DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁYNI KAR SZOCIOLÓGIA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK
A CSENGERI KISTÉRSÉG
KÉSZÍTETTE: PUCSOK ESZTER SOMOGYI ILDIKÓ SZABÓ
ANITA
1
Tartalom Ábrajegyzék ................................................................................................................................ 3 Bevezetés ................................................................................................................................... 4 A Csengeri Kistérség bemutatása............................................................................................... 5 Földrajzi elhelyezkedés........................................................................................................... 5 Gazdasági helyzet ................................................................................................................... 8 Mezőgazdasági szektor: ...................................................................................................... 9 Ipari szektor: ..................................................................................................................... 10 Szolgáltató szektor: ........................................................................................................... 11 Jelentősebb munkaadók ................................................................................................... 11 Vállalkozási szerkezet:....................................................................................................... 12 Foglalkoztatás, munkanélküliség, szociális helyzet:................................................................. 14 Legfontosabb fejlesztések ........................................................................................................ 16 A „Teleautó” program .............................................................................................................. 17 Melléklet................................................................................................................................... 22 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 27
2
Ábrajegyzék 1. ábra: A csengeri kistérség fıbb adatai.................................................................................... 5 2. ábra: A kistérség állandó népessége település szerint ........................................................... 6 3. ábra: Romák becsült száma lakónépességen belül és arányuk a településeken ..................... 8 4. ábra: A csengeri kistérség földterületének megoszlása........................................................ 10 5. ábra: A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása ...................................................... 12 6. ábra - Csengeri Járás foglalkoztatási adatok ...................................................................... 14 7. ábra: Járási adatok ............................................................................................................... 19 8. ábra: A Járás és a kistérség összehasonlítása ....................................................................... 22 9. ábra: A lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben (%) ..................................... 23 10. ábra: A kistérségben foglalkoztatottak számának megoszlása ágazatok szerint ............... 25 11. ábra: A kistérség elvándorlási mértéke .............................................................................. 26 12. ábra Szociális helyzet és munkanélküliségi arány a kistérségben...................................... 26
3
Bevezetés A Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézete és az Észak-magyarországi Regionális Kutatásokért Alapítvány „Margó” címmel meghirdetett esettanulmány készítı versenye alkalmával elkészült pályamő a Csengeri Járást mint periférikus térséget célozza meg. Jelen tanulmányban a vizsgálat alá vont periférikus térség, a Csengeri Járás. Meghatározásra kerül földrajzi elhelyezkedése, majd bemutatásra kerül a választott térség demográfiai adatai, gazdasági szerkezete, továbbá ismertetésre kerülnek a térségben a legmeghatározóbb fejlesztések, foglalkoztatási és szociális helyzet is. Mindemellett a rendelkezésre álló adatsorok segítségével egy hosszútávon fenntartható, reálisnak tartott kezdeményezés részletes bemutatására is sor kerül. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet1 szerint a Csengeri Járás komplex programmal segítendı hátrányos helyzető térség, fejlıdési típusa szerint leszakadó, perifériális, rurális térség. Jelen tanulmány elkészítése nem tőzte ki célul, hogy a vizsgálat alá vont kistérségben komplex foglalkoztatási programot dolgozzon ki. Jelen tanulmány célja, hogy a választott periférikus térségben a rendelkezésre álló adatok tükrében egy reálisnak tartott kezdeményezést mutasson be, amely hosszútávon fenntartható és hozzájárul a kistérségben fellépı akadályok elhárításához.
1
http://umvp.kormany.hu/download/a/a7/30000/KR_2007_311_(XI_17)_Kormanyrendelet.pdf
4
A Csengeri Kistérség bemutatása Földrajzi elhelyezkedés A Csengeri Kistérség2 az Észak-Alföldi Régióban, Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyében, a Szatmári – síkság kistájon helyezkedik el. A megye legkisebb kiterjedéső és lakónépességő térsége. A térség települései a 49. számú fıközlekedési úton közelíthetıek meg. Nyugatról a mátészalkai, északról a fehérgyarmati kistérség, dél – délkelet felıl a román határ határolja, és átszeli a Szamos. A kistérség területe 247 km².
1. ábra: A csengeri kistérség fıbb adatai Forrás: https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=eredfr2&xterkod=4502&xmutkod=&xtabkell=I&xtertip=K
A térség minden szempontból leszakadó: komplex mutatója3 alapján Magyarország 175 kistérsége közül az ötödik leghátrányosabb helyzető. A tizenegy települést társadalmi és gazdasági szempontból is elmaradottnak nyilvánították.45
2
2013. január elsejétől Csengeri járás. A csengeri járás határai és települései megegyeznek a csengeri kistérség határával és településeivel. 3 A teljes országra elkészült települési komplex indikátor adatbázis a települések társadalmi és gazdasági jellemzőit magába foglaló összetett mutatószámokon keresztül nyújt információt a településen élők demográfiai szerkezetéről, jövedelmi helyzetéről, a települések gazdasági fejlettségéről és infrastrukturális ellátottságáról. 4 http://www.szszbmfu.eu/kistersegek/csengeri-kisterseg 5 http://gyerekesely.wekerle.gov.hu/kist%C3%A9rs%C3%A9gek/Csenger
5
A térség tizenegy települése közül három 500 fı alatti aprófalu, további öt 1000 fı alatti kisközség. Az alig több mint 5000 fıs kisváros (Csenger) mellett Porcsalma és Tyukod népessége 2000 fı feletti. A lakosság a megyei átlagnál ötször nagyobb arányban csökken az utóbbi tíz évben. A folyamatos, a regionális trenddel egyezı természetes fogyás, és a regionális értéket mintegy három és félszeresével meghaladó elvándorlások következtében a lakosság száma csökken, a korösszetétel romlik. A negatív vándorlási különbözetnek köszönhetıen a népsőrőség a regionális szintnél jóval alacsonyabb, az elvándorlás elsısorban a képzettebb fiatal korosztályt érinti. Sokan már középfokú tanulmányaikat is a kistérségen kívül végzik, a felsıfokú végzettséget szerzık többsége pedig ritkán tér vissza a kistérségbe munkát vállalni. A megmaradó népesség körében így egyre kevesebb lesz a képzett, fiatal munkaerı, és újratermelıdik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzető lakossági réteg. A versenyképes munkaerı hiánya a térség gazdaságfejlesztésének egyik legkomolyabb akadálya. A kistérségben alacsony a foglalkoztatottak és magas a munkanélküliek aránya, a munkanélküliek és a különbözı segélyekben részesülık száma folyamatosan növekszik. A lakosság képzettségi szintje nem versenyképes, így a térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja.6Az adatok tükrében megállapítható, hogy a kistérség népessége az elvándorlás miatt egyre inkább elöregszik, mely komoly problémákat okoz munkaerı-piaci szempontból a kistérségben. A probléma megoldása komplex eszközökkel valósítható meg.
2. ábra: A kistérség állandó népessége település szerint forrás:https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=eredfr2&xterkod=4502&xmutkod=&xtabkell=I&xtertip=K
A kistérség lakónépessége 2010. januárban 14 317 fı, népsőrősége 1990-2010 között folyamatos csökkenést mutat, jelenleg 54 fı/km², öregedési indexe: 0,81 mely adat alapján a 6
http://www.terport.hu/webfm_send/2177
6
legöregebb kistérség a megyében. A térségre jellemzı elöregedés azonnali lépések megtételére készteti a gazdasági és a szociális szférát is. A kistérség 2001-2007 között 6,8 százalékos népességcsökkenést produkált. A legnagyobb népességcsökkenés itt mutatható ki a megyében.7 A kistérségben az országos átlagnál (19,3%) magasabb a 18 éven aluliak aránya (22,4%). Ez összesen 3200 gyereket jelent, akiknek harmada Csengerben él. Számarányuk kiugróan magas Porcsalmán (28,8%), de másik három településen (Komlódtótfalu, Szamosangyalos, Szamostatárfalva) a népesség közel negyede szintén gyerek. Két község (Pátyod, Szamosbecs) elöregedését jelzi, hogy a 18 éven aluliak aránya 18, illetve 16,8 százalék.8 Az állandó népességszám korosztály szerinti megoszlásából az derül ki, ha a 0 – 18 éveseket vesszük alapul, hogy a 0 – 2 éves korosztályban 227 fı (2,95%), a 3 – 5 évesek között 229 fı (3%), 6 – 14 éves 838 fı (10,9%) míg a 15 – 18 éves fiatalok száma 401 fı (5,2%). A fiatal populáció az össznépesség 22 százalékát teszi ki, 1695 fıvel. A demográfiai jellemzıket meghatározzák az etnikai sajátosságok is. A roma lakosság aránya viszonylag magas a kistérségben. A 2001-es népszámlálás alapján a megyei népesség 4,6 százaléka vallotta magát romának. Helyi becslések alapján (a negyedik ábrán közölt adatok alapján) a Csengeri kistérség lakosságának ötöde (19,4%) cigány, de a kistérségen belüli eloszlásuk igen egyenlıtlen: számarányuk Szamostatárfalván (42,4%) és Szamosangyaloson (35,5%) a legmagasabb. Porcsalmán, Csengerben, Komlódtótfaluban és Csengerújfaluban is a 20 százalékos „lélektani határ” körüli vagy a feletti az arányuk. Ezek a települések a gettósodás folyamatának küszöbén állnak. Pátyodon (1,4%) és Csengersimán (3,4%) viszont alig élnek romák. Helyzetük sok esetben kedvezıtlenebb, ha a halandósági gyakoriságot vagy az alacsonyabb iskolai végzettséget tekintjük. Nagyon fontos tényezı és egyben meghatározhatja a kistérség jövıjét is a romák foglalkoztatottsági szintje.9
7
http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=612:csengerikisterseg&catid=3:kistersegi-kiterjesztes-tamop&Itemid=145 8 http://gyerekesely.wekerle.gov.hu/kist%C3%A9rs%C3%A9gek/Csenger 9 http://www.terport.hu/webfm_send/2177
7
3. ábra: Romák becsült száma lakónépességen belül és arányuk a településeken Forrás: http://www.terport.hu/webfm_send/2177
A kistérség teljes népességének közel ötöde (19,9%) szegregált lakókörnyezetben él a helyi jegyzık becslései szerint. Ez az arány hat település között oszlik meg, és egyébként megegyezik a roma lakosság kistérségi számarányával. Az ötezer fıs Csengerben 31 százalékra teszik a szegregátumban élık arányát. Csengersimán a lakosság közel 6 százaléka él szegregált lakókörnyezetben. Porcsalmán a népesség majdnem harmada (766 fı) él szegregátumban(szinte ugyanannyi, mint a cigányok aránya). A másik népesebb faluban, Tyukodon 5,7 százalék ez az arány. A négy utcából álló Szamostatárfalván egy romák által lakott utcarész (kb. 90 fı) szegregátumnak tekinthetı, ahol a község lakosságának 28 százaléka él. Szamosangyaloson arányaiban ugyanennyien (28,0%) élnek szegregált lakókörnyezetben, amely az 550 fıs faluban 156 embert jelent. 10
Gazdasági helyzet A mellékletben közölt 10. ábra adatai alapján megfigyelhetık a választott kistérségben élı 1559 éves lakosság aránya, a regisztrált munkanélküliek száma, valamint a foglalkoztatottak szektoronkénti foglalkoztatási arányait. Megállapítható, hogy a kistérség aktivitási rátája átlagosan 0,515. A 15-59 évesek aránya a kistérségben 8979 fı, melybıl a regisztrált munkanélküliek száma 1697 fı. Az adatok alapján az is megfigyelhetı, hogy egyes ágazatok szerint a kistérségben milyen arányú a foglalkoztatottság, így például a kereskedelemben, a mezıgazdaságban, a szolgáltatásban, stb. Így tehát látható, hogy 3056 fıt foglalkoztatnak a 10
http://www.terport.hu/webfm_send/2177
8
kistérségen belül a különbözı ágazatok szerint. Ha megvizsgáljuk az adatokat, látható, hogy közel 6000 aktív munkavállaló kényszerül a kistérségen kívüli munkavállalásra. Mezőgazdasági szektor:
Jelentıs szerepet tölt be a mezıgazdaság a kistérség életében. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya a 2001. évi népszámlálás alapján 10,7 százalék volt. A térség alulképzett munkavállalói számára a mezıgazdaság nyújtja szinte az egyetlen elhelyezkedési lehetıséget. Azonban sem éghajlati, sem termıföldi adottságok alapján nem ideális a mezıgazdasági tevékenység. Alacsony versenyképesség, elaprózódott birtokszerkezet, alacsony jövedelmezıképessé, elavult technikai felszereltség jellemzi a szektort. A mezıgazdaságban dolgozók aránya a kistérségen belül Csenger városban a legnagyobb 36,1 százalék, de a többi településen is jelentıs az e szektorban dolgozók aránya.A kistérségben az 50-249 fıt foglalkoztató vállalkozások számát vizsgálva az látható, hogy Csengersimán található egy vállalkozás. Legjellemzıbb mezıgazdasági tevékenység a gyümölcs, zöldség és gabonatermesztés. A kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma és a meggy. A kertészeti termelésben az uborka a legjelentısebb, és a szántóföldi zöldségek Ahogy a lenti ábrán látható, a terület legnagyobb részét (66%) szántóként „használják”, illetve jelentıs még a kertként hasznosított rész is (18%). Az alternatív növénytermesztést a térségben szinte kizárólag az erdıgazdálkodás képviseli. Az erdısültség 5,9 százalékos. Ezeken kívül a kistérség nagy hagyományokkal rendelkezik a vadgazdálkodás és a vadászat terén.A hagyományos nagyüzemi állattartás végnapjait éli, lényegében megszőnt. Legjellemzıbb a juh, a szarvasmarha és a sertéstartás.11 Összességben
tehát
a
vizsgált
kistérségrıl
elmondható,
hogy
a
lakosság
mezıgazdasági tevékenységet folyatat annak ellenére is, hogy a földterület nyolcvan százaléka kedvezıtlen adottságú, hiszen mocsarak, lápok, lecsapolások és öntéstalajok mentén helyezkednek el. A kistérség mezıgazdaságát a rendkívül elaprózott birtokszerkezet, a termıtalaj alacsony aranykorona-értéke, az elavult technikai felszereltség, mindezek következtében alacsony versenyképesség jellemzi. Ennek ellenére a mezıgazdaság gazdaságban betöltött szerepe a kistérség jellegének megfelelıen nagyobb az országosnál. A
11
http://www.terport.hu/webfm_send/2177
9
föld minısége az országos átlag alatt van, különösen az Ecsedi – láp térségében12 levı településekre jellemzı ez. A térségben az almatermesztés a meghatározó.13 A mezgazdasági szektor fejlesztését több külsı tényezı is befolyásolja, úgymint a föld minısége, az idıjárási viszonytagságok (aszály, heves esızések stb.). Az erre a szektorra fordított támogatások és az ebbıl megvalósult fejlesztéseket, valamint a külsı környezeti hatásokat figyelembe véve megállapítható, hogy a szektor fejlesztése is komplex programot igényel, valamint a foglalkoztatás idényszerő jellegébıl kifolyólag sem lehetséges a magasabb foglalkoztatottság elérése.
4. ábra: A csengeri kistérség földterületének megoszlása
Ipari szektor:
Az ipar valamivel jelentısebb a mezıgazdaságnál a kistérségben. A megyében a 49 fınél nagyobb vállalkozások termelésének több mint 96 százalékát a feldolgozóipar adja, a maradék 4 százalék körüli részt pedig az energiaszektor. Az ipari szerkezetet megvizsgálva láthatjuk, hogy a feldolgozóipar jelentıs mértékben veszi fel a munkaerıt. Az itt foglalkoztatottak aránya 37 százalék. Az ipari terület centralizált, fıként Csengerben koncentrálódik, itt található a térség egyetlen ipari parkja.14 Szerkezetében a könnyőipari tevékenység (cipıipar) és az élelmiszer feldolgozás (gyümölcs feldolgozás) a domináns. (Konzervgyár Tyukodon is mőködik).Fontos megemlíteni, hogy a kistérség foglalkoztatásában jelentıs szerepet játszik a könnyőipar, azon belül is a Szamos Kft, mely 500 fınél több embert alkalmaz.Csenger több nagyobb cipıipari üzemmel rendelkezik, úgymint a német Josef Seibel Kft., a Szamos Cipıipari és Kereskedelmi
12
Tyukod, Ura, Csengerújfalu, Csengersima http://www.csenger.hu/dokument/2012/eselyegyenloseg/kozoktatas/eselyegyenlosegiterv.pdf 14 (sz.n) (2009) 13
10
Kft vagy a WinterbergUngarn Kft. A csengeri Ipari Parkban 5 nagy vállalkozás mőködik. (Csenger Agár Rt, WinterbergUngarn Kft, Szamos Cipıipari Kft., Apáti Kft., FrigoFruct Trade Kft). Az ide települni szándékozók döntését elbizonytalanítja a szakképzett munkaerı hiánya, a nehéz megközelíthetıség és a közmővesítéssel kapcsolatos hiányosságok. A kistérség tudományos kutatási és fejlesztési tevékenységet végzı szakemberekkel nem rendelkezik. A gazdasági fellendülés érdekében szükségszerő minél több innovációt elindítani a térségben.15 Szolgáltatószektor:
A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 2001-ben 52,4% volt, ami több mint 9 százalékponttal marad el az országos értéktıl (61,6%). Sokkal inkább jellemzı az önkormányzatok által mőködtetett lakossági szolgáltatások, mint a piaci alapon szervezıdı szolgáltatások. A legjelentısebb foglalkoztatók az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek. Az alapvetı szolgáltatási egységek minden területen elérhetıek, azonban az üzleti típusú szolgáltatások a kistérségi centrumba koncentrálódik. Az idegenforgalom is jelentıs, hiszen számos mőemlék található a térségben. Azonban ezen mőemlékek erısen leromlott fizikai állapota akadályként jelenik meg. A turistákat leginkább a kulturális és szórakoztató események, valamint az állami és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó rendezvények vonzzák. 16 A szolgáltató szektor fejlıdıképes, de nincsenek jelen a piaci szereplık, mely a munkaerı-piac keresleti oldalát fellendítenék, így a munkaerı egy részét az önkormányzati intézmények veszik fel, illetve a kereskedelmi szolgáltatók. A térség idegenforgalmi adottságai kiaknázatlanok, mely kijelöli a fejlesztési irányokat. Az alacsony a szálláshelyek száma, illetve a turisztikai infrastruktúra minısége és kiépítetlensége komoly akadály a fejlıdésben. 17
Jelentősebb munkaadók
A települések legtöbbjén a helyi szolgáltató szektor (önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek) a legfıbb foglalkoztatók. A településeken a mezıgazdaságnak, illetve 15
(sz.n.) (2009) (sz.n.) (2009) 17 http://www.terport.hu/webfm_send/2177 16
11
a helyi iparnak, építıiparnak is nagy a munkaerı vonzó ereje. Számolni kell ezen munkák szezonalitásával és a mezıgazdasági jellegő munkák sajátosságaival. A mezıgazdasági vállalkozók munkaerı-piaci támogatása esetén nem szabad elvárni az ipari szektorra kidolgozott elvárás rendszert. A kistérség munkaerıpiaca szempontjából meghatározó, nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozások bemutatásra kerültek a helyzetelemzés I.1 fejezetében.
5. ábra: A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása Forrás: www.ksh.hu
Vállalkozási szerkezet:
A vállalkozási helyzetkép nem túlbíztató a térségben. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet18 szerint a Csengeri Járás komplex programmal segítendı hátrányos helyzető térség, fejlıdési típusa szerint leszakadó, perifériális, rurális térség. Vállalkozói sőrőség rendkívül alacsony, 739 vállalkozás mőködik, melybıl mindössze 27 százalék társas vállalkozás. A vállalkozások száma messze elmarad a regionális és országos átlagoktól, ami önmagában nem jelent ugyan problémát, de a mőködı vállalkozások gyenge versenyképessége
viszont
igen.
A
vállalkozások
közel
háromnegyede
egyéni
vállalkozásként mőködik, nagy részük nem képes új munkahelyek létrehozására, versenyképességük gyenge.A 2008-as adatok alapján 100 lakosra 27,5 db vállalkozás jut. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokkal összevetve, feltételezhetı, hogy a legtöbb vállalkozás 10 fınél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat és mindössze a cipıgyártásáról ismert, csengeri telephellyel rendelkezı Szamos Kft. alkalmaz 500 fınél többet. A térség élı mezı-, és erdıgazdasági hagyományait támasztja alá, hogy a mezıgazdasági vállalkozások aránya (2005; 15,05%) csaknem ötszöröse az országos 18
http://umvp.kormany.hu/download/a/a7/30000/KR_2007_311_(XI_17)_Kormanyrendelet.pdf
12
átlagnak (3,43%). A szolgáltatási szektorban mőködı vállalkozások aránya a gazdasági tendenciáknak megfelelıen kiemelkedı (68%), a megyei és régiós értékhez közelít. A kereskedelemben mőködı vállalkozások magas száma és aránya jellemzi a kistérséget. Az ipari vállalkozások száma 78 volt 2005-ben, melynek jelentıs részét, 60 százalékát az építıipari vállalkozások jelentik. Emellett a kistérségben erıteljes a feldolgozóipar jelenléte is, alapvetıen könnyőipari tevékenységek (cipıgyártás) és a mezıgazdasági termékfeldolgozás dominálnak19.A térség vállalkozásait foglalkozási szerkezet szerint vizsgálva (2011) látható, hogy igen kevés azon vállalkozások száma, amelyek 50 fı fölötti létszámot foglalkoztatnak. Így tehát Csengersimán egy darab 50-249 fıt foglalkoztató vállalkozás van a mezıgazdaságban, Csengerben egy darab 50-249 fıt foglalkoztató vállalkozás van az iparban, Csengerben 1 darab 500 vagy több fıt foglalkoztató vállalkozás van az iparban, Csengerben 1 darab 50-249 fıt foglalkoztató vállalkozás van a kereskedelemben.20Az adatokat vizsgálva meg kell említeni, hogy a térségben a fejlesztési lehetıséget a nagy vállalatok tovább fejlesztésében kell keresni, hiszen a kis vállalkozások részben kis termelési mennyiséget is jelentenek, mely nem elég a távolabbi piacok eljutásához, így csak helyi piacokra tudnak termelni. Másrészrıl differenciálatlanok, hiszen a magasan képzett szakemberek helyett a vállalkozásokban a kevésbé képzett, olykor képzetlen szakembereket foglalkoztató munkaszervezetet jelez. Mely komoly probléma, hiszen a vállalkozások produktivitása is igen alacsony. A térségben található nagyobb vállalkozások között említhetı a Csengeri Agrár Zrt., Csengerker Kft., Csenger Boss Kft., START rehabilitációs vállalat, Csenger-Tej Kft., Szatmári Konzervgyár Kft. A székhelytelepülésen található a térség egyetlen ipari parkja, a Csengeri Ipari Park, melyet többek között újabb feldolgozóipari vállalkozások vonzása céljából hoztak létre. Ehhez azonban szükséges, a terület közmővesítése, és megfelelı üzleti szolgáltatások (pl. vállalkozási tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások stb.) biztosítsa a kistérségben. A vállalkozások iparőzési adójából származó önkormányzati helyi adó ezer lakosra jutó mértéke 2005-ben 7636 Ft volt, ami közvetett módon jelzi a kistérség alacsony gazdasági versenyképességét, hiszen ez az országos értéknek mindössze 23,6%a, a megyei átlagtól pedig jelentıs mértékben, 3415 Ft-tal marad el.21
19
http://www.terport.hu/webfm_send/2177 www.nfu.hu/download/23880/LHH_adatbazis_0905.xls 21 http://www.terport.hu/webfm_send/2177 20
13
Foglalkoztatás, munkanélküliség, szociális helyzet: A Csengeri Járás lakossági összetétele, gazdasági mutatók és egyéb vonatkozásban is a leghátrányosabb térségek közé tartozik Magyarországon. A községekre jellemzı az aprófalvas településszerkezet, valamint az elöregedés és lassú elvándorlás. A lakosság tartós munkanélküliséggel sújtott, gazdasági adottsága a mezıgazdaság lehetıségeit hordozza, ami azonban további fejlesztést igényel. A regisztrált munkanélküliek száma a térségben az országos átlagot meghaladó nagyságrendő. A kistérség munkanélküliségi rátája 2002 és 2009 között megkétszerezıdött, a foglalkoztatási ráta pedig 1,2 százalékponttal nıtt. A krónikus munkahelyhiány következtében sok család és egyre több, ember súlyos megélhetési problémával küzd, amelyhez az egyre szőkülı ıstermelıi tevékenységbıl származó bevétel is lassan elapad.22 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat éves KSH kistérségi szintő adatai alapján a Csengeri Járásban is vizsgálat alá vonták a 15-64 év közötti aktív korú munkavállalókat. Az adatok 2003 és 2010 közötti idıszakra terjednek ki. Mnk.ráta s
Munkanélküliek s
Foglalkoztatottak s
Inaktívak Fogl.ráta Akt.ráta
2003 14.79 %
0.465
657
13 3786
118 5038
39.9%
46.9%
2004 15.73 %
0.499
693
14 3713
118 4975
39.6%
47%
2005 17.21 %
0.536
778
15 3743
121 4837
40%
48.3%
2006 20.35 %
0.558
1025
15 4011
125 3874
45%
56.5%
2007 21.51 %
0.587
1074
16 3919
123 3862
44.3%
56.4%
2008 23.64 %
0.651
1187
19 3834
124 3836
43.3%
56.7%
2009 24.01 %
0.642
1185
16 3751
122 3742
43.2%
56.9%
2010 24.05 %
0.265
1197
9 3780
47 3707
43.5%
57.3%
6. ábra - Csengeri Járás foglalkoztatási adatok Forrás: http://kisterseg.munka.hu/index.php
A 6. számú ábrán látható, hogy a munkanélküliségi ráta 14,79 százalékról (2003) 7 év alatt 24,05 százalékra változott (2010) a 15-64 éves korú lakosság körében a vizsgálat alá vont 22
http://www.csenger.hu/dokument/2012/eselyegyenloseg/kozoktatas/eselyegyenlosegiterv.pdf
14
járásban, ami a megyei átlagnál (17,8) is jóval rosszabb. El kell azonban mondani, hogy a megyei foglalkoztatottsági arány (44,8%) nem sem sokkal jobb a kistérségénél (42,8%). A csengeri kistérség munkapiaci helyzetét jelentısen befolyásolja a megyén, a régión és országon beüli periferikus elhelyezkedése, valamint a román határhoz való közelsége.23 A közfoglalkoztatásban résztvevıkrıl a jegyzık adatszolgáltatása révén elmondható, hogy 2009-ben a kistérségben 925 fı dolgozott közfoglalkoztatottként a kistérség településein. A közfoglalkoztatottak átlagos foglalkoztatási ideje Szamosbecsen a leghosszabb (180 nap), Urán a legrövidebb (45 nap); egyik településen sem éri el a 200 napot, amely az álláskeresési segélyre való jogosultsághoz kellene.24 A munkanélküliek aránya ebben a kistérségben a legmagasabb a megye többi kistérségéhez viszonyítva. A magas munkanélküliség másik oka lehet a lakosság alulképzettsége. Az álláskeresık között legnagyobb arányban a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık (43,8%) és a szakmunkásképzıben vagy szakiskolában képesítést szerzık (45,3%) vannak, felsıfokú végzettséggel viszont az álláskeresık mindössze 1%-a rendelkezik. Magas az inaktívak aránya is, de emellett jelentıs a strukturális munkanélküliség. Elmondható, a munkaerı kínálata nem találkozik a kistérség munkaerı igényével. Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerı hiánya, ami akadályozza a gazdaság fejlıdését. Az álláskeresık nemek szerinti megoszlása hasonló az országos tendenciához. Az álláskeresık zöme férfi. Minden korcsoportot erıteljesen érint a munkanélküliség, azonban mindenképpen jelent ıs problémákra utal, hogy a 25 év alatti álláskeresık aránya 20,2 százalék. Az, hogy az 50 év feletti álláskeresık aránya mindössze 7,8% részben azt támasztja alá, hogy az idısebb korosztály esetében a munkanélküli státuszt hivatalosan felváltja az inaktivitásba vonulás, ami többnyire rokkant nyugdíjazást jelent.25Mindenképp meg kell említeni az elvándorlást is. Az elvándorlás zömét a képzettebb, munkaképes fiatalság képzi, akik munkalehetıség és egy komfortosabb élet reményében nagyobb városokban próbálnak elhelyezkedni. Az elvándorlás már a középiskolás korban elkezdıdik, sokan már középfokú tanulmányaikat is a kistérségen kívül végzik. Aki pedig felsıfokú végzettséget szerez akár a közeli megyeszékhelyeken csak ritkán tér vissza szülıföldjére munkát vállalni. A megmaradó népesség körében így egyrekevesebb lesz a
23
http://kisterseg.munka.hu/index.php http://www.terport.hu/webfm_send/2177 25 (sz.n.) (2009) 24
15
képzett, fiatal munkaerı, és egyre nagyobb arányban újratermelıdik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzető lakosságú réteg.26 A mellékletben közölt 9. ábrán közölt táblázat adatait figyelembe véve az látható, hogy a bevándorlás kis mértékben és egyenletesen elosztva jelentkezik a kistérségben. Szamosbecs tekintetében gyakoribb a közelebbi – távolabbi településekrıl történı bevándorlás, valamint Csenger is népszerő a külföldrıl betelepülni kívánt állampolgárok számára. Ennek oka elsısorban a határ közelségében keresendı. A bevándorlással ellentétben az elvándorlási adatok a térségbıl már sokkal színesebb képet reprezentálnak. A fenti számadatok figyelembevételével elmondható, hogy Csenger, Csengerújfalu, Ura és Szamosbecs lakói elsısorban a közeli városokba telepednek le, de a távolabbi városok is vonzóak számukra, legfıképp Budapest. Szamostatárfalva lakói számára vonzó leginkább a fıváros. Elsısorban a munka és álláslehetıségek miatt. A külföldre történı elvándorlás kevésbé jellemzı a kistérségben lakók számára.27 A kistérség szociális szempontból is hátrányos helyzető. A munkanélküliek száma a térségben magas, és ebbıl 74 százalékát a tartósan munka nélkül levıek jelentik. A munkanélküliek száma kiemelten magas Csengeren és Urán, ahol az összes munka nélkül levık közül hatvannyolc százaléka a két településrıl kerül ki. További fontos adat, hogy Csenger lakosságának közel tizenöt százaléka regisztrált munkanélküli. Rendszeres szociális segélyt a 0 – 18 éves korosztályt leszámítva tíz százaléka kap, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt pedig a családok hatvan százaléka igényel. Urán ez az arány eléri a hetvenkét százalékot is, ami nagyon magasas értéket mutat.28
Legfontosabb fejlesztések A kistérség a 2004-2006-os periódusban a Nemzeti Fejlesztési Tervnek29köszönhetıen összesen 589451 045 Ft támogatást kapott. Az AVOP30keretében 406 083 167 Ft támogatást kapott 23 nyertes pályázat, amelybıl 14 a „Mezıgazdasági beruházások támogatása” 26
http://www.terport.hu/webfm_send/2177 http://www.csenger.hu/dokument/2012/eselyegyenloseg/kozoktatas/eselyegyenlosegiterv.pdf 28 http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=612:csengerikisterseg&catid=3:kistersegi-kiterjesztes-tamop&Itemid=145 29 Nemzeti Fejlesztési Terv: A 2004-2006 –os idıszakban kijelölte Magyarország Európai Uniós Strukturális Alapokból támogatható fejlesztések célkitőzéseit és prioritását. Bıvebb információ: http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv. 30 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program: célja a mezıgazdaság modernizálása, a termelés hatékonyságának javítása és a vidék fejlesztése. Bıvebb információ: http://www.nfu.hu/avop. 27
16
konstrukcióra, 6 a „Fiatal gazdálkodók induló támogatása” konstrukcióra lett benyújtva. A legmagasabb támogatási összeggel rendelkezı projektet a Csengeri Agrár Termelı és Szolgáltató Rt. hajtotta végre: a projekt keretében egy intervenciós gabonaraktárat valósított meg 88 841 633Ft támogatással, 40 százalékos támogatási intenzitás mellett. A GVOP keretében mindössze két projekt valósult meg a kkv-k mőszaki-technológiai hátterének fejlesztése érdekében. A két kedvezményezett, az ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a FERR-TRADE Kereskedelmi Kft. összesen 19 632 350 Ft támogatást nyert el a 20042006-os idıszakban.31 A kistérségben a 2007-2013-as programperiódus 2008. szeptember 23-ig lezárt adatai alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv GOP keretében az ELYON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert el támogatást, 357 665 868 Ft értékben. A cég a pályázat segítségével eszközbeszerzést és jelentıs mértékő technológiai fejlesztést valósított meg. Hazai támogatásban
Pátyod
község
önkormányzatának
tájháza
és
az
EAST-GATE
Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. „Informatikai és irodatecnikai bázis kialakítása” címő projektje részesült az elmúlt idıszakban.32 Általában elmondható, hogy a tıkebeáramlás jelentıs gátját képezik a fıvárostól és a többi nagyvárostól való földrajzi távolságok, a közutak jelenlegi állapota miatti nehéz megközelíthetıség. Illetve a gyenge vállalkozói szféra.A kistérséget törékeny gazdasági szerkezet jellemzi, és szinte valamennyi gazdasági ágban – kiemelten a mezıgazdaságban – közös probléma a hozzáadott érték alacsony szintje. Ezt tovább súlyosbítja az alacsony vállalkozássőrőség, és a vállalkozások többségének korlátozott versenyképessége.33
A „Teleautó” program A
kistérség
egyik
legnagyobb
problémája
a
perifériás
elhelyezkedése,
a
nagymértékben izolált közlekedési helyzet. A kistérséget a 41-es számú fıút (Beregsurányi határátkelıhely felé tartó úton a rohodi elágazásig) és a 49-es számú fıút, illetve a Mátészalka - Csenger vasúti mellékvonal kapcsolja be az országos közlekedéshálózatba. Az M3 autópályát a Csengersimai határátkelıvel összekötıM49-es gyorsforgalmi út megépítése nagy elırelépés. Mind a 41-es, mind a 49-es számú fıút napi autóforgalma igen magas. 2008-as 31
(sz.n.) (2009) (sz.n.) (2009)
32
33
http://www.terport.hu/webfm_send/2177
17
adatok szerint a 49-es számú fıúton naponta 600-800 kamion halad keresztül a kistérségen, mely jelentısen megnehezíti a helyiek életét.
A megyeszékhelyhez, Nyíregyházához
Porcsalma települése helyezkedik el a legközelebb (74 km-re), azonban a Csengeri kistérség kis kiterjedésébıl (területe mindössze 246,55 km²) fakadóan a többi település is közel hasonló távolságra van a megyeszékhelytıl. A legtávolabbi települések között a határ mentén fekvı Csengerújfalu és Csengersima említhetık, közúton 88 km távolságra vannak a megyeszékhelytıl.
A kistérség települései közel másfél-két óra alatt érhet ık el a
megyeszékhelyrıl közúton, mely a relatíve alacsony távolság ellenére igen hosszú idıtartamot jelent. Ennek fı oka a határ menti átkelıhelyekbıl fakadó jelentıs közúti forgalom. A kistérségi központ, Csengerhez idıben legközelebb (5 percre) Komlódtótfalu helyezkedik el, míg legmesszebb(23 percre) Tyukod található. Ez az idı azonban lényegesen hosszabb tömegközlekedési eszközök igénybevétele esetén, azaz a centrumfunkciójú Csenger megközelíthetısége és a város által nyújtott sokrétő szolgáltatások elérhetısége a kistérség többi településérıl nem minden esetben kedvezı. A kistérség távolsági közúti közlekedését a Szabolcs Volán Rt. biztosítja. A székhelytelepülésen vasúti mellékvonal-végállomás is van. A Csengersima - Petea határátkelıhely jelentıs nemzetközi személyi és teherforgalmat bonyolít le. A Szamoson Csengernél hídon, Porcsalmánál komppal lehet átkelni. A Csengeri kistérség hétköznapi elérése, azaz a legközelebbi megyeszékhely és a legközelebbi kistérségi központ közúti és vasúti elérhet ıségének átlaga 2007-ben 48,2 perc. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a leghátrányosabb kistérségek között ebbıl a szempontból igen kedvezıtlen helyzetben van: csak a Fehérgyarmati kistérség rendelkezik ennél rosszabb értékkel (50,2 perc). A kistérségbıl gyorsforgalmi csomópontokat 86,2 perc alatt lehet elérni, mely értékkel az utolsó helyen áll a többi leghátrányosabb helyzet ő kistérséghez képest. Tovább rontja a közlekedési helyzetet az úthálózat rossz minısége és elhanyagolt állapota, ami elsısorban a települések közötti közlekedési kapcsolatokat – és ez által a települések által nyújtott szolgáltatások elérhet ıségét – nehezíti meg. Helyi szinten a legtöbb problémát a belterületi utak és járdák, a 49. fıút mentén a külterületi és néhol a belterületi kerékpárút-hálózat kiépítetlensége, illetve rossz állapota okozza, amely alapvetıen akadályozza, hogy az érintett lakosság megfelel ı körülmények között és a lehetı leggyorsabban,balesetmentesen elérje a települések által nyújtott munkahelyeket és (köz)szolgáltatásokat, ezáltal folyamatosan csökken az érintett településrészek vonzereje, valamint az ottani lakosság életminısége.A kistérségben (2001-es adatok alapján) a helyben dolgozók aránya 68,9%, de emellett igen magas az ingázó munkavállalók aránya is, akik fıleg a székhelytelepülésen, de sokan a közeli Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Nagyecseden, Szatmárnémetiben, Beregszászonvagy épp 18
Nyíregyházán találtak munkalehetıséget. A távolabbi helyeken munkát vállalók között nagy számban találhatók olyanok, akik a fıvárosi munkahelyükrıl heti rendszerességgel járnak haza. Az ingázás mértékét nemek és korcsoport szerint vizsgálva megállapítható, hogy a foglalkoztatottak teljes létszámához viszonyítva a 30-49 éves korosztály körében a legmagasabb az ingázók aránya (17%), a férfiak több mint egyharmada jár más településre dolgozni, míg a nıknek kevesebb, mint egynegyede.3435 A
települések
periférikus
elhelyezkedése
miatt
a
térségi
központok
munkalehetıségeinek elérése közlekedési akadályokba ütközik, mely korábban részletesebben bemutatásra került. A hetedik ábrán közölt adatok alapján látható, hogy a tömegközlekedési eszközök hiánya miatt adódó hátrányokat személygépkocsik vásárlásával próbálják kompenzálni, azonban a személygépkocsik száma nem egyenes arányos a háztartások számával. Ezért a jelen dolgozatban a közlekedési helyzet javításához szeretne hozzájárulni az az innovatív ötlet, melyet a „Teleautó” nevet viseli.
Járás, település
Lakó-népesség az év végén, fı
Belföldi vándorlási különbözet
Regisztrált vállalkozás
Ebbıl: társas vállalkozás
Személygépkocsi
Csenger Csengersima Csengerújfalu Komlódtótfalu Pátyod Porcsalma Szamosangyalos Szamosbecs Szamostatárfalva Tyukod Ura Csengeri járás
4 730 692 777 126 658 2 538 491 364 313 1 832 605 13 126
-22 -10 -1 -6 -1 -40 -13 -4 -4 -4 -6 -111
1 600 218 287 28 223 657 153 144 86 566 192 4 154
117 10 5 4 6 24 14 7 4 20 5 216
1 114 155 151 25 142 494 75 91 48 409 114 2 818
7. ábra: Járási adatok Forrás: www.ksh.hu/docs/teruletiatlasz/jarasok.xls
A jelen dolgozat arra a szükségletre kíván reflektálni, mely szerint az ingázó munkavállalók munkába jutása igen nehéz. Egy olyan innovatív kezdeményezést kíván a dolgozat bemutatni, mely eddig a kistérség fejlesztésében nem kapott szerepet.
3434
(sz.n.) (2009) www.nfu.hu/download/23880/LHH_adatbazis_0905.xls
35
19
A „Teleautó” szolgáltatás szerint a munkavállalók munkába jutását kívánja elısegíteni oly módon, hogy a munkavállalókat kívánja arra ösztönözni, hogy közösen, így költséghatékonyan jussanak el a közös munkahelyre. Ösztönözni kívánjuk a munkavállalókata közös
utazásra,
melyhezaz
önkormányzatok
támogatást
biztosítanak
egy-egy
személygépkocsi utazási költségeinek hozzájárulásával, melyet egy fiktív személy utazási költségének támogatásával szeretnénk elérni. Így példaként említve, ha a személygépkocsi maximális, 5 fıvel közlekedik, akkor egy hatodik személy utazási költségeivel hozzájárul az önkormányzat a költségek csökkentése érdekében. A korábban bemutatott adatok tükrében a kistérség aktív korú munkavállalói közül körülbelül 5-6 ezer aktív korú ember vállal munkát a kistérség határain kívül, mely a legtöbb esetben napi ingázással jár, s ez az esetek nagy részében lehet, hogy tömegközlekedési eszközökkel, valamint saját gépjármővel nem megoldható. A szükségletfeltárás során (mely történhet például helyi fórum keretében, önkitöltıs igénylılap segítségével) vizsgálat alá kellene vonni, hogy egyes településekre hány munkavállaló ingázik a kistérségbıl, s az ingázáshoz mely közlekedési eszközt (eszközöket) veszi igénybe. A kistérség érintett települései: Csengersima – Komlódtótfalu – Szamosbecs – Szamostatárfalva – Szamosangyalos – Csenger – Csengerújfalu – Ura – Tyukod – Porcsalma – Pátyod, melyek elhelyezkedését vizsgálva útvonaltervként is funkcionál. A program a megvalósítás során azon helyi lakosokra épít, akik aktív, nyitott, s a közösség által elfogadott emberek, hiszen szükség van a helyi emberek támogatására, hiszen e nélkül a program sikere megkérdıjelezhetı. Azon lakosokat szólítja meg elsısorban a program, akik munkahelyükre személygépkocsival közlekednek. A cél az, hogy az egy munkahelyen, egy településen stb. dolgozó emberek közös összefogással egyszerre jussanak el a munkahelyükre, ezzel csökkentve az egy fıre jutó kiadások mértékét. A dolgozat javaslata szerint a kezdeményezés támogatásra érdemes.A helyi önkormányzatok az egy személygépkocsiban utazók kiadásainak csökkentéséhez járul hozzá oly módon, hogy plusz egy fı utazási költségeit vállalja, így az 5 fıs személygépkocsi utazási üzemanyagköltsége 6 részre oszlik. A dolgozat javaslata szerint a kifizetett költségek adminisztrációját a települési önkormányzat végzi. A kezdeményezés elınyei között kell megemlíteni, hogy a program a meglévı erıforrásokra épít, nincs szükség újabb erıforrások beszerzésére, így költséghatékonynak 20
mondható. Az igényekhez igazodik, mely idıtakarékossági szempontból is hasznos. A napi ingázás során a munkavállalók nagy része a tömegközlekedési eszközök igénybevételével jut el a munkahelyre, mely sok esetben a tömegközlekedési eszközökre történı hosszas várakozásokkal teli. Nem utolsó szempont, hogy a közös utazásnak közösségépítı ereje van.
A „Teleautó” program, úgynevezett „bestpractice” programként hosszú távon is fenntartható, elsısorban a költséghatékonysága szempontjából. A csengeri kistérség az ötödik leghátrányosabb helyzető kistérség, mely komplex programmal segítendı. A dolgozatnak nem célja egy komplex program kidolgozása a terjedelmi korlátok miatt sem. A dolgozat elsıdleges célkitőzése egy olyan „jó gyakorlat” bemutatása, mely bármikor, külsı erıforrások nélkül bevezethetı, támogatható és hosszú távon fenntartható.
21
Melléklet
8. ábra: A Járás és a kistérség összehasonlítása
22
9. ábra: A lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben (%) Forrás:https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=eredfr2&xterkod=4502&xmutkod=&xtabkell=I&xtertip=K
23
24
település név
Csenger
15-59 éves népes ség
60 éves és idősebb népessé g
regisztrá munkan munkan aktivitás foglalkozta lt élküliség élküliség i ráta tottak munkan i i száma a élküliek ráta/ará ráta/ará mezőgazd száma ny, 2007 ny, 2006 aságban
foglalko ztatotta k száma az iparban
foglalkozta foglalkoztato foglalkozta foglalkoztato foglalkoztato foglalkozta foglalkoztato tottak ttak száma a tottak ttak száma a ttak száma a tottak ttak száma száma az kereskedele száma a szállításbanpénzügyi száma a közigazgatás építőiparb mben turizmusb távközlésben közvetítésbe gazdasági banan an n szolgáltatá közszolgáltat sokban ásokban
3331
1016
559
0,18
0,19
0,58
120
465
32
173
43
59
14
27
399
Csengersima
421
162
63
0,14
0,13
0,57
37
55
1
19
5
8
0
1
47
Csengerújfalu
559
159
131
0,24
0,20
0,53
33
47
0
17
5
6
2
1
51
Komlódtótfalu
63
32
14
0,19
0,17
0,40
0
4
2
1
0
1
0
0
3
440
126
68
0,17
0,15
0,41
11
35
1
11
6
6
0
1
41
Pátyod Porcsalma
1655
489
305
0,20
0,17
0,49
64
181
9
67
8
24
9
10
127
Szamosangyalos
347
92
98
0,24
0,26
0,59
10
20
0
13
2
4
0
1
53
Szamosbecs
229
88
45
0,20
0,20
0,58
24
29
0
9
0
3
0
2
20
Szamostatárfalva
197
70
55
0,12
0,19
0,49
7
19
1
2
1
1
0
0
10
1298
465
279
0,22
0,20
0,52
24
165
9
48
11
16
3
1
115
439
155
80
0,24
0,23
0,51
2
70
1
10
2
10
0
0
49
Tyukod Ura
10. ábra: A kistérségben foglalkoztatottak számának megoszlása ágazatok szerint Forrás: www.nfu.hu/download/23880/LHH_adatbazis_0905.xls
25
11. ábra: A kistérség elvándorlási mértéke
12. ábra Szociális helyzet és munkanélküliségi arány a kistérségben
26
Felhasznált irodalom • http://gyerekesely.wekerle.gov.hu/kist%C3%A9rs%C3%A9gek/Csenger [utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • http://www.csenger.hu/dokument/2012/eselyegyenloseg/kozoktatas/eselyegyenlosegit erv.pdf [utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • http://www.gyerekesely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=612:cse ngeri-kisterseg&catid=3:kistersegi-kiterjesztes-tamop&Itemid=145 [utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • http://www.nfu.hu/avop[utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv[utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • http://www.szszbmfu.eu/kistersegek/csengeri-kisterseg[utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • http://www.terport.hu/webfm_send/2177 [utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=eredfr2&xterkod=4502&xmutko d=&xtabkell=I&xtertip=K[utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • www.ksh.hu[utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • www.ksh.hu/docs/teruletiatlasz/jarasok.xls[utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • www.nfu.hu/download/23880/LHH_adatbazis_0905.xls[utolsó letöltés dátuma: 2013. április 14.] • (Sz.n.) (2009): Csengeri Kistérség LHH Tervdokumentum és projektcsomag. Csenger
27
