Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU
A strukturált webes közzététel és az oktatás Forczek Erzsébet SZTE, ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet
[email protected]
Absztrakt:—Annak ellenére, hogy az internet az
tömeges előállítását és óriási mennyiségű digitális
egészségügyben is központi szerepet játszik, az
információ
egészségügyi
popularizálódás
informatika
oktatásának
csak
tárolását
számítógépeinken.
következtében
az
A
információink
minimális részét képezi. A cikk célja, hogy felhívja a
megjelenítése színesedett, de a gépi feldolgozáshoz
figyelmet a webes tartalomkészítés és menedzselés
szükséges formalizációs lépések elmaradtak, helyettük
oktatásának a fontosságára és hozzájáruljon egy
a szabadszöveges és a multimédiás ábrázolás terjedt el.
olyan tananyag fejlesztéséhez, amely lehetővé teszi
Így az eddigi, - zömében strukturált - (adatbázis)
az orvostanhallgatóknak és a diplomás ápoló
rendszereink
hallgatóknak az információ létrehozását és kezelését
strukturált rendszerek jöttek létre gépeinken, ahol a
az interneten.
tárolási struktúrában nem jelenik meg, vagy a zárt
A cikk célja továbbá, hogy bemutassa a tematikus
struktúra (pl. .jpg) miatt nem látható az információ
portfólió készítésének a lehetőségét, a webes
tulajdonsága és szerkezete. A formalizáltság hiányában
információszervezés oktatásának egy szeletét. A
az információ visszakereséséhez és feldolgozásához a
hallgatók lehetőséget kapnak a kurzus során
mi jelenlétünk, a rendező elvünk és memóriánk is
elvégzett
szükséges [14].
(közös
és
egyéni)
egészségügyi
mellett
strukturálatlan
vagy
félig-
gyűjtőmunka és témafeldolgozás interneten történő
Az internet elterjedésével [21], [18] már nemcsak a
koncepcionális bemutatására, a rendszerbefoglalt
saját, hanem a mások által létrehozott információt is
témaelemek
szeretnénk felhasználni, sőt azt is szeretnénk, ha az
„Topic
map”
–szerű
internetes
közzétételére is.
általunk létrehozott és közreadott információkat mások
A közzététel technikai kivitelezéséhez egy browser
is használnák. Információnk megismertetésére már
ablaktechnikát dolgoztunk ki, mely a programozói
lehetőséget is kapunk, információnk a nagyvilágnak,
tudást pótolja hallgatóinknál. A browser ablak
egy előre nem definiált, széleskörű felhasználói körnek
sablonok a hierarchikus információ és navigáció
is szól. A webes felületek használatával a mi lokális
megszervezését szolgálják az ablakok tulajdonságának
információink tehát globálissá válnak és ezáltal
és szabadságfokának a meghatározásával.
nemcsak a felhasználói körünk bővült ki, hanem a mi
Kulcsszavak: (web, strukturált ábrázolás, böngésző ablakok, orvosi informatika oktatása, Dublin Core)
dokumentumaink is alakítják az internet formai és tartalmi jegyeit. Így egy személyben felhasználóvá és
1. BEVEZETÉS
létrehozóvá is váltunk.
A.
A multimédia előtérbe kerülése és a klasszikus rend felbomlása Az informatikai szoftverek és fejlesztőeszközök
A saját és a mások által létrehozott információ formai, fogalmi és tartalmi szervezetlensége, a multimédia elemek és az adatbázis objektumok zártsága a fő oka,
használatának egyszerűsödése és a digitális kép és
hogy az óriásira duzzadt web információtartalmának
hangkészítő készülékek árának folyamatos csökkenése
csak töredékét tudjuk elérni, az elért információnak
lehetővé teszi számunkra a szövegek, képek, hangok
41
Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU pedig csak kis hányada felel meg igényeinknek,
meghatározott
és
ugyanúgy, ahogy a globálisnak szánt információinkat is
szempontjából is jól kidolgozott rendszerek, így, ha
csak egy szűk réteg éri el.
funkcióikat
egy
gyakorlati szisztéma
felhasználás
szerint,
helyesen
alkalmazzák, akkor egy jól adminisztrált és használható
B. Metaadatok Az információ szervezetlenségét plusz információ,
eredményt kapnak. A felhasználás sikerességéhez a
metainformáció hozzáadásával némileg korrigálhatjuk.
felhasználónak csak a konkrét megvalósítandó eset
A probléma rendkívüli bonyolultságán túl, az egységes
paramétereit kell közölnie a rendszerrel. A webről
formai és tartalmi szabvány és kidolgozott gyakorlat
szóló oktatás általában kimerül az alaki keresések és a
híján a metaadatok alkalmazása is „csak” segíti, de
legfontosabb adatbázisok ismertetésében, a böngésző,
nem oldja meg a webes adatok és adatstruktúrák
kereső és a web2-es szolgáltatások megemlítésében [5].
kezelését [26], [30], [28]. A webszolgáltatások
Ezen kurzusok jó alapot nyújtanak a hallgatóinknak [3]
hatékonyabb működését, az erőforrások azonosítását és
a dokumentumkezelésben, az adatok kiértékelésében és
a website-ok tartalmának meghatározását emberi
prezentálásában, de számtalan területen már ma is
intelligenciánk és tudásunk hozzáadásával tudjuk csak
lényegesen kevesebb a szükségestől, ilyen terület a
hatékonyabbá tenni. Érdekeltté váltunk, hogy a részben
webes információkeresés és a közzététel [2].
strukturált, egységes szintaktikai és fogalmi háttér
Annál
nélküli
metaadatok
megjelenésével új tudásintenzív területek indultak
hozzáadásával menedzselhető, és így elérhető és
gyors fejlődésnek az orvostudományon belül, mint az
feldolgozható
Evidenced
webes
információhalmazból egységeket,
a
webes
információk
is
inkább
fontos
Based
ez,
Medicine
mert
(EBM)
az
internet
[19],
a
részhalmazait megkapjuk, azokhoz hozzáférhessünk.
betegtájékoztatás [17], [4] és a Telemedicina [11]. Ez
Annak ellenére, hogy a webes információkezelés
utóbbi három terület feltételezi az egészségügyi
beépült a napi életünkbe, az egészségügyi informatika
szakember
oktatása
kommunikációban és az információ létrehozásában,
nem
helyez
hangsúlyt
a
webes
aktív
részvételét
az
internetes
feldolgozásában és közzétételében is.
információszervezésre, különösen a metaadatkezelés és a strukturált ábrázolás bemutatására.
A. Klasszikus oktatás Az egyetemeken és a főiskolákon az informatikai
2. SZAKMASPECIFIKUS OKTATÁS Hazánkban csak az informatikai irányultságú hallgatók,
irányultságú hallgatók nagy részében az informatikát
a szaktantárgyi specifikációba beleillesztve, részletesen
oktatók és kutatók is igen fontosnak tartják, hogy a
tanulják a lokális informatikai rendszerek tervezését,
legkorszerűbb tudományos elméletek és felhasználási
megvalósíthatóságának
az
területek valóságos társadalmi szerepének megfelelő,
adatok és metaadatok, metaadat rendszerek kapcsolatát,
korszerű tananyagot közvetítsenek a hallgatóság felé.
a
felhasználói
Ez az általános szemlélet az informatika tantárgyainak
keretrendszerek felépítését és funkcionalitását. Az
felépítésében is tükröződik. Az oktatók nagy része
informatikusok
a
ragaszkodik a pontos szaktárgyi modell kialakításához,
rendszereket és állandóan fejlesztik is őket, de konkrét
az egyértelmű fogalomalkotáshoz, következtetéshez és
felhasználói adaptációt csak ritkán készítenek.
a nagyfokú formalizáltsághoz is. Ez a fajta deduktív
géphez
közeli
kritériumait,
rendszerek
részletesen
és
eszközeit, a
ismerik
ezeket
logika szerinti ismeretelsajátítási módszer sok időt
Az orvostanhallgatók és diplomás ápoló hallgatóinknak
igényel és komoly absztrakciós és analizáló készséget
a klasszikus informatikai témák esetén, mint pl. a file
feltételez, de ugyanakkor biztosítja az informatika
kezelés vagy adatbázis-kezelés, elegendő csak az adott
szakos
rendszer főbb funkcióinak az ismerete. A felhasznált rendszerek
általában
konzisztens,
hallgatóknak
is
a
precíz,
stabil
továbbfejleszthető tudást [25].
elméletileg
42
és
Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU A nem informatika szakos hallgatók esetén, elsősorban
A dolgozat további részében a webes
orvosok és ápolók képzésére gondolok, nagyon
megjelenítésre fókuszálok.
minimális az idő, ami az informatikai képzésükre B. Konkrét oktatási teendő Visszakanyarodva a konkrét oktatási teendőkhöz,
fordítható. Ráadásul az orvos és ápoló hallgatók, általában
nem
matematika
rendelkeznek
műveltséggel,
informatikai
azzal
az
eszköz
és
nyilvánvaló,
és
Ezért
tudományos igényességgel felépíthető lenne [10]. sem
deduktív
információszervezés
kidolgoztam
egy
elméleti
és
gyakorlati
tananyagot (célzottan) medikusoknak és diplomás
Figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésre álló idő induktív
webes
oktatási eszközök és módszerek megválasztásában.
amivel egy informatika tárgy oktatási modellje
sem
a
bemutatásához áthidaló megoldásokat kell keresni az
tudástárral, annak a nyelvezetnek az ismeretével,
alatt,
hogy
ápoló hallgatóknak. Az elméleti tananyag grafikus
jellegű
eszközökkel, a klasszikus file és adatkezelés, a
ismeretelsajátítással nem tudjuk felépíteni azt a
könyvtári információszervezés és kódolás mintájára
világképet, ami az informatika szerepét kellő súllyal
modellezi a webes információkeresést és tárolást. Erről
megvilágítaná, vagy ami rámutatna az előnyökre,
a munkáról a [16] cikkben számoltam be.
problémákra és az elvégzendő feladatokra. A fentiek alapján látható, hogy az orvosi informatika oktatásának
Az orvostanhallgatók és ápolók számára az internetes
módszertana
információszervezés
gyakorlatban
szakosokéval. Az oktatás témakörét tekintve is egyedi,
bemutatásának
esélye
egészségügyi problémákkal kell foglalkoznunk.
programozást nem igénylő, felhasználói szoftverek
nem
lehet
azonos
az
informatika
célul
periódusának
az
információfeldolgozás
bemutatását
tűztük
ki,
a
gyakorlatban
webes
[27],
feladat
gyakorlati módszerek alkalmazásában [20], [29].
informatikai
eszközök
megjelenítésére,
egyszerűen a
webes
különösen
információábrázolásnak
és
a
fix
a
hallgatók
valamely
egyszerűen
hallgatóinkkal strukturált téma, link és weblapfelépítést tudunk készíteni.
strukturált
3. INFORMÁCIÓTAGOLÁS A WEBEN – TECHNIKAI KÉRDÉSEK
browser
A honlapok célkitűzése igen sokrétű lehet. Ha a
ablaktechnikára.
elemeket
Jelentősége abban áll, hogy nem informatika szakos
dokumentumok
megfelelő
grafikai
tudnak kezelni.
használható
a
a
informatikai tudás nélkül is hierarchikus információt
internet
körül a nem informatika szakos hallgatók körében. kiforrott,
speciális
kezelhető szoftverrel folytathatják és komolyabb
oktatásának az elmélete és a gyakorlati megvalósítása Nincsenek
keretét,
szerkesztését
keresztül a reprezentálásig mutatjuk be. az
„tématérképek”
diákok ízlése szerinti módosításra is [7]. A tartalmi rész
keletkezésétől (vagy megkereséstől), a prezentáláson
bizonytalanság
és
egységes megjelenést biztosít, de lehetőséget ad a
problémaorientált oktatás keretében az információ
a
[31]
menülistákat. A browserablak sablonok kifejlesztése
témák
feldolgozásának oktatását, melyeket a gyakorlatban
sok
Hierarchikus
(BWT) alkalmaztam. A sablonok tartalmazzák a
prezentálásának oktatásában és a különböző elméleti és
Ugyanakkor,
alkalmaztam.
módszertani
megvalósításaként, és mint böngésző ablak sablonokat
különböző típusú dokumentumok előállításának és
egészségügyi
megtapasztalhassák,
ablakstruktúrát alakítottam ki a "fogalmi térképek"
nagy a gyakorlatunk az információ kiértékelésének, a
az
is
segédeszközt
történő ábrázolásig [6]. Nekünk (és még sokaknak)
ismerjük
egyszerű,
hallgatók a webes módszereket és stratégiákat a
egy
keresésektől, az információ feldolgozásáig és a weben
Ugyancsak
csak
segítségével képzelhető el. Annak érdekében, hogy a
A specialitásokat és a korlátokat figyelembe véve, mi oktatási
reális
történő
honlapot tájékozódásra, tanulásra szánjuk, akkor
43
Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU lehetőséget kell adni az információ megtalálására, a
érik el, a navigációs struktúrára illeszkedő bemutatás
téma
megszervezéséhez.
és
a
tartalom
feldolgozására,
a
pontos
fogalomrendszer felépítésére, irodalmi és hétköznapi
4. HALLGATÓI MUNKA
esettanulmányok feldolgozására.
A teljes internetes anyag megszakítások nélküli
A. A navigáció szabályozásának szükségessége A tervezés során az információstruktúra, a navigációs
feldolgozását a III. éves diplomás ápolókkal végeztem
pontok és a browser ablakokon keresztül történő
szakon
bemutatás
A
rendelkezésre áll annyi óraszám, hogy képesek
navigációs pontok irányítják a feldolgozás menetét,
vagyunk a gyakorlatban is végigvinni egy ilyen
melyek gyakran hiperlinkek vagy döntési útvonalak,
feldolgozást. A III. év őszi és a tavaszi szemeszterében
ennek
is 14/14 kontaktóra és 16/16 óra egyéni felkészülés áll
egységét
kell
megfelelően
a
megteremteni
navigációs
[27].
el két éven keresztül. A választás oka, hogy ezen a
struktúrának
illeszkednie kell az információs szerkezetre (fő és altémák,
kiegészítő
információk
és
képez
az
informatika
olyan
súlyt,
és
rendelkezésre az orvosi informatika oktatására.
külső
A. Tananyag a két szemeszterben Az őszi szemeszterben kiválasztunk egy órai és ezzel
hivatkozások). A webes megjelenítés browser ablakokon keresztül
párhuzamosan egy egyéni felkészülésre vonatkozó
történik.
egészségügyi témát, s ezt visszük végig az év során.
A
browserek
nagy
szabadságfokkal
rendelkeznek, az általuk megjelenített információk
Jelenleg ez a stroke és az infarktus.
számos ablakban, szétszórtan jelentkezhetnek. A nem
Az „alap (eredeti) tananyagot” évek óta oktatjuk
kellően menedzselt ablakhierarchia, a szabadon nyíló
kisebb módosításokkal és aktualizálásokkal. Ez az (fent
ablakok sokasága pillanatok alatt navigációs káoszt eredményezhetnek.
A
káoszban
elfelejthetjük
említett) adott témára építve egyszerű keresések, a
a
papíralapú alapú és digitális kérdőív szerkesztése [13],
szisztematikus keresést, helyette szembe kell nézni kezelhetetlen
mennyiségű
információval,
ahol
lazán
gyakran
a kitöltött kérdőívek kiértékelése és prezentálása, majd
kapcsolódó
kideríthetetlen
információ gyűjtése, nagydokumentumok és beteg-
az
esettanulmányok készítése. Önálló egységként szerepel
információ alapja és a felépítése is. [15]. A browser ablakok
szabadságfoka
felülírhatja
a
az egészségügyi rendszerek és adatbázisok felépítése.
legjobban
szervezett navigációt is.
B. A tananyag kibővítése Bővített tananyaggal két évet oktattunk. A bővített
B. Böngésző ablakok viszonya egymáshoz A web linkekkel megvalósított hálóstruktúrája jó
tananyag azt jeleni, hogy „alap tananyagot” az alábbi
lehetőséget
ad
az
információ
részekkel bővítettük. Az első (őszi) szemeszterben
strukturált
klinikai
megjelenítésére. Segítségével elkalandozhatunk az
ablakcsoportokban
is
vegyes
vagy
dolgozhatunk
(a
clinical
szerkesztettünk (jelenleg a Google) segítségével. A
különálló
második(tavaszi) szemeszterben a fenti dokumentumok
fejlesztő
mellett, virtuális betegekről több browser ablakban
akaratának megfelelően). A feldolgozás útvonalát a
megjelenő, részletes esettanulmányokat készítettünk
linkek, de a feldolgozás módját a browser ablakok
internetes gyűjtőmunka segítségével. Az elkészített
tulajdonságai határozzák meg. A browser ablakok
órai és egyéni dokumentumokat egységes felületen
tulajdonságainak egy részét a rendszer határozza meg,
integráltuk, az egészségügyi témáknak megfelelő
de az ablakok megjelenési paramétereit a hallgatók is
tematikus
módosíthatják. Az ablaktulajdonságok módosítását az
portfóliót
készítettünk
és
interneten
közzétettük [1]. A fent leírt ablakozó sémákat az
előre elkészített sablonok (BWT) paraméterezésével
(advanced
strategies) vezettük be és az interneten kérdőívet
láncokat is bejárhatunk; eközben a browser ablakok sorozatában,
webes
knowledge) információkeresési stratégiáit (web search
információhalmazba, de szigorú szabályok szerinti zárt tetszőleges
ismeretek
44
Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU esettanulmányokhoz
csoportba
vonatkozásban nem különböztek az első évesektől, más
foglalásához és a tematikus portfóliók szeparálására
kutatások eredményeitől.) [8]. Ugyanezek a hallgatók a
alkalmaztuk,
szemeszter végén továbbra is elsősorban a keresőkre
hogy
tartozó az
ablakok
információ
a
különböző
szintekkel ne keveredjen. A felépített oldalakat Dublin
hagyatkoztak,
de
meglátogattak,
Core metaadatokkal láttuk el, majd közzétettük az
tematikus listákat, így a mély web információit is
internetes oldalakat egy belső internetsite-on [9].
használták. A javulás egyértelmű, de az eredménynél
Mindkét szemeszter végén a féléves munkát beszámoló
figyelembe kell venni azt is, hogy a megelőző felmérés
zárta, ami elsősorban egy gyakorlati munka elkészítését
tét nélküli volt, a második pedig a záró dolgozat
jelenti. Ennek az értékelését láthatjuk a következő
alkalmával
részben.
körültekintőbb munkát is jelenthet. A változás azonban
történt,
ami
adatbázisokat,
komoly
motivációt
és
a „mély web” irányában igen jelentős, látszik, hogy a
C. Eredmények a keresési stratégiákban Első lépésben az oktatás kezdetekor, az őszi félévben
hallgatók szélesebb körben mozognak, használják az orvosi adatbázisokat is [23]. A táblázatból látható,
figyeltük meg a III. éves hallgatók (I./a és II./a) internet
hogy mind a három alkalommal a hallgatók csak az
keresési szokásait, majd a szemeszter végén (I./b és
órán hallottak után jutottak el az adatbázisok és
II./b) megismételtük. [22]. A vizsgálat két egymást
tematikus
követő évben zajlott, a változást az 1. táblázat mutatja.
listák
használatához.
A
„mély
web”
használata azért is nagyon fontos, mert a releváns
A vizsgálat feltárta, hogy a hallgatók kizárólag a
egészségügyi információk zöme nagyszámú orvosi
Google keresőt, általában egyszerű kulcsszavakat és a
adatbázisokban
találati lista első oldalát használták fel. (Ebben a
van
összegyűjtve,
ezek
ismerete
elengedhetetlen [12].
1. táblázat A webhasználat alakulása Információkeresés interneten (téma:stroke, infarktus, diabetes, HPV) Felszíni web
Mély web
Kulcsszóval
Ismert útvonal
Kulcsszóval
Ismert útvonal
III. év I./a
95%
2%
1%
2%
20 fő
III. év I./b
72%
9%
7%
12%
20 fő
III. év II./a
94%
2%
3%
1%
38 fő
III. év II./b
65%
5%
9%
21%
38 fő
A táblázat sorainak számításánál minden hallgató
az általa elkészített dokumentumokat összegyűjtse az
munkáját 100%-nak vettük, megnéztük, hogy a
adott betegségre vonatkozó egészségügyi témával
keresések során felszíni vagy mély weben időzött és
kapcsolatban, dokumentumát, bemutatóját, kérdőívét, a
hogyan jutott oda, majd ezeket az értékeket átlagoltuk.
virtuális betegek internetes esettanulmányait és azok kiértékelését integrálja és egy internetes portfólióba
D.
Eredmények a portfólió készítésben és metaadatszervezésben Az interneten történő közzététel volt a feladat a
jelenítse meg az órai munka mintájára. Az előzőekben ismertetett böngésző ablak sablonok
második szemeszterben a kontaktórákon, az egyéni
segítségével, a „fogalmi térképek” mintájára, browser
munkában és a záró dolgozatnál is, a szokásos
ablaksémákat kaptak a hallgatók. Ezeket csak az
információ feldolgozáson túl. A hallgató feladata, hogy
aktuális adatokkal kellett feltölteni és az aktuális ablak
45
Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU tulajdonságokat
meghatározni.
A
kereshetőség
comprises 15 elements, majd a kapott kódokat a
szemléltetésére ki kellett tölteni a Simple Dublin Core
forráskódba beilleszteni. [24].
2. táblázat Sablonhasználat és metaadatkitöltés Tématérkép kitöltése Speciális weblap
Közzététel DC-vel
Hierarchikus, strukturált weblap
Normál weblap
7 fő 20 fő
8 fő 11 fő
Dublin Core 38 fő
Dublin Core paraméterek beillesztése a programkódba
A táblázatból látható, hogy az első évhez képest a
20 fő 38 fő A tananyagtartalom kifejlesztésénél figyelembe kellett
második évben már többen kihasználták a speciális
venni továbbá két korlátozó tényezőt, a hallgatók
weblap sémák adta strukturálási lehetőségeket. A
szakmai beállítottságát és a rendelkezésre álló időt.
Dublin Core séma kitöltése nem jelentett különösebb
Felmérve lehetőségeinket, a meglévő információ-
gondot a hallgatóknak, de a forráskódba való
feldolgozással foglalkozó kurzusunkba építettük bele a
realizálása már nehéznek bizonyult.
webes tartalom menedzselését bemutató részt, mely
Az eredmények jelentősége abban áll, hogy az eddigi
tartalmazza a különböző típusú browser ablakstruktúra
tananyag mellé, annak kiegészítéseként jött létre.
sablonjait (BWT) is, mint oktatási segédeszközt. A
Olyan információ, link és browserablak szervezési
kiegészítő tananyag gyakorlatai során a hallgatók
kérdéseket tudtunk megmutatni hallgatóinknak a
megtanultak dolgozni a sablonokkal, segítségükkel a
kontaktórákon és olyan elemeket készítettek el az
hierarchikus információt és navigációt kiszolgáló
egyéni felkészülés során, ami szükséges ahhoz, hogy
browser ablaksémákat hoztak létre. A kereshetőség
átlássák a legalapvetőbb szervezési és megvalósítási
szemléltetésére megismerték a Simple Dublin Core
problémákat az interneten. Az meg külön jó, hogy a
metaadatok
rendelkezésre álló rövid idő ellenére, ezen feladatok
zárásaként portfóliót készítettek az órai munkából és az
egy részét ők maguk is meg tudják oldani, önállóan és
egyéni felkészülésből egyaránt.
gyorsan.
Ezekkel a gyakorlatokkal célul tűztük ki, hogy
1. év 2. év
17 35
2 fő 6 fő
vált a webes információszervezésnek az oktatása. Az webes
6. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
információ
Köszönet Borbás Jánosnak, aki a speciális rutinokat
menedzselése meglehetősen szerteágazó terület. Ezen
megírta
szerteágazó
területet
oktatásnak.
összekötött
és
struktúrák
létrehozásának,
szűkítettük
browserrel
le
bemutatott a
szemeszter
későbbiekben munkájuk során jól hasznosítják.
visszafordíthatatlannak tűnik. Ezért elengedhetetlenné a
két
hogy ezt az információt a tanulmányaik és a
mindennapjaiban jelen van, s ez a folyamat már
hogy
A
információk tartalomszervezéséről, és úgy érezzük,
A web erőforrásainak használata az orvostudomány
nehézsége,
is.
diákjaink valódi ismeretekre tegyenek szert a webes
5. ÖSSZEGZÉS
oktatás
alkalmazását
a
linkekkel
számomra
és
felhasználhatóvá
tette
információ
strukturálatlan
és
féligstrukturált elemek kezelésének problémakörére.
46
az
Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU www.oclc.org/programs/publications/reports/2 009-01.pdf [13] Fanning, 2005. Fanning, E., 2005. Formatting a Paper-based Survey Questionnaire: Best Practices. Practical Assessment Research & Evaluation, 10(12). Available online: http://pareonline.net/getvn.asp?v=10&n=12 [accessed 27/12/2011] [14] Forczek and Szanyi 2007 Forczek E. and Szanyi A. (2007), Barriers of using images in education, Applied multimedia JAMPAPER, www.jampaper.eu [accessed 27/12/2011]. [15] Forczek 2011. Forczek, E., 2011. Metadata and information structure design on websites – towards a web for all, International Journal of Knowledge and Web Intelligence (IJKWI) [16] Forczek 2012 Forczek, E., 2012. Metadata and education, Teaching Mathematics and Computer Science [17] Griffin at al., 2004 Griffin, E., McKenna,K., Worra, L. 2004. Stroke Education Materials on the World Wide Web: An Evaluation of Their Quality and Suitability, Top Stroke Rehabil, 11(3):29–40 [18] Gulli and Signorini, 2005. Gulli, A.; Signorini, A., 2005. "The indexable web is more than 11.5 billion pages". ACM Press.. pp. 902–903. . Available at: http://doi.acm.org/10.1145/1062745.1062789 [19] Horvath and Pewsner 2004. Horvath, A. R., Pewsner, D., 2004. Systematic reviews in laboratory medicine: principles, processes and practical considerations, Clinica Chimica Acta, Volume 342, Issues 1–2, [20] Ivankova et al., 2006 Ivankova, N, V., Creswell, J W., and. Stick, S L., 2006. Using Mixed-Methods Sequential Explanatory Design: From Theory to Practice, Field Methods; 18; 3. Available at: http://fmx.sagepub.com/cgi/content/abstract/1 8/1/3 [accessed 27/12/2011] [21] De Kunder, 2012 De Kunder, M., 2012. Internet Media, Available at: http://www.worldwidewebsize.com/ [22] Lucas and Topi 2005 Lucas, W., Topi, H. 2005. Learning and training to search, E-LIS [Review of:] New Directions in Human Information Behavior Ed. by Amanda Spink and Charles Cole. Dordrecht: Springer, 2006. pp. 209-228 [23] Madhavan at al., 2008 Madhavan, Ko D., Kot ., Ganapathy V., Rasmussen A., Halevy, A. 2008. Google’s DeepWeb Crawl, VLDB Endowment, ACM [24] MEK, 2006 MEK DUBLIN CORE GENERÁTOR, Available at: http://mek.oszk.hu/dc/ [accessed 27/12/2011] [25] Nahalka 1995 Nahalka, I., 1995. Science Education and Theories of Science, Magyar Pedagógia 95. Number 3–4. 229–250. [26] NISO Press, 2004 NISO Press, 2004. Understanding Metadata National Information
Hivatkozások: [1] Auillans at al., 2002 Auillans, P., Mendez, O., Rosenstiehl., P. and Vatant, B. 2002. A Formal Model for Topic Maps, The Semantic Web, Springer Berlin / Heidelberg [2] Ainsley at al., 2009 Ainsley B, Brown A. The Impact of Informatics on Nursing Education: A Review of the Literature. The Journal of Continuing Education in Nursing • May 2009. 40(5):228-232. [3] Bari at al., 2011 Bari, F., Forczek, E., Hantos, Z. 2011. E-Health in Graduate and Postgraduate Medical Education: Illusions, Expectations and Reality, e-Health Across Borders Without Boundaries, IOS Press 2127. [4] Bernstama at al., 2004 Bernstama, E.V., Sheltona D. V., Waljia, M., Bernstamb, F.M., 2004. Instruments to assess the quality of health information on the World Wide Web: what can our patients actually use?,International Journal of Medical Informatics [5] Brown S. A. 2012. Brown S. A. Seeing Web 2.0 in context: A study of academic perceptions. Internet and Higher Education 15 (2012) 50–57. [6] Butoianu at al., 2010 Butoianu V, Vidal P, Verbert K, Duval E, Broisin J. User Context and Personalized Learning: a Federation of Contextualized Attention Metadata. Journal of Universal Computer Science, vol. 16, no. 16 (2010), 2252-2271 [7] Coffey at al., 2002 Coffey, J., Hoffman, R., Cañas, A. and Ford K. 2002. A Concept MapBased Knowledge Modeling Approach to Expert Knowledge Sharing [8] Connaway at al., 2011 Connaway, L. S., Timothy, J., Dickey, Marie L. Radford. 2011. If It Is Too Inconvenient, I'm Not Going After It.:' Convenience as a Critical Factor in Information-seeking Behaviors, Library and Information Science Research,33: 179-190. [9] Dublin Core, 2004 Dublin Core Metadata Element Set Version 1.1, 2004. Reference Description, Retrieved 25 November 2008. Available online: http://dublincore.org/documents/2004/12/20/d ces/. [accessed 27/12/2011] [10] Effken, J. A. 2003 Effken, J. A. An Organizing Framework for Nursing Informatics Research. Computers, Informatics, Nursing. November/December 2003 - Volume 21 - Issue 6 - p 316–325. [11] Ekeland at al., 2010 Ekeland AG., Bowes A., Flottorp S. 2010. Effectiveness of telemedicine: a systematic review of reviews. Int J Med Inform.79(11):736-71. [12] Erway, 2009. Erway, R. 2009. Impact of the Google Book Settlement on Libraries (Revised Version). Report produced by OCLC Research. Published online at:
47
Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013 HU Standards Organization, Available at: www.niso.org [27] Novak and Cañas, 2006. Novak, J. D., Cañas, A. J. 2006, The Theory Underlying Concept Maps and How to Construct Them, Technical Report IHMC CmapTools 2006-01, Florida Institute for Human and Machine Cognition, [28] Sen 2004 Sen A., 2004 Metadata Management: past, present and future, Decision Support Systems, Volume 37, Issue 1 [29] Spratt et al., 2004 Spratt, C., Walker, R., Robinson, B. 2004. Mixed research methods Commonwealth of Learning, Available at: www.col.org/SiteCollectionDocuments/A5.pd f [accessed 27/12/2011] [30] Taylor 2003 Taylor, C. 2003 ’An Introduction to Metadata’ University of Queensland Library, Available at: http://www.library.uq.edu.au/iad/ctmeta4.html . [31] Villalon and Calvo, 2011. Villalon, J., Calvo, R. A. (2011). Concept Maps as Cognitive Visualizations of Writing Assignments. Educational Technology & Society, 14 (3), 16–27.
48