5. tábla Folyamatban lévő telepfelszámolási és rehabilitációs program(ok) bemutatása Pesterzsébeten jelenleg telepfelszámolási és rehabilitációs program nem zajlik.
A programban érintett utcák
-
A programban érintett lakások száma
-
Milyen formában történik az érintett lakosok elhelyezése?
A program költségvetésének forrásai
-
-
Az akcióterületen élő családok elhelyezésének helye (az utcák neve, illetve ha más településen (is) történik az elhelyezés akkor a település neve) -
6. tábla Lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok
Lakásállomány Lakásállomány Lakásállomány Épített lakások száma (üdülők nélkül) Megszűnt lakások száma T-Star Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) Zöldfelületek nagysága (m²)
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
29338
28337 28337
28466
28898
29129
29636
29895
103
66
82
474
273
543
288
-
-
-
42
42
36
29
20002006
%
29435
183,7
28890
142 13,4
7. tábla Közszolgáltatások helyzete a kerületben 2000 Bölcsődék száma Bölcsődei férőhelyek
5
2001 5
2002 5
2003 5
2004 5
2005 5
2006 5
20002006
%
Száma:
315
315
315
335
335
335
335
Bölcsődések száma Óvodák száma Óvodások száma fő Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) fő Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben (Budapesti adat) Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya) Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)
373
375 23 2026 2218
374 24 2005 2268
414 21 1956 2079
419 21 1979 2115
428 20 1986 2105
414 20 2040 2161
13
13
13
13
13
13
4846
4764
4686
4509
4765
4211
12
8
7
7
7
8
2083
2817
2780
2734
2767
2776
36180
38548
38493
38857
39687
40664
0,89
0,94
0.98
1,14
1,13
0,96
0,97
0,89
1
1
0,83
0,97
0,97
0,97
7. A stratégia megvalósíthatósága 7.1. Ingatlangazdálkodási terv
7.1.1. Gazdálkodás az önkormányzat tulajdonában lévő lakásvagyonnal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel A Képviselő-testület által korábban elfogadott lakáskoncepció megvalósítása érdekében az Integrit-XX. Kft. felmérte az önkormányzati tulajdonú lakásokat és megállapította, hogy a meglévő állomány nagy része műszakilag elavult, fenntartásuk költséges, gazdaságtalan, ezért elidegenítésük indokolt. A Képviselőtestület figyelembe véve a felméréseket megalkotta az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 38/2007.(XII. 3.) Ök. sz. új rendeletét, amely 2008. január 1-jétől hatályos. A már korábban kialakított gyakorlatnak megfelelően a továbbiakban is kiemelt figyelmet kell fordítani a megmaradó önkormányzati bérlakások után fizetendő lakbérek beszedésére. Az Integrit-XX. Kft. a törvényi előírásoknak megfelelően időben értesíti a bérlőket a lakbérhátralékról, megelőzendő annak halmozódását. Mint ahogy a korábbi programokban is megfogalmazódott, az önkormányzat érdeke kintlévőségeinek behajtása, de ugyanakkor nem lehet célja az önhibájukon kívül a hátralékosok körébe került lakosok esetén a lakás kiürítési perek lefolytatása. Az önkormányzat továbbra is lakásfenntartási, lakbér-, fűtési támogatásban részesíti azokat, akik megfelelnek a rendeletünk szerinti feltételeknek, és maguk kérik ezeket a támogatásokat. A Hálózat Alapítvány – a Szociális és Gyermekvédelmi Központunkon és a Létminimum Alatt Élők Társaságán keresztül történő ügyintézéssel – a tartozás teljes vagy részleges megfizetését vállalja. A fő cél az, hogy minden támogatási összeg elsősorban azokhoz jusson el, akik az önkormányzatnak tartoznak, és valóban rászorulnak. Az is szempont, hogy a támogatásból az a kintlévőség csökkenjen, amire azt a bérlő kérte. Ez jelentené a hatékonyság javulását. Tovább kell vizsgálni, hogy a kártyás mérőrendszer bevezetésével miként csökkenthetők a közműdíj-hátralékok. 2008. május 1-jén lép hatályba a lakáscélú támogatásokról szóló 3/2008. (II. 29.) Ök. sz. rendelet, amely 4 támogatási formát szabályoz: 1./ a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatását, 2./ a lakásépítés és lakásvásárlás támogatását, 3./ a lakóház-felújítás támogatását, 4./ a városképvédelem támogatását. A fiatal házasok támogatása vissza nem térítendő, egyösszegű támogatás (300.000,Ft), amely lakásépítéshez és vásárláshoz adható. A lakásépítés helyi támogatása olyan visszatérítendő, egyösszegű támogatás, amely lakótelek, új vagy használt lakás megszerzéséhez, lakás építéséhez, lakás emeletráépítés, tetőtér-beépítés útján és egyéb módon történő létesítéséhez, lakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához nyújtható. A helyi támogatás mértéke az összköltség 20 %-áig, korszerűsítés címén történő szennyvízcsatorna-rákötés esetén pedig az összköltség 50 %-áig terjedhet, amely nem lehet több
a) három és háromnál több gyermekes családok, valamint két vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 800.000,- Ft-nál, b) egy vagy két gyermekes család, egy gyermekét egyedül nevelő szülő, egyedülálló vagy gyermektelen házaspár esetében 600.000,- Ft-nál. A fiatal házasok támogatása és a helyi támogatás azoknak a Budapest közigazgatási területén lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezőknek nyújthatók, akiknek szociális és jövedelmi viszonyai megfelelnek az önkormányzat mindenkor hatályos vonatkozó rendeletében szabályozott lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeinek – vagyis a pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 15/2007. (V. 14.) Ök. sz. rendelet 26. § (1) bekezdése szerint, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %–át (ami jelenleg 57.000,- Ft), egyedül élő személy esetében havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %–át (ami jelenleg 71.250,- Ft ), illetve a helyi támogatásban részesítettek egy főre jutó havi jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. A helyi támogatás visszafizetése előre megállapított havi egyenlő részletekben történik. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében továbbra is célszerű folytatni az elidegenítést. Azokat a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket indokolt elidegenítésre kijelölni, amelyek fenntartása és bérbeadása gazdaságtalan. Az 1993. évi LXXIII. törvény - Lakástörvény - helyiségekre vonatkozó korlátozó rendelkezései megszűntek. A bérbeadás időtartamát, határozatlan időről határozott 5 évre (egy-két kivétellel: alapítványi iskolák, avult műszaki állapot, tulajdonost terhelő felújítások bérlő költségén történő elvégzése) módosítottuk. A bérleti díjak minden évben az infláció mértékével emelkednek, így a bérleti díjbevételek tervezhetők a bérbeadó és a bérlő részére is. A határozott időre történő bérbeadással a bérbevevők hosszútávra tervezhetnek, így lecsökken az elvándorlás, csökken az üres hasznosításra váró helyiségek száma. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a kintlévőségek (bérleti díj, közüzemi díj) behajtására tett intézkedések hatékonyságát növeltük és növeljük. Nem fizetés esetén, felszólítást követően peres eljárást kezdeményezünk. A távhőszolgáltatásról szóló jogszabályokban előírt tulajdonosi helytállási kötelezettségünk keretében a bérlők/használók által felhalmozott díjhátralékok folyamatos rendezése érdekében az Integrit-XX. Kft. és a szolgáltató (Főtáv Zrt., valamint engedményezéseket követően a DHK Zrt. és Díjbeszedő Faktorház Zrt.) képviselőivel megfelelő eljárásrendet alakítottunk ki. A program részeként említést kell tenni az elővásárlási joggyakorlásból, eladási ajánlatokból adódó feladatainkról. Mindkét eset megkívánná egy jelentős összegű tartalék előirányzat („alap”) biztosítását. Az elmúlt évek gyakorlata (ingatlan fejlesztési alap) azt bizonyítja, hogy a megvalósításhoz a feltétel rendszer nem áll rendelkezésünkre. Az önkormányzat ilyen típusú befektetései nem nyereségesek. Még ha sikerül is a piaci árnál alacsonyabb áron vásárolnunk, a megvett ingatlanok műszaki állapota, lehetséges kihasználhatósága a vételár mellett, azonnali kiadást kíván. Egyedi esetekben és csak akkor indokolt elővásárlási jogunkkal, vételi szándékkal élnünk, ha a
befektetéssel nyereség prognosztizálható illetve kiemelt városrendezési vagy városképi érdek fűződik hozzá. Megfelelő állapotú, elhelyezkedésű és jól hasznosítható helyiségek esetében megfelelő pályázati feltételek kialakításával törekedni kell a helyiségekkel való gazdálkodás (így a bevétel) optimalizálására.
A Képviselő-testület által korábban elfogadott lakáskoncepció megvalósítása érdekében az Integrit-XX. Kft. felmérte az önkormányzati tulajdonú lakásokat és megállapította, hogy a meglévő állomány nagy része műszakilag elavult. Ezek megtartása műszaki állapotuk és fenntartási költségeik nagyságrendje miatt gazdaságtalan. A Képviselő-testület ezen lakásokat értékesítésre kijelölte, a viszonylag gazdaságosan fenntartható összkomfortos és komfortos lakások elidegenítését további döntésig felfüggesztette. Tekintettel az előzőekben vázolt rossz műszaki állapotra - ami időközben kiterjedt az összkomfortos és komfortos lakásokra is – elidegenítésre ki kell jelölni az Önkormányzat számára nem gazdaságos fenntartású lakásokat. Ezek figyelembe vételével a jelenleg érvényben lévő, a lakások elidegenítésével kapcsolatos rendelet átdolgozása folyamatban van. Piaci elemzést követően meg kell vizsgálni az első lakáshoz jutási (vissza nem térítendő) támogatás biztosítása helyett a - visszatérítendő - helyi támogatás összegének emelését, mert a visszafizetett összegből több, kerületünkbe költöző családot lehetne támogatni. A már korábban kialakított gyakorlatnak megfelelően a továbbiakban is kiemelt figyelmet kell fordítani az önkormányzati bérlakások után fizetendő lakbérek beszedésére. Az Integrit-XX. Kft. a törvényi előírásoknak megfelelően időben értesíti a bérlőket a lakbérhátralékról, megelőzendő annak halmozódását. Mint ahogy az előző ciklus gazdasági programjában is megfogalmazódott, az önkormányzat érdeke kintlévőségeinek behajtása, de ugyanakkor nem lehet célja az önhibájukon kívül a hátralékosok körébe került lakosok esetén a lakáskiürítési perek lefolytatása. Az önkormányzat továbbra is lakásfenntartási, lakbér-, fűtési támogatásban részesíti azokat, akik megfelelnek a rendeletünk szerinti feltételeknek és maguk kérik ezeket a támogatásokat. A Hálózat Alapítvány – a Szociális és Gyermekvédelmi Központunkon és a Létminimum Alatt Élők Társaságán keresztül történő ügyintézéssel – a tartozás teljes vagy részleges megfizetését vállalja. A fő cél az, hogy minden támogatási összeg elsősorban azokhoz jusson el, akik az önkormányzatnak tartoznak és valóban rászorulnak. Az is szempont, hogy a támogatásból az a kintlévőség csökkenjen, amire azt a bérlő kérte. Ez jelentené a hatékonyság javulását. Meg kell vizsgálni, hogy a kártyás mérőrendszer bevezetésével miként csökkenthetők a közműdíj-hátralékok. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében továbbra is célszerű folytatni az elidegenítést. Azokat a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket indokolt elidegenítésre kijelölni, amelyek fenntartása és bérbeadása gazdaságtalan. Az elidegenítés feltételeit az előző gazdasági programban az elidegenítési rendelet módosításával megváltoztattuk. Ennek aktualizálása a 2007. év folyamán szükséges. Az 1993. évi LXXIII. törvény -lakástörvény- helyiségekre vonatkozó korlátozó rendelkezései 2004. január 1-jétől megszűntek. A lehetőséggel élve módosítottuk a bérbeadás időtartamát, határozatlan időről határozott 5 évre (egy-két kivétellel:
alapítványi iskolák, avult műszaki állapot). A bérleti díjak minden évben az infláció mértékével emelkednek, így a bérleti díjbevételek tervezhetők a bérbeadó és a bérlő részére is. A határozott időre történő bérbeadással a bérbevevők hosszútávra tervezhetnek, így lecsökken az elvándorlás, csökken az üres hasznosításra váró helyiségek száma. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a kintlévőségek (bérleti díj, közüzemi díj) behajtására tett intézkedések hatékonyságát növeltük és növeljük. Nem fizetés esetén, felszólítást követően peres eljárást kezdeményezünk. A távhőszolgáltatásról szóló jogszabályokban előírt tulajdonosi helytállási kötelezettségünk keretében a bérlők/használók által felhalmozott díjhátralék folyamatos rendezése érdekében az Integrit-XX. Kft. és a szolgáltató (Főtáv Zrt., valamint engedményezéseket követően a DHK Zrt. és Díjbeszedő Faktorház Zrt.) képviselőivel megfelelő eljárásrendet alakítottunk ki. A gazdasági program részeként említést kell tenni az elővásárlási jog gyakorlásából, eladási ajánlatokból adódó feladatainkról. Mindkét eset megkívánná egy jelentős összegű tartalék előirányzat („alap”) biztosítását. Az elmúlt évek gyakorlata (ingatlan fejlesztési alap) azt bizonyítja, hogy a megvalósításhoz a feltétel rendszer nem áll rendelkezésünkre. Az önkormányzat ilyen típusú befektetései nem nyereségesek. Még ha sikerül is a piaci árnál alacsonyabb áron vásárolnunk, a megvett ingatlanok műszaki állapota, lehetséges kihasználhatósága a vételár mellett, azonnali kiadást kíván. Egyedi esetekben és csak akkor indokolt elővásárlási jogunkkal, vételi szándékkal élnünk, ha a befektetéssel nyereség prognosztizálható vagy kiemelt városrendezési vagy városképi érdek fűződik hozzá.
7.1.2. Gazdálkodás az önkormányzat tulajdonában levő telkekkel Önkormányzatunk tulajdonában már kevés olyan ingatlan található, amelyek önállóan, külön feladatok (kiadások nélkül) és azonnali intézkedések eredményeképpen értékesíthetőek. Számszerű, előretekintő bevételeket nehéz prognosztizálni, hiszen a telekrendezések szabályozási tervhez és Képviselőtestületi döntésekhez kapcsolódnak. A program részeként tervezhető az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló ingatlanokon lévő avult műszaki állapotú lakások bontása, vagy a felépítményekkel együtt történő értékesítése. Megfelelő árverési, illetve pályázati kiírási feltételek meghatározásával törekedni kell arra, hogy az ingatlanok értékesítése során megfelelő verseny alakuljon ki a legmagasabb eladási ár elérése érdekében. A területbérleti díjak bevétele a mindenkori fogyasztói árindex mértékével évente egyszer emelkedik. A bérleti díjak további emeléséhez az ingatanokon felújítások, beruházások elvégzése szükséges. A határozott idejű területbérleti szerződések köre csekély. Önkormányzatunk tulajdonában már kevés olyan ingatlan található, amelyek önállóan, külön feladatok (kiadások nélkül) és azonnali intézkedések eredményeképpen értékesíthetők. Számszerű, előretekintő bevételeket nehéz
prognosztizálni, hiszen a telekrendezések szabályozási tervhez és Képviselőtestületi döntésekhez kapcsolódnak. Mindezekre figyelemmel a 2007. évre tervezett bevételi források: - a János u. – Széchenyi u. sarkán elhelyezkedő (170204/38 hrsz-ú) kivett beépítetlen földterület, valamint az Ady E. u. 60. sz. alatti (170204/95 hrsz-ú) felépítményes ingatlan értékesítését terveztük. Képviselő-testületi döntés után, 2007. II. negyedévében várható a költségvetésben előirányzott 80.000.000,- Ft bevétel; - Nagykőrösi út – M5 út közé eső területrészen, önkormányzatunk külterületén található kivett (195034/1 hrsz-ú) terület (feltöltött csatorna) értékesítésének, bevétele várhatóan 2007. IV. negyedévében realizálódhat; - a Szemere u. 13. sz. alatti (177566 hrsz-ú) és a Csányi u. 4. sz. alatti (171869 hrsz-ú) ingatlan eladása megtörtént, - a SPAR áruház területének bővítéséhez a kb. 800 m2 nagyságú, értékesítendő területrész I. negyedévre tervezett 15 millió forintos bevétele - a kérelmezővel szükséges további egyeztetések és a döntés után - várhatóan csak a III. negyedévben realizálódhat. Területbérleti, haszonkölcsön, illetve haszonbérleti szerződésekből származó bérleti-használati díjak bevétele a mindenkori fogyasztói árindex mértékével évente egyszer emelkedik, egyéb emelés a bérlemények fejlesztésével lenne reális és megállapítható. A határozott idejű bérleti szerződések köre csekély.
7.1.3. Bérbe (haszonbérbe, üzemeltetésre) adott telephelyek A Vízisport utcában két (170021 hrsz-on és a 170022 hrsz-on nyilvántartott) nagyméretű felépítményes üdülő ingatlannal rendelkezünk, amelyet az INTEGRITXX. Kft. működtet. A működtetési szerződésben rögzítésre került, hogy a Kft. az ingyenes használatban lévő önkormányzati vagyont rendeltetésének megfelelően – saját költségén – használhatja. Köteles azonban a vagyontárgyak műszaki állagát folyamatos karbantartással, állagvédelemmel biztosítani, szinten tartani. Az említett terület fejleszthető, a befektetői kedv pihenő, szabadidős tevékenység céljára ösztönözhető. További lehetőség lehet külső források bevonásával, nem önkormányzati tulajdonban lévő terület(ek), ingatlan(ok) közös hasznosítása (pl. Jódos Sós Gyógyfürdő).
A Vízisport utcában két (170021 hrsz-on és a 170022 hrsz-on nyilvántartott) nagyméretű telekingatlannal rendelkezünk, amelyet az INTEGRIT-XX. Kft. működtet. A működtetési szerződésben rögzítésre került, hogy a Kft. az ingyenes használatban lévő önkormányzati vagyont rendeltetésének megfelelően – saját költségén használhatja, köteles a vagyontárgyak műszaki állagát folyamatos karbantartással, állagvédelemmel biztosítani, szinten tartani. A szerződés határozatlan idejű, 60 napos felmondási határidővel. A Kapitánypuszta telephely (182659 hrsz-ú ingatlan) 2004. szeptember 1-jétől – 2009. augusztus 31-ig tartó határozott idejű használatba adási szerződés útján a
MERVI-95. Kft. használja, illetőleg üzemelteti. A 2004. augusztus 5-én megtartott versenytárgyaláson kialakult nettó összegű éves használati díj mértéke: 19.500.000,Ft, amely összeg 2005. évtől, az évente megállapított fogyasztói árindex hivatalos mértékével nő.
7.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem ingatlanfejlesztési jellegű tevékenységei A város stratégiájában megfogalmazottak szerint szinte valamennyi prioritás városrehabilitációs célokat – is – szolgál, úgymint - a szabályozási tervek beépítési paramétereiben tett engedmények az átvállalt fejlesztések megvalósításáért (terv-alku) - Pesterzsébet város - marketing stratégiájának elkészítése - ösztönző rendszer kidolgozása - helyi (adó) kedvezmények kidolgozása - a humánerőforrás erősítése érdekében tervezett és megvalósított oktatási, szociális és egészségügyi, valamint sport és szabadidős tevékenységek kiszolgálását lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztések - a gazdaságfejlesztés szempontjából az együttműködések szervezése (klaszterek!), szolgáltató szektor fejlesztése, munkavállalók városba, városkörnyékre vonzása. A térség munkaerőpiaci helyzetének folyamatos monitoringja - a városi szolgáltatásokon keresztül a kerület megközelíthetőségét és a belső közlekedését támogató infrastruktúrák kialakítása, az önkormányzat kapcsolati rendszerének szélesítése, hálózatfejlesztése a közszolgáltatásokba. - a környezet védelme szempontjából valamennyi eszköz közvetlen városfejlesztési tevékenységet jelent, mely a környezetbarát technológiák elterjesztésén túl a barnamezős területek rehabilitációján keresztül a zöldterületek és a konkrét városrehabilitációs projekteken keresztül támogatja a városfejlesztései célok elérését.
7.3. Partnerség Az integrált városfejlesztési stratégia elvárásainak és az integrált beavatkozásokkal kapcsolatos elvárásoknak megfelelően megvalósítottuk: - A különböző szakpolitikai területek koordinációját - Kapcsolatépítést a közigazgatás és államigazgatás szereplői között - A kapcsolatépítés intézményi keretét - Együttműködést - Újság, honlap, TV, lakossági fórum
7.4. Városfejlesztési tevékenységek elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben A Polgármesteri Hivatalban a Városfejlesztési és Fenntartási Osztály foglalkozik a városfejlesztéssel, együttműködve az illetékes társosztályokkal. A Képviselő-testület számára előkészített anyagok elsősorban a Városfejlesztési Bizottság hatásköre, de adott helyzetben – mint pl. jelen IVS kapcsán – valamennyi bizottság tárgyalta és véleményezte a dokumentumokat, illetve azok kivonatát. Az Operatív Bizottság feladata: A Bizottság a kerület településrendezési céljainak megfelelő fizikai környezet kialakításával foglalkozik. Az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatban Pesterzsébet jóváhagyott Kerületi Városrendezési Szabályzatának és a Kerületi Szabályozási Terveknek érvényesülésének figyelemmel kísérése; A kerület területén a települési környezet állapotának és alakulásának figyelemmel kísérése, a káros, kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése érdekében koordinatív tevékenység kifejtése, önkormányzati hatáskörben intézkedés, illetve intézkedés kezdeményezése a hatáskörrel rendelkezők felé; A korábban kidolgozott és a Képviselő Testület által elfogadott Pesterzsébet Stratégiai Terve aktualizálásának figyelemmel kisérése, a stratégiai tervben megfogalmazott célok megvalósítására irányuló operatív tervezés figyelemmel kisérése és az egyéb programok, projektek figyelemmel kisérése; A kerületben megvalósuló fontosabb beruházások, valamint városüzemeltetési feladatok megvalósulásának figyelemmel kisérése. I. A Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé: 1./a városkép helyi védelméről, továbbá egyes építési előírásokról szóló önkormányzati rendelet alapján helyi, egyedi védelem alatt álló épületek felújításához, jó karbantartásához, megóvásához, állagának megőrzéséhez - a költségvetési rendeletben a Bizottság számára meghatározott mérték feletti önkormányzati támogatás nyújtására vonatkozó előterjesztést, 2./ a helyi környezetvédelmi programot, valamint a környezetvédelmi szabályozásra vonatkozó rendelet tervezeteket, így pl.: − az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályozás rendelet-tervezetét, − a helyi zaj-, és rezgésvédelmi szabályozás rendelet-tervezetét, 3./ a helyi jelentőségű természetvédelmi terület kijelölésére, a természeti értékek megőrzésére vonatkozó javaslatot, 4./ a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervet (füstköd, riadótervet), 5./ a város környezetvédelmi helyzetéről készített beszámolót, 6./ az Önkormányzat által környezetvédelmi célra elkülönített összeg felhasználására vonatkozó előterjesztést, valamint annak felhasználásáról szóló beszámolót, 7./ az önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználására vonatkozó előterjesztést, 8./ a természeti környezet fejlesztésének koncepcióját, 9./ a kerület részére elnyerhető környezet-, és természetvédelmi pályázatokban, céltámogatásokban, programokban való részvételre irányuló javaslatot, 10./ az EU csatlakozás figyelembe vételével, a terület-, és városfejlesztéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi együttműködési javaslatokat.
II. A Bizottság állásfoglalásával terjeszthető a döntésre jogosult elé: 1./ a költségvetési koncepció, az éves költségvetés valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló, 2./ a stratégiai tervvel kapcsolatos előterjesztések, a stratégiai tervben megfogalmazott intézkedésekkel, programokkal, projektekkel, valamint egyéb programokkal és projektekkel kapcsolatos előterjesztések, 3./ a természeti és épített környezet védelmének általános szabályaival kapcsolatos előterjesztések, 4./ a lakásgazdálkodással összefüggő és egyéb célú terület-előkészítéssel, az infrastrukturális ellátásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztések, 5./ nemzetközi és hazai pályázatokon való részvétellel kapcsolatos előterjesztések, 6./ a városi beruházásokkal kapcsolatos előterjesztések, 7./ a városüzemeltetéshez kapcsolódó rendeletek, 8./ a közszolgáltatásokkal (így különösen: a kéményseprő-ipari közszolgáltatással, a távhőszolgáltatással, az ivóvíz és csatornaszolgáltatással, a szilárd és folyékony hulladékgazdálkodással, a temetőkkel) kapcsolatos előterjesztések, 9./ a közmű és közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos előterjesztések, 10./ a városi közösségi közlekedéssel kapcsolatos előterjesztések, 11./ a közterület-használat szabályaival, a reklámok elhelyezésének szabályaival kapcsolatos előterjesztések, 12./ a behajtási engedélyekkel, a behajtási renddel kapcsolatos előterjesztések, 13./ a parkolással és a fizető parkolóhelyekkel kapcsolatos előterjesztések. 14./ a regionális területfejlesztési és rendezési tervek, 15./ a város településrendezési terve (szerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat) jóváhagyásra, illetve módosításra, 16./ az építési és telekalakítási tilalom továbbá az elővásárlási jog elrendelésével, valamint feloldásával, 17./a belterületbe vonásokkal kapcsolatos összefoglaló tájékoztatás 18./ az újonnan beépítésre szánt és a jelentős mértékben átépítésre kerülő területek, új fejlesztések helyzetéről szóló előterjesztés. 19./ a helyi tájképi és városképi szabályokra vonatkozó minden előterjesztés 20./ a városképi szempontból a köztéri alkotások elhelyezésével kapcsolatos, valamint, 21./ az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve hozzájárulásával felújítandó műemléki és műemlék jellegű épületekre, 22./ a rendkívüli környezetszennyezések és azok megszüntetése, ill. elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló beszámoló, 23./ a város kommunális, szilárd, folyékony hulladékainak elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos előterjesztések, 24./ a város ipari eredetű és veszélyes hulladékainak elhelyezéséről, kezeléséről, feldolgozásáról szóló tájékoztatók. 25./ A Közterület kialakítási tervek (KKT) készítési rendjének meghatározására, azok elbírálására vonatkozó előterjesztések. 26./ * Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 30/A. § szerinti településrendezési szerződések.
III. A Képviselő-testület a következő hatásköreit a Bizottságra ruházza át döntésre: 1./ a költségvetésben a Bizottság részére meghatározott keretek között külső szervek támogatását, 2./ a városkép helyi védelméről, továbbá egyes építési előírásokról szóló önkormányzati rendelet alapján helyi, egyedi védelem alatt álló épületek felújításához, jó karbantartásához, megóvásához, állagának megőrzéséhez - a költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig - önkormányzati támogatás nyújtását, 3./ a Környezetvédelmi Alap költségvetésében meghatározott mértékű részének - a jogszabályokban meghatározott szabályok szerinti - kis összegű támogatásokra történő felhasználását, IV. A Bizottság ellenőrzi: 1./ a településrendezést, településfejlesztést, városstratégiai kérdéseket érintő közgyűlési döntések végrehajtását, a költségvetési támogatások, pályázatokon elnyert összegek felhasználását, a Bizottság határozatainak, döntéseinek végrehajtását, 2./ a Polgármesteri Hivatal településrendezési, várostervezési, városstratégiai és építészettel összefüggő tevékenységét, 3./ a helyi környezet és természetvédelmi szabályozás érvényesülését, 4./ a rendkívüli környezetszennyezés kialakulásának és felszámolásának körülményeit 5./ a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi tevékenységét.
7.5. Pesterzsébet feladatai a Városfejlesztő Társasággal kapcsolatban
A város rehabilitációs beavatkozások végrehajtásához a fővárosi kerületekkel szembeni elvárás, hogy városfejlesztő társaságot hozzanak létre. Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete új gazdasági társaságot kíván létrehozni. A gazdasági társaság alapításának elsődleges célja a várost érintő fejlesztési programokban történő koordinációs, menedzsment feladatok ellátása. A városfejlesztő társaság létrehozásának indokoltsága: • Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít • Fejlesztő társaság önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, • Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik • Magántőke bevonására alkalmas szervezet • Tapasztalatot szereznek a városok a városfejlesztő társaság működtetésében Középtávon: • A közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban • Lehetővé teszi a városfejlesztés és városrehabilitáció terheinek megosztását a közszféra és a magánszféra között • Lehetővé teszi magántőke bevonását az önkormányzat irányításával és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába • Az önkormányzati, kormányzati és EU források pénzügyi szempontból hatékonyabb (nagyobb multiplikátor hatást biztosító), szakmai szempontból jobb koordinációval történő felhasználását teszi lehetővé a városfejlesztésben és városrehabilitációban.