Festival im Herbst Teil der Feier des Apfels wird, man kann dem Apfel von der Blüte bis zur Ernte und der verschiedenen Nutzung nachgehen, nicht nur die Örtlichen, sondern auch die Touristen. Die Besucher können die typischen Obstsorten und Obstprodukte der Region probieren, sie können die Vorbereitungsphasen erkennen, darüber hinaus bekommen sie einen Einblick in die Kultur der Umgebung und in den Alltag der Einwohner. Wir möchten erreichen, dass die Stadt auch kulturell attraktiv wird. Die Aufgabe der Stadtführung ist, trotz der multipliziert nachteiligen Lage der Stadt, sowohl für die Einwohner als auch für die Besucher niveauvolle, vielfältige kulturelle Programme anzubieten. Die Selbsverwaltung hält es für ihre ausgesetzt wichtige Aufgabe, die Landwirte zu unterstützen.
57
Mit den Bewerbungsmöglichkeiten und mit den zinslosen Krediten beginnt der Wirtschaftssektor vielmehr zu entwickeln. Anschließend hat die Region einen noch größeren Schatz als diese Werte: die unverdorbene Gesinnung und Gastfreundschaft der Menschen von Sathmar. Die hier Lebenden erwarten die Gäste mit diesem Reichtum, damit sie neben der Vorstellung der Schönheit und des Wertes der Landschaft und des Kulturtourismus, einen Teil ihres Herzens bieten. Wer einmal die Speisen von Sathmar probiert hat, soll sich nach dieser gastfreundlichen Landschaft zurücksehnen, wie in die Küche seiner Großmutter, die für ihn seine alten Lieblingsspeisen vorbereitet hat.
58
Irodalomjegyzék Sándor Imre: A marketingkommunikáció kézikönyve, BKE Marketing Tanszék, Budapest, 2000 Fazekas Ildikó- Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest; 2005 Veres Zoltán- Szilágyi Zoltán: A marketing alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest; 2007 Judy Allen: A rendezvényszervezés nagykönyve; Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010 Philip Kotler: Marketingmenedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001 Horányi Özséb szerk.: Kommunikáció, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977 Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon, Kossuth Kiadó, Budapest, l997 Sándor Dénes: A gasztronómia szerepe Magyarország idegenforgalmi földrajzában; PhD értekezés; Pécsi Tudományegyetem; 2012 Piac- és Ország tanulmány; Turizmus Bulletin XIII. Évfolyam 3. SZám (Vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. , Kutatási Csoport.) Szabó János Zoltán: Kulturális fesztiválok, mint a művelődés új formái. Doktori értekezés, DE, BTK 2011 Szabolcs- Szatmár- Bereg megye, Területrendezési terve, Helyzetelemzés I; városteampannon kft, 2009 Internetes forrás http://hu.wikipedia.org/wiki/Philip_Kotler (2014.04.07) http://www.rendezvenyvilag.hu/hirek/1011-sikeres-rendezvny-lpsrl-lpsre.html (2014.04.17) http://www.utazzitthon.hu/szatmari-fesztival--nemzetkozi-diofesztival-milota-18181.html (2014.04.17) http://www.programturizmus.hu/tdestination-diofesztival-milotan.html (2014.04.17) http://www.magyartelepulesek.hu/milota/rendezvenyek.html (2014.04.17) http://agrostratega.blog.hu/ (2014.04.12) http://www.jaras.info.hu/lap/csengeri-jaras 2014.04.23 http://www.port.hu/11._nemzetkozi_diofesztival/pls/w/festival.festival_page?i_festival_id=12691 (2014.04.17) http://www.milota.hu/eztortent.html (2014.04.17) http://www.nyirmeggyes.hu/?q=node/6 (2014.04.17) http://nagydobositokfesztival.hu/ (2014.04.17)
59
http://napok.4t.hu/esemeny/fesztival/xiii-nagydobosi-nemzetkozi-sutotok-fesztival (2014.04.17) http://www.szon.hu/mezfesztival-es-falunap-csengerujfalun/2334668 (2014.04.17) http://hu.wikipedia.org/wiki/SWOT_elemz%C3%A9s (2014.04.12) http://rgdi.sze.hu/images/RGDI/honlapelemei/fokozatszerzesi_anyagok/kundi_viktoria_vegleges_disszertacio.pd f (2014.04.10) http://www.szatmar.ro/Almaviragunnep_Csengerben/hirek/22247 (2014.04.19) http://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_megyek (2014.04.22) http://agrostratega.blog.hu/2009/07/16/swot_analizis_avagy_a_marketing_helyzetelemzes_megkoronazasa (2014.04.12) http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/18_1448_014_101130.pdf (2014.04.) http://www.szon.hu/falunapok-fesztivalok-idegenforgalom-szabolcs-szatmar-beregben/news-2008080102474872 (2014.04.12) http://prezi.com/lod-2svd8zsw/marketingkommunikacio-i-zsofi-attila-resze/ (2014.04.18) http://www.milota.hu/rendezvenyek.html(2014.04.17) https://www.google.hu/#q=(Hunyadi+%E2%80%93+Inkei+%E2%80%93+Szab%C3%B3+2006). (2014.04.17) http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszert_sandor_denes.pdf (2014.04.18) http://fata.nyme.hu/downloads/baross1/marketingkommunikacio02.pdf (2014.04.18) http://panyola.hu/ (2014.04.17) http://fesztival.panyola.hu/gasztronomia/helyi_kajak (2014.04.17) http://hazisafrany.blog.hu/2012/08/15/a_panyolai_palinkafesztival_es_a_nagy_lapcsankazas_tortenete (2014.04.17) http://www.erdon.ro/urai-uborkas-fesztival/2045427 (2014.04.17) http://www.urakozseg.hu/telepulesunkrol.htm (2014.04.17) http://www.szatmarbereg.hu/index_.php (2014.04.17) http://www.szatmarleader.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=12201:meghivo-mezfesztivales-falunap-csengerujfaluban-&catid=61:aktualis&Itemid=61 (2014.04.17) http://www.fesztivalkalauz.hu/images/com/napplakats/1375981753szilvafesztival_szatmarcseke.jpg (2014.04.17) http://www.cometohungary.com/xv-nemzetkozi-lekvarfozo-fesztival-szatmarcseke.en.html (2014.04.17) http://www.tilkiattila.hu/index.php/hirek/60-x-nemzetkoezi-diofesztival-milota (2014.04.17) http://www.port.hu/11._nemzetkozi_diofesztival/pls/w/festival.festival_page?i_festival_id=12691 (2014.04.17) http://www.szon.hu/falunapok-fesztivalok-idegenforgalom-szabolcs-szatmar-beregben/news-2008080102474872 (2014.04.17) http://www.programturizmus.hu/tdestination-szabolcsi-programok-fesztivalok-esemenyek-rendezvenyek.html (2014.04.17) http://www.schef.hu/gasztrorendezvenyek-gasztrofesztivalok-gasztronomia-bor-vendeglatas (2014.04.17) http://www.csenger.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=7&Itemid=7 (2014.04.07)
60
http://www.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_kommunikci_fogalma.html (2014.04.18) http://www.arek.uni-obuda.hu/opto/1_KommTort.htm (2014.04.18) http://5mp.eu/web.php?a=marketingmorzsa&o=kbvvm_nWiB (2014.04.18) http://www.diakoldal.hu/jegyzet/marketing/marketing/1091 (2014.04.18) http://www.omkt.bme.hu/cimlap/sites/default/files/szkommunikacio/kelmelet.pdf (2014.04.18) http://www.meszk.hu/upload/meszk/document/marketing_es_kommunikaci_pr_Schwarcz.pdf (2014.04.18) http://www.okoritofulpos.hu/hirek/338-v-szatmari-kortefesztival.html (2014.04.17) http://www.nagydobos.hu/ (2014.04.17) http://www.szatmarleader.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=12661:v-szatmarikoertefesztival-oekoeritofuelpoes&catid=701:kiemelt-hirek (2014.04.17) http://szatmarcseke.hu/index.php/hirek/118-xiv-nemzetkoezi-szilvalekvarfz-verseny-2012-augusztus-17-18 (2014.04.17) http://jarasterkep.hu/mateszalkai-jaras-terkep/ (2014.04.22) http://hatarontuliak.hu/karpatalja/beregszaszi-jaras (2014.04.22) http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1ri-Tiszah%C3%A1t (2014.04.07) http://www.felsofokon.hu/kollat-gyula-blogja/2013/09/18/gasztro-fesztivalok-2013-szeptember-3-resz http://beregihirek.hu/ (2014.04.07) http://www.falusiturizmus.hu/hu_HU/geo_organizations/191/szabolcs-szatmar-bereg.html (2014.04.13) http://fidelio.hu/edu_art/interju/magyarorszag_egy_fesztivalorszag (2014.04.14) http://www.frissujsag.ro/szatmariak-a-csengeri-almafesztivalon/ (2014.04.12) http://www.magyar-hirlap.ro/esemenyek/sikeres-volt-a-csengeri-almafesztival/ (2014.04.12) https://szie.hu//file/tti/archivum/Harsanyi_David_ertekezes.pdf (2014.04.14) http://www.iranymagyarorszag.hu/keres/szabolcs-szatmar-bereg_megye/program/2013/05/01-p1/ http://www.ksh.hu/mta_sb_rendezvenyek (2014.04.22) http://old.foldrajz.ttk.pte.hu/phd/phdkoord/nv/disszert/disszert_sandor_denes.pdf (2014.04.17) http://moly.hu/konyvek/szabo-katalin-kommunikacio-felsofokon (2014.04.17) http://www.arek.uni-obuda.hu/opto/1_KommTort.htm (2014.04.17) http://www.ksh.hu/docs/teruletiatlasz/regiok_nagy.png (2014.04.22) http://www.szatmar.ro/Almafesztival_Csengerben/hirek/25611(2014.04.12) http://www.ksh.hu/docs/teruletiatlasz/regiok_nagy.png (2014.04.22) http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_11_2011.pdf (2014.04.22) http://www.piackutatasok.hu/2013/05/ksh-az-uj-korfa-nepesseg-nem-es.html (2014.04.22)
61
I.
Melléklet
A dolgozatomban látható képéket Csenger Város Önkormányzata szolgáltatta.
Csengeri Almafesztivál képekben
Fesztiválunk ünnepélyes megnyitóján beszédet mond, Forján Zsolt, Csenger Város Polgármestere
A gyerekek által készített szalmakompozíciók kiállítása az iskolaudvarban
Szatmár- Ízek Kft kiállítása
Dr. Bokor László gazda kiállítása
Helyi hírességeink:
Helyi hírességeink:
Szeretet Nyugdíjas Egyesület népdalkórusa
A Csengeri mazsorett csoport fellépése
62
Szivárvány Színház előadása
Őszülő Fények Nyugdíjas Klub
Almanapi futóverseny
Szakmai Fórum
Helyi intézmény gasztronómiai sátra
Magna Cum Laude élőkoncert
Arcfestés gyerekeknek
Helytörténeti Múzeum kiállítás
63
melléklet
II.
Kérdőív Csenger Almafesztiváljáról Jelen
kérdőív
kitöltésével
segítséget
nyújt
egy
végzős
egyetemi
hallgató
diplomamunkájának elkészítésében. A kérdőív kitöltése önkéntes, a válaszok összesítve kerülnek felhasználásra. 1. Melyik az Önhöz legközelebb álló fesztivál típus? Művészeti (zenei, tánc, film) Gasztronómiai (étel, ital) Nem művészeti (hagyományőrző, karnevál, sport) Egyéb… 2. Hallott e már a Csengeri Almafesztiválról? Igen Nem 3. Részt vett e már Ön ezen a rendezvényen? Igen Nem (Ezen válasz esetén, kérem, folytassa az 5. kérdésnél.) 4. Ha igen hány alkalommal vett részt ezen a rendezvényen/fesztiválon? …....... alkalommal 5. Honnan értesült a rendezvényről, fesztiválról? (Több válasz is megjelölhető!) plakátról szórólapról sajtóból (újság, magazin stb.) rádióból
64
televízióból személyes ismerőstől, baráttól internetről – egyéb közösségi honlapról visszatérő vendége vagyok a fesztiválnak, ismerem itt lakom épp erre jártam, „belecsöppentem” egyéb helyről, és pedig:……………….. 6. Tervezi, hogy idén is ellátogat erre a rendezvényre? Igen Nem 7. Mely környező településeken hallott már hasonló jellegű rendezvényről? És melyiken vett részt? ………………………………………………………. 8. Mi a véleménye a rendezvény szervezéséről? Kérem, értékelje egytől ötig terjedő skála segítségével! (1-egyáltalán nem elégedett ;5- teljes mértékben elégedett) Mennyire elégedett… a) programok szervezésével
1
2 3 4 5
b) programok mennyiségével
1
2 3 4 5
c) a programok színvonalával
1
2 3 4 5
d) a szolgáltatásokkal, infrastruktúrával
1
2 3 4 5
e) a rendezvénnyel/fesztivállal kapcsolatos információszolgáltatással
1
2 3 4 5
f) a higiéniával
1
2 3 4 5
g) a rendezvénnyel/fesztivállal összességében
1
2 3
65
4 5
9. Mi maradt meg Önben a rendezvényünkről? Színvonalas fellépők Igényes programok Olcsó árak Tiszta környezet Szimpatikus résztvevők 10. Ön szerint megfelelő-e a város marketing tevékenysége? Igen Nem Nem tudja megítélni Ha „nem” megfelelő, Ön mit javasol? …………………………………………………….. .................................................................. 11. Véleménye szerint mi vonzza leginkább Csengerbe a turistákat? (Több válasz is megjelölhető!) A város hangulata (parkok, virágok, épületek, szobrok, terek, sétálóutca, stb.) Gasztronómiai rendezvények Kulturális fesztiválok A múzeum kiállítások, különböző kiállítások Sportversenyek, sportrendezvények A város marketing tevékenysége A szívélyes vendéglátás, a korszerűsödő kereskedelem Egyéb, és pedig: …………………………………
66
Személyes adatok 1. Neme Férfi Nő 2. Életkora 18 év és az alatti 19 – 39 40 – 59 60 év és a feletti 3. Legmagasabb iskolai végzettség Általános Középfokú Főiskolai, egyetemi Szakmunkás Egyéb 4. Az Ön lakóhelye Csenger Környező város Környező község, falu Csengertől 80km-rel távolabbi város, település Külföldi ország
67
5. Családi állapota Egyedülálló Házas Özvegy 6. Háztartása összes havi nettó jövedelme 60 000 Ft alatt 60 001 - 100 000 Ft 100 001 - 200 000 Ft 200 001 - 400 000 Ft 400 000 Ft felett
Köszönöm az együttműködését!
68
III.
Melléklet Csengeri Járási térség népességmegoszlása:
Csengeri Járás Összes Népessége: 14.389 fő Ebből Csenger: 5.124 fő További 10 település: 9.265 fő
Megközelítőleges arány 40% 60%
Ebből férfi: 6.977 fő Ebből Nő: 7.412 fő
0-18 év 19-39 év 40-59 év 60+ év
48% 52%
Férfi (fő) 1557 2060 1967 1393
Nő (fő) 1578 2131 2001 1702
Összesen: 3135 4191 3968 3095
(saját kutatás alapján)
69
22% 29% 28% 21%
IV.
Melléklet 100 db kérdőív lekérdezése
Csenger (össz. népesség kb 40%-.a) 40 db kérdőív Összes lakosság: 5124 fő ; Ebből Férfi: 2464 fő (48%) Ebből Nő: 2660 Fő (52%) Férfi: 19 db. Nő: 21 db Év
Férfi
0-18 19-39 40-59 60+
509 fő 762 fő 708 fő 485 fő
Összesen:
2464 fő
10% 15% 13% 10% 48%
Járáshoz tartozó települések (össz népesség kb 60%-a) 60db kérdőív Összes lakosság: 9265 Fő. Ebből férfi 4513 fő (49%) Ebből Nő: 4752 Fő (51%) Férfi: 29 db. Nő: 31 db ÉV
Nő 4 db 6 db 5 db 4 db
483 fő 727 fő 704 fő 746 fő
19 db
2660 fő
9% 14% 14% 15% 52%
4 db 6 db 5 db 6 db 21 db
0-18 19-39 40-59 60+ Összesen:
Férfi
Nő
1048 fő 1298fő 1259 fő 908 fő
11% 14% 14% 10%
7db 8 db 8 db 6 db
1095 fő 1404fő 1297 fő 956 fő
12% 15% 14% 10%
7 db 9 db 9 db 6 db
4512 fő
48%
29 db
4752 fő
51%
31 db
Ezen adatokhoz forrást Csenger Város Önkormányzatának Népesség-nyilvántartójától kaptam, melyet összesítettem, táblázatba rendeztem, és ezen adatokat kaptam. Ez alapján végeztem el a primer kutatást.
(Saját kutatás alapján)
70