TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
A REFLUX-BETEGSÉG (GOR) ÉS AZ IRRITÁBILIS BÉL SZINDRÓMA (IBS) REFLUX: A gyomor nyálkahártyája „úgy lett teremtve”, hogy ellenálljon az ott termelődő sósav maró hatásának -a nyelőcsőé azonban nem. A nyelőcső és a gyomor átmenetében egy záróizomgyűrű található, amely egészséges körülmények között is időnként ellazul. Ilyenkor a gyomorsav hosszabb - rövidebb időre visszajut a nyelőcső alsó szakaszába (= visszafolyás, reflux). Ha ez a jelenség gyakoribb a normálisnál vagy 5 percnél tovább tart és emiatt a nyelőcsőben a vegyhatás tartósan savassá válik, panaszokat okoz és reflux-betegségről beszélünk. A GOR gyakori: becslések szerint a felnőtt lakosság 30-40 %-át érinti. A dohányzás, a nagyobb mennyiségű kávé-és alkoholfogyasztás, az elhízás és a terhesség hajlamosító tényezők.
1
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
http://www.nilnocere.hu/hirek/barrett-oesophagus Melyek a reflux típusos tünetei? A sósav nem feltétlenül jut vissza a szájüregbe. Leggyakoribb a gyomorégés, ill. a szegycsont mögötti tompa fájdalom. Utóbbi szívbetegségre terelheti a gyanút. A fájdalom általában az étkezést követi, olykor előrehajláskor vagy fekvéskor jelentkezik. Jellegzetes, hogy este vagy éjszaka, ágyban fekve lép fel, mert az elfogyasztott vacsora után termelődött sósav ebben a testhelyzetben könnyebben visszafolyik a nyelőcsőbe. Ritkábban fájdalmas nyelés, fokozott nyáltermelés és hányinger jelentkezik. A torokban panaszolt gombóc-érzést régen sokszor hisztériának tartották. Manapság már tudjuk, hogy a háttérben olykor GOR által okozott nyelőcső-görcs áll. Nem ritkák a légúti szövődmények: száraz - főként reggeli - köhögés, krákogás, rekedtség, torokfájás és GOR állhat az asztma hátterében is. A GOR és az asztma összefüggése kétirányú és a két betegség egymást erősíti. Egyrészt: a garatba feljutó sav
2
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
belégzése hörgőgörcsöt és fulladást okoz. Másrészt: az asztmás erőltetett köhögés a hasprés révén megnöveli a hasüregi nyomást, ez pedig felpréseli a gyomorsavat a nyelőcsőbe. A szájba kerülő sav károsíthatja a fogzománcot, ezáltal fogszuvasodást, ínygyulladást és kellemetlen leheletet okoz.
http://howtotreatacidreflux.info/know-how-long-does-acid-reflux-last-as-prevention-effort
Miért kell komolyan venni a refluxot? A refluxnak ritka, de súlyos szövődménye a nyelőcső alsó részét borító nyálkahártya elfajulása és rákos átalakulása. Ezért igazolt GOR esetén állandó gyógyszeres kezelés mellett rendszeres (1-2 évenkénti) gyomortükrözés, ellenőrzés szükséges. A súlyos elfajulás műtétet igényel.
3
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
http://www.refluxparna.hu/
A reflux kimutatása Típusos tünetek esetén fiatal korban (45 év alatt) nem szükséges további vizsgálat elegendő a gyógyszeres, savcsökkentő kezelés. Amennyiben erre nem enyhülnek a panaszok vagy a betegség idősebb korban jelentkezik, elkerülhetetlen a nyelőcső-és gyomortükrözés. A gyomortükrözés a betegek egy részénél nem igazol eltérést, 65 %-ban viszont nyálkahártyahiányosság és gyulladás mutatkozik. A betegség teljes bizonyossággal a nyelőcső alsó szakaszán végzett 24 órás vegyhatás (pH)-méréssel igazolható, amely egy 24 órás időtartamra levezetett szonda segítségével történik. A reflux megelőzése ill. a nem gyógyszeres kezelésének lehetőségei Bizonyos étrendi és életmódbeli megszorítások előnyösek lehetnek a tünetek csökkentésében, de ezek önmagukban általában nem elégségesek a gyógyuláshoz. Kerülendők a zsírdús, fűszeres ételek, az alkohol, a kávé és a csokoládé. Célszerű korán 4
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
vacsorázni és utána 2-3 órán át függőleges helyzetben maradni. A televíziót nem szabad a fotelban lecsúszva vagy ágyban fekve nézni! Jót tesz az ágy fejvégének megemelése, mert megnehezíti a sósav felfelé való áramlását. Ehhez nyújthat segítséget az úgynevezett reflux párna, amely különleges kialakításának köszönhetően alvás közben meggátolja, hogy a gyomornedv visszafollyon, és gyomorégést és rossz alvást idézzen elő. A szűk ruha és öv viselése is rontja a gyomor ürülését, és a jelentős elhízás sem kedvez annak.
http://www.healthforlife.hu/reflux-parna/ Gyógyszeres kezelés A gyomorsavat lekötő ill. a termelését csökkentő szerek a nyelőcsőgyulladást 4-8 hét alatt képesek begyógyítani és tartósan szedhetők. Lehetőség van a nyelőcső és a gyomor határán levő simaizomgyűrű záródását elősegítő gyógyszerek szedésére is. Amennyiben a betegség súlyos és gyógyszerekre nem reagál, műtét szükséges.
5
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
IRRITÁBILIS BÉL SZINDRÓMA (IBS):
http://lifecarechiropractic.com/blog/colon-irritable-bowel-syndrome-diarrhea/
Az irritábilis bél szindróma az egyik leggyakoribb bélműködési rendellenesség; bizonyos adatok szerint a felnőtt lakosság 15-20%-t érinti, azaz majdnem minden ötödik embernek vannak ilyen panaszai. A kellemetlen panaszok és kényelmetlen pillanatok ellenére a betegek többsége nem fordul orvoshoz panaszaival, hanem inkább beletörődik „állapotába” és megpróbál együtt élni azzal. Orvoshoz csupán a betegek negyede fordul. A mégis orvoshoz forduló betegek között, magasabb a nők aránya. A betegséget
civilizációs kórképnek tartják,
tehát
összefüggésbe hozható az
iparosodással, a rohanó életvitellel, a városi jellegű életformával, a táplálkozási szokások változásával és még sok más hasonlón tényezővel. Az IBS
elnevezés,
funkcionális
bélműködési rendellenességet
jelent,
ahol a
„funkcionális” szó arra utal, hogy a bélcsatorna működése eltér ugyan a normálistól, de ennek hátterében semmiféle szervi rendellenesség nincs. Az „irritábilis” szó jelzi, hogy a tápcsatorna az átlagosnál érzékenyebb, így néha teljesen normális ingerekre is fájdalomérzéssel reagál. A „szindróma” kifejezése arra utal, hogy nem egy jól megfogható, különálló betegségről van szó, hanem inkább egy bizonyos tünetegyüttesről. Az IBS általában fiatal felnőtt korban jelentkezik és akár élethosszig tartó problémát is jelenthet. A tünetek lehetnek állandóak, vagy vissza-visszatérők. Ezek a betegek félnek az utazástól, távol maradnak az eseményektől és a munkavégzésüket is zavarhatja a betegség.
6
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
http://www.warrelatedillness.va.gov/education/healthconditions/irritable-bowel-syndrome.asp
Tünetek: A legjellemzőbb tünetek a görcsös hasi fájdalom, a székletürítési zavarok és a puffadás. IBS-ről beszélhetünk, ha legalább 6 hónapja fennálló székletürítéssel kapcsolatba hozható hasi fájdalom esetén-amely az elmúlt 3 hónapban havonta legalább 3 napon át jelentkezett. A panaszok nemcsak a székletürítéssel, hanem a széklet konzisztenciájának változásával is összefüggenek. Gyakori panasz a nem teljes kiürülés érzés, a végbéltájéki nyomás-, feszülés érzés, az étkezést követő sürgető szükség.
http://www.sagerpharma.hu/20110509_irritabilis_bel_szindroma_ibs
7
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
A bélgörcsöket kísérő hasi fájdalom általában az alhasban jelentkezik, éjszaka nem lép fel, intenzív fájdalom nem jelentkezik, mértéke hullámzó, általában délutánonként jelentkezik. A hasi fájdalmat étkezés és stresszhelyzet fokozza, ellenben székelés utána a fájdalom enyhül. Az IBS pontos meghatározás azért is nagyon nehéz, mivel a tünetek egészen ellentétesek is lehetnek egyes esetekben. Sokaknál a székrekedés jelent állandó problémát, míg másoknál a hasmenés okoz gondot. Gyakran előfordul a kettő váltakozása is. A puffadásra panaszkodó betegek gyakran tapasztalnak haskörfogat-növekedést, fokozott feszülés érzést és fájdalmat, annak ellenére, hogy igazoltan a bélben a gáztartalom nem tér el az egészségesektől. Egyénenként nagyon változó lehet, hogy melyik a fő tünet, mi okoz a betegnek a legnagyobb problémát és, hogy mi váltja ki ezeket a tüneteket. Nagyon fontos tény, hogy az irritábilis bél szindrómás betegeken gyakoriak a különböző lelki és idegi (pszichés) eltérések. Ilyen lehet például a túlzott aggodalom, félelem, szorongás, vagy vizsga drukk, nyomott hangulat, levertség, depresszió, alvászavar, pánikreakciók. A betegek gyakran tapasztalják, hogy stressz hatására állapotuk rosszabbodik. Mindezek alapján érthető, hogy napjainkban, a túlfeszített életmódnak, az állandó hajtásnak köszönhetően az IBS gyakorlatilag népbetegségnek számít. A tünetek kialakulásában családi hajlam és szerzett tényezők is szerepet játszanak. A „családi modell”, azaz a negatív és pozitív élmények jelentősen befolyásolják a gyermekek viselkedéstípusait, ennek eredménye az, hogy az IBS-ben szenvedő emberek gyerekinél gyakrabban merül fel ez a tünetegyüttes.
8
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
A diagnózis felállítása: A diagnózis felállítása nem mindig egyszerű feladat. A funkcionális betegségek esetén az a legnagyobb probléma, hogy nincs olyan objektív vizsgálati módszer pl: labor, röntgen, edoszkópia stb., amely önmagában bizonyítaná a betegséget. Nemzetközi egyeztető konferenciákon kidolgozták azokat a diagnosztikus feltételeket, amelyek alapján az IBS-t nagy valószínűséggel be lehet azonosítani, ehhez szükséges a bizalmas orvos-beteg kapcsolat, amely a kezelés sikerességéhez vezethet. A páciens elmondásai alapján a tapasztalt orvos a tartósan meglévő tünetekből fel tudja állítani a diagnózist. A szervi betegségekre utaló jelek hiánya, a beteg lelki állapotának ismerete, környezeti körülményei segítheti a kórismeret felállítását. Kezelés: A kezelés célja a tünetek csökkentése és ezzel egyidejűleg az életminőség javítása. Az IBS alapvetően jó indulatú, az életet nem veszélyezteti, a várható élettartamot sem csökkenti. A betegség lefolyásában lehetnek hosszú tünetmentes időszakok, de teljes gyógyulásra, teljes panaszmentességre nem lehet számítani. Minden beteg kezelésének alapja a tünetek jellegének feltárása. A betegek többségének hullámzó tünetei vannak, amely az esetek többségében uralható az étrend, életmód változtatásával vagy gyógyszeres kezeléssel. Az IBS-nek nincs egy speciális, kialakított diétája. Célszerű a rendszeres étkezés kialakítása. A reggeli, tízórai, ebéd és vacsora elkülönítése. Az irritáló, nehéz, fűszeres, zsíros ételek és a dohányzás mellőzése a hasi fájdalmat, a puffadásérzést megakadályozhatja vagy enyhítheti. Ennél a betegségcsoportnál jelentős egyéni különbségek észlelhetők, például nem mindenkinél vált ki ugyanaz az étel panaszt. Fontos, hogy a beteg figyelje meg, hogy milyen ételek váltják ki vagy fokozzák a panaszait. A puffadást okozó ételek pl.: hüvelyes zöldségek, banán, kelbimbó mellőzése vagy a mesterséges édesítőszerek kerülése, amelyek hasmenést okozhatnak és a rost-dús, zsírszegény diéta jótékony hatású lehet. A rendszeres testmozgás is enyhítheti az IBS tüneteit, ezért a legalább heti 3X1 óra mozgás feltétlenül ajánlott. 9
TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0931
Sokan ajánlják a stressz kezelésére a relaxációs és a különböző stresszoldó technikák elsajátítását. Mivel a betegség okát pontosan nem ismerjük, a gyógyszeres kezelések tüneti, azaz a panaszokat enyhítésére szolgál. Mivel nagyon eltérő, hogy kinél melyik tünet a leghangsúlyosabb, ezért a gyógyszeres kezelések is eltérőek. A tünetegyüttes megfelelő és eredményes kezeléséhez elengedhetetlen az orvosi vizsgálat és az orvosi tanácsok pontos betartása.
IRODALOM Arnold Csaba Dr.: Családorvoslás a gyakorlatban (Tényeken Alapuló Tankönyvek, Melania Kiadó, 2002.) – Dr. Rosztóczy András, Dr.Wittmann Tibor: Reflubetegség- gyomorsav okozta bántalmak (SpringMed Kiadó Kft. 2011) Dr. Újszászy László, Dr. Lakatos László, Dr. Horváth Gábor, Dr. Bene László: Kérdések és válaszok az IBS-ről (Springmed Kiadó, 2008) Tájékoztató a vastagbélbetegségekről, MGT Colon Szekció és az Alapítvány a vastagbélbetegekért kiadványa Orvosi hetilap: Az irritábilis bél szindróma kezelésének új lehetőségei (Akadémia Kiadó, Volume 148, 2007. május)
Összeállította: Kovács Gábor Szász Dóra
Experia Programszervező Képzési és Tanácsadó Kft
10