SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A SAP Hungary Kft. sajtóközleményei Az alábbiakban válogatást közlünk az üzleti szoftverek világszerte egyik legnagyobb fejlesztőjének számító SAP magyarországi vállalatának sajtóközleményeiből. Tárgyszavak: ellátási lánc; ERP; menedzsment; szoftver; üzlet; vállalatirányítás; SAP.
A banki rendszerek általános felülvizsgálata a világban Egy felmérés főbb eredményei A bankok világszerte egyre elégedetlenebbek a lassan idejétmúlttá váló kulcsfontosságú banki rendszereikkel, és versenyképességük megőrzése érdekében fel kívánják frissíteni a kulcsfontosságú technológiákat magában foglaló architektúrákat, olvasható egy globális felmérésben, amelynek elkészítését az Accenture és az SAP AG közösen támogatta. A tanulmány eredményei a pénzügyi világ évente megrendezésre kerülő legfontosabb fórumán, a Sibos 2005-ön láttak napvilágot, amelyet idén a dán főváros, Koppenhága látott vendégül. A felmérésben megkérdezett banki vezetők 70%-a a rugalmasság hiányát jelölte meg a kulcsfontosságú banki rendszerek sikerét akadályozó legfőbb problémaként, ötven százalék a fenntartás magas költségeit és a rendszerintegráció hiányát is olyan kérdésként említette, mint amely a versenyképesség megőrzésének akadályává válhat. E gondok kezelése érdekében a felmérésben részt vevő bankok jelentős számban tervezik kulcsfontosságú banki rendszereik lecserélését a következő öt éven belül – Európában a válaszadó bankok 30%-a, az Ázsia–Csendesóceáni térségben több mint 35%-a, míg Észak-Amerikában több mint 20%-a. „Földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, a kulcsfontosságú banki rendszerek karbantartása a bankok informatikai részlegeinek legtöbb erőforrást felemésztő területe” – jelentette ki Octavio Marenzi, a Celent
vezérigazgatója. „A kiélezett verseny, valamint az a tény, hogy lépést kell tartani az új termékekkel és erősíteni kell az ügyfélkapcsolatokat, arra ösztönzi a bankokat, hogy az előttünk álló évtizedben alapvetően átgondolják és modernizálják informatikai architektúráikat.” Az SAP és az Accenture 2003-ban szövetségre lépett a pénzügyi szolgáltatások területén, és nemrégiben együtt adták össze annak a tanulmánynak az anyagi fedezetét, amely végül Redefining Core Banking (azaz A kulcsfontosságú banki rendszerek újrafogalmazása) címmel jelent meg. A tanulmány készítői a kulcsfontosságú banki rendszerek pillanatnyi állapotát, hatását és az átalakításukra vonatkozó terveket vizsgálták meg. Ez az egész világra kiterjedő átfogó tanulmány az elsők között gyűjti csokorba a bankok felsőszintű üzleti és informatikai vezetőinek véleményét, és az elsők között kérdezi meg a bankfiókok munkatársait, akik a kulcsfontosságú banki rendszerek elsődleges felhasználói. A tanulmány a világ közel 1500 banki szakemberét kereste meg, a felmérésben a világ 100 vezető bankja közül 43 képviseltette magát. A vizsgálat Európa (40%), az Ázsia–Csendes-óceáni térség (30%) és Észak-Amerika (30%) legkülönfélébb méretű bankjaira terjedt ki. A tanulmányban alkalmazott definíció szerint a kulcsfontosságú banki rendszerek (core banking) azon informatikai komponensek összességét képezik, amelyek révén a bankok alapvető pénzügyi termékeiket értékesítik és alapvető pénzügyi szolgáltatásaikat végzik. Ebbe a körbe tartoznak az ügyféladatok, a betétszámlák, a hitelek, a jelzálogkölcsönök, a fizetési tranzakciók és a hitelkártyák. A kulcsfontosságú rendszerekkel kapcsolatos kérdések a fiókok dolgozói körében komoly visszhangra találtak. A bankfiókoknál végzett felmérés során ez a csoport fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyekkel nap mint nap szembe kell nézniük az elavuló rendszerek használata során, minthogy azok az ügyfelekkel fenntartott kapcsolatokra is rányomják bélyegüket. Ilyen kérdések többek között az alábbiak: – A bankfiókok dolgozói azt állították, hogy napi munkájuk közel 40%-át töltik az ügyfelekkel kapcsolatos back-office tevékenységgel, ahelyett, hogy inkább magukkal az ügyfelekkel foglalkoznának. Az Ázsia–Csendes-óceáni térség bankfiókjainál dolgozók jelezték, hogy idejük 48%-át fordítják back-office teendőkre. ÉszakAmerika és Európa banki dolgozói ugyancsak jelentős időt töltenek ezzel: 36, illetve 34%-ot. – A bankfiókok dolgozói egyöntetűen állították, hogy a fejlesztésre leginkább megérett területek listáját a válaszidő (38%) és a különböző alkalmazások integrációja (38%) vezeti. Európában különö-
sen a válaszidő jelent gondot (50%), míg az Ázsia–Csendesóceáni térségben és Észak-Amerikában a különböző alkalmazások integrációja az elsőszámú probléma (41, illetve 38%). – A bankfiókok dolgozóinak 50%-a értett egyet abban, hogy az adatfeldolgozás tekintetében a gyakori és felesleges késések jelentik a legáltalánosabb gondot. Az adatfeldolgozás terén ugyancsak említés történt az ügyféladatok eltéréseiről, valamint arról, hogy nem értik meg az ügyfelek igényeit. – A világ különböző területeiről származó vélemények eltértek abban a tekintetben, hogyan lehetne leginkább fokozni a banki tevékenységet a meglévő ügyfélállománnyal. Az Ázsia–Csendesóceáni térségben a válaszadók 54%-a vélekedett úgy, hogy ennek legjobb módja, ha pontosabban megértik ügyfeleik igényeit. Csak összehasonlításképpen: Európában a válaszadók 55%-a, Észak-Amerikában pedig 41%-uk állította, hogy több időt kellene fordítaniuk az ügyfelekre. A rugalmasság és az integráció általános igénye A felmérésben megszólaltatott vezetők rendszereik rugalmasságának hiányát két fő tényezővel magyarázzák: a régi rendszereket olyan technológiai alapokon építették ki, amelyeket ők maguk is alkalmatlannak tartottak a későbbi továbbfejlesztésre, illetve a rendszereket idővel testre szabták. Ennek eredményeként olyan bonyolult rendszerek jöttek létre, amelyek mindenféle változtatásnak ellenállnak, fenntartásuk sok pénzbe kerül. Tekintettel arra, hogy a felmérés szerint a bankfiókok dolgozói idejük 40%-ánál is többet fordítanak back-office tevékenységre, a vizsgálat nem csak a banki vezetők problémáit tárta fel, hanem az alkalmazottak napi munkája során rendszeresen felmerülő gondokra is rávilágított. „Ez a felmérés is rámutatott arra, hogy a vezető bankoknak egyszerűbbé kell tenniük belső működésüket, és olyan kulcsfontosságú rendszerekkel kell ellátniuk magukat, amelyek rugalmas, nagy teljesítményű és olyan jövőorientált informatikai architektúrákat alkalmaznak, amelyek szolgáltatásorientáltak” – jelentette ki Jean-Marc Ollagnier, az Accenture Pénzügyi Szolgáltatási Megoldások Csoportjának globális ügyvezető társtagja. „Ez a komponensszempontú megközelítés, amely a szükségtelenül bonyolult informatikai rendszerek helyébe lép, lehetővé teszi, hogy az informatikai rendszereket jobban hozzáigazítsák a bank üzleti– működési modelljéhez, és biztosítja a források felhasználásával kapcsolatos döntések jövőbeli rugalmasságát.”
A felmérés másik fontos megállapítása az volt, hogy az üzleti és az informatikai terület vezetőinek mások az elvárásai abban a tekintetben, hogy egy kulcsfontosságú banki rendszernek milyen értéket kell bevinnie a bankba. Az üzleti terület vezetőinek 39%-a olyan rendszereket kíván, amelyek középpontjában a termékfejlesztés áll, míg az informatikai terület válaszadói elsősorban olyan rendszereket szeretnének, amelyek révén csökkennek a költségek (40%). Költséggondok Nem meglepő, hogy a válaszadó banki vezetőknek gyakorlatilag a fele a költségeket jelölte meg a kulcsfontosságú banki rendszerekkel kapcsolatos legfőbb gondként. A felmérésből kiderül, hogy a bankok teljes informatikai költségvetésük felét költik a kulcsfontosságú rendszerekre. E kiadások egy jelentős része arra a munkára megy el, amelynek keretében a fejlesztők új termékfunkciókat, illetve rendszertulajdonságokat írnak a kulcsfontosságú rendszerekre. Az Ázsia–Csendes-óceáni térség bankjai a kulcsfontosságú rendszerekre fordítható összegeknek általában 70%-át költik e rendszerek fenntartására. „A bankoknak világszerte „jövőállóvá” kell tenniük kulcsfontosságú rendszereiket, olyan környezetet alakítva ki, amely elősegítheti a pénzügyi terület előre nem látható változásaihoz és fejlődéséhez való igazodást és a megfelelő reagálást” – hangoztatta Thomas Balgheim, az SAP AG pénzügyi szolgáltatásokért felelős alelnöke. “A banki szféra – a gyáripar területén a korábbi években bekövetkezett váltáshoz hasonlóan – az iparosodás korszakába lépett. A modern kulcsfontosságú banki rendszerek alkalmazásából adódó előnyök révén a bankok pénzt tudnak megtakarítani, munkatársaik figyelmét ismét az ügyfelek felé fordíthatják, és ügyfeleiknek olyan termékeket és árakat kínálhatnak, amelyek valóban megfelelnek azok igényeinek.” A rendszerek megújítása A felmérésbe bevont informatikai vezetők igen nagy arányban állították, hogy az általuk optimálisnak tartott informatikai rendszer egyik legfontosabb jellemzője a komponens alapú, szolgáltatásorientált architektúra. Bár a válaszadók igen eltérően írtak arról, hogy milyen is lenne egy általuk megfelelőnek tartott architektúra, annak megvalósítására csak nagyon kevesen rendelkeztek kész forgatókönyvvel. Mindenesetre a vizsgálat során felkeresett bankok többsége határozott véleménnyel ren-
delkezik arról, hogy mit kell lépnie a tervekben szereplő kulcsfontosságú banki rendszerek megvalósítása érdekében. Az informatikai terület vezetőinek 49%-a, az üzleti terület vezetőinek pedig 50%-a mondta azt, hogy termékcsaládonként haladnának a terveiknek megfelelő rendszerek kialakítása felé. Az informatikai és az üzleti vezetők körében második helyre (28, illetve 29%-kal) a funkcionális területenkénti megközelítés került. A felmérés módszertana A felmérésnek ezt a részét a Celent készítette, amelyben ÉszakAmerika, illetve Ázsia és a Csendes-óceáni Térség bankjainak vezetőit kérdezték meg. A cég tevékenységének középpontjában a pénzügyi szolgáltatások szektorában végzett kutatás és tanácsadás áll. Az európai bankok vezetőit, illetve a bankfiókok munkatársait valamennyi régióban a Novametrie, egy európai kutatóközpont interjúvolta meg, amelynek szakterülete a pénzügyi szolgáltatások vizsgálata. Az Accenture és az SAP 2005. márciusa és júliusa között társfinanszírozásban támogatta a két párhuzamosan futó felmérés elkészítését, amely 17 országban vizsgálta meg a kulcsfontosságú banki rendszerek akkori állapotát, hatását és átalakítását. A European Financial Management and Marketing Association (EFMA) szintén támogatta a felmérést. A vezetők körében készült felmérés 70 bank 147 felsővezetőjét kereste meg. Ezeknek 45%-a volt informatikai vezető, 55%-a üzletágvezető. A felmérés 1300 fiókvezetőt és munkatársat kérdezett meg. A válaszok többsége a világ 100 vezető bankjától érkezett. 2003 szeptemberében az SAP és az Accenture szövetségre lépett a pénzügyi szolgáltatások területén, hogy hatékonyabb és kisebb kockázattal járó megoldást kínáljanak a bankoknak és a biztosítóknak vállalkozásuk átalakításához és kiteljesítéséhez. Célra orientált közös fejlesztő csapatot és értékesítési csatornát, integrált megoldásokat és szolgáltatásokat, a teljesítés új módját és igen hatékony megvalósítását állították e cél szolgálatába. Az Accenture és az SAP a több mint 1000 vezető pénzügyi szolgáltatónak szállított újszerű üzleti megoldások 30 évre visszatekintő tapasztalatainak birtokában működik együtt azért, hogy a biztosítókat és a bankokat hozzásegítse egy nyitott szabvány alapú architektúra jövőképének kialakításához. Az Accenture vezetési tanácsadással, technológiai szolgáltatásokkal és tevékenységek kiszervezésével foglalkozó világcég. Az Accenture az újszerű megoldások kidolgozása céljából együttműködik ügyfeleivel, hogy azok kiemelkedő teljesítményű vállalatokká, illetve kormányzati szervekké válhassanak. Az ipari és üzleti eljárások terén szerzett mélyreható tapasztalataival, az egész világon rendelkezésre álló
gazdag erőforrásokkal és imponáló múltbeli eredményeivel mindenkor képes a célnak leginkább megfelelő embereket, ismereteket és technológiákat bevetni annak érdekében, hogy ügyfelének teljesítménye javuljon. A cég a 48 országban található több mint 115 000-es létszámával 13,67 milliárd USD nettó jövedelemre tett szert a 2004. augusztus 31-én zárult pénzügyi évben. Az SAP for Banking a kulcsfontosságú banki eljárásoktól kezdve, a nagy volumenű banki tranzakciók eljárásain és az ügyfélkapcsolatok kezelésén át a pénzügyi elszámolásokig, a költséggazdálkodásig, illetve a nyereségesség vizsgálatáig és a kockázatelemzésig a költségintegrált megoldások egész sorát kínálja az ügyféltéri és a back-office banki környezet valamennyi aspektusának kezelésére. Az SAP for Banking – amelyik a világ 60 országában 550-nél is több ügyféllel rendelkezik – segítő kezet nyújt a pénzintézeteknek, hogy azok magas szakmai színvonalon kezeljék tranzakcióikat és kapcsolataikat, gyorsan kiaknázzák a piac kínálta lehetőségeket és könnyedén alakítsák új termékeiket egy-egy ügyfél sajátos igényeihez.
Az informatika kulcsszerepe a közszféra fejlődésében 2010-ig Az Economist tanulmánya szerint az informatika kulcstényező az állami intézmények irányításának átalakítása, valamint a társadalmi és politikai változások kezelése szempontjából. A közszféra közel 800 magas beosztású vezetője véli úgy, hogy a változások gyors követése és a szolgáltatásminőség informatikai eszközökkel történő javítása fontosabb előnyt jelent majd az állami szektor szervezetei számára a 2010-ig tartó időszakban, mint az új szolgáltatások, illetve szolgáltatási csatornák bevezetése – állapította meg az Economist Intelligence Unit (EIU) nemrég megjelent tanulmánya. A társadalmi, politikai és műszaki változások gyorsuló üteme miatt a jövő közintézményeinek ügyfélbarátabb, az üzleti szféráéra jobban hasonlító szemléletet kell követniük, és az eddiginél célravezetőbb módon kell alkalmazniuk a modern technikát. Kizárólag rugalmas technológiai megoldások birtokában lesznek képesek kellő gyorsasággal reagálni a költségvetés szűkülésére, megfelelni az ebben a rejlő kihívásoknak, és kielégíteni a színvonalas és átlátható működés terén jelentkező, mind komolyabb elvárásokat. Az Economist Intelligence Unit Európa, az amerikai kontinens, valamint Ázsia és a csendes-óceáni térség 23 országában vizsgálta a közintézmények vezetőinek véleményét. A Business 2010: The Public Sector Embracing the Challenge of Change (magyarul: „Az állami szek-
tor fejlődése 2010-ig: a változásokban rejlő kihívás kezelése”) c. tanulmány elkészítésére a kormányok és közintézmények átalakulási törekvéseit támogató szoftvermegoldások vezető szállítója, az SAP AG adott megbízást. Az anyag letölthető a http://www.eiu.com címről. A közszféra átalakulásának következő szakaszában az új üzleti modellek és az IT-innovációk alkalmazása lesz a szervezeti siker legfőbb fokmérője. Ennek igazolására lássuk most a vizsgálat főbb megállapításait: – Az ügyfélkiszolgálás minősége. A megkérdezett vezetők közel 90 százaléka véli úgy, hogy az állampolgárok egyre szigorúbb igényeket fognak támasztani az ügyfélkiszolgálás sebessége és pontossága terén a 2010-ig terjedő időszakban. Mivel a technológia befolyásolja leginkább a szervezek működését, a vezetők ITmegoldások alkalmazása és a dolgozók továbbképzése révén próbálnak megfelelni a növekvő igényeknek. A kormányzati szerveknél az átláthatósággal kapcsolatos követelmények teljesítése is szükségessé teszi az informatika bevetését. – Alkalmazkodás. Az állami szektor vezetői a változásokhoz való gyors alkalmazkodást tartják az egyik legnagyobb kihívásnak. Az állami szervezetek irányításának mikéntje fontosabbá válik, mint maga az általuk végzett tevékenység. A szolgáltatásminőség javításához új üzleti modellekre van szükség a közszférában – ezek bevezetése stratégiai prioritást jelent minden kormányzati intézmény számára. – Átláthatóság. 2010-ben az állampolgárok mind az általuk igénybe vett szolgáltatásokkal, mind pedig az állami beruházások értékével kapcsolatban több információt fognak igényelni a jelenleginél. A vezetők várakozásai szerint növekedni fog a közvetlenül elérhető információk mennyisége, és az állampolgárok egyre inkább megkövetelik majd az IT-megoldásokba fektetett közpénzek világosan kimutatható társadalmi és pénzügyi megtérülését. – Az emberi erőforrások terén jelentkező kihívások. Az informatika hasznosítása és az új technológiák felhasználói elfogadottsága jelenti majd a legnagyobb horderejű változást a közszféra számára a következő öt évben. Ebből a szempontból fontos feladat a munkaerő alkalmazkodásának elősegítése és a szervezeti változásokkal szemben jelentkező kulturális ellenállás legyőzése. Jó módszer lehet, ha a dolgozók idősebb és fiatalabb generációját egyaránt bevonják az új rendszer kidolgozásába, és annak meg-
tervezésekor figyelembe veszik az általuk preferált munkamódszereket. – Az állami és a magánszféra partnerkapcsolata (PPP), a bevált gyakorlat átvétele. A megkérdezettek szerint a magánszektor bevált gyakorlatának átvétele lehet szervezetüknél a változások egyik fő motorja a vizsgált időszakban. A pontos és naprakész információk szervezeten belüli, valamint szervezetek közötti szabad áramlása központi szerepet játszik majd az állami és a magánszféra együttműködésében éppúgy, mint a közszférán belüli partnerkapcsolatok sikerében. – A beruházásmegtérülés több dimenziója. Az állami szervezeteknél is mind általánosabb gyakorlat, hogy üzleti tervet készítenek a nagy összegű tőkeberuházások igazolására. Ezek a dokumentumok a hagyományos pénzügyi megtérülés (ROI) mellett 2010-re várhatóan a társadalmi és politikai megtérülést is mérni fogják. „Minden jel szerint a változások gyors követése lesz a közszférában a siker kulcsa az előttünk álló öt évben” – mutatott rá Thomas Shirk, az SAP Global Public Services elnöke. „Az állami szervezeteknél a pénzügyi mutatók mellett a kezdeményezések társadalmi és politikai sikere, valamint a szolgáltatások és a tájékoztatás minősége szempontjából is vizsgálni fogják az IT-beruházások megtérülését. A közintézményeknek rugalmas IT-architektúrára van szükségük az alkalmazkodáshoz: csak így tudják hatékonyabban kiszolgálni a választópolgárokat a gyorsuló társadalmi és gazdasági változások világában.” „A közintézmények már számos országban sikeresen alkalmazzák a modern technikát ügyfélkiszolgálási színvonaluk javítására” – nyilatkozta Denis McCauley, az Economist Intelligence Unit globális technológiai kutatásokért felelős igazgatója. „Ám a kívánt rugalmasság és gyorsaság eléréséhez szervezetük minden szintjén – a back office területeken is – ki kell aknázniuk az informatika előnyeit. Ez a feladat pedig komolyan próbára teszi majd az állami szervezetek vezetőinek és dolgozóinak felkészültségét és képességeit a 2010-ig tartó időszakban.” Az SAP for Public Sector átfogó alkalmazásaival a kormányok és az állami intézmények továbbfejleszthetik pénzügyi működésüket, növelhetik folyamataik hatékonyságát és átláthatóságát, valamint javíthatják az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások színvonalát. A 70 országban több mint 1050 kormányzati ügyfelet kiszolgáló SAP a közszférában használt nagyvállalati szintű üzleti alkalmazások vezető szállítója.
SAP HR rendszer a MÁV-nál Az SAP Hungary Kft. bejelentette, hogy a MÁV-nál bevezetett SAP integrált humán információs rendszer megkezdte működését. A 2004 nyarán indított projekt keretében kiépített, méreteiben, fukcionalitásában és időtartamában nemzetközi szinten is csaknem példa nélkül álló új rendszer csaknem 50 000 MÁV alkalmazottra vonatkozó humánerőforrás-menedzsment feladatok támogatására terjed ki. A MÁV stratégiai átalakításának részeként hatékonyabb működést célzott meg, ennek érdekében úgy kellett az implementációt megvalósítani, hogy jelentősen javuljon az üzleti területek számára nyújtott humán szolgáltatások színvonala, váljon hatékonyabbá a humán szervezet működése. A közbeszerzési eljárás keretében az SAP által elnyert projekt jelentőségét jelzi, hogy a MÁV rendszerét szinte minden HR feladatkör ellátására fel kellett készíteni, amire nem csupán Magyarországon, de nemzetközi szinten is kevés példa akad. A projekt első fázisaként 2005 áprilisáig az oktatást menedzselő képzésszervezést és e-learning rendszert vezették be a MÁV-nál, amelynek segítségével a MÁV elindíthatta távoktatási programját. Az oktatási anyagok hálózati munkahelyekről is elérhetővé váltak, saját időbeosztással tanulhatnak a munkavállalók, és ha szükséges, a vizsgáztatás is megvalósítható. A második fázis mérföldköve 2005. júniusa, amikor már működött a személyügyi adminisztráció, létszámtervezés, személyzetfejlesztés. Teljes funkcionalitással elindult a MÁV-ban az SAP e-toborzás modulja, amely új termék, és ez az első hazai bevezetése. A projekt harmadik, befejező fázisaként 2006 elejére az időgazdálkodás, a juttatások számfejtése, költségtervezés, javadalmazásmenedzsment, képzéstervezés is SAP-rendszerben történik majd. A MÁV és az SAP hosszú távú elkötelezettségét jelzi, hogy az öszszesen 818,6 millió forint értékű szerződésbe beletartozik a projekt megvalósítása, majd az SAP további három évig a MÁV számára tanácsadói segítséget fog nyújtani. Az SAP HR rendszer legnagyobb előnye, hogy az adatokat integráltan tárolja. Nem lesz tehát szükség párhuzamos adatfeldolgozásra; emellett a rendszer a humán folyamatok összességét támogatja. Ezáltal növelhető a humán folyamatok hatékonysága, a munkavállalókról egyetlen rendszerből lehet minden szükséges információt lekérdezni. A rendszer kompatibilis a MÁV által használt vállalatirányítási rendszerrel. A rendszert mintegy 500 felhasználó veszi igénybe mindennapi munkájában. Mellettük lényegében a teljes munkavállalói gárdát érintik a
rendszer bevezetésével együtt járó változások, hiszen változnak a munkavállalókat érintő folyamatok, valamint felhasználóivá válnak az eLearning távoktatási- és a toborzási rendszernek. „Kihívást jelentett a MÁV humánerőforrás-gazdálkodó szervezetének nagysága és területi tagoltsága, az informatikailag támogatandó folyamatok sokszínűsége és a munkavállaló csoportokhoz tartozó eltérő időgazdálkodási és bérszámfejtési eljárások sokfélesége. A legnagyobb kihívásnak pedig az tekinthető, hogy nem egészen másfél év alatt kell bevezetni az SAP Humán Erőforrás Menedzsment rendszer szinte minden elemét, és ezzel párhuzamosan a legjobb gyakorlatra alapozva kellett megtervezni az informatikailag támogatott, hatékonyabb, ügyfélközpontú humán szolgáltatások folyamatait is. A projekt a tervezett ütemterv szerint halad. Sikerességünk kulcsa abban található, hogy a MÁV is elkötelezetten támogatja a projektet, a szükséges erőforrásokat allokálja a projekthez, a projekttagok motiváltan és felkészülten végzik feladatukat” – nyilatkozta az éles indulás kapcsán Misnyovszki Zoltán, az SAP szolgáltatási igazgatója.
Az SAP kutatás-fejlesztési központot nyit Budapesten A legújabb SAP Labs terven felüli létszámmal indul Az SAP AG 2005 nyarán hivatalosan megnyitotta Budapesten tizedik kutatás-fejlesztési központját. A Graphisoft Parkban működő SAP Labs Hungary a mySAP™ Supply Chain Management (mySAP SCM) alkalmazásokhoz fejleszt majd új elemeket és funkciókat, valamint globalizációs és nyelvi tanácsadási szolgáltatásokat nyújt az SAP ügyfelei részére. A Bulgáriában, Franciaországban, Indiában, Izraelben, Japánban, Kanadában, Kínában, Magyarországon, Németországban és az Egyesült Államokban működő SAP Labs központok új ötletek és korszerű technológiák integrálásával olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyek kielégítik az ügyfelek, konkrét ágazatok és földrajzi térségek üzleti folyamatokkal kapcsolatos szükségleteit, és ily módon az üzleti innováció élvonalában biztosítanak helyet az SAP és ügyfelei számára. A legújabb, budapesti SAP Labs eredetileg 50 helyi szoftverfejlesztőt kívánt felvenni az év közepéig, és létszáma 2006 végére érte volna el a 300 főt. Az üzleti megoldások és technológiák terén felhalmozott helyi szakértelmet és a stabil infrastrukturális hátteret látva azonban az SAP lényegesen több embert szerződtetett a tervezettnél, így a központ 2005 júliusában 100 szoftverfejlesztővel kezdi meg működését.
„Az új SAP-létesítmény tovább erősíti Magyarország fontos szerepét a globális informatikai szektorban” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke. „A magyar kormány elkötelezetten támogatja azokat a befektetőket, amelyek magyarországi jelenléte hosszú távú külföldi tőkeberuházásokat biztosít hazánk számára és kibővíti a képzett helyi szakemberek karrierlehetőségeit.” „Az óbudai Graphisoft park és benne az SAP kutatás-fejlesztési központ a tudás, a kreativitás koncentrációját jelképezik.” – mutatott rá Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. „Tudásközpontok, ahol a magyar szellemi kapacitások maximális kiaknázására törekednek. Ezen értékek biztosításával, fejlesztésével fokozható Budapest és vele Magyarország gyorsabb fejlődése és európai versenyképessége. Ez a jövő Magyarországának és Budapestjének kitörési pontja.” Innováció a jövő adaptív üzleti hálózataiért Az SAP Labs Hungary fontos szerepet fog játszani a mySAP SCM ellátásilánc-kezelő alkalmazások fejlesztése és ezen keresztül az SAP ügyfelei, üzleti partnerei és azok ügyfelei által kiépítendő, jövőbeni adaptív üzleti hálózatok támogatása terén. A mySAP SCM nagyvállalati működéstervezést és irányítást segítő képességei, valamint koordinációs és együttműködési technológiái révén a vállalatok a szervezeti határokon túlra is kiterjeszthetik üzleti folyamataikat. Az így létrejövő adaptív üzleti hálózatok mérhető és fenntartható előnyöket biztosítanak számukra: mérséklik költségeiket, növelik szolgáltatási szintjüket, javítják produktivitásukat – és ezen keresztül nyereségesebbé teszik működésüket. A globális üzleti megoldások terén felhalmozott szakértelem Globalizációs szolgáltatásai keretében az SAP Labs Hungary teljes körű támogatást nyújt a globális üzleti megoldások kialakításához. Segíti a több nyelvet és időzónát lefedő megoldások, a kódolási rendszerek (pl. Unicode), a globális rendszerarchitektúrák és az országspecifikus verziók bevezetését, valamint az SAP alkalmazásainak és ágazati megoldásainak fordítását. Az SAP Labs keretein belül működő Globalization Services támogatja az ügyfeleket a globális üzleti működés következetes koncepciójának kidolgozásában, a globális stratégiák technikai megvalósíthatóságának értékelésében, valamint a globalizációs elképzelések és az üzleti célkitűzések összehangolásában. A Globalization Services helyi csapata Kelet-Európa feltörekvő piacaira fog koncentrálni, és azon belül is kiemelt figyelmet fordít Oroszországra.
„Az SAP Labs központok létrehozásának egyik fő célja az adott földrajzi térségben elérhető helyi szakértelem és tudás hasznosítása” – nyilatkozta Henning Kagermann, az SAP elnök-vezérigazgatója. „Az adott térség erősségeitől függően minden SAP Labs eltérő orientációval és termékfejlesztési feladatokkal rendelkezik. A legújabb, magyarországi SAP Labs létrehozásával még tovább kívánjuk színesíteni képességeinket, és szeretnénk helyi szakembereket bevonni az SAP-nál zajló innovatív kutatásokba.” A SAP Labs Az SAP Labs feladata a mySAP Business Suite képességeit javító és kiterjesztő élvonalbeli szoftvermegoldások kutatása, megtervezése és fejlesztése. Az ismeretek bővítése, az innováció ösztönzése, valamint technológiai és HR-beruházásai révén az SAP Labs olyan megoldásokat fejleszt, amelyek segítségével az SAP ügyfelei finomíthatják folyamataikat és megvalósíthatják üzleti célkitűzéseiket. Az SAP globális kutatásfejlesztési szervezetén belül dinamikus közösséget alkotó SAP Labs a tudás globális szintű megosztására és a kreativitás ösztönzésére törekszik. A Bulgáriában, Franciaországban, Indiában, Izraelben, Japánban, Kanadában, Kínában, Magyarországon, Németországban és az Egyesült Államokban működő SAP Labs központok új ötletek és korszerű technológiák integrálásával olyan megoldásokat fejlesztenek, amelyek kielégítik az ügyfelek, konkrét ágazatok és földrajzi térségek üzleti folyamatokkal kapcsolatos szükségleteit, és ily módon az üzleti innováció élvonalában biztosítanak helyet az SAP és ügyfelei számára.
A SAP több mint 500 nagyvállalati szolgáltatást tesz elérhetővé tesztrendszerén Az ügyfelek bevonása a nagyvállalati szolgáltatások definiálásába és fejlesztésébe Az SAP AG 2004 májusában bemutatta több mint 500 élő nagyvállalati szolgáltatást futtató Enterprise Services Architecture (ESA) tesztrendszerét. A vállalat ezzel a lépéssel is közelebb kívánja vinni ügyfeleit a szolgáltatásközpontú architektúrák, partnereit pedig az optimális fejlesztési platform kiépítéséhez. A mySAP™ ERP legújabb változatára épülő ESA tesztrendszerben a partnerek, fejlesztők és ügyfelek kipróbálhatják a nagyvállalati szolgáltatásokat, és segíthetnek behatárolni, illetve kifejleszteni azokat a megoldásokat, amelyek segítségével a nagy-
vállalatok újszerű, az eddiginél hatékonyabb módon futtathatják környezetükben a gyakori üzleti folyamatokat. „Az SAP töretlenül dolgozik 2003-ban bemutatott szolgáltatásközpontú architektúrája megvalósításán, és továbbra is vezető szerepet játszik a minden eddiginél rugalmasabb és innovatívabb megoldások bevezetésében” – nyilatkozta Shai Agassi, az SAP Termék és Technológia csoportjának (SAP Product and Technology Group) elnöke és igazgatóságának tagja. „Nagyon örülünk, hogy első valódi alkalmazásstruktúra (applistructure) platformunk, az SAP NetWeaver™ ilyen kedvező fogadtatásra talált az ügyfelek körében. Az ESA tesztrendszerrel ügyfeleink és partnereink közvetlenül megismerhetik a szolgáltatás alapú megoldások előnyeit. Az SAP továbbra is versenytársait megelőzve jelenik meg kézzelfogható üzleti értéket hordozó megoldásokkal, és őrzi vezető platformfejlesztői pozícióját a globális piacon.” A jövő nagyvállalati szoftvereinek előnyei – a jelenben A webszolgáltatások által megteremtett technológiai szabvány rugalmasabbá teszi a rendszerek közötti interakciót. A nagyvállalati szolgáltatások a webszolgáltatási technológia segítségével elsajátítják „az üzleti élet nyelvezetét”, és meghatározott üzleti szemantika alapján, egységes, működéshez igazodó kapcsolatokat alakítanak ki az ITkörnyezetben. Felhasználásukkal a szervezetek új, innovatív üzleti folyamatokkal egészíthetik ki meglévő rendszereiket. Az ESA-architektúra a nagyvállalati szolgáltatások koncepcióját a megfelelő technológiai infrastruktúrával és kompozit alkalmazásokkal ötvözve hatékony és egységes modellt biztosít az üzleti folyamatok rugalmasságának és innovativitásának fokozásához. Az így elért nagyfokú rugalmasság révén a vállalatok még több üzleti értéket nyerhetnek ki meglévő IT-beruházásaikból, és zökkenőmentesen átállhatnak az új üzleti kihívásoknak megfelelő, gyorsabb megoldásokra. Az ESA tesztrendszerben az SAP 500 ilyen, az ERP-folyamatokban gyakran igénybe vett nagyvállalati szolgáltatást bocsát rendelkezésre (pl. a beszerzéstől a kifizetésig, valamint a megrendeléstől a fizetésig terjedő folyamatokat támogató szolgáltatásokat). A nagyvállalati szolgáltatások működésére jó példa, ahogy a rendszer a beszerzéstől a kifizetésig terjedő (procure-to-pay) folyamatban a rendhagyó események (pl. téves szállítás) fellépését kezeli. Az ilyen különleges események a hagyományos környezetben manuális lépések bonyolult láncolatát indítják el (pl. a szállítási call center tájékoztatása, a begyűjtés és a helyes címzetthez
történő kiszállítás megszervezése stb.). Az ESA tesztrendszerben az SAP bemutatja, hogyan képesek a nagyvállalati szolgáltatások intelligensen reagálni a rendhagyó eseményekre, támogatni az ügykövetésbe bevont különböző felhasználókat, és elindítani a probléma azonosításától annak megoldásáig terjedő, automatikus folyamatot. A tesztrendszer nagyvállalati szolgáltatásai kibővített mySAP ERP rendszerben működnek, ami megkönnyíti az ügyfelek számára az üzleti folyamatok végrehajtását, a partnerek és fejlesztők számára pedig észszerűbb integrációt tesz lehetővé. Az SAP NetWeaver és a nagyvállalati szolgáltatások alkalmazásának ösztönzése Az SAP NetWeaver™ platform nyílt jellege és méretrugalmassága rendkívüli lehetőséget nyújt a szoftverszállítóknak a gyorsabb és gazdaságosabb szoftverfejlesztésre. Az SAP partnerei közül az Accenture, az AI, az Atos Origin, a CSC, az Infosys, a Jedox és a Pecaso már jelenleg is kínálnak az ESA tesztrendszerrel integrálható megoldásokat. A koppenhágai SAPPHIRE „SAP NetWeaver Village” nevet viselő kiállítási területének ESA Pavilonjában többek között ezekkel a kiegészítő szoftverekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A HR-megoldásokra és -szolgáltatásokra szakosodott Pecaso alkalmazása nyomon követi a dolgozói jelenlétet az érkezési és távozási (clock-in és clock-out) időpontok alapján, és valós időben hangolja össze a hiányzási adatokat a mySAP ERP tartalmával. „A nagyvállalati szolgáltatások révén össze tudjuk kapcsolni alkalmazásunkat az SAP-rendszerekkel, és így ki tudjuk elégíteni azoknak az ügyfeleknek a speciális igényeit, akik átfogó, valós idejű tájékoztatást szeretnének kapni dolgozóik jelenlétéről” – nyilatkozta Andreas Fritz, a Pecaso technológiai igazgatója. „A nagyvállalati szolgáltatásokra támaszkodva olyan alkalmazást tudtunk kifejleszteni, amely 90 százalékkal gyorsabban integrálható a mySAP ERP-vel. Az SAP segítségével csökkentettük a termékinnováció költségeit és kedvezőbb ár-érték arányú megoldással léphettünk piacra.” Az SAP partnerei, a fejlesztők és az érdeklődő ügyfelek idén júliustól, az SAP Developer Network (SDN) címén (http://sdn.sap.com) érhetik el az ESA tesztrendszert. Az ügyfelek már ma is élvezhetik az ESA előnyeit A ESA tesztrendszer újabb fontos lépést jelent az Enterprise Services Architecture fejlesztési ütemtervének megvalósításában. Az SAP NetWeaver platform bevezetésével az SAP már felkészítette megoldásait a szolgáltatásköz-
pontú működésre, és a valódi „applistructure” szemléletet követve hasznosította az alkalmazási és integrációs technológiák konvergenciájából eredő előnyöket. Az ESA kiépítésére törekvő ügyfeleknek először a szolgáltatásközpontú megoldások előhírnökének tekinthető mySAP ERP rendszert érdemes telepíteniük az ESA Adoption Program keretében. Ez a bevezetési program a fokozatosság elvét, az egyéni üzleti szükségleteket és a meglévő rendszerek produktivitását szem előtt tartva, formalizált módon segíti az ESA-ra való átállást. A SAP és a SAP Hungary Kft. Az SAP az üzleti szoftvermegoldások vezető nemzetközi szállítója. A SAP definíciója szerint az üzleti szoftvermegoldások körét az integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek és a kapcsolódó szoftvermegoldások (ellátásilánc-kezelő, ügyfélkapcsolat-kezelő, termékéletciklus-kezelő és beszállítóikapcsolat-kezelő alkalmazások) alkotják. Jelenleg 120 ország több mint 26 150 vállalata mintegy 88 700 telepített példányt futtat az SAP® szoftvereiből a kis- és középvállalatok szükségleteire szabott megoldásoktól kezdve a globális szervezetek működésének minden szintjét lefedő, átfogó alkalmazáscsomagokig. Az innovációt és a változások követését támogató SAP NetWeaver™ platformra épülő mySAP™ Business Suite elemei világszerte számos vállalatot segítenek hozzá ügyfél- és partnerkapcsolatai fejlesztéséhez, üzleti működése ésszerűsítéséhez és ellátási lánca hatékonyságának növeléséhez. Az SAP ágazatspecifikus megoldásai több mint 25 ágazat, köztük például a csúcstechnológia, a kiskereskedelem, az államigazgatás és a pénzügyi szolgáltatószektor egyedi üzleti folyamatait támogatják. Az ötvennél is több országra kiterjedő leányvállalat-hálózattal rendelkező cég részvényeit „SAP” ticker-kód alatt több tőzsdén, köztük a frankfurti és a New York-i börzén is jegyzik. Az SAP Hungary Kft. a hazai informatika egyik legnagyobb szoftvercége, amelynek fejlődése a hazai üzleti és gazdasági körökben igazi sikertörténetnek számít. A magyar piacon immár csaknem másfél évtizede jelen lévő cég nem csupán a magyar nagyvállalatok közel 60%-ának üzleti megoldásait szállítja, hanem az elmúlt évek során a kis- és közepes vállalatok megbízható partnerévé is vált. Nagyvállalati termékeit széles körben használják a versenyszféra mellett a közszektorban, a közszolgáltatásban, az egészségügyben és a felsőoktatásban is, míg kis- és közepes vállalatokat megcélzó portfoliója (a mySAP All-in-One és az SAP Business One megoldáscsomag) bármilyen méretű, bármely iparágban tevékenykedő cég üzleti folyamatait képes hatékonyan irányítani. A több, mint 140 főt foglalkoztató SAP Hungary Kft. tanácsadási és oktatási tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy az SAP mára a magyar informatikai piac egyik meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát.
