A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Környezettudomány szakos hallgató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt Mihály, környezetvédelmi szakmérnök, EnviroPlus Kft. Budapest 2010. 1
Bevezetés Célkitűzés A zaj összetett probléma. szabályozása: • társadalmi, • műszaki, • egészségügyi szempontok (A környezeti zaj, mint probléma, az EU új, környezeti zajra vonatkozó szabályozása) Dolgozatom célja: • a hang, a zaj általános bemutatása – szakirodalmi feldolgozások • vizsgálat a Hungária körúton – műszeres mérés és kiértékelés • zajtérképek elemzése, értékelése – a gyakorlati megvalósítás problémái
2
Az előadás vázlata: • A mérés menete, kivitelezése • A jelenlegi zajterhelés vizsgálata • A mért adatok prezentálása, elemzése • A mérés során tapasztaltak összegzése • A zajtérképek felhasználása – új lehetőségek a környezeti zajvédelemben • A végrehajtás tapasztalatai, problémái
• Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra • Összefoglalás
3
A mérés menete, kivitelezése
1. ábra. A mérési pont ábrázolása a mérési területen. forrás: Google Earth, 2010.
4
A jelenlegi zajterhelés vizsgálata Műszeres mérés: • aktuális forgalmi helyzethez tartozó zajszint vizsgálata • keresztmetszeti forgalomszámlálás* (forgalom nagysága) Mérés kivitelezése: • MSZ 18150-1: 1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése című szabvány szerint • 25/2004. (XII.20.) KvVM előírásai szerint Jelenlegi zajterhelés megállapítása: szakaszos méréssel – 5 intervallumban (6-10 óra, 14-17 óra, 18-22 óra, 22-23 óra, 5-6 óra). Műszer: Brüel & Kjaer 2250 típusú kézi integráló zajszintmérő műszer
Mérési pont: az út legszélső forgalmi sávjának akusztikai középvonalától 7,5 méter távolságban, a földfelszíntől 1,5 méter magasságban. Mérés időtartama: 1 óra/ 1 időintervallum, 10 percenként LAeq, LAFmin, LAFmax [dB] leolvasása * akusztikai járműkategóriák: I.: személy- és kisteher-gépkocsi II.: szóló autóbusz; könnyű tehergépkocsi, motorkerékpár 5 III.: csuklós autóbusz, nehéz tehergépkocsi
A mért adatok prezentálása, elemzése I. mérési szakasz (7:00-8:00)
6
III. mérési szakasz (19:00 – 20:00)
7
Összegzés: • a Hungária körút zajhelyzet szempontjából problémás terület • a zajterhelés mértéke nem változott az előző évekéhez képest (az olykor csökkenő forgalom ellenére sem) • okai: romló útburkolat, járművek megengedettnél nagyobb sebessége • indokolt lenne különböző zajcsökkentő intézkedések bevezetése
Zajcsökkentő intézkedések: • éjszakai időszakra 50 km/h sebességkorlátozás • funkcióváltás (lakófunkció helyett szolgáltató funkció)
8
A zajtérképek felhasználása – új lehetőségek a környezeti zajvédelemben • legkritikusabb helyszínek lokalizálása • stratégiai szintű zajcsökkentés megtervezhető • környezeti hatásvizsgálatok részletesebb kidolgozásának lehetősége (Környezeti zaj – stratégiai zajtérkép) A végrehajtás tapasztalatai, problémái
• Budapestre (és vonzáskörzetére) elkészült stratégiai zajtérképek a négy zajforrás – csoport (közút, vasút, üzem, légi közlekedés) valódi zajterhelését nem jelenítik meg • nem minden esetben valós konfliktus-helyzetek jelennek meg (10 – 11. ábra) • a lakossági érintettség pontosabb meghatározása
10 – 11. ábra. Budapesti példa a konfliktustérképre. forrás: EnviroPlus Kft.; Google Earth, 2010.
9
Javaslatok a szabályozási, műszaki-technikai módosításokra • csak az azonos megítélés alá tartozó zajforrás-csoportok okozta zajterhelés összegzése • valódi konfliktushelyzet: túllépés mértéke + az érintett lakosszám a tényleges konfliktushelyzet feltárása, megoldása - „zajmutató” (LKZ) alkalmazása (12 – 13. ábra) • „egyenletes elosztás” elve - a lakóépületben lakók a teljes homlokzatra egyenletesen vannak elosztva
12 – 13. ábra. Valódi konfliktushelyzet szemléltetése az Üllői úton. forrás: EnviroPlus Kft. 2010., Google Earth 2010.
10
Következtetések, tapasztalatok, javaslatok összegzése
• műszeres mérés keretében végzett vizsgálat a Hungária körúton a vizsgálat célja: vajon a korábbi problémás zajhelyzet napjainkban is fennáll-e a Hungária körúton? eszközök, módszerek: Brüel & Kjaer 2250 típusú integráló zajszintmérő műszer, keresztmetszeti forgalomszámlálás eredménye: a problémás zajhelyzet a mai napig is fennáll • javaslatok a zajcsökkentés lehetséges módjaira • a stratégiai zajtérképezés gyakorlati megvalósításainak nehézségei • javaslatok a problémák lehetséges megoldásaira
11
Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, Ballabás Gábornak és Berndt Mihálynak a diplomamunka megírásához nyújtott segítőkész munkájukért.
Köszönöm a figyelmüket!
12
A Bíráló 1. kérdése: A dolgozat az érintett emberek zajterheléséről szól – ami a hallószerveken keresztül hat. Van még a rezgés, mint az egész testet érő hatás. Ez megjelenik a közlekedésben, az iparban és a lakosságnál is mint a talajjal, úttal, tárgyakkal, az épülettel kapcsolatos rezgés. Hogyan hat ez és milyen együtthatás van a kettő között? Környezeti rezgés • rezgésforrások: ▪ nagy forgalmú közút, vasút ▪ gépészeti berendezések ▪ építési munka munkagépei • közvetítő közeg: a talaj – az épületek alapozásukon a talajtól kapnak rezgést • hatás: ▪ dinamikai hatás az épületszerkezetre ▪ az épületben tartózkodók rezgésterhelése (Budapesti Műszaki Egyetem) ♦ gerincbántalmak ♦ látászavar ♦ idegi panaszok ♦ légzési nehézség ♦ szívritmus-rendellenesség (Dr. Zseni. A., 2009/2010.) 13
a rezgések rendszerint a zajokkal együtt keletkeznek – a rezgő testek zajt bocsátanak ki (anyagi pont periodikus mozgást végez) Rezgésszigetelés: a rezgések egyik testről a másikra való átvitelének gátlása, megakadályozása • rugalmas anyagok (gumi, parafa, nemez stb.) • rugalmas szerkezetek (valamilyen rugót tartalmaznak) Rezgéscsillapítás: a rezgő rendszer tömegének fékezése nagyobb frekvenciák - bizonyos szervek rezonanciája (Dr. Berecz T., 2009.): • 3-6 Hz : csípő-váll-fej • 5-9 Hz: máj-lép-gyomor • 7 Hz: agy • 9-15 Hz: száj, torok • 60-90 Hz: szemgolyó • 100-200 Hz: állkapocs (Dr. Zseni A., 2009/2010.)
14
A Bíráló 2. kérdése: Milyen módszert és paramétereket javasol megadni ahhoz, hogy az egyenletes eloszlás elve alapján pontosabb becslést lehessen adni a lakóépületben lakók tényleges terhelésére? Jogszabályi meghatározás: • legzajosabb homlokzathoz (maximális terheltségű homlokzat) rendeli hozzá a lakóházban élőket valódi terheltségnél nagyobb érintettség (14. ábra)
14. ábra. A „maximális terheltségű homlokzat” elve szerinti számítás forrás: EnviroPlus Kft., 2010.
15
Egyenletes eloszlás elve: • lakóépületben lakók a teljes homlokzatra egyenletesen vannak elosztva (15. ábra) A módszer előnye: • több pont kijelölése a homlokzaton – lakók arányos elosztása (pl. zajos utcarész felőli homlokzat, csendes belső udvar felé néző homlokzat) Szükséges paraméterek: • homlokzat hossza • zajterhelés nagysága • lakók száma A számítást végzi: • automatizált szoftver
15. ábra. Az „egyenletes elosztás” elve szerinti számítás forrás: EnviroPlus Kft., 2010. 16
17
A zajmérés eszközei A hallás illetve az emberi fül hangosságérzete frekvenciafüggő - nem azt halljuk, mint ami a fizikai valóság. Műszer – frekvenciafüggő hangosság mérése – átviteli karakterisztikája azonos az emberi fülével 40-es phon-görbének felel meg Hangosságszint objektív mérése: dBA (nem azonos a phon-nal, de helyettesíthető vele) (Koren E., 2009.)
16. ábra. A 40-es phon-görbe. forrás: Koren E. Zajvédelem 3. 18
A stratégiai zajtérképek készítése Magyarországon Magyarország kötelezettsége 2007. június 30-ig: • Stratégiai zajtérkép: a 250 000 főnél népesebb agglomerációkra, a 6 millió jármű/évnél forgalmasabb közútvonalakra, a 60 000 jármű/év-nél forgalmasabb vasútvonalakra és az 50 000 művelet/év-nél nagyobb forgalmat bonyolító repülőterekre. 2008. június 18-ig: • Intézkedési terv: ugyanezen területekre 2012. június 30-ig • Stratégiai zajtérkép: a 100 000 főnél népesebb nagyvárosi agglomerációkra, a 3 millió jármű/év-nél forgalmasabb közutakra, a 30 000 szerelvény/év-nél forgalmasabb vasútvonalakra és az 50 000 művelet/év-nél nagyobb forgalmat bonyolító repterekre. 2013. július 18-ig • Intézkedési terv: ugyanezen területekre Zajtérképeken ábrázolandó: Lden és Léjjel Készülhet konfliktustérkép Érintettség meghatározása. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja) 17. ábra. A közútra vonatkozó Lden ábrázolása Budapest területére. 19 forrás: EnviroPlus Kft.
Akusztikai (hangtani) alapfogalmak A hang • rugalmas közegben terjedő mechanikai energia • hangérzetet kelt az érzékelésére megfelelő érzékszervvel rendelkező élőlényekben (Patkós A., 2007.) Közeg szerint három fajtája különböztethető meg.: • szilárd testben történő hangterjedés (testhang) • folyadékban – leggyakrabban víz – történő hangterjedés (folyadékhang) • gázban – leggyakrabban levegő – történő hangterjedés (léghang) Hullámok formájában terjed (longitudinális, transzverzális)így a hangot, mint hullámjelenséget tekintve, három mennyiséggel fejezhető ki: a rezgés frekvenciájával, terjedési sebességével és hullámhosszával. (Koren E., 2009.)
18. ábra. A normális hallásterület Forrás: Barótfi I. Környezettechnika. 2000.
20
A zaj A hang és zaj elkülönítése az emberi szubjektivitásból adódóan nem egyértelmű. (Dr. Zseni A. 2009.) Zajforrások a környezetben: • Közlekedési zajok: közúti, vasúti, légi közlekedésből származó zajok • Ipari, üzemi zajok • Áramlási zajok • Bányászatból származó zajok • Katonai tevékenységből származó zajok • Szabadidős zajforrások • Egyéb zajforrások: épületen belüli zajforrások, épületen kívüli zajforrások A hang és a zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásai Hangintenzitási szint 30 dB felett 40 dB 40-50 dB 50-60 dB 65 dB felett (tartós zajterhelés esetén) 85 dB felett 90 dB 120 dB felett 160 dB hirtelen hanghatással társuló 120-130 dB hirtelen hanghatással társuló 175 dB
Az emberi szervezetre gyakorolt hatás pszichés zavarok az alvás zavarása a beszédérthetőség romlása magasabb vérnyomás, erek összeszűkülése, étvágytalanság jelentkezése vegetatív károsodás átmeneti halláscsökkenés, hallásküszöb emelkedés halláskárosodási folyamat kezdete hallószervi károsodás, 25%-os látásromlás fájdalomküszöb, dobhártya repedés halláscsökkenés (barotrauma) halálos dózis
1. táblázat. A különböző hangintenzitás szintek hatása az emberi szervezetre 21 forrás: Buskó A. - Kiss B. (2005.), Moser M.-Pálmai Gy. (2001.)
A stratégiai zajtérképek Általános ismertető – az EU zajpolitikája, a stratégiai zajtérképezés célja • 1993.: 5. Környezetvédelmi Cselekvési Program – 2000-ig kidolgozandó célok megfogalmazása • 1996: „Zöld Könyv” – zajpolitikai szabályozás áttekintése (Koren E., 2009.) • 2002. június 25.: 2002/49/EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről • EU tagállamai: stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítési kötelezettség (2002/49/EK irányelv)
A stratégiai zajtérképek készítése A magyarországi jogi szabályozás • 1976. évi II. törvény: első hazai átfogó környezetvédelmi keretjogszabály • 12/1983.(V.12.) MT sz. rendelet: a környezeti zaj- és rezgésvédelem legfontosabb szabályait rögzíti • 1995. évi LIII. törvény: a környezetvédelem általános szabályai (minden zavaró, veszélyeztető, károsító hang- és rezgésterhelést okozó mesterséges energia-kibocsátásra vonatkozik a környezeti zaj és rezgés elleni védelem) • 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet: az épületek helységeiben megengedhető zaj-és rezgésterhelési határértékek (Bite Pálné et. al., 2003.) • 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet: a 12/1983 (V.12.) MT sz. rendelet kiváltására
22
